﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9874. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott
együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. május
2009. évi
törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott
együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és
Románia Kormánya között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében
folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS ROMÁNIA KORMÁNYA KÖZÖTT
A HATÁROKAT ÁTLÉPŐ BŰNÖZÉS MEGELŐZÉSE ÉS LEKÜZDÉSE
ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)
figyelemmel a két ország közötti baráti kapcsolatokra,
abban a meggyőződésükben, hogy a bűncselekmények megelőzésében és az azok
elleni küzdelemben alapvető jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek,
attól a szándéktól vezérelve, hogy a közbiztonság érdekében megszilárdítsák és
elmélyítsék a bűnüldöző szervek közötti együttműködést és fejlesszék a határon átívelő
kapcsolatokat,
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a
nemzetközi szervezett bűnözés ellen,
értékelve eddigi együttműködésük eredményeit,
figyelembe véve államaik nemzetközi kötelezettségeit és nemzeti jogszabályait,
1
figyelembe véve a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985.
június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én kelt
Egyezmény előírásait,
szem előtt tartva az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a
személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezmény
és az Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő
áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyv
rendelkezéseit,
figyelembe véve az Európai Unió Tanácsa 2006. december 18-án kelt, 2006/960/IB
számú, az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és
bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló kerethatározatának
rendelkezéseit,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
Fogalmak meghatározása
A jelen Megállapodásban használt fogalmak jelentése a következő:
1.	bűnüldöző szervek: a Szerződő Felek államának belső jogszabályai szerint
bűnmegelőzési, bűnfelderítési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított szervek;
2.	központi kapcsolattartó szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központ;
b)	a román Szerződő Fél részéről: a nemzetközi rendőri együttműködés terén a Belügyi
és Közigazgatási Reform Minisztérium Nemzetközi Rendőri Együttműködési
Központja;
3.	fedett nyomozó: a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján feljogosított
és eljáró, a bűnüldöző szervek hivatásos állományának a kilétét és hova tartozását leplező
tagja;
4.	ellenőrzött szállítás: a bűnüldöző szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek
során a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett
lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló dolognak, vagy a megfigyelés alatt álló személy által
birtokolt dolognak a Szerződő Felek államainak területére történő behozatalát, egy másik
állam területére irányuló kivitelét, a Szerződő Felek államainak területén történő átszállítását
annak érdekében, hogy a bűncselekmények felderítése, illetve a bűncselekmények
elkövetésében résztvevő személyek azonosítása a lehető legszélesebb körben
megvalósulhasson;
2
5.	minősített adat: minden olyan adat, amely, függetlenül formájától, megjelenésétől és
keletkezésének módjától, az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet
a Szerződő Felek bármelyikének szervei nemzeti jogszabályaikkal összhangban minősítettek;
6.	igazságügyi hatóságok: a Szerződő Felek államainak bíróságai és ügyészi szervei;
7.	határmenti megyék:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
-	Hajdú-Bihar megye,
-	Békés megye,
-	Csongrád megye,
b)	a román Szerződő Fél részéről:
-	Satu Mare megye,
-	Bihor megye,
-	Arad megye,
-	Timis megye.
2.	cikk
Az együttműködés tárgya
(1)	A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a
mindkét Szerződő Fél államának belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és
felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén. A Szerződő Felek közötti
együttműködésre államaik belső jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel
összhangban, a jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.
(2)	A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a
közrend védelme érdekében.
(3)	Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől
teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti állama szuverenitását,
közbiztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(4)	Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely a Szerződő
Felek államainak belső jogszabályai alapján katonai vagy politikai bűncselekményekre
vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak
elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt
célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni
kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(5)	A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki az 1. cikk 6.
pontjában meghatározott hatóságok hatáskörébe tartozó, európai uniós jogi aktusokban,
valamint nemzetközi szerződésekben szabályozott jogsegélyre.
3
II.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek
bűnüldöző szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.
(2)	A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül,
írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is)
küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli
megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(3)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő
Felek államainak belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye,
jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a
teljesítésének megkezdésére csak ezek beszerzését követően kerülhet sor.
(4)	Ha a megkeresett bűnüldöző szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a
megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel rendelkező
vagy illetékes szervhez. A megkeresett bűnüldöző szerv tájékoztatja a megkereső bűnüldöző
szervet a megkeresés továbbításáról; az illetékes bűnüldöző szerv teljesíti a megkeresést, és a
választ közvetlenül a megkereső bűnüldöző szervhez küldi.
