﻿|$^B^^ÉÍÉÍÉÉs^É^dÉjÉL
Országgyűlési Képviselő
OimiggyíítóS' H*v»tóla
Ircráány.iSóm: \ f 9^00
ÉifcareK: 2009 MÁJ 1 2.
Dr. Szili Katalin Asszony,
az Országgyűlés Elnöke
részére
Helyben
Képviselői önálló indítvány!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtom „ a társasházakról szóló
2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslatot, valamint annak indokolását mellékelten csatolom.
Molnár Gyula
MSZP
Imre
SZÉ>SZ
1
2009. évi.... törvény
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról
1. §
A törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A társasháztulaj donnái kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.”
2- §
A 10. § helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a törvény a 10. §-t megelőzően a
következő új alcímmel egészül ki:
„Az alapító okirat módosítása
10.	§ (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik -
valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az
ingatlanügyi hatóságnak.
(2)	Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az
alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés
jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy
amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes
tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő
szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz
tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3)	A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés
jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak
összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a
határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő
(intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül -
történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott
keresetindítási jogukkal.
(4)	A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre
alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt
tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a
keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz
tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.
(5)	A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül
jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
3
(6)	A közgyűlés határozata alapján - ha az (l)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek
egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban
álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő
külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos
érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására
vonatkozó, az építési hatóság által engedélyezett építési tervet.”
3-	§
A 11. § helyébe a következő rendelkezés lép, és a törvény a 11. §-t megelőzően a
következő új alcímmel egészül ki:
Alapító okirat létrehozásának és módosításának közös szabálya
11.	§ Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül
jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”
4-	§
A 17. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 17. § jelenlegi szövege (1)
bekezdésre változik:
„(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének, vagy egy részének a nem
lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló
helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok - a használat
jogcímétől függetlenül - a mindenkori használó részére is kötelezőek.”
5-	§
A 19. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közösség a 18. § (1) és (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes
tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-
működési szabályzat előírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett
szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenlő
szavazata is szükséges.”
6-	§
A 20. § (1) bekezdés b)-c) pontok helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) /L4 tulajdonostárs köteles:
a)	fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,]
4
b)	lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a
közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges
ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson
belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra
alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen
háborítása nélkül,
c)	a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az,
akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont, és a 16. § rendelkezéseit,”
7.	§
A 21. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez,
amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös
tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész,
épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának,
állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett
tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló
nyilatkozatát beszerezni.
(2)	Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése
nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító
okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.
(3)	Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési
engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást vagy lakásösszevonást
eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott
tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább
egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(4)	A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre
alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változás ingatlan-nyilvántartásban történő
bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és
végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja.”
8-	§
A 24. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában
meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére
illetőleg levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását
kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a hátralékos tulajdonostárs a legalább két alkalommal
megkísérelt kézbesítés ellenére nem vette át. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem
kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett
felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik
munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
(4) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó-,
vagy tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről az illetékes jegyző, illetőleg a központi
5
szerv adatot szolgáltat, a (3) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem az új adat szerinti címre
legalább két alkalommal megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.”
9-	§
A 26. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A házirend szabályait - a használat jogcímétől függetlenül - a lakás, illetőleg a nem
lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani.”
10. §
A törvény a következő új alcímmel és 27/A. §-sal egészül ki:
„A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
27/A. § (1) A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét az
ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. Ha a működés törvényessége másképpen
nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
(2)	A bíróság az ügyész keresete alapján:
a)	megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat
hozatalát rendelheti el;
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társasház
közgyűlését;
c)	ha a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az
ellenőrzésre felügyelőbiztost rendelhet ki.”
11-§
A 28. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A közgyűlés:]
28. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
a)	az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről,
b)	a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a
rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról,
c)	a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról,
d)	a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a
számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,
e)	a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti
beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő, vagy az intézőbizottság
részére a jóváhagyás megadásáról,
f)	a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság
elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs, haszonélvező) ellen
kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről,
g)	polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről,
6
h)	minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös
képviselő vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
(2)	A közgyűlés határozatának - szó szerint - tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a
megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a
határozat végrehajtásának módját, illetőleg feltételeit.
(3)	A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot
bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő - intézőbizottság esetén annak elnöke - a
közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan
díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de
legfeljebb felmentésétől számított hatvanadik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség
ügyeinek intézését.”
