﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9402. számú
törvényj avaslat
a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973.
november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről,
valamint
a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről
szóló 1987. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról
Előadó: Dr. Göncz Kinga
külügyminiszter
Budapest, 2009. április
2009. évi.....törvény
a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973.
november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről,
valamint a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény
kihirdetéséről szóló 1987. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Népköztársaság és a Román
Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény
módosításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„ROMÁNIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA
G 5-1/6456
Románia Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Magyar Köztársaság bukaresti
Nagykövetségének, és a két ország közötti hagyományos, baráti kapcsolatok fejlesztése
érdekében, továbbá attól az óhajtól vezérelve, hogy az alapvető emberi jogok és a vállalt
nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásával fejlessze a kétoldalú konzuli kapcsolatokat,
van szerencséje javasolni a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között
1973. november 28-án, Bukarestben aláírt konzuli egyezmény módosítását, az alábbiak szerint:
Az egyezmény „Konzuli kapcsolatok” elnevezésű II. fejezet 2. cikke kiegészül a következő
szövegezésű (3) bekezdéssel:
„(3) Mindkét Szerződő Fél létesíthet tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett konzuli
képviseleteket a másik Szerződő Fél területén. Az ilyen konzuli képviseletek létesítésének
módjára és jogállására, továbbá a tiszteletbeli konzuli tisztviselők feladataira, kiváltságaira és
mentességeire a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény
Harmadik fejezetének irányadó előírásait kell alkalmazni.
Tiszteletbeli konzuli tisztviselők lehetnek a küldő állam fogadó államban állandó lakóhellyel
rendelkező állampolgárai, vagy a fogadó államnak, illetve harmadik államnak a fogadó államban
állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai.”
1
A II. fejezet 5. cikk (1) bekezdése kiegészül az alábbi mondattal:
„Kivételt képeznek jelen cikk (1) bekezdése alól a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek javasolt
személyek.”
Amennyiben a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma egyetért a javaslattal, jelen szóbeli
jegyzék és a magyar válaszjegyzék a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar
Népköztársaság között 1973. november 28-án, Bukarestben aláírt konzuli egyezmény
módosítását jelentő Megállapodást képez, amely a megerősítő okiratok cseréjétől számított
harmincadik napon lép hatályba.
Románia Külügyminisztériuma ezt az alkalmat is megragadja, hogy a Magyar Köztársaság
bukaresti Nagykövetségét őszinte nagyrabecsüléséről biztosítsa.
Bukarest, 2008. szeptember 25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA”
„A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
86/Adm/KüM/2009
SZÓBELI JEGYZÉK
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki Románia Budapesti
Nagykövetségének, és hivatkozással Románia Külügyminisztériumának G 5-1/6456 számú,
Bukarestben, 2008. szeptember 25-én kelt Szóbeli Jegyzékére, van szerencséje a fenti jegyzék
kézhezvételét visszaigazolni, azzal kapcsolatban egyetértését kifejezni, és annak szövegét a
román Fél alábbi javaslatának megfelelően elfogadni:
„ROMÁNIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA
G 5-1/6456
Románia Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki a Magyar Köztársaság bukaresti
Nagykövetségének, és a két ország közötti hagyományos, baráti kapcsolatok fejlesztése
érdekében, továbbá attól az óhajtól vezérelve, hogy az alapvető emberi jogok és a vállalt
nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásával fejlessze a kétoldalú konzuli kapcsolatokat,
van szerencséje javasolni a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között
1973. november 28-án, Bukarestben aláírt konzuli egyezmény módosítását, az alábbiak szerint:
2
Az egyezmény „Konzuli kapcsolatok” elnevezésű II. fejezet 2. cikke kiegészül a következő
szövegezésű (3) bekezdéssel:
„(3) Mindkét Szerződő Fél létesíthet tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett konzuli
képviseleteket a másik Szerződő Fél területén. Az ilyen konzuli képviseletek létesítésének
módjára és jogállására, továbbá a tiszteletbeli konzuli tisztviselők feladataira, kiváltságaira és
mentességeire a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény
Harmadik fejezetének irányadó előírásait kell alkalmazni.