(5)	Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben
lehetséges, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv erről
haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.
(6)	Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó
indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső bűnüldöző szerv
eljárásának sikerességét, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv
haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet a megkeresés teljesítéséhez
szükséges határidőről.
(7)	A megkereső bűnüldöző szerv az (5)-(6) bekezdésben foglalt értesítést követően
nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett bűnüldöző szerv és a megkeresés
teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt követelmények szerint járnak
el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső
jogával.
4.	cikk
A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az
alábbiakat tartalmazza:
4
a)	a megkereső és a megkeresett bűnüldöző szerv megnevezését;
b)	a megkeresés tárgyát, célját;
c)	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d)	a megkeresés sürgősségi jellegét;
e)	ahol szükséges, a megkeresés minősítési szintjét;
f)	ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
g)	a megkeresés teljesítése során a megkereső bűnüldöző szerv tagjának részvételére
irányuló kérelmet;
h)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító
adatait, amennyiben azok ismertek;
i)	a megkereső bűnüldöző szervnél az ügy előadójának nevét és elérhetőségét;
j) a megkeresés teljesítése során átadott információ felhasználásának módját.
(2)	A bűnüldöző szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során a magyar, a román vagy
az angol nyelvet használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv
használatában is megállapodhatnak.
5.	cikk
Egyes adatokra vonatkozó megkeresések teljesítése
(1)	Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik, államuk belső
jogszabályai szerint, azokat a megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak,
amelyeket a megkeresett bűnüldöző szerv az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési
szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak
minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével a
legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.
(2)	A megkereső bűnüldöző szerv az így átvett adatokat az (1) bekezdésben meghatározott
büntetéssel fenyegetett bűncselekmények felderítéséhez használhatják fel.
(3)	A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt az alábbiakat kell érteni:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak,
pénztártitoknak, valamint üzleti titoknak minősülő adatot;
b)	a román Szerződő Fél részéről: olyan gazdasági jellegű adatot és információt, amely
nem képez államtitkot, de a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.
III.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
6.	cikk
Információcsere
A bűnüldöző szervek az együttműködés során, megkeresés alapján, különösen az
alábbi információkat adják át:
a)	a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a
cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző
szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és
csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre
vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a sértettre,
5
vagy a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre
vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a
bűnmegelőzéshez, a bűnfelderítéshez, illetve a bűnüldözéshez szükséges;
b)	a bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket,
a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról,
azok továbbfejlesztése céljából;
d)	ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt
elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény
elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény
elkövetése útján jöttek létre;
e)	a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi
szabályozást;
f)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy
annak felhasználására vonatkozó adatokat.
7.	cikk
Közvetlen információcsere
(1)	A bűnüldöző szervek között a bűnüldözés hatékonysága érdekében a megkeresések
továbbítása és teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha
a)	az információt a határmenti megyében illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek
kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határmenti megyéhez
kapcsolódik, vagy
b)	a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan
késedelemmel járna, amely a bűnfelderítés érdekeit, vagy a megkeresés eredményes
teljesítését veszélyeztetné.
(2)	Az információ különösen akkor tekinthető a határmenti megyéhez kapcsolódónak, ha
az adat
a)	a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási
helye a határmenti megyében van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a
megkeresés időszakában ott tartózkodik;
b)	az érintett személynek a határmenti megyében kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c)	olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határmenti megyében
található;
d)	a jogi személynek a határmenti megyében lévő székhelyére, illetve tevékenységére
vonatkozik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbi területekre terjed
ki:
a)	a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető nyilvántartásokban szereplő adatok
szolgáltatása;
b)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;
c)	vezetői engedélyek, meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak
vizsgálata;
d)	gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;
e)	a közúti járművek tulajdonosa, üzembentartója, vezetője személyazonosságának
megállapítása és felkutatása;
6
f)	lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és
korlátozásainak vizsgálata;
g)	tárgyak, minták utáni tudakozódás;
h)	különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
8.	cikk
Intézkedések sürgős esetekben
(1)	A bűnüldöző szervek - államuk belső jogszabályai szerint - megkeresésre,
haladéktalanul, a bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államuk területén igazoltatást,
nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és
előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak,
ha sürgős intézkedés-szükséges.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső
bűnüldöző szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.
9.	cikk
Az információ átadása megkeresés nélkül
A bűnüldöző szervek egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak egymásnak
információkat, ha azok a közrendet fenyegető közvetlen veszély elhárításához szükségesek,
vagy ha a megkeresés küldésével járó késedelem a bűnüldözés érdekeit veszélyeztetné.
