﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/9399. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
2009. április
2009. évi .... törvény
az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról
I. Fejezet
AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARÁVAL KAPCSOLATOS
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása
1.	§
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a
továbbiakban: Iszktv.) 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[A kamara]
„c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban:
MISZK) Alapszabályát,
d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot,
továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat
le,”
2. §
Az Iszktv. 1/A. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő
ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):
a)	bejegyzés a kamara tagjairól vezetett nyilvántartásba, törlés e
nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor,
b)	a szakértőjelölti igazolvány kiállítása,
c)	a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése,
d)	a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,
e)	a kamarai tagság 3/C. § (1) bekezdésben meghatározott okból történő
felfüggesztése.
(2)	A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál,
szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Az eljárás során a telefaxon
történő kapcsolattartás kizárt.
2
(3)	A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az
elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye.”
3.	§
(1)	Az Iszktv. 3/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértő - kérelmére - a kamara engedélyével kamarai tagságát
szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem
végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből
eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely
indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a
MISZK Alapszabálya rendelkezik.”
(2)	Az Iszktv. 3/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési
képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, illetve az
állami vezetői szolgálati jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi
tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ez esetben a szünetelés időtartama a
megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni,
amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe
történő bejegyzés céljából.”
4.	§
(1)	Az Iszktv. 3/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős
miniszter a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a
MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést - fontos
közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”
(2)	Az Iszktv. 3/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkező lép:
„(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet
nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.”
5.	§
Az Iszktv. 7. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A területi kamara közgyűlése]
„g) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott
szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”
3
6. §
Az Iszktv. 9. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi elnökség]
„i) határoz az etikai eljárás során a területi kamara etikai bizottságának
elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról és az etikai bizottság elnökének
kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - új etikai tanácsot jelöl ki,”
7.	§
(1)	Az Iszktv. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 22
munkanapon belül határoz.”
(2)	Az Iszktv. 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a MISZK elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat
kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási
perekre irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat.”
8.	§
(1)	Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A küldöttgyűlés]
„g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és az etikai eljárási
szabályzatot, a szakértőjel öl ti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot,
valamint a szakértői módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,”
(2)	Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A küldöttgyűlés]
„j) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott
a szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”
9. §
Az Iszktv. 17. § (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki, és az
eredeti f)-h) pontok jelölése h)-j) pontokra változik:
[Az elnökség]
,f a területi kamara vagy a MISZK elnöke, elnökhelyettese, etikai
4
bizottságának elnöke ellen kezdeményezett etikai eljárás, az illetékes területi kamara kizárása
és illetékességi vita esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,
g)	határoz az etikai eljárás során a MISZK etikai bizottságának elnökével
szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén -
ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - kijelöli az új etikai tanácsot,”
10. §
Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok
számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a MISZK Alapszabálya határozza meg. A
szakbizottság ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”
11.	§
Az Iszktv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával,
visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének
lejártával. Az etikai bizottság elnökének és tagjának megbízatása akkor is megszűnik, ha az
ellene indult etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során jogerősen
elmarasztalták.”
12. §
Az Iszktv. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„V. Fejezet
Felelősségi szabályok
Etikai vétség, etikai büntetések
26.	§ (1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki
a)	vétkesen megszegi
aa)	az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban
vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét,
ab)	a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat,
b)	szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét
csorbítja.
(2)	Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések:
a)	figyelmeztetés,
b)	írásbeli megrovás,
c)	pénzbírság,
d)	a kamarai tagság legfeljebb 2 évig terjedő felfüggesztése,
e)	a kamarából való kizárás.
5
(3)	A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet
nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.
(4)	A kamarából való kizárás esetén a területi kamara elnöksége, illetve a MISZK
elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.
(5)	Az etikai büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító
körülményeket, így különösen az etikai vétség súlyát és ismétlődését, a szándékosság vagy a
gondatlanság fokát.
(6)	A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - a MISZK
küldöttgyűlése által megállapított éves kamarai hozzájárulás tízszereséig terjedhet. A
pénzbírságot ahhoz a területi kamarához kell megfizetni, amelynek a panaszolt szakértő a
tagja; felhasználására a MISZK Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
(7)	Az etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha az
etikai határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén
egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén az etikai
büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a panaszolt szakértő a
pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés etikai büntetéshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények a felfüggesztés büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek
meg.
Az etikai eljárás kezdeményezése és az eljáró szervek
27.	§ (1) Az igazságügyi szakértővel szemben a területi kamara elnöksége, elnöke, a
MISZK elnöksége, elnöke vagy a panaszos (a továbbiakban együtt: kezdeményező)
kezdeményezhet etikai eljárást.
(2)	Az etikai ügyben első fokon annak a területi kamarának az etikai bizottsága jár el,
amelynek tagja a panaszolt szakértő; másodfokon a MISZK etikai bizottsága jár el.
(3)	Az etikai eljárást lefolytató etikai tanács elnökét és tagjait a területi kamara
esetében a területi kamara etikai bizottságának elnöke, a MISZK esetében a MISZK etikai
bizottságának elnöke jelöli ki. Az első fokú etikai tanács egy elnökből és két tagból, a
másodfokú etikai tanács egy elnökből és négy tagból áll.
(4)	A területi kamara vagy a MISZK elnökének, elnökhelyettesének és etikai
bizottsága elnökének etikai ügyében a MISZK elnöksége által kijelölt területi kamara etikai
bizottsága jár el első fokon.
(5)	Ha az etikai tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása
okán változás történik, az etikai tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha az
etikai tanácsban a személyi változás egyéb okból következik be, az etikai tanács elnöke
ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha az
etikai tanács azt szükségesnek tartja.
(6)	Az etikai eljárás megindítása esetén az etikai tanács munkájának előkészítését, a
bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 37. § (1) bekezdése alapján tárgyalás
6
azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki a területi
kamara tagjai közül.
(7)	Az etikai bizottság elnökét, az etikai tanács elnökét és tagjait, a
jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost - ha törvény másként nem rendelkezik - az
etikai eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség
terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási
kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a területi kamara etikai bizottsága esetében
a területi kamara elnöke, a MISZK etikai bizottsága esetében a MISZK elnöke adja meg. A
felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához
az érintett személy is hozzájárult.
Képviselethez való jog
28.	§ (1) A panaszolt szakértő nevében és érdekében az etikai eljárás során
meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni.
(2)	Ha a panaszolt szakértő képviselővel jár el, az iratokat a képviselőnek kell
kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. A szakértő személyes megjelenésére szóló
idézést a szakértő részére kell kézbesíteni.
(3)	Ha a panaszolt szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól eltér, a panaszolt
szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.
Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása
29.	§ (1) Az etikai tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
a)	a panaszolt szakértő,
b)	aki a panaszolt szakértő hozzátartozója vagy képviselője,
c)	a kezdeményező,
d)	az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
e)	akinek a tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban
szükségessé válhat,
f)	aki ellen etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás van
folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
g)	akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre került vagy szünetel,
h)	akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat az etikai bizottság elnökére, a
vizsgálóbiztosra, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre
megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Az etikai bizottság elnöke, az etikai tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 37.
§ (3) bekezdése szerinti szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles
bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(4)	A panaszolt szakértő az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással
az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37.
7
§ (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási
indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.
(5)	A kizárási indítványról, ha az
a)	az etikai tanács elnökére, az etikai tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 37. §
(3)	bekezdése szerinti szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, az etikai bizottság
elnöke,
b)	a területi kamara etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a területi kamara
elnöksége,
c)	a MISZK etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a MISZK elnöksége
hoz határozatot, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek.
30.	§ (1) Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új
etikai tanácsot jelöl ki. A területi kamara etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a területi
kamara elnöksége, a MISZK etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a MISZK elnöksége
jelöli ki az új etikai tanácsot.
(2) Ha a kizárási indítvány az etikai bizottság egészét érinti, arról a MISZK
elnöksége határoz, és ha a területi kamara etikai bizottságával szemben a kizárási ok
fennállását megállapítja, másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.
A kezdeményezés benyújtása és az etikai bizottság elnökének intézkedései a kezdeményezés
elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében
31.	§ (1) Az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést az illetékes területi
kamara etikai bizottságánál írásban kell előterjeszteni. A kezdeményezésben meg kell jelölni
a)	az etikai vétség elkövetésével gyanúsítható panaszolt igazságügyi szakértő
nevét, igazságügyi szakértői igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,
b)	a kezdeményező nevét, elérhetőségét,
c)	azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség
elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő,
d)	azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett a panaszolt
szakértő cselekményéről,
e)	az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a
figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, elérhetőségét.
(2)	A kezdeményezést eggyel több példányban kell előterjeszteni, mint a panaszolt
szakértők száma, és ahhoz csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására alkalmas
okiratokat.
32.	§ (1) Az etikai eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet az etikai bizottság
elnöke az etikai bizottsághoz érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, és a (2)-(4)
bekezdésben foglaltak szerint intézkedik, vagy a kezdeményezést elutasítja, ha annak
feltételei fennállnak.
(2)	Ha a kezdeményezés elbírálására másik területi kamara illetékes, az etikai
bizottság elnöke a kezdeményezést megküldi az illetékességgel rendelkező területi kamara
8
etikai bizottságának, és erről a kezdeményezőt írásban tájékoztatja. Ha az a területi kamara,
amelyhez a kezdeményezés megküldésre került azt állapítja meg, hogy az ügyre a megküldő
területi kamara illetékes, a MISZK elnökségétől kéri az eljáró területi kamara kijelölését. Az
etikai bizottság az illetékességét az eljárás teljes tartama alatt köteles vizsgálni.
(3)	Ha a kezdeményezés hiányos, az etikai bizottság elnöke azt a hiányok
megjelölése mellett - 15 napos határidő kitűzésével - hiánypótlásra visszaadja azzal a
figyelmeztetéssel, hogy a kezdeményezést elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban
felsorolt hiányokat nem pótolja.
(4)	Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a
kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, az etikai bizottság elnöke határozattal
kijelöli az eljáró etikai tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a
panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak
mellékleteit is csatolni kell.
33.	§ (1) Az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést - etikai tanács kijelölése
nélkül - határozattal elutasítja, ha
a)	az annak tárgyát képező cselekményt etikai eljárás során már jogerősen
elbírálták, kivéve ha a 48/H. § alapján új eljárás kezdeményezésének van helye,
b)	az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,
c)	a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a
kezdeményezésnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta.
(2) A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a
panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.
Az etikai eljárás megindítása
34.	§ (1) Az etikai tanács a kijelölés kézhezvételétől számított 15 napon belül
határozattal dönt az eljárás megindításáról.
(2)	Az etikai tanács az eljárás megindítását megtagadja, ha a kezdeményezésből és
mellékleteiből megállapítható, hogy
a)	a cselekmény elévült,
b)	a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai
vétségnek,
c)	a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetésének
alapos gyanúja nem állapítható meg,
d)	a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján el kellett
volna utasítani.
(3)	A cselekmény elévült, ha
a)	a cselekménynek a kezdeményező tudomására jutásától számítva hat hónap
vagy
b)	a cselekmény elkövetése óta két év
9
eltelt a kezdeményezés előterjesztése nélkül.
(4)	Ha a panaszolt szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény
elkészítését követően, ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő
kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.
(5)	Ha az etikai vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető-, szabálysértési-
vagy fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az
etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt.
(6)	Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a
panaszolt szakértőnek és a panaszolt szakértő kamarai tagsága szerinti területi kamara (a
továbbiakban: tagság szerinti kamara) elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról
rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek kézbesíteni kell, a
panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit csatolni kell.
A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése
35.	§ Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt
az etikai tanács a panaszolt szakértő kamarai tagságát - legfeljebb az etikai eljárás jogerős
befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha az etikai vétség súlyára tekintettel ez indokolt.
A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek, a tagság szerinti kamara elnökének és
a jogerőre emelkedést követően a névjegyzéket vezető hatóságnak.
36.	§ Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség
elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más
hatósági eljárást érint, az etikai tanács az etikai eljárást annak megindításával egyidejűleg
határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig. A
határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.
Etikai vizsgálat
37.	§ (1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a
tényállás - előre láthatóan - a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és
a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal tárgyalást tűz ki, egyéb
esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.
(2)	Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az
etikai tanács eljárásának előkészítése.
(3)	Az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához
szükséges tényeket; ennek érdekében meghallgathatja a panaszolt szakértőt, a kezdeményezőt
mint tanút, a további tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást
végezhet. A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a
panaszolt szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok csatolását
kérheti.
(4)	A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a panaszolt szakértő a
meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a panaszolt szakértőt
tájékoztatni kell.
10
(5)	A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai
tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai
tanács meghallgathatja.
(6)	Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács
elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja.
Az etikai tanács eljárása
38.	§ (1) Az etikai tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken
csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét a törvény lehetővé teszi.
(2)	Az etikai tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a
jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy
a)	megfelelő határidő kitűzésével az etikai vizsgálat kiegészítését rendeli el és
az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,
b)	az etikai tárgyalás mellőzésével megállapítja a panaszolt szakértő etikai
felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést szab ki,
c)	az etikai eljárást megszünteti,
d)	etikai tárgyalást tűz ki.
(3)	Az etikai tanács a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről
határozattal dönt, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara
elnökének.
(4)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a
vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján az etikai felelősség kétséget kizáróan
megállapítható, a panaszolt szakértő az etikai vétség elkövetését elismeri és további
bizonyításra nincs szükség.
(5)	A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést
kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a panaszolt szakértő és a tagság szerinti
kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti; ezt a
határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.
(6)	A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján az etikai tanács tárgyalást tart. Az etikai
tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában
fenntartja vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.
(7)	Az etikai tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha
a)	a kérelmet már az etikai tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani,
kivéve a 33. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,
b)	a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai
vétségnek,
c)	a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.
39.	§ (1) Ha az etikai tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás
11
helyének és időpontjának közlésével a panaszolt szakértőt és képviselőjét, továbbá - ha a
meghallgatására még nem került sor és az etikai tanács szerint az szükséges - a
kezdeményezőt, mint tanút, a további tanút, a kirendelt szakértőt megidézi, a vizsgálóbiztost
és a tagság szerinti kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson a megidézettek és az értesítettek
lehetnek jelen.
(2)	A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon az etikai tanács elnöke
és minden tagja jelen van. A tárgyalás a panaszolt szakértő és képviselője távollétében is
megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.
40.	§ (1) A tárgyalást az etikai tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a
tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat.
(2)	Az etikai tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat,
szükség esetén meghallgatja a panaszolt szakértőt és tanúként a kezdeményezőt, továbbá a
vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb bizonyítást folytat. Az etikai
tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon
értékeli.
(3)	A panaszolt szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az
idézésben tájékoztatni kell. A panaszolt szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást
megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.
(4)	A panaszolt szakértő és képviselője az etikai eljárás során keletkezett iratokba
betekinthet, azokról kérésre másolatot kap, a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a
meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá az eljárás bármely szakaszában
bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
(5)	A panaszolt szakértőt és képviselőjét az idézésben és meghallgatása kezdetekor a
(4)	bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell.
(6)	Ha az etikai tárgyaláson megjelent panaszolt szakértőt az etikai tanács
meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a
meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi, amit
mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetés
megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés
elmaradása esetén a panaszolt szakértő nyilatkozata és a meghallgatása során általa csatolt
bizonyíték - a panaszolt szakértő terhére - nem használható fel.
(7)	Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében
elhalaszthatja.
Jegyzőkönyv
41.	§ (1) A tárgyalásról és az etikai vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet
kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson az etikai tanács elnöke vagy valamely tagja, az
etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos vezetheti vagy alkalmazható jegyzőkönyvvezető is.
(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni
12
a)	az eljáró etikai bizottságot és az etikai ügy számát,
b)	az eljárás tárgyát, a panaszolt szakértő nevét, szakértői igazolvány számát,
és a kezdeményező nevét,
c)	a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,
d)	a tanács elnökének, tagjainak (a vizsgálóbiztosnak) jegyzőkönyvvezetőnek a
nevét,
e)	a jelenlévő panaszolt szakértő és képviselője, valamint az egyéb
megidézettek és értesítettek nevét.
(3)	A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során
történteket, a megidézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a
bizonyítási eljárás során kirendelt szakértők véleményét.
(4)	A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke (a vizsgálóbiztos) és - ha
jegyzőkönyvvezető alkalmazására került sor - a jegyzőkönyvvezető írja alá.
A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések
42.	§ (1) Ha az etikai eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra
üldözendő bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai tanács elnökét
feljelentési kötelezettség terheli.
(2)	A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértő
ellen indított büntetőeljárásról értesíti az első fokon eljáró területi kamarát.
(3)	A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást az etikai tanácsnak
határozattal fel kell függesztenie; a határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a
tagság szerinti kamara elnökének.
Az etikai tanács tárgyaláson meghozott határozata
43.	§ (1) Az etikai tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában
a)	a panaszolt szakértőt felmenti, ha nem követett el etikai vétséget vagy az
etikai vétség elkövetése nem állapítható meg,
b)	a panaszolt szakértő etikai felelősségét megállapítja, és etikai büntetést szab
ki vagy
c)	az etikai eljárást megszünteti, ha a 38. § (7) bekezdésében foglalt okok
fennállását állapítja meg.
(2)	Az etikai tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a
kihirdetéstől számított 15 napon belül írásba kell foglalni, és azt kézbesíteni kell a panaszolt
szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.
A határozatok meghozatala
44.	(1) § Az etikai tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy
tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza; utolsóként a tanács elnöke szavaz.
(2)	Az etikai tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke
13
és valamennyi tagja jelen van.
45.	§ (1) Az etikai eljárás során hozott határozatnak tartalmazni kell
a)	az etikai bizottság megjelölését, és az etikai ügy számát,
b)	a panaszolt szakértő nevét, igazolványszámát, valamint képviselője nevét,
c)	a kezdeményező nevét,
d)	a rendelkező részben
da)	a döntést,
db)	a jogorvoslati jogról történő kioktatást, ha a határozattal szemben
annak helye van,
e)	az indokolásban
ea)	a megállapított tényállást,
eb)	a figyelembe vett bizonyítékokat,
ec)	a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,
ed)	azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény
bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak minősült,
ee)	az alkalmazott jogszabályok, valamint a szakértők etikai kódexe és az
etikai eljárási szabályzat alkalmazott pontjainak megjelölését,
f)	a határozathozatal helyét és idejét,
g)	az etikai tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat
meghozatalára nem az etikai tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását,
h)	az etikai bizottság bélyegzőjének lenyomatát.
(2)	Az etikai tanácsnak az etikai eljárást megszüntető, a 38. § (6) bekezdése szerinti,
a panaszolt szakértő felmentéséről rendelkező és a panaszolt szakértő etikai felelősségének
megállapításáról rendelkező határozata (a továbbiakban együtt: az etikai eljárást befejező
határozat) rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és megfizetésének
határidejéről is rendelkezni kell.
(3)	Ha az etikai tanács a panaszolt szakértő etikai felelősségének megállapításáról
rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni kell a pénzbírság megfizetésének
határidejéről is.
(4)	Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban
történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke - e minőségének
feltüntetése mellett - aláírhatja.
(5)	Az etikai bizottság elnöke által meghozott határozatra az e §-ban foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
Az etikai eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése
46.	§ (1) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát név-, szám vagy
számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.
(2)	Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy
érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem
érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 15 napon
belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.
14
(3)	Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a kijavításról és a kiegészítésről
hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz
határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel
érintett határozatot kézbesíteni kellett.
Az etikai eljárás költségei
47.	§ (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az első fokú etikai eljárás költségeit az
első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az
etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező
költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás
résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.
(2)	Az etikai eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának
költségét az első fokon eljáró területi kamara előlegezi, míg további másolat a MISZK
Alapszabályában meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.
(3)	Ha az etikai eljárás során a panaszolt szakértő felelősségét megállapították,
köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni az első fokon eljáró területi
kamara, illetve a MISZK számára, egyebekben azt az előlegező kamara viseli. Az etikai
tanács az eljárás költségének részbeni megtérítésére kötelezi a panaszolt szakértőt, ha a
költségek nagysága és a megállapított etikai vétség súlya nem áll arányban egymással vagy a
költség az eljárás egyéb résztvevőjének mulasztása folytán merült fel.
Fellebbezéssel támadható határozatok
48.	§ (1) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti
kezdeményezést elutasító határozata ellen és az etikai tanácsnak az eljárás megindítását
megtagadó határozata ellen a kezdeményező fellebbezéssel élhet.
(2)	Az etikai tanácsnak a panaszolt szakértő kamarai tagságát a 35. § alapján
felfüggesztő határozata ellen a panaszolt szakértő (képviselője) fellebbezéssel élhet.
(3)	Az etikai bizottság elnökének és az etikai tanácsnak a kijavító és kiegészítő
határozata ellen az élhet fellebbezéssel, aki a kijavítással, kiegészítéssel érintett határozat
tekintetében fellebbezési joggal rendelkezett.
(4)	Az etikai tanácsnak az etikai eljárást felfüggesztő és az etikai eljárást befejező
határozata ellen - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat kivételével - a panaszolt
szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke fellebbezéssel élhet.
(5)	A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a
MISZK etikai bizottságához címezve az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsághoz
kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására - az etikai eljárást felfüggesztő
határozattal szembeni fellebbezés kivételével - halasztó hatálya van.
(6)	A kizárási indítványt elutasító határozattal szemben külön fellebbezésnek nincs
helye, ellene csak az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti
kezdeményezést elutasító határozata elleni, az etikai tanácsnak az eljárás megindítását
15
megtagadó határozata elleni, továbbá - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat
kivételével - az etikai eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben, illetve a 48/F. § (3)
bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálati kérelemben tehető panasz.
