﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2009 MÁJ 1 5.
T/9710. számú
törvényjavaslat
a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a
döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog
biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez
kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben,
2003. május 21-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó: Szabó Imre
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Budapest, 2009. május
2009. évi... törvény
a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a
döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog
biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez
kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben,
2003. május 21-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a környezeti ügyekben az információhoz
való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az
igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott
Egyezményhez kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló,
Kijevben, 2003. május 21-én elfogadott Jegyzőkönyv (továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező
hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása
a következő:
„PROTOCOL ON POLLUTANT RELEASE
AND TRANSFER REGISTERS
The Parties to this Protocol,
Recalling article 5, paragraph 9, and article 10, paragraph 2, of the 1998 Convention on
Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justice in
Environmental Matters (the Aarhus Convention),
Recognizing that pollutant release and transfer registers provide an important mechanism to
increase corporate accountability, reduce pollution and promote sustainable development, as
stated in the Lucca Declaration adopted at the first meeting of the Parties to the Aarhus
Convention,
Having regard to principle 10 of the 1992 Rio Declaration on Environment and
Development,
Having regard alsó to the principles and commitments agreed to at the 1992 United Nations
Conference on Environment and Development, in particular the provisions in chapter 19 of
Agenda 21,
Taking note of the Programme fór the Further Implementation of Agenda 21, adopted by the
General Assembly of the United Nations at its nineteenth special session, 1997, in which it
called fór, inter alia, enhanced national capacities and capabilities fór information collection,
Processing and dissemination, to facilitate public access to information on global
environmental issues through appropriate means,
1
Having regard to the Plán of Implementation of the 2002 World Summit on Sustainable
Development, which encourages the development of coherent, integrated information on
chemicals, such as through national pollutant release and transfer registers,
Taking intő account the work of the Intergovemmental Fórum on Chemical Safety, in
particular the 2000 Bahia Declaration on Chemical Safety, the Priorities fór Action Beyond
2000 and the Pollutant Release and Transfer Register/Emission Inventory Action Plán,
Taking intő account alsó the activities undertaken within the framework of the Inter-
Organization Programme fór the Sound Management of Chemicals,
Taking intő account furthermore the work of the Organisation fór Economic Co-operation
andDevelopment, in particular its Council Recommendation on Implementing Pollutant
Release and Transfer Registers, in which the Council calls upon member countries to
establish and make publicly available national pollutant release and transfer registers,
Wishing to provide a mechanism contributing to the ability of every person of present and
future generations to live in an environment adequate to his or her health and well -being, by
ensuring thedevelopment of publicly accessible environmental information systems,
Wishing alsó to ensure that the development of such systems takes intő account principles
contributing to sustainable development such as the precautionary approach set forth in
principle 15 of the 1992 Rio Declaration on Environment and Development,
Recognizing the link between adequate environmental information systems and the exercise
of the rights contained in the Aarhus Convention,
Noting the need fór cooperation with other international initiatives conceming pollutants
and waste, including the 2001 Stockholm Convention on Persistent Organic Pollutants and the
1989 Basel Conventionon the Control of Transboundary Movements of Hazardous Wastes
and their Disposal,
Recognizing that the objectives of an integrated approach to minimizing pollution and the
amount of waste resulting from the operation of industrial installations and other sources are
to achieve a high level of protection fór the environment as a whole, to move towards
sustainable and environmentally sound development and to protect the health of present and
future generations,
Convinced of the value of pollutant release and transfer registers as a cost -effective tool fór
encouraging improvements in environmental performance, fór providing public access to
information on pollutants released intő and transferred in and through communities, and fór
use by Govemments in tracking trends, demonstrating progress in pollution reduction,
monitoring compliance with certain international agreements, setting priorities and evaluating
progress achieved through environmental policies and programmes,
Believing that pollutant release and transfer registers can bring tangible benefits to industry
through the improved management of pollutants,
2
Noting the opportunities fór using data from pollutant release and transfer registers,
combined with health, environmental, demographic, economic or other types of relevant
information, fór the purpose of gaining a better understanding of potential problems,
identifying ‘hot spots’, taking preventive and mitigating measures, and setting environmental
management priorities,
Recognizing the importance of protecting the privacy of identified or identifiable natural
persons in the processing of information reported to pollutant release and transfer regi sters in
accordance with applicable intemational standards relating to data protection,
Recognizing alsó the importance of developing intemationally compatible national pollutant
release and transfer register systems to increase the comparability of data,
Noting that many member States of the United Nations Economic Commission fór Europe,
the European Community and the Parties to the North American Free Trade Agreement are
acting to collect data on pollutant releases and transfers from various sources and to make
these data publicly accessible, and recognizing especially in this area the long and valuable
experience in certain countries,
Taking intő account the different approaches in existing emission registers and the need to
avoid duplication, and recognizing therefore that a certain degree of flexibility is needed,
Urging the progressive development of national pollutant release and transfer registers,
Urging alsó the establishment of links between national pollutant release and transfer
registers and information systems on other releases of public concem,
Have agreed as follows:
Article 1
OBJECTIVE
The objective of this Protocol is to enhance public access to information through the
establishment of coherent, integrated, nationwide pollutant release and transfer registers
(PRTRs) in accordance with the provisions of this Protocol, which could facilitate public
participation in environmental decision-making as well as contribute to the prevention and
reduction of pollution of the environment.
Article 2
DEFINITIONS
Fór the purposes of this Protocol,
1.	“Party” means, unless the text indicates otherwise, a State or a régiónál economic
integration organization referred to in article 24 which has consented to be bound by this
Protocol and fór which the Protocol is in force;
3
2.	“Convention” means the Convention on Access to Information, Public Participation in
Decisionmaking and Access to Justice in Environmental Matters, done at Aarhus, Denmark,
on 25 June 1998;
3.	“The public” means one or more natural or legal persons, and, in accordance with
national legislation
or practice, their associations, organizations or groups;
4.	“Facility” means one or more installations on the same site, or on adjoining sites, that
are owned or operated by the same natural or legal person;
5.	“Competent authority” means the national authority or authorities, or any other
competent body or bodies, designated by a Party to manage a national pollutant release and
transfer register system;
6.	“Pollutant” means a substance or a group of substances that may be harmful to the
environment or tohuman health on account of its properties and of its introduction intő the
environment;
7.	“Release” means any introduction of pollutants intő the environment as a resul t of any
humán activity, whether deliberate or accidental, routine or non-routine, including spilling,
emitting, discharging, injecting, disposing or dumping, or through sewer systems without
final waste-water treatment;
8.	“Off-site transfer” means the movement beyond the boundaries of the facility of either
pollutants or waste destined fór disposal or recovery and of pollutants in waste water destined
fór waste-water treatment;
9.	“Diffuse sources” means the many smaller or scattered sources from which pollutants
may be released to land, air or water, whose combined impact on those média may be
significant and fór which it isimpractical to collect reports from each individual source;
10.	The terms “national” and “nationwide” shall, with respect to the obligations under the
Protocol on Parties that are régiónál economic integration organizations, be construed as
applying to the region in question unless otherwise indicated;
11.	“Waste” means substances or objects which are:
(a)	Disposed of or recovered;
(b)	Intended to be disposed of or recovered; or
(c)	Required by the provisions of national law to be disposed of or recovered;
12.	“Hazardous waste” means waste that is defined as hazardous by the provisions of
national law;
13.	“Other waste” means waste that is nőt hazardous waste;
4
14.	“Waste water” means used water containing substances or objects that is subject to
regulation bynational law.
Article 3
GENERAL PROVISIONS
1.	Each Party shall take the necessary legislative, regulatory and ot her measures, and
appropriate enforcement measures, to implement the provisions of this Protocol.
2.	The provisions of this Protocol shall nőt affect the right of a Party to maintain or
introduce a more extensive or more publicly accessible pollutant rele ase and transfer register
than required by this Protocol.
3.	Each Party shall take the necessary measures to require that employees of a facility
and members of the public who report a violation by a facility of national laws implementing
this Protocol to public authorities are nőt penalized, persecuted or harassed by that facility or
public authorities fór their actions in reporting the violation.
4.	In the implementation of this Protocol, each Party shall be guided by the precautionary
approach as set forth in principle 15 of the 1992 Rio Declaration on Environment and
Development.
5.	To reduce duplicative reporting, pollutant release and transfer register systems may be
integrated tothe degree practicable with existing information sources such as repo rting
mechanisms under licences oroperating permits.
6.	Parties shall strive to achieve convergence among national pollutant release and
transfer registers.
Article 4
CORE ELEMENTS OF A POLLUTANT RELEASE AND
TRANSFER REGISTER SYSTEM
In accordance wi th this Protocol, each Party shall establish and maintain a publicly
accessible national pollutant release and transfer register that:
(a)	Is facility-specific with respect to reporting on point sources;
(b)	Accommodates reporting on diffuse sources;
(c)	Is pollutant-specific or waste-specific, as appropriate;
(d)	Is multimédia, distinguishing among releases to air, land and water;
(e)	Includes information on transfers;
5
(f)	Is based on mandatory reporting on a periodic basis;
(g)	Includes standardized and timely data, a limited number of standardized reporting
thresholds and limited provisions, if any, fór confidentiality;
(h)	Is coherent and designed to be user-friendly and publicly accessible, including in
electronic form;
(i)	Allows fór public participation in its development and modification; and
(j) Is a structured, computerized database or several linked databases maintained by
the competent authority.
Article 5
DESIGN AND STRUCTURE
1.	Each Party shall ensure that the data held on the register referred to in article 4 are
presented in both aggregated and non-aggregated forms, so that releases and transfers can be
searched and identified
according to:
(a)	Facility and its geographical location;
(b)	Activity;
(c)	Owner or operator, and, as appropriate, company;
(d)	Pollutant or waste, as appropriate;
(e)	Each of the environmental média intő which the pollutant is released; and
(f)	As specified in article 7, paragraph 5, the destination of the transfer and, where
appropriate, the disposal or recovery operation fór waste.
2.	Each Party shall alsó ensure that the data can be searched and identified according to
those diffuse sources which have been included in the register.
3.	Each Party shall design its register taking intő account the possibility of its íiiture
expansion and ensuring that the reporting data from at least the ten previous reporting years
are publicly accessible.
4.	The register shall be designed fór maximum ease of public access through electronic
means, such as the Internet. The design shall allow that, under normál operating conditions,
the information on the register is continuously and immediately available through electronic
means.
5.	Each Party should provide links in its register to its relevant existing, publicly
accessible databases on subject matters related to environmental protection.
6
6.	Each Party shall provide links in its register to the pollutant release and transfer
registers of other Parties to the Protocol and, where feasible, to those of other countries.
Article 6
SCOPE OF THE REGISTER
1.	Each Party shall ensure that its register includes the information on:
(a)	Releases of pollutants required to be reported under article 7, paragraph 2;
(b)	Off-site transfers required to be r eported under article 7, paragraph 2; and
(c)	Releases of pollutants from diffuse sources required under article 7, paragraph 4.
2.	Having assessed the experience gained from the development of national pollutant
release and transfer registers and the implementation of this Protocol, and taking intő account
relevant intemational processes, the Meeting of the Parties shall review the reporting
requirements under this Protocol and shall consider the following issues in its further
development:
(a)	Revision of the activities specified in annex I;
(b)	Revision of the pollutants specified in annex II;
(c)	Revision of the thresholds in annexes I and II; and
(d)	Inclusion of other relevant aspects such as information on on-site transfers, storage,
the specification of reporting requirements fór diffuse sources or the development of criteria
fór including pollutants under this Protocol.
Article 7
REPORTING REQUIREMENTS
1.	Each Party shall either:
(a)	Require the owner or the operator of each individual facility within its jurisdiction
that undertakes one or more of the activities specified in annex I above the
applicable capacity threshold specified in annex I, column 1, and:
(i)	Releases any pollutant specified in annex II in quantities exceeding the applicable
thresholds specified in annex II, column 1;
(ii)	Transfers off-site any pollutant specified in annex II in quantities exceeding the
applicable threshold specified in annex II, column 2, where the Party has opted
fór pollutant -specific reporting of transfers pursuant to paragraph 5 (d);
7
(iii)	Transfers off-site hazardous waste exceeding 2 tons per year or other waste
exceeding 2,000 tons per year, where the Party has opted fór waste -specific
reporting of transfers pursuant to paragraph 5 (d); or
(iv)	Transfers off-site any pollutant specified in annex II in waste water destined fór
waste-water treatment in quantities exceeding the applicable threshold specified
in annex II, column 1b;
to undertake the obligation imposed on that owner or operator pursuant to paragraph 2; or
(b)	Require the owner or the operator of each individual facility within its jurisdiction
that undertakes one or more of the activities specified in annex I at or above the employee
threshold specified in annex I, column 2, and manufactures, processes or uses any pollutant
specified in annex II in quantities exceeding the applicable threshold specified in annex II,
column 3, to undertake the obligation imposed on that owner or operator pursuant to
paragraph 2.
2.	Each Party shall require the owner or operator of a facility referred to in paragraph 1 to
submit the information specified in paragraphs 5 and 6, and in accordance with the
requirements therein, with respect to those pollutants and wastes fór which thresholds were
exceeded.
3.	In order to achieve the objective of this Protocol, a Party may decide with respect to a
particular pollutant to apply either a release threshold or a manufacture, process or use
threshold, provided that this increases the relevant information on releases or transfers
available in its register.
4.	Each Party shall ensure that its competent authority collects, or shall designate one or
more public authorities or competent bodies to collect, the information on releases of
pollutants from diffuse sources specified in paragraphs 7 and 8, fór inclusion in its register.
5.	Each Party shall require the owners or operators of the facilities required to report
under paragraph 2 to complete and submit to its competent authority, the following inf
ormation on a facility-specific basis:
(a)	The name, Street address, geographical location and the activity or activities of
the reporting facility, and the name of the owner or operator, and, as appropriate, company;
(b)	The name and numerical identifier of each pollutant required to be reported
pursuant to
paragraph 2;
(c)	The amount of each pollutant required to be reported pursuant to paragraph 2
released írom the facility to the environment in the reporting year, both in aggregate and
according to whether the release is to air, to water or to land, including by underground
injection;
(d)	Either:
8
(i)	The amount of each pollutant required to be reported pursuant to paragraph 2 that is
transferred off-site in the reporting year, distinguishing between the amounts
transferred fór disposal and fór recovery, and the name and address of the facility
receiving the transfer; or
(ii)	The amount of waste required to be reported pursuant to paragraph 2 transferred
off-site in the reporting year, distinguishing between hazardous waste and other
waste, fór any operations of recovery or disposal, indicating respectively with ‘R’
or ‘D’ whether the waste is destined fór recovery or disposal pursuant to annex III
and, fór transboundary movements of hazardous waste, the name and address of
the recoverer or disposer of the waste and the actual recovery or disposal site
receiving the transfer;
(e)	The amount of each pollutant in waste water required to be reported pursuant to
paragraph 2 transferred off-site in t he reporting year; and
(f)	The type of methodology used to dérivé the information referred to in
subparagraphs (c) to (e),according to article 9, paragraph 2, indicating whether the
information is based on measurement, calculation or estimation.
6.	The information referred to in paragraph 5 (c) to (e) shall include information on
releases and
transfers resulting írom routine activities and írom extraordinary events.
7.	Each Party shall present on its register, in an adequate spatial disaggregation, the
information on
releases of pollutants from diffuse sources fór which that Party determines that data are being
collected by the relevant authorities and can be practicably included. Where the Party
determines that no such data exist, it shall take measures to initiate reporting on releases of
relevant pollutants from one or more diffuse sources in accordance with its national priorities.
8.	The information referred to in paragraph 7 shall include information on the type of
methodology used to dérivé the information.
Article 8
REPORTING CYCLE
1.	Each Party shall ensure that the information required to be incorporated in its register
is publicly available, compiled and presented on the register by calendar year. The reporting
year is the calendar year to which that information relates. Fór each Party, the first reporting
year is the calendar year after the Protocol enters intő force fór that Party. The reporting
required under article 7 shall be annual. However, the second reporting year may be the
second calendar year following the first reporting year.
2.	Each Party that is nőt a régiónál economic integration organization shall ensure that
the information is incorporated intő its register within fifteen months from the end of each
reporting year. Howeve r, the information fór the first reporting year shall be incorporated
intő its register within two years from the end of that reporting year.
