﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9555. számú
törvényjavaslat
a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre
vonatkozó egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. április
2009. évi .... törvény
a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre
vonatkozó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a közbiztonság növelésének, a lakosság biztonságérzete javításának elősegítésére,
a helyi rendészeti feladatok egységes és hatékony ellátása, az ebben közreműködők
együttműködésének fokozása, a közterületek rendjének védelme, valamint annak rendjét megbontó
jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, továbbá a védett
természeti értékek és területek megóvása érdekében a következő törvényt alkotja:
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX.
törvény módosítása
1.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására
a)	a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei,
b)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok létesítményei
vonatkozásában jogosult.
(2)	A rendőrség hatósági jogkörét
a)	a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a
honvédelemért felelős miniszter,
b)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter
gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.”
2.	§
Az Fbtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres
biztonsági őrséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével
működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles
létrehozni, működtetni, fenntartani, vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező
szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági őrség költségeit a kötelezett viseli.”
3. §
Az Fbtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban
1
a)	hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak
megvalósítását;
b)	a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja,
visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati
igazolványát;
c)	határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;
d)	hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;
e)	kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;
f)	ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.
(2)	A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti
határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott
objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására
vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség
őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat.
(3)	Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy
a)	az 1. § (3) bekezdése szerinti, jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az
abban meghatározott határidőig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres
biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,
b)	a fegyveres biztonsági őrséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette,
c)	a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,
határozattal felhívja a kötelezettet vagy - a c) pontban meghatározott esetben - a fegyveres
biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak
teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.
(4)	Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti
határozatban foglaltaknak
a)	a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tíz munkanapon belül,
b)	a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül
nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget
működtető szervezet költségére - a rendőrség hajtja végre.”
4.	§
Az Fbtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó,
szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja. A fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben
meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági
szolgálati igazolvány igazolja.”
5.	§
(1)	Az Fbtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha
2
a)	megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és
b)	a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet
képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati
helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és
gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett.
(2)	A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy
a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A
kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a
rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására
vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(3)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a
hatósági szolgálati igazolványt határozattal
a)	visszavonja, ha
aa)	a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,
ab)	a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,
ac)	a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;
b)	bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.
(4)	Ha a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka
megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.
(5)	A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának a tényéről a
kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.”
(2) Az Fbtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről - a hatósági szolgálati igazolványok
hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából -
nyilvántartást vezet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	a fegyveres biztonsági őr
aa)	nevét, szolgálati beosztását,
ab)	munkáltatójának megnevezését;
b)	a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság megnevezését;
c)	a hatósági szolgálati igazolvány
ca)	sorszámát, valamint
cb)	érvényességére vonatkozó tényt.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági őr tevékenysége jogszerűségének
ellenőrzése céljából nyilvános.
(4)	A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig
kezeli a nyilvántartásban.
(5)	Ha a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartásban - a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása időpontjáig - rögzíteni kell.”
3
6. §
(1)	Az Fbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a
következő c) ponttal egészül ki:
[A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:]
„b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő vagy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért
személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani vagy a rendőrségre előállítani;
c)	az a)-b) pont szerint igazoltatott, visszatartott vagy előállított személytől a bűncselekményből
származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni,
ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.”
(2)	Az Fbtv. a következő 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint
a rendőrségnek.
(2)	Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz
alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes
képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.
(4)	A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz
alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a
tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon
belül lehet előterjeszteni.
(5)	A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási
hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
10/B. § A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel,
a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi
őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az
önkormányzati szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel.”
7.	§
(1)	Az Fbtv. 12. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság
működési területén jogosult és köteles:]
„i) természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében
természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás
veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy
tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető,
továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni;
4
j) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára
nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem
veszélyeztető módon - lezárni.”
(2) Az Fbtv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság
működési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség
védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság
működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.”
8. §
Az Fbtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz
alkalmazásáról a munkáltató útján haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz a rendőrségnek.
(2)	Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedése, annak
elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal
fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(3)	A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége
végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei
nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel
rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását
kezdeményezni.
(4)	A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat
tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az
önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról,
annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát
együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5)	Ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi
őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje
alatt - a rendőrség kérésére - a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati
természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.
(6)	A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat
tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a
hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a
halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a
társadalmi szervezetekkel.”
9.	§
Az Fbtv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a
mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A mezőőr
5
szolgálati igazolványának kiadására és nyilvántartásba vételére a 7-7/A. § rendelkezéseit kell
alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele
után szolgálati naplót ad ki.”
10.	§
(1)	Az Fbtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint -
ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a
rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a
hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.”
(2)	Az Fbtv. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5)	A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és
pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi
őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az
önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel.”
11. §
Az Fbtv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Akinek a mezőőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát
vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint
elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
12.	§
Az Fbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a
hegybíró által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának
kiadására és nyilvántartásba vételére a 7-7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A hegybíró a
hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
13.	§
(1)	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felügyelet feladata:]
„d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a
közrend védelmében;”
6
(2) A Kftv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. Az e törvényben meghatározott
feladatkörében eljáró felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy az e
törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott
tevékenység folytatására, valamint intézkedésére való jogosultságát a közterület-felügyelet
szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott hatósági szolgálati
igazolvány igazolja.”
14.	§
A Kftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét
veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát
hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel
igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató
szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.”
15.	§
A Kftv. 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felügyelet a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak
körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát
együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(4)	Ha a rendőrség a felügyelet illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a
fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a felügyelet a feladatainak végrehajtását és
szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.”
16.	§
(1)	A Kftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres,
illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez illetékességi területén.
(2)	A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából
lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a
továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.
(3)	A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára
nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A képfelvevő
elhelyezésének szükségességéről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a
felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
(4)	A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a
képfelvevők által megfigyelt területről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a
felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.
7
(5)	A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon
figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés
tényéről.
(6)	A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel csak a rögzítés helyszínén elkövetett
bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-,
szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során, a felügyelői intézkedés jogszerűségének
közigazgatási hatósági eljárásban történő vizsgálata céljából, továbbá az érintett személy jogainak
gyakorlása érdekében használható fel.
(7)	A felügyelet
a)	a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,
b)	a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével
törli.
(8)	A (6) bekezdés szerinti eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok, információk
biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (7) bekezdés
szerinti időtartamon belül merül fel - a felügyelet a (3) bekezdés alapján rögzített felvétel
kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül
nem indul olyan büntető-, szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás, amelyben a felvétel
felhasználható, azt haladéktalanul törölni kell.
(9)	Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére
ezen eljárás szabályait kell alkalmazni. A felvételt, illetve annak másolatát a (6) bekezdés szerinti
eljárásban való felhasználás érdekében történő átadás után a felügyelet a továbbiakban nem
kezelheti.”
