﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/9818. számú
törvényjavaslat
a vagyonadóról
Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. május
2
2009. évi.....törvény
a vagyonadóról
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb
érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§ (1) Adóköteles az e törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy
teljesítményű személygépkocsi.
(2)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára és kiterjedésére tekintet
nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy azok
feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jött létre;
2.	épület: az olyan építmény, vagy az építmény azon része, amely a környező külső tértől
szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret
alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit
biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes
belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;
3.	épületrész: a társasházban, társasüdülőben önálló helyrajzi számmal rendelkező lakás,
üdülő, továbbá az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös
közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely
a 4. és 5. pontban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, hogy az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;
4.	lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak
alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás,
kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró
ingatlan;
5.	üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként, üdülőépületként, hétvégi házként,
apartmanként, nyaralóként, csónakházként feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró
épület, épületrész;
6.	lakóingatlan: lakásnak, üdülőnek minősülő épület, épületrész az ahhoz tartozó telekkel,
telekhányaddal együtt;
7.	lakáshoz, üdülőhöz tartozó telekhányad: ha a telken több épület, épületrész áll, akkor a
lakáshoz, üdülőhöz tartozó telekhányad megegyezik azzal az aránnyal, amit a lakás,
üdülő hasznos alapterülete a telken található valamennyi épület, épületrész összes
3
hasznos alapterületében képvisel, társasház, társasüdülő esetén pedig az alapító
okiratban ilyenként meghatározott telekhányad;
8.	hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább
1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek
kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes
lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az
épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt
zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes
alapterületbe;
9.	kiegészítő helyiség: a lakáshoz, üdülőhöz tartozó, jellegénél és kialakításánál fogva csak
tárolásra alkalmas padlás, pince;
10.	forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása esetén - a
vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül - árként általában elérhető;
11.	vízi jármű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszó
létesítmények közül az a tengeri hajó, belvízi hajó, a motoros vízi sporteszköz,
amelynek névleges vitorlafelülete a 25 m2-t, illetve főgépének motorteljesítménye az 50
kilowattot meghaladja;
12.	légi jármű: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. évi törvény szerinti polgári légi
járművek közül az a helikopter, hőlégballon, léghajó, sárkányrepülő, vitorlázó
repülőgép, repülőgép, amelynek legnagyobb felszálló tömege a 100 kg-ot meghaladja;
13.	személygépkocsi: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban:
Gjt.) 18. §-ának 3. pontja szerinti személygépkocsi;
14.	a lakóingatlan tulajdonosa: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely az ingatlan-
nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben a lakóingatlan tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek
tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak
tekinteni. Újonnan létrehozott lakóingatlan tulajdonjogának - a használatbavételi
engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi
hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély
jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő
tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) vonatkozó szabályai az irányadók;
15.	a vízi jármű, légi jármű tulajdonosa: hatósági nyilvántartásban szereplő vízi-, légi
jármű esetén az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a nyilvántartásban
tulajdonosként szerepel, egyéb esetben a Ptk. szerinti tulajdonos;
16.	vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat;
17.	a lakóingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja: az a személy vagy szervezet,
aki vagy amely az ingatlan-nyilvántartásban a vagyoni értékű jog jogosítottjaként
feltüntetésre került. Amennyiben az ingatlant terhelő vagyoni értékű jog alapításáról
szóló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az
ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, az okiratban megjelölt, jogszerzésre feljogosított
személyt vagy szervezetet kell a vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni;
18.	hatósági nyilvántartás: vízi járművek esetében a hajózási hatóság által vezetett
úszólétesítmények lajstroma, légi járművek esetében a Magyar Köztársaság Állami
Légijármű Lajstroma vagy egyéb, a légiközlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás,
4
nagyteljesítményű személygépkocsi esetén a Gjt 2. §-ának (1) bekezdése szerinti
hatósági nyilvántartás;
19.	gépjárműtároló, garázs: olyan épület vagy épületrész, amely kialakításánál fogva
gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az
ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel;
20.	lakóingatlan-fajta: az ingatlanok csoportosítása (egylakásos lakóépületben lévő lakás;
többlakásos lakóépületben, vagy egyéb épületben lévő lakás; üdülő);
21.	települési átlagérték: az 1. számú mellékletben az egyes megyékben
településtípusonként [megyei jogú város, város, község], illetve a fővárosi kerületekben
a különböző lakóingatlan-fajtákra jellemző négyzetméterenkénti érték;
22.	lakóépület: olyan épület, amelynek hasznos alapterülete legalább 50 százalékát lakások
hasznos alapterülete teszi ki;
23.	közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozó;
24.	háztartásban nevelt, eltartott gyermek: az a személy, aki az adóév első napján
a)	kiskorú vagy
b)	nagykorú és oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója, hallgatója,
de 25. életévét még nem töltötte be vagy
c)	életkorától függetlenül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvény szerint súlyosan fogyatékosnak vagy tartósan
betegnek minősül.
Az adómentesség
3.	§ Teljes személyes mentességben részesül:
a)	a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és
országos kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szerv, az egyház, az Észak-atlanti
Szerződés Szervezete;
b)	az, akinek vagy amelynek a mentességét nemzetközi szerződés biztosítja.
II.	fejezet
A LAKÓINGATLANOK ADÓJA
Az adó tárgya
4.	§ Adóköteles a lakóingatlan.
Az adó alanya és az adófizetésre kötelezett
5.	§ (1) Az adó alanya az, aki vagy amely a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az
lakóingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, több jogosult
esetén a jogosultak jogosultságaik arányában minősülnek adóalanynak.
5
(2)	Az adót az adóalanynak kell megfizetnie. Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog
jogosítottja, és a végrehajtás vele szemben végrehajtható vagyon hiányában
eredménytelenül zárult, úgy az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni hányada
arányában megfizetni. Ha a vagyoni értékű jog jogosítottjának a lakóingatlan után
adótartozása keletkezik, az adóhatóság a tartozás tényéről a tulajdonosokat értesíti.
(3)	Több adóalany esetén bármely adóalany az adóbevallásában nyilatkozhat arról, hogy
az adóévben az adóbevallás-benyújtási és az adófizetési kötelezettséget az adótárgy egésze
vonatkozásában ő teljesíti.
(4)	Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő személy adófizetési kötelezettségét nem
teljesíti és a végrehajtás vele szemben végrehajtható vagyon hiányában eredménytelenül
zárult, az adóalanyok kötelesek az adótartozást megfizetni.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
6.	§ (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély
jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy
anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges
használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
(3)	Az adókötelezettség megszűnik a lakóingatlan megsemmisülése, lebontása,
lakóingatlannak nem minősülő épületté átminősítése évének utolsó napján.
(4)	A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adófelfüggesztés
7.	§ (1) Az adóév első napjáig a 62. életévét már betöltött, a rokkantsági nyugdíjban, a
baleseti rokkantsági nyugdíjban, a rehabilitációs járadékban részesülő magánszemély a
lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló
lakóingatlana utáni, őt adóalanyként terhelő adófizetési kötelezettségét illetően, továbbá a
lakóingatlant öröklés útján megszerző kiskorú adóalany adófelfüggesztés iránti
kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell
megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság - a kiskorú
adóalany örökléssel megszerzett lakóingatlana utáni adó kivételével - az esedékesség
napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig kamatot számít fel. A kamat mértéke
minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd
része. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak (3) bekezdés szerinti megszűnése
napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztést legkésőbb az adófelfüggesztés
időszaka első adóévének bevallásában kérelmezheti. Az ezen időpontot követően
beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.