A határozat jogereje és végrehajthatósága
48/A. § (1) A fellebbezéssel nem támadható határozat a meghozatala időpontjában
jogerőre emelkedik, a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés
napja.
(2) A fellebbezéssel megtámadható határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá
válik, ha a fellebbezésre jogosultak a fellebbezésről lemondtak, valamint ha a fellebbezési
határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be. A határozat jogerőre emelkedésének napja az
utolsó lemondás bejelentésének napja, ennek hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő
nap.
A másodfokú etikai eljárás
48/B. § A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, aki az első fokú etikai
eljárásban az etikai tanács elnöke vagy tagja volt, továbbá aki vizsgálóbiztosként,
jegyzőkönyvvezetőként járt el, valamint az első fokú eljárásban kirendelt szakértő és
meghallgatott tanú.
48/C. § A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól
származik, vagy azt nem határidőben nyújtották be, továbbá ha azt olyan határozattal szemben
terjesztették elő, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.
48/D. § (1) A másodfokú etikai tanács az első fokon, tárgyaláson hozott, az etikai
eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson, az első fokon
hozott egyéb határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson kívül, zárt
tanácsülésen bírálja el.
(2)	Ha a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni, a tárgyalást a másodfokú etikai tanács
elnöke tűzi ki.
(3)	A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait, az első fokú határozatot
és a fellebbezésben foglaltakat.
(4)	A másodfokú etikai tanács elrendelheti a bizonyítás kiegészítését, és azt az első
fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.
48/E. § (1) A másodfokú etikai tanács az első fokon eljáró etikai bizottság elnökének
az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozatát, továbbá az első fokú
etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozatát helybenhagyja vagy a
határozatot - ha az jogszabályt sért vagy megalapozatlan - hatályon kívül helyezi és az eljárás
lefolytatását rendeli el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a másodfokú tanács a
határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és új
eljárás lefolytatását rendeli el.
16
(3)	A másodfokú etikai tanács a (2) bekezdés szerinti első fokú határozatot akkor
helyezi hatályon kívül, és rendeli el új eljárás lefolytatását, ha
a)	az megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli
következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg, vagy
b)	az első fokú határozatot az eljárás lényeges szabályainak megsértésével
hozták meg.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a
fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és az első fokú határozatot
helybenhagyja vagy megváltoztatja.
48/F. § (1) A másodfokú etikai határozatot azoknak kell kézbesíteni, akiknek a
megtámadott első fokú határozatot.
(2)	A másodfokú etikai tanács határozata a meghozatala időpontjában jogerőre
emelkedik és végrehajthatóvá válik; a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőidőpontja
a kézbesítés napja.
(3)	A másodfokú etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező határozattal szemben
előterjesztett fellebbezés folytán hozott határozata felülvizsgálatát - kivéve az elsőfokú
határozatot hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozatot - a
panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke a határozat kézbesítésétől
számított 30 napon belül a MISZK-kel szemben indított polgári nemperes eljárásban kérheti.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság
hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban
alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot
megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
48/G. § A másodfokú etikai eljárásban egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait
megfelelően alkalmazni kell.
Új eljárás kezdeményezése
48/H. § Jogerős határozattal befejezett etikai eljárás esetén a panaszolt szakértő, a
területi kamara elnöksége, a területi kamara elnöke, a MISZK elnöksége és elnöke új eljárás
lefolytatását kezdeményezheti a panaszolt szakértő javára, ha
a)	olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra
hivatkozik, amelyet az etikai eljárás során nem vettek figyelembe és a jogerős határozatra
lényeges kihatással lett volna, vagy
b)	az alapügyben az etikai tanács elnöke vagy tagja a kötelességét a Büntető
Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy
a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
Értesítés a jogerős határozatról
48/I. § (1) Az etikai bizottság elnökének a kezdeményezést etikai tanács kijelölése
17
nélkül elutasító, jogerőre emelkedett határozatát és az etikai tanácsnak az etikai eljárás
megindítását megtagadó jogerőre emelkedett határozatát, továbbá az e határozatokkal
szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot az első fokon eljáró
területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
(2) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá
az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot,
valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró
területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek, az
igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a kezdeményezőnek és a tagság
szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.
48/J. § Az etikai eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes
rendelkezéseket az etikai eljárási szabályzat állapítja meg.”
13. §
Az Iszktv. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„VI. Fejezet
A kamara működése feletti törvényességi felügyelet
49.	§ (1) A területi kamara és a MISZK (a továbbiakban e fejezet tekintetében együtt:
kamara) működésének törvényességi felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter látja el.
(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként
bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
49/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a
jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az
alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.
(2)	A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi
felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek az
elfogadásuktól számított 30 napon belül.
49/B. § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyelet
keretében jogszabályban, alapszabályban vagy szabályzatban foglaltak megsértését (a
továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja az érintett kamara
elnökét a jogsértés megszüntetésére.
(2)	Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés
megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értéséről az
igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.
(3)	Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges
intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában
foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett
18
kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől,
illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül - a jogsértés
megszüntetése érdekében - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint
bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.
(4)	Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,
a)	a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb
döntést megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés
orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult
kamarai szerv összehívását, vagy
c)	felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének
működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség
helyreállításához szükséges feladatait előírja.
(5)	Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a
jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését vagy
küldöttgyűlését és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
(6)	Ha a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a
szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének
működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(7)	A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a
bíróságot és az igazságügyért felelős minisztert. A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését
a bíróság határozza meg és a kamara viseli.”
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
14.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[A bíróság végrehajtási záradékkal látja el]
„b) az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök,
valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai
tanácsának, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/B. § (1) bekezdése
és 140/C. § (2) bekezdése szerinti szervek pénzbírság és eljárási költség megfizetésére
kötelező határozatát,”
19
II. Fejezet
AZ ÜGYVÉDEKRŐL SZÓLÓ 1998. ÉVI XI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
15.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 12. § (2)
bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pontok jelölése
c)-f) pontokra változik:
[Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével
kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során]
„b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,”
16.	§
(1)	Az Ügytv. 12/A. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai
hatósági ügy):”
(2)	Az Ügytv. 12/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai
hatósági ügy):]
„e) felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett
nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból.”
(3)	Az Ügytv. 12/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet
pedig személyesen lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági ügyben a telefaxon történő
kapcsolattartás kizárt.”
(4)	Az Ügytv. 12/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon
a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.
(5)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül
nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység
megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános
20
szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell
alkalmazni.
(6)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás lefolytatásáért igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
17.	§
(1)	Az Ügytv. 13. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő
feltételeknek:]
„a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely
állam állampolgára,”
(2)	Az Ügytv. 13. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel a kamarába az,]
„g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező
Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.”
18.	§
Az Ügytv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.”
19.	§
Az Ügytv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de
legkésőbb 30 munkanapon belül dönt.”
20.	§
Az Ügytv. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamara elnöke biztosítja, hogy az ügyvéd a kamarai felvételét követően az
esküt határidőben letehesse. Ha a kamara elnöke ezt nem biztosítja, - az (5) bekezdéstől
eltérően - az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a kamara elnöke által
kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.”
21.	§
Az Ügytv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
21
„(2) A szüneteltetés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.
(3)	Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt
határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a kamarának bejelenteni.
(4)	A tevékenység folytatásának tényét a kamara a nyilvántartásba bejegyzi. A
kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek
fennállnak-e.”
22.	§
Az Ügytv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselői és a polgármesteri megbízatás időtartama alatt az
ügyvédi tevékenység - a kamara engedélye nélkül - szünetel. Az ügyvéd a szünetelés alapjául
szolgáló okot köteles a kamarának bejelenteni.
(2)	Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített
munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1)
bekezdésének a) pontjába.
(3)	A szünetelés és szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai
tagságból eredő jogokat, és - a szünetelés és szüneteltetés alatt fizetendő tagdíj, valamint a
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének járó tagdíj fizetése kivételével -
nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.”
23. §
Az Ügytv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha
a)	a kamarai tagságáról lemondott,
b)	a kamarából kizárták,
c)	meghalt.
(2)	Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd
a)	a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,
b)	a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,
c)	a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette
meg,
d)	cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került,
vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),
e)	az esküt határidőben nem tette le,
f)	tevékenysége szüneteltetésének időtartama lejárt anélkül, hogy a
tevékenysége folytatásának szándékát a kamarának bejelentette volna.
22
(3)	A kamara a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet,
hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül
szüntesse meg. A (2) bekezdés c) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának
állásfoglalását be kell szerezni.
(4)	A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. A
megszüntetésről szóló határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.
(5)	Ha az ügyvéd kamarai tagsága a (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott
okból szűnt meg, az újbóli kamarai felvételre irányuló kérelem a kamarai tagság
megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével nyújtható be.”
24.	§
Az Ügytv. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a
hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi
segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.”
25.	§
Az Ügytv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A
meghatalmazást a megbízónak, vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának
(e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell
írnia.”
26.	§
Az Ügytv. 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felfüggesztés időtartama alatt az ügyvédi tevékenység szünetel.”
27.	§
Az Ügytv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar
Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.”
28.	§
Az Ügytv. 68. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(6) Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi
adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni.
23
(7)	Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az
iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a
taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani.”
29.	§
Az Ügytv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén,
legkésőbb 45 napon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy ízben a következő elnökségi
ülésig, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határozatot minden esetben indokolni kell.
(3)	A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a
Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez címzett fellebbezést nyújthat be.”
30.	§
Az Ügytv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni.”
31.	§
(1)	Az Ügytv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,]
„b) akinek a munkaviszonya megszűnt és a munkaviszony megszűnésétől
számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott
ügyvédi munkaviszonyt,”
(2)	Az Ügytv. 88. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,]
„e) aki kéri.”
(3)	Az Ügytv. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés d) pontja
szerinti esetben a kamara nem hoz határozatot.”
32.	§
Az Ügytv. 89/A. §-át megelőző IX. Fejezetének címe helyébe a következő
rendelkezés lép:
24
„AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN
RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG
FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN”
33.	§
(1)	Az Ügytv. 89/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan állam,
amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés
alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával
azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”
(2)	Az Ügytv. 89/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.”
34.	§
(1)	Az Ügytv. 89/B. §-át megelőző alcíme és 89/B. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„Az európai közösségi jogász névjegyzéke
89/B. § (1) Európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén ügyvédi
tevékenység
a)	állandó jelleggel csak az európai közösségi jogászok kamara által vezetett
névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételt, vagy
b)	eseti jelleggel a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét
követően folytatható.”
(2)	Az Ügytv. 89/B. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
kérelmezőt, aki”
35.	§
Az Ügytv. 89/E. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
25
[A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász]
„a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,”
36.	§
Az Ügytv. 89/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89/J. § (1) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel,
névjegyzékbe vétel nélkül végzi - első alkalommal történő eljárása esetén - a tevékenység
megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban
bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, egy éven túl történő eseti
szolgáltatásnyújtás esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell újítani.
(2)	Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai
közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási
cselekményt követő munkanapon kell megtenni.
(3)	A bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász
a)	családi nevét és utónevét,
b)	születési családi nevét és utónevét,
c)	születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
d)	állampolgárságát,
e)	EGT-állama szerinti értesítési címét,
f)	EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető
szervezetének megnevezését, amelynek tagja,
g)	nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben és
h)	EGT-állama szerinti szakmai megnevezését.
(4)	A bejelentéshez mellékelni kell a 89/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti
igazolást.
(5)	A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogász (3) bekezdésben
meghatározott adatait automatikusan, egy éves időtartamra nyilvántartásba veszi, valamint a
(3)	bekezdés a), e) és h) pontjában foglalt adatokat a honlapján megjelenteti.”
37.	§
Az Ügytv. 89/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. fejezet rendelkezései
irányadóak azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett az ügyvédi
tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától eltiltás alkalmazandó. Az
eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászt ezzel egyidejűleg a névjegyzékből vagy a
89/J. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásból törölni kell.”
26
38.	§
Az Ügytv. 89/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok részére a
közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.”
39.	§
Az Ügytv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók.”
40.	§
Az Ügytv. 96. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki]
„b) munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy
olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van.”
41.	§
Az Ügytv. a 96. §-t követően a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására való jogosultság
96/A. § (1) A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt
foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére - kérelemre - bejegyzi, ha
a)	a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig folyamatosan ügyvédi
tevékenységet folytatott anélkül, hogy tevékenysége szünetelt volna,
b)	nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,
c)	a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket
az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja.
(2)	A kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot törli, ha az
ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(3)	Egy ügyvéd egyidejűleg legfeljebb három ügyvédjelöltet foglalkoztathat. Az
ügyvédi iroda az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult tagonként egyidejűleg legfeljebb
három ügyvédjelölttel létesíthet munkaviszonyt.”
42.	§
Az Ügytv. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
27
„(4) Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti
képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a
munkavégzés alól mentesíteni köteles.”
43.	§
(1)	Az Ügytv. 99. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,]
„b) akinek a munkaviszonya megszűnt vagy az őt foglalkoztató ügyvédnek a
96/A. § szerinti jogosultságát törölték, és a munkaviszony (jogosultság) megszűnésétől
(törlésétől) számított három hónapon belül a 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyvéddel,
ügyvédi irodával nem létesített ügyvédjelölti munkaviszonyt,”
(2)	Az Ügytv. 99. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,]
,f aki kéri.”
(3)	Az Ügytv. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy az (1)
bekezdés e) pontja esetén a kamara nem hoz határozatot.”
44.	§
Az Ügytv. 112. § (1) bekezdése a következő új n) ponttal, valamint o) ponttal
egészül ki és a jelenlegi n) pont jelölésep) pontra változik:
[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]
„n) az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és ügyvédjelöltek
ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének
megszervezésével kapcsolatos feladatairól,
o) az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről,”
45.	§
Az Ügytv. 116. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt
következő adatait tartja nyilván:]
„o) a kamarai tagnak az ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó
jogosultságát.”
28
46. §
Az Ügytv. a 130. §-t követően a következő 130/A. §-sal egészül ki:
„130/A. § A 2009. december 31. napján ügyvédjelölti névjegyzékben szereplők
számára az ügyvédjelölti tevékenység 2013. január 1. napjáig történő folytatásának és az
ügyvédjelölti joggyakorlat kamarai igazolásának nem feltétele az, hogy az ügyvédjelöltet
foglalkoztató ügyvéd a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkezzen. Ha azonban a megjelölt
időtartam alatt az ügyvédjelölt másik ügyvéddel létesít munkaviszonyt, ennek az ügyvédnek a
96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkeznie kell.”
47.	§
Az Ügytv. 133/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 12/A. § (1) bekezdés
a)	és b) pontjában meghatározott kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.”
III.	Fejezet
A KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2002. ÉVI LV. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
48.	§
(1)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter - a névjegyzékbe való felvétel
útján - annak a természetes személynek engedélyezi, aki
a)	felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak
megfelelő legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b)	igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés
elvégzését,
c)	büntetlen előéletű,
d)	nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok
alá.”
(2)	A Kvt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles
igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a
közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.”
29
49.	§
A Kvt. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a
törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a
névjegyzékbe.”
50.	§
A Kvt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A névjegyzék tartalmazza a természetes személy]
„c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének,
szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a
közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,”
51.	§
(1)	A Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre
rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. Az eljárás telefaxon
történő kapcsolattartással nem folytatható le.
(2)	A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1)
bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével -
tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak
igazolására szolgáló iratok hiteles másolatát.”
(2)	A Kvt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a miniszter a rá irányadó ügyintézési határidőn belül
nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a közvetítői tevékenység megkezdésének,
illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”
52.	§
A Kvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését
megelőző 22 munkanappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése
érdekében.”
30
53.	§
(1)	A Kvt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,”
(2)	A Kvt. 11. § (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pontok jelölése e)-g) pontokra változik:
[A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,”
(3)	A Kvt. 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha]
„a) a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,”
(4)	A Kvt. 11. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha]
„d) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,”
54.	§
A Kvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes
személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított 5
munkanapon belül átadni.”
55.	§
A Kvt. 12. §-t követő alcíme helyébe a következő alcím lép és a Kvt. a
következő 12/A. §-sal egészül ki:
„A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettsége
12/A. § (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása
érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése
céljából - a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E
kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a
31
közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a
közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt.
(2)	A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési
időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett
névjegyzékbe vételének a napja.
(3)	A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a
továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie,
és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.”
56.	§
A Kvt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás
bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, 22 munkanapos határidő tűzésével
felhívja az érintettet a hiányok pótlására.”
57.	§
A Kvt. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban:
vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti.”
58.	§
A Kvt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.”
59.	§
A Kvt. 20. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek,
és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben
meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett
eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.
(4)	Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő
kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a figyelmeztetés ellenére
nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.
32
(5)	Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik
közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a
vizsgálat lefolytatható.
(6)	A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, ahol bírósági vagy más hatósági
eljárásnak van helye.”
60.	§
A Kvt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntései elleni kérelemről
a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.”
61. §
A Kvt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy
vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben
kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes
személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.”
62. §
A Kvt. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes
megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videókonferencia
alkalmazásával folytatják le.”
63.	§
A Kvt. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes
személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2011. december 31. napjáig
köteles igazolni. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti természetes személy számára - ha a közvetítői szakmai
képzés elvégzését 2011. december 31. napjáig igazolta - az első továbbképzési időszak 2012.
január 1. napján kezdődik.”
64.	§
(1)	A Kvt. 40. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
33
„b) a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvételi kérelem
benyújtására, a közvetítő adatváltozás bejelentési kötelezettségére és a névjegyzékben
szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(2)	A Kvt. 40. § a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„d) a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség
teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési
kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési
kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait.”
IV.	Fejezet
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
65.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
3.	§ (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha]
„j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak,
kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra,
okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van
szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd
biztosítása nem is lenne indokolt.”
66.	§
A Jst. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a
továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot
terhelő díja - részleges költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelelően - e
törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd díját, részleges költségmentesség
esetén a felet terhelő részre is kiterjedően, az állam - külön jogszabályban meghatározottak
szerint - megelőlegezi.”
67.	§
A Jst. 14. § b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatásra rászorultnak tekintendő]
34
„b) a személyes költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség
kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is, valamint a tárgyi költségmentes ügyben
fellépő fél.”
68.	§
(1)	A Jst. 16. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő
esetekben:]
„c) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér
támogatást.”
(2)	A Jst. 16. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő
esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:]
„d) a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni.”
69.	§
A Jst. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás
engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását.”
70.	§
A Jst. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon belül, a
közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati
bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot
megváltoztathatja.”
71.	§
(1)	A Jst. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél
kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő
haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely
jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan
igénybevételét az ügy természete indokolja.”
(2)	A Jst. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
35
„(6) Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok
is betekinthetnek.”
(3)	A Jst. 39. § (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és
díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek
viselésére azonban köteles a fél, kivéve]
„a) a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, vagy a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott
kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem
magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró
természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít
azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali
jogvédelemért fordult a hatósághoz,”
(4)	A Jst. 39. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék vezetésével
kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.”
72.	§
A Jst. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll
fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási
helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3
munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.”
73.	§
A Jst. 55. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:]
„b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta alapján részesül
támogatásban;”
74.	§
A Jst. 56. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogatás felülvizsgálata, módosítása és megvonása
36
56. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását
felülvizsgálja
a)	a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest -
kétévente,
b)	a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra
nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
c)	a 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha
számára a bíróság az ügyben a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is
kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett,
d)	a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a
11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság
utóbb teljes költségmentességet vagy magasabb hányad szerinti részleges költségmentességet
engedélyezett.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó
szolgálat a költségmentesség hatályával egyező időponttól biztosítja a fél számára a 11/A. §
szerinti támogatást és a támogatás módosításáról értesíti a bíróságot, valamint a pártfogó
ügyvédet.”
75.	§
A Jst. 61. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő
átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől
számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek.
(2)	Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez - a
határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása
esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó
szolgálat pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy
ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a végzés egy
kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per
ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul
megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.
(3)	Amennyiben az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a
támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján
nem biztosítható, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, a
határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen
ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(4)	A jogi segítő
a)	a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának,
visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem
előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy
tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
37
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges
nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(5)	A jogi segítő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(6)	A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő a meghatalmazás
elfogadásától számított 8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról,
nevéről és irodájának címéről; a jogi segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy elvállalásáról, a
per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per
tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7)	A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd, ügyvédi iroda a
kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles értesíteni
bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazta), és a
per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó
szolgálatot.
(8)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor
is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás
megvonása nélkül szűnik meg.”
76.	§
(1)	A Jst. 62. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a
jelenlegi (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésekre változik:
„(3) A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, valamint a
bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak
szerinti támogatásban részesülő felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat
méltányosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére
vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást engedélyező határozat jogerőre
emelkedését követően rászorultsága az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő
mértékben változott meg.”
(2)	A Jst. 62. §-ának az (1) bekezdés szerint átszámozott (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős
befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja,
hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a
perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a
jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás
kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel köteles előterjeszteni.”
77.	§
A Jst. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bírósági szakaszában - ha a
büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő
38
határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi
segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a)	az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban a kérelem
előterjesztésétől a per jogerős befejezéséig,
b)	a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a
kérelem előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig
tart.”
78.	§
A Jst. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó
ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői
tevékenységet a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe (a továbbiakban:
névjegyzék) történő felvétel útján engedélyezi.”