(2) A Kftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési,
technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így
különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától
megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel
törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.
(2)	A 7. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 7. § (2) és (3) bekezdése szerint
rögzített felvételt megkeresésre
a)	a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntetőeljárásban,
b)	a szabálysértési hatóság és a bíróság részére szabálysértési eljárásban
bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.
(3)	Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély
keretében - a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a
megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.
A felvétel nem továbbítható, ha az a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.
8
(4)	Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés
érinti, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak
továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével a 7. § (7)
bekezdésében meghatározott határidőn belül van lehetőség.”
17.	§
A Kftv. 10. és 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott
feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából
az igazoltatott személy
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban
együtt: lakcím) kezeli.
(2) A felügyelet jogosult az elszállított, a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű
tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapítása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról
szóló törvényben meghatározott adatot - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból.
Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.
11.	§ Az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyes
adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők.”
18.	§
(1)	A Kftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a
miniszter a jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetőjének
kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.
(2)	A jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetője haladéktalanul
értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó
körülmény bekövetkezett.
(3)	A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a
hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha
a)	a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt,
b)	a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.”
(2)	A Kftv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A miniszter a felügyelőkről, a számukra kiadott hatósági szolgálati igazolványról,
valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről - a hatósági szolgálati
igazolványok hitelességének és a felügyelők azonosításának céljából - nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
9
a)	a felügyelő
aa)	nevét,
ab)	születési helyét és idejét,
ac)	lakcímét,
b)	a munkáltató szerv megnevezését és címét,
c)	a hatósági szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.
(3)	A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.
(4)	A miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig
kezeli a nyilvántartásban.
(5)	A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, amelyet a miniszter
által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”
19.	§
A Kftv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A felügyelő a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt igazoltatja, és az elkövetés helye
szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja.
Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.”
20.	§
A Kftv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolítja a közterületen
szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot
veszélyezteti.
(2)	A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem
rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést
helyez el, amely tartalmazza a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.
(3)	A (2) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 30 napot követően a felügyelő az
érintett járművet elszállítással eltávolítja.
(4)	A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A
felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a
felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.
(5)	Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított
járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet
értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű
értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási
költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(6)	Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett
vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen
szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza,
10
rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset
alkalmazhat. A kerékbilincs alkalmazásáról a felügyelő jelentést tesz a jegyzőnek.
(7)	A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az
intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján -
közreműködőt vehet igénybe.
(8)	Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A
járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet
nem terheli kártalanítási kötelezettség.”
21.	§
A Kftv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület
rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt,
járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
(2) A felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során az önkormányzat
tulajdonában, használatában lévő területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül
belépni kívánó személyt igazoltathatja, belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott
tartózkodókat igazoltathatja és eltávolíthatja.”
22.	§
A Kftv. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati
eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálása a rendőrség
hatáskörébe tartozik.
(4)	A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes
képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.
(5)	A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a
panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől
számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3
hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6)	A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási
hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.”
23.	§
(1)	A Kftv. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A felügyelő által használható eszközök”
(2)	A Kftv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„24. § (1) A felügyelő:
a)	a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró
palackot,
b)	a saját életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására gumibotot,
c)	súlyos sérüléssel fenyegető, vagy a személye ellen intézett támadás, illetőleg az életét, testi
épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, valamint vagyonvédelemre testi erőt,
könnygázszóró palackot, valamint szájkosárral ellátott szolgálati kutyát (a továbbiakban együtt:
kényszerítő eszköz)
alkalmazhat.
(2)	A gumibot, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé
teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(3)	Ha a gumibot, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazása következtében a jogszerű
intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő - a tőle elvárható módon - köteles
gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi
ellátásáról.”
24.	§
(1)	A Kftv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A gumibot, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazását az intézkedést követően
haladéktalanul - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a
rendőrségnek.
(2)	Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a gumibot vagy a kényszerítő eszköz
alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz
előterjesztésére, valamint elbírálására a 23. § (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2)	A Kftv. a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A felügyelői könnygázszóró palack, illetve gumibot típusa megegyezik a rendőrségnél
rendszeresített típussal.
(2)	A felügyelet könnygázszóró palackot, illetve gumibotot - térítés ellenében - a rendőrségtől
igényelhet.
26/B. § A felügyelő kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat
aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye kényszerítő eszköz további
alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is
biztosítható.”
25.	§
A Kftv. 29. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
12
„b) a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
ba)	a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során
felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat;
bb)	a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, könnygázszóró palack, a gumibot, a szolgálati
kutya alkalmazásának eljárási szabályait, a könnygázszóró palack és a gumibot igénylésének
rendjét, átvételének, illetve visszavételének szabályait, a térítés módját;
bc)	az egyenruhára vonatkozó szabályokat;
bd)	a hatósági szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel
kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;
be)	a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét;
bf)	a közterület-felügyelet által üzemeltetett képfelvevő technikai követelményeit.”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
26. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 68. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A rendőrség megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy
korlátozza a nézők számát, ha
a)	a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy
b)	az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a
rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként
jelen lehet.”
27.	§
Az Stv. a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények
biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes
konzultációt követően - a rendőrség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel, valamint a
sportigazgatási szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően határozza meg.
(2)	A sportrendezvény biztonsági minősítése
a)	normál,
b)	fokozott, vagy
c)	kiemelt
biztonsági kockázatú lehet.
(3)	Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli
biztonságért a szervező felel.
13
(4)	Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a
rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.
(5)	A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről
az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők
magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő
életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.”
28.	§
Az Stv. 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e
minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból
a rendező megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét és azonosító számát jól
látható módon tartalmazó kitűzőt visel.
(4)	A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező
köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott
és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a
normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A
rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.”
29.	§
Az Stv. 71. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem
felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a
sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja
személyazonossága igazolására.
(4)	A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény
biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is
jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a
rendőr jogosult.
(5)	A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás
lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles
tájékoztatni, és e feltételeket a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.”
30.	§
Az Stv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző
rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a kiemelt biztonsági kockázatú
sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a
résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.
(2) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező
14
a)	csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet;
b)	személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya)
kiváltását teheti kötelezővé;
c)	a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi,
és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival.
(3)	Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem
egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést
meg kell tagadni.
(4)	Nem állítható ki névre szóló belépőjegy, bérlet, illetve klubkártya olyan személy részére, aki a
sportrendezvény látogatásától eltiltás, vagy a sportrendezvényről, sportlétesítményből kitiltás
hatálya alatt áll.”
31.	§
Az Stv. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § (1) A szervező névre szóló belépőjegyet és bérletet, a sportszervezet klubkártyát állíthat ki
és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre
jogosult személy nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban: természetes személyazonosító
adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező vagy sportszervezet annak érvényességét
követő 24 óráig nyilvántartja.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az
abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy
szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való
eltiltás során használható fel.