12. §
A 34. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:
a)	a közgyűlés időpontját és helyét;
b)	a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet
hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet;
c)	részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d)	a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó
figyelemfelhívást.
(4)	A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos -
különösen az éves költségvetésről és elszámolásról e törvény 47-48. § alapján elkészített -
előteijesztéseket.
(3)	A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a
személy is megválasztható.
(4)	A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem
lehet.”
13.	§
A 35. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező
tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével
írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke legkésőbb
tizenöt napon belül nem teljesíti, a számvizsgáló bizottság ezt követő nyolc napon belül,
ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott
személy jogosult a közgyűlés összehívására.”
14.	§
A 37. § (l)-(2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
7
„(1) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a
határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
(2)	A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli
időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés
berekesztését követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés
az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő
feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési
szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.”
15. §
A 38. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak
egyhangú határozata szükséges.”
16. §
A 39. § helybe a következő rendelkezések lépnek:
„39. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell
különösen:
a)	a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére
megválasztott két tulajdonostárs nevét;
b)	a jelenléti ív alapján a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát, illetőleg a
tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét;
c)	a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d)	a tárgyalt napirendek összefoglalását;
e)	a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére
vonatkozó adatokat.
(2)	A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a
közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
(3)	A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség
megfizetésével - másolatot kérhet.
(4)	A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott
határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható
helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti-működési szabályzat
ilyen kötelezettséget előír -, azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.”
17.	§
Az 50. § helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) - a (2) bekezdés rendelkezésének
kivételével - jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E
jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) Az építésügyi hatósági eljárásban meghozott hatósági határozatot - a jogorvoslat
lehetőségének biztosításával - valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni kell; ebben az
esetben a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közösség képviseletének ellátására
nem jogosult.”
18.	§
A törvény a IV. Fejezetet megelőzően a következő új alcímmel és új 51/A. §- sál egészül ki:
„A könyvvizsgáló
51/A. § (1) Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja az ötmillió Ft-ot,
vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló
helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság illetőleg az
ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban: számvizsgáló bizottság) feladat-ellátásának
segítésére - különösen az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes
véleményezésére - könyvvizsgálót kell igénybe venni.
(2)	Nem lehet könyvvizsgáló a társasházban tulajdonostárs, haszonélvező, más használó, a
közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja és
ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e minősége fennállása alatt és annak
megszűnésétől számított egy évig.
(3)	A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is
elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végző természetes személyt
(kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben
meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.
(4)	A könyvvizsgáló betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, a közös
képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól
felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a társasház befektetett eszközeinek,
készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek,
pénzmaradványának és eredményének vizsgálata.
(5)	A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a
költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve
megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá - különösen az adósságot keletkeztető
kötelezettségvállalások tekintetében - köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
(6)	A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos
közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt a közös képviselő (az intézőbizottság
elnöke) köteles meghívni. A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a
közgyűlést, melyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a
könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.
(7)	Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős
csökkenéséről és más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő törvényben meghatározott
felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni a közös
képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől).”
19. §
9
Az 56. § 3. pontja helyében a következő rendelkezés lép:
[Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:]
„3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a
fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal
összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület,
épületrész bővítésével, átalakításával, vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész,
illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”
20. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi
CXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése, és 29. § (1) bekezdése, valamint a távhőszolgáltatás
versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 17. § (4) bekezdése.
(3)	„Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv 17 §- (1) bekezdése az alábbi, v)
ponttal egészül ki:
v) a (3) bekezdés szerint elfogadott, illetve módosított okirat, annak hatályba lépését
követően.”
(4)	Ez a törvény a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
10
Általános indokolás
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2004. január l.-jén történt hatályba lépése
óta megszerzett gyakorlati tapasztalatok igazolják a törvény mielőbbi módosításának
szükségességét. Az ország lakásállományának mintegy 40-45 %-a társasház, és ezek
túlnyomó többsége a privatizáció során, a korábbi állami, tanácsi 50-100-200 lakásos bér-
épületekből alakult társasházzá úgy, hogy az épületek közös tulajdonú részei,
vezetékrendszere, stb. többségében több évtizedes felújítási elmaradásban van jelenleg is.