(2)	Az adózónak az adófelfüggesztés időtartama alatt csak abban az évben kell bevallást
benyújtania, amelynek első napján lakóingatlana forgalmi értéke a korábban benyújtott
bevallásban feltüntetett forgalmi értékhez képest megváltozik. Abban az évben, amelyben
az adófelfüggesztésre jogosultként nyilvántartásba vett magánszemély bevallást nem nyújt
be, az adóévi adó alapjaként az a forgalmi érték szolgál, amelyet bevallásában legutóbb
6
feltüntetett. A felfüggeszteni kért adót az adóhatóság jelzáloggal biztosítja. Az
adófelfüggesztés időtartama a végrehajtáshoz való jog elévülési idejébe nem számít bele.
(3)	Az adófelfüggesztés megszűnik a lakóingatlan elidegenítése, az ingatlan-
nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról
(alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az
adózó halála esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az
adófelfüggesztés iránti igény írásban történő visszavonása esetén a visszavonás
bejelentésének napjával, továbbá kiskorú jogosult esetén a nagykorúság elérését követő
két év elteltével. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon
belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső
esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően
határozatban közli a kötelezettel.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakóingatlan-tulajdon,
illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a
jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző
fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az
azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog
jogosultjának halála esetén a lakóingatlan örököse, a megszerzett tulajdoni hányada
arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog
jogosultja. Amennyiben a lakóingatlan örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek
megfelel - legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedéséig - kérheti az
adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra
is, feltéve, ha az arra a lakóingatlanra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés
szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él. Ez utóbbi feltétel nem vonatkozik
a kiskorú adóalany örökösre.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság az adóhatóság megkeresése alapján soron kívül bejegyzi a
jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak
kamatát megfizette, az adóhatóság jogerős határozattal haladéktalanul intézkedik a
jelzálogjog törlése iránt.
(6)	E § alkalmazásában a vagyoni értékű jog értékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Itv.) 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani.
8.	§ (1) Az a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény szerinti álláskereső, akinek munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató
érdekkörében felmerült ok miatt szűnt meg, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is
a lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana utáni adófizetési kötelezettségét illetően legfeljebb 2
évre szóló adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé, feltéve, hogy más
lakóingatlanban 25 %-ot meghaladó tulajdoni hányaddal a kérelem benyújtásának
időpontjában nem rendelkezik. Az adófelfüggesztés kezdő időpontja az álláskeresési
járadék, vagy ha az nem illeti meg az álláskeresőt, akkor az álláskeresési segély
folyósításának kezdő napját követő félév első napja. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az
adót nem kell megfizetni, az adófelfüggesztés kezdő napját követő harmadik és negyedik
félévre eső, egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség
napjától az adófelfüggesztés megszűnésének napjáig kamatot számít fel. A kamat mértéke
minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd
része.
7
(2)	Az adózónak az adófelfüggesztés időtartama alatt évente bevallást kell benyújtania. A
felfüggeszteni kért adót az adóhatóság jelzáloggal biztosítja. Az adófelfüggesztés
időtartama a végrehajtáshoz való jog elévülési idejébe nem számít bele.
(3)	Az adófelfüggesztés megszűnik a 7. § (3) bekezdése szerinti esetekben, továbbá az (1)
bekezdésben meghatározott időtartam lejártával. A megszűnés tényét a kötelezett a
megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, kivéve, ha az
adófelfüggesztés az (1) bekezdésben meghatározott leghosszabb jogosultsági időszak
lejárta miatt szűnik meg. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé
vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a
kötelezettel. A kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatait 12 havi egyenlő
részletben pótlékmentesen fizetheti meg.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek minősülnek a 7. § (4) bekezdése szerinti
személyek, továbbá ha az adófelfüggesztés az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időtartam
lejárta miatt szűnt meg, akkor (1) bekezdés szerinti adóalany.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság az adóhatóság megkeresése alapján soron kívül bejegyzi a
jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak
kamatát megfizette, az adóhatóság jogerős határozattal haladéktalanul intézkedik a
jelzálogjog törlése iránt.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti adóalany adófelfüggesztési kérelme benyújtásától számított öt
éven belül újabb kérelmet nem terjeszthet elő.
Műemléképület és helyi védett épület felújításához kapcsolódó adómentesség
9.	§ (1) Ha a műemlékként védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi
egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: védett épület) felújítják, akkor az
épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak
szerint a felújításra az e törvény hatályba lépését követően kiadott építési, illetve
örökségvédelmi engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben
kérelemre mentes az adó alól.
(2)	E § alkalmazásában felújítás alatt a védett épület egészén, illetve teljes homlokzatán és
több főszerkezetén végzett olyan építési illetve épületdíszítő tevékenységet kell érteni,
amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti
műszaki állapotát.
(3)	A bevallott, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított - 7. § (1)
bekezdése szerinti - kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja.
(4)	Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig
megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságot, hogy igazolja
az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját.
A megkeresett hatóság 10 munkanapon belül válaszol a megkeresésre.
(5)	Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés
szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3)
bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik
az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt.
(6)	Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2)
bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt
meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a 7. § (1) bekezdése szerint
8
számított kamatait az adóalanynak - az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül - meg kell fizetnie.
(7)	Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az
adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a
mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi
adóalany terhére előírt adót és annak 7. § (1) bekezdése szerint számított kamatait - a
mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén - a (6) bekezdésben meghatározottak
szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő
adót és annak 7. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az
adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban - a határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel - írja elő. Ha a korábbi
adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő
adót és annak 7. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon
jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen
jogutód esetén az adót és annak 7. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az
adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok
arányában írja elő határozatban.
Az adó alapja
10.	§ Az adó alapja a lakóingatlannak az adóév első napján fennálló forgalmi értéke.
Az adó mértéke
11.	§ Az adó évi mértéke az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35%,
az adóalap fennmaradó része után 0,5%.
Adókedvezmény
12.	§ (1) Az az adóalany, aki háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként,
nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként nevel (tart el), a lakcímnyilvántartás szerint és
ténylegesen is lakóhelyéül szolgáló lakóingatlana utáni adót a harmadik és minden további
gyermekenként az adó 15 %-ával csökkentheti, legfeljebb azonban a 100 millió forint
adóalapra jutó adó erejéig.
(2)	A lakóingatlan adóévi adóját csökkenti a 2010. január 1-jét követően megkezdett és az
adóévet megelőző évben befejezett, a lakóingatlan, illetve a lakóingatlant tartalmazó
épület felújításával összefüggésben igénybevett szolgáltatás-nyújtásról, vásárolt termékről
kibocsátott, az adóalany nevére kiállított számlában feltüntetett általános forgalmi adó
összege, legfeljebb az adóévi adó összegéig.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában felújítás alatt a lakóingatlant tartalmazó épület
egészén, illetve teljes homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan építési illetve
épületdíszítő tevékenységet kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai
állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Felújítás továbbá a lakóingatlanban
lévő gépészeti berendezések, gépészeti vezetékek cseréjével, vagy az elektromos hálózat
teljes cseréjével vagy a fűtőberendezés cseréjével megvalósuló korszerűsítés.
9
A kétszeres adóterhelés kizárása és az adómentesség
13.	§ Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után a
terhére az adóévre kivetett (járó) helyi adó összegét.
14.	§(1) Mentes az adó alól az a lakóingatlan, amelynek forgalmi értéke a naptári év első
napján a 30 millió forintot nem éri el.
