﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/9635. számú
törvényjavaslat
a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. május
2
2009. évi ...törvény
a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén nyújtott
pénzforgalmi szolgáltatásra.
(2)	E törvény rendelkezései a Magyar Nemzeti Bankra kizárólag a monetáris politika
megvalósításán, valamint a kincstári egységes számla vezetésén kívül végzett pénzforgalmi
szolgáltatása tekintetében terjednek ki.
(3)	A Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
(a továbbiakban: MNBtv.) 15. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott
pénzforgalmi számlájára kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő
átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályok terjednek ki.
(4)	A kincstárnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a
továbbiakban: Áht.) meghatározott kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatása
tekintetében kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás
lebonyolítására vonatkozó szabályok terjednek ki.
Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában
1.	átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás,
amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik,
valamint a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás,
2.	beszedés: a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi
szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára
történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott
hozzájárulás alapján történik,
3.	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam,
4.	egyedi azonosító: a fizetési számla, vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett
egyértelmű azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára
meghatározott betű-, számjegy- vagy jelkombináció,
5.	értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a
fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe
vesz,
6.	fizetési megbízás: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi
szolgáltatója részére fizetési művelet teljesítésére adott megbízása, valamint a hatósági
átutalási megbízás és az átutalási végzés,
3
7.	fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására
jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési
mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti
jogviszonytól,
8.	fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy
vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is,
9.	fizető fél: az a jogalany,
a)	aki a fizetési számla tulajdonosaként fizetési számlájáról fizetési megbízást hagy jóvá,
vagy
b)	aki a fizetési számla hiányában fizetési megbízást ad, vagy
c)	akinek a fizetési számláját hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés alapján
megterhelik,
10.	fogyasztó: a Hpt.-ben meghatározott fogyasztó,
11.	hitelesítés: olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szolgáltató
ellenőrizze a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes
biztonsági elemeit is,
12.	kedvezményezett: az a jogalany, aki a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultja,
13.	keretszerződés: a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött olyan
megállapodás, amely a fizetési számla megnyitása mellett egy adott időszakra vonatkozóan
meghatározza a megállapodás alapján jövőben megkötendő, keretszerződésen alapuló
fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit,
14.	készpénzátutalás: a Hpt.-ben meghatározott készpénzátutalás,
15.	készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt.-ben meghatározott készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz,
16.	kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz, amely kizárólag kilencezer forintot meg nem haladó fizetési műveletre használható,
vagy amelyen a rendelkezésre bocsátott vagy tárolt pénzérték nem haladja meg a
negyvenötezer forintot,
17.	mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek - a keretszerződés vagy az egyszeri
fizetési megbízási szerződés megkötésének időpontjában - az összes foglalkoztatotti
létszáma 10 főnél kevesebb, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió
euró vagy a szerződés megkötését megelőző üzleti év utolsó napján érvényes Magyar
Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő
forintösszeg,
18.	munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet
teljesítése céljából nyitva tart,
19.	pénz: bankjegy, érme, számlapénz, és az elektronikus pénz,
20.	pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres
gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben
megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott,
21.	pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás,
4
22.	pénzforgalmi szolgáltató: az a hitelintézet, elektronikus pénzt kibocsátó szakosított
hitelintézet, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény,
központi bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez,
23.	referencia-árfolyam: pénzforgalmi szolgáltató által közzétett vagy a nyilvánosság
számára hozzáférhető pénznemek közötti mindenkori átváltási árfolyam,
24.	referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a
nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb,
25.	sorbaállítás: a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlára érkező fizetési
megbízás fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és várakozási sorba
helyezése a jövőbeni teljesítés céljából, ide nem értve azt az esetet, amikor a fizető fél az
ütemezett fizetések céljából, a beérkezett fizetési műveletek tervszerű teljesítése érdekében
sorba helyezésről állapodik meg a pénzforgalmi szolgáltatóval,
26.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,
27.	távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - a keretszerződés
megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében - szerződési
nyilatkozat megtételére,
28.	ügyfél: a fizető fél és a kedvezményezett,
29.	vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott vállalkozás.
II.	Fejezet
Az ügyfelek tájékoztatásának közös szabályai
3.	§
(1)	A II-V. Fejezet rendelkezései a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló
a)	keretszerződésre,
b)	keretszerződésen alapuló fizetési megbízásra, valamint
c)	nem keretszerződésen alapuló, egyszeri fizetési megbízásra (a továbbiakban: egyszeri
fizetési megbízás)
vonatkoznak.
(2)	Ha az ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a II-III. és V-VI. Fejezet
rendelkezéseitől hátrányukra eltérni nem lehet.
(3)	A felek a IV. Fejezet rendelkezéseitől nem térhetnek el.
4.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató a II-III. és V-VI. Fejezetben előírt kötelező tájékoztatási
kötelezettségének teljesítéséért az ügyfél terhére nem számíthat fel külön díjat, költséget
vagy egyéb fizetési kötelezettséget.
(2)	A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél kérésére
történő, a 24. §-ban és a 27. §-ban meghatározottnál gyakoribb, részletesebb, vagy a
keretszerződésben meghatározottól eltérő távközlő eszköz használatával való tájékoztatás
nyújtásáért ellenértékre jogosult. Az ellenérték a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatása
nyújtásának tényleges és közvetlenül felmerülő költségeinek felel meg.
5
5.	§
A tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében a bizonyítás a pénzforgalmi
szolgáltatót terheli.
6.	§
(1)	Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás
megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a
kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a
fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó
átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési
kötelezettségről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető
félnek jóvá kell hagynia.
7.	§
(1)	Ha a kedvezményezett a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat,
költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel vagy kedvezményt nyújt, köteles
erről a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatni.
(2)	Ha a pénzforgalmi szolgáltató vagy harmadik személy a készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz használatáért külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget számít fel, a
pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az ügyfelet a fizetési megbízásra irányuló
jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatni.
III.	Fejezet
Keretszerződés
Szerződéskötést megelőző tájékoztatás
8.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél keretszerződés-kötésre irányuló
jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben köteles papíron vagy tartós adathordozón a 10. §-
ban foglaltakról tájékoztatni.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen, közérthetően
és pontosan, a magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más
nyelven tesz eleget.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének a keretszerződés egy
példányának átadásával is eleget tehet, ha az tartalmazza a 10. §-ban meghatározott
adatokat.
9.	§
Ha a keretszerződés megkötése az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján
történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a pénzforgalmi szolgáltató a
keretszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a 8. § szerinti tájékoztatást
megadni.
10.	§
A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:
a)	a szolgáltatóra vonatkozóan:
aa)	a szolgáltató cégnevéről és székhelyéről,
6
ab)	a szolgáltató - az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-államban székhellyel
rendelkező - fióktelepének vagy ügynökének címéről,
ac)	ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címéről,
valamint
ad)	a szolgáltató cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyilvántartásba vételi számáról, és a
Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számáról, vagy törzskönyvi nyilvántartási
számáról;
b)	a szolgáltatásra vonatkozóan:
ba)	a szolgáltatás lényeges jellemzőiről,
bb)	azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás
teljesítéséhez szükségesek,
bc)	a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás
visszavonásának módjáról,
bd)	a fizetési megbízás átvételének időpontjáról és esetlegesen a szolgáltató általi tárgynapi
teljesítésre történő befogadás végső időpontjáról,
be)	a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról, valamint
bf)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára vonatkozó fizetési műveleti
értékhatár lehetőségeiről;
c)	az ellenszolgáltatásra vonatkozóan:
ca)	tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy
egyéb fizetési kötelezettségről,
cb)	a szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és
átváltási árfolyamokról, vagy referencia kamatláb és referencia árfolyam alkalmazása esetén
a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási
árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint
cc)	erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a
referencia kamatláb vagy referencia árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az
ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségéről;
d)	a kapcsolattartásra vonatkozóan:
da)	a kapcsolattartás módjáról, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök műszaki
követelményeit is, amely útján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz,
db)	a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének és a szerződési feltételek rendelkezésre
bocsátásának módjáról és gyakoriságáról,
dc)	a szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvéről, valamint
dd)	az ügyfelet megillető, a 11. §-ban meghatározott tájékoztatáshoz való jogáról;
e)	a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:
ea)	az ügyfélnek a 40. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségéről és a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről,
eb)	erre vonatkozó megállapodás esetén a szolgáltatót megillető, a készpénz-helyettesítő
fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetőségéről,
ec)	a fizető felet terhelő, a 45. §-ban meghatározott felelősségi szabályokról,
7
ed)	az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy
hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről és a jóvá nem
hagyott fizetési műveletekre vonatkozó szolgáltatói felelősségről,
ee)	a szolgáltatónak a fizetési művelet teljesítéséért a 49-51. §-ban meghatározott
felelősségéről, valamint
ef)	a 45. §-ban és a 46. §-ban meghatározott visszafizetési feltételekről;
f)	a keretszerződés módosítására és megszüntetésére vonatkozóan:
fa)	arról, hogy a 15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet
elfogadottnak tekinteni, ha annak hatályba lépése előtt a szolgáltatót nem tájékoztatta arról,
hogy a módosítást nem fogadja el,
fb)	a szerződés időtartamáról, valamint
fc)	az ügyfelet megillető, a keretszerződésre vonatkozó felmondási jogról és annak
következményeiről;
g)	a jogorvoslatra vonatkozóan:
ga)	a jogválasztásról, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötéséről, valamint
gb)	a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról.
11.	§
A szerződés fennállása alatt az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles
a szerződési feltételeket és a 10. § szerinti adatokat papíron vagy tartós adathordozón
rendelkezésre bocsátani.
12. §
Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek
megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 8-10. §-ban és a 22. §-ban
meghatározott tájékoztatástól eltérően az ügyfelet a következő adatokról tájékoztatja:
a)	a szolgáltatás lényeges jellemzőiről, ideértve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
használatának módjáról,
b)	tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési
kötelezettségről,
c)	minden olyan adatról, amely a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, valamint
d)	a 10. §-ban meghatározott adatok honlapon és az ügyfelek számára nyitva álló helységben
való kifüggesztéssel való hozzáférhetővé tételéről.
Szerződés formai és tartalmi követelményei
13.	§
A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni.
14.	§
A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza
a)	a szolgáltató cégnevét, székhelyét és az ügyfél lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-
államban székhellyel rendelkező fióktelepének vagy ügynökének címét, valamint az
ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címét,
8
b)	a szolgáltató cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát, és a
Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát vagy törzskönyvi nyilvántartási
számát,
c)	a szolgáltatás lényeges jellemzőit és teljesítésének időtartamát,
d)	azokat az adatokat vagy egyedi azonosítót, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez
szükségesek,
e)	a fizetési művelet teljesítéséhez szükséges jóváhagyásnak és a jóváhagyás
visszavonásának módját,
f)	a fizetési megbízás átvételének időpontját és esetlegesen a szolgáltató általi tárgynapi
teljesítésre történő befogadás végső időpontját,
g)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát és a használatára vonatkozó fizetési
műveleti értékhatár lehetőségét,
h)	tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb
fizetési kötelezettséget,
i)	a szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási
árfolyamokat, vagy referencia kamatláb és referencia árfolyam alkalmazása esetén a
tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam
megállapításának időpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét;
valamint erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. § (4) bekezdésével összhangban - a
referencia kamatláb vagy referencia árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az
ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget,
j) a kapcsolattartás módját, ideértve az ügyfél által használt azon eszközök műszaki
követelményeit is, amelyek útján a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz,
k) a szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének és a szerződési feltételek rendelkezésre
bocsátásának módját és gyakoriságát, valamint az ügyfelet megillető, a 11. § szerinti és a 22.
§ szerinti tájékoztatáshoz való jogát,
l) a szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelvét,
m) az ügyfél a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét és a
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeket,
n) a szolgáltató készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó zárolási lehetőségét, ha a
felek erről megállapodtak,
o)	a fizető felet terhelő, a 45. §-ban meghatározott felelősségi szabályokat,
p) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, a jóvá nem hagyott vagy
hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, és a jóvá nem
hagyott fizetési műveletekre vonatkozó szolgáltatói felelősséget, valamint a szolgáltatónak a
fizetési művelet teljesítéséért a 44. §-ban és a 49-51. §-ban meghatározott felelősségét, és a
46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket,
q) a szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás hatályba lépésének feltételeit,
ideértve a módosítás elfogadásával kapcsolatos szabályokat is,
r) a szerződés időtartamát,
s) az ügyfelet megillető, a keretszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak
következményeit,
9
t) a jogválasztást, a kizárólagos hatáskör és illetékesség kikötését,
u) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokat,
valamint
v) a szolgáltató adatkezelési és adattovábbítási jogosultságát a fizetéssel kapcsolatos
csalások valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések
megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából, és ennek szabályait.
Szerződés módosítása és megszüntetése
15.	§
(1)	A keretszerződés módosítását a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a 8. §-ban
meghatározott módon kezdeményezheti a módosítás hatályba lépését megelőzően két
hónappal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a
kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.
(3)	A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a pénzforgalmi szolgáltató
köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet
elfogadottnak tekinteni, ha annak hatályba lépése előtt a szolgáltatót nem tájékoztatta arról,
hogy a módosítást nem fogadja el. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a
módosítás hatályba lépése előtti napig az ügyfél jogosult a keretszerződés azonnali és díj-,
költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentes felmondására.
(4)	A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a (2) bekezdés szerinti értesítés nélkül
és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a keretszerződésben kikötötték, és a
változások a 10. § c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy
referencia-árfolyamon alapulnak.
(5)	A pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8. §-ban és a 9. §-ban
meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződés szerint abban
állapodtak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére
meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára
előnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli.
16.	§
Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a felek
megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató nem köteles a keretszerződés
módosítását a 8. §-ban meghatározott módon kezdeményezni.
17. §
(1)	Felmondási idő kikötésének hiányában az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali
hatállyal felmondhatja. Egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis.
(2)	Ha a keretszerződés határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, a
keretszerződést az ügyfél az első év elteltével díj-, költség- vagy egyéb fizetési
kötelezettségmentesen felmondhatja.
(3)	A (2) bekezdésen kívül az ügyfél felmondása esetén a pénzforgalmi szolgáltató az
ügyféltől ellenértékre jogosult. Az ellenérték nem haladhatja meg a felmondás tényleges és
közvetlenül felmerülő költségeit. E tekintetben a pénzforgalmi szolgáltatónak az ügyfél felé
elszámolási kötelezettsége áll fenn.
