﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/9636. számú
törvényjavaslat
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról
Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. május
2
2009. évi .... törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról
1.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére,
működésére, pénzforgalmi intézmények pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenységének Magyar Köztársaság területén történő engedélyezésére,”
„c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi
intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott
pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti
tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d)	a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi
intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,”
2.	§
(1)	A Hpt. 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„d) a 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 67. §, 87/K-87/L. §, 153. §, 157-160. §, 168/B.
§ és 174-175. § kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett
pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi
intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni
kell;”
(2)	A Hpt. 2. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„c) a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kincstárra,”
(3)	A Hpt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. § és 174-175. §
hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli
személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége
tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt
említenek, azon a kincstárt is érteni kell.”
3. §
(1)	A Hpt. 3. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg
devizában, valutában:]
3
„e) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos
szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;”
(2)	A Hpt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban,
illetve devizában:]
„b) fizetési rendszer működtetése;”
(3)	A Hpt. 3. §-ának (3), (5) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - az e törvényben foglalt eltéréssel -
üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”
„(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység
engedélyezési eljárásában - a működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás
lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”
„(8) Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi
tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
4.	§
A Hpt. 3/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4)
bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi
szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön
nyújtása tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”
5.	§
A Hpt. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik
tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott
feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint
pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében
az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon
átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely
állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”
6.	§
A Hpt. 5. §-ának (6) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-h) ésj) pontjában, illetve a 3. § (2)
bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”
„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h), j) és k)
pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek
végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
7. §
A Hpt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Pénzügyi vállalkozás
4
a)	az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) pontjában és az 5. § (2)
bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást,
illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végez, illetve
b)	a pénzügyi holding társaság.
(2)	A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak
kizárólagos tevékenységként végezheti.
(3)	Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)-c), f)-h), j) és k)
pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek
végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.
(4)	Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében
kizárólag a 3. § (1) bekezdésének
a)	f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és
b)	h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítést
végezhet.”
8.	§
A Hpt. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A-6/B. §-sal egészül ki:
„A pénzforgalmi intézmény
6/A. § (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak
megfelelően engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység [3. § (1)
bekezdés d) pontja] végzésére.
(2)	Pénzforgalmi intézmény kizárólag a 6/B. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt a 3.
§ (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre.
(3)	A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan
engedélyt kaphat a 3. § (1) bekezdésj) pontjában meghatározott letéti szolgáltatási, valamint a
3.	§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése tevékenység
végzésére.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett
pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás
működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások
nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát
képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.
(5)	A pénzforgalmi intézmény - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti
tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)-(3) bekezdésben
meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
6/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz
kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:
a)	a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely
fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,
b)	nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett
vagy tartott pénzeszközből,
c)	a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és
5
d)	a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott
követelményeknek.
(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 201-214/C. § rendelkezései megfelelően
alkalmazandóak.”
9.	§
A Hpt. 7. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„I. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK
ENGEDÉLYEZÉSE"
10.	§
A Hpt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként,
szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként,
szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény
részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai
Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként
működhet.
(2)	A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre
és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre a gazdasági
társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi
intézményre és pénzforgalmi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi
rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Ptk.
rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre és pénzforgalmi
intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, amelynek székhelye a Magyar
Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti.
(4)	Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja]
a)	a pénzforgalmi szolgáltatás [3. § (1) bekezdés d) pontja] tekintetében bármely jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó,
b)	az a) pontban nem említett pénzügyi szolgáltatás tekintetében pénzügyi intézménynek nem
minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is
végezhet.
(5)	Pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem
minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.”
11. §
A Hpt. 9. §-át megelőző alcím, valamint 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az induló tőke legkisebb összege
9. § (1) Bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.
(2)	Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló
tőkével alapítható.
(3)	Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló tőkével alapítható.
6
(4)	Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a pénzforgalmi
elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.
(5)	Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik -
legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.
(6)	Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs
tőkét kell érteni.
(7)	Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.
(8)	Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez - a (9)-(10)
bekezdésben foglalt kivétellel - legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével
kell rendelkeznie.
(9)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag
készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, legalább hatmillió forint
induló tőkével kell rendelkeznie.
(10)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési
eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési
művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végez, legalább
tizenötmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.”
12.	§
A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alapításához az induló tőkét pénzben
kell befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a
működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz
részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem
rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag
az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése
érdekében használható fel.”
13.	§
A Hpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa csak olyan személy lehet,
a)	aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos,
körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető
befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény
megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
b)	akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal
nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet
gyakorlását.”
14.	§
A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény - a pénzügyi holding társaság
kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban
meghatározott biztonsági követelményeknek.”
7
15.	§
A Hpt. a 13/A. §-t követően a következő 13/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 13/B-
13/C. § számozása 13/C-13/D. §-ra változik.
„13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó
tevékenységét a Felügyelethez legalább harminc napon belül történő előzetes bejelentéssel
kiszervezheti.
(2)	A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a
kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az
MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.
(3)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése
a)	nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,
b)	nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény közötti szerződéses
viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény ügyfél felé fennálló
jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését,
c)	nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez
szükséges feltételek teljesítésében, valamint
d)	nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek
meglétéhez a pénzforgalmi intézményként történő működési engedély megadását kötötték.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem
befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a
Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.
(5)	A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó
kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett
hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása
jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené
jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai megbízhatóságát, folyamatosságát.
(6)	A pénzforgalmi intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a
tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle
elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek haladéktalanul jelentenie kell
a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a
szerződésbe ütközik.
(7)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a
helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését
megtilthatja.”
16.	§
(1)	A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. § (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:
„c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez
történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság
felé történő bejelentését is,”
(2)	A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
8
„(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie.”
17.	§
A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/D. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A hitelintézetnek és a pénzforgalmi intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége
arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül
köteles”
18.	§
A Hpt. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A Felügyelet engedélye szükséges pénzforgalmi intézmény
a)	pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,
b)	pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,
c)	vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,
d)	fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,
e)	alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő
visszafizetéséhez,
f)	alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben
kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez,
g)	tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő
meghatározásához.”
19.	§
A Hpt. 16. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi
intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti
engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy”
„b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben
feltüntetett - főtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti,
illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”
(2)	A Hpt. 16. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Pénzforgalmi el számol óházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet,
pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi
tevékenységet végző szervezet szerezhet.
