﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9817. számú
törvényjavaslat
a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. május
2
2009. évi ... törvény
a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, AZ
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT
KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti
levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.”
(2)	Az Szja tv. 1. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel
után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre
irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot
helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor
az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.
(8)	Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített
költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót
(adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az
önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az
érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása
előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő
jogosultság nem érvényesíthető.”
(3)	Az Szja tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem
megállapítását is)
a)	elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás
címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell
meghatározni;
b)	késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó
rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem
szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 3. §-a 4. pontjának n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a
pont egyidejűleg a következő o) alponttal egészül ki:
/Jövedelemszerzés helye:/
„n) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező
társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen
3
társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében - az a), az i), a k) és az o)
alpontban foglaltaktól függetlenül - belföld;
o) az a)-n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.”
(2)	Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)-v) alpontokkal egészül ki:
/Adóterhet nem viselő járandóság:/
„t) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak
igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által
lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési
költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben
ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve,
hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
u) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított
juttatás;
v) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának
illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.”
(3)	Az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély adóbevallása,
illetve a munkáltatói adómegállapítása szerinti összevont adóalap és külön adózó valamennyi
jövedelem, illetve bevétel együttes összege, azzal, hogy
a)	a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e
tevékenységére tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a
vállalkozói osztalékalap külön adózó részét kell együttesen figyelembe venni;
b)	nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem
tartozó jövedelmet;
c)	be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául jogszerűen
figyelembe vett bevételt is.”
(4)	Az Szja tv. 3. §-a a következő új 85.-86. pontokkal egészül ki:
„85. Ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti ellenőrzött külföldi társaság.
86. A tevékenységre jellemző kereset: a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak
megfelelő díjazás, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett,
az egyes FEOR számok szerint meghatározott kereset éves összege.”
3.	§ Az Szja tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A 3. § 72. pontja t) alpontjának rendelkezése akkor alkalmazható, ha a
munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás felhasználása
a)	a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak
adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére,
b)	a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
c)	a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést
eredményező növelésére,
d)	a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott
korszerűsítésre
4
történik.
(2)	A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás (1) bekezdés szerinti felhasználását a
következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a)	lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése
esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem,
valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b)	lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős
használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi
engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése
határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c)	lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és
azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek,
megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes
szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített -
termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről
kiállított bizonylat;
(3)	A 3. § 72. pontjának t) alpontja szerinti adóterhet nem viselő járandóság esetén a
hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa
elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami
adóhatóságnak.
(4)	Ha az átalányadózást választó magánszemély külföldön is rendelkezik telephellyel,
akkor a 3. § 72. pontjának l) alpontja rendelkezését a külföldi telephelynek betudható bevétel
alapján átalányban megállapított jövedelemre kell alkalmaznia.”
4.	§ Az Szja tv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel
egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert,
átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben
meghatározott hányada.
(2)	Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a
továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól
megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az
utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt,
kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy
szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható
kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy
egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített
kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes,
vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely
személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog
(eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.)
igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a
tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik
(ideértve a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a
munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó
biztosítását is), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is
alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett
5
egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat,
igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak
lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.
(3)	Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a
bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett,
szabályszerűen igazolt kiadás minősül. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy
egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként
(ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység
ellátásának hatókörében szükséges dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.),
szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) költségére csak akkor és annyiban kell alkalmazni,
amennyiben a tevékenység hatókörén kívüli magáncélú hasznosítás, használat történt, vagy e
törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás tevékenység
hatókörében történő magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak
lehetőségét egyébként - a költségelszámolás szabályait is figyelembe véve - adóztatható
körülményként határozza meg. Költség továbbá az a kiadás, amelyet e törvény a kiadás
tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek. Ha a magánszemély jogszabály vagy
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kap, a támogatás
révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget,
amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi
szerződés lehetővé teszi.”
5.	§ Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
„k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a
magánszemély helyett más fizet meg;”
6.	§ Az Szja tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A magánszemély adóévenként/
„a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az
összevont adóalapját és az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső külön adózó
valamennyi jövedelmét, bevételét, az adót, valamint - a kifizető(k) által és az általa
megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy
visszajáró adókülönbözetet, vagy”
7.	§ Az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és
egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló
tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során
személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel
szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
(5)	Ha a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző
kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési
tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a
továbbiakban: kivét-kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre
jellemző keresetet.
(6)	Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést - a jövedelemszerzés időpontjának az
adóévről szóló adóbevallás benyújtására előírt határidő utolsó napját tekintve - állapítja meg
6
és annak adóelőleg-alapja után az adóelőlegét az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezések
szerint megfizeti.”
8.	§ Az Szja tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a
magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául
szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló
tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény,
jutalom, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott
bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a
továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése címén felvett, a társas
vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (a továbbiakban: személyes közreműködői
dj).
(2)	A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is
-	a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a)	az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt
elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az
esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában
valósul meg), vagy
b)	költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás
költségtérítését is)
ba)	a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között
és/vagy
bb)	hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint
értékben kap a magánszemély.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a
törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4)	A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő
munkába járás címén költséget nem számolhat el.
(5)	Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a
tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel a
(6)-(10) bekezdés szerint megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés.
(6)	Személyes közreműködői díj-kiegészítésnek minősül a személyes közreműködő
számára a társas vállalkozás által az adóévben kifizetett osztalékból és/vagy
osztalékelőlegként már kifizetett, az adóévben jóváhagyott osztalékból az az összeg, amely a
személyes közreműködői díjjal együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét (a
továbbiakban: osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés).
(7)	Ha a személyes közreműködői díj és az osztalékból megállapított személyes
közreműködői díj-kiegészítés együtt sem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset
éves összegét, szintén személyes közreműködői díj-kiegészítésnek minősül a társas
vállalkozás ugyanezen adóév során jóváhagyott - fejlesztési tartalékkal csökkentett - adózott
eredményének a személyes közreműködő vagyoni részesedése (részvény, üzletrész,
vagyonjegy stb.) arányában számított összege, de legfeljebb annak az osztalékból
megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítést meghaladó részéből azon összeg (a
7
továbbiakban: adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés),
amely a személyes közreműködői díjjal és az osztalékból megállapított személyes
közreműködői díj-kiegészítéssel együtt eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét.
(8)	A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről
(jogcímenként) az adóévet követő január 31-éig köteles igazolást adni a személyes
közreműködőnek, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóévet követő év
első napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóelőleg-alapja után az
adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezések szerint adóelőleget állapít és fizet meg, azzal,
hogy a személyes közreműködői díj-kiegészítés osztalékból megállapított része után már
levont (megfizetett) adót levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe.
(9)	A személyes közreműködő a jövedelemszerzés időpontjának napja szerint feltüntetve,
az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésről, illetve
annak halmozott összegéről - figyelemmel a (10) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást
vezet.
(10)	A (9) bekezdésben említett nyilvántartás alapján
a)	nem kell jövedelemként figyelembe venni a társas vállalkozástól a személyes
közreműködő által az adózott eredményből megállapított személyes közreműködői díj-
kiegészítés nyilvántartott halmozott állományát meg nem haladóan osztalék (osztalékelőleg),
címén megszerzett bevételt;
b)	a személyes közreműködő a vagyoni részesedésének ellenérték fejében történő
átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli
megszűnése esetén a részesedés megszerzésre fordított értékét növeli az adózott eredményből
megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés nyilvántartott halmozott állományának
az átruházott, kivont részesedéssel arányos része
azzal, hogy a halmozott állományt csökkenti az a) pont rendelkezésének alkalmazása
esetén a jövedelemként figyelembe nem vett összeg, a b) pont rendelkezésének alkalmazása
esetén a vagyoni részesedés átruházásából, kivonásából, a társaság jogutód nélküli
megszűnéséből származó jövedelem megállapítása során a vagyoni részesedés megszerzésére
fordított értéket növelő összeg.”
9.	§ (1) Az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e §
alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi
adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó
által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére
fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő
alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi
illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs
hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
(13)	Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett
tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi
(részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az ellenőrzött külföldi adózó
vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény,
8
üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.
Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által -
tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény,
az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett
bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló
értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog)
megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a
jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”
(2)	Az Szja tv. 28. §-a következő (20)-(22) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az
ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott
eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett, a magánszemély közvetlen vagy közvetett
részesedésére jutó része, ha
a)	a magánszemély és az ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, illetve
b)	a magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi
társaságban, és az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi
társaságban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül többségi
befolyással rendelkezik
azzal, hogy e jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott
eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv)
jóváhagyta. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelme halmozott
összegéről - figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást vezet.
(21)	Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaságtól a
magánszemély (tag) által a (20) bekezdés szerinti nyilvántartott (halmozott) adózott
jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen
megszerzett bevételt. A tag részesedésének ellenérték fejében történő átruházása, illetve a
társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a
részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a (20) bekezdés szerint nyilvántartott
(halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos
része. Az előbbi rendelkezések alkalmazása esetén a nyilvántartott (halmozott) adózott
jövedelmet csökkenti az e bekezdés rendelkezése szerint jövedelemként figyelembe nem vett
összeg, illetve a részesedés átruházásából, kivonásából, a társaság jogutód nélküli
megszűnéséből származó jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított
értéket növelő összeg. A jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazása
szempontjából az ellenőrzött külföldi társaság társas vállalkozásnak, a magánszemélynek az
ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedése értékpapírnak minősül.
(22)	A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a (12)-(13)
bekezdésben említett esetekben is.”
10.	§ Az Szja tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló,
nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,
továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből
az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg.
9
(2)	Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett
jövedelem
a)	nemzetközi egyezmény hiányában, vagy
b)	ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.
(3)	Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
-	kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a
társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási
kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont
adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított
összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
(4)	Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói
elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől
függetlenül kell megállapítani.”
11.	§ Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„Az adó mértéke
„30. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,
a)	ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17
százaléka;
b)	ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió
forintot meghaladó rész 32 százaléka
(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés).”
12.	§ (1) Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adót az összevont
adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított számított adóból
(a továbbiakban: számított adó) a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell
meghatározni.”
13.	§ Az Szja tv. 32. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon
bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő
jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak
megfelelő adót fizetett.”
14.	§ (1) Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a)	az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés
együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint,
feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3)
bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b)	az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes
jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az
adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer
forinttal növelt összegét.
10
(2)	Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér
illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a
magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági
hónap vehető figyelembe.
(3)	A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint.”
15.	§ Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok együttes
összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeg.
(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által
a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összege
alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal
megállapított összeg 50 százaléka.”
16.	§ Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti
a)	a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó;
b)	a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.”
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában
a)	a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell
meghatározni, hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni a 49/B. § (10) bekezdése
szerint megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított - két
tizedsere kerekített - hányadosával.
b)	a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell
meghatározni, hogy a díj-kiegészítés összegét meg kell szorozni az adókedvezményekkel
csökkentett társasági adónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedsere kerekített -
hányadosával.
(3)	A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítésről kiadott igazoláson a
(2)	bekezdés szerint meghatározott hányadost feltünteti.”
17.	§ Az Szja tv. 46-49. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„46. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a
vállalkozói személyi jövedelemadót - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban
történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni.
(2)	Nem terheli adóelőleg:
a)	az adóterhet nem viselő járandóságot,
b)	a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített,
nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély legkésőbb a
kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy e törvény rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel
összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik,
c)	a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében
megállapított adóalapot,
d)	a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a
Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
11
azzal, hogy az a)-d) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az
adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(3)	Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell
megállapítani, kifizetőtől származik - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az
adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett
kifizető).
(4)	A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett
magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből.
Azonban ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az
adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.
(5)	Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont, megfizetett adóelőlegről
igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban
figyelembe vett adóalap-kiegészítést.
(6)	Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető
a)	az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak
a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;
b)	az a) pontban említett esetben - ha
ba)	a magánszemély vele munkaviszonyban áll -
bb)	a magánszemély részére bért (is) fizet -
bc)	társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében
személyesen közreműködő tag -
(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen
havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb
juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget
megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;
c)	a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló
bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó
rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a
minimálbér havi összegének 50 százalékánál;
d)	a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7)
bekezdés szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs - valamint az adóévben a
körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik - olyan pénzben teljesítendő
kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.
(7)	A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében - amennyiben a
bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség - valamint d) pontja rendelkezésének
alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem
vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le
nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(8)	Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek - kivéve, ha a (7) bekezdés szerint
az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles - a megállapított adóelőleget a kifizetés
(a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről
szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában
elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett
12
bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. Az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e
kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével kell teljesítenie.
(9)	Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett
kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében - ide értve a
vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is - az adóelőleg megállapítására, megfizetésére,
továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély
köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő
hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől
összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer
forintot.
(10)	A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában
negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az
adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga
köteles.
Az adóelőleg alapja
47.	§ (1) Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint
kell megállapítani, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel a (3) bekezdés
rendelkezésére is.
(2)	Az adóelőleg alapja
a)	önálló tevékenységből származó bevétel esetében
aa)	- ha az ilyen bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a
bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott
rész, de legfeljebb a bevétel 50 százaléka, az erre vonatkozó nyilatkozat hiányában a bevétel
teljes összege;
ab)	az aa) pontban nem említett ilyen bevétel esetében a költségelszámolásra vonatkozó
rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a
magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a bevétel 50 százaléka, egyéni
vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-
költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - legfeljebb az átalány-költség levonásával
meghatározott rész, vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés esetében azok teljes összege;
b)	nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a
szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt, megfizetett tagdíjjal;
c)	költségtérítés esetében
ca)	ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a
magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat
hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség
levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel
teljes összege,
cb)	a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó
rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a
magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő
esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást
alkalmaz - az átalány-költség levonásával meghatározott rész,
13
(az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem) növelve az adott bevételre
tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.
(3)	Ha a magánszemély adóévben megszerzett bármely költségtérítése és/vagy önálló
tevékenységből származó bevétele esetében az adóelőleg megállapítása - adóelőleg-
nyilatkozata/döntése szerint - tételes igazolással elszámolható költséglevonással történt,
akkor egyetlen, az adóévben megszerzett bevételéből sem határozhatja meg 10 százalék
költséghányad levonásával az adó/adóelőleg-alapot.
(4)	Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó
bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg
a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta,
akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből
származó bevétel és adóalapot növelő tétel alapján kell megállapítani.
Az adóelőleg-nyilatkozat
48.	§ (1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a
magánszemély által - a Magyar Közlönyben közzétett formában és a (4) bekezdés
rendelkezésének tudomásul vételére is utaló tartalommal - adott nyilatkozat (adóelőleg-
nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a
magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható
esetenként, vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A
nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új
nyilatkozatot tenni.
(2)	Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
a)	a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről,
b)	az adóelőleg-megállapítás módjáról,
c)	a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi
várható összegéről,
d)	bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,
e)	a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,
f az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről,
g)	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos
állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a
végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.
(3)	Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a
(2)	bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége
mellett - közösen teszik meg. A jogosultak e nyilatkozatban meghatározhatják, hogy az őket
jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget
megállapító munkáltató milyen megosztásban vegye figyelembe. A családi kedvezményre
vonatkozó nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:
a)	minden jogosult nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító
adatait);
b)	minden eltartott nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító
adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
14
c)	minden jogosult adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és
adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentését, míg e
munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
(4)	Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg
megállapításához tett nyilatkozatában
a)	tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont
költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az
adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát;
b)	olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az
adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az
adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból - az
adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak
39	százalékát
a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot
megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg
megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti
különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
(5)	Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a
magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat
következményeiről.
A fizetendő adóelőleg
49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege alapján az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, kivéve,
ha a (2)-(16) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni.
(2)	Ha a magánszemély az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a kifizetést
megelőzően nyilatkozik, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti alsó adókulcs sávhatárát, a kifizető az adóévben az
alsó adókulcs alkalmazásával állapítja meg az adóelőleget mindaddig, amíg a magánszemély
e nyilatkozatát vissza nem vonja, de utolsóként legfeljebb addig, amíg az általa megállapított
adóévi adóelőleg-alapok együttvéve meg nem haladják az említett sávhatárt.
(3)	Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően adóelőleget megállapító munkáltatónak
és a magánszemélynek a köztük fennálló jogviszonyra tekintettel keletkezett adóelőleg-
alap(ok) adóelőlegének megállapítására a (4)-(9) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia.
(4)	Adóterhet nem viselő járandóságnak (ideértve különösen a nyugdíjat, a családi pótlék
jövedelemnek minősülő megosztott részét) az adóévben más kifizető által történt első
kifizetését követően a magánszemély haladéktalanul nyilatkozatot ad az adóelőleget
megállapító munkáltatónak, hogy milyen összegben van, illetve várható nem tőle származó
ilyen rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozatot az adóelőleget megállapító
munkáltató a tőle származó adóelőleg-alapok még nem számfejtett adóelőlegének
megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem
módosítja, vagy vissza nem vonja.
(5)	Rendszeres bevétel esetén az adóelőleg megállapításához az adott havi rendszeres
bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszeresére (a várható adóelőleg-alapra) ki
kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó egy
tizenketted részét. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve,
15
vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget
megállapító munkáltatótól származik,
a)	a várható adóelőleg-alaphoz hozzá kell adni a adóterhet nem viselő járandóság(ok) éves
várható összegét is, és ezek együttes összege alapján kell az adó mértékére vonatkozó
rendelkezés szerinti várható számított adót kiszámítani;
b)	az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni az adott havi adóterhet nem
viselő járandóság(ok) tizenkétszeres összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés
szerint kiszámított összeget, és
c)	a b) pont szerinti különbséget kell elosztani tizenkettővel.
(6)	Ha a rendszeres bevétel kifizetése (juttatása)
a)	egy hónapon belül több részletben történik, a havi tényleges bevétel megállapítása után
kell az (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint eljárni, azonban a hóközi kifizetés (juttatás)
során az ezen kifizetéssel (juttatással) arányos adóelőlegnek megfelelő összeg a hóvégi
elszámolásig visszatartható;
b)	több hónapra egyszerre történik, úgy kell eljárni, mintha a bevételt a magánszemély
havonként szerezte volna meg, azzal, hogy ugyanezt kell alkalmazni akkor is, ha az adóéven
belül visszamenőleg több hónapra kap a magánszemély a rendszeres bevételre vonatkozó
emelést.
(7)	Rendszeres bevételnek minősül a magánszemélyt az adóelőleget megállapító
munkáltatóval fennálló jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben a kifizetés
(juttatás) időpontjában hatályos jogszabály vagy szerződés alapján havonta megillető
kifizetés, juttatás.
(8)	Nem rendszeres (rendszeresnek nem minősülő) bevétel (pl. a tizenharmadik havi
illetmény, a nem havonta elszámolt jutalom, prémium, a szabadságmegváltás) esetén
a)	a megelőző egész havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap
tizenkétszereséhez hozzá kell adni
aa)	a (4) bekezdésben említett nyilatkozat alapján, vagy egyébként, ha a magánszemély
adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget megállapító munkáltatótól származik, az
adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegét,
ab)	a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot,
és ezen összegre ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható
számított adót, és
b)	az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni a megelőző egész havi
rendszeres bevétel adóelőleg-alapjának tizenkétszeresére és az adóterhet nem viselő
járandóság(ok) várható összegére együttvéve az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint
számított összeget.
(9)	Az (5)-(8) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a számítást az adott kifizetés (juttatás)
adóelőleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal kell
elvégezni, ha
a)	a várható adóelőleg-alap az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegével és
az adott adóelőleg-alappal együtt nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti
első adókulcs sávhatárát;
b)	a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés
megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem
tett írásban nyilatkozatot a megosztás mellőzéséről.
16
(10)	Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító
munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget,
ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell
bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program
kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.
(11)	A társadalombiztosítási igazgatási szerv által kifizetett adóköteles
társadalombiztosítási ellátást és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyt e
jogviszonyára tekintettel megillető illetményt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a
kifizető az adóelőleg-alapot elosztja annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik, és e
hányadost megszorozza 365-tel. Ha ez a szorzat nem éri el az adó mértékére vonatkozó
rendelkezés szerinti első adókulcs sávhatárát, az adóelőleg-alapjára az adó mértékére
vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal számított összeget állapít meg, ha
meghaladja, akkor
a)	a szorzatra kiszámítja az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható
számított adót, amelyet eloszt 365-tel, és
b)	a a) pont szerinti hányadost megszorozza annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik.
(12) A bevételt terhelő adóelőleg a (4)-(10) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított
összeg - legfeljebb annak mértékéig - csökkentve
a)	a magánszemélynek az adójóváírás figyelembe vételére tett nyilatkozata alapján a havi
adójóváírással, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is - az adott
havi bér adóelőleg-alapjának 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb
15 100 forint azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem
érvényesíthető, ha a bér kifizetője által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján
meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve -
meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot;
b)	a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra
megillető családi kedvezménnyel, feltéve, hogy a családi pótlékra jogosult a kifizetés (a
juttatás) időpontjáig megadott adóelőleg-nyilatkozatában kérte a családi kedvezménynek az
adóelőleg megállapításnál történő érvényesítését;
c)	a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos
állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi
kedvezménnyel.
(13)	A (3)-(12) bekezdés rendelkezései helyett a magánszemély az adóelőleg-
nyilatkozatban a várható adóalapjának/adóterhet nem viselő járandóságainak közlése helyett
kérheti az adóelőlegnek az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb
adókulccsal történő megállapítását.
(14)	A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített,
nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést terhelő adóelőleg egyenlő az adóelőleg-alap
és az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulcs felének
szorzatával.
(15)	Az adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejétől összesíti az
adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóelőleg-
alapokat. Az adóelőleg az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére megállapított, az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adó, csökkentve az adóévben
korábban már megállapított adóelőleg(ek) összegével.
17
(16) Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói
bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes
vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen
az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is
ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység
révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap.
A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói
személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja
a)	a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított
adóelőleg(ek), valamint
b)	az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a
negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye
összegét azzal, hogy - ha az egyéni vállalkozó a b) pont rendelkezését nem alkalmazza - a
vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem
haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való
jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak.”
18.	§ Az Szja tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vállalkozói osztalékalap után - kivéve abból a kivét-kiegészítést - az adó 25
százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás
benyújtására előírt határidőig megfizeti.”
19.	§ Az Szja tv. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel,
amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az
eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos
piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég
részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén
annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.
(2)	A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az
ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci
értékét meghaladó összeg.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező
társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy
ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem
megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
20.	§ (1) Az Szja tv. 69. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Természetbeni juttatás:/
„n) az az összeg, amelyet a munkáltató
na) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint
a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a
magánnyugdíjpénztárba,
18
nb) a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös
nyugdíjpénztár(ak)ba,
nc) a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös
egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba,
nd) a magánszemély javára foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói
hozzájárulásként
fizet.”
(2) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
„p) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a
szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott
juttatás együttes értéke.”
21.	§ Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„Kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatások
71.	§ (1) Kedvezményesen adózó béren kívüli természetbeni juttatásnak minősül a
munkáltató, a társas vállalkozás (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) által a
(2)	bekezdésben felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló
törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás
személyesen közreműködő tagjának (e § alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett
magánszemély a továbbiakban: munkavállaló) az adóévben juttatott együttes értékből
legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott
munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban, tagi jogviszonyban töltött napokkal arányos
összegét meg nem haladó rész.
(2)	Az (1) bekezdésben említett juttatások a következők:
a)	a (7) bekezdés szerinti üdülési csekk formájában juttatott bevétel,
b)	a (8) bekezdés rendelkezései szerinti meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel,
c)	a (9) bekezdés szerinti képzés címén átvállalt, viselt költség,
d)	a munkavállalónak és/vagy közeli hozzátartozójának a munkáltató tulajdonában,
vagyonkezelésében lévő üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel,
e)	a (10) bekezdés szerinti iskolakezdési támogatás,
f)	a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen
vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet
formájában juttatott bevétel.
(3)	Kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minősül továbbá
a)	a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,
valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a
nyugdíjban részesülő magánszemély, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója
részére üdülési csekk formájában juttatott bevételnek az adóév első napján érvényes havi
minimálbér összegét meg nem haladó része,
b)	a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a
hallgatónak, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást
-	a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a
havi 12 ezer forintot meg nem haladó rész,
c)	a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató,
továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban
19
részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli
hozzátartozója részére a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben
biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételnek magánszemélyenként az adóév első
napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó része,
d)	szakszervezet által üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételnek
évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér
összegét meg nem haladó része,
e)	a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek
közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési
csekk formájában juttatott bevételből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét
meg nem haladó rész.
(4)	A kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatás adója -
figyelemmel az (1), illetve (3) bekezdés szerinti korlátozó rendelkezésekre is - a juttatás
értékére az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (30. §) szerinti legmagasabb adókulccsal
számított összeg, azzal, hogy ha a juttatás(ok) összege az említett értékhatárt meghaladja, a
meghaladó rész a természetbeni juttatás általános adókulcsával [69. § (4) bekezdés] adózik.
(5)	A juttató munkáltatónak, kifizetőnek az adót az e § szerint
a)	kedvezményes mértékkel adózó juttatás után a juttatás hónapja kötelezettségeként,
b)	a természetbeni juttatás általános kulcsa szerint adózó juttatás után az adóévet követő
év május hónapjának kötelezettségeként
a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az
adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg
megfizetnie. A juttató munkáltató, kifizető az e § rendelkezései szerinti juttatások révén
megszerzett bevétel kedvezményes adókulccsal és a természetbeni juttatások általános
adókulcsával adózó részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és
adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével)
nyilvántartást vezet.
(6)	E § rendelkezéseinek alkalmazásában üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi
szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként
nyilvántartásba vett szálláshely. A (2) bekezdés d) pontja szerint a közeli hozzátartozó részére
juttatott bevételt és a (2) bekezdés e) pontja szerinti iskolakezdési támogatást az (1)
bekezdésben említett értékhatár számításánál a munkavállalónak biztosított juttatás értékeként
kell figyelembe venni. A (2) bekezdés d), illetve a (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a
munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató
cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának,
költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető
miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is. A
kedvezményesen adózó béren kívüli természetbeni juttatásnak minősülő üdülési szolgáltatásra
vonatkozó rendelkezés alkalmazásában a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott
üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a
Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy
munkavállalónak minősül azzal, hogy e munkavállalóval egy tekintet alá esik a munkavállaló
és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója.
(7)	Üdülési csekknek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló
üdülési csekk minősül, feltéve, ha az kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható
be azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói
20
jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével
határozza meg.
(8)	Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az étkezőhelyi vendéglátás, a
munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevétel
(ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) minősül.
(9)	Képzési költségnek minősül a képzés kifizető, munkáltató által átvállalt (viselt)
költsége, ha a képzés
a)	- akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a
munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését,
b)	a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás
tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas
vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését
szolgálja.
(10)	Iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a
közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő
gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy
bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra
jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját
megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató,
illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla
ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak
vásárlására jogosító utalvány formájában biztosít.”
22.	§ Az Szja tv. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külföldi illetőségű magánszemély részére - ha a magánszemély illetősége szerinti
állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás
elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen
fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót -
ha a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be
azzal, hogy nem pénzben történő juttatás esetén a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető
köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei
vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatra, a hitelintézetnél elhelyezett
betétre fizetett, jóváírt kamatra, továbbá a késedelmi kamatra.”
23.	§ Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
24.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi
illetőségű, ha
a)	belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az
üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a
továbbiakban: külföldi vállalkozó);
21
b)	belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat,
szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi
illetőségű székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos
egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a
továbbiakban: külföldi szervezet);
c)	ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy
kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).”
25.	§ (1) A Tao. 4. §-a a következő 4/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan
követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési
határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy
bíróság előtt nem érvényesíthető;”
(2)	A Tao. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi
személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött
külföldi társaságot), szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az
említett személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés
megszerzésének időpontjában nem haladja meg a 75 százalékot, és az adózó a részesedés
megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő
elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a be nem jelentett
részesedés kivezetésével az említett személyek átalakulása során szerzett részesedés nem
jelenthető be;”
(3)	A Tao. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„10/a. elismert tőzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,
valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvényben meghatározott fogalom;”
(4)	A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye
alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság
adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi
illetőségű magánszemély közvetlenül, illetve közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel
rendelkezik (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező), és általa az adóévre fizetett
(fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a
csoportszinten fizetett (fizetendő) adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem
éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni,
ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az EU vagy az OECD tagállamában, továbbá olyan
államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás
elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír;
22
a)	valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő
kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott
munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, valamint
kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább
50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;
b)	nulla vagy negatív adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági
adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték
kétharmadát,
c)	a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján
vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
d)	e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől,
illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is.”
(5)	A Tao. 4. §-a a következő 18/a. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„18/a. ingatlannal rendelkező társaság:
a)	az adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt
vállalkozásai, amennyiben
1.	az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvő ingatlannal rendelkező
kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci
értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75
százalék és
2.	valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban
rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a
kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az
árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását
azzal, hogy
aa)	az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe,
ab)	az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre
vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 60 napon belül tájékoztatnia
kell valamennyi belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozását;
b)	az a) pont rendelkezései az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak;”
(6)	A Tao. 4. §-a 23. pontjának c)-d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a rendelkezés a következő e) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
23.	kapcsolt vállalkozás:/
„c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással
rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más
személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d)	a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei,
továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi
vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e)	az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy,
amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”
23
(7) A Tao. 4. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt
és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás
előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;”
26.	§ A Tao. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal
rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján
történő leszállításának napján keletkezik.”
27.	§ A Tao. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező
társaság tagjának esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.”
28.	§ (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének g)-gy) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
,,g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
1.	az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő
adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és
részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2.	az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján
az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával
és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként
még figyelembe nem vett összeg;
gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)
1.	a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a
vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi
társaságban lévő részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés
következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés
jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy
kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2.
pontban foglaltakra,
2.	az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a
kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az
adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás
előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt
alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még
figyelembe nem vett összeg;”
(2)	A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a
behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor,
beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de
legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a prudenciális
24
előírások szerint működő pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési
szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési
szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,”
(3)	A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti
eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az
azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,”
(4)	A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő t)-ty) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi
körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide
nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a
személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy
közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt
közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a
költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi -
legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának
adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből
(ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére
a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési
kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási
lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára
elszámolt bevétellel,
ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő
felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,”
(5)	A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú,
kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós
adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített
közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat
támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési
értékének
1.	50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén,
2.	20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”
(6)	A Tao. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti
eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által
az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az
25
adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá
közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági
fokozatot.”