79.	§
(1)	A Jst. 65. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő]
„c) ügyvédi kamarai tagságát,”
(2)	A Jst. 65. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő]
„g) névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat számát,
h)	szolgáltatási szerződése lejáratának időpontját.”
80.	§
(1)	A Jst. 66. § (4) bekezdésének felvezető szövege, valamint a) és b) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a)	tevékenységét nem szünetelteti,
b)	fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel,
és”
(2)	A Jst. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt
köteles bejelenteni.”
39
81. §
A Jst. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződést a jogi segítő
kérelmére meg kell hosszabbítani, ha a jogi segítőnek a névjegyzékbe való felvételét kizáró
ok továbbra sem áll fenn.
(5)	A szolgáltatási szerződés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerződés
megszűnését követően is köteles a jogi segítő - a támogatás hatályának fennálltáig - a
szolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó
szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a szerződés szerint megfizetni”
82. §
A Jst. 70. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási
szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást
nyújtani, kivéve, ha]
„a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédekről
szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,”
83.	§
A Jst. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő
felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja,
hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi
tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.”
84.	§
A Jst. 71/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a rá irányadó
ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a jogi segítői
tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait
kell alkalmazni.”
40
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
85.	§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
78.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a
perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri. Egyezség esetében (148. §) a
bíróság a perköltség felől csak a felek kérelmére határoz. Ezek a rendelkezések nem érintik a
költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt
illetékek és az állam által előlegezett költségek, valamint a pártfogó ügyvédi díj viselésére
vonatkozó kötelezettséget.”
86.	§
A Pp. 85. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az (5) bekezdésben megjelölt személy költségmentesség iránti kérelmét az
Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó
költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK
irányelve 16. cikke szerinti nyomtatványon, az irányelv szerinti módon terjesztette elő és a
kérelem kiterjed pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására is, a bíróság a kérelmet másolatban
továbbítja a külön jogszabály szerinti jogi segítségnyújtó szolgálathoz, mellékelve a
költségmentességi kérelmet elbíráló jogerős határozatának egy kiadmányát.”
87. §
A Pp. 87. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
(2) A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének
megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a
pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról a
következő adatok közlésével 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot:
a)	a felek neve,
b)	a per tárgya,
c)	a pertárgy értéke, ha megállapítható,
d)	a pernyertesség felek közötti aránya és
e)	a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles fél megjelölése (név, lakóhely,
anyja neve, születési ideje, szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartó szerv
megnevezése, nyilvántartási szám).”
41
V. Fejezet
AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI XLVII.
TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
88. §
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Szaktv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok
rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb
tudása szerint köteles végezni.”
89.	§
(1)	A Szaktv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az
erre feljogosított
a)	természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b)	cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság),
valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a
továbbiakban: vállalkozás),
c)	e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
d)	igazságügyi szakértői testület,
e)	külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a
továbbiakban együtt: szervezet)
(a továbbiakban az a)-e) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő) végezhet.”
(2)	A Szaktv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel
rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
90.	§
(1)	A Szaktv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket
vezető hatóság - az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék),
meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a természetes
személynek engedélyezi, aki a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételeknek
megfelel. Kérelem csak az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.”
42
(2)	A Szaktv. 3. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység
folytatásához meghatározott képesítéssel és - ha a miniszter rendelete eltérően nem
rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai
gyakorlattal rendelkezik,”
(3)	A Szaktv. 3. § (3) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„f) a névjegyzékbe való felvételét követően tagja - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői
kamarának (a továbbiakban: szakértői kamara).”
(4)	A Szaktv. 3. § (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai
gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető
hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési
határidő húsz munkanap.
(6)	A miniszter a rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához
kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt
állapíthat meg, ha
a)	a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői
tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot,
b)	a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati
szakértői jogosultsággal rendelkezik vagy
c)	a - (7) bekezdés szerinti kérelmező kivételével - a kérelmező a kérelemben
megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati
tapasztalattal rendelkezik.
(7)	Ha a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított
legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, és
tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hat órás munkavégzés
keretében végezte, a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét
a névjegyzékbe.”
91. §
A Szaktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
43
„4. § (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői
névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú
mellékletben meghatározott iratokat. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet
előterjeszteni, és a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.
(2)	Ha a kérelem hiányos, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
megfelelő határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel.
(3)	Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre
terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni.
(4)	Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e
minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza az
igazságügyi szakértő arcképmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
valamint a névjegyzékbe bejegyzett szakterületét. Az igazolványt az igazságügyi szakértő a
névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételét követően személyesen veheti át a
névjegyzéket vezető hatóságtól.”
92.	§
A Szaktv. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az igazságügyi szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén
köteles a küldemények átvételét biztosítani.”
93.	§
(1)	A Szaktv. 8. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„g) a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben
nem tette le és a vizsga alóli mentességét nem igazolta, vagy az e törvény alapján fennálló
képzési kötelezettségének nem tett eleget,”
(2)	A Szaktv. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti törlési ok fennállását az igazságügyi szakértői
névjegyzéket vezető hatóság a 19. § szerinti eljárásban állapítja meg.
(5)	Az (1) bekezdés i) pontja esetén az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető
hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból, mérlegelés nélkül bejegyzi, és ezzel
egyidejűleg a szakértőt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törli.”
94.	§
A Szaktv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
44
„9. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kérelem
benyújtásától számított 30 munkanapon belül dönt.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az
igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására
vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői
tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását
határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni.
(3)	Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához
szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes
szakhatósági hozzájárulás a hozzájárulás keltétől számított egy éven belül használható fel a
névjegyzékbe vételi eljárásban.”
95.	§
A Szaktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A névjegyzéket vezető hatóság és a miniszter által hozott határozat
felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás
nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló
törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
96.	§
A Szaktv. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A társaság, a szakértői testület, és - az önálló tevékenységként és az
egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége tekintetében - az igazságügyi szakértő köteles a
szakértői tevékenységéről, annak figyelemmel kísérése céljából nyilvántartást vezetni. A
nyilvántartás adatait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A nyilvántartásban szereplő adatokat kizárólag az igazságügyi névjegyzéket
vezető hatóság részére, a kirendelések teljesítésének ellenőrzése céljából lehet továbbítani, aki
az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli.”
97.	§
(1)	A Szaktv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kirendelésnek tartalmaznia kell:
a)	a kirendelt szakértő, vagy szakértői csoport vezetőjének a megnevezését, a
kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát,
b)	a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat,
c)	azt, hogy a bizonyításra hivatalból kerül-e sor, és a szakértői díj fedezésére -
ha törvény alapján ez szükséges volt - milyen összeg letétbe helyezését rendelte el,
45
d)	a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az
átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő
az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg,
e)	az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges
megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket,
f)	a mintavétel elrendelését, ha a mintát a kirendelő szerv nem biztosította,
g)	azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia,
h)	a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges
soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást,
i)	több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére
vonatkozó tájékoztatást,
j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez
történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét és
k) a kirendelő előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával vagy
megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete
alapján szükség van.”
(2) A Szaktv. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Az igazságügyi szakértő, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény és az
igazságügyi szakértői testület megbízás alapján is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő
hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen;
a szakértői tevékenységre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A szakértő köteles a tudomására jutásától számított három munkanapon belül -
szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén nyolc munkanapon belül,
annak vezetője útján - közölni a kirendelő hatósággal, ha
a)	a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn,
b)	a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon
szakismeretei körébe, amelyen a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni,
c)	a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így
különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei
nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie,
d)	a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges,
e)	feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni,
f)	a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult
szakvéleményt adni.”
98.	§
A Szaktv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével
érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg.
(4)	A kirendelő hatóság a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat az eljáró
szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására
46
nem köteles szakértő részére a szakértői díjat - a határozat jogerőre emelkedésének
időpontjától számított 30 napon belül - átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által
meghatározott bankszámlára történő átutalással kell kifizetni.”
99.	§
A Szaktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a
jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való
részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - az
igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező.
(2)	Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a jogi oktatásra és a jogi vizsgára jelentkezni
vagy a vizsga alóli mentesülési feltétel meglétét igazolni.”
100.	§
A Szaktv. a 18. §-t követően a következő 18/A. és 18/B. §-sal egészül ki:
„18/A. § Az igazságügyi szakértő számára kötelező a névjegyzékbe való felvételről
szóló határozat kézhezvételétől számított egy éven belül a szakértés alapismereteivel
összefüggő képzésben való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés
esetét kivéve - az ehhez kapcsolódó vizsga letétele. Az alapismereti oktatásról és vizsgáról a
MISZK gondoskodik, a vizsgát a mellette működő vizsgabizottság előtt kell letenni.
18/B. § Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához
szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt
képzési kötelezettség teljesítését igazolni.”
101. §
A Szaktv. 19. §-át megelőző alcím és a 19. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A szakértői működés ellenőrzése
19.	§ (1) A hatósági ellenőrzés során az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság azt
ellenőrzi, hogy az igazságügyi szakértő és a társaság a kirendeléseknek eleget tesz.
(2)	A hatósági ellenőrzés keretében az igazságügyi szakértő és a társaság
tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság bármikor
megvizsgálhatja és ennek során bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást. A
vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti.”
102.	§
A Szaktv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
47
„(1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket
vezető hatóság - a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján -
kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői
tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai
tagsági viszonya nem szünetel, vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter
rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be.”
103.	§
A Szaktv. 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kérelemben meg kell jelölni
a)	a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét,
b)	a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét
és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és
c)	a b) pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét
(szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri.
(3)	A kérelemhez csatolni kell a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról,
hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz,
valamint a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást.
(4)	A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló
döntésre a 9. és 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
104.	§
A Szaktv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide
értve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a társaság igazságügyi szakértői
tevékenységet végez - a társaság vezető tisztségviselője köteles 8 napon belül az igazságügyi
szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.”
105.	§
A Szaktv. 24. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha]
„c) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának vagy alkalmazottjának a
kamarai tagsága szünetel vagy fel van függesztve,”
106.	§
A Szaktv. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
48
„24/A. § A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az igazságügyi
szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A vállalkozás az igazságügyi szakértői
tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében a Magyar Köztársaság területén e
tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.”
107.	§
A Szaktv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértői intézmény nevében kizárólag igazságügyi szakértő járhat el abban
az esetben, ha a szakértői intézmény igazságügyi szakértői szakterületen ad véleményt.”
108.	§
A Szaktv. a 28. §-t követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben
nyilvántartást vezet a szakértői intézmény
a)	megnevezéséről,
b)	elérhetőségéről (székhely, telefon, telefax, e-mail),
c)	vezetőjének nevéről és
d)	alkalmazásában álló vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi
szakértők szakterületéről.
(2)	A szakértői intézmény (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak és azokat az
igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. Az (1)
bekezdésben foglaltakat a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végző szervezeti
egységeire is megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ide
értve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a szakértői intézmény szakértői
tevékenységet végez - a szakértői intézmény vezetője köteles 8 napon belül az igazságügyi
szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni.”
109. §
(1)	A Szaktv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével
-	rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására
igazságügyi szakértői testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre. A Testület - a (8)
bekezdésben foglalt kivétellel - jogi személy.”
(2)	A Szaktv. 29. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek, és a § a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A
szakértői eskü szövege: „Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a
49
jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során
tudomásomra jutott tényeket és adatokat megőrzöm; szakértői tevékenységem során
részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak
megfelelően járok el.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
(5)	A jogi személy Testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű
gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó
mértékben folytathat. A Testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok a Testület
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(6)	A Testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol,
melynek célja annak ellenőrzése, hogy a Testület működése az ügyrendjének és a
jogszabályoknak megfelel, és a kirendelésnek eleget tesz. A törvényességi felügyelet nem
terjed ki olyan kérelem vizsgálatára, amelyben foglaltak alapján a bírósági vagy hatósági
eljárási törvények alapján jogorvoslatnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a
szakvélemény tartalmára.
(7)	A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében
a)	felhívja a Testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására,
b)	összehívja a Testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges
intézkedések megtétele érdekében vagy
c)	ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, a Testület elnökének
megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben -
visszavonja.
(8)	Nem jogi személy a Testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében
szabályozott egyéb módon is biztosított.”
110.	§
A Szaktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a névjegyzékben nem
szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt
közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet
igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybe vételéről a
szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell
tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt.
(2)	A szakkonzultáns igénybe vételéhez - ha a Kormány vagy a miniszter rendelete
eltérően nem rendelkezik - a szakértőnek be kell szereznie a kirendelő hatóság hozzájárulását.
Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a kirendelő hatóság a
kirendelő határozatban nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás
kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybe vételéhez való hozzájárulást megadottnak kell
tekinteni.
50
(3)	A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges
elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - igazságügyi szakértő szakmai
felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(4)	A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjel öl ti minőség
igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében 10 munkanapon belül hatósági igazolványt
állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési
nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét
ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a
szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó
igazságügyi szakértő a tagja.
(5)	A szakértői kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a
kérelemhez mellékelte a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló
okiratot.”
111.	§
A Szaktv. a 30. §-t követően a következő alcímmel és 30/A-30/D. §-okkal
egészül ki:
„Szakértői módszertani levél
30/A. § (1) A MISZK elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a szakértői tevékenység
egységes és magas színvonalú ellátása érdekében szakértői módszertani levelet ad ki. A
módszertani levél kiadását a MISZK és a szakértői kamara szakbizottságai, valamint a
miniszter indítványozhatja.
(2)	Az elnökség az indítvány alapján a szakértői módszertani levél kidolgozása
érdekében a szakértői módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületre a
névjegyzékbe bejegyzett szakértőkből álló - a (4) bekezdés kivételével - nyolctagú
bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottság tagjai maguk közül elnököt
választanak.
(3)	A szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó
szakkérdésekben a szakértői módszertani levél kiadásához az érintett szakértői intézmény(ek)
egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság négy tagját az érintett szakértői
intézmény(ek) jelöli(k) ki.
(4)	Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály
kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a
szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba.
(5)	Az elnökség nem adhat ki szakértői módszertani levelet olyan szakterületen,
amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő
szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult.
30/B. § (1) A szakértői módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az
elnökség elé.
51
(2)	A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság
valamennyi tagja támogatja.
(3)	Az elnökség a szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére,
amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat.
30/C. § (1) A miniszter gondoskodik a szakértői módszertani levél Hivatalos
Értesítőben történő közzétételéről, és az általa vezetett minisztérium honlapján való
megjelentetéséről. A szakértői módszertani levél - annak visszavonásáig - a honlapról nem
távolítható el.
(2)	Ha az elnökség nem csatolja a 30/B. § (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a
miniszter a szakértői módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére.
(3)	Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett szakértői módszertani leveleket, és
szükség esetén intézkedik - a szakértői módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések
szerint - azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról.
30/D. § A szakértői módszertani levél a Hivatalos Értesítőben történő közzétételétől
a kirendelő szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása
során iránymutatásul szolgál. Ha a szakértő a szakértői módszertani levélben foglaltaktól
eltér, azt a szakvéleményben meg kell indokolnia.”
112.	§
(1)	A Szaktv. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a)	a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes
vizsgálat-típusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak
rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre,
b)	az igazságügyi szakértői igazolványra,
c)	az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga
lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség
eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga
letételének igazolására,
d)	az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a
továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira,
lebonyolításának módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és
igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára
vonatkozó részletes szabályokat.”
(2)	A Szaktv. 31. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
52
„a) az igazságügyi szakértői szakterületeket, valamint a szakterületekhez
kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, az egyes szakterületek esetében a
névjegyzékbe vételi eljárás során a gyakorlati idő csökkentéséhez figyelembe vehető
szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati
szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi
szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre,
b)	az igazságügyi szakértők alapismereti oktatására és vizsgájára, az oktatás és
vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli
mentesülés eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a
vizsga letételének igazolására,
c)	az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben
a szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
(3)	A Szaktv. 31. § (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe vételi
eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének
engedélyezése iránti eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási
szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
113. §
(1)	A Szaktv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felülvizsgálat során a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő
2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter
rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és az igazságügyi szakértő e területen
megfelel az igazságügyi szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt
feltételeknek, módosítja az igazságügyi szakértő szakterületét a rendeletnek megfelelően.”
(2)	A Szaktv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat alapján a miniszter
megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő 2005. december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett
szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek,
és a szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt képesítési feltételnek
nem felel meg, a szakértő erről szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított két éven
belül köteles igazolni, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges
képesítést megszerezte, illetve hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához
szükséges végzettség megszerzése érdekében elengedhetetlen képzésben részt vesz.”
53
114.	§
A Szaktv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
115.	§
(1)	A Szaktv. 2. számú melléklete 1. a) és b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait,
és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„a) családi neve és utóneve(i);
b)	anyja születési neve;”
(2)	A Szaktv. 2. számú melléklete 1. f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait,
és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
f)	elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);”
(3)	A Szaktv. 2. számú melléklete 1. m) pontja a következő mg) alponttal
egészül ki:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait,
és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„mg) elhunyt;”
(4)	A Szaktv. 2. számú melléklete 1. s) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait,
és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:]
„s) a szakértő ellen
sa) közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás
megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,
sb) indult etikai eljárás során kiszabott etikai büntetés, vagy a felmentés
valamint az eljárás megszüntetésének ténye.”
116.	§
A Szaktv. e törvény 2. számú melléklete szerinti 3. számú melléklettel egészül
ki.
54
VI. Fejezet
A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK SEGÍTÉSÉRŐL ÉS AZ ÁLLAMI
KÁRENYHÍTÉSRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI CXXXV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
117.	§
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett
bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen
következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást,
illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha
a)	magyar állampolgár,
b)	az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
c)	az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen
tartózkodó állampolgára,
d)	a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,
e)	emberkereskedelem áldozata,
f)	az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött
nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.”
118.	§
Az Ást. 5. § b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki]
„b) korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt
megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig,
c)	a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat
elvégzését,
d)	a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló
vizsgálatot, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 2 évig,”
119. §
Az Ást. 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult]
„d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében
meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.”
55
120. §
(1)	Az Ást. 9/A. §-t követő alcíme és a 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő alcím és rendelkezések lépnek:
„Az engedélyezés iránti kérelem
10.	§ (1) Az ügyfél tájékoztatásért, az áldozat tájékoztatásért és érdekérvényesítés
elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Az áldozat azonnali pénzügyi
segély, jogi segítségnyújtás és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál
előterjesztheti.
(2)	Az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és a kárenyhítés iránti
kérelmet egy példányban, az erre a célokra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban:
nyomtatvány) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő
szolgálat segítséget nyújt.”
(2)	Az Ást. 10. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A kérelemben meg kell jelölni]
„a) ha az áldozat természetes személy, annak természetes személyazonosító
adatait, lakcímét és állampolgárságát; ha az áldozat olyan szervezet, vagy annak önálló
képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer
el, vagy amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő
vagyonnal rendelkezik - ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti
előtársaságot is - annak nevét és székhelyét,”
121. §
Az Ást. 15. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre
emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha]
„c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben
megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig,”
122. §
(1)	Az Ást. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásokról és a támogatásokról - a kérelmek
elbírálása, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint megyei és
országos statisztikai adatgyűjtés érdekében - nyilvántartást vezet.”
(2)	Az Ást. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
56
„(3) Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a tájékoztatás
napjától vagy a kérelem előterjesztésétől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli.”
123.	§
Az Ást. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásról és az érdekérvényesítés
elősegítéséről nem hoz döntést.
(2)	Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és
hatóságok is betekinthetnek.
(3)	Az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton
írásban kapcsolatot az ügyféllel.”
124.	§
Az Ást. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének
feltételei annak alapján megállapíthatóak - az igazolás beérkezését követően öt munkanapon
belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az
áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.”
125.	§
Az Ást. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az áldozatsegítő szolgálatnak az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről
szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.”
126.	§
Az Ást. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi
épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati
összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján
szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés
tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet
előterjeszteni.”
127.	§
Az Ást. 32. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:]
57
„a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező
kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást,”
128.	§
Az Ást. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A döntő hatóság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt
arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a
kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson.
(2)	A döntő hatóság az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozatot is
értesíti az eljárás megindításáról.”
VII. Fejezet
A SZABADALMI ÜGYVIVŐKRŐL SZÓLÓ 1995. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
129.	§
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:
Szüt.) 2. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamarába való felvételre jogosult, aki]
„a) magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy
bevándorló;”
130.	§
A Szüt. 5. § (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]
„f) magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága,
letelepedett vagy bevándorolt státusza megszűnik;”
131.	§
A Szüt. 6. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti működési formában szabadalmi ügyvivői
tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a Kamara engedélyével.
(4)	A Kamara annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti keretek között szabadalmi
ügyvivői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvényben az egyes szervezeti kereteknél
58
meghatározott feltételeknek. A Kamara az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba
veszi a kérelmezőt.
(5)	A Kamara a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező szolgáltatókról
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a tevékenység végzésére való
jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
132.	§
A Szüt. 10. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha]
„c) a társaság jegyzett tőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi
ügyvivő tagok vagyoni hozzájárulásai teszik ki, akik a társaságban legalább ilyen arányú
szavazati joggal is rendelkeznek,”
133.	§
A Szüt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)-(7) bekezdések
számozása (4)-(8) bekezdésekre változik:
„(3) Ha a szabadalmi ügyvivői társaság a cégjogi adatait nem igazolja, a Kamara - a
nyilvántartásba vételi kérelem elbírálása céljából - megkeresi a szabadalmi ügyvivői társaság
adatairól nyilvántartást vezető szervet.”
