﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9637. számú
törvényjavaslat
az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében
egyes törvények módosításáról
Előadó: Varga István
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Budapest, 2009. május
2
2009. évi... törvény
az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében
egyes törvények módosításáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
i§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„12. Integrált településfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű,
megvalósítás orientált önkormányzati fejlesztési dokumentum.”
(2)	Az Étv. 2. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben
végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége ”
(3)	Az Étv. 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
r
„36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése,
átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása,
lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka
végzése.”
2.8
(1)	Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása
körében gondoskodik:]
„bj az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer
működtetéséről,”
(2)	Az Étv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos
építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az
építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.”
3.§
(1)	Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési
feladatköré ben:]
,,a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások
megvalósításának elősegítése érdekében Összehangolja az érintett közigazgatási
szervek tevékenységét,”
(2)	Az Étv. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a sajátos építményfajtákkal és
a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel
összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre
vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja
érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel
kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a
sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is
érvényesíti.”
(3)	Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása
érdekében - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak
szerint - szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki
tervtanácsok működhetnek.”
(4)	Az Étv. 5. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tervtanácsok feladata különösen]
„e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának
elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki,
településképi, kömyezetalakítási, az akadálymentes épített kömyezetalakítási) célok
érvényre juttatása.”
4.§
(1) Az Étv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(1) A települési önkormányzat építésügyi feladata különösen:
a)	a főváros, a fővárosi kerületek és a városok esetében a településrendezési feladatkör
ellátása,
b)	a községek esetében a 13. § (5) bekezdésében meghatározott területekre a
településrendezési feladatkör ellátása,
c)	az a) és b) pontban foglalt építésügyi feladatok ellátásához szükséges anyagi és
személyi feltételek biztosítása.”
(2)	Az Étv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait
önkormányzati főépítész vagy térségi főépítész készíti elő.”
5. §
Az Étv. 7. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös
tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező önálló munkarésze. Integrált
településfejlesztési stratégiát község is készíthet a településfejlesztési koncepció önálló
munkarészeként.
(5)	Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú
településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai
megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil
szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési
célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is
összefüggéseiben kezeli.”
M
(1)	Az Étv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt - beazonosítható módon — meg kell
határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható
hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 30 napon belül javaslatokat,
észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell:
a)	a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az
érintett lakosság, szervezetek, érdekképviseleti szervek vélemény-nyilvánítási
lehetőségét,
b)	az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy
azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából
jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését,
ej az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt
nyilváníthassanak és ismertethessék
ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges - nyilvántartásuk részét képező -
mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá
eb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények
érvényre juttatásának feltételeit.”
(2) Az Étv. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás
lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési
tervek - a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban az
elfogadásuktól számított 60. napon léptethetők hatályba.
(8)	A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 5 munkanapon belül
gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett
vélemények figyelembe nem vétele indokolásának - amennyiben ennek az
információtechnológiai feltételei fennállnak az önkormányzat honlapján való -
közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 5 munkanapon
belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a
beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok
véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából
az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-
nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési
önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e
kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami
főépítészt.”
7.§
r
Az Etv. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„ Több település építésügyi feladatainak közös ellátása
15.	§ (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak,
illetve azokat közösen is megoldhatják.
(2)	A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit
az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A
véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában
meghatározott település polgármestere gondoskodik.
(3)	A közös településrendezési eszközök előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására
egyebekben a 7-14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
6
8* §
(1)	Az Étv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési terv és a
helyi építési szabályzat elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-
igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a
településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési
szakértői tevékenységként végezhető.
(2)	A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői
tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével
(a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A
névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a
természetes személyt.
(3)	A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve
településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll
szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú
felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.
(4)	Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezheti az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személy rendelkezik településtervezési, illetve
településrendezési szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a
tevékenység ellátásában.
(5)	A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítője a tervezés során
birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű
adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja
át.
(6)	A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot - azok jóváhagyásra
kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni.”
’•§
(1)	Az Étv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az érintett területre
a)	a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára - annak
hatálybalépéséig - változtatási,
7
b) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá törvényben
meghatározott esetekben a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése
érdekében telekalakítási, illetve építési
tilalom rendelhető el.”
(2) Az Étv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében
telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot az érintett szomszédos
települési önkormányzattal, az építésügyi hatósággal és az ügyféllel is közölni kell.”
10. §
Az Étv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló
közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett
jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön
jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő
átvezetésével zárul.”
11.	s
Az Étv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott
hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi
önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt
bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi Önkormányzatot, amilyen
arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.”
12.	§
(1)	Az Étv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete a településkép javítása érdekében
az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali
kötelezettségét írhatja elő hatósági határozatában. Az önkormányzat e kötelezettség
teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselő-testület határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet az ügyféllel.”
(2)	Az Étv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a
képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének
8
ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését
követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével
egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése
érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.”
13.	§
Az Étv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs
helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló
törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy
a)	a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
b)	a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.”
14.	§
Az Étv. 30/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A településrendezési szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek
teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési
önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt településrendezési szerződés
alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A kötelezettség megszűnését
követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi
hatóságot a tény törlése érdekében”
15.	§
(1)	Az Étv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői
tevékenység”
(2)	Az Étv. 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari
kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint
építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a
névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki
szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával
egyidejűleg névjegyzékbe veszi a természetes személyt.
(4)	A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési,
illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá
9
rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(3)	Az Étv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezői, illetve műszaki szakértői
jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.”
(4)	Az Étv. 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az építészeti-műszaki tervdokumentáció az építési tevékenység
megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez,
ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy
megvalósítás dokumentálásához - szükséges terveket, dokumentumokat tartalmazza.”
16.	§
Az Étv. a 33. §-t követően a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági
engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítésének folytatása.
(2)	Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi
igazgatási szakértő közreműködését írja elő vagy építésügyi igazgatási szakértő
igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a
névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői
jogosultság) rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal
rendelkező személy igénybevételéhez fűződnek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető
szerv annak engedélyezi, aki nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai
gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek és ennek
alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és
egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai
színvonalú ismeretének.
(4)	A névjegyzéket vezető szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői
tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
10
névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása
céljából szolgáltatható adat.
(5)	Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló
jogviszonyban álló más személy rendelkezik igazgatási szakértői jogosultsággal, és ez
a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.”
17.	§
Az Étv. 34. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„Építésügyi hatósági eljárások
34. § (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben
építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.
(2)	Az építésügyi hatósági eljárásfajták:
a)	elvi építési,
b)	telekalakítási,
c)	építési,
d)	bontási,
e)	használatbavételi,
fi fennmaradási
eljárás.
(3)	Az építésügyi hatóság - közreműködő hatóság közreműködésével - integrált
eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben.
(4)	Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített
építésügyi hatósági eljárást folytat le.
(5)	Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb
adat igazolása céljából
a)	a tervezés elősegítése érdekében, vagy
b)	az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban
meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez
helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.”
18.	§
(1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél (építtető) az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt, az építés
megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából, elvi építési
engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti.”
(2) Az Étv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az építtető az összevont eljárásért, valamint az integrált eljárásért az építésügyi
hatóságnak, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban
meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.”
19.	§
Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -
csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a
hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki
dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak
megfelelően szabad.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az építésügyi hatóság újabb előzetes
engedélyével vagy bejelentés tudomásul vételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés
Önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység.”
20.	§
Az Étv. a 38. §-t követően a következő alcímmel és 38/A-38/D. §-sal egészül ki:
építési folyamat egyéb résztvevői
38/A. § (1) A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció
(tervdokumentáció-rész) tartalmának - az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés
biztosítása a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott
követelmények érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerű ellenőrzése.
(2)	Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés b)-d) és g) pontjában,
valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását, vagy megbízását törvény és
kormányrendelet kötelezővé teheti.
(3)	A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység
irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel.
(4)	A tervellenőri, építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői
tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével
(a továbbiakban: tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A
12
névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a
jogosultságot szerzett természetes személyt.
