﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9873. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetéséről
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. május
2009. évi
törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát
Köztársaság Kormánya között a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő
együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
A HATÁROKAT ÁTLÉPŐ BŰNÖZÉS ELLENI HARCBAN TÖRTÉNŐ
EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya (a továbbiakban:
Szerződő Felek)
figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat,
abból a célból, hogy közös biztonságuk érdekében megszilárdítsák és elmélyítsék a rendőrség
és más bűnüldöző szervek közötti együttműködést,
abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a határmenti területek kölcsönös együttműködését és
a jelen Megállapodás végrehajtásában illetékes szerveik közötti együttműködést átfogóan
továbbfejlesszék,
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a
nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben,
tekintetbe véve nemzetközi kötelezettségeiket és nemzeti jogszabályaikat,
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
1
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
Fogalmak meghatározása
A jelen Megállapodásban használt fogalmak jelentése a következő:
(1)	bűnüldöző szervek: a Szerződő Felek vonatkozó belső jogszabályai szerint
bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok,
illetve szervek;
(2)	központi bűnüldöző szerv: a Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott
országos vagy területi hatáskörű bűnüldöző szerv;
(3)	fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, a bűnüldöző
szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét és hova
tartozását leplező tagja;
(4)	ellenőrzött szállítás: az az eljárás, amelynek során törvénytelen vagy gyanús
szállítmányokat ki- és beengednek, illetve átengednek egy vagy több állam területén, azok
illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete alatt, bűncselekmény felderítése, illetve a
bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából;
(5)	minősített adat: minden olyan információ (dokumentum, tárgy, tevékenység), amely
függetlenül megjelenésének formájától, keletkezésének módjától, olyan tartalommal
rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a
Szerződő Felek bármelyikének hatóságai a jogszabályaikkal összhangban minősítettek;
(6)	igazságügyi hatóságok:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;
b)	a horvát Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az Állami Ügyészi Hivatal;
(7)	központi kapcsolattartó szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központ;
b)	a horvát Szerződő Fél részéről: Rendőri Főigazgatóság Bűnügyi Rendőri Igazgatóság;
(8)	határterület:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Baranya megye területe,
-	Somogy megye területe,
-	Zala megye területe;
b)	a horvát Szerződő Fél részéről:
-	Muraköz megye területe,
-	Kapronca-Krizsovánc megye területe,
-	Verőce-Drávamenti megye területe,
-	Eszék-Baranya megye területe.
2
2.	cikk
Az együttműködés tárgya
(1)	A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a
mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és
felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén.
(2)	A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a
közrend védelme érdekében.
(3)	Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől
teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti államának szuverenitását,
biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(4)	Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy
politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai
bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a
bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a
felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege
túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(5)	A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek
igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
II.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek
bűnüldöző szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.
A Szerződő Felek közötti együttműködésre belső jogszabályaikkal és nemzetközi
kötelezettségeikkel összhangban, a jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.
(2)	A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül,
írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is)
küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli
megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(3)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő
Felek belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása,
hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a
teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés
beszerzését követően kerülhet sor.
3
(4)	Ha a megkeresett bűnüldöző szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a
megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel rendelkező és
illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.
(5)	Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben
lehetséges, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv erről
haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet.
(6)	Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó
indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső bűnüldöző szerv
eljárásának sikerességét, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv
haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet a megkeresés teljesítéséhez
szükséges határidőről.
(7)	A megkereső bűnüldöző szerv az (5)-(6) bekezdésben foglalt értesítést követően
nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett bűnüldöző szerv és a megkeresés
teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok, illetve technikai
eszközök alkalmazásával járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett bűnüldöző
szerv államának belső jogával.
4.	cikk
A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az
alábbiakat tartalmazza:
a)	a megkereső bűnüldöző szerv megnevezését;
b)	a megkeresés tárgyát;
c)	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d)	a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;
e)	ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f)	a megkeresés teljesítése során a megkereső bűnüldöző szerv tagjának részvételére
irányuló kérelmet;
g)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító
adatait, amennyiben azok ismertek.
(2)	A bűnüldöző szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során az angol nyelvet
használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is
megállapodhatnak.
5.	cikk
A megkereséseket teljesítő szervek
(1)	Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a
megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett bűnüldöző
szervek az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá
kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be
az igazságügyi hatóságok engedélyével, bűncselekmények felderítéséhez.
4
(2)	A megkereső bűnüldöző szervek az így átvett adatokat kizárólag bűncselekmények
felderítéséhez használhatják fel.