Tiszteletbeli konzuli tisztviselők lehetnek a küldő állam fogadó államban állandó lakóhellyel
rendelkező állampolgárai, vagy a fogadó államnak, illetve harmadik államnak a fogadó államban
állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárai.”
A II. fejezet 5. cikk (1) bekezdése kiegészül az alábbi mondattal:
„Kivételt képeznek jelen cikk (1) bekezdése alól a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek javasolt
személyek.”
Amennyiben a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma egyetért a javaslattal, jelen szóbeli
jegyzék és a magyar válaszjegyzék a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar
Népköztársaság között 1973. november 28-án, Bukarestben aláírt konzuli egyezmény
módosítását jelentő Megállapodást képez, amely a megerősítő okiratok cseréjétől számított
harmincadik napon lép hatályba.
Románia Külügyminisztériuma ezt az alkalmat is megragadja, hogy a Magyar Köztársaság
bukaresti Nagykövetségét őszinte nagyrabecsüléséről biztosítsa.
Bukarest, 2008. szeptember 25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA”
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy a magyar
Fél jelen válaszjegyzékében egyetért a román Fél fenti javaslatával, és elfogadja Románia
Külügyminisztériumának fenti tartalmú, Bukarestben, 2008. szeptember 25-én kelt Szóbeli
Jegyzékét, a jelen jegyzékváltás a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság
között 1973. november 28-án, Bukarestben aláírt konzuli egyezmény módosítását jelentő
Megállapodást képez, amely a megerősítő okiratok cseréjétől számított harmincadik napon lép
hatályba.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma ezúton is megragadja az alkalmat, hogy Románia
Budapesti Nagykövetségét őszinte nagyrabecsüléséről biztosítsa.
Budapest, 2009. április 10.”
3
4.	§ A konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről
szóló 1987. évi 13. törvényerejű rendelet 3. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
tiszteletbeli konzuli tisztviselők küldésére és fogadására, valamint működésére vonatkozó
szabályokat. ”
5.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a a Megállapodás utolsó előtti bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
(5)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a Magyar Népköztársaság és a
Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli
egyezménynek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között
Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló
megállapodással egységes szerkezetbe foglalt, hiteles magyar nyelvű szövegét a Magyar
Közlönyben közzétegye.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A)	A magyar-román konzuli kapcsolatok a közös európai uniós tagságunk óta kiegyensúlyozott
fejlődést mutatnak: bővülnek az állampolgáraink közötti utazási lehetőségek, intenzívebbé vált a
határokon átnyúló együttműködés, és egyszerűsödött a családi kapcsolatok ápolása. A magyar
Kormány továbbra is elkötelezett a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer fejlesztése
mellett, és ennek érdekében kész bővíteni a Romániában működő külképviseleti hálózatát újabb
tiszteletbeli konzuli képviselet létesítésével is. Romániában jelenleg Konstancában és Iasiban
működik tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett magyar képviselet.
A magyar Kormány 2007 májusában kérte a román Kormány előzetes beleegyezését egy új,
temesvári székhelyű tiszteletbeli konzul által vezetett magyar konzuli képviselet létesítéséhez. A
2008 elején megküldött román válasz a temesvári magyar tiszteletbeli konzuli képviselet
felállítását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a két ország között hatályban lévő kétoldalú konzuli
egyezményt a felek egészítsék ki a tiszteletbeli konzulokra vonatkozó szabályokkal. A román fél
2008.	szeptember 25-én átadta a kétoldalú konzuli egyezményt módosító jegyzékváltás
szövegtervezetét, amely magyar szempontból elfogadható. Erre figyelemmel indokolt a román fél
javaslatának magyar válaszjegyzékben történő elfogadása, és a Megállapodás jegyzékváltás
formájában történő megkötése abból a célból, hogy elháruljon a Romániában létesíteni kívánt
újabb magyar tiszteletbeli konzuli képviselet útjában álló akadály.