(5)	A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi tervellenőri, építési műszaki
ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű,
rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az
ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(6)	Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezhet az (l)-(3) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervellenőri, műszaki ellenőri,
illetve műszaki vezetői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység
ellátásában.
38/B. § (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. § (1)
bekezdésében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott feladatok ellátása.
(2)	Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében
az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal,
valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban:
beruházáslebonyol ítói j ogosultság).
(3)	Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelező közreműködését írja elő, vagy
beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg,
beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehető igénybe, illetve a jogkövetkezmények
annak az igénybevételéhez fűződnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói
jogosultsággal rendelkezik.
(4)	Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell
jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
38/C. § (1) Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület
energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai
tanúsítvány kiállítása.
(2)	Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki nem áll energetikai tanúsítói
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű,
rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az
ott meghatározott egyéb feltételeknek.
13
(3)	Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell
jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
38/D. § Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezhet a 38/B., illetve a 38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott
tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.”
21.	§
Az Étv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása
keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító- és ellenőrző
tevékenységek összessége.
(2)	Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a
továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,
a)	akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, és
b)	aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő
szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással,
c)	aki - tagsági, alkalmazotti vagy megbízási jogviszony keretében - rendelkezik
olyan személlyel, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint
csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek
tekintetében felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.
(3)	Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
(4)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató
határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői
tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető szervnek
bejelenteni.
(5)	A névjegyzéket vezető szerv a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére
jogosult, a (3) és (4) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozó kivitelezőről
névjegyzéket vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl -
tartalmazza a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult természetes
személy természetes személyazonosító adatait.
14
(6)	Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, építőipari
kivitelezési tevékenységet - a 39/A. §-ban foglaltak figyelembevételével felelős
műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet.
(7)	A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői
tevékenységre jogosultak névjegyzékét és a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység
folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata
ellen a fellebbezés kizárt.”
22.	§
Az Étv. a 39. §-t követően a következő 39/A-39/C. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető
irányításával folytatható, aki rendelkezik a kivitelezési tevékenység szakirányának
megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet
végzők felett közvetlen irányítási joga van.
(2)	Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési, felújítási, helyreállítási,
átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő
szakmunkás képesítéssel rendelkező személy - e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint - felelős műszaki vezető irányítása
nélkül is végezhet.
(3)	Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének
megfelelő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkezik.
(4)	Az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon
bejelenteni.
(5)	Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési
tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt
kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő
teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók
díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a
szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő
építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.
(6)	Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói
szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési
szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében résztvevő alvállalkozó kivitelező
építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a
vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési
határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési
15
szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla
teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében
résztvevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja,
függetlenül azok fizetési határidejétől.
r
Építtetői fedezetkezelés
39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező
között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési
tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.
(2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán
kell elhelyezni az építési beruházás fedezetét és a garanciális visszatartás összegét.
39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza
meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést
végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a
fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla
kezelésének szabályait.”
23.	§
Az Étv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési
engedélyt kellett kérnie vagy bejelentést kellett tennie, annak használatbavétele előtt -
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell
jelentenie.”
24.	§
Az Étv. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi az építőipari kivitelezési
tevékenység végzését.
(6)	Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy
a)	az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét, az építési napló vezetésére
vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, a résztvevők nem rendelkeznek az előírt
jogosultsággal, vagy hiányoznak a kiviteli tervek, az építőipari kivitelezési
tevékenység folytatását megtilthatja,
b)	az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és
egészséget, vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési
tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli.”
16
25.	§
Az Étv. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként
legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az
állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető
módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás
megszüntetéséről vagy folytatásáról.”
26.	§
Az Étv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell
bontania, ha
a)	a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
b)	a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
c)	a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.”
27.	§
(1)	Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban - kormányrendeletben
meghatározott eljárások kivételével - az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles
elektronikus úton kapcsolatot tartani.”
(2)	Az Étv. 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan
kiszabott bírságok - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára
behajtandó köztartozások.”
28.	§
Az Étv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelem benyújtásakor
a)	harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság
számlájára
aa)	az építészeti-műszaki tervezői tevékenység,
ab)	az építésügyi műszaki szakértői tevékenység,
ac)	az építési-műszaki ellenőri tevékenység,
ad)	a felelős műszaki vezetői tevékenység,
17
ae)	építésügyi igazgatási szakértői tevékenység,
af)	a településtervezői tevékenység,
ag)	a településrendezői szakértői tevékenység,
ah)	a tervellenőri tevékenység
folytatására engedélyt kérelmező személy,
b)	húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság
számlájára
ba)	a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését
igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,
bb)	az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri
engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyt
kérelmező személy,
c)	ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv
számlájára
ca) a jogosultságának igazolását kérő személy,
eb) az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét
bejelentő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság,
cc)	a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,
cd)	az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,
d)	az a) és b) pontokban meghatározott eljárások fellebbezésének igazgatási
szolgáltatási díja azonos az elsőfokú eljárás díjával.”
29.	§
Az Étv. a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § Az állami főépítész elektronikus nyilvántartást vezet az elfogadott helyi építési
szabályzatról, településrendezési tervekről, az azokhoz az egyeztetési eljárás során
beérkezett véleményekről és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének
indokolásáról, továbbá a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek a
településrendezési eszköz elfogadását követő véleményéről, valamint szakmai
vizsgálata megállapításairól.”
30.	§
(1)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok
kijelölését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai
előkészítésére, a döntés meghozatalára, végrehajtására vonatkozó szabályokat,
valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai
feltételeit,”
[rendelettel állapítsa meg.]
18
(2)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„ c) az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi
és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés
meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, az állami főépítész, a térségi
főépítész, valamint az önkormányzati főépítész végzettségét és szakmai gyakorlatát,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(3)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés fi pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
,jf) a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési,
az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, az
építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a
tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(4)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„h) a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók
névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a
bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a
névjegyzéket vezető szerv kijelölését, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(5)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
19
,,l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági
célú építményekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok
kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés
meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők szakirányú felsőfokú végzettségét és
szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési
eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység
részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-
műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek
ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos
szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(6)	Az Étv. 62. § (1) bekezdés o)-s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„io) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének,
az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a
bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az
építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a
kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési
tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés
alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi
és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az
eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a
fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,
p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki
szakértők, a tervellenőrök, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és
az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők, az építésügyi igazgatási
szakértők, beruházáslebonyolítók, az energetikai tanúsítók szakmai továbbképzésének
részletes szabályait,
q) a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok
elnökére, titkárára, a tagokra, és a bírálóra, továbbá e személyek
összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési
és az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területére vonatkozó
szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi
eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi állásfoglalás tartalmi
követelményeit, a tervdokumentáció minősítésének szempontjait, valamint az
építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,
r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés
kötelező tartalmi elemeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés
teljesítésére vonatkozó szabályokat,
s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, valamint az építési beruházások
megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok
20
kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös
és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit,
az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait,”
[rendelettel állapítsa meg.]
(7)	Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő w)-y) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]
„w) a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett
változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez tény, állapot, egyéb
adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért, az
összevont eljárásért, és az integrált eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és
megosztására vonatkozó szabályokat,
x) a vállalkozói kivitelezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e
tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az e tevékenységekre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
y) a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi
követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és
felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési
döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát”
[rendelettel állapítsa meg.]
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény módosítása
31. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIIL törvény (a továbbiakban:
Ngtv.) 1. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya az egyes,]
„e) legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 250 új munkahely
megteremtését biztosító, vagy
f)	környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális
célok megvalósítását elősegítő”
21
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a
Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési
ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]
32.	§
Az Ngtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tíz
munkanappal meghosszabbíthatja.”
33.	§
Az Ngtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben a tervezést
elősegítő tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával
hatósági bizonyítványt állít ki.”
34.	§
(1)	Az Ngtv. 4/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül
az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett
közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő
értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról
és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a
közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos
nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló
jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és
helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további öt
munkanapot kérhet.”
(2)	Az Ngtv. 4/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt munkanap. Az
elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van
helye.”