(2)	Mentes a 62. életévét betöltött vagy rokkant-nyugdíjban, baleseti rokkantnyugdíjban
részesülő magánszemélynek az év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen
is lakóhelyéül szolgáló, 50 millió adóalapot meg nem haladó lakóingatlana adóalapjából
10 millió forint, feltéve, hogy egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli
hozzátartozójával él és a háztartás egy főre jutó jövedelme az adóévet megelőző évben az
öregségi nyugdíj adóév első napján érvényes legkisebb összegének kétszeresét nem
haladja meg.
Bevallás-benyújtási kötelezettség
15.	§ Bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról, amelynek a forgalmi értéke a naptári
év első napján a 30 millió forintot eléri, továbbá arról a lakóingatlanról is, amelynek a 16.
§ szerinti számított értéke a 30 millió forintot eléri.
16.	§ (1) Az adótárgy számított értéke a (2) bekezdés szerint számított alapérték és az adott
ingatlan-fajtára vonatkozó, a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós együtthatók
szorzata.
(2)	A lakóingatlan hasznos alapterületére vetített alapérték a lakóingatlanra irányadó - 1.
számú melléklet szerinti - települési átlagérték és a lakóingatlan hasznos alapterületének
szorzata.
(3)	A lakóingatlan fajtájának meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett
állapot az irányadó. Amennyiben a lakóingatlan megnevezését az ingatlan-nyilvántartás
nem tartalmazza vagy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján a lakóingatlan fajtája
egyértelműen nem állapítható meg, akkor a lakóingatlanra kiadott legutolsó
használatbavételi, fennmaradási engedély alapján, használatbavételi, fennmaradási
engedély nélkül használatba vett lakóingatlan esetén az építési engedély alapján kell
megállapítani az ingatlan fajtáját. Akkor is a lakóingatlanra kiadott legutolsó
használatbavételi engedély, fennmaradási engedély alapján kell megállapítani a
lakóingatlan fajtáját, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot a legutolsó
használatbavételi, fennmaradási engedélyben foglaltaktól eltér. Engedély nélkül épített
épület, illetve engedély nélkül kialakított épületrész esetében a használati mód, illetve
használat hiányában a rendeltetési cél az irányadó.
10
III.	fejezet
A VÍZI JÁRMŰVEK ADÓJA
Az adó tárgya
17.	§ Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi jármű, illetve a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön
bejegyzett szervezet olyan vízi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés
műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére
külföldön került sor.
Az adó alanya
18.	§ Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a
vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
19.	§ (1) Az adókötelezettség a vízi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első
napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
(3)	Az adókötelezettség a vízi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján
szűnik meg.
Az adó alapja
20.	§ Az adó alapja:
a)	vitorlás vízi jármű esetén a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben
kifejezve,
b)	az a) pont alá nem tartozó vízi jármű esetén a vízi jármű főgépének, több főgép esetén
főgépeinek összegzett, hatósági nyilvántartásban, külföldön nyilvántartatott vízi jármű
esetén a külföldi hatóság nyilvántartásában, ezek hiányában a vízi jármű bizonyítványában
feltüntetett kilowattban kifejezett teljesítménye.
Az adó mértéke
21.	§ Az adó évi mértéke:
a)	a 20. § a) pontja szerinti vízi járművek esetén az adóalap minden megkezdett
négyzetmétere után:
aa)	a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 10 naptári évben 2 000 Ft;
ab)	a vízi jármű gyártási évét követő 11-21. naptári évben 1 000 Ft;
11
ac)	a vízi jármű gyártási évét követő 22. évtől 500 Ft;
b)	a 20. § b) pontja szerinti vízi járművek esetén kilowattonként:
ba)	a vízi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 300 Ft;
bb)	a vízi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 250 Ft;
bc)	a vízi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 200 Ft;
bd)	a vízi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 150 Ft.
Adómentesség
22.	§ Mentes az adó alól:
a)	a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban
engedélyeztetési kötelezettség alá eső tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi
jármű;
b)	a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal tagsági
jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő vízi jármű;
c)	az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vízimentési tevékenység ellátására
nyilvántartásba vett és vízimentés céljára a hajózási hatóság által alkalmasnak minősített
vízi jármű;
d)	az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan
eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata.
IV.	fejezet
A LÉGI JÁRMŰVEK ADÓJA
Az adó tárgya
23.	§ Adóköteles a hatósági nyilvántartásban szereplő légi jármű, illetve a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön
bejegyzett szervezet olyan légi járműve, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés
műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére
külföldön került sor.
Az adó alanya
24.	§ Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a
légi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
25.	§ (1) Az adókötelezettség a légi jármű tulajdonjogának megszerzését követő év első
napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
12
(3)	Az adókötelezettség a légi jármű elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó napján
szűnik meg.
Adómentesség
26.	§ Mentes az adó alól:
a)	Mentes az adó alól a sportról szóló törvény szerinti sportszövetség, valamint az azzal
tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi
jármű;
b)	a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy
üzemeltetésében lévő légi jármű.
Az adó alapja
27.	§ Az adó alapja a légi jármű hatósági bizonyítványában szereplő legnagyobb felszálló
tömege.
Az adó mértéke
28.	§ Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a)	motoros légi járművek (ide nem értve a motoros és segédmotoros vitorlázó
repülőgépet és a léghajót) esetén:
aa)	a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 8 000 Ft;
ab)	a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 7 000 Ft;
ac)	a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 6 000 Ft;
ad)	a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 5 000 Ft;
b)	az a) pontban nem említett légi járművek esetén:
ba)	a légi jármű gyártási évében és az azt követő 5 naptári évben 4 000 Ft;
bb)	a légi jármű gyártási évét követő 6-10. naptári évben 3 500 Ft;
bc)	a légi jármű gyártási évét követő 11-15. naptári évben 3 000 Ft;
bd)	a légi jármű gyártási évét követő 16. naptári évtől 2 500 Ft.
V.	fejezet
A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIK ADÓJA
Az adó tárgya, alanya, az adókötelezettség
29.	§ Adóköteles a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező
személygépkocsi, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott személygépkocsi kivételével.
13
Az adó alanya
30.	§ Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év első napján a
személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa. Hatósági
nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén a személygépkocsi - személyi
jövedelemadóról törvény szerinti magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet -
tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában
adóalanyok.
Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
31.	§ (1) Az adókötelezettség a személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év
első napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell
figyelembe venni.
(3)	Az adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése, megsemmisülése évének utolsó
napján szűnik meg.
Az adó alapja
32.	§ Az adó alapja a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye
kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személygépkocsi teljesítménye
csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell
osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.
Az adó mértéke
33.	§ Az adó mértéke a Gjt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti adómérték 2-szerese a 125
kilowatt teljesítményt elérő és 175 kilowatt teljesítményt meg nem haladó, 2,5-szerese a
175 kilowatt teljesítményt meghaladó és 200 kilowatt teljesítményt el nem érő, és 3-
szorosa a legalább 200 kilowatt teljesítményt elérő személyszállító gépjármű után.
Adókedvezmény
34.	§ 50 %-os adókedvezmény illeti meg:
a)	a kizárólag elektromos meghajtású, valamint a Gjt. szerinti hybrid meghajtású
személygépkocsit;
b)	annak az adóalanynak a - legfeljebb egy darab - személygépkocsiját, aki szülőként,
nevelőszülőként, örökbefogadó szülőként háztartásában 3 vagy annál több gyermeket
nevel (tart el).
A kétszeres adóterhelés kizárása
35.	§ Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a személygépkocsi
után a terhére az adóévre kivetett (járó) gépjárműadó összegét.