B)	A magyar tiszteletbeli konzuli hálózat közel 20 éves múltra tekint vissza. Ezalatt az idő alatt,
egészen a mai napig, a magyar tiszteletbeli konzuli tisztviselők száma a világban 215-re
növekedett, és ez a tendencia folyamatosnak tekinthető. A Magyar Köztársaság tiszteletbeli
konzuli tisztviselőjének a fogadó vagy harmadik állam azon állampolgára, illetőleg a fogadó
államban élő az a magyar állampolgár jelölhető, aki közmegbecsülést élvez, továbbá társadalmi
állása, vagyoni helyzete, büntetlen előélete, képzettsége révén alkalmas az e tisztséggel járó
feladatok teljesítésére, és vállalja azok ellátását. Ugyanígy, a megfelelő feltételek teljesítése
esetén, Magyarország is fogadja a más államok által kinevezett tiszteletbeli konzulokat. A
hazánkban működő tiszteletbeli konzuli tisztviselők száma 51.
A tiszteletbeli konzuli tisztviselők alapvető feladata a küldő és a fogadó állam kereskedelmi,
gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tudományos kapcsolatainak előmozdítása, elmélyítése
mellett a küldő állam és polgárai érdekeinek védelme a fogadó államban. A magyar tiszteletbeli
konzuli tisztviselők a Konzuli Szolgálat szerves részét képezik, és különösen a világnak azon a
pontjain nyújtanak elengedhetetlen segítséget a konzuli érdekvédelem ellátásában, ahol hivatásos
magyar külképviselet nem működik vagy nehezen elérhető távolságban van.
A tiszteletbeli konzuli tisztviselők küldésének és fogadásának szabályait a konzuli kapcsolatokról
Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény (a továbbiakban: Bécsi Egyezmény)
vonatkozó rendelkezései alapulvételével a magyar jogban jelenleg a 2/1995. (III. 24.) KüM
rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg. Az e Rendelet megalkotása óta eltelt időben
tiszteletbeli konzuli tisztviselőink száma a világban megnégyszereződött, de sokszorosára nőtt a
Magyarországon ilyen tisztséget betöltők száma is. Az elmúlt 20 év gyakorlati tapasztalatai és a
megvizsgált nemzetközi példák ugyanakkor rámutattak arra, hogy a tiszteletbeli konzuli
5
tisztviselőkkel kapcsolatos hazai szabályozás felülvizsgálatra szorul, a Rendelet megérett az
újragondolásra.
A jelen törvényjavaslat célja, hogy a Bécsi Egyezményt kihirdető 1987. évi 13. törvényerejű
rendelet (a továbbiakban: Tvr.) módosításával a külpolitikáért felelős miniszter egyértelmű
felhatalmazást kapjon a tiszteletbeli konzuli tisztviselők küldéséről és fogadásáról, valamint
működésük alapvető szabályairól szóló rendelet alkotására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
A 2. §-hoz:
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-ában
foglaltaknak megfelelően indokolt a Megállapodás szövegét törvényi szinten kihirdetni.
A 3. §-hoz:
A jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás az 1975. évi 2. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a
Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973.
november 28-án aláírt konzuli egyezmény két cikkét egészíti ki:
A II. fejezet 2. cikkét egy újabb, (3) bekezdéssel egészíti ki, amely kifejezetten lehetővé teszi a
tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett konzuli képviseletek létesítését és rögzíti, hogy
azok jogállására az 1987. évi 13. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról
Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény Harmadik fejezetének rendelkezéseit kell
alkalmazni. Kimondja még a Bécsi Egyezmény szabályainak megfelelően, hogy a tiszteletbeli
konzuli tisztviselők a küldő államnak a fogadó államban állandó lakhellyel rendelkező
állampolgárai, illetve a fogadó állam vagy harmadik államnak a fogadó államban állandó
lakhellyel rendelkező állampolgárai lehetnek.