(4)	Ha a pénzforgalmi elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-
helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a
3.	§ (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés
a)	pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével
rendelkezik.”
9
20. §
(1)	A Hpt. 17. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
„c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke ötven százalékának, pénzügyi
vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke teljes összegének az alapítók által
történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;”
(2)	A Hpt. 17. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi
intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,”
21. §
A Hpt. 17/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban
az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek
teljesülése mellett -, ha]
„b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,”
22.	§
A Hpt. 18. § (2) bekezdésének a) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a
Felügyelethez benyújtani:]
„a) az induló tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,”
„j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszer működtetésének lebonyolítását végző
átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást
biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás
elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
23.	§
A Hpt. a 18. §-t követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:
„Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése
18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító
engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:
a)	a kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi
szolgáltatást is,
b)	középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti
tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,
c)	igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,
10
d)	az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban foglalt feltételek
biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas
informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói
igazolást is,
e)	a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a
kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,
f)	a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,
g)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,
h)	a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és
működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,
i)	ha a kérelmező ügynököt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenységét
kiszervezné, ennek bemutatását,
j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének
leírását,
k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott
azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,
l) a kérelmező létesítő okiratát,
m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása,
n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a
pénzforgalmi intézmény működését,
o)	a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga
szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll
fenn,
p) a 6/B. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező központi hitelinformációs
rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,
q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni
kötelezettségei vannak,
r) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésének igazolását,
s) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés d), e), h)—j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell
azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását
igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének
folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez
szükségesek.
11
(3)	Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben
foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell
a)	a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b)	a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének
igazolását,
c)	harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása,
d)	a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem
veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény működését,
e)	természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi
bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,
f)	nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő
okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti
bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy
végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll
fenn,
g)	nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,
valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a
részletes leírását,
h)	nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli
törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,
i)	a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros
kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik
országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,
j) a tulajdonos teljes bizonyító erej ű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan,
hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a
Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeként
nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi intézmény irányítása a Magyar Köztársaság
területén létesített főirodában történik.
(5)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a
Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető
szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a
Felügyeletet.
(6)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés f) pontjában
meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a
szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.”
24.	§
A Hpt. a 19. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, valamint a 19. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
12
„Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység)
19.	§ (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek a
szerződés megkötését követő három munkanapon belül bejelenteni, ha pénzügyi szolgáltatási,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét megbízási szerződés keretében ügynökkel
kívánja végezni.
(2)	Pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek pénzügyi szolgáltatás közvetítését
(ügynöki tevékenységet) kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt
bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben,
valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	az ügynök 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,
b)	annak igazolását, hogy az ügynök rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához
szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
c)	a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a
feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a
megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,
d)	az ügynök pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,
e)	az ügynök harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga
szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel
szemben nincs tartozása,
f)	természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló harminc napnál nem régebbi
hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő
okiratot,
g)	jogi személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi
okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele)
megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető
állású személyének a d) pontban meghatározott okiratát,
h)	teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az
ügynök hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által
megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4)	A Felügyelet megtagadja az ügynök nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben
meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a
hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.
(5)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az általa igénybe vett ügynök
tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.
(6)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek három
munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés
módosítását.
(7)	A Felügyelet az ügynököt törli a nyilvántartásból, ha
a)	az ügynök nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,
b)	a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy
13
c)	a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.”
25.	§
(1)	A Hpt. 19/A. § (1) bekezdésének a) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6)
bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„a) a kérelmező létesítő okiratát,”
„h) az induló tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,”
(2)	A Hpt. 19/A. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt
abban az esetben adja meg - az (1) bekezdés d)-m) pontjában és a (3) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesülése mellett ha]
„b) a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;”
26.	§
A Hpt. 19/B. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1)
bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:]
„g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására
vonatkozó szabályzatot.”
27.	§
A Hpt. 19/C. §-ának bevezető szövegrésze, valamint d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez -
a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:”
„d) a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,”
28.	§
A Hpt. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező]
„b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági
formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi
követelményeknek,”
29.	§
A Hpt. a 27/A. §-t követően a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre
jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező
a)	az engedélyezési eljárásban megtévesztő, vagy valótlan adatot közöl,
14
b)	általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a
szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra
vonatkozó követelményeknek,
c)	által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy, vagy
a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi
lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,
d)	üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet
rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a
kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó
jogszabályi előírásoknak.”
30.	§
A Hpt. a 30. §-t követően a következő 30/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 30/A. §
számozása 30/B. §-ra változik:
„30/A. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi
engedélyét visszavonja, ha
a)	az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték
meg,
b)	a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseknek,
c)	olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az
ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,
d)	vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
e)	a pénzforgalmi intézmény az engedélyét visszaadja,
f)	a pénzforgalmi intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat.
(2)	A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi
engedélyét visszavonhatja, ha
a)	a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély
kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
b)	a pénzforgalmi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzforgalmi szolgáltatási
tevékenységet.
(3)	Az engedély visszavonására irányuló eljárásban - az (1) bekezdés c) pontja tekintetében -
az MNB szakhatóságként vesz részt.”
31.	§
A Hpt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a
Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból
származó semmilyen kötelezettsége nincs.”
32.	§
A Hpt. 31. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép, valamint a következő 32. §-sal
egészül ki:
„Pénzforgalmi intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések
15
32.	§ (1) A pénzforgalmi intézmény kettő munkanapon belül a Felügyeletet írásban
tájékoztatja, ha a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély megadását
követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti
kérelemben foglaltak teljesítésére.
(2)	A Felügyelet az olyan - 6/A. § (2)-(4) bekezdésén kívüli - egyéb üzleti tevékenységet is
végző pénzforgalmi intézménynek megtilthatja az egyéb üzleti tevékenység pénzforgalmi
szolgáltatási tevékenységgel történő együttes folytatását, ha ezen egyéb üzleti tevékenység
mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan
befolyásolja
a)	a pénzforgalmi intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy
b)	a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.
(3)	Az (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény engedélyezési
eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni
kell.”
