﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9520. számú
törvényjavaslat
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
módosításáról
Előadó: Hónig Péter
közlekedési, hírközlési és
energiaügyi miniszter
Budapest, 2009. április
2009. évi..........törvény
a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról
1. §
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
1.	§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén található vasúti
rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti
közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és
kötelezettségekre, a személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályai
tekintetében a trolibusszal végzett közlekedési tevékenységre, továbbá a Magyar
Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az
abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre terjed ki.”
(2)	A Vtv. 1. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vasúti közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti
személyszállítási tevékenységre a vasúti és közúti személyszállítási
közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-ai 1370/2007/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) e törvénnyel
együttesen alkalmazandó.
(4)	A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítást igénybe vevő
utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) e
törvénnyel és a 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kiadott külön jogszabállyal
együttesen alkalmazandó.”
2.	§
A Vtv. 2. §-a (2) bekezdésének 6., 12. és 18. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő új 19-21. ponttal egészül ki:
[ Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:]
„6. határon átmenő vasúti személyszállítás: az a vasúti személyszállítás, amelyben
az utazás megkezdésének a helye és a célállomás, vagy legalább azok egyike a
Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar
Köztársaság területén halad;”
„12. határon átmenő vasúti árutovábbítás: az a vasúti árutovábbítás, amelyben a
küldemény átvételének és kiszolgáltatásának helye, vagy legalább azok egyike a
Magyar Köztársaság területén kívül van, de az útvonal részben a Magyar
Köztársaság területén halad;”
1
„18. vasúti közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás
[1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pont];
19.	nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan vasúti személyszállítási
szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy
határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző EGT-államok állomásai közötti
személyszállítás; a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják, továbbá a különböző
vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve,
hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy határon áthalad;
20.	átmenő vasúti szolgáltatás: EGT-államok területén, áruk be- vagy kirakodása
nélkül, továbbá utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás;
21.	belső szolgáltató:
a)	a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy
b)	a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan
gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat
irányítja, vagy
c)	olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat
meghatározó befolyással rendelkezik.”
3.	§
A Vtv. 3. §-a (2) bekezdésének g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
„g) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok
engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás
elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a
biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április
29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
2004/49/EK irányelv) 8. cikkének (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében,
valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében és 8. cikkének (2)
bekezdésében előírt jelentés közzététele,
h)	az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti
közszolgáltatási kötelezettségnek - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával
történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti
közszolgáltatási szerződés megkötése,”
4.	§
A Vtv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban:
önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:]
„e) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes helyi hatóságként a helyi vasúti
közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. §
(11)	bekezdése szerinti szerződés megkötése.”
2
5. §
A Vtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti
személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban:
Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre
vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló külön
jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
6.	§
A Vtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A vasúti társaság a közforgalmú személyszállítás körében a közforgalmú
menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti.
(2)	A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a
közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési
feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni, amely
tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1)
bek.]. A személyszállítási üzletszabályzatot, valamint annak módosítását a vasúti
igazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás
nem tagadható meg, ha a személyszállítási üzletszabályzat a külön jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelel. A jóváhagyott, mindenkor hatályos
személyszállítási üzletszabályzatot a vállalkozó vasúti társaság nyilvánosan
közzéteszi.
(3)	A Kormány a vasúti személyszállítás részletes szabályairól szóló rendeletben
határozza meg
a)	a vasúti személyszállítási szolgáltatásnak az 1371/2007/EK rendeletben nem
szabályozott részletes feltételeit, valamint az 1371/2007/EK rendeletben foglaltak
alóli mentességeket;
b)	a személyszállítási üzletszabályzatra, valamint annak vasúti igazgatási szerv
általi jóváhagyására vonatkozó szabályokat; valamint
c)	a vasúti társaság közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó
minőségbiztosítási rendszerével [1371/2007/EK rendelet 28. cikk (1) bek.]
kapcsolatos részletes szabályokat.”
7.	§
(1)	A Vtv. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő szöveg lép:
„A VASÚTI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS
ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN KIVETHETŐ DÍJ”
3
(2) A Vtv. 27. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
valamint a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-
(10)	bekezdés számozása (4)-(11) bekezdésre változik:
„(1) A miniszter a vasúti közszolgáltatás biztosítása érdekében - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást
végző vasúti társasággal vasúti közszolgáltatási szerződést köt (vasúti
közszolgáltatási szerződés). Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként
nem rendelkezik, a vasúti közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre
vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az e törvény hatálya alá tartozó
közszolgáltatási szerződéseket - a villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti
szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés kivételével - az e törvény
pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A villamossal végzett helyi
közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést akkor kell az e
törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint megkötni, ha a közszolgáltatási
szerződés a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX törvény alapján szolgáltatási
koncessziónak minősül.
(2)	A vasúti közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében
foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a)	a vasúti közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b)	az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
c)	a vasúti közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen
a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás
biztosításával kapcsolatos feladatokat,
d)	a vasúti közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni
eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más
módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és
visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e)	a vállalkozó vasúti társaság vasúti közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő
jogait és kötelezettségeit,
f)	vasúti közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az
ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási
tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a
társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló
törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g)	a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,
h)	a vasúti közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
i)	a vasúti közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek
megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket, a vasúti közszolgáltatási
szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,
j) a vasúti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti közszolgáltatási
szerződés érvényességének időtartamát.
(3)	Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt előzetes
tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért
felelősnek legalább két országos terjesztésű napilapban, továbbá a Magyar Közlöny
mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az önkormányzatnak a Magyar
Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a helyi napilapban is
közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A
4
felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás
beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás
módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi
időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének időpontjáról, valamint a szerződés
időtartamáról.”
8.	§
A Vtv. a 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vtv. 27/A. §-t
követően a következő 27/B-27/F. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A vállalkozó vasúti társaság a vasúti közszolgáltatási szerződés
teljesítéseként közszolgáltatási ellentételezésre jogosult.
(2)	Közszolgáltatási ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből
származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a vállalkozó vasúti társaságot
megillető pénzügyi ellentételezés mértékére az 1370/2007/EK Mellékletének
rendelkezéseit a pályázat útján odaítélt vasúti közszolgáltatási szerződés esetén is
megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Az ellentételezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a közszolgáltatási
szerződésben kell rögzíteni olyan módon, hogy
a)	az ellátásért felelős és a vállalkozó vasúti társaság között megkötött
közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a vállalkozó vasúti társaság
közszolgáltatási feladatait, és
b)	a vállalkozó vasúti társaságot megillető ellentételezés számításának rendje
előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épül,
valamint
c)	az ellentételezés mértéke nem haladja meg a vállalkozó vasúti társaság
közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és az ágazatban
elérhető ésszerű nyereségnek a díjbevétellel, fogyasztói árkiegészítéssel és egyéb
kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.
(4)	Amennyiben a vállalkozó vasúti társaság nem pályázat útján került
kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és
színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó, hatékonyan működő szolgáltatók
átlagköltségeit kell figyelembe venni.
(5)	Pályázat alapján kiválasztott vállalkozó vasúti társaság esetében az
ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben
rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen,
hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalakon) kizárólagos joggal bíró vállalkozó vasúti
társaság, a közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain
túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek
megtérítését az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel abban az
esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek
a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés
megkötését követő jelentős változásként az utazási igények, vagy a gazdálkodási
környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetők figyelembe,
5
amelyekkel a szerződés megkötésekor a vállalkozó vasúti társaság a szerződés
időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem
számolhatott.
(6)	Közszolgáltatási ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy
meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság
köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott
közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez
kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön
jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás
lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.
(7)	A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy az (5) bekezdés szerinti
egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű
legyen. A vállalkozó vasúti társaság az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási
szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályban előírt
határidőig őrzi meg.
27/B. § (1) A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának
szempontjait a következő szempontok szerint kell meghatározni:
a)	a lakosság életviteléhez tartozó intézményrendszer elérhetősége, eljutási
lehetőségek a centrumokba (településközpontokba), vonzásközpontokba a lakosság
utazási igényeinek megfelelően,
b)	a településfejlesztési és területfejlesztési igények,
c)	a szolgáltatások minőségével szemben támasztott elvárások, így különösen
eljutási sebesség, gyakoriság, pontosság, megbízhatóság, zsúfoltság, utasbiztonság,
tisztaság,
d)	a mozgásukban korlátozott személyek utazási lehetőségei,
e)	a szolgáltatások közötti összhang és a szolgáltatók közötti együttműködés a
menetrend, az átszállási lehetőségek, a jegyrendszer és az utastájékoztatás
tekintetében,
f)	a járművek és szolgáltatási infrastruktúra színvonala, azok használata, környezeti
hatások,
g)	a személyzettel szembeni elvárások, foglalkoztatási feltételek,
h)	a szolgáltatások ráfordításigénye.
(2)	A feltételek körében az ellátásért felelős a szolgáltató kötelezettségeként
előírhatja a letelepedést, a korábbi szolgáltató munkavállalóinak, illetőleg azok
meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá
alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó
személyének megjelölése nélkül.
(3)	A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre
vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén az ellátásért felelős az érvényes
pályázatok alapján - a pályázati kiírásban meghatározott módon - előminősítéssel
élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak
minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak
az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható.
6
(4)	A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok
adatait összegző és a döntés részletes indoklását ismertető emlékeztetőt kell
készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia
kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú
szolgáltatás nyújtásának garanciáit és - amennyiben van ilyen - a szolgáltatót a
közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető veszteség-kiegyenlítés
mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő
valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől
számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltakra mint közérdekű
adatokra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
27/C. § (1) Pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló
eljárás keretében bízható meg a szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt
közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi
ellentételezésre - ide nem értve a fogyasztói árkiegészítést - nem válik jogosulttá. Az
ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 27. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a vasút pályahálózat, illetőleg
a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése
céljából.
27/D. § (1) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg szolgáltatót
a szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az
nem haladja meg a 1370/2007/EK rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő
értéket, vagy teljesítményt, valamint az valós utazási igények ésszerű kielégítését
szolgálja, és nem jár együtt más szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített
jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(2)	Az ellátásért felelős közvetlenül, odaítélés keretében bízza meg
közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló szolgáltatót, ha
a)	a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat
hiányában eredménytelenül zárult,
b)	a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás
keretében kiválasztott szolgáltatóval ellehetetlenült,
c)	a korábbi szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő
előtti felmondásának van helye,
d)	egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága.
(3)	A (2) bekezdésben említett esetekben a megbízás közszolgáltatási szerződés
megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosításával új eljárás
lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat.