134.	§
(1)	A Szüt. 26. § (2) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügy vivőjel öl ti tevékenység
folytatását, aki
a)	magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy
bevándorolt;”
(2)	A Szüt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki
a)	a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés
hatálya alatt áll;
b)	cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.”
(3)	A Szüt. 26. § (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
59
„(4) A szabadalmi ügyvivőjelölti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia,
és ahhoz mellékelni kell a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatására való
jogosultságot igazoló okiratok másolatát:”
(4)	A Szüt. 26. § (5) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(5) A Kamara a kérelmezőnek engedélyezi a szabadalmi ügyvivőjelölti
tevékenység folytatását, ha
a)	a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak,”
(5)	A Szüt. 26. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel
egyidejűleg visszavonja annak,]
„e) akinek magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága,
letelepedett vagy bevándorolt státusza megszűnik;”
(6)	A Szüt 26. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a kérelmező a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem igazolja, a
Kamara - a névjegyzékbe való bejegyzéshez - megkeresi a (2) bekezdés a) és b) pontjában
foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A bűnügyi nyilvántartást vezető hatóság a
nyilvántartás tényéről, vagy ennek hiányáról tájékoztatja a Kamarát.”
135.	§
(1)	A Szüt. 27/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként állandó jelleggel,
vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kíván szabadalmi
ügyvivői tevékenységet folytatni (a továbbiakban: eseti jellegű szolgáltatásnyújtás), köteles az
erre irányuló szándékát a Kamarának bejelenteni.”
(2)	A Szüt. 27/B. § (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A Kamara a bejelentés alapján a bejelentőt felveszi az európai közösségi
hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők
névjegyzéke), ha”
(3)	A Szüt. 27/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg a Kamara a közösségi képviselő részére a
bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárására való jogosultság igazolására fényképes hatósági
igazolványt állít ki.”
60
136.	§
A Szüt. 27/E. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha]
„b) jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar
Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtották;”
137.	§
A Szüt. 27/F. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(6) A közösségi képviselő működése során köteles betartani e törvény
rendelkezéseit, valamint az ügyfelek képviselete tekintetében a szabadalmi ügyvivői etikai
szabályzat rendelkezéseit; egyéb tevékenységére annak a tagállamnak az előírásait kell
alkalmazni, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal
rendelkezik.
(7)	E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a
szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot a közösségi képviselőre is alkalmazni kell, azzal,
hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a szabadalmi ügyvivői
tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás
alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot
kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A
Kamara fegyelmi jogkörét azzal szemben gyakorolja, aki a fegyelmi eljárás megindításakor a
közösségi képviselőként szolgáltatást nyújtott. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a
mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében.”
138.	§
A Szüt. 30. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai
hatósági ügy):”
61
VIII. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
139.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. október 1.
napján lép hatályba.
(2)	E törvény
a)	16. § (2) bekezdése,
b)	40-42. §-ai,
c)	43. § (1) bekezdése,
d)	45-46. §-ai,
e)	48. §-a
f)	50. §-a,
g)	53. § (2) bekezdése,
h)	55. §-a,
i)	63. §-a,
j) 64. § (2) bekezdése,
k) 144. § (2) bekezdésének i) pontja
2010. január 1. napján lép hatályba.
(3)	E törvény 22-23. §-ai 2010. július 1. napján lépnek hatályba.
140.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdésekben foglalt kivétellel - a
hatályba lépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	E törvény
a)	1. §-át,
b)	6. §-át,
c)	8. §-ának (1) bekezdését,
d)	9. §-át,
e)	11-14. §-ait és
f)	144. § (1) bekezdésének k)-m) pontjait
a hatályba lépését követően kezdeményezett etikai és törvényességi felügyeleti eljárásokban
kell alkalmazni.
(3)	A 95. § rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell,
amelyekben a kérelem benyújtására e törvény hatályba lépését követően kerül sor.
62
(4)	Azokban az ügyekben, amelyekben a szakértői kirendelés szakértő általi
kézhezvételére 2009. december 31-ig kerül sor, a Szaktv. 2009. szeptember 30. napjáig
hatályos 17. §-át alkalmazni kell.
(5)	A 113. § rendelkezéseit a folyamatban lévő felülvizsgálatokra is alkalmazni
kell. A felülvizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az igazságügyi szakértő tagsága az
igazságügyi szakértői kamarában szünetel vagy felfüggesztés alatt áll.
(6)	A Pp.-nek és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a
továbbiakban: Be.) e törvény 85-87. §-ával és 143. § (6) bekezdésével, valamint 144. § (8)
bekezdésének a) pontjával megállapított rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.
(7)	A Jst.-nek e törvény 65-67. §-ával, 69. §-ával, 71-76. §-ával és 79-84. §-
ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell azzal, hogy a Jst.-nek a 2009. szeptember 30-áig hatályos 70. és 71. §-át
mindaddig alkalmazni kell, amíg a közjegyző a jogi segítői névjegyzékben szerepel.
141.	§
A jogi segítői névjegyzékben a hatályba lépés időpontjában szereplő
közjegyzők szolgáltatási szerződése nem hosszabbítható meg.
142.	§
(1)	E törvény hatályba lépését megelőzően az igazságügyi szakértőkről szóló
2/1988. (V. 19.) IM rendelet alapján kiadott módszertani leveleket (a továbbiakban e §-ban:
korábbi módszertani levél) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége (a
továbbiakban e §-ban: elnökség) 2011. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a
Szaktv. 30/A-30/C. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Az elnökség a felülvizsgálat során a korábbi módszertani levelet
változatlan tartalommal szakértői módszertani levélként fenntartja vagy visszavonja.
Amennyiben a korábbi módszertani levél módosítása vagy kiegészítése szükséges, az
elnökség a korábbi módszertani levelet visszavonja és új szakértői módszertani levelet ad ki.
143.	§
(1)	Az Iszktv.
a)	1/A. § (6) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szövegrész,
b)	2. § (1) bekezdésében, 3/C. § (5) bekezdésében, 4. § (2) bekezdés c)
pontjában, 7. § (2) bekezdés b) és f) pontjában, 9/A. § (2) bekezdésében, 14. § (1) és (3)
bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés c) és d)
pontjában, 16. § (3) és (4) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § felvezető szövegében
és c) pontjában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (2) és (3)
bekezdésében, 23/A. § (3) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében a „Magyar Igazságügyi
Szakértői Kamara” szövegrész helyébe a „MISZK” szövegrész,
63
c)	9/A. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz
munkanapon” szövegrész,
d)	14. § (2) bekezdésében és 18. § a) pontjában a „Magyar Igazságügyi
Szakértői Kamarát” szövegrész helyébe a „MISZK-et” szövegrész
lép.
(2)	Az Ügytv.
a)	16. § (1) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
b)	34. § (3) bekezdésének c) pontjában a „kirendelt védő” szövegrész helyébe a
„kirendelt ügyvéd” szöveg,
c)	54. § (1) bekezdésének a) pontjában a „háromévi” szövegrész helyébe az
„ötévi” szövegrész lép,
d)	89. § (2) bekezdésében a „13. §” szövegrész helyébe a „kamarába történő
felvétel szabályai” szöveg,
e)	89/A. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg,
f)	89/A. § (3) bekezdésében a „tagállamának az Európai Gazdasági Térségnek
az a tagállama” szövegrész helyébe az „EGT-államának az az EGT-állam” szöveg,
g)	89/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 89/C. § (2) bekezdésében, a 89/L.
§ (2) bekezdésében és a 89/O. §-t megelőző alcímben a „tagállamának” szövegrész helyébe az
„EGT-államának” szöveg,
h)	89/B. § (2) bekezdésének a) pontjában a „tagállamban” szövegrész helyébe
az „EGT-államban” szöveg,
i)	89/B. § (3) bekezdésében és a 89/H. § (2) bekezdésében a „tagállamában”
szövegrész helyébe az „EGT-államában” szöveg,
j) 89/E. § (1) bekezdésének k)-m) pontjaiban, a 89/F. § (4) bekezdésében és a
89/I. § (2) bekezdésében a „tagállama” szövegrész helyébe az „EGT-állama” szöveg,
k) 89/E. § (1) bekezdésének d) pontjában a „tagállambeli” szövegrész helyébe
az „EGT-állambeli” szöveg,
l) a 89/N. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában” szövegrész helyébe a „a valamely EGT-államban” szöveg,
m) 89/O. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban a „tagállam”
szövegrész helyébe az „EGT-állam” szöveg,
n) 89/O. § (2) bekezdésének c) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség
más tagállamában” szövegrész helyébe a „más EGT-államban” szöveg,
o)	106. § (3) bekezdésében és a 107. § (2) bekezdésében a „15 napon”
szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg,
p) a 118. §-ában az „az Igazságügyi Közlönyben” szövegrész helyébe az „a
Hivatalos Értesítőben” szöveg
lép.
(3)	A Kvt.
a)	6. § (4) bekezdésében az „az Igazságügyi Közlönyben” szövegrész helyébe
az „a Hivatalos Értesítőben” szöveg,
b)	8. § (3) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „22 munkanapos”
szöveg,
64
c)	17. § (1) bekezdésében a „kezdeményezése” szövegrész helyébe a
„bejelentése” szöveg,
d)	17. § (2) bekezdésében a „30 napos” szövegrész helyébe a „22
munkanapos” és a „30 nappal” szövegrész helyébe a „22 munkanappal” szöveg lép.
(4)	A Jst.
a)	23. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe „10 munkanapon”
szöveg,
b)	65. § (2) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „5 munkanapon”
szöveg,
c)	71/A. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „22
munkanapon” szöveg és a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg
lép.
(5)	A Szaktv.
a)	1. § (1) bekezdésében a "bíróság, az ügyészség,” szövegrész helyébe a
"bíróság, a közjegyző, az ügyészség,” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „társaság
vagy vállalkozás” szöveg, a „szakértői intézmény alkalmazottjaként” szövegrész helyébe a
„szakértői intézmény nevében” szöveg,
c)	3. § (4) bekezdésében az „az igazságügyért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel
egyetértésben -” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
d)	5. § (3) bekezdésében az „o)-s) pontjaiban” szövegrész helyébe az „o)-r)
pontjaiban és sa) alpontjában” szöveg,
e)	8. § (2) bekezdésében a „c) és g) pontjai” szövegrész helyébe a „g) pontja”
szöveg,
f)	11. § (1) bekezdésében a „névjegyzékből törlik,” szövegrész helyébe a
„névjegyzékből - a 8. § (1) bekezdés i) pontja kivételével - törlik,” szöveg,
g)	12. §-t megelőző alcímben az „Az igazságügyi szakértő jogai és
kötelességei” szövegrész helyébe az „A szakértő jogai és kötelezettségei, a szakértő
kirendelése” szöveg,
h)	12. § (1) bekezdésében az „Az igazságügyi szakértőt” szövegrész helyébe az
„A szakértőt” szöveg,
i)	12. § (3) bekezdésében az „az igazságügyi szakértő” szövegrész helyébe az
„a szakértő” szöveg,
j) 12. § (5) bekezdésében az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe a „-
ha törvény kifejezetten eltérően nem rendelkezik - a kamara engedélyével” szöveg,
k) 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (1) és (2) bekezdésében, a 16. § (1)
bekezdésében az „Az igazságügyi szakértő” szövegrész helyébe az „A szakértő” szöveg,
l) 17. § (1) bekezdésében a „javaslata alapján” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: MISZK) javaslatára is figyelemmel” szöveg,
m) 17. § (5) bekezdésében az „az igazságügyi szakértő, a gazdasági társaság és
a szakértői intézmény,” szövegrész helyébe az „a szakértő” szöveg,
n) 21. § (2) bekezdésében a „társaság vezető tisztségviselőjére” szövegrész
helyébe a „társasággal, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben” szöveg,
65
o)	27. § (1) bekezdésében az „alkalmazásában álló” szövegrész helyébe a
„nevében eljáró” szöveg,
p) 32. § (1) bekezdésében a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szöveg,
q) 32. § (4) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe az „a (3)
bekezdés” szöveg,
r) 2. számú melléklet 2. d) pontjában a „tevékenységi kör” szövegrész helyébe
a „szakterület” szöveg
lép.
(6)	A Be.
a)	110. § (1) bekezdésében az „Az eseti szakértőt” szövegrész helyébe az „A
szakértőt” szöveg,
b)	340. § (3) bekezdésében az „a következő adatok közlésével” szövegrész
helyébe az „a következő adatok nyolc napon belüli közlésével” szöveg
lép.
szöveg,
szöveg,
szöveg,
(7)	Az Ást.
a)	4. § (1), (4) és (5) bekezdésében a „szakjogászi” szövegrész helyébe a „jogi”
b)	4. § (2) bekezdésében a „hozzásegítik” szövegrész helyébe a „hozzásegíti”
c)	4. § (5) bekezdésében az „elősegítésé” szövegrész helyébe az „elősegítése”
d)	9/A. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „szolgálat” szöveg,
e)	11. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság,
ügyész vagy bíróság” szöveg,
f)	15. § (1) bekezdésének b) pontjában a „kérelmében” szövegrész helyébe az
„ügyében” szöveg,
g)	24. § (2) bekezdésében a „szakjogászi támogatásokra” szövegrész helyébe a
„jogi segítségnyújtásra” szöveg
lép.
(8)	A Szüt.
1.	1. § (5) bekezdésében az „e megállapodással érintett európai közösségi
jogszabályokat” szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodással
összhangban az európai közösségi jogi aktusokat” szöveg,
2.	1. § (6) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján a
letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében” szöveg, és az „élvez” szövegrész
helyébe az „élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik” szöveg,
3.	2. § (6) bekezdésének felvezető szövegében az „okiratokat” szövegrész
helyébe az „okiratok másolatát” szöveg,
4.	2. § (6) bekezdés a) pontjában a „neve, címe” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatai” szöveg,
66
5.	2. § (6) bekezdés b) pontjában a „születési helye és ideje, valamint anyja
neve” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
6.	3. § (1) bekezdésében a „működése megkezdése előtt” szövegrész helyébe
az „a kamarai felvételétől számított egy hónapon belül” szöveg,
7.	4. § (3) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „ általános szabályairól szóló
törvény” szöveg,
8.	6. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátolt felelősségű” szövegrész helyébe a
„gazdasági” szöveg,
9.	11. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a „kérelemnek” szövegrész
helyébe a „kérelemnek - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg, és az „okiratot és a
társasági szerződést” szövegrész helyébe az „okirat és a társasági szerződés másolatát”
szöveg,
10.	11. § új számozású (8) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe
a „(7) bekezdés” szöveg,
11.	12. § (1) bekezdésében a „képviseli” szövegrész helyébe a „képviseli
iparjogvédelmi ügyekben” szöveg,
12.	13. § (2) bekezdésében a „fényképes” szövegrész helyébe a „fényképes
hatósági” szöveg,
13.	17. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg,
14.	21. § (1) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg,
15.	26. § (1) bekezdésében az „akit a szabadalmi ügyvivőjelöltek
névjegyzékébe bejegyeztek” szövegrész helyébe az „aki rendelkezik a Kamara engedélyével.
Az engedély megadásával egyidejűleg a Kamara névjegyzékbe veszi a jelöltet” szöveg,
16.	26. § (4) bekezdés a) pontjában a „neve, címe” szövegrész helyébe a
„természetes személyazonosító adatai” szöveg,
17.	26. § (4) bekezdés b) pontjában a „születési helye és ideje, valamint anyja
neve” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg,
18.	26. § (7) bekezdésének felvezető szövegében az „ügyvivőjelöltek
névjegyzékéből törli azt” szövegrész helyébe az „ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből
való törléssel egyidejűleg visszavonja annak” szöveg,
19.	26. § (8) bekezdésében az „a törlés okát” szövegrész helyébe „az ott
megjelölt okot” szöveg,
20.	27. § (1) bekezdésében a „fényképes” szövegrész helyébe a „fényképes
hatósági” szöveg,
21.	27/A. § (2) bekezdésében az „aki az Szmtv. szerint a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkezik, valamely” szövegrész helyébe az „aki valamely más”
szöveg, és a „valamely EGT-állam területén működik” szövegrész helyébe az „ott ténylegesen
szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytat” szöveg,
22.	27/H. § (1) bekezdésében az „együttműködést kezdeményez” szövegrész
helyébe a „megkeresi” szöveg, és a „hatóságával” szövegrész helyébe a „hatóságát” szöveg,
23.	27/H. § (2) bekezdésében az „együttműködés” szövegrész helyébe a
„megkeresés” szöveg,
24.	28/A. § (2) bekezdésében az „eljárás” szövegrész helyébe az „adott eljárás”
szöveg,
25.	30. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben”
szövegrész helyébe a „Kamarai hatósági ügyben” szöveg,
67
26.	30. § (3) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanapon” szöveg, és a „harmincnapos” szövegrész helyébe a „huszonkét
munkanapos” szöveg,
27.	30. § (4) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben”
szövegrész helyébe a „Kamarai hatósági ügyben” szöveg,
28.	30. § (11) bekezdésében az „Az (1) és a (6)-(9)” szövegrész helyébe az „A
(6)-(9)” szöveg,
29.	33/A. §-ban a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályairól szóló törvény” szöveg
lép.
144.	§
(1)	Hatályát veszti az Iszktv.
a)	1. § (2) bekezdés i) pontja,
b)	1. § (2) bekezdés k) pontjában az „és a szakértőjelöltekről” szövegrész,
c)	1. § (2) bekezdés l) pontjában az „ennek során bekérheti a szakértő
nyilvántartását,” szövegrész,
d)	1/A. § (4) bekezdése,
e)	1/A. § (7) bekezdése,
f)	2. § (1) bekezdésének utolsó mondata,
g)	3. § (1) bekezdés e) pontja
h)	3/A. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész,
i)	3/B. § (2) bekezdésének első mondata,
j) 9. § d) pontjában az „és a szakértőjelöltekről” szövegrész,
k) 12. § (1) bekezdés utolsó mondata,
l) 17. § (4) bekezdése,
m) 21. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Ügytv.
a)	14. § (3) bekezdése,
b)	15. § (2) bekezdése,
c)	31. § (5) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti” szövegrész,
d)	88. § (3) bekezdése,
e)	89/C. § (4) bekezdése,
f)	89/D. § (1) bekezdése,
g)	89/G. § (1) és (2) bekezdése,
h)	89/H. § (3) bekezdése,
i)	99. § (3) bekezdése,
j) 128. §-a,
k) 129. § (2) bekezdése,
l) 130. § (2) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Kvt.
a)	4. § (2) bekezdése,
b)	8. § (4) bekezdése,
68
c)	8. § (5) bekezdése,
d)	18. § (3) bekezdése,
e)	19. § (3) bekezdése,
f)	20. § (1) bekezdése,
g)	22. § (1) bekezdése,
h)	22. § (3) bekezdésének utolsó mondata.
(4)	Hatályát veszti a Jst.
a)	23. § (2) bekezdés e) pontja,
b)	25. § (1) és (2) bekezdése,
c)	26. §-a és az azt megelőző alcím,
d)	39. § (5) bekezdésének utolsó mondata,
e)	39. § (1) és (8) bekezdése,
f)	66. § (1) bekezdésének c) pontja,
g)	68. § (1) bekezdésében a „közjegyző, valamint” szövegrész és
h)	71/A. § (4) és (5) bekezdése.
(5)	Hatályát veszti a Szaktv.
a)	3. § (2) bekezdése,
b)	3. § (3) bekezdés e) pontja,
c)	6. §-a és az azt megelőző alcím,
d)	7. §-ában az „és az eskü” szövegrész,
e)	8. § (1) bekezdés c) és e) pontja,
f)	8. § (3) bekezdése,
g)	11. § (3) bekezdése,
h)	12. § (4) bekezdése,
i)	16. § (2) és (5) bekezdése, valamint a (3) bekezdésében az „és - a kirendelő
hatóság útján - a felek” szövegrész,
j) 17. § (1) bekezdésében az „évente” szövegrész,
k) 17. § (2) bekezdése,
l) 31. § (2) bekezdése,
m) 31. § (4) bekezdés e) pontja,
n) 31. § (7) és (8) bekezdése,
o)	32. § (1) bekezdés b) pontja,
p) 32. § (7)-(9) bekezdése,
q) 33. §-a,
r) 2. számú melléklete 1. q) pontja,
s) 2. számú melléklete 2. g) pontja.
(6)	Hatályát veszti az Ást.
a)	13. § (1) és (3) bekezdése,
b)	15. § (2) bekezdése,
c)	15. § (3) bekezdésében a „kell” szövegrész,
d)	18. § és az azt megelőző alcím,
e)	19. § utolsó mondata,
f)	22. § (1) bekezdése,
g)	28. § és az azt megelőző alcím,
69
h) 42. § (2) és (3) bekezdése.
(7)	Hatályát veszti a Szüt.
a)	1. § (2) bekezdés f) pontjában az „(a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész,
b)	2. § (6) bekezdésének felvezető szövegében az „- eredetiben vagy hiteles
másolatban -” szövegrész,
c)	8. § (2) bekezdésének felvezető szövegében az „- eredetiben vagy hiteles
másolatban -” szövegrész,
d)	11. § (2) bekezdésének felvezető szövegében az „- eredetiben vagy hiteles
másolatban -” szövegrész,
e)	21. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata,
f)	26. § (8) bekezdésében az „és e)” szövegrész,
g)	27/B. § (2) bekezdése,
h)	27/B. § (3) bekezdésének a) pontjában a „hiteles” szövegrész,
i)	27/B. § (5) és (7) bekezdése,
j) 27/D. § (3) bekezdése,
k) 27/E. § (1) bekezdésének c) pontja,
l)	27/E. § (2) bekezdésében az „és c)” szövegrész,
m) 27/F. § (1) bekezdésében a „képviselők névjegyzékébe felvett közösségi”
szövegrész,
n) 27/F. § (2) és (3) bekezdése,
o)	27/I. § (1) és (2) bekezdésében a „névjegyzékbe felvett” szövegrész,
p) 30. § (6) bekezdésének d) pontjában az „és érvényessége” szövegrész.