33.	§
A Hpt. a 32/B. §-t követően a következő 32/C. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 32/C-
32/D. § számozása 32/D-32/E. §-ra, 32/E. § számozása 32/G. §-ra változik:
„32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény
a fióktelepet szándékozik létesíteni,
b)	a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatás megnevezését,
c)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó
dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás
üzletágat irányító személy megnevezését.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi
intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés
kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik
tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevéről, címéről, a
fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a
fióktelep által végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a
bejelentő pénzforgalmi intézménnyel.”
34.	§
A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/E. §-át követően a következő 32/F. §-sal egészül ki:
„32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi
szolgáltatását az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként
szándékozik végezni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az Európai Uniós
tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény határon átnyúló
szolgáltatást szándékozik végezni.
(3)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi
intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés
16
kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik
tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevéről, címéről.”
35.	§
A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/G. §-át követően a következő 32/H. §-sal egészül ki:
„32/H. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról
tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi
intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, a Felügyelet tájékoztatja a
pénzforgalmi intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről,
így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának szabályairól.”
36.	§
A Hpt. 36. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„II. RÉSZ
TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS’
37.	§
A Hpt. 44. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi
intézménynél, pénzforgalmi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi
holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító
vezető állású személy.”
„(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki
a)	minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy
(vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben
1.	amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes
intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
2.	amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,
és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
b)	súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi
szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és
ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban
megállapította;
c)	büntetett előéletű.
(5)	Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél nem lehet
vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon
túl az sem, aki
a)	nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az
államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,
b)	más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél könyvvizsgáló,
c)	olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.”
38.	§
A Hpt. 49. §-ának (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi
intézményben és a pénzforgalmi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy,
a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény működésével
kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”
„(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot a
„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást
nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő,
üzleti titoknak minősülő adatokról.”
39.	§
A Hpt. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti
pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak
minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés
elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások valamint a készpénz-
helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés
céljából.”
40.	§
A Hpt. 67. §-ának (5), (7) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább
egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a
pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös
foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti
hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható
belső ellenőrként.”
„(7) A pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél működő belső ellenőrzési
szervezet (belső ellenőr) feladata
a)	az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b)	az intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c)	mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.”
„(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha az intézmény,
pénzforgalmi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok
ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki
a)	a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,
illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal
rendelkezik,
b)	büntetlen előéletű.”
41.	§
A Hpt. 69/A. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„III. RÉSZ
18
A PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK’
42.	§
A Hpt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt
legkisebb induló tőke összegénél.”
43.	§
A Hpt. 84. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek tevékenysége során]
„b) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és”
44.	§
A Hpt. a 87/C. §-t követően a következő Fejezettel, címmel, alcímmel és 87/D-87/J. §-sal
egészül ki:
„XII/A. Fejezet
Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai
Tőkekövetelmény
87/D. § (1) A pénzforgalmi intézménynek - az általa végzett tevékenységgel összhangban - a
kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell
rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a)	az e Fejezetben meghatározott
1.	költség módszer,
2.	fizetési forgalom módszer, vagy
3.	irányadó mutató módszer
egyikével számított szavatoló tőke, vagy
b)	a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb induló tőke
összege közül a magasabb érték alá.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 87/K. § szerinti felügyeleti
felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb
tőkekövetelményt írhat elő.
(3)	A pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5.
számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.
87/E. § Ha a pénzforgalmi intézmény
a)	egy másik pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással,
befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy
b)	pénzforgalmi szolgáltatáson kívül a 6/A. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti
tevékenységet is végez,
akkor a csoport tagjai között, illetve a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez
kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös
számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.
19
87/F. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének
el kell érnie a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban
szereplő általános igazgatási költség tíz százalékát.
(2)	Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve
üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre
könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, akkor az általános igazgatási költség
meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell figyelembe venni.
87/G. § (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló
tőkéjének el kell érnie a következő értékeknek a (2)-(4) bekezdésben meghatározott „k”
tényezővel szorzott összegét:
a)	a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő
hányadának (részének) négy százaléka,
b)	a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,
c)	a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak
megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,
d)	a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és
e)	a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának
(részének) negyed százaléka,
ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési
művelete összértékének tizenketted része.
(2)	A pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező - a (3)-(4) bekezdésben
meghatározott kivétellel -: 1.
(3)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag
készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, az általa alkalmazandó „k”
tényező: 0,5.
(4)	Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési
eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési
művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végzi, az általa
alkalmazandó „k” tényező”: 0,8.
87/H. § (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló
tőkéjének el kell érnie a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 87/I. §-ban
meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 87/G. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott „k”
tényezővel szorzott összegét.
(2)	Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó
a)	kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás
különbözete, és
b)	kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb
bevétel
összege.
20
(3)	Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket,
valamint az irányadó mutató csökkenthető másik pénzforgalmi szolgáltató részére
kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.
(4)	Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által
hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni.
(5)	A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója
alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek
nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat
is alkalmazható.
87/I. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:
a)	az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának
(részének) tíz százaléka,
b)	az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-
ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,
c)	az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-
ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,
d)	az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd
forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és
e)	az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának
(részének) másfél százaléka.
87/J. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató
módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.
(2)	A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor
engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.”
45.	§
A Hpt. a 87/J. §-t követően a következő alcímmel és 87/K. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti felülvizsgálat
87/K. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi
intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának
és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell
határoznia, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és
módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok
fedezetét és megbízható kezelését.
(3)	A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a
pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke,
tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést
legalább évente egyszer el kell végezni.”
46.	§
A Hpt. a 87/K. §-t követően a következő alcímmel és 87/L. §-sal egészül ki:
„Ügyfélpénzek védelme
21
87/L. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi
szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet,
az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem
része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.
(2)	A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy
azok
a)	pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b)	alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató
saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
(3)	Ha a pénzforgalmi intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt az átvételt
követő munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik
pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor
a)	a pénzeszközt az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett
letéti számlára, vagy olyan eszközbe kell elhelyezni, amely kitettségre a 76/A. §
alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy
b)	a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől
eltérő csoporthoz tartozó, Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel,
biztosítóval olyan bankgarancia, vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely
ba)	az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és
bb)	a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvan napos határidővel szüntethető meg.”