14
VI. fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSULÓ, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ, ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
36.	§ E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
37.	§ Az Art. 26. §-ának (3) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
/(3) A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha/
„d) a vagyonadó alanya.”
38.	§ Az Art. 33. §-a a következő új (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A magánszemély adózó a vagyonadót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a
nem magánszemély adózó a társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói
adó alanya az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában - a vagyonadóról szóló törvény
szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű illetve nagy teljesítményű személygépkocsi
azonosító adatainak a feltüntetésével - az adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be. Ha
a vagyonadó alanya személyi jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására nem kötelezett, a vagyonadó bevallás-
benyújtási kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév
május 20-áig teljesíti.
(11)	Bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról is, amely után - a 30 millió forintot el
nem érő forgalmi érték miatt - vagyonadó fizetési kötelezettség nem keletkezik, azonban a
vagyonadóról szóló törvény szerinti számított értéke a 30 millió forintot eléri.
(12)	Nem köteles vagyonadó bevallást benyújtani az az adóalany, akit teljes személyes
mentesség illet meg, továbbá nem kell bevallást adni - a (11) bekezdés szerinti esetet kivéve -
arról a lakóingatlanról, vízi járműről, légi járműről, nagyteljesítményű személygépkocsiról,
amely után adófizetési kötelezettség nem áll fenn.”
39.	§ Az Art. 129. §-a a következő új (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Ha a vagyonadó bevallásának benyújtására kötelezett adózó
a)	a lakóingatlan forgalmi értékét az adóhatóság által megállapított forgalmi érték 10
százalékát meg nem haladó eltéréssel vallotta be, vagy
b)	bevallás-benyújtási kötelezettségének nem tett eleget és az adóhatóság által
megállapított forgalmi érték és a vagyonadóról szóló törvényben meghatározott
adómentességi értékhatár közötti eltérés a 10 százalékot nem haladja meg,
15
az adóhatóság az adózó terhére - az adóhiányon túl - a lakóingatlanok adója után
jogkövetkezményt nem állapít meg. Amennyiben az eltérés a 10 százalékot meghaladja, az
adóhiányhoz kapcsolódó jogkövetkezményeket az általános szabályok alapján kell
megállapítani.
(3)	Nem mentesül a mulasztási bírság alól a vagyonadó bevallás-benyújtásra kötelezett
adózó, ha lakóingatlanának számított értéke a 30 millió forintot eléri és bevallás-benyújtási
kötelezettségének nem tett eleget.”
40.	§ Az Art. 168. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a vagyonadó bevallásának benyújtására kötelezett adózó a lakóingatlan forgalmi
értékét a tényleges forgalmi érték 10 százalékát meg nem haladó eltéréssel vallotta be és
emiatt önellenőriz, az adózó mentesül a lakóingatlan adója után az önellenőrzési pótlék
megfizetése alól. Amennyiben az eltérés a 10 %-ot meghaladja, az önellenőrzési pótlékot az
általános szabályok szerint kell megállapítani. E rendelkezés nem alkalmazható ismételt
önellenőrzés esetén.”
41.	§ Az Art. 1. számú melléklet I./B)/2. alpontja helyébe a következő új 2. alpont lép:
„2. Az éves adóbevallás határidői
a)	A havi, illetőleg évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a b)-g) pontokban
meghatározott kivételekkel -
az adóévet követő év február 25-éig,
b)	a magánszemélyek jövedelemadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató
magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóévet követő év május 20-áig,
c)	a magánszemélyek vagyonadójáról a vállalkozási tevékenységet nem folytató
magánszemélynek, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóév május 20-áig,
d)	a társasági adóelőleg-kiegészítés összegéről
a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig
e)	a társasági adóról, az osztalékadóról
az adóévet követő év május 31-éig
f)	a nem magánszemély adózóknak a vagyonadóról
az adóév május 31-éig
16
g)	az egyszerűsített vállalkozói adóalany, továbbá az egyéni vállalkozó adóalany
vagyonadójáról a rájuk irányadó személyi jövedelemadó, illetve eva bevallási határidőnek
megfelelően
az adóév február 25-éig, illetve május 31-éig
kell bevallást benyújtani.”
42.	§ Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők pontja a következő új 8. alponttal egészül ki,
ezzel egyidejűleg a 8. alpont számozása 9. alpontra változik:
„8.A vagyonadó
Az adózó a vagyonadót az adóévben két egyenlő részletben fizeti meg. Az első részletet az
adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév
szeptember 30-áig kell megfizetni.”
43.	§ A Gjt. 17/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany
terhére önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, illetve önadózással általa
megállapított nagy teljesítményű gépjárművek adója. Levonásra a negyedév azon hónapjaira
jutó gépjárműadó, illetve a nagy teljesítményű gépjárművek adója esetén van lehetőség,
amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-, és nagy teljesítményű
gépjárművek adókötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-,
és a nagy teljesítményű gépjárművek adója fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.”
44.	§ Hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
a)	1. §-ának (2) bekezdésében az „és tételesen” szövegrész,
b)	6. §-át megelőző alcím,
c)	6-9. §-a,
d)	11. §-ának (1), (4), (10) és (12) bekezdése.
45.	§ Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 46. §-ának (2)
bekezdésében a „ , továbbá a biztosított után fizetett tételes összegű egészségügyi
hozzájárulást ” szövegrész.