10
(4)	A felek a keretszerződésben kiköthetik, hogy a határozatlan idejű keretszerződést a
pénzforgalmi szolgáltató a 8. §-ban meghatározott módon felmondhatja. Két hónapnál
rövidebb felmondási idő kikötése semmis kivéve, ha az ügyfél a keretszerződésben foglalt
kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte.
(5)	A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a felek kötelesek egymással
elszámolni.
(6)	A keretszerződés felmondása, megszűnése esetén a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag a
keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére
jogosult.
(7)	Az elszámolás a felmondással egyidejűleg, vagy ha a felek a keretszerződésben
felmondási időt kötöttek ki, a felmondási idő utolsó napjáig történik.
IV.	Fejezet
Fizetési számla megnyitása, fizetési számla feletti rendelkezés
18.	§
(1)	Pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha
a)	jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttéhez
szükséges nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) már bejegyzett vállalkozás a
nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi okirattal igazolta,
hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte,
b)	a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy és a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati
példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi számla
megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési
kérelem benyújtásakor a cégbíróságon kapott tanúsítvány másolatát,
c)	az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános
forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni
vállalkozó az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más
igazolvány másolatát csatolta,
(2)	Fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla
nyitására nem kötelezett - a jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére,
illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta.
(3)	A pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi szolgáltató azonnali hatállyal megszünteti, ha a
számla megnyitását követő kilencven napon belül a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett
szervezet a nyilvántartást vezető szervezettől származó, harminc napnál nem régebbi
okirattal nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja alapján:
a)	gazdasági társaság és szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi számla terhére, illetve
-	az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet,
amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti
kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte,
b)	nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi
számla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni
11
az a) pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel
megtörténtének igazolását követően lehet.
19.	§
(1)	A fizetési számla felett természetes személy számlatulajdonos a fizetési
számlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy
külön-külön rendelkezhet.
(2)	Jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a pénzforgalmi
számla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett
teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a
számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy
személyek aláírása szükséges. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban:Art.) szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a fizetési
számlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet fizetési számlája felett.
(3)	A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy
által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a
fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltató a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a
rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa.
(5)	A rendelkezési jog gyakorlása során a pénzforgalmi szolgáltató a tőle elvárható
gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás [ideértve
személyazonosító kódot (PIN kód) vagy egyéb kódot] megegyezik-e a rendelkezésre
jogosult pénzforgalmi szolgáltató bejelentett aláírásával [személyazonosító kódjával (PIN
kód) vagy egyéb kódjával].
20.	§
(1)	A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet
képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e §
alkalmazásában a továbbiakban: vezető) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített
módon - írásban jelenti be (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) a fizetési számla
felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi szolgáltató nem vizsgálja, hogy a
számlatulajdonos, illetve a vezető által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett
személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.
(2)	A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja,
ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó
sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által
érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és aláírási címpéldánnyal)
igazolja. A pénzforgalmi szolgáltató nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő
elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása
megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új
vagy más vezető másként nem rendelkezik.
(3)	Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a
szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető
bejelentése érvényes. Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők
közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett
bejelentés az érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés
az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen
tehetik meg.
12
(4)	Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a pénzforgalmi szolgáltató
a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt
mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet
képviseletére jogosult.
21. §
(1)	A számlatulajdonos a fizetési számlája felett - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - szabadon rendelkezik.
(2)	A meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól
kikerült pénzeszközök az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók
fel.
(3)	A fizetési számlaszerződésre a Polgári Törvénykönyvben foglalt bankszámlaszerződésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hitelintézetnek nem minősülő
pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára befolyó pénzeszközöket nem használhatja.
V.	Fejezet
Keretszerződésen alapuló fizetési megbízás
Előzetes tájékoztatás
22.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató - a fizető fél kérésére - a fizető fél keretszerződésen alapuló
fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően a következő adatokról köteles a
fizető felet tájékoztatni:
a)	a szolgáltatás teljesítésének időtartamáról, és
b)	tételesen a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy fizetési
kötelezettségről.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni,
ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén
található.
Utólagos tájékoztatás
23.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető
fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési
számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról
köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a
kedvezményezett adatairól,
b)	a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított
összegéről,
c)	tételesen a fizető fél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról,
költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről,
d)	a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási
árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
e)	a fizetési megbízás átvételének napjáról vagy a terhelés értéknapjáról.
13
(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 8. § (1) és
(2) bekezdésében meghatározott módon köteles a fizető fél rendelkezésére bocsátani.
24.	§
(1)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy - a 23. §-ban foglalt
haladéktalan tájékoztatástól eltérően - a 23. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában
meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére legalább havonta
egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat
az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan
formában és tartalommal megjeleníthesse.
(2)	Ha a fizető fél fogyasztó, kérelmére a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére
havonta legalább egy alkalommal papíron díj-, költség- vagy egyéb fizetési
kötelezettségmentesen átadja a 23. §-ban meghatározott adatokat.
25.	§
(1)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a 23. §-ban és a 24. §-ban
valamint a 26. §-ban és a 27. §-ban foglalt tájékoztatási szabályoktól eltérően olyan eljárást
biztosít az ügyfél számára, amely segítségével az ügyfél a következő adatok birtokába jut:
a)	a teljesített fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozás és a fizetési művelet
összege,
b)	a szolgáltató részre fizetendő valamennyi díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség,
c)	azonos kedvezményezett részére történő többszöri vagy azonos típusú fizetés esetén a
fizetési műveletek összege, valamint
d)	a szolgáltató részére, a c) pont esetében fizetendő összesített díj, költség vagy egyéb
fizetési kötelezettség.
(2)	Ha az ügyfél olyan kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használ, amely az
ügyfél beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé vagy a pénzforgalmi szolgáltató a név szerinti
azonosítást műszaki okból nem tudja elvégezni, a pénzforgalmi szolgáltató az (1)
bekezdésben foglalt tájékoztatást sem köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató bármikor köteles a fizető fél részére lehetővé tenni a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt vagy rendelkezésre bocsátott pénzösszeg
nagyságának ellenőrzését.
Kedvezményezett tájékoztatása
26.	§
(1)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a keretszerződésen alapuló fizetési
művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet
haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a fizetési művelet és a fizető fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetővé tevő
hivatkozásról, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkról,
b)	a fizetési műveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben
meghatározott összegéről,
c)	tételesen a kedvezményezett által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója részre
fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről,
14
d)	a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által, a fizetési művelet teljesítése során
alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
e)	a fizetési számlán történő jóváírás értéknapjáról.
(2)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást a 8. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon köteles a kedvezményezett
rendelkezésére bocsátani.
27.	§
(1)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy - a 26. §-ban foglalt
haladéktalan tájékoztatástól eltérően - a 26. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában
meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a kedvezményezett részére legalább
havonta egy alkalommal átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a
kedvezményezett az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a
tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.
(2)	Ha a kedvezményezett fogyasztó, kérelmére a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója a kedvezményezett részére havonta legalább egy alkalommal papíron díj-,
költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen átadja a 26. §-ban meghatározott
adatokat.
VI.	Fejezet
Egyszeri fizetési megbízás
28.	§
A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles olyan adatokról tájékoztatni az ügyfelet, amelyeket
az ügyfél egy másik pénzforgalmi szolgáltatóval kötött keretszerződés alapján - annak
jogszabályon alapuló tájékoztatási kötelezettségének teljesítése alapján - már megkapott
vagy a keretszerződés szerint meg fog kapni, ha az egyszeri fizetési megbízásra e
keretszerződésben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kerül sor.
Előzetes tájékoztatás
29.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló
jognyilatkozatát megelőzően köteles a 31. §-ban foglaltakról honlapján és az ügyfelek
számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen,
közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban
kikötött más nyelven tesz eleget.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének az egyszeri fizetési
megbízási szerződés egy példányának rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet, ha az
tartalmazza a 31. §-ban meghatározott adatokat.
(4)	Az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató köteles a tájékoztatást és a szerződési
feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni.
30.	§
Ha az egyszeri fizetési megbízás az ügyfél kérése alapján olyan távközlő eszköz útján
történik, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a pénzforgalmi szolgáltató a
fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul köteles a 31. § szerinti tájékoztatást
megadni.
15
31.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni:
a)	azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez
szükségesek,
b)	a pénzforgalmi szolgáltatás teljesítésének időpontjáról,
c)	tételesen az ügyfél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról,
költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, és
d)	a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó
tényleges vagy referencia árfolyamról.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a pénzforgalmi szolgáltató köteles a 10.
§-ban meghatározott adatokról az ügyfelet honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló
helységben kifüggesztve tájékoztatni.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti
tájékoztatást megadni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem
EGT-állam területén található.
Utólagos tájékoztatás
32.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő
adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról, és esetlegesen a
kedvezményezett adatairól,
b)	a fizetési művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított
összegéről,
c)	tételesen a fizető fél által a pénzforgalmi szolgáltató részre fizetendő valamennyi díjról,
költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről,
d)	a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási
árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
e)	a fizetési megbízás átvételének napjáról.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a 29. §-ban
meghatározott módon köteles rendelkezésre bocsátani.
Kedvezményezett tájékoztatása
33.	§
(1)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően a
következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni:
a)	a fizetési művelet és a fizető fél kedvezményezett általi beazonosíthatóságát lehetővé tevő
hivatkozásról, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkról,
b)	a fizetési műveletnek a kedvezményezett fizetési számláján jóváírt devizanemben
meghatározott összegéről,
c)	tételesen a kedvezményezett által a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója részre
fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről,
16
d)	a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által a fizetési művelet teljesítése során
alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint
e)	a fizetési számlán történő jóváírás értéknapjáról.
(2)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást a 29. §-ban meghatározott módon köteles a kedvezményezett rendelkezésére
bocsátani.
VII.	Fejezet
A pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának közös szabályai
34.	§
Ha az ügyfél nem fogyasztó vagy mikrovállalkozás, a szerződő felek a 35. §-tól, a 36. § (1)
bekezdésétől, a 37. § (4) bekezdésétől, a 38. § (1)-(6) bekezdésétől, a 43. § (1) és (2)
bekezdésétől, a 45. § (1)-(5) bekezdésétől, a 46. §-tól, a 47. §-tól, a 49. §-tól és az 50. §-tól
eltérően is megállapodhatnak.
35.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató a VII-IX. Fejezetben előírt tájékoztatási és egyéb
kötelezettsége teljesítéséért - ide nem értve a 38. § (6) bekezdésében és a 48. § (7)
bekezdésében foglaltakat - külön díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget az
ügyfél terhére nem számíthat fel.
(2)	A felek a pénzforgalmi szolgáltató a 38. § (6) bekezdése és a 48. § (7) bekezdése szerinti
intézkedésének ellenértékéről szerződésben állapodnak meg. Az ellenérték nem haladhatja
meg az intézkedés tényleges és közvetlenül felmerült költségeit.
36.	§
(1)	A fizetési műveletet a felek által megállapított devizanemben kell teljesíteni.
(2)	A fizető felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által
meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli, ha a fizetési művelethez
nem kapcsolódik pénznemek közötti átváltás.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található.
(4)	A kedvezményezett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatáért díjat, költséget
vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel, vagy kedvezményt nyújthat.
VIII.	Fejezet
Fizetési műveletek jóváhagyása
37.	§
(1)	Fizetési művelet teljesítésére - a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján végzett
átutalás kivételével - akkor kerülhet sor, ha azt a fizető fél előzetesen jóváhagyta. A felek a
keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a jóváhagyás utólagos is lehet.
(2)	Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére
vonatkozó együttes jóváhagyására csak a szerződésben meghatározott módon kerülhet sor.
(3)	A fizető fél a jóváhagyást a 38. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott időpontig
visszavonhatja. Több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyás
visszavonása esetén a kapcsolódó jövőbeli fizetési műveletek sem minősülnek
jóváhagyottnak.
17
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyás hiányában a fizetési művelet jóvá
nem hagyottnak minősül.
38.	§
(1)	A fizetési megbízásnak a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója által történt átvételét
követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.
(2)	Ha a fizetési megbízást a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül
kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának
a kedvezményezett részére való átadását követően a fizető fél a fizetési megbízást nem
vonhatja vissza.
(3)	Beszedés esetében a fizető fél a fizetési megbízást - a visszatérítéshez való jog sérelme
nélkül - a terhelést megelőző munkanapig vonhatja vissza.
(4)	A terhelési naphoz kötött fizetési megbízás esetén az ügyfél a fizetési megbízást a felek
által megállapított terhelési napot megelőző munkanap végéig vonhatja vissza.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben megállapított határidőt követően a fizetési megbízást akkor lehet
visszavonni, ha arról az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltató megállapodott. Olyan fizetési
megbízás esetén, amelyet a kedvezményezett kezdeményezett, vagy rajta keresztül
kezdeményezték, a fizetési megbízás visszavonásához a kedvezményezett hozzájárulása
szükséges.
(6)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy az (5) bekezdésben
meghatározott esetben a pénzforgalmi szolgáltató a visszavonásért külön díjat, költséget
vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel.
(7)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy az (1)-(6) bekezdéstől eltérően a fizetési megbízásnak a
kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyását
követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.
39.	§
(1)	Ha a fizetési művelet jóváhagyása készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a
felek a keretszerződésben a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódóan fizetési
műveleti értékhatárt határozhatnak meg.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben fenntarthatja magának a jogot a
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltására a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
jogosulatlan, vagy csalárd módon történő használatának gyanúja esetén, vagy a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz biztonsága érdekében.
(3)	Olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén, amelyhez hitelkeret kapcsolódik, a
(2)	bekezdésben meghatározott letiltás jogát a pénzforgalmi szolgáltató akkor is
fenntarthatja, ha jelentős mértékben megnövekszik annak kockázata, hogy a fizető fél
szolgáltató felé fennálló fizetési kötelezettségét nem képes teljesíteni.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz letiltásának feltételei fennállnak.
(5)	Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása esetén a pénzforgalmi szolgáltató a
letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően haladéktalanul a keretszerződésben
meghatározott módon tájékoztatja a fizető felet a letiltás tényéről és annak okairól.
18
(6)	A pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási
kötelezettség, ha az veszélyezteti a pénzforgalmi szolgáltató működésének biztonságát, vagy
ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály kizárja.
(7)	Ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltásának oka megszűnik, a pénzforgalmi
szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltását haladéktalanul megszünteti,
vagy új készpénz-helyettesítő fizetési eszközt bocsát a fizető fél rendelkezésére.