(4)	A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 27/B. § (4) bekezdésében
foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni.
(5)	A belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével
(a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást
nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét a 1370/2007/EK rendelet 5.
7
cikk (2) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján,
kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.
27/E. § (1) A miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, a
közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének
biztosítása érdekében rendeletben kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg olyan
vasúti társaságok részére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti
személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két meghatározott belföldi állomás között,
amely szakaszra más vasúti társaság hatályos közszolgáltatási szerződéssel
rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés esetében az adott állomások között nem közszolgáltatásnak
minősülő vasúti személyszállítást végző vasúti társaságok függetlenül attól, hogy
belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítást végeznek, azonos mértékű
kártalanítást kötelesek fizetni. A kártalanításból befolyó és ellentételezésként
kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett közszolgáltatási kötelezettségek
során felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges
mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek
teljesítéséből származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
(3)	Az e § szerinti kártalanítás megállapításakor tiszteletben kell tartani a
méltányosság, az átláthatóság, az egyenl ő elbánás és az arányosság elvét. Az
arányosság elvét különösen figyelembe kell venni a szolgáltatásért az utasok által
fizetett díjak alapján számolt átlagos ellenérték és a kártalanítás mértéke közötti
eltérés vizsgálatakor.
(4)	Az e § alapján kivetett kártalanítás mértéke nem veszélyeztetheti annak a vasúti
személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt
kivetették.
(5)	A miniszter az e § alkalmazásával összefüggésben keletkezett információkat
megőrzi, annak biztosítása érdekében, hogy a kártalanítás eredete és azok
felhasználása nyomon követhetővé váljon, és az Európai Bizottság rendelkezésére
bocsátja.
27/F. § (1) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott
összevont jelentést az önkormányzat illetve a miniszter a felelősségi körébe tartozó
közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A
jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban, a miniszter a
minisztérium honlapján teszi közzé.
(2)	Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésében előírt jelentéstételi
kötelezettséget a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás tekintetében a közlekedésért
és az önkormányzatokért felelős miniszter együttesen, az elővárosi és térségi
közforgalmú vasúti szolgáltatás tekintetében a közlekedésért felelős miniszter
teljesíti.”
9. §
8
A Vtv. 33-35. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a
közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában
használhatja. A vasútbiztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság
létrehozta a biztonsági rendszerét, és a kockázatok korlátozása és a vasúti
pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében képes megfelelni a kölcsönös
átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban
meghatározott követelményeknek.
(2)	A vasútbiztonsági tanúsítvány a következő részekből áll:
a)	vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosult biztonságirányítási rendszerének
elfogadásáról,
b)	vasútbiztonsági tanúsítvány a jogosultnak az igénybe venni kívánt vasúti
pályahálózaton való biztonságos közlekedéséhez szükséges - az ÁME-k és a
nemzeti vasútbiztonsági szabályok alkalmazásával, a személyzet bizonyítványainak
elfogadásával, és a jogosult által használt vasúti járművek üzembe helyezésének
engedélyezésével kapcsolatos - sajátos követelmények teljesítése érdekében tett
intézkedései elfogadásáról, a jogosult által benyújtott dokumentáció alapján.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítványban részletezni kell
a vasútbiztonsági tanúsítvány által érintett vasúti tevékenység jellemzőit.
(4)	Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére a (2)
bekezdés a) pontja szerint kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány valamennyi EGT-
állam területén hatályos az egyenértékű vasúti szolgáltatásokra.
(5)	A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal már rendelkező vasúti társaságnak a
vasútbiztonsági tanúsítvány a hatálya alá nem tartozó vasúti pályahálózat
használatához kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítványt kell kérnie. A kiegészítő
vasútbiztonsági tanúsítványban a közlekedési hatóság azt igazolja, hogy a vasúti
társaság e további vasúti pályahálózatra vonatkozóan is megfelel a (2) bekezdés b)
pontjában foglalt feltételeknek. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell abban az
esetben is, ha más EGT-államban a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiadott
m ű ködési engedély alapján m ű köd ő és ott vasútbiztonsági tanúsítványt szerzett
vasúti társaság a Magyar Köztársaság területén lévő vasúti pályahálózatot kívánja
használni.
(6)	A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány vonatkozásában alkalmazni kell a 35.
§ (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
34.	§ (1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési
hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.
(2)	A vasútbiztonsági engedély a következő részekből áll:
a)	vasútbiztonsági engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének
elfogadásáról,
b)	vasútbiztonsági engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti
pályahálózat, illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez,
9
karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése
érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról.
35.	§ (1) A jogosultnak a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági
engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a külön jogszabályban meghatározott
műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre, vasúti járműre és a
vasúti társaság belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.
(2)	A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági
engedélyt ötéves időtartamra adja ki. A vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a
vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő
meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie az érvényességi idő lejárta előtt.
(3)	A jogosultnak - az időbeli hatály lejárta előtt - új vasútbiztonsági tanúsítványt,
illetve vasútbiztonsági engedélyt kell beszereznie, ha az (1) bekezdésben felsorolt
engedélyezési feltételek megváltoznak. A vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok
jelentősebb megváltozása esetén a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági
tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély felülvizsgálatát előírhatja.
(4)	A jogosult haladéktalanul köteles tájékoztatni a közlekedési hatóságot a
vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, illetve a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos
feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben,
amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járműállomány
bevezetésére kerül sor.
(5)	A közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a
vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.
(6)	Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki
a vasútbiztonsági tanúsítványban, illetve a vasútbiztonsági engedélyben
megfogalmazott feltételeket, haladéktalanul visszavonja a vasútbiztonsági
tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági engedélyt. A kiegészítő vasútbiztonsági
tanúsítvány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint
annak indokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó
vasúti társaság vasútbiztonsági tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A
közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti
pályahálózat működtetőjét.
(7)	A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat jogerőre emelkedéstől
számított egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget a 33. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági
engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A
közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére,
székhelyére, a vasútbiztonsági tanúsítvány kiállításának időpontjára, a
vasútbiztonsági tanúsítvány hatályára és érvényességére, valamint a vasútbiztonsági
tanúsítvány visszavonása esetén a döntése indokolására.
(8)	A vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvánnyal és
a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter
rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni
10
a)	a helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre , és a helyi
közforgalmú vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal,
b)	az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag
vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra
vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon
közlekedő vasúti társasággal, valamint
c)	a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti
pályahálózatokra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel
kapcsolatos szabályokat.”
10. §
A Vtv. 36. §-át megelőző cím helyébe a következő szöveg lép, és azt követően a
Vtv. a következő alcímmel egészül ki:
„A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGÖ MUNKAKÖRÖK
BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállalók képzése és vizsgáztatása”
11.	§
A Vtv. 36/A. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a vasúti járművezető képzésének költségeit a vasúti társaság tanulmányi
szerződés keretében fedezte, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésére
tekintettel e költség részben vagy egészében történő megtérítésére válik kötelezetté,
e kötelezettség teljesítéséért a munkavállalót vasúti járművezetőként foglalkoztató új
munkáltató a költségeket fedező korábbi munkáltatóval szemben készfizető
kezesként felel, ha az új munkaviszony létesítésére olyan időpontban kerül sor,
amikor a tanulmányi szerződés szerint a korábbi munkáltatónál töltendő időszak még
nem telt el.”
12.	§
A Vtv. 36/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Vtv. a 36/B-át
követően a következő 36/C-36/G. §-okkal és az azokat megelőző alcímekkel egészül
ki:
„A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő
munkavállalók egészségi alkalmassága
36/B. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban
meghatározott - munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.
11
(2)	A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló
köteles a külön jogszabályban meghatározott esetekben előzetes, időszakos,
rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt venni.
(3)	Az egészségi alkalmasság megállapítását a Kormány által külön jogszabályban
kijelölt hatóság vagy hatóságok végzik.
(4)	A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti feladatot a külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által
névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzik.
(5)	Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl
ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési
hatóság ellenőrzi.
A vasúti járművezetői engedély
36/C. § (1) Vasúti jármű vezetése a közlekedési hatóság által kiállított vasúti
járművezetői engedélyhez (a továbbiakban: engedély) kötött tevékenység. Engedélyt
az kaphat, aki teljesíti az alapvető oktatásra és vizsgára, az egészségi alkalmasságra
és az általános szakmai készségekre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott
feltételeket. Az engedély jogosultja a járművezető.
(2)	Az országos vasúti pályahálózaton vasúti jármű vezetésére jogosító - a külön
jogszabályban meghatározott formában kiadott - engedély valamennyi EGT-állam
területén hatályos.
(3)	Az engedéllyel szemben támasztott tartalmi követelményeket és az engedély
megszerzésének és hatályának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja
meg.
A vasúti járművezetői tanúsítvány
36/D. § (1) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vasúti közlekedés
lebonyolításában részt vevő vasúti járművezetőnek a használt vasúti pályahálózat és
a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a foglalkoztató vasúti társaság által
kiállított vasúti járművezetői tanúsítvánnyal (a továbbiakban: tanúsítvány) kell
rendelkeznie.
(2)	A tanúsítványban külön-külön kell megjelölni a járművezető által önálló
munkavégzés keretében használt infrastruktúrát, amelyen vezetni jogosult, és a
vasúti járművet, amelyet vezetni jogosult. A tanúsítvány az abban meghatározott
infrastruktúrákon és járműveken hatályos.
(3)	A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány
megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
36/E. § (1) Tanúsítványt vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező járművezető
szerezhet, ha:
12
a)	rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vonalismerettel,
szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat
tekintetében, és
b)	rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakismereti és alkalmassági
vizsgával a tanúsítvánnyal érintett járműre vonatkozóan.
(2)	A foglalkoztató vasúti társaság biztonságirányítási rendszere részeként
meghatározza
a)	a tanúsítványok kiadása vagy megújítása, meghosszabbítása, módosítása,
felfüggesztése, visszavonása vagy elvesztése alkalmával követendő eljárást,
b)	a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására
vonatkozó határozat felülvizsgálatára irányuló, a járművezető kérelmére indítható
fellebbezési eljárást, valamint
c)	a vasúti járművezetők biztonságirányítási rendszerre vonatkozó képzésének
szabályait.
(3)	A vasúti társaság biztosítja és ellenőrzi, hogy az alkalmazásában álló vasúti
járművezetők engedélyei és tanúsítványai hatályosak legyenek, ennek érdekében
belső ellenőrzési rendszert működtet.
36/F. § (1) A tanúsítvány hatályban tartásához annak birtokosa a tanúsítvány
megszerzésére vonatkozó követelményekkel azonos ismeretanyagból a vasúti
társaság biztonság-irányítási rendszerében meghatározott rendszerességgel, de
legalább háromévente, illetve több mint egyéves távollét esetén időszakos vizsgára
kötelezett.