9
3.	Each Party that is a régiónál economic integration organization shall ensure that the
information fór a particular reporting year is incorporated intő its register six months after the
Parties that are nőt régiónál economic integration organizations are required to do so.
Article 9
DATA COLLECTION AND RECORD-KEEPING
1.	Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to the
reporting requirements of article 7 to collect the data needed to determine, in accordance with
paragraph 2 below and with appropriate frequency, the facility’s releases and off-site transfers
subject to reporting under article 7 and to keep available fór the competent authorities the
records of the data írom which the reported information was derived fór a period of five years,
starting from the end of the reporting year concemed. These records shall alsó describe the
methodology used fór data gathering.
2.	Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to reporting
under article 7 to use the best available information, which may include monitoring data,
emission factors, mass balance equations, indirect monitoring or other calculations,
engineering judgments and other methods. Where appropriate, this should be done in
accordance with intemationally approved methodologies.
Article 10
QUALITY ASSESSMENT
1.	Each Party shall require the owners or operators of the facilities subject to the
reporting requirements of article 7, paragraph 1, to assure the quality of the information that
they report.
2.	Each Party shall ensure that the data contained in its register are subject to quality
assessment by the competent authority, in particular as to their completeness, consistency and
credibility, taking intő account any guidelines that may be developed by the Meeting of the
Parties.
Article 11
PUBLIC ACCESS TO INFORMATION
1.	Each Party shall ensure public access to information contained in its pollutant release
and transfer register, without an interest having to be stated, and according to the provisions
of this Protocol, primarily by ensuring that its register provides fór direct electronic access
through public telecommunications networks.
2.	Where the information contained in its register is nőt easily publicly accessible by
direct electronic means, each Party shall ensure that its competent authority upon request
provides that information by any other effective means, as soon as possible and at the latest
within one month after the request has been submitted.
10
3.	Subject to paragraph 4, each Party shall ensure that access to information contained in
its register is free of charge.
4.	Each Party may allow its competent authority to make a charge fór reproducing and
mailing the specific information referred to in paragraph 2, bút such charge shall nőt exceed a
reasonable amount.
5.	Where the information contained in its register is nőt easily publicly accessible by
direct electronic means, each Party shall facilitate electronic access to its register in publicly
accessible locations, fór example in public libraries, offices of local authorities or other
appropriate places.
Article 12
CONFIDENTIALITY
1.	Each Party may authorize the competent authority to keep information held on the
register confídential where public disclosure of that information would adversely affect:
(a)	International relations, national defence or public security;
(b)	The course of justice, the ability of a person to récéivé a fair trial or the ability
of a public
authority to conduct an enquiry of a criminal or disciplinary natúré;
(c)	The confidentiality of commercial and industrial information, where such conf
identiality isprotected by law in order to protect a legitimate economic interest;
(d)	Intellectual property rights; or
(e)	The confidentiality of personal data and/or files relating to a natural person if
that person hasnot consented to the disclosure of the information to the public, where such
confidentiality is provided forin national law.
The aforementioned grounds fór confidentiality shall be interpreted in a restrictive way,
taking intő account the public interest served by disclosure and whether the information
relates to releases intő the environment.
2.	Within the framework of paragraph 1 (c), any information on releases which is
relevant fór the protection of the environment shall be considered fór disclosure according to
national law.
3.	Whenever information is kept confídential according to paragraph 1, the register shall
indicate what type of information has been withheld, through, fór example, providing generic
chemical information if possible, and fór what reason it has been withheld.
11
Article 13
PUBLIC PARTICIPATION IN THE DEVELOPMENT
OF NATIONAL POLLUTANT RELEASE AND
TRANSFER REGISTERS
1.	Each Party shall ensure appropriate opportunities fór public participation in the
development of its national pollutant release and transfer register, within the framework of its
national law.
2.	Fór the purpose of paragraph 1, each Party shall provide the opportunity fór free
public access to the information on the proposed measures conceming the development of its
national pollutant release and transfer register and fór the submission of any comments,
information, analyses or opinions that are relevant to the decision-making process, and the
relevant authority shall take due account of such public
input.
3.	Each Party shall ensure that, when a decision to establish or significantly change its
register has been taken, information on the decision and the considerations on which it is
based are made publicly available in a timely manner.
Article 14
ACCESS TO JUSTICE
1.	Each Party shall, within the framework of its national legislation, ensure that any
person who considers that his or her request fór information under article 11, paragraph 2, has
been ignored, wrongfully refused, whether in part or in full, inadequately answered, or
otherwise no t dealt with in accordance with the provisions of that paragraph has access to a
review procedure before a court of law or another independent and impartial body established
by law.
2.	The requirements in paragraph 1 are without prejudice to the respective rights and
obligations of Parties under existing treaties applicable between them dealing with the subject
matter of this article.
Article 15
CAPACITY-BUILDIN G
1.	Each Party shall promote public awareness of its pollutant release and transfer registe
r, and shall
ensure that assistance and guidance are provided in accessing its register and in understanding
and using the information contained in it.
2.	Each Party should provide adequate capacity-building fór and guidance to the
responsible authorities and bodies to assisi them in carrying out their duties under this
Protocol.
12
Article 16
INTERNATIONAL COOPERATION
1.	The Parties shall, as appropriate, cooperate and assist each other:
(a)	In intemational actions in support of the objectives of this Protocol;
(b)	On the basis of mutual agreement between the Parties concemed, in implementing
national
systems in pursuance of this Protocol;
(c)	In sharing information under this Protocol on releases and transfers within bordér
areas; and
(d)	In sharing information under this Protocol conceming transfers among Parties.
2.	The Parties shall encourage cooperation among each other and with relevant
intemational
organizations, as appropriate, to promote:
(a)	Public awareness at the intemational level;
(b)	The transfer of technology; and
(c)	The provision of technical assistance to Parties that are developing countries and
Parties with
economies in transition in matters relating to this Protocol.
Article 17
MEETING OF THE PARTIES
1.	A Meeting of the Parties is hereby established. Its first session shall be convened no
later than two years after the entry intő force of this Protocol. Thereafter, ordinary sessions of
the Meeting of the Parties shall be held sequentially with or parallel to ordi nary meetings of
the Parties to the Convention, unless otherwise decided by the Parties to this Protocol. The
Meeting of the Parties shall hold an extraordinary session if it so decides in the course of an
ordinary session or at the written request of any Party provided that, within six months of it
being communicated by the Executive Secretary of the Economic Commission fór Europe to
all Parties, the said request is supported by at least one third of these Parties.
2.	The Meeting of the Parties shall keep under continuous review the implementation and
development of this Protocol on the basis of regular reporting by the Parties and, with this
purpose in mind, shall:
(a)	Review the development of pollutant release and transfer registers, and promote
their
Progressive strengthening and convergence;
(b)	Establish guidelines facilitating reporting by the Parties to it, bearing in mind the
need to avoidduplication of effort in this regard;
13
(c)	Establish a programme of work;
(d)	Consider and, where appropriate, adopt measures to strengthen international
cooperation in
accordance with article 16;
(e)	Establish such subsidiary bodies as it deems necessary;
(f)	Consider and adopt proposals fór such amendments to this Protocol and its annexes
as aredeemed necessary fór the purposes of this Protocol, in accordance with the provisions of
article 20;
(g)	At its first session, consider and by consensus adopt rules of procedure fór its
sessions and those of its subsidiary bodies, taking intő account any rul es of procedure
adopted by the Meeting of the Parties to the Convention;
(h)	Consider establishing financial arrangements by consensus and technical assistance
mechanisms to facilitate the implementation of this Protocol;
(i)	Seek, where appropriate, the services of other relevant international bodies in the
achievement of the objectives of this Protocol; and
(j) Consider and take any additional action that may be required to further the
objectives of this Protocol, such as the adoption of guidelines and recommendations which
promote its implementation.
3.	The Meeting of the Parties shall facilitate the exchange of information on the
experience gained in reporting transfers using the pollutant-specific and waste-specific
approaches, and shall review thatexperience in order to investigate the possibility of
convergence between the two approaches, taking intő account the public interest in
information in accordance with article 1 and the overall effectiveness of national pollutant
release and transfer registers.
4.	The United Nations, its specialized agencies and the International Atomic Energy
Agency, as well as any State or régiónál economic integration organization entitled under
article 24 to sign this Protocol bút which is nőt a Party to it, and any intergovemmental
organization qualified in the fields to which the Protocol relates, shall be entitled to participate
as observers in the sessions of the Meeting of the Parties. Their admission and participation
shall be subject to the rules of procedure adopted by the Meeting of the Parties.
5.	Any non-govemmental organization qualified in the fields to which this Protocol
relates which has informed the Executive Secretary of the Economic Commission fór Europe
of its wish to be represented at a session of the Meeting of the Parties shall be entitled to
participate as an observer unless one third of the Parties present at the session raise objections.
Their admission and participation shall be subject to the rules of procedure adopted by the
Meeting of the Parties.
14
Article 18
RIGHT TO VOTE
1.	Except as provided fór in paragraph 2, each Party to this Protocol shall have one vote.
2.	Régiónál economic integration organizations, in matters within their competence, shall
exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their member States
which are Parties. Such organizations shall nőt exercise their right to vote if their member
States exercise theirs, and vice versa.
Article 19
ANNEXES
Annexes to this Protocol shall form an integrál part thereof and, unless expressly provided
otherwise,a reference to this Protocol constitutes at the same time a reference to any annexes
thereto.
Article 20
AMENDMENTS
1.	Any Party may propose amendments to this Protocol.
2.	Proposals fór amendments to this Protocol shall be considered at a session of the
Meeting of the
Parties.
3.	Any proposed amendment to this Protocol shall be submitted in writing to the
secretariat, which shall communicate it at least six months before the session at which it is
proposed fór adoption to all Parties, to other States and régiónál economic integration
organizations that have consented to be bound by the Protocol and fór which it has nőt yet
entered intő force and to Signatories.
4.	The Parties shall make every effort to reach agreement on any proposed amendment to
this Protocol by consensus. If all efforts at consensus have been exhausted, and no agreement
reached, the amendment shall as a last resort be adopted by a three-fourths majority vote of
the Parties present and voting at the session.
5.	Fór the purposes of this article, “Parties present and voting” means Parties present and
casting an affirmative or negative vote.
6.	Any amendment to this Protocol adopted in accordance with paragraph 4 shall be
communicated by the secretariat to the Depositary, who shall circulate it to all Parties, to other
States and régiónál economic integration organizations that have consented to be bound by the
Protocol and fór which it has nőt yet entered intő force and to Signatories.
7.	An amendment, other than one to an annex, shall enter intő force fór those Parties
having ratified, accepted or approved it on the ninetieth day after the date of receipt by the
Depositary of the instruments of ratification, acceptance or approval by at least three fourths
15
of those which were Parties at the time of its adoption. Thereafter it shall enter intő force fór
any other Party on the ninetieth day after that Party deposits its instrument of ratification,
acceptance or approval of the amendment.
8.	In the case of an amendment to an annex, a Party that does nőt accept such an
amendment shall so notify the Depositary in writing within twelve months from the date of its
circulation by the Depositary. The Depositary shall without delay inform all Parties of any
such notification received. A Party may at any time withdraw a notification of non-
acceptance, whereupon the amendment to an annex shall enter intő force fór that Party.
9.	On the expiry of twelve months írom the date of its circulation by the Depositary as
provided fór in paragraph 6, an amendment to an annex shall enter intő force fór those Parties
which have nőt submitted a notification to the Depositary in accordance with paragraph 8,
provided that, at that time, nőt more t han one third of those which were Parties at the time of
the adoption of the amendment have submitted such a notification.
10.	If an amendment to an annex is directly related to an amendment to this Protocol, it
shall nőt enter intő force until such time as the amendment to this Protocol enters intő force.
Article 21
SECRETARIAT
The Executive Secretary of the Economic Commission fór Europe shall carry out the
following secretariat functions fór this Protocol:
(a)	The preparation and servicing of the sessions of the Meeting of the Parties;
(b)	The transmission to the Parties of reports and other information received in accordance
with the provisions of this Protocol;
(c)	The reporting to the Meeting of the Parties on the activities of the secretariat; and
(d)	Such other functions as may be determined by the Meeting of the Parties on the basis of
available resources.
Article 22
REVIEW OF COMPLIANCE
At its first session, the Meeting of the Parties shall by consensus establish cooperative
proce dures and institutional arrangements of a non-judicial, non-adversarial and consultative
natúré to assess and promote compliance with the provisions of this Protocol and to address
cases of non-compliance. In establishing these procedures and arrangements, the Meeting of
the Parties shall consider, inter alia, whether to allow fór information to be received from
members of the public on matters related to this Protocol.
16
Article 23
SETTLEMENT OF DISPUTES
1.	If a dispute arises between two or more Parties about the interpretation or application
of this Protocol, they shall seek a solution by negotiation or by any other peaceful means of
dispute settlement acceptable to the parties to the dispute.
2.	When signing, ratifying, accepting, approving or acceding to this Protocol, or at any
time thereafter, a State may declare in writing to the Depositary that, fór a dispute nőt
resolved in accordance with paragraph 1, it accepts one or both of the following means of
dispute settlement as compulsory in relation to any Party accepting the same obligation:
(a)	Submission of the dispute to the International Court of Justice;
(b)	Arbitration in accordance with the procedure set out in annex IV.
A régiónál economic integration organization may make a declaration with like effect in
relation to arbitration in accordance with the procedures referred to in subparagraph (b).
3.	If the parties to the dispute have accepted both means of dispute settlement referred to
in paragraph
2,	the dispute may be submitted only to the International Court of Justice, unless the parties to
the dispute agree otherwise.
Article 24
SIGNATURE
This Protocol shall be open fór signature at Kiev (Ukraine) from 21 to 23 May 2003 on
the occasion of the fifth Ministerial Conference “Environment fór Europe,” and thereafter at
United Nations Headquarters in New York until 31 December 2003, by all States which are
members of the United Nations and by régiónál economic integration organizations
constituted by sovereign States members of the United Nations to which their member States
have transferred competence over matters govemed by this Protocol, including the
competence to enter intő treaties in respect of these matters.
Article 25
DEPOSITARY
The Secretary-General of the United Nations shall act as the Depositary of this Protocol.
17
Article 26
RATIFICATION, ACCEPTANCE, APPROVAL
AND ACCESSION
1.	This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by signatory
States and régiónál economic integration organizations referred to in article 24.
2.	This Protocol shall be open fór accession as from 1 January 2004 by the States and
régiónál economic integration organizations referred to in article 24.
3.	Any régiónál economic integration organization referred to in article 24 which
becomes a Party without any of its member States being a Party shall be bound by all the
obligations under this Protocol. If one or more member States of such an organization is a
Party, the organization and its member States shall decide on their respective responsibilities
fór the performance of their obligations under this Protocol. In such cases, the organization
and the member States shall nőt be entitled to exercise rights under this Protocol concurrently.
4.	In their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, the régiónál
economic integration organizations referred to in article 24 shall declare the extent of their
competence with respect to the matters govemed by this Protocol. These organizations shall
alsó inform the Depositary of any substantial modifications to the extent of their competence.
Article 27
ENTRY INTŐ FORCE
1.	This Protocol shall enter intő force on the ninetieth day after the date of deposit of the
sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
2.	Fór the purposes of paragraph 1, any instrument deposited by a régiónál economic
integration organization shall nőt be counted as additional to those deposited by the States
members of such an
organization.
3.	Fór each State or régiónál economic integration organization which ratifies, accepts or
approves this Protocol or accedes thereto after the deposit of the sixteenth instrument of
ratification, acceptance, approval or accession, the Protocol shall enter intő force on the nine
tieth day after the date of deposit by such State or organization of its instrument of
ratification, acceptance, approval or accession.
Article 28
RESERVATIONS
No reservations may be made to this Protocol.
18
Article 29
WITHDRAWAL
At any time after three years from the date on which this Protocol has come intő force
with respect to a Party, that Party may withdraw from the Protocol by giving written
notification to the Depositary. Any such withdrawal shall take effect on the ninetieth day after
the date of its receipt by the Depositary.
Article 30
AUTHENTIC TEXTS
The original of this Protocol, of which the English, French and Russian texts are equally
authentic,
shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorized thereto, have signed
this Protocol.
DONÉ at Kiev, this twenty-first day of May, two thousand and three.