Kiemelten fontos, hogy a társasházi tulajdonosok a lehető legbiztonságosabb jogi környezet
segítségével dönthessenek épületeik fenntartásáról, és a törvény 27. §-ában meghatározott
szervezete a saját, és a tulajdonostársak érdekében a lehető legbiztonságosabban, törvényesen
és ellenőrizhetően működjön.
A törvény alapvetően jól követhető rendelkezéseket tartalmaz a társasházak tulajdonjogára,
szervezetére és működésére, azonban egyes rendelkezései a gyakorlatban nem vagy csak
nehézkesen alkalmazhatók. A módosítás és új rendelkezések beiktatása a tulajdonjog
védelmének megtartása mellett, a jobb és szakszerűbb működést, és a gyakori viták, a
hosszadalmas peres eljárások megelőzését szolgálja.
A módosítás főbb irányai
Az egyik legfontosabb, a társasház szervezetének egyes szervei - a Tt. 27. §-ban
meghatározott közgyűlés, közös képviselő (intézőbizottság), és számvizsgáló bizottság -
működése feletti törvényességi felügyelet megteremtése. A tulajdonjogot nem sértő
törvényességi felügyeletet a mai jogrendszeren belül, az ügyészség képes a kívánt
színvonalon ellátni. Ennek megteremtése hosszú távon megelőzi a bírósági eljárásokat, segíti
a törvényes jogalkalmazást és ez által a közös tulajdonú épületrészek biztonságos fenntartását,
a vélt vagy valós jogviták szakértői közreműködéssel való rendezését, ami a közösség és a
tisztségviselők azonos érdeke.
Az alapító okirat módosítása kérdésében a kivételt jelentő minősített többségi szavazati
arányok szabályozása a törvényben nem egyértelmű, nem jól követhető, egyes esetekben nem
a tulajdoni hányadokhoz igazodik, továbbá a négyötödös szavazat-arány jelenlegi előírásai
sértik a tulajdonnal való rendelkezés alkotmányosan védett alapjogát. A módosítás önálló
alcímmel és egységesen jeleníti meg az alkotmányos elveknek megfelelő új szabályokat.
Tekintve, hogy a társasházi lakások és nem lakás célú helyiségek nagy többségét ma már
bérlők, más jogcímen használók használják, továbbá jelenleg a házirend betartása, illetve a
veszélyhelyzet vagy rendkívüli káresemény elhárítása esetében csak a tulajdonos útján
lehetséges az intézkedéseket megtenni, a törvényben ki kell mondani a használók közvetlen
kötelezettségét is a házirend betartására, és rendkívüli helyzetben - ha szükséges - a lakásba
bejutás tűrésére.
A javaslat egyértelművé teszi a lakáson belüli munkák végzéséről szóló most hatályos
rendelkezéseket, mert nem értelmezhető az olyan építési munka, amely a közös tulajdonú
részt „érinti”, ami vitákat gerjeszt. E belső munkák konkrét meghatározásával együtt
pontosítani kell a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül végezhető építési munkákra utaló
szabályozást is.
11
A javaslat meghatározza a közgyűlés kizárólagos - a közös képviselőre, számvizsgáló
bizottságra nem átruházható - hatáskörét annak érdekében, hogy a közös képviselő
(számvizsgáló bizottság) és a tulajdonosok is tisztában legyenek ezekkel a kérdésekkel, mert
ez jelenleg számos gyakorlati gondot vet fel, és szintén vitákat keletkeztet.
Ugyanígy, a nagyobb jogbiztonságot szolgálja a meghívó kötelező tartalmi elemeinek
meghatározása, és az írásban kiküldendő előterjesztésekről, a tulajdonosok által összehívható
közgyűlésről, a megismételt közgyűlésről, a jegyzőkönyv tartalmi elemeiről szóló, illetve a
határozatokról való értesítéssel kapcsolatos rendelkezés.
A javaslat új rendelkezései a közösköltség-hátralék megfizetéséhez kapcsolódó felszólítás
kézbesítésének törvényi szabályait állapítják meg annak érdekében, hogy a felszólítás
átvételének - a gyakorlatban, sok esetben szándékos - elmulasztása ne akadályozza a
tartozások megfizettetését.