(2)	A járművezetőként történő foglalkoztatás megszűnésekor a tanúsítvány hatályát
veszti. Ebben az esetben a járművezető jogosult a tanúsítvány hiteles másolatára,
valamint a képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai
alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, melyeket az új
foglalkoztató vasúti társaság a tanúsítvány kiadása során figyelembe vesz.
A vasúti forgalom lebonyolítása
36/G. § A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter
a)	a vasúti közlekedés biztonságának,
b)	nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak
[53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének,
figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.”
13.	§
A Vtv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Hozzáférésre jogosult
a)	a belföldön bejegyzett, országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó
vasúti társaság,
b)	vasúti árutovábbítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel
összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
13
c)	nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK
irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti
társaság,
d)	külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése,
vagy viszonosság esetén,
e)	az országos működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság
részvételével működő nemzetközi csoportosulás határon átmenő vasúti
árutovábbítás, illetőleg határon átmenő vasúti személyszállítás céljából, valamint
f)	belföldön bejegyzett vállalkozó vasúti társaság részvétele nélkül működő
nemzetközi csoportosulás tranzitforgalom lebonyolítása céljából.”
14.	§
A Vtv. az 53. §-t követően a következő új 53/A-53/C. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) Nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a
vasúti társaságnak jogában áll utasok felszállását és leszállását biztosítani a
nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon EGT-
államban található állomásokat (kabotázs) is.
(2)	Ha kabotázst is magában foglaló nemzetközi személyszállítási szolgáltatás
nyújtása céljából egy hozzáférésre jogosult menetvonalat igényel, az igény
benyújtását megelőzően legalább harminc nappal e szándékáról tájékoztatja az
érintett pályahálózat-működtetőt és a vasúti igazgatási szervet. A tájékoztatás
kiterjed a nyújtani tervezett szolgáltatás menetrendjére és az igénybe venni kívánt
pályavasúti szolgáltatásokra, a szolgáltatás keretében biztosítandó ülőhelyek
számára, a szolgáltatás díjára, valamint az utasok részére nyújtandó járulékos
szolgáltatások körére.
(3)	A különböző EGT-államokban található állomások közötti nemzetközi
személyszállítási szolgáltatás céljának megvalósulása, valamint a hatályos
közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági hatása
értékelésének elősegítése érdekében, a vasúti igazgatási szerv biztosítja a
közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti személyszállítást odaítélő
bármely illetékes hatóság, valamint az egyéb, a közösségi vasutak fejlesztéséről
szóló 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv 10. cikkének (3b) bekezdése
alapján a hozzáférés korlátozására jogosult bármely érdekelt illetékes hatóság és az
ezen a nemzetközi személyszállítási szolgáltatási útvonalon közszolgáltatási
szerződést teljesítő bármely vasúti társaság tájékoztatását a (2) bekezdésben
meghatározott adattartalommal.
53/B. § (1) Az 53. § c) pontja szerinti esetben az érintett nemzetközi
személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság azt követően
jogosult a nyílt hozzáférésre, hogy a vasúti igazgatási szerv kérelemre indult
eljárásban megállapította, hogy a nyújtani tervezett szolgáltatás fő célja a különböző
EGT-államokban található állomások közötti személyszállítás.
14
(2)	A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti eljárásban a belföldi, vagy a
nemzetközi személyszállítás alapján kiszámított forgalmi hányad és volumen,
valamint a teljes viszonylat belföldre eső arányának figyelembe vételével határoz.
(3)	A vasúti igazgatási szerv bármely érdekelt vasúti társaság vagy a
közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szerv kérelmére vagy hivatalból
felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az eredeti döntés alapjául
szolgáló körülmények megváltoztak.
53/C. § (1) Az 53. § c) pontja szerinti esetben a miniszter a hazai vasúti közlekedési
ágazat érdekeinek védelmében rendeletben korlátozhatja a nyílt hozzáférést a
nemzetközi személyszállítási szolgáltatás részét képező olyan kiindulási és
célállomás közötti személyszállítási szolgáltatás esetén, amelyek egy vagy több
közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti rendelet korlátozza az utasoknak a nemzetközi
személyszállítási szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson történő
felvételét vagy leszállását - ideértve az ugyanazon EGT-államban található
állomásokat is - a rendelet e rendelkezése csak abban az esetben alkalmazandó, ha
a vasúti igazgatási szerv határozatában megállapítja, hogy a jog gyakorlása a vasúti
társaság közszolgáltatási tevékenységében gazdasági hátrányt okozhat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárást a vasúti igazgatási szerv
a)	a miniszter - továbbá a 27. § (11) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat
képviselő-testületének - kezdeményezésére, vagy
b)	a vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatási szerződést teljesítő
vasúti társaság kérelmére
folytatja le.
(4)	A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban közszolgáltatási
szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy szerveket és a közszolgáltatást végző
vasúti társaságot a megalapozott döntéshez szükséges információk átadására
hívhatja fel. A vasúti igazgatási szerv - szükség esetén az érintett felekkel való
konzultációt követően - az összes lényeges információ kézhezvételét követő 60
napon belül határoz. A vasúti igazgatási szerv a határozatában meghatározza a (2)
bekezdésben meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében szükséges
intézkedéseket, valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat
felülvizsgálatát
a)	a közszolgáltatási szerződést odaítélő szerv,
b)	a pályahálózat-működtető,
c)	a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság, vagy
d)	az érintett nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti
társaság
leghamarabb kérelmezheti, illetőleg kezdeményezheti.
(5)	A vasúti igazgatási szerv a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya
veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe veszi
a)	a nyújtani tervezett új szolgáltatás megjelenésének hatását a közszolgáltatási
szerződésben szereplő bármely szolgáltatás nyereségességére, ideértve a
15
közszolgáltatási szerződést odaítélő szervnél felmerülő nettó költségre gyakorolt
közvetett hatást is,
b)	az érintett viszonylaton az utasok részéről jelentkező igényt a vasúti
személyszállítási szolgáltatások iránt,
c)	a megállók helyét és számát a határ mindkét oldalán, valamint
d)	a nyújtani tervezett új szolgáltatás menetrendjét.”
15.	§
(1)	A Vtv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a vasúti pályahálózat
működtetője (nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén a VPSZ) és a
hozzáférésre jogosult keretmegállapodást köthetnek. A keretmegállapodást kötött
hozzáférésre jogosult a keretmegállapodásban rögzített feltételek szerint jogosult
vasúti pályahálózat-kapacitás igénylésére. A keretmegállapodás nem zárhatja ki
harmadik személy jogosultaknak a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférését.
(2)	A keretmegállapodás létrejöttéhez a vasúti igazgatási szerv jóváhagyása
szükséges. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a keretmegállapodás az e
törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(3)	A keretmegállapodás tartalmazza a következő éves üzemi menetrend
érvényességi idejét meghaladó időszakra vonatkozóan a hozzáférésre jogosult által
igényelt és a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független vasúti
pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás
jellemzőit.
(4)	A keretmegállapodás ötéves időtartamra köthető, és az eredeti időtartamával
megegyező időtartammal meghosszabbítható, indokolt esetben azonban a
keretmegállapodás hatálya rövidebb vagy hosszabb időtartamban is
meghatározható. A keretmegállapodás öt évnél hosszabb időtartamra kereskedelmi
szerződések, különleges beruházások vagy kockázatok által indokolt esetben
köthető.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően, a szakosított infrastruktúrát használó, jelentős és
hosszú távú befektetéseket igénylő szolgáltatás esetében - a hozzáférésre jogosult
kellő indokolása esetén - a keretmegállapodás 15 évre köthető meg. Az időtartam
csak kivételes esetekben, elsősorban nagyléptékű, hosszú távú beruházások
esetében haladhatja meg a 15 évet és különösen akkor, ha a beruházásra vonatkozó
kötelezettségvállalásokat a többéves amortizációs tervvel együtt szerződésbe
foglalták. A hozzáférésre jogosult ebben az esetben megkövetelheti a számára a
keretmegállapodás hatálya alatt biztosítandó kapacitásmutatók részletes
meghatározását, ideértve a menetvonalak kihasználtságát, mennyiségét és
minőségét.
(6)	A keretmegállapodást a vasúti pályahálózat működtetője, illetve - nem független
vasúti pályahálózat-működtető esetén - a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes
16
hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja - ideértve a rögzített kapacitás
mértékének korlátozását is -, ha:
a)	a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja,
b)	a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett
változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.
(7)	A keretmegállapodás megszüntetésének és a (6) bekezdés szerinti
módosításának esetére a keretmegállapodásban a hozzáférésre jogosult részére
arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.”
(2) A Vtv. az 57. §-t követően a következő új 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § 2010. január 1-jétől kezdődően ötéves időtartamra szóló, egyszer
megújítható első keretmegállapodás hozható létre a 2010. január 1-jét megelőzően
vasúti közlekedési tevékenységet végző hozzáférésre jogosultak által használt
kapacitásmutatók alapján, a különleges beruházások vagy a létező kereskedelmi
szerződések figyelembe vétele érdekében.”
16. §
(1)	A Vtv. 73. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő o)-r) ponttal egészül ki:
[A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:]
„e) az 57. § és 57/A. § szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,
f)	integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának
jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén
mérlegelési jogkörben bírság alkalmazása,”
„o) a 79/B. § (1) bekezdése szerinti panaszok kezelése,
p) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések
betartásának ellenőrzése,
q) az 53. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az érintett nemzetközi
személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vállalkozó vasúti társaság
kérelmére indult eljárásban annak megállapítása, hogy a nyújtani tervezett
szolgáltatás fő célja a különböző EGT-tagállamokban található állomások közötti
személyszállítás-e,
r) a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetésének
vizsgálata nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel.”
(2)	A Vtv. 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti mérlegelés során a hatóság a bírság
kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó tevékenység vagy
mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát
vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti,
harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy mulasztás tekintetében a
rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a
tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő.”
17
17. §
A Vtv. 74. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vasúti igazgatási szerv közzéteszi a 73. § (1) bekezdésének a)-h) és q)-r)
pontjai szerinti eljárásokban hozott határozatait azzal, hogy a közzététel kiterjed a
Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az
üzemi menetrend szövegére is. A közzétett határozat nem tartalmazhatja az
érdekeltek által előzetesen - indokoltan - üzleti titoknak minősített adatokat.”
18.	§
A Vtv. a 79. §-át követően a következő új 79/A-79/B. §-sal és az azt megelőző
alcímmel egészül ki:
„A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme
79/A. § (1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe
vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi
megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az
1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes
feltételeiről szóló rendeletben, valamint a vasúti társaságok személyszállítási
üzletszabályzatában - ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is - foglaltak
megtartását.