22
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi L VIII. törvény módosítása
35.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„1. § (1) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet (a
továbbiakban együtt: jogszabály) által engedélyhez (a továbbiakban: jogosultság)
kötött, építésüggyel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési, tervellenőri,
településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési
szakértői tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti
tevékenység) - a (3) és (4) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak
kivételével - csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal
rendelkezik.
(2)	A mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész
területén végezheti.
(3)	Az érintett személy lakóhelye, illetve az adott szakterület szerint illetékes kamara -
külön kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - engedélyezheti, hogy az adott
tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai
gyakorlattal rendelkező személy kamarai tagság kötelezettsége nélkül, kivételes
esetben saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára
építészeti-műszaki tervet készítsen.
(4)	Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok
a személyek, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
szóló törvénynek a határon átnyúló szolgáltatás-nyújtás szabadságára vonatkozó
rendelkezései szerint kívánják gyakorolni. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi
rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.”
36.	§
A Kamtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti
tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében
az alábbi közfeladatokat látja el:]
„a) névjegyzéket vezető szervként az adott tevékenység folytatására való
jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon
engedélyezi a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy
23
kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti
az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét,”
37.	§
A Kamtv. 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének
biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat
látják el:]
„a) másodfokon eljárnak a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön
törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység
engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben,
b)	a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik az a)
pont szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítják annak
nyilvánosságát,”
38.	§
A Kamtv. a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § Azt, aki a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására e törvény és
kormányrendelet szerint engedélyt kapott, az engedély megadásával és a
névjegyzékbevétellel egyidejűleg - külön kérelem és a 25. § (l)-(3) bekezdés szerinti
feltételek vizsgálata nélkül - fel kell venni a lakóhelye szerint illetékes kamarába.”
39.	§
A Kamtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka
halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot - 30 munkanapos határidő
biztosításával - a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara
a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából.
Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés
meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell
helyezni.”
40.	§
A Kamtv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag -
a kamarai szabályzatok keretein kívül - a szakmai szabályok megszegésével elkövetett
fegyelmi vétség esetén folytatható le azzal, hogy
24
a)	a tagsági viszony legfeljebb egy évig történő felfüggesztése helyett a tevékenység
folytatásának egy évig történő megtiltása, illetve
b)	a kamarából történő kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának
megtiltása
fegyelmi büntetés alkalmazható.”
41.	§
A Kamtv. 37/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/D. § Az elsőfokú fegyelmi eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a
másodfokú fegyelmi eljárás költségeit az eljáró országos kamara előlegezi meg. A
fegyelmi eljárás költsége az országos kamarák alapszabálya szerint megállapított, a
fegyelmi tanács működését fedező költségátalány, valamint a fegyelmi tanács
tagjainak és az eljárás résztvevőinek igazolt utazási költsége.”
42.	§
A Kamtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) A területi és országos kamarák az alapszabályt, a szabályzatokat az
elfogadásuktól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni a miniszternek
törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából.
(2)	A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály, a szabályzatok megfelelnek-e a
jogszabályoknak, és szükség esetén a 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
43.	§
A Kamtv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános
szabályait kell alkalmazni.”
44.	§
(1)	A Kamtv. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi, illetve országos kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt
eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban együtt: közigazgatási ügy):
a)	mérnöki, illetve építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és
az ezzel összefüggő névjegyzékbevétel, illetve a névjegyzékből való törlés, a mérnöki,
illetve az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása,
valamint a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség
teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,
25
b)	törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb igazgatási
ügyek intézése.
(2)	A közigazgatási ügyben a területi, illetve országos kamara titkára, illetve főtitkára
jár el. Közigazgatási ügyben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a
köztisztviselők jogállásáról törvény szerint köztisztviselőnek - engedélyezés és
névjegyzék vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne, továbbá a külön
jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.”
(2)	A Kamtv. 42. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a közigazgatási ügyben első fokon
a területi kamara jár el. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az
országos kamara jogosult.
(5)	A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély visszavonására irányuló eljárást
hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a visszavonási okról tudomást szerez. A
kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra
kötelezheti.”
45.	§
A Kamtv. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„Hatósági igazolvány és nyilvántartások
43.	§ (1) A területi kamara kérelemre a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre való
jogosultságról hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja az engedély
kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet.
(2)	A kamara által vezetett névjegyzékek és a kamarai tagok nyilvántartása a
következő adatokat tartalmazzák:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	állampolgárság,
c)	lakóhely, székhely,
d)	elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail),
e)	szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve,
j) szakmai gyakorlat ideje, helye,
g)	szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele,
h)	nyilvántartási szám,
i)	hatósági igazolvány száma,
j) engedély kiadásának napja,
k) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója,
l) igazságügyi szakértő esetén annak ténye, igazságügyi szakértői igazolványának
száma,
26
m) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett),
n) fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja,
o)	az adatváltozás bejelentésének időpontja,
p) a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének
napja.
(3)	A kamara, ha a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany (a
továbbiakban: vállalkozás) adatait e célból bejelenti, az ilyen tevékenységet
folytatókról nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:
a)	a vállalkozás neve,
b)	a vállalkozás székhelye,
c)	a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,
d)	a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező
alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,
e)	a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja,
cégj egy zékszáma,
fi a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,
g)	a nyilvántartásból történő törlés időpontja.
(4)	A névjegyzékben szereplő személy, illetve a kamarai tag családi és utóneve,
valamint a (2) bekezdés b), d), g) és h) pontjai szerinti adatai, a vállalkozás (3)
bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatai, valamint a vállalkozás (3) bekezdés d) pontja
szerinti tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az
interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon
közzéteszi.
(5)	A névjegyzékben szereplő természetes személy, vállalkozás a névjegyzékben,
illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a
változástól számított 15 napon belül tájékoztatni, kivéve az olyan adatot, amelyet a
kamara más hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból megszerezhet.
(6)	A névjegyzékből, illetve nyilvántartásból történő törlést követően a nyilvántartott
adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni."
Átmeneti és záró rendelkezések
46.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-30. §-a és 32-47. §-a 2009. október 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény rendelkezéseit a 2009. október 1-jét követően
a)	indult első és másodfokú államigazgatási eljárásokban,
27
b)	kezdeményezett településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában és az azt
követő állami főépítészi eljárásban
kell alkalmazni.
(4)	Az Étv. e törvény 22. §-ával megállapított 39/A. § (6) bekezdését 2010. január 1-jét
követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
(5)	A 2009. október 1. előtt már építőipari kivitelezői tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó vagy gazdasági társaság 2010. január 31-ig köteles az Étv. e törvény 21. §-
ával megállapított 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentést megtenni, ha e
tevékenységet folytatni kívánja.
(6)	A Kamtv. e törvény 47. § (2) bekezdés j) pontjával módosított 35. § (4) bekezdését
a 2009. október 1-jét követően elkövetett kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.
(7)	Hatályát veszti az Étv.
1.	2. § 6. pontjában a „közforgalom elől el nem zárt” szövegrész,
2.	3. § (1) bekezdés d) pontjában az építtetők, tervezők és kivitelezők szövegrész
3.	6. §
3.1.	(3) bekezdésében az „és szervei” szövegrész,
3.2.	(7) bekezdése,
4.	9. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „módosítása vagy” szövegrész,
5.	9/A. § b) pontjában a „vagy számítási hiba” szövegrész,
6.	16/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „(altervezőt)” szövegrész,
7.23. §
7.1.	(1) bekezdésében az „és a szabályozási tervnek” szövegrész,
7.2.	(3)-(4) bekezdése,
8.	24. § (3) bekezdése,
9.	28. § (4) bekezdése,
10.	29. § (6) bekezdése,
11.	30. § (7) bekezdés utolsó mondata,
12.32.	§
12.1.	(1) bekezdésében a „ , jogszabályban meghatározott tartalmú és
részletezettségű” szövegrész és a „ , valamint a külön jogszabály szerinti esetenként
kapcsolódó tevékenységek” szövegrész,
12.2.	(5) bekezdés második mondata,
13.	32/A. § b) pontjában az „(altervezőt)” szövegrész,
14.33.§
14.1.	(1) bekezdés c) pontjában az „(altervezők)” szövegrész,
14.2.	(2) bekezdése,
15.35. §
15.1.	(4) bekezdése,
15.2.	(5) bekezdés első mondata,
16.	37. § (1) bekezdése,
17.	42. § (2) bekezdése,
18.	45. §-a és az azt megelőző alcím,
28
19.	46/A. §
19.1.	(1) bekezdésében a külön jogszabályban meghatározott szövegrész,
19.2.	(4) bekezdése,
20.	48. §
20.1.	(3)-(6) bekezdése,
20.2.	(9) bekezdésében az „az (l)-(8) bekezdés alapján” szövegrész,
20.3.	(13) bekezdése,
21.	51. §-t követő alcíme,
22.	53/A. § (2)-(3) bekezdése, 53/B. §-a, 53/C. § (l)-(7) bekezdése, 53/C. § (8)
bekezdésében az , — a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel —” szövegrész, és az 53/C. §
(10) bekezdése,
23.	58. § (5), (9) és (10) bekezdése,
24.	60. § (3) bekezdése,
25.	62. § (1) bekezdés j) pontja és (5) bekezdése.