(8)	Hatályát veszti a Be.
a)	110. § (2) bekezdése,
b)	604. § (2) bekezdésének e) pontja.
145.	§
(1)	E törvény 1-138. §-ai, valamint 143., 144. és 146. §-a 2010. július 2. napján
hatályukat vesztik.
(2)	E törvény 139-142. §-ai 2015. január 1. napján hatályukat vesztik.
(3)	E § 2015. január 2. napján hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
146.	§
E törvény a következő uniós irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi
szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az
ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő
gyakorlásának elősegítéséről,
70
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a
belső piaci szolgáltatásokról,
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a
polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól.
71
1. számú melléklet a 2009. évi......törvényhez
„1. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel, szakterület kiterjesztés iránti
kérelem tartalma és mellékletei
1.	A szakértői névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti
kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	a kérelmező
-	nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
-	oklevelének számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével),
-	tudományos fokozatát (amennyiben ilyennel rendelkezik),
-	szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.),
-	jelenlegi foglalkozását, beosztását, munkakörét,
-	munkáltatójának megnevezését és címét,
-	szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes
megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével;
orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba vétel adatai);
b)	az engedélyezni kért szakterület(ek) megnevezését.
2.	A kérelemhez csatolni kell
a)	a külön jogszabályban megjelölt képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles
másolatát (honosított vagy elismert okirat esetében ennek hiteles másolatát),
b)	három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
c)	a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező - a pontos naptári időtartam szerinti
meghatározással - mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai
gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez
szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és
helyét stb.),
d)	az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha azzal a kérelmező rendelkezik,
e)	2 db felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet),
f)	a névjegyzékbe történő felvételi eljárásért fizetendő díj, és a szakhatósági eljárásért
fizetendő illeték megfizetéséről szóló igazolást (ha az eljárásban a gyakorlati idő
szakirányúságának igazolása szükséges),
g)	a szakmai gyakorlati idő meglétének 3. pont szerinti igazolását (ha az eljárásban a
gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
h)	a kérelmező korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében a szakmai
gyakorlat időtartamát alátámasztó szerződést vagy a munkavégzés igazolására alkalmas egyéb
dokumentumot (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges),
i)	a 4. pont szerinti igazságügyi szakértői személyi lapot.
3.1.	A szakmai gyakorlati idő igazolása
a)	munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony
keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,
72
b)	megbízási jogviszonyban végzett tevékenység esetén a megbízó,
c)	gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottjaként végzett tevékenység esetén a
gazdasági társaság,
d)	igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozó kérelmező esetében az
intézmény vezetője,
e)	munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység esetében a
foglalkoztató
által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza
-	a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,
-	a kérelmező által betöltött munkakör megnevezését és részletes leírását,
-	a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap
szerinti megjelöléssel),
-	a d) pontja szerinti kérelmező esetén az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjének
nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező legalább napi 6 órás időtartamban végzi a
tevékenységét.
3.2.	A szakmai gyakorlati idő igazolása egyéni vállalkozó kérelmező esetén hatósági
bizonyítvány arról, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységi köre mely időponttól terjed ki az
igazolni kívánt szakirányú tevékenységre.
73
4. Az igazságügyi szakértői személyi lap:
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐK SZEMÉLYI ADATLAPJA
Nyilvántartási szám:..........................Igazolványszám:
Név:...................................................................................
Anyja neve:............................................
Születési dátum:............év.................hó.. ..nap Születési hely:
Elérhetőség:
Helység: ..............................Közterület: ............
Házszám: ..............................Irányítószám: ............
Telefonszám: ..............................Mobilszám: ............
_Faxszám: ................E-mail cím: .............
Lakcím:
Helység: ..............................Közterület: ............
Házszám: ..............................Irányítószám: ............
Telefonszám: ..............................Mobilszám: ............
_Faxszám: ................E-mail cím: .............
Munkahely név:	................................................................
__1 Egyéni vállalkozó_1 Nyugdíjas
Munkahelyi cím:
Helység: ................................................Közterület: ...................
Házszám: ................................................Irányítószám: ...................
Telefonszám: ................................................Mobilszám: ...................
Faxszám: ................................................E-mail cím: ...................
Szakmai kamarai tagság, az igazságügyi szakértői kamarai tagság kivételével	Belépési dátum
	p a .n ó h v é
	.........év.............hó.....nap
Végzettség	Végzettségi szint	Megszerzés éve
		
		
Nyelvismeret	Nyelvismeret foka
	
	
Tudományos fokozatok (Egyetemi doktor, PHD stb.)	Megszerzés éve
	
	
74
Közlemények
Bejegyezni kért szakterület(ek)
Dátum:
(szakértő ill. kérelmező aláírása)”
75
2. számú melléklet a 2009. évi......törvényhez
„3. számú melléklet a 2005. évi XLVII. törvényhez
A szakértői nyilvántartás tartalma
a)	az ügy száma, együttes vagy egyesített szakvélemény esetén a társszakértő
megnevezésével és ügyszámával együtt,
b)	a kirendelő szerv vagy megbízó megnevezése,
c)	a kirendelésről szóló határozat vagy megbízás ügyszáma és tárgya,
d)	az ügy érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja;
e)	gazdasági társaság vagy szakértői testület kirendelése esetén a szakvélemény adására
kijelölt igazságügyi szakértő vagy eseti bizottság tagjainak neve,
f)	a kirendelés elfogadása esetén:
fa)	a szakvélemény kirendelő szerv vagy megbízó részére történő elküldésének
időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,
fb)	a jogerős díjmegállapító határozatban megjelölt szakértői díj összege és
megfizetésének időpontja,
g)	a kirendelés alóli felmentés vagy kizárás esetén:
ga)	annak indoka,
gb)	a felmentésről vagy kizárásról szóló határozat érkezésének időpontja (év, hónap,
nap megjelölésével),
h)	a kirendelő szervtől vagy megbízótól kapott iratok visszaküldésének időpontja,
i)	az irattárba helyezés időpontja.”
76
Általános indokolás
1./	A Javaslat alapvető célja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése a hatálya alá
tartozó igazságügyi szolgáltatások (ügyvédek, igazságügyi szakértők, polgári jogi közvetítők,
jogi segítők, szabadalmi ügyvivők) esetében. A tagállamoknak az Irányelv rendelkezéseit
2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogukba, így az érintett igazságügyi
szakmák szabályozásának harmonizációját is eddig kell elvégezni. Az Irányelv a
tagállami szabályozásokban a szolgáltatások szabad áramlását gátló szabályozási és
adminisztratív korlátozásokat számolja fel, ezért az igazságügyi szolgáltatások kapcsán
is követelmény, hogy megszűnjenek egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásai is, ugyanakkor erősödjön az átláthatóság, és
bővüljön a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás, a szolgáltatás igénybevételének
biztonsága.
Az igazságügyi szolgáltatások törvényi szabályozásának felülvizsgálatát az Irányelv
szempontrendszerének megfelelően kell elvégezni. E szerint a tagállami engedélyezési
rendszerek csak kivételes esetekben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló
kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés-mentesek és a kitűzött cél kevésbé
korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg (arányosság követelménye). A Javaslat
tárgykörébe tartozó igazságügyi szolgáltatások mindegyike az igazságszolgáltatás hatékony
működését, illetve az ügyfelek jogainak érvényesítését hivatott elősegíteni. Az
igazságszolgáltatás biztonságos, kiszámítható működése (mint a jogbiztonság szerves
része), a hatékony jogérvényesítés állam általi biztosítása, illetve a törvényes
vitarendezés lehetősége közérdeken alapuló kényszerítő indokoknak minősülnek. Az
ügyvédek, igazságügyi szakértők, valamint jogi segítők esetében az
igazságszolgáltatással való közvetlen kapcsolat áll fenn. A polgári jogi közvetítés esetében
a hatékony vitarendezés lehetőségének biztosítása a közérdek szempontjából is jelentős,
amely miatt a közvetítők ellenőrzésétől nem lehet eltekinteni. A közvetítésre irányadó
speciális szakmai, képzésbeli követelmények érvényre juttatása is csak így kényszeríthető ki.
Az igazságügyi szolgáltatások engedélyezési feltételei megfelelnek
diszkriminációmentesség (minden szolgáltatásnyújtóra azonos feltételekkel irányadóak)
és arányosság követelményeinek is (hiányuk az igazságszolgáltatás és az ügyfelek
érdekeire is súlyos sérelemmel járna). Valamennyi tárgyalt igazságügyi szakma esetében
megállapítható tehát, hogy - az Irányelvben foglalt szempontok alapján - a jelenlegi
engedélyezési rendszerek fenntarthatók, e szakmák gyakorlásának megkezdése továbbra is
hatósági névjegyzékbe vételhez köthető.
2./	Az Irányelv átültetése során igazodni kell a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz
(továbbiakban: kerettörvény-javaslat) is, mely az Irányelv követelményeinek egységes
érvényesítése céljából tartalmazza azokat az alapvető szabályokat, amelyek az Irányelv
hatálya alá tartozó szolgáltatások mindegyike tekintetében alkalmazandók és az ágazati
törvények hátterét képezik.
3./	Ugyancsak tekintettel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI.
törvénnyel (a továbbiakban: Ket.-novella) 2009. október 1-jén hatályba lépő
77
rendelkezezéseire. A Ket.-novella célja, hogy a hatósági eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá és
hatékonyabbá váljanak, ennek érdekében csökkenti az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit
és kötelezettségeit, a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé az egyablakos ügyintézést,
és szélesíti az elektronikus kapcsolattartás eseteit. A Javaslat a Ket.-novella terminológiájával
összhangban egységes fogalmi rendszert vezet be az igazságügyi szolgáltatásokra vonatkozó
ágazati törvényekben. A Javaslat ugyancsak a Ket.-novellához igazodva a közigazgatási
hatósági eljárásokban áttér a határidők munkanapokban történő számítására, ennek
megfelelően a hatóság számára irányadó határidőket munkanapban, illetve - hosszabb
határidők esetében a jogalkalmazást megkönnyítendő - hónapokban számítja. A Ket.-
novellával és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvénnyel összhangban a módosuló törvényekben
megmarad az a rendszer, hogy a kérelmezőt egyes természetes személyazonosító adataival
kell azonosítani. A Ket.-novella rendszerének megfelelően továbbá az ágazati törvényekből a
Javaslat kiveszi azokat a rendelkezéseket, amelyek az ügyfél számára állapítanak meg
feladatot a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok igazolásával összefüggésben.
A Javaslat az Irányelvvel és a Ket.-novellával való összhang megteremtése
érdekében a következő törvényeket módosítja:
•	az igazságügyi szakértőkről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.),
•	az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban:
Iszktv.),
•	az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.),
•	a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.),
•	a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
•	a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.).
4./ A Javaslat tartalmazza továbbá azokat a törvénymódosításokat, amelyek az
igazságügyi szakértők eljárásával kapcsolatban a szakértői tevékenység ellenőrzésére
vonatkozó szabályozás kiegészítésére és a szakvélemények magasabb szakmai
színvonalának biztosítására irányulnak. Az igazságügyi szakértők egyre hangsúlyosabb
szerephez jutnak a bíróságok és más hatóságok előtti ügyekben, így a szakvélemények
igazságszolgáltatásban betöltött szerepe egyre kiemelkedőbb.
Az igazságügyi szakértőkkel szemben alapvető követelmény nemcsak az, hogy a
szakmájuk kiváló ismerői legyenek, hanem az is, hogy a bírósági, hatósági eljárásokban
közreműködő, közfeladatot ellátó személyekként a tőlük elvárható magasabb erkölcsi, etikai
normáknak is megfeleljenek. Ennek egyik biztosítéka az Iszktv.-ben szabályozott, az
igazságügyi szakértői kamara hatáskörébe utalt etikai eljárások megfelelő lefolytatása, és a
jogszabályt, alapszabályt, illetve etikai normát sértő igazságügyi szakértővel szemben a
megfelelő szankció alkalmazása. Ez azonban a megfelelő etikai eljárási szabályok törvényi
szintű rendezését igényli.
A Szaktv. határozza meg az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és
kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó
alapvető szabályokat. Ezek módosításával, valamint az egyéb olyan módosításokkal, mint
például a szakértői módszertani levelek kiadásának és felülvizsgálatának, a szakértői működés
alapját képező kirendelés tartalmának, az igazságügyi szakértői testületek jogi státuszának, a
szakértőjelöltek jogállásának vagy az igazságügyi szakértői kamarák feletti törvényességi
felügyeletnek a rendezése, a Javaslat a hatékonyabb és gyorsabb szakértői működés kereteit
78
teremti meg.
5./ Ugyancsak része a Javaslatnak a polgári jogi közvetítés, jogi segítségnyújtás
és áldozatsegítés hatékonyabb működését biztosító törvénymódosítás.
Annak érdekében, hogy az ügyfelek polgári vitáik feloldásához olyan közvetítőt
vehessenek igénybe, aki magas szakértelemmel rendelkezik és felel a törvényi kötelezettségek
(megbízhatóság, pártatlanság, titoktartás) betartásáért, a Javaslat a közvetítői névjegyzékbe
való felvételi követelmények közé beemeli a kötelező közvetítői szakmai képzést. A Javaslat
emellett a névjegyzékben szereplő közvetítők számára a kötelező szakmai továbbképzési
rendszer alapjait is megteremti. A Javaslat továbbá bevezeti az elektronikus közvetítést
(online-mediáció) lehetővé tevő rendelkezéseket is.
A 2008. január 1-jétől polgári peres és nemperes, valamint büntetőeljárásokban
kialakított jogi segítségnyújtási rendszer hatékonyabb, egyszerűbb és gyorsabb működtetése
érdekében a Javaslat több vonatkozásban pontosítja a bíróságok, a jogi segítségnyújtó
szolgálatok, valamint a jogi segítők egymás felé fennálló tájékoztatási, adatszolgáltatási
kötelezettségét, illetve egyértelműbbé teszi a döntési jogkörök elhatárolását. Az ügyfelek
érdekében bevezetett módosítások lehetővé teszik a rosszabb anyagi körülmények közé került
állampolgárok számára kedvezőbb formájú támogatás biztosítását.
A Javaslat az áldozatsegítési eljárásokkal kapcsolatban olyan egyszerűsítéseket
tartalmaz, amelyek hatására az áldozatok gyorsabban és a felesleges bürokrácia mellőzésével
kaphatnak állami segítséget. A legfontosabb változás, hogy az érdekérvényesítés elősegítése
szolgáltatás - amely tartalmát tekintve jelzőrendszeri feladat ellátása és nem igényel tényállás
tisztázást, döntést - kikerül a közigazgatási hatósági eljárás formalizált szabályai alól.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Iszktv.-nek számos rendelkezése tartalmazza a Magyar Igazságügyi Szakértői
Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnevezést, ezért indokolt az elnevezést lerövidíteni, és a
MISZK megjelölést használni, amit a Javaslat 1. §-a rögzít. Ez a szakasz egészíti ki továbbá
az Iszktv.-t azzal, hogy az etikai kódex mellett az etikai eljárási szabályzatot is megalkotja az
igazságügyi szakértői kamara az etikai eljárásnak törvényi szinten előírni nem indokolt
részletes szabályainak rögzítése érdekében.
A 2-5. §-okhoz
A Javaslat számos, a Ket.-novellához kapcsolódó módosításokat tartalmaz: a
közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvényre (a továbbiakban: Ket.) való merev hivatkozást rugalmas hivatkozással helyettesíti,
bővíti a kamarai hatósági eljárások körét a szakértőjel öl ti igazolvány kiállítására vonatkozó
eljárással, és az elektronikus eljárás lehetőségét kizáró előírás mellőzésével lehetővé teszi,
hogy a kamarai hatósági eljárás is lefolytatható legyen elektronikus úton.
79
Emellett az egyes kamarai hatósági eljárások - így a kamarai tagság szünetelésére és
felfüggesztésére vonatkozó eljárások - részletes szabályait is módosítja a Javaslat. A kamara
engedélye nélkül is sor kerülhet ugyanis a kamarai tagság szünetelésére, ha az országgyűlési
képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, illetve az
állami vezetői szolgálati jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi
tisztségviselő e megbízatása miatt válik az szükségessé. Ez esetben a szünetelés időtartama a
megbízatás lejártáig tart. A kamarai tagság felfüggesztése esetében a Ket.-novellával való
összhang biztosítása érdekében a Javaslat előírja, hogy a felfüggesztést első fokon kimondó
határozat fellebbezésre tekintet nélkül csak akkor nyilvánítható előzetesen végrehajthatóvá, ha
ez fontos közrendvédelmi okból szükséges. Ilyen okot megalapozhat, ha a szakértő kamarai
tagságának felfüggesztésre azért kerül sor, mert ellene közvádra üldözendő szándékos
bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyész, hiszen ebben az esetben különös érdek fűződik
ahhoz, hogy a szakértő ne járhasson el igazságügyi szakértőként, már az első fokú döntés
meghozatala után.
A 6. §-hoz
A Javaslat az eddiginél részletesebben szabályozza az etikai eljárást és a területi
kamara számára is állapít meg feladatokat, így a területi kamara elnöksége határoz az etikai
eljárás során a területi kamara etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási
indítványról és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács
határozatképtelenné válik - új etikai tanácsot jelöl ki.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Ket.-novellában foglaltaknak megfelelően a kamarai hatósági eljárások
tekintetében - így a kamarai tagság szünetelése iránti eljárás során is - munkanapokban adja
meg az egyes határidőket, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényre (a
továbbiakban: Pp.) történő merev hivatkozást mellőzi.
A 8-11. §-okhoz
A Javaslat a MISZK küldöttgyűlésének feladatává teszi a szakértői tevékenység
etikai kódexének megalkotása mellett az etikai eljárási szabályzat, a szakértőjelölti igazolvány
kiadására és formájára vonatkozó, és a szakértői módszertani levél kiadásának
részletszabályaira vonatkozó szabályzat megalkotását.
A Javaslat az etikai eljáráshoz kapcsolódóan a MISZK elnökségének hatáskörébe
utalja az eljáró területi kamara kijelölését a területi kamara vagy a MISZK elnöke,
elnökhelyettese, etikai bizottságának elnöke ellen kezdeményezett etikai eljárás, az illetékes
területi kamara kizárása és illetékességi vita esetén. Emellett a MISZK elnöksége határoz az
etikai eljárás során a MISZK etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási
indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács
határozatképtelenné válik - kijelöli az új etikai tanácsot.
A Javaslat az Iszktv.-nek a tisztségviselő megbízatása megszűnését szabályozó 25. §
(1) bekezdését kiegészíti azzal, hogy az etikai bizottság tagjának megbízatása abban az
esetben is megszűnik, ha az ellene indult etikai fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás
során jogerősen elmarasztalták. Ezt indokolja, hogy az etikai bizottság tagjainak
feddhetetlennek kell lenniük, hiszen az ő feladatuk, hogy az etikai eljárások lefolytatásán
80
keresztül a szigorú etikai normák érvényesülését biztosítsák, és ezzel az igazságügyi szakértői
kar tekintélyét védjék.
A 12. §-hoz
A Javaslat rögzíti az Iszktv. V. Fejezetében szabályozott etikai eljárás új, részletes
rendelkezéseit.
1.	A Javaslat az etikai vétség fogalmát, az etikai büntetéseket és az etikai eljárás
kezdeményezésére jogosultak körét a hatályos szabályozást alapul véve határozza meg azzal,
hogy a figyelmeztetés és a megrovás közötti különbséget konkrétabbá teszi annak
rögzítésével, hogy írásbeli megrovás büntetés szabható ki a szakértővel szemben. Emellett a
kamarai tagság felfüggeszthetőségének időtartamát a jelenlegi egy évről két évre emeli,
továbbá a kiszabható pénzbírság összegét is megduplázza akként, hogy az a megállapított
éves kamarai hozzájárulás ötszöröse helyett, annak a tízszereséig terjedhet. E módosításoknak
köszönhetően a büntetések kiszabása során az etikai tanácsnak nagyobb mérlegelési
lehetősége lesz.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az etikai büntetésekhez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények az egyes büntetések esetén mennyi idő alatt szűnnek meg. Ennek egy
esetleges további etikai eljárás esetén van különös jelentősége, mivel az etikai büntetés
kiszabása során az enyhítő és súlyosbító körülmények között az etikai vétség ismétlődését is
figyelembe kell venni.
2.	A Javaslat az etikai eljárás során eljáró szerveket az Iszktv.-ben foglaltakhoz
képest változatlanul jelöli meg, de kiegészíti a szabályozást. Meghatározza, hogy a területi
kamara vagy a MISZK elnökének, elnökhelyettesének és etikai bizottsága elnökének etikai
ügyében a MISZK elnöksége által kijelölt területi kamara etikai bizottsága jár el első fokon,
annak érdekében, hogy ne merülhessen fel annak még a látszata sem, hogy esetlegesen az
adott területi kamara vezető tisztségviselőjével szemben az adott területi kamara etikai
bizottsága elfogultan jár el.
A Javaslat a kizáró okokat kiegészíti azzal, hogy természetesen a panaszolt szakértő
nem járhat el az etikai tanács tagjaként a saját ügyében, továbbá nem járhat el az, akinek a
szakértőként történő meghallgatása az eljárás során szükségessé válthat, valamint az, akinek
kamarai tagsága felfüggesztésre került, illetve szünetel.
A hatályos Iszktv. csupán arról rendelkezik, hogy a kizáró okról az etikai bizottság
elnöke határoz. Ez a szabályozás megfelelő abban az esetben, ha a kizárás iránti kérelem az
etikai tanács tagját, a vizsgálóbiztost vagy a jegyzőkönyvvezetőt érint, azonban a
gyakorlatban problémát okoz, hogy ki bírálja el a területi kamara etikai bizottságának, illetve
a MISZK etikai bizottságának elnökével szemben benyújtott kizárás iránti kérelmet, továbbá
ez esetben ki jelöl ki új etikai tanácsot, ha a tanács határozatképtelenné válik. E hiányt pótolja
a Javaslat.