(3)	Az (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot
megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési
eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.”
32.	§
Az Stv. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak
helyszínén - a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket jogosult
kamerával vagy más képi adathordozóval (a továbbiakban együtt: kamera) megfigyelni, és a
felvételt rögzíteni. A szervező a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak
helyszínén - a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket kamerával
megfigyeli, és a felvételt rögzíti.”
33.	§
Az Stv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú
15
sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások
felhasználásának részletes szabályait.”
A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény módosítása
34.	§
A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 2. §-a a következő (5)-(7)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendőrség a polgárőrséggel - annak kezdeményezésére - írásbeli együttműködési
megállapodást köt, ha a szervezet a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül legalább
hármat ellát.
(6)	A polgárőrség a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak
körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát
együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(7)	Ha a rendőrség a polgárőrszervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a
fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és
szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.”
35.	§
(1)	A Pőtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra
különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.”
(2)	A Pőtv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t. A gázspray használata
esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy
részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról,
hogy a sérültet orvos elláthassa.”
36.	§
A Pőtv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített
típussal.
(2)	A rendőrséggel írásba foglalt megállapodás alapján együttműködő polgárőrszervezet gázspray-t
- térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.”
37.	§
A Pőtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának
biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset
16
helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és
utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább
10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
(2)	A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul
értesíti a rendőrséget. Értesítése kiterjed különösen a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint
arra, hogy megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
(3)	A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött
együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos
átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri
feladatokat ellátni.
(4)	A jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó
lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles
összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak
kell lenniük.
(5)	Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély”
jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni:
a)	lakott területen kívül minden esetben,
b)	lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és egyértelműen nem látható.
(6)	A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során a 3. § (4) bekezdésében
meghatározott ruházatot visel.”
38.	§
A Pőtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait;
b)	a gázspray igénylésének rendjét, a térítés módját, a gázspray átvételének, valamint
visszavételének szabályait.”
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
39.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.)
9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A járműtulajdonos (üzemben tartó) kérésére a járműnyilvántartás tartalmazza a
járműtulajdonos (üzemben tartó) rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét,
telefonszámát vagy elektronikus levélcímét.”
40.	§
(1) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
17
[A nyilvántartásból igényelheti(k): a települési önkormányzat jegyzője]
„eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő
feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f)
pontjaiban, a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjaiban, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a
9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;”
(2)	A Kknyt. 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„h) a közterület-felügyelet a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f)
pontjaiban, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a 9. § (4) bekezdésében
megjelölt adatokat;”
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
41.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 2. §-a a
következő új 31-35. ponttal egészül ki:
„31. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő
eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
32.	gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény
működtetésére alkalmas;
33.	gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a
légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
34.	riasztó- és vaktöltény : lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló
töltény;
35.	színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére
alkalmas eszköz.”
42.	§
Az Ftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:
a)	a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a
lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a
lőfegyver kiállításához;
b)	a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem,
a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához;
c)	az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény
alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához,
az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország
területén történő átszállításához;
d)	a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver
megszerzéséhez, tartásához;
e)	a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához;
f)	a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez.”
18
43. §
Az Ftv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és
riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a színházi fegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a
lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási
kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.
(2) A 3. § (1) bekezdését az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyvernek, a
lőfegyverdarabnak, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a
hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező
szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére
is alkalmazni kell.”
Záró rendelkezések
44.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hatvanadik
napon lép hatályba.
(2)	E törvény
a)	30. §-a 2011. július 1-jén,
b)	32. §-a 2010. július 1-jén,
c)	39-40. §-a 2010. január 1-jén,
d)	41-43. §-a 2009. október 1-jén
lép hatályba.
(3)	E törvény 2011. július 2-án hatályát veszti.
45.	§
(1)	Az Fbtv.
a)	1. § (1) bekezdésében a „rendvédelmi szervek nem” szövegrész helyébe a „központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) jogszabállyal nem”
szöveg,
b)	1. § (2) bekezdésében, valamint 22. § (4) bekezdésében a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a
„rendőrség” szöveg, 8. § (4) bekezdés h) pontjában a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a
„hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „Kormány által
rendeletben kijelölt szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 12. § f) pontjában és 23. § (1)
bekezdés c) pontjában a „legközelebbi rendőri szervhez” szövegrész helyébe a „rendőrségre”
szöveg, 12. § g) pontjában az „az illetékes rendőri szervnek” szövegrész helyébe az „a
rendőrségnek” szöveg, 21. § (1) bekezdésében és 28. § (1) bekezdésében az „az illetékes
rendőrkapitányság” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg, 21. § (2) bekezdésében és 28. §
(2)	bekezdésében az „az illetékes rendőrkapitányságot” szövegrész helyébe az „a rendőrséget”
19
szöveg, 23. § (1) bekezdés d) pontjában a „legközelebbi rendőri szervnek” szövegrész helyébe a
„rendőrségnek” szöveg, valamint 25. § (1) bekezdésében az „az illetékes rendőrkapitányságnak”
szövegrész helyébe az „a rendőrségnek” szöveg,
c)	1. § (3) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv a közigazgatási hatósági eljárás
általános szabályai szerint” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,
d)	1. § (6) bekezdésében a „szervezetében is” szövegrész helyébe a „szervezetében (a továbbiakban:
fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is” szöveg, 2. § (2) bekezdésében, valamint 5. §
(1)	bekezdésében a „kötelezett” szövegrész helyébe a „kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági
őrséget működtető szervezet” szöveg,
e)	3. § (1) bekezdésében a „törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban” szövegrész
helyébe a „törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban”
szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „elrendelő határozatban szereplő” szövegrész helyébe az „adott”
szöveg,
f)	11. §-ában az „igazgatóság” szövegrész helyébe a „nemzeti park igazgatóság” szöveg, 12. §
bevezető szövegében az „az igazgatóság” szövegrész helyébe az „a nemzeti park igazgatóság”
szöveg,
g)	12. § b) pontjában a „beleértve a védett természeti értéket és területet” szövegrész helyébe a
„beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a NATURA 2000 területet” szöveg,
h)	14. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „ellátott hivatalos” szövegrész helyébe az „ellátott,
intézkedésre jogosult hivatalos” szöveg,
i)	14. § (1) bekezdés c) pontjában a „szerzett védett” szövegrész helyébe a „szerzett természeti vagy
védett” szöveg
lép.
(2)	A Kftv.
a)	1. § (6) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény vagy kormányrendelet”
szöveg,
b)	2. § (3) bekezdésében a „Ktv.-ben” szövegrész helyébe a „köztisztviselők jogállásáról szóló
törvényben” szöveg,
c)	12. §-ában az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 23. § (1)
bekezdésében az „az államigazgatási eljárás” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági
eljárás” szöveg, valamint 23. § (2) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a
közigazgatási hatósági” szöveg
lép.