(8)	Hatályát veszti az Ngtv.
a)	3. § (5) bekezdése,
b)	4. § (3) bekezdésben az „ , illetve a 4/A-4/B. §-okban meghatározott” szövegrész,
c)	4/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott
követelmények előzetes tisztázása céljából” szövegrész,
d)	4/B. § (3) bekezdése,
e)	5. § (1) bekezdés második mondata,
fi 6. § (2) bekezdése,
g)	6/B. § (2) bekezdése, és
h)	9. § (5) bekezdése.
(9)	Hatályát veszti a Kamtv.
a)	3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „1992. évi LXIII.” szövegrész,
b)	11. § (2) bekezdés fi pontjában a „tervezői, illetve szakértői” szövegrész,
c)	25. § (1) bekezdés e) pontjában az „ , illetve a (4)” szövegrész
d)	25. § (4) bekezdése,
e)	33. § (1) bekezdése,
fi 37/B. § (5) bekezdésében a „(Pp. XX. fejezet)” szövegrész,
g)	41. §-t megelőző címben a „és a hatóságok” szövegrész,
h)	41. §(2) és (3) bekezdése,
i)	42. § (6) és (7) bekezdése,
j) 52-52/A. §-a.
(10)	Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2)
bekezdés fi pontja.
29
47. §
(1)	Az Étv.
a)	2. § 16. pontjában a „(megyei, illetve települési) főépítész: a helyi Önkormányzat
egyes területfejlesztési és” szövegrész helyébe a „(megyei, települési, térségi)
főépítész: a helyi önkormányzat”,
b)	8. § (2) bekezdés d) pontjában a „(mező-, erdőgazdasági, közlekedési,
vízgazdálkodási)” szövegrész helyébe a „(mező-, erdőgazdasági, közlekedési,
vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt)”,
c)	18. § (1) bekezdésében az „Építési munkát” szövegrész helyébe az „Építési
tevékenységet”,
d)	20. § (7) bekezdés a) pontjában az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”
e)	26. §-ában az „ingatlanok” szövegrész helyébe a „telkek”,
fi 28. § (2) bekezdésében a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékéről” szövegrész
lép, a „módját” szövegrész helyébe a „módjáról” szövegrész lép, a „rendelettel
szabályozza” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete hatósági határozatban dönt”,
S) 29. §
ga)	(2) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete
hatósági határozatban”,
gb)	(4) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete
hatósági határozatban” szövegrész lép, és a „beültetési kötelezettségét (gyepesítés,
fásítás, növényzetpótlás stb.)” szövegrész helyébe a „beültetési kötelezettségét”,
h)	35. §
ha)	(2) bekezdésében az „elvi engedély egy évig érvényes.” szövegrész helyébe az
„elvi építési engedély egy évig hatályos.”,
hb)	(3) bekezdésében az „elvi engedély” szövegrész helyébe az „elvi építési
engedély” szövegrész lép, és az „érvényességi idején belül” szövegrész helyébe
„hatályossága alatt”,
i)	36. §
ia)	(1) bekezdésében a „kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben”
szövegrész helyébe a „kormányrendeletben”,
ib)	(1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a Jogszabályoknak, szakhatóság
közreműködése esetén a közreműködő szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti
előírásoknak” szövegrész helyébe a Jogszabályoknak”,
ic)	(1) bekezdés g) pontjában az „építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta”
szövegrész helyébe az „az építési tevékenységre jogosult”,
id)	(3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”,
j) 45. §-át követő az „Az építésfelügyeleti hatóság” alcím helyébe az „Az
építésfelügyeleti tevékenység” alcím,
k) 46/A. § (1) bekezdésében a „46.§ (5)” szövegrész helyébe a „46. § (6)”,
047. §
la) (1) bekezdésének felvezető szövegében az „elrendelheti” szövegrész helyébe a
„külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti” szövegrész lép, továbbá a d)
pontjában az „az építési szabályzatban, a szabályozási tervben” szövegrész helyébe az
„a helyrehozatali kötelezettséget előíró önkormányzati rendeletben”,
30
lb) (2) bekezdésében az „el kell rendelnie” szövegrész helyébe a „külön
kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie”,
m) 48. §
ma) (1) bekezdésében a határozattal - tudomásul veszi” szövegrész helyébe a
„tudomásul veszi”,
mb) (11) bekezdésében az „érvényben volt” szövegrész helyébe a „hatályos”,
n) 58. § (2) bekezdés h) pontjában az „a tervezői, tervellenőri, szakértői,” szövegrész
helyébe az „építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési
szakértői, építésügyi műszaki és igazgatási szakértői, beruházás-lebonyolítói,
energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői,”
szövegrész lép.
(2)	A Kamtv.
a)	3. § (1) bekezdés
aa)	b) pontjában az „a mérnöki, illetve építészeti” szövegrész helyébe az „az a)
pont szerinti” szövegrész,
ab)	c) pontjában a „tagjai, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott
gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „tagjainak” szövegrész,
ac)	d) pontjában a „tagjait érintő” szövegrész helyébe a „tagjait és az 1. § (4)
bekezdése szerinti szakmagyakorlókat érintő” szövegrész,
ad)	e) pontjában az „együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet”
szövegrész helyébe az „együttműködik az a) pont szerinti tevékenységet” szövegrész,
ae)	f) pontjában a „tervezői és szakértői tevékenység” szövegrész helyébe a
„mérnöki, illetve építészeti tevékenység” szövegrész,
af)	h) pontjában a „továbbá a szakértői jogosultság névjegyzéki bejegyzésének
szüneteléséről és megszűnéséről” szövegrész helyébe a „továbbá az a) pont szerinti
szakértői tevékenységre való jogosultság megszűnéséről” szövegrész,
b)	11. §(2) bekezdés
ba)	l) pontjában az „ellátja a jogosultsági” szövegrész helyébe az „ellátják a
jogosultsági” szövegrész,
bb)	m) pontjában az „ellátja mindazokat” szövegrész helyébe az „ellátják
mindazokat” szövegrész, valamint a „hatáskörébe utal” szövegrész helyébe a
„hatáskörükbe utal” szövegrész,
c)	(3) bekezdés
ca) felvezető szövegében a „építészeti tevékenység érdekeit” szövegrész helyébe
az „építészeti tevékenységet folytatók érdekeit” szövegrész
eb)	e) pontjában a „kérdésekben a parlamenti” szövegrész helyébe a „kérdésekkel
az országgyűlési” szövegrész,
cc) S) pontjában a „szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül
befolyásoló” szövegrész helyébe a kamara által képviselt - szakmai érdekeket
érintő” szövegrész,
d)	25. § (1) bekezdés
da)	felvezető mondatában a „felvételre jogosult,” szövegrész helyébe a „tag az
lehet,” szövegrész,
db)	c) pontjában a „nem magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „az a) és b)
pont alá nem tartozó külföldi állampolgár” szövegrész,
31
de) d) pontjában az „eltiltás hatálya alatt,” szövegrész helyébe az „eltiltás hatálya
alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól
mentesült,” szövegrész,
dd) e) pontjában a „feltételekkel rendelkezik.” szövegrész helyébe a „feltétellel
rendelkezik,” szövegrész,
e)	25. § (5) bekezdésében az „(l)-(4) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „(l)-(3)
bekezdésekben” szövegrész,
f)	26. § (4) bekezdésében az „a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a
továbbiakban: Pp.)” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény”
szövegrész,
g)	27. § (1) bekezdésben a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész,
h)	30. § (3) bekezdésében a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész,
i)	34/A. § (4) bekezdésében a „kamarai nyilvántartásban” szövegrész helyébe a
„kamarai tagok nyilvántartásában” szövegrész,
j) 35. § (4) bekezdésében a „3 hónapon belül” szövegrész helyébe az „egy éven belül”
szövegrész, valamint a „3 év eltelt.” szövegrész helyébe a „10 év eltelt.” szövegrész,
továbbá a „felmentéssel, a 3 hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával
való közlésétől, a 3 éves határidőt” szövegrész helyébe a „felmentéssel, az egy éves
határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a 10 éves határidőt”
szövegrész,
k) 38. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi.