46.	§ A 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a
2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
17
1. számú melléklet a 2009. évi... törvényhez
Az egyes ingatlanfajták forgalmi értékhatárai (ezer Ft/m2)
Budapest
Ingatlanfajta	I. kerület	II. kerület	III. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	450	400	400
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	400	400	300
Budapest
Ingatlanfajta	IV. kerület	V. kerület	VI. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	250	450	425
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	250	400	350
Budapest
Ingatlanfajta	VII. kerület	VIII. kerület	IX. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	325	275	275
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	300	250	275
Budapest
Ingatlanfajta	X. kerület	XI. kerület	XII. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	250	400	500
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	225	340	450
Budapest
Ingatlanfajta	XIII. kerület	XIV. kerület	XV. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	375	350	275
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	375	325	200
18
Budapest
Ingatlanfajta	XVI. kerület	XVII. kerület	XVIII. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	275	250	275
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	275	225	215
Budapest
Ingatlanfajta	XIX. kerület	XX. kerület	XXI. kerület
Lakás egylakásos lakóépületben	250	250	275
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	225	235	200
Budapest
Ingatlanfajta	XXII. kerület	XXIII. kerület	
Lakás egylakásos lakóépületben	275	265	
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	235	230	
Budapest
Ingatlanfajta	Budapest egész területén
Üdülő	250
19
Baranya megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	225	138	118
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	225	130	118
Üdülő	225	138	118
Bács-Kiskun megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	225	153	120
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	200	140	95
Üdülő	190	140	120
Békés megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	180	158	88
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	168	155	75
Üdülő	155	143	88
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	175	120	73
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	160	108	60
Üdülő	150	70	60
Csongrád megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	213	140	98
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	200	133	98
Üdülő	138	70	63
20
Fejér megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	250	165	120
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	213	150	110
Üdülő	125	165	120
Győr-Moson-Sopron megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	250	168	143
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	230	140	125
Üdülő	220	140	130
Hajdú-Bihar megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	213	190	88
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	200	180	88
Üdülő	200	160	88
Heves megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	213	155	128
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	205	145	103
Üdülő	200	140	100
21
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	175	110	113
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	175	110	105
Üdülő	125	125	125
Komárom megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	160	165	113
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	168	155	113
Üdülő	130	140	113
Nógrád megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	140	130	88
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	130	123	100
Üdülő	80	90	85
Pest megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	225	250	160
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	215	225	130
Üdülő	225	150	110
Somogy megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	160	190	165
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	170	180	155
Üdülő	168	190	163
22
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	165	115	60
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	148	105	60
Üdülő	155	90	60
Tolna megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	163	140	93
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	170	135	93
Üdülő	160	140	120
Vas megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	188	165	130
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	173	155	118
Üdülő	170	130	115
Veszprém megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	200	205	175
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	190	220	175
Üdülő	190	210	180
Zala megye
Ingatlanfajta	Megyei jogú város	Város	Község
Lakás egylakásos lakóépületben	168	185	160
Lakás többlakásos lakó- vagy egyéb épületben	150	110	160
Üdülő	168	195	160
23
2. számú melléklet a 2009. évi.. törvényhez
1. A 16. § (1) bekezdésében megjelölt, az ingatlan értékelésénél figyelembe veendő korrekciós
tényezők:
1. Valamennyi épületnél
figyelembe veendő korrekciós
tényezők
1.1. Az épület kora:
1.2. Az épület teljes felújítása az
adóévet megelőző:
1.3. Az épület függőleges
teherhordó falazata, illetve az
alkalmazott építési technológia:
1.4. Az épülethez tartozó telek
közművesítettsége:
1.5. Az épülethez tartozó telek
határa előtti út:
1.6. A lakás, üdülő komfort
fokozata a lakások és helyiségek
bérletére, valamint
elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi
LXXVIII. törvény alapján (üdülő
esetében a zárójelben közölt
értéket kell figyelembe venni):
10 év alatti:
10-30 év közötti:
31-80 év közötti:
80 év fölötti:
10 éven belül történt:
10 éven túl, de 20 éven belül történt:
tégla, kő falazatú, illetve monolit beton,
vasbeton szerkezetű épület:
házgyári panelszerkezetű épület, egyéb nem
hagyományos építőanyagból készült, illetve
könnyű szerkezetű épület :
fa, vályog, vert falú és egyéb hagyományos
építőanyagból épült épület:
teljesen közművesített:
részlegesen közművesített:
hiányos közművesítettségű:
közművesítetlen:
bármely telekhatár előtt szilárd burkolatú
valamennyi telekhatár előtti út földút
1,15
1,00
0,95
0,85
1,10
1,05
1,00
0,90
0,85
1,00
0,95
0,85
0,80
1,00
0,90
duplakomfortos (egyedi központi vagy etage
fűtéssel)	1,10 (1,20)
24
—	duplakomfortos (központi fűtéssel vagy
távfűtéssel és egyedi hőmennyiség-
szabályozóval), összkomfortos (egyedi
központi vagy etage
fűtéssel vagy távfűtéssel és egyedi
hőmennyiség-szabályozás lehetőségével):
1,05
—	összkomfortos (központi fűtéssel vagy
távfűtéssel egyedi hőmennyiség-szabályozás
lehetősége nélkül), komfortos: 1,00
—	félkomfortos:	0,90
—	komfort nélküli:	0,80
1.7.	A lakásban (üdülőben) lévő
lakószobák (félszobát is beleértve)
száma:
—	3-nál több:
—	3:
—	3-nél kevesebb:
1.8.	A lakáshoz (üdülőhöz)
tartozó gépjárműtároló(k)
alapterülete:
—	16 m2-t meghaladja
—	16 m2"t nem haladja meg
1.9.	A lakásban vagy a lakáshoz
tartozó telken 20 m3-t meghaladó
űrtartalmú úszómedence
űrtartalma:
—	40 m3-nél nagyobb
—	20 m3-nél nagyobb, de nem haladja meg a 40
m3-t
1.10.	Többlakásos lakóépületben
vagy egyéb épületben levő
lakások lakószobáinak (félszobát
is beleértve) tájolása (üdülőnél
nem vehető figyelembe):
—	a lakás egyik lakószobájának ablaka sem
nyílik épülettel, épületszerkezeti elemekkel
körbezárt udvarra vagy északi irányba:
—	minden egyéb megoldás :
—	a lakás lakószobáinak legalább felében az
ablakok épülettel, épületszerkezeti elemekkel
körbezárt udvarra vagy északi irányba
nyílnak:
1.11.	Többszintes és többlakásos
lakóépületben vagy egyéb
épületben levő lakások
megközelíthetősége (üdülőnél
nem vehető figyelembe):
(1,10)
(1,05)
(1,00)
(0,90)
1,05
1,00
0,95
1,10
1,05
1,10
1,05
1,05
1,00
0,95
25
—	a lakás az épület második vagy ennél
magasabb emeletén helyezkedik el és az
épület felvonóval rendelkezik:	1,05
—	minden más esetben :	1,00
—	a lakás az épület második vagy ennél
magasabb emeletén helyezkedik el és
felvonóval nem rendelkezik:	0,95
—	a lakás az alagsorban helyezkedik el:	0,75
6.	A korrekciós tényezők értékének megállapítása során az alábbiakra kell figyelemmel
lenni:
6.1.
Az 1.1. pontban szereplő korrekciós tényező értékének kiválasztásához az épület korát az
épület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését, ennek hiányában a tényleges
használatbavételt követő év első napjától az adóév első napjáig eltelt évek száma alapján kell
meghatározni. Az épületben utóbb kialakított lakás esetében az épület kora az irányadó.
6.2.
Az 1.2 pontban említett teljes felújítás: az épület egészén, illetve több főszerkezetén
végzett olyan általános javítás, amely teljesen vagy megközelítőleg visszaállítja az épület
eredeti műszaki állapotát, illetőleg növeli az épület eredeti használhatóságát;
6.3
Ha az értékelt épülethez a falazata alapján az 1.3. pontban szereplő korrekciós tényező
értékei közül több is rendelhető, akkor az alacsonyabb értéket kell alkalmazni.
6.4
a)	Teljesen közművesített a telek, ha:
aa)	a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia szolgáltatás és közüzemi vezetékes
gázenergia vagy távhőszolgáltatás),
ab)	a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
ac)	a közüzemi szennyvízelvezetés, továbbá
ad)	a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
igénybevétele biztosított.
b)	Részlegesen közművesített a telek, ha
ba)	a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia szolgáltatás és közüzemi vezetékes
gázenergia vagy távhőszolgáltatás),
bb)	a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
bc)	az egyedi közművel történő szennyvízelvezetés és tisztítás, továbbá
bd)	a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
igénybevétele biztosított.
c)	Hiányos közművesítettségű a telek, ha a b) pontban foglalt feltételek valamelyike nem
teljesül.
d)	Közművesítetlen a telek, ha a b) pontban foglalt feltételek egyike sem teljesül.
6.5.
26
A 2.1. pontban említett duplakomfortos lakás az az összkomfortos lakás, melyben legalább
két fürdőszoba van;
6.6.
A 2.5. pontban meghatározott korrekciós tényező figyelembevételénél északi irány alatt a
földrajzi északi iránytól legfeljebb 45 °-kal való eltérést is érteni kell.
27
INDOKOLÁS
a vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szorosan illeszkedik a
Kormánynak az adórendszer szerkezeti változásokat elirányzó törekvéseihez. Az adórendszer
átalakítása keretében ugyanis a vagyoni és forgalmi típusú adók növelésével nyílik lehetőség
a munkát terhelő közterhek csökkentésére.