29.	§ (1) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
„f) az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott - az
adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére
jutó - pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, ha az adózó
1.	közvetlenül rendelkezik részesedéssel a vele kapcsolt viszonyban lévő ellenőrzött
külföldi társaságban, illetve ha
2.	közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban és az
ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi
társaságban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül
többségi befolyással rendelkezik,”
(2)	A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
„gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és a prudenciális előírások szerint
működő pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási
tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási
tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,”
(3)	A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési
értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen
elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás
előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben
foglaltakra,”
(4)	A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés
bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely
jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az
adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7)
bekezdésben foglaltakra,”
(5)	A Tao. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában/
„a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás
kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott
kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő
kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél
és a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási
tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos
állománya;”
26
(6) A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb
kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő
részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat
alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény
csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi
kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített
adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett
számításba.”
30.	§ (1) A Tao 9. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/
„c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), r), t), u) és v) pontja,
továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási
tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a
vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”
(2)	A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt
a)	a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5)
bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül
hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység
bevételével arányos összeggel;
b)	az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a
közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek a nem
a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
ba)	teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,
bb)	a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezet a (7) bekezdésben előírt aránnyal
számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó
bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.”
31.	§ A Tao. 10. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában
meghatározott összeg.
(3)	A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a
8.	§ (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem
minősülő elengedett követelés.”
32.	§ (1) A Tao. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. §
(3)	és (10) bekezdése szerinti összeg,”
(2) A Tao. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m),
p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.”
33.	§ (1) A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági
társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1)
bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), y) pontjaiban és a 7. § (10)
és (18) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j),
m), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az
előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet
rendelkezéseit.”
(2) A Tao. 13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1)
bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét/
„d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha
az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozása van.”
34.	§ A Tao. a következő 15. §-sal egészül ki:
/A külföldi szervezet adóalapja/
„15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:
a)	kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),
b)	jogdíj,
c)	szolgáltatási díj.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:
a)	a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által
fizetett kamatot,
b)	a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,
c)	a késedelmi kamatot.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel - az 5. § (8) bekezdésében
foglaltaktól eltérően - a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.”
35.	§ A Tao. a 15. §-t követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:
„Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke
„15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés
elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a
részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal
csökkentett pozitív összege.
(2)	Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a
Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes
devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság
tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség
kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a
cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan
28
külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama,
a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban
megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
(3)	E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem
pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.
(4)	E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:
a)	eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő
elidegenítéskor a szokásos piaci érték,
b)	nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat
szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre
bocsátáskor a szokásos piaci érték,
c)	ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,
d)	jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke
fejében átvett (járó) eszközök értéke.
(5)	E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.
(6)	Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.”
36.	§ A Tao. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a
vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)-(5) bekezdés előírásait a
jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke
tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem
pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű
juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy
az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve
részesedik a vagyonból.
(7)	Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó
és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.”
37.	§ (1) A Tao 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19
százaléka.”
(2)	A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget
az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként
köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben”
(3)	A Tao 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.”
38.	§ A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában
adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d)
pontjában meghatározott összeggel.”
39.	§ (1) A Tao. 22/B. §-ának (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
/Az adózó adókedvezményt vehet igénybe/
„j)jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által
megvalósított beruházás”
/üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve,
hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az
alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az
előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető
változását eredményezi./
(2)	A Tao. 22/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
bekezdéseinek számozása értelemszerűen módosul:
„(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét
követő négy adóévben
a)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel,
középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző
adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b)	az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján
érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál
százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.”
40.	§ (1) A Tao. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó, a külföldi
vállalkozó és az ingatlannal rendelkező társaság tagja a társasági adóból adóvisszatartás
formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.”
(2)	A Tao. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a
kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is, ha az adóévben a kapott osztalék
vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény adókötelezettség
alá esik.”
41.	§ A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:
„29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb)
alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett
kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e
rendelkezést alkalmazta.
(2)	Az adózó 2009. december 31-éig
a)	elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b)	kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre
30
az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8)
bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó
megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.
(3)	Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w)
pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést
2014. december 31-éig ruházza át.
(4)	A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására
rendelkezésre álló időtartam - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - hat adóév,
azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat
adóévet kell érteni.
(5)	Az az adózó, amely a 2010. adóévében ellenőrzött külföldi társaság kapcsolt
vállalkozása, a 2010. adóévi adókötelezettségének megállapításakor az adózás előtti
eredményét növeli az ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét (üzleti évét) megelőző
adóéveinek (üzleti éveinek) utolsó napján kimutatott - az adózónak az ellenőrzött külföldi
társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó - pozitív adózott
eredménynek az adózó adóévét megelőző adóéve utolsó napjáig felosztott osztalékkal
csökkentett részével, amely összeg a 7. § (1) bekezdés g)-gy) pontjainak megfelelő
alkalmazásával az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető.
(6)	Ha az adózó a 2008. adóévi adóból érvényesített először fejlesztési adókedvezményt,
akkor az e törvény 22/B. §-ának (9) bekezdésében foglalt feltételeket az adókedvezmény első
igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő három adóévben is
teljesítheti. Ha az adózó e lehetőséggel él, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát -
vagy ha a feltételek közül a bérköltség növelését választja, akkor az elszámolt bérköltséget - a
beruházás megkezdését megelőző és a 2008. adóévi értékek közül a magasabbhoz képest a
2009-2010-es adóévekben nem csökkentheti.”
42.	§ A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a
csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült
szabályozást tartalmaz:/
„c) Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes
gyakorlatára.”
43.	§ A Tao. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
44.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Eva tv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:
/Az adózó adóalanyisága megszűnik:/
„c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő
nappal;”
45.	§ Az Eva tv. 8. §-ának (7) bekezdése a következők szerint módosul:
31
„(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva
alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az
általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett
meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.”
46.	§ Az Eva tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az eva a pozitív adóalap 30 százaléka.
(2)	Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt,
a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalék.”
IV.	Fejezet
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
47.	§ Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap
a)	1,2 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
b)	18,8 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak
minősül.”
48.	§ Az Ekho tv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből
a)	94 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b)	6 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak
utal át.
(3)	Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből
a)	94 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b)	6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak
utal át.”
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
V.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
49.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 156. §-ának (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a
§ a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek
teljesülése szükséges:
32
a)	a kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e
törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető;
továbbá
b)	a kérelmező a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre)
egyúttal teljesül, hogy a kérelem benyújtását megelőző naptári évben a 89., 98-109. és 111-
112.	§-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként
megtérített vagy megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja:
ba)	az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és
éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a
10 milliárd forintot vagy
bb)	a 20 milliárd forintot; vagy
c)	a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet
(a továbbiakban: Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló
2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1)
bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal
rendelkezik; vagy
d)	a kérelmező a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített
eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik.
(3)	Abban az esetben, ha a kérelmező csoportos adóalany [8. §], vagy ha az engedélyes
jogutódlással úgy szűnik meg, hogy jogutódja csoportos adóalany, a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek közül
a)	az a) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra együttesen, mint
egy adóalanyra,
b)	a b) pontot
ba)	a megbízható vámadósi státusz tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vevő
valamennyi tagra külön-külön,
bb)	egyéb, a ba) alpontban nem említett rendelkezései tekintetében a csoportos
adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra összesítetten,
c)	a c) és d) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagra külön-külön
kell vizsgálni.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben
kell igazolni. Abban az esetben, ha az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek közül a
kérelmező a (2) bekezdés b) pontjának teljesülését igazolja, a kérelmet legkésőbb a (2)
bekezdés b) pontjában említett naptári évet követő év szeptember 30. napjáig kell benyújtani.
(5)	A (2) bekezdés b) pontját érintően tett önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás -
ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenőrzést, illetőleg az addig az időpontig
jogerőre emelkedett utólagos adómegállapítást - az elbírált kérelmet nem érinti.
(6)	Az engedélyes az adó önadózással történő megállapítására az engedélyező határozat
jogerőre emelkedésének napjától
a)	számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott
feltételek közül - az a) pont mellett - a b) pont teljesülésére alapítja;
b)	határozatlan időtartamig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott
feltételek közül - az a) pont mellett - a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja.
33
(7)	Az önadózásra való jogosultság az engedélyező határozat visszavonásával, valamint a
(6)	bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartam elteltével szűnik
meg. Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha
a)	azt az engedélyes kéri;
b)	a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül az engedély megadását követően az
engedélyesre
ba)	az a), c) vagy d) pontok bármelyike, illetőleg
bb)	a b) pont tekintetében a megbízható vámadósi státusz a (6) bekezdés a) pontjában
említett esetben az ott meghatározott időtartamon belül
nem teljesül;
c)	az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra
a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
(8)	Az engedélyező határozat visszavonásáról rendelkező elsőfokú határozat elleni
fellebbezésnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
VI.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
50.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjai
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(1) Az adó mértéke -figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:/
„a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti
ólmozatlan benzinre 120 000 Ft/ezer liter,
b)	a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a
2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 124 200 Ft/ezer liter,
c)	a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú
gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,
d)	a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,
e)	a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 oC
hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 oC hőmérsékletig
átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 oC hőmérsékletig
átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 oC-on mért sűrűsége nagyobb
860 kg/m3-nél, 4425 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást,
felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69
vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 oC hőmérsékleten
nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 oC hőmérsékletig átdesztilláló
rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 oC hőmérsékletig átdesztilláló rész
mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 oC-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél,
40	000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást,
értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg,
f)	a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből
arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként
értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú
értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
34
g)	a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrítettgáz-
halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek,
importálnak vagy használnak fel, 26,10 Ft/nm3,”
51.	§ A Jöt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti
adóalapra 276 100 forint.
(3)	A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20
19,	2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71
vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy
bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra
számítva 138 050 forint, 50 liter felett 276 100 forint. Amennyiben egy háztartásban több
bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.”
52.	§ A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 633 forint.”
53.	§ A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 9400 forint.”
54.	§ A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 14 250 forint.”
55.	§ A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 22 100 forint.”
56.	§ A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
/(2) Az adó mértéke/
„a) a cigarettára 9350 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3
százaléka, de legalább 17 330 forint/ezer darab,”
„c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de
legalább 7280 forint/kilogramm,
d)	és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de
legalább 7280 forint/kilogramm.”
VII.	Fejezet
Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
57.	§ Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a villamos energiára megawattóránként 295 forint,
b)	a földgázra gigajoule-onként 88,50 forint,
c)	a szénre ezer kg-onként 2390 forint.”
35
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
VIII.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
58.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó
árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások
értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített
telephelyen végzett tevékenységből származik.”
59.	§ A Htv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A vállalkozó - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók
kommunális adójában és a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes
esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget
köteles a (3) bekezdésben foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással
egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány
végrehajtható okiratnak minősül.
(2)	Az előlegfizetési időszak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a bevallás-
benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos
időszak.
(3)	Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben
kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az
adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség,
átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig
terjedő időtartam.
(4)	Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:
a)	az előtársaságnak,
b)	az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség
keletkezésének adóévében,
c)	az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá
d)	arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
(5)	A (2) bekezdés szerinti esetben az adóelőleg-részletek összege:
a)	ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az
előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző
adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett
adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második
részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele,
b)	ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra
fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az
adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az
36
adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív
különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az
adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12
hónapos időszakra számított összeg fele.
(6)	A (3) bekezdés szerinti esetekben az adóelőleg-részletek összege a vállalkozó által az
adókötelezettsége keletkezésének adóévére várható adó figyelembevételével az előlegfizetési
időszakra időarányosan megállapított - az ezen időszak alatt esedékes egyes adóelőleg-
fizetési időpontokra egyenlő arányban megosztott - bejelentett összeg.
(7)	Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá
ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján
adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az
adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az
adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség,
kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.”
60.	§ A Htv. 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban
megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről
szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell
alkalmazni.
(2)	Az önkormányzat a helyi iparűzési adó kivételével az adófizetés esedékességére
vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről
szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet,
ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
(3)	Az önkormányzat a helyi adóval - ide nem értve a helyi iparűzési adót - kapcsolatban
rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási
kérdésben.”
61.	§ A Htv. 52. §-a 31. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
/31. telephely:/
„c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-
kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló
törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén
azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése,
illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a
továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-
kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz
egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói
engedélyes számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a
végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő
elosztásból származik;”
37
IX. Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
62.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-ának (1)
bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
/17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:/
„n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képző
ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás
keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó
szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is -
útján történő megszerzése.”
63.	§ (1) Az Itv. 18. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed
ki:/
„h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény,
üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy)
megszerzésére.”
(2) Az Itv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket
megfizetni, ha
a)	a vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa,
bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b)	az a) pontban felsoroltak tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c)	az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja
az összes vagyoni betét 75%-át”
64.	§ (1) Az Itv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem
rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után
ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de
ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.”
(2)	Az Itv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az
illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya,
amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az
illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes
vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett
tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre
kötelezett
a)	5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
38
b)	a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de
2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső
módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c)	öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.”
65.	§ Az Itv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha
e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke -
lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás
résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos
összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4%
illetéket kell fizetni.”
66.	§ (1) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a
h)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
g)	a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett
átalakulás keretében történő vagyonszerzés;
h)	a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett
részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;”
67.	§ Az Itv. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4)
bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. §
(5)	bekezdése szerint a tulajdonukban lévő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.”
68.	§ Az Itv. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4) bekezdés lép, egyidejűleg
a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében
foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel
teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. §
(4)	bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait
(név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további
vagyoni betétekkel rendelkeznek.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint
illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”
X.	Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
69.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„7. § (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű
-	gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
-	gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
-	gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
39
-	gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
-	gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
(2)	Az adó mértéke a 6. § (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden
megkezdett 100 kilogrammja után 1380 Ft.
(3)	Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10
000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes
rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó
rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az
általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó
rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után
nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.”
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XI.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
70.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 17. §-a a
következő új (15)-(16) bekezdésekkel egészül ki:
„(15) Az adózó a helyi iparűzési adókötelezettsége keletkezését, illetve megszűnését - a
helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzat megjelölésével - az
adókötelezettség bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől
számított 15 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az iparűzési tevékenységet
ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó adóköteles tevékenységének megkezdése előtt, de
legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján köteles ezt az állami adóhatóságnál
bejelenteni.
(16)	Az adózó évente, az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját
követő 90 napon belül bejelenti, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint
ingatlannal rendelkező társaságnak minősül illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az
ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtott társasági adóbevallás adóéve
vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az
elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.”
71.	§ Az Art. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén - a helyi iparűzési adó
kivételével - az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység
megkezdésétől) számított 15 napon belül jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál.
A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha
az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”
72.	§ (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 6., 8-10., 16., 23. és 25. pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
/A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély
munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban
meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót
40
követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási
kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal
összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi
adatokról:/
„6. a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci)
járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról, összegéről,”
„8. a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli
egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapjáról, a levont (befizetett)
természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-
piaci járulék összegéről,
9.	a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci
járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás (magán-nyugdíjpénztári tagdíj levonás)
elmaradásának okáról,
10.	a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a
tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen
időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci) járulék, a levont (megfizetett) természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási,
munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a
foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapjáról és összegéről,”
„16. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről,”
„23. a külön jogszabály szerint Start-, Start Plusz-, Start Extra kártyával rendelkező
személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-
biztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapjáról és
összegéről, továbbá a külön jogszabály szerint a bruttó munkabér alapján számított nulla
százalékos kötelezettség alapjáról, illetőleg a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség
alapjáról és összegéről,”
„25. a külföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem összegéről, és az
általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegéről,”
(2)	Az Art. 31. §-ának (6) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
„E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá
felszámolás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a
felszámolás, végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.”
73.	§ Az Art. 32. §-a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az
építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának
megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését),
lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.”
74.	§ Az Art. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az
eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti
kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak
különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az
41
esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól
külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.”
75.	§ Az Art. 43. §-a a következő új (10)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Az állami adóhatóság a helyi iparűzési adót, illetve a helyi iparűzési adóval
összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot külön
számlákon, a bevételre jogosult települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatonként
megbontva tartja nyilván. A helyi iparűzési adó számlára megfizetett adót, illetve a helyi
iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot, adóbírságot,
mulasztási bírságot az állami adóhatóság a bevételre jogosult települési (a fővárosban a
fővárosi) önkormányzatonként - a bevallásban, határozatban megállapított összes adó és az
önkormányzatokat megillető adó arányában - osztja fel. Az állami adóhatóság a felosztást a
fizetési kötelezettség esedékességétől, illetve a késedelmes befizetés esetén a befizetés
napjától számított 30 napon belül végzi el. Az állami adóhatóság a felosztást követően 5
napon belül átutalja a települési önkormányzat költségvetési számlájára az önkormányzatot
megillető összeget. Az állami adóhatóság késedelmes felosztás, illetve utalás esetén a
késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
(11)	Ha az adózó helyi iparűzési adó számlára teljesített befizetése a települési
önkormányzatonként kimutatott kötelezettségek egészére nem nyújt fedezetet, a befizetés
összegét a települési önkormányzatonként kimutatott tartozások esedékességének
sorrendjében, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni.
(12)	Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a helyi iparűzési adó
számlára adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az állami adóhatósághoz (túlfizetés), az
állami adóhatóság az adózó rendelkezéséig, illetőleg a helyi iparűzési adó számlán később
keletkező adótartozásra történő elszámolásig a helyi iparűzési adó számlán mutatkozó
túlfizetés összegét nem osztja fel.”
76.	§ Az Art. 43. §-át követően, a következő, új 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Ha az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót
érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési
kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az
önkormányzatot a helyi iparűzés adó különbözetének a visszafizetésére. Amennyiben az
önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság erről
értesíti a kincstárat, amely a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítéséről a
külön jogszabályban meghatározottak alapján intézkedik. A kincstár a visszafizetett vagy
beszedett helyi iparűzési adó összegéről, a befizetés jóváírásától számított 15 napon belül
értesíti az állami adóhatóságot. Ha az önkormányzat az értesítés elküldése után helyi iparűzési
adó tartozását az állami adóhatóságnál megfizette, erről az állami adóhatóság haladéktalanul
értesíti a kincstárat.
(2)	Az állami adóhatóság az önkormányzatoknak történő helyi iparűzési adó késedelmes
átutalása miatti kamatfizetési kötelezettségét, illetve az adózó önellenőrzése vagy az állami
adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése során tett megállapítása miatt felmerülő
helyi iparűzési adó összegének kiutalását a késedelmi pótlék bevételi számláról teljesíti.
(3)	A kincstár a visszafizetett helyi iparűzési adó összegét az állami adóhatóság nevén
vezetett késedelmi pótlék bevételi számlára vezeti át.”
77.	§ (1) Az Art. 52. §-a (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
42
/Az állami adóhatóság
b)	elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra
kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által/
„bd) a 31. § (2) bekezdése 1-5., 7-8., 10., 13., 23. és 27. pontjaiban foglalt adatokat,
továbbá a 31. § (2) bekezdésének 6. pontjában felsorolt adatok közül a munkaerő-piaci járulék
alapjára és összegére vonatkozó adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére az
álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és
ellenőrzéséhez, illetőleg a munkaügyi hatóság részére a munkaügyi ellenőrzés elősegítése
céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,”
(2)	Az Art. 52. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az állami adóhatóság/
„d) elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban
bevallott, a Tbj. 5. § (3) bekezdés szerint biztosított által fizetett nyugdíj-biztosítási és
nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg - a tagdíj vonatkozásában - a
magánnyugdíjpénztár részére, a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjára
és összegére vonatkozó adatokat az egészségbiztosítási szerv részére, a munkaerő-piaci
járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az álláskeresési támogatások és a
foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez az állami
foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére a tárgyévet követő év augusztus 31.
napjáig,”
(3)	Az Art. 52. §-a a következő új (18)-(19) bekezdésekkel egészül ki:
„(18) Amennyiben az önkormányzat a helyi iparűzési adót megállapító önkormányzati
rendeletét módosította, vagy a helyi iparűzési adót rendelettel bevezette, illetve megszüntette,
a rendelet számát, illetve a rendelet szövegét a kihirdetéstől számított 8 napon belül az
önkormányzati adóhatóság elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett módon és
formátumban megküldi az állami adóhatóság részére.
(19) Az önkormányzati adóhatóság az adószám feltüntetésével az állami adóhatóság által
közzétett módon és formátumban minden hónap utolsó napjáig - a rendelkezésre álló,
különösen az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében beszerzett adatok alapján - adatot
szolgáltat az illetékességi területén az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési
tevékenység kezdetének és befejezésének időpontjáról továbbá az általa ismert, a helyi
iparűzési adó megállapításához szükséges adatokról, különös tekintettel az ideiglenes
(alkalmi) jellegű iparűzési tevékenység folytatásával összefüggő, általa kiadott
engedélyekről.”
78.	§ Az Art. 55. §-át követően a következő új 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. § Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi az adott
adóévben, a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező
társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát. Ha az ingatlannal
rendelkező táraság társasági adóbevallása benyújtásának határideje eltér a május 31-től, az
állami adóhatóság a közzétételi kötelezettségét a társasági adóbevallás benyújtásának
egyébként irányadó határidejétől számított 120 napon belül teljesíti.”
79.	§ (1) Az Art. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
43
„(3) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési
és adósságrendezési eljárásban
a)	a központi költségvetést megillető követelések és a települési (a fővárosban a fővárosi)
önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként,
b)	a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal
(tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések
tekintetében a hitelezők képviselőjeként
az állami adóhatóság jár el.”
(2) Az Art. 72. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (4)-(5) bekezdések számozása (5)-(6) bekezdésekre változik:
„(4) A (3) bekezdésben megjelölt követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a
végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.”
80.	§ Az Art. 81. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon/
„a) a helyi iparűzési adó kivételével a helyi adók,”
/ügyében./
81.	§ Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Helyi adóügyben - kivéve a helyi iparűzési adóval összefüggő adóügyeket - az az
önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.”
82.	§ Az Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban: adóhatósági igazolás) az
adóhatóság hatáskörében eljárva a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás
napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt
adattartalommal állítja ki, feltéve, hogy az adózó az adóhatósági igazolás kiadásának
szükségességét valószínűsíti. Az adóhatósági igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az
adózó együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó
állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását és a vámhatóságnál nyilvántartott adó- és
vámtartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállításához szükséges adó- és
vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a
vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti.”
83.	§ Az Art. 92. §-a a következő új (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (7)-(10) bekezdések számozása (9)-(12) bekezdésekre változik:
„(7) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés határideje 90 nap.
(8)	A központosított ellenőrzés határideje 120 nap.”
84.	§ Az Art. 106. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
„A helyi iparűzési adót érintően az adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell
megállapítani.”
85.	§ Az Art. 119. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az önkormányzati adóhatóság az ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenységet végző
adózók vonatkozásában a helyi iparűzési adó megállapításához szükséges adatok beszerzése
érdekében a helyszínen ellenőrzést végez.”
44
86.	§ Az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(9) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a)	egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a
szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével,
vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b)	egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a
szokásos piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg,
c)	kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d)	többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj -
az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg.”
87.	§ (1) Az Art. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján
a)	magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos
fellelhetőségi helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság,
b)	jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság
jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.
Külföldi magánszemély esetén a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság,
ha az illetékes önkormányzati adóhatóság az a) pontban megjelölt illetékességi okok
sorrendje alapján nem határozható meg.”
(2) Az Art. 146. §-ának (4) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
„Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság
folytatja le.”
88.	§ (1) Az Art. 149. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,
az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli a pénzkövetelés biztosítását.”
(2) Az Art. 149. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtására a végrehajtási eljárás során
irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a gépjármű biztosítási intézkedés keretében
foganatosítandó lefoglalása a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő
feltüntetésével, illetve ha lehetséges, a törzskönyv lefoglalásával történik.”
89.	§ (1) Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz, valamint a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó
befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.”
(2) Az Art. 167. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
45
„(2) Helyi iparűzési adó esetén a késedelmi pótlékot a települési önkormányzatonként
kimutatott tartozás, illetve megállapított adóhiány összege után települési
önkormányzatonként, külön kell felszámítani.”
90.	§ Az Art. 168. §-ának (2) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
„Helyi iparűzési adó esetén az önellenőrzési pótlékot a települési önkormányzatonként
bevallott és a helyesbített adó különbözete után, települési önkormányzatonként kell
megállapítani.”
91.	§ (1) Az Art. 170. §-ának (1) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
„Helyi iparűzési adót érintően az adóhatóság az adóhiányt, és az ahhoz kapcsolódó
adóbírságot települési önkormányzatonként állapítja meg.”
(2) Az Art. 170. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az
esetben is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható,
hogy a munkáltató a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére,
jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes, illetve
a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér
kötelező legkisebb havi összegénél alacsonyabb összeget fizetett ki.”
92.	§ (1) Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
/Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek
elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza/
i) a végrehajtási eljárás során az elektronikus ügyintézés
/módját és technikai feltételeit./
(2) Az Art. 175. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az
adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón
tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az adatformátum megváltozik, az
adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot
közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat
hivatalos lapjában is közzéteszi.”
93.	§ (1) Az Art. 176. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha e törvény a személyi jövedelemadóval összefüggő kötelezettségről rendelkezik,
azt a kifizető és a munkáltató - a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a rá
vonatkozó szabályok szerint teljesíti.”
(2)	Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a televízió-készülék üzemben tartási díjához
kapcsolódó pótdíj tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
94.	§ Az Art. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló,
a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az
Egészségbiztosítási Alapot, illetve helyi iparűzési adó vonatkozásában a települési (a
46
fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési
jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően
alkalmazandóak. Nem engedményezhető olyan követelés, amely mögött jogszabályon vagy
kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal, illetve azok
intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető. A
helyi iparűzési adó vonatkozásában a települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot
megillető követelés a települési önkormányzat polgármesterének (a fővárosban a
főpolgármester) hozzájárulásával engedményezhető.”
95.	§ Az Art. 178. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában/
„15. járulék: a nyugdíjj árulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a biztosított
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási
járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az
egészségügyi szolgáltatási járulék, a társadalombiztosítási járulék (ideértve a
nyugdíjbiztosítási járulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot), a
korkedvezmény-biztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében
a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási
szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak
fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi
költségtérítést is,”
96.	§ Az Art. 1., 2., 3., 4., 6. számú mellékletei e törvény 3., 4., 5., 6., 7. mellékletei szerint
módosulnak.
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XII.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
97.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. §-ának
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A foglalkoztató - a foglalkoztatott érdekében - törvényben meghatározott járulékot,
illetve hozzájárulást fizet, amely a társadalombiztosítás keretében a foglalkoztatott számára
nyitva álló ellátások, valamint munkaerő-piaci célok pénzügyi fedezetéül szolgál.”
98.	§ (1) A Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:/
„6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya
alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a
47
nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e
törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,”
(2)	A Tbj. 4. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„h) Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási
jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási
jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén
végzik.”
(3)	A Tbj. 4. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
„q) Tevékenység piaci értéke: a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő
díjazás, de legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévet megelőző évi
felmérések alapján közzétett, az egyes FEOR számok szerint kimutatott kereset havi összege.”
99.	§ (1) A Tbj. a 18. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok”
(2) A Tbj. 18. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a)-b) pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére
a)	a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási
járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
b)	a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot, valamint nyugdíj-biztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási
járulék),”
/fizet./
100.	§ (1) A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási
járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.”
(2) A Tbj. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke
7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni
egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.”
101.	§ (1) A Tbj. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék”
(2) A Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
48
„(1) A foglalkoztatott a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat)
és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot
fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj), valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
alapja azonos a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék
alapjával. A foglalkoztatott nem fizet
a)	nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a
járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi
jövedelemadóval növelt összege után,
b)	egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés,
az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott
időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2)
bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2)
bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön
jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány
keretében járó juttatás után.”
102.	§ A Tbj. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok”
103.	§ A Tbj. a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci
járulékot
a)	az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott
személy,
b)	az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége
mellett munkaviszonnyal is rendelkezik,
c)	az a munkavállaló, egyéni és társas vállalkozó, aki öregségi, rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban részesül vagy arra jogosulttá vált.”
104.	§ (1) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében
meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére
tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a
társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke, valamint az Szja tv. 25. §-ának (5) bekezdése
szerinti személyes közreműködői díj-kiegészítés után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező
jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2)
bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem
feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot
képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az Szja. tv. 25. § (5)
bekezdése szerinti személyes közreműködői díj-kiegészítés után a járulékfizetési
kötelezettséget bejelentés esetében is teljesíteni kell. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll
fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad
részét kell figyelembe venni.”
(2) A Tbj. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a
társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön
törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”
49
105.	§ (1) A Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói
kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke, valamint az Szja tv. 16. § (5)
bekezdésében meghatározott kivét-kiegészítés után fizeti meg. Átalányadózó esetén az
átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után
kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a
tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott
bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet
arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de
legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az Szja tv. 16. § (5) bekezdésében
meghatározott kivét-kiegészítés után a járulékfizetési kötelezettséget bejelentés esetében is
teljesíteni kell. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem
éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében
meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével -
bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tevékenység piaci értéke utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az
egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak
szerint teljesíti.”
106.	§ A Tbj. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó)
biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)
a tevékenység piaci értéke után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2)
bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést
tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér
alapulvételével fizeti meg.”
107.	§ A Tbj. a 29/A. §-t követően a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) Az eva adózó társas vállalkozás a személyesen közreműködő társas
vállalkozó tagja után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a
társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot
képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke
után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a
foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges
járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a
társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér
alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári
hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe
venni.
(2)	Az eva adózó társas vállalkozásban személyesen közreműködő biztosított társas
vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése
szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben
meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a
szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval
50
növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső
határig kell megfizetni.
(3)	Az eva adózó társas vállalkozásban személyesen közreműködő biztosított társas
vállalkozóra a 27. § (3)-(5) bekezdésében és a 28. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell.”
108.	§ A Tbj. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból az állami
adóhatóság 76,19 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 23,81 százalékot a
Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
(2)	A Munkaerőpiaci Alapot megillető járulékot naponta kell átutalni a Munkaerőpiaci
Alap számlájára.”
109.	§ A Tbj. az 56/A. §-t követően a következő 56/B. §-sal egészül ki:
„56/B. § A kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek
képviselőjeként a kincstár teljesíti a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a
nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, e
törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségeket.”
XIII.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
110.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Eho.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben
kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a)	az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott
szolgáltatást és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet - az adóelőleg számításánál
jövedelemként figyelembe vett összeg,
b)	a külön adózó jövedelmek közül
ba)	a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,
bb)	a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc)	az egyösszegű járadékmegváltások,
bd)	a kisösszegű kifizetések
után.”