3.	A területi kamarák, illetve a MISZK előlegezi az etikai eljárások során felmerülő
költségeket, és azokat az alaptalan panaszok kezdeményezőire nem háríthatja át, ezért fontos,
hogy az indokolatlanul előterjesztett kezdeményezések száma csökkenjen. Ennek érdekében a
Javaslat meghatározza a kezdeményezés benyújtásának formai és tartalmi követelményeit.
81
A Javaslat az etikai bizottság elnökének kötelezettségévé teszi az ügy előkészítését
és ennek keretében a kezdeményezés elbírálásra való alkalmasságának vizsgálatát annak
érdekében, hogy a kijelölt etikai tanács már a szükséges információk birtokában dönthessen
az eljárás megindításáról. Az előkészítés keretében az etikai bizottság elnöke a hiányos
kezdeményezést hiánypótlásra visszaadja, továbbá a kezdeményezést az etikai tanács
kijelölése nélkül elutasítja, ha a kezdeményező a megjelölt hiányokat nem pótolja, ha a
kezdeményezés tárgyát képező cselekményt etikai eljárás során már jogerősen elbírálták
(kivéve, ha új eljárás kezdeményezésének van helye), illetve, ha a cselekmény elkövetője nem
igazságügyi szakértő. Ezekben az esetekben az iratokból, mérlegelés nélkül hozható határozat,
ezért nem indokolt, hogy ennek elbírálására etikai tanács kerüljön kijelölésre.
Ha a kezdeményezés elbírálására másik területi kamara illetékes, az etikai bizottság
elnöke a kezdeményezést megküldi az illetékességgel rendelkező területi kamara etikai
bizottságának. Ebben az esetben, ha az a területi kamara, amelyhez a kezdeményezés így
került megküldésre, azt állapítja meg, hogy az ügyre a megküldő területi kamara illetékes, a
MISZK elnökségétől kéri az eljáró területi kamara kijelölését.
Amennyiben a fentiekben megjelölt okokból a kezdeményezés elutasításának, illetve
másik területi kamarához történő továbbításnak nincs helye, az etikai bizottság elnöke kijelöli
az eljáró etikai tanácsot, és a továbbiakban az etikai tanács jár el.
4.	Az etikai tanács az eljárás megindításáról az iratok alapján határoz. Az Iszktv.
nem rendezi, hogy az etikai tanács mely esetekben dönthet akként, hogy az eljárást nem
indítja meg. A Javaslat ezt pótolja, és rögzíti, hogy az etikai tanács az eljárás megindítását
megtagadja, ha a cselekmény elévült vagy nem minősül etikai vétségnek, továbbá ha az etikai
vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg, illetve ha a kezdeményezést - a
hiánypótlás elmulasztása miatti elutasítást kivéve - már az etikai bizottság elnökének el
kellett volna utasítania.
A megindítás kérdésében mindenképpen indokolt határozatot hoznia az etikai
tanácsnak, mivel az etikai eljárások során számos esetben előfordul, hogy egyértelműen
megállapítható, hogy a kezdeményező nem jogszabálysértés vagy etikai vétség miatt kíván
etikai eljárást kezdeményezni, hanem az etikai eljárást a szakértői véleményben foglaltak
vitatására kívánja felhasználni, azzal, hogy a kezdeményezés a tartalma alapján ténylegesen a
szakvélemény felülvizsgálatát kéri. Erre az etikai eljárás során nem kerülhet sor, mint
ahogyan a szakvélemény felülvizsgálatát magában az alapeljárásban sem lehet kérni. Az
eljárás megindításának kérdése tárgyában hozott határozat célja, hogy az ilyen irányú
kezdeményezések kiszűrésre kerüljenek.
A Javaslat az elévülés szabályait is pontosítja, segítendő az etikai tanácsok számára
e körülmény elbírálását, mivel a gyakorlatban problémát okozott annak megítélése, hogy
mikor kezdődik az elévülési idő, ha a szakvélemény elkészítése során a szakértő több
részcselekményt is végez. A Javaslat szerint ekkor az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó
részcselekmény elvégzésének időpontja.
Az eljárás megindítását megtagadó határozattal szemben a Javaslat a
kezdeményezőnek fellebbezési jogot biztosít; a fellebbezést a MISZK etikai bizottsága bírálja
el.
Ha az etikai tanács az etikai eljárást megindítja, vizsgálóbiztost rendel ki, vagy
82
egyszerű ügyben azonnal tárgyalást tűz ki. Az etikai eljárás megindításáról a kezdeményezőt,
a panaszolt szakértőt és a területi kamara elnökét értesíteni kell. A megindítást követően
hozott határozatokat a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének kell
kézbesíteni, aki a szakértői kar tekintélyének védelme érdekében a határozatokkal kapcsolatos
kamarai kontrollt ellátja, és szükség esetén él a számára biztosított jogorvoslati jogokkal.
A Javaslat az Iszktv. hatályos szabályozásának megfelelően előírja, hogy az etikai
eljárást fel kell függeszteni, ha abban az ügyben, amelyet a szakértő által adott szakvélemény
érint, a bíróság vagy más hatóság még jogerős határozatot nem hozott. Ez a szabály biztosítja
ugyanis azt, hogy az etikai eljárást a felek ne használhassák fel az alapeljárás befolyásolása
érdekében.
Az etikai vizsgálat szabályait a Javaslat annyiban egészíti ki, hogy rögzíti a
vizsgálóbiztos ahhoz való jogát, hogy a tényállás megállapításához a kezdeményezőtől és a
panaszolt szakértőtől iratokat kérhet be, és azokba betekinthet. A Javaslat az etikai vizsgálat
időtartamát 3 hónapról 45 napra rövidíti, és ezt a határidőt 3 hónap helyett szintén csak 45
nappal engedi meghosszabbítani az etikai tanács elnöke által.
5.	A Javaslat rögzíti, hogy az etikai tanács eljárása nem nyilvános, az eljárási
cselekményeken azok vehetnek részt, akiknek a jelenlétét a Javaslat lehetővé teszi. A
tárgyaláson az etikai tanács valamennyi tagjának jelen kell lennie, arra meg kell idézni a
panaszolt szakértőt és képviselőjét, továbbá, ha a meghallgatása szükséges, úgy a
kezdeményezőt, jelen lehet továbbá a vizsgálóbiztos, valamint, ha szükséges tanú
meghallgatása, illetve szakértő igénybe vétele, úgy a tanú, illetve a szakértő. Az etikai tanács
határozatait zárt ülésen, illetve tárgyalás tartása esetén zárt tanácskozás során hozza meg,
ekkor csak a tanács tagjai lehetnek jelen.
A Javaslat a vizsgálóbiztos jelentése alapján tehető intézkedéseket nem módosítja,
azonban meghatározza, hogy tárgyalás kitűzése nélkül mely esetekben hozhat megszüntető
határozatot az etikai tanács (a kérelmet már az etikai tanács kijelölése nélkül el kellett volna
utasítani, a cselekmény nem minősül etikai vétségnek vagy a panaszolt szakértő kamarai
tagsága megszűnt).
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentése
alapján az etikai tárgyalás mellőzésével megállapítsa a panaszolt szakértő etikai felelősségét,
és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést szabjon ki, ha az etikai felelősség
kétséget kizáróan megállapítható, a panaszolt szakértő az elkövetést elismeri és további
bizonyításra nincs szükség. E határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a panaszolt
szakértő tárgyalás tartását kérheti, amelynek eredményeképpen az etikai tanács a határozatát
hatályában fenntartja vagy új határozatot hoz.
A Javaslat tartalmazza az etikai tárgyalás lefolytatásának szabályait (rendfenntartás,
tárgyalásvezetés, bizonyítás), a panaszolt szakértő és képviselője jogait (védekezés joga,
iratbetekintés, nyilatkozattétel és annak megtagadásának joga, stb.), rögzíti a tárgyalásról,
illetve az etikai vizsgálat eljárási cselekményeiről készítendő jegyzőkönyv tartalmi elemeit,
továbbá az etikai tanácsnak a büntetőeljárással kapcsolatos kötelezettségeit akként, hogy ha az
etikai eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény
elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai tanács elnökét feljelentési kötelezettség terheli.
A Javaslat meghatározza, hogy az etikai tanács mely esetben hoz megszüntető
83
határozatot, illetve mely esetben rendelkezik a panaszolt szakértő felmentéséről, vagy állapítja
meg a szakértő felelősségét.
6.	A Javaslat részletesen megállapítja valamennyi határozatra kiterjedően, hogy mit
kell annak tartalmaznia, illetve rögzíti, hogy az egyes határozatokban speciálisan miről kell
rendelkezni; pl. az etikai eljárást befejező határozatok rendelkező részében az eljárási
költségek viseléséről és megfizetésének határidejéről, továbbá pénzbírság kiszabása esetén a
pénzbírság megfizetési határidejéről rendelkezni kell, ha a határozattal szemben
jogorvoslatnak van helye, a rendelkező résznek tartalmaznia kell a jogorvoslatról történő
kioktatást. A Javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben a határozat meghozatala és írásba
foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag
helyett a tanács elnöke írja alá.
A Javaslat lehetőséget biztosít a határozatok kijavítására, illetve kiegészítésére, ami
azért bír jelentőséggel, mert e lehetőség hiányában akkor is jogorvoslattal kénytelen élni az
érintett, ha csupán egy elírás miatt nem megfelelő a határozat.
7.	A Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében külön alcím alatt rögzíti, hogy
mely határozatokkal szemben, az eljárás mely résztvevője élhet fellebbezési joggal. Az etikai
bizottság elnökének az eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozatával és az
etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozatával szemben az etikai eljárás
kezdeményezője, az eljárást befejező határozatokkal szemben a panaszolt szakértő
(képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke terjeszthet elő fellebbezést. Az eljárást
befejező határozatnak minősül az etikai tanácsnak az etikai eljárást megszüntető, a panaszolt
szakértő felmentéséről rendelkező és a panaszolt szakértő etikai felelősségét megállapító
határozata, továbbá az a határozat, amelyet a tárgyalás mellőzésével hozott határozattal
szemben előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelem alapján megtartott tárgyalás
eredményeképpen hozott a etikai tanács.
A Javaslat meghatározza a fellebbezési határidőt és azt is, hogy a fellebbezésnek a
határozat végrehajtására - az etikai eljárást felfüggesztő határozat kivételével - halasztó
hatálya van, ezen túl azt is rögzíti, hogy a határozat mikor válik jogerőssé és végrehajthatóvá.
8.	A Javaslat alapvetően nem tér el az Iszktv. szabályozásától a másodfokú eljárás
tekintetében, azonban az Iszktv. különböző alcímei alatt található [33. § (5) bekezdése, 43-44.
§] de a másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit egy alcím alatt kezeli, továbbá számos
pontosító rendelkezést tartalmaz. Rögzíti többek között, hogy az etikai tanács mely esetben
hozza meg határozatát tárgyaláson kívül (tanácsülésen), és mely esetben tárgyaláson, továbbá,
hogy a másodfokú határozat a meghozatalával emelkedik jogerőre.
A 13.§-hoz
A Javaslat szerint az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti
jogköre keretében ellenőrzi a területi kamara és a MISZK Alapszabályát és önkormányzati
szabályzatait, valamint azt, hogy a kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak, az
Alapszabálynak és a szabályzatoknak. Jogsértés elkövetése esetén a miniszter felhívja a
kamarát a jogsértés megszüntetésére, amennyiben pedig a kamara a felhívásnak nem tesz
eleget vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, úgy a miniszter a polgári per általános
szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogsértés kiküszöbölése érdekében a
jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést
84
megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el, a működés törvényességének
helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai
szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását vagy felfüggeszti a
kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés
időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges
feladatait előírja.
A 14. §-hoz
Az igazságügyi szakértői kamara számára komoly problémát jelent, hogy a
pénzbírságot kiszabó, illetve az eljárási költség megfizetésére kötelező határozatának
önkéntes teljesítés hiányában jogszabályi rendezés hiányában nem tud érvényt szerezni, ezért
a pénzbírság büntetés alkalmazása nem bír kellő visszatartó erővel az igazságügyi szakértők
számára. Ezt a problémát orvosolja a Javaslat azzal, hogy a bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontjának módosításával e határozatok esetében biztosítja
azok végrehajtási záradékolásának lehetőségét. Ezzel lehetővé válik, hogy a pénzbírságot és
az eljárási költséget a kamara az önálló bírósági végrehajtók útján végrehajtási eljárás
keretében megkapja az elmarasztalt szakértőtől.
A 15. §-hoz
Az Ügytv. az ügyvédi kamara közfeladatai között nem tesz említést a kamarának az
ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályalkotási jogköréről. Ez a feladat
ugyanakkor a kamara szakmai önkormányzat jellegéből és szabályzatalkotási jogköréből
egyértelműen következik.
A 16. §-hoz
Az ügyvédi kamara által lefolytatandó közigazgatási hatósági eljárások köre
kiegészül az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezésére irányuló, valamint az
ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédek névjegyzékébe való felvételi és törlési
eljárásokkal. A Javaslat az Ügytv.-nek e kamarai eljárásokkal kapcsolatos szabályait
módosítja a kerettörvény-javaslat és a Ket.-novella rendelkezéseivel való összhang
megteremtése céljából. A Javaslat szerint - eltérően a kerettörvény-javaslatban foglalt
főszabálytól - ha az ügyvédi kamara az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban
a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, nem lehet úgy tekinteni, hogy a
kérelmezőt megilleti a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga.
A Javaslat szerint az ügyvédi kamarai névjegyzékekbe történő felvételi eljárások
lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A 17. §-hoz
A Javaslat módosítja az ügyvédi kamara tagjai közé történő felvétel szabályait. Így a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek jogállásának törvényi
rendelkezéseivel összhangban indokolt, hogy - a magyar állampolgárok mellett - a kamara
tagjai közé ügyvédként felvételre kerülhessenek olyan, a kamarai tagság egyéb feltételeit
teljesítő személyek is, akik az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes
valamely állam állampolgárai. A Javaslat kizárja továbbá a kamarába való felvételt azok
85
esetében, akiknek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező
Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozásuk van.
A 18-20. §-okhoz
A kamarába történő felvételi eljárás lefolytatása és annak felfüggesztése esetében
szükséges a kerettörvény-javaslattal és a Ket.-novellával való összhang megteremtése (pl. a
felvételi eljárásra megállapított határidő rövidítésével). Tekintettel arra, hogy az ügyvéd a
tevékenységét a kamara által szervezett eskü letételét követően kezdheti meg, az ügyvéd
számára garanciális szabály, hogy részére a kamara elnöke biztosítsa, hogy a kamarába
történő felvételét követően az esküt határidőben letehesse és így az ügyvédi tevékenység
késedelem nélkül megkezdhető legyen.
A 21-23. §-okhoz
Az ügyvédi tevékenység szünetelése részletes szabályozásra kerül: így a kamarai
tagság megszűnésének és a kamara általi megszüntetésének esetei világosan elkülönülnek. A
szünetelést követően a tevékenység folytatását a kamarának be kell jelenteni, amely ezt a
névjegyzékbe bejegyzi, illetve a kamara ilyenkor a tevékenység folytatásának feltételeit
ellenőrizheti. A Javaslat kimondja, hogy a szünetelés nem érinti az emiatt a kamarának járó, a
szünetelési időszakra megállapított tagdíj és a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező
Egyesületének járó tagdíj megfizetését.
A 24. §-hoz
Az ügyvédi működés alapjául az Ügytv. 22. §-a szerint a megbízás és a kirendelés
szolgálhat, amelyek keretében azonban nem helyezhető el a Jst. alapján jogi segítőként
közreműködő ügyvéd eljárása. A Jst. által kialakított konstrukció szerint a jogi segítségnyújtó
szolgálat és az ügyvéd a jogi segítői tevékenység ellátására határozott idejű szerződést kötnek.
A hatósági határozat jogosultja (a támogatásban részesült ügyfél) a névjegyzékben szereplők
közül választ és kér fel jogi segítőt az igényelt jogi szolgáltatás teljesítésére. E felkérés és
annak elvállalása nem azonosítható az Ügytv.-ben meghatározott megbízással, hiszen e felek
között nem jön létre megállapodás sem a megbízási díj, sem a költségek tekintetében, és a
jogi szolgáltatás tartalmát (legalábbis annak kereteit) is a jogi segítségnyújtó szolgálat
határozata rögzíti. Indokolt ezért a jogi segítőkénti eljárást mint az ügyvédi tevékenység egy
sajátos formáját önállóan is rögzíteni az Ügytv.-ben.
A 25. §-hoz
Ha a jogi segítségnyújtási támogatás pártfogó ügyvédi tevékenység biztosítására
irányul, általában a támogatásban részesült ügyfél meghatalmazása alapján léphet fel az eljáró
ügyvéd (kivételesen kirendelés lehet az eljárás alapja). A megbízó mellett ezért rögzíteni
szükséges a támogatásban részesült ügyfél meghatalmazási jogosultságát is.
A 26. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kamarai tagságnak az ügyvéd elleni fegyelmi eljárás
során való felfüggesztésének jogkövetkezményét, amikor kimondja, hogy a felfüggesztés
időtartama alatt az ügyvédi tevékenység szünetel.
86
A 27. §-hoz
Az Ügytv. 64. § (2) bekezdése szerint, ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd
felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni; ez
utóbbi mértékét ugyanakkor az Ügytv. nem állapítja meg. Ennek rendezése érdekében a
Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a fegyelmi eljárás ügyvédre terhelhető költségének mértékét
a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapíthassa meg.
A 28. §-hoz
A rendelkezés a Ket.-novellának való megfelelést célozza.
A 29. §-hoz
Az ügyvédi iroda taggyűlése által hozott határozat felülvizsgálati eljárására saját
törvényi szabályozást kell alkotni, figyelemmel arra, hogy ez az eljárás nem közigazgatási
hatósági eljárás.
A 30-31. §-okhoz
A rendelkezések a Ket.-novellának való megfelelést szolgálják, illetve pontosítják az
alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés szabályait.
A 32-38. §-okhoz
Az Ügytv. IX. fejezete az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban
részes tagállamok valamelyikében ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személyek
magyarországi tevékenység-gyakorlását szabályozza, az irányadó európai uniós irányelveknek
megfelelően (a Tanács 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága
tényleges gyakorlásának elősegítéséről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK
irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban
történő gyakorlásának elősegítéséről). Az Ügytv. e rendelkezéseit ugyanakkor összhangba kell
hozni a kerettörvény-javaslat szabályaival is.
A Javaslat módosítja azt, hogy külföldi EGT-állam állampolgáraként ki végezhet
ügyvédi tevékenységet Magyarországon: állandó jelleggel csak az, aki az európai közösségi
jogászok területi kamara által vezetett névjegyzékébe felvételt nyert; eseti jelleggel pedig az,
aki a Magyar Ügyvédi Kamarához a magyarországi eljárási cselekmény megkezdését
megelőzően bejelentést tett (a bejelentés kivételesen, sürgős szükség esetén az eljárási
cselekményt követő munkanapon is megtehető). Ez a fenti bejelentés az eseti
szolgáltatásnyújtás ellenőrizhetőségét teremti meg azon közösségi jogászok esetében, akik
nem kérik felvételüket az európai közösségi jogászok névjegyzékébe. A bejelentés tartalmi
elemeit a Javaslat meghatározza. A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogász
bejelentésében meghatározott adatait külön nyilvántartásba veszi és azt a honlapján
megjelenteti, amelyhez a bíróságok, hatóságok és megbízók így hozzáférhetnek. Az európai
közösségi jogásszal szemben a bejelentés megtételével ténylegesen is érvényesíthető a
fegyelmi felelősségre vonás (vele szemben a kamara a legsúlyosabb fegyelmi büntetésként az
ügyvédi tevékenység Magyarország területén történő eltiltást alkalmazhatja).
87
Az Ügytv. 89/P. §-a rendelkezik a névjegyzékbe vett európai közösségi jogászok
ügyvédi kamarai képviseletének kérdéséről, ugyanakkor a 98/5/EK irányelv 6. cikk (2)
bekezdésének megfelelő szabályt (a kamarai vezetők választása során szavazati jog
biztosítása) nem tartalmaz. A Javaslat ezt pótolja úgy, hogy a kamarai közgyűlésen az
elnökség megválasztása során a kamara névjegyzékébe felvett európai közösségi
jogászok is szavazhatnak.
A Javaslat több helyen terminológiailag pontosítja az Ügytv.-t azzal, hogy az
„Európai Gazdasági Térség tagállama” kifejezést az „Európai Gazdasági Térségről szóló
Megállapodásban részes tagállam” kifejezésre cseréli.
A 39. §-hoz
A rendelkezés a Ket.-novellának való megfelelést célozza.
A 40-42. §-okhoz
A Javaslat szerint ügyvédjelöltet csak az ügyvédi kamara által - törvényi feltételek
teljesítése esetében - erre feljogosított ügyvéd foglalkoztathat. A jogosultság megszerzésének
feltétele, hogy az ügyvéd a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig megszakítás
nélkül (nem szünetelő) ügyvédi tevékenységet folytasson, ne álljon fegyelmi büntetés hatálya
alatt, továbbá biztosítsa az ügyvédjelölt foglalkoztatásához szükséges, a Magyar Ügyvédi
Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket. Az ügyvédjelölt megfelelő
színvonalú alkalmazása és az alkalmazással járó ügyvédi feladatok teljesítése érdekében egy
ügyvéd egyszerre legfeljebb három ügyvédjelöltet foglalkoztathat; ez a szabály az ügyvédi
irodán belüli alkalmazás esetében is irányadó. Az ügyvéd számára az ügyvédjelölt
foglalkoztatásával kapcsolatban előírt kötelezettség, hogy az ügyvédjelöltnek a kamara által
szervezett képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítania kell.