10.	cikk
A bűnügyi helyzet elemzése
A bűnüldöző szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend
helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen értékelik a bűnügyi
helyzetet, a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, és megállapítják a szükséges teendőket. A
bűnüldöző szervek a jelen cikkben meghatározott ismeretek, elemzések átadásának és a közös
értékelésnek a részletes szabályairól külön megállapodhatnak.
11.	cikk
Kölcsönös segítségnyújtás személyek és tárgyak körözésében
A bűnüldöző szervek megkeresésre, államuk belső jogszabályainak megfelelően
segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása,
illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.
12.	cikk
A határon átnyúló megfigyelés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő
tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő vagy a Szerződő
Felek államának belső jogszabályai alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban
álló, vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Fél államának területén
is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve előzetes
7
megkeresés alapján az illetékes szerv hozzájárulásáról tájékoztatta. A hozzájárulás feltételhez
köthető.
(2)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő
személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy
felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.
(3)	A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a megfigyelés további folytatását
haladéktalanul át kell adni a megkeresett bűnüldöző szervnek. A bűnüldöző szervek
megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a határon átnyúló
megfigyeléshez.
(4)	A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek államának
egész területére érvényes. A határon átnyúló megfigyelés során a Szerződő Felek államának
közös határát a határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.
(5)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon
átnyúló megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is
folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a másik Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg
kell küldeni a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben
ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni,
ha a másik Szerződő Fél bűnüldöző szerv azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést követő öt
órán belül a megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.
(7)	A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjára a jelen cikk
rendelkezései és azon Szerződő Fél államának belső joga vonatkozik, amelynek
területén eljár; továbbá köteles a megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv
utasításai szerint eljárni;
b)	az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a bűnüldöző szerv határon átnyúló
megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyelés
engedélyezését igazoló okirattal;
c)	bűnüldöző szerv tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;
d)	a bűnüldöző szerv tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott
helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi-, és
üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
e)	amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is
szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett bűnüldöző
szerv államának jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai
megfigyelő eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;
f)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának
közlekedési szabályai alkalmazandók.
8
13.	cikk
Határon átlépő üldözés
(1)	A megkereső bűnüldöző szerv a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén
előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átlépő üldözését (a
továbbiakban: üldözés), aki a megkereső bűnüldöző szerv államának területén az európai
elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekményt követett el vagy kísérelt
meg és
a)	eközben tetten érték, vagy
b)	őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől
megszökött és a megkeresett bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elkövető
elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan
veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett bűnüldöző szerv az
üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az
államhatár átlépésekor - a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul
értesíteni kell.
(3)	A jelen cikkben meghatározott illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés helyétől
függően:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Békés megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság;
b)	a román Szerződő Fél részéről:
-	Satu Mare megyei Rendőrfelügyelőség,
-	Satu Mare megyei Határrendőrfelügyelőség,
-	Bihor megyei Rendőrfelügyelőség,
-	Bihor megyei Határrendőrfelügyelőség,
-	Arad megyei Rendőrfelügyelőség,
-	Arad megyei Határrendőrfelügyelőség,
-	Timis megyei Rendőrfelügyelőség,
-	Timis megyei Határrendőrfelügyelőség,
-	Oradeai Határrendőr-igazgatóság,
-	Timisoarai Határrendőr-igazgatóság.
(4)	Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt
kéri.
(5)	Ha azt a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja kéri, a megkeresett
bűnüldöző szerv az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében vagy
őrizetbe vétele céljából elfoghatja.
(6)	Ha a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezt a
bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső bűnüldöző szerv üldözést
végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a másik
Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.
9
(7)	Az üldözés a Szerződő Felek államának teljes területén, időbeli korlátozás nélkül az
alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv üldözést végző tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon
Szerződő Fél államának joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést
végzi;
b)	az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;
c)	a bűnüldöző szerv üldözést végző tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság
számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság
számára nyitva álló munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején
belül beléphet;
d)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos
minőségét;
e)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának
közlekedési szabályai alkalmazandók;
f)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön
elhelyezett, annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén
egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;
g)	az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig
lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;
h)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően
haladéktalanul köteles az üldözés eredményéről a másik Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek
során a megkeresett bűnüldöző szerv kérésére, köteles személyesen jelen lenni az
üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is
alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.
(8)	Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve
hallgatja ki, amely államának területén az érintett személyt elfogták. Az elfogott személy
személyes szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél államának joga szerint
korlátozható.