(3)	A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt az alábbiakat kell érteni:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
a banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint
üzleti titoknak minősülő adatot;
b)	a horvát Szerződő Fél részéről:
a banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint
üzleti titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, amely a Horvát
Köztársaság belső jogszabályai alapján gazdasági titoknak minősül.
III.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
6.	cikk
Információcsere
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnüldözés hatékonysága, valamint a közbiztonság
elleni konkrét veszélyek elkerülése érdekében, megkeresés alapján, különösen az alábbi
információkat adják át:
a)	a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a
cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző
szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és
csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre
vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a
megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre
vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnüldözéshez
szükséges;
b)	a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c)	az előkészített vagy elkövetett terrorcselekményekre, az elkövetésben résztvevőkre, az
elkövetés módjára és a használt eszközökre vonatkozó adatokat, valamint olyan
terrorista csoportokra és azok tagjaira vonatkozó adatokat, akik/amelyek valamelyik
Szerződő Fél államának területén, a másik Fél sérelmére bűncselekményt készítenek
elő, követnek el vagy követtek el, továbbá, a terrorizmus elleni küzdelemhez és a
közbiztonságot nagymértékben veszélyeztető bűncselekmények visszaszorításához
szükséges információk és adatok;
d)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket,
a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról,
azok továbbfejlesztése céljából;
e)	ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt
elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény
elkövetése útján jöttek létre;
f)	a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi
szabályozást;
g)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy
annak hasznára vonatkozó adatokat.
5
7.	cikk
A bűnüldöző szervek közötti közvetlen információcsere
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei között a bűnfelderítés hatékonysága, valamint a
közbiztonság elleni konkrét veszélyek elkerülése érdekében, a megkeresések továbbítása és
teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha
a)	az információt a határterületen illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek kérik
egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy
b)	a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan
késedelemmel járna, amely a bűnfelderítés érdekeit veszélyeztetné. A mindkét
Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmények esetén azonban az információt a központi kapcsolattartó
szerveken keresztül is kicserélik.
(2)	Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat
a)	a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási
helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a
megkeresés időszakában ott tartózkodik;
b)	az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c)	olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;
d)	a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére
vonatkozik.
(3)	A jelen cikk (1) és (2) bekezdése szerinti közvetlen információcsere különösen az
alábbi területekre terjed ki:
a)	a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető nyilvántartásokban szereplő adatok
szolgáltatása;
b)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;
c)	vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének,
érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;
d)	gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;
e)	a közúti, vízi és légi járművek üzembentartója, vezetője személyazonosságának
megállapítása és felkutatása;
f)	lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és
korlátozásainak vizsgálata;
g)	elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának
megállapítása;
h)	különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
8.	cikk
Intézkedések sürgős esetekben
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei - belső jogszabályaik szerint - megkeresésre,
haladéktalanul, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön
igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt
elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet
átvizsgálhatnak, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a
megkereső bűnüldöző szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
6
9.	cikk
Az információ átadása megkeresés nélkül
A bűnüldöző szervek saját államuk belső jogszabályaival összhangban, egyedi esetekben
megkeresés nélkül is átadhatnak egymásnak információt, ha alapos okkal feltételezhető, hogy
ezen információ a közrendet és közbiztonságot fenyegető közvetlen veszély elhárításához
vagy bűncselekmények üldözéséhez szükségesek, valamint, ha az információ jogsegély
kérelem előterjesztését eredményezheti.
10.	cikk
A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése
A bűnüldöző szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend
helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen elemzik a
közbiztonság, a bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és
egyeztetik a szükséges teendőket.
11.	cikk
Személyek és tárgyak körözése
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresésre, belső jogszabályaiknak megfelelően
segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása,
illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.
12.	cikk
A határon átnyúló megfigyelés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő
tevékenységük során - a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve által előzetes
megkeresés alapján adott hozzájárulás esetén - jogosultak a szervezett bűnözői csoportban
résztvevő, vagy a megkereső bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai alapján legalább
egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével
gyanúsítható személy, illetve az olyan személy megfigyelését a másik Szerződő Fél
államának területén is folytatni, akiről alaposan feltételezhető, hogy megfigyelése a
gyanúsított személy személyazonosságának, fellelhetőségének és bűnözői kapcsolatainak
meghatározását eredményezi. A hozzájárulás feltételhez köthető.
(2)	Amennyiben a határon átnyúló megfigyelést a Magyar Köztársaság Rendvédelmi
Szervek Védelmi Szolgálata és a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának Belső
Ellenőrzési Főosztálya hajtja végre, a megkereséseket közvetlenül küldik meg egymásnak.