A vagyonadó szükségessége más aspektusban úgy merül fel, hogy noha az Alkotmány a
jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés elvét fogalmazza meg, a vagyoni típusú adók
szerepe az adórendszerben marginális, nemzetközi összehasonlításban az adóbevételeken
belüli súlya elmarad az átlagosnak tekinthető értéktől (OECD államokban 2 %,
Magyarországon 0,8 % 2007-ben). Ennek oka elsősorban az, hogy az ingatlanok adóztatása
esetleges, arról az önkormányzatok dönthetnek. Természetesen azt is számításba kell venni,
hogy nem az ingatlan az egyetlen vagyontárgy, melyet vagyoni típusú adó terhelhet.
Mindezen megfontolások mellett terjeszti elő a Kormány a Javaslat szerinti - központi
adóként működő, az állami adóhatóság által beszedendő - közterhet, amely valójában
négyféle vagyontárgy adóját foglalja magában: a lakóingatlanok adóját, a vízi járművek
adóját, a légi járművek adóját, a nagyteljesítményű személygépkocsik adóját.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat elvi éllel rögzíti, hogy a Javaslat szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy
teljesítményű személygépkocsi után áll fenn adókötelezettség. A javaslat arról is rendelkezik,
hogy a nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni (így például az adózó jogosult az adó elengedését, mérséklését kérni, ha az
adótartozás megfizetése az adóalany és a vele egy háztartásban élők megélhetését
veszélyeztetné vagy - átmeneti fizetési nehézség esetén - kérheti az adó halasztását,
részletfizetést).
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat értelmezi az egyes fogalmakat.
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mely szervezetek mentesek a vagyonadó (azaz valamennyi, a
vagyonadóban szabályozott adó) alól. A Javaslat értelmében tehát a Magyar Állam, a helyi
önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és kisebbségi önkormányzatok, a
költségvetési szervek, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az egyházak mentesülnek az
adó alól. Ugyancsak adómentes az a személy, akiknek/amelynek mentességét nemzetközi
egyezmény biztosítja.
28
II.	fejezet
A LAKÓINGATLANOK ADÓJA
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat az adó tárgyaként azt a lakóingatlant határozza meg, melyet az értelmező
rendelkezések között definiál. E szerint ide tartozik a lakás, az üdülő vagy a lakásnak,
üdülőnek minősülő épületrész az ezekhez tartozó telekkel, telekhányaddal (lakóingatlan)
együtt. Az értelmező rendelkezések között szerepel a lakás, illetve az üdülő fogalma is.
(Fizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a lakóingatlan forgalmi értéke a
naptári év első napján legalább 30 millió forint, ilyenkor azonban az adókötelezettség már az
első forinttól fennáll.)
a(z) 5. §-hoz
A Javaslat értelmében - főszabály szerint - az adó alanya és fizetésre kötelezettje az, aki a
naptári év első napján a lakóingatlan tulajdonosa, vagy ha az ingatlant vagyoni értékű jog
terheli, annak jogosítottja. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik
arányában adóalanyok.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy ha a lakóingatlannak több adóalanya van, akkor közülük egy,
nyilatkozatban vállalja a bevallás-benyújtási és az adófizetési kötelezettséget, természetesen
az egész ingatlanra nézvést. Ha a nyilatkozatot tevő e kötelezettségét nem teljesíti és vele
szemben a végrehajtás eredménytelenül zárult, akkor az adóalanyok (jogosultsági arányuknak
megfelelően) kötelesek az adótartozás megfizetésére. A tulajdonosok mögöttes felelőssége
lépne életbe akkor is, ha a vagyoni értékű jog jogosítottja, mint az adó alanya, az adót nem
fizeti meg, s a végrehajtás is eredménytelenül zárul.
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat pontosan meghatározza az adókötelezettség keletkezésének, megszűnések napját a
lakóingatlan utáni vagyonadóban. E szerint a lakóingatlan adókötelezettsége lakóingatlanra
kiadott használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év
első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan
esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettség keletkezésére irányadó szabályokkal párhuzamosan a Javaslat szerint
megszűnik az adókötelezettség a lakóingatlan után akkor, ha az adóköteles épület
megsemmisül vagy lebontják, mégpedig az esemény bekövetkezte évének utolsó napján.
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy az adókötelezettségben bekövetkező változást a
következő év első napjától kell figyelembe venni, illetve, hogy az ingatlan használatának
szünetelése az adókötelezettséget értelemszerűen nem érinti (az adókötelezettség ez utóbbi
esetben is fennáll).
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat a lakóingatlanok utáni adóban - hasonlóan az építményadóban több év óta
érvényesülő jogintézményhez - lehetővé teszi az adófelfüggesztést.
Ennek lényege, hogy 62. életévüket betöltötteknek, továbbá a rokkant vagy rehabilitációs
járadékban részesülő embereknek a valóban lakhatásul szolgáló lakóingatlanuk után az adót
29
az esedékességkor ne kelljen megfizetni akkor sem, ha a méltányosság gyakorlásának
feltételei nem állnak fenn. Az adófizetést ugyanis alanyi jogon - természetesen kamatfizetés
mellett - akár halálukig is halaszthatják. A meg nem fizetett adó ilyenkor (kamatokkal együtt)
az örökösöket terheli, illetve, ha az ingatlant még életükben elidegenítik, vagy a jogosult már
nem kívánja igénybe venni a kedvezményt, akkor a kötelezettnek (az adóalanynak) szintén
meg kell fizetni az elhalasztott adót.
Az adófelfüggesztést - mégpedig kamatmentesen - kérheti a kiskorú adóalany örökös is,
azzal, hogy neki az adót nagykorúvá válását követő 2 éven belül kell megfizetni, s nem
feltétel az sem, hogy az örökölt lakóingatlanban lakjon. A kiskorú örököst is megilleti az a
jog, hogy az örökhagyó által korábban igénybe vett adófelfüggesztést folytassa, a rá
vonatkozó feltételek mellett.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti az adófelfüggesztésre jogosultak körét a foglalkoztatás elősegítéséről és
a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti azon álláskeresőkre is,
akiknek munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató érdekkörében felmerült ok miatt
szűnt meg, azzal, hogy esetükben az adófizetés halasztása legfeljebb 2 év, s kamatot csak a
második év adója után kell fizetni. A halasztott adót e körben az adóalanynak a harmadik
évben kell megfizetni 12 egyenlő részletben.
Az adófelfüggesztés igénybevétele természetesen nem kötelező, az csak egy lehetőség,
kedvezmény az érintett alanyi kör számára.
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat mentességet biztosít a jogszabályban műemlékké nyilvánított, vagy önkormányzati
rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló azon ingatlanépületre, amelyet 2010. január 1-
jét követően kiadott építési engedély alapján felújítanak. A mentesség az épület, illetve a
felújítás alatt álló épületben lévő önálló épületrész (lakás, azaz lakóingatlan) után az építési
engedély jogerőre emelkedését követő három adóévben illeti meg az adó alanyát. A Javaslat
tartalmazza az igénybevétel részletes eljárási szabályait is.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat az adó alapjaként a lakóingatlannak a naptári év első napján fennálló állapot
szerinti forgalmi értékét határozza meg. A forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték,
amely a vagyontárgy eladása esetén - a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele
nélkül - árként általában elérhető.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat az adó mértékét sávosan progresszíven határozza meg. Az adóalapnak az 50 millió
forintot meg nem haladó része után 0,35 %, az adóalap fennmaradó része után 0,5 %.