CXL. törvényben (a továbbiakban: Két.)” szövegrész helyébe az „általános
szabályairól szóló törvényben” szövegrész,
l)	54. §-át megelőző a „Hatályát vesztő rendelkezés” alcím helyébe a „Felhatalmazó
rendelkezés” alcím,
m) 56. § d) pontjában a „9. cikk.” szövegrész helyébe a „9. és 10. cikk.” szövegrész
lép.
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 66. §
(4)	bekezdésében az „akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes
környezethasználati engedélyezési eljárás megelőzi.” szövegrész helyébe az „az
engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve
egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik.” szövegrész lép.
(4)	Az Ngtv.
a)	l.§ (1) bekezdés
aa)	b) pontjában a „biztosító, vagy” szövegrész helyébe a „biztosító,”,
ab)	d) pontjában a „megvalósítandó” szövegrész helyébe a „megvalósítandó,”
b)	2. §
ba)	(1) bekezdés a) pontjában a „meghatározott közigazgatási szerv” szövegrész
helyébe a „kijelölt hatóság”, a „másodfokon eljáró közigazgatási szerv” szövegrész
helyébe „a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság”,
bb)	(1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott közigazgatási szerv” szövegrész
helyébe a „kijelölt hatóság”, a „másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási
szerv” szövegrész helyébe az „a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt
hatóság”,
32
be) (2) bekezdésének felvezető szövegrészében a „másodfokon” szövegrész
helyébe „a fellebbezés elbírálására jogosult”,
bd)	(2) bekezdés a) pontjában a „szervet felügyelő miniszter” szövegrész helyébe
a „hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter”, a „meghatározott
közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”,
be)	(2) bekezdés b) pontjában a „szakhatóságot felügyelő miniszter” szövegrész
helyébe a „szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter”, a „meghatározott
közigazgatási szerv jár el” szövegrész helyébe a „kijelölt hatóság”,
c)	3. §
ca) (1) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt
munkanap”,
eb) (2) bekezdésében az „az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése” szövegrész helyébe
az „a külön jogszabályban foglaltak”, a „harminc nap” szövegrész helyébe a
„huszonkét munkanap”,
d)	4. § (2) bekezdésében a „szemléért, illetőleg egyeztetésért” szövegrész helyébe a
„helyszíni szemléért”, a „- szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és a
közműszolgáltatót” szövegrész helyébe az „és - szakhatóság közreműködése esetén -
a szakhatóságot”,
e)	4/A. §
ea)	(5) bekezdésében az „abban meghatározottak szerint és annak érvényességi
idején belül” szövegrész helyébe az „elvi építési keretengedélyben meghatározottak
szerint és annak hatályán belül”,
eb)	(8) bekezdésében az „egyeztető tárgyalás” szövegrész helyébe a „tárgyalás”,
ec)	(10) bekezdésében a Jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a
,jogerős”, az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, az „Érvényessége”
szövegrész helyébe a „Hatálya”,
f)	4/B. §
fa)	(1) bekezdésében az „érvényességi idején” szövegrész helyébe a „hatályán”, a
„rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott”
szövegrész helyébe a „rendelkezett, az elvi keretengedélyezési szakaszban
nyilatkozott, vagy állásfoglalást adott ki”, a Jogszabályok, illetve a kötelező hatósági
előírások” szövegrész helyébe a Jogszabályok”, a „nyilatkozat kialakításakor”
szövegrész helyébe a „nyilatkozat, állásfoglalás kialakításakor”,
fb)	(2) bekezdésében a „szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a
közműszolgáltatót” szövegrész helyébe „és szakhatóság közreműködése esetén a
szakhatóságot”,
g)	5. § (1) bekezdésében a „határidő tizenöt nap” szövegrész helyébe a „határidő - a
4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - tíz munkanap”, és a „nyolc nappal”
szövegrész helyébe az „öt munkanappal”,
h)	6/A. §-ban a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon”
szövegrész lép.
(5)	E törvény 1-45. §-a, 46. § (7)-(10) bekezdése és 47. § (l)-(4) bekezdése 2010.
január 2-án hatályát veszti.
(6)	E törvény 2010. június 30-án hatályát veszti.
33
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon
jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős
fejlesztések beindítására.
A magyarországi építőipar gazdasági válság következtében kialakult helyzete az
építőipar minden területén sürgető változásokat követel. Az építőipar válságát
enyhíthetik azok az intézkedések, amelyek az építési beruházások megvalósításának
elősegítését célozzák.
Közérdek, fontos nemzetgazdasági cél, hogy az építési beruházások megvalósítása
megfelelő szakmai garanciák mellett az építésügyi követelményeknek, szabályoknak
megfelelően, jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen történjen. Ezért az
építési beruházások megvalósításának és az építőipar akkut problémái megoldásának
elősegítése érdekében a Kormány egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és
ellenőrizhető lépéseket tervez.
Az építési beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának
folyamatában kormányzati beavatkozással a folyamatok kiszámíthatóbbakká,
tervezhetőbbekké válhatnak. Ezáltal növekedhet a befektetői bizalom, mérséklődhet a
lánctartozás, átláthatóbbá válik (ezáltal fehéredik a feketemunka) az építőipari
kivitelezési tevékenység, érdemben rövidíthető az időigény, egyszerűsíthető az eljárás,
csökkenthetők a párhuzamosságok mind az előkészítés, mind az építési engedélyezés
folyamatában. A megfelelő színvonalú és számú szakember-ellátottság érdekében az
építési folyamat résztvevőinek szakmagyakorlási jogosultsági feltételei
egyszerűsödnek.
Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik
meghatározó ágazata. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az
építőipari keresletet. A szabályozás hatályba lépésével gazdaságélénkítő hatás érhető
el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kivitelezési
tevékenységet folytatók, akik folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és
tevékenységükre vonatkozó előírásoknak.
A tervezett intézkedések pozitívan hathatnak az építőipar válságának kezelésére, a
feketemunka kifehérítése érdekében tett kormányzati elhatározások megvalósítására,
valamint elősegítik a lánctartozás megfékezését is. A beruházások megvalósítása - a
területek megszerzése, az engedélyek beszerzése, a szakember-ellátottság biztosítása, a
szabálytalankodókkal szembeni szankciórendszer pontosítása - tekintetében a
törvényjavaslat kifejezetten előmozdító, azokat elősegítő és gyorsító hatású.
Az építési beruházások gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak
olyan egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást,
34
azonban olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, melyek az egyértelmű és
szakszerű döntéshozatalt elősegítik.
A törvényjavaslat keretében három fő szempont szerint kerül sor az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény (a továbbiakban:
Ngtv.), valamint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai
kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) módosítására:
1.	az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a „kiemelt építési
beruházások” gyorsítása érdekében korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények
lehetőség szerinti kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának
elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetése,
2.	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi
irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítások, a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényj avaslattal összhangban,
3.	a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Két.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény
hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások.
A megfogalmazott javaslatok az építési beruházások megvalósítását leginkább
befolyásoló területek vizsgálata alapján a kitűzött célok elérését, a feladatok
végrehajtását és a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a minőség és a jogkövető
magatartás színvonalának emelését szolgálják.
35
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Meghatározza az integrált településfejlesztési stratégia fogalmát, melyről a törvény
5.	§-a szerinti az Étv. 7. § új (4) és (5) bekezdése rendelkezik.
Az építési beruházás fogalom defmiálatlan, bár több jogszabály is hivatkozik rá, A
közgazdaságtan, az ingatlanfejlesztésben, a kivitelezésben, a vállalkozásokban
érdekeltek mindegyike mást ért alatta, ezért indokolt meghatározni jelentését.