(2)	A vasúti igazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a 75. § (3)-(4)
bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely
rendelkezésnek az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg,
a)	előírja a vasúti társaság részére a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges
lépések megtételét,
b)	megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c)	külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot szabhat ki,
d)	a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(4)	A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén - amennyiben a (3)
bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre -
a vasúti igazgatási szerv felfüggesztheti vagy visszavonhatja a vasúti
személyszállításra szóló működési engedélyt.
79/B. § (1) A vasúti személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó
személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, ha
álláspontja szerint a vasúti társaság megsértette a 79/A. § (1) bekezdésében
meghatározott valamely rendelkezést. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a
panaszos a vasúti társaság panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem
vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre. Panaszt benyújtani a vasúti
18
társaság panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől
számított 30 napon belül lehet. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott
panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúti
társaság panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti
igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a
vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki.
(2)	Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és
a panaszolt vasúti társaság azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett
jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás
leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és
bizonyítékokat. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok
megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére
szolgáló űrlapot.
(3)	Ha a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a vasúti igazgatási szerv eljárásra
nem jogosult, köteles a panaszt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv
részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.
(4)	A vasúti igazgatási szerv a panaszost, az érintett vasúti társaságot és az érintett
harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt
kérhet.
(5)	A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a
névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.
(6)	A panasz alapján - ha az alaposnak bizonyul - a vasúti igazgatási szerv dönt a
szükséges hatósági lépések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.”
19.	§
(1)	A Vtv. 80. §-ának (4) bekezdése a következő új m)-o) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]
„m) a vasúti járművezetői engedélyek kiállítása, megújítása, nyilvántartása,
másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a
kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről,
n) az egészségi alkalmasság megállapítása, valamint a vizsgáló szervezet 36/B. §
szerinti tevékenységének ellenőrzése,
o)	a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és
véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése.”
(2)	A Vtv. 80. §-a a következő új (13)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés o) pontja szerinti személyekről a
következő adattartalommal vezet nyilvántartást:
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	lakhelye, elektronikus levelezési címe.
19
(14)	Az adatkezelésre e § alapján jogosult (a továbbiakban: adatkezelő) a (13)
bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartás vezetése érdekében kezeli.
(15)	Az adatkezelő a (13) bekezdésben meghatározott adatokat addig az időpontig
tartja nyilván, amíg a képzésre és vizsgáztatásra, illetve az egészségi alkalmasság
vizsgálatára és véleményezésére való jogosultsága fennáll.
(16)	Az adatkezelő a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai
célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(17)	A közlekedési hatóság a (4) bekezdés n) pontja, továbbá a 81. § (2)
bekezdése, (4) bekezdése, (8) bekezdésének a)-d) pontja, (9) bekezdésének a)
pontja, valamint (10) bekezdésének a) pontja alapján hozott elsőfokú határozatát
közegészségügyi, járványügyi, munkabiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi
okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása érdekében
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
20.	§
A Vtv. 81. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő
munkakörök betöltésének feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértése esetén:
a)	a közlekedési hatóság által kiállított engedélyt felfüggeszti, erről az érintett
vasúti járművezetőt és a foglalkoztató vasúti társaságot haladéktalanul értesíti,
egyúttal meghatározza az engedély visszaszerzése érdekében követendő eljárást,
b)	másik EGT-állam illetékes hatósága által kiadott engedély esetén a kiállító
hatósághoz címzett indokolt kérelmében további ellenőrzés elvégzését, vagy az
engedély felfüggesztését kezdeményezi,
c)	tanúsítvány esetén a kiállító szervhez címzett indokolt kérelmében további
ellenőrzés elvégzését, vagy a tanúsítvány felfüggesztését kezdeményezi, és a kiállító
szerv válaszáig megtilthatja az érintett járművezető nemzeti vasúti rendszereken
történő munkavégzését,
d)	felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének
leállítására, a vasúti járművezetőt a további munkavégzéstől eltiltja, ha az érintett
vasúti járművezető további munkavégzése a vasúti közlekedés biztonságát súlyosan
veszélyezteti,
e)	a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, a d) pontban
nem említett munkavállaló ilyen munkakörében történő további munkavégzését
megtiltja, továbbá
f)	a munkáltatóval szemben bírságot szabhat ki,
g)	a 2007/59/EK irányelv 29. cikk (5) bekezdése szerinti eljárást lefolytatja, ha úgy
véli, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által hozott határozat az a)-d)
pontokban rögzített feltételeknek nem felel meg.
(9) Ha a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő
tanúsítvánnyal) vagy vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos jogszabályi
rendelkezés megsértését állapítja meg,
20
a)	a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvány) vagy vasútbiztonsági
engedély hiányában, illetve az abban előírt feltételektől eltérően végzett vasúti
közlekedési tevékenység végzését megtiltja, és
b)	a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.”
21.	§
A Vtv. 82. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[A közlekedési hatóság jogosult]
„e) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és
véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait”
[kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket
-	ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani]
22.	§
A Vtv. 87. §-a a következő új (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén
kívül a helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint
más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a közszolgáltatási
szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja
fenn.
(11)	A 2009. december 3-át megelőzően megkötött közszolgáltatási szerződések
az azokban rögzített határidő leteltéig hatályban maradnak azzal, hogy módosításuk
során az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(12)	Az egyenlő esélyű hozzáférést a közforgalmú menetrend alapján végzett
személyszállításban részt vevő vasúti járműveken, továbbá a pályaudvar, a
vasútállomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására
szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1-jéig kell biztosítani.”
23.	§
(1)	A Vtv. 88. §-a (1) bekezdésének c), d) és g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő új h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„c) a vasúti piacfelügyeleti bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság
mértékére, valamint a 79/a. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott bírság
mértékére, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,
21
d)	a vasúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,”
„g) a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal
szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat
feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző hatóság vagy
hatóságok kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését
végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,
h)	a vasúti személyszállításnak a 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott
részletes feltételeit, a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására
vonatkozó részletes szabályokat, valamint a vasúti társaság közforgalmú
személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerével
kapcsolatos szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Vtv. 88. §-a (2) bekezdésének 2. és 8. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő új 25-28. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„2. a vasútbiztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a
biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági
engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat,”
„8. a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésének és időszakos hatósági
vizsgálatának, valamint hatósági nyilvántartásának előírásait,”
„25. a közszolgáltatási szerződésben meghatározott ellentételezés fedezetének
biztosítása érdekében a vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtó vasúti
társaságokat terhelő kártalanítási kötelezettséget az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben,
26.	a vasúti járművezetői engedély és tanúsítvány kiadására, megszerzésére, és
alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,
27.	a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésnek az 53/C. § szerinti
korlátozását,
28.	a vasúti pálya más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének,
keresztezésének részletes szabályait az elektronikus hírközlését felelős miniszterrel,
az energetikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel,
valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben”
[rendeletben állapítsa meg.]
24.	§
(1)	A Vtv. 89. §-a a következő új j)-k) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,j) az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati
díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról [a törvény
22
végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 3., 5. és 6. pontjában adott
felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
k) az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető
mozdonyvezetők minősítéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (1) bekezdésének
g)	pontjában, valamint 88. §-a (2) bekezdésének 2. és 12. pontjában adott
felhatalmazások alapján megalkotott rendeletekkel együtt].”
(2)	a Vtv. 89. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti
szövegének számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a
vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a
vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről.”
25.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - 2009. június 4-
én lép hatályba.
(2)	2009. október 1-jén a Vtv. 53/C. §-ának (4) bekezdésében a „60 napon”
szövegrész helyébe „45 munkanapon” szövegrész lép.
(3)	2009. december 3-án lép hatályba az e törvény
a)	1. §-ával megállapított Vtv. 1. §-ának (1) és (3)-(4) bekezdése,
b)	3. §-ával megállapított Vtv. 3. §-a (2) bekezdésének g)-h) pontja,
c)	4. §-ával megállapított Vtv. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja,
d)	5. §-ával megállapított Vtv. 19. §-a,
e)	6. §-ával megállapított Vtv. 20. §-a,
f)	7. §-ával megállapított Vtv. 27. §-a, és az azt megelőző alcím,
g)	8. §-ával megállapított Vtv. 27/A-27/F. §-a,
h)	9. §-ával megállapított Vtv. 33-35. §-a,
i)	10. §-ával megállapított Vtv. 36. §-át megelőző cím és alcím, valamint 36. §-a,
j) 11. §-ával megállapított Vtv. 36/A. §-ának (2) bekezdése,
k) 12. §-ával megállapított Vtv. 36/B-36/G. §-a,
l)	16. §-ával megállapított Vtv. 73. §-a (1) bekezdésének o)-p) pontja,
m) 18. §-ával megállapított Vtv. 79/A §-t megelőző alcím és 79/A-79/B. §-a,
n) 19. §-ával megállapított Vtv. 80. §-a (4) bekezdésének m)-o) pontja,
o) 20. §-ával megállapított Vtv. 81. §-ának (8)-(9) bekezdése,
p) 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított Vtv. 89. §-ának k) pontja,
q) 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított Vtv. 89. §-ának (2) bekezdése.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. 9. §-ának (2)
bekezdésében „a miniszter útján” szövegrész, valamint a Vtv. 87. §-ának (1)
bekezdése.
23
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a koncesszióról szóló
1991. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének m) pontja.
(6)	2009. december 3-án a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254.
§-ának (2) bekezdésében az „autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló törvény” szövegrész helyébe az „autóbusszal végzett
menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú
vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvény” szövegrész, a
„törvény” szövegrész helyébe a „törvények” szövegrész lép.
(7)	2009. december 2-án hatályát veszti a Vtv.
a)	18. § (1) bekezdésében a „személyszállítást vagy vasúti” szövegrész,
b)	18. § (2) bekezdése,
c)	33. §-ának (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: tanúsítvány)” szövegrész,
valamint
d)	34. §-ának (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: engedély)” szövegrész.
(8)	2009. december 31-én hatályát veszti a Vtv. 2. §-a (3) bekezdésének 9. pontja,
13.	§-a (2) bekezdésének a) pontja, az 53. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja.
(9)	E törvény 2010. január 1. napján hatályát veszti.
26. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Vtv.
a)	7. § (3) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe „külön jogszabály”
szöveg,
b)	11. §-ának (2) bekezdésében a „Nemzetközi személyszállítási és árufuvarozási”
szövegrész helyébe a „Határon átmenő személyszállítási és árutovábbítási” szöveg,
c)	27. §-ának (3) bekezdésében és (7) bekezdéseiben a „nemzetközi” szövegrész
helyébe a „határon átmenő” szöveg,
lép.