47.	§
A Hpt. a 130/0. §-t követően a következő Fejezettel, címmel és 130/P. §-sal egészül ki:
„XX/B. Fejezet
Fizetési rendszerhez történő hozzáférés
130/P. § (1) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház fizetési rendszerhez
történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek
objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie.
(2)	Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a teljesítési, működési és üzleti
kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának
védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő
csatlakozást.
(3)	A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltatók, az
ügyfelek, vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:
a)	más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,
b)	a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő
szabályokat, és
c)	az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók
a)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről
szóló 2003. évi XXIII. törvény alapján kijelölt rendszerre,
22
b)	a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett
fizetési rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az
egyik pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
c)	az olyan fizetési rendszerre, amelyet működtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan
akár csoportként
ca)	egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek és a kedvezményezettnek és
kizárólagosan felel a fizetési rendszer működtetéséért, valamint
cb)	pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történő részvételt,
akik nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggő díjakról egymással, vagy
egymás között megállapodjanak, ide nem értve a fizető felek és a kedvezményezettek
tekintetében történő saját díjszabályzat megállapítását.”
48.	§
A Hpt. XXI. Fejezetét megelőző RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„V RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS
KÖNYVVIZSGÁLATA”
49.	§
A Hpt. 131. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez
kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie.
(4)	A hitelintézettel - pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló - szerződéses kapcsolatban
álló, annak nevében és javára pénzváltási tevékenységet vagy zálogkölcsönzési tevékenységet
folytató ügynöknek, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónak a számvitelről szóló törvény
szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának
megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység során birtokába került, a
megbízó hitelintézetet, valamint ügyfelet megillető készpénzállomány elkülönített
nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.”
50.	§
A Hpt. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles az arra jogosult testület által
elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott
eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától
számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az
összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon
belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.”
51.	§
A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló
törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően -
könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel
rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”
23
52.	§
A Hpt. 134. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A pénzforgalmi intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a
pénzforgalmi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha
olyan tényt állapított meg, amelynek alapján
a)	a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos
megsértésére utaló körülményeket észlel,
b)	a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését,
kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,
c)	a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy
d)	a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési
rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.”
53.	§
A Hpt. 137/A. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
„VI. RÉSZ
A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK
TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE”
54.	§
(1)	A Hpt. 139/A. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás;
a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a
bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2)	A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(9) bekezdés
szerint számított változó díj összege.”
„(4) A szorzószám
a)	bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,
b)	szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi intézmény esetén: négy,
c)	az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény
magyarországi fióktelepe esetén: négy,
d)	kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi
intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a 3. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott ügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén: egy.”
(2)	A Hpt. 139/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8)
bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:
„(7) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1)
bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.”
55.	§
A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„143. § A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban előírt tartalommal, módon és
formában, rendszeres időközönként - köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek
adatszolgáltatást teljesíteni.”
56.	§
(1)	A Hpt. 151. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint
g)-j)	pontja helyébe a következő g)-h) pont lép:
[A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény,
valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó
egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény,
az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre
vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok
előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így
különösen]
„e) szavatoló tőkéje nem éri el
1.	hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelményt,”
„g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását, valamint,
ha a hitelintézet
1.	az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának
biztosítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
2.	nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek,
h)	nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét,”
(2)	A Hpt. 151. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint
az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a
rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges
intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]
„c) szavatoló tőkéje nem éri el
1.	hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,”
(3)	A Hpt. 151. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint
az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén meg
kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a
pénzügyi intézmény]
a)	szavatoló tőkéje nem éri el
1. hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,
25
2.	pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében
rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,”
57.	§
A Hpt. 153. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi
intézmény, pénzforgalmi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem
veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:”
58.	§
A Hpt. 157. § (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja és e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében
megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes
intézkedéseket alkalmazza:
a)	előírhatja]
„2. hogy a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény a Felügyelet által megállapított
határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is -
rendezze tőkeszerkezetét,”
„e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez és a pénzforgalmi
intézményhez.”
59.	§
A Hpt. 161. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében pénzforgalmi intézmény
által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.
60.	§
A Hpt. 163. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha]
„d) a pénzforgalmi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem
tud eleget tenni pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.”
61.	§
A Hpt. a 168/A. §-t követően a következő alcímmel és 168/B. §-sal egészül ki:
„Pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó különös rendelkezések
168/B. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban,
felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minősülő
pénzforgalmi szolgáltatóval szemben - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a
153. §-ban és 157-160. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket
alkalmazhatja, valamint a 169-175. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.
(2)	A 153. § (2) bekezdés c) pontjának 6. alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg
a)	a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének,
b)	a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénzátutalási, fizetési számlára
történő készpénzbefizetési, és fizetési számláról történő készpénzkifizetési tevékenységének
26
végzését.
(3)	A Felügyelet az e törvényben, a pénzforgalomról szóló jogszabályokban valamint a
felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a Magyar Nemzeti Bankkal
szemben a 153. § (1) bekezdésének a)-f pontjában meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja és 169-171. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.”
62.	§
A Hpt. 170. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg
a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal
érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló tőke egytized
százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedések
mellett alkalmazható bírság esetén fél százalékától két százalékáig terjedhet.
(4)	A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt
intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása
esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló
tőke egy százalékától három százalékáig terjedhet.”
63.	§
A Hpt. 174. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § (1) Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző
egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb
jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. §
szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.
(2)	A pénzforgalmi intézmény tekintetében az e törvényben, az e törvény alapján kiadott
egyéb jogszabályokban, valamint a pénzforgalmi jogszabályokban megállapított kötelezettség
megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott
eltérésekkel alkalmazza.”
64.	§
A Hpt. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175. § (1) Pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi
intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb
jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.
(2)	Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem
minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy
mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával
felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő
összege kétezertől húszezer forintig terjedhet.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a
pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem
minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel
szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen
vagy hiányosan teljesíti.
(4)	Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem
minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy
működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben
27
tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a
bírsággal érintett személy megelőző évben adott tisztségéből eredően felvett nettó
jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság
összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.”