Az építési tevékenység fogalmának definiálása az egyértelműbb feladat végrehajtást
segíti elő az építésügy teljes spektrumában.
A 2. §-hoz
Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja deklarálja, hogy az állami főépítészi
intézményrendszer működtetése a Kormány feladata.
Az Étv. 4. § (4) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az építésügyért
felelős miniszter feladatait és hatáskörét az építésügy egységes szakmai irányítása, és
az egységes követelmények érvényre juttatása érdekében a sajátos építményfajták és a
műemlékek tekintetében megerősítse.
A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az
építményekkel szemben támasztott (Étv-ben, OTÉK-ban, településrendezési
eszközökben, szabványokban megfogalmazott) általános követelményrendszeren
túlmenően a kifejezetten speciális követelményekkel megvalósuló építmények külön,
kiegészítő szabályozást nyerhessenek. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem alatt
álló építmények nem minősülnek sajátos építményfajtának, az Étv. ezen építmények
tekintetében is lehetőséget biztosít a szakmailag alátámasztható, speciális
követelményrendszer külön, kiegészítő jellegű szabályozására.
Mind a sajátos építményfajtákra, mind pedig a műemlékekre vonatkozó joganyag -
sokszor az Étv-ben kapott felhatalmazáson is túlmenően, gyakran hatásköri vitákat
indukálva - az utóbbi években rohamosan bővült. Ezért egyre sürgetőbbé vált annak
az igénynek az érvényre juttatása - a szakmai szervezetek, kamarák is ezt igénylik -,
hogy a külön jogszabályokban megfogalmazott, az ezen építményekkel kapcsolatos
szakmai elvárások, követelményrendszer és eljárásrend is egységesebben, az egységes
jogalkalmazást elősegítve és az Étv. követelményeinek, fogalomrendszerének
megfelelően, azzal összhangban működhessen, illetve egyesített, vagy egységes
hatósági eljárások keretében jussanak érvényre.
Az Étv. az építésügy alaptörvénye, amelyet a sajátos építményfajták, valamint a
műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó
36
külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és
indokolt eltérésekkel kell alkalmazni.
A fenti célok elérése érdekében törvényi szinten meg kell erősíteni az építésügyért
felelős miniszter koordinációs és irányítási feladatait és hatáskörét, valamint
biztosítani kell az építésügyben érdekelt miniszterek együttműködését az építésre
vonatkozó döntések meghozatalában.
A 3. §-hoz
A rendelkezés megállapítja, hogy a sajátos építményfajtákkal, valamint a műemlékkel
kapcsolatos építési tevékenység engedélyezését, kötelezését és ellenőrzését végző
hatóságoknak a sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő
követelmények érvényre juttatása mellett feladata az építményekre vonatkozó
általános érvényű településrendezési és építési követelmények érvényre juttatása is. A
rendelkezés kifejezi, hogy az általános és a sajátos építményfajtával, valamint a
műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezését, kötelezését és
ellenőrzését végző hatóságok egyaránt építésügyi hatósági jogkörben járnak el, azaz
építésügyi hatóságnak minősülnek.
Az Étv. 5. § (4) bekezdése továbbra is biztosítja a településrendezési és építészeti-
műszaki tervtanácsok működését, azonban a feladatellátás különböző szintjeit és
részletszabályait kormányrendeletben indokolt megállapítani. A tervtanácsi rendszer
átalakítása a főépítészi rendszer átalakításával szorosan összefügg.
A 4. §~hoz
Az Étv. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely építésügyi feladatokat kell a
különböző települési önkormányzatoknak ellátniuk.
Az Étv. 6. § (6) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzatot az építésügyi
feladatok ellátásában önkormányzati főépítész segíti. Amennyiben több település
közösen kívánja megoldani építésügyi feladatuk ellátását, akkor az erre létrehozott
társulás munkáját térségi főépítész segíti.
Az 5. §-hoz
Az Étv. 7. § új (4) bekezdése előírja, hogy az integrált településfejlesztési stratégia a
városok és több település közös tervezése esetében a településfejlesztési koncepció
kötelező, egyéb települések esetében lehetséges önálló munkarésze. Az Étv. 7. § új (5)
bekezdése - a törvény 1. §-a szerinti új fogalom-meghatározással összhangban -
meghatározza az integrált településfejlesztési stratégia funkcióját és legfontosabb
tartalmi elemeit. Az integrált településfejlesztési stratégia a település középtávú
fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum. A stratégia tehát elsődlegesen a város
önkormányzata számára fogalmazza meg a cselekvések tervezett irányait, céljait,
hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá
37
tételére. Fontos szerepe továbbá a stratégiának a - tervezési folyamatba bevont -
magán- és civil partnerek aktivizálása, érdekeltségük megteremtése.
A 6, §-hoz
Az Étv. módosított 9. § (2) bekezdése szövegpontosítás, amely az alkalmazás
szempontjából a jogbiztonságot és az egyértelműséget segíti. A módosítás előírja,
hogy a településrendezési feladat ellátásához szükséges és nyilvántartásuk részét
képező adatokat az érdekelt államigazgatási szervek az előzetes véleményadás során
szolgáltassák.
Az Étv. módosított 9. § (7) bekezdése előírja, hogy az építés helyi rendjét megállapító
építési szabályzat a jelentőségére tekintettel csak a megállapítást követő 60. napon
léptethető legkorábban hatályba.
Az Étv. módosított 9. § (8) bekezdése előírja, hogy a megállapított településrendezési
eszközöket, továbbá azok véleményeztetése során született, de figyelembe nem vett
vélemények el nem fogadásának indokolását a polgármesternek meg kell küldenie az
eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek, hogy azok áttekinthessék és
észrevételt tehessenek az állami főépítész felé. A polgármester a megállapított
településrendezési eszközöket szakmai vizsgálat céljából megküldi az állami
főépítésznek.
A 7. §-koz
A törvény eddig csak a településszerkezeti terv, illetőleg az építési szabályzat esetében
tette lehetővé, hogy több település azokat közösen készíttesse el. A módosítás
lehetőséget teremt arra, hogy ezentúl az önkormányzatok az összes építésügyi
feladatukat társulási formában közösen lássák el. Ennek megfelelően közös fejlesztési
koncepciót is készíthetnek, illetőleg közös építészeti-műszaki tervtanácsot
működtethetnek.
A 8. § és a 15§-hoz
A rendelkezés tartalmazza a településtervezési és településrendezési szakértői
tevékenység pontos meghatározását, és a tevékenység folytatásának feltételeit. A belső
piaci irányelv értelmében a szolgáltatási tevékenységek nem köthetők engedélyezési
rendszerhez. A tagállami engedélyezési rendszerek kivételes esetben tarthatók fenn, ha
azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés mentes
és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. A
településtervezési és településrendezési szakértői, építészeti műszaki tervezési és az
építésügyi műszaki szakértői tevékenységek, mind szabályozott szakmák.
Figyelemmel az épületek minőségére a környezetbe való beilleszkedés közérdek, ezért
az engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. Az Étv. 33. §-ának
rendelkezései szerinti a tervezői felelősség ellenőrzése, és az etikai fegyelmi eljárások
38
lefolytatása az ellenőrzést és a nyilvántartást végző szakmai kamarák (eljáró
hatóságok) révén tartható fenn.
Ezen tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a
tevékenységet a szakember alapvetően maga folytatja és eredményét személyes
képessége, munkája határozza meg, a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi
viszonyt feltételez, a tevékenység jelentős életvédelmi és vagyonbiztonsági
követelményekhez, környezeti, erkölcsi, anyagi, illetve kulturális értékhez
kapcsolódik. Ezekkel összefüggésben indokolt a rendszeres szakmai továbbképzés.
Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért
a rendelkezés meghatározza, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció milyen
dokumentumokat tartalmaz.
A 9. §-hoz
Az Étv. 20. § (1) bekezdése tartalmilag nem, csak szövegszerűen változik.
Hangsúlyossá válik, hogy a változtatási tilalom elrendelése - a hatályos törvény
értelmében - csak a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítése érdekében
történhet. A szövegpontosítás célja tehát a rendelkezés egyértelművé tétele,
összhangban az ide vonatkozó egyéb jogszabályhelyekkel.