A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségét és szakszerűségét a törvényben új
rendelkezéssel szükséges garantálni, mivel a nemzeti vagyon jelentős részét képező épületek
fenntartásának kontrollját az ötven albetétes vagy ennél nagyobb társasházak, illetve a javaslat
szerint éves tízmillió forintot elérő gazdálkodás esetében a számviteli szakértelemmel gyakran
nem rendelkező számvizsgáló bizottság részére, szakértő könyvvizsgáló útján segíteni kell. Ez
a jogvitákat, a pénzügyi hiányok keletkezését megelőzi és együttesen szolgálja a közös
képviselő, valamint a tulajdonosok biztonságát.
A javaslat az építésügyi hatósági eljárásokról szóló külön jogszabályi rendelkezésekhez
kapcsolódóan kimondja, hogy a közös képviselőt (intézőbizottság elnökét) építéshatósági
ügyekben nem illeti meg a közösség képviseletének joga, mert az ilyen hatósági határozat
minden egyes társasházi tulajdonos tulajdonjogának tartalmával, és nem a közös tulajdon
fenntartásának kérdéskörével kapcsolatos.
A javaslat egyértelművé teszi a rendkívüli kiadások fogalmát és azt, hogy - ellentétben a
jelenlegi bizonytalan fogalom meghatározáshoz fűződő, és a tulajdonjoggal való rendelkezés
jogát sértő négyötödös szavazattal - az ilyen kiadások vállalása csak egybehangzó akarattal
lehetséges.
Részletes indokolás
Az 1-3. §- hoz
A javaslat már a törvény társasházról szóló első alcíméhez illeszkedően, a jogviták esetére is
egyértelműen, és jogszabály-számozás megjelölés nélkül utal a Ptk. alkalmazása
kötelezettségének kérdéskörére.
A javaslat - a korábbi szétszórt, nehezen követhető szabályozás helyett - önálló cím alatt új
rendelkezéseket tartalmaz az alapító okirat módosításának szabályairól. Továbbra is főszabály
az egybehangzó akarattal történő módosítás, amelytől kifejezetten és kizárólag a közös
tulajdon elidegenítésének önálló új ingatlanrész kialakítása, vagy a meglévő külön tulajdon
bővítése céljából lehet eltérni az alapító okirat felhatalmazásán alapuló kétharmados, vagy
ennek hiánya esetén a legalább négyötödös szavazattöbbséggel. A javaslat - a törvénynek a
szavazatarányokról, valamint a határozat megtámadásáról szóló többi rendelkezésével
12
összhangban - újraszabályozza a korábbi négyötödös szavazatarányra vonatkozó előírásokat,
ide értve azt is, hogy a minősített többséggel meghozott közgyűlési határozat ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratkénti megjelölését kell alkalmazni. Ha az
egybehangzó, vagy az alapító okirat felhatalmazásán alapuló kétharmados, vagy a négyötödös
szavazatarány sincs meg, akkor egyszerű szavazattöbbséggel (ami megismételt közgyűlésen is
meghozható) a bíróságtól kérhető a közös tulajdonú épületrész elidegenítésének lehetővé
tétele. Ezzel egyidejűleg igazodni kellett a törvény 42. § szerinti jogorvoslat 60 napban
megállapított szabályához azzal, hogy a jövőben nem a közös képviselő felelőssége megtudni,
hogy élt-e valamelyik tulajdonostárs a jogorvoslat lehetőségével, mivel e rendelkezés a
gyakorlatban nem alkalmazható.
Mindezekhez kapcsolódik a javaslat 3. § szerinti technikai, de egyúttal a világos rendelkezést
célzó módosítás.
A 4-5. §- hoz
A javaslat - a lakhatás nyugalma érdekében - kimondja, hogy a szervezeti-működési
szabályzatnak a lakás vagy egy része más célú használatáról, továbbá a nem lakás célú
helyiségben végezhető tevékenység feltételeiről szóló rendelkezései a használat jogcímétől
függetlenül minden használóra nézve irányadóak.
A javaslat a közösségre bízza, hogy - a társasház jellemzőire figyelemmel - szervezeti-
működési szabályzatában rendelkezik-e a nem lakás célú helyiségben folytatni kívánt
tevékenységgel kapcsolatos közgyűlési határozat tekintetében arról, miszerint e határozathoz
a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak kétharmados igenlő szavazata is
szükséges. Ilyen előírás hiánya esetén, elegendő a törvény szerinti legalacsonyabb minősített
(az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű) többségi határozat. A módosítást
szükségessé teszi a gyakorlati tapasztalat, mely szerint a mai kötelező törvényi rendelkezés
alapján, számos esetben személyes ismeretségek és személyes szimpátia befolyásolja a
közvetlen szomszédok igenlő szavazatának megszerzését, valamint a tevékenység jellegének
függvénye, hogy az valóban csak a közvetlen szomszédok, vagy éppen elsősorban a
távolabbiak lakhatási nyugalmát, birtoklását zavarná.