14.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A Szerződő Felek megkeresés alapján, államuk belső jogszabályai és a jelen cikkben
meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és az időtartamára, a szállítás módjára, a
szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d)	a kísérésben a megkereső bűnüldöző szerv részéről résztvevők számát, a fedett
nyomozó részvételét;
e)	az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h)	váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
10
(3)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött
szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Felek bűnüldöző szervei közvetlenül is
megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a
Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást
alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.
(4)	A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük
mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett bűnüldöző szerv az ellenőrzött szállítás
végrehajtását leállíthatja vagy módosíthatja, ha az veszélyezteti az ellenőrzött szállításban
résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.
(5)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett bűnüldöző szervek irányítják; az irányítást
végző személyéről a megkereső bűnüldöző szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást
úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt
követően a megkereső bűnüldöző szervek a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat
azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső bűnüldöző szervek a jelen cikkben
meghatározottak, a megkeresett bűnüldöző szerv államának jogszabályai és a megkeresett
bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint kötelesek eljárni.
(6)	A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a bűnüldöző szervek
biztosítják egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás
végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső
bűnüldöző szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett bűnüldöző szervet.
15.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	A Szerződő Felek megkeresésre, államuk belső jogszabályai alapján lehetővé teszik a
másik Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazását,
amennyiben ez a Szerződő Felek államainak területén elkövetett vagy előkészületben lévő,
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges,
feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem
lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.
(2)	A megkereső bűnüldöző szerv kérésére a megkeresett bűnüldöző szerv államának
területén a megkeresett bűnüldöző szerv fedett nyomozója is alkalmazható.
(3)	A fedett nyomozó alkalmazásához adott engedély mindenkor a Szerződő Felek
államainak egész területére érvényes.
(4)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b)	a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e)	a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó jogszabályok vonatkozó
rendelkezéseit;
f)	a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó
jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
11
(5)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott
ideig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama
legfeljebb egy évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a
Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a bűnüldöző
szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően
kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (4) és (11)
bekezdésében foglaltakat. Az eseti megállapodásban szereplő szabályoktól a bűnüldöző
szervek kizárólag indokolt esetben térhetnek el.
(6)	A fedett nyomozó irányítását a megkereső bűnüldöző szerv végzi, amennyiben a fedett
nyomozó a megkereső bűnüldöző szerv megbízásából végzi munkáját a másik Szerződő Fél
államának területén. A Szerződő Felek bűnüldöző szervei abban is megállapodhatnak, hogy a
megkeresett bűnüldöző szerv által rendelkezésre bocsátott fedett nyomozó a megkereső
bűnüldöző szerv megbízásából és irányítása szerint jár el.
(7)	A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását
haladéktalanul fel kell függeszteni.
(8)	Az (6) bekezdés második mondatában meghatározott esetben a fedett nyomozó
alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a bűnfelderítés során megszerzett információk
felhasználását a megkeresett bűnüldöző szerv határozza meg. Erről a megkereső bűnüldöző
szervet tájékoztatni kell.
(9)	A megkeresett bűnüldöző szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi,
szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett bűnüldöző szerv minden
szükséges intézkedést megtesz a megkereső bűnüldöző szerv fedett nyomozója biztonsága
érdekében.
(10)	A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a
megkeresett bűnüldöző szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(11)	A fedett nyomozó tevékenységére a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső
jogszabályai az irányadóak, feltéve, hogy az nem ellentétes a másik bűnüldöző szerv
államának belső jogszabályaival.
16.	cikk
Együttműködés a Védelmi Programban
(1)	A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során
védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a
továbbiakban: védett személyek) a másik Szerződő Fél államának területére történő
átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek
államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a
megkeresett illetékes szerv államának a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályaiban
meghatározott védelmi formáiban részesíthető.
(2)	A (1) bekezdésben szereplő megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b)	a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
12
c)	a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;
d)	a védett személynek a megkeresett illetékes szerv államának területére történő
elhelyezésének okát;
e)	a védelem javasolt formáját, mértékét;
f)	a megkeresett illetékes szerv államának területén való elhelyezés szükséges
időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét;
g)	a védett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, melynek mellékletét
képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.
(3)	A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei közvetlenül
megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról.
(4)	A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával,
társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső illetékes szerv fedezi. A
megkeresett illetékes szervet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat
munkatársai munkabérének költségei.
(5)	Ha a védelem már nem biztosítható, arról a megkereső illetékes szervet haladéktalanul
tájékoztatni kell.