Az Étv. 20. § (4) bekezdésének módosítására a természet védelméről szóló 1996. évi
Lili. törvénnyel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili.
törvénnyel és a Ket-tel való összhang megteremtése érdekében kerül sor.
A 10. §-hoz
Az Étv. módosított 23. § (2) bekezdése szövegpontosítás, amely egyértelművé teszi,
hogy a tényleges telekalakítás a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és
feljegyzett tények vonatkozásában történő változásnak a vonatkozó külön
jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartási adatátvezetésével
következik be.
A 11, §-hoz
Az Étv. 28. § (3) bekezdésének módosítása az egyértelműséget szolgáló
szövegpontosítás.
A 12. §-hoz
Az Étv. módosított 29. § (3) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, amely
egyértelművé teszi, hogy a helyrehozatali kötelezettség nem azonos a tulajdonos
jókarbantartási kötelezettségével.
Az Étv. 29. § (5) bekezdésének módosítása értelmében a településrendezési
kötelezettséget megállapító határozat, illetőleg hatósági szerződés szerinti
39
kötelezettséget a települési önkormányzat megkeresésére az érintett telekre az
ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.
A 13. §-hoz
Az Étv. 30. § (8) bekezdésének módosítására terminológiai pontosítások és a
felesleges rendelkezések deregulációja érdekében került sor.
A 14. §-hoz
Az Étv. 30/A. § (4) bekezdésének módosítása a jogbiztonságot szolgálja azzal, hogy a
településrendezési szerződés szerinti kötelezettséget az érintett telekre az ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyezni.
A 16. §-hoz
Az Étv. új 33/A. §-a tartalmazza az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység pontos
meghatározását és a folytatásához szükséges feltételeket. E sajátos szakértői
tevékenység az építési engedélyezési eljárások előkészítésének és lefolytatásának
megkönnyítését szolgálja.
A 17. §-hoz
Az Étv. módosított 34. §-ában az építési tevékenység végzéséhez - jogszabályban
meghatározott esetekben - szükséges építésügyi hatósági eljárás-típusok nevesítésére,
és joghatásainak meghatározására kerül sor, mivel a felsorolt eljárások
eredményeképpen kezdhető meg, folytatható és zárható le az építési tevékenység.
A 18. §~hoz
Az Étv. módosított 35. §-a értelmében az elvi építési engedélyre vonatkozó - törvényi
szabályozást nem igénylő - részletszabályok kormányrendeleti szinten kerülnek
megállapításra. A rendelkezés megállapítja továbbá, hogy az összevont építésügyi
hatósági és az integrált eljárásért az építésügyi hatóságot (szakhatóság közreműködése
esetén a szakhatóságot) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási
szolgáltatási díj illeti meg.
A 19. §-hoz
Az Étv. 38. §-ának módosítására a Két. módosításával való összhang biztosítása, és
kodifikációs jellegű pontosítás miatt került sor.
A 20. §-hoz
Az Étv. új 38/A-38/C. §-ai az építési folyamat résztvevőinek tevékenységére
állapítanak meg rendelkezéseket belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK
40
parlamenti és tanácsi irányelvvel, illetve a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal
való összhang biztosítása érdekében.
A tervellenőri, felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri tevékenység
személyes felelősséghez kötött, magas szakmai felkészültséget igényel. Az
engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. A tevékenység jelentős
életvédelmi és vagyonbiztonsági követelményhez, környezeti, erkölcsi, anyagi illetve
kulturális értékhez kapcsolódik. Törvényi szinten kerülnek meghatározásra azok a
tevékenységek, amelyek csak engedélyezés alapján, névjegyzékbevételt követően
gyakorolhatók, ezek az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, a
tervellenőrzési, a beruházáslebonyolítói, a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki
ellenőri, az energetikai tanúsítói tevékenységek. A beruházáslebonyolítói és az
energetikai tanúsítói tevékenység folytatása figyelemmel a belső piaci irányelvet
harmonizáló kerettörvény rendelkezéseire bejelentéshez kötött.
A 21-22, §-hoz
Az Étv. 39. §-ában az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására meghatározott
feltételek kiegészítését követeli meg a gyakorlat. Az eddigi feltételek kiegészülnek a
szakképzett munkaerővel és az építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétellel kapott
regisztrációs számmal való rendelkezés követelményével. Ezek a követelmények
elválasztják az ügynöki, szervezői, és kivitelezői tevékenységet, a meglétük egyben
igazolja a nyilvános nyilvántartásban a referencia tartalmú információkhoz való
hozzáférés lehetőségét a regisztrációs számon keresztül.
Az építőipari kivitelezői nyilvántartás a kivitelező által a nyilvántartásba felvenni kért
adattartalmával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.
Az építőipari kivitelezői nyilvántartás vezetését közfeladatként a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Az ebben a körben hozott határozatok csak
bíróság előtt támadhatók meg.
Az Étv. 39/A. §-a részben hatályos rendelkezéseket tartalmaz. Az új rendelkezésekkel
való összhang biztosítása érdekében átvezetett szövegpontosítás új követelményt nem
hordoz az (5)-(6) bekezdés kivételével. A 39/A. § (5) bekezdés minden kivitelezőre
vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális
szabályokkal azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának, az
alvállalkozó kifosztásának a fedezethiány miatti lehetőségét végleg kizárja, továbbá
egyértelműen azonosíthatóvá teszi elvonása esetén a fedezetelvonás
bűncselekményének megvalósítását. A 39/A. § (6) bekezdése a fizetési kötelezettség
teljesítésének garanciális szabályával az alvállalkozók védelmét biztosítja, az
alvállalkozótól munkát megrendelő kivitelező vállalkozó számára meghatározott
legkésőbbi fizetési határidő megállapításával. A rendelkezés a szerződésben való
eltérés lehetőségét, ezzel az esetlegesen kényszerhelyzetben levő alvállalkozóval
szemben az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét zárja ki. A másik garanciális
szabály szerint a vállalkozó az építtetőtől a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor
41
jogosult, ha az alvállalkozók felé a fizetési kötelezettségének eleget tett, amelyet
igazolni köteles.
Az új rendelkezések az alvállalkozókkal szembeni tömeges visszaélésekből eredő
lánctartozások kialakulásának lehetőségét zárják ki.
Az Étv. új 39/B-39/C. §-ai a fedezetkezelésre állapítanak meg szabályokat. Az
építőipari kivitelezés területén, abból a sajátosságából adódóan, hogy szinte minden
egyes megállapodásnál ismeretlen partnerrel kell jelentős értéket képviselő olyan
összetett tevékenység elvégzésére megállapodni, ahol a munkaeredmény és az
ellenérték teljesítése időben elválik egymástól, rendkívüli kockázatot jelent a
kivitelező részéről az ellenszolgáltatást időben megelőző építőipari kivitelezési
tevékenység megvalósítása. Ehhez még a teljesítés szakaszolása esetén is jelentős
összegeket kell megelőlegeznie az ellenérték kézhezvételéig.
A másik oldalon az építtető áll, aki érthető megfontolásból nem kíván a beruházás
megvalósításában felesleges kockázatot vállalni. Magától értetődően itt is elmondható,
hogy túlnyomó részben ismeretlen kivitelezővel kell szerződést kötni, olyannal, akinek
a teljesítési képességéről és a teljesítési hajlandóságáról csak feltételezésekkel
rendelkezhet. Kockázatos dolog tehát az építtető részéről a jövőbeni munka
elvégzésének reményében bármekkora előleg kifizetése egy ismeretlen vállalkozás
számára.
Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat a szerződő partnerek - a
szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett bizalmának helyreállítása. Ennek
hatékony, egyes európai államokban is alkalmazott módja, a szerződés fedezetének
harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő
biztosítása.
Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a szerződésszerű
teljesítések kifizetésének elmaradása miatt kialakuló tartozási lánc. A társadalmilag is
egyre jelentősebb hátrány érezhető visszaszorítását utólagos intézkedésektől nem lehet
várni. A káros folyamatok elkerülése érdekében alapvetően megelőző lépésekre van
szükség, amit az építőipari beruházások területén az építtetői fedezetkezelés rendszere
tud biztosítani azáltal, hogy a fedezetkezelő elsődleges feladata az építési beruházás
megvalósításához szükséges fedezet, valamint a vállalkozó kivitelező által nyújtott
pénzügyi biztosítékok célhoz kötött felhasználásának biztosítása. A célhoz kötött
felhasználás biztosítása magába foglalja egyrészt a vállalkozó kivitelező, másrészt az
alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését is. A
fedezetkezelői rendszer bevezetésével a tartozási lánc kialakulásához vezető okok
küszöbölhetőek ki.