(3)	A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a határon átnyúló megfigyelés további
folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett bűnüldöző szervnek. A bűnüldöző
szervek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a határon átnyúló
megfigyeléshez.
(4)	A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek államának
egész területére érvényes.
7
(5)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon
átnyúló megfigyelés a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül
is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a másik Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg
kell küldeni a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben
ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.
(6)	A jelen cikk (5) bekezdése szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba
kell hagyni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést
követő öt órán belül a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll
rendelkezésre.
(7)	A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjára a jelen cikk rendelkezései és azon
Szerződő Fél belső joga vonatkozik, amelynek az állama területén eljár; továbbá
köteles a megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv utasításai szerint eljárni;
b)	a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott esetek kivételével, a bűnüldöző szerv
megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyelés
engedélyezését igazoló okirattal;
c)	a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos
minőségét;
d)	a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság
számára meg nem nyitott helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló
munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
e)	a bűnüldöző szerv megfigyelést végző tagjának jelentést kell készítenie a másik
Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve részére, és személyes megjelenése
kérhető;
f)	amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is
szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett bűnüldöző
szerv belső jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai eszközöket
a jelen cikk (1) bekezdése szerinti megkeresésben meg kell jelölni;
g)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv belső
jogszabályai alkalmazandók.
13.	cikk
Határon átnyúló üldözés
(Forró nyomon üldözés)
(1)	A megkereső bűnüldöző szerv a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén
előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átnyúló üldözését (a
továbbiakban: üldözés), aki a megkereső bűnüldöző szerv államának területén mindkét
Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és
a)	eközben tetten érték, vagy
b)	őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságelvonást megállapító ítélet
végrehajtása elől megszökött és a megkeresett bűnüldöző szerv értesítésével járó
késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési
érdeket súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett bűnüldöző
szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
8
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben - amint az lehetséges, de
legkésőbb az államhatár átlépésekor - a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét
haladéktalanul értesíteni kell.
(3)	A jelen cikk (2) bekezdésében említett illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés
helyétől függően:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság, vagy
-	a Zala megyei Rendőr-főkapitányság;
b)	a horvát Szerződő Fél részéről:
-	a Muraköz megyei rendőri igazgatóság,
-	a Kapronca-Krizsovánc megyei rendőri igazgatóság,
-	a Verőce-Drávamenti megyei rendőri igazgatóság, vagy
-	az Eszék-Baranya megyei rendőri igazgatóság.
(4)	Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt
kéri.
(5)	Ha azt a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja kéri, a megkeresett
bűnüldöző szerv az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében
igazoltatja, vagy személyes szabadságában korlátozza.
(6)	Ha a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezt a
bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső bűnüldöző szerv üldözést
végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a másik
Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.
(7)	Az üldözés a Szerződő Felek államának teljes területén, időbeli korlátozás nélkül, az
alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon
Szerződő Fél belső joga szerint köteles eljárni, amely államának területén az üldözést
végzi;
b)	az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;
c)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság
számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság
számára nyitva álló munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején
belül beléphet;
d)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos
minőségét;
e)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának
belső jogszabályai alkalmazandók;
f)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön
elhelyezett, annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén
egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;
g)	az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig
lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;
h)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően
haladéktalanul köteles az üldözés eredményéről a másik Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek
9
során a megkeresett bűnüldöző szerv kérésére, köteles személyesen jelen lenni az
üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is
alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.
(8)	Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve
hallgatja ki, amely államának területén e személyt elfogták. Az elfogott személy személyes
szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél belső jogszabályai szerint korlátozható.
14.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján a jelen cikkben
meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdése szerinti megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének
(1)	bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a
szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d)	a kísérésben a megkereső bűnüldöző szerv részéről résztvevők számát, a fedett
nyomozó részvételét;
e)	az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját;
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h)	a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött
szállításra irányuló megkeresést a bűnüldöző szervek közvetlenül is megküldhetik, illetve
fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Felek
központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó
dokumentumokat is mellékelni kell.
(4)	A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük
mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett bűnüldöző szerv az ellenőrzött szállítást
korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött
szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.
(5)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett bűnüldöző szervek irányítják; az irányítást
végző személyéről a megkereső bűnüldöző szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást
úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt
követően a megkereső bűnüldöző szervek a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat
azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső bűnüldöző szervek a jelen cikkben
meghatározottak, a megkeresett bűnüldöző szerv államának jogszabályai és a megkeresett
bűnüldöző szerv irányítást végző tagjának utasításai szerint kötelesek eljárni.