19
Annex I
ACTIVITIES
No.	Activity	Capacity threshold (column 1)	Employee threshold (column 2)
1. Energy sector			
(a)	Mineral oil and gas refineries	*	
(b)	Installations fór gasification and liquefaction	*	
(c)	Thermal power stations and other combustion installations	With a heat input of 50 megawatts (MW)	
(d)	Coke ovens	*	10 employees
(e)	Coal rolling mills	With a capacity of 1 tón per hour 1	
(f)	Installations fór the manufacture of coal products and solid smokeless fixel	*	
2. Production and processing of metals			
(a)	Metál őre (including sulphide őre) roasting or sintering installations	*	
(b)	Installations fór the production of pig iron or steel(primary or secondary melting) including continuouscasting	With a capacity of 2.5 tons per hour	
(c)	Installations fór the processing of ferrous metals: (i)	Hot-rolling mills (ii)	Smitheries with hammers (iii)	Application of protective fused metál coats	With a capacity of 20 tons of crude Steel With an energy of 50 kilojoules per hammer, where the calorific power used exceeds 20 MW With an input of 2 tons of crude Steel per hour	10 employees
(d)	Ferrous metál foundries	With a production capacity of 20 tons per day	
(e)	Installations: (i) Fór the production of non -ferrous crude metals írom őre, concentrates or secondary raw materials by metallurgical, chemical or electrolytic processes	*	
	(ii) Fór the smelting, including the alloying, of non - ferrous metals, including recovered products (refining, foundry casting, etc.)	With a melting capacity of 4 tons per day fór lead and cadmium or 20 tons per day fór all other metals	
(f)	Installations fór surface treatment of metals and plastic materials using an electrolytic or chemical process	Where the volume ofthe treatment vats equals 30 m3	
3. Mineral industry			
(a)	Underground mining and related operations	*	
(b)	Opencast mining	Where the surface of the area being mined equals 25 hectares	10 employees
(c)	Installations fór the production of:		10 employees
	(i)	Cement clinker in rotary kilns (ii)	Lime in rotary kilns (iii)	Cement clinker or lime in other fumaces	With a production capacity of 500 tons per day With a production capacity exceeding 50 tons per day With a production capacity of 50 tons per day	
(d)	Installations fór the production of asbestos and the manufacture of asbestos -based products	*	
20
No.	Activity	Capacity threshold (column 1)	Employee threshold (column 2)
(e)	Installations fór the manufacture of glass, including glass fibre	With a melting capacity of 20 tons per day	
(f)	Installations fór melting mineral substances, including the production of mineral fibres	With a melting capacity of 20 tons per day	
(g)	Installations fór the manufacture of ceramic products by firing, in particular roofing tiles, bricks, refractory bricks, tiles, stoneware or porcelain	With a production capacity of 75 tons per day, or with a kiin capacity of 4 m3 and with a setting density per kiin of 300 kg/m3	
4.	Chemical industry		
(a)	Chemical installations fór the production on an industrial scale of basic organic chemicals, such as: (i)	Simple hydrocarbons (linear or cyclic, saturated or unsaturated, aliphatic or aromatic) (ii)	(ii) Oxygen-containing hydrocarbons such as alcohols, aldehydes, ketones, carboxylic acids, esters, acetates, ethers, peroxides, epoxy resins (iii)	Sulphurous hydrocarbons (iv)	Nitrogenous hydrocarbons such as amines, amides, nitrous compounds, nitro compounds or nitráté compounds, nitrile s, cyanates, isocyanates (v)	Phosphorus -containing hydrocarbons (vi)	Halogenic hydrocarbons (vii)	Organometallic compounds (viii)	Basic plastic materials (polymers, synthetic fibres and cellulose-based fibres) (ix)	Synthetic rubbers (x)	Dyes and pigments (xi)	Surface-active agents and surfactants	*	10 employees
(b)	Chemical installations fór the production on an industrialscale of basic inorganic chemicals, such as: (i)	Gases, such as ammónia, chlorine or hydrogen chloride, fluorine or hydrogen fluoride, carbon oxides, sulphur compounds, nitrogén oxides, hydrogen, sulphur dioxide, carbonyl chloride (ii)	Acids, such as chromic acid, hydrofluoric acid, phosphoric acid, nitric acid, hydrochloric acid, sulphuric acid, oleum, sulphurous acids (iii)	Bases, such as ammonium hydroxide, potassium hydroxide, sodium hydroxide (iv)	Salts, such as ammonium chloride, potassium chlorate, potassium carbonate, sodium carbonate, perborate, silver nitráté (v)	Non-metals, metál oxides or other inorganic compounds such as calc ium carbide, Silicon, Silicon carbide	*	
(c)	Chemical installations fór the production on an industrial scale of phosphorous -, nitrogén- or potassiumbased fertilizers (simple or compound fertilizers)	*	
(d)	Chemical installations fór the production on an industrial scale of basic plánt health products and of biocides	*	
(e)	Installations using a chemical or biological process fór the production on an industrial scale of basic pharmaceutical products	*	10 employees
(f)	Istallation fór the production on an industrial scale of explosives and pyrotechnic products	*	
5.	Waste and waste-water management		
(a)	Installations fór the incineration, pyrolysis, recovery, chemical treatment or landfilling of hazardous waste	Receiving 10 tons per day	10 employees
(b)	Installations fór the incineration of municipal waste	With a capacity of 3 tons per hour	
(c)	Installations fór the disposal of non -hazardous waste	With a capacity of 50 tons per day	
21
No.	Activity	Capacity threshold (column 1)	Employee threshold (column 2)
(d)	Landfiils (excluding landfills of inért waste)	Receiving 10 tons per day or with a totál capacity of 25,000 tons	
(e)	Installations fór the disposal or recycling of animal carcasses and animal waste	With a treatment capacity of 10 tons per day	
(f)	Municipal waste -water treatment plants	With a capacity of 100,000 population equivalents	
(g)	Independently operated industrial waste -water treatment plants which serve one or more activities of this annex	With a capacity of 10,000 m3 per day	
6.	Paper and wood production and Processing		
(a)	Industrial plants fór the production of pulp írom timber or similar fibrous materials	*	
(b)	Industrial plants fór the production of paper and board and other primary wood products (such as chipboard, fibreboard and plywood)	With a production capacity of 20 tons per day	10 employees
(c)	Industrial plants fór the p reservation of wood and wood products with chemicals	With a production capacity of 50 m3 per day	
7.	Intensive livestock production and aquaculture		
(a)	Installations fór the intensive rearing of poultry or pigs	(i)	With 40,000 places fór poultry (ii)	2 With 2,000 places fór production pigs (over 30 kg) (iii)	With 750 places fór sows	10 employees
(b)	Intensive aquaculture	1,000 tons of fish and shellfish per year	
8.	Animál and vegetable products front the food and beverage sector		
(a)	Slaughterhouses	With a carcass production capacity of 50 tons per day	
(b)	Treatment and processing intended fór the production of food and beverage products írom: (i)	Animal raw materials (other than milk) (ii)	Vegetable raw materials	With a finished product production capacity of 75 tons per day With a finished product production capacity of 300 tons per day (average value on a quarterly basis)	10 employees
(c)	Treatment and processing of milk	With a capacity to re ceive 200 tons of milk per day (average value on an annual basis)	10 employees
9.	Other activities		
(a)	Plants fór the pretreatment (operations such as washing, bleaching, mercerization) or dyeing of fibres or textiles	With a treatment capacity of 10 tons per day	10 employees
(b)	Plants fór the tanning of hides and skins	With a treatment capacity of 12 tons of finished product per day	
(c)	Installations fór the surface treatment of substances, objects or products using organic solvents, in particular fór dressing, printing, coating, degreasing, waterproofing, sizing, painting, cleaning or impregnating	With a consumption capacity of 150 kg per hour or 200 tons per year	
(d)	Installations fór the production of carbon (hard-bumt coal) or electrographite by means of incineration or graphitization	*	
22
No.	Activity	Capacity threshold (column 1)	Employee threshold (column 2)
(e)	Installations fór the building of, and painting or removal of paint írom ships	With a capacity fór ships 100 m long	
Explanatory notes:
Column 1 contains the capacity thresholds referred to article 7, paragraph 1 (a).
An asterisk (*) indicates that no capacity threshold is applicable (all facilities are subject to reporting).
Column 2 contains the employee threshold referred to in article 7, paragraph 1 (b).
“10 employees” means the equivalent of 10 full-time e mployees.
23
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
Annex II
POLLUTANTS
Threshold fór releases
(column 1
CAS
number
74-82-8
630-08-0
124-38-9
10024-97-
2
7664-41-7
Pollutant
to air to water to Iand
(column la) (column lb) (column le)
2551-62-4
7440-38-2
7440-43-9
7440-47-3
7440-50-8
7439-97-6
7440-02-0
7439-92-1
7440-66-6
15972-60-8
309-00-2
1912-24-9
57-74-9
143-50-0
470-90-6
85535-84-8
2921-88-2
50-29-3
107-06-2
75-09-2
60-57-1
330-54-1
115-29-7
72-20-8
76-44-8
118-74-1
87-68-3
608-73-1
58-89-9
	kg/year	kg/year	kg/y
Methane (CH4)	100 000	-	-
Carbon monoxide (CO)	500 000	-	-
Carbon dioxide (C02)	100 millión	-	-
Hydro-fluorocarbons (HFCs)	100	' -	-
Nitrous oxide (N20)	10 000	-	-
Ammónia (NH3)	10 000		
Non-methane volatile organic	100 000	-	-
compounds (NMVOC)			
Nitrogén oxides (N0x/N02)	100 000	-	-
Perfluorocarbons (PFCs)	100	-	-
Sulphur h exafluoride (SFó)	50	-	-
Sulphur oxides (SOx/SCte)	150 000 *	-	-
Totál nitrogén	-	50 000	50 0
Totál phosphorus	-	5 000	5 00
Hydrochlorofluorocarbons(HCFCs) 1		-	-
Hydrochlorofluorocarbons(HCFCs) 1		-	-
Halons	1	-	-
Arsenic and compounds(as As)	20	5	5
Cadmium and compounds (as Cd)	10	5	5
Chromium and compounds (as Cr)	100	50	50
Copper and c ompounds (as Cu)	100	50	50
Mercury and compounds(as Hg)	10	1	1
Nickel and compounds (as Ni)	50	20	20
Lead and compounds (as Pb)	200	20	20
Zinc and compounds (as Zn)	200	100	100
Alachlor	-	1	1
Aldrin	T	1	1
Atrazine	-	1	1
Chlordane	1	1	1
Chlordecone	1	1	1
Chlorfenvinphos	-	1	1
Chloro -alkanes, C10-C13	-	1	1
Chlorpyrifos	-	1	1
DDT	1	1	1
1,2-dichloroethane (EDC)	1 000	10	10
Dichloromethane (DCM)	1 000	10	10
Dieldrin	1	1	1
Diuron	-	1	1
Endosulphan	-	1	1
Endrin	1	1	1
Halogenated organic	-	1 000	1 00
compounds (as AOX)			
Heptachlor	1	1	
Hexachloroben zene (HCB)	10	1	1
Hexachlorobutadiene(HCBD)	-	1	1
1,2,3,4,5,6-hexachlorocyclohexane	10	1	1
Lindane	1	1	1
Threshold fór
off-site
transfers of
poliutants
(column 2)
kg/year
10 000
10 000
100
100
100
50
5
200
500
5
500
50
1 000
0
00
00
000
24
Threshold fór releases
(column 1
Threshold fór
off-site
Manufacture,
No	CAS number	Pollutant 1	to air to water to land (column la) (column lb) (column le)			transfers of pollutants (column 2)	process or threshol (column
46	2385-85-5	Mirex	kg/year 1	kg/year 1	kg/year 1	kg/year 1	kg/year 1
47		PCDD +PCDF (dioxins+furans) (as	0.001	0.001	0.001	0.001	0.001
48	608-93-5	Teq) Pentachlorobenzene	1	1	1	5	50
49	87-86-5	Pentachlorophenol (PCP)	10	1	1	5	10 000
50	1336-36-3	Polychlorinated b iphenyls(PCBs)	0,1	0,1	0,1	1	50
51	122-34-9	Simazine	-	1	1	5	10 000
52	127-18-4	Tetrachloroethylene (PER)	2 000	-	-	1000	10 000
53	56-23-5	Tetrachloromethane (TCM)	100	-	-	1 000	10 000
54	12002-48-1	Trichlorobenzenes (TCBs)	10	-	-	1 000	10 000
55	71-55-6	1,1,1 -trichloro ethane	100	-	-	1 000	10 000
56	79-34-5	1,1,2,2-tetrachloroethane	50	-	-	1 000	10 000
57	79-01-6	Trichloroethylene	200	-	-	1 000	10 000
58	67-66-3	T richloromethane	500	-	-	1 000	10 000
59	8001-35-2	Toxaphene	1	1	1	1	1
60	75-01-4	Vinyl chloride	1 000	10	10	100	10 000
61	120-12-7	Anthracene	50	1	1	50	50
62	71-43-2	Benzene	1 000	200(as	200(as	2000(as	10 000
63		Brominated diphenylethers(PBDE)		BTEX) a/ 1	BTEX) a/ 1	BTEX) a/ 5	10 000
64		Nonylphenol ethoxylates	-	1	1	5	10 000
65	100-41-4	(NP/NPEs) and related substances Ethyl benzene	_	200(as	200(as	2000(as	10 000
66	75-21-8	Ethylene o xide	1 000	BTEX) a/ 10	BTEX) a/ 10	BTEX) a/ 100	10 000
67	34123-59-6	Isoproturon	-	1	1	5	10 000
68	91-20-3	Naphthalene	100	10	10	100	10 000
69		Organotin compounds(as totál Sn)	-	50	50	50	10 000
70	117-81-7	Di-(2-ethyl hexyl)phthalate	10	1	1	100	10 000
71	108-95-2	(DEHP) Phenols (as totál C)		20	20	200	10 000
72		Polycyclic aromatic	50	5	5	50	50
73	108-88-3	hydrocarbons (PAHs)b/ Toluene	.	200(as	200(as	2000(as	10 000
74		Tributyltin and compounds	.	BTEX) a/ 1	BTEX) a/ 1	BTEX) a/ 5	10 000
75		Triphenyltin and compounds	-	1	1	5	10 000
76		Totál organic carbon (TOC) (as	-	50 000	-	-	**
77	1582-09-8	totál C or COD/3) Trifluralin		1	1	5	10 000
78	1330-20-7	Xylenes	-	200(as	200(as	200(as	10 000
79		Chlo rides (as tót al Cl)		BTEX) a/ 2 millión	BTEX) a/ 2 millión	BTEX) a/ 2 millión	10 000c/
80		Chlorine and inorganic compounds	10 000	-	-	-	10 000
81	1332-21-4	(as HC1) Asbestos	1	1	1	10	10 000
82		Cyanides (as totál CN)	-	50	50	500	10 000
83		Fluo rides (as totál F)	-	2 000	2 000	10 000	10 000c/
84		Fluorine and inorganic compounds	5 000	-	-	-	10 000
85	74-90-8	(as HF) Hydrogen cyanide (HCN)	200				10 000
86		Particulate matter (PMio)	50 000	-	-	_	*
25
Explanatorv notes:
The CAS number of the pollutant means the precise identifier in Chemical Abstracts
Service.
Column 1 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph 1 (a)(i) and (iv). If the
threshold n a given sub-column (air, water or land) is exceeded, reporting of releases or, fór
pollutants in waste water estined fór waste-water treatment, transfers to the environmental
médium referred to in that sub-column is equired with respect to the facility in question, fór
those Parties which have opted fór a system of reporting ursuant to article 7, paragraph 1 (a).
Column 2 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph 1 (a)(ii). If the
threshold in this coumn is exceeded fór a given pollutant, reporting of the off-site transfer of
that pollutant is required with espect to the facility in question, fór those Parties which have
opted fór a system of reporting pursuant to rticle 7, paragraph 1 (a)(ii).
Column 3 contains the thresholds referred to in article 7, paragraph (l)(b). If the threshold
in this
column is exceeded fór a given pollutant, reporting of the releases and off-site transfers of that
pollutant is equired with respect to the facility in question, fór those Parties which have opted
fór a system of reporting ursuant to article 7, paragraph 1 (b).
A hyphen (-) indicates that the parameter in question does nőt trigger a reporting
requirement.