40.	§
(1)	Az ügyfél köteles a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt a keretszerződésben foglaltak
szerint használni, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és annak használatához
szükséges személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb
kód - biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást
tanúsítani.
(2)	Az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatónak vagy az általa megjelölt harmadik félnek
haladéktalanul köteles bejelenteni, ha észleli a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
birtokából történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan, vagy jóvá nem hagyott
használatát.
(3)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy az ügyfél nem köteles a (2) bekezdés szerinti bejelentést
megtenni, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának
megakadályozása nem lehetséges.
41.	§
(1)	A pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett kérelme esetén bocsáthat
rendelkezésére készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, ide nem értve a már meglévő
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz cseréjét.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt és annak
használatához szükséges személyes biztonsági elemeket kizárólag ügyfél részére adhatja át.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy az ügyfél bármikor megtehesse a
40.	§ (2) bekezdése szerinti bejelentését, vagy kérelmezhesse a 39. § szerinti letiltás
megszüntetését.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltató a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentésekről olyan
nyilvántartást vezet, amely tizennyolc hónapig biztosítja a bejelentések időpontjának és
tartalmának bizonyítását.
(5)	A pénzforgalmi szolgáltató a (3) bekezdésben meghatározott bejelentést követően a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel adott fizetési megbízás alapján fizetési műveletet
nem teljesíthet.
(6)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót a (3) és (5) bekezdés szerinti
kötelezettségek nem terhelik, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy
további használatának megakadályozása nem lehetséges.
19
IX. Fejezet
Fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok
42.	§
(1)	Az ügyfél a fizetési megbízás teljesítését követően haladéktalanul, de legfeljebb a
fizetési művelet teljesítését követő tizenharmadik hónapnak a fizetési számla
megterhelésének napjával megegyező napjáig kezdeményezheti a jóvá nem hagyott vagy a
jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítését. Ha a lejárat hónapjában
nincs a terhelés napjának megfelelő naptári nap, akkor a határidő lejárta a hónap utolsó
napja.
(2)	A felek a keretszerződésben az (1) bekezdésben meghatározott időtartamtól rövidebb
időtartamban is megállapodhatnak, azzal, hogy az ügyfél helyesbítéséhez való jogát nem
zárhatják ki.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti határidő nem vonatkozik arra az esetre, ha a pénzforgalmi
szolgáltató a fizetési megbízást követően előírt utólagos tájékoztatási kötelezettségének nem
tett eleget.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul köteles a helyesbítés iránti kérelemnek eleget
tenni.
43.	§
(1)	A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet
helyesbítése iránti kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles bizonyítani - adott
esetben a hitelesítés által -, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a
fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar
nem akadályozta.
(2)	A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy a fizető fél csalárd
módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte.
(3)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ügyfél
olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használ, amely az ügyfél beazonosíthatóságát
nem teszi lehetővé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a művelet jóváhagyását bizonyítsa.
44.	§
(1)	A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a pénzforgalmi szolgáltató
haladéktalanul köteles
a)	megtéríteni a fizető fél részére a fizetési művelet összegét,
b)	a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani, és
c)	megtéríteni a fizető fél kárát.
(2)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót az (1) bekezdés szerinti
kötelezettség nem terheli, ha a fizető fél olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt
használt, amely a fizető fél beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé, vagy a pénzforgalmi
20
szolgáltató a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben,
hogy a művelet jóváhagyását bizonyítsa.
45.	§
(1)	A 44. §-ban meghatározottaktól eltérően az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek
vonatkozásában, amelyek a fizető fél birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel történtek, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan
használatából erednek, a fizető fél viseli negyvenötezer forintnak megfelelő összeg
mértékéig a kárt a 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtételét megelőzően.
(2)	Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt
készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással
okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt
vagy a személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb
kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt
kötelezettségének nem tett eleget.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1)-(4) bekezdés szerinti felelőssége alól, ha
bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a
fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével
okozta.
(4)	A 40. § (2) bekezdése szerinti bejelentést követően a pénzforgalmi szolgáltató viseli a
kárt az olyan jóvá nem hagyott fizetési műveletek vonatkozásában, amelyek a fizető fél
birtokából kikerült vagy ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történtek, vagy a
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan használatából erednek.
(5)	Kisösszegű készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó keretszerződés alapján a
felek megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltatót a (2) és (4) bekezdés szerinti
kötelezettségek nem terhelik, ha
a)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz letiltása vagy további használatának
megakadályozása nem lehetséges, vagy
b)	az ügyfél olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt használt, amely az ügyfél
beazonosíthatóságát nem teszi lehetővé, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz jellege miatt nincs abban a helyzetben, hogy a művelet
jóváhagyását bizonyítsa.
46.	§
(1)	A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta
keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha:
a)	a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és
b)	a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott
helyzetben ésszerűen elvárható volt.
(2)	A fizető fél részéről a fizetési művelet adott helyzetben ésszerűen elvárható összegének
megítélése során a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a
keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe vennie.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása tekintetében a bizonyítás a fizető felet
terheli.
21
(4)	A fizető fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással
kapcsolatosan, ha az átváltás során a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában vagy a 10. § (2)
bekezdése c) pontjának cb) alpontjában foglaltak szerint referencia-árfolyam alkalmazására
került sor.
(5)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a beszedés visszatérítése
esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen
megállapodás esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét
nem utasíthatja vissza.
(6)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a
visszatérítésre, ha a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatónak adta meg,
és a fizetési műveletre vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettséget a pénzforgalmi
szolgáltató, vagy a kedvezményezett a keretszerződésben meghatározott módon, a fizetési
megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal teljesítette.
(7)	A felek az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak, ha a
kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén
található.
47.	§
(1)	A kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által a 46. §
(1)	bekezdésben meghatározott módon jóváhagyott fizetési művelet visszatérítésére
vonatkozó igényét a fizető fél a terhelés napjától számított ötvenhat napig érvényesítheti.
(2)	A pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényének benyújtásától
számított tíz munkanapon belül a fizetési művelet összegét visszatéríti vagy az igényt
indokolással ellátva elutasítja.
(3)	A visszatérítés elutasítása esetén a pénzforgalmi szolgáltató egyidejűleg tájékoztatja a
fizető felet a jogvita peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról.
48.	§
(1)	Ha a fizetési művelet teljesítése egyedi azonosító használatával történik, a fizetési
művelet az egyedi azonosító által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában teljesítettnek
minősül.
(2)	Ha a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése egyedi
azonosító használatával történik, a fizetési művelet az egyedi azonosító által és a fizető fél
nevével megjelölt fizető fél vonatkozásában minősül teljesítettnek.
(3)	A fizetési művelet nem teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért hibás egyedi azonosító
használata esetén - ide nem értve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a pénzforgalmi
szolgáltatót nem terheli felelősség.
(4)	Ha az ügyfél a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 10. § b) pontjának bb)
alpontjában meghatározottakon kívül további adatokat ad meg, a pénzforgalmi szolgáltató a
fizetési műveletnek az egyedi azonosító által megjelölt teljesítéséért felel.
(5)	Ha a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítése egyedi
azonosító használatával történik, a fizetési művelet az egyedi azonosító által és a fizető fél
nevével megjelölt fizető fél vonatkozásában minősül teljesítettnek.
(6)	A pénzforgalmi szolgáltató - a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére - köteles a
fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában
elvárható magatartást tanúsítani.
22
(7)	A felek a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a
fizetési művelet összegének (6) bekezdés szerinti visszaszerzése esetén külön díjat, költséget
vagy egyéb fizetési kötelezettséget számíthat fel.
49.	§
(1)	Ha a fizetési műveletet a fizető fél kezdeményezte, a fizetési művelet hibás teljesítéséért
a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója felel kivéve, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet
összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett.
(2)	Ha a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához
beérkezett, a fizetési művelet hibás teljesítéséért a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója felel.
(3)	A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelősségének
fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési
művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba
hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor.
(4)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott
felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a
kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján
jóváírni.
(5)	A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető fél kérésére - a fizetési művelet nem
teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelősség kérdésétől függetlenül - köteles a nem
teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet nyomon követése érdekében az adott
helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményéről a fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatója a fizető felet tájékoztatja.
50.	§
(1)	Ha a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül
kezdeményezték, a fizetési megbízás a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójához való
továbbításáért a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel.
(2)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott
felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési megbízást megküldeni a
fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója felé.
(3)	A fizetési műveletnek a jogszabály szerinti teljesítéséért a kedvezményezett felé a
kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felel.
(4)	A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott
felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett
számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon.
(5)	Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a fizetési művelet nem teljesítéséért vagy
hibás teljesítéséért a fizető fél felé a saját pénzforgalmi szolgáltatója felel.
(6)	A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelősségének
fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési
művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba
hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor.
(7)	Ha a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül
kezdeményezték, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója - a fizetési művelet nem
23
teljesítéséért vagy hibás teljesítéséért való felelősség kérdésétől függetlenül - köteles a
fizetési művelet nyomon követése érdekében az adott helyzetben általában elvárható
magatartást tanúsítani.
(8)	A (3) bekezdésben meghatározott nyomon követés eredményéről a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatója a kedvezményezettet tájékoztatja.
51.	§
A 49. §-ban és az 50. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatójának székhelye nem EGT-állam területén található.
52.	§
Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített
fizetési műveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért,
és a kamatbevétel elmaradásáért.
53.	§
A pénzforgalmi szolgáltatónak e fejezetben meghatározott felelőssége nem érinti egyéb
jogszabály alapján fennálló felelősségét.
54.	§
Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 49-52. § szerinti felelőssége harmadik személy
magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik
személytől a 49-52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti.
55.	§
A pénzforgalmi szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a VII-IX.
Fejezetben meghatározott kötelezettségének teljesítését tevékenysége körén kívül eső
elháríthatatlan ok (vis maior), vagy jogszabályban vagy közösségi jogi aktusban előírt
rendelkezések zárták ki.
X.	Fejezet
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának felügyelete
Fióktelep és határon átnyúló szolgáltatás felügyelete
56.	§
Más EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató
Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a
Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a II-IX. Fejezetben foglalt rendelkezések betartását.
57.	§
Ha a Felügyelet a Magyar Köztársaság területén más EGT-államban pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtására jogosult pénzforgalmi szolgáltató határon átnyúló tevékenysége
tekintetében jogszabályban foglalt rendelkezés megsértését tapasztalja, értesíti a
pénzforgalmi szolgáltató székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát.
24
Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések
megsértése esetén
58.	§
E törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni
kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó
rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott
szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.
XI.	Fejezet
Titoktartási szabályok
Fizetési titok
59.	§
(1)	Fizetési titok minden olyan, hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatónak
az egyes ügyfelekről rendelkezésére álló, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatos tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira,
vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira,
valamint a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett fizetési számlájának egyenlegére,
forgalmára, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóval a pénzforgalmi szolgáltatási
szerződéseire vonatkozik.
(2)	A fizetési titokra a Hpt. banktitokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy ahol a Hpt. banktitkot említ, azon a fizetési titkot kell érteni.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint a
rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő fizetési titkot legfeljebb a fizetési
műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni és továbbítani a pénzforgalmi
elszámolóháznak a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.
XII.	Fejezet
Sorbaállítás
60.	§
(1)	A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető, hatósági
átutalást és átutalási végzés alapján teljesített átutalást a kedvezményezett azonnali
visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig -
legfeljebb azonban harmincöt napig - a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja.
(2)	A teljesítés sorrendjét az átvétel időpontja határozza meg.
61.	§
(1)	A fizető fél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlái a hatósági
átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése szempontjából egy fizetési
számlának minősülnek.
(2)	A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése során a
hatósági átutalási megbízásban és az átutalási végzésben szereplő pénznemmel azonos
pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni, ha a fizető fél rendelkezik ilyen
pénznemben vezetett fizetési számlával. Ha a fizető fél nem rendelkezik ilyen pénznemben
vezetett fizetési számlával vagy az azonos pénznemben vezetett fizetési számlán nem, vagy
25
csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett fizetési
számlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző
pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a pénzforgalmi számla megterhelésének napján
érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni.
(3)	A terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által nem jegyzett pénznemre szóló, hatósági
átutalási megbízás és átutalási végzés esetén e fizetési megbízást forintban kell teljesíteni. A
forintra történő átváltást a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a terhelés napján érvényes
hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.
(4)	A hatósági átutalási megbízásra és az átutalási végzésre a rendelkezésre álló részfedezet
erejéig részfizetést kell teljesíteni.
62.	§
(1)	A keretszerződés felmondásának kezdeményezését követően a pénzforgalmi
szolgáltatóhoz beérkezett hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés legfeljebb a
keretszerződés megszűnésének időpontjáig állítható sorba, amelyről a pénzforgalmi
szolgáltató a hatósági átutalási megbízás adóját, az átutalási végzés kibocsátóját a fizetési
megbízás, végzés átvételét követően haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(2)	A fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató eltérő tartalmú megállapodása hiányában a
fizetési számla terhére hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást a
pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti.
(3)	Hatósági átutalás és átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőzően más
fizetési megbízás a hitelkeret terhére nem teljesíthető.
XIII.	Fejezet
Fizetési módok
63. §
(1)	A készpénzfizetésen felül a fizetési művelet során alkalmazható fizetési mód:
a)	a fizetési számlák közötti fizetés,
b)	a fizetési számlához kötődő készpénzfizetés, és
c)	a fizetési számla nélküli fizetés.
(2)	A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozza a fizetési módok részletes
szabályait.
(3)	Fizetési mód kötelező alkalmazását csak törvény vagy kormányrendelet írhatja elő.
A hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés
64.	§
(1)	A bírósági végrehajtási eljárásban, valamint a közigazgatási végrehajtási és
adóvégrehajtási eljárásban a pénzkövetelést a hatósági átutalási megbízás adására vagy
átutalási végzés meghozatalára jogosult erre irányuló kezdeményezésére hatósági átutalással
vagy a hatósági végzésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
(2)	A hatósági átutalás esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető fél fizetési
számlája terhére meghatározott pénzösszeget utal át a hatósági átutalás megbízás adója által
meghatározott fizetési számlára.
26
(3)	Hatósági átutalási megbízás adására jogosult a hatósági átutalást saját pénzforgalmi
szolgáltatóján keresztül is kezdeményezheti, amely köteles azt továbbítani az adós
pénzforgalmi szolgáltatójának.