(6)	A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a bűnüldöző szervek
biztosítják egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás
végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok illetékes bűnüldöző szervei előzetes
10
hozzájárulásáról a megkereső bűnüldöző szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a
megkeresett bűnüldöző szervet.
15.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján hozzájárulhatnak a másik
Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazásához,
amennyiben ez államaik területén elkövetett vagy előkészületben lévő, mindkét Szerződő Fél
belső jogszabályai szerint szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes
felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó
alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.
(2)	A megkeresés teljesítéséről minden egyes esetben a megkeresett bűnüldöző szerv a
belső jogszabályai alapján határoz.
(3)	A megkereső bűnüldöző szerv kérésére a megkeresett bűnüldöző szerv államának
területén a megkeresett bűnüldöző szerv fedett nyomozója is alkalmazható.
(4)	A fedett nyomozó alkalmazásához adott hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek
államainak egész területére érvényes.
(5)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b)	a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e)	a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó
rendelkezéseit;
f)	a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó
belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
(6)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott
ideig tarthat, a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai alapján. A fedett
nyomozó alkalmazását a Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett
nyomozó a bűnüldöző szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti
engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia
kell a jelen cikk (5) és a (11) bekezdéseiben foglaltakat.
(7)	A fedett nyomozó irányítását a megkereső bűnüldöző szerv végzi, amennyiben a fedett
nyomozó a megkereső bűnüldöző szerv megbízásából és megkeresése alapján végzi munkáját
a másik Szerződő Fél államának területén. Indokolt esetben a Szerződő Felek bűnüldöző
szervei ettől eltérően is megállapodhatnak.
(8)	A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását
haladéktalanul fel kell függeszteni.
(9)	A megkeresett bűnüldöző szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi,
szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett bűnüldöző szerv minden
11
szükséges intézkedést megtesz a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága
érdekében.
(10)	A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a
megkeresett bűnüldöző szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(11)	A fedett nyomozó alkalmazására a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső
jogszabályai az irányadóak, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkereső bűnüldöző szerv
államának belső jogszabályaival.
16.	cikk
Együttműködés a Tanúvédelmi Programban
(1)	A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik védett tanúknak,
valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a továbbiakban: védett személyek) az egyik
Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél államának területére történő
átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek
államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a
megkeresett szerv államának a tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban
meghatározott védelmi formáiban részesíthető.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésében szereplő megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b)	a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
c)	a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;
d)	a védett személynek a másik Szerződő Fél államának területére történő elhelyezésének
okát;
e)	a védelem javasolt formáját, mértékét;
f)	a másik Szerződő Fél államának területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és
ennek meghosszabbításának lehetőségét.
(3)	A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei írásban
megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról.
(4)	A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával,
társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső szerv fedezi. A megkeresett
szervet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársai
munkabérének költségei.
(5)	Ha a védelem már nem biztosítható, arról az illetékes megkereső szervet
haladéktalanul tájékoztatni kell.
(6)	A védett személy köteles a megkeresett szerv államának belső jogszabályait betartani.
Ha a védett személy megsérti a megkeresett szerv államának belső jogszabályait, vagy nem
tartja be a számára megállapított magatartási szabályokat, erről az illetékes megkereső szervet
haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a megkeresett szerv szükségesnek tartja a védett személy
visszaköltöztetésének kezdeményezését, a megkereső szerv köteles azt teljesíteni.
12
17.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	A Szerződő Felek központi bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti
megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre a legalább öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények sikeres felderítése érdekében, különösen,
ha az Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése
különösen bonyolult, vagy ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának
összehangolására van szükség.
(2)	A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, a jelen cikk (1) bekezdésében
meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának
feltételeit;
c)	összetételét és vezetőjének meghatározását;
d)	kihelyezett tagjainak kötelezettségeit és jogosultságait;
e)	a kihelyezett tagok büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való
felelősségük szabályairól szóló tájékoztatást;
f)	a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.
(3)	Ha a bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagnak a közös bűnfelderítő-csoport
meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső
joga szerint engedélyre van szüksége, a részvételre csak az engedély beszerzését követően
kerülhet sor.
(4)	A megkeresett bűnüldöző szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-
csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(5)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett bűnüldöző szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem
jogosult.
(6)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel
adhatja át a megkeresett bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak,
mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek átadhatná.
(7)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő
célokra használhatók fel:
a)	azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	az adatot átadó bűnüldöző szerv előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény
felderítésére;
c)	a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése
céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.