A „biztos kéz” program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza
meg. E rendszer kulcsa a rábízott szerződéses ellenérték kezelője, az építtetői
fedezetkezelő. Építtetői fedezetkezelő a feladatait az építési műszaki ellenőr
közreműködésével végzi. A „biztos kéz” elvárt célokat megvalósító működéséhez is
42
elengedhetetlen az alvállalkozói kör fizetési határidejének az Étv. új 39/A. § (6)
bekezdése szerinti szabályozása. Az alvállalkozói teljesítések ellenértékének
biztosítása csakis úgy lehetséges, ha az építtetővel szerződő vállalkozó kivitelező
szerződésben meghatározott fizetési határidejéhez igazodik az alvállalkozó fizetési
határideje is.
A 23, §-hoz
Az Étv. 34. §-ban az építési engedélyezési eljárások újrafogalmazása történik, emiatt
szükséges az Étv. 44. § (1) bekezdésben az építmény elkészültét követő eljárások
újrafogalmazása. A klasszikus építésügyi hatósági engedélyezési eljárásnál az
építmények egy részéhez továbbra is szükséges használatbavételi engedély. Az
építmények egy másik típusában az építmény elkészültét csak be kell jelenteni, nem
kell a használat előtt külön engedélyt kérni.
A 24, §-hoz
Az Étv. módosított 46. § (5) és (6) bekezdése értelmében a változó követelményekhez
történő rugalmas alkalmazkodási lehetőség biztosítása érdekében törvényi szinten csak
általános jelleggel szükséges meghatározni az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési
feladatait. Az ellenőrzési eljárás részletes szabályait az építésfelügyeleti
tevékenységről szóló kormányrendelet tartalmazza. A 46. § (6) bekezdés egyértelműen
rögzíti, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység leállítását a legsúlyosabb
szabálytalanság elkövetése esetén akkor kell elrendelni, ha az az állékonyságot, az
életet és egészséget vagy közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti.
A 25, §~hoz
Az Étv.-nek az építésügyi hatósági ellenőrzésekre vonatkozó garanciális rendelkezése
az Étv. 47. §-ába kerül, az építésügyi hatósági kötelezések közé.
A 26, §-hoz
Az Étv. módosított 48. § (7) bekezdése kodifikációs jellegű szövegpontosítást
tartalmaz.
A 27. §-hoz
A Két. módosítása szerint, ha törvény nem rendelkezik kivételről, akkor
automatikusan beáll az elektronikus kapcsolattartás kötelezettsége minden eljárásban.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások egy részében olyan formátumú
építészeti-műszaki tervdokumentációk ellenőrzésére és esetenként javítására van
szükség a hatósági eljárás során, melynek e-ügyintézési feltételei (személyi és
információ technológiai feltételek) a jelenlegi építésügyi hatósági rendszerben nem
biztosítottak, ezért ezen eljárások kivételével lehet biztosítani az elektronikus
ügyintézést a többi építésügyi hatósági eljárásban.
43
Az Étv. 53/A. § (5) bekezdésében megtörténik az építésügyi bírságra vonatkozó
rendelkezések újrafogalmazása, az eljárásra vonatkozó rendelkezések átkerülnek
kormányrendeleti szintre, az Étv. csak a törvényi szintű szabályozást igénylő
rendelkezéseket tartalmazza.
A 28. §-hoz
E rendelkezés kiegészíti és pontosítja a szakmai kamarák névjegyzék vezetésével
kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat, a Két. rendelkezései szerinti jogosultság
igazolási díjjal és a másodfokú eljárások díjával.
A 29. §-hoz
Az Étv. 59. §-a nevesíti az állami főépítész által vezetett nyilvántartást.
A 30. §-hoz
Az Étv. kiegészített 62. § (1) bekezdése a törvénymódosításból eredő
kormányrendeletek megalkotására ad felhatalmazást. Továbbá sor kerül a hatályos
felhatalmazó rendelkezések pontosítására, konkretizálására.
A 31-34. §-hoz
Az Ngtv. 1. §-ának módosítása kiterjeszti a törvény hatályát az adott feltételeknek
megfelelő, tisztán magánerőből megvalósuló beruházásokra. A törvény módosítása
megteremti továbbá az összhangot a Ket-tel. Az Ngtv. 4. § (1) bekezdésének
módosítására azért kerül sor, mert e rendelkezésnek csak a lényegi elemei igényelnek
törvényi szabályozást, a részletszabályok megalkotására kormányrendeleti szinten
kerül sor. Az Ngtv. módosításai emellett szöveg-, és terminológiai pontosításokat
tartalmaznak.
A 35. §-hoz
A Kamtv. 1. §-ának módosítása biztosítja a megfelelést, illetve az összhangot a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel,
illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényjavaslattal. A Kamtv. az Étv. módosításával összhangban
tartalmazza a kamarai tagsághoz kötött tevékenységek felsorolását, továbbá a határon
átnyúló tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításához illeszkedően. A
Kamtv. 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a
módosított Étv. rendelkezik a jogi személyek esetén a mérnöki, illetve építészeti
tevékenységek folytatásának feltételeiről.
44
A 36-37; & a 39. § és a 43-45.
E törvényi rendelkezések technikai pontosításokat, valamint a Két. és a Polgári
perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való rugalmas hivatkozást tartalmazzák.
A módosító rendelkezések értelmében közigazgatási ügyként a mérnöki, illetve építész
tevékenységek engedélyezésével, valamint törvénnyel vagy kormányrendelettel a
kamarák hatáskörébe utalt igazgatási ügyek a titkár, illetve a főtitkár hatáskörébe
tartoznak.
A 38. §-hoz
A Kamtv. új 26/A. §-ának rendelkezése alapján a tervezői, illetve szakértői jogosultság
megállapítását kérő személyek esetében a kamarai tagfelvétel egy automatikus
regisztráció. Az új rendelkezés a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatásának
engedélyezési eljárását egyszerűsíti, az adminisztratív terheket csökkenti. Azon
személyek, akik csak kamarai tagfelvételüket kérik és jogosultság megállapítását nem,
a hatályos rendelkezések szerinti eljárás keretében nyerhetnek tagfelvételt.
A 39. §-hoz
A Kamtv. 29. §-ának módosítása a kamarai tagdíj egyévi hátralékot meghaladó
felhalmozódása esetében pontosítja az eljárási szabályokat.
A 40. §-hoz
A Kamtv. 34. §-ának rendelkezése a kamarai tagság nélkül mérnöki, illetve építészeti
tevékenységet folytató személyek esetében - a kamarai tagokkal szemben
alkalmazható szankciók helyett - a tevékenység gyakorlásának tiltását teszi lehetővé
fegyelmi eljárás keretében.
A 41. §-hoz
A Kamtv. 37/D. §-a a fegyelmi eljárás költségeinek megelőlegezésére és mértének
meghatározására tartalmaz rendelkezést. A tapasztalatok és a panaszosok jelzése
alapján az eljárási költség viselésének szabályozása indokolt.
A 42. §-hoz
A Kamtv. 39. §-ának módosítását a területi kamarák jogalkalmazási bizonytalansága
tette indokolttá. A törvényességi felügyeleti körben a miniszter részére csak az
alapszabályt és a szabályzatokat kötelező az elfogadásukat követően megküldeni* mely
csökkenti a kamarák adminisztrációs terhét.
45
A 46-47. §-hoz
E §-ok a hatályba léptető, az átmeneti, a hatályon kívül helyező és a módosuló
rendelkezéseket tartalmazzák.
A törvény két ütemben lép hatályba:
1.	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokat érintő szabályok
hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés a kihirdetést követő 8 napon belül,
2.	a hosszabb felkészülési időt igénylő rendelkezések október 1-én.
Az átmeneti szabályozást igénylő szabályok alkalmazása 2010. január 1-én
A hatályon kívül helyező és a „szövegcserés” módosuló szabályok nagy része a Két.
módosításával összefüggő, illetve jogharmonizációs célú.