An asterisk (*) indicates that, fór this pollutant, the release threshold in column (l)(a) is to
be used ather than a manufacture, process or use threshold.
A double asterisk (**) indicates that, fór this pollutant, the release threshold in column
(l)(b) is to be séd rather than a manufacture, process or use threshold.
Footnotes:
a/ Single pollutants are to be reported if the threshold fór BTEX (the sum parameter of
benzene, oluene, ethyl benzene, xylene) is exceeded.
b/ Polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs) are to be measured as benzo(a)pyrene (50-
32-8), enzo(b)fluoranthene (205-99-2), benzo(k)fluoranthene (207-08-9), indeno( 1,2,3-
cd)pyrene (193-39-5) (derived rom the Protocol on Persistent Organic Pollutants to the
Convention on Long-range Transboundary Air Pollution).
c/ As inorganic compounds.
26
Annex III
PART A
DISPOSAL OPERATIONS (‘D’)
-	Deposit intő or onto land (e.g. landfill)
-	Land treatment (e.g. biodegradation of liquid or sludgy discards in soils)
-	Deep injection (e.g. injection of pumpable discards intő wells, salt domes or naturally
occurring epositories)
-	Surface impoundment (e.g. piacement of liquid or sludge discards intő pits, ponds or
lagoons)
-	Specially engineered landfill (e.g. piacement intő lined discrete cells which are capped and
isolated rom one another and the environment)
-	Release intő a water body except seas/oceans
-	Release intő seas/oceans including sea-bed insertion
-	Biological treatment nőt specified elsewhere in this annex which results in final compounds
or ixtures which are discarded by means of any of the operations specified in this part
-	Physico-chemical treatment nőt specified elsewhere in this annex which results in final
compounds or ixtures which are discarded by means of any of the operations specified in
this part (e.g. evaporation, rying, calcination, neutralization, precipitation)
-	Incineration on land
-	Incineration at sea
-	Permanent storage (e.g. emplacement of containers in a mine)
-	Blending or mixing prior to submission to any of the operations specified in this part
-	Repackaging prior to submission to any of the operations specified in this part
-	Storage pending any of the operations specified in this part
PART B
RECOVERY OPERATIONS (‘R’)
-	Use as a fuel (other than in direct incineration) or other means to generate energy
-	Solvent reclamation/regeneration
-	Recycling/reclamation of organic substances which are nőt used as solvents
-	Recycling/reclamation of metals and metál compounds
-	Recycling/reclamation of other inorganic materials
-	Regeneration of acids or bases
-	Recovery of components used fór pollution abatement
-	Recovery of components írom catalysts
-	Used oil re-refining or other reuses of previously used oil
-	Land treatment resulting in benefit to agriculture or ecological improvement
-	Uses of residual materials obtained from any of the recovery operations specified above in
this part
-	Exchange of wastes fór submission to any of the recovery operations specified above in this
part
-	Accumulation of material intended fór any operation specified in this part
27
Annex IV
ARBITRATION
1.	In the event of a dispute being submitted fór arbitration pursuant to article 23,
paragraph 2, of this rotocol, a party or parties shall notify the other party or parties to the
dispute by diplomatic means as well s the secretariat of the subject matter of arbitration and
indicate, in particular, the articles of this Protocol hőse interpretation or application is at issue.
The secretariat shall forward the information received to all arties to this Protocol.
2.	The arbitral tribunal shall consist of three members. Both the claimant party or parties
and the other party or parties to the dispute shal 1 appoint an arbitrator, and the two arbitrators
so appointed shall designate by common agreement the third arbitrator, who shall be the
president of the arbitral tribunal. The latter shall nőt be a national of one of the parties to the
dispute, nor have his or her usual piacé of residence in the territory of one of these parties, nor
be employed by any of them, nor have dealt with the case in any other capacity.
3.	If the president of the arbitral tribunal has nőt been designated within two months of
the appointment of the second arbitrator, the Executive Secretary of the Economic
Commission fór Europe shall, at the request of either party to the dispute, designate the
president within a further two -month period.
4.	If one of the parties to the dispute does nőt appoint an arbitrator within two months of
the notification referred to in paragraph 1, the other party may so inform the Executive
Secretary of the Economic Commission fór Europe, who shall designate the president of the
arbitral tribunal within a further two-month period. Upon designation, the president of the
arbitral tribunal shall request the party which has nőt appointed an arbitrator to do so within
two months. If it fails to do so within that period, the president shall so inform the Executive
Secretary of the Economic Commission fór Europe, who shall make this appointment within a
further two -month period.
5.	The arbitral tribunal shall render its decision in accordance with intemational law and
the provisions of this Protocol.
6.	Any arbitral tribunal constituted under the provisions set out in this annex shall draw
up its own rules of procedure.
7.	The decisions of the arbitral tribunal, both on procedure and on substance, shall be
taken by majority vote of its members.
8.	The tribunal may take all appropriate measures to establish the facts.
9.	The parties to the dispute shall facilitate the work of the arbitral tribunal and, in
particular, using all means at their disposal, shall:
(a)	Provide it with all relevant documents, facilities and information;
(b)	Enable it, where necessary, to call witnesses or experts and récéivé their evidence.
28
10.	The parties and the arbitrators shall protect the confidentiality of any information that
they récéivé in confidence during the proceedings of the arbitral tribunal.
11.	The arbitral tribunal may, at the request of one of the parties, recommend interim
measures of protection.
12.	If one of the parties to the dispute does nőt appear before the arbitral tribunal or fails to
defend its case, the other party may request the tribunal to continue the proceedings and to
render its final decision. Absence of a party or failure of a party to defend its case shall nőt
constitute a bar to the proceedings. Before rendering its final decision, the arbitr al tribunal
must satisfy itself that the claim is well founded in fact and law.
13.	The arbitral tribunal may hear and determine counterclaims arising directly out of the
subject matter of the dispute.
14.	Unless the arbitral tribunal determines otherwise because of the particular
circumstances of the case, the expenses of the tribunal, including the remuneration of its
members, shall be bome by the parties to the dispute in equal shares. The tribunal shall keep a
record of all its expenses, and shall furnish a final statement thereof to the parties.
15.	Any Party to this Protocol which has an interest of a legal natúré in the subject matter
of the dispute, and which may be affected by a decision in the case, may intervene in the
proceedings with the consent of the tribunal.
16.	The arbitral tribunal shall render its award within five months of the date on which it is
established, unless it finds it necessary to extend the time limit fór a period which should nőt
exceed five months.
17.	The award of the arbitral tribunal shall be accompanied by a statement of reasons. It
shall be final and binding upon all parties to the dispute. The award will be transmitted by the
arbitral tribunal to the parties to the dispute and to the secretariat. The secretariat will forward
the information received to all Parties to this Protocol.
18.	Any dispute which may arise between the parties conceming the interpretation or
execution of the award may be submitted by either party to the arbitral tribunal which made
the awar d or, if the latter cannot be seized thereof, to another tribunal constituted fór this
purpose in the same manner as the first.”
29
„Jegyzőkönyv
a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról
E jegyzőkönyv részes felei,
emlékeztetve az 1998. évi a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a
nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való
jog biztosításáról szóló egyezmény (az Aarhusi Egyezmény) 5. cikke (9) bekezdésére és 10.
cikke (2) bekezdésére,
felismerve, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások fontos
mechanizmust jelentenek a vállalatok felelősségre vonhatóságának fokozása, a szennyezés
csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása szempontjából az Aarhusi Egyezmény
részes feleinek első találkozóján elfogadott luccai nyilatkozatban megállapítottak szerint,
tekintettel az 1992. évi a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 10. alapelvére,
tekintettel ugyancsak az Egyesült Nemzetek 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló
konferenciáján elfogadott alapelvekre és kötelezettségvállalásokra, különösen az „Agenda 21”
19.	fejezetének rendelkezéseire,
tudomásul véve az „Agenda 21” További Alkalmazásának Programját, amely az Egyesült
Nemzetek Közgyűlésének tizenkilencedik rendkívüli ülésén került elfogadásra 1997-ben, és
amely felhív — többek között - a nemzeti kapacitások és képességek növelésére az
információgyűjtés, feldolgozás és terjesztés tekintetében, annak érdekében, hogy lehetővé
váljon a nyilvános hozzáférés a környezeti kérdésekre vonatkozó információkhoz a megfelelő
eszközökön keresztül,
tekintettel a 2002. évi Fenntartható Fejlődési Világ-csúcstalálkozó végrehajtási tervére,
amely szorgalmazza a koherens, integrált információ kialakítását a kémiai anyagokról, mint
például a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokon keresztül,
figyelembe véve a kémiai biztonsággal foglalkozó kormányközi fórum munkáját, különösen
a 2000. évi, a kémiai biztonságról szóló bahiai nyilatkozatot, a 2000. év utáni cselekvési
prioritásokat és a szennyezőanyag-kibocsátási és-szállítási nyilvántartási/emissziós jegyzék
akciótervet,
figyelembe véve ugyancsak a kémiai anyagok megfelelő kezelésének szervezetek közötti
programj a keretében végzett tevékenységeket,
figyelembe véve továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet munkáját,
különösen a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások alkalmazásáról szóló
tanácsi ajánlását, amelyben a Tanács felhívja a tagországokat, hogy hozzák létre és tegyék
nyilvánosan elérhetővé a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokat,
azzal a kívánsággal, hogy egy olyan mechanizmust biztosítsanak, amely hozzájárul a
jelenlegi és a jövőbeni generációk minden tagjának azon jogához, hogy egészségének és
jólétének megfelelő környezetben éljen, a nyilvánosan hozzáférhető környezeti információs
rendszerek kifejlesztésének biztosításán keresztül,
azzal a kívánsággal is, hogy biztosítsák, hogy az ilyen rendszerek kifejlesztésénél
figyelembe veszik a fenntartható fejlődéshez hozzájáruló elveket, úgymint az 1992. évi, a
környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott
elővigyázatossági megközelítést,
felismerve az összefüggést a megfelelő környezeti információs rendszerek és az Aarhusi
Egyezményben foglalt jogok gyakorlása között,
megállapítva az együttműködés szükségességét a szennyező anyagokra és hulladékokra
vonatkozó más nemzetközi kezdeményezésekkel, beleértve a 2001. évi, a környezetben
tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezményt és az 1989.
30
évi, a veszélyes hulladékok határon keresztüli szállításának ellenőrzéséről és
ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt,
felismerve, hogy az ipari üzemek üzemeltetéséből és egyéb forrásokból származó
szennyezés és hulladék mennyiségének minimalizálására irányuló integrált megközelítés
célkitűzéseinek magas szintű védelmet kell biztosítaniuk a környezet egésze számára, a
fenntartható és környezetileg megfelelő fejlődés felé kell vinniük, és védeniük kell a jelenlegi
és a jövőbeni generációk egészségét,
meggyőződve a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások - mint a
környezeti teljesítmény javítása előmozdítására, és a közösségekbe kibocsátott, valamint az
azokba és az azokon keresztül szállított szennyező anyagokra vonatkozó információkhoz való
nyilvános hozzáférés biztosítására szolgáló, valamint a kormányzatok által a trendek nyomon
követésére, a szennyezés csökkentésében elért előrehaladás bemutatására, bizonyos
nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenőrzésére, a prioritások meghatározására
és a környezeti politikákon és programokon keresztül elért előrehaladás értékelésére használt
költséghatékony eszközök - értékéről,
azzal a hittel, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások
kézzelfogható előnyöket hozhatnak az ipar számára a szennyező anyagok javított kezelése
révén,
megállapítva a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások adatainak az
egészségügyi, környezeti, demográfiai, gazdasági és egyéb típusú vonatkozó információkkal
kombináltan, a potenciális problémák jobb megértése, a kényes pontok azonosítása, megelőző
és kockázatcsökkentő intézkedések megtétele, valamint a környezetgazdálkodási prioritások
meghatározása céljából történő felhasználásának lehetőségeit,
felismerve az azonosított vagy azonosítható természetes személyek magánélete védelmének
jelentőségét a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak bejelentett
információk feldolgozása során az adatvédelemmel kapcsolatos vonatkozó nemzetközi
szabványoknak megfelelően,
felismerve ugyancsak a jelentőségét a nemzetközileg kompatibilis szennyezőanyag-
kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszerek kifejlesztésének az adatok
összehasonlíthatóságának növelése érdekében,
megállapítva, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának sok tagállama,
az Európai Közösség és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás részes felei
tesznek azért, hogy különböző forrásokból adatokat gyűjtsenek a szennyezőanyag-
kibocsátásokról és -szállításokról, és hogy ezeket az adatokat nyilvánosan elérhetővé tegyék,
és felismerve különösen, hogy ezen a területen bizonyos országok hosszú és értékes
tapasztalattal rendelkeznek,
figyelembe véve a létező kibocsátási nyilvántartásokban alkalmazott eltérő megközelítési
módokat és az ismétlések elkerülésének szükségességét, és így felismerve, hogy bizonyos
fokú rugalmasságra van szükség,
sürgetve a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások progresszív
kialakítását,
sürgetve a kapcsolat megteremtését a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási
nyilvántartások és a nyilvános érdeklődésre számot tartó egyéb kibocsátásokra vonatkozó
információs rendszerek között,
31
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKBEN:
1.	cikk
Célkitűzés
E jegyzőkönyv célkitűzése az információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése a
koherens, integrált, országos szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak
(PRTR-eknek) az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően történő létrehozása révén, ami
elősegítheti a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való
részvételét, valamint hozzájárulhat a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez.
2.	cikk
F ogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
1.	„fél”: ha a szöveg másként nem jelzi, egy állam vagy egy - a 24. cikkben említett -
regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a jegyzőkönyvet magára nézve kötelezően
elfogadta, és amely vonatkozásában a jegyzőkönyv hatályos;
2.	„egyezmény”: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a
nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való
jog biztosításáról szóló egyezmény, kelt Aarhusban, Dániában, 1998. június 25-én;
3.	„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és - a nemzeti
jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban - azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai;
4.	„üzem”: ugyanazon a telephelyen vagy szomszédos telephelyeken lévő egy vagy több
létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy tulajdonol vagy üzemeltet;
5.	„illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más - az adott fél
által a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszer kezelésére
kijelölt - illetékes szerv vagy szervek;
6.	„szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a
környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő
kijutásakövetkeztében;
7.	„kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen - akár
szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű akár nem rutinszerű - emberi
tevékenységeredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást,
elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatorna hálózaton
keresztül;
8.	„elszállítás a telephelyről”: az ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánt hulladéknak és a
szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra
történő szállítása;
9.	„diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a
földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti
elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a
jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;
10.	a „nemzeti” és az „országos” kifejezés - azon felek jegyzőkönyv szerinti
kötelezettségeinek vonatkozásában, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek - a
szóban forgó régióra vonatkozik, eltérő jelzés hiányában;
11.	„hulladék”: olyan anyagok vagy tárgyak, amelyeket:
a)	ártalmatlanítottak vagy hasznosítottak;
32
b)	ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánnak; vagy
c)	ártalmatlanításukat vagy hasznosításukat a nemzeti jogszabályok előírják;
12.	„veszélyes hulladék”: a nemzeti jogszabályok által veszélyesként meghatározott
hulladék;
13.	„egyéb hulladék”: hulladék, amely nem veszélyes hulladék;
14.	„szennyvíz”: a nemzeti jog szabályozása alá eső anyagokat vagy tárgyakat tartalmazó
használt víz.
3.	cikk
Általános rendelkezések
(1)	Mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási, szabályozási és egyéb intézkedéseket,
és a megfelelő végrehajtási intézkedéseket, e jegyzőkönyv intézkedései alkalmazása céljából.
(2)	E jegyzőkönyv rendelkezései nem befolyásolják valamely fél azon jogát, hogy az e
jegyzőkönyv által előírtnál átfogóbb vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető
szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást tartson fenn vagy vezessen be.
(3)	Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak megkövetelése érdekében,
hogy egy üzem alkalmazottait és a nyilvánosság tagjait, akik bejelentik az e jegyzőkönyvet
végrehajtó nemzeti jogszabályoknak a üzem által történő megszegését a közhatóságoknak, ne
sújtsák büntetéssel, ne háborgassák vagy zaklassák az üzem vagy a közhatóságok által a
jogsértés bejelentésére irányuló cselekedeteik miatt.