(3)	A Pőtv.
a)	1. § (2) bekezdésében a „szerint közfeladatot” szövegrész helyébe a „szerint - tevékenysége
ellátása során - közfeladatot” szöveg,
b)	4. §-ában az „az elkövetőt” szövegrész helyébe az „illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten
ért személyt” szöveg
lép.
46. §
(1)	Hatályát veszti az Fbtv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálati igazolványokat,”
szövegrész, 10. § (9) és (10) bekezdése, 16. § (1) bekezdésében az „, a védett természeti területet és
értéket” szövegrész, 18. § (3) bekezdésében a „természetvédelmi terület,” szövegrész, 30. § (4)
20
bekezdése, valamint az Fbtv.-nek a kormányzati szervezetalakítással összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvénnyel megállapított és az egyes jogszabályok és
jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvénnyel
módosított 31. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Kftv. 2. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: Ktv.)” szövegrész, 15. § (3)
bekezdésében az „(a továbbiakban: Rtv.)” szövegrész, 23. § (1) bekezdésében a „- ha jogszabály
másként nem rendelkezik -” szövegrész, 25. §-a, valamint 28/A. §-a.
21
Általános indokolás
a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre
vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A közbiztonság és a közrend védelmében a rendőrség mellett a fegyveres biztonsági őrségre, a
természetvédelmi és mezei őrszolgálatra, a közterület-felügyeletre (a továbbiakban: felügyelet),
valamint a polgárőrségre is rendkívül fontos szerep hárul. Erre tekintettel szükséges megvizsgálni,
hogy az említett szervezetek feladatát, működését meghatározó jogszabályok mennyiben segítik elő
a közbiztonság és a közrend védelme érdekében megvalósuló együttműködésüket.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.), a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Kftv.), valamint a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pőtv.)
hatályos szabályozása alapján megállapítható, hogy mindhárom törvény egyértelműen rögzíti e
szervezetek és a rendőrség kapcsolatát. A végrehajtási rendeletek meghatározzák a rendőrség
hatósági felügyeleti tevékenységét, szakmai irányítását, a szabálysértések és bűncselekmények
esetén történő intézkedéseket, továbbá az együttműködés kereteit. A Kftv. 6. § (1) bekezdése,
valamint a Pőtv. 2. §-a deklaratív módon meghatározza, hogy a felügyelet, illetve a polgárőrség a
tevékenysége során mely szervekkel és szervezetettekkel működhet együtt, meghatározza továbbá
az együttműködés kereteit, valamint kimondja, hogy ennek tartalmi elemei együttműködési
megállapodásban rögzíthetők.
Mivel azonban a Kftv.-vel, illetve a Pőtv.-vel szemben az Fbtv. jelenleg egyáltalán nem tartalmaz a
hatálya alá tartozó szervezetek, valamint a közbiztonság és a közrend védelme, fenntartása során a
rendőrségen kívül közreműködő további szervezetekkel való együttműködésre utaló rendelkezést, a
törvényi szintű szabályozás egysége, továbbá a közbiztonság és a közrend hatékonyabb megóvása
érdekében e törvényben is rögzíteni szükséges az egyes szervezetek kölcsönös együttműködési
kötelezettségét.
Tekintettel arra, hogy az együttműködés rendkívül sokrétű lehet, annak legfontosabb elemeit
jogszabályban célszerű rögzíteni. Törvényi szabályozást igényelnek továbbá a személyes szabadság
korlátozására, a kényszerítő eszközök alkalmazására, az adatvédelemre - különösen pedig az
együttműködés során az érintettek által megismert személyes adatok kezelésére -, az egyes szervek
értesítési kötelezettségére, illetve annak eseteire, a közös szolgálatszervezés és -ellátás szabályaira
irányadó előírások, a felkészülésre, a közös feladatellátására, valamint a szakmai együttműködés
egyéb formáinak a meghatározására vonatkozó normák.
A Javaslat megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat lássanak
el a közúti közlekedési balest helyszínén, illetve az óvoda és általános iskola fenntartójával kötött
együttműködési megállapodás alapján az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása a sporthuliganizmus visszaszorítását célozza. A
sportesemények biztonsága, a rendbontók elleni fellépés hazánkban dogmatikailag nem függ össze
a gyülekezési jog szabályozásával, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket
megzavaró rendbontók elleni fellépéssel. Ugyanakkor a tapasztalati tények szerint a rendbontásban
érintett elkövetői körök között átfedés van, a sporthuligánok mintegy felbujtóként/végrehajtóként
szerepelnek az utcai erőszakos cselekmények hátterében. Mindezek alapján a sporthuliganizmus
elleni hatékonyabb fellépés közvetett módon a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények
biztonságát is szolgálja.
22
A sporthuliganizmus visszaszorítása csak az állami szereplők, a szurkolók, a sportszervezetek és a
szervezők együttműködésével lehetséges. A szabályozás természetesen nem csak a futball-
huliganizmus visszaszorítását célozza. A hatékony fellépés valamennyi szereplő összefogását
igényli, nem pusztán rendőri kérdés. Ezt az együttműködési készséget kell akár jogszabályi úton,
szankciókkal is kikövetelni az utcai rendbontások kezelése érdekében.
Az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényt (a továbbiakban: Törvény). A Törvény elfogadása
nyomán a hatósági eljárások átfogó felülvizsgálata vált szükségessé, amelynek célja az ágazati
törvényekben - köztük az Fbtv.-ben, illetve a Kftv.-ben - található egyes hatósági eljárásokra
vonatkozó szabályok és a Ket. közötti összhang megteremtése, a hatósági eljárásokkal kapcsolatos
terminológiai egység kialakítása, valamint az eljárások és az ügyintézés egyszerűsítésén keresztül
az adminisztratív terhek lehetőség szerinti csökkentése. A felülvizsgálat során az ágazati
jogszabályokban minden olyan módosítást el kell végezni, amely egyértelművé teszi a hatósági
jogkörök megosztását, az eljárási szabályok értelmezésének megkönnyítését.
23
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás pontosítja az Fbtv. 30. § (4) bekezdésében szereplő rendelkezést (és
egyidejűleg azt hatályon kívül is helyezi), mivel annak szövegezése folytán nem egyértelmű, hogy
mely létesítmények vonatkozásában van lehetőség fegyveres biztonsági őrség létrehozására, illetve
hogy ezen fegyveres biztonsági őrség felett abban az esetben is a Magyar Honvédség gyakorol-e
felügyeletet, ha a honvédségi objektumok őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrséget nem e szerv
alapította. A Javaslat szerinti módosítás egyértelművé teszi, hogy a felügyelet ellátására
valamennyi, a Magyar Honvédségnél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában e szerv
köteles.
A 2. §-hoz
Az Fbtv. hatályos rendelkezései szerint az őrzési kötelezettséget megállapító határozat kötelezettje a
fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, illetve többségi tulajdonában lévő szervezettel
köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel
rendelkező szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit. A jelenlegi szabályozás a gyakorlati
jogalkalmazás során felmerült igényeknél szűkebb körben teszi lehetővé a fegyveres biztonsági
őrség létrehozását, illetve működtetését.