65.	§
A Hpt. 176/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény
végelszámolására vagy felszámolására a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep
formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt.
rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
66.	§
A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) és d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
következő adatait:”
„b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény engedélyezés alá nem eső egyéb
tevékenységeit is;”
„d) a jegyzett tőke, induló tőke;”
67.	§
(1)	A Hpt. 190. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban
meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:]
„a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, bankképviseleteket, valamint
járulékos vállalkozásokat,”
„c) a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény tulajdonosait,
d)	a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény vezető állású személyeit,”
(2)	A Hpt. 190. § (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket
tartalmazza:]
„f) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény éves beszámolóját, valamint az
eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,”
(3)	A Hpt. 190. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
ügynökét.”
68.	§
A Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
28
„a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában
meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött
szerződések kötelező tartalmi elemeire,”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
69.	§
A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.
70.	§
(1)	E törvény 2009. november 1-jén lép hatályba.
(2)	A Hpt.
a)	87/A. §-ában a „[13/C. §]” szövegrész helyébe a „[13/D. §]” szöveg,
b)	130/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „13/B. §-ban” szövegrész helyébe a „13/C. §-ban”
szöveg,
c)	130/F. § (3) bekezdésében a „bankszámlájával” szövegrész helyébe a „fizetési számlájával”
szöveg,
d)	134. §-ának e törvénnyel átszámozott (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész
helyébe az „(1) és (3) bekezdésben” szöveg,
e)	145/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §”
szöveg,
f)	145/A. § (2) bekezdésének c) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §” szöveg,
g)	150. §-ában a „pénzügyi intézménnyel szemben” szövegrész helyébe a „pénzügyi
intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel szemben” szöveg,
h)	151. § (1) bekezdés bevezető szövegrészében a „pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi
intézménynek nem” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény,
valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem” szöveg,
i)	151. § (2) bekezdés bevezető szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész
helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg,
j) 151. § (3) bekezdés bevezető szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész
helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg
lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hpt. 2. § (1) bekezdésének e)
pontja, 3. § (1) bekezdésének m) pontja, 3. §-ának (9) és (10) bekezdése, 5. § (2)
bekezdésének b) és c) pontja, 14. § (1) bekezdésének h) és l) pontja, 14. § (2) bekezdésének d)
és g) pontja, 63. § (1) bekezdésében a „magyar állampolgárok,” szövegrész, 186. § (2)
bekezdésének k) pontja, 206. §-ának (4) bekezdése, 235. § (1) bekezdésének b) pontja és 2.
számú melléklet I. Fejezetének 7. pontja.
(4)	Az 1-69. §, 72. § valamint a (2) és (3) bekezdés 2009. november 2-án hatályát veszti. Ez a
bekezdés 2009. november 3-án hatályát veszti.
71.	§
(1)	E törvény hatálybalépésekor az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény -
2009. október 31-én hatályos - 128. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó
elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító
29
engedély iránti kérelem nélkül 2011. április 30-ig jogosult a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet
9.	pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére azzal, hogy
a)	az elektronikus hírközlési szolgáltatót a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó
jogszabályok alkalmazásában a Hpt. - e törvénnyel megállapított - 6/A. § (1) bekezdésétől
eltérően pénzforgalmi intézménynek kell tekinteni,
b)	nem kell megfelelnie a Hpt. 13. §-ában, 13/B. §-ában, 15/A. §-ában, 19. §-ában, 44. §-ában
és XII/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseknek, valamint
c)	nem jogosult arra, hogy ezen szolgáltatását határon átnyúló tevékenység keretében, vagy
fióktelep létesítésével végezze.
(2)	E törvény hatálybalépésekor a Hpt. - 2009. október 31-én hatályos - 3. § (1)
bekezdésének e) vagy m) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére
engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozást a Felügyelet pénzforgalmi intézményként
történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül pénzforgalmi intézményként
nyilvántartásba vesz, azzal, hogy legkésőbb 2010. június 30-tól meg kell felelnie a Hpt.
pénzforgalmi intézményekre vonatkozó követelményeinek.
(3)	Az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság és szövetkezet, amely e törvény
hatálybalépésekor a Hpt. - 2009. október 31-én hatályos - 3. § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott, a 2. számú melléklet I. Fejezete 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki
tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, ezen tevékenységét a Hpt. - e törvénnyel
megállapított - 19. §-ában foglalt bejelentés hiányában legkésőbb 2010. december 31-ig
végezheti.
Jogharmonizációs záradék
72. §
E törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
30
Melléklet a 2009. évi ....törvényhez
1.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése:
pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon,
hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny
biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is
betétgyűjtésnek minősül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó
törvényben meghatározott korlátot. Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól
történő gyűjtésének
a)	a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátás és
b)	a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása.”
2.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 5.1 pontjának c) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Készpénz-helyettesítőfizetési eszköz:]
„c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan
személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési
megbízás megtételét,”
3.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. pénzforgalmi szolgáltatás:
a)	a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési
számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b)	a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a
fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c)	a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d)	a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi
szolgáltatás ügyfelének hitelkeretéből történik,
e)	a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus
pénzeszköz - kibocsátása,
f)	a készpénzátutalás,
g)	az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz
vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a
fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz
üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el a pénzforgalmi szolgáltató ügyfele
és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között.
9.1. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak
a)	a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli
bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,
31
b)	a fizető fél vagy a kedvezményezett által megbízott önálló kereskedelmi ügynök megbízási
szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult -
történő fizetési művelet,
c)	a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása,
d)	jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen
végzett gyűjtése,
e)	a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz
közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének
kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten
kérte (cash-back szolgáltatásra),
f)	a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg
fizetési számlán,
g)	a csekkel, a váltóval, a papíralapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes
Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett
fizetési művelet,
h)	a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő
fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi
szolgáltató közötti fizetési művelet,
i)	a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet,
j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek
szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat
a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok
tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a
pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,
k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt
létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott
körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének
kiegyenlítésére használhatóak,
l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai
eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és
igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által
történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nemcsak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru
szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között,
m) a pénzforgalmi szolgáltatók és ügynökeik vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési
művelet,
n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési
művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési
műveletben nem vesz részt,
o)	a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő
szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb e törvényben meghatározott pénzforgalmi
szolgáltatást és nem részes fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő
fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján
meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező
kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés
megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.”
5.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): pénzügyi intézmény,
pénzforgalmi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység,
amelynek célja a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény pénzügyi szolgáltatási,
illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében
történő végzése,”
6.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz
ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében.
Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó
pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló,
forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek
numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg
szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.”