(4)	A hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás esetén a fizető fél nem
gyakorolhatja a helyesbítéshez való jogot.
(5)	A hatósági átutalási megbízás átvételét sem a fizető fél, sem a hatósági átutalás
kezdeményezésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatója nem tagadhatja meg.
XIV.	Fejezet
Átmeneti és záró rendelkezések
Hatálybalépés
65.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2009. november 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 129. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 146. §-ának (1) bekezdése a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(4)	Hatályát veszti:
a)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 74. § (1)
bekezdésében az „ideértve az elektronikus illetékfizetés módját” szövegrész,
b)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 6. §-a,
c)	az MNBtv. 26. §-ának (4) bekezdése,
d)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 128. §-ának
(3)-(4) bekezdése,
e)	a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 3. §-ának 17., 22. és 31.
pontja, 39. §-ának (5) bekezdése, 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja,
f)	a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban:
Vtv.) 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
g)	a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-a (4) bekezdésének g) pontja,
h)	a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Matv.) 61. §-ának (1) bekezdése,
i)	pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja.
(5)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi
CVIII. törvény 41. §-a és 111. §-a (1) bekezdésének c) pontja nem lép hatályba.
(6)	E törvény XV. Fejezete 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-
án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
27
66. §
(1)	Ha a bírósági végrehajtás általános feltételei a törvény hatályba lépését megelőzően már
fennálltak, a pénzkövetelés pénzforgalmi úton történő behajtására jogosult a kötelezett
fizetési számlája, bankszámlája terhére beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett (fizető
fél) erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is, ha:
a)	a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - fizetési számlával,
bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,
b)	a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő vagy az a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 21. §-ának megfelelő közjegyzői okiratban
foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és
c)	a jogosult a behajtást végző pénzügyi szolgáltatónak nyilatkozik arról, hogy nincs
folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem
terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a
követelése nem nyert kielégítést.
(2)	Ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem
állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az
adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul
eleget tenni.
(3)	Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben
vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő
igazolja, hogy a kötelezett számlavezető pénzügyi szolgáltatótól nem kérte a beszedési
megbízás további függőben tartását, és megjelöli, hogy a beszedési megbízást milyen
összegben teljesítette a pénzügyi szolgáltató. A függőben tartásra irányadó határidő lejárta
előtt előterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a kirendelő hatóság
által az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági
társaság és a szakértői intézmény részére megfizetendő igazságügyi szakértői díj behajtására
is, ha
a)	az igazságügyi szakértői díjat a kirendelő hatóság a jogerős határozatával megállapította,
és
b)	megfizetésére az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
17.	§-ának (4) bekezdése szerinti határidő a törvény hatályba lépése előtt lejárt.
(5)	A törvény hatályba lépése előtt indult közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött
szerződés - az ajánlatkérőként szerződött fél által igazolt szerződésszerű - teljesítése esetén,
a határidő eredménytelen leteltét követően, az ajánlattevőként szerződött fél beszedési
megbízást nyújthat be a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő fizetési
számlája terhére az ajánlatkérő erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is.
(6)	A törvény hatályba lépése előtt a kincstárnak benyújtott olyan, jogszabály által
meghatározott beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapuló
beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a
kincstár a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.
(7)	A törvény hatályba lépése előtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
által benyújtott azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a
28
benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a végrehajtható okirat csatolása nélkül is köteles
teljesíteni.
(8)	A törvény hatályba lépése előtt kötött többcélú kistérségi társulási megállapodás alapján
benyújtott olyan beszedési megbízás, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor
fennálltak, a társulás tagjának erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesíthető.
(9)	A törvény hatályba lépése előtt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által benyújtott
olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor
fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.
(10)	A törvény hatályba lépése előtt a egészségbiztosítási igazgatási szerv által benyújtott
olyan azonnali beszedési megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor
fennálltak, a hitelintézet a kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.
(11)	A törvény hatályba lépése előtt a vámhatóság által benyújtott olyan azonnali beszedési
megbízást, amely teljesítésének törvényi feltételei a benyújtáskor fennálltak, a hitelintézet a
kötelezett erre vonatkozó felhatalmazása hiányában is teljesítheti.
Jogharmonizációs záradék
67.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
XV.	Fejezet
Módosuló jogszabályok
68.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 141. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámla száma és a számlát vezető pénzügyi intézmény neve” szövegrész helyébe a
„fizetési számla száma és a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató neve” szöveg lép.
69.	§
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
1990. évi LVI. törvény 5/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára történő átutalással,
bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történő
átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés
kézbesítése útján” szöveg, 5/A. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára történő utalása és
egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő tiszteletdíj és költségtérítés kifizetés”
szövegrész helyébe „fizetési számlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történő tiszteletdíj és
költségtérítés kifizetése” szöveg lép.
70.	§
Az Itv. 67. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe
„átutalással” szöveg, a „Bankszámlák közötti átutalás, készpénzátutalási megbízás, belföldi
postautalvány” szövegrész helyébe „Átutalás, készpénzátutalás” szöveg, 73. §-ának (7)
bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe „átutalással” szöveg,
74.	§-ának (1) bekezdésében a „bankszámlák közötti átutalással” szövegrész helyébe
29
„átutalással” szöveg, 102. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „bankszámla, illetőleg
folyószámla” szövegrész helyébe „bankszámla” szöveg lép.
71.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
21.	§-a (2) bekezdésének c) pontjában a „szervezet számlaszámát és a számláját vezető
pénzintézet megnevezését” szövegrész helyébe a „szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a
számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését” szöveg lép.
72.	§
A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik
működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének f)
pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
73.	§
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX.
törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési
számlára” szöveg lép.
74.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 98. §-ának (4) bekezdésében a
„bankszámlaszámát” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 154. §-
ának (1) bekezdésében a „munkavállaló bankszámlájára” szövegrész helyébe a
„munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára” szöveg, a „bankszámlára” szövegrész
helyébe a „fizetési számlára” szöveg lép.
75.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/A. §-ának (1) bekezdésében
a „pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai
úton” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 49/A. §-ának
(2)	bekezdésében a „bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai
úton történő illetménykifizetés” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történő átutalása és
egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés” szöveg, 3. számú melléklet I/A. pontjának
nyolcadik francia bekezdésében a „bankszámlaszáma” szövegrész helyébe a „fizetési
számlaszáma” szöveg lép.
76.	§
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézetnél vezetett
forintszámlájára” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett
forintszámlájára” szöveg lép.
77.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/A. §-ának (1)
bekezdésében a „bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton”
szövegrész helyébe a „fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 79/A. §-ának
(2)	bekezdésében a „bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai
úton történő illetménykifizetés” szövegrész helyébe a „fizetési számlára történő átutalása és
egyszeri felvétele, illetve illetménykifizetés” szöveg lép.
30
78. §
(1)	Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési
számla” szöveg, 18/C. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámla-vezetési” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi-számlavezetési” szöveg, 18/C. §-ának (16) bekezdésében a
„számlájukon” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájukon” szöveg, a 18/C. §-ának
(17) bekezdésében a „számlájukon” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlájukon”
szöveg, 124. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlarendjét” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi számlarendjét” szöveg, a „bankszámlavezetési” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi számlavezetési” szöveg, 124. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a a
„bankszámlarendjét” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlarendjét” szöveg lép.
(2)	Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 18/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom
lebonyolítására a kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik.
A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben
meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja
fel.”
(3)	Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése alapján a határidős beszedési megbízásra
vonatkozó szabályok szerint teljesíti - külön jogszabályban meghatározott számlakörben - a
Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében
meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan hatósági átutalást, amely jogerős
bírósági, közigazgatási határozaton alapul.”
(4)	Az Áht. 63. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. §
(6)	bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet
a kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A kincstár az ezen a
jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta az önkormányzati
felhatalmazással beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési
megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi
önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő
kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.
(7)	Ha a (6) bekezdés szerinti beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a kincstár a
helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2)
bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.
(8)	Amennyiben a beszámítás során a kincstár a felhatalmazás alapján beszedést nyújt be, az
ehhez szükséges fedezet biztosítása - az előirányzat felhasználási ütemterve alapján - a
helyi önkormányzat feladata.”
(5)	Az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A helyi önkormányzat
a)	évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás
keretében történő elszámolással,
b)	az év végi elszámolás során befizetéssel
teljesíti. Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön
jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor a kincstár - a
31
b)	pontra vonatkozóan a 64/D. § (12) bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés
kivételével - az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi
önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.”
(6)	Az Áht. 64/D. §-ának (11)-( 12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától,
illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a
kincstár - a (12) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés kivételével - az
önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat
ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(12)	A helyi önkormányzat - a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül
benyújtott - kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata
során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és
kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi
részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak
ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat
ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2)
bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli.
Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési
kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és
kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett
egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az
önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési
megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében
foglaltak szerint jár el.”
(7)	Az Áht. 101. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (6)-(7) bekezdésben szereplő tartozásoknak a (6) bekezdésben megjelölt források
terhére történő levonását és a jogosult szervezetek számára történő teljesítését a kincstár
végzi. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési
szerveket terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított
támogatásból vonható le. Ha az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatás a (6)
bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújt fedezetet, akkor a 63. § (6)-(7)
bekezdése szerinti eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy a hatósági átutalást az
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv ellen
kell benyújtani.”
79.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 53. §-ának (1)
bekezdése helyében a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 50. § (3) bekezdése alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat - a
(2)	bekezdés szerinti eltéréssel - térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő
egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének
30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az
egészségbiztosítási szervnek át kell utalni. Amennyiben az egyéni gyógyszerkeret év
közbeni felülvizsgálata során fél évnél hosszabb időtartamra magasabb gyógyszerkeret kerül
megállapításra, a különbözet 6 havi összegének 30%-át is át kell utalni az
egészségbiztosítási szerv részére. Amennyiben a települési önkormányzat a jogosultság
kezdetétől számított 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az
32
egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be a
követelést az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról.”
80.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény 17. §-ának (1) bekezdésében a „bankján” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltatóján” szöveg, 17. §-ának (2) bekezdésében a „bankjával” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi szolgáltatójával” szöveg, 17. §-ának (3) bekezdésében a „bank” szövegrész
helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 17. §-ának (4) bekezdésében a „kincstár vagy
a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet)” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltató” szöveg, a 17. §-ának (6) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21/F. §-a (10) bekezdésének a) pontjában a „bankján”
szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatóján” szöveg, 21/F. §-a (10) bekezdésének c)
pontjában a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szövegrész lép.
81. §
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX.
törvény 38. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.
82. §
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/D. §-ában a
„bankszámlához” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlához” szöveg lép.
83.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 6. §-ának (2)
bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 9. §-
ának (2) bekezdésében a „pénzintézetnél” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltatónál” szöveg, 33. §-ában a „pénzintézetnél” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
szolgáltatónál szöveg, 48. §-ában a „postai úton” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „hitelintézet átutalási
betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással” szövegrész helyébe a „fizetési számlára
történő utalással” szöveg, 62. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „bankszámlával”
szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számlával” szöveg, 64/A. §-ának (5) bekezdésében a
„bankszámláját” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.
84.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében a
„banktitoknak” szövegrész helyébe a „banktitoknak, fizetési titoknak” szöveg lép.
85.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló
magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási
tevékenységet végzi:]
„f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;”
33
86. §
(1)	A Vht. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál
kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből,
illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti
jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon,
társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő
egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből
(a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.”
(2)	A Vht. 7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
a)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés
alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti
betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós
rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak
megfelelően kezeli (ideértve a nem pénzforgalmi jellegű számlákon kezelt összegeket is),
b)	a Polgári Törvénykönyv szerinti betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján
takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós
rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a pénzügyi
szolgáltató által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.
(4)	A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó
szabályokat kell alkalmazni a befektetési szolgáltatókra vonatkozó törvényi rendelkezések
szerint ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.
(5)	A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az
adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a
pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához
szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.”
(3)	Vht. 16. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[Végrehajtási lapot állít ki]
„k) az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható
vagyontárgyának helye - szerinti helyi bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a
szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján.”
(4)	A Vht. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén
beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére
(tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására),
jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési
számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.”
(5)	A Vht. 79/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási
megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a
követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetési
számla szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst
34
megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. §
(1)	bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.”
(6)	A Vht. 79/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi
sorrend szerint végzi el:
a)	a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,
b)	a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,
c)	a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési számla
szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,
d)	a Polgári Törvénykönyvben meghatározott betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha
azt a hitelintézet a fizetési számla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
e)	a Polgári Törvénykönyvben meghatározott takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett
összeg, ha azt a hitelintézet a fizetési számla szerződés szabályainak megfelelően kezeli.”
(7)	A Vht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási
záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi
szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában
meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is -
végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.
(2)	A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő
pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki
a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési
számlára.”
(8)	A Vht. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a
rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és
azt az adósnak ne fizesse ki.
(2)	A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót azzal a
rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt
felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást
kérő által megjelölt számlára.
(3)	Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett
eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő
igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben
teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a
végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját
arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.”
(9)	A Vht. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet
hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a
pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a
bíróságot haladéktalanul értesíteni.”
(10)	A Vht. 82/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
35
„82/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3)
bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán
kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla
javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás)
intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi
szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a
megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.
(2)	A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban
foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1)
bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt
összeg ellen is benyújtható.
(4)	Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató
ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.
(5)	Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett
eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten
benyújtja.
(6)	Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást
foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az
elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének
kötelezettsége alól.”
(11)	A Vht. 191. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási
intézkedés esetén is alkalmazni kell.”
(12)	A Vht. 237. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a kamara elnökének, illetve az
általa kijelölt személynek bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási
számlájának nyitásáról szóló fizetési számla szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést
vagy a biztosíték összegének befizetéséről szóló igazolást és bejelenteni hivatali
helyiségének címét.”
(13)	A Vht. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamara elnöke vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi a bélyegzőt, a fizetési számla
szerződést, felelősségbiztosítási szerződést vagy a biztosíték összegének befizetését, és azt,
hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás
gyakorlására.”
(14)	A Vht. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző,
fizetési számla szerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása
után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz.”