(8)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja
működése során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.
13
(9)	A Szerződő Felek vállalják, hogy a jelen cikk (8) bekezdésében megjelölt
együttműködő személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben
részesítik, mint amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel
együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.
18.	cikk
Titkos információgyűjtés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk
belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről
kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2)	A megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott
adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	az eszköz vagy módszer megnevezését;
b)	a titkos információgyűjtés időtartamát;
c)	a rögzítendő és átadandó adatok körét;
d)	az adatok átadásának módját;
e)	a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez
nyújtandó segítség módját,
f)	annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső bűnüldöző szerv
államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen
engedélyezték.
(3)	A megkeresett bűnüldöző szerv a megkeresés teljesítését államának belső jogszabályai
alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez igazságügyi hatóság engedélye szükséges,
ennek beszerzését követően kezdi meg.
19.	cikk
Közös határmenti járőrszolgálat
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az államhatár hatékonyabb védelme, a közrend
védelme és a bűncselekmények elleni fellépés céljából a közös államhatártól számított tíz (10)
kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek a határmenti térségben.
(2)	A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is
jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket - amennyiben ki akarják
magukat vonni az ellenőrzés alól - feltartóztatni, azon Szerződő Fél belső jogszabályai
alapján, amely államának területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.
(3)	Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására - a jelen
Megállapodás 24. cikke (3) bekezdésére figyelemmel - elsődlegesen azon Szerződő Fél
bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amelynek államterületén a közös járőrszolgálatot
teljesítik.
(4)	A végrehajtásban érintett bűnüldöző szervek a közös határmenti járőrszolgálat
teljesítéséről külön megállapodhatnak.
14
20.	cikk
Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken
(1)	A Szerződő Felek a bűnüldöző szervek közötti információcsere és együttműködés
megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.
(2)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek
tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek
a jelen Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a
jelen Megállapodás szerinti együttműködés összehangolását.
(3)	Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi
szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban
való közreműködésre is.
(4)	A közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában a bűnüldöző szervek tagjain kívül
más illetékes szervek tagjai is részt vehetnek.
(5)	A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő
tagjai a jelen cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározottakon túl nem jogosultak
intézkedésre, és nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(6)	A Szerződő Felek a közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét,
feltételeit, az illetékes szerveket, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait
külön nemzetközi szerződésben szabályozzák.
(7)	A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati
hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is részt vehet.
21.	cikk
Összekötő tisztviselő küldése
(1)	A bűnüldöző szervek a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervének
hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a másik Szerződő
Fél bűnüldöző szerveihez.
(2)	Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen
Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos
segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;
b)	a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;
c)	az államhatárok védelmével és a visszafogadási szerződések végrehajtásával
kapcsolatos együttműködésben;
d)	a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai
ellátásához szükséges információk átadásával.
(3)	Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be,
bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
15
(4)	Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve
utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél bűnüldöző szervével kötött megállapodásban foglaltak
szerint látja el.
(5)	A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik
Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Megállapodás
végrehajtása érdekében - eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.
(6)	Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes
miniszterei megállapodnak.
22.	cikk
Együttműködés a képzés, továbbképzés valamint a bűnmegelőzés területén
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek a képzés, továbbképzés területén folytatandó
együttműködése az alábbiakra terjed ki:
a)	oktatási tervek és tananyagok cseréje;
b)	közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok
megrendezése;
c)	a másik Szerződő Fél képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok
és különleges bevetési akciók bemutatása;
d)	a másik Szerződő Fél képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.
(2)	A jelen Megállapodás végrehajtása során a bűnmegelőzési nemzeti kapcsolattartó
központok (Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti kontaktpontja) együttműködnek a
nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén,
valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás
megszervezésében.
(3)	A Szerződő Felek képviselői, az oktatási képző intézmények vezetői szükség szerint
munkatalálkozókat tartanak intézkedéseik összehangolása és végrehajtásuk elősegítése
érdekében.
IV.	FEJEZET
JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL ÁLLAMÁNAK TERÜLETÉN
TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN
23.	cikk
A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai
(1)	Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző
szerveinek tagjai a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a
másik Szerződő Fél államának területére beléphetnek érvényes, fényképpel ellátott szolgálati
igazolvánnyal, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig
tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
(2)	A jelen Megállapodás 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély
nélkül, fedőokirattal léphet a másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges
fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Megállapodás 15.
16
cikke (6) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat. A fedőiratok mintapéldányait a
Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik egymásnak.