7.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz
utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi
szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre
kerüljön.”
8.	A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására,
elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat,
valamint egységes szabályokat alkalmaz.”
9.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontja a következő f) ponttal egészül ki:
[Vezető állású személy:]
„f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási
üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.”
10.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény
főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.”
11.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. Kiszervezés:
a)	hitelintézet esetén ha a hitelintézet a pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét,
amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan
végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független
személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos
szerződést köt;
33
b)	pénzforgalmi intézmény esetén olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény és egy
személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatási
tevékenységet, pénzforgalmi szolgáltatást kiegészítő tevékenységet vagy kritikus feladatot
végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény maga végezne.”
12.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény
székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a
szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van,
amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája,
fióktelepe.”
13.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezetének 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. Induló tőke: a jegyzett tőke - ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az
elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvényeket -, a
tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi
vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul,
tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére
bocsátott tőke.”
14.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 52. ponttal egészül ki:
„52. Fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi
szolgáltató.”
15.	A Hpt. 2. számú melléklet V. Fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)-c), illetve e)-f) pontjában foglalt
tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, a
Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával
foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet
végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést
végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő,
elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.”
16.	A Hpt. 6. számú melléklet I. Fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-án kelt 2007/64/EK irányelve a
belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 92/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a
2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.”
34
Általános indokolás
A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2007/64/EK irányelv egyrészt egységesítette,
újraszabályozta a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtását, másrészt megteremtette annak
lehetőségét, hogy egy új pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi intézmény is
megjelenhessen az egységes piacon.
A Javaslat ezen új pénzforgalmi szolgáltató státusz szabályait a hitelintézeti törvénybe helyezi
el. A szabályok megalkotása során figyelemmel van arra, hogy megkönnyítse a piacra lépést
azzal, hogy a fizetési szolgáltatások döntően bizalmi elven alapulnak, így bizonyos fokú
szervezeti, személyi, és prudenciális követelmények is szükségesek. E mellett a pénzforgalmi
rendszer stabilitását, megbízhatóságát is fenn kell tartani.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény hatályát kiterjeszti a pénzforgalmi intézmények engedélyezésével,
felügyelésével.
A 2. §-hoz
A Javaslat a törvény egyes rendelkezéseinek hatályát kiterjeszti a Postai Elszámoló Központot
működtető intézmény által végzett, valamint a kincstár által a kincstári körbe tartozókon
kívüli személyeknek nyújtott pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre.
A 3. §-hoz
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása a továbbiakban főszabályként
pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül, ennek megfelelően a Javaslat pontosítja a pénzügyi
szolgáltatások felsorolását. E mellett a jövőben a pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki
tevékenység végzését) a Javaslat a Felügyelet általi nyilvántartásba vételhez köti, valamint
egyértelműsíti az MNB szakhatósági közreműködését.
A 4-5. §-hoz
Az Európai Unió tagállamában engedéllyel rendelkező pénzforgalmi intézmény egységes
útlevéllel rendelkezik, ennek megfelelően Magyarországon külön engedély nélkül is végezhet
határon átnyúló szolgáltatást, valamint létesíthet fióktelepet.
A 6. §-hoz
A Javaslat szerint a készpénzátutalás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül, ennek
megfelelően pontosításra kerül a szövetkezeti hitelintézetek, illetve a harmadik országban
székhellyel rendelkező hitelintézetek fióktelepei által nyújtható szolgáltatások köre.
A 7. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásnak minősülő
tevékenységek közül kizárólag készpénzátutalást végezhet, és azt is csak kizárólagos
tevékenységként. A pénzügyi vállalkozások és a pénzforgalmi intézmények elhatárolása miatt
ugyanakkor ezen tevékenység pénzügyi vállalkozásként történő folytatása a továbbiakban
nem tartható fenn.
A 8. §-hoz
A Javaslat meghatározza a pénzforgalmi intézmény által végezhető, pénzforgalmi
szolgáltatást kiegészítő tevékenységeket. Ezen tevékenységek elhatárolásának oka, hogy ha a
35
pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatáson, valamint kiegészítő tevékenységen
kívül egyéb üzleti tevékenységet is végez, és ezen egyéb üzleti tevékenységének jellege,
átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja a pénzügyi megbízhatóságát, vagy a
felügyeleti feladatok hatékony ellátását, akkor a Javaslatnak a törvény 32. §-át érintő
rendelkezéseinek megfelelően a Felügyelet megtilthatja a pénzforgalmi intézménynek a
tevékenységek együttes folytatását.
A pénzforgalmi intézmény - a hitelintézetekkel ellentétben - az ügyfél pénzével sajátjaként
nem rendelkezhet, ezért a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is csak
korlátozott, valamint rövid futamidejű lehet. E mellett - ellenkező rendelkezés hiányában - be
kell tartaniuk a fogyasztási kölcsönre vonatkozó jogszabályi követelményeket is.
A 9. §-hoz
A törvény hatályának változása miatt szükség van a vonatkozó cím módosítására.
A 10. §-hoz
Pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként,
szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező
pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működhet. A Javaslat egyben azt is rögzíti, hogy a
Magyar Köztársaságban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézménynek a tényleges
irányítását, központi döntéshozatalát is a Magyar Köztársaság területéről kell végeznie.
A 11. §-hoz
Pénzforgalmi intézményként történő működés megkezdéséhez a Javaslat főszabályként
legalább harminchétmillió-ötszázezer forint összegű induló tőkét ír elő azzal, hogy ha a
pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást
végez, elegendő a legalább hatmillió forint összegű induló tőke, ha pedig kizárólag távközlési
eszközzel történő fizetés teljesítését végzi, elegendő a legalább tizenötmillió forint összegű
induló tőke.
Ezzel egyidejűleg az egységes szabályozás érdekében a piacra lépés tőkekövetelménye a
pénzügyi intézmények esetében is induló tőke összegében kerülne meghatározásra,
függetlenül attól, hogy - a pénzforgalmi intézményektől eltérően - pénzügyi intézmény a
jövőben is csak újonnan lesz alapítható.
A 12. §-hoz
A Javaslat a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a törvényen.