30
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat - elismerve azt, hogy a nagycsaládosok jellemzően nagyobb méretű és sokszor
értékesebb lakásban laknak - adókedvezményt fogalmaz meg annak az adóalanynak, aki
háztartásában 3 vagy annál több gyermeket szülőként - ide értve a nevelő, örökbefogadó
szülőt is - nevel (tart el), méghozzá a lakóhelyéül szolgáló lakás utáni adóból. A kedvezmény
a harmadik és minden további gyermekenként 15%-kos mértékű, legfeljebb azonban a 100
millió forint adóalapra jutó adó erejéig illeti meg az adózót. A gyermek fogalmát a Javaslat az
értelmező rendelkezések között határozza meg.
A Javaslat adókedvezményt irányoz elő a lakóingatlan, illetve a lakóingatlant tartalmazó
épület felújítása esetére. E körben megadja felújítás fogalmát is, külön a lakóingatlanra, s
külön a lakingatlant tartalmazó épületre.
Az adókedvezmény a felújítással összefüggésben igénybe vett szolgáltatás-nyújtásról, vásárolt
termékről az adóalany nevére kiállított számlában szereplő általános forgalmi adó összegével
egyezik meg. Mértéke azonban nem haladhatja meg az egy évi adó összegét.
A Javaslat szerint a 2010. január 1-jét követően megkezdett felújítások esetén lehet igénybe
venni az adókedvezményt, mégpedig a felújítást követő adóév adójából.
a(z) 13. §-hoz
A Javaslat szerint - a kettős adóterhelés elkerülése érdekében - az adó alanya levonhatja a
fizetendő vagyonadó összegéből a lakóingatlan után adóévre járó (az önkormányzati
adóhatóság által megállapított) helyi építmény- vagy üdülőépület utáni idegenforgalmi adó
vagy kommunális adó összegét.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat mentessé teszi azokat a lakóingatlanokat, melyek forgalmi értéke a 30 millió
forintot nem éri el.
Emellett a Javaslat mentességet irányoz elő a 62. életévét betöltött adóalany, továbbá a
rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalany számára, mégpedig a lakóhelyéül
szolgáló 50 millió forint értéket meg nem haladó lakásából 10 millió forint adóalapig. A
mentesség feltétele, hogy az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli
hozzátartozójával él és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az
öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009. évben 57.000 Ft) nem haladja
meg.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat bevallás-benyújtási kötelezettséget ír elő azon lakóingatlan után is, amelyek e
törvény szerinti számított értéke eléri a 30 millió forintot, de az adóalany megítélése szerint a
forgalmi érték ezen érték alatt van. Természetesen ekkor is csak a forgalmi értéket kell
bevallani. A számított érték valójában csak egy orientációs pont, szerepe arra korlátozódik,
hogy az adózó ne essen mulasztásba azért, mert nincs információja arról, hogy lakóingatlana
értéke meghaladja-e az adóköteles határt.
31
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat - összefüggésben a 15. § rendelkezésével - rögzíti az ún. számított érték
kiszámításának módját. Ennek értelmében az adóbevallás benyújtására kötelezettnek elsőként
a lakóingatlana hasznos alapterületét kell megszoroznia a Javaslat 1. számú mellékletében
szereplő, a lakóingatlanra vonatkozó forgalmi értékkel. Ezt követően ezt az értéket meg kell
szorozni azon korrekciós tényezők értékével (többtényezős szorzatként), amelyet a Javaslat a
lakóingatlan egyes fizikai jellemzőihez (kor, falazat, komfortfokozat) rendel.
A Javaslat külön rendelkezést fogalmaz meg arra, hogy az adózó meg tudja állapítani
lakingatlana fajtáját (lakás vagy üdülő), különös tekintettel arra, ha az ingatlan-nyilvántartás e
tekintetben nem egyértelmű.
III.	fejezet
A VÍZI JÁRMŰVEK ADÓJA
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat az adó tárgyaként a hajózási hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság) által vezetett
hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) vízi járművet, illetve a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű személy vagy belföldön bejegyzett
szervezet olyan vízi járművét teszi meg, amely a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki
feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel, vagy bejegyzésére külföldön került
sor.
A Javaslat értelmező rendelkezései értelmében vízi járműnek minősül a vízi közlekedésről
szóló 2000. évi XLII. törvény szerinti úszólétesítmények közül a tengeri nagyhajó, belvízi
hajó, motoros vízi sporteszköz, de csak abban az esetben ha a (vitorlás) vízi jármű névleges
vitorlafelülete a 25 m2-t meghaladja, illetve motoros vízi jármű esetén a főgép teljesítménye
az 50 kilowattot meghaladja. (Nem adótárgy tehát vízi közlekedési törvény szerinti csónak és
a nem gép meghajtású vízi sporteszköz.)
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat értelmében az adó alanya az a személy, aki vagy amely a naptári év első napján a
vízi jármű tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában
tekintendők adóalanynak.
a(z) 19. §-hoz
A Javaslat rendezi az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, illetve rendelkezik arról,
hogy az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy
jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a vízi jármű
elidegenítése vagy a vízi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
32
a(z) 20. §-hoz
A Javaslat adóalapként a vízi jármű értékével pozitív korrelációban álló (vitorlás jármű
esetén) a vitorlás névleges vitorlafelületét, motoros vízi jármű esetén pedig a főgép
(hajtómotor) teljesítményét teszi meg adóalapnak.
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat az adó mértékét a vízi jármű kora szerint differenciáltan, a kétféle adóalapnak
megfelelően kétféle módon határozza meg. Ennek megfelelően vitorlás vízi jármű esetén az
adó mértéke 500-2 000 Ft/m2, motoros vízi jármű esetén 150-300 Ft kilowattonként.
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat több jogcímen is megfogalmaz mentességet a vízi jármű használatára és az adó
céljára figyelemmel. Így mentességet élvez az engedélyezési kötelezettség alá eső
tevékenység ellátásának céljára üzemeltetett vízi jármű, a sportszövetség vagy az ahhoz
tartozó sportegyesület tulajdonában, üzemeltetésében lévő vízi jármű, a vízimentés céljára
szolgáló vízi jármű, valamint az 1950. év előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, illetve
annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi
utánzata.
IV.	fejezet
A LÉGI JÁRMŰVEK ADÓJA
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat szerint az adó tárgya a hatósági nyilvántartásban szereplő (lajstromba vett) polgári
légi jármű, illetve belföldi illetőségű személy olyan légi járműve, amely a hatósági
nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelel, de a nyilvántartásban nem szerepel
vagy bejegyzésére külföldön került sor. Adóköteles légi járműnek minősül a légi
közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény alapján a hőlégballon, a léghajó, a helikopter, a
repülőgép, a sárkányrepülő, a vitorlázógép.
a(z) 24. §-hoz
A Javaslat értelmében az adó alanya az a személy, aki vagy amely a naptári év első napján a
légi jármű Polgári Törvénykönyv szerint tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok
tulajdoni hányadaik arányában tekintendők adóalanynak.
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat rendezi az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, illetve rendelkezik arról,
hogy az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy
jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a légi jármű
tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a légi
jármű elidegenítése vagy a légi jármű megsemmisülése évének utolsó napján szűnik meg.
33
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat - az adó céljával összhangban - mentességet irányoz elő a sportszövetség és az
azzal tagsági jogviszonyban álló sportegyesület tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi
járműre, valamint a Légi Üzembentartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy
üzemeltetésében álló légi járműre.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat a légi jármű adóalapjaként annak értékével pozitív korrelációban álló fizikai
jellemzőjét, méghozzá a legnagyobb felszálló tömeget határozza meg, figyelemmel arra, hogy
az érték meghatározása légi járművek esetén rendkívül vitatható.