(2)	2009. december 3-án a Vtv.
a)	3. §-a (2) bekezdésének j) pontjában a „27. § szerinti szerződés” szövegrész
helyébe a „vasúti közszolgáltatási szerződés” szöveg,
b)	5. §-a (1 ) bekezdésének e) pontjában a „27. § (9) bekezdése” szövegrész
helyébe a „27. § (11) bekezdése” szöveg,
c)	12. §-ának (1) bekezdésében a „27. § (1)-(8) bekezdésének és 27/A. §-ának”
szövegrész helyébe a „27. § (1)-(10) bekezdésének és 27/A-27/D. §-ának” szöveg,
d)	15. §-ának (3) bekezdésében a „27. § (1)-(8) bekezdésében és 27/A. §-ában”
szövegrész helyébe a „27. § (1)-(10) bekezdésében és 27/A-27/D. §-ában” szöveg,
e)	74. §-ának (6) bekezdésében a „q)-r) pontjai” szövegrész helyébe a „p)-r) pontjai”
szövegrész,
f)	80. §-a (4) bekezdésének i) pontjában, valamint 81. §-a (9) bekezdésének a)
pontjában a „tanúsítvány” szövegrész helyébe a „vasútbiztonsági tanúsítvány”
szöveg
lép.
24
27. §
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 59. §-a
a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására okot adó
tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a
közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését közvetlenül
nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a tevékenység vagy
mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság félrevezetésének szándéka
nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás első ízben fordul elő.”
(2)	A Vkt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]
„y) a víziút más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítése, keresztezése
részletes szabályainak az elektronikus hírközlését felelős miniszterrel, az
energetikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint
az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben,”
[rendeletben történő megállapítására.]
(3)	A Vkt. 59. §-ának (1) bekezdésében a „megfizetésére kötelezi” szövegrész
helyébe „megfizetésére kötelezheti” szöveg, 60. §-a (1) bekezdésében a
„megfizetésére kötelezi” szövegrész helyébe a „megfizetésére kötelezheti azzal,
hogy a bíráság kiszabása csak az 58. § (8) bekezdésében foglaltak mérlegelésével
mellőzhető” szöveg, 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „létesítmények építése,
üzemeltetése és megszüntetése” szövegrész helyébe a „létesítmények
üzemeltetése” szöveg lép.
28.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. tv. 66/A. §-a (1) bekezdésében a
„megsértői 20.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjedő bírságot kötelesek fizetni”
szövegrész helyébe a „megsértőivel szemben 3.000.000 Ft-ig terjedő bírság
szabható ki. A hatóság a bírság kiszabását akkor mellőzi, ha a bírság kiszabására
okot adó tevékenység vagy mulasztás az életet, a testi épséget, a
vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát vagy a közteherviselési kötelezettség
teljesítését közvetlenül nem veszélyezteti, harmadik személynek kárt nem okoz, a
tevékenység vagy mulasztás tekintetében a rosszhiszeműség, a hatóság
félrevezetésének szándéka nem állapítható meg, és a tevékenység vagy mulasztás
első ízben fordul elő.” szöveg lép.
25
29. §
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati
díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról 1. cikk 1-5. pont, 1.
cikk 7-8. pont, 2. cikk 1-5. pont, 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése.
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető
mozdonyvezetők minősítéséről 3. cikk j) pont cikk, 4. cikk (1) bekezdés a)-b) pont, 6.
cikk (1) bekezdés, 7. cikk, 12. cikk, 13. cikk (1)-(2) bekezdés, 15. cikk, 16. cikk (2)
bekezdés, 17. cikk, 18. cikk (1) bekezdés, 19. cikk (1) bekezdés a)-f), 20. cikk (3), 22.
cikk (1) bekezdés a) pont, 24. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (4)-
(5)	bekezdés.
(2)	Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a
vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az
1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a
vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről.
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása az Európai
Unió által elfogadott ún. III. vasúti csomag magyar jogrendbe történő átültetése miatt
vált szükségessé.
Az I., valamint a II. vasúti csomagot követően az egységes vasúti szabályozás
kiteljesedésének következő állomása a III. vasúti csomag 2007 novemberében
történő elfogadása volt. E csomagban került kihirdetésre:
■	az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október
23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és
kötelezettségeiről (utasjogi rendelet),
■	az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető
mozdonyvezetők minősítéséről (mozdonyvezetői irányelv), illetve
■	az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a
közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint
a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra
használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról
(személyszállítási irányelv).
Ezen kívül a III. vasúti csomaggal egyidejűleg került sor a vasúti és közúti
személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 1370/2007/EK (2007. október 23.) rendeletének elfogadására is, amely
szoros tartalmi kapcsolatban áll a III. vasúti csomagot alkotó jogszabályokkal
(közszolgáltatási rendelet).
A csomag részét képező közösségi rendeletek a hatályba lépésüktől kezdődően a
tagállamokban közvetlenül hatályosak lesznek, így a nemzeti jogba való
átültetésükre, rendelkezéseik megismétlésére nincs szükség (sőt, kifejezetten tilos),
ugyanakkor a tagállami jogalkotónak biztosítania kell, hogy a hatálybalépésig
megszülessenek azok a nemzeti jogszabályok, amelyek a közösségi rendelet
rendelkezéseinek érdemi érvényesüléséhez szükségesek, illetve köteles
megteremteni a közösségi rendelet és a nemzeti jog összhangját (adott esetben az
ellentétes nemzeti jogi rendelkezések hatályon kívül helyezésével). Az irányelveket a
bennük meghatározott átültetési időpontig a nemzeti jogba át kell ültetni, ami
megvalósulhat új jogszabályi rendelkezések beépítésével, vagy a meglévők
módosításával, illetőleg hatályon kívül helyezésével egyaránt.
A rendeletek esetében a jogszabályok több esetben lehetőséget biztosítanak arra,
hogy a bennük foglalt rendelkezések alól mentességgel élhessen a tagország. A
mentességek kérdésében döntés szükséges, illetve jogszabályban kell kimondani,
hogy a rendeletek mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
1.	A személyszállítási irányelv (2009. június 4-én lép hatályba) célja a Közösségen
belüli nemzetközi vasúti személyszállítások - nem pedig a tagállamok és harmadik
ország közötti szolgáltatások - piacának megnyitása. Nemzetközi vasúti
személyszállítási szolgáltatás az olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek
27
során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja
a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás. A piacnyitás időpontja:
2010.	január 1. A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások bevezetése
nem használható a belföldi személyszállítási szolgáltatás piacának megnyitására,
hanem pusztán olyan megállókra kell összpontosítani, amelyek kapcsolatban vannak
a nemzetközi útvonallal. Ennek alapján a nemzetközi személyszállítási
szolgáltatások bevezetésének olyan szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyek fő
célja a nemzetközi útvonalon történő személyszállítás.
A 2010. január 1-jétől liberalizált nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások
az eddigi hasonló szolgáltatásoktól annyiban térnek el, hogy azok nyújtására a más
tagállamokban működő vasúti társaságoknak önállóan van joguk. A nemzetközi
személyszállítási szolgáltatás részeként belföldi állomások közötti személyszállításra
(kabotázs) is lehetőség nyílik, azonban ezt a miniszter korlátozhatja, amennyiben az
állomások közötti személyszállítási szolgáltatás a miniszter és a vasúti társaság által
kötött közszolgáltatási szerződés tárgyát képezi.
2.	Az utasjogi rendelet (2009. december 3-án lép hatályba) a vasúti személyszállítást
igénybe vevő utasok jogainak védelmét szabályozza. Az utasjogi rendelet az
alábbiakra vonatkozóan állapít meg szabályokat:
-	a vasúti társaságok által nyújtandó tájékoztatás, menetjegyek kiállítása, szállítási
szerződések kötése, információs és foglalási rendszerek bevezetése,
-	a vasúti társaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelőssége és
biztosítási kötelezettségeik,
-	a vasúti társaságoknak az utasokkal szembeni kötelezettségei késés esetén,
-	a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek
védelme, és számukra nyújtott segítség,
-	a szolgáltatás minőségi előírásainak megállapítása.
A tagállamok vasúti társaságai nem kötelesek a rendelet valamennyi rendelkezését
annak hatálybalépésekor végrehajtani. A tagállamok átlátható és megkülönböztetés-
mentes alapon a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó
előírásai alól mentességet biztosíthatnak legfeljebb ötéves időtartamra, amely
kétszer, alkalmanként maximum további öt évre meghosszabbítható. A vasúti törvény
felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg azokat a mentességet,
amellyel Magyarország élni kíván.
A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi
rendelkezések vasúti társaságok általi megtartását a vasúti igazgatási szerv
(jelenleg: a Nemzeti Közlekedési Hatóság) felügyeli. Ha a vasúti igazgatási szerv
valamely rendelkezéseknek az utasok széles körét érintő megsértését állapítja meg,
abban az esetben jogkövetkezményeket alkalmazhat.
A vasúti személyszállítási igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy
panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, ha álláspontja szerint a vasúti társaság
megsértette a jogszabályi rendelkezéseket. A panasz akkor terjeszthető elő, ha a
panaszos a vasúti társaság panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem
vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
28
3.	A mozdonyvezetői irányelv
A mozdonyvezetői minősítés feltételeire vonatkozó jogszabályok az egyes
tagállamokban jelentősen eltérnek egymástól. A különbségek megszüntetése
érdekében a mozdonyvezetők minősítésére vonatkozóan megalkották a
Mozdonyvezetői Irányelvet. Az Irányelv elsődleges célja mindenekelőtt a
mozdonyvezetők tagállamok közötti mozgásának megkönnyítése, de emellett a
vasúti társaságok közötti mobilitásának megkönnyítése is, valamint az engedélynek
és a tanúsítványnak a vasúti ágazat valamennyi szereplője általi elismerésének
megkönnyítése.
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésének a feltételei:
képzésen való részvétel és a vizsgakövetelmények teljesítése, egészségügyi
alkalmasság, és ezeket követően kiadott vasúti járművezetői engedély, illetve vasúti
járművezetői tanúsítvány, amely a Közösség területén az Irányelv által
egységességé válik, elősegítve ezzel az európai vasúti rendszerek átjárhatóságát.
4.	A közszolgáltatási rendelet
Számos tagállam vezetett be olyan jogszabályokat, amelyek legalább a
tömegközlekedési piac egy része tekintetében kizárólagos jogok és közszolgáltatási
szerződések odaítélését írják elő, átlátható és tisztességes szerződés-odaítélési
eljárások alapján. Ennek eredményeként a tagállamok közötti kereskedelem jelentős
fejlődésen ment keresztül, és jelenleg több közszolgáltató akár egynél több
tagállamban nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat. A nemzeti jogszabályok
alakulása azonban eltérő eljárások alakulásához vezetett, és a közszolgáltatók jogai,
valamint az illetékes hatóságok kötelezettségei tekintetében jogbizonytalanságot
eredményezett. Fentiekre tekintettel az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a
1370/2007/EK rendeletét, a közszolgáltatási rendeletet. E rendelet
alkalmazhatóságának biztosítása érdekében szükséges módosítani a trolibusszal
végzett személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályait, kiemelve azt a
koncessziós szabályozás kereteiből, amely nem felel meg a hivatkozott rendeletnek.