Az Fbtv. 2. § (1) bekezdésének módosítása nyomán a fegyveres biztonsági őrség a jövőben a
kötelezett többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy
az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján is létrehozható, illetve működtethető lesz.
A 3. §-hoz
Az Fbtv. 4. §-a módosításának elsődleges indoka a Ket. módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény
Országgyűlés általi elfogadása. A Ket. módosításának célja többek között az ágazati törvényekben -
így az Fbtv.-ben - található egyes hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok és a Ket. közötti
összhang megteremtése, illetve a hatósági eljárásokkal kapcsolatos terminológiai egység
kialakítása. Az Fbtv. 4. §-ának újraszabályozása során a szükséges módosítások megfelelő módon
átvezetésre kerültek.
Az Fbtv. 4. §-ának módosítása a fentieken túl a rendőrségnek a fegyveres biztonsági őrség
szolgálati igazolványával kapcsolatos hatásköreit is érinti.
A Ket. 85. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a hatósági igazolványt az ügyfél adatainak vagy jogainak
rendszeres igazolására - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott esetben - a hatóság adja ki. Az Fbtv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja ezzel szemben
úgy rendelkezik, hogy a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén a kötelezett
szerzi be, adja ki és vonja be a fegyveres biztonsági őrség szolgálati igazolványát, valamint végzi
azok nyilvántartását. Tekintettel arra, hogy az őrzésre kötelezett az Fbtv. előírásai szerint nem
kizárólag hatóság lehet, a fenti ellentmondás kiküszöbölése érdekében módosítani szükséges az
Fbtv. szolgálati igazolványra vonatkozó előírásait. Az Fbtv. 4. § (1) bekezdés b) pontjának,
valamint az 5. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő módosításával a Javaslat megteremti a
kérdéses rendelkezések összhangját.
A Javaslat szolgálati igazolványra vonatkozó módosításai egyúttal a kiadásukkal kapcsolatos eljárás
egyszerűsítését is szolgálják.
24
A fegyveres biztonsági őrök szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel történő ellátásának
megszervezését, az igazolványok és jelvények kiadását, nyilvántartását - a fegyveres biztonsági
őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelet 33. §
(2)	bekezdése alapján - jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Humánigazgatási és
Fejlesztési Főosztálya végzi.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében a szolgálati igazolványok kiadásának jogkörét a rendőrség
hatáskörébe célszerű utalni, hiszen a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos valamennyi
felügyeleti tevékenységet e szerv látja el. A Javaslat szerinti módosítások nyomán a szolgálati
igazolványok legyártása, nyilvántartása és kiadása iránt a továbbiakban egyaránt a felügyeletet
ellátó hatóság intézkedik.
Az Fbtv. Javaslat által újra megállapított 4. § (1) bekezdésének c) pontja a rendőrség feladatává
teszi a fegyveres biztonsági őrség őrségutasításának és őrutasításának jóváhagyását. Mivel a
kérdéses dokumentumokra vonatkozóan a hatályos törvényszöveg anyagi jogi szabályokat nem
tartalmaz, az Fbtv. Javaslattal megállapított 4. § (2) bekezdése megteremti az e dokumentumokra
vonatkozó szabályozás tartalmát.
A 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja a normaszöveget, valamint a Ket. szabályainak megfelelően kimondja, hogy a
fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való
jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.
Az 5. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza az Fbtv. 7. §-ának a fegyveres biztonsági őr alkalmazására vonatkozó
követelményeit, emellett megállapítja a fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványának
kiadásával, visszavonásával és bevonásával kapcsolatos - és a korábbi törvényszövegből jórészt
hiányzó - rendőrségi feladatokat.
A hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének
az ellenőrzése céljából a fegyveres biztonsági őrség tagjainak rendőrségi nyilvántartása szükséges.
A Javaslat által beiktatott új 7/A. § tartalmazza a fegyveres biztonsági őrökről vezetett rendőrségi
nyilvántartásra vonatkozó részletszabályokat, amelynek adatai - a fegyveres biztonsági őr
tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése céljából - nyilvánosak.
A 6. §-hoz
Az Fbtv. 10. § (1) bekezdésének módosítása a gyakorlati igényeknek megfelelően bővíti a
fegyveres biztonsági őrség által foganatosítható intézkedések körét, amennyiben lehetővé teszi,
hogy a fegyveres biztonsági őr az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, vagy a bűncselekmény
elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartsa, vagy előállítsa a
rendőrségre. A Javaslat emellett rögzíti, hogy a fegyveres biztonsági őr jogosult az általa
igazoltatott, visszatartott vagy előállított személytől a bűncselekményből származó vagy annak
elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni, ennek érdekében pedig
az érintett személy ruházatát, csomagját átvizsgálni.
A fegyveres biztonsági őrség különböző kényszerintézkedések alkalmazására, bizonyos esetekben
akár lőfegyver használatára jogosult. Az Fbtv. hatályos szabályai szerint a fegyveres biztonsági őr
intézkedéseinek, valamint lőfegyverhasználatának jogszerűségét az őrség működési helye szerint
25
illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, amely
intézkedések megtörténtéről a fegyveres biztonsági őr jelentése alapján értesül.
Tekintettel arra, hogy a fegyveres biztonsági őrség intézkedése, annak elmulasztása, illetve a
kényszerítő eszköz alkalmazása az érintettre nézve sérelmes lehet, az Fbtv.-ben is indokolt
megteremteni az érintett által jogorvoslati eljárásként igénybe vehető panaszmechanizmust.
Az Fbtv.-nek a Javaslat által beiktatott új 10/B. §-a előírja, hogy a fegyveres biztonsági őrség
tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a
hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti
hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, valamint a
társadalmi szervezetekkel.
A 7. §-hoz
A Javaslat által beiktatott új rendelkezések lehetővé teszik, hogy a természetvédelmi őr a természeti
terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása, valamint intézkedése
végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében - a Javaslatban meghatározott módon - a
természeti területet lezárja.
Az Fbtv. Javaslattal megállapított új 12/A. §-a a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő
jogellenes cselekmény észlelése, valamint a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli
szolgálatellátás elrendelése esetén - a helyszíni bírságolás kivételével - lehetővé teszi a
természetvédelmi őr számára a 12. §-ban foglalt intézkedéseknek a természetvédelmi igazgatóság
területén kívül történő foganatosítását.
A 8. §-hoz
Az Fbtv.-nek a Javaslat által beiktatott 10/A. §-a szerinti panaszmechanizmus részletszabályait a
természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedésének - vagy intézkedése
elmulasztásának -, valamint kényszerítőeszköz-alkalmazásának esetére is alkalmazni rendeli,
azonos garanciákat teremtve ezáltal az egyes őrszolgálatok intézkedéseivel szembeni jogorvoslatok
vonatkozásában.