(15)	A Vht. 255. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó (a továbbiakban: megyei
bírósági végrehajtó) foganatosítja a végrehajtást, ha a végrehajtandó követelés]
36
„d) egyéb jogcímen illeti meg a bíróságot, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalát, a miniszter által vezetett minisztériumot (a
továbbiakban: minisztérium), az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot,”
87.	§
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban Batv.) 2/B. §-
ának (1) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe a "pénzforgalmi számlájára”
szöveg lép.
(2)	A Batv. 1. számú mellékletének I.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A pénzforgalmi számlaszáma:”
(3)	A Batv. 1. számú mellékletének I.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:”
(4)	A Batv. 1. számú mellékletének II.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Pénzforgalmi számlaszáma és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve, címe”
88.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 50/D. § (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési
számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában pedig postai úton” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 50/D. §-ának
(2)	bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szövegrész,
„postai úton történő kifizetés” szövegrész helyébe „kifizetés” szöveg lép.
89.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.)
9.	§-a (2) bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán (pénzforgalmi számlán)” szövegrész
helyébe „fizetési számlán” szöveg, a „postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számláról
történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „postára adás” szövegrész helyébe
„kifizetés” szöveg, 44/A. § (2) bekezdésében a „bankszámlájára” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számlájára” szöveg, 44/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszámát”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 44/C. §-ának (4) bekezdésében a
„bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, 65. § (1)
bekezdésének a) pontjában a „folyószámla, bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési
számla”, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 65. § (5)
bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi bankszámláján” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számláján” szöveg, 10. számú mellékletének 3. pontjában a „pénzforgalmi
bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
90.	§
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 73. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámláját” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi számláját” szöveg, 91. § (3)
bekezdésének b) pontjában a „bankigazolást” szövegrész helyébe „igazolást” szöveg, a
bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
91.	§
(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Öatv.) 4. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
37
[Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az
önkormányzati költségvetési szerv]
„e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (7) bekezdése szerinti
felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem
teljesíti;
f)	más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását - ideértve a külön jogszabály
szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is - az
önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló beszedési megbízás
benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
(2)	Az Öatv. 10. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „pénzintézetet” szövegrész helyébe a
„pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számláit” szöveg, a „pénzintézeteket” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatókat”
szöveg, 10. §-ának (5) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltató” szöveg, a „pénzintézeti” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, 11. §-a (4)
bekezdésének b) pontjában az „azonnali beszedési megbízás” szövegrész helyébe „beszedési
megbízás” szöveg lép.
92.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 105. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 117/A. §-ának (1)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a
„bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 117/A. §-ának
(2)	bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai
úton történő kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés” szöveg lép.
(2)	A Hszt. 7. számú melléklet I/A. pontjának tizedik francia bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Személyi adatok:]
„- fizetési számlaszáma.”
93.	§
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 3. §-ának (5) bekezdésében a
„jegyzett tőkével” szövegrész helyébe „induló tőkével” szöveg lép.
94.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a
„bankszámlája számát” szövegrész helyébe „fizetési számlája számát” szöveg lép.
95.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 43/D. §-ának (2) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe „banktitkot,
fizetési titkot”, 43/E. §-ának (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe banktitkot,
fizetési titkot” szöveg, 55. § (2) bekezdésében a „banktitkot” szöveg helyébe „banktitkot,
fizetési titkot” szöveg, 74. §-ának (3) bekezdésében a „értékpapírtitok” szövegrész helyébe
„értékpapírtitok, fizetési titok” szöveg lép.
38
96.	§
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.
97.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 2. §-ának (3)
bekezdésében a „jegyzett tőkével” szövegrész helyébe „induló tőkével” szöveg, 14. §-a (11)
bekezdésének a) pontjában a „bankszámlán” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán”
szöveg lép.
98.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 137. §-ának (1)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára”, a „bankszámla
hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában pénzforgalmi
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 137. §-ának (2)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a „postai úton
történő kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés”
szöveg lép.
99.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
133. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára”
szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton”szövegrész helyébe „fizetési számla
hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetéssel” szöveg, 133. §-ának (2)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg, a „postai
úton történő kifizetés” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg lép.
100.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. §-a (4)
bekezdésének g) pontjában a „számlát” szövegrész helyébe „fizetési számlát” szöveg, a
„hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
101. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 45. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámlájának számát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg
lép.
102.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tnytv.) 79. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „postai úton” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, a „hitelintézet
átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az
„átutalási betétszámlára (bankszámlára)” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál
vezetett fizetési számlára” szöveg, 79. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „folyószámlára”
szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.
(2)	A Tnytv. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
39
„93. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven
belül érvényesítheti.
(2)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal
érvényesíti.
(3)	Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre
kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési
kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére
az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
(4)	Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
103.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 14. §-
ának (2) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál”
szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a 16. §-ának
(1)	bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21.
§-a (4) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltatójának”, 22. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlájának” szövegrész helyébe
pénzforgalmi számlájának” szöveg, 24/A. §-ának (1) bekezdésében a „bankszámlaszámát”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számát” szöveg, 46. §-ának (6)
bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 52.
§-ának (1) bekezdésében a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltatónál” szöveg lép.
104.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fizetésre kötelezett foglalkoztató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező
határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül
fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”
105.	§
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 6.
§-ának (2) bekezdésében a „bankszámláján” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláján”
szöveg lép.
106.	§
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának e) pontjában a
„bankszámlája” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlája” szöveg lép.
107. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-
ának (3) bekezdésében a „folyószámlán” szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 37.
§-ának (3) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe a „fizetési számlára” szöveg,
37.	§-ának (4) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlára”
szöveg, 45. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a „bankszámlaszámára” szövegrész helyébe
„fizetési számlaszámára” szöveg lép.
40
108. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámlán”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg, 165. §-a (3) bekezdésének a) pontjában
a „bankszámla forgalomnál a hitelintézeti” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla
forgalomnál a pénzforgalmi szolgáltatói” szöveg lép.
109.	§
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/B. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszám” szöveg lép.
110.	§
(1)	Az MNBtv. 60. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és
a 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza]
„a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának továbbá a fizetési módok
részletes szabályait,”
(2)	Az MNBtv. 67. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB számára feladatot]
„a) a pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,”
(3)	Az MNBtv. 26. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalom lebonyolítását” szövegrész
helyébe „fizetési megbízások lebonyolítását” szöveg, 31/A. §-ának (4) bekezdésében a
„pénzforgalmi, készpénz-átutalási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi” szöveg, a „postai
készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői és postautalvány-szolgáltatást”
szövegrész helyébe nemzetközi postautalvány-szolgáltatást” szöveg, 54. §-ának (2)
bekezdésében a „banktitok” szövegrész helyébe „banktitok, fizetési titok” szöveg lép.
111.	§
A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló
2001. évi LXXXV. törvény 1. számú melléklet III. fejezetének K) pontjában a „bankszámla,
folyószámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
112.	§
A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 3. pontjában a „bankszámla-”
szövegrész helyébe „fizetési számla-” szöveg lép.
113.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 115. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 129. §-ának (1)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg,
„bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési számla hiányában
pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján” szöveg, 129. §-ának (3)
bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, a „postai
úton történő kifizetése” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés” szöveg lép.
41
114.	§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a
„bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának
megnevezését” szöveg lép.
115.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 338. §-ának (4) bekezdésében a „jegyzett”
szövegrész helyébe „induló” szöveg, 352. §-ának (3) bekezdésében a „banktitokra”
szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 394. §-a (1) bekezdésének e)
pontjában a „bankszámlaforgalommal” szövegrész helyébe „fizetési számla forgalommal”
szöveg, 2. számú melléklet 1. címének 9. pontjában a „bankszámla” szövegrész helyébe
„fizetési számla” szöveg, 4. számú melléklet e) pontjának 16. alpontjában a „bankszámla”
szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, 7. számú melléklet 13. pontjában a
„bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
116.	§
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (5) bekezdésének
e)	pontjában a „bankszámlával” szövegrész helyébe „számlával” szöveg, 12. §-ának (6)
bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „számláját” szöveg, a „hitelintézet”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a „bankszámlájára” szövegrész
helyébe „számlájára” szöveg lép.
117.	§
Az Artv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett részéről a termék ellenértékére a
jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi
szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását,
felhatalmazó nyilatkozatát, arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn
belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.”
118.	§
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet
végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében a
„pénzforgalmi számlájáról” szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.
119.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 70. §-a (1)
bekezdésének f) pontjában a „számláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját”
szöveg, a „hitelintézetnél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatónál” szöveg, 84. §-
ának (3) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg,
84.	§-ának (4) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla”
szöveg, 134. §-a C) pontjának m) alpontjában a „hitelintézeti folyószámlán” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi számlán” szöveg lép.
120.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (5) bekezdésének a)
pontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámáról”
szöveg, 66. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számlaszámát” szöveg lép.
42
121. §
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4/A. § (2) bekezdés a) pontjának af) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás
nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a
következőket kell tartalmaznia:
a)	a megállapodást kötő felek]
„af) pénzforgalmi számlaszámát,”
(2)	Az Szht. 15. § (3) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számlaszámát” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltató” szöveg lép.
122. §
Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. §-a (4) bekezdésének c) pontjában
a „bankszámlájának” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának” szöveg lép.
123.	§
(1)	Az Art. 9. §-ának (3) bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámla számlaszámát”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszámát”, 9. §-ának (9) bekezdésében
„pénzforgalmi bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 14. §-a (1)
bekezdésének i) pontjában a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számlanyitásra” szöveg, 14. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámla-fenntartási” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi-számlafenntartási” szöveg, 23. §-ának (7) bekezdésében a
„pénzforgalmi bankszámlaszáma” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg,
a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (2)
bekezdésében a „pénzforgalmi bankszámláját” szövegrész helyébe „fizetési számláját”
szöveg, a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a
„bankszámlával” szövegrész helyébe „fizetési számlával” szöveg, 43. §-ának (2)
bekezdésében a „folyószámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára” szöveg, 109. §-
ának (3) bekezdésében a „bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonat” szövegrész helyébe
„fizetési számla kivonat” szöveg, 109. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „bankszámlán
(pénzforgalmi számlán) szövegrész helyébe „fizetési számlán” szöveg, 172. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában a „bankszámlanyitási” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számlanyitási” szöveg, 172. §-ának (7) bekezdésében a „bankszámlanyitási” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi számlanyitási” szöveg, 3. számú mellékletének D) pontjának 5.
alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 4. számú
mellékletének 5. pontjában a „bankszámlájára” szövegrész helyébe „fizetési számlájára”
szöveg, 7. számú mellékletének c) pontjában a „bankszámlaszámáról” szövegrész helyébe
„fizetési számlaszámáról” szöveg lép.
(2)	Az Art. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak belföldi
pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak
belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell
teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő fizetési kötelezettségét a külön
jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel is
teljesítheti.
43
(2)	A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak
és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek - ideértve az egyéni
vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó)
legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla
nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag
pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra
kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó
bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre
a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
(3)	A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök
kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi
számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.
(4)	A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az
adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással
teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési
támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy fizetési
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi
pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-
visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési
számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem
esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell
figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.
(5)	Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén - amennyiben az adózó
bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli - az adóhatóság a költségvetési támogatás,
adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény
bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása
tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt
költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó
megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási
tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.
(6)	Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó
tekintetében más fizetési módot is megjelölhet.”
(3)	Az Art. 152. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Végrehajtás munkabérre, fizetési számlára”
124.	§
(1)	Az Eht. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői
szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más
előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem
nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől.”
(2)	Az Eht. 129. §-a (6) bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszáma” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi számlaszáma” szöveg lép.
44
125.	§
(1)	A Pt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Postai tevékenység]
„d) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás;”
(2)	A Pt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § Az egyetemes postai szolgáltató az ország egész területén köteles a pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi ... törvény 4. § f) pontja szerinti készpénzátutalást,
valamint fizetési számláról történő készpénzkifizetést és készpénzbefizetést végezni,
valamint jogosult a külön törvényben meghatározott további pénzforgalmi szolgáltatás
végzésére.”
(3)	A Pt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta Részvénytársaság. A Postai
Elszámoló Központot a Magyar Posta Részvénytársaság működteti.”
126.	§
(1)	A Vtv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „pénzforgalmi számlájának
jelzőszámait” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlájának számait” szöveg, 45. §-a (3)
bekezdése b) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számlaszámát”, 52. §-ának (1) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe
„átutalással” szöveg lép.
(2)	A Vtv. 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve az e
törvény 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül
nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében
megkeresést küld, a vámhatóság az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésére
vonatkozó szabályok alkalmazásával haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:]
„c) a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság
adók módjára hajtja be.”
127.	§
(1)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. §-ának (15) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(15) A vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy [ideértve a jövedéki bírság, a
zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5)
bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is] követelésének, továbbá ingó és ingatlan
vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.”
(2)	A Jöt. 66. §-ának (3) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számláról” szöveg, 106. §-ának (8) bekezdésében a „bankszámlájáról”
szövegrész helyébe „fizetési számlájáról” szöveg lép.
128.	§
(1)	A Kbt. 4. §-ának 30/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„30/B. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:
45
d)	a 3. melléklet 6. csoportjában és a 174. § b) pontjában meghatározott pénzügyi
szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;”
(2)	A Kbt. 53. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő
szerződésben biztosítékot kell kikötni. Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlati
felhívásban]
„a) előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető az
előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel,
bankgarancia biztosításával, biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető
kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy”
(3)	A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt
köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A 22. § (1)
bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305. § (4)
bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére alkalmazandó beszedési megbízás
teljesítésére szóló, az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott
hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként
benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, amelyben az ajánlatkérő külön megjelöli
azokat a csatolandó dokumentumokat, amelyek a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények
fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek.”
(4)	A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az
ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy
biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó -
kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a
befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.”
(5)	A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel
(személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően
írásban megkötni. A 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a szerződésnek a 305.
§ (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére tartalmaznia kell az ajánlatkérő
részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó
hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés
egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést
kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak
megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés
feltételeit is.”
(6)	A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3)
bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél -
a 99. § (1) bekezdésében meghatározott - az ajánlatkérőként szerződő fél által adott
hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1)
bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére.”
46
129.	§
(1)	A Kbt. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel
(személlyel) (91. §) kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a
dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának
megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott bírálati
szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek,
valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti
feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának
adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó
nyilatkozatát.