A 6-9. §- hoz
A javaslat újraszabályozza a külön tulajdonon belüli építési munkákra irányadó
kötelezettségeket. így a tulajdonostárs tűrési kötelezettségét kiterjeszti a rendkívüli
káresemény vagy a veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítások tűrésére is,
és kimondja, hogy ennek során a vele együttlakók, illetve a lakást más jogcímen használók
tűrési kötelezettségéért az általános rendelkezések szerint helyt kell állnia [20. § (1) bekezdés
b)	és c) pontok]. Ezen kívül a 21. § konkrétan megjelöli, hogy a lakáson belüli építési munka
megkezdéséhez mikor kell megkérni - és milyen arányban - a tulajdonostársak írásbeli
hozzájárulását, és ez mikor mellőzhető. Ennek megfelelően, ha a munkák eredményeként az
alapító okiratot nem kell módosítani, de a belső munkákkal a közös épületberendezésekre (pl.
vízvezeték, csatorna, kémény) rácsatlakozás valósul meg, vagy a közös épületrész-,
berendezés műszaki állapota megváltozik, a munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak
tulajdoni hányad szerinti kétharmados előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges - ami az
épület biztonságát szolgálja. A javaslat szerinti új szabályozás e munkák elvégzését tehát
könnyebbé teszi a jelenlegi összes tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös többséghez képest, de
mégis megtartja az épület biztonságának és állékonyságának követelményét.
13
A fenti körbe nem tartozó esetekben a munkák a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül
továbbra is elvégezhetők.
Az alapító okiratban meghatározottak szerint a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának
megváltozását nem eredményező lakásösszevonás, vagy lakásmegosztás eseteiben, az alapító
okirat módosítása a legalacsonyabb minősített szavazattöbbséggel változatlanul lehetséges,
mert ilyenkor csak a jelzett munkákkal érintett külön tulajdonokra és az ezekhez kapcsolódó
tulajdoni hányadra vonatkozó új adatokat kell az alapító okiratban átvezetni, azonban a
javaslat joghézagot pótol: itt is szabályozni kell a közgyűlési határozat ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okiratként való megjelölését.
A javaslat új rendelkezései a közösköltség-hátralék megfizetéséhez kapcsolódó felszólítás
kézbesítésének törvényi szabályait állapítják meg annak érdekében, hogy a felszólítás
átvételének - a gyakorlatban számtalan esetben szándékos - elmulasztása ne akadályozza a
közös képviselő behajtási feladatának elvégzését, ne idézze elő a többi tulajdonostárs által a
hátralékos helyett történő többletfizetés kényszerű vállalását, ne gátolja a fenntartási
kötelezettségek elvégzését [24.§ új (3)-(4) bekezdés]. Az ügygondnok rendelését külön
jogszabályok meghatározzák: bírósági eljárásban az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére
szükséges ügygondnok rendeléséről a bíróság külön törvény alapján intézkedik [Pp. 74. §],
illetve ilyenkor a bírósági végrehajtás elrendelése esetén a végrehajtó is ügygondnokot rendel
[Vht. 46. §].
A 26. § új (3) bekezdése - a lakhatás nyugalma céljából - hangsúlyosan rámutat arra, hogy a
házirend szabályait a használat jogcímétől függetlenül a külön tulajdon mindenkori használója
köteles betartani, akiknek magatartásáért a tulajdonostárs az általános törvényi rendelkezések
alapján tartozik helytállni [20. § (1) bekezdésnek a javaslattal megállapított új b) pontja].
A 10. §- hoz
A javaslat szerinti új 27/A. § - elsőként - meghatározza a jogalkalmazás gyakorlati segítését
célzó törvényességi ellenőrzés rendszerét. A javaslat - a társadalmi szervezetek működésének
törvényességi felügyeletéhez hasonlóan és a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló,
többször módosított 1972. évi V. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontja, 10. § (2) bekezdés f)
pontja és 13. § (1) bekezdése, illetve a 13. § (2) bekezdés b) pontja által megfogalmazott
keretekhez igazodva - biztosítja a bírósági eljárásokat megelőző, és az önkéntes
jogkövetéshez az eddigieknél jóval nagyobb garanciát adó lehetőséget.