(4)	E jegyzőkönyv végrehajtása során mindegyik fél számára az 1992. évi, a környezetről és
a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott elővigyázatossági
megközelítés az irányadó.
(5)	A jelentéstétel ismétlődéseinek csökkentése érdekében a szennyezőanyag-kibocsátási és
-szállítási nyilvántartási rendszereket a keresztülvihető mértékig integrálni lehet a meglévő
információforrásokkal, úgymint az engedélyeztetéshez vagy a működési engedélyekhez
kapcsolódó jelentéstételi mechanizmusokkal.
(6)	A felek törekszenek a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások
közötti konvergencia elérésére.
4.	cikk
A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási
rendszer alapvető elemei
E jegyzőkönyvnek megfelelően mindegyik fél létrehoz és fenntart egy nyilvánosan
hozzáférhető nemzeti szennyezőanyagkibocsátási és -szállítási nyilvántartást, amely:
a)	üzemspecifikus a pontszerű forrásokra vonatkozó jelentések tekintetében;
b)	biztosítja a jelentéstételt a diffúz források vonatkozásában;
c)	szennyezőanyag-specifikus vagy hulladék-specifikus, ahogy megfelelő;
d)	több közegre vonatkozik, különbséget téve a levegőbe, a talajba és a vízbe történő
kibocsátás között;
e)	tartalmazza a szállítással kapcsolatos információkat;
f)	időszakos, kötelező jelentéstételen alapul;
g)	szabványosított és aktuális adatokat, korlátozott számú szabványosított jelentéstételi
küszöböt és korlátozott rendelkezéseket - ha vannak egyáltalán - tartalmaz a bizalmasság
érdekében;
33
h)	koherens, felhasználóbarátra tervezett és nyilvánosan hozzáférhető, beleértve az
elektronikus formában történő hozzáférést is;
i)	lehetővé teszi a kialakításában és módosításában való nyilvános részvételt; és
j) az illetékes hatóság által fenntartott strukturált, számítógépes adatbázis vagy több
összekapcsolt adatbázis.
5.	cikk
Tervezés és felépítés
(1)	Mindegyik fél biztosítja, hogy a 4. cikkben említett nyilvántartásban tárolt adatok
összesített és nem összesített formában egyaránt szerepeljenek, annak érdekében, hogy a
kibocsátások és a szállítások visszakereshetők és azonosíthatók legyenek az alábbiak szerint:
a)	üzem és annak földrajzi elhelyezkedése;
b)	tevékenység;
c)	tulajdonos vagy üzemeltető, és - ahogy megfelelő - vállalat;
d)	szennyező anyag vagy hulladék, ahogy megfelelő;
e)	az egyes környezeti közegek, amelyekbe a szennyező anyag kibocsátásra kerül; és
f)	a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a szállítás célállomása és -
amennyiben megfelelő - hulladék esetében az ártalmatlanítási vagy hasznosítási művelet.
(2)	Mindegyik fél biztosítja azt is, hogy az adatok visszakereshetők és azonosíthatók
legyenek a nyilvántartásban szereplő diffúz források szerint.
(3)	Mindegyik fél a jövőbeni bővítési lehetőségének figyelembevételével tervezi meg a
nyilvántartását, valamint úgy, hogy legalább tíz jelentéstételi évre visszamenőleg biztosítva
legyen a jelentett adatok nyilvános hozzáférése.
(4)	A nyilvántartás úgy kerül megtervezésre, hogy a nyilvánosság számára a lehető
legkönnyebb legyen ahhoz elektronikus úton - például interneten - keresztül hozzáférni. A
tervezésnek lehetővé kell tennie, hogy normál működési feltételek mellett a nyilvántartásban
tárolt információk elektronikus úton folyamatosan és azonnal rendelkezésre álljanak.
(5)	Mindegyik félnek meg kell adnia a nyilvántartásában a vonatkozó, létező, nyilvánosan
hozzáférhető, környezetvédelmi tárgyú adatbázisaival való kapcsolatot biztosító
hivatkozásokat.
(6)	Mindegyik fél megadja a nyilvántartásában a jegyzőkönyv más részes felei és -
amennyiben kivitelezhető - egyéb országok szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási
nyilvántartásaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.
6.	cikk
A nyilvántartás hatóköre
(1)	Mindegyik fél biztosítja, hogy nyilvántartása információkat tartalmaz az alábbiakról:
a)	a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezőanyag-kibocsátások;
b)	a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles telephelyről történő elszállítások; és
c)	a 7. cikk (4) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezőanyag-kibocsátások diffúz
forrásokból.
(2)	A nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítása és e
jegyzőkönyv alkalmazása során szerzett tapasztalatok felmérése után, és a vonatkozó
nemzetközi folyamatok figyelembevételével, a felek találkozója áttekinti az e jegyzőkönyv
szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, és azok továbbfejlesztése szempontjából mérlegeli az
alábbi kérdéseket:
34
a)	az I. mellékletben meghatározott tevékenységek felülvizsgálata;
b)	a II. mellékletben meghatározott szennyező anyagok felülvizsgálata;
c)	az I. és II. mellékletben feltüntetett küszöbök felülvizsgálata; és
d)	egyéb vonatkozó szempontok bevonása, mint például a telephelyen belüli szállításokra,
tárolásra vonatkozó információk, a diffúz forrásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek
meghatározása vagy a szennyező anyagok e jegyzőkönyvbe történő felvételére vonatkozó
kritériumok megállapítása.
7.	cikk
Jelentéstételi követelmények
(1)	Mindegyik fél vagy:
a)	megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy
üzemeltetőjétől, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez
az I. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó kapacitásküszöbön felül, és:
i.	a II. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó
küszöbértékeket meghaladó mennyiségben bocsát ki valamely, a II. mellékletben
meghatározott szennyező anyagot;
ii.	a II. melléklet 2. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó
mennyiségben szállít telephelyen kívülre valamely, a II. mellékletben meghatározott
szennyező anyagot, amennyiben a fél a szállításokra vonatkozóan a szennyezőanyag-
specifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint;
iii.	évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladékot vagy 2 000 tonnát
meghaladó egyéb hulladékot szállít telephelyen kívülre, amennyiben a fél a szállításokra
vonatkozóan a hulladékspecifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint;
vagy
iv.	a II. melléklet l.b. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó
mennyiségben szállít telephelyen kívülre szennyvízkezelésre szánt szennyvízben valamely - a
II.	mellékletben meghatározott - szennyező anyagot, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra
vagy üzemeltetőre vonatkozóan a (2) bekezdésnek megfelelően előírt kötelezettségeknek;
vagy
b)	megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy
üzemeltetőjétől, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez
az I. melléklet 2. oszlopában meghatározott alkalmazotti létszám-küszöbön vagy afelett, és
gyárt, feldolgoz vagy felhasznál valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyező
anyagot a II. melléklet 3. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó
mennyiségben, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra vagy üzemeltetőre vonatkozóan a (2)
bekezdésnek megfelelően előírt kötelezettségeknek.
(2)	Mindegyik fél megköveteli az (1) bekezdésben említett üzem tulajdonosától vagy
üzemeltetőjétől, hogy benyújtsa az (5) és (6) bekezdésben meghatározott információkat az
azokban foglalt követelményeknek megfelelően azon szennyező anyagokra és hulladékokra
vonatkozóan, melyek tekintetében a küszöbértékeket túllépték.
(3)	E jegyzőkönyv célkitűzésének elérése érdekében, az egyes felek eldönthetik, hogy egy
adott szennyező anyag vonatkozásában a kibocsátásküszöböt vagy a gyártási, feldolgozási
vagy felhasználási küszöböt alkalmazzák, feltéve, hogy ezzel növelik a kibocsátásokra vagy a
szállításokra vonatkozóan a nyilvántartásukban rendelkezésre álló releváns információ
mennyiségét.
(4)	Mindegyik fél biztosítja, hogy a (7) és (8) bekezdésben meghatározott diffúz forrásokból
származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat a nyilvántartásába történő
35
felvételük céljából az illetékes hatósága összegyűjtse, vagy kijelöl egy vagy több közhatóságot
vagy illetékes szervet az összegyűjtésükre.
(5)	Mindegyik fél megköveteli a (2) bekezdés szerint jelentéstételre kötelezett üzemek
tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy megadják és benyújtsák az alábbi információkat az
illetékes hatóságának üzemspecifikus alapon:
a)	a jelentést tevő üzem megnevezése, címe, földrajzi elhelyezkedése és a tevékenysége
vagy tevékenységei, és a tulajdonos vagy üzemeltető, és - ahogy megfelelő - a vállalat
megnevezése;
b)	mindegyik - a (2) bekezdés szerint jelentésköteles - szennyezőanyag megnevezése és
numerikus azonosítója;
c)	mindegyik - a (2) bekezdés szerint jelentésköteles - szennyezőanyagnak a üzemből a
környezetbe kibocsátott mennyisége a jelentéstételi évben, mind összesítve, mind lebontva
levegőbe, vízbe vagy talajba - beleértve a föld alatti befecskendezést - történő kibocsátásra;
d)	vagy:
i.	mindegyik - a (2) bekezdés szerint jelentésköteles - szennyezőanyagnak a telephelyről
elszállított mennyisége a jelentéstételi évben, megkülönböztetve az ártalmatlanításra és a
hasznosításra elszállított mennyiségeket, és a szállítmányokat befogadó üzem megnevezése és
címe; vagy
ii.	a (2) bekezdés szerint jelentésköteles hulladéknak a telephelyről elszállított mennyisége a
jelentéstételi évben, megkülönböztetve a veszélyes hulladékot és az egyéb hulladékot, bármely
hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet esetében „R”-rel, illetve „D”-vel jelezve, hogy a
hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e a III. mellékletnek megfelelően,
valamint veszélyes hulladék határon át történő szállítása esetén a hulladék ártalmatlanítójának
vagy hasznosítójának és a szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási vagy hasznosítási
telephely megnevezése és címe;
e)	mindegyik szennyvízben lévő - a (2) bekezdés szerint jelentésköteles -
szennyezőanyagnak a telephelyről elszállított mennyisége a jelentéstételi évben; és
f)	a c)-e) albekezdésben említett információknak a 9. cikk (2) bekezdése szerint történő
beszerzésénél felhasznált módszertan típusa, feltüntetve, hogy az információk mérésekre,
számításokra vagy becslésre vannak alapozva.
(6)	Az (5) bekezdés c)-e) albekezdésében említett információk magukban foglalják a
mindennapi tevékenységekből és a rendkívüli eseményekből fakadó kibocsátásokra és
szállításokra vonatkozó információkat.
(7)	Mindegyik fél megjeleníti a nyilvántartásában, megfelelő térbeli bontásban, a diffúz
forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat, amelyek
esetében az adott fél állapítja meg, hogy az adatokat a vonatkozó hatóságok gyűjtik össze, és
azok gyakorlatilag felvehetők a nyilvántartásba. Amennyiben az adott fél azt állapítja meg,
hogy ilyen adatok nincsenek, akkor intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyezőanyagok diffúz
forrásokból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére a nemzeti
prioritásaival összhangban.
(8)	A (7) bekezdésben említett információk magukban foglalják az információk
beszerzésénél felhasznált módszertan típusát.
8.	cikk
Jelentéstételi ciklus
(1)	Mindegyik fél biztosítja, hogy az információk, amelyeket a nyilvántartásának
tartalmaznia kell, nyilvánosan hozzáférhetők, összeállításuk és bemutatásuk a nyilvántartásban
naptári évek szerint történik. A jelentéstételi év az a naptári év, amelyre az adott információ
36
vonatkozik. Mindegyik fél esetében az első jelentéstételi év a jegyzőkönyvnek az adott fél
esetében történő hatályba lépését követő naptári év. A 7. cikk szerint előírt jelentéstételre
évente kerül sor. A második jelentéstételi év azonban lehet az első jelentéstételi évet követő
második naptári év.
(2)	Mindegyik fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az
információk az egyes jelentéstételi évek végétől számított tizenöt hónapon belül bekerüljenek
a nyilvántartásába. Az első jelentéstételi évre vonatkozó információk azonban a szóban forgó
jelentéstételi év végétől számított két éven belül kerülnek be a nyilvántartásába.
(3)	Mindegyik fél, amely regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az adott
jelentéstételi évre vonatkozó információk bekerüljenek a nyilvántartásába hat hónappal azután,
hogy a feleknek, amelyek nem regionális gazdasági integrációs szervezetek, ezt meg kell
tenniük.
9.	cikk
Adatgyűjtés és nyilvántartásba vétel
(1)	Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk jelentéstételi követelményei alá tartozó üzemek
tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy összegyűjtsék - az alábbi (2) bekezdéssel
összhangban és megfelelő gyakorisággal - a üzemnek a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó
kibocsátásai és telephelyen kívülre történő szállításai meghatározásához szükséges adatokat,
és hogy azon adatok dokumentációját, amelyekből a jelentésben foglalt információk
származtak, az illetékes hatóságok számára rendelkezésre tartsák öt éven keresztül, a
vonatkozó jelentéstételi év végétől számítva. E dokumentáció leírja az adatgyűjtésnél
felhasznált módszertant is.
(2)	Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó üzemek
tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy a rendelkezésre álló legjobb információkat
használják fel, melyek magukban foglalhatnak monitoring adatokat, emissziós tényezőket,
tömegegyensúly-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki
szakvéleményeket és egyéb módszereket. Adott esetben ezt a nemzetközileg elfogadott
módszereknek megfelelően kell elvégezni.
10.	cikk
Minőségfelmérés
(1)	Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéstételi követelmények
alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy biztosítsák az általuk jelentett
információk minőségét.
(2)	Mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatok az illetékes hatóság
általi minőségfelmérés alá esnek, különös tekintettel a teljességükre, következetességükre és
hitelességükre, figyelembe véve minden olyan útmutatást, melyek a felek találkozója által
kerülhetnek kidolgozásra.
11.	cikk
Nyilvános hozzáférés az információhoz
(1)	Mindegyik fél biztosítja a nyilvános hozzáférést a szennyezőanyag-kibocsátási és -
szállítási nyilvántartásában szereplő információkhoz, az érdeklődés kinyilvánításának
37
szükségessége nélkül, és e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, elsősorban annak
biztosítása révén, hogy a nyilvántartása gondoskodik a nyilvános telekommunikációs
hálózatokon keresztül történő közvetlen elektronikus hozzáférésről.
(2)	Amennyiben a nyilvántartásában szereplő információkhoz nyilvánosan nem lehet
könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél biztosítja, hogy az illetékes
hatósága kérésre kiszolgáltatja az adott információt bármilyen egyéb hatékony módon, a
lehető leghamarabb, és legkésőbb a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.
(3)	A (4) bekezdésre is figyelemmel, mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásában
szereplő információkhoz való térítésmentes hozzáférést.
(4)	Mindegyik fél engedélyezheti, hogy az illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett
specifikus információ reprodukálásáért és postázásáért díjat számoljon fel, de az ilyen díj nem
haladja meg az indokolt összeget.
(5)	Amennyiben a nyilvántartásában szereplő információkhoz nyilvánosan nem lehet
könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél lehetővé teszi a
nyilvántartásához való elektronikus hozzáférést nyilvánosan hozzáférhető helyszíneken,
például közkönyvtárakban, önkormányzatok hivatalaiban vagy egyéb megfelelő helyeken.
12.	cikk
Bizalmasság
1.	Mindegyik fél felhatalmazhatja az illetékes hatóságot, hogy bizalmasan kezelje a
nyilvántartásban szereplő információkat, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala
kedvezőtlenül befolyásolná:
a)	a nemzetközi kapcsolatokat, az ország védelmét vagy a közbiztonságot;
b)	az igazságszolgáltatás menetét, valamely személy igazságos tárgyaláshoz való jogát,
valamely közhatóság azon jogát, hogy bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálatot folytasson le;
c)	a kereskedelmi és ipari információk bizalmasságát, amennyiben az ilyen bizalmasságot
törvény védi a jogos gazdasági érdekek védelmezése céljából;
d)	a szellemi tulajdonjogokat; vagy
e)	egy természetes személyre vonatkozó személyes adatok és/vagy akták bizalmasságát, ha
az adott személy nem járult hozzá az információk nyilvánosságra hozatalához, amennyiben az
ilyen bizalmasságot biztosítja a nemzeti jog.