29
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az utasjogi rendelet (valamint a közszolgáltatási rendelet) közvetlenül hatállyal bír a
tagállamokban, így a nemzeti jogba való átültetésükre, rendelkezéseik
megismétlésére nincs szükség, elégséges utalni az együttes alkalmazásra.
Ugyanakkor a tagállami jogalkotónak biztosítania kell, hogy a hatálybalépésig
megszülessenek azok a nemzeti jogszabályok, amelyek kötelesek megteremteni a
közösségi rendelet és a nemzeti jog összhangját. A közszolgáltatási rendelettel
harmonizáló vasúti közlekedésit érintő rendelkezések a Vtv.-ben kerülnek
elhelyezésre. Az utasjogi rendelettel való összhangot a Vtv. és a Vtv. felhatalmazása
alapján, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló Kormányrendelet
hivatott biztosítani. A Kormányrendelet az utasjogi rendelet által kínált mentességek
közül meghatározza azokat, amelyekkel a Magyar Köztársaság élni kíván, illetve
meghatározza a mentességek esetén irányadó szabályokat, a mentesség pontos
fokozatait, megteremtve ezzel a jogbiztonságot, így az állampolgárok/utasok
részletesen tájékozódni tudnak az őket megillető jogokról. A jelenlegi hazai jogi
szabályozás szerint a trolibusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás
működtetésére a koncessziós törvény szabályai az érvényesek. Ez a szabályozás
nem felel meg az Európai Unió hatályos előírásainak, amely a 1370/2007/EK
rendelet 1. cikk (2) bekezdésében hivatkozott egyéb kötöttpályás közlekedés körébe
sorolja a trolibusz közlekedést. Ebből következően a trolibusszal végzett közlekedési
közszolgáltatás odaítélésének tekintetében a vasúti törvény szabályait kell
alkalmazni. Ezzel az összhang létrejön a hazai és a közösségi szabályozás között,
amelyhez a koncessziós törvény módosítása is szükséges.
A 2. §-hoz
A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás és az átmenő vasúti szolgáltatás
fogalmának meghatározására az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK
Irányelv definíciói alapján került sor. Az Európai Unió a Közösség területén
liberalizálni tervezett vasúti személyszállítást a nemzetközi vasúti személyszállítási
fogalommal illette, így az irányelv átültetése során ehhez alkalmazkodtunk, azonban
a Vtv.-ben eddig is használt nemzetközi vasúti személyszállítás fogalmának
megjelölését változatlan tartalommal határon átmenő vasúti személyszállításként
definiáljuk. A következetes fogalomhasználat érdekében a nemzetközi vasúti
árutovábbítás helyett a határon átmenő vasúti árutovábbítás megnevezést
használjuk.
A vasúti közszolgáltatás fogalmának meghatározása a közszolgáltatási rendelet
rendelkezéseivel összhangban történt.
A közszolgáltatási rendelet tartalmazza a belső szolgáltató fogalmát, amely eddig a
hazai jogrendszerben a vasúti közlekedés tekintetében nem volt ismert. A tanácsi
rendelet alkalmazhatóságának érdekében a tervezet tartalmazza a belső szolgáltató
fogalmi meghatározását, összhangban a 2004. évi XXXIII. törvénnyel, amely az
autóbusz-közlekedésre is vonatkozik.
30
A 3. §-hoz
A közszolgáltatási rendelet meghatározza az illetékes hatóság fogalmát a
közszolgáltatási rendelet 2. cikk b) pontjában: valamely tagállam vagy tagállamok
bármely hatósága vagy hatóságcsoportja, amely egy adott földrajzi területen
hatáskörrel rendelkezik a személyszállítás területén való beavatkozásra, vagy ilyen
hatáskörrel felruházott bármely szerv. Illetékes helyi hatóságnak minősül a 2. cikk c)
pontja alapján bármely illetékes hatóság, amelynek földrajzi illetékessége nem
országos.
A közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatást végző vasúti társaság és az
illetékes hatóság köti - illetékes hatóság a Vtv. 3. § (2) bekezdésének h) pontja
értelmében a miniszter. A Rendelet szabályaival való egyértelmű összhang
értelmében szükséges nevesíteni a minisztert, mint a közszolgáltatási szerződés
megkötésére illetékes hatóságot.
A 4. §-hoz
A közszolgáltatási szerződést a közszolgáltatást végző vasúti társaság és az
illetékes hatóság köti - illetékes hatóság a Vtv. 5. § (1) bekezdésének e) pontja
értelmében a települési (fővárosi) önkormányzat, valamint az önkormányzatok
társulása is lehet. A Rendelet szabályaival való egyértelmű összhang értelmében
szükséges nevesíteni a települési (fővárosi) önkormányzatot, és az önkormányzatok
társulását, mint a közszolgáltatási szerződés megkötésére illetékes hatóságot.
Az 5. §-hoz
A vasúti személyszállításra kötött szerződésekre alkalmazandó jogi rendszer:
-	utasjogi rendelet,
-	Vtv.,
-	Ptk. (szerződésekre vonatkozó általános része, vállalkozási szerződésre
vonatkozó különös rész),
-	vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló Kormányrendelet a Vtv. 88. §
(1)	bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, amely a részletszabályok
között az utasjogi rendelet mentességei közül meghatározza azokat, amelyekkel a
Magyar Köztársaság él, illetve rögzíti a helyébe lépő, a mentesség keretei közé
illeszkedő hazai szabályozást.
A 6. §-hoz
A vasúti személyszállítási szerződésekről szóló 10/1997. (I. 28.) Kormányrendelet
helyébe az országos személyszállítás vonatkozásában a törvényjavaslat szerinti Vtv.
88. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormánynak a vasúti
személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendelete lép, amely főként az Utasjogi
Rendelet hazai jogrendbe ültetéséhez kapcsolódik. Az utasjogi rendelet több ponton
mentességet kínál a tagállamoknak, így meg kell nevezni azokat a mentességeket,
amelyekkel élni kívánunk, valamint szabályozni kell azokat a területeket, amelyeket
31
illetően az EU-s szabályozás alól mentességet kértünk. Az utasjogi rendelet 28. § (1)
bekezdése kimondja, hogy a vasúti társaságok a szolgáltatásokra vonatkozóan
megállapítják a szolgáltatás minőségi előírásait, valamint a szolgáltatás minőségének
fenntartása érdekében létrehoznak egy minőségbiztosítási rendszert. A szolgáltatás
minőségi előírásai, és a minőségbiztosítási rendszer a személyszállítás általános
szerződési feltételeit tartalmazó személyszállítási üzletszabályzat részét alkotják,
amelyet a vasúti igazgatási szerv (NKH) jóváhagy.
A 7. §-hoz
A törvényben rögzíteni szükséges a vasúti közlekedési közszolgáltatás végzésére
vonatkozó pályázatra összefüggő felhívás közzétételének helyéről, a felhívás
tartalmáról és a betartandó határidőkről, hogy a pályázni szándékozók egyértelmű és
félreérthetetlen információkkal rendelkezzenek ezekről a feltételekről. Mindez a
tisztességes és átlátható pályáztatás előfeltétele. Ezek a rendelkezések a helyi (ide
értve a villamost, metrót, fogaskerekű vasutat, trolibuszt is) vasúti közösségi
közlekedési közszolgáltatásra alkalmazhatóak, mivel az országos vasúti
közlekedésben a közszolgáltatási rendelet a közszolgáltatások közvetlen odaítélését
teszi lehetővé.
A közszolgáltatási rendelet előírja a közszolgáltatási szerződések megkötésére kiírt
pályázat eredménye megtámadása lehetőségének biztosítását. Jelen rendelkezés
meghatározza, hogy erre a hazai jogi környezetben milyen eszköz felhasználásával
kerülhet sor.
A közszolgáltatási szerződések érvényességi idejére és esetleges
meghosszabbításának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket az 1370/2007/EK
rendelet előírásai alkalmazása biztosításának megfelelően módosítani szükséges. Ez
a módosítás a közszolgáltatási rendelet 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően
egyértelművé teszi, hogy a 2004/17/EK irányelv és a 2004/18/EK irányelv alapján
szolgáltatási koncessziónak minősülő villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti
szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést a törvény pályázatra vonatkozó
szabályai szerint kell megkötni.
A 8. §-hoz
A szakasz jelenleg hatályos rendelkezései nem felelnek meg a közszolgáltatási
rendelet rögzített költségtérítési szabályoknak, ezért a hazai rendelkezéseket olyan
módon kell módosítani, hogy azok alapján a közszolgáltatási rendelet rendelkezései
alkalmazhatóak legyenek.
A tervezet szabályai már figyelembe veszik a tanácsi rendelet, valamint a
tárgykörben döntő jelentőségű, az Európai Közösségek Bíróságának C-280/00
számú, az Altmark Trans GmbH ügyben 2003. július 24-én hozott ítéletében foglalt
feltételeket. Ezek figyelembe vételével került meghatározásra a szolgáltatónak
fizetendő pénzügyi ellentételezés mértéke és annak igénylésének szabályai.
A tervezetben a közszolgáltatási szerződést megkötő szolgáltató kiválasztására
irányuló pályázat kiírásában szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának
32
szempontjait rögzíteni kell, hogy a pályázatok egy számukra átlátható és egységes
követelményrendszer alapján kerüljenek elbírálásra.
A tervezet ugyancsak tartalmazza a pályázat elbírálására vonatkozó garanciális
szabályokat, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatóknak az
általánostól eltérő módon történő kiválasztásának eseteire vonatkoznak. Ennek
keretében tárgyalja a tervezet a szolgáltató nyilvános adatkérésen alapuló, valamint
a közvetlen megbízására vonatkozó eljárás szabályait. Külön rendelkezés szól a
belső szolgáltató megbízásának lehetőségéről.