A Ket. módosítására tekintettel szükséges változtatások átvezetése, valamint a bűncselekményekkel
és szabálysértésekkel kapcsolatos, saját intézkedés hiányában fennálló természetvédelmi őri
kötelezettségek meghatározása mellett a Javaslat rögzíti a rendőrség és a természetvédelmi
őrszolgálat megerősített együttműködésének kereteit, amikor előírja, hogy a természetvédelmi
őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében
tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A
tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. A Javaslat szerint
abban az esetben, ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati
természetvédelmi őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott
ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az
önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.
A Javaslat továbbá meghatározza a természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati
természetvédelmi őrszolgálat feladatellátása során közreműködő szervek, illetve szervezetek körét.
A 9. §-hoz
Az Fbtv. 22. § (2) bekezdését érintő módosítás a Ket. szabályaival összhangban rögzíti, hogy a
mezőőrnek a törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a
26
mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A mezőőr
szolgálati igazolványának kiadására és nyilvántartásba vételére a Javaslat a 7-7/A. § rendelkezéseit
rendeli alkalmazni, továbbá rögzíti, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az
előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.
A 10. §-hoz
A Javaslat a mezőőrök vonatkozásában is rögzíti a bűncselekményekkel és szabálysértésekkel
kapcsolatos, saját intézkedés hiányában fennálló kötelezettségeket, a mezei őrszolgálat esetében is
alkalmazni rendeli a természetvédelmi őr, valamint az önkormányzati természetvédelmi őr
rendőrséggel történő együttműködésének szabályait, továbbá tételesen meghatározza a
feladatellátása során a mezőőrrel együttműködő szervek, illetve szervezetek körét.
A 11. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás a szükséges törvényi garanciák megteremtése érdekében a mezőőr
intézkedésével, illetve kényszerítőeszköz-használatával szemben alkalmazható panaszmechanizmus
szabályait teremti meg.
A 12.§-hoz
Az Fbtv. 29. § (2) bekezdését érintő módosítás a Ket. szabályaival - valamint a mezőőrre irányadó
rendelkezésekkel - összhangban rögzíti, hogy a hegyőrnek a törvényben meghatározott tevékenység
folytatására való jogosultságát a hegybíró által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A
hegyőr szolgálati igazolványának kiadására és nyilvántartásba vételére a Javaslat a 7-7/A. §
rendelkezéseit rendeli alkalmazni, továbbá rögzíti, hogy a hegybíró a hegyőr számára az előírt
vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.
A 13.§-hoz
Az Európa Tanács ajánlásában megfogalmazott javaslatok egységes szemléletet nyújtanak a
közösségi együttélés demokratikus megoldásaira, a helyi bűnözés elleni harchoz és a közbiztonság
színvonalának emeléséhez. A bűnözés hatékony megelőzésében az önkormányzatoknak is jelentős
szerepe van. A hatékony bűnmegelőzés megköveteli mind a társadalmi bűnmegelőzésben részt vevő
hatóságok, mind a magán- és társadalmi szervezetek, valamint a lakosság bevonását. A közterület-
felügyelők (a továbbiakban: felügyelő) feladatkörükből adódóan nélkülözhetetlen partnerei a
közösségi bűnmegelőzési rendszernek, ebből kifolyólag a Javaslat a Kftv. 1. § (4) bekezdés d)
pontját kiegészíti azzal, hogy a felügyelet feladata a társadalmi bűnmegelőzési feladatok
megvalósításában történő közreműködés is. A felügyelet ezen feladatának többek között azzal tesz
eleget, hogy térfigyelő kamerákat üzemeltet és használ, amelynek szabályait szintén tartalmazza a
Javaslat.
A Javaslat módosítja továbbá a Kftv. 1. § (5) bekezdését, és deklarálja, hogy a feladatkörében eljáró
felügyelő jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy az e törvényben
meghatározott intézkedést megtenni.
A 14. §-hoz
A Kftv. 5. §-ában jelenleg megfogalmazott előírás, amely alapján a felügyelő intézkedés előtt
köteles felügyelői minőségét szóban közölni, igazolványával és felügyelői jelvénnyel igazolni
magát; gátolja a felügyelőt a hatékony, gyors intézkedésben. Amíg ennek a törvényi előírásnak
eleget tesz, az intézkedéssel érintett személy kivonhatja magát az intézkedés alól.
27
Ezen helyzet megnyugtató rendezése érdekében a Javaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Rtv.) 20. §-ának előírásait alapul véve kimondja, hogy amennyiben az a
felügyelői intézkedés eredményességét veszélyezteti, a felügyelőnek elegendő az intézkedés
befejezésekor felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi
azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni.
A 15. §-hoz
A Javaslat rögzíti a rendőrség és a felügyelet megerősített együttműködését, valamint meghatározza
az együttműködés tartalmát, tájékoztatási kötelezettséget írva elő a felügyelet számára, amelyet
együttműködési megállapodásban meghatározott módon teljesít a rendőrség számára.
A 16. §-hoz
Az elmúlt években az önkormányzatok részéről többször merült fel olyan közterületi térfigyelő
rendszerek működtetésével kapcsolatos igény, amelyek adatrögzítést is végezhetnek. Ugyanakkor a
Kftv. 7. § (2) bekezdése egyértelmű felhatalmazást az adatrögzítésre kizárólag az intézkedéssel
érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és
körülményről készítendő felvételek esetén ad. A Kftv. 10. § (1) bekezdése ugyan tartalmaz egy
általános felhatalmazást, amely szerint a felügyelet az 1. §-ban szabályozott feladatkörében,
feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet, ez azonban nem teremt egyértelmű jogi
helyzetet abban a tekintetben, hogy a közterület-felügyelet üzemeltethet-e közterületen térfigyelő
rendszert, és rögzítheti-e folyamatosan a képeket, amennyiben pedig adatrögzítés történik, úgy
azokat mennyi ideig őrizheti meg.
Annak érdekében, hogy a felügyeletek hatékonyabban tudjanak részt venni a közterület rendjének
fenntartásában, indokolt lehetővé tenni számukra a figyelést és az adatrögzítést is végző közterületi
térfigyelő rendszerek működtetését. Ennek érdekében a Javaslat módosítja és kiegészíti a Kftv. 7. §-
át, és egy új 7/A. §-t iktat be a törvénybe.
Fentiekkel összefüggésben indokolt utalni arra, hogy az Rtv. 42. §-a már évek óta lehetőséget adott
a közterületi térfigyelő rendszerek rendőrségi üzemeltetésére, és az adatok megőrzési idejét is
meghatározta, mégis a gyakorlatban folyamatos vitákat váltott ki, hogy ez megfelelő felhatalmazást
jelent-e a folyamatos képrögzítésre, és a felvételeket a célhoz kötöttség követelménye alapján
meddig lehet megőrizni. Ez a vita vezetett a részletesebb szabályozás iránti igény
megfogalmazásához, végső soron pedig az Rtv. 2008. január 1-jétől hatályos 42-42/A. §-aiban
szereplő részletesebb szabályozás megalkotásához.