A 43. §-hoz
A rendelkezés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből történő törlés szabályait pontosítja
a Ket.-novella és az ügyvédjelölti foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezéseknek
megfelelően.
A 44. §-hoz
A rendelkezés a Magyar Ügyvédi Kamara részére biztosítja szabályzatok kiadásának
lehetőségét az ügyvédjelöltek képzése és foglalkoztatása tekintetében.
A 45. §-hoz
Az ügyvédi kamara az ügyvédnek az ügyvédjelölt foglalkoztatására való
jogosultságát a kamarai tagokról vezetett névjegyzékben feltünteti.
A 46. §-hoz
Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésével
kapcsolatban szükséges átmeneti szabályok megállapítása.
88
A 47. §-hoz
A Javaslat a kamarai névjegyzékekbe való felvételi eljárások lefolytatásáért
igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő. A részletszabályok meghatározása miniszteri
rendeletben történik, melynek érdekében az Ügytv.-ben szükséges felhatalmazó rendelkezést
elhelyezni.
A 48-49. §-okhoz
A Kvt. a közvetítői névjegyzékbe való felvétel feltételei között nem tartalmazza a
közvetítői szakmai képzés elvégzésének követelményét. A Javaslat annak biztosítása
érdekében, hogy az ügyfelek polgári jogi vitájuk feloldásához olyan közvetítőt vehessenek
igénybe, aki magas szakértelemmel, közvetítői tapasztalattal rendelkezik és felel a törvényi
kötelezettségek (megbízhatóság, pártatlanság, titoktartás követelményeinek) betartásáért,
képzési követelményt vezet be. A Kvt. hatálybalépését óta rendelkezésre álló tapasztalatok,
illetve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló
2008/52/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése (a tagállamoknak ösztönözniük kell a
közvetítők alap- és továbbképzését) is a képzési követelmény megteremtését indokolják.
A képzési követelmény mellet a Javaslat - a közvetítői névjegyzékbe való felvételi
kérelmek egyértelmű elbírálása érdekében - pontosítja a szakmai gyakorlatra vonatkozó
felvételi feltételt.
Az 50. §-hoz
A képzési és továbbképzési követelmény bevezetésével összefüggésben szükséges
módosítani a közvetítői névjegyzék adattartalmát.
Az 51-54. §-okhoz
A rendelkezések a kerettörvény-javaslatnak és a Ket.-novellának való megfelelést
célozzák. Eltérően a kerettörvény-javaslatban foglalt főszabálytól, ha az igazságügyért felelős
miniszter a közvetítői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az irányadó ügyintézési
határidőn belül nem döntött, nem lehet úgy tekinteni, hogy a kérelmezőt megilleti a közvetítői
tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga. Emellett a közvetítői névjegyzékből
való törlés szabályai is egyértelműbbé válnak.
Az 55. §-hoz
A közvetítői névjegyzékbe való felvételhez szükséges képzés mellett -
meghatározott időközönként, a közvetítői ismeretek folyamatos aktualizálása érdekében - a
Javaslat kiegészíti a Kvt. rendelkezéseit a közvetítő szakmai továbbképzésben történő
részvétel kötelezettségével. A továbbképzésre kötelezett természetes személynek az
igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott képzések valamelyikén kell részt
vennie ötéves időközönként.
Az 56. §-hoz
A rendelkezés a Ket.-novellának való megfelelést szolgálja.
89
Az 57-59. §-okhoz
A Javaslat módosítja a közvetítői névjegyzékben szereplőkkel szemben lefolytatható
miniszteri vizsgálat szabályait, egyrészt azok Ket.-novellához történő igazítása, másrészt azok
pontosítása érdekében. A vizsgálat keretében ezentúl értékelhető lesz az is, hogy a közvetítő a
kerettörvény-javaslatban foglalt kötelezettségeit megtartotta-e (hiszen azok is közvetlenül
kapcsolódnak a Kvt.-ben foglalt kötelezettségekhez). A közvetítői névjegyzékben szereplők
elleni vizsgálat keretében az kerül értékelésre, hogy a névjegyzékben szereplő személy a Kvt.-
ben foglalt kötelezettségeit betartotta-e.
Előfordulhat az is, hogy a közvetítő olyan vitarendezésben működik közre, mely
esetében a közvetítői eljárásra vonatkozóan megállapított formai feltételek nem állnak fenn.
Ilyenkor a közvetítőt kötelezettségszegése esetén nem lehet elmarasztalni, mert az ügyben
közvetítői eljárás nem is indult. Ennek ellenére fontos, hogy a közvetítők mindenkor a
közvetítés jogintézményének céljával összhangban járjanak el. Ennek érdekében indokolt a
Kvt. módosításával az olyan helyzeteket is a vizsgálat körébe vonni, amikor a névjegyzékben
szereplő személy jogilag nem szabályozott vitarendezésben vesz részt.
A 60. §-hoz
A rendelkezés a Ket.-novellához való igazodást szolgálja.
A 61-62. §-okhoz
Nemzetközi mintákra is tekintettel a Javaslat megteremti az elektronikus formában
lefolytatható közvetítés (ún. online mediáció) lehetőségét. Ennek megfelelően a Kvt.
szabályai kiegészítésre kerülnek azzal, hogy a közvetítő felkérése történhet elektronikus
levélben is, és a személyes megjelenés követelménye a videókonferencia alkalmazásakor nem
érvényesül. A Kvt. módosuló szabályai emellett nem zárják ki azt, hogy a felek a közvetítés
eredményeként született megállapodásukat elektronikus aláírással lássák el.
A 63. §-hoz
A Javaslat a közvetítői névjegyzékbe történő felvételhez szükséges szakmai képzés
igazolására két éves időtartamot biztosít a névjegyzékben 2010. január 1. napja előtt már
szereplő közvetítők számára. Ezen időtartam eredménytelen leteltét követően a közvetítőt
törölni kell a névjegyzékből, a szakmai képzés határidőben történő igazolása esetén pedig az
első továbbképzési időszak 2012. január 1. napján kezdődik.
A 64. §-hoz
A Javaslat pontosítja a közvetítői névjegyzék vezetésére vonatkozó miniszteri
rendelet kiadására jogosító felhatalmazó rendelkezést, valamint a szakmai képzés és
továbbképzés bevezetésével összefüggésben új felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a Kvt.
szabályait.
A 65. §-hoz
A Javaslat - a támogatási lehetőségek körét bővítve és a gyakorlati igényekhez
igazítva - peren kívüli támogatásként teszi lehetővé folyamatban lévő bírósági eljárásban
90
résztvevő fél számára a tanácsadás, okiratszerkesztés formájában nyújtott jogi szolgáltatás
igénybevételét abban az esetben, ha a félnek a bírósági eljárásban nincs pártfogó ügyvédje, és
ennek igénye sem merül fel.
A 66-67. §-okhoz
Az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat érdekében rögzíti a Javaslat, hogy részleges
költségmentesség engedélyezése esetén a pártfogó ügyvéd díját az állam csak a
költségmentesség engedélyezett mértékéig viseli, valamint azt, hogy a kedvezőbb
rászorultsághoz fűződő jogosultság egyaránt megilleti a személyes költségmentességben
részesített és a tárgyi költségmentes perben fellépő felet.
A 68. §-hoz
A Javaslat - egységesítve a támogatásra vonatkozó kizárási okokat - megszünteti az
indokolatlan különbségtételt a bíróság által költségmentességben részesített ügyfelek, illetve
azok között, akiknek a rászorultságát a jogi segítségnyújtó szolgálat állapította meg.
A 69-73. §-okhoz
A rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezések
pontosításával, a merev jogszabályi hivatkozások kiváltásával a Ket.-novellának való
megfelelést szolgálják.
A 74. §-hoz
A támogatás felülvizsgálata keretében teszi lehetővé a Javaslat, hogy a jogi
segítségnyújtó szolgálat módosítsa a támogatást engedélyező határozatát, ha az előlegező
típusú kedvezményben (állam általi előlegezést biztosító rászorultság vagy tárgyi
költségfeljegyzési jog alapján) részesülő fél az engedélyezést követően igazolja, hogy
számára a bíróság az ügyben személyes költségmentességet engedélyezett, illetve a részleges
költségmentességben részesített fél utóbb teljes személyes költségmentességben vagy
magasabb hányad szerinti részleges költségmentességben részesül.
A 75. §-hoz
A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételi szabályainak módosítása a
meghatalmazott jogi segítők, illetve a kirendelt pártfogó ügyvédek bejelentési
kötelezettségének egyértelműbb és pontosabb meghatározását célozza. A gyakorlati igényekre
reagálva biztosítja a Javaslat kivételes esetben, hogy a főszabálytól (a meghatalmazás
meghiúsulásának és az ebből eredő jogsérelem lehetőségének igazolása) eltérően, a szolgálat
pártfogó ügyvédet rendeljen ki, ha már a határozat meghozatalakor előre látható, hogy a fél
számára a jogi segítő meghatalmazása nem fog sikerrel járni.
A 76. §-hoz
A visszatérítésre kötelezés körében megjelenő új, méltányossági szabály szerint
(részben vagy egészben) mellőzhető a visszatérítésre kötelezés, ha a fél igazolja, hogy a
támogatás engedélyezését követően rászorultsága oly módon változott, hogy azok alapján a
pártfogó ügyvédi díj az állam általi viselésének lenne helye.
91
Kiegészíti a Javaslat a pártfogó ügyvédi díjigény előterjesztésének szabályait arra az
esetre, ha az ügyben több pártfogó ügyvéd járt el.
A 77. §-hoz
A Javaslat a büntetőeljárásban biztosítható támogatás hatályát, megfelelően a polgári
eljárásokban nyújtható támogatásokéhoz, a büntetőper jogerős befejezéséig terjedően állapítja
meg, míg a rendkívüli perorvoslati és a különleges eljárások során kezdeményezett és a jogi
segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett támogatás hatálya az adott eljárás jogerős
befejezéséig tart.
A 78. §-hoz
A rendelkezés a jogi segítői tevékenység végzését engedélyezéshez köti, mely a
kerettörvény-javaslat szabályozásával való összhangot teremti meg.
A 79-83. §-okhoz
A Javaslat megszünteti a közjegyzők jogi segítői névjegyzékbe vételi lehetőségét.
Ennek oka elsősorban az, hogy a közjegyzők nem a hozzájuk forduló felek jogi tanácsadói,
hanem az általuk lefolytatott eljárásokban kioktatási kötelezettségük teljesítésével segítik a
feleket jogaik érvényesítésében. A Jst. az ügyvédeknek és a közjegyzőknek is csak olyan
szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé, amelyre a rájuk vonatkozó törvények alapján egyébként
jogosultak; ennek eredményeként a közjegyzők rendkívül szűk körben tudnak szolgáltatást
teljesíteni jogi segítőként, a rendszernek ezért leginkább az ügyvédi szakma szolgáltatásaira
kell alapoznia. A módosítás nem fogja az ügyfeleket hátrányosan érinteni, mivel a már
említett okokból a közjegyzők viszonylag kis számban jelentkeztek a névjegyzékbe, az általuk
ellátott ügyfelek pedig a jövőben a többi jogi segítőhöz fordulhatnak. A már megkötött
szolgáltatási szerződések a három éves időtartam lejártáig érvényesek.
A szolgáltatási szerződés megszűnése körében rendezi a Javaslat azt a helyzetet,
amikor a szolgáltatási szerződésben meghatározott határozott idő eltelt, de az ezt megelőzően
elvállalt pártfogó ügyvédi képviselettel összefüggő ügy még nem fejeződött be. A rendelkezés
szerint a jogi segítő eljárási kötelezettsége a támogatás hatályáig fennáll, értelemszerűen a
szerződésben foglalt díjazási szabályok szerint.
A 84. §-hoz
Eltérően a kerettörvény-javaslatban foglalt főszabálytól, ha a jogi segítségnyújtó
szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe való felvételi eljárásban az irányadó ügyintézési
határidőn belül nem döntött, nem lehet úgy tekinteni, hogy a kérelmezőt megilleti a jogi
segítői tevékenység megkezdésének és folytatásának joga.
A 85-87. §-okhoz
A Javaslat módosítja a Pp. 78. § (2) bekezdését, kiegészítve a pártfogó ügyvédi díj
viselésére vonatkozó döntéssel azt a felsorolást, amely kérdésekben a bíróságnak a felek
kérelmére tekintet nélkül döntenie kell.
92
A határon átnyúló jogvitákkal összefüggésben, a külön jogszabályban foglaltak
szerint külföldön előterjesztett és Magyarországra továbbított költségmentességi kérelmekre
vonatkozóan rögzíti a Javaslat, hogy a bíróság a költségmentességi döntést követően a
pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására (is) irányuló kérelmet továbbítja a jogi
segítségnyújtó szolgálatnak.
A Pp. 87. § (2) bekezdésében meghatározott felsorolás, amely a jogi segítségnyújtó
szolgálat számára küldött bírósági tájékoztatás adattartalmát rögzít, kiegészítésre került a
pertárgy értékével és a pernyertesség felek közötti arányával, mert ezek a pártfogó ügyvéd
díjának megállapítása körében relevánsak.
A 88. §-hoz
Az Irányelv értelmében az ügyintézés egyszerűsítésének elve megköveteli annak
biztosítását, hogy az ügyfelek az eljárásokat távolról, elektronikus úton is le tudják folytatni.
Ez alapján a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez, engedélyezéséhez az eljárás során -
szűk kivételtől eltekintve - személyes megjelenési kötelezettséggel járó feltétel nem írható
elő. Erre figyelemmel a Javaslat az igazságügyi szakértővé váláshoz szükséges feltételek
között nem tartja fenn az igazságügyi szakértői eskü letételét; az csak az igazságügyi szakértői
testület tagjainak kinevezésénél marad meg, ebben az esetben azonban az eskü letétele a
testület valamennyi tagja esetében kötelező lesz.
Ez a § az esküre vonatkozó rendelkezések elhagyásával, hatályon kívül helyezésével
kapcsolatos módosítást tartalmazza.
A 89. §-hoz
A Szaktv. módosítása újraszabályozza az igazságügyi szakértői tevékenység
folytatására jogosultak körét egyrészt azért, hogy az eseti szakértőre vonatkozó rendelkezések
világosabban elkülönüljenek az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított egyéb
személyektől, szervektől tekintettel arra, hogy az eseti szakértő igénybevétele az eljárások
során csak kivételes lehetőség. A módosítást másrészt az indokolja, hogy a kerettörvény-
javaslat szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozások is feljogosítottá
váljanak az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására.
A 90-91. §-okhoz
A Szaktv. igazságügyi szakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos
szabályozásának módosítását a kerettörvény-javaslat és a Ket.-novella rendelkezései
indokolják. A Szaktv. hatályos szabályai alapján a névjegyzékbe való felvételi eljárásban az
ügyfél csatolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő
szakirányúságáról szóló külön igazolást, amelyet a Javaslat értelmében a jövőben -
szakhatósági állásfoglalásként - a névjegyzéket vezető hatóság szerez be a döntéséhez. A
Szaktv.-ből továbbá elhagyásra kerülnek a Ket.-novellával egyező szabályozást tartalmazó, és
az elektronikus ügyintézést kizáró rendelkezések.
A 92. §-hoz
Az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértők alapvető kötelessége,
hogy a kirendeléseknek eleget tegyenek, és ez alól csak meghatározott esetekben van helye
93
kivételnek. Ennek érdekében az igazságügyi szakértő elérhetőségi adatait az igazságügyi
szakértői névjegyzék a nyilvános adatok között tartalmazza. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat a
hatályos szabályozást azzal egészíti ki, hogy az elérhetőségi címen az igazságügyi szakértő
köteles biztosítani a küldemények átvételét.
A 93. §-hoz
Az Irányelv és a kerettörvény-javaslat értelmében az igazságügyi szakértői
tevékenység folytatásának engedélyezési feltételeit úgy kell kialakítani, hogy azok teljesítése
ne akadályozza aránytalanul hosszú ideig a tevékenység megkezdését. Erre figyelemmel a
Javaslat alapján a jogi vizsga letétele nem a névjegyzékbe való felvételt megelőzően, hanem
csak ezt követően kötelező. A Javaslat ezért a jogi vizsga letételének kötelezettségére történő
utalással egészíti ki a névjegyzékből való törlés alapjául szolgáló okokat.
Az igazságügyi szakértő halála esetén nem indokolt, hogy az igazságügyi szakértői
névjegyzéket vezető hatóság külön határozatot hozzon a névjegyzékből való törlésről,
különös figyelemmel arra, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység személyhez kötődő
jellegű, a szakértő halála miatti törlési eljárásban nincsenek ellenérdekű felek, és a
gyakorlatban problémát jelent a határozat kézbesítése is. A Ket.-novella lehetővé teszi, hogy a
névjegyzékből való törlésre a névjegyzéket vezető hatóság külön határozata nélkül kerüljön
sor, amely alapján a döntés a névjegyzékbe való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. A
Javaslat az erre vonatkozó szabályozást emeli be a Szaktv.-be.
A 94. §-hoz
A Szaktv. módosítását a kerettörvény-javaslat és a Ket.-novella szabályai
indokolják. A Javaslat meghatározza az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való bejegyzési
eljárásra irányadó ügyintézési határidőt, és a Ket.-novellára figyelemmel rendelkezik az
előzetes szakhatósági állásfoglalás felhasználásának lehetőségéről, amely alapján a
névjegyzékbe való felvételi kérelem rövidebb határidőn belül elintézhető. A Javaslat továbbá
-	az igazságügyi szakértői tevékenységnek az igazságszolgáltatással való szoros kapcsolatára
figyelemmel - kivételt állapít meg a kerettörvény-javaslatban foglalt szabály alól, ezért ha az
igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a felvételi eljárásban az irányadó
ügyintézési határidőn belül nem döntött, nem lehet úgy tekinteni, hogy a kérelmezőt megilleti
az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga.
A 95. §-hoz
A módosítás a merev hivatkozás kiváltására irányuló szabályozást tartalmaz.
A 96. §-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított elveknek megfelelően
pontosítja a Szaktv.-nek a szakértői nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezését. Ennek
megfelelően a Javaslat meghatározza, hogy a nyilvántartásnak pontosan milyen adatokat kell
tartalmaznia, az adatok megismerésére ki és milyen célból rendelkezik jogosultsággal, és
azokat mennyi ideig kezelheti.
94
A 97. §-hoz
Az eljárási törvények a kirendelés tartalmáról nem rendelkeznek, azonban tekintettel
arra, hogy a szakértői munka elvégzéséhez valamennyi eljárás során lényegében azonos
információkör szükséges, indokolt, hogy a kirendelő végzés tartalmáról - azaz arról, hogy a
szakértőnek milyen adatok alapján, mennyi időn belül, milyen szakkérdésekben kell állást
foglalnia - valamennyi eljárásra kiterjedően a Szaktv. rendelkezzen. A Javaslat az erre
vonatkozó szabályokkal egészíti ki a Szaktv.-t.
A szakértői munka kereteinek, a szakértők jogainak és kötelezettségeinek
egyértelműbb meghatározása érdekében a Javaslat pontosítja azokat az esetköröket, melyekről
a szakértő köteles tájékoztatni a kirendelőt.
A 98. §-hoz
A szolgáltatások szabad áramlása európai uniós alapelvének teljesebb megvalósítása
érdekében a Javaslat megszünteti, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bizonyításra nem
hivatalból kerül sor, a szakértő a díjjegyzékében kizárólag azt a szakértői díjat számíthassa
fel, amelyet az előző év december 1. napjáig az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető
hatóság részére bejelentett. Ezekben az ügyekben tehát a díjjegyzékkel érvényesíteni kívánt
szakértői díjat a szakértő esetenként, szabadon állapíthatja meg, amely alapján a kirendelő
dönt a szakértői díj mértékéről. A Javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a szakértő,
amennyiben külön jogszabályok alapján számla kiállítására nem köteles, az általa megadott
bankszámlára történő átutalással is hozzá jusson a jogerősen megállapított szakértői díjhoz.
A 99-100. §-okhoz
Az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezésének feltételei - az Irányelvben
és a kerettörvény-javaslatban meghatározott arányosság követelményének megfelelően - úgy
módosulnak a Javaslat szerint, hogy a jogi vizsga letétele az igazságügyi szakértő részére a
névjegyzékbe való felvételét követően kötelező, így azt nem kell a felvételi eljárás során
teljesítenie, ezért a névjegyzékbe felvételi eljárás időtartama jelentősen lerövidül. A Javaslat
továbbá pontosítja a szakértői alapismereti oktatásra és vizsgára, valamint a szakértő képzési
kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket.
A 101. §-hoz
A Szaktv. alapján az igazságügyi szakértő és a társaság nevében annak vezetője a
névjegyzékbe vétele előtt kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - a
jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz. Ha az igazságügyi szakértő vagy a
társaság ezen kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, akkor a Szaktv. 8. §-a (1)
bekezdésénekf) pontja alapján az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből.
A Ket. VI. Fejezete alapján a hatóság - a Szaktv. vonatkozásában az igazságügyi
szakértői névjegyzéket vezető hatóság - hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a
jogszabályban foglalt rendelkezések betartását. A hatósági ellenőrzés során a hatóság -
egyebek mellett - az ügyféltől meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti
vagy egyéb tájékoztatást kérhet. A hatósági ellenőrzés részletes szabályait a Ket. állapítja
meg, a Javaslat csupán a Ket.-novella rendelkezéseire figyelemmel újraszabályozza a Szaktv.-
t és kiegészíti a Ket. általános rendszerét a szakértőkre vonatkozó specialitásokkal.