XIV.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény
módosítása
111.	§ (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV.	törvény (a továbbiakban: Flt.) 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki/
51
„b) álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap
munkaviszonnyal rendelkezik, vagy álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
háromszázhatvanöt napig egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és a
vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,”
(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor
megfelelő, ha/
„a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által
felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével
megszerezhető képzettségének, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött
munkakör képzettségi szintjének megfelel, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig ellátott
egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység képzettségi szintjének megfelel,”
112.	§ Az Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását
megelőző négy naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci
járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell
kiszámítani.
(2)	Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több
munkaadóval állt munkaviszonyban, az álláskeresési járadék összegét valamennyi
munkaadónál elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.
(3)	Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja
a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege, de
legfeljebb az álláskeresővé válást megelőző év utolsó napján érvényes kötelező legkisebb
munkabér havi összege.
(4)	Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben
meghatározott összeg harmincad része.
(5)	Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás első szakaszában - amely a
folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig terjed - a (4) bekezdés alapján
meghatározott járadékalap 60 százaléka, de legalább az álláskeresési járadékra való
jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60
százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi
összegének 120 százaléka.
(6)	Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az
álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér
napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el
minimálbért, akkor a második szakaszban járó járadék számításának alapja az (1) és (3)
bekezdés szerint számított összeg.”
113.	§ Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámítása során öt nap járulékfizetési
idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik,
a kerekítés szabályait kell alkalmazni.”
52
114.	§ Az Flt. a 36/A. §-t követően a következő 36/B. §-sal egészül ki:
„36/B. § Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre
igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a
járulék befizetéséről.”
115.	§ Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Munkaerőpiaci Alap bevétele:/
„a) a Tbj.-ben meghatározott munkaerő-piaci járulék;”
116.	§ Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év.”
117.	§ Az Flt. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben
az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulást az állami
adóhatóság naponta utalja át a Munkaerőpiaci Alap javára.”
XV.	Fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény módosítása
118.	§ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt
járulékbevételeket, ideértve az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékbevételeknek az
Egészségbiztosítási Alapot külön törvény alapján megillető 76,19 százalékát, az állami
adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az
egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv számlájára.”
HATODIK RÉSZ
A MAGÁNNYUGDÍJAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
XVI.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
119.	§ A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő zsj) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„zsj) hozamgarantált tőke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének
3.	számú mellékletben foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak
Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek
szerint garantál.”
53
120.	§ Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
/A pénztártag tagsági jogviszonya/
„j) e törvény 123. §-ának (15) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával”
/szűnik meg./
121.	§ (1) Az Mpt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a 23. § (4)
bekezdésében foglalt feltételek fennállása, valamint a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel
kapcsolatos ismeretekre vonatkozó módszertani útmutató átvételének aláírással történő
igazolása esetén kerül sor. Az írásbeli bejelentésben a tag meghatározhatja azt a hónapot,
amelynek utolsó napján az átlépésre sor kerül, feltéve, hogy a tag erre irányuló bejelentése az
abban meghatározott hónap utolsó napját legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a
pénztárhoz. Amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés az átlépés hónapját nem határozza
meg és a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal beérkezett a pénztárhoz, az
átlépés időpontja a bejelentés hónapjának utolsó napja. A hónap utolsó 10 munkanapján
beérkező írásbeli bejelentés alapján - a bejelentés tartalmától függetlenül - a pénztár a tag
tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának fordulónapjával,
vagy az azt követő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A bejelentést az átlépéssel érintett
pénztárakhoz kell benyújtani.”
(2)	Az Mpt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget a tag által választott
pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztár a tagsági jogviszony
megszüntetésével kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követeléséből
annak egy ezrelékét vonhatja le. Amennyiben
a)	az átlépés költségei meghaladják a tag követelésének egy ezrelékét, és
b)	a tag az átadó pénztárba történt belépést követő két éven belül lép át másik pénztárba
az átadó pénztár az átlépés tényleges költségeinek fedezetére a tag követelésének egy
ezreléket meghaladó részét, de legfeljebb ötezer forintot átlépési díjként érvényesít. Az
átlépési díj nem engedhető el, a tag számára a befogadó pénztár által nem téríthető meg, a
tagot illető tagdíjbefizetésből vagy a tag egyéni számlájának egyenlegéből nem vonható le.”
(3)	Az Mpt. 24. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a
magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A
kérelem elbírálása során a 123. § (15) bekezdésében meghatározott visszalépés feltételeit kell
vizsgálni. A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a visszalépő tagok tagdíjkiegészítéssel csökkentett követelésének eszközfedezetét a 67/A. §-
ban meghatározott eszközök formájában adja át a pénztár a Magyar Államnak. Az átadásra
kerülő eszközök körét a tagsági jogviszony napját követő két munkanapon belül kell
meghatározni. Ennek során úgy kell eljárni, hogy az átadásra kerülő eszközöknek a tagsági
jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerinti együttes értéke
megegyezzen a visszalépett tag(ok) követelésének a tagsági jogviszony megszűnésének
napján számított együttes értékével.”
122.	§ Az Mpt. 66. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
54
„(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját
kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-2010.
évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani
átlagának 0,8 százalékát, 2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben
0,5 százalékát, 2014. évtől 0,4 százalékát.”
123.	§ Az Mpt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési
költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009-2010. évben nem haladhatja meg a
kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát,
2011. évben 0,7 százalékát, 2012. évben 0,6 százalékát, 2013. évben 0,5 százalékát, 2014.
évtől 0,4 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése
semmis.”
124.	§ (1) Az Mpt. 89. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alap pénzeszközeit az Alapból történő garanciális kifizetésekre akkor kell felhasználni/
„b) ha a tag egyéni számlájának egyenlege a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri
el a hozamgarantált tőke összegét,”
(2)	Az Mpt. 89. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alap az (1) bekezdés szerint/
„b) a tag egyéni számlájának egyenlegét - amennyiben az a nyugdíjszolgáltatás
megállapításakor nem éri el a hozamgarantált tőke összegét - a hozamgarantált tőke
mértékéig kiegészíti,”
(3)	Az Mpt. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6)
bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre módosul:
„(4) Az Alap a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kifizetést nem teljesíti, amennyiben a tag
a)	a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt nem
töltötte be, vagy
b)	a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztárak közötti átlépések között nem telt
el legalább öt év, vagy
c)	a felhalmozási időszakban az általa kezdeményezett egyedi portfólióváltások között
nem telt el legalább öt év.”
125.	§ Az Mpt. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a pénztár, amelynek fizetési kötelezettsége miatt az Alap - a 89. § (1)
bekezdésének b) pontjában foglalt eset kivételével - kifizetést teljesített, az Alap igazgatósága
által meghatározott módon ennek összegét és az ezzel összefüggésben felmerült költségeket
az Alap részére megtéríti. Az Alap a Felügyeletnél hivatalból kezdeményezi a személyes
felelősség megállapítását.”
126.	§ Az Mpt. 123. §-a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december
31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben
a)	önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és
b)	2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte.
55
(16) A (15) bekezdésben meghatározott pénztártagot a Felügyelet legkésőbb 2009.
szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről,
amelyben tájékoztatja őt a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve
kockázatairól.”
127.	§ Az Mpt. a 2. számú mellékletét követően az e törvény 8. mellékletében
meghatározott 3. számú melléklettel egészül ki.
HETEDIK RÉSZ
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
128.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2)
bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában/
„8. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban
egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági
rendeletben meghatározott fogalom.”
129.	§ Az Szt. 20. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezer
forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének
mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell
megadni.
(3)	A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a
devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves
beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban
rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai
részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az
adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben
kell megadni.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban készítheti el
éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első
napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. A
vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a
döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli
politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
(5)	A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól
eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység
elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő
deviza, feltéve, hogy
a)	bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b)	pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
56
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 %-ban az adott devizában
merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt
tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a
mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet
figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.”
130.	§ Az Szt. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót,
az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólag
kapott engedmény miatti követelés összegét is.”
131.	§ Az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:/
„c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált
tőketartalékot, lekötött tartalékot,”
132.	§ Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal,
a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, a jogerős határozattal
előírt kötelezettségeket, valamint a 81. § (5) bekezdése szerinti utólag adott engedmény miatti
kötelezettség összegét is.”
133.	§ Az Szt. 60. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez
árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett
árfolyamot kell figyelembe venni.”
134.	§ Az Szt. 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -
konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem
számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.”
135.	§ Az Szt. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -
konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem
számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét.”
NYOLCADIK RÉSZ
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS A NEMZETI KULTURÁLIS
ALAPOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVIII.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
136.	§ Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a a következő új (3)
bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a további bekezdések száma értelemszerűen módosul:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha az állami feladatot
meghatározó törvény az adott feladat ellátásának forrásaként valamely - a (2) bekezdésben
57
meghatározott - államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás,
járulék, illetve bírság meghatározott részét állapítja meg.”
XIX.	Fejezet
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
137.	§ A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:
Nkatv.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az Alap bevételi forrásai:/
„a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka,”
138.	§ Az Nkatv. 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték
játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára.”
139.	§ § Az Nkatv. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25%-a
(a továbbiakban: miniszteri keret).”
KILENCEDIK RÉSZ
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XX.	Fejezet
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
140.	§ §. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV.
törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatra nem lehet megbízni azt a könyvvizsgálót, aki
a közbenső mérleg fordulónapját megelőző két üzleti évben a hitelintézet számára
könyvvizsgálatot végzett. A közbenső mérleg felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló a
felülvizsgálatot követő három üzleti éven belül nem jelölhető ki a hitelintézet
könyvvizsgálójává.”
TIZEDIK RÉSZ
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XXI.	Fejezet
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
58
141.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
(11)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli
tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a (2)-(9) bekezdés alapján meghatározott
összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek - a beszámoló
kiegészítő mellékletében bemutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított -
eredményének az adóalany eredményének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell
meghatározni.”
TIZENEGYEDIK RÉSZ
AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XXII.	Fejezet
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
142.	§ Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (továbbiakban: Átv.) 27. §-ának
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott állami
tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő
köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról,
működtetéséről gondoskodni, továbbá - a központi költségvetési szervek kivételével - díjat
fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.”
TIZENKETTEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÓKAT ÉS A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XXIII.	Fejezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
143.	§ A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. §-a
a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyfél a gépjármű meghibásodása miatt bekövetkezett értékcsökkenésre
tekintettel teljesített biztosítási szolgáltatást - ha annak összege nem haladja meg a
meghibásodott gépjármű értékét - köteles a gépjármű megjavítására fordítani. A biztosítási
szolgáltatás ilyen esetben a javítást végző személy vagy szervezet által kibocsátott számla
alapján teljesíthető.”
59
TIZENHARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIV.	Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
144.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben és a 145. §-ban foglalt eltérésekkel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	2009. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény V. fejezete és 176. §-a.
(3)	2009. december 31-én lép hatályba e törvény 169. §-a.
(4)	2010. január 1-jén lép hatályba e törvény I. Fejezete, 24. §-a, a 25. §-ának (2)-(6)
bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 28. §-ának (1), (4), (5) és (6) bekezdései, 29. §-ának (1), (3), (4)
és (6) bekezdései, 30. §-40. §-ai, 41. §-ával megállapított Tao. 29/I. §-a (1)-(3) és (5)
bekezdései, 42. §-43. §-ai, III-IV. Fejezetei, VI-X. Fejezetei, 70. §-73. §-ai, 75. §-81. §-ai,
84.	§-85. §-ai, 87. §-ának (2) bekezdése, 89. §-90. §-ai, 91. §-ának (1) bekezdése, 92. § (1)
bekezdése, 93. §-96. §-ai, XII-XV. Fejezetei, 119. §-a, 124. §-125. §-ai, 127. §-a, XVII-
XIX.	Fejezetei, 146. §-a, 147. § b-f pontjai, 148. §-ának a) alpontja, 149. §-a, 151. §-a, 153.
§-ának (2) bekezdése, 154. §-155. §-ai, 157. §-160. §-ai, 161. § (1) bekezdése, 162. §-164. §-
ai, 165. §-ának (1) bekezdése, 166. §-168. §-ai, 170. §-a, 173. §-a, 174. §-a (2) bekezdése,
177. §-185. §-ai, 188. §-190. §-ai, 194. §-a, 1-8. mellékletei.
145. § (1) A 150. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő
második hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1)
bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően
haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.
XXV.	Fejezet
Módosító rendelkezések
146.	§ Az Szja tv.
1.	3. §-ának 22. pontjában a „bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára
a)	az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,
b)	a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói
hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is” szövegrész helyébe a „bevétel”
szövegrész, 61. pontjában az „a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet”
szövegrész helyébe az „a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény” szövegrész,
2.	8. §-ának (2) bekezdésében a „személy részére” szövegrész helyébe a „személy, vagy
egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére” szövegrész,
3.	12. §-ának a) pontjában a „jövedelmet” szövegrész helyébe a „bevételt” szövegrész,
12.	§-a záró-szövegében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, továbbá -
ide nem értve a 13. §-ban említetteket - olyan bevételt szerzett, amelyre az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott” szövegrész,
4.	13. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a „vagy valamely bevételére vonatkozóan az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályait alkalmazza”
szövegrész helyébe a „továbbá ha valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített
60
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni vagy
a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől
átvállalja” szövegrész,
5.	32. §-ának (1) bekezdésében a „csökkenti a jövedelemre külföldön” szövegrész
helyébe a „csökkenti a jövedelem után külföldön” szövegrész, az „adótábla átlagos
adókulcsa” szövegrész helyébe az „az átlagos adókulcs” szövegrész, az „adótábla átlagos
adókulcsa a számított adó, osztva az összevont adóalappal, e hányadost” szövegrész helyébe
az „ átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával
százalékban kifejezve,” szövegrész,
6.	42. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „6 millió” szövegrész helyébe a „7 millió 620
ezer”, a b) pontjában a „6 millió 500 ezer” szövegrész helyébe a „8 millió 255 ezer”, a c)
pontjában a „7 millió” szövegrész helyébe a „8 millió 890 ezer”, a d) pontjában a „7 millió
500 ezer” szövegrész helyébe a „9 millió 525 ezer”, az e) pontjában a „8 millió” szövegrész
helyébe a „10 millió 160 ezer” szövegrész lép.
7.	43. §-ában „A 35-42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek”
szövegrész helyébe „Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját
csökkentő kedvezmények” szövegrész,
8.	44/A. §-a (3) bekezdésében az „alapjául szolgáló összeget” szövegrész helyébe az
„alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások
összegét is)” szövegrész, az „ Ezen igazolás alapján kell figyelembe venni az adóköteles
jóváírások összegét is. A munkáltató, az önkéntes” szövegrész helyébe az „Az önkéntes”
szövegrész,
9.	44/B. §-ának (8) bekezdésében a „január 31-éig” szövegrész helyébe a „február 15-
éig” szövegrész,
10.	49/B. §-a (6) bekezdésének c) pontjában „az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy
a kísérleti fejlesztés” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében
végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés” szövegrész, a „közösen
végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés” szövegrész helyébe „az
egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy
kísérleti fejlesztés” szövegrész, (9) és (11) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész
helyébe a „16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka” szövegrész, (10) bekezdésében a „16
százalék” szövegrész helyébe a „16 százalék, 2010-ben 19 százalék” szövegrész,
11.	49/C. §-ának (7) bekezdésében az „osztalékalap adója” szövegrész helyébe az
„osztalékalap vállalkozói kivét-kiegészítést meghaladó részének adója” szövegrész,
12.	50. §-ának (4) bekezdésében az „a vállalkozói igazolványban feltüntetett
tevékenysége” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozói tevékenysége” szövegrész,
13.	51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „átalányadó alapját” szövegrész helyébe az
„átalányban megállapított jövedelmét” szövegrész,
14.	53. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az „Az átalányadó alapját” szövegrész
helyébe az „A jövedelmet” szövegrész, talpszövegében az „állapítja meg” szövegrész
helyébe az „állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem)” szövegrész, (5)
bekezdésében az „az átalányadó alapját az (1) bekezdés szerint állapítja meg” szövegrész
helyébe az „az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia”
szövegrész,
15.	66.§-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „törvény alkalmazásában”
szövegrész helyébe a „törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az
osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés) ” szövegrész,
61
16.	69. §-a (7) bekezdésének felvezető szövegében az „a kifizető - az (5) bekezdésben
foglaltaktól eltérően - ” szövegrész helyébe az „a kifizető az adóköteles reprezentáció és
üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel után” szövegrész,
17.	67. §-a (9) bekezdése a) pontjának ak) alpontjában az „amelynek megszerzése
illetékköteles - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -”
szövegrész helyébe az „amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni -
akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg vagy az illetékügyi
hatóság nem szab ki illetéket -” szövegrész,
18.	72. §-ának (2) bekezdésében a „44 százaléka” szövegrész helyébe az „54 százaléka”
szövegrész,
19.	72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „44 százalék” szövegrész helyébe az „54
százalék” szövegrész,
20.	73. §-ának (2) bekezdésében az „az adótábla” szövegrész helyébe az „az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés” szövegrész,
21.	74. §-ának (4) bekezdésében a „végzi, valamint arra a bevételre, amely a
magánszemély a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló
kormányrendelet alapján fizetővendéglátás, falusi szállásadás (falusi vendéglátás)
tevékenységből származik” szövegrész helyébe a „végzi” szövegrész,
22.	84. §-ának (2) bekezdésében a „modellegyezmény” szövegrész helyébe a
„modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés
felméréseinek egységes gyakorlatára” szövegrész
lép.
147.	§ A Tao.
a)	4. §-a 4. pontjának b) alpontjában „hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű
bevétel, csökkentve” szövegrész helyébe „hitelintézetnél, valamint a prudenciális előírások
szerint működő pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve”
szövegrész lép,
b)	7. §-ának (14) bekezdésében az „(1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés k) és s) pontjában foglaltakat,” szövegrész lép,
c)	7. §-ának (20) bekezdésében az „(1) bekezdés sz) és y) pontjában foglaltak szerinti”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti” szövegrész lép,
d)	19. §-ának (2) bekezdésében a „16 százalék” szövegrész helyébe „19 százalék”
szövegrész lép,
e)	19. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az „adóalapja az adóévben” szövegrész helyébe
„az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben” szövegrész lép,
f)	19. §-ának (4) bekezdésében a „6 százaléka” szövegrész helyébe „9 százaléka”
szövegrész lép.
148.	§ Az Eva tv.
a)	11. § (3) bekezdése a) pontjában a „február 15. ” szövegrész helyébe a „február 25. ”
szövegrész lép,
b)	17. §-a (5) bekezdésében a „49/B. §-ának (5), (11), (14) és (16) bekezdését”
szövegrész helyébe, a „49/B. §-ának (5), (11), (14), (16) és (22) bekezdését”, valamint a
„kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett.”
szövegrész helyébe a „kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot
62
képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott ” szövegrész
lép,
c)	19. §-a (1) bekezdésében a „16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, ha az
adóalanyisága időszaka alatt a Tao. 7. § (15) bekezdése megfelelő alkalmazásával nem
terhelné adófizetési kötelezettség, valamint a 16. § (1) bekezdése c) pontjának cf), ch)
alpontjában foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjai
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény
növelésének kötelezettsége. ” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a
7.	§ (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch)
alpontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao.
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény
növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége.” szövegrész lép,
d)	22. §-a (8) bekezdésében „A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az
egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után évente ”
szövegrész helyébe „A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4)
bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után
megállapított nyugdíjjárulékot évente,” szövegrész lép.
149.	§ Az Ekho tv. 7. §-ában az „az ekhoalap 4 százalékának” szövegrész helyébe az „a
magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősülő
részének” szövegrész lép.
150.	§ A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a „26,10 Ft/nm3” szövegrész helyébe
a „0 Ft/nm3 ” szövegrész lép.
151.	§ Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének q) pontjában az „ingatlannak’ szövegrész helyébe
az „ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek’
szövegrész, 73. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstár illetékbevételi számlája” szövegrész
helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla” szövegrész,
76. §-ának (1) bekezdésében az „az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája”
szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla”
szövegrész lép.
152.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
247. §-ának (2) bekezdésében a „2009. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2010. január 1-
jén” szövegrész lép.
153.	§ (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjában „a 15 vagy 25 százalékos
mértékű kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség”
szövegrész lép.
(2) Az Art.
a)	31. § (5) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „február 25-éig”
szövegrész,
b)	52. §-a (7) bekezdésének g) pontja utolsó mondatában a „hétmillióforintot” szövegrész
helyébe a „ Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt” szövegrész
lép.
154.	§ A Tbj.
a)	4. §-ának l) pontjában, 21. §-ában, 27. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (3)
bekezdésében az „egészségbiztosítási járulék” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási-
és munkaerő-piaci járulék” szövegrész,
63
b)	27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben, 30. §-ának (1)
bekezdésében, 31. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (1) és (5) bekezdéseiben az
„egészségbiztosítási járulékot” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-
piaci járulékot ” szövegrész,
c)	29. §-ának (7) bekezdésében és 41. §-ának (1) bekezdésében az „egészségbiztosítási
és” szövegrészek helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint” szövegrész,
d)	29. §-ának (7) bekezdésében, 31. §-ának (4) bekezdésében és 37. §-ának (1)
bekezdésében az „átalányadó alapját képező” szövegrészek helyébe az „átalányban
megállapított” szövegrész,
e)	30/A. §-ának (1) bekezdésében és 50. §-ának (4) bekezdésében „az egészségbiztosítási
járulékot és” szövegrészek helyébe „a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási
járulékot, valamint” szövegrész,
f)	31. §-ának (4) bekezdésében „az egészségbiztosítási járulék és” szövegrész helyébe „a
természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint” szövegrész,
g)	31. §-ának (6) bekezdésében a „minimálbér kétszerese” szövegrész helyébe a
„tevékenység piaci értéke” szövegrész,
h)	50. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben az „egészségbiztosítási járulékot és” szövegrészek
helyébe az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint” szövegrész,
i)	50. §-ának (6) bekezdésében az „egészségbiztosítási járulékról és” szövegrész helyébe
az „egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, valamint” szövegrész
lép.
155.	§ Az Flt.
a)	10/A. §-ának (1) bekezdésében a „munkaadói, illetve munkavállalói” szövegrész
helyébe a „munkaerő-piaci” szövegrész,
b)	27. §-ának (1) bekezdésében a „munkaviszonyban töltött” szövegrész helyébe a
„munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött” szövegrész,
c)	27. §-ának (6) bekezdésében a „munkaviszonyban töltött” szövegrészek helyébe a
„munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött” szövegrész,
d)	30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „200 nap munkaviszonnyal rendelkezik”
szövegrész helyébe a „200 napot munkaviszonyban vagy vállalkozóként töltött” szövegrész,
e)	30. §-ának (5) bekezdésében a „munkaviszonyban időtartama” szövegrész helyébe a
„munkaviszonyban időtartama vagy vállalkozóként töltött idő” szövegrész,
f)	31. §-ában a „az álláskeresők támogatása (munkanélküli ellátás), valamint a vállalkozói
járadék” szövegrész helyébe a „járó járadék vagy segély” szövegrész,
g)	37. §-ának (8) bekezdésében a „munkanélküli ellátás, valamint a vállalkozói járadék”
szövegrész helyébe a „járadék és segély” szövegrész,
h)	57/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „munkaadói és munkavállalói” szövegrész
helyébe a „munkaerő-piaci” szövegrész
lép.
156.	§ Az Mpt. 4. § (2) bekezdésének j) pontja a „munkaképesség-csökkenése eléri a
rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket” szövegrészt követően a „vagy
egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket és nem
rehabilitálható” szövegrésszel egészül ki.
64
157.	§ (1) Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében, valamint 123. §-ának (11) bekezdésében
a „(3)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdése” szövegrész, az Szt. 145. §-
ának (1) bekezdésében a „(3)-(4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(3)-(5)
bekezdésének” szövegrész, az Szt. 145. §-ának (2) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdése”
szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdése” szövegrész, valamint az Szt. 145. §-ának (6)
bekezdésében a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdése” szövegrész lép.
(2) Az Szt. 118. §-ának (3) bekezdésében az „éves beszámolóját” szövegrész helyébe „a
beszámolóját” szövegrész, az Szt. 151. §-ának (2) bekezdésében a „az 10 millió” szövegrész
helyébe ,,a 10 millió” szövegrész, valamint az Szt. 151. §-ának (10) bekezdésében a „neve,
címe” szövegrész helyébe a „ neve, születési neve, nyilvántartásban szereplő címe”
szövegrész lép.
158.	§ A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 279. §-ának (3)
bekezdésében az „elkészítő” szövegrész helyébe az „ellenőrző” szövegrész lép.
XXVI.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
159.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. §-a 72. pontjának q) alpontja,
2.	6. §-ának (2) bekezdése,
3.	7. §-a (1) bekezdésénekp) pontja, (2) bekezdése,
4.	21. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
5.	24. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „akkor, ha az annak ellenében kapott
juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el” szövegrész,
6.	25. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
7.	27. §-ának c) pontja,
8.	28. §-a (1) bekezdésének b) pontja, továbbá (2), (3) és (4) bekezdése,
9.	35-38. §-ai és a §-okat megelőző alcím,
10.	39. §-a és a §-t megelőző alcím,
11.	41. §-át megelőző alcím,
12.	42. §-ának (1) bekezdése,
13.	44. §-a és a §-t megelőző alcím,
14.	44/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az „(ideértve a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részét is)” szövegrész, (3) bekezdésében az „a munkáltatói
hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói adományok,
egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében” szövegrész,
15.	49/B. §-a (6) bekezdésének e), h) pontjai,
16.	55. §-a,
17.	69. §-a (1) bekezdésének l) pontjában az „és a juttatás körülményeiből megállapítható,
hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének,
kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét”
szövegrész,
18.	72. §-ának (3) bekezdése,
19.	80. §-ának d) pontja,
65
20.	83. §-ának (4) bekezdése,
21.	1. számú mellékletének 1.7., 2.7., 4.5., 4.12., pontjai, 5. pontja és annak alpontjai, 6.9.,
7.11.,	7.19. pontjai, 8.6. pontjának g) alpontja, 8.12., 8.17., 8.19., 8.28., 8.29., 8.30., 8.33.,
8.34.,	8.35., 9.1., 9.3. és 9.4. pontjai,
22.	3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a
„ továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert
költség,” szövegrész, II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 3. pontja,
23.	7. számú melléklete,
24.	11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában
„ továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert
költség,” szövegrész.
160.	§ Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi
LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.
161.	§ (1) Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 22. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének
c), e), l), ly), ny,) sz), w) és x) pontja, (5)-(6), (8) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1) bekezdésének
n) pontja, (4) és (6) bekezdése és a 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tao. 17. §-ának (5) bekezdése.
162.	§ Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló
2006. évi LIX. törvény
a)	1. §-a (1) bekezdéséből a „2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e
törvényben előírt adóalap után különadó, a” szövegrész, 1. §-a (2) bekezdéséből a
„különadóból és a” szövegrész,
b)	2. §-a,
c)	3. §-a,
d)	5. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdéséből az „ ,a 3. § szerinti különadót a
társasági adóval azonosan” szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdése,
e)	6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdéséből az „a társas vállalkozásnak
a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie,
valamint’ szövegrész, továbbá a „társas vállalkozásra és” szövegrész, 6. §-ának (4)
bekezdéséből a „fizetendő különadót és a” szövegrész, 6. §-ának (5) és (6) bekezdése,
f)	7. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10-13. pontja, 7/A. §-a,
g)	8. §-ának (3)-(8) bekezdése.
163.	§ Hatályát veszti a Htv. 42. §-ának (6) bekezdése.
164.	§ Hatályát veszti az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „, a gazdasági
társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy,
átalakított befektetői részjegy)” szövegrész.
165.	§ (1) Hatályát veszti az Art.
a)	31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja;
b)	32. §-a (1) bekezdésének első mondatában az „és az iparűzési adóról” szövegrész;
c)	2. számú melléklet II./A)/2. pontjának alcímében az „, iparűzési adó” szövegrész;
d)	2. számú melléklet II./A)/2 pontjának c) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész;
e)	2. számú melléklet II./A)/2 pontjának d) alpontja;
66
f)	6. számú melléklet 3. pontjának a) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész;
g)	6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontjában az „és iparűzési” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Art.
a)	14. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „és az e törvényben meghatározott értékhatár
feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére” szövegrész;
b)	33. §-ának (1) bekezdésében a „ , illetőleg adatszolgáltatás alapján az adóhatóság”
szövegrész;
c)	156/A. §-ának (14) bekezdésében a „hivatalos lapjában és” szövegrész;
d)	172. §-a (1) bekezdésének g) pontja;
e)	175. §-ának (23) bekezdése.
166.	§ (1) Hatályát veszti a Tbj.
a)	4. §-a a) pontjának 8. alpontja
b)	4. §-a k) pontjának 1. alpontjában „a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet
felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),”
szövegrész,
c)	26. §-ának (7) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Eho. 4. § (5) bekezdése.
167.	§ Hatályát veszti az Flt.
a)	39. §-a (3) bekezdésének h) pontja,
b)	39/C. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai,
c)	40. §-a, 41. §-a és az azokat megelőző alcímek,
d)	41/A. §-ának (6) bekezdése,
e)	42. §-a és az azt megelőző alcím,
f)	44. §-a és az azt megelőző alcímek,
g)	45. §-a
h)	46-46/B. §-ai és az azokat megelőző alcímek,
i)	58. §-a (5) bekezdésének u) és v) pontjai.
168.	§ (1) Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésénekf) pontja, az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g)
pontja, az Szt. 141. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(2)	Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 85. §-a (2) bekezdésének c)
pontjában „a befektetési alapnak történő” szövegrész, az Szt. 86. § (7) bekezdésének d)
pontjában a „86. §” szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az ,,(1)-(2)
bekezdés” szövegrész hatályát veszti.
169.	§ 2009. december 31-én az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008.
évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
170.	§ Hatályukat vesztik az Nkatv. 5. §-a, 5/A. §-a, 5/B. §-a, 9/A. §-a és a 10. §-a (3)
bekezdésének a) és b) pontjai, valamint a melléklete.
171.	§ Hatályát veszti az Átv.
a)	28. §-ának (2) bekezdése,
b)	az 59. §-ának (5) bekezdésében az „és (2)” szövegrész.
67
172.	§ Az I-XXII. Fejezet, a XXV. Fejezet, a 159. §-171. §-ok és az 1-8. mellékletek
2010. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.
XXVII.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
173.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(10) bekezdésekben
foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és
keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	A 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű
képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p)
pontját kell alkalmazni.
(3)	A 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az
egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(14) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(4)	A 2010. január 1. előtt megkezdett nem iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv.
7.	§-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályosp) pontjában foglalt rendelkezést kell
alkalmazni.
(5)	Ha a magánszemély munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt
megszűnik és ezért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől szolgáltatásra nem válik
jogosulttá, és az Szja tv. 2010. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján a foglalkoztatói
hozzájárulás egy részét jövedelemként kellett figyelembe venni, a magánszemély a
jövedelemként figyelembe vett foglalkoztatói hozzájárulásra az Szja tv. 7. §-a (2)
bekezdésének 2009. december 31-én hatályos d) pontját alkalmazhatja.
(6)	Az Szja tv. e törvénnyel módosított 12. §-át és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel
módosított m) pontját a 2009. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
(7)	Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont
kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult
magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)-(3)
bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési
költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem
érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(5)	bekezdésében foglaltakat.