A 13. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosaira nézve
is szabályokat állapít meg, szabályozva azt a különleges felelősséget, amely egy pénzforgalmi
intézmény tulajdonlásával jár. A Javaslat szerint a pénzforgalmi intézmény minősített
befolyással rendelkező tulajdonosa is csak olyan személy lehet, aki független a pénzforgalmi
intézmény óvatos, körültekintő, biztonságos működését veszélyeztető befolyástól és
biztosítani képes a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és
ellenőrzését, valamint akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható,
ezzel nem zárja ki a pénzforgalmi intézmény feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
A 14. §-hoz
A pénzforgalmi intézmények esetében is előírásra kerül a biztonsági követelményeknek való
megfelelés.
A 15. §-hoz
36
A befektetési szolgáltatókra vonatkozó szabályokkal összhangban nincs annak akadálya, hogy
a pénzforgalmi intézmény tevékenységét a Felügyelethez történő bejelentéssel kiszervezze. A
Javaslat ugyanakkor szigorú követelményeket támaszt arra az esetre, ha olyan feladat kerül
kiszervezésre, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság kétségessé teszi a
jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését, vagy csökkentheti a szolgáltatás
megbízhatóságát.
A 16. §-hoz
A Javaslat a hitelintézetek informatikai rendszerével szemben támasztott követelményeket a
pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás tekintetében a pénzforgalmi intézményekre is
alkalmazni rendeli.
A 17. §-hoz
Szervezeti követelményként a Javaslat a pénzforgalmi intézménynek megbízható
vállalatirányítási rendszer működtetését írja elő.
A 18. §-hoz
A Javaslat tételesen felsorolja azokat az aktusokat, illetve tevékenységeket, amelyek
érvényességéhez, illetve végzéséhez a pénzforgalmi intézmények számára a Felügyelet
engedélye szükséges.
A 19. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a továbbiakban pénzügyi vállalkozásokon kívül pénzforgalmi
intézmény is engedélyt kaphat fizetési rendszer működtetésére (a korábbi elnevezése szerinti
elszámolásforgalom lebonyolítására).
A 20. §-hoz
A Javaslat egyrészt a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a
törvényen, másrészt pontosítja a minősített befolyásszerzés kérelmezésének szabályait.
A 21. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 22. §-hoz
A Javaslat egyrészt a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a
törvényen, másrészt szövegpontosítást tartalmaz.
A 23. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény piacra lépésének
elbírálásához - függetlenül attól, hogy a kérelmező újonnan alakul, vagy már működő cég - a
Felügyelet számára mit kell benyújtani.
A Javaslat a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosaira nézve
is szabályokat állapít meg, szabályozva azt a különleges felelősséget, amely egy pénzforgalmi
intézmény tulajdonlásával jár.
A 24. §-hoz
A Javaslat a továbbiakban kizárólag azt a tevékenységet tekinti pénzügyi szolgáltatás
közvetítésének, amikor az ügynök az intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára
folytat tevékenységet. Ennek megfelelően a jövőben nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak
azon tevékenység, amikor az ügynök az intézmény kockázatára önállóan nem vállalhat
kötelezettséget.
37
A Javaslat e mellett arról is rendelkezik, hogy az ügynöki tevékenység a továbbiakban
bejelentési kötelezettség alá tartozik, valamint kizárólag olyan személyek által folytatható,
akik szerepelnek a Felügyelet nyilvántartásában, valamint megfelelnek a szükséges személyi
és tárgyi feltételeknek.
A 25. §-hoz
A Javaslat egyrészt a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a
törvényen, másrészt szövegpontosítást tartalmaz.
A 26-27. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések.
A 28. §-hoz
A Javaslat a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a törvényen
A 29. §-hoz
A Felügyeletnek érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania az engedélykérelmet, ha a
kérelmező az eljárásban megtévesztette a Felügyeletet, nem felel meg a Javaslatban foglalt
törvényi követelményeknek (nincs meg a szükséges induló tőkéje, nem felel meg a szervezeti,
személyi feltételeknek, stb.).
A 30. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít a Felügyeletnek arra, hogy a pénzforgalmi intézménynek
kiadott engedélyét visszavonja. Ezen lehetőség jellemzően rendkívül súlyos szankciót jelent,
ezért a Javaslat pontosan rögzíti azokat az eseteket, amikor erre sor kerülhet. Így elsősorban a
Felügyelet akkor vonhatja vissza az engedélyt, ha azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más
jogszabálysértő eszközzel szerezték meg, a pénzforgalmi intézmény törvény által tiltott
tevékenységet folytat, vagy a működési engedély kézhezvételétől számított egy éven belül
nem kezdi meg tevékenységét, vagy azt jelentéktelen mértékben folytatja.
A 31. §-hoz
A hitelintézetekkel megegyező módon a pénzforgalmi intézmény is csak akkor adhatja vissza
tevékenységi engedélyét, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból származó
semmilyen kötelezettsége nincs.
A 32. §-hoz
A pénzforgalmi intézménynek folyamatosan meg kell felelnie az engedélyezés feltételeinek.
Ezért a Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy kettő munkanapon belül a pénzforgalmi
intézménynek tájékoztatnia kell a Felügyeletet, ha bármilyen változás hatással van az
engedély iránti kérelemben foglaltakra.
A Javaslat - a szabályozott intézmények többségétől eltérően - nem korlátozza a
pénzforgalmi intézmény által végezhető pénzforgalmi szolgáltatáson kívüli egyéb üzleti
tevékenységek körét. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset, hogy az intézmény által végzett
egyéb üzleti tevékenység hátrányosan befolyásolja a pénzügyi megbízhatóságot, vagy a
Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.
A 33-35. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatására, illetve fióktelep létesítésére
vonatkozó szabályokat tartalmaz.
A 36. §-hoz
38
A törvény hatályának változása miatt szükség van a vonatkozó cím módosítására.
A 37. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmény vezető állású személyeivel szemben állapít meg
követelményeket. Ezen személyeknek egyrészt büntetlen előéletet, másrészt megfelelő
szakmai gyakorlatot ír elő. Az utóbbi követelmény alapja, hogy a prudenciális szabályok,
kockázati limitek betartása, betartatása csak kompetens, megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező személyektől várható el.
A 38. §-hoz
Az üzleti titok megtartására vonatkozó szabályok pénzforgalmi intézményekkel történő
kiegészítése.
A 39. §
A Javaslat adatkezelésre vonatkozó szabályt állapít meg a pénzforgalmi elszámolóház
tekintetében.
A 40. §-hoz
A pénzforgalmi intézmények belső ellenőrzésére vonatkozó követelmények meghatározása.