A Javaslat a felügyelet által működtethető közterületi térfigyelő rendszerek szabályozásakor az Rtv.
fenti rendelkezéseiből indult ki, hiszen annak kialakítása során figyelembevételre kerültek az
adatvédelmi biztos ajánlásai (így különösen a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett
képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás), és az
Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) AB határozatában a térfigyelő rendszerek működtetésével
kapcsolatban megfogalmazott alkotmányossági követelmények is. Az adatvédelmi szabályok
tekintetében a Javaslat figyelembe vette a 144/2008. (XI. 26.) AB határozat előírásait is.
A 17. §-hoz
A Javaslat a Ket. szabályaival összhangban pontosítja a normaszöveget, valamint az adatvédelmi
szabályoknak megfelelően szabályozza a felügyelő általi személyes adatkezelést.
28
A 18. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hatósági szolgálati igazolvány, valamint a felügyelői jelvény
kiállításának és visszavonásának szabályait, továbbá az ezekről vezetett nyilvántartás tartalmi
elemeit, és az ezzel kapcsolatos adatkezelési szabályokat.
A 19. §-hoz
A Javaslat pontosítja a szabálysértés elkövetésén tetten ért személlyel szemben foganatosítható
intézkedések rendjét.
A 20. §-hoz
Annak érdekében, hogy a közterület rendeltetésszerű használata, a közúti közlekedést veszélyeztető
forgalmi helyzetek mielőbb megszüntetésre kerülhessenek, a felügyelő a Javaslatban meghatározott
esetekben gondoskodhat a jármű elszállítással történő eltávolításáról. Az elszállítás az üzemben
tartó értesítése mellett és költségére történik, valamint az intézkedéssel egyidejűleg értesíteni kell az
intézkedés helye szerint illetékes rendőri szervet is.
A Javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi közutakról a felügyelet a hatósági jelzés
nélküli járműveket elszállíthassa. Ennek feltétele, hogy hatósági jelzéssel nem rendelkező azon
jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, ne rendelkezzen közterület-
használati engedéllyel. A Javaslat értelmében az elszállítás csak a járművön elhelyezett értesítés
kihelyezésétől számított 30 napot követően lehetséges.
A Javaslat továbbá szabályozza a kerékbilincs alkalmazásának eseteit és feltételeit, valamint a
kárfelelősséget és a költségek viselésének szabályait. Utóbbiak esetében nincs változás a Kftv.
hatályos normaszövegéhez képest. A felügyelet közreműködőt vehet igénybe a kerékbilincs fel- és
leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolása, őrzése és
értékesítése esetén.
A Javaslat által megjelölt külön jogszabály egy új miniszteri rendelet lesz, amely a kerékbilincs
alkalmazásának feltételeit és különös eljárási szabályait, valamint a járművek elszállításával
kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
A 21. §-hoz
Az önkormányzati tulajdon sérelmére elkövetett károkozás, illetve egyéb jogsértések száma
tekintetében napjainkban növekedés tapasztalható. A hatályos szabályozás szűken tartalmazza a
feladatokat, ezért a Javaslat kibővíti és pontosítja mind az ellenőrzés célját és irányultságát, mind a
feladat ellátáshoz szükséges felszerelések, eszközök körét.
A 22. §-hoz
A Javaslat a felügyelő intézkedésével szembeni panasz elbírálásának szabályait módosítja, és
megteremti az összhangot a többi közbiztonsági közreműködő intézkedésével szembeni panasz
elbírálásának szabályaival.
A 23. és 24. §-hoz
A felügyelők intézkedésével szembeni, támadó jellegű, agresszív fellépések gyakorisága - az elmúlt
évek tapasztalatai alapján - megnőtt. A támadó jellegű magatartások megelőzésére, az esetleges
29
támadások elhárítására a könnygázszóró palack, a testi erő használata az esetek egy részében nem
elegendő, vagy nem alkalmas.
A felügyelő feltartóztatási és előállítási jogosultsága, az ellene irányuló erőszakos támadások
megelőzése indokolja a felügyelő részére egy új eszköz bevezetését. A Javaslat ebből kifolyólag
kiegészíti a gumibotra vonatkozó rendelkezésekkel a Kftv. 24. és 26. §-át, és ezzel megteremti
annak a lehetőségét, hogy a felügyelők gumibotot is használhassanak a saját életüket vagy testi
épségüket közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, ezzel is alátámasztva a fokozatosság
elvét ezen eszközök alkalmazása során. A felügyelő a gumibotot sem mások testi épsége, sem a
vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető közvetlen támadás esetében, sem a törvényben
meghatározott egyéb tevékenysége körében nem használhatja.
A Javaslat alapján a gumibot és a szolgálati kutya alkalmazására a Javaslat elfogadásával
egyidejűleg kiadásra kerülő miniszteri rendelet szabályai szerint lesz lehetősége a felügyelőnek.
Mivel az újonnan bevezetni kívánt eszközt a felügyelő kizárólag a saját életét vagy testi épségét
közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítása esetén alkalmazhatja, a Javaslat pontosítja a Kftv. 24.
§-át megelőző alcímet.
A szabályozás az Rtv. előírásait veszi alapul, azonban szűkíti az alkalmazható eszközök körét a
rendőrségnél használt és rendszeresített gumibotra, mivel az Rtv.-ben használt rendőrbot
meghatározás túlságosan tág, olyan eszközök alkalmazására is lehetőséget adna, amely a felügyelők
esetében indokolatlan.
A 25. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Kftv. felhatalmazó rendelkezéseit, amelynek célja, hogy felhatalmazást adjon
a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszternek a kerékbilincs alkalmazásával és a
járművek elszállításával kapcsolatos szabályoknak, valamint a közterület-felügyelet által
üzemeltetett képfelvevők technikai követelményeinek rendeletben történő megállapítására.
A 26. §-hoz
A jelenlegi szabályozás alapján a sportrendezvény „zártkapus” megtartásának rendőrség általi
elrendelésére van lehetőség, amit az illetékes rendőri vezetők - vélelmezhetően a helyi
önkormányzatok részéről megnyilvánuló nyomásgyakorlásra tekintettel - a legtöbb esetben a
törvényi felhatalmazás ellenére, és megfelelő indokoltság esetén sem alkalmaznak. A feladat
ellátására ugyanakkor független, központi testület nem került felállításra, azt a helyi rendőri szervek
végzik.
A Javaslat szerinti módosítás továbbá konkrétan meghatározza a rendőr megfigyelői státuszát, ami
alapján egyértelművé válik, hogy a szervezőnek a sportrendezvény biztonságos lebonyolítására
vonatkozó kötelezettségét a rendőr nem vállalja magára.
A 27. §-hoz
A hatályos szabályozást megelőző időszakban az egyre gyakoribb és erőszakosabb jellegű
cselekmények kezelése érdekében a rendőrség jelentős erőket vonultatott fel egy-egy
sportrendezvény (de legfőképpen labdarúgó mérkőzések) biztosítására.