24.	cikk
Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök és
a szolgálati fegyverek használatának szabályai
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső bűnüldöző szerv
tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén jogosult:
a)	egyenruhát viselni;
b)	az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt
elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a másik Szerződő Fél területileg
illetékes bűnüldöző szervének átadni.
(2)	A megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának
területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá a be- és kiutazás
során magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést, és viselheti szolgálati fegyverét. A
szolgálati fegyvert azonban csak jogos védelmi helyzetben használhatja.
(3)	A jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése során a megkeresett bűnüldöző
szerv államának területén, ezen állam belső jogszabályaival és az arányosság
követelményével összhangban, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a következő
kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló
eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.
(4)	A Szerződő Felek biztosítják, hogy a területükön eljáró, a másik Szerződő Fél
bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.
25.	cikk
Szolgálati viszonyok és a bűnüldöző szervek tagjainak védelme
(1)	A megkereső bűnüldöző szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb
munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
(2)	A megkeresett Szerződő Fél államának területén szolgálatot teljesítő, a másik
Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának a jelen Megállapodásban foglalt feladatai
végrehajtása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját bűnüldöző szerve
tagjának.
26.	cikk
Büntetőjogi felelősség
A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél
államának területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett
bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző
szerveinek tagjaival, amely államának területén tevékenységüket végzik.
17
27.	cikk
Kártérítési felelősség
(1)	Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Megállapodás
rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél államának területén teljesíti feladatát, az
általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél
államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.
(2)	Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár
bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző
szervének tagja okozta volna.
(3)	Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél államának
területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő
Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más
személyeknek kifizetett kártérítés összegét.
(4)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló
jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a
Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket
a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozták.
V.	FEJEZET
ADATVÉDELEM
28.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Megállapodás végrehajtása során a Szerződő Felek illetékes szervei a következő
személyes és különleges adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait:
családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem,
születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
b)	az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy
más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság
megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c)	a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS
profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d)	a jelen Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő
személyes és különleges adatokat;
e)	valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő szervek a jelen
Megállapodás alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.
18
29.	cikk
Az adatkezelés szabályai
A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek
bűnüldöző szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes
adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben,
valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján
kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő
áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében
foglaltak figyelembe vételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint
járnak el:
a)	a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és
jogalapját;
b)	az adatokat átvevő bűnüldöző szerv (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen
Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó bűnüldöző szerv (a
továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes
adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes
adatok felhasználásáról;
c)	az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása
szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső
jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d)	az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és
megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályainak megfelelően. Ha az átadó
Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél köteles azt
betartani;
e)	a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 1. cikke szerinti, arra
felhatalmazott bűnüldöző szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó
Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a fenti c) pontban szereplő
feltételek vizsgálata alapján;
f)	a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek
nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az
adatszolgáltatás célját, jogalapját, tartalmát, a továbbított adatok fajtáját, az adatot
továbbító egyedi azonosítóját, az adatátadással érintett személy nevét, az átadó és
átvevő szervet, az átadás időpontját és az adatok törlésének határidejét;
g)	az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani;
h)	a nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatok
átadására vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban
meghatározott ideig őrizendők meg;
i)	a nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának
ellenőrzésére használhatók fel.
30.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett
személyt a nyilvántartásában szereplő személyes és különleges adatairól és felhasználásuk
céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó utasítása szerint kell eljárnia.
19
31.	cikk
Adatkezelés a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás során
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél államának
területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon
Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat
megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek
során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által meghatározott adatkezelésre
vonatkozó előírásokat.
(2)	A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén
teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi
feldolgozású személyes adataihoz.
32.	cikk
Minősített adatok átadása
A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a
minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az
együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat - a jelen
Megállapodás 3. cikke (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra figyelemmel -
közvetlenül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki.
33.	cikk
Minősített adatok védelme
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett
minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a)	a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat
ezen adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint
amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a
saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a
melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;
b)	a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat
érvényességi idejét;
c)	a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot
átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok
jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A
minősített adatot átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a minősítési
jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő
kezelést;
d)	az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból
azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni,
akik a belső jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;
e)	az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli
szerveknek csak a minősített adatot átadó Fél előzetes, írásban adott hozzájárulása
alapján lehet továbbadni;
f)	az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot
átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a
minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok
20
megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények
mérséklésére, és a vonatkozó jogszabályok jövőbeni megsértésének megelőzése
érdekében hozott intézkedésekre;
g)	a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére
történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint
illetékes hatóságának előzetes írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;
h)	a jelen Megállapodás 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport
munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél bűnüldöző
szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített
adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott
együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-
csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő
szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34.	cikk
Vegyes Bizottság
(1)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére
és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről
diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2)	A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a
Horvát Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3)	A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések
megoldására és az együttműködés megkönnyítésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati
szerveinek javaslatokat tehet.