A 41. §-hoz
A törvény hatályának változása miatt szükség van a vonatkozó cím módosítására.
A 42. §-hoz
A Javaslat a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a törvényen.
A 43. §-hoz
A Javaslat a csődtörvény elnevezését vezeti át a normaszövegen.
A 44. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény szabályozói tőkekövetelménye, vagyis szavatoló tőkéjének
minimuma három vagylagos módszer alkalmazásával határozható meg: a költség módszerrel,
fizetési forgalom módszerével, vagy irányadó mutató módszerével.
Ezen módszerek alkalmazása mellett a Felügyelet - a Javaslat 46. §-a szerinti - felügyeleti
felülvizsgálat keretében jogosult arra, hogy a számított értéknél a pénzforgalmi intézmény
számára legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írjon elő.
Ha a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatáson túl egyéb üzleti tevékenységet is
végez, vagy egy hitelintézettel, befektetési vállalkozással, biztosítóval azonos csoportba
tartozik, ki kell zárnia a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös
számbavételét.
A Javaslatnak megfelelően a szavatoló tőke költség módszerrel történő számításának alapja az
alkalmazást megelőző üzleti év általános igazgatási költsége. A fizetési forgalom módszer
alkalmazásakor a szükséges szavatoló tőkét egyrészt a fizetési forgalom összértéke, másrészt
a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatások határozzák meg. Az
irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kapott kamatok és
kamatjellegű bevételek, valamint fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások különbözete,
és a kapott (járó) jutalék és díjbevétel, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb
bevételek. A módszer alkalmazásakor az így kapott irányadó mutatót egy szorzó tényezővel
sávosan meg kell szorozni, valamint a fizetési forgalom módszerével megegyezően
39
figyelemmel kell lenni arra, hogy a pénzforgalmi intézmény milyen pénzforgalmi
szolgáltatást végez.
A Javaslat szerint a pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjét elsődlegesen a fizetési
forgalom módszerének alkalmazásával határozhatja meg. Ehhez képest a Felügyelet külön
engedélye szükséges mind a költség módszer, mind az irányadó mutató módszer
alkalmazásához.
A 45. §-hoz
A Felügyeletnek a pénzforgalmi intézmény mérete, tevékenységének összetettsége alapján
rendszeresen felül kell vizsgálnia a pénzforgalmi intézmény szabályzatait, eljárásait,
kockázatkezelési folyamatát, belső ellenőrzési rendszerét.
A 46. §-hoz
Nincs annak akadálya, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézménynek értéknapos megbízást
adjon (azaz terhelési nap meghatározásával). Ebben az esetben pedig hosszabb időn át a
pénzforgalmi intézménynél lehet a pénzeszköz, miközben adott esetben az intézmény
hitelezési tevékenység végzésére is engedéllyel rendelkezhet, valamint egyéb üzleti
tevékenységet is folytathat. Ennek megfelelően a Javaslat egyértelműsíti, hogy a pénzforgalmi
intézmény - a hitelintézetekkel ellentétben - az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet.
Ha pedig az átvett pénzeszköz az átvételt követő munkanap végéig nem kerül átutalásra vagy
kifizetésre, akkor azt biztonságos eszközbe kell fektetni, vagy a nemteljesítés kivédésére
biztosítási szerződést kell kötni.
A 47. §-hoz
Pénzforgalmi szolgáltatás végzéséhez jellemzően szükség van arra, hogy a pénzforgalmi
szolgáltatók hozzá tudjanak férni a fizetési rendszerek által működtetett technikai
infrastruktúrához. A csatlakozás feltételeinek ezért objektíveknek, arányosaknak és
megkülönböztetés mentesnek kell lenniük.
A 48. §-hoz
A törvény hatályának változása miatt szükséges a vonatkozó cím módosítása.
A 49-50. §-hoz
Pénzforgalmi intézmények könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, annak
érdekében, hogy a Felügyelet megfelelően elláthassa feladatkörét.
Az 51. §-hoz
A pénzforgalmi intézmények tevékenysége okán a Javaslat a könyvvizsgáló tekintetében
pénzügyi intézményi minősítést ír elő.
Az 52. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény könyvvizsgálója köteles a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni,
ha olyan tényt észlel, amely a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó előírások súlyos
megsértésére utal, vagy veszélyezteti a szolgáltatás folytonosságát.
Az 53. §-hoz
A törvény hatályának változása miatt szükség van a vonatkozó cím módosítására.
Az 54. §-hoz
A pénzforgalmi intézmény által fizetendő felügyeleti díj a szabályozói tőkekövetelmény
arányában kerül meghatározásra.
40
Az 55. §-hoz
A pénzforgalmi intézmények rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége kerül rögzítésre.
Az 56-61. §-hoz
A Javaslat a pénzforgalmi intézmények tekintetében is lehetőséget ad a Felügyelet számára,
hogy a jogszabályokban foglaltak sérelme esetén intézkedéseket, szankciókat alkalmazzon.
Ezen felügyeleti eszköztár alkalmas arra, hogy kikényszerítse a pénzforgalmi intézmény
jogkövető magatartását.
E mellett a Javaslat a fizetési művelet érdekében pénzforgalmi intézmény által átvett
pénzeszközök szerződéses állományának átruházására a betétállomány átruházására
vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
Végezetül kiegészíti a felügyeleti biztos kirendelésére vonatkozó szabályokat azon esettel,
amikor a pénzforgalmi intézmény kerül olyan helyzetbe, amelyben fennáll annak veszélye,
hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.
A 62. §-hoz
A Javaslat a piacra lépés induló tőkében történő meghatározását vezeti át a törvényen.
A 63-64. §-hoz
A pénzforgalmi intézményekkel szemben kiszabható felügyeleti bírságra állapít meg
szabályokat.
A 65. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
A 66-67. §-hoz
A Javaslat a Felügyelet pénzforgalmi intézményekkel kapcsolatos adatkezelésének törvényi
alapját teremti meg.
A 68. §-hoz
A Javaslat a Kormánynak általános jelleggel felhatalmazást ad arra, hogy a pénzforgalmi
szolgáltatások végzésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítson meg.
A 69. §-hoz
A hitelintézeti törvény mellékleteinek módosításával összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.
A 70- 72. §-hoz
Hatályba léptető, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések, a jogharmonizációs záradék és
az átmeneti rendelkezések.