(8)	Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az
összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv.
2009.	december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december
31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is
alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának
(7)	bekezdésében foglaltakat.
(9)	Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a
alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós
adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján
érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról
szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e
szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.
68
(10)	A 2008-as és azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott
fejlesztési tartalék a nyilvántartásból - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - a
nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki, azzal, hogy ahol az Szja
tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik adóévet említ, ott öt,
illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik adóévet kell érteni.
(11)	Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontja e törvénnyel módosított ak) alpontjának
rendelkezése alkalmazható a 2008. december 31-ét követően átruházott értékpapír
megszerzésére fordított érték meghatározására, továbbá abban az esetben is, ha az egyes adó
és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. tv. 204. §-a (1) bekezdése
második mondatának rendelkezését kell alkalmazni.
(12)	Az a magánszemély, aki 2010. január 1-jén ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolt
vállalkozási viszonyban áll, adókötelezettségének megállapításakor az Szja tv. szerinti egyéb
jövedelemként veszi figyelembe az ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét (üzleti évét)
megelőző adóéveinek (üzleti éveinek) utolsó napján kimutatott - a magánszemélynek az
ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó - pozitív
adózott eredményének 2009 december 31-ig felosztott osztalékkal csökkentett részét azzal,
hogy a jövedelem megszerzésének időpontjaként 2010 január 1-jét kell figyelembe venni. Az
előbbiek szerint egyéb jövedelemként figyelembe vett összegre az Szja tv. e törvénnyel
megállapított 28 §-ának (21) bekezdése értelemszerűen alkalmazható.
174.	§ (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésekben foglalt
eltérésekkel - első ízben a 2009. adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Tao.-t módosító 144. §-ának (4) bekezdését a 2010. adóévi
adókötelezettségre kell alkalmazni.
(3)	A Tao. 17. §-ának e törvény 161. §-ának (2) bekezdésével módosított előírásait első
ízben a 2009. adóévi negatív adóalapra lehet alkalmazni.
175.	§ Az Eva tv. e törvénnyel módosuló 17. § (5) bekezdése és 19. § (1) bekezdése
rendelkezéseit a 2009. adóévi adókötelezettségre is alkalmazni lehet.
176.	§ Az az adófizetésre kötelezett, aki (amely) termék importja esetében 2009.
augusztus 31. napján az adó önadózással történő megállapítására jogosult, e jogosultságát az
Áfa tv. 2009. augusztus 31. napján hatályos 156. §-a szerint gyakorolhatja 2009. szeptember
1.	napját követően is, de legfeljebb 2010. június 30. napjáig.
177.	§ A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a
2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az
önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az
önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010.
adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő első adóelőleg-részletet a 2009. évben
kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által a 2010. évben kezdődő adóév
harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően
kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és - iparűzési adó esetén - az állami
adóhatóságnak - vállalkozók kommunális adója esetén - az önkormányzati adóhatóságnak
megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes adóelőleg-fizetési időpontokat
követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az előlegfizetési időszakra
fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel megállapított 41. §-a alapján,
iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók kommunális adója esetén az
illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.
69
178.	§ (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezései 2010. január 1-jén lépnek
hatályba azzal, hogy azokat a 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett
vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell
alkalmazni.
(2)	Azokban a 2004. október 1. és 2008. szeptember 30. között illetékkiszabásra
bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési
ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 16. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 17. §-a (1)
bekezdésének b) pontja, illetve 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján igénybe vehető
mentesség érdekében lakóház felépítését vállalta, a feltétel teljesítésének határideje, illetve az
illeték felfüggesztésének időtartama - a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén az
illetékkiszabásra bejelentést követő 6 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a lakóház
felépítésére nyitva álló határidő:
a)	2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b)	2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
(3)	Azokban a 2006. október 1. és 2008. szeptember 30. között illetékkiszabásra
bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési
ügyekben, melyekben a vagyonszerző az Itv. 23/A. §-a szerinti 2%-os illetékmérték
alkalmazása érdekében vállalta az ingatlan 2 éven belüli eladását vagy a futamidő végén
tulajdonjog-változást eredményező pénzügyi lízingbe adását (a továbbiakban együtt:
továbbértékesítés), a vállalás teljesítésére nyitva álló határidő - a vagyonszerző erre irányuló
kérelme esetén 4 év. A kérelem előterjesztésének határideje, ha a továbbértékesítésre nyitva
álló határidő
a)	2008. október 1. és 2010. január 15. között járt le, 2010. január 31.,
b)	2010. január 15-ét követően járna le, a továbbértékesítésre nyitva álló határidő lejárta.
(4)	Amennyiben a (2)-(3) bekezdések szerinti ügyekben a lakóház felépítésére, illetve az
ingatlan továbbértékesítésére nyitva álló határidő e törvény hatályba lépése előtt lejárt, és az
eredetileg vállalt határidő elmulasztására tekintettel az illeték késedelmi pótlékkal növelt
összegét, a továbbértékesítés elmaradására tekintettel a pótilletéket a vagyonszerző
megfizette, annak visszatérítéséről az állami adóhatóság az adóvisszatérítés szabályai szerint
gondoskodik.
(5)	A 2010. január 1. és 2012. december 31. között - az illetékkötelezettség keletkezését
követő 30 napon belül - illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes
vagyonátruházási illeték alól az olyan ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés
megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése
érdekében került a lízingbeadónak átadásra.
179.	§ (1) Az állami adóhatóság 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő
hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően gyakorolja.
(2)	A 2010. január 1-jét megelőző adóéveket érintő adókötelezettségeket az adózók az
önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az ezzel kapcsolatos adóztatási feladatokat az
önkormányzati adóhatóságok látják el.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2010. március 15-én esedékes helyi
iparűzési adó előleget az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság
a 2010. évi helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség teljesítése során ezt az előleget a saját
70
nyilvántartása szerint megfizetettnek és teljesítettnek tekinti. Amennyiben az önkormányzati
adóhatóság kimutatása szerint a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó előleget az
adózó hiánytalanul nem fizette meg, a különbözet végrehajtását az önkormányzati adóhatóság
végzi.
180.	§ (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott
helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének,
telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a)	2010. április 30. napjáig a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adó előleg
összegéről,
b)	2010. június 30. napjáig a 2009. adóévről, 2010-ben benyújtott bevallásban szereplő
adóelőleg adatokról, valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5)
bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának
egyszerűsített meghatározásáról tett - nyilatkozatáról.
(2)	Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és
formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott
iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti
telephelyéről.
(3)	Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami
adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót
szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.
181.	§ Az üzleti évüket 2009. évben kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó
adózókra a 179. §-180. §-okban, a naptári évvel egyező adóévet alkalmazó adózókra
meghatározott rendelkezéseket a határnapok, illetve a határidők szempontjából az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni.
a)	E törvény 180. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást a helyi iparűzési
adóelőleg első részletéről az üzleti év első napjától számított 120 napon belül kell teljesíteni.
b)	E törvény 180. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2009-ben kezdődő
üzleti évről benyújtandó bevallás esedékességétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
c)	E törvény 179. § (3) bekezdésében megjelölt 2010. március 15. határnap alatt az üzleti
év első napjától számított harmadik hónap 15. napját kell érteni.
182.	§ A tevékenységüket 2009. december 31-éig megszüntető adózók a helyi iparűzési
adóval összefüggő adókötelezettségeiket az önkormányzati adóhatósághoz teljesítik, illetve az
önkormányzati adóhatóságok végzik az ezzel összefüggő adóztatási feladatokat. A
tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető adózók 2010. január 1. utáni
időszakot érintő adóügyeiben az állami adóhatóság jár el.
183.	§ A helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőző
adómegállapítási időszakokat érintő, az adó megállapításához való jog legkésőbb 2011.
december 31-én elévül.
184.	§ Az állami adóhatóság - az Art. 72. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódóan - a
települési (a fővárosban a fővárosi) önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések
tekintetében a 2009. december 31-ét követő adóévekben esedékessé váló követelések
tekintetében jár el hitelezőként. A 2010. január 1-jét megelőző adóévekben esedékes
kötelezettségek tekintetében hitelezőként az önkormányzati adóhatóság jár el.
71
185.	§ E törvény az Art. 31. § (5) bekezdését, valamint az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (3) bekezdése a) pontját módosító rendelkezéseit
a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.
186.	§ (1) E törvénynek az Art. 36. §-a (3) bekezdését, 146. §-a (2) bekezdését, valamint
149.	§-ának (4) bekezdését megállapító rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is
alkalmazni kell.
(2)	Az Art. e törvénnyel megállapított 92. § új (7)-(8) bekezdését e törvény
hatálybalépését követően induló ellenőrzésekben kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (9) bekezdését megállapító szövegét e törvény
hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
187.	§ (1) E törvény Art.-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor
jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző
időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a
jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre
legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték
alkalmazható.
(2) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási,
adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
188.	§ (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett
járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvény 100. §-át a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett
járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett
jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell
tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított
program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan
legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző
támogatásban részesül.
189.	§ E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.
190.	§ (1) E törvény 116. §-át a 2010. január 1-jétől keletkezett fizetési kötelezettségre
kell alkalmazni.
(2)	Az Flt. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott
kérelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a hatálybalépést megelőzően szerzett jogosultsági
időket és járulékalapot képező jövedelmeket figyelembe kell venni a hatálybalépést követően
megállapításra kerülő ellátásokra való jogosultság elbírálásánál és az ellátás alapjául szolgáló
jövedelmek igazolásánál.
(3)	A hatálybalépést megelőzően megállapított ellátások tekintetében az Flt. 2009.
december 31-én hatályos rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
72
(4)	A hatálybalépést megelőzően megállapított és 2009. december 31-ét követően még
folyósított vállalkozói járadék kifizetése a szolidaritási alaprész terhére történik.
191.	§ (1) Az a személy, akinek e törvény hatálybalépését megelőzően a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
12.	§-ának (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában - ideértve a Tny.
6.	§ (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg,
2009.	december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének
alkalmazásával történő módosítását. A módosítás feltétele, hogy a magánnyugdíjpénztári
járadékszolgáltatás, ennek hiányában az egyösszegű magánnyugdíjpénztári szolgáltatás
megállapításának időpontjában az Mpt. 123. §-ának e törvénnyel megállapított (15)
bekezdésében meghatározott feltételek teljesüljenek.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés által érintett személyeket a Felügyelet
legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti, amelyben
tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem)
ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy
nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak
beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben
foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
(4)	Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban,
az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30
napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a
visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem
kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás
megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag
egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a
Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a
módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt - értesíteni.
(5)	Amennyiben a kérelmező részére nyugdíjszolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár
jogutód nélkül megszűnt, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt
összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási
szerv részére kell teljesítenie.
(6)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint átutalt
összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a
megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések
figyelembevételével történő módosításáról.
192.	§ Az Mpt. 24. § (1) és (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az
e törvény hatálybalépése után benyújtott átlépési nyilatkozatok tekintetében kell alkalmazni.
A (3) bekezdés alkalmazása során az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett
átlépéseket nem kell figyelembe venni.
193.	§ Az Mpt. 89. §-a e törvénnyel megállapított (4) bekezdésének alkalmazása során az
e törvény hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjszolgáltatásokat, valamint
kezdeményezett átlépéseket és portfólióváltásokat nem kell figyelembe venni.
73
194.	§ (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló
üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szt.-t módosító 128. §-ának, valamint 130. §-135. §-ának
rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
195.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek
az e törvény 141. §-ával megállapított rendelkezése a 2009. adóévi adókötelezettségre is
alkalmazható.
196.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
276. §-ának rendelkezéseit az adózó a 2009. december 31. napig bevételként elszámolt
összegre, a magánszemély a 2009. december 31. napig megszerzett jövedelemre
alkalmazhatja.
74
1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
„4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a
Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a
Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság
Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj
tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban
meghatározott művészeti és szakmai díj tárgyiasult formája, az életmentő emlékérem
tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia,
Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez
kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a
Miniszterelnöki Hivatal vezetője, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős
miniszter, valamint a büntetés-végrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért
felelős miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-
díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;”
2.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan
rászorulónak üdülési csekk formájában juttatott bevétel;”
3.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.18. a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom
értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, e rendelkezés alkalmazásában nem
minősül tárgyjutalomnak az értékpapír;”
4.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, fogyasztói árkiegészítésre nem jogosító
közlekedési kedvezmény, ha azt a központi költségvetésből finanszírozott, közszolgáltatást
nyújtó intézmény nyújtja;”
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.38. ponttal egészül ki:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető
társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni.”
75
2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti
ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás.”
2.	A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék,
szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése,
forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és
mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb
mennyiséget;”
76
3.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Art. 1. számú mellékletének I/B/2. pontját követően a következő új I/B/2/A. ponttal
egészül ki:
„2/A. Helyi iparűzési adó
Az adózónak
a)	a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig
b)	a helyi iparűzési adóról
az adóévet követő év május 31-éig
kell bevallást tennie.”
77
4. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 2. számú mellékletének I/Határidők/4. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„4. Helyi iparűzési adó
a)	Az adózó az adóelőleget félévi részletekben
az adóév március 15-éig, illetve
szeptember 15-éig
fizeti meg.
b)	A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett adózónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó
összegére
az adóév december 20. napjáig
kell kiegészítenie.
c)	Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a
tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
d)	A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó
különbözetét
az adóévet követő év május 31-éig
fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.”
2.	Az Art. 2. számú mellékletének I./Határidők/5. pontjának A)-B) alpontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
/5. Járulékok/
„A) Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag,
illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)
a)	A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b)	a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
c)	a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci)
járulék
a)	A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b)	a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.”
78
5. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Art. 3. számú melléklete a következő új alcímekkel és N-O) pontokkal egészül ki:
„N) A cégbíróság adatszolgáltatása
A cégbíróság január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, ha a megelőző évben
az általa nyilvántartott cég(ek)ben valamely tag minősített többségi befolyást ért el, illetve a
minősített többségi befolyás alatt álló cég tagjainak (részvényeseinek) tulajdonában lévő
vagyoni betétek arányában változás következett be, vagy az egyedüli részvényes tag
bejegyzésére került sor. A cégbíróság közli az adatszolgáltatással érintett időszak egészében
vagy egy részében tagként (részvényesként) nyilvántartott valamennyi személy nevét,
elnevezését, cégjegyzékszámát (amennyiben azzal rendelkezik), természetes azonosító
adatait, illetve a tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek valamennyi változását és
az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontjait.
O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása
A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő
lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat
illetékességi területén, az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal rendelkező
külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető
részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlanadó bevallásában feltüntetett adatok
alapján.”
79
6. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 4. számú mellékletének 1-4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. A külföldi illetőségű magánszemély és a külföldi szervezet (a továbbiakban együtt:
külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől
származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint
belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és
sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra, a szolgáltatási díjra és
osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell
alkalmazni.
2.	A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót
megállapítja, levonja és
a kifizetést követő hó 12-éig
fizeti meg. A kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi személyt terhelő adót, ha
a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető a megfizetett adót könyveiben a
külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a
külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet
szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja.
3.	Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a
bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi illetőségű magánszemély illetőségét igazolja.
4.	A társasági adót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági
adóbevallási kötelezettsége nincs, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
az adóévet követő év május 31-éig
vallja be.”
2.	Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi illetőségű magánszemélyt az
adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az
osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is
képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult
személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat.”
3.	Az Art. 4. számú mellékletének 8-14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. A külföldi illetőségű magánszemély a kifizetést megelőzően, hitelesen magyarra
fordított okiratban nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e,
ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az
adókötelezettséget befolyásolja. A letétkezelő az adóért vállalt korlátlan és egyetemleges
felelőssége mellett nyilatkozhat a kifizető részére arról, hogy a külföldi illetőségű
magánszemély a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e. A nyilatkozat az ugyanazon
szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a
körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi
illetőségű magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását
megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra
tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy
80
visszaigényli, valamint a külföldi illetőségű magánszeméllyel elszámol a különbözetről.
Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi személy a bevallást megelőzően korábbi
nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a
kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizető a
nyilatkozatot megőrzi.
9.	Ha a külföldi illetőségű magánszemélyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető
részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb
a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított,
cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi illetőségű magánszemély nevéről
(elnevezéséről), lakóhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő,
illetőleg kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az
igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi
meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az
igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető
az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői
igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az
illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben
részesülő külföldi illetőségű magánszemélyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot
szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi
illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti
adatszolgáltatási kötelezettségét.
10.	Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető
a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.
11.	Ha a kifizetőt azért terheli adófizetési kötelezettség, mert a külföldi illetőségű
magánszemély részére az adóköteles bevételt nem pénzben juttatta és így az adót a
törvényben előírt mértékkel fizette meg, adóbevallásában az egyezmény szerinti mértékkel
megállapított adót tüntetheti fel, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtásakor rendelkezik
illetőségigazolással, illetőleg haszonhúzói nyilatkozattal. A bevallás benyújtását követően
bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető az elévülési
időn belül az adót önellenőrzéssel helyesbítheti.
12.	Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy
belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől
számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség
terheli, amelyet az állami adóhatóságnál teljesít. A külföldi illetőségű magánszemély az
adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi
egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.
13.	A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért
korlátlanul felel.
14.	A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet székhelyére,
telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély az
adóévet követő év május 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét, feltéve, ha a kifizetőt
nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi illetőségű magánszemély belföldön
adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte. A nem önálló tevékenység végzésére
kirendelt külföldi illetőségű magánszemély adóját az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha
az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az
adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az
81
ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint
a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat.”
4.	Az Art. 4. számú melléklete a következő új 15-16. pontokkal egészül ki:
„15. Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség
nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót az adóévet követő év november
20-áig megállapítja, befizeti és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallja.
16.	Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja
megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette
be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később
terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.”
82
7.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Art. 6. számú mellékletének 1. pontjában az alcímet követő rendelkezés helyébe a
következő rendelkezés lép:
/1. Az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek/
„a) Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, az osztalékadóról és a
helyi iparűzési adóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti.
b)	A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő
kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó
hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.”
83
8. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet az 1997. évi LXXXII. törvényhez
A pénztárnak a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke összegét a következő képlet
szerint kell kiszámítania:
HTn =É (bi X Wh ^
i=1
ahol:
HTn = a hozamgarantált tőke összege, ha a pénztártagság n naptári hónapon keresztül állt
fenn (azokat a hónapokat is beleértve, amelyeknek nem teljes időszakában állt fenn a tagsági
jogviszony);
bi = a pénztártagság i. hónapjában a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő
tagdíjbefizetés összege;
cpii = a pénztártagság i. hónapjának utolsó napja és a tagsági jogviszony utolsó napját
megelőző hónap közötti időszakra vonatkozó, a KSH által közölt, előző hónaphoz mért
fogyasztói árindexek szorzatával képzett inflációs ráta értéke.”
84
INDOKOLÁS
A kormány a parlamentnek az adórendszer olyan alapvető módosítására tesz javaslatot,
amellyel elsősorban a foglalkoztatottsági helyzetet kívánja orvosolni rövid és hosszú távon.
Magyarország évtizedes problémája mind az Európai Uniós átlagtól, mind pedig számos
térségbeli országtól elmaradó foglalkoztatottsági szint. Ennek orvoslása nemcsak az
adórendszer feladata, de az adórendszer is nagyban hozzájárulhat kedvezőbb feltételek
kialakulásához, ezzel Magyarország potenciális növekedési ütemének emelkedéséhez.
A javasolt intézkedések egy részéről már döntött a parlament, amikor módosította a 2009. évi
adószabályokat. Ennek eredményeként már az idén olyan változások mennek végbe, amelyek
csökkentik az élőmunka költségeket, segítenek a munkahelyek megőrzésében a
világgazdasági válság teremtette kedvezőtlen körülmények közepette is.
A jövő évre javasolt változtatások ezt hivatottak továbbvinni, jóval karakteresebb formában.
A cél az, hogy minél inkább érdemes legyen dolgozni, segélyek helyett munkajövedelemből
megélni. Úgy alakuljon az adóterhelés, hogy az elősegítse a teljesítményjavulást, ösztönözze a
többletteljesítményt.
Ezért a főbb változások mind a személyi jövedelemadózásban, mind pedig a
társadalombiztosítási járulékok fizetésének szabályozásában azt célozzák, hogy az élőmunka
terhek csökkenjenek, a munkaerő olcsóbbá váljon, javuljon az arány a tőke és a munkaerő
költség között, ami fontos feltétele a foglalkoztatottsági szint emelkedésének.
Emellett a javaslatok tovább folytatják az adórendszer egyszerűsítését, a kedvezmények, a
mentességek jelentős visszaszorítását, különböző adó és járulék fajták megszüntetését. Az
egyszerűsítés mellett további lényeges szempont a fehérítés, amit részben a javasolt
adócsökkentés segít, részben pedig azok az intézkedések, amelyek számos területen tovább
korlátozzák az adóelkerülést.
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, AZ
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT
KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) módosításai a gazdasági válság hatására a gazdaság dinamizálása,
hosszú távú fejlődésének biztosítása, és a közteherviselés rendszerének átalakítása érdekében
tett lépéseket tartalmazzák.
A 2010. évtől az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó
alapjának meghatározása során adóalap-korrekciós tényezőként a bruttó jövedelmek után a
munkáltató, illetve a kifizető által fizetendő járulékot és ehót is figyelembe kell venni. Az
ezen jövedelmek után fizetendő adó kiszámítása során így az adómérték mellett a korrekciós
85
tényezőre is tekintettel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem megállapításának szabályai
változatlanok, míg az adó/adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva, a
foglalkoztatói tb, illetve kifizetői eho számított értékének hozzáadásával kell meghatározni.
Ez a megoldás biztosítja, hogy a munkáltató vagy kifizető által az adóalany érdekében
teljesített kifizetést az adóalap számítása során figyelembe lehessen venni, azonban a számítás
eredményeként meghatározott adót értelemszerűen az összevont adóalapba tartozó
jövedelmek után kell megfizetni.
A személyi jövedelemadó előleg fizetési szabályai az adóalap-kiegészítés adóelőleg-alapnál
történő figyelembe vétele miatt módosulnak, valamint azzal összefüggésben, hogy az adózók
többségére vonatkozóan csak egy (az alsó) adókulcsot kell alkalmazni.
A Javaslat alapján módosul az adótábla. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső
kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken, a sávhatár 1 millió 900 ezer forintról 5 millió
forintra emelkedik. Az adótábla változásával párhuzamosan módosulnak az adójóváírásra
vonatkozó rendelkezések.
Az adókedvezmények, az adómentes jövedelmek rendszerének átalakítását a Javaslat az
adóbázis szélesítése érdekében tartalmazza. Ennek részeként 2010-től a családi és a személyi
kedvezmény kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények.
Az önkéntes pénztári számlák, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla javára történő
rendelkezés szabályai változatlanok maradnak, illetve továbbra is lehetőség van az adó 1
százalékáról való rendelkezésre. Megszűnő kedvezmények:
•	tandíjkedvezmény,
•	alapítványi kedvezmény,
•	őstermelői kedvezmény,
•	biztosítások kedvezménye,
•	magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, és a társadalombiztosítási megállapodás alapján
járó kedvezmény,
•	az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény,
•	háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
A jelenleg adómentes (vagy jövedelemnek nem számító) pénzbeli és természetbeni juttatások
a következők szerint adóznának:
a)	marad a juttatásoknak egy olyan köre, amely adómentes (a szociális alapon történő
juttatások, továbbá amelyek adó alá vonása nem értelmezhető);
b)	lesz egy olyan juttatási kör, amely teljes egészében adókötelessé válik (üzemanyag-
megtakarítás, napidíj, felszolgálási díj stb.);
c)	a béren kívüli és egyéb juttatások közül
ca)	meghatározott juttatások után évi 400 ezer forint keretben a munkáltató, valamint a
kifizető egyes egyéb juttatások (például nyugdíjasnak, szakmunkástanulónak adott
meleg étkeztetés, üdülési csekk) után az összevont adóadóalapra vonatkozó felső
kulcsnak megfelelő adót fizet, a juttatást járulékkötelezettség nem terheli; a 400 ezer
forintot meghaladó juttatás a természetbeni juttatás általános kulcsával adózik;
cb)	egyes juttatások (például önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás) nem esnek a
kedvezményes adókulcs alá, de azok is különadózó jövedelemmé válnak, azaz teljes
egészében a munkáltatónál viselnek 54% szja-t és az adóval növelt érték után 27%
86
járulékot, míg az előbbieknek nem megfelelő juttatások a jogviszony szerint
(jellemzően bérként) adókötelesek;
cc)	a munkáltatói lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása, valamint a
katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának
illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása adóterhet nem viselő járandóság
lesz.
A kedvezményes 32 százalékos kulcs alatt adózó juttatások a Javaslat alapján az üdülési
csekk, az üdülési szolgáltatás (dolgozó üdültetése céges üdülőben), a helyi utazási bérlet, a
meleg étkeztetés formájában biztosított juttatás, az iskolakezdési támogatás, az iskolai
rendszerű képzés, a nem iskolai rendszerű képzés (pl. tanfolyamok) kifizető, munkáltató által
átvállalt díja.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági
őstermelő egyes adóalap-kedvezményei (a helyi adó kedvezménye, a szabadalom,
mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény), valamint a 2010. évben a
társasági adó mértékének változásával összhangban emelkedik a vállalkozói személyi
jövedelemadó 16 százalékról 19 százalékra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat alapelvi szinten rögzíti, hogy az adó alapját a jövedelemből adóalap-növelő tételek
hozzáadásával kell megállapítani.
Szintén indokolt annak külön kiemelése, hogy az érvénytelen szerződések alapján vagy
egyébként jogalap nélkül megszerzett bevételekkel, eszközölt kiadásokkal összefüggésben
teljesíthető, illetve teljesítendő önellenőrzési kötelezettség, illetve lehetőség az adóelőlegre is
vonatkozik.
Kártérítés, kárpótlás, kártalanítás bármely jellegű elmaradt jövedelmet pótolhat, ezért indokolt
alapelvi szinten megfogalmazni, hogy az ilyen jellegű juttatás adókötelezettségét az elmaradt
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ugyanezen indok alapján
került a késedelmi kamat vagy kötbér adókötelezettségére vonatkozó szabályozás az
alapelvek közé.
a(z) 2. §-hoz
Az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés átruházásához, kölcsönbe adásához,
társaságból történő kivonásához kapcsolódóan bevezetett új szabályozáshoz igazodóan
módosul az ilyen módon szerzett jövedelmek jövedelemszerzési helyének meghatározása az
értelmező rendelkezések között, amely a törvény alapján belföld, azaz Magyarország.
Az adómentes jövedelmek átalakításának részeként adóterhet nem viselő járandósággá válik
-	a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás;
-	a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása; valamint
-	a lakáscélú munkáltatói támogatás.
Az adóalap-megállapításának szabályaival összhangban módosul „a magánszemély összes
jövedelme az adóévben” fogalom.
87
a(z) 3. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, a lakáscélú munkáltatói támogatás adójogi megítélésének a
változásával a juttatás részletszabályai az Szja törvény mellékletéből áthelyezésre kerültek.
A Javaslat szerint az átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, kistermelő) jövedelme
az összevont adóalapba tartozik, amellyel összefüggésben szükséges rendelkezés, hogy
adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az átalányadózó magánszemélynél a
telephelynek betudható átalányban megállapított jövedelem, ha olyan államban van
telephelye, amely állammal a Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezménye.
a(z) 4. §-hoz
Az adóalap-megállapításának szabályaival összhangban módosulnak a jövedelem, a bevétel, a
költség kategóriái.
a(z) 5. §-hoz
A munkáltató magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítése, az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárakba történő munkáltatói hozzájárulása, valamint a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás a Javaslat alapján a természetbeni
juttatásként adóköteles jövedelemmé válik (a hatályos szabályok alapján ezen juttatások egy
adott korlát alatt nem számítottak a magánszemély jövedelmének, a korlát fölött pedig
munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak). 2010-től a juttatás egésze külön adózó
jövedelem lesz, amely után a kifizetőt 54 százalék személyi jövedelemadó (és 27 százalék
járulék) terhel. A Javaslat szerint a magánnyugdíjpénztárba támogatási megállapodás alapján
a magánszemély helyett más által megfizetett összeg továbbra is jövedelemnek nem számító
tétel marad.
a(z) 6. §-hoz
Az adóalap-megállapítás szabályainak változása miatt a Javaslat pontosítja az adó
megállapításának szabályait.
a(z) 7. §-hoz
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a hatályos szabály
szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyes munkavégzés
címén költségként elszámolt vállalkozói kivét. A Javaslat 2010-től a kivét-kiegészítés
bevezetését tartalmazza, amely az Szja törvény alkalmazásában - ezen időponttól -
ugyancsak önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Amennyiben a vállalkozói kivét éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre
jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de
legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR
számok szerint meghatározott kereset éves összegét), úgy a vállalkozói osztalékalap, de
legfeljebb abból az a rész, amely a vállalkozói kivéttel együtt eléri a tevékenységre jellemző
keresetet, kivét-kiegészítésnek minősül.
A kivét-kiegészítés esetében a jövedelemszerzés időpontja az adóévről szóló adóbevallás
benyújtására előírt határidő utolsó napja.
Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítés után adóelőleget fizet, ugyanakkor a vállalkozói
osztalékalap utáni adó megállapításakor a kivét-kiegészítés összegével a vállalkozói
osztalékalapot csökkentenie kell (lásd a 18. §-hoz fűzött indokolást).
88
a(z) 8. §-hoz
Az Szja törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül a
társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése címén felvett, a társas
vállalkozás által költségként elszámolt ellenérték (az ún. személyes közreműködői díj). A
Javaslat 2010-től bevezeti a személyes közreműködői díj-kiegészítést, és azt - hasonlóan a
személyes közreműködői díjhoz - nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősíti.
Ha a személyes közreműködői díj éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre
jellemző keresetet (a tevékenységre jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, de
legalább az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett, az egyes FEOR
számok szerint meghatározott kereset éves összegét), személyes közreműködői díj-
kiegészítésnek minősül az osztalékból, illetve az adózott eredményből megállapított
személyes közreműködői díj-kiegészítés is.
A személyes közreműködő a személyes közreműködői díj-kiegészítés után adóelőleget fizet.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a magánszemély által vezetett nyilvántartás alapján a
személyes közreműködői díj-kiegészítésnek megfelelő jövedelem után utóbb ismételten nem
keletkezik adókötelezettség.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet értelmében
munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és
hétvégi hazautazás. 2009-ig az Szja törvény a 9 Ft/km költségtérítést csak a munkában töltött
napokra engedte „adómentesen” kifizetni. 2010-től a hétvégi hazautazásra is adható a 9 Ft/km
költségtérítés.
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat szerint 2010-től egyéb jövedelemnek minősül a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az
ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott
eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére
jutó része, ha a magánszemély és az ellenőrzött külföldi társaság egymással a társasági adóról
és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak vagy ha a
magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel az ellenőrzött külföldi társaságban, az
ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen részesedéssel rendelkező külföldi társaságban
közvetlenül többségi befolyással rendelkezik.
Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem esetében a jövedelem
megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt az ellenőrzött külföldi
társaság arra jogosult szerve jóváhagyta.
A magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelméről, a jövedelem
után megfizetett adóról (előbbiek halmozott összegéről), figyelemmel a nyilvántartott
(halmozott) adózott jövedelmet csökkentő tételekre is, nyilvántartást vezet.
Nem kell jövedelemként figyelembe venni az ellenőrzött külföldi társaság magánszemély
tagjánál az ellenőrzött külföldi társaságtól osztalék (felosztott nyereség vagy más hasonló)
címen megszerzett bevételt, ha annak összege nem haladja meg a magánszemély által
nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelmet. Ha a magánszemély tag az ellenőrzött külföldi
társaságban meglévő részesedését ellenérték fejében átruházza, részesedését a társaságból
kivonja, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik, a jövedelem megállapítása során a
részesedés megszerzésére fordított értékét növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott
jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része. A jövedelem
89
megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából az ellenőrzött külföldi
társaság társas vállalkozásnak, a magánszemély ellenőrzött külföldi társaságban meglévő
részesedése pedig értékpapírnak minősül.
A magánszemély által vezetett nyilvántartás szerinti halmozott adózott jövedelmet csökkenti
az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelemmel összefüggésben jövedelemként
figyelembe nem vett összeg (osztalék), továbbá a részesedés átruházásából, társaságból
történő kivonásából származó, illetve a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében
keletkező jövedelem megállapítása során a részesedés megszerzésére fordított értékét növelő
összeg.
Az ellenőrzött külföldi társaságban megszerzett jövedelem 2010-től hatályba lépő
adókötelezettségével összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy amennyiben a
magánszemély az ellenőrzött külföldi társasággal már 2010. január 1-jén kapcsolt vállalkozási
viszonyban áll, úgy e magánszemély tagnál egyéb jövedelemként kell figyelembe venni az
ellenőrzött külföldi társaság 2010. adóévét megelőző adóévek felhalmozott, de fel nem osztott
nyereségét. Ebben az esetben a jövedelem megszerzésének időpontja 2010. január 1-je.
a(z) 10. §-hoz
Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó meghatározásához -
összefüggésben a 11. £-ban az adó mértékére vonatkozóan javasolt rendelkezéssel - a Javaslat
a 2010. évtől módosítja az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-megállapítási
szabályát. Eszerint a személyi jövedelemadó alapja, a jövedelem-megállapítási előírások
szerint meghatározott jövedelem (bruttó bér, munkadíj, személyes közreműködői díj,
vállalkozói kivét, önálló tevékenységből származó, illetve egyéb jövedelem), kiegészítve az
összegére a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék-mérték, illetve kifizetői eho-mérték
szerint számított adóalapkorrekciós összeggel. Ugyanakkor a munkáltatói (kifizetői) és a
biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul a jövedelem-megállapítási előírások
szerint meghatározott jövedelem, annak megemelésére („bruttósítására”) a közteherviselési
rendszer módosítása miatt nem kerül sor.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat alapján 2010-től változnak az összevont adóalapra vonatkozó adókulcsok. Az adót
az összevont adóalap után továbbra is két kulccsal kell számítani. Emelkedik az első sávhatár,
1 millió 900 ezer forintról 5 millió forintra. Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső
kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken. A 32 százalékos felső kulcs tartalmazza a
magánszemély megszűnő 4 százalékos különadójának megfelelő mértéket is.
a(z) 12. §-hoz
Az adóalap-megállapítás változásaival együtt módosul a számított adó meghatározásának a
szabálya.
a(z) 13. §-hoz
Az átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, őstermelő) jövedelme a Javaslat szerint
az összevont adóalapba tartozik, ezzel összefüggésben a rendelkezés arra vonatkozik, hogy
milyen módon kell eljárnia a külföldön fizetett adó beszámításakor, ha olyan államban fizetett
személyi jövedelemadót, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménye.
90
a(z) 14. §-hoz
A módosuló adómértékekkel összhangban változnak az adójóváírás szabályai is 2010-től. A
Javaslat alapján az adójóváírás a bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17
százaléka lesz, de legfeljebb havi 15 100 forint (évente összesen maximum 181 200 forint),
amely teljes összegben 3 millió 188 ezer forint éves összes jövedelemig, 12 százalékkal
számolt csökkenő összegben pedig 4 millió 698 ezer forintig jár.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat pontosítja az adóterhet nem viselő járandóságok adójának a levonására vonatkozó
rendelkezést az adóalap megállapítása szabályainak a változásával összhangban.
a(z) 16. §-hoz
Az összevont adóalap adóját csökkenti a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói
személyi jövedelemadó, továbbá a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos
társasági adó.
a(z) 17. §-hoz
Az adóelőleg-fizetésre vonatkozó hatályos szabályok a többkulcsos, erősen progresszív
adótábla létezésének időszakában alakultak ki, amelyek a Javaslat szerinti két adómérték, és
az adózók többsége számára egy kulccsal történő adózás esetén szükségtelenül bonyolultak és
áttekinthetetlenek. A Javaslat igazodva a 2010-től javasolt két adókulccsal történő adó-
megállapításhoz fő szabályként mondja ki, hogy a magasabb adókulccsal csak akkor kell az
adóelőleget megállapítani, ha a magánszemély éves várható összevont adóalapja nyilatkozata
szerint, vagy a kifizető ismeretei szerint - az általa történt kifizetések alapján - meghaladja az
alsó adókulcsú adóalap sávhatárát. A Javaslat ugyanakkor megőrzi a munkáltatókra
vonatkozóan eddig kialakult gyakorlatot is. Megmarad az a lehetőség is, hogy a munkáltató az
év végi adókülönbözet minimalizálását eredményező eltérő módszert választhasson, azonban
a választott módszert nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. A kifizetők és az érintett
magánszemélyek számára egyaránt további egyszerűsítést jelent, hogy az önálló tevékenység
számlázott bevételéből nem kell adóelőleget levonni akkor sem, ha a magánszemély nem
egyéni vállalkozó vagy őstermelő.
A Javaslat nagyobb hangsúlyt ad a magánszemély nyilatkozattételi lehetőségének azzal, hogy
a nyilatkozatában megadott tényezők (éves várható összevont adóalap, költségek, adóterhet
nem viselő járandóságok, adójóváírás, családi kedvezmény stb.) saját maga határozza meg a
bevételéből levonandó adóelőleget, figyelembe véve azt, hogy a Javaslatban meghatározott
eltérést meghaladó adóelőleg-alulfizetés esetén utólagos, bevallási és bírságfizetési
kötelezettsége keletkezhet.
a(z) 18. §-hoz
Az Szja törvény hatályos rendelkezése alapján a vállalkozói osztalékalap utáni adó 25
százalék. A kivét-kiegészítés bevezetésével összefüggő rendelkezés szerint a 25 százalékos
adót a vállalkozói osztalékalapnak a kivét-kiegészítéssel csökkentett része után kell
megfizetni.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat az adóbevételek növelését célzó rendelkezést tartalmaz, amely a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló törvény meghatározása szerinti ingatlannal rendelkező társaságban
részesedéssel rendelkező külföldi magánszemély belföldi adókötelezettségét állapítja meg,
arra az esetre, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését (értékpapírt)
91
ellenérték fejében elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy a részesedését a társaságból kivonja, és
erre tekintettel szerez jövedelmet.
a(z) 20. §-hoz
A munkáltató magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítése, az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárakba történő munkáltatói hozzájárulása, valamint a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás a Javaslat alapján a természetbeni
juttatásként adóköteles jövedelemmé válik (a hatályos szabályok alapján ezen juttatások egy
adott korlát alatt nem számítottak a magánszemély jövedelmének, a korlát fölött pedig
munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak). 2010-től a juttatás egésze külön adózó
jövedelem lesz, amely után a kifizetőt 54 százalék személyi jövedelemadó (és 27 százalék
járulék) terhel.
Ugyanígy teljes mértékben természetbeni juttatásként adókötelessé válik a jelenleg adott
korlátig adómentes, afölött az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózó, szövetkezeti
tag részére a szövetkezet közösségi alapjából természetben adott juttatás.
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat a kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatások körét
tartalmazza. Ezen juttatási körbe tartozna az
-	üdülési csekk (kivéve a szociálisan rászorulónak pályázat alapján juttatott üdülési
csekket),
-	a dolgozó üdültetése céges üdülőben,
-	helyi utazási bérlet,
-	meleg étkeztetés formájában biztosított juttatás,
-	iskolakezdési támogatás,
-	iskolai rendszerű képzés,
-	nem iskolai rendszerű képzés (pl. tanfolyamok).
Az ezen körbe tartozó juttatások kedvezményes adózása munkavállaló, társas vállalkozás
személyesen közreműködő tagja esetében együttesen évi 400 ezer forint juttatásra
vonatkozhat, ezen belül az egyes juttatásokra nincsenek korlátok. A 400 ezer forintot meg
nem haladó juttatás után a munkaadó, a kifizető a magasabb adókulcsnak megfelelő, azaz 32
százalékos mértékű adót fizet és a juttatást járulékkötelezettség nem terheli. A 400 ezer
forintot meghaladó juttatás értéke után a munkáltató, kifizető a természetbeni juttatások 54
százalékos adókulcsával fizet adót. A munkáltatónak, kifizetőnek magánszemélyenként
nyilvántartást kell vezetnie a juttatások kedvezményes és általános kulccsal adózó részéről.
Kedvezményesen adózó természetbeni juttatás egyéb személyi körben is adható (szakképző
iskolai tanulónak, szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, nyugdíjas volt munkavállalónak,
szakszervezeti tagnak stb. történő juttatás), ekkor azonban nem a 400 ezer forint együttes
korlát, hanem egyedi korlátok érvényesülnek. Az egyedi korlátok a hatályos szabályozásnak
megfelelően meleg étkeztetés esetében havi 12 ezer forint, üdülési csekk, üdülési szolgáltatás
esetében a havi minimálbér összege).
Az egyes juttatások részletszabályai változatlanok.
a(z) 22. §-hoz
2010. január 1-jén lép hatályba az Szja törvény azon új rendelkezése, mely szerint, ha kamat,
jogdíj vagy szolgáltatási díj címén kifizetés történik olyan külföldi illetőségű magánszemély
részére, amely állammal (a magánszemély illetősége szerinti állammal) Magyarországnak
92
nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére, a magánszemély részére kifizetett
(juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely jövedelem után 30 százalék az adó mértéke. Az
adót - amennyiben a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti
meg és vallja be. Ha a bevétel juttatása nem pénzbeli formában történik, a juttatást terhelő adó
megfizetésére a kifizető köteles. Nem kell az új rendelkezést alkalmazni a Magyar Állam, az
államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatra, a
hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett, jóváírt kamatra, valamint a késedelmi kamatra.
a(z) 23. §-hoz
Az Szja törvény 1. számú melléklete a Javaslat 1. melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társasági adótörvény módosításával a Javaslat célja - alapvetően a különadó megszűnésével
-	a versenyképesség megtartása és az adóátrendezés forrásigényének megteremtése. Ez az
adózás előtti eredmény korrekciós tételeinek részbeni megszűnését, valamint a 16 százalékos
adómérték 19 százalékra emelését jelenti. Emellett a Javaslat a gazdasági világválság hatásait,
valamint a körbetartozás hatásait enyhítő, a foglalkoztatás feltételeit javító intézkedéseket,
továbbá az adóelkerülést nehezítő rendelkezéseket tartalmaz.
A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a kapott jogdíjhoz, a kamathoz, valamint a kutatás-
fejlesztéshez kapcsolódó, és a holdingközpontok létrejöttét segítő kedvezmények kivételével
az adóalap-kedvezmények megszűnnek.
Megmaradnak azok a korrekciós tételek, amelyek jellemzően a számviteli szabályozástól
jelentenek eltérítést. Így például a kapott osztalék továbbra is csökkenti az adóalapot,
korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyam-különbözet, a követelések értékvesztése, a
céltartalék, illetve a nem jelentős hiba miatti ellenőrzési, önellenőrzési megállapítás.
Az eddigiektől eltérően társasági adóalapot képez a reprezentáció és az üzleti ajándék a
személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások átalakításával összefüggésben,
ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adómentesek lennének.
Megszűnő kedvezmények:
•	szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés,
•	üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség
alapján történő adóalap-csökkentés,
•	szabadalom, mintaoltalom költsége alapján kis- és középvállalkozásoknál
érvényesíthető kedvezmény,
•	kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség
levonhatósága,
•	képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
•	helyi iparűzési adó adóalap-csökkentésként történő érvényesítése,
•	adott/kapott támogatás.
Megmaradó korrekciós tételek:
a)	Beruházáshoz, innovációhoz és holding tevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó
kedvezmények
93
•	fejlesztési tartalék-képzés kedvezménye,
•	számviteli elszámolástól eltérő értékcsökkenési leírási szabályok, köztük
valamennyi gyorsított értékcsökkenés,
•	kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye,
•	bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek,
•	K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények,
•	kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága,
•	kapcsolt vállalkozásnak/tól adott/kapott kamat alapján történő módosítások (az
unió döntésétől függően).
b)	Foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények
•	az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző
kedvezmény,
•	munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
•	legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
•	mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye.
c)	Számviteli elszámolás és az adózás eltérése által indokolt adóalap eltérítés
•	kapott osztalék levonhatósága,
•	kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel,
•	visszavásárolt részesedés bevonása alapján érvényesíthető levonás,
•	társasháztól kapott, személyi jövedelemadóval adózott bevétel miatti csökkentés,
•	átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme,
•	céltartalék-képzés és felhasználás korrekciói,
•	követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók,
•	nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók,
•	ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók.
d)	Nemzetközi (közösségi) adózási előírások érvényesítése
•	szokásos piaci ár miatti korrekciók,
•	kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és
kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók,
•	alultőkésítés miatti növelő tétel,
•	elhatárolt veszteség levonhatósága.
e)	Egyéb
•	adomány miatti kedvezmény,
•	bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók,
•	hitelezési veszteség miatti növelő tétel,
•	vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/eli smert költségek példálózó
felsorolása,
•	nonprofit szervezetek (például alapítvány, társadalmi szervezet, egyház, közhasznú
jogállású nonprofit gazdasági társaság) speciális korrekciós tételei, (pl. a nonprofit
gazdasági társaság által tagnak adott vagyon az adómentes saját tőke terhére),
másrészt adóalapot csökkentő tételek (például közhasznú jogállású alapítványnál a
vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás előtti
nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben a cél szerinti
tevékenység bevételét meghaladó költségével egyezik meg).
Az adóalapot érintő változások miatt átmeneti rendelkezésekkel kell biztosítani, hogy az
adózót a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány (például, ha kis- és
94
középvállalkozásban pénzbeli hozzájárulással tőkét emelt 2009. december 31-éig, akkor a
részesedés elidegenítésekor lehetősége legyen az árfolyamnyereség adóalapból történő
levonására).
Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig meghatározott feltételek teljesülése
esetén érvényesülő 10 százalékos adókulcs.
Az adókulcs 2010-re átmenetileg 19 százalékra emelkedik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat újrafogalmazza a külföldi adóalanyokat. E szerint a külföldi vállalkozó mellett
adóalany lesz a külföldi szervezet és az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja is.
Külföldi szervezetnek a külföldi személy (törvény 4. § 27. pont) és a belföldi jogszabály
alapján létrejött, de az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőséggel rendelkező személy
tekintendő akkor, ha
•	a külföldi székhelye, illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött
egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, és
•	magánszemélynek nem minősülő belföldi személy kamatot, jogdíjat vagy
szolgáltatásnyújtás esetén ellenértéket fizet, juttat számára.
Ingatlannal rendelkező társaság tagja ugyancsak a külföldi személy és az üzletvezetése helye
alapján külföldi illetőségűnek minősülő nem magánszemély, ha olyan társaságban rendelkezik
részesedéssel, amely társaság belföldön lévő ingatlannal rendelkezik (Tao. új 18/a pont).
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat a törvény fogalmait módosítja, illetve új fogalmakat vezet be.
•	Új fogalom a behajthatatlan követelés: a számviteli törvény által meghatározottak
mellett ilyennek tekintendő azon követelésnek a 20 százaléka is, amelyet a fizetési határidőt
követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, de még nem évült el, illetve érvényesíthető a
bíróság előtt.
•	A Javaslat szigorítja a bejelentett részesedés fogalmát. A módosítás szerint nem lehet
bejelenteni a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem
rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedést, ha ezen személyek
mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének
időpontjában meghaladja a 75 százalékot. A másik szigorítás szerint átalakulás során a
korábban be nem jelentett részesedés kivezetésével szerzett részesedés nem jelenthető be.
•	Az ingatlannal rendelkező társaság fogalmának meghatározásához kapcsolódik az
elismert tőzsde fogalma, amely azonos a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. E szerint elismert tőzsde: a
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a)	rendszeresen működik,
b)	működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a
szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
95
c)	olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi
letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel
rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt.
•	A Javaslat módosítja az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. E szerint bármely
államban működő társaság (akár EU tagállam, akár az EGT tagja) lehet ellenőrzött külföldi
társaság. Független a megítélés attól is, hogy az érintett állam és a Magyar Köztársaság
kötött-e egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére. Mindezt azonban csak akkor kell
vizsgálni, ha a külföldi társaság közvetlen és közvetett tagjai (részvényesei) közül belföldi
(magyar) illetőségű magánszemélyek legalább 10 százalék részesedéssel rendelkeznek. Ha ez
a feltétel fennáll, akkor két körülmény határozza meg e jogállást: (i) a fizetendő adó mértéke,
és (ii) a valódi gazdasági jelenlét, illetve annak hiánya.
•	Az ingatlannal rendelkező társaság fogalma a külföldi által birtokolt részesedésen elért
nyereség adóztatásához szükséges. A fogalom szerint ilyen társaságnak az az adózó minősül,
amelyben az eszközökön belül az ingatlanok értéke több mint 75 százalék és amelynek
külföldi illetőségű tagja van (volt) az adóévben. Az illetőséget nyilatkozat alapján lehet
figyelembe venni Az ingatlanok értékének arányát az eszközök piaci értéke alapján kell
számítani. Ehhez minden adóévben értékelni kell az eszközöket a beszámoló adatai alapján.
Abban az esetben, ha az adózónak belföldi ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai is
vannak, akkor együttes adataik alapján kell vizsgálni, nem minősülnek-e ilyen vállalkozásnak.
Az adatokról a kapcsolt vállalkozások kölcsönösen tájékoztatják egymást az adóbevallás
esedékességétől számított 60 napon belül. Ha a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe
véve a vállalatcsoport ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor valamennyi tagja önállóan is
annak számít. A soron következő beszámoló elfogadásig az előző évi adatok alapján kell a
társaság e minőségét meghatározni.
•	Új fogalom a nyilvántartott értékvesztés, amelyet az egy éven túl lejárt követelések
kezelésével összefüggésben tartalmaz a Javaslat. Nyilvántartott értékvesztés a követelésekre
korábban elszámolt és adózás előtti eredmény növelésként figyelembe vett értékvesztés,
csökkentve az adóalapból levont értékvesztéssel. E fogalom alapján például a hitelintézetnél a
pénzügyi szolgáltatásból származó követeléshez kapcsolódóan nem lehet nyilvántartott
értékvesztés, mivel az elszámolt értékvesztés nem növeli az adózás előtti eredményt.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítése miatt az
adókötelezettség keletkezését az elidegenítés napjával keletkezteti. Ez azt jelenti, hogy csak
akkor kell a külföldi illetőségűnek adóalanyként bejelentkezni, ha ez a tény bekövetkezik.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat itt fogalmazza meg, hogy hol található a Tao.-ban a külföldi szervezet és az
ingatlannal rendelkező társaság tagja adóalapjának meghatározására vonatkozó előírás.
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat az adózás előtti eredményt csökkentő tételeket érintő változásokat tartalmazza a
következők szerint:
•	A kapott osztalék és a részesedés megszerzésekor elért nyereség adóalapból történő
levonását - főszabályként - továbbra sem teszi lehetővé, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi
társaság fizette (juttatta) az adózó számára vagy az adózó ellenőrzött külföldi társaságból vont
ki részesedést. Tekintettel azonban arra, hogy a Javaslat szerint bizonyos esetekben a
jövedelem keletkezésekor (annak felosztásától függetlenül) lenne adóköteles az ellenőrzött
96
külföldi társaság jövedelméből az adózóra részesedése arányában jutó rész, ezért a jövedelem
kivonásakor az adóztatott mértékig lehetővé teszi a Javaslat az adózás előtti eredmény
csökkentését.
•	A Tao. a vállalkozási tevékenység érdekében az el nem ismert költségek között
nevesíti (3. számú melléklet A) fejezet 11. pont) a gazdasági társaságokról szóló törvényben
előírt saját tőke jegyzett tőke-arány tartását, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés
révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztést. A Javaslat a kétszeres adóztatás
elkerülése érdekében ezen értékvesztés visszaírására adózás előtti eredménycsökkentést
fogalmaz meg.
•	A Javaslat a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél egyértelművé
teszi, hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az
adózás előtti eredményből, továbbá, hogy nem vonható le a közvetlen költségnek az a része,
amelyet - közvetlenül vagy közvetve - másik adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye
vagy egyéni vállalkozó kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásként nyújtott az adózó
számára. A K+F tevékenység meghatározásánál a számviteli törvényben szereplő fogalom
mellett a Frascati Kézikönyv fogalom meghatározására is tekintettel kell lenni.
•	A Javaslat új kedvezményt tartalmaz, amely lehetővé teszi - a költségek eredmény
terhére történő elszámolása mellett - a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló
épület, építmény értékét növelő felújítási költségnek az adózás előtti eredményből történő
levonását a műemléket, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt tárgyi
eszközként nyilvántartó adózónál.
•	A Javaslat módosítja a közhasznú, közcélú támogatásokhoz kapcsolódó korrekciós
tételeket. Azon előírást figyelembe véve, amely szerint nem kell növelni az adózás előtti
eredményt az adott támogatással, ellenérték nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül nyújtott
szolgáltatás értékével, az adózás előtti eredménycsökkentés csak a kiemelkedően közhasznú
szervezet részére adott támogatáshoz, illetve a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott
támogatáshoz kapcsolódik. Ezek mértéke azonos a korábbiakkal, azaz kiemelkedően
közhasznú szervezet részére adott támogatásnál a támogatás 50 százaléka, tartós
adományozási szerződés alapján nyújtott támogatásnál a támogatás 20 százaléka, amelyek
egyik esetben sem haladhatják meg a támogatást nyújtó adózó adózás előtti nyereségét. Az
adomány fogalmának hatályon kívül helyezése miatt itt fogalmazza meg a Javaslat, hogy a
támogatás alapján az adózás előtti eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó
rendelkezzen a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap
megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá
közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat az adózás előtti eredmény növelésére vonatkozó előírásokat módosítja, illetve új
előírást fogalmaz meg a következők szerint:
•	A Javaslat szerint, ha az ellenőrzött külföldi társasággal az adózó kapcsolt vállalkozási
viszonyban áll, akkor a részesedésére jutó fel nem osztott nyereséggel abban az adóévben kell
növelnie az adóalapját, amelyben a nyereség képződött.
•	A Javaslat - a hitelintézetekkel azonosan - a prudenciális előírások szerint működő
pénzügyi vállalkozást is mentesíti a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt
értékvesztés adózás előtti eredménynövelési kötelezettsége alól.
97
•	A Javaslat biztosítja, hogy ismételt kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett
részesedéscsere esetén ne keletkezzen adókötelezettség az átalakuló, a részesedéscserét
kezdeményező társaság tagjánál addig, amíg a részesedést véglegesen nem vonja ki.
•	A Javaslat szerint - a hitelintézetekkel azonosan - a prudenciális előírások szerint
működő pénzügyi vállalkozásnak sem kell kötelezettségként számításba venni a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, amikor azt
vizsgálja, hogy fennáll-e az alultőkésítés.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a
lakásszövetkezet, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási
intézmény és az európai területi együttműködési csoportosulás vállalkozási tevékenységből
származó adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek
figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő
hivatkozás módosítását jelenti).
Módosított előírás a Javaslatban, hogy a kapott támogatással (juttatással) az alapítványnak,
közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, és az alapítványokkal
azonosan adózó felsőoktatási intézménynek a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú
besorolásuktól függetlenül növelnie kell az adóalapját, ha az adóév utolsó napján az állami
vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásuk van. A kapott támogatás
(juttatás) összegének arányos részét a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek kell
adóalap növelő tételként figyelembe venni, ha a vállalkozási tevékenységből származó
bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket. Az arányt a kedvezményezett vállalkozási
tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység
bevétele hányadosaként kell meghatározni.
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat az iskolaszövetkezet adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő
korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós
tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat az MRP adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós
tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő
hivatkozás módosítását jelenti).
a(z) 33. §-hoz
A Javaslat a vízitársulat, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság
és a szociális szövetkezet adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós
tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő
hivatkozás módosítását jelenti).
Módosított előírás a Javaslatban, hogy a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit
gazdasági társaságnak a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
összegével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az állami
vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. Ez azonban csak akkor
jelent nagyobb adózás előtti eredménynövelést számára, ha feltételezzük, hogy a kapott
támogatás egészéről - a 2010 előtti szabályok szerint - nem adna ki igazolást az adózó.
98
a(z) 34. §-hoz
A Javaslat a külföldi szervezet adóalapját határozza meg. E szerint adóalap
•	a kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is) teljes összege, kivéve a Magyar
Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, a
hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot, és a késedelmi kamatot,
•	a jogdíj teljes összege,
•	a szolgáltatási díj teljes összege.
A kamatot és a szolgáltatási díj ellenértékét a számviteli elszámolások alapján kell
elszámolni, jogdíj esetén pedig a Tao. fogalom-meghatározását kell alapul venni. Az
adóköteles jövedelmeket a juttató által kimutatott összegben kell figyelembe venni. Az adó
megállapítására, megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló törvény
tartalmazza.
a(z) 35. §-hoz
A Javaslat az ingatlannal rendelkező külföldi társaság tagjának az adóalapját határozza meg.
Az adóalap az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésekor keletkező
nyereség. A Javaslat ezzel a nemzetközi gyakorlatban elfogadott adóztatást fogalmaz meg
arra az esetre, ha egy külföldi személy (Tao. 4. § 27. pont) vagy magánszemély olyan
társaságban lévő részesedését idegeníti el, amely társaságban - piaci értéken számítva - az
eszközök több mint 75 százaléka belföldön lévő ingatlan. A nyereség adóztatása akkor válik
majd lehetségessé, ha nincs egyezmény a részesedéssel rendelkező illetősége szerinti
állammal, illetve, ha az egyezmény az adóztatást lehetővé teszi. Nem alkalmazható viszont
olyan egyezményes államban illetőséggel bíró esetében, amely állammal kötött egyezmény
nem tartalmazza a fenti lehetőséget. Magyarországnak 65 országgal van adóegyezménye,
melyek közül 44 nem tartalmaz ingatlan-klauzulát. A fennmaradó 21-ből 13 csak a közvetlen
tulajdonlás esetén teszi lehetővé az adóztatást, 6 esetben megengedett a közvetlen és közvetett
tulajdonlás (ez utóbbi nem tartalmaz korlátozást a közvetett tulajdonosok szintjére
vonatkozóan), illetve további 2 egyezmény szintén lehetővé teszi mindkét esetet, azzal a
különbséggel, hogy a közvetett tulajdonlást csak két lépcsőben értelmezi.
A Javaslat megfogalmazza, hogy mi tekintendő elidegenítésnek, illetve, hogy milyen
árfolyamon kell az adóalapot forintra számítani. Az adóbevallásról és a befizetésről az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezik, amely szerint e kötelezettségek esedékessége az
elidegenítés évét követő év november 20-a.
a(z) 36. §-hoz
A Javaslat a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján előírt adózás előtti
eredménymódosítást kiterjeszti a nem pénzbeli hozzájárulással történő cégalapításra is, ha az
alapítás következtében az alapító többségi befolyással fog rendelkezni az adózóban.
Kiterjeszti továbbá a Javaslat a korrekciós kötelezettséget a külföldi vállalkozó és belföldi
telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, úgy, mintha a
telephely önálló vállalkozás lenne.
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat a társasági adó mértékének 19 százalékra emeléséről rendelkezik, és ezzel
összefüggésben módosítja a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az
adómegtakarítás lekötött tartalékba történő helyezésére vonatkozó előírást. A külföldi
szervezet jövedelme után a Javaslat 30 százalék (forrás)adómértéket ír elő.
99
a(z) 38. §-hoz
A Javaslat szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az
adómentességnél figyelembe vehető adóalapot nem kell az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztár részére adott támogatással módosítani, mivel ez a támogatás a társasági adó
rendszerében javasolt módosítások elfogadásával nem kedvezmény.
a(z) 39. §-hoz
A Javaslat új lehetőségként a kis- és középvállalkozások számára a korábbinál kedvezőbb
feltételekkel teszi lehetővé fejlesztési adókedvezmény igénylését. A feltétel jelenértéken
legalább 500 millió forint beruházás megvalósítása és az adókedvezmény első
igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának kisvállalkozásnál legalább 20 fővel,
középvállalkozásnál legalább 50 fővel történő növelése a beruházás megkezdését megelőző
adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámához mérve, vagy
b)	az elszámolt, évesített bérköltségnek kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján
érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál
százszorosával történő növelése a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített
bérköltségéhez viszonyítva.
a(z) 40. §-hoz
A Javaslat a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó előírást kiterjeszti az
ingatlannal rendelkező társaság tagjára. A másik módosítás a külföldön osztalékadóként
levont adóra is megengedi a beszámítást, ha az osztalék vagy a fel nem osztott eredmény
adóköteles Magyarországon.
Mindkét esetre vonatkozik, hogy a beszámítható adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett
(fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a
kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett
(fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben
legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót.
a(z) 41. §-hoz
A Javaslat az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek változásához átmeneti
előírásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy az adózókat a változás előtt meghozott
döntések miatt ne érje hátrány. Ennek alapján az adózó
•	a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési
értékét évi 20 százalékos mértékkel változatlanul levonhatja azt adóalapból, ha a beszerzés
adóévében e rendelkezést alkalmazta,
•	a 2009. december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt (az időbeli
elhatárolás következtében) az adóévben elszámolt bevételre, illetve a kapott támogatás,
juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre a 2009. december 31-én hatályos
rendelkezéséket alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál,
amelynek utolsó napja 2012. évben van,
•	ha a kis- és középvállalkozásban az adózó pénzbeli hozzájárulással tőkét emelt 2009.
december 31-éig, akkor annak elidegenítésekor lehetősége lesz az árfolyamnyereség
adóalapból történő levonására.