A társasház szervezetének egyes szervei a közgyűlés, a közös képviselő (intézőbizottság),
illetőleg a számvizsgáló bizottság (törvény 27. §), melyeknek kifejezetten és kizárólag a
tulajdoni helyzetet nem érintő, a törvényben előírt rendelkezések szerinti működése
ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi közreműködésről van szó. Ez segítséget jelent a
szervezeti-működési szabályzatok tartalmának módosításához, a szabályzat esetleges hiánya
esetén annak pótlásához, a közös képviselő leváltása esetén az új képviselő megválasztásának
szabályszerűségéhez, és minden más - a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos -, a peres
eljárások elkerülését célzó kérdésekben való eligazodáshoz.
A mai társasházak túlnyomó többségét a korábbi állami, tanácsi bérházak 50, 100, több-száz
lakásos épületei teszik ki, melyekhez hozzájárultak az ilyen nagyszámú albetétet tartalmazó új
vállalkozói társasházak, irodaházak. Ez önmagában szükségessé teszi az ellenőrzés
14
megteremtését, ami a társasházi épületek fenntartásáról való gondoskodásban a tulajdonosi
felelősség kialakításához és erősítéséhez is hozzájárul.
A javaslat - ha az ügyész intézkedése nem vezet eredményre - az ügyésznek felhatalmazást
ad a bírósági eljárás kezdeményezésére és meghatározza, hogy az ügyész keresete alapján a
bíróság milyen típusú határozatokat hozhat.
A társasház szervei működésének az említettek szerinti ellenőrzésére vonatkozó törvényi
rendelkezések megteremtése ma már halaszthatatlan. Egyfelől nem indokolható, hogy éppen a
működésben számtalan azonosságot jelentő lakásszövetkezeteknél ez a kérdés - mint jogi
személy vonatozásában - a cégbíróság által megoldott, míg a társasházak működésénél ilyen
segítség egyáltalán nincs. Másfelől a folyamatosan kapott konkrét jelzések igazolják a
lehetőségnek nem csak a tulajdonostársak, hanem a közös képviselők, számvizsgáló
bizottságok által is megalapozottan igényelt megteremtése szükségességét.
A 11-14. §- hoz
A javaslat a társasházak szabályszerű és biztonságos működése érdekében, figyelemmel a
gyakorlati tapasztalatokra is, újraszabályozza a közgyűlés - mint a társasházi közösség
legfőbb döntéshozó szerve - hatáskörére és eljárására vonatkozó törvényi kereteket. Ennek
során egyértelművé teszi, hogy a közgyűlés mely kérdéseket nem utalhat a közös képviselő
vagy az intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe, azaz melyekről kell
kizárólagos hatáskörben döntenie. Ezek:
-	az alapító okirat módosítása és a társasháztulajdon megszüntetése, a közös tulajdon
fenntartása és a rendes gazdálkodás körét meghaladó - a javaslat 18. §- sál módosított 56. § 3.
pont szerinti - kiadások, továbbá a közös kötelezettségek vállalása,
-	a társasház egyes szerveinek megválasztásán, felmentésén, díjazásán és az éves beszámoló
illetve költségvetés elfogadásán kívül a közös képviselő (intézőbizottság elnöke, tagja), a
számvizsgáló bizottság elnöke, tagja elleni kártérítési per megindítása, a büntetőfeljelentés
megtétele,
-	a permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezése,
-	a szervezeti-működési szabályzatban a további kizárólagos döntési jogkörben fenntartott
ügyek.
A javaslat konkrétan megjelöli, hogy a közgyűlés határozatának szó szerint tartalmaznia kell
mindazt, amelyeket a törvény 44. § (2) bekezdése alapján a Közgyűlési Határozatok
Könyvében fel kell tüntetni, továbbá a felmentett közös képviselő törvény által megállapított
kötelezettsége, hogy az új közös képviselő megválasztásáig (de legfeljebb a felmentésétől
számított 60 napig) ügyvivőként el kell látnia a közösség ügyeinek intézését.
A javaslattal beiktatott új törvényi rendelkezés [28. § (3) bekezdés] megelőzi a ma gyakori
bizonytalan jogi helyzeteket, miszerint a felmentést követően akár hónapokig nem kerül sor új
közös képviselő megválasztására - adott esetben a közös számlák kifizetésére sem, ami akár a
közműszolgáltatás szüneteltetésével járhat együtt -, egyúttal ösztönzi a közösséget az új
közös képviselő (intézőbizottság) mielőbbi megválasztására.