A II. fejezet 5. cikkének (1) bekezdését azzal egészíti ki, hogy a tiszteletbeli konzuli tisztviselő
állampolgárságára vonatkozó új szabállyal összhangba hozza a hivatásos konzuli tisztviselőkre
vonatkozó szabályokat.
A román fél javaslata magyar szempontból elfogadható, mert az kiegészíti a kétoldalú konzuli
egyezményt a tiszteletbeli konzulok által vezetett konzuli képviseletekre vonatkozó, eddig abból
hiányzó szabályokkal. A román fél tájékoztatása szerint a javaslat elfogadásával és a
Megállapodás jegyzékváltás formájában történő megkötésével elhárul a Romániában létesíteni
kívánt újabb magyar tiszteletbeli konzuli képviselet útjában álló akadály. Végeredményben tehát,
a magyar-román konzuli egyezmény módosítása hozzájárul a két ország és a két nép közötti
kapcsolatok sokoldalú erősítéséhez, szomszédságpolitikai és nemzetpolitikai célkitűzéseinek
megvalósításához.
6
A 4. §-hoz:
A magyar tiszteletbeli konzuli tisztviselők alapvető feladata, hogy a Konzuli Szolgálat részeként,
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: konzuli törvény)
meghatározott módon és az őket felügyelő diplomáciai képviselet iránymutatásai szerint minden
tőlük telhetőt megtegyenek a külföldön bajba jutott magyar állampolgár érdekeinek védelmében.
A konzuli törvény 1. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés, törvény vagy
kormányrendelet a Konzuli Szolgálat számára további közigazgatási feladatokat is
meghatározzon, amelyek azonban nem hátráltathatják a konzuli védelem ellátását. A konzuli
tisztviselők ilyen, ágazati jogszabályokban kapott felhatalmazás alapján jogosultak közreműködni
különböző közigazgatási hatósági eljárásokban, például azzal, hogy útlevél, hazai
anyakönyvezés, névváltoztatás iránti kérelmeket vesznek át ügyfélfogadásuk során és továbbítják
azokat a döntési jogkörrel rendelkező hazai hatósághoz.
Mivel az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében egyes kérelmek átvételét tiszteletbeli konzuli
tisztviselők számára is kívánatos lehetővé tenni, a Bécsi Egyezményben megtalálható küldés és
fogadás szabályainak részletezése - és részben az abban meghatározott feladatok kifejtése -
mellett a tiszteletbeli konzuli tisztviselőkre vonatkozó tervezett új szabályozás módot adna arra
is, hogy a külpolitikáért felelős miniszter, e törvényben kért felhatalmazás alapján a tiszteletbeli
konzuli tisztviselők működésének kereteit is szabályozhassa.
Külön jogszabály, a konzuli tisztviselő konzuli okirat készítési és konzuli tanúsítvány kiállítási
tevékenységének részletes szabályairól szóló 1/2002. (I. 23.) KüM-IM együttes rendelet 4. §-a
rendelkezik arról, hogy egyes tiszteletbeli konzuli tisztviselők számára a külpolitikáért felelős
miniszter felhatalmazást adhat konzuli tanúsítvány önálló kiállítására. E tevékenység
szabályozását így az e törvényben kért felhatalmazás alapján megalkotni kívánt rendelet,
érthetően, nem érinti majd.
Az 5. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. E törvény 2-3. §-a a Megállapodás utolsó
előtti bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. A Megállapodás, illetve e törvény 2-
3.	§-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
Tekintettel arra, hogy a Megállapodásban szereplő módosítások jelentősen érintik a magyar-
román konzuli kapcsolatot, felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a Magyar
Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án
aláírt konzuli egyezménynek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság
között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló
megállapodással egységes szerkezetbe foglalt, hiteles magyar nyelvű szövegét a Magyar
Közlönyben közzétegye.
7