A bizalmasság előbbiekben említett okai korlátozó módon kerülnek érteim présre
figyelembe véve a nyilvánosságra hozatallal szolgált közérdeket, és hogy az információ a
környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozik-e.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja keretében, megfontolás tárgyát képezi a kibocsátásokra
vonatkozó minden olyan információnak a nemzeti jog szerinti nyilvánosságra hozatala, amely
a környezet védelme szempontjából releváns.
(3)	Valahányszor bizalmasan kezelnek információkat az (1) bekezdésnek megfelelően, a
nyilvántartás jelzi, hogy milyen típusú információt tartottak vissza, például általános kémiai
információ szolgáltatásával, ha lehetséges, és hogy milyen okból tartották vissza.
38
13. cikk
A nyilvánosság részvétele a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási
és -szállítási nyilvántartások kialakításában
(1)	Mindegyik fél megfelelő lehetőségeket biztosít a nyilvánosság részvételére a nemzeti
szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakításában a nemzeti jog keretén
belül.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában, mindegyik fél lehetőséget biztosít a nemzeti
szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakítása tekintetében javasolt
intézkedésekre vonatkozó információkhoz való szabad nyilvános hozzáférésre és a
döntéshozatali folyamat szempontjából releváns megjegyzések, információk, elemzések vagy
vélemények benyújtására, valamint a megfelelő hatóság kellő figyelmet fordít az ilyen
nyilvános hozzászólásokra.
(3)	Mindegyik fél biztosítja, hogy amikor döntés születik a nyilvántartása létrehozásáról
vagy annak jelentős megváltoztatásáról, a döntésre és az azt megalapozó megfontolásokra
vonatkozó információk nyilvánosan rendelkezésre álljanak a kellő időben.
14.	cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása
(1)	Mindegyik fél - a nemzeti jogrendje keretén belül - biztosítja, hogy az olyan
személynek, aki úgy véli, hogy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti információkérelmét
figyelmen kívül hagyták, jogtalanul elutasították, nem válaszolták meg - részben vagy teljes
egészében - kielégítően, vagy egyéb tekintetben nem kezelték a szóban forgó bekezdésnek
megfelelően, lehetősége legyen felülvizsgálati eljárásra bíróság, vagy valamely más, törvény
által létrehozott független és pártatlan testület előtt.
(2)	Az (1) bekezdés követelményei nem sértik a felek azon jogait és kötelezettségeit, melyek
az egymás közötti szerződéseik értelmében állnak fenn és érintik e cikk tárgykörét.
15.	cikk
Kapacitásépítés
(1)	Mindegyik fél előmozdítja, hogy a nyilvánosság tájékozott legyen a szennyezőanyag-
kibocsátási és -szállítási nyilvántartásával kapcsolatban, valamint biztosítja, hogy segítséget és
útmutatást kapjon a nyilvántartáshoz való hozzáférés és az abban szereplő információk
felhasználása vonatkozásában.
(2)	Mindegyik fél megfelelő kapacitásépítést és útmutatást biztosít az illetékes hatóságok és
szervek számára annak érdekében, hogy támogassa azokat az e jegyzőkönyv szerinti feladataik
elvégzésében.
16.	cikk
Nemzetközi együttműködés
(1)	A felek együttműködnek egymással és segítik egymást, ahogy megfelelő:
a)	az e jegyzőkönyv célkitűzéseit támogató nemzetközi tevékenységekben;
39
b)	az érintett felek közötti kölcsönös megállapodás alapján, a nemzeti rendszerek e
jegyzőkönyv szerinti kivitelezésében;
c)	az e jegyzőkönyv szerinti, a határvidékeken történő kibocsátásokra és szállításokra
vonatkozó információk megosztásában; és
d)	az e jegyzőkönyv szerinti, a felek közötti szállításokra vonatkozó információk
megosztásában.
(2)	A felek elősegítik az egymás közötti és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel való
együttműködést - ahogy megfelelő hogy előmozdítsák:
a)	a nyilvánosság tájékozottságát nemzetközi szinten;
b)	a technológia-átadást; és
c)	a szaktanácsadás-nyújtást azon felek esetében, amelyek fejlődő országok, vagy amelyek
gazdasága átalakuláson megy keresztül, az e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben.
17.	cikk
A felek találkozója
(1)	A felek találkozója létrehozásra kerül. Első ülését e jegyzőkönyv hatálybalépésétől
számított két éven belül összehívják. Ezt követően a felek találkozójának rendes üléseit az
egyezmény részes felei rendes találkozói után vagy azokkal párhuzamosan tartják, hacsak
másként nem határoznak e jegyzőkönyv részes felei. A felek találkozója rendkívüli ülést tart,
ha erről döntés születik egy rendes ülés során, vagy valamely fél írásbeli kérésére, feltéve,
hogy annak az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára által valamennyi féllel történő
közlésétől számított hat hónapon belül, a szóban forgó kérést e felek legalább egyharmada
támogatja.
(2)	A felek találkozója folyamatosan felülvizsgálja e jegyzőkönyv végrehajtását és
fejlesztését a felek rendszeres jelentései alapján, és ezt a célt szem előtt tartva:
a)	felülvizsgálja a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítását, és
előmozdítja progresszív erősödésüket és konvergenciájukat;
b)	útmutatásokat határoz meg annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felek jelentést
tegyenek neki, törekedve az e tekintetben kifejtett erőfeszítések átfedésének elkerülésére;
c)	létrehoz egy munkaprogramot;
d)	mérlegeli és - amennyiben helyénvaló - elfogadja a nemzetközi együttműködés erősítését
célzó intézkedéseket aló. cikknek megfelelően;
e)	olyan kisegítő testületeket hoz létre, amelyeket szükségesnek vél;
f)	mérlegeli és elfogadja az e jegyzőkönyvre és annak mellékleteire vonatkozó olyan
módosítási javaslatokat, amelyeket szükségesnek vél e jegyzőkönyv céljaira, a 20. cikk
rendelkezéseivel összhangban;
g)	első ülésén megvitatja, és konszenzussal elfogadja az üléseire, illetve a kisegítő testületei
üléseire vonatkozó eljárási szabályzatot, figyelembe véve az egyezmény részes felei
találkozója által elfogadott eljárási szabályzatot;
h)	megfontolja pénzügyi intézkedések konszenzussal történő kialakítását, és szaktanácsadási
mechanizmusok létrehozását e jegyzőkönyv végrehajtásának lehetővé tétele érdekében;
i)	igénybe veszi - amennyiben helyénvaló - más releváns nemzetközi testületek
szolgáltatásait e jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében; és
j) megfontol és megtesz minden olyan további lépést, amelyre szükség lehet e jegyzőkönyv
célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében, mint például a végrehajtását elősegítő útmutatások
és ajánlások elfogadását.
(3)	A felek találkozója lehetővé teszi a szállításoknak a szennyezőanyag-specifikus és a
hulladék-specifikus megközelítések használatával történő jelentése során szerzett
40
tapasztalatokra vonatkozó információk kicserélését, és áttekinti ezeket a tapasztalatokat annak
érdekében, hogy megvizsgálja a két megközelítés közötti konvergencia lehetőségét,
figyelembe véve az információk közérdekűségét az 1. cikknek megfelelően és a
szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások átfogó hatékonyságát.
(4)	Az Egyesült Nemzetek, annak szakosodott ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergiai
Ügynökség, valamint bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a
24.	cikk szerint jogosult e jegyzőkönyv aláírására, de amely nem részes fele annak, és bármely
kormányközi szervezet, amely azokon a területeken illetékes, melyekre a jegyzőkönyv
vonatkozik, jogosult arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a felek találkozójának ülésein.
Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási szabályzat
vonatkozik.
(5)	Bármely nem kormányzati szervezet - amely azokon a területeken illetékes, melyekre e
jegyzőkönyv vonatkozik amely közölte az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető
titkárával, hogy képviseltetni kívánja magát a felek találkozója valamely ülésén, jogosult arra,
hogy megfigyelőként részt vegyen, hacsak az ülésen résztvevő felek egyharmada kifogást nem
emel ez ellen. Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási
szabályzat vonatkozik.
18.	cikk
Szavazati jog
(1)	A (2) bekezdésben előírtak kivételével, e jegyzőkönyv mindegyik részes fele egy
szavazattal rendelkezik.
(2)	A regionális gazdasági integrációs szervezetek, az illetékességi körükbe tartozó
ügyekben, a szavazati jogukat a jegyzőkönyv részes felei közé tartozó tagállamaik számával
megegyező számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezetek nem gyakorolják a szavazati
jogukat, amennyiben a tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.
19.	cikk
Mellékletek
E jegyzőkönyv mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, és - hacsak kifejezetten
másként nem íiják elő - az erre a jegyzőkönyvre történő hivatkozás egyúttal hivatkozás annak
mellékleteire is.
20.	cikk
Módosítások
(1)	Bármely fél javasolhatja e jegyzőkönyv módosítását.
(2)	Az e jegyzőkönyvre vonatkozó módosítási javaslatok a felek találkozójának ülésén
kerülnek megvitatásra.
(3)	Az e jegyzőkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatot a titkársághoz kell írásos
formában benyújtani, amely közli azt - legalább hat hónappal azon ülést megelőzően, melyen
elfogadásra javasolják - minden féllel, az egyéb államokkal és regionális gazdasági
integrációs szervezetekkel, amelyek a jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezően elfogadták, és
amelyek esetében a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, és az aláírókkal.
41
(4)	A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodás
szülessen az e jegyzőkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatról. Ha a konszenzusra
irányuló valamennyi erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, és nem született megállapodás, a
módosítást - végső megoldásként - az ülésen jelenlévő és szavazó felek szavazatainak
háromnegyedes többségével fogadják el.
(5)	E cikk alkalmazásában, „a jelenlévő és szavazó felek” a jelenlévő és igenlő vagy
nemleges szavazatot leadó feleket jelenti.
(6)	E jegyzőkönyv bármely, a (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítását a
titkárság közli a letéteményessel, aki eljuttatja azt valamennyi félhez, az egyéb államokhoz és
regionális gazdasági integrációs szervezetekhez, amelyek a jegyzőkönyvet magukra nézve
kötelezően elfogadták, és amelyek esetében a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, és az
aláírókhoz.
(7)	Egy módosítás, amely nem valamely mellékletre vonatkozik, az azt ratifikáló, elfogadó
vagy jóváhagyó felek esetében a kilencvenedik napon lép hatályba attól az időponttól
számítva, amikor a letéteményes megkapja a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra
vonatkozó okmányokat azok legalább háromnegyedétől, akik a módosítás elfogadásának
idején felek voltak. Ezt követően a módosítás bármely más fél esetében a kilencvenedik napon
lép hatályba attól számítva, hogy az adott fél letétbe helyezi a módosítás ratifikálására,
elfogadására vagy j óváhagyására vonatkozó okmányát.
(8)	A valamely mellékletre vonatkozó módosítás esetében, az a fél, amely nem fogadja el az
adott módosítást, írásban értesíti erről a letéteményest a módosítás letéteményes általi
megküldése időpontjától számított tizenkét hónapon belül. A letéteményes késedelem nélkül
tájékoztat minden felet, amennyiben ilyen értesítést kap. Egy fél bármikor visszavonhatja az el
nem fogadásra vonatkozó korábbi értesítést, aminek következtében a valamely mellékletre
vonatkozó módosítás hatályba lép az adott fél esetében.
(9)	A letéteményes által a (6) bekezdés rendelkezései szerint történő megküldése
időpontjától számított tizenkét hónap leteltével, a valamely mellékletre vonatkozó módosítás
hatályba lép azon felek esetében, amelyek nem nyújtottak be értesítést a letéteményeshez a (8)
bekezdéssel összhangban, feltéve, hogy ez idő alatt legfeljebb azok egyharmada nyújtott be
ilyen értesítést, akik a módosítás elfogadásának idején felek voltak.
(10)	Amennyiben a valamely mellékletre vonatkozó módosítás közvetlenül összefügg e
jegyzőkönyv módosításával, az nem lép hatályba a jegyzőkönyv módosításának hatályba
lépéséig.
21.	cikk
Titkárság
Az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára az alábbi titkári feladatokat végzi e
jegyzőkönyv esetében:
a)	a felek találkozója üléseinek előkészítése és kiszolgálása;
b)	e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően kapott jelentések és egyéb információk
továbbítása a felekhez;
c)	jelentéstétel a titkárság tevékenységeiről a felek találkozója részére; és
d)	a rendelkezésre álló erőforrások alapján a felek találkozója által meghatározható egyéb
feladatok.
42
22. cikk
A megfelelés ellenőrzése
Első ülésén a felek találkozója konszenzussal nem bírósági, nem szemben álló felekre
alapozott és konzultatív jellegű együttműködési eljárásokat és intézményi intézkedéseket hoz
létre e jegyzőkönyv rendelkezéseinek való megfelelés felmérésére és előmozdítására, valamint
a meg nem felelés kezelésére. Ezen eljárások és intézkedések létrehozása során a felek
találkozója többek között mérlegeli, hogy figyelembe vegyék-e a nyilvánosság tagjaitól kapott
információkat az e jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben.
23.	cikk
A viták rendezése
(1)	Ha vita alakul ki két vagy több fél között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy
alkalmazásával kapcsolatban, akkor azok tárgyalás vagy a viták rendezésének egyéb - a
vitában érintett felek számára elfogadható - békés útján keresik a megoldást.
(2)	E jegyzőkönyv aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az
ahhoz történő csatlakozáskor, vagy azt követően bármikor, egy állam írásban kijelentheti a
letéteményesnek, hogy egy az (1) bekezdésnek megfelelően nem megoldott vita esetében
kötelezőként elfogadja a viták rendezésének alábbi módjai közül az egyiket vagy mindkettőt
bármely féllel szemben, amely ugyanezt a kötelezettséget vállalja:
a)	a vita nemzetközi bíróság elé vitele;
b)	választottbíráskodás a IV. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően. Valamely
regionális gazdasági integrációs szervezet hasonló hatályú nyilatkozatot tehet a
választottbíráskodás vonatkozásában a b) albekezdésben említett eljárásoknak megfelelően.
(3)	Ha a vitában érintett felek elfogadták a viták rendezésének a (2) bekezdésben említett
mindkét módját, lehetséges, hogy a vitát csak a nemzetközi bíróság elé vigyék, hacsak a
vitában érintett felek másként nem állapodnak meg.
24.	cikk
Aláírás
E jegyzőkönyv aláírásra készen áll Kijevben (Ukrajnában) 2003. május 21-2003. május 23.
között az ötödik „Környezet Európáért” Miniszteri Konferencia alkalmából, és azt követően az
Egyesült Nemzetek székhelyén, New Yorkban 2003. december 31-ig, valamennyi állam
számára, amely az Egyesült Nemzetek tagja, valamint azon regionális gazdasági integrációs
szervezetek számára, amelyeket olyan szuverén államok alkotnak, melyek az Egyesült
Nemzetek tagjai, és amelyekre a tagállamaik átruházták a hatáskört az e jegyzőkönyv által
szabályozott ügyekben, beleértve ezen ügyek vonatkozásában a szerződésre lépés hatáskörét.
25.	cikk
Letéteményes
Az Egyesült Nemzetek főtitkára jár el e jegyzőkönyv letéteményeseként.
43
26.	cikk
Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
(1)	E jegyzőkönyv a 24. cikkben említett aláíró államok és regionális gazdasági integrációs
szervezetek általi ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás alá esik.
(2)	E jegyzőkönyv csatlakozásra készen áll 2004. január 1-jétől a 24. cikkben említett
államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek előtt.
(3)	Bármely a 24. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyik úgy
válik részes féllé, hogy a tagállamainak egyike sem részes fél, magára vállalja az e
jegyzőkönyv szerinti összes kötelezettséget. Ha az ilyen szervezet egy vagy több tagállama
részes fél, a szervezet és annak tagállamai meghatározzák a saját feladataikat az e
jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Ilyen esetekben a szervezet és a
tagállamok nem jogosultak arra, hogy jogaikat egyidejűleg gyakorolják e jegyzőkönyv
keretében.
(4)	A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban, a 24. cikkben
említett regionális gazdasági integrációs szervezetek nyilatkoznak a hatáskörük mértékéről az
e jegyzőkönyv által szabályozott ügyek vonatkozásában. Ezek a szervezetek ugyancsak
tájékoztatják a letéteményest a hatáskörük mértékének bármely lényeges módosulásáról.