Ezen feladatok végrehajtása rövid időn belül ahhoz vezetett, hogy a sportrendezvények
biztonságának megteremtéséhez, illetőleg a rendezvények időszakában a közterület rendjének
30
fenntartásához szükséges erőt még túlszolgálat elrendelésével sem tudta a rendőrség biztosítani,
hiszen annak megváltásához szükséges elegendő nagyságú költségvetési kerettel nem rendelkezett.
A túlmunka szabadidőben történő kompenzálása ugyanakkor a szervezeti egységek működési
zavaraival fenyegetett.
A sportrendezvények rendőri biztosítása a továbbiakban tisztán közfeladatként már nem látható el.
Ez a tény, valamint a profi sport jelentős mértékű magánosítása is alátámasztja, hogy a
sportszervezetek egyre nagyobb részben vegyék ki részüket a sportrendezvények költségeinek
fedezéséből.
A 28. §-hoz
Elvárható, hogy a rendező e minősége és személye azonosítható legyen, ezt teszi kötelezővé a
rendelkezés. A fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében
a rendező felkészítésében a rendőrség közreműködését kötelezővé teszi a szabály.
A 29. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás pontosítja a néző eltávolítására vonatkozó rendelkezéseket, egyben a
személyazonosság igazolására való felszólítás előírásával hatékony eszközt ad a szervező kezébe az
eltiltás alkalmazásához. Jelenleg ugyanis számos esetben a szervező azért sem alkalmaz eltiltást,
mert nem képes megállapítani azon személy személyazonosságát, akivel szemben egyébként azt
alkalmaznia kellene.
A 30. és 31. §-hoz
A szurkolói anonimitás felszámolása érdekében elengedhetetlen az azonosításra alkalmas, a
belépőjegy és bérlet megvásárlásához nélkülözhetetlen, kedvezményekre jogosító szurkolói kártya
bevezetése. A nemzetközi szervezetek egyöntetű elvárása, hogy a sportlétesítmények területén az
anonimitás felszámolásra, ennek eredményeképpen a nézőtéri erőszak visszaszorításra kerüljön.
Ehhez ad jelentős segítséget a klubkártya, vagy más hasonló rendeltetésű fényképes
igazolvány/kártya bevezetése, melynek lehetőségét indokolt az új szabályozásban is megjelentetni.
A 32. §-hoz
A szervező a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén jogosult, a kiemelt
biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén köteles a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága
érdekében kamerával vagy más képi adathordozóval a rendezvényt megfigyelni, és a felvételt
rögzíteni. Ez jelentősen segítheti a szervezőnek és a rendőrségnek a rend fenntartására és
helyreállítására irányuló tevékenységét, továbbá a szurkolói anonimitás felszámolását.
A 33. §-hoz
A Javaslat az Stv. felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki úgy, hogy a rendészetért felelős miniszter
rendeletben szabályozhassa a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként
történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait.
A 34. §-hoz
A Javaslat új szabályként vezeti be a kötelező együttműködési megállapodásra, valamint annak
írásba foglalására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek értelmében a Javaslat megállapodásra kötelezi
31
a rendőrséget, amennyiben ezt a törvényben meghatározott feladatokat ellátó társadalmi szerv
kezdeményezi, így elkerülhető, hogy a civil kezdeményezés elől a rendőrség elzárkózzon.
A 35. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy a polgárőr, kizárólag polgárőr tevékenységének
ellátása során gázsprayt tarthat magánál, amit csak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény 29. §-ában meghatározott esetben használhat. Ez utóbbi rendelkezés kinyilvánításával
egyértelműen kizárható, hogy a jogos védelmi helyzeten kívül egyéb esetben is jogszerű
alkalmazásra kerülhessen sor.
A 36. §-hoz
A Javaslatban foglalt szabályozás rögzíti a gázspray-k igénylésére vonatkozó alapvető
rendelkezéseket.
A 37. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat lássanak el a
közúti közlekedési balest helyszínén, illetve az óvoda és általános iskola fenntartójával kötött
együttműködési megállapodás alapján az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében. A
jelzőőrök korlátozott forgalomirányítási jogosultságát a közúti közlekedés szabályairól szóló
1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 7. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy a jelzőőr
jelzőtárcsával vagy - feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényű
lámpával adott jelzésére meg kell állni. A Javaslat rögzíti továbbá a jelzőőri feladatok ellátására
vonatkozó alapvető biztonsági és technikai előírásokat.
A 38. §-hoz
A rendészetért való felelősség körében megalapozott az a szabályozási igény, hogy a
közfeladatokban önkéntesen közreműködő polgárőrök megfelelő jogi és szakmai felkészültséggel
végezzék tevékenységüket, így a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés
részletes szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazást is tartalmazza a Javaslat.
A Javaslat felhatalmazást ad továbbá a rendészetért felelős miniszternek, hogy rendeletben
szabályozza a gázspray igénylésének részletes szabályait, a térítés módját, valamint a gázspray-k
átvételének, illetve visszavételének rendjét.
A 39. és 40. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának célja, hogy a járműtulajdonos
(üzemben tartó) kérésére a járműnyilvántartás tartalmazhassa a járműtulajdonos (üzemben tartó)
rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus
levélcímét. A Javaslat ezzel biztosítani kívánja, hogy gépjármű elszállítása esetén a járműtulajdonos
(üzemben tartó) rövid úton értesíthető legyen.
A 41-43. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
jogharmonizációs célú módosítását is, és törvényi szintre emeli a jelenleg a fegyverekről és
lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben található engedélyezési szabályokat,
illetve az ehhez szükséges értelmező rendelkezéseket.
32
A 44-46. §-hoz
A Javaslat 44-46. §-a az átmeneti és záró rendelkezéseket tartalmazza. A szabályozás indokai
többek között a következők:
•	A Javaslat a Ket. szabályozásával összhangban álló feladatkijelölést és pontosításokat vezeti át
az Fbtv. és a Kftv. szövegén.
•	Az Fbtv. hatályos rendelkezései szerint a fegyveres biztonsági őrség olyan őrzési feladatokat
ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal
felruházott biztonsági szervezet, amely az Fbtv.-ben, valamint a végrehajtásáról szóló
jogszabályban - a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról
szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendeletben - meghatározott biztonsági és őrzési feladatokat látja
el. A Javaslat szerinti módosítás kibővíti a fegyveres biztonsági őrség feladatait meghatározó
jogszabályok körét.
•	A Javaslat a NATURA 2000 területtel kiegészíti a természeti érték vagy terület fogalmát.
•	A Javaslat a védett természeti területre és értékre vonatkozó módosítást vezeti át az Fbtv. 16. §
(1)	bekezdésén.
•	A Javaslat pontosítja, hogy a polgárőr kizárólag tevékenységének ellátása során minősül
közfeladatot ellátó személynek.
33