(2)	Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek
tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az
ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként
szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(3)	A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni, azzal, hogy
az nem határozható meg
a)	az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] megküldését követő naptól számított
tizenkettedik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében hatvanadik -
napnál későbbi időpontban,
b)	a törvény harmadik része szerinti eljárásban az írásbeli összegezés megküldését követő
naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetében
hatvanadik - napnál későbbi időpontban.
(4)	Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott
időpontjától eltérve a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy
befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a
Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].”
130.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében a
„bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg lép.
131.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 34. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „bank”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
132.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében a
„banktitoknak” szövegrész helyébe „banktitoknak, fizetési titoknak” szöveg lép.
133.	§
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII.
törvény 13. §-ának (2) bekezdésében a „bankszámlára” szövegrész helyébe „fizetési
számlára” szöveg, a „bankszámla hiányában postai úton” szövegrész helyébe „fizetési
számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzátutalás kézbesítése útján”
szöveg lép.
47
134.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
3. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:]
„h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó
eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi
szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását,
felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a
pénzforgalmi szolgáltatóhoz);”
135.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 14. §-a (6)
bekezdésének e) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számlaszámát” szöveg lép.
136.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 132. §-ában a „pénzügyi intézménynél” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltatónál” szöveg lép.
137.	§
(1)	A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló
2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés aa)-ad), ba)-bb), cb)-cc), ce)-cf) és da) alpontjában meghatározott
tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi ... törvény 8-10. §-ában
és 29-31. §-ában előírt tájékoztatást kell megadni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására
kerül sor.”
(2)	A Tétv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azonos jellegű elkülönült
műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől
eltérően, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)-(6)
bekezdések rendelkezéseit kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha
egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az
ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első
műveletének kell tekinteni, és arra az (1)-(6) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni
kell.”
(3)	A Tétv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács - a 2005/29/EK irányelvvel és a 2007/64/EK
irányelvvel módosított - 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói
pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK
tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,
48
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső
piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a
2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről - 31.
cikk második bekezdés.”
138.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-ának (1) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe
„fizetési, bank-” szöveg lép.
139.	§
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében a
„bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg, 43. §-ának (1)
bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg lép.
140.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 24. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „pénzügyi intézmények” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 24. §-ának (6) bekezdésében a „pénzügyi
intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 37. §-ának (1)
bekezdésében a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, a
„pénzügyi intézmények” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltatók” szöveg, 53. §-
ának (2) bekezdésében a „pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltató” szöveg, 82. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámláit” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi számláit” szöveg, 102. §-a (3) bekezdésének f) pontjában a „bankszámláit”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláit” szöveg, a „pénzintézetet” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi szolgáltatót” szöveg, 1. számú melléklet II. 1. b) pontjának ba) alpontjában a
„hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 1. számú melléklet II.
2.	c) pontjának ca) alpontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának a) pontjában a „hitelintézet”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 3. számú melléklet II. 5. pontjának c)
pontjában a „hitelintézet” szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg lép.
141.	§
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében a
„bankszámlára” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számlára” szöveg, 40. §-ának (7)
bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg lép.
142.	§
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 9. §-ának (2)
bekezdésében a „bankszámlájára” szövegész helyébe „pénzforgalmi számlájára” szöveg lép.
143.	§
Az Matv. 28/A. §-a (2) bekezdésében a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési
számlaszámát” szöveg, a „bankszámlaszámot” szövegrész helyébe „fizetési számlaszámot”
szöveg, 28/A. §-ának (3) bekezdésében a „bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési
számlaszám” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla” szöveg, a
„bankszámlakivonat” szövegrész helyébe „fizetési számlakivonat” szöveg, a „hitelintézet”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 29. §-ának (3) bekezdésében a
„bankszámlaszám” szövegrész helyébe „fizetési számlaszám” szöveg, 56. §-a (3)
bekezdésének g) pontjában a „bankszámlaszámát” szövegrész helyébe „fizetési
49
számlaszámát” szöveg, 68. §-ának (3) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe
„banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 69. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláján”
szövegrész helyébe „fizetési számláján” szöveg lép.
144.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. §-a (4)
bekezdésének d) pontjában a „bankszámlaszámmal” szövegrész helyébe „pénzforgalmi
számlaszámmal” szöveg, 16. §-ának (5) bekezdésében a „bankszámláját” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi számláját” szöveg, 34. §-ának (6) bekezdésében a „postai úton”
szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján”
szöveg, a „belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára)”
szövegrész helyébe „fizetési számlára” szöveg lép.
145.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében a „számláját”
szövegrész helyébe „fizetési számláját” szöveg, a „pénzintézet” szövegrész helyébe
„pénzforgalmi szolgáltató” szöveg, 21. §-ának (3) bekezdésében a „számláját vezető
pénzintézet a számlát” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi
szolgáltató a pénzforgalmi számlát” szöveg lép.
146.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Felügyelet tagja a 2009/77/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-
piaci Szabályozók Bizottságának, a 2009/78/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai
Bankfelügyelők Bizottságának és a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai
Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottságának.”
(2)	A Psztv. 4. §-a a következőp) ponttal egészül ki:
[Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el.]
„p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi ... törvény”
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.]
(3)	A Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett
szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,”
(4)	A Psztv. 9. §-a (4) bekezdésében a „banktitokra” szövegrész helyébe a „banktitokra,
fizetési titokra” szöveg, 25. §-a (1) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész helyébe
„banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 26/B. §-a (4) bekezdésében a „banktitkot” szövegrész
helyébe „banktitkot, fizetési titkot” szöveg, 32. §-a (2) bekezdésében a „banktitokra”
szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 33. §-a (3) bekezdésében
„banktitokra” szövegrész helyébe „banktitokra, fizetési titokra” szöveg, 50. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában a „bankszámla-forgalommal” szövegrész helyébe „fizetési
számlaforgalommal” szöveg lép.
147.	§
(1) A Pmt. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
50
[E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar
Köztársaság területén]
„e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;”
(2)	A Pmt. 11. §-ának (4) bekezdésében a „bankszámlanyitásra” szövegrész helyébe
„fizetési számlanyitásra” szöveg, a „bankszámla” szövegrész helyébe „fizetési számla”
szöveg, 11. §-ának (6) bekezdésében a „bankszámlán” szövegrész helyébe „fizetési
számlán” szöveg, 23. §-ának (6) bekezdésében a „bank-” szövegrész helyébe „bank-,
fizetési-” szöveg lép.
148.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 94. §-ának (2)
bekezdésében a „bankszámla és a korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla” szövegrész
helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.
149.	§
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 42. §-ának (2) bekezdésében a
„bankszámla” szövegrész helyébe „pénzforgalmi számla” szöveg lép.
150.	§
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi
CI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében a „banki átutalással” szövegrész helyébe
„átutalással” szöveg lép.
51
Általános indokolás
Az Európai Unió területén a pénzforgalmi szolgáltatások nagyságrendje egyre erőteljesebb
ütemben növekszik. Ezért is indult el már korábban egy részben önkéntes banki szerveződés
(Single Euro Payment Area, SEP A), amely az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai
Parlament koncepciójával is egybevág, valamint része a Liszaboni Stratégia elveinek is. A
SEP A célja az egységes keretek és az egységes feltételek megvalósítása a pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtása terén, főként a pénzforgalom fejlődését akadályozó nemzeti határok
felszámolása, az egységes európai fizetési termékek és szolgáltatások kialakítása, valamint
az erre vonatkozó szabványok megvalósítása.
Az önkéntes szerveződés mellett került elfogadása a belső piaci pénzforgalmi
szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv
módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2007/64/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv, amelynek indoka az volt, hogy a tagállamok pénzforgalmi
szolgáltatási piacának is egységes jogi keretet adjon. Jelen javaslat célja ezen irányelvben
található szolgáltatás-nyújtásra vonatkozó szabályait egy külön szabályrendszer
megalkotásával ültesse át.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra
terjed ki, függetlenül attól, hogy a fizető fél, vagy a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatójának székhelye mely országban található, illetve a fizetési művelet milyen
pénzemben történik.
A Javaslat rendelkezései a kincsár által kincstári körben végzett pénzforgalmi
szolgáltatására, illetve a Magyar Nemzeti Bank által kizárólagosan végzett pénzforgalmi
szolgáltatására csak annyiban irányadóak, amennyiben az a hatósági átutalás és az átutalási
végzés alapján történő átutalás lebonyolításához szükségesek.
A 2. §-hoz
A Javaslatban használt fogalmak meghatározása.
A 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza tájékoztatási szabályok tárgyi hatályát. Abban a kérdésben, hogy
mely szerződéstípus esetében, azaz keretszerződéshez, keretszerződésen alapuló fizetési
műveletre vonatkozó megbízáshoz vagy keretszerződésen kívüli egyszeri fizetési műveletre
vonatkozó megbízáshoz milyen tájékoztatási elemek kapcsolódnak a Javaslat a
későbbiekben részletezi.
Ha a pénzforgalmi szolgáltatás igénybevevője (fizető fél vagy kedvezményezett), azaz az
ügyfél fogyasztó vagy mikrovállalkozás a vonatkozó rész szabályaitól hátrányukra eltérően
nem lehet rendelkezni, ha az ügyfél sem nem fogyasztó, sem nem mikrovállalkozás, akkor a
szerződő felek a Javaslat rendelkezéseitől eltérhetnek.
A fizetési számla megnyitására vonatkozó szabályok a pénzforgalmi szolgáltatás
igénybevevőjének teljes körére kötelező, attól eltérni nem lehet.
A 4. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy az előírt tájékoztatási követelmények minimumát az ügyfél
ingyen kapja meg a pénzforgalmi szolgáltatójától. Amennyiben azonban az ügyfél kérésére
a felek a törvényi minimumnál gyakoribb vagy bővebb tájékoztatásban állapodnak meg,
52
vagy a tájékoztatás olyan távközlő eszközzel történő megadásában, amely nem szerepel a
keretszerződésben és a szolgáltató részére nyilvánvaló többlett-költséget okoz, a
pénzforgalmi szolgáltató díjat számíthat fel.
Fontos követelmény azonban az, hogy a felszámított ellenérték, díj a felmerült költségekkel
arányos kell, hogy legyen, és ki kell, hogy elégítse a költségek transzparenciájának
követelményét. Ezen arányosság hiányában a díj ellenérték nélküli, megalapozatlan bevételt
eredményezne a pénzforgalmi szolgáltatónál, és büntető jelleget öltene az ügyfél
viszonyában.
A 5. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi szolgáltatóra helyezi a bizonyítás terhét a kérdés tekintetében,
hogy a tájékoztatást az ügyfélnek megadta. Ez a rendelkezés elősegíti a fogyasztói
tudatosság kialakítását, és hozzájárul az aktív kitanítási kötelezettség gyakorlatának
kialakításához.
A 6. §-hoz
A Javaslat utalva arra, hogy a fizetési műveletet a felek által megállapított pénznemben kell
teljesíteni, rendelkezik arról, hogy amennyiben a fizetésnek a felek által megállapított
pénznemben való teljesítése érdekében pénzváltásra kell, hogy sor kerüljön, azt a fizető
félnek jóvá kell hagynia.
Ez a jóváhagyás nemcsak az átváltási árfolyamra kell, hogy kiterjedjen, hanem valamennyi
azzal járó esetleges jutalékra, díjra vagy költségre, azaz fizetési kötelezettségre. Ez az
átváltáshoz kapcsolódó tájékoztatási szabály és jóváhagyás természetesen bármely fizetési
eszközzel történő fizetésre is vonatkozik. Abban az esetben, ha az átváltás nem a fizetés
helyén vagy a kedvezményezett által történik, hanem közvetlenül a pénzforgalmi szolgáltató
által, a tájékoztatást a fizető félnek a pénzforgalmi szolgáltató közvetlenül adja meg.
A 7. §-hoz
Egyes fizetési eszközök használatának elterjesztésére a Javaslat alapján oly módon is
lehetőség nyílik, hogy egyes fizetési eszközök használatához a kedvezményezett
kedvezményt nyújthat vagy díjat számolhat fel, a pénzforgalmi szolgáltató vagy harmadik
személy (pl.: kártyakibocsátó, amennyiben személye eltér a pénzforgalmi szolgáltatótól)
pedig díjat számíthat fel.
A Javaslat biztosítja, hogy ilyen eljárás, gyakorlat alkalmazása esetén a fizető fél pontos
tájékoztatást kapjon ennek tartalmáról. Ez a tájékoztatás aktív magatartást kíván mind a
kedvezményezettől, mind a pénzforgalmi szolgáltatótól vagy harmadik személytől.
A 8-10. §-hoz
A Javaslat pontokba szedve, egzakt módon határozza meg az adatok és információk azon
körét, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatónak a keretszerződés megkötését megelőző
szakaszban kell megadnia. Ezeket az információkat az ügyfélnek a szerződéskötésre
irányuló jognyilatkozatát megelőzően, kellő időben kell rendelkezésére bocsátani. A kellő
idő meghatározása során mind a szolgáltatás, mind a távközlő eszköz jellegére kell
figyelemmel lenni. Az információk az adott körülmények figyelembevételével történik
papíron vagy tartós adathordozón, természetesen e körben az ügyfél igénye a meghatározó.
Amennyiben a szerződéskötést az ügyfél kezdeményezi, méghozzá olyan távközlő eszköz
útján, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés
megkötését követően haladéktalanul köteles a papír alapú vagy más tartós adathordozón a
tájékoztatást megadni.
53
A tájékoztatás körét a törvény hét csoportba gyűjti, ezek: a szolgáltatóra, a szolgáltatásra, az
ellenszolgáltatásra, a kapcsolattartásra, a biztonsági intézkedésre és felelősségre, a szerződés
módosítására és megszűntetésére, valamint a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatási körök. A
Javaslatban foglalt tájékoztatási követelményeken túl a pénzforgalmi szolgáltató jogosult
további vagy kiegészítő információkról tájékoztatást adni.
A tájékoztatás módját illetően a Javaslat az egyértelműséget, a közérthetőséget, a
pontosságot, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvét írja elő, mint
követelményt.
A 11. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a szolgáltató - a fogyasztó ilyen irányú kérése esetén - bármikor
köteles a tájékoztatást papír alapon vagy tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani. Az
információk az adott körülmények figyelembevételével történik papíron vagy tartós
adathordozón, természetesen e körben az ügyfél igénye a meghatározó.