A 27/E. § azt az esetet szabályozza, amikor két belföldi állomás között a
közszolgáltatásként végzett vasúti személyszállításra egy vasúti társaság
közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és ezen a vonalon belföldi vagy
nemzetközi vasúti személyszállítást végző vasúti társaság vagy társaságok jelennek
meg és nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az utasok egy
része inkább a (nem közszolgáltatás keretében nyújtott) vasúti személyszállítást
veszi igénybe, például azért mert magasabb áron ugyan, de magasabb minőségű
szolgáltatást kapnak, vagy esetleg az új szolgáltató dömpingárat alkalmazva
megkísérli az utasokat elcsábítani a közszolgáltatás keretében végzett vasúti
személyszállítási szolgáltatótól. Mindez arra vezethet, hogy a közszolgáltatásként
végzett személyszállítási szolgáltatásnál csökken az utasszám, ezáltal a bevételek
is. Erre tekintettel ad lehetőséget a 2007/58/EK irányelv 1. cikk 8. pontja (amely
rendelkezés a 91/440/EGK irányelv 10. cikk új (3f) bekezdését képezi és a jelen
27/E. §-aként kerül a Vtv.-be átültetésre), hogy ebben az esetben a közlekedésért
felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a
közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének
biztosítása érdekében rendeletben kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg a két
állomás közötti adott vonalon nem közszolgáltatásként vasúti személyszállítási
szolgáltatást nyújtó vasúti társaságok részére. Ez a rendelkezés nem kötelezettség,
hanem a két miniszter közös döntése alapján kerülhet alkalmazásra, azaz
dönthetnek úgy is, hogy nem kívánnak élni a törvény adta lehetőséggel. Ha a
kártalanítással élnek a miniszterek, akkor a kivetett kártalanítási összegnek minden
érintett vasúti társaság esetén - megkülönböztetéstől mentesen - azonos
mértékűnek kell lennie függetlenül attól, hogy belföldi vagy nemzetközi vasúti
személyszállításként történik a szolgáltatás nyújtása (a kártalanítás fizetése alól
mentes maga a közszolgáltatásként végzett személyszállítási szolgáltatás, mivel az
ezt a szolgáltatást nyújtó vasúti társaság kapja a kártalanításként befolyt összeget).
A §-ban a továbbiakban rögzítésre kerülnek azok a garanciális szabályok,
amelyekkel elkerülhető, hogy a kártalanítás ellehetetlenítse a vasúti társaságok
működését. Ezért kerül rögzítésre, hogy a kártalanítás összege nem haladhatja meg
az érintett közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének
vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, valamint, hogy figyelembe kell
venni a méltányosság, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és az arányosság elvét a
kártalanítás összegének megállapításakor.
Az arányosság elvét különösen vizsgálni kell az utasok által kifizetett átlagos
ellenérték tekintetében. Az ellenértéket úgy kell kiszámolni, hogy a két állomás között
a nem közszolgáltatási szerződés keretében utazott összes utas által kifizetett teljes
bevételt el kell osztani az utasok számával. Elvileg minél nagyobb értéket kapunk,
annál magasabb kártalanítási összeget lehet megállapítani. Ez azonban nem jelenti
33
azt, hogy a kártalanítás intézményével kötelező élni, hanem a 2007/58/EK irányelv
által nyújtott lehetőség átültetése történik meg a Vtv.-be. Ennek alapján tehát a
közlekedésért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben dönthet úgy, hogy nem kívánja a vasúti társaságokat kártalanítás
megfizetésére kötelezni.
A 9. §-hoz
A Vtv. 33-35. §-a annyiban módosul, hogy az engedély és a tanúsítvány helyett a
vasútbiztonsági engedély és a vasútbiztonsági tanúsítvány fogalmak következetes
használatára kerül sor, mert a Vtv. módosítás bevezeti a vasúti járművezetői
engedélyt, és a vasúti járművezetői tanúsítványt. A két fogalom
megkülönböztethetősége érdekében szükséges a teljes, nem rövidített fogalmak
használata.
A 10. §-hoz
A mozdonyvezetői irányelv vasúti járművezetői engedélyekre és vasúti járművezetői
tanúsítványokra vonatkozó általános rendelkezéseinek a Vtv. e fejezetben történő
átültetése miatt vált szükségessé a fejezet címének a módosítása.
A 11. §-hoz
A mozdonyvezetői irányelv 24. cikke alapján a tagállamok megteszik a szükséges
intézkedéseket, annak érdekében, hogy - amennyiben valamely foglalkoztató vasúti
társaság munkavállalójának képzési költségeit fedezi, majd a képzést követően a
munkavállalót egy másik vasúti társaság alkalmazza, mellyel előnyt, vagyis
megtakarítást ér el - az újonnan foglalkoztató vasúti társaság a képzés költségeit a
képzést finanszírozó korábbi foglalkoztató felé megtérítse.
A készfizető kezességről a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény 274. §-ának (2) bekezdése rendelkezik.
A 12. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve a közösségi vasúti
rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről
szól. A mozdonyvezetői minősítés feltételeire vonatkozó jogszabályok az egyes
tagállamokban jelentősen eltérnek egymástól. A különbségek megszüntetése
érdekében a mozdonyvezetők minősítésére vonatkozóan megalkották a
Mozdonyvezetői Irányelvet. Az Irányelv elsődleges célja mindenekelőtt a
mozdonyvezető k tagállamok közötti mozgásának megkönnyítése, de emellett a
vasúti társaságok közötti mobilitásának megkönnyítése is, valamint az engedélynek
és a tanúsítványnak a vasúti ágazat valamennyi szereplője általi elismerésének
megkönnyítése.
34
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésének a feltételei:
képzésen való részvétel és a vizsgakövetelmények teljesítése, egészségügyi
alkalmasság, és ezeket követően kiadott vasúti járművezetői engedély illetve vasúti
járművezetői tanúsítvány (amelynek az engedély birtokában további feltételei
vannak).
A vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi
követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit a jelenleg hatályos Vtv. 88.
§ (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány
rendeletben határozza meg. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapszabályai a
Vtv.-ben kerülnek elhelyezésre: előzetes/időszakos/rendkívüli vagy záró vizsgálat, a
Kormányrendeletben kerül kijelölésre az elkülönült vasút-egészségügyi szervezet,
vizsgálatra és véleményezésre a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek
megfelelő és a Nemzeti Közlekedési Hatóság által névjegyzékbe vett orvos jogosult.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság a tevékenység felett hatósági felügyeletre jogosult.
A vasúti járművezetői engedély igazolja, hogy a mozdonyvezető a vasúti jármű
vezetésére jogosult, az alapvető oktatási- és vizsgakövetelményeknek eleget tett,
egészségügyi szempontból alkalmasnak minősül, az általános szakmai készségekkel
rendelkezik. A vasúti járművezetői engedély megszerzését illetően az alsó korhatár
tekintetében a 2007/59/EK irányelv - Mozdonyvezetői Irányelv - úgy rendelkezik,
hogy a tagállamok az engedélykérelmezők számára alsó korhatárt tűzhetnek ki,
amely legalább a 20. életév. A tagállamok azonban már a 18 éves kort betöltött
kérelmezők számára kiadhatnak engedélyeket. Alapkövetelményként fogalmazza
meg az irányelv, hogy a kérelmezők az alap-és középfokú tanulmányokból legalább
kilenc évet sikeresen elvégeztek.
A vasúti járművezetői engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy eredeti
példányban állítja ki, amelynek jogosultja a mozdonyvezető, akinek az engedélye a
munkaviszony megszűnése esetén is érvényes, és a tulajdonában marad a
munkaviszony megszűnésének tényéről a közlekedési hatóság egyidejű
tájékoztatása mellett.
A vasúti járművezetői tanúsítvány a vasúti járművezető által használt vasúti
infrastruktúra és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a vasúti társaság által
kiállított okmány, amely a munkaviszony megszűnése esetén érvényét veszti,
azonban a tanúsítvány hiteles másolatára a mozdonyvezető jogosulttá válik. A
tanúsítvány megszerzésének keretfeltételei a Mozdonyvezetői Irányelvhez
igazodnak, a 36/E. § (4) bekezdésében meghatározott kivételek hasonlóképpen. A
vasúti társaságnak a tanúsítványokról nyilvántartást kell vezetnie, valamint a
tanúsítvány érvényben tartásához annak birtokosa rendszeresen vizsgázni köteles.
A 13. §-hoz
A személyszállítási irányelv célja a Közösségen belüli nemzetközi vasúti
személyszállítási szolgáltatások - nem pedig a tagállamok és harmadik ország
közötti szolgáltatások - piacának megnyitása. A tagállamok ezért kizárhatják az
irányelv alkalmazási köréből az átmentő vasúti szolgáltatásokat. Az új, nyílt
hozzáférésű, valamint a közbenső megállókkal rendelkező nemzetközi szolgáltatások
35
bevezetése nem használható a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának
megnyitására, hanem annak pusztán olyan megállókra kell összpontosítania,
amelyek kapcsolatban vannak a nemzetközi útvonallal. Ennek alapján a nemzetközi
szolgáltatások bevezetésének az olyan szolgáltatásokra kell vonatkoznia, amelyek fő
célja a nemzetközi útvonalon történő személyszállítás. Ennek megállapítása során,
hogy ez-e a szolgáltatás fő célja, olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a
belföldi vagy a nemzetközi személyszállítás alapján kiszámított forgalmi hányad és
volumen, valamint a szolgáltatás hossza. Ezt bármely érdekelt fél kérelmére a vasúti
igazgatási szerv állapítja meg.
A 14. §-hoz
Az Európai Unió a Közösség területén liberalizálni tervezett vasúti személyszállítást a
nemzetközi vasúti személyszállítási fogalommal illette, így az irányelv átültetése
során ehhez alkalmazkodtunk, azonban a Vtv.-ben eddig is használt nemzetközi
vasúti személyszállítás fogalmának megjelölését változatlan tartalommal határon
átmenő vasúti személyszállításként definiáljuk. A következetes fogalomhasználat
érdekében a nemzetközi vasúti árutovábbítás helyett a határon átmenő vasúti
árutovábbítás megnevezést használjuk.
A nemzetközi vasúti személyszállítási tevékenység végzése érdekében hozzáférésre
jogosulttá kell minősíteni a más EGT-tagállamban működési engedélyt szerzett
vállalkozó vasúti társaságokat. Ezen vasúti társaság infrastruktúra-kapacitást
kérelmez, erről tájékoztatja a pályahálózat-működtetőt és a vasúti igazgatási szervet.
A vasúti igazgatási szerv biztosítja a közszolgáltatási szerződéseket odaítélő
szervek, és a közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság tájékoztatását. A
nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság azt
követően jogosult csak a hozzáférésre, amennyiben a vasúti igazgatási szerv
határozatában megállapította, hogy a szolgáltatás célja valóban a nemzetközi
személyszállítás. A vasúti igazgatási szerv eljárására a Ket. rendelkezései
irányadóak, azonban a határozata ellen fellebbezésnek helye nincsen. A Vtv.
lehetővé teszi a határozat felülvizsgálatának kezdeményezését, kérelmezését, ha az
eredeti döntés alapjául szolgáló körülmények megváltoztak.