35.	cikk
A költségviselés szabályai
A jelen Megállapodás végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó
szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés
hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása során
felmerülő költségeket.
36.	cikk
Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú
nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem
befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Magyar Köztársaság európai uniós
tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen,
sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik,
módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Magyar Köztársaságnak különösen a
Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai
21
Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és
másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
37.	cikk
A viták rendezése
(1)	A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban esetleg
felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 34. cikke alapján felállított Vegyes
Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.
(2)	Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát
diplomáciai úton rendezik.
38.	cikk
Az Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések
(1)	A Megállapodás - a 12. 13. és 19. cikkek kivételével - azon későbbi jegyzék
kézhezvételének napjától számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő
Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez
szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
(2)	A jelen Megállapodás 12. és 13. cikke a Horvát Köztársaság teljes jogú schengeni
taggá válásáról szóló, az Európai Unió Tanácsának határozatában meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	A jelen Megállapodás 19. cikke a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásának napján lép hatályba.
(4)	A jelen Megállapodás 1. cikk (1) bekezdése szerinti szervekről, valamint a jelen
Megállapodás 12. cikkében, 14. cikkében, 16. cikkében, 17. cikkében és 33. cikkében
foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás
hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A
jelen Megállapodás 19. cikkében foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő
Felek a 19. cikk hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton
tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják
egymást a bűnüldöző szerveik elnevezésében, azok hatáskörében és a határterületben
bekövetkezett változásokról.
(5)	A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya
és a Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a
szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Zágrábban, 1992.
december 9-én aláírt Megállapodás hatályát veszti.
(6)	A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél
diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék
kézhezvételét követő 6. (hatodik) hónapot követő napon hatályát veszti.
(7)	Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben
átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását,
biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a
22
Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen
Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló
értesítésben megjelölt időponttól lép hatályba.
(8)	A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán,
az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél
gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a
horvát Szerződő Felet.
Készült Hévízen, 2008. október 3. napján, két eredeti példányban, magyar, horvát és angol
nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Az Megállapodás értelmezésével kapcsolatos
vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)
23
MELLÉKLET
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló
Megállapodáshoz
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya
között a határokat átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló
Megállapodás 33. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a Magyar Köztársaság és a
Horvát Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi
minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:
a Magyar Köztársaságban	a Horvát Köztársaságban	angol nyelvű megfelelője
„Szigorúan titkos!”	Vrlo tajno	TOP SECRET
„Titkos!”	Tajno	SECRET
„Bizalmas!”	Povjerljivo	CONFIDENTIAL
„Korlátozott terjesztésű!”	Ograniceno	RESTRICTED
4. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás 12. és 13. cikkei a Megállapodás 38. cikk (2) bekezdésében
meghatározott időpontban lépnek hatályba.
(4)	A Megállapodás 19. cikke a Megállapodás 38. cikk (3) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(5)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját,
valamint a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott időpontokat a külügyminiszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi
határozatában állapítja meg.
(6)	A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a
Horvát Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a
szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetéséről szóló 135/1994. (X. 26.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(7)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
24
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Unióban az Amszterdami Szerződés hatályba lépése óta hangsúlyossá vált a
tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködés, amelyet a szervezett bűnözés
átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési
formák megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági
igénye indokol. Ebből következően, a Magyar Köztársaság is prioritásként kezeli a fenti
tárgyú nemzetközi szerződések létrehozását a szomszédos államokkal: 2004-ben az Osztrák
Köztársasággal, 2006-ban pedig a Szlovák Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal került
aláírásra kétoldalú megállapodás. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Horvát
Köztársasággal, mint az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató, hazánkkal
határos állammal történő szerződéskötés.
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a határokat
átlépő bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló Megállapodás (a továbbiakban:
magyar-horvát Megállapodás) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
2002. évi LIV. törvényben szabályozott együttműködési formákról (pl. információcsere,
ellenőrzött szállítás, közös bűnfelderítő-csoport létrehozása, fedett nyomozó alkalmazása stb.)
rendelkezik. A magyar-horvát Megállapodás alapján a két állam bűnüldöző szervei közötti
együttműködés fokozatosan teljesedne ki: a közös határmenti járőrszolgálatra vonatkozó
szabályok Horvátország EU tagságától, a határon átnyúló megfigyelésről és a határon átnyúló
üldözésről szóló rendelkezések pedig Horvátország schengeni tagságától kezdve kerülnének
alkalmazásra.