Ezen kívül a gazdasági válság hatásainak enyhítésére
100
•	a 2008. december 31-én még jogszerűen fel nem használt fejlesztési tartaléknak
megfelelő beruházásra (a lekötött tartalék feloldására) rendelkezésre álló időtartam hat
adóévre változik. Ez azt is jelenti, hogy a jogkövetkezmények sem lépnek be a lekötés
adóévet követő negyedik adóévben, ha addig a beruházás nem történik meg,
•	a fejlesztési adókedvezmény feltételeként előírt létszám vagy bérköltség növelést az
adózónak az adókedvezmény első igénybe vételének adóévét követő harmadik adóévben (az
eddigi első adóév helyett) és az azt követő három adóévben kell teljesítenie, ha az adózó a
2008. adóévi adóból érvényesített először adókedvezményt, és a választott feltételnek
megfelelően a létszámot, illetve a bérköltséget a beruházás megkezdését megelőző adóév
illetve a 2008. adóév adatai közül a magasabb értékhez képest közben nem csökkenti.
Adóelkerülés visszaszorítására
•	A Javaslat átmeneti rendelkezésként egyszeri adóalap-növelési kötelezettséget ír elő
azon adózó számára, amely a 2010. adóévében ellenőrzött külföldi társaság kapcsolt
vállalkozása. E rendelkezés szerint az adózónak az ellenőrzött külföldi társaságban közvetlen
vagy közvetetten fennálló részesedésére jutó, 2009-ig felhalmozott fel nem osztott nyereség
után is adóznia kell, annak az adózás előtti eredményhez történő hozzáadásával. Az adózó az
adóalap-növelésként figyelembe vett összeggel csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha
osztalékot kap az ellenőrzött külföldi társaságtól vagy az ellenőrzött külföldi társaságban
fennálló részesedését elidegeníti.
a(z) 42. §-hoz
A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy egy adott tevékenység kutatásként történő
meghatározásakor az OECD által kiadott a - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés
felméréseinek egységes gyakorlatára című - Frascati Kézikönyvben használt fogalom-
meghatározást is figyelembe kell venni.
a(z) 43. §-hoz
A törvény 2. melléklete módosítja a Tao. 3. számú mellékletét.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Eva tv. módosításaként a Javaslat pontosításokat tartalmaz az eva-alanyiság
megszűnésével kapcsolatban, módosítja az eva mértékét és - hasonlóan a fejlesztési
tartalékhoz - az eva-alanyra is kiterjeszti a 10 százalékos adókulcs feltételeinek teljesítését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 44. §-hoz
Módosul az adóalanyiság megszűnésének időpontja az adóalanyiság választására jogosító
értékhatár túllépése esetén. A változás révén az értékhatár meghaladásának napját követő
nappal szűnik meg az adóalanyiság, ezzel - főszabály szerint - az értékhatárt meghaladó
összeg is egyértelműen evás bevételnek számít.
a(z) 45. §-hoz
A Javaslat pontosítást tartalmaz, melynek következtében nemcsak a számviteli törvény
hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében, hanem az
101
egyéni vállalkozónál is növeli az összes bevételt az az összeg, melyet az általa kibocsátott
bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve nem
minősült eddig bevételnek.
a(z) 46. §-hoz
Az áfakulcs emeléssel összhangban módosul az eva mértéke is. Emellett a Javaslat bevezet
egy magasabb (50 százalékos) kulcsot, mely az adóalanyiság feltételeinek meg nem felelő
adózónál a törvényi értékhatárt meghaladó bevételre jutó áfát is tartalmazza.
IV.	Fejezet
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
a(z) 47. §-hoz
A Javaslat szerint a kifizetőt terhelő ekhoból a nyugdíjbiztosítási járuléknak, illetve
egészségbiztosítási járuléknak minősülő rész mértéke változik, amely indokolja az egyes
alapoknak történő megváltozott százalékos összegek átutalását.
a(z) 48. §-hoz
Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
V.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági világválság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az import
vámkezelések, illetve az azzal összefüggő logisztika ne terelődjön át más országokba, a
Javaslat enyhíti az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó
feltételeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 49. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján meghatározott gazdálkodói kör a vámhatóság engedélye
alapján kivetés helyett a likviditási szempontból kedvezőbb önadózással teljesítheti az import
utáni áfa fizetési kötelezettségét. A gazdasági világválság hatásainak enyhítése érdekében a
Javaslat az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó feltételrendszer
enyhítésével szélesíti az önadózásra jogosult alanyi kört. Ennek keretében egyrészt az
önadózásra jogosító, adómentes értékesítések korábban megemelt összeghatára visszaáll a
módosítás előtti állapotra. Másrészt az értékesítések összeghatárára tekintet nélkül jogosulttá
válnak az önadózásra azon gazdálkodók, amelyek a Közösségi Vámkódex létrehozásáról
szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex) végrehajtására vonatkozó rendelkezések
megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy
102
c)	pontjában meghatározott engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal, vagy a Vámkódex 76.
cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad
forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkeznek. Ez a gazdálkodói kör olyan széles
-	a vámjogban szabályozott pénzügyi, biztonsági, nyilvántartási és működési -
feltételrendszernek felel meg, hogy a vámjogi engedélyezés és ellenőrzés kellő garanciát
jelent a gazdálkodók jogkövető magatartására.
A Javaslat egyúttal rendezi a csoportos adóalany kérelmező esetében alkalmazandó
feltételrendszert is. A módosítás egyértelművé teszi, hogy csoportos adóalany kérelmező
esetében a csoportnak kell belföldön regisztrált adóalanynak lennie, a megbízható vámadósi
státusz feltételét a csoport minden tagjának külön-külön teljesítenie kell, míg az értékhatárra
vonatkozó feltételt az áfa-csoport tagjaira összesítetten kell vizsgálni.
További egyszerűsítést jelent, hogy oldódik az eddigi merev, tárgyév július 1-jétől következő
év június 30-áig tartó időszakra vonatkozó engedélyezési rend.
VI.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2010. január 1-jei hatállyal az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére tekintettel
(jellemzően az adóminimumoknak a forintárfolyam hatás figyelembevételével való további
megfelelés biztosítása érdekében) növekszik egyes üzemanyagok és tüzelőanyagok, valamint
a dohánytermékek jövedéki adója. Emellett - elsődlegesen bevételi követelmények miatt -
emelkedik a benzin és valamennyi alkoholtartalmú ital jövedéki adója is, egységesen 10 %-os
mértékben.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 50. §-hoz
A gázolaj jövedéki adóját - egyrészt tekintettel arra, hogy az uniós adóminimum 2010. január
1-jétől 302 euró/ezer literről 330 euró/ezer literre nő, másrészt az árfolyamhatással számolva
-	literenként 6,85 Ft-tal (7,6 %-kal) szükséges megemelni a 2009. július 1-jén hatályba lépő
adómértékekhez képest.
Az ólmozatlan benzin jövedéki adója az egyéb adóintézkedésekhez szükséges forrásteremtés
céljából emelkedik, literenként 11 Ft-tal (10 %-kal) nő.
Az euróban meghatározott, változatlan szintű uniós minimumoknak az árfolyamhatás mellett
való megfeleléshez emelkedik továbbá az ólmozott benzin és a petróleum jövedéki adója (5,9
%-kal), a nem közúti motorikus célú LPG gázé (15,2 %-kal), az üzemanyag célú sűrített gázé
(6,5 %-kal), a nehéz fűtőolajé (13,5 %-kal). Az extrakönnyű fűtőolaj adója pedig - a gázolaj
2010.	január 1-jére javasolt megemelt adómértékéhez igazítva - növekszik kilogrammonként
14 Ft-tal (13,7 %-kal).
a(z) 51. §-hoz
Az alkoholtermékek jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az
egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.
103
a(z) 52. §-hoz
A sör jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb adóbevételi
intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.
a(z) 53. §-hoz
Az egyéb bor jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb
adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.
a(z) 54. §-hoz
A pezsgő jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt, az egyéb
adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal emelkedik.
a(z) 55. §-hoz
A köztes alkoholtermékek jövedéki adómértéke - elsősorban bevételi követelmények miatt,
az egyéb adóbevételi intézkedésekhez szükséges forrásteremtés céljából - 10 %-kal
emelkedik.
a(z) 56. §-hoz
Annak érdekében, hogy a cigarettánál a 64 euró/ezer szálban meghatározott minimumszintnek
az árfolyamhatás mellett továbbra is megfeleljünk, a Javaslat a tételes adó 9350 Ft/ezer szálra
történő megemelését tartalmazza. Az új adómérték a legkeresettebb árkategóriában 8,9 %-os,
csomagonként mintegy 29 Ft-os adótartalom-növekedést jelent. Ezzel szinkronban emelkedik
a cigaretták minimumadója is, 17 330 Ft/ezer szálra. A Javaslat továbbá - a cigaretta
minimumadójához igazodva - a fogyasztási dohány minimumadójának a cigaretta
minimumadójával azonos mértékben (8,3 %-kal), 7280 Ft/kg-ra történő emelését is javasolja.
VII.	Fejezet
Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2010.	január 1-jei hatállyal az EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére tekintettel
(a vonatkozó irányelvben előírt adóminimumoknak a forintárfolyam hatás
figyelembevételével való további megfelelés biztosítása érdekében) növekszik a szén, a
villamos energia és a földgáz energiaadója.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 57. §-hoz
A Javaslat szerint emelkedik az energiaadó, amely a szén esetében tonnánként 350 Ft (17,2
%), a villamos energia esetében MWh-ánként 43 Ft (17,1 %l), a földgáz esetében GJ-onként
12,90 Ft (17,1 %) adómérték növekedést jelent.
104
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
VIII. Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) kisterjedelmű módosítása elsősorban a helyi
iparűzési adóügyi feladatok hatáskör-áttelepítésével van összefüggésben, azonban tartalmaz
intézkedést a külföldi telephelyen tevékenységet végző vállalkozások adópozíciójának
javítására is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 58. §-hoz
A hatályos Htv. értelmében - főszabály szerint - a külföldi telephelyen végzett
tevékenységből származó iparűzési adóalap-rész csak akkor mentesül az iparűzési adó alól, ha
a külföldi telephely fekvése szerinti önkormányzatot, az ott folyó gazdasági tevékenység után
(helyi) adóbevétel illeti meg. E feltétel teljesítése alól csak a Htv. szerinti közszolgáltató
szervezet a kivétel.
A Javaslat értelmében valamennyi vállalkozás - feltétel és korlátozás nélkül - csökkentheti
iparűzési adóalapját a külföldi telephelyén elért adóalap-résszel.
a(z) 59. §-hoz
A Htv. hatályos rendelkezései szerint az iparűzési adóelőleget és a vállalkozók kommunális
adójára vonatkozó előleget az önkormányzati adóhatóság kivetéssel, azaz államigazgatási
határozattal állapítja meg.
Az iparűzési adót érintő adóztatási feladatok azonban egyfelől a Javaslat értelmében 2010-től
átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe, másfelől az adóztatási költségek csökkentése
érdekében ettől függetlenül is indokolt, hogy az előleg megállapítása ne kivetéssel történjék.
Ezért a Javaslat szerint - összhangban a társasági adó szabályozásával - az iparűzési
adóelőleget 2010. július 1-jétől önadózással kell teljesítenie az adózónak. Ez azt jelenti, hogy
a fizetendő adóelőleg összegét az adózónak kell bevallania az előlegfizetési időszakban lévő
egyes esedékességi időpontokra (melyek változatlanok maradnak), s természetesen azok
esedékességekor megfizetni.
Az előlegfizetési időszak - a Javaslat értelmében - főszabály szerint a bevallás-benyújtás
esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak.
Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat az iparűzési adót első ízben vezeti be, vagy
ha a vállalkozás év közben nyit telephelyet a településen, valamint átalakulás esetén, az
előlegfizetési időszak kezdő időpontja az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő
napjához kötődik. Ekkor az előlegfizetési időszak már nem 12 hónapig, hanem a kezdő napot
követő adóév első félévének utolsó napjáig - akár több, mint 12 hónapig - tart.
A Javaslat felsorolja azokat az eseteket is, amelyek nem váltanak ki előlegfizetési
kötelezettséget.
105
A Javaslat szerint előlegfizetési időszakra bevallandó, fizetendő adóelőleg - ha az
előlegfizetési időszak a főszabály szerint alakul, azaz 12 hónapos időszakot ölel át - összege
az adóévet megelőző adóév időtartamától függ, s teljesen megegyezik a hatályos szabályozás
szerinti előleg-részletek összegével.
Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az előlegfizetési
időszak első részleteként az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik
hónapjának 15 napjáig már korábban bevallott előleg különbözetét kell bevallani. A második
előleg-részlet pedig az előző adóévi adó felével egyezik meg.
Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor a bevallás rendje a Javaslat
szerint csak annyiban tér el az előzőekben említettektől, hogy az előző adóévi adó összegét
évesíteni kell.
A Javaslat szerint, ha az előlegfizetési időszak nem 12 hónapig tart, akkor a vállalkozónak az
adóévre várható adó alapulvételével kell bevallani az előlegfizetési időszakban lévő egyes
időpontokra az előleg összegét, méghozzá az adóévi várható adó összegét egyenlő részletekre
elosztva.
A Javaslat azt is előírja, hogy ha jogszabályi változás miatt az előleg összege változik vagy a
vállalkozó mentessége, kedvezménye megszűnik, vagy annak mértéke csökken, akkor ezen
változásokra figyelemmel kell kalkulálni az előleg összegét.
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat az iparűzési adó hatáskör-áttelepítéssel összefüggően - az adóztatás hatékonysága
és költségei csökkentése érdekében - megszünteti az önkormányzatok azon jogát, hogy az
iparűzési adó megfizetésére eltérő esedékességi időpontot állapítsanak meg, illetve, hogy az
adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben eltérő szabályt alkossanak.
a(z) 61. §-hoz
A Htv. hatályos rendelkezései szerint a földgáz, illetve villamos energia egyetemes
szolgáltatók, elosztói engedélyesek, villamos energia kereskedők, földgázkereskedők esetében
a fogyasztók helye szerinti település telephelynek minősül. Azaz ezen adózóknak iparűzési
adókötelezettségük keletkezik az értékesítés, elosztás helye szerinti településen, függetlenül
attól, hogy tevékenységük túlnyomórészt nem villamos-energia vagy földgáz értékesítés,
elosztás.
Ez utóbbi esetben ugyanakkor nem indokolt kizárólagossá tenni a villamosenergia vagy
földgáz értékesítés helyszínét, hiszen ekkor az egyéb tevékenység miatt fenntartott telephely
szerinti településen nem keletkezik iparűzési adókötelezettség, noha ott is folyik vállalkozási
tevékenység.
Ezért a Javaslat értelmében a Htv. telephely-fogalma olymódon változik, hogy a földgáz,
illetve villamos energia egyetemes szolgáltatók, elosztói engedélyesek és földgázkereskedők,
villamos energia kereskedők esetében a fogyasztók helye szerinti település csak akkor válik
telephellyé, ha a vállalkozó árbevételének legalább 75 %-a a földgáz, villamosenergia
értékesítéséből, elosztásából származik.
106
IX. Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat kiterjeszti az illetékek hatókörét az ingatlannal rendelkező társaságok - vagyis az
ingatlanok közvetett - megszerzésére is. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökken a visszterhes
vagyonátruházási illeték mértéke. A Javaslat továbbá a gazdasági válság következményeit
enyhítő átmeneti intézkedéseket fogalmaz meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 62. §-hoz
A Javaslat szerint jövőben mentes lesz az ajándékozási illeték alól a gazdasági társaságok
közötti követelés ingyenes megszerzésével kapcsolatos ügylet (követelés ingyenes alapítása,
elengedése, tartozás-átvállalás), illetve a gépjármű és pótkocsi illetve közterületen álló,
ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának kivételével bármely ingyenes
eszközátadás keretében történő ingó-vagyonszerzés.
a(z) 63. §-hoz
Az ingatlan megszerzéséhez kapcsolódó illeték-kötelezettség kijátszásának megakadályozása
érdekében, illetékkötelessé válik a belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban
fennálló vagyoni betét megszerzése.
A Javaslat rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét
megszerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző
tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75
%-át.
A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli
rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Az (1)
bekezdésben foglaltak értelmében ilyenkor nem csak a legutolsó (vagyis amelyikkel az
összeszámítandó betétek aránya elérte a 75 %-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel
megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetni.
a(z) 64. §-hoz
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%-ról 4%-ra csökken, ha azonban
az illetékalap az 1 Mrd forintot meghaladja, az e feletti rész után az illeték mértéke 2%, de
ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése az általános
illetékmérték alá esik, azzal, hogy az illeték alapja ilyen esetben a társaság tulajdonában lévő
ingatlanok forgalmi értékének az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni
betétekre eső hányada. Illetékalap-csökkentő tényezőként kell azonban figyelembe venni az 5
évnél régebben, illetve a szabályozás hatálybalépése előtt visszterhes módon megszerzett,
valamint az ajándékozás vagy öröklés útján megszerzett vagyoni betéteket, illetve - 75 %
feletti újabb részesedés megszerzése esetén - azon vagyoni betéteket, melyek után már
fizettek illetéket.
107
a(z) 65. §-hoz
A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra
is 2%, a forgalmi érték e feletti része után az eddigi 6% helyett pedig 4% illetéket kell fizetni.
a(z) 66. §-hoz
A javaslat szerint gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozó általános mentesség helyett a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás
keretében történő vagyonszerzés válik illetékmentessé.
Emellett a javaslat illetékmentességet biztosít a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerinti részesedéscsere keretében történő vagyonszerzésre.
a(z) 67. §-hoz
A javaslat szerint az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése
esetén az összeszámítandó vagyoni betétek tulajdonosai külön-külön kötelesek az illetéket
megfizetni, a tulajdonukban lévő vagyoni betétek után számított illetékalap vonatkozásában.
a(z) 68. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét
megszerzése kapcsán bejelentési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző
tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75
%-át, és azt a vagyonszerzőt terheli, akinek vagyonszerzésével e feltétel teljesült.
X.	Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) belföldi gépjárműadóra vonatkozó
mértékei tételes összegűek, így időszakonként - a bevétel reálértékének megőrzése érdekében
-	elengedhetetlen azok részbeni vagy egészbeni valorizációja. A Javaslat szerint egy részleges
érték-követésre kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 69. §-hoz
A Gjt. hatályos szabályozása szerint a személygépkocsik esetén az adó mértéke 2007. óta,
tehergépjárművek esetén 2004. óta változatlan. Ezért a Javaslat értelmében mindkét
járműkörben 15 %-kal emelkednek az adótételek. Ez az adótétel-növekedés a
személygépkocsik esetén az időközben bekövetkező fogyasztói árszínvonal-változással közel
azonos, tehergépjárművek esetén pedig az infláció fele.
108
NEGYEDIK RÉSZ
XI.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Art. módosítása csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit a helyi iparűzési adót
érintő adóztatási feladatokat a 2010-től kezdődő adóévek vonatozásában az állami adóhatóság
hatáskörébe utalja. Csökkennek a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjai, és
lehetővé válik egyoldalú nyilatkozattal a tartozásátvállalás is. Az adóelkerülés visszaszorítása
érdekében a módosítás adatszolgáltatást ír elő a belföldi ingatlannal rendelkező társaságban
fennálló vagyoni betét megszerzésének illetékkötelezettség alá vonása kapcsán, illetve az
adóhatósági ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében hosszabb lesz az ellenőrzési
határidő a központosított ellenőrzésnél, valamint az állami garancia beváltására irányuló
ellenőrzés esetén.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 70. §-hoz
Az adózók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a helyi iparűzési adót érintő
adóztatási feladatok a 2010-től kezdődő adóévek vonatozásában átkerülnek az állami
adóhatóság hatáskörébe. E szerint az adózók az állami adóhatósághoz nyújtják be az iparűzési
adó bevallásaikat, illetőleg az állami adóhatósághoz teljesítik a befizetéseiket. Ezzel lehetővé
válik, hogy azoknak az adózóknak, amelyek több telephellyel rendelkeznek, ne kelljen
telephelyenként külön bevallást benyújtaniuk és befizetéseiket külön utalniuk az egyes
önkormányzati adóhatóságokhoz, hanem egy, az állami adóhatósághoz benyújtott bevallással
-	települési önkormányzatonként részletezve - teljesítik bevallási kötelezettségüket, illetve
egy befizetéssel az állami adóhatóság által vezetett helyi iparűzési számlára teljesítik
befizetéseiket.
Tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adó továbbra is az azt bevezető önkormányzat
bevételét képezi, ezért a bevallásban feltüntetett telephellyel érintett települési
önkormányzatok részére az állami adóhatóság utalja át a befizetéseket a bevallásban megjelölt
arányok szerint felosztva.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok átadása, átvétele szempontjából a 2010. adóév
azonban még átmeneti időszak lesz. A 2009-es adóévet még az önkormányzati
adóhatóságoknál kell lezárni, így a 2009-es évről (2010. május 31-éig) még az önkormányzati
adóhatósághoz kell a bevallást benyújtani. Ezen kívül a 2010-ben teljesítendő első előleget is
még az önkormányzati adóhatósághoz kell megfizetni. Ebből következik az is, hogy a 2010-es
adóévet megelőző adóévekkel kapcsolatos adóhatósági feladatok (ellenőrzés, végrehajtás,
stb.) szintén maradnak az önkormányzati adóhatóságnál, mivel ezen adóévek előzményeit
közel 1 millió adóalany vonatkozásában 2800 önkormányzattól irracionális és költséges lenne
átadni, illetve átvenni. A kifuttatási időszakot azonban le kell rövidíteni, és két évre kell
mérsékelni az elévülés idejét a jelenlegi szabályok által meghatározott 5 év helyett. Ez azt
jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságok adó-megállapítási joga 2 évre rövidülne, amivel
az adózók számára kedvező helyzet teremtődne, ugyanis lerövidülne az ellenőrzések
megindítására rendelkezésre álló időszak. A 2 éves elévülési időszak bevezetése egyben azt is
jelentené, hogy az adózók a jövőre szintén 2 éves időszakon belül tudnának önellenőrizni,
109
ugyanis az önellenőrzésre nyitva álló határidő mindenképp egybe kell, hogy essen a hatóság
adómegállapításhoz való jogának elévülésével.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási
feladatait el tudja látni (nyilvántartás, ellenőrzés, végrehajtás, stb.), az Art. rendelkezései több
ponton kiegészülnek a helyi iparűzési adóra, illetőleg magára az ezzel összefüggő
adókötelezettségekre, illetőleg az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság
eljárására vonatkozó speciális szabályokkal. Így pl. bejelentési, adatszolgáltatási, illetve a
megfizetett adóval kapcsolatos sajátos elszámolási szabályokkal.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság értesüljön arról, hogy egy adózónak helyi
iparűzési adókötelezettsége keletkezett, az adózó köteles e kötelezettségének keletkezését, és
megszűnését az állami adóhatósághoz bejelenteni oly módon, hogy a bejelentés alkalmával
megjelöli a helyi iparűzési adó bevételre jogosult települési önkormányzatokat is. Az
iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózóknak az adóköteles
tevékenység megkezdése előtt kell a bejelentést teljesíteniük.
Az ingatlannal rendelkező társaságnak bejelentést kell tennie e minőségének keletkezéséről
(megszűnéséről) a társasági adóbevallás esedékességének napjától számított 90 napon belül.
A bejelentésében nyilatkozni kell a társaság külföldi tagjai (részvényesei) általi részesedés
elidegenítéséről és az ügylet egyéb adatairól. A nyilatkozatot évente kell megtenni. Az
ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtott társasági adóbevallás adóéve
vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az
elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről. Ez alapján az
állami adóhatóság minden év szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az ingatlannal
rendelkező társaságok listáját.
A külföldi tagot (részvényest) külön adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli,
azonban az adót az adóévet követő év november 20-áig kell befizetni és bevallani. Ha az
ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és
bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami
adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított a tagot emiatt később terhelő adóért a
társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.
a(z) 71. §-hoz
Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 72. §-hoz
E törvény a záró rendelkezések között hatályon kívül helyezi az Flt. munkaadói,
munkavállalói és vállalkozói járulékra vonatkozó rendelkezéseit, illetőleg e törvénynek a
Tbj.-t érintő módosítása a Munkaerő-piaci Alap (MPA) bevételeként - a munkaadói,
munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnése miatt kieső bevételek pótlására - bevezeti a
munkaerő-piaci járulékot. Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a munkáltató vagy kifizető
havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesz az adó- vagy
társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített
kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról, járulékokról és meghatározott adatokról.
Ebből következően szükségessé és indokolttá válik az Art. 31. § (2) bekezdésének 6., 8-10.,
16. és 23. pontjaiban a munkaadói, munkavállalói vagy vállalkozói járulék adónemek helyett
az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék adónemet érintő adatszolgáltatási
kötelezettséget előírni.
110
A külföldi illetőségű magánszemélyek által bemutatott illetőségigazolás alapján a kifizető a
kifizetett jövedelemből adott esetben kevesebb adót (adóelőleget) von le a normál
adómértékhez képest, vagy egyáltalán nem von le adót. Tekintettel arra, hogy a bemutatott
illetőségigazolásban megjelölt illetőség nem feltétlenül esik egybe az adóévre vonatkozó
tényleges illetőséggel, ezért a kifizetőt ezen jövedelem-kifizetésekről külön adatszolgáltatásra
tervezi kötelezni a Javaslat a kifizető által benyújtandó havi adó-és járulékbevallásban.
Az adóköteles tevékenység megszűnése (megszüntetése), a felszámolás, végelszámolás olyan
speciális helyzet, amikor az adózó gazdasági tevékenységét be kívánja fejezni, költségvetési
kapcsolatait lezárja, vagyonát értékesíti. Ennek következtében az esetek túlnyomó
többségében az adózónak adókötelezettsége is keletkezik. Ebből következően a tevékenységet
záró bevallás és a záró adóbevallás esetén indokolt ezen adózói kör kizárása a nulla
értékadatot tartalmazó bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának lehetőségéből, hiszen
az ún. nullás bevallást helyettesítő nyilatkozat bevezetésének célja nem az egyszeri speciális
bevallási kötelezettség alóli mentesítés volt.
a(z) 73. §-hoz
A 3. számú mellékletben előírt jegyzői adatszolgáltatáshoz a Javaslat előírni tervezi az
építményadó, illetve telekadó alany külföldön bejegyzett szervezetnek azt, hogy az
építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban fel kell tüntetnie - az adóév első
napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét
(elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés
arányát.
a(z) 74. §-hoz
A hatályos szabályok alapján az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel
járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A
kezességvállalásra bizonyos esetekben (pl. nem érhető el az adózó) nincs lehetőség, ezért ha a
tartozásátvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik hozzá, a tartozás az eredeti
kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható. Továbbra is él az a korlát,
hogy a tartozásátvállaláshoz az adóhatóság csak akkor járul hozzá, ha a tartozás megfizetése
az átvállaló személyében biztosított.
a(z) 75. §-hoz
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatok állami adóhatósági hatáskörbe
kerülésével az adózók adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. A helyi iparűzési adó
fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság által megnyitott egyetlen helyi iparűzési adó
számlára kell teljesíteni az adózónak akkor is, ha több telephellyel rendelkezik, és ennek okán
több önkormányzat jogosult a bevételre. A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó késedelmi
pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot (mivel ezen szankciós bevételek szintén az
önkormányzatokat illetik meg) szintén az állami adóhatóság által nyitott külön számlákra kell
megfizetni. Az állami adóhatóság az adókötelezettséget és a befizetést a bevallásban
(határozatban) megállapított összes adó és az önkormányzatokat megillető adó arányában a
bevételre jogosult települési önkormányzatok között felosztja, és a kötelezettségeket és a
teljesítéseket az adózó adószámláján önkormányzatonként kimutatja. A befizetés összegét a
teljesítéstől számított 30 napon belül osztja fel, és a felosztást követően öt napon belül utalja
át az arra jogosult önkormányzatok részére. Ha az adóhatóság az átutalást késedelmesen
teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatot
fizet. Ha az adózó az őt terhelő iparűzési adókötelezettségénél kevesebb adót fizet be a helyi
iparűzési adó „főszámlára” - miután ez egyösszegű befizetést jelent, a befizetés nincs
111
„önkormányzatonként megcímkézve” - az állami adóhatóság a törvényben rögzített
elszámolási szabály szerint osztja fel a befizetés összegét a jogosult települési
önkormányzatok között, a kimutatott kötelezettségei alapján. Először a korábban esedékes
tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén pedig azok arányában kell a felosztást
elvégezni. Ha viszont az adózó a kötelezettségeinél nagyobb összeget fizet be az iparűzési adó
számlára, ami miatt túlfizetése keletkezik, a túlfizetés összege nem kerül az önkormányzatok
között felosztásra. Ennek oka, hogy a túlfizetés összege nem illeti meg az önkormányzatokat,
és ha az ennek ellenére felosztásra kerülne, majd az adózó utóbb rendelkezik ezen összeggel,
az egyes önkormányzatoktól vissza kellene azt követelni.
a(z) 76. §-hoz
A befizetések elszámolásánál előfordulhat, hogy az adózó önellenőrzése, illetve az állami
adóhatóság helyi iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében megváltozik a korábbi
felosztási arány, és valamely települési önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési
kötelezettsége keletkezik, más önkormányzat pedig további iparűzési adóbevételre lesz
jogosult. Tekintettel arra, hogy az állami adóhatóság a befolyt iparűzési adót folyamatosan
utalja át a jogosult önkormányzatok részére, egy későbbi, a már átutalt összeget érintő
változás esetén egyes önkormányzatoknak további átutalást kell teljesíteni, viszont lesznek
olyan önkormányzatok, amelyektől vissza kell követelni a kifizetett adó összegét vagy annak
egy részét. Ennek lebonyolítására az új rendelkezés egy sajátos eljárási rendet épít be az Art.-
be. E szerint, ha az adózó önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi iparűzési adót
érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési adó visszafizetési
kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével felhívja az
önkormányzatot a helyi iparűzés adó különbözetének a visszafizetésére. Ha a 30 napos
határidő eredménytelenül telik el, az állami adóhatóság erről értesíti a kincstárat, amely
intézkedik a visszafizetési kötelezettség teljesítésének érvényesítéséről. Annak érdekében
viszont, hogy a jogosult önkormányzat a visszafizetésre köteles önkormányzat teljesítésétől
függetlenül hozzájuthasson az őt megillető bevételhez, az állami adóhatóság a késedelmi
pótlék bevételi számláról „megelőlegezi” az adó összegét, és kiutalja azt a jogosult
önkormányzat részére. Ugyancsak ennek a számlának a terhére kell az állami adóhatóság
késedelmes kiutalása miatt keletkező kamatfizetési kötelezettséget is teljesíteni.
a(z) 77. §-hoz
Az állami adóhatóság eddig is havi gyakorisággal szolgáltatott adatot az állami foglalkoztatási
szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások
megállapításához, ellenőrzéséhez. Az Art. 52. §-a (7) bekezdése b) pontjának bd) alpontja
módosításával az adatszolgáltatás tartalma - tekintettel a munkaadó, munkavállalói és
vállalkozói járulék megszűnésére, illetőleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
bevezetésére - kismértékben változik. A munkaügyi ellenőrzés a feketefoglalkoztatás elleni
fellépés egyik igen jelentős eszköze, indokolt, hogy a munkaügyi ellenőrzés elősegítése
céljából az állami adóhatóság a munkaügyi hatóság részére is hivatalból, elektronikus úton
havonta szolgáltasson adatot a munkaerő-piaci járulék tekintetében.
Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési, és foglalkoztatás elősegítő támogatásokat állapít
meg és folyósít, ez indokolja, hogy az állami adóhatóság az állami foglalkoztatási szerv
részére - elektronikus úton - hivatalból ne csak a munkáltató vagy kifizető által havonként, a
tárgyhót követő hó 12-éig benyújtott hibátlan bevallásokból szolgáltasson adatot. Az
adatszolgáltatás teljes körűségének biztosítása érdekében szükséges az is, hogy az állami
adóhatóság évente egy alkalommal a személyi jövedelemadó bevallásban bevallott munkaerő-
112
piaci járulékról is adatot szolgáltasson az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság
számára a jogszabályon alapuló feladataik ellátásához.
A Tbj. 26. § (7) bekezdése értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálója nyugdíj járulékot is
magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethetett, melyet a személyi jövedelemadóról
szóló bevallásában vallott be. Ilyen esetre szükséges volt az Art.-ben [52. § (7) bekezdés d)
pont] előírni az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé, melynek időpontja értelemszerűen a személyi
jövedelemadóról benyújtott bevallások feldolgozását követő legkorábbi időpont lehetett. E
törvény 160. §-a hatályon kívül helyezi annak lehetőségét, hogy a vendéglátó üzlet
felszolgálója nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethessen,
ezért az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség is okafogyottá vált.
A helyi iparűzési adó, függetlenül attól, hogy az azzal kapcsolatos adóztatási feladatok állami
adóhatósági hatáskörbe kerülnek, továbbra is helyi adónak minősül, amelyet a települési
önkormányzat rendelettel vezet be a helyi adókról szóló törvény rendelkezései alapján.
Tekintettel arra, hogy az adóztatáshoz az állami adóhatóságnak tudnia kell, mely települési
önkormányzat vezetett be vagy szüntetett meg helyi iparűzési adókötelezettséget (illetőleg
melyek a helyi szabályozásban rögzített részletszabályok), ismernie kell az érintett települési
önkormányzatok hatályos rendeleteit, illetőleg azok tartalmát. Ezért a törvény arra kötelezi az
önkormányzatokat, hogy a 2010-ben hatályos rendeleteiket 2010. január 15-ig küldjék meg az
állami adóhatóságnak. Ezt követően - egy állandó adatszolgáltatási kötelezettség előírásával -
ha változás következett be a helyi szintű szabályozásban, az önkormányzat az önkormányzati
rendelet kihirdetésétől számított 8 napon belül köteles a rendelet számát és szövegét az állami
adóhatóságnak megküldeni.
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség
keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyről központi
adóhatságként az állami adóhatóságnak nyilvánvalóan kevesebb információ áll
rendelkezésére, illetőleg nehézkesebb lenne számára ezen információkat beszerezni, mint az
önkormányzati adóhatóságnak. Ezért a törvény - az önkormányzati bevételek biztosítása
érdekében - jogot (azaz hatáskört) biztosít az önkormányzati adóhatság számára, hogy
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezzen az ideiglenes
(alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan, az
ellenőrzés során gyűjtött, valamint az egyéb rendelkezésére álló adatokról az önkormányzati
adóhatóság minden hónap utolsó napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
a(z) 78. §-hoz
Az ingatlanos társaságban rendelkezőknek biztosítani kell azt az információt, hogy az ilyen
társaságban lévő részesedést idegenítettek el, ezért az állami adóhatóság minden év
szeptember 30-áig honlapján közzéteszi az adott adóévben, a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók
nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.
a(z) 79. §-hoz
A helyi iparűzési adóval összefüggő hatáskör átadások kapcsán, az Art. 72. §-a kiegészülne
azzal a rendelkezéssel, hogy a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban,
a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a települési (a fővárosban a fővárosi)
önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó követelések tekintetében hitelezőként az állami
adóhatóság jár el, illetve ezen követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás
foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.
113
a(z) 80. §-hoz
Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 81. §-hoz
Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 82. §-hoz
A hatályos szabályok szerint az együttes adóigazolás tartalmazza az adózó állami
adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, vagy azok hiányát. A csak egy
adóhatóságtól kért adóigazolás viszont az adott adóhatóságnál fennálló adótartozást vagy
annak hiányát tartalmazza. A köztartozás fogalma jóval tágabb értelmű, mint az adótartozás
fogalma, ugyanis a köztartozásba beletartoznak pl. az adók módjára behajtandó köztartozás is.
Tekintettel arra, hogy az együttes adóigazolás bevezetésének célja kizárólag az adózók
tehermentesítése volt (ebben az esetben ugyanis elég az állami adóhatósághoz előterjeszteni a
kérelmet, az igazolás kiadásához szükséges adatokat az állami adóhatóság szerzi be a
vámhatóságtól) és nem szigorúbb követelmények felállítása az adózókkal szemben, a
módosítással egységesül a két típusú adóigazolás adattartalma, és az együttes adóigazolás is
az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozást valamint a vámhatóságnál nyilvántartott
adó- és vámtartozást vagy azok hiányát fogja tartalmazni.
a(z) 83. §-hoz
A hatályos szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezést az állami garancia beváltásához
kapcsolódó ellenőrzés határideje vonatkozásában, így az ilyen típusú ellenőrzést az általános
szabályok alapján 30 napon belül kell befejezni. Tekintettel azonban arra, hogy az állami
garancia beváltásához kapcsolódó vizsgálatok - az ügyek bonyolultsága miatt - a 30 napos
határidő alatt jellemzően nem fejezhetők be, az új rendelkezés az ellenőrzési határidőt 90
napra emeli. E mellett a központosított ellenőrzés, ami több regionális igazgatósághoz tartozó
adózó egyidejű ellenőrzését foglalja magába (pl.: láncügyletek esetén), szintén egy összetett,
sokrétű vizsgálattípust jelent, ezért indokolt az ilyen ellenőrzés határidejét 120 napra emelni.
A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, de csak a hatálybalépést követően indult
ellenőrzéseknél lehet alkalmazni.
a(z) 84. §-hoz
A helyi iparűzési adó bevétel jogosultja az az önkormányzat, amelyik e kötelezettséget
bevezette. Ezért az egyes jogosultak között az állami adóhatóság által egyébként egységesen
kezelt adó vonatkozásában mind a bevallott (ideértve az önellenőrzést is) vagy az adóhatóság
által megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket fel kell osztani, illetve
jogosultanként kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés során az egyes jogosultanként
külön is figyelemmel kell lenni az adózó által teljesített adókötelezettségekre, amit az
esetleges megállapításoknak is tükröznie kell. A módosítás ezért kifejezetten rögzíti, hogy az
adókülönbözetet települési önkormányzatonként kell megállapítani, és nyilvántartani.
a(z) 85. §-hoz
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység sajátossága, hogy az adókötelezettség
keletkezését a helyi szinten végzett adóköteles tevékenység alapozza meg, amelyről központi
adóhatóságként az állami adóhatóságnak nyilvánvalóan kevesebb információ áll
rendelkezésére, illetőleg nehézkesebb lenne számára ezen információkat beszerezni, mint az
önkormányzati adóhatóságnak. Ezért a törvény - az önkormányzati bevételek biztosítása
érdekében - jogot (azaz hatáskört) biztosít az önkormányzati adóhatóság számára, hogy
114
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzést végezzen az ideiglenes
(alkalmi) iparűzési tevékenységet végző adózók vonatkozásában. Ezzel kapcsolatosan, az
ellenőrzés során gyűjtött, valamint az egyéb rendelkezésére álló adatokról az önkormányzati
adóhatóság minden hónap utolsó napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
a(z) 86. §-hoz
Az adózók üzleti biztonságának növelése érdekében a szokásos piaci ár megállapítása iránti
eljárásban mind a három eljárástípusban jelentős mértékben csökkenek a díjak. Az egyoldalú
eljárásban az ármegállapításra alkalmas módszer is befolyásolja a díjakat. Ennek alapján a díj
a)	egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos
piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a
költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b)	egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos
piaci ár egyéb módszer alapján állapítható meg,
c)	kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d)	többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg (például módszert
állapítanak meg), a díj - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg.
a(z) 87. §-hoz
A magánszemélyt terhelő, adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtására illetékes
adóhatóságot kijelölő rendelkezés kiegészül két új, kisegítő illetékességi okkal. E szerint
magánszemély esetében, ha a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos
fellelhetőségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg, az az önkormányzati
adóhatóság a végrehajtás lefolytatására jogosult, amelynek illetékességi területén a
magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt. Ha külföldi magánszemély esetén e
kiegészítő ok alapján sem határozható meg a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében
megkereshető önkormányzati adóhatóság, akkor a módosítás az illetékes önkormányzati
adóhatóságként a fővárosi főjegyzőt jelöli meg.
A Javaslat szerint kiegészülnek a végrehajtási eljárásban a megelőzés szabályai, ennek alapján
más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adóhatóság
folytatja le.
a(z) 88. §-hoz
A biztosítási intézkedés körében megszűnne a meghatározott dolog zárlata elnevezésű
intézkedés, tekintettel arra, hogy a végrehajtás során az adóhatóság minden esetben a
pénzkövetelés biztosítását foganatosítja biztosítási intézkedésként.
A gépjármű biztosítási intézkedés keretében foganatosítandó lefoglalása esetén a
magánszemélyek nem üzemi, üzleti célú járműveit a hatályos szabályok szerint ki kell vonni
adott esetben a forgalomból, ha biztosítási intézkedés foganatosítására kerül sor. A Javaslat
szerint ezt a korlátozó intézkedést enyhíteni kell, ezért elégséges lenne a gépjármű lefoglalás
foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetése illetve, ha lehetséges a törzskönyv lefoglalása,
ezzel a biztosítási intézkedés - további használati-korlátozás nélkül - elérné a célját.
115
a(z) 89. §-hoz
A helyi iparűzési adó, valamint a hozzá kapcsolódó szankciókból származó bevétel jogosultja
az az önkormányzat, amelyik az iparűzési adó kötelezettséget bevezette. Ezért az egyes
jogosultak között a bevallott (ideértve az önellenőrzést is) vagy az adóhatóság által
megállapított adózói kötelezettségeket, mind a befizetéseket fel kell osztani, illetve
jogosultanként kell kimutatni. Annak érdekében, hogy a késedelmi pótlék is az egyes
önkormányzatonként kimutatható legyen, azt az egyes önkormányzatonként kimutatott
tartozások után külön kell felszámítani. Másrészt, hogy az önkormányzatokat megillető pótlék
alapját ne csökkentse a más adónemen fennálló túlfizetés összege, a módosítás rögzíti, hogy a
helyi iparűzési adó utáni késedelmi pótlék elszámítása során - hasonlóan a
magánnyugdíjpénztári tagdíjhoz - a nettó pótlékszámítás szabályait nem kell alkalmazni.
a(z) 90. §-hoz
A helyi iparűzési adó mellett, a helyi iparűzési adó önellenőrzése esetén fizetendő
önellenőrzési pótlék is önkormányzati bevétel. Ezért önellenőrzés esetén az önellenőrzési
bevallás által módosított eredeti kötelezettséget és az esetlegesen fizetendő önellenőrzési
pótlékot is önkormányzatonként kell kimunkálni. A módosítás ezért előírja, hogy az
önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság települési önkormányzatonként megállapítja meg
és tartja nyilván.
a(z) 91. §-hoz
Ha az adóhatóság az ellenőrzés során helyi iparűzési adóval összefüggésben adóhiányt állapít
meg, akkor már magát az adóhiányt és az az után kiszabott adóbírságot is
önkormányzatonként kell megállapítani és előírni az adózó terhére, tekintettel arra, hogy az is
a jogosult önkormányzatok bevételét képezi.
A hatályos szabályok szerint az adóhatóság az adóhiányt és a jogkövetkezményeket is a
munkáltató terhére állapítja meg akkor, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a
munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő
módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki. Tekintettel azonban arra, hogy a
részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak legalább a minimálbér arányosan
csökkentett összegének megfelelő bért kell kifizetni, a módosítás kiegészíti a munkáltató
felelősségét megállapító rendelkezést a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak
jogellenesen e meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben teljesített kifizetések
esetkörére is.
a(z) 92. §-hoz
Az adók módjára behajtandó köztartozások jogosultjai negyedévenként keresik meg az
adóhatóságot, felhatalmazás hiányában azonban ezt csak papír alapú adathordozón teszik
meg. A felhatalmazó rendelkezés kiegészítésével lehetővé válik, hogy a megkereséseket is
elektronikus úton lehessen elküldeni az állami adóhatósághoz.
A hatályos szabályok szerint az adóhatóság a hivatalos lapjában és az internetes honlapján
teszi közzé azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus
adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre kell, hogy bocsássa. Tekintettel arra, hogy az
állami adóhatóságnak nincs hivatalos lapja, ezért az erre való utalás kikerül a rendelkezésből.
E szerint az önkormányzati adóhatóság az adatformátumot az önkormányzat hivatalos
lapjában, valamennyi adóhatóság pedig a honlapján teszi közzé.
116
a(z) 93. §-hoz
A módosítás a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék megszűnésével összhangban
pontosítja az Art. 176. § (10) bekezdésének szövegét, egyúttal a „magánszemélyek
jövedelemadójával” szövegrészt a korszerűbb „személyi jövedelemadóval” szövegrészre
cseréli.
A Média tv. rendezi a televízió üzemben tartási pótdíjra vonatkozó fizetési kötelezettséget. Az
Art. fogalom-rendszere azonban nem kezeli egyértelműen a televízió üzemben tartási
pótdíjhoz kapcsolódó fizetési és elszámolási szabályokat, ezért a módosítás célja az, hogy az
üzemben tartási díjra az Art. adóra vonatkozó rendelkezéseit kelljen alkalmazni, mert a pótdíj
beszedése és nyilvántartása is az APEH feladata.
a(z) 94. §-hoz
A helyi iparűzési adóval összefüggő hatáskör átadások kapcsán, az Art. 177/A. §-a
kiegészülne azzal a rendelkezéssel, hogy a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben
fennálló helyi iparűzési adó követelésekkel kapcsolatos engedményezési jogot a jövőben az
APEH gyakorolhatja.
Emellett a hatályos szabályok szerint az APEH a felszámolás alatt álló szervezetekkel
szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a
Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit a Magyar
Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra ruházhatja át (engedményezés).
A Javaslat ezt az egycsatornás engedményezési rendszert tervezi megváltoztatni, úgy, hogy az
államháztartás egyes alrendszereit megillető követelésekkel kapcsolatos engedményezési
jogot pályáztatás útján gyakorolja az APEH. Továbbra is marad az a szabály, hogy az
engedményezésre a Ptk. 328-330. §-ai megfelelően alkalmazandóak. Nem engedményezhető
továbbá olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a
Magyar Állammal, az önkormányzattal azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival
szemben követelés lenne érvényesíthető.
a(z) 95. §-hoz
E törvény 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezi az Flt., mint anyagi jogi szabály
munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékra vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor a
Tbj. 2010. január 1-jétől kezdődően egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vezet be.
E változások szükségessé teszik az Art. 178. §-a 15. pontjában foglalt járulékfogalom
naprakészségének biztosítását, egyrészt a járulékfogalom kiegészítését az új elnevezésű
járulékkal, másrészt a megszűnt járulékokra vonatkozó szövegrész törlését.
a(z) 96. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosításáról szóló technikai rendelkezés.
117
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XII.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat jelentős változtatásokat javasol a jövedelmek arányában megállapításra
kerülő, azokat terhelő egyes közterhek - a társadalombiztosítási járulék, és a Munkaerőpiaci
Alapba befizetésre kerülő járulékok szabályozásában. A javasolt változások legfőbb céljai a
vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az
igazságos, arányos közteherviselés irányába történő elmozdulás.
2009.	július 1-jén lép életbe az a módosítás, mely szerint a foglalkoztatói járulékok a
minimálbér kétszeres összegéig 5 százalékponttal csökkennek. A foglalkoztatói közterhek
mérséklésének második lépéseként, az 5 százalékpontos csökkenés általánossá válik, vagyis a
jövedelem nagyságától függetlenül a járulékalapot képező jövedelmek egészére kiterjed.
A foglalkoztatói és vállalkozói terhek jelentős mérséklése csökkenti az élőmunka költségeit,
ezáltal tompítja a válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásait. Az intézkedések egyúttal
hozzájárulnak a vállalkozások jövedelmezőségének és versenyképességének javításához.
Az arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása
érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt az egyéni és társas
vállalkozóknál felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, amelynek
alapulvételével kell - főszabály szerint -a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 97. §-hoz
A Tbj. alapelvei között megjelenik, hogy a foglalkoztató általi járulékfizetés a TB-ellátásokon
kívül a munkaerő-piaci szolgáltatások fedezetéül is szolgál.
a(z) 98. §-hoz
A Tbj. 4. §-a a) pontjának 6. alpontjára vonatkozóan a Javaslat szövegpontosítást tartalmaz. A
Tbj. 4. §-a h) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy a külföldi jog alapján létrejött
munkaviszony és megbízási jogviszony is biztosítási kötelezettséggel jár, amennyiben a
szerződés alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.
Az arányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása
érdekében a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési alsó határt felváltja a munka
valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, amelynek alapulvételével kell - főszabály szerint
-a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni.
a(z) 99. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz. A munkaadói, a munkavállalói és a
vállalkozói járulék mint önálló járulék megszűnik, és az egészségbiztosítási járulékba
integrálódik, ezáltal csökken a járulékbefizetési számlák száma.
118
a(z) 100. §-hoz
A 2010-re tervezett általános 5 százalékos foglalkoztatói járulékteher csökkenés úgy valósul
meg, hogy az 5 százalékos mértékű foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék 3 százalékra
csökken (amiből 1 százalék a korábbi munkaadói járulék), és a 3 százalékos munkaadói
járulékfizetési kötelezettség megszűnik. A 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 7,5
százalékra emelkedik (az 1,5 százalékos munkavállalói járulék egyidejűleg megszűnik). Az
összességében 10,5 százalékos egészségbiztosítási járulékból az adóhatóság 23,81 százalékot
átutal a Munkaerőpiaci Alap számára.
A főállású egyéni és társas vállalkozók által fizetett vállalkozói járulék is megszűnik, és
beépül az általuk fizetendő egészségbiztosítási járulékba.
A változások következtében a foglalkoztatók és a biztosítottak által fizetendő
egészségbiztosítási járulék elnevezése egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra
módosul.
a(z) 101. §-hoz
A Javaslat az új elnevezésű egyéni járulékkal összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 102. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz.
a(z) 103. §-hoz
A Javaslat az új elnevezésű egyéni járulékkal összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 104. §-hoz
A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 105. §-hoz
A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 106. §-hoz
A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 107. §-hoz
A Javaslat az új járulékfizetési alsó határral összefüggésben külön szabályokat tartalmaz az
eva adóalany társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának járulékfizetésére.
a(z) 108. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az új egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból
mekkora hányad illeti meg az MPA-t.
a(z) 109. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz egyértelművé téve azt, hogy a központi költségvetési
szervek helyett a kincstár képviselőként teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
119
XIII.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a(z) 110. §-hoz
A Javaslat szerint az összevont adóalapba tartozó és egyes külön adózó jövedelmek után
fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás - igazodva a társadalombiztosítási
járulék mértékéhez - 27 százalékra emelkedik.]
XIV.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.. törvény
módosítása
a(z) 111. §-hoz
A járulékszabályok változásával összefüggésben az ellátórendszernek is követnie kell a
módosuló kötelezettségeket. Ennek értelmében a vállalkozói járulék megszűntetésével
egyidejűleg megszűnik a vállalkozói járadék, helyette a vállalkozók is a Tbj-ben rögzített
munkaerő-piaci járulékot fizetik, így álláskeresési járadékra és segélyre lesznek jogosultak a
munkavállalókhoz hasonló módon.
a(z) 112. §-hoz
Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 113. §-hoz
Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 114. §-hoz
Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 115. §-hoz
Lásd a(z) 111. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 116. §-hoz
A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a
rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. (192 900 Ft/fő/év helyett 964 500 Ft/fő/év
lenne). A kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető
és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő.
a(z) 117. §-hoz
A Javaslat a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő eljárási szabályokat tartalmaz.
XV.	Fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény módosítása
a(z) 118. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy az egységes egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból
mekkora hányad illeti meg az Egészségbiztosítási Alapot.
120
HATODIK RÉSZ
A MAGÁNNYUGDÍJAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
XVI.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magánnyugdíjpénztári rendszer megerősítése érdekében olyan intézkedések megtétele
indokolt, amelyek a felhalmozott megtakarítások biztonságát növelik, valamint a megfelelő
működést segítik elő. A javasolt intézkedések hatékony eszközt jelentenek a
magánnyugdíjpénztári rendszer jelenlegi kockázatainak nagymértékű mérséklésére. Ennek
érdekében a törvényjavaslat tartalmazza
•	a megtakarítások reálértékének megőrzését biztosító hozamgarancia bevezetését;
•	a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségének szűk körű
megnyitását 2009 végéig;
•	a pénztárak között átlépő pénztártag tudatos választását elősegítő intézkedéseket;
•	a pénztári vagyonkezelési költség fokozatos csökkentését.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 119. §-hoz
Az értelmező rendelkezések kiegészülnek a hozamgarancia érvényesítésének alapját jelentő
hozamgarantált tőke fogalmának meghatározásával.
a(z) 120. §-hoz
A módosító rendelkezés értelmében társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépést
választó személyek pénztártagsága a visszalépés napján megszűnik.
a(z) 121. §-hoz
Annak érdekében, hogy a jövőben a pénztártagok pénztárak közötti mozgása tudatos döntésen
alapuljon, megváltoznak az átlépés feltételei. A jövőben az átlépésre csak akkor kerülhet sor,
ha a pénztártag tudomásul veszi a Felügyelet által kiadott, az átlépéssel kapcsolatos
tudnivalókat tartalmazó tájékoztatót. Abban az esetben, ha a pénztártag a belépést követő két
éven belül kezdeményezi más pénztárba történő átlépését, akkor az egyéni számláján
érvényesített legfeljebb egy ezrelék mértékű terhelésen felül az átadó pénztár a költségeinek
fedezetére további, legfeljebb ötezer forint összegű díjat is érvényesít, amelyet a
pénztártagnak be kell fizetnie. A visszalépő pénztártag vagyona a pénztári eszközök
formájában kerül a Magyar Állam tulajdonába.
a(z) 122. §-hoz
A pénztárak által, saját vagyonkezelési tevékenység esetén érvényesíthető vagyonkezelési
költség 2011-2014. között 0,8%-ról fokozatosan 0,4%-ra mérséklődik. Ennek eredményeként
a pénztártagok egyéni számláján megmaradó hozam összege növekszik, amely a nyugdíjba
vonuláskor magasabb ellátási összeget eredményez.
121
a(z) 123. §-hoz
A kiszervezett vagyonkezelési tevékenység ellenértékének legmagasabb mértéke a saját
vagyon kezelési tevékenység költséglimitjének változásával megegyező mértékben
mérséklődik.
a(z) 124. §-hoz
2010. január 1-jétől magánnyugdíjpénztári hozamgarancia kerül bevezetésre, amely a
felhalmozási időszak egészére vonatkozóan a megtakarítások reálértékének megőrzését
biztosítja. A hozamgaranciát a Pénztárak Garanciaalapja fogja finanszírozni. A
hozamgaranciát a pénztártag nem veheti igénybe, amennyiben nyugdíjazását a korhatár
elérése előtt kezdeményezi, illetve a felhalmozási időszakban kezdeményezett pénztár- illetve
portfólióváltásai között kevesebb, mint öt év telt el.
a(z) 125. §-hoz
A rendelkezés értelmében a hozamgarancia fedezetére átadott forrásra vonatkozóan a
pénztárnak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége.
a(z) 126. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetősége 2009. december 31-
éig megnyitásra kerül azon pénztártagok számára, akik önkéntes döntésük alapján váltak a
pénztár tagjává és 2008. december 31-éig 52. életévüket betöltötték. Az érintett személyek
legkésőbb 2009. szeptember 30-áig írásbeli tájékoztatást kapnak a visszalépés lehetőségéről.
a(z) 127. §-hoz
A rendelkezés értelmében a hozamgarantált tőke kiszámításának képletét az Mpt. 3. számú
melléklete határozza meg.
HETEDIK RÉSZ
A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a versenyképesség javítása érdekében tartalmazza az euróban való
könyvvezetési és beszámoló készítési lehetőség kiterjesztését. A módosítást követően a
vállalkozók a számviteli nyilvántartások euróban való vezetését és az éves, illetve a
konszolidált éves beszámoló euróban való elkészítését külön feltételek nélkül
választhatják.
A módosítás egyrészt biztosítja, hogy a jelentős devizakitettséggel rendelkező
vállalkozóknak ne kelljen az ilyen tételeket állandóan átértékelni, másrészt segíti, hogy a
gazdasági szereplők fokozatosan fel tudjanak készülni az ERM-II-be való belépésre,
illetve az ország euró-övezethez történő későbbi csatlakozására.
Azon vállalkozók tekintetében, amelyek a forinttól, illetve az eurótól eltérő, harmadik
devizában kívánnák vezetni a könyveiket, továbbra is fennmarad az az előírás, mely
szerint az ilyen harmadik devizában való könyvvezetés és beszámoló készítés csak akkor
122
választható, ha a vállalkozó pénzügyi eszközeinek és pénzügyi kötelezettségeinek,
valamint bevételeinek, ráfordításainak és költségeinek több mint 25 %-a az adott
devizában merül(t) fel a tárgyévben és az azt megelőző évben.
A módosítás tartalmaz néhány további pontosító, kiegészítő javaslatot a kapcsolódó
jogszabályi rendelkezésekre, illetve a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 128. §-hoz
Az egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló korábbi rendeletek egységes
szerkezetben kiadásra kerültek egy új EK rendelettel. A Javaslat ennek átvezetését
tartalmazza az Szt. érintett rendelkezésén.
a(z) 129. §-hoz
A Javaslat bármely vállalkozó részére lehetővé teszi 2010. január 1-jétől, hogy saját
döntésétől függően, külön feltételek nélkül, számviteli nyilvántartási, valamint éves
beszámoló készítési kötelezettségét euróban teljesítse, ha az erre vonatkozó döntését
számviteli politikájában rögzítette és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosította. A
vállalkozónak az euróra való áttérést követő ötödik évben nyílik csak lehetősége arra, hogy
visszatérjen a forintban való könyvvezetésre és beszámoló készítésre.
a(z) 130. §-hoz
A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását.
A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a bevételek,
mind a követelések között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének
tényleges pénzügyi teljesítése.
a(z) 131. §-hoz
A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 2007. évi IV. törvény 163. §-a (3) bekezdésének,
illetve 273. §-a (2) bekezdésének előírásával való összhang megteremtését szolgálja.
a(z) 132. §-hoz
A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegének
elszámolását. A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a
ráfordítások, mind a kötelezettségek között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az
engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.
a(z) 133. §-hoz
A pénzügyi-gazdasági válság következtében a hitelintézetek árfolyamjegyzési gyakorlata
megváltozott, a devizapiac folyamatos követése (és ezzel a kockázatok mérséklése) érdekében
esetenként napon belül többször is módosítják az árfolyamokat. Tekintettel arra, hogy az Szt.
a devizában felmerülő tételek könyvekbe történő felvételét, illetve értékelését elsősorban a
hitelintézetek által jegyzett árfolyamhoz köti, indokolt rendelkezni arról, hogy az árfolyamok
napon belüli változása esetén a fenti feladatok végrehajtása során az adott napi utolsó jegyzett
árfolyamot kell figyelembe venni.
123
a(z) 134. §-hoz
A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását.
A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a bevételek,
mind a követelések között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének
tényleges pénzügyi teljesítése.
a(z) 135. §-hoz
A Javaslat a kialakult üzleti gyakorlat figyelembe vételével megváltoztatja a szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,
nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegének
elszámolását. A jövőben ezen tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a
ráfordítások, mind a kötelezettségek között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az
engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.
NYOLCADIK RÉSZ
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS A NEMZETI KULTURÁLIS
ALAPOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVIII.	Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
a(z) 136. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény módosításának célja, hogy olyan feltételt állapítson meg
az Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) létrehozására, amely lehetővé teszi
államháztartáson kívüli (változó) forrás mellett az NKA működését.
XIX.	Fejezet
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
a(z) 137. §-hoz
Az NKA bevételi forrásainak átalakítása a kulturális feladatok finanszírozását nem érinti
hátrányosan, a kulturális járulék megszüntetése ugyanakkor javítja a vállalkozások gazdasági
helyzetét.
a(z) 138. §-hoz
A hatályos szövegben az NKA bevétele a kulturális járulék bevételi előirányzathoz igazodik,
ennek módosítása indokolt összhangban azzal, hogy a bevétel az ötöslottó szerencsejáték
játékadó egy részéből történik.
a(z) 139. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az NKA bevétel nem tervezett költségvetési előirányzat, amelyhez a
hatályos szövegben a miniszteri keret mértéke igazodik, hanem adóból származó változó
bevétel, szükséges a miniszteri keret meghatározásának módosítása.
124
KILENCEDIK RÉSZ
A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐRENDSZER STABILITÁSÁNAK ERŐSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XX.	Fejezet
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
módosítása
a(z) 140. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, egyértelművé teszi, hogy ha a hitelintézet helyzete miatt az állam
-	a hitelintézet kezdeményezése nélkül - tőkeemelést hajt végre, a tranzakció előkészítése
során bevont független könyvvizsgáló nem lehet azonos a hitelintézet választott
könyvvizsgálójával.
TIZEDIK RÉSZ
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XXI.	Fejezet
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
a(z) 141. §-hoz
A Javaslat alapján valamennyi adóalanynál csak az adóköteles tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozna az adókötelezettség, ezzel megszűnne az eddigi diszkrimináció,
amely szerint a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény
szerinti bányavállalkozó, a kőolajtermék-előállító és a jövedéki engedélyes kőolajtermék
nagykereskedő a teljes tevékenysége eredménye alapján köteles az adót megfizetni. A
módosítás a 2009. évi adókötelezettségre is vonatkozik.
TIZENEGYEDIK RÉSZ
AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XXII.	Fejezet
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
a(z) 142. §-hoz
A vagyontörvény 2007. szeptemberi hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján
megállapítható, hogy:
•	a központi költségvetési szervek körében az ingatlanhasználat „piaci alapokra” helyezése
(díjfizetéshez kötött ingatlanhasználat) - összefüggésben a bérleti díjas konstrukcióban a
bérbeadó MNV Zrt.-re, illetve a vagyonkezelési konstrukcióban a vagyonkezelőre háruló
kötelezettségekkel - jelentősen meghaladná a költségvetés teherbíró képességét;
•	a központi költségvetési szervek elhelyezésénél a jelzett alapelvek (hatékonyság,
költségtakarékosság) érvényre juttatását a vagyontörvény más - az elhelyezésükkel
kapcsolatos döntési mechanizmusra vonatkozó, illetve az irreális elvárásaikat korlátozó,
125
stb. - rendelkezései a visszterhes ingatlanhasználatra épülő konstrukció nélkül is
biztosítani tudják.
E tapasztalat indokolja a módosítást.
TIZENKETTEDIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÓKAT ÉS A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XXIII.	Fejezet
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
a(z) 143. §-hoz
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a Javaslat szerint a biztosítási szolgáltatás a
javítást végző személy vagy szervezet által kibocsátott számla alapján teljesíthető.
TIZENHARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXIV.Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 144. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként a kihirdetést követő napon lépnek
hatályba. Az ettől eltérő hatálybalépésről a Javaslat külön rendelkezik.
A Tao. törvényt módosító rendelkezések közül a világválság hatásait mérséklő változások
2009-ben a kihirdetést követő napon hatályba lépnek és a 2009. adóév egészére
alkalmazhatóak. Ilyen módosítás az egy éven túli késedelemben lévő követelések 20
százalékának behajthatatlan követelésként történő kezelése, a hitelintézetteknél a
veszteségelhatárolás lehetővé tétele, a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi
vállalkozásokra a hitelintézetekkel azonos szabályozás például a követelések
értékvesztésének elismerése az adóalapnál, az alultőkésítési szabályok alkalmazása alóli
mentesítés, a fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló kedvezményes 6 adóév
bevezetése, valamint a fejlesztési adókedvezmény érvényesítését megkönnyítő feltételek
előírása. A Tao. törvény egyéb módosításai 2010. január 1-jével lépnek hatályba.
Az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó enyhítések, mint az
érintett adózói kör likviditását segítő intézkedések 2009. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.
Az egyéb módosítások 2010. január 1-jével lépnek hatályba.
a(z) 145. §-hoz
Az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba az üzemanyag célú sűrített
földgázra megállapított 0 Ft/nm3 jövedéki adómérték, tekintettel arra, hogy azt állami
támogatási szempontból előzetesen el kell fogadtatni. A bizottsági jóváhagyás időpontja a
Magyar Közlönyben közzétételre kerül.
126
XXV. Fejezet
Módosító rendelkezések
a(z) 146. §-hoz
2010.	január 1-jétől a Javaslat szövegrész-cserékkel kimondja, hogy
-	Az adóalap meghatározásának változásával összhangban emelkedik a családi kedvezmény
érvényesítésének a jövedelemkorlátja, az
három eltartott esetén 6 millióról 7 millió 620 ezerre,
négy eltartott esetén 6 millió 500 ezerről 8 millió 255 ezerre,
öt eltartott esetén 7 millióról 8 millió 890 ezerre,
hat eltartott esetén 7 millió 500 ezerről 9 millió 525 ezerre,
hét vagy több eltartott esetén 8 millióról 10 millió 160 ezerre nő.
-	Az önkéntes pénztárak által kiállított, rendelkező nyilatkozat alapjául szolgáló igazolásnak
nevesítetten tartalmaznia kell az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírásokat is,
amely jogalkalmazást segítő rendelkezés. Az igazolás kiállításáról az önkéntes pénztárnak
továbbra is adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.
-	A jogkövetést elősegítő rendelkezés, hogy a nyugdíj el őtakarékossági számla vezetőjének
nem az adóévet követő január 31-éig, hanem az adóévet követő február 15-éig kell adatot
szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.
-	A társasági adó mértékének emelkedésével párhozamosan változik az egyéni vállalkozók
vállalkozói személyi jövedelemadójának a mértéke, 16 százalék helyett 19 százalékra.
-	Az örökléssel szerzett értékpapírok szerzési értékének meghatározása az illetékekről szóló
törvényhez kapcsolódik, amely indokolja a szerzési érték meghatározásának módosítását,
azzal, hogy szerzési értékként az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi érték vehető
figyelembe akkor is, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket.
-	A természetbeni juttatások adóterheléséhez igazodva emelkedik egyes külön adózó
jövedelmeket terhelő adó 44 százalékról 54 százalékra nő (a rendelkezés a kamatkedvezmény,
valamint az érdekképviseletek adómentes kifizetéseinek korlátját meghaladó juttatásokat
érinti).
-	A falusi szállásadásból, fizetővendéglátásból származó jövedelemre választható az ingatlan
bérbeadásából származó jövedelemre alkalmazható 25 százalékos adó.
-	A kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározásánál a Frascati Kézikönyvre - Javaslat a
kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára - is tekintettel kell lenni az
OECD Modellegyezmény mellett.
a(z) 147. §-hoz
A Tao. előírásait érintően az adómérték változás, illetve egyes módosító tételek
megszűnésével kapcsolatos előírásokat tartalmaz.
a(z) 148. §-hoz
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-adóalany esetében a bevallás benyújtásának
határideje az adóévet követő év február 25-re módosul, ezáltal hosszabb időt biztosítva az
adózóknak a bevallás elkészítésére.
A Javaslat - korábban - a személyi jövedelemadóról szóló törvény alanyaként illetve
társasági adóalanyként a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt lekötött tartalékba
helyezett összeg vonatkozásában mentesíti az eva alanyát a személyi jövedelemadó és a
127
társasági adó utólagos megfizetése alól, amennyiben teljesíti a kedvezményes kulcs
alkalmazásának feltételeit. Így az adómegtakarítást az eva hatálya alá történő áttéréskor -
hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz - nem kell leadózni. Az eva hatálya alatt a személyi
jövedelemadót vagy társasági adót meg kell fizetni, ha az eva-alanyiságot megelőzően
lekötött tartalék felhasználása nem az előírás szerint történi.
Pontosítja a Javaslat a kiegészítő tevékenységet folytató eva alany egyéni vállalkozó tb-
járulék kötelezettségére vonatkozó rendelkezést. Ennek megfelelően esetében
egészségbiztosítási járulékot a Tbj. törvény szerint kell fizetni, míg a nyugdíjbiztosítási
járulék alapja az eva alap 10 százaléka.
a(z) 149. §-hoz
A túlfizetett nyugdíj (magánnyugdíjpénztári tagdíj) visszaigénylési szabályának pontosítása.
a(z) 150. §-hoz
A Javaslat szerint az üzemanyag célú sűrített földgázra 0 Ft/nm3 jövedéki adómérték kerül
bevezetésre, alapvetően környezetvédelmi megfontolásból (alacsony CO2 kibocsátás), és nem
számottevő költségvetési kihatására tekintettel. (Az adómentesség az Európai Bizottság
jóváhagyását követően léphet hatályba.)
a(z) 151. §-hoz
A Javaslat - az ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének
illetékkötelessé válására tekintettel - rögzíti, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban
fennálló vagyoni betétek kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése -
az ingatlanokhoz hasonlóan - illetékmentes.
a(z) 152. §-hoz
Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
módosításával az okmányirodák számára csak 2010. január 1-jétől válik kötelezővé a
bankkártyával történő illetékfizetés elfogadása. Azon okmányirodáknál azonban, ahol a
technikai feltételek fennállnak a hatályos szabályozás értelmében 2010. január 1-ig is lehet
bankkártyával fizetni.
a(z) 153. §-hoz
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXXV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti
munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően
munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
szóló 2004. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Pftv.) is módosította. A Mód. tv. 37. §-a a
Pftv. által korábban megállapított, a Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyával
foglalkoztatottak után foglalkoztató által fizetendő kedvezményes közteher mértékét 15
százalékról 10 százalékra mérsékelte, illetőleg 25 százalékról 20 százalékra csökkentette. A
Mód. tv. értelmében a csökkentett közteher mértékeket a 2009. júliusától teljesített
kifizetéseknél már alkalmazni kell. A jelzett mértékváltozással összhangban az Art. 31. §-a
(2)	bekezdésének 23. pontjában is szükségessé vált „a 15 vagy 25 százalékos mértékű
kötelezettség” szövegrész helyébe „a 10 vagy 20 százalékos mértékű kötelezettség”
szövegrész léptetése. Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 23. pontjának rendelkezését e törvény
kihirdetésétől a 2009. december 31-éig hatályos szöveggel és azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a kötelezettség mértéke 10 vagy 20 százalék. Egyebekben az Art. 31. §-a (2)
bekezdésének 23. pontja e törvény szerint 2010. január 1-jétől - a munkaadói, munkavállalói
128
és vállalkozói járulék megszűnése, illetőleg a munkaerő-piaci járulék bevezetése miatt
változik.
A társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezett adózók, amelyek az adóévben
vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem értek el, vagy e tevékenységükhöz
kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számoltak el, bevallást helyettesítő nyilatkozataikat
az adóévet követő év február 15-éig nyújtják be az adóhatósághoz. Tekintettel arra, hogy a
2009. január 1-jén hatályba lépett Art. módosítás szerint az éves bevallás benyújtásának
határideje az adóévet követő február 15. napjáról az adóévet követő február 25. napjára
változott, ugyanakkor ezen adózói csoport részére - az egységes határidők megtartása
érdekében - nem indokolt az éves bevallás benyújtásának határidejétől eltérő időpontot
fenntartani a bevallást helyettesítő nyilatkozataik benyújtására, a módosítás ezen
nyilatkozatok benyújtási határidejét is az adóévet követő február 25. napjára változtatja.
A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése korábban konkrét formában tartalmazta a járulékfizetési
kötelezettség szempontjából irányadó értékhatárt. A Tbj. jelzett bekezdését időközben a 2008.
évi LXXXI. törvény 227. §-ának e) pontja úgy módosította, hogy az konkrét értékhatár helyett
a személyi jövedelemadóról szóló törvényre való hivatkozást tartalmaz. A személyi
jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 19. pontja pedig mezőgazdasági kistermelőnek azt a
mezőgazdasági őstermelőt minősíti, akinek az adóévben az e tevékenységéből megszerzett
bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Erre tekintettel az Art. 52. § (7) bekezdése g)
pontjának utolsó mondata és az Szja. tv. 3. §-ának 19. pontja közötti összhang megteremtése
érdekében a módosítással az Art. 52. §-a (7) bekezdése g) pontjának pontosítására kerül sor.
a(z) 154. §-hoz
A Javaslat a Tbj. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 155. §-hoz
A Javaslat az Flt. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 156. §-hoz
A rendelkezés a magánnyugdíjra jogosultság feltételeit pontosítja a rokkantsági nyugellátás
feltételeivel összhangban.
a(z) 157. §-hoz
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó
rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
A Javaslat további technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, az érintett jogszabályok egyéb
előírásaival való összhangot teremti meg.
a(z) 158. §-hoz
A Javaslat technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, az érintett jogszabályok egyéb
előírásaival való összhangot teremti meg.
XXVI.Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
a(z) 159. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül
helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
129
Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adókedvezmények a családi
kedvezmény, a súlyosan fogyatékos állapotra tekintettel járó személyi kedvezmény és a
hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj -
előtakarékossági befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Megszűnik
az összevont adókedvezmény, ezen belül a három társadalombiztosítási és
magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, a tandíj, a biztosítások, a
közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
Megszűnik továbbá az őstermelői kedvezmény, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó
kedvezmény.
Hatályon kívül kerülnek a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó, azok megszűnésével
feleslegessé váló - az adókedvezmények korlátozásáról, az adókedvezmények sorrendjéről, a
személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételéről rendelkező -
részletszabályok. A biztosítások kedvezményének megszűnéséhez kapcsolódóan hatályon
kívül kerül a kedvezmény érvényesítése részletszabályait tartalmazó 7. számú melléklet is.
A Javaslat szerint 2010-től megszűnik az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, az ilyen
címen juttatott összeg az adott tevékenységből (például munkaviszonyból) származó
jövedelemként adóköteles lesz.
Megszűnnek a napidíjra vonatkozó külön rendelkezések is, az ekként kifizetett összegek
minden esetben és teljes összegükben a juttató és a juttatásban részesülő jogviszonya szerint
(munkaviszonyos jövedelemként, önálló tevékenységből származó jövedelemként) válnak
adókötelessé.
A Javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint adóterhet nem viselő
járandóság a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj, borravaló. Ezen összegek 2010-től a
magánszemély egyéb jövedelmének minősülnek.
A Javaslat alapján megszűnik a képzés kifizető által átvállalt költségének az adómentessége,
ha az a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemély feladatának ellátásához
szükséges felkészítést szolgálja.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni
vállalkozó vállalkozói adóalapnál érvényesíthető egyes kedvezményei. Megszűnik a helyi adó
megfizetése utáni kedvezmény, valamint az egyéni vállalkozó által a szabadalom, használati-
és formatervezési mintaoltalom megszerzése és fenntartása költségei utáni érvényesíthető
adókedvezmény.
A Javaslat alapján azon juttatások esetében, amelyek egy adott korlátig adóterhet nem viselő
járandóságnak minősültek (például az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj-jellegű juttatása),
a korláton felüli rész a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszony alapján lesz
adóköteles (a hatályos szabályozás alapján a korláton felüli rész a magánszemély egyéb
jövedelmének minősült, függetlenül attól, hogy a juttatást egyébként milyen jogviszonyban és
ki juttatta részére).
A természetbeni juttatásként történő adóztatásnak nem feltétele 2010-től a kifizető (nem
foglalkoztató) által történő juttatásnál, hogy az nem lehet tevékenység ellenértéke.
A kamatkedvezményből származó jövedelem szabályainak egyszerűsítése céljából 2010-től a
munkaviszonyban kapott kamatkedvezményre is az általános szabályok az irányadóak (a
kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem lesz, hanem a munkáltatót terheli 2010-
től 54 százalék adófizetési kötelezettség).
130
Megszűnnek a falusi vendéglátás mentességi szabályai, aminek következtében az e
tevékenységből származó jövedelem az általános szabályok szerint (önálló tevékenységből
származó jövedelemként) és teljes mértékben adókötelessé válik.
Az üdülési csekkre vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítése céljából megszűnik a kifizető
éves adatszolgáltatási kötelezettsége.
Az Szja törvény adómentes jövedelmeket tartalmazó 1. számú mellékletéből hatályon kívül
kerül, azaz teljes mértékben adókötelessé válik, és a juttató és a juttatásban részesülő közötti
jogviszony, valamint a juttatás körülményeinek megfelelően (amennyiben például az
természetbeni juttatásnak tekinthető, természetbeni juttatásként) adózik:
-	az egyenruha pénzbeli megtérítése,
-	a köztisztviselők, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak ruházati
költségtérítése,
-	a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és
internethasználat, a két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes átadása,
-	a munkáltató, gazdasági társaság, szövetkezet, szakszervezet részéről történő
művelődési intézményi szolgáltatás,
-	a hideg étkezési utalvány,
-	a csekély értékű ajándék,
-	a diplomáciai események alkalmával nyújtott vendéglátás, ajándék,
-	a villamos-energiaipari dolgozók és az onnan nyugdíjba vonulók árkedvezménye,
-	a bányászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozók és onnan nyugdíjba vonulók szén-
és tűzifa járandósága,
-	a csoportos létszámleépítéshez kapcsolódó juttatás,
-	a közösségi rendezvényekkel kapcsolatos juttatás.
A katonák és rendőrök részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás, valamint a
pedagógusoknak szakkönyvvásárlásra, múzeumi dolgozóknak dokumentumvásárlásra juttatott
összeg adómentessége megszűnik, az valós költségtérítés lesz, tehát a ténylegesen felmerült
kiadás térítése nem bevétel, az ezen felül juttatott összeg adóköteles jövedelem.
a(z) 160. §-hoz
A közcélú adományok kedvezményének megszűnésével összefüggésben hatályon kívül kerül
a tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség.
a(z) 161. §-hoz
A társasági adóalap egyes módosító tételeinek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik a
Javaslat.
a(z) 162. §-hoz
A Javaslat az államháztartás egyensúlyát javító - magánszemélyekre, egyéni vállalkozókra és
társas vállalkozásokra vonatkozó különadó hatályon kívül helyezését tartalmazza.
a(z) 163. §-hoz
Az iparűzési adó hatáskör-áttelepítése miatt okafogyottá vált az a hatályos Htv. szerinti
rendelkezés, miszerint ideiglenes tevékenység esetén az adó készpénzben is megfizethető.
a(z) 164. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a részvények öröklése 2005. január 1-jétől illetékköteles, az egységes
szabályozás érdekében gazdasági társaság tagját megillető egyéb vagyoni betét (üzletrész,
131
szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) öröklésének
illetékmentessége megszűnik a Javaslat szerint.
a(z) 165. §-hoz
Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói
járulékok alapjával és összegével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
Tekintve, hogy a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékok 2010. január 1-jétől
megszűnnek, ezért az azokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség is értelmét veszti.
A b)-g) pontokhoz lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
A hatályos szabályok szerint az egyes adókötelezettségek között szerepel a bankszámlanyitási
kötelezettség, valamint egy meghatározott értékhatár feletti kifizetés esetére kötelező fizetési
mód alkalmazása is. A fizetési mód összeghatárhoz kötése ahhoz a szabályhoz kapcsolódott,
amely szerint, ha a gazdasági tevékenységet folytató adózók között készpénzzel teljesített
kifizetés összege a 250 ezer forintot meghaladta, az adóhatóság a 250 ezer forint fölötti rész
után 20%-os mértékű mulasztási bírságot szabott volna ki. Tekintettel arra, hogy ezen
összeghatárhoz kapcsolódó szankciót előíró rendelkezés időközben hatályát vesztette, nem
indokolt a továbbiakban az adókötelezettségként meghatározni az összeghatár elérése esetére
a kötelező fizetési módot.
Az egyszerűsített adóbevallás bevezetésével egyidejűleg az adóhatósági adómegállapítás
szabályai hatályon kívül kerültek. Ezzel összefüggésben az Art. számos ponton módosult, és
kikerültek a törvényből az ezen adómegállapítási típusra vonatkozó szabályok. A
módosítással egy hiba kerül kijavításra, ugyanis az adóbevallás különös szabályaiból hatályon
kívül kerül az adóhatósági adómegállapításra, mint már nem létező jogintézményre való
utalás.
A módosítás pontosítja az elektronikus árverés technikai feltételei és működtetése
részletszabályainak közzétételére vonatkozó rendelkezést. Tekintettel arra, hogy az állami
adóhatóságnak nincs hivatalos lapja, ezen közlemények csak az adóhatóság internetes
honlapján jelenhetnek meg.
A hatályos szabály szerint az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja azt az adózót, aki/amely
az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem
rendelkezik. Ez a mulasztási bírság tényállás a kereskedelmi törvényben meghatározott azon
kötelezettséghez kapcsolódik, amely szerint az elárusítás helyén kell tartani az áru eredetét
igazoló dokumentumot vagy annak másolatát. Tekintettel azonban arra, hogy az adóhatóság
ellenőrzése során a kereskedelmi törvény rendelkezéseit már nem alkalmazhatja,
indokolatlanná vált egy ott meghatározott kötelezettség megszegése esetére szolgáló szankciót
fenntartani, így a módosítás hatályon kívül helyezi e bírság tényállást meghatározó
rendelkezést.
A fizetési mód összeghatárhoz kötését előíró rendelkezéshez kapcsolódóan az Art.
tartalmazott egy felhatalmazó rendelkezést, ami a kormány számára biztosított volna jogot
arra, hogy rendeletben határozza meg a POS terminál útján történő fizetések esetén a
hitelintézet által érvényesíthető, a vállalkozás ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és
egyéb költségek maximális mértékét. Tekintettel arra, hogy az a rendelkezés, amely kapcsán e
felhatalmazás beiktatására sor került már nem hatályos, a felhatalmazó rendelkezés hatályban
tartása szintén nem indokolt.
a(z) 166. §-hoz
A Javaslat a Tbj. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
132
a(z) 167. §-hoz
A Javaslat az Flt. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 168. §-hoz
A Javaslat a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,
szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott/kapott
engedmények elszámolására vonatkozó új rendelkezésekkel függ össze, a korábbi előírások
törlését eredményezi.
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó
rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat, illetve a befektetési jegyek
értékesítésére vonatkozó előírásokat pontosítja.
a(z) 169. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló
2008.	évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdését, amely kimondta, hogy 2010. január 1-
jétől - a devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés lehetőségéről rendelkező - a
számvitelről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdésében a „több mint 50%-ban” szövegrész
helyébe a „több mint 25%-ban” szövegrész lép. Mivel a Javaslat szerinti törvénymódosítás a
számviteli törvénynek ezeket a rendelkezéseit is érinti e tekintetben változatlan tartalommal
(de bizonyos bekezdések számozása megváltozik), 2010. január 1-jével való hatálybalépés
mellett, így a hivatkozott rendelkezés hatálytalanítása indokolt.
a(z) 170. §-hoz
A Javaslat a kulturális járulék hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
a(z) 171. §-hoz
A Javaslat az állami ingatlant használó költségvetési szervek számára az állami vagyonról
szóló törvényben előírt bérleti díj fizetésének a Javaslatban lévő megszüntetésével összefüggő
hatályon kívül helyezéséket tartalmaz.
a(z) 172. §-hoz
A Javaslat az általános hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
XXVII.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
a(z) 173. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel a következőket mondja ki.
A munkáltató, kifizető által térített képzés költségeinek részbeni adókötelessé válása kizárólag
a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében alkalmazandó.
A magánszemély a 2009. december 31-én hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is
visszaigényelheti önellenőrzéssel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi
foglalkoztatói hozzájárulás után megfizetett adót, amennyiben szolgáltatásra nem válik
jogosulttá, mert munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnt.
A 2009. adóévben szerzett jövedelmek tekintetében, a 2010-ben benyújtandó bevallás
vonatkozásában is alkalmazható az a rendelkezés, hogy a magánszemély egyszerűsített
bevallást nyújthat be adóhatósági közreműködéssel abban az esetben is, ha az egyszerűsített
133
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherviselést választott, kivéve, ha a
kifizetőt terhelő ekhot a magánszemély vállalja vagy az ekho nem jogszerű választása miatt
ekho különadót is fizetnie kell.
A Javaslat az összevont adóalapnál érvényesíthető kedvezmények megszűnésével
összefüggésben tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. A tandíj, felnőttképzés díjának 2009.
december 31-ét megelőzően elhalasztott kedvezménye ezen időpontot követően is
érvényesíthető. A 2009. december 31-ét megelőzően érvényesített biztosítási kedvezményhez
kapcsolódó visszafizetési kötelezettség ezen időpontot követően is alkalmazandó. A tartós
adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség azonban a
szerződés magánszemély által 2009. december 31-ét követően történő felmondása esetén
megszűnik.
Válságkezelő intézkedésként bevezetett rendelkezés, hogy a 2008. december 31-éig
megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló 4 éves időtartam két
évvel meghosszabbodik, azaz 6 év lesz.
Az örökléssel szerzett értékpapírok szerzési értékére vonatkozó beiktatott rendelkezés a 2008.
december 31-ét követően átruházott értékpapírok szerzési értékének meghatározására is
alkalmazható, ha az értékpapír öröklésére tekintettel az illetékekről szóló törvény átmeneti
rendelkezése alapján az illeték kiszabását az illetékügyi hatóság mellőzte.
a(z) 174. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a Tao. törvényt módosító, kihirdetéskor hatályba lépő
rendelkezéseket a 2009. adóévi adókötelezettségre lehet alkalmazni, a hitelintézet a
veszteségelhatárolást először a 2009. adóévi negatív adóalapra alkalmazhatja, továbbá a 2010.
január 1-jével hatályba lépő rendelkezéseket a 2010. adóévi adókötelezettségre kell első ízben
alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak a 2009.
adóév 2010-re áthúzódó időszakára még a korábbi előírások szerint kell eljárni.
a(z) 175. §-hoz
Az eva módosítás lehetővé tenné, hogy a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához kapcsolódó
kedvezményes szabályt már a 2009. adóév megállapításakor is alkalmazni lehet mind a
személyi jövedelemadó, mind a társasági adó tekintetében.
a(z) 176. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a hatálybalépést megelőzően, az import utáni áfa
önadózással történő megállapítására kiadott engedélyek legkésőbb 2010. június 30. napjáig
jogosítanak önadózásra.
a(z) 177. §-hoz
A javaslat rendezi az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adójában az előlegfizetés
rendjét abban az átmeneti időszakban, amíg a kivetéses előleg-megállapítást felváltja az
önadózásos adó-megállapítás módszere.
a(z) 178. §-hoz
A gazdasági válságra tekintettel 2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre, illetve az
ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, ahol 2008.
október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta
előtt kérik.
134
A gazdasági válságra tekintettel, a finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében az
előterjesztés kétéves időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízing
ügyletben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza,
hogy ezáltal pénzeszközökhöz jussanak.
a(z) 179. §-hoz
lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 180. §-hoz
lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 181. §-hoz
lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 182. §-hoz
lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 183. §-hoz
lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 184. §-hoz
Lásd a(z) 79. §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 185. §-hoz
Lásd a(z) 153. §-hoz fűzött indokolást
a(z) 186. §-hoz
Lásd a(z) 74. §-hoz, a(z) 83. §-hoz, a(z) 86. §-hoz, a(z) 87. §-hoz és a(z) 88. §-hoz fűzött
indokolásokat.
a(z) 187. §-hoz
E törvény Art-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem
bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő,
illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének
időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-,
pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos
törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési,
adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009.
december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
a(z) 188. §-hoz
A Javaslat a Tbj. módosításával összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
a(z) 189. §-hoz
A Javaslat az Eho tv. módosításával összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
a(z) 190. §-hoz
A Javaslat az Flt. módosításával összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
135
a(z) 191. §-hoz
A rendelkezés értelmében a már társadalombiztosítási nyugellátásban részesülő pénztártagok,
illetve volt pénztártagok 2009 végéig kérhetik társadalombiztosítási nyugellátásuk ismételt
megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. Ezt akkor tehetik meg, ha a
visszalépésre vonatkozó feltételeket teljesítik, valamint - amennyiben korábban pénztári
szolgáltatásban részesültek - ennek összegét a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetik. A
visszafizetett összeget a pénztár a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalja át.
a(z) 192. §-hoz
A szabály értelmében a módosított rendelkezéseket kizárólag a törvény hatályba lépését
követően kezdeményezett átlépésekre kell alkalmazni.
a(z) 193. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés értelmében az öt éven belüli pénztár-, illetve portfólióváltások csak
akkor eredményezik a hozamgaranciára való jogosultság elvesztését, ha a váltásokra a törvény
hatályba lépését követően került sor.
a(z) 194. §-hoz
A Javaslat átmeneti előírás keretében rendelkezik arról, hogy a számviteli törvényt módosító
rendelkezéseket először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell
alkalmazni, azzal, hogy egyes rendelkezések már a 2009. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra is alkalmazhatók.
a(z) 195. §-hoz
A Javaslat a távhőszolgáltatás versenyképességét javító törvényben előírt adókötelezettséget
érintő módosítást már a 2009. évi adókötelezettségre is vonatkoztatja.
a(z) 196. §-hoz
A Javaslat az egyes adó és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
276. §-ában foglaltak alkalmazását a 2009. december 31-éig megszerzett jövedelemre
korlátozza a gazdasági válság elmélyülésére tekintettel más kedvezmények korlátozásához
hasonlóan.
136
MELLÉKLETEK
az 1. melléklethez
Az egyes állami kitüntetésekkel járó díj (tárgyjutalom) adómentességének változatlansága
mellett a kitüntetéssel járó pénzjutalom teljes mértékben adókötelessé válik.
A munkáltató, gazdasági társaság, szövetkezet, szakszervezet által nyújtott üdülési csekk
adómentessége megszűnik, az adott korlátig kedvezményesen adózó béren kívüli illetve
természetbeni juttatásnak, a korláton felül az általános mértékkel adózó természetbeni
juttatásnak minősül, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a
szociálisan rászoruló magánszemélynek juttatott üdülési csekk azonban továbbra is
adómentes juttatás marad.
Teljes mértékben adóköteles jövedelemmé válik a munkáltató által nyugdíjba vonuláskor
adott ajándék (a hatályos szabályok szerint ebből a 15 ezer forintot meg nem haladó rész
adómentes juttatásnak minősült), valamint a vetélkedő, verseny díjaként kapott tárgyjutalom,
érem, trófea (a hatályos szabályok szerint a tárgyjutalom 5 ezer forintot meg nem haladó része
adómentes volt).
A Javaslat szerint megszűnik a kormányrendeletben meghatározott, MÁV dolgozóknak járó
közlekedési kedvezmény adómentessége. Amennyiben a közlekedési kedvezményt a központi
költségvetésből finanszírozott, közszolgáltatást nyújtó intézmény nyújtja, a juttatás továbbra
is adómentesnek tekintendő.
A társasági adóalany kifizetők által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék a társasági adóalapot
növelő tétellé válik, ezért a Javaslat a kettős adóztatás elkerülése végett kimondja az ilyen
reprezentáció és üzleti ajándék adómentességét. A módosítás ugyanakkor nem érinti a
társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány által, illetve a nem
társasági adóalany kifizetők (egyéni vállalkozó, költségvetésből gazdálkodó intézmény) által
történő reprezentáció, üzleti ajándék adómentes keretét.
a 2. melléklethez
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a társasági adóalapot képezne a reprezentáció, üzleti
ajándék a személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások átalakításával összefüggésben,
ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adómentesek lennének.
A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy az üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos
feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény,
visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék
megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra
rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható
legkisebb mennyiséget változatlanul elismert költség.
a 3. melléklethez
Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
a 4. melléklethez
1. Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
137
2.	Az Art. 2. számú melléklete I./Határidők/5. pontjának A) és B) alpontjai a Tbj. által 2010.
januártól bevezetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék kötelezettségre
tekintettel kiegészültek, ezzel a munkaerő-piaci járulék tekintetében is meghatározásra került
a befizetési kötelezettség határideje.
az 5. melléklethez
A Javaslat szerint az Itv. módosításához kapcsolódóan az illetékfizetés ellenőrzéséhez
szükségessé válik meghatározott adatszolgáltatások előírása, amely társaságok tulajdonában
ingatlan van és a tag(ok) minősített befolyást meghaladóan rendelkeznek a társaság felett.
Ennek érdekében a cégbíróságot és a jegyzőt adatszolgáltatásra célszerű kötelezni.
A cégbíróság január 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, ha a megelőző évben az
általa nyilvántartott cég(ek)ben valamely tag minősített többségi befolyást ért el, illetve a
minősített többségi befolyás alatt álló cég tagjainak (részvényeseinek) tulajdonában lévő
vagyoni betétek arányában változás következett be, vagy az egyedüli részvényes tag
bejegyzésére került sor. A cégbíróság közli az adatszolgáltatással érintett időszak egészében
vagy egy részében tagként (részvényesként) nyilvántartott valamennyi személy nevét,
természetes azonosító adatait, illetve a tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek
valamennyi változását és az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontjait.
A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő
lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat
illetékességi területén, az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal rendelkező
külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető
részesedés arányáról a külföldi szervezetek ingatlan adó bevallásában feltüntetett adatokat
alapján.
a 6. melléklethez
A társasági adóban a kamat, jogdíj, szolgáltatási díj újra adókötelessé válása és a külföldi
szervezet státusának újbóli megjelenése miatt az Art. 4. számú mellékletét felül kell vizsgálni
és a terminológiát egységesíteni a melléklet szövegezésében.
A mellékletben az ingatlanos társaságok tagjaira vonatkozó bevallási, befizetési szabályok is
helyt kapnak. [Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.]
a 7. melléklethez
Lásd a(z) 70. §-hoz fűzött indokolást.
a 8. melléklethez
A hozamgarantált tőke képletének meghatározása. A képlet azt a tőkeösszeget számítja ki,
amely valamennyi befizetést figyelembe véve - az aktuális inflációnak megfelelő hozam
esetén - a felhalmozási időszak végére keletkezne. Amennyiben a tényleges felhalmozás ettől
elmarad, a különbség hozamgarancia formájában kerül érvényesítésre.