95
A Javaslat szerint ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - pl. a
kirendelő hatóság jelzései alapján - úgy látja, hogy az igazságügyi szakértő vagy a társaság a
kirendeléseknek nem tesz eleget, hatósági ellenőrzés keretében tevékenységüket
megvizsgálhatja, melynek során bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást,
amelyet a társaság és az igazságügyi szakértő a Szaktv. tervezett új 12/A. §-a alapján köteles a
szakértői tevékenységéről vezetni. Az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság a szakértői
nyilvántartásban szereplő adatokat az eljárás befejezéséig kezelheti.
A 102-105. §-okhoz
A Szaktv. 2006. január 1. napjától lehetővé tette, hogy a névjegyzékbe gazdasági
társaságok is kérhessék a felvételüket; az azóta eltelt mintegy két és fél év alatt közel száz cég
kapott szakértői jogosultságot. A névjegyzékbe a Szaktv. hatályos rendelkezései alapján csak
olyan társaság vehető fel, melynek van igazságügyi szakértői tevékenység folytatására
feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem
szünetel, illetve nincs felfüggesztve, és a tagok több mint 50%-a igazságügyi szakértő.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy az 50%-os korlát gátolja azoknak a
kisebb, már létező (jellemzően családi tulajdonban lévő) cégeknek a piacra jutását, ahol a
tulajdonosi körben nincsenek többségben az igazságügyi szakértők. A korlátozás fenntartása
mindemellett ellentétes az Irányelvvel is, amely szerint a tagállamoknak - az Irányelv hatálya
alá tartozó körben - a társaság tulajdonlására vonatkozó való bármilyen korlát fenntartását el
kell törölniük. A társaságok működésére ugyanakkor továbbra is vonatkoznak azok a Szaktv.-
ben és más törvényekben meglévő garanciák (összeférhetetlenségi és kizárási szabályok és az,
hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményét a saját szakmai és etikai felelőssége mellett
adja), melyek a szakmai függetlenséget hivatottak szolgálni.
A Javaslat - átvéve az Irányelv rendszerét - kimondja, hogy az igazságügyi
szakértői névjegyzéket vezető hatóság a társaság működéséhez engedélyezési eljárás
keretében járul hozzá, és a társaság - az igazságügyi szakértőhöz hasonlóan - a miniszter
rendeletében megállapított szakterületen végezhet igazságügyi szakértői tevékenységet. A
névjegyzékből való törlési okok köre kibővül továbbá azzal az esettel, ha a társaság
valamennyi tagjának vagy alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel vagy fel van
függesztve.
A 106. §-hoz
A Javaslat - a kerettörvény-javaslat szabályaihoz igazodva - rendezi az igazságügyi
szakértői tevékenységet folytató külföldi vállalkozások határon átnyúló
szolgáltatásnyújtásának kérdését. Ez alapján a vállalkozás az igazságügyi szakértői
tevékenységének Magyarországon történő folytatására irányuló szándékát köteles az
igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A bejelentésre vonatkozó
általános szabályokat a kerettörvény-javaslat tartalmazza. A vállalkozás a bejelentést
követően az igazságügyi szakértői tevékenységet kizárólag erre jogosult, azaz a magyar
igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
96
A 107-108. §-okhoz
A Szaktv. alapján igazságügyi szakértői tevékenységet a miniszter - vagy vele
egyetértésben más miniszter - által e célra alapított igazságügyi szakértői intézmény is
végezhet. A Javaslat pontosítja a Szaktv. hatályos szövegét azáltal, hogy rögzíti, az intézmény
nevében kizárólag igazságügyi szakértő járhat el abban az esetben, ha az intézmény a
miniszter rendeletében felsorolt igazságügyi szakértői szakterületek valamelyikén ad
véleményt.
A Javaslat bővíti továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
feladatait azzal hogy előírja, a természetes személy igazságügyi szakértők és a társaságok
mellett az igazságügyi szakértői intézmények törvényben felsorolt adatairól is nyilvántartást
kell vezetnie. A kirendelők és a megbízók minél szélesebbkörű tájékoztatása érdekében az
adatok nyilvánosak és azok a világhálón is megjelennek.
A 109. §-hoz
A Szaktv. alapján igazságügyi szakértői tevékenységet igazságügyi szakértői testület
(Testület) is végezhet. A Testületet a miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős
miniszter egyetértésével - rendeletben hozza létre; jelenleg egészségügyi, agrár és
állategészségügyi területen működnek Testületek, míg pénz- és tőkepiaci, valamint műszaki
területen a felállításuk folyamatban van. A Testület 3 vagy 5 fős eseti bizottsága által adott
szakértői vélemény nem minősül ún. „felülvél eménynek”, nem jelent a bíróság számára a
szakkérdésben kötelezően elfogadandó álláspontot, hanem az egyéb igazságügyi szakértői
véleményekkel esik egy tekintet alá. A vélemény testületi jellegéből adódóan ugyanakkor a
kirendelő számára mégis fontos orientációt jelent az ügy megítélése szempontjából.
A Javaslat rendezi a Testület jogállását azáltal, hogy kimondja, a Testület
főszabályként jogi személynek minősül, amely a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű
gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó
mértékben folytathat. A Testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok a Testület
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A Javaslat ugyanakkor megfelelő szabadságot
biztosít a Testületnek arra is, hogy - ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott
egyéb módon is biztosítani tudja, akkor - egyéb formában is működhet.
A Javaslat - a Ket.-novellára tekintettel - újraszabályozza az igazságügyi szakértők
és a társaságok működésének hatósági ellenőrzését. A Javaslat ugyanezt a változást átvezeti a
Testület esetében is, beemelve a Szaktv. rendszerében a Testület működése feletti miniszteri
törvényességi felügyeletet jogintézményét. A felügyelet célja annak ellenőrzése, hogy a
Testület működése az ügyrendjének és a jogszabályoknak megfelel-e, és a kirendelésnek
eleget tesz-e. A felügyelet nem terjed ki olyan kérelem vizsgálatára, amelyben foglaltak
alapján a bírósági vagy hatósági eljárási törvények alapján jogorvoslatnak van helye, valamint
a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára. A miniszter - ha törvénysértést észlel -
a fokozatosság elvét követve több intézkedést is tehet a Testület szabályszerű működésének
helyreállítására, végső esetben pedig még a Testület elnökének megbízatását is visszavonja.
A 110. §-hoz
A Javaslat változatlanul lehetővé teszi, hogy a szakértő a szakértői vélemény
elkészítéséhez a névjegyzékben nem szereplő személy segítségét (szakkonzultáns), a
97
szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység
elvégzésére segédszemélyzetet vegyen igénybe. Változás ugyanakkor, hogy a szakkonzultáns
igénybe vételéhez - egy kivétellel - ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem
rendelkezik, a szakértőnek be kell szereznie a - bizonyítási eljárás menetét meghatározó, az
egyes bizonyítási cselekményeket elrendelő, és nem utolsó sorban a hivatalbóli bizonyítás
esetén a szakértő és a szakkonzultáns díját előlegező - kirendelő hatóság hozzájárulását.
A kivétel a szabály alól az, hogy ha a szakvélemény elkészítéséhez személy
vizsgálatára (pl. pszichológus vagy szakorvos bevonására) van szükség, és a kirendelő
hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő azt, hogy a konkrétan eljáró szakkonzultáns
személyéről is dönteni kíván (és nem csak arról, hogy szükség esetén bevonhat-e
szakkonzultánst vagy sem), akkor a szakkonzultáns igénybe vételéhez való hozzájárulást
megadottnak kell tekinteni. Ennek indoka részben az, hogy jelentős többletterhet
(időveszteséget, útiköltséget, stb.) jelentene a vizsgálat alá vont személy számára, ha egy
szakértői vizsgálatot félbe kellene szakítani azért, hogy pl. az eljáró igazságügyi orvos
megkérdezze a nyomozó hatóságot, hogy egy sebészt bevonhat-e a szakvélemény
elkészítésébe; részben pedig az, hogy a szakkonzultáns ilyen esetben tételes díjra (és nem
óradíjra) jogosult, melynek összegével a kirendelő hatóság már előre kalkulálni tud.
A Javaslat ezen túlmenően újraszabályozza a szakértőjelölt eljárását, és a Szaktv. rá
vonatkozó szabályozását. A szakértőjelölt esetében ugyanis az Irányelv alapelveire
figyelemmel az engedélyezés, a névjegyzék vezetése nem indokolható, mert a szakértőjelölt
önálló tevékenységet a Szaktv. értelmében nem végezhet. Ezért a Javaslat hatályon kívül
helyezi az Iszktv. azon rendelkezését, hogy a területi igazságügyi szakértői kamara a
szakértőjelöltekről nyilvántartást vezet, helyette a Szaktv. bevezeti a szakértőjelölti
igazolványt, amely a szakértőjelölt azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza. Az
igazolvány kiadásának és formátumának részletes szabályait a Magyar Igazságügyi Szakértői
Kamara szabályzata tartalmazza majd. Az igazolvány kiadásának célja, hogy a szakértőjelölt
az ügyfelek és a hatóságok, bíróságok előtt is igazolni tudja a szakértői működését,
eljárásának, jelenlétének jogalapját. Az igazolvány azonban nem feltétele a szakértőjelölti
minőségnek, a szakértőjelölt dönthet úgy is, hogy igazolvány folytatja tevékenységét.
A 111. §-hoz
A Javaslat új jogintézményként vezeti be a Szaktv.-be a szakértői módszertani levél
fogalmát. Az igazságügyi szakértőkről szóló - 2008. december 31. napjával hatályon kívül
helyezett - 2/1988. (V. 19.) IM rendelet ismerte a módszertani levelet, melyet a budapesti
igazságügyi szakértői intézmények, igazságügyi orvosszakértői területen pedig az Országos
Igazságügyi Orvostani Intézet adhatott ki, a szakértői tevékenység egységes és magas
színvonalú ellátása érdekében.
A szakmai kollégiumokról szóló 52/2008. (XII. 31.) EüM rendelet szerint az
egészségügyi miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként orvosi,
gyógyszerészeti és klinikai szakpszichológiai területen szakmai kollégiumok működnek,
melyek módszertani leveleket adhatnak ki. A kétféle iránymutatás elkülönítése érdekében a
Javaslat a szakértői módszertani levél fogalmat használja, és kimondja, hogy olyan
szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete
alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult, nem
adható ki szakértői módszertani levél.
98
A Javaslat szerint a szakértői módszertani levelet a MISZK elnöksége (a
továbbiakban: elnökség) adja ki, a kamarai szakbizottságok valamint a miniszter indítványára.
A szakértői módszertani levél célja annak biztosítása, hogy meghatározott szakkérdések
eldöntésében, vizsgálatok lefolytatásában a szakértők az ország egész területén azonos
elveket, módszereket kövessenek, növelve ezzel is az igazságszolgáltatás, az ítélkezés
egységét. A Hivatalos Értesítőben és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján
közzétett, és így mindenki számára megismerhető szakértői módszertani levél a kirendelő
szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig iránymutatásul szolgál azzal, hogy ha az
abban foglaltaktól el kíván térni, azt a szakvéleményében indokolni köteles.
A szakértői módszertani levelet egy, az elnökség által felkért bizottság dolgozza ki,
és ugyancsak az elnökség kötelezettsége a már közzétett szakértői módszertani levelek
szakmai szempontból történő karbantartása és a tudomány mai állását nem tükröző szakértői
módszertani levelek visszavonása.
A Javaslat az átmeneti szabályok között rendelkezik arról is, hogy a Javaslat
hatályba lépését megelőzően kiadott módszertani leveleket az elnökség 2011. január 1-jéig
köteles felülvizsgálni, és azokat változatlan tartalommal szakértői módszertani levélként
fenntartani vagy visszavonni és szükség esetén helyettük újat alkotni. A szakértői módszertani
levél kiadására vonatkozó részletes szabályok megalkotására az Iszktv. kiegészítésével a
MISZK kapott felhatalmazást.
A 112-113. §-okhoz
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok, az Irányelv és a Ket.-novella alapján módosítja
és pontosítja a Szaktv. felhatalmazó és záró rendelkezéseit, lehetőséget biztosítva például az
igazságügyi szakértői kamarának arra, hogy a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése,
vagy a szakértőjel öl ti igazolvány kiadása iránti közigazgatási hatósági eljárásban igazgatási
szolgáltatási díjat szedjen a kérelmezőktől.
A 114-116. §-okhoz
A Javaslat, a Ket.-novella által megreformált közigazgatási hatósági eljárás
szabályai alapján módosítja és kiegészíti a névjegyzékbe való felvétel és szakterület
kiterjesztés iránti kérelem tartalmát és mellékleteit annak érdekében, hogy a benyújtott iratok
alapján a szükséges gyakorlati idő igazolása iránt az igazságügyi szakértői névjegyzéket
vezető hatóság minden szükséges információ birtokában meg tudja keresni az eljáró
szakhatóságot.
A Javaslat pontosítja a névjegyzék adattartalmát, valamint - annak érdekében, hogy
az igazságügyi szakértői kamara az általa lefolytatott etikai eljárások során valamennyi
szükséges adat birtokában legyen - kiegészíti a névjegyzéket a szakértő ellen indult etikai
eljárás során kiszabott etikai büntetés, vagy a felmentés valamint az eljárás megszüntetésének
tényével. Ez utóbbi, a névjegyzéket vezető hatóság által az igazságügyi szakértői kamarának
továbbított adatkör központi nyilvántartása azért lényeges, mivel az igazságügyi szakértő
területi kamarai tagsága - pl. egy esetleges költözés folytán - változhat, és ilyenkor az új
területi kamarai etikai tanács nem ismeri a régi területi kamarai etikai tanács által kiszabott
büntetéseket, melyek a büntetés kiszabása során a mérlegelés körében fontos információval
szolgálhatnak.
99
A Javaslat - a Szaktv. új 12/A. §-ához kapcsolódva - kiegészíti a Szaktv.-t egy új, 3.
számú melléklettel, amely a szakértői nyilvántartás tartalmát határozza meg.
A 117-128. §-okhoz
Az Ást. hatályba lépése óta elegendő gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre ahhoz,
hogy finomuljon a törvényi szabályozás annak érdekében, hogy az áldozatok gyorsabban és a
felesleges bürokrácia mellőzésével kapjanak segítséget.
Az Ást. kiegészül azzal, hogy kárenyhítésre az a rászoruló áldozat is jogosult, aki a
szándékos, erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről
gondoskodott.
A Javaslat az áldozatsegítő szolgáltatások közül az érdekérvényesítés elősegítését
kiveszi a közigazgatási eljárás formalizált szabályai alól. A jövőben ilyen ügyekben az
ügyfélnek nem kell formanyomtatványt kitöltenie a kérelméhez, s ilyen ügyben az
áldozatsegítő szolgálat nem hoz határozatot. Az érdekérvényesítés elősegítését a jövőben az
ügyfél formai megkötés nélkül kérheti vagy azt az áldozatsegítő szolgálat hivatalból nyújtja.
Az érdekérvényesítés elősegítése tartalmát tekintve más szervek - például önkormányzatok,
egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, civil, karitatív és egyházi szervek stb. - eljárásának
a kezdeményezését, illetve eljárásuk nyomon követését jelenti, vagyis az áldozatsegítő
szolgálattól nem tényállás tisztázást és döntést igényel, hanem a jelzőrendszeri feladata
végrehajtását és egyfajta „ügy-menedzselést”. Tartalmilag ez a közigazgatási eljárás
formalizált szabályai alól szintén kivett tájékoztatáshoz áll közel, azt egészíti ki a tájékoztatás
alapján az ügyfelet megillető jogok érvényesülésének figyelemmel kísérésével.
Az áldozatsegítő szolgáltatások közül a szakjogászi segítségnyújtás esetén
megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, mely alapján az ügyfélnek kétféle - áldozatsegítési és
jogi segítségnyújtási - nyomtatványt is ki kell töltenie. A jövőben ilyen ügyben csak jogi
segítségnyújtási kérelmet kell benyújtani.
Egyértelműbbé válik, hogy a pénzbeli támogatás visszatérítési szabálya nemcsak a
kárenyhítésre, hanem az azonnali pénzügyi segélyre is vonatkozik.
A Javaslat az azonnali pénzügyi segély esetében - a jogintézmény specialitása miatt
megkívánt gyorsaság miatt - kizárja a kérelemről döntő határozat elleni fellebbezés
lehetőségét.
A Javaslat a kárenyhítés érvényesítési határidejét precízebben határozza meg,
gondolva arra az esetre is, amikor a bűncselekmény megváltozott minősítése alapján olyan a
bűncselekmény, amely miatt már lehetséges a kérelem előterjesztése.
A 129-130. §-okhoz
A Szüt. hatályos rendelkezését pontosítani kell arra tekintettel, hogy jelenleg a
Magyar Köztársaság területén letelepedett illetve bevándorolt státuszt szerzett harmadik
országbeli állampolgár nem végezhet szabadalmi ügyvivői tevékenységet. Ez azonban
ellentétes a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező
állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelvvel. Ugyanígy pontosítani
kell a kamarai tagság megszűnésének eseteit.
100
A 131. §-hoz
A Szüt. 6. §-át a tekintetben szükséges módosítani, hogy világossá váljon, hogy - az
ügyvivő kötelező kamarai tagsága mellett - egyéni ügyvivőként, ügyvivői irodaként illetve
ügyvivői társaságként történő működéshez a kamara engedélye szükséges. Ez tehát nem jelent
változást a hatályos rendszerhez képest, csupán egyértelművé teszi, hogy e szervezeti keretek
között ügyvivői tevékenységet csak a kamara engedélyével lehet folytatni.
A 132. §-hoz
Az Irányelv alapján meghatározott tevékenység végzését csak akkor lehet konkrét
jogi formához kötni, ha az nem diszkriminatív, a szigorítást közérdeken alapuló kényszerítő
indok támasztja alá, és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedéssel nem elérhető. Jelenleg
ügyvivői társaság csak korlátolt felelősségű társaságként működhet, ennek fenntartása
azonban nem indokolható, ezért a 6. § (2) bekezdésében a korlátolt felelősségű társaság
helyébe gazdasági társaság lép, egyidejűleg pedig értelemszerűen pontosítani kell a 10. § (1)
bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt is.
A 133. §-hoz
A Szüt. 11. §-ának új (3) bekezdésének beiktatása a Ket. 36. § (2) bekezdésében
foglalt szabály konkretizálását szolgálja.
A 134. §-hoz
A szabadalmi ügyvivőjelölt tevékenysége a hatályos szabályozás alapján a kamara
névjegyzékbe vételéhez van kötve. A rendelkezés értelmében egyértelművé válik, hogy ez
engedélyezésnek minősül, mivel a névjegyzékbe vétel bejelentés esetén is lehetséges.
Pontosítani kell továbbá azt a szabályt is, hogy jelenleg a Magyar Köztársaság
területén letelepedett illetve bevándorolt státuszt szerzett harmadik országbeli állampolgár
nem végezhetne szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenységet. Ez azonban ellentétes a harmadik
országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló
2003/109/EK tanácsi irányelvvel. Ugyanígy pontosítani kell az engedély visszavonásának
eseteit.
A 26. § új (9) bekezdésének beiktatása a Ket. 36. § (2) bekezdésében foglalt szabály
konkretizálását szolgálja.
A 135-137. §-okhoz
A Javaslat értelmében állandó jelleggel, vagy a kerettörvény-javaslatban
meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében végzett szabadalmi ügyvivői
tevékenység közösségi képviselőként folytatása (más néven az eseti jellegű
szolgáltatásnyújtás) bejelentéshez kötött tevékenység lenne.
Jelenleg az eseti jelleggel eljáró ügyvivőnek nem kötelező a névjegyzékbe történő
bejelentkezés, erre azonban az Irányelv alapján lehetőség van, és erre tekintettel egységes lesz
az eseti illetve az állandó jelleggel eljáró közösségi képviselőre vonatkozó szabályozás, ezért
101
szükséges módosítani a közösségi képviselők névjegyzékéből törlés eseteit, illetve a fegyelmi
felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is.
A 138. §-hoz
A rendelkezés a merev jogszabályi hivatkozás kiváltását szolgálja.
A 139-145. §-okhoz
A hatályba léptető rendelkezések szerint a Javaslat rendelkezései három ütemben
lépnek hatályba: a kerettörvény-javaslatnak és a Ket.-novellának való megfelelést célzó
szabályait 2009. október 1-jétől, a további rendelkezéseket pedig 2010. január 1-jétől és 2010.
július 1-jétől kell alkalmazni.
Főszabály szerint a Javaslat rendelkezéseit a hatályba lépésüket követően indult
vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ettől eltérően a Javaslat Jst. módosítását célzó
rendelkezéseinek többségét a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A jogbiztonság
érdekében a Javaslat kimondja azt is, hogy - bár a Szaktv. módosítás október 1. napján
hatályba lép, de - az idei évre bejelentett szakértői díjat a szakértőnek 2009. december 31.
napjáig alkalmaznia kell.
A szövegcserével megoldható módosítások, valamint a hatályon kívül helyező
rendelkezések a módosuló törvényi szabályok pontosítását szolgálják elsősorban a
kerettörvény-javaslatnak és a Ket.-novellának való megfelelés érdekében. Így például a Be.-
ből elhagyásra kerülnek azok a rendelkezések, amelyek a szakértő meghallgatásakor a
szakértői esküre történő figyelmeztetésre vonatkoznak tekintettel arra, hogy a Szaktv.-ből a
Javaslat - az Irányelv szabályai okán - kiveszi a szakértő eskütételi kötelezettségét.
Szövegcserével kerül sor ugyanakkor a Szaktv. azon módosításának végig vitelére a törvény
egészén, amely a szakértő fogalmát pontosítja a Szaktv. 2. §-ában.
A Javaslat rendelkezései - figyelemmel arra, hogy rendelkezései a módosítandó
törvényekbe beépülnek - főszabály szerint a legkésőbbi hatályba lépést követő napon, azaz
2010. július 2-án hatályukat vesztik.
A 146. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére vonatkozó záradékot
tartalmazza.
102