A 12. §-hoz
A Javaslat kevésbé szigorú szabályozást tartalmaz az olyan fizetési eszköz esetében,
amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű
pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték rendelkezésre bocsátását biztosítja,
ideértve az összegszerű követelményeknek megfelelő elektronikus pénzeszközt. Ez esetben
a keretszerződés megkötését megelőzően a papíron vagy tartós adathordozó történő
tájékoztatást a Javaslat szűkebb körben határozza meg, ugyanakkor biztosítja, hogy a
keretszerződésre vonatkozó valamennyi információ az ügyfél számára megismerhető legyen,
ideértve ennek helyéről vagy módjáról.
A 13-14. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés írásbeli formájáról és
annak kötelező tartalmi elemeiről. Amennyiben a szerződés e követelményeket nem elégíti
ki, úgy azt, mint jogszabályba ütköző szerződést semmisnek kell nyilvánítani.
A 15-16. §-hoz
A Javaslat részletesen rendelkezik a keretszerződés pénzforgalmi szolgáltató általi egyoldalú
módosításának szabályairól. A módosítást a pénzforgalmi szolgáltató olyan módon
kezdeményezheti, ahogyan magának a keretszerződésnek a megkötését is kezdeményezi,
vagyis a módosításról és annak tartalmáról papíron vagy tartós adathordozón kell az ügyfelet
tájékoztatnia azzal, hogy itt a kellő időt a Javaslat konkrétan két hónapi határidővel szabja
meg. Ennek oka, hogy az ügyfélnek kellő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy annak
tartalmát megismerje, és annak hallgatólagos elfogadásáról döntsön, vagy felmondási
jogával éljen. Természetesen itt is említést kell tenni arról, hogy amennyiben az ügyfél nem
fogyasztó vagy mikrovállalkozás, úgy a felek e szabálytól eltérően is megállapodhatnak.
Nyilvánvalóan nem irányadó ezen hosszú időtartamra vonatkozó előírás abban az esetben,
ha a módosítást az ügyfél kezdeményezi a pénzforgalmi szolgáltatónál, illetőleg akkor sem,
ha a módosítást az ügyfél kifejezetten elfogadja; ez utóbbi esetben a módosítás hatályba
lépésére hamarabb is sor kerülhet.
Amennyiben a fogyasztó vagy a mikrovállalkozás e módosítást nem fogadja el, úgy a
hatályba lépésig a szerződést egyoldalúan és ingyenesen felmondhatja. Nem vonatkoznak az
egyoldalú módosításra vonatkozó szigorú szabályok a kamatláb vagy árfolyam változására
54
abban az esetben, ha az a felek által kikötött referencia-kamatlábon vagy referencia-
árfolyamon alapulnak.
A kizárólag kisösszegű fizetést lehetővé tevő fizetési eszközre vonatkozó enyhébb
szabályozási rezsim a Javaslatban itt is rendelkezésre áll.
A 17. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés
felmondásának szabályait, e tekintetben eltérő szabályokat fogalmaz meg a szolgáltatóra és
az ügyfélre vonatkozóan.
Kiemelkedő jelentőségű szabály a határozatlan idejű vagy egy évnél hosszabb határozott
idejű szerződések esetén a második évtől fennálló ingyenességi elem az ügyfél oldalán,
amely természetesen valamennyi pénzforgalmi szolgáltatási elemre kell, hogy vonatkozzon
(pl.: kártyavisszavonás, megbízások törlése, stb.).
Itt is fontos követelmény azonban az, hogy a amennyiben a Javaslat lehetővé teszi
ellenérték, vagyis valamiféle díj felszámítását, az a felmerült költségekkel arányos kell,
hogy legyen, és ki kell, hogy elégítse a költségek transzparenciájának követelményét. Ezen
arányosság hiányában a díj ellenérték nélküli, megalapozatlan bevételt eredményezne a
pénzforgalmi szolgáltatónál, és büntető jelleget öltene az ügyfél viszonyában.
A 18-21. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a fizetési számla nyitásának követelményeiről, illetve részletes
rendelkezések találhatóak a fizetési számla feletti rendelkezés tekintetében is.
A Javaslat kimondja, hogy főszabályként a számlatulajdonos a fizetési számlája szabadon
rendelkezik. Ez alól olyan pénzeszközök képeznek kivételt, amelyek csak meghatározott
célra használhatóak fel, így különösen az óvadékként elkülönített pénzeszközök, a
fedezetigazolással kapcsolatos és a pénzügyi eszköz vásárlására adott megbízás fedezeteként
elkülönített pénzeszközök.
A 22. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy amennyiben egy olyan fizetési műveletre vonatkozó
megbízás megadására (pl.: átutalásra vonatkozó megbízás) kerül sor, amely a felek által
korábban megkötött keretszerződésen alapul, a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére
megadja a konkrét megbízáshoz kapcsolódó azon minimális tájékoztatást, amely a teljesítés
időtartamát és a teljesítés ellenértékét jelenti.
Speciális szabályt tartalmaz a Javaslat arra az esetre, amikor a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatója nem EGT-állam területén székhellyel rendelkező szolgáltató,
ugyanis ez esetben az egységes szabályozás hiánya miatt ezen információk akár nem állnak
rendelkezésre, vagy a rendelkezésre álló információk félrevezethetőek lehetnek. Ez esetben
a tájékoztatás csak utólagos lehet.
A 23-25. §-hoz
A keretszerződés alapján adott fizetési műveletek esetében a megbízás érkeztetését, illetve a
megterhelését követően tájékoztatási kötelezettség terheli a pénzforgalmi szolgáltatót. Ez a
kötelezettség a konkrét megbízáshoz kapcsolódó legfontosabb adatokat tartalmazza.
A felek számára ugyanakkor lehetőséget biztosít a Javaslat arra, hogy az adatokat a
pénzforgalmi szolgáltató ne egyedileg, valamennyi fizetési műveletet követően, hanem
összegyűjtve legalább havonta egy alkalommal bocsássa a fizető fél rendelkezésére.
55
A fogyasztónak minősülő ügyfelek tájékozottságának növelése érdekében a Javaslat kötelezi
a pénzforgalmi szolgáltatót - a fogyasztó ilyen irányú kérelme esetében - havonta legalább
egyszeri papíron történő tájékoztatás megadására.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat az utólagos tájékoztatás enyhébb szabályait
rendeli alkalmazni. Ettől is eltérő szabályozást tartalmaz olyan esetekre, amikor a fizetési
eszköz anonim, például az elektronikus pénz használatánál.
A 26-27. §-hoz
A keretszerződés alapján adott fizetési műveletek esetében a megbízás teljesítését követően
tájékoztatási kötelezettség terheli a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját a
kedvezményezett felé is. Ez a kötelezettség a konkrét megbízáshoz kapcsolódó legfontosabb
adatokat tartalmazza.
A felek számára ugyanakkor lehetőséget biztosít a Javaslat arra, hogy az adatokat a
pénzforgalmi szolgáltató ne egyedileg, valamennyi fizetési művelet teljesítését követően,
hanem összegyűjtve legalább havonta egy alkalommal bocsássa a kedvezményezett
rendelkezésére.
A fogyasztónak minősülő ügyfelek tájékozottságának növelése érdekében a Javaslat kötelezi
a pénzforgalmi szolgáltatót - a fogyasztó ilyen irányú kérelme esetében - havonta legalább
egyszeri papíron történő tájékoztatás megadására.
A 28. §-hoz
A Javaslat kiküszöböli a kettős tájékoztatási kötelezettséget abban az esetben, ha az ügyfél
egy keretszerződésben meghatározott fizetési eszközzel kíván olyan fizetési műveletre
vonatkozó megbízást adni, amely ugyanakkor nem minősül e keretszerződés hatálya alá eső
műveletnek (pl.: olyan bankjegykiadó automatából történő készpénzfelvétel, amely során az
üzemeltető nem végez egyéb - e törvényben - meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást és
nem részes fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy
mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek, és e készpénzfelvétel az ügyfél más
szolgáltatóval kötött keretszerződés alapján kapott bankkártyával történik).
A 29-31. §-hoz
A Javaslat pontokba szedve, egzakt módon határozza meg az adatok és információk azon
körét, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatónak az egyszeri fizetésekre vonatkozó szerződés
megkötését megelőző szakaszban kell megadnia. Ezeket az információkat az ügyfélnek a
szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően kell rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben a szerződéskötést az ügyfél kezdeményezi, méghozzá olyan távközlő eszköz
útján, amely az előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés
megkötését követően haladéktalanul köteles a papír alapú vagy más tartós adathordozón a
tájékoztatást megadni.
Szemben a keretszerződéssel, amely során a javaslat minden esetben előírja a papíron vagy
tartós adathordozón történő tájékoztatást, ez esetben, vagyis az egyszeri megbízások
esetében kizárólag az ügyfél erre irányuló kérése esetén köteles a pénzforgalmi szolgáltató a
szerződési feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni. Egyebekben ezen
információknak az ügyfél számára könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, vagyis a
pénzforgalmi szolgáltató ezeket honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben
56
kifüggesztve teszi hozzáférhetővé. Kiemelni szükséges, hogy természetesen e tájékoztatás
megadására is vonatkozik az ingyenesség követelménye.
A tájékoztatás módját illetően a Javaslat az egyértelműséget, a közérthetőséget, a
pontosságot, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvét írja elő, mint
követelményt.
Speciális szabályt tartalmaz a Javaslat arra az esetre, amikor a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatója nem EGT-állam területén székhellyel rendelkező szolgáltató,
ugyanis ez esetben az egységes szabályozás hiánya miatt ezen információk akár nem állnak
rendelkezésre, vagy a rendelkezésre álló információk félrevezethetőek lehetnek. Ez esetben
a tájékoztató csak utólagos lehet.
A 32. §-hoz
Az egyszeri fizetési műveletek esetében a megbízás érkeztetését követően tájékoztatási
kötelezettség terheli a pénzforgalmi szolgáltatót. Ez a kötelezettség a konkrét megbízáshoz
kapcsolódó legfontosabb adatokat tartalmazza.
A 33. §-hoz
Az egyszeri fizetési műveletek esetében a megbízás teljesítését követően tájékoztatási
kötelezettség terheli a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját a kedvezményezett felé
is. Ez a kötelezettség a konkrét megbízáshoz kapcsolódó legfontosabb adatokat tartalmazza.
A 34. §-hoz
A Javaslat fő szabálya szerint a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolítása mindenkire nézve
kötelező szabályokat tartalmaz, amelyektől eltérni nincsen lehetőség. Ugyanakkor
amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatás igénybevevője (fizető fél vagy kedvezményezett),
azaz az ügyfél sem nem fogyasztó, sem nem mikrovállalkozás a javaslatban meghatározott
rendelkezésektől a szerződő felek eltérhetnek.
Az eltérés lehetősége a tájékoztatási és egyéb kötelezettségek ingyenessége, a fizetési
művelet jóváhagyottnak való minősítése és ennek igazolása, a fizető fél felelőssége, a
jóváhagyott fizetési műveletek visszatérítése, a fizetési műveletek visszavonhatatlansága és
a hibás teljesítés szabályai tekintetében megengedett.
A 35-36. §-hoz
A Javaslat főszabályként biztosítja, hogy az előírt tájékoztatási és egyéb kötelezettségeket az
ügyfél ingyen kapja meg a pénzforgalmi szolgáltatójától.
Kivételes esetben, így a fizetési megbízások visszavonása, a fizetési művelet összegének
visszaszerzése esetén, amennyiben erről a felek megállapodtak, úgy a pénzforgalmi
szolgáltató díjat számíthat fel. Fontos követelmény azonban az, hogy a felszámított
ellenérték, díj a felmerült költségekkel arányos kell, hogy legyen, és ki kell, hogy elégítse a
költségek transzparenciájának követelményét. Ezen arányosság hiányában a díj ellenérték
nélküli, megalapozatlan bevételt eredményezne a pénzforgalmi szolgáltatónál, és büntető
jelleget öltene az ügyfél viszonyában.
A Javaslat elvi szinten rögzíti, hogy mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját
pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díjat köteles viselni. Speciális szabályt
tartalmaz a Javaslat arra az esetre, amikor a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója
nem EGT-állam területén székhellyel rendelkező szolgáltató, ugyanis ez esetben az egységes
szabályozás hiánya miatt a költségviselési szabályok is eltérően alakulhatnak.
57
Ha a fizetésnek a felek által megállapított pénznemben való teljesítése érdekében
pénzváltásra kell, hogy sor kerüljön, annak költségeit, díját a fizető fél kell, hogy viselje.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett valamely fizetési eszköz használatáért
díjat számíthat fel, vagy kedvezményt nyújthat.
A 37. §-hoz
A Javaslat szerint bármely fizetési művelet teljesítésére csak akkor kerülhet sor, ha azt a
fizető fél jóváhagyta. A jóváhagyás az esetek többségében előzetes jellegű, ám a szerződő
felek a keretszerződésben utólagos jóváhagyásban is megállapodhatnak. A fizető fél a
fizetési műveletre vonatkozó megbízást annak érkeztetéséig vagy a felek által megállapított
határidőig visszavonhatja.
A 38. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a fizetési művelet visszavonásával a fizető fél mikor és
milyen határidővel élhet. Főszabály szerint a fizetési művelet érkeztetését követően az nem
vonható vissza. A kezdeményezett által vagy rajta keresztül történő kezdeményezés esetén
minden esetben szükséges a fizető fél jóváhagyása.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek a visszavonás
lehetőségét kizárják.
A 39. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek a fizetési eszköz használatára vonatkozóan fizetési
korlátot állapítsanak meg, továbbá lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltató részére, hogy a
fizetési eszközt letilthassa. A letiltás indokoltságának minősülhetnek különböző technikai
problémák, amelynek következményeként a biztonsági rendszert veszélyeztetetté válhat
vagy annak a kockázata, hogy a fizető fél a teherbíró képességét meghaladóan használja a
fizetési eszközt.
A fizetési eszköz letiltása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség
terheli a fizető fél felé, kivéve abban az esetben, ha a tájékoztatás egyéb jogszabályok,
például a pénzmosási szabályok rendelkezéseibe ütközik.
A 40. §-hoz
A Javaslat részletesen rögzíti az ügyfélnek a fizetési eszközhöz kapcsolódó kötelezettségeit,
így általánosságban előírja, hogy az ügyfél a fizetési eszközt kizárólag a keretszerződésben
meghatározott módon használhatja.
A fizetési eszközt és annak használatához szükséges személyes biztonsági eszköz
biztonságban tartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartásról a
feleknek a keretszerződésben kell megállapodniuk. Nem minősül azonban személyes
biztonsági eszköznek az olyan adat vagy információ, amely az ügyfél olyan adata, amelyhez
a használat során a bárki hozzáférhet (pl.: neve), de nem lehet olyan információ sem, amely
azért ismerhető meg korlátlanul, mert magán a fizetési eszközön található (pl.: kártyaszám).