A miniszter határozatban korlátozhatja a hazai vasúti közlekedési ágazat érdekeinek
védelmében a nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti
társaság nyílt hozzáférését olyan kiindulási és célállomások közötti személyszállítási
szolgáltatások esetén, amelyek közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik.
Tekintettel a döntés közlekedéspolitikai jellegére, célszerű ezen hatáskört a
miniszterhez telepíteni szemben a vasúti piacot felügyelő, szabályozó vasúti
igazgatási szervvel. A hozzáférési jog korlátozása több módon is lehetséges,
azonban utasoknak állomáson való felvételét vagy leszállását abban az esetben
akadályozhatja csak, ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy ez a jog
veszélyeztetné a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát. Az e tárgyban
hozott határozat felülvizsgálata szintén biztosított, az erre irányuló eljárást a Vtv.
részletesen szabályozza.
Az 53/D. § (1) bekezdése a személyszállítási irányelv 1. cikk 8. pont (3d)
bekezdésének átültetése.
36
A miniszter 53/C. (1) bekezdése, valamint az 53/D. § szerinti eljárásaira a Ket.
rendelkezései irányadóak, azonban az ügyintézési határidő 60 nap, a miniszter a
vasúti társaság álláspontját köteles megismerni. A határidőbe nem számít bele annak
az eljárásnak az időtartama, amelyben a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a
szolgáltatás veszélyezteti-e a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát.
A 15. §-hoz
A § a személyszállítási irányelv 2. cikk 4. pontjának átültetését szolgálja. Változik a
keretmegállapodás hosszára vonatkozó rendelkezések. A keretmegállapodás
alapesetben öt évre köthető, de lehetőség van az eredeti időtartamával megegyező
időtartammal való meghosszabbítására. Új elemként jelentkezik, hogy a szakosított
infrastruktúrát használó, jelentős és hosszútávú befektetéseket igénylő szolgáltatás
esetében a keretmegállapodás 15 éves időtartamra is megköthető. Az új 57/A. §-ban
az irányelv 2. cikk 4. pont utolsó mondata kerül átültetésre annak érdekében, hogy a
keretmegállapodásra vonatkozó új rendelkezések átvétele és alkalmazása minél
zökkenőmentesebbé váljon.
A 16. §-hoz
A § az utasjogi rendelet 30. cikkének és a személyszállítási irányelv 1. cikk 8. pont
(3b) pontjának átültetését szolgálja. A 1371/2007/EK rendelet 30. cikk feladatként
tűzi ki a tagállamok számára, hogy a rendelet végrehajtásáért felelős szervet vagy
szerveket jelöljék ki. Magyarországon a vasúti igazgatási szerv (jelenleg a Nemzeti
Közlekedési Hatóság) az a szerv, amely a leginkább alkalmas a feladat ellátására. A
közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyának vizsgálatára jogosult
szervezetet pedig maga a személyszállítási irányelv határozza meg, mivel utal a
2001/14/EK irányelv 30. cikkére. A 30. cikkben meghatározott szabályozó szerv
feladatait Magyarországon a vasúti igazgatási szerv (a Nemzeti Közlekedési
Hatóság) látja el.
A jelen rendelkezésekkel a vasúti igazgatási szerv részére adott bírságolás
szabályait mérlegelési jogkörbe utaljuk, azaz a bírság megállapítása diszpozitív
szabályozással történik, a mérlegelés feltételeinek rögzítésével, mint garanciális
elemekkel.
A 17. §-hoz
A § az utasjogi rendelet 30. cikkének való megfelelést, valamint a 2007/58/EK
irányelv 1. cikk 8. pont (3b) pontjának átültetését szolgálja. Az említett
rendelkezésekben foglaltak szerint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti
személyszállítást igénybe vevő utasok jogai vonatkozó rendelkezések betartásának
ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya
veszélyeztetésének vizsgálata során született érdemi határozatok esetében is
biztosítva van a közzétételi kötelezettség, azaz a társadalmi kontroll lehetősége.
37
A 18. §-hoz
A § az utasjogi rendelet 30. cikkének való megfelelést szolgálja. A cikk kimondja,
hogy ki kell jelölni egy vagy több olyan szervet, amely az utasjogi rendelet
előírásainak megtartását ellenőrzi, az utasok jogait védi. A szerv (vagy szervek)
olyan intézkedéseket hozhat(nak), amelyek biztosítják az utasok jogainak tiszteletben
tartását. Ezen kívül az utasoknak joguk van panaszt benyújtani az adott szervhez. A
Vtv.-be beépíteni kívánt 79/A. § és 79/B. § a 30. cikknek megfelelően alakítja ki azt
az eljárásrendet, amely biztosítja az utasok jogainak érvényesülését. Az eljárás
hivatalból és kérelemre is indulhat. A 30. cikkben kért intézkedések jogsértés esetén
a következők: a vasúti igazgatási szerv előírhatja a vasúti társaság részére a
tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét, megtilthatja a
jogsértő magatartás folytatását, külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot
szabhat ki, valamint a jogsértőt kötelezheti az eljárás költségeinek megtérítésére. A
kérelemre indult eljárás feltétele az, hogy a kérelmező előzetesen panasszal éljen a
vasúti társaság felé, és a panaszát a vasúti társaság elutasítsa. A panasz alapján a
vasúti igazgatási szerv a rendelkezésére álló bármilyen hatósági lépést megtehet.
A 19. §-hoz
A mozdonyvezetői irányelv által bevezetett új intézmények, mint az engedély és a
tanúsítvány, illetve az egységes egészségi és szakmai alkalmasságra vonatkozó
előírások betartásának ellenőrzése a közlekedési hatóság feladata. Feladatának
ellátásához szükségessé vált a vonatkozó jogszabályban meghatározni a feladat- és
hatásköröket, a kapcsolódó hatósági adminisztratív feladatokat, illetve rendelkezni a
személyes adatok kezeléséhez való jogosultságról (lásd 21. §-hoz írott indokolás).
A 20. §-hoz
Kapcsolódóan az előző §-ban leírtakhoz, e módosítás részletesen szabályozza az
engedélyekre, illetve tanúsítványokra meghatározott előírások be nem tartása esetén
alkalmazható jogkövetkezményeket. Figyelemmel a vasúti rendszerek közötti
átjárhatóságra, a más EGT-tagállam hatósága által kiállított engedélyek, illetve nem
honos vasúti társaságok által kiállított tanúsítványok esetére megfelelő
részletességgel kerül megállapításra a követendő eljárás, tiszteletben tartva az adott
tagállam szuverenitását.
A 21. §-hoz
A képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és
véleményezését végző személyek nyilvántartását a közlekedési hatóság vezeti. A
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (Avtv.) 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető,
ha
a)	ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
38
b)	azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott
körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az Avtv. rendelkezéseinek értelmében a nyilvántartás vezetéséhez törvényi
felhatalmazás szükséges.
A 22. §-hoz
A 1370/2007/EK rendelet szabályaival összhangban a tervezet rendelkezik arról az
esetről, ha a belső szolgáltató a közszolgáltatási szerződés részére történő közvetlen
odaítélésekor helyi járattal a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi
területén végez vasúti közösségi közlekedési személyszállítási szolgáltatást. Ebben
az esetben az illetékes hatóság közigazgatási határán kívül végzett szolgáltatást a
belső szolgáltató a közszolgáltatási szerződés részére történő odaítélését követően
legfeljebb egy évig végezheti.
A jogbiztonság és a szolgáltatók jogos gazdasági érdeke is megköveteli, hogy a
tervezet hatályba lépésekor már érvényben lévő közszolgáltatási szerződések
továbbra is érvényben maradjanak és azok alapján a szolgáltatók e szerződések
érvényességi idejének lejártáig végezhessék a szerződés szerinti személyszállítási
közszolgáltatást. Ennek biztosítására a tervezet tartalmazza a szükséges
rendelkezést.
A Vtv. 87. §-ának új (12) bekezdése az 1371/2007/EK rendelet (Utasjogi Rendelet)
V. fejezetében foglalt rendelkezések átültetését jelenti az Utasjogi Rendelet 2. cikk
(4)	bekezdésében foglalt mentességek figyelembe vételével.
A 23. §-hoz
A III. vasúti csomag gyakorlati alkalmazásának biztosítása érdekében szükségessé
vált egyrészt már meglévő felhatalmazó rendelkezések szabályozási tárgyként
történő szétválasztása, másrészt szükségessé vált új felhatalmazó rendelkezések
Vtv.-be történő illesztése a szükséges végrehajtási szabályok megalkotása
érdekében.
A 24. §-hoz
E § a szükséges jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 25. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a személyszállítási irányelv hatályba lépésének időpontja 2009.
június 4., míg a III. vasúti csomag másik két elemének, illetve a közszolgáltatási
rendelet hatályba lépése 2009. december 3., szükségessé vált a rendelkezések
hatályba lépésének differenciált megállapítása.
39
A trolibuszra vonatkozó szabályozás módosulása miatt a koncesszióról szóló 1991.
évi XVI. törvényt is módosítani szükséges.
A Ket. szabályozási koncepciójának változása folytán - annak 2009. október 1-én
történő hatálybalépésére tekintettel - válik szükségessé az 53/B. § (4) bekezdésében
rögzített eljárási határidő munkanapban történő meghatározása, amely a Ket.
novellával egyidejűleg lép hatályba.
A 26. §-hoz
E § rendelkezik a III. vasúti csomag részét képező jogszabályok, a közszolgáltatási
rendelet, illetve a hazai szakmai gyakorlatban elfogadott és a Vtv.-ben meghatározott
értelmező rendelkezések közötti esetleges értelmezési kérdések tisztázásáról.
A 2004/49/EK irányelv (vasútbiztonsági irányelv) nemzeti jogba történő átültetése
során átvett vasútbiztonsági tanúsítvány, és vasútbiztonsági engedély, illetve a
mozdonyvezetői irányelv által meghatározott vasúti járművezetői engedély, és
tanúsítvány pontos tartalmi elkülönítése ugyancsak e § rendelkezései alapján valósul
meg.
A 27. §-hoz
A közlekedési hatóság bírságolási eljárásrendjének egységesítése érdekében a Vtv.,
az Lt. és Vkt. közötti összhang megteremtése miatt szükséges a módosítás.
A 28. §-hoz
A közlekedési hatóság bírságolási eljárásrendjének egységesítése érdekében a Vtv.,
az Lt. és Vkt. közötti összhang megteremtése miatt szükséges a módosítás.
A 29. §-hoz
Az utasjogi rendelet felhatalmazása alapján mentességgel kívánunk élni a vasúti
közlekedési rendszerek akadálymentesítésének határideje vonatkozásában is. A
hazai jogrendszerrel való összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvényben szereplő határidő módosítása.
A 30. §-hoz
E § a közösségi jognak való megfelelést rögzíti.
40