27.	cikk
Hatálybalépés
(1)	E jegyzőkönyv a tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási
okmány letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában, a regionális gazdasági integrációs szervezet által
letétbe helyezett valamely okmány nem kerül beszámításra az ilyen szervezet tagállamai által
letétbe helyezetteken felül.
(3)	Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a
tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése
után ratifikálja, fogadja el vagy hagyja jóvá e jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a
jegyzőkönyv az attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az
ilyen állam vagy szervezet letétbe helyezi a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy
csatlakozási okmányát.
28.	cikk
Fenntartások
E j egyzőkönyvhöz nem lehet fenntartásokat fűzni.
29.	cikk
Felmondás
Három évvel azután az időpont után, hogy e jegyzőkönyv valamely fél vonatkozásában
hatályba lépett, az adott fél bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet a letéteményeshez
eljuttatott írásbeli értesítés útján. Bármely ilyen felmondás a letéteményes általi átvételének
időpontjától számított kilencvenedik napon válik hatályossá.
44
30.	cikk
Hiteles szövegek
E jegyzőkönyv eredeti példánya, melynek az angol, francia és orosz szövege egyformán
hiteles, letétbe kerül az Egyesült Nemzetek főtitkáránál.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírottak, kellő felhatalmazás birtokában, aláírták e
jegyzőkönyvet.
KELT Kijevben, kétezerhárom május huszonegyedik napján.
45
I. MELLÉKLET
TEVÉKENYSÉGEK
	Tevékenység	Kapacitás küszöb (1. oszlop)	Alkalmazotti létszám- küszöb (2. oszlop)
1.	Energia ágazat		
a)	Ásványi olaj- és gázfmomítók	*	
b)	Gázosító és cseppfolyósító létesítmények	*	
c)	Hőerőművek és egyéb tüzelőberendezések	50 megawatt (MW) bemenő hőteljesítménnyel	
d)	Kokszolókemencék	*	10 alkalmazott
e)	Szénőrlő malmok	1 tonna/óra kapacitással	
f)	Szénipari termékek és szilárd füstmentes tüzelőanyag előállítására szolgáló létesítmények	*	
2.	Fémek termelése és feldolgozása		
a)	Fémércek (beleértve a szulfídércet) pörkölésére vagy zsugorítására szolgáló létesítmények	*	
b)	Nyersvas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) előállítására - beleértve a folyamatos öntést - szolgáló létesítmények	2,5 tonna/ óra kapacitással	
c)	Vasfémek megmunkálására szolgáló létesítmények: i.	Meleg hengerművek ii.	Kalapácsos kovácsműhelyek	20 tonna/ óra nyersacél kapacitással Kalapácsonként 50 kilőj oule energiával, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot	
	iii. Olvasztott, védő fémbevonat felvitele	Óránkénti 2 tonna nyersacél teljesítménnyel	10 alkalmazott
d)	Vasöntödék	20 tonna/nap termelési kapacitással	
e)	Létesítmények: i. Nyers nemvas fémek érc, koncentrátum vagy másodlagos nyersanyagok felhasználásával, kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal történő előállítására	*	
	ii. Nemvas fémek - beleértve a kinyert termékeket (finomítás, öntödei öntés stb.) - olvasztására, beleértve az ötvözést	Napi 4 tonna olvasztási kapacitás ólomra és kadmiumra, vagy napi 20 tonna kapacitás minden más fémre	
f)	Fémek és műanyagok felületkezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy vegyi eljárással	Ahol a kezelőkádak térfogata 30 m3	
3.	Ásványipar		
a)	Mélyművelésű bányászat és kapcsolódó tevékenységek	*	
b)	Külszíni fejtés	Ahol a ténylegesen külszíni fejtés alatt álló terület eléri 25 hektárt	10 alkalmazott
c)	Létesítmények az alábbiak előállítására:		10 alkalmazott
	i. Cement-klinker forgókemencében	500 tonna napi termelési kapacitással	
46
r
	Tevékenység	Kapacitás küszöb (1. oszlop)	Alkalmazotti létszám- küszöb (2. oszlop)
	ii. Mész forgókemencében	50 tonna feletti napi termelési kapacitással	
	iii. Cement-klinker vagy mész egyéb kemencében	50 tonna napi termelési kapacitással	
d)	Létesítmények azbeszt termékek előállítására és azbeszt alapú termékek gyártására	*	
e)	Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszál-előállítást	Napi 20 tonna olvasztási kapacitással	
f)	Létesítmények ásványi anyagok olvasztására, beleértve az ásványi szálak előállítását	Napi 20 tonna olvasztási kapacitással	
g)	Létesítmények kerámia termékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőáru vagy porcelán, égetéssel történő előállítására	Napi 75 tonna termelési kapacitással, vagy 4 m3 kemence kapacitással, kemencénként 300 kg/m3 berakási sűrűséggel	
4.	Vegyipar		
a)	Vegyipari létesítmények olyan alapvető szerves vegyületek ipari méretekben történő előállítására, mint például: i.	Egyszerű szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás) ii.	Oxigéntartalmú szénhidrogének, például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták iii.	Kéntartalmú szénhidrogének iv.	Nitrogéntartalmú szénhidrogének, például aminok, amidok,, nitro- vagy nitrát vegyületek, nitrilek, danátok, izocianátok v.	Foszfortartalmú szénhidrogének vi.	Halogénezett szénhidrogének vii.	Szerves fémvegyületek viii.	Alapvető műanyagok (polimerek szintetikus rostok és cellulóz alapú rostok) ix.	Szintetikus gumik x.	Színezékek és pigmentek xi.	Felületaktív anyagok	*	10 alkalmazott
b)	Vegyipari létesítmények olyan alapvető szervetlen vegyületek ipari méretekben történő előállítására, mint például: i.	Gázok, például, ammónia, klór vagy sósav, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid ii.	Savak, mint például krómsav, hidrofluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessavak iii.	Bázisok, például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid, iv.	Sók, például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium- karbonát, perborát, ezüst-nitrát v.	Nemfémek, fémoxidok vagy más szervetlen vegyületek, például, kalcium karbid, szilícium, szilícium-karbid	*	
c)	Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágyák (egyszerű és összetett műtrágyák) ipari méretekben történő előállítására	*	
d)	Vegyipari létesítmények alapvető növényvédőszerek és biocidek ipari méretekben történő előállítására	*	
e)	Létesítmények alapvető gyógyszeripari termékek vegyi vagy biológiai eljárással, ipari méretekben történő előállítására	*	10 alkalmazott
f)	Létesítmények robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretekben történő előállítására	*	
5.	Hulladék- és szennyvízgazdálkodás		
47
	Tevékenység	Kapacitás küszöb (1. oszlop)	Alkalmazotti létszám- küszöb (2. oszlop)
a)	Létesítmények veszélyes hulladék égetésére, pirolízisére, hasznosítására, vegyi kezelésére vagy lerakására	Napi 10 tonna befogadással	10 alkalmazott
b)	Létesítmények települési hulladék égetésére	Óránkénti 3 tonna kapacitással	
c)	Létesítmények nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására	Napi 50 tonna kapacitással	
d)	Hulladéklerakók (inért hulladékok lerakói kivételével)	Napi 10 tonna befogadással vagy 25 000 tonna összkapacitásssal	
e)	Létesítmények állati tetem vagy állati hulladék ártalmatlanítására vagy hasznosítására	Napi 10 tonna kezelő kapacitással	
f)	Települési szennyvíztisztító telepek	100 000 lakosegyenérték kapacitással	
g)	Önállóan üzemeltetett ipari szennyvíztisztító telepek, amelyek e mellékletben felsorolt egy vagy több tevékenységet szolgálnak ki	Napi 10 000 m3 kapacitással	
6. Papír és faanyag előállítása és feldolgozása			
a)	Ipari létesítmények (cellulóz)pép faanyagból vagy hasonló szálas anyagokból történő előállítására	*	10 alkalmazott
b)	Ipari létesítmények papír és karton, valamint más elsődleges faipari termék (például keménypapír, farostlemez és rétegelt (funér)lemez) előállítására	Napi 20 tonna gyártási kapacitással	
c)	Ipari létesítmények faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítására	Napi 50 m3 gyártási kapacitással	
7. Intenzív állattartás és akvakultúra			
a)	Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztéshez	i.	40 000 férőhely baromfi számára ii.	2 000 férőhely (30 kg-on felüli) sertés számára iii.	750 koca férőhelyei	10 alkalmazott
b)	Intenzív akvakultúra	Évi 1 000 tonna hal és kagyló	
8. Állati és növényi termékek az élelmiszeriparból			
a)	Vágóhidak	Napi 50 tonna hasított hús termelési kapacitással	10 alkalmazott
b)	Kezelő és feldolgozó létesítmények élelmiszerek és italok előállítására: i.	Állati nyersanyagból (tej kivételével) ii.	Növényi nyersanyagból	Napi 75 tonna késztermék előállítási kapacitással Napi 300 tonna késztermék előállítási kapacitással (átlagérték negyedév alapján számítva)	
c)	Tej kezelése és feldolgozása	Napi 200 tonna befogadó kapacitással (átlagérték negyedév alapján számítva)	10 alkalmazott
9. Egyéb tevékenységek			
a)	Üzemek fonalak és textíliák előkezelésére vagy színezésére (pl. mosás, fehérítés, mercerezés műveletei)	Napi 10 tonna kezelő kapacitással	10 alkalmazott
b)	Üzemek irha és bőr kikészítésére	Napi 12 tonna késztermék kapacitással	
48
	Tevékenység	Kapacitás küszöb (1. oszlop)	Alkalmazotti létszám- küszöb (2. oszlop)
c)	Anyagok, tárgyak vagy termékek felületkezelésére szerves oldószereket felhasználó létesítmények, különösen felület-megmunkálás, printelés, felületbevonás, zsírtalanítás, vízhatlanná tétel, méretezés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljára	Óránkénti 150 kg vagy évi 200 tonna anyagfelhasználási kapacitással	
d)	Létesítmények szén (jól kiégetett szén) vagy elektrografit előállítására égetéssel vagy grafitosítással	*	
e)	Hajóépítő, -festő vagy hajófesték eltávolító létesítmények	100 m hajóhossz	
Magyarázó jegyzetek:
Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett kapacitásküszöböket tartalmazza.
A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöböt nem alkalmaznak (valamennyi létesítmény jelentésköteles).
A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett alkalmazotti létszámküszöböt tartalmazza.
A „10 alkalmazott” 10 főállású alkalmazottnak felel meg.
49
II.	MELLÉKLET
SZENNYEZŐ ANYAGOK
Sor-	CAS	Szennyezőanyag	Kibocsátási küszöb (1. oszlop)			Szennyező anyagok telephelyről történő elszállításának küszöbértéke (2. oszlop)	Gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöb (3. oszlop)
szám	szám		levegőbe (l.a. oszlop)	vízbe (l.b. oszlop)	földtani közegbe (l.c. oszlop)		
			kg/év	kg/év	kg/év	kg/év	kg/év
1	74-82-8	Metán (CH4)	100 000	—	—	—	*
2	630-08-0	Szén-monoxid (CO)	500000	—	—	—	*
3	124-38-9	Szén-dioxid (C02)	100 millió	—	—	—	*
4		Fluorozott szénhidrogének (HFC-k)	100	—	—	—	*
5	10024-97-2	Dinitrogén-oxid (N20)	10000	—	—	—	*
6	7664-41-7	Ammónia (NH3)	10000	—	—	—	10 000
7		Nem metán jellegű illékony szerves vegyületek (NMVOC)	100 000	—	—	—	*
8		Nitrogén-oxidok (N0x/N02)	100 000	—	—	—	*
9		Perfluorkarbonok (PFC-k)	100		—	—	*
10	2551-62-4	Kén-hexafluoridok (SF6)	50	—	—	—	*
11		Kén-oxidok (S0x/S02)	150 000	—	—	—	*
12		Összes nitrogén	—	50 000	50 000	10 000	10 000
13		Összes foszfor	—	5 000	5 000	10 000	10 000
14		Hidroklór-fluorkarbonok (HCFC-k)	1	—	—	100	10 000
15		Klór-fluorkarbonok (CFC-k))	1	—	—1	100	10 000
16		Halonok	1	—	—	100	10 000
17	7440-38-2	Arzén és vegyiiletei (mint As)	20	5	5	50	50
18	7440-43-9	Kadmium és vegyiiletei (mint Cd)	10	5	5	5	5
19	7440-47-3	Króm és vegyiiletei (mint Cr)	100	50	50	200	10 000
20	7440-50-8	Réz és vegyiiletei (mint Cu)	100	50	50	500	10 000
21	7439-97-6	Higany és vegyületei (mint Hg)	10	I	1	5	5
22	7440-02-0	Nikkel és vegyiiletei (mint Ni)	50	20	20	500	10 000
23	7439-92-1	Ólom és vegyületei (mint Pb)	200	20	20	50	50
24	7440-66-6	Cink és vegyületei (mint Zn)	200	100	100	1 000	10 000
25	15972-60-8	Alaki ór	—			5	10 000
26	309-00-2	Aldrin	1			1	1
27	1912-24-9	Atrazin	—			5	10 000
28	57-74-9	Klórdán	1			1	1
29	143-50-0	Klórdekon	1			1	1
30	470-90-6	Klórfen vinfosz				5	10 000
31	85535-84-8	Klór-alkánok, C10-C13				10	10 000
32	2921-88-2	Klórpirifosz				5	10 000
50
Sor-	CAS	Szennyezőanyag	Kibocsátási küszöb (1. oszlop)			Szennyező anyagok telephelyről történő	Gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöb (3. oszlop)
szám	szám		levegőbe (l.a. oszlop)	vízbe (l.b. oszlop)	földtani közegbe (l.c. oszlop)	elszállításának küszöbértéke (2. oszlop)	
			kg/év	kg/év	kg/év	kg/év	kg/év
33	50-29-3	DDT	1	1		1	1
34	107-06-2	1,2-diklór-etán (EDC)	1 000	10	10	100	10 000
35	75-09-2	Diklór-metán (DCM)	1 000	10	10	100	10 000
36	60-57-1	Dieldrin	1	1		1	1
37	330-54-1	Diuron	—	1		5	10 000
38	115-29-7	Endoszulfán		1		5	10 000
39	72-20-8	Endrin	1	1		1	1
40		Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX)	—	1 000	1 000	1000	10 000
41	76-44-8	Heptaklór	1	1		1	1
42	118-74-1	Hexaklór-benzol (HCB)	10	1		1	5
43	87-68-3	Hexaklór-butadién (HCBD)	—	1		5	10 000
44	608-73-1	1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH)	10	1		1	10
45	58-89-9	Lindán	1	1		1	1
46	2385-85-5	Mirex	1	1		1	1
47		PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint TEQ)	0.001	0.001	0.001	0.001	0.001
48	608-93-5	Pentaklór-benzol	1	1		5	50
49	87-86-5	Pentaklór-fenol (PCP)	10	1		5	10 000
50	1336-36-3	Poliklórozott bifenilek (PCB-k)	0.1	0.1	0.1	1	50
51	122-34-9	Simazin	—	1		5	10 000
52	127-18-4	Tetraklór-etilén (PER)	2 000	—	—	1000	10 000
53	56-23-5	Tetraklór-metán (TCM)	íod	—	—	1 000	10 000
54	12002-48-1	Triklór-benzolok (TCB-k)	10	—	—	1 000	10 000
55	71-55-6	1,1,1-triklór-etán	100	—	—	1 000	10 000
56	79-34-5	1,1,2,2-tetraklór-etán	50	—	—	1 000	10 000
57	79-01-6	Triklór-etilén	2 000	—	—	1000	10 000
58	67-66-3	Triklór-metán	500	—	—	1000	10 000
59	8001-35-2	Toxafén	1	1	1	1	1
60	75-01-4	Vinilklorid	1 000	10	10	100	10 000
61	120-12-7	Antracén	50	1	1	50	50
62	71-43-2	Benzol	1 000	200 (mim BTEX)(a)	200 (min’ BTEX)<a	2 000 (mint BTEXf	10 000
63		Brómozott difenil-éterek (PBDE)	—	1	1		10 000
64		Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k)	—		1		10 000
65	100-41-4	Etil-benzol	-	200 (mini BTEX)W	200 (min BTEX)ía	2 000 (mint BTEXf	10 000
51
Sor-	CAS	Szennyezőanyag	Kibocsátási küszöb (1. oszlop)			Szennyező anyagok telephelyről történő	Gyártási, feldolgozási vagy
szám	szám		levegőbe (l.a. oszlop]	vízbe (l.b. oszlop]	földtani közegbe (l.c. oszlop)	elszállításának küszöbértéke (2. oszlop)	felhasználási küszöb (3. oszlop)
			kg/év	kg/év	kg/év	kg/év	kg/év
66	75-21-8	Etilén-oxid	1 000	10	10	100	10 000
67	34123-59-6	Izoproturon	—	1	1	5	10 000
68	91-20-3	Naftalin	100	10	10	100	10 000
69		Szerves ónvegyületek (mint összes Sn)	—	50	50	50	10 000
70	117-81-7	Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP)	10	1	1	100	10 000
71	108-95-2	Fenolok (mint összes C)	—	20	20	200	10 000
72		Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)®	50	5	5	50	50
.73	108-88-3	Toluol	-	200 (mini BTEX)(al	200 (mint BTEX)W	2 000 (mint BTEX)(al	10 000
74		Tributil-ón és vegyületei	—	1	1	5	10 000
75		Trifenil-ón és vegyületei	—	1	1	5	10 000
76		Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy COD/3)	—	50 000	—	—	**
77	1582-09-8	Trifluralin	—	1	1	5	10 000
78	1330-20-7	Xilolok	—	200 (mint BTEX)(aJ	200 (mint BTEX)(a)	2 000 (mint BTEX)(al	10 000
79		Kloridok (mint összes Cl)	—	2 millió	2 millió	2 millió	10 00019
80		Klór és szervetlen vegyületei (mint HC1)	10 000		—	—	10 000
81	1332-21-4	Azbeszt	1	1	1	10	10 000
82		Cianidok (mint összes CN)	—	50	50	500	10 000
83		Fluoridok (mint összes F)	—	2 000	2 000	10 000	10 000(a)
84		Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF)	5 000	—	—	—	10 000
85	74-90-8	Hidrogén-cianid (HCN)	200	—	—	—	10 000
86		Szálló por (PM10)	50 000	—	—	—	*
Magyarázó jegyzetek:
A szennyezőanyag CAS-száma a Chemical Abstracts Service-ben feltüntetett pontos azonosítót jelenti.
Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja i. és iv. alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben egy adott
aloszlopban (levegő, víz vagy földtani közeg) feltüntetett küszöböt túllépik, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a
kibocsátások vagy - a szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyagok esetében - a szóban forgó aloszlopban
említett környezeti közegbe történő szállítások jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése a) pontja szerinti
jelentéstételi rendszert választották.
A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban
feltüntetett küszöböt túllépik egy adott szennyező anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó
szennyező anyag telephelyről történő elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdés a) pont ii. alpontja
szerinti jelentéstételi rendszert választották.
A 3. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban feltüntetett
küszöböt túllépik egy adott szennyező anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó szennyező anyag
telephelyről történő elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti jelentéstételi
rendszert választották.
A kötőjel (-) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter nem jár jelentéstételi kötelezettséggel.
52
A csillag (*) azt jelzi, hogy az adott szennyező anyag esetében az l.a. oszlopban feltüntetett küszöbértéket kell használni, és nem a
gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket.
A két csillag (**) azt jelzi, hogy az adott szennyezőanyag esetében az l.b. oszlopban feltüntetett kibocsátási küszöbértéket kell
használni, és nem a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket.
Lábjegyzetek:
a)	Az egyedi szennyező anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek eredője)
túllépik.
b)	A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-k) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2),
benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(l,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni (a nagy kiteijedésü, határokon átnyúló
légszennyezésről szóló egyezménynek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvéből
átvéve).
c)	Mint szervetlen vegyülete
53
III MELLÉKLET
A.	RÉSZ
ÁRTALMATLANÍTÁSI MŰVELETEK („D”)
—	Talajban vagy talajon történő elhelyezés (pl. lerakás)
—	Talajkezelés (pl. folyékony vagy iszapos hulladék talajban történő biológiai lebontása)
—	Mélyinjektálás (pl. szivattyúzható hulladék befecskendezése kutakba, természetben
előforduló tároló helyek szikes dombjaiba)
—	Felszíni tárolás (pl. folyékony vagy iszapos hulladék elhelyezése gödrökben, tavakban
vagy lagúnákban)
—	Speciális tervezésű lerakó (pl. bélelt, különálló cellákban történő elhelyezés, amelyek
fedettek és elszigeteltek egymástól és a környezettől)
—	Víztestbe történő kibocsátás a tengerek/óceánok kivételével
—	Tengerekbe/óceánokba történő kibocsátás, beleértve a tengerfenékbe süllyesztést
—	Az e mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amely végtermékként
olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott
bármelyik művelettel eltávolíthatók
—	Az e mellékletben máshol nem meghatározott fizikai-kémiai kezelés, amely végtermékként
olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott
bármelyik művelettel eltávolíthatók (pl. párologtatás, szárítás, kalcinálás, semlegesítés,
kicsapatás)
—	Szárazföldön történő elégetés
—	Tengeren történő elégetés
—	Tartós tárolás (pl. tartályok bányában történő elhelyezése)
—	Összekeverés vagy elegyítés az ebben a részben meghatározott bármely műveletnek való
alávetés előtt
—	Átcsomagolás az ebben a részben meghatározott bármely műveletnek való alávetés előtt
—	Tárolás az ebben a részben meghatározott valamely művelet elvégzéséig
54
B.RÉSZ
HASZNOSÍTÁSI MŰVELETEK („R”)
—	Üzemanyagként (nem közvetlen elégetéssel) vagy más módon történő felhasználás
energiatermelés céljára
—	Oldószerek visszanyerése/regenerálása
—	Oldószerként nem használt szerves anyagok hasznosítása/visszanyerése
—	Fémek és fémvegyületek hasznosítása/visszanyerése
—	Egyéb szervetlen anyagok hasznosítása/visszanyerése
—	Savak és bázisok regenerálása
—	Szennyezés csökkentésére használt összetevők hasznosítása
—	Katalizátorokból származó összetevők hasznosítása
—	Fáradt olaj újrafinomítása vagy a korábban felhasznált olaj egyéb hasznosítása
—	Talajkezelés, amely hasznos a mezőgazdaság szempontjából vagy ökológiai javulást
eredményez
—	Valamely, e részben meghatározott hasznosítási műveletből származó maradékanyag
felhasználása
—	Hulladékok cseréje valamely, e részben meghatározott hasznosítási műveletnek való
alávetés céljára
—	Anyagok összegyűjtése valamely, e részben meghatározott művelet céljára
55
IV. MELLÉKLET
VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
1.	E jegyzőkönyv 23. cikke (2) bekezdése alapján választottbíróság elé utalt vita esetén, a fél
vagy felek értesítik a vitában érintett másik felet vagy feleket diplomáciai úton, valamint a
titkárságot, a választottbíráskodás tárgyáról, és jelzik - különösen - e jegyzőkönyv azon
cikkeit, melyek értelmezése vagy alkalmazása vitatott. A titkárság továbbítja a kapott
információkat e jegyzőkönyv valamennyi részes felének.
2.	A választottbíróság három főből áll. Mind az igénylő fél vagy felek, mind a vitában érintett
másik fél vagy felek kijelölnek) egy választottbírót, és az így kijelölt két választottbíró közös
megegyezéssel kiválasztja a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke. Ez
utóbbi nem lehet a vitában érintett valamely fél állampolgára, az állandó tartózkodási helye
nem lehet ezen felek valamelyikének a területén, nem állhat egyikőjük alkalmazásában sem és
korábban semmilyen más minőségében sem foglalkozhatott az üggyel.
3.	Ha a választottbíróság elnöke nem került kiválasztásra a második választottbíró
kijelölésétől számított két hónapon belül, az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára -
a vitában érintett valamelyik fél kérésére - kiválasztja a választottbíróság elnökét egy további
kéthónapos időszakon belül.
4.	Ha a vitában érintett valamelyik fél nem jelöl ki választóbírót az (1) bekezdésben említett
értesítés benyújtásától számított két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja erről az
Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki kiválasztja a választottbíróság elnökét
egy további kéthónapos időszakon belül. Kiválasztását követően a választottbíróság elnöke
felkéri azon felet, amelyik nem jelölt ki választottbírót, hogy ezt két hónapon belül tegye meg.
Amennyiben ezen időszak alatt nem sikerül ezt megtennie, az elnök tájékoztatja erről az
Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki elvégzi ezt a kijelölést egy további
kéthónapos időszakon belül.
5.	A választottbíróság a nemzetközi joggal és e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
hozza meg döntését
6.	Az e mellékletben meghatározott rendelkezések szerint felállított bármely választottbíróság
maga alkotja meg eljárási szabályait.
7.	A választottbíróság döntéseit - mind az eljárásmódra, mind az eljárás tárgyára vonatkozóan
-	többségi szavazással hozza meg.
8.	A bíróság minden megfelelő intézkedést megtehet a tények megállapítása céljából.
9.	A vitában érintett felek elősegítik a választottbíróság munkáját és - különösen - minden
rendelkezésükre álló eszközzel:
a)	ellátják a vonatkozó dokumentumokkal, felszerelésekkel és információkkal;
b)	felhatalmazzák - szükség esetén hogy tanúkat vagy szakértőket hívjon, és azoktól
bizonyítékokhoz jusson.
10.	A felek és a választottbírók védik azon információk bizalmasságát, amelyekhez a
választottbíróság eljárásai során bizalmasan jutnak hozzá.
56
11.	A választottbíróság - az egyik fél kérésére - ideiglenes védelmi intézkedéseket javasolhat.
12.	Ha a vitában érintett felek egyike nem jelenik meg a választottbíróság előtt, vagy
elmulasztja álláspontját megvédeni, a másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást,
és hozza meg végső döntését. Valamely fél távolmaradása vagy álláspontja megvédésének
elmulasztása nem akadályozza az eljárást. Végső döntésének meghozatala előtt a
választottbíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a kereset ténylegesen és jogilag
megalapozott.
13.	A választottbíróság a vita tárgyából közvetlenül eredő viszontkeresetet meghallgathatja, és
arról döntést hozhat.
14.	Hacsak a választottbíróság az eset sajátos körülményeire tekintettel másként nem
rendelkezik, a bíróság kiadásait - beleértve a tagjainak díjazását - a vitában érintett felek
egyenlő arányban viselik. A bíróság a kiadásairól nyilvántartást vezet, és egy végső
kimutatást készít a felek részére.
15.	E jegyzőkönyv bármely részes fele, amelynek a vita tárgyában jogi természetű érdeke áll
fenn, és amelyet érinthet az ügyben hozott döntés, a bíróság egyetértésével szót kaphat az
eljárásban.
16.	A választottbíróság a létrehozása időpontjától számított öt hónapon belül meghozza
döntését, hacsak úgy nem találja, hogy szükséges az időkorlát kiterjesztése, amely nem
haladhatja meg az öt hónapot.
17.	A választottbíróság döntéséhez indoklást csatol. A döntés végleges, és kötelező érvényű a
vitában érintett valamennyi félre nézve. A döntést a választottbíróság eljuttatja a vitában
érintett felekhez és a titkársághoz. A titkárság továbbítja a kapott információt e jegyzőkönyv
valamennyi részes felének.
18.	A felek között a döntés értelmezése vagy végrehajtása vonatkozásában esetlegesen
kialakuló vita bármely fél által a döntést meghozó választottbíróság elé, vagy - ha ez utóbbi
nem áll rendelkezésre - egy másik, erre a célra az elsővel azonos módon létrehozott,
választottbíróság elé utalható.”
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a a Jegyzőkönyv 27. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáit
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a környezetvédelemért felelős
miniszter gondoskodik.
57
INDOKOLÁS
a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a
döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog
biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezményhez
kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijevben,
2003. május 21-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről
szóló törvényjavaslathoz
Magyarország 1998. december 18-án írta alá a környezeti ügyekben az információhoz való
hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az
igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményt (továbbiakban:
Egyezmény), amelynek kötelező hatályát 2001. július 3-án ismerte el, és szövegét a 2001. évi
LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Az Egyezmény 5. cikkének (9) bekezdése és 10. cikkének (2)
bekezdése arra utal, hogy a részes felek hozzák létre saját szennyezőanyag-kibocsátási és -
szállítási nyilvántartásaikat, amelyekre vonatkozóan az Egyezmény Kijevi Jegyzőkönyve (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv) tartalmaz előírásokat.
A Jegyzőkönyvet 2003. május 21-23. között tartott 5. Miniszteri Konferencia keretében
nyitották meg aláírásra, melyet Magyarország 2003. május 21-én, a 2107/2003. (V. 30.)
Korm. határozat felhatalmazása alapján - az Országgyűlés utólagos megerősítésének
fenntartásával - írt alá. Figyelemmel az időközben hatályba lépett, a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényre, az aláírt (végleges
szöveggel megállapított) Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés
törvénnyel adhat felhatalmazást. A Jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, mivel a
hatálybalépéséhez 16 fél ratifikációja szükséges. A jegyzőkönyv a 16. ratifikáló okirat letétbe
helyezése után 90 nappal lép hatályba.
Az Európai Közösség a 2006/61/EK tanácsi határozatában döntött a Jegyzőkönyv
jóváhagyásáról, és a preambulum 6. bekezdésében rögzítette, hogy az Európai
Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról szóló, 2006. január 18-
i 166/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel a Jegyzőkönyv rendelkezéseit
beépítette a közösségi jogszabályokba. E rendelet előírásai a tagállamok számára közvetlenül
alkalmazandóak, a végrehajtásához szükséges rendelkezések hazai jogba való beépítése
megtörtént.
A Jegyzőkönyv legfőbb célja összhangban az Egyezménnyel, hogy megkönnyítse a
nyilvánosság számára a környezeti információhoz való hozzáférést, valamint a tájékoztatást.
A Jegyzőkönyv célja továbbá abban az esetben, ha a nyilvánosság elektronikus úton nem fér
hozzá a környezeti információkhoz, hogy biztosítsa számukra az igazságszolgáltatáshoz való
jogot is. A Jegyzőkönyv előírja az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget, amely szerint a
részes felek jelenteni kötelesek meghatározott tevékenységek levegőbe, vízbe és földtani
közegbe történő szennyezőanyag-kibocsátását, hulladékok telephelyről történő elszállítását,
valamint a szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő
elszállítását.
Magyarország a Jegyzőkönyv aláírásával vállalta, hogy létrehozza saját nemzeti
szennyezőanyag kibocsátási és szállítási nyilvántartási rendszerét, amelynek létrehozására a
környezetvédelmi ágazati jogszabályok alapján, a Jegyzőkönyv hatályba lépését követően
lehetőség nyílik.
58
A Jegyzőkönyv a szennyezőanyagok kibocsátási és szállítás nyilvántartásának
megteremtésével kömyezettudatosabb életmód elérést eredményezheti az érintett
környezethasználók (üzemeltetők), a civil szervezetek és a gazdasági szereplők körében.
A Jegyzőkönyv szerinti szennyezőanyag-kibocsátásokat meghaladó környezethasználó és a
nyilvánosság között olyan párbeszéd alakulhat ki, amely a környezetszennyezés
csökkenéséhez vezet. A Jegyzőkönyv célja, hogy a kémiai anyagokat tartalmazó koherens és
integrált nyilvántartás létrehozásával tovább növelje a nyilvánosság környezeti
információkhoz való hozzáférését, ezáltal hozzájáruljon a környezetszennyezés
megelőzéséhez és csökkentéséhez, adatokat szolgáltasson a szakma és a döntéshozók,
valamint a civil szervezetek számára, és elősegítse a nyilvánosság környezetvédelmi
döntéshozatalban való részvételét is.
A településekre kibocsátott vagy azokon keresztül átszállított szennyezőanyagok adatainak
ismerete a közszféra, a nyilvánosság és a gazdaság szereplői számára hatékony eszköz a
tendenciák nyomon követésére, a szennyezés csökkentésére, egy jobb, tisztább és élhetőbb
környezet elérése érdekében, amely lehetővé teszi az egyes emberek számára a jelen és jövő
generációkban, hogy az egészségüknek és jólétüknek megfelelő környezetben éljenek.
59