Az ügyfél továbbá köteles haladéktalanul bejelenteni, ha észleli a fizetési eszköz birtokából
történő kikerülését, ellopását, valamint jogosulatlan, vagy jóvá nem hagyott használatát,
hiszen a felelősségi és kártérítési szabályok alakulása e bejelentés megtételétől is függ.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
58
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek a fizetési eszköz
letiltásának lehetőségét kizárják, így természetesen annak következményei sem lesznek
irányadóak.
A 41. §-hoz
A Javaslat részletesen rögzíti a pénzforgalmi szolgáltatónak a fizetési eszközhöz kapcsolódó
kötelezettségeit.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek a fizetési eszköz
letiltásának lehetőségét kizárják, így természetesen annak következményei sem lesznek
irányadóak.
A Javaslat szerint fizetési eszközt a pénzforgalmi szolgáltató kizárólag az ügyfél kifejezett
kérésére bocsáthat a rendelkezésére. E tekintetben nem esik tilalom alá a fizetési eszköz
lecserélése, illetve olyan fizetési eszközzel történő felváltása, amely például biztonságosabb
használatot vagy több funkciós használatot tesz lehetővé az ügyfél részére; ez utóbbi eset
azonban nem jelentheti azt, hogy egy másik terméket értékesít, csak a konkrét eszköz
használhatóságának bővítését jelentheti.
Így a pénzforgalmi szolgáltató köteles biztosítani, hogy személyes biztonsági elemekhez
kizárólag az ügyfél férhessen hozzá, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az ügyfél
bármikor bejelenthesse a fizetési eszköz birtokából történő kikerülését, ellopását, valamint
jogosulatlan, vagy jóvá nem hagyott használatát, illetve kérhesse a fizetési eszköz
letiltásának megszüntetését. Ezeket a bejelentéseket, illetve azok tartalmát a pénzforgalmi
szolgáltató köteles megőrizni 18 hónapig annak érdekében, hogy e kérdésben az őt terhelő
bizonyítási teher teljesíthető legyen. Köteles továbbá megakadályozni a bejelentést követően
a fizetési eszköz használatát.
A 42. §-hoz
A Javaslat alapján az ügyfél a jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési művelet
helyesbítését a pénzforgalmi szolgáltatónál, annak észlelését követően haladéktalanul
köteles kérni, e kérelem benyújtásának objektív határideje azonban 13 hónap. A hibásan
teljesített fizetési művelet körébe bele tartozik az olyan fizetési művelet is, amelyet a
pénzforgalmi szolgáltató a megbízás ellenére egyáltalán nem teljesített. Amennyiben a
pénzforgalmi szolgáltató a Javaslatban meghatározott utólagos tájékoztatási kötelezettségét
nem teljesíti, az ügyfél részére rendelkezésre álló objektív határidő nem irányadó.
A 43. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi szolgáltatóra telepíti a bizonyítási terhet a tekintetben, hogy a
kifogásolt fizetési műveletet a megbízó jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően
rögzítésre került, és a teljesítést műszaki hiba vagy üzemzavar nem akadályozta.
Kiemelésre került, hogy a helyesbítés iránti kérelem esetén a fizetési eszköz használata
önmagában nem bizonyítja, hogy a fizető fél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet
jóváhagyta, vagy a fizetési eszközzel kapcsolatos, a keretszerződésben meghatározott
kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a felek helyesbítési
szabályok körében a bizonyítási teherről eltérően állapodjanak meg.
59
A 44. §-hoz
A Javaslat részletesen rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltató teendőiről a jóvá nem hagyott
fizetési művelet teljesítése esetén. Egyrészt haladéktalanul köteles megtéríteni a fizető fél
részére a fizetési művelet összegét, a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti
állapotot helyreállítani, és a fizető fél kárát megtéríteni. A megtérítés haladéktalanságát nem
befolyásolhatja, így nem késleltetheti az a körülmény, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóra
telepíti annak bizonyítását, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi
szolgáltatót bizonyos esetekben ne terhelje a visszatérítési kötelezettség.
A 45. §-hoz
Ha a fizetési eszköznek az ügyfél birtokából történő kikerülése, ellopása, valamint
jogosulatlan használata tényét az ügyfél a Javaslat szerint bejelentette, a bejelentést
követően a fizetési eszköz használatából eredő kárt - az ügyfél által jóvá nem hagyott
fizetési műveletek okán - a fizető fél felé pénzforgalmi szolgáltató viseli. A bejelentést
megelőzően keletkezett kárt az ügyfél csak abban az esteben viseli 150 euro mértékig, ha a
kár azért keletkezett, mert a fizetési eszköz használatához szükséges személyes biztonsági
elemek biztonságban tartása érdekében nem tanúsította az adott helyzetben általában
elvárható magatartást.
Amennyiben a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre
szabott eljárással okozták, amely információ technológiai eszköz vagy távközlési eszköz
használatával történt (vagyis akár telefon akár számítógéppel az internet útján) okozták vagy
a pénzforgalmi szolgáltató nem tette lehetővé az ügyfél számára, hogy a Javaslat szerinti
bejelentését megtegye a kárt teljes mértékben a pénzforgalmi szolgáltató viseli.
Más a helyzet abban az esetben, ha az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a kárt
kötelezettségeinek szándékos vagy gondatlan megszegésével okozta, ugyanis ekkor a kárt
teljes mértékben az ügyfél viseli.
Az olyan fizetési eszköz esetében, amellyel vagy kizárólag kisösszegű fizetéseket lehet
teljesíteni, vagy amelyeken kisösszegű pénzértéket lehet tárolni vagy kisösszegű pénzérték
rendelkezésre bocsátását biztosítja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi
szolgáltatót bizonyos esetekben ne terhelje a visszatérítési kötelezettség.
A 46-47. §-hoz
A Javaslat bizonyos feltételek fennállása esetén visszatérítési jogot ad a fizető fél számára
olyan jóváhagyott fizetési műveletek esetében, amelyek a kedvezményezett kezdeményezett
vagy rajta keretül kezdeményezték. A feltételek, azaz a fizető félnek a pontos összegre
vonatkozó ismeretének hiánya és az adott helyzetben ésszerűen elvárható összeg mértéke
együttesen kell, hogy fennálljanak. Természetesen ez utóbbi feltétel vizsgálata szubjektív
elemet is magába hordoz, amely során a fizető fél korábbi fizetési műveleteit, a
keretszerződésben foglaltakat és a fizetési művelet körülményeit kell figyelembe venni.
Annak bizonyítása, hogy a fizető fél a fizetési művelet jóváhagyásakor a pontos összeget
nem ismerte, és a fizetési művelet összege tőle az adott helyzetben nem volt ésszerűen
elvárható a fizető felet terheli. Ha a fizetési művelet során pénzváltásra kerül sor, és ennek
során a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben meghatározott referencia-árfolyamot
használ, nem lehet önmagában a pénzváltásra hivatkozni az ésszerűen elvárható szint
hiányának bizonyítása során. A felek a beszedés teljesítése vonatkozásában a fizető félre
60
nézve kedvezőbb feltételekben is megállapodhatnak a kertszerződésben, illetve
rendelkezhetnek úgy is, hogy amennyiben a fizető fél a jóváhagyást közvetlenül a
pénzforgalmi szolgáltatónak adja meg és az esedékességet megelőzően legalább négy héttel
megkapta az előzetes tájékoztatás adatait, úgy a visszatérítéshez való jog nem illeti meg.
A Javaslat kimondja, hogy a fizető fél visszatérítési igényét a terhelés napjától számított
nyolc hétig érvényesítheti. Az igény bejelentését követően tíz munkanap áll a pénzforgalmi
szolgáltató rendelkezésére arra, hogy az igényt illetően döntést hozzon. Elutasítás esetén a
pénzforgalmi szolgáltató köteles a fizető fél figyelmét felhívni a bíróságon kívüli
igényérvényesítési lehetőségére, azaz a békéltető testületi eljárásra.
A 48. §-hoz
Hibás egyedi azonosító, azaz hibás fizetési számlaszámmal megjelölt kedvezményezett
vonatkozásában a pénzforgalmi szolgáltató a megadott azonosítónak megfelelő teljesítéséért
felel, függetlenül attól, hogy a fizető fél további adatokat megadott-e. A felelősségi kérdéstől
függetlenül a pénzforgalmi szolgáltató minden, az adott helyzetben általában elvárható
magatartást köteles megtenni a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében. A
felek megállapodhatnak abban, hogy a visszaszerzés sikeressége esetén a pénzforgalmi
szolgáltató díjat számíthat fel.
A Javaslat speciális szabályozást tartalmaz a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján
történő átutalás teljesítésére, ahol az egyedi azonosító mellett a pénzforgalmi szolgáltató a
fizető fél nevét is ellenőrizni köteles, és a fizetési műveletet csak annyiban teljesítheti,
amennyiben e két adat a megbízásban szereplő adatokkal megegyezik.
A 49-51. §-hoz
A Javaslat részletesen rendelkezik a fizetési művelet teljesítéséért való felelősségről.
Amennyiben a fizetési műveletet a fizető fél kezdeményezte, annak meg nem történte vagy
hibás teljesítése miatt a felelősség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját terheli, azonban
csak addig, amíg a folyamatokra befolyása is van. Amennyiben a fizetési művelet teljesítése
részéről hibátlanul megtörtént a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója felé, úgy a
felelősség alól mentesül, és a felelőssé innen kezdve a kedvezményezett pénzforgalmi
szolgáltatója válik.
A következmények tekintetében a pénzforgalmi szolgáltatót terhelő kötelezettség a felelős
szolgáltató kilétén múlik; vagy a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet
összegét a fizető fél részére visszatéríti vagy helyesbíti és a fizetési számla tekintetében a
megterhelés előtti állapotot, vagy a helyesbített állapotot helyreállítja, ha a fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatójának felelőssége áll fenn; vagy haladéktalanul kedvezményezett
rendelkezésére bocsátja a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét,
illetve a fizetési műveletre vonatkozó megbízást ismételten megküldi, ha a felelős a
kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója.
A felelősség kérdésétől függetlenül terheli a pénzforgalmi szolgáltatót egy nyomon követési
kötelezettség, amely az adott helyzetben általában elvárható mértékig terheli.
A Javaslat rendezi a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletekkel kapcsolatos
jutalékok, díjak, költsége sorsát is, amelyet valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót a saját
felelősségi körébe eső cselekményekért vagy azok elmulasztásáért terhel.
Speciális szabályt tartalmaz a Javaslat arra az esetre, amikor a kedvezményezett
pénzforgalmi szolgáltatója nem EGT-állam területén székhellyel rendelkező szolgáltató,
61
ugyanis ez esetben az egységes szabályozás hiánya miatt a felelősségi szabályok nem
alkalmazhatóak.
Az 52-55. §-hoz
A kártérítésre vonatkozó kisegítő szabályokat is tartalmaz a javaslat, így a vis maior
szabályt, a pénzforgalmi szolgáltató megtérítésére vonatkozó jogát harmadik személlyel
szemben, illetve a pénzforgalmi szolgáltató érinti egyéb jogszabály alapján fennálló
felelősségére történő utalást.
Az 56-57. §-hoz
A Javaslat szerint a másik EGT-államban engedélyezett pénzforgalmi szolgáltató
magyarországi fióktelepe esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet ellenőrzi az
ügyfelek tájékoztatására, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás Javaslatban rögzített
lebonyolítási szabályaira vonatkozó rendelkezések betartását.
Ha másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltató Magyarországra
irányuló határon átnyúló tevékenysége tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelet jogsértést észlel, köteles az illetékes felügyeleti hatóságot értesíteni.
A 58. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat megsértése esetén
a Felügyelet a vonatkozó törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés a
fogyasztót érinti. Természetesen amennyiben a verseny érintettsége állapítható meg a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint, akkor a rendelkezések alapján a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át.
Az 59. §-hoz
A Javaslat a hitelintézeten kívüli pénzforgalmi szolgáltatók tekintetében bevezeti a fizetési
titok fogalmát, amelyre mögöttes szabályozásként a banktitokra vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni.
A Javaslat továbbá rendelkezik arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató és a pénzforgalmi
elszámolóház jogszabály alapján jogosult a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és
felderítés céljából az ügyfél személyes adatait kezelni.
A 60-62. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a fedezet hiánya miatt nem teljesíthető fizetési műveletek sorba
állításának lehetőségéről, azok kielégítésének sorrendjéről és módjáról.
A 63-64. §-hoz
A Javaslat a hatálya alá tartozó fizetési műveleteket - annak módja alapján - három nagy
csoportba sorolja (a negyedik fizetési mód a készpénzfizetés, amely miután nem minősül
pénzforgalmi szolgáltatásnak, nem tartozik a Javaslat hatálya alá. Egyrészt beszélhetünk
fizetési számlák közötti fizetésről, amelynek lényege, hogy a művelet két számlát feltételez,
másrészt a fizetési számlához kötődő készpénzfizetésről, amely egy fizetési számla létét
feltételezi, harmadrészt pedig a fizetési számla nélküli, ámde pénzforgalmi szolgáltatásnak
minősülő olyan fizetést, amely nélkülözi a fizetési számlát pl. készpénzátutalás. Az egyes
fizetési módok részletszabályait, így azok altípusait is a Magyar Nemzeti Bank elnöke
rendeletben szabályozza, igazodva a piaci fejlődést szem előtt tartó rugalmas, gyors
szabályozási igényhez.
62
A fizetési számlák közötti fizetés egyik altípusa a Javaslatban szabályozott hatósági átutalás
és az átutalási végzésen alapuló átutalás, amelyek átvételét valamennyi pénzforgalmi
szolgáltatónak teljesítenie kell, vagyis ez egy törvényen alapuló, kötelező fizetési módnak
tekinthető. A hatósági átutalás lényege, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető
fél fizetési számlája terhére meghatározott pénzösszeget utal át a hatósági átutalási megbízás
adója által meghatározott fizetési számlára.
Fontos szabály, hogy a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás esetén
a fizető fél nem gyakorolhatja a helyesbítéshez való jogát, az nyilvánvalóan a hatósági
átutalási megbízás adóját illeti meg.
A 65-67. §-hoz
Hatályba léptető, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések, a jogharmonizációs záradék
és az átmeneti rendelkezések.
A 68-150. §-hoz
A Javaslat tartalmazza azon törvények módosítását, amelyek az új kifejezések (fizetési
számla, fizetési titok, pénzforgalmi szolgáltató és hatósági átutalás) használata miatt
változtatást igényelnek.