A javaslat - a későbbi viták lehető legjobban garantált elkerülése céljából - újraszabályozza a
közgyűlési meghívó kötelező tartalmi elemeit. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés
időpontját, helyét, majd a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására (mint a jövőben is a
közgyűlés megkezdésének feltételére vonatkozó első napirendi pontot), ezt követően a
szavazásra előterjesztett napirendet, részközgyűlések tartása esetén az erre való utalást,
továbbá a megismételt közgyűlés időpontját és ennek határozatképességére történő utalást.
15
A rugalmas működés céljából - a törvény alapján - a levezető elnök és a jegyzőkönyv
vezetője ugyanaz a személy is lehet.
Fontos új szabály, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett
napirendekhez kapcsolódó írásos előterjesztéseket (ezek közül a javaslat kiemeli az éves
költségvetés és előző évi elszámolás tervezeteit), mert számtalan esetben a tulajdonostársak
nem kapnak írásbeli, illetve a törvény 47-48. §-ban részletezett áttekintést az éves
elszámolásról és költségvetési tervről, ami gyakori jogvitákat idéz elő.
A javaslat a jelenlegihez képest jóval pontosabban meghatározza, hogy milyen
rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a közgyűlés összehívását a legalább 1/10-ed tulajdoni
hányaddal rendelkező tulajdonostársak kezdeményezik, mert a mai szabályozás sok esetben
okoz bizonytalanságot. Új szabály az is, hogy a kezdeményezésben nem csak az okot, hanem
a megszavazásra előkészített közgyűlési határozatra tett konkrét javaslatot is, írásban meg kell
jelölni. E kezdeményezés alapján a közgyűlést a közös képviselőnek legkésőbb 15 napon
belül össze kell hívnia, ennek elmulasztása esetén a feladatot az ezt követő 8 napon belül a
számvizsgáló bizottságnak (vagy értelemszerűen, a törvény 51. § (4) bekezdése szerint a
bizottság feladatainak ellátásával felhatalmazott tulajdonostársnak) kell teljesítenie. Ha a 15,
majd a 8 napos határidő is mulasztással telik el, akkor az 1/10-ed tulajdoni hányaddal
rendelkező tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy jogosultak a közgyűlést
összehívni, melynek során a meghívóban nekik is, a törvény szerinti kötelező tartalmi
részeket meg kell jelölniük.
A javaslat a törvény 37. § (1) bekezdésben - a 34. § (1) bekezdés b) ponttal összhangban -
nevesíti a levezető elnököt, és a (2) bekezdésben világossá teszi, hogy a határozatképtelenség
esetén megtartandó megismételt közgyűlést az eredménytelen közgyűlés napjára is ki lehet
tűzni, ha ettől eltérően a szervezeti-működési szabályzat nem rendelkezik. Ez nem okoz jog-,
illetve érdeksérelmet a tulajdonostársaknak, mert egyfelől a szabályzat eltérő rendelkezése
esetén arról tudomással bírnak, másfelől a meghívóban a megismételt közgyűlés időpontját és
a szavazás eltérő szabályait is fel kell tüntetni [34. § (1) bekezdés d) pont]. Mindez
egyértelművé teszi a ma vitatott megfogalmazást, ami jelenleg a peres eljárásokban is eltérő
jogértelmezésekre vezet.
A 15-17. §- hoz
A közgyűlésen (részközgyűlésen) megszavazott határozatokról, a meghozatalától számított 8
napon belül az értesítés megküldésének nincs joghatása, az értesítés kizárólag az utólagos
tájékoztatást szolgálja. A javaslat ezért, valamint a működési költségek csökkentése céljából
lehetővé teszi, hogy a szervezeti-működési szabályzatban a közösség saját maga döntse el,
miszerint a megszavazott határozatoknak a törvényben előírtak szerinti, jól látható helyen
történő kifüggesztésén túlmenően, a közös képviselőt kötelezik-e a határozatok
tulajdonostársak részére való megküldésére is [39. § (4) bekezdés]. A 39. § egyebekben - a
javaslat 10-11. §-sal összhangban - a jegyzőkönyv tartalmára is konkrét szabályokat
tartalmaz.