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat a légi jármű mértékét attól függően határozza meg, hogy motoros vagy nem
motoros légi jármű az adó tárgya, ugyanakkor nem tekinti motoros légi járműnek a motoros és
a segédmotoros vitorlázó repülőgépet és a léghajót. Az adómérték mindkét járműkör esetén a
gyártási évtől eltelt évek alapján differenciált, ami azt jelenti, hogy az idősebb légi járművek
után kisebb az adótétel.
Az adó mértéke a motoros légi járművek esetén némileg magasabb, figyelemmel arra, hogy
ezek értéke is több, mint a nem motoros járművek esetén.
Mindezekre figyelemmel motoros légi járművek esetén a légi jármű minden megkezdett 1000
kg-ja után 5000-8000 Ft adót, a nem motoros légi járművek esetén pedig az adóalap
megkezdett 100 kg-ja után 2 500-4 000 Ft adót kell fizetni.
V.	Fejezet
A NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZEMÉLYGÉPKOCSIK ADÓJA
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat az adó tárgyaként az átlagnál jóval magasabb, 125 kW teljesítményt elérő vagy
meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsit határozza meg. Nem minősül
ugyanakkor adótárgynak az OT rendszámmal ellátott muzeális („old timer”)
személygépkocsi.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat értelmében a nagy teljesítményű személygépkocsi utáni adó alanya a
személygépkocsi hatósági nyilvántartás (az Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa,
több tulajdonos esetén az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha a
személygépkocsi a magyar hatóság által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, akkor az adó
alanya a személygépkocsi tulajdonosa.
34
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat rendezi az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, illetve rendelkezik arról,
hogy az adókötelezettségben bekövetkező változást (adóalany személye, az adótárgy
jellemzője) a változást követő évtől kell figyelembe venni. Az adókötelezettség a
személygépkocsi tulajdonjogának megszerzését követő év első napján keletkezik. Az
adókötelezettség a személygépkocsi elidegenítése vagy megsemmisülése évének utolsó
napján szűnik meg.
a(z) 32. §-hoz
A Javaslat az adó alapjaként a személygépkocsi hatósági nyilvántartásban felfektetett
hajtómotorjának teljesítményét határozza meg.
a(z) 33. §-hoz
A Javaslat szerint az adó mértéke a gépjárműadó mértékeihez igazodik, attól függően, hogy
mekkora a személygépkocsi teljesítménye. A 125 kW teljesítményt elérő és 175 kW
teljesítményt meg nem haladó gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg
kétszeresét, a 175 kW teljesítményt meghaladó és 200 kW teljesítményt el nem érő gépjármű
után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg 2,5-szeresének megfelelő összeget, míg a
legalább 200 kW teljesítményt elérő gépjármű után a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg
3-szorosát „különadóként” kell megfizetni.
a(z) 34. §-hoz
A Javaslat 50 %-os adókedvezményt irányoz elő a kizárólag elektromos meghajtású és a
hybrid meghajtású személygépkocsikra, azok jobb környezetvédelmi jellemzőire tekintettel.
Szintén 50 %-os kedvezmény illeti meg a nagycsaládos (3 vagy több gyermeket háztartásában
nevelő) tulajdonost egy személygépkocsija után.
a(z) 35. §-hoz
A kétszeres adóterhelés elkerülése érdekében a Javaslat a megfizetett gépjárműadót a nagy
teljesítményű személygépkocsik adójából lehetővé teszi levonni.
VI.	Fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
a(z) 36. §-hoz
A Javaslat értelmében a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosításával az adót
önadózással rendeli megállapítani, azaz az adózónak kell az adót bevallani és az esedékességi
időpontig megfizetni.
a(z) 38. §-hoz
A Javaslat az Art. módosításával rögzíti a vagyonadó alanyának bevallási kötelezettségét,
illetve azt, hogy mely esetekben nem kell bevallást benyújtani az állami adóhatósághoz.
35
a(z) 39. §-hoz
A Javaslat - a méltányos adóztatásra figyelemmel - az Art. módosítása keretében nem társít
jogkövetkezményt arra az esetre, ha az adóhatóság utólagos adómegállapítás keretében az
adózó által bevallott forgalmi értékhez képest nem állapít meg nagyobb eltérést 10 %-nál a
forgalmi értékben. Rögzíti ugyanakkor azt, is, hogy a bevallás-benyújtás elmulasztása miatti
bírság alól nem mentesül az, aki vagy amely nem adott bevallást lakóingatlanáról, noha annak
számított értéke a 30 millió forintot elérte.
a(z) 40. §-hoz
A Javaslat mentesíti az adóalanyt az önellenőrzési pótlék fizetése alól, ha a lakóingatlana
utáni vagyonadó önellenőrzése esetén az önellenőrzés keretében bevallott forgalmi érték nem
tér el 10 %-nál nagyobb mértékben az eredetileg bevallott forgalmi értékhez képest. A
Javaslat azonban - a visszaélések elkerülése érdekében - kizárja az ismételt önellenőrzést.
a(z) 41. §-hoz
A Javaslat az Art. bevallás-benyújtásra vonatkozó határidőinek módosításával rögzíti a
vagyonadóról szóló bevallás-benyújtás határidejét. E szerint magánszemély esetén a bevallást
az adóév május 20-ig, nem magánszemély esetén május 31-ig kell bevallani. Abban az
esetben azonban, ha a magánszemély az eva alanya vagy egyéni vállalkozó, akkor adóév
február 25-ig, eva alany társaság esetén adóév május 31-ig kell a bevallást benyújtani a
vagyonadóról.
a(z) 42. §-hoz
A Javaslat értelmében a vagyonadót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részlet a
bevallás benyújtásával egyidejűleg, a második részlet adóév szeptember 30-ig esedékes.
a(z) 43. §-hoz
A vagyonadó keretén belül a Javaslat külön adóztatja a nagy teljesítményű
személygépkocsikat. Erre figyelemmel - az adóteher-többszöröződés kizárása érdekében - a
Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany a megfizetett gépjárműadó mellett a nagy
teljesítményű gépjárművek adóját is levonhassa a célgautóadóból, mégpedig negyedéven
belül azon hónapokban, amikor a gépjárműadóban, a nagy teljesítményű gépjárművek
adójában és a cégautóadóban a fizetési kötelezettsége egyaránt fennállt.
a(z) 44. §-hoz
A Javaslat a vállalkozások élőmunka terheinek csökkentése érdekében 2010. január 1-ével
megszűnteti a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget.
a(z) 45. §-hoz
A Javaslat a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség megszüntetésével
összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
a(z) 46. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség
megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályt.
36
1.	számú melléklet
A Javaslat e mellékletben rögzíti megyénként, azon belül településtípusonként, a fővárosban
kerületenként az egyes ingatlanfajták (lakás, üdülő) fajlagos (Ft/m2) forgalmi értékeit. Ez
alapján lehet kiszámítani a lakóingatlan ún. alapértékét, mégpedig a vonatkozó fajlagos
forgalmi érték és a lakóingatlan hasznos alapterülete szorzataként.
2.	számú melléklet
A Javaslat e mellékletben rögzíti az ún. korrekciós tényezőket, amelyek a lakóingatlan egyes
fizikai jellemzőihez tartozó szorzók. E szorzók segítségével lehet megállapítani a lakóingatlan
számított értékét. A számított értéknek azért van jelentősége, mert ha annak értéke a 30 millió
forintot eléri, akkor a lakóingatlanról bevallást kell benyújtani (természetesen ekkor is a
forgalmi értéket kell bevallani, hiszen az adó alapja a forgalmi érték).