A magyar-horvát Megállapodás rögzíti az együttműködési formákra vonatkozó konkrét
szabályokat, az együttműködő szerveket, a megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az
együttműködési cselekmények és az abban résztvevő, együttműködő bűnüldöző szervek
irányításának szabályait, valamint az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi
szerződés alapján a bűnüldöző szervek közötti együttműködésre a büntetőeljárás keretein
kívül, a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély
alapján az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.
A Megállapodás aláírására Hévízen, 2008. október 3. napján került sor.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A magyar-horvát Megállapodás, tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény 4-5. §-ai alapján - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Megállapodás kötelező hatályának
elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
25
A 2. §-hoz
A magyar-horvát Megállapodást, szövegének végleges megállapítását követően - a 2005. évi
L. törvény 9. §-a értelmében - törvényben kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
A magyar-horvát Megállapodás a két állam bűnüldöző szervei közötti együttműködés
elmélyítése érdekében jött létre.
A magyar-horvát Megállapodás I. Fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza: fogalom-
meghatározást (1. cikk) és az együttműködés tárgyát (2. cikk). Fontos kiemelni, hogy a
magyar-horvát Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek
igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre (2. cikk (5) bekezdés).
A bűnüldöző szervek közötti együttműködés alapja a megkeresés, amelynek feltételeit és
szükséges tartalmi elemeit a II. Fejezet szabályozza (3-5. cikkek).
A magyar-horvát Megállapodás III. Fejezete alapján a bűnüldöző szervek közötti
együttműködés az alábbi formákban valósulhat meg:
a)	információcsere (6. 7. és 9. cikkek),
b)	intézkedések sürgős esetekben (8. cikk),
c)	a közrend és a bűnügyi helyzet közös elemzése (10. cikk),
d)	személyek és tárgyak körözése (11. cikk),
e)	határon átnyúló megfigyelés (12. cikk),
f)	határon átnyúló üldözés (13. cikk),
g)	ellenőrzött szállítás (14. cikk),
h)	fedett nyomozó alkalmazása (15. cikk),
i)	együttműködés a Tanúvédelmi Programban (16. cikk),
j)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (17. cikk),
k) titkos információgyűjtés (18. cikk),
l)	közös határmenti járőrszolgálat (19. cikk),
m) együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken (20. cikk),
n) összekötő tisztviselők küldése (21. cikk),
o)	együttműködés a képzés, továbbképzés, valamint a bűnmegelőzés területén (22. cikk).
A III. Fejezet tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat: a
megkeresések kérésének, megtagadásának és teljesítésének eseteit; a megkeresések sajátos
tartalmi elemeit; valamint az együttműködési cselekményeket.
A IV. Fejezet rendelkezik a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjait a másik Szerződő
Fél államának területén történő eljárás során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről.
Ennek keretében meghatározza a másik Szerződő Fél területén feladatot végző tisztviselők
beutazásának, kiutazásának és tartózkodásának szabályait, az egyenruha viselésének, a
kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető elfogásának
szabályait, továbbá a szolgálati viszonyokra, a büntetőjogi és a kártérítési felelősségre
vonatkozó szabályokat (23-27. cikk).
26
A magyar-horvát Megállapodás V. Fejezete részletes adatvédelmi szabályokat tartalmaz,
meghatározza a személyes adatok kezelésének és a minősített adatok átadásának feltételeit.
A magyar-horvát Megállapodás a VI. Fejezetben, a záró rendelkezések között rendelkezik a
Vegyes Bizottság felállításáról, a költségviselés szabályairól, a viták rendezéséről és a
Megállapodás hatálybalépéseinek feltételeiről.
A 4. §-hoz
A magyar-horvát Megállapodás a 38. cikke értelmében - a 12. 13. és 19. cikkek kivételével -
azon későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított harmincadik napon lép hatályba,
amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek. A magyar-
horvát Megállapodásnak a határon átnyúló megfigyelésre (12. cikk), valamint a határon
átnyúló üldözésre vonatkozó szabályai (13. cikk) a Horvát Köztársaság teljes jogú schengeni
taggá válásáról szóló, az Európai Unió Tanácsának határozatában meghatározott időpontban
lépnek hatályba. A magyar-horvát Megállapodás 19. cikke, amely a közös határmenti
járőrszolgálatról szól, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának
napján lép hatályba.
A fentiek naptári napját - a 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak
ismertté válását követően a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
A törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
27