A javaslat egyértelműen meghatározza a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások
fogalmát és azt, hogy - ellentétben a jelenlegi bizonytalan fogalom-meghatározáshoz fűződő,
a tulajdonjoggal való rendelkezés jogát súlyosan sértő négyötödös szavazattal - az ilyen
kiadások vállalása csak egybehangzó akaratnyilatkozattal lehetséges [38. § (3) bekezdés; 56. §
3.	pont]. Ez által nem fordulhat elő, hogy a meglévő közös tulajdon fenntartását nem érintő
többlet-kiadásokat a kisebbségben maradó tulajdonosokkal akaratuk ellenére megfizettessék,
16
tulajdonukra jelzálogot terheljenek, végső esetben a tulajdonukat elveszítsék [ld. pl. 7/1991.
(II. 28.) AB határozat].
A javaslat az építésügyi hatósági eljárásokról szóló külön jogszabályi rendelkezésekhez
kapcsolódóan kimondja, hogy a közös képviselőt (intézőbizottság elnökét) nem illeti meg a
közösség képviseletének joga, mert az építésügyi hatóság határozata minden egyes társasházi
tulajdonos tulajdonjogának tartalmával, és nem a közös tulajdon fenntartásának kérdéskörével
függ össze. Ez az új rendelkezés gyakorlati gondok megoldását segíti, mivel a
tulajdonostársak számtalan esetben csak utóbb értesülnek a kiadott hatósági engedélyről, mert
a hatóság gyakran csak a közös képviselőt értesíti például a szomszédos ingatlan beépítéséről,
bővítéséről stb. kiadott elsőfokú határozatról, ami nyilvánvalóan elzárja a tulajdonostársakat
alkotmányosan megillető jogorvoslattól. A közös képviselő nem jogosult nyilatkozni ezekben
az ügyekben, mert nem a törvény szerinti közös ügyek intézéséről van szó hanem arról, hogy
a szomszédos ingatlanon tervezett munkák eredménye befolyásolja-e és milyen mértékben a
tulajdonostársak társasházi tulajdonjogát, annak értékét (külön tulajdon és a szorosan hozzá
tartozó tulajdoni hányad).
A 18. §-hoz
A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségét és szakszerűségét a törvényben új
rendelkezéssel szükséges garantálni, mivel a nemzeti vagyon jelentős részét képező épületek
fenntartásának kontrollját az ötven albetétes vagy ennél nagyobb társasházak, illetve a javaslat
szerint éves ötmillió forintot elérő gazdálkodás esetében a számviteli szakértelemmel gyakran
nem rendelkező számvizsgáló bizottság részére, szakértő könyvvizsgáló útján segíteni kell. Ez
a jogvitákat, a pénzügyi hiányok keletkezését megelőzi és együttesen szolgálja a közös
képviselő, valamint a tulajdonosok biztonságát.
Az új 51/A. § egyebekben szabályozza a kizáró okokat, valamint a könyvvizsgáló
feladatkörét, jogait és kötelezettségeit, illetőleg azt, hogy mely esetben köteles a közgyűlés
összehívását kezdeményezni.
A 19-20. §-hoz
A javaslat 19. § a változások miatt szükséges jogszabály-módosítást, a 20. § a hatályba
léptető, illetőleg a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
A javaslat nem csak a társasházi törvénynek az új rendelkezések miatt történő 3. § (2)
bekezdését és 29. § (1) bekezdését helyezi hatályon kívül, hanem a 2008. évi LXVII. törvény
[Távhőtv.] 17. § (4) bekezdését is azért, mert ez ellentétes a társasházi törvény 56. § 2.
pontjában meghatározott Fenntartás fogalmi körével. A fenntartás magában foglalja az
üzemeltetés, a karbantartás, a teljes vagy részleges felújítás a korszerűsítés elvégzését,
mindezek együttesen pedig rendes kiadásoknak minősülnek [56. § 2. pont], A Távhőtv. 2. §
(5)	bekezdése szerinti távhőfogyasztás szabályozásával és mérhetővé tételével kapcsolatos
korszerűsítés a fenntartás fogalmi körébe tartozik [társasházi törvény 56. § 2.3.3. pont], hiszen
ezekkel a munkákkal a fűtőberendezés energiaracionalizálással összefüggő átalakítása valósul
meg. Az ilyen munkák korábban, és a javaslat szerinti módosítások alapján sem
minősülhetnek rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak, ezért szükséges a hatályon
kívül helyezés.
17