(6)	Ha a védett személy megsérti a megkeresett illetékes szerv államának jogszabályait,
vagy nem tartja be a számára megállapított, a védelmi programban meghatározott magatartási
szabályokat, erről a megkereső illetékes szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
(7)	A védett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett illetékes szervnek a
védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető
cselekménye esetén a megkeresett illetékes szerv haladéktalanul kezdeményezi a védett
személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső illetékes szerv köteles teljesíteni.
17.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti
megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre, különösen, ha az Európai Unió
több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult, vagy
ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának összehangolására van szükség.
(2)	A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott
megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának
feltételeit;
c)	összetételét és vezetőjének meghatározását;
d)	a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;
e)	a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának büntetőjogi, valamint a működési
körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást;
f)	a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.
(3)	Ha a megkereső bűnüldöző szerv bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös
bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett bűnüldöző
13
szerv államának belső joga szerinti engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély
beszerzését követően kerülhet sor.
(4)	A megkeresett bűnüldöző szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-
csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(5)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett bűnüldöző szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem
jogosult.
(6)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel
adhatja át a megkeresett bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak,
mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek adhatná át.
(7)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő
célokra használhatók fel:
a)	azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	az adatot átadó bűnüldöző szerv előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény
felderítésére;
c)	a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése
céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.
(8)	A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja
működése során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.
(9)	A bűnüldöző szervek vállalják, hogy a (8) bekezdésben megjelölt együttműködő
személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint
amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szervekkel együttműködő személyek,
illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.
18.	cikk
Titkos információgyűjtés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk
belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről
kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének
(1)	bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	az eszköz vagy módszer megnevezését;
b)	a titkos információgyűjtés időtartamát;
c)	a rögzítendő és átadandó adatok körét;
d)	az adatok átadásának módját;
e)	a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez
nyújtandó segítség módját,
f)	annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső bűnüldöző szerv
államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen
engedélyezték.
14
(3) A megkeresett bűnüldöző szerv a megkeresés teljesítését belső jogszabályai alapján,
szükség esetén igazságügyi hatósága engedélyének beszerzését követően kezdi meg.
19.	cikk
Közös határmenti járőrszolgálat
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a közrend védelme, a bűncselekmények elleni
fellépés céljából a közös államhatártól számított tíz (10) kilométeres távolságig közös
járőrszolgálatot teljesíthetnek. Ehhez a területhez tartozónak kell tekinteni a tíz kilométeren
belül található települést annak közigazgatási határáig abban az esetben is, ha az meghaladja
ezt a távolságot.
(2)	A közös járőrszolgálat - a jelen Megállapodás 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében
meghatározottakkal összhangban - kiterjed továbbá a közös államhatár felügyeletére is.
(3)	A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is
jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket - amennyiben ki akarják
magukat vonni az ellenőrzés alól - feltartóztatni, azon Szerződő Fél államának belső
jogszabályai alapján, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.
(4)	Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására - a jelen
Megállapodás 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - elsődlegesen
azon Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amely államának területén a közös
járőrszolgálatot teljesítik.
20.	cikk
Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a két állam közös államhatárának közelében, az
információcsere és az együttműködés megkönnyítése érdekében használják a már működő
közös kapcsolattartási szolgálati helyet, valamint, a Szerződő Felek új közös kapcsolattartási
szolgálati helyeket létesíthetnek.
(2)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek
tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek
a jelen Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják
az együttműködés összehangolását.
(3)	Az együttműködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának
előkészítésére, és az abban való közreműködésre is, azon nemzetközi szerződések alapján,
amelyeknek a Szerződő Felek vagy államaik részesei.
(4)	A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő
tagjai a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre, és nemzeti
hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(5)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az
együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi szerződés tartalmazza.
15
(6)	A Szerződő Felek nemzetközi szerződéssel megállapodhatnak abban, hogy a közös
kapcsolattartási szolgálati hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is
részt vehet.
21.	cikk
Összekötő tisztviselő
(1)	Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott
bűnüldöző szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet
annak bűnüldöző szerveihez.
(2)	Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen
Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos
segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;
b)	a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;
c)	a határok védelmével és a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos
együttműködésben;
d)	a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai
ellátásához szükséges információk átadásával.
(3)	Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be,
bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4)	Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve
utasításai és az őt fogadó bűnüldöző szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el.
Az összekötő tisztviselő tevékenységéről rendszeres időközönként tájékoztatja az őt fogadó
Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.
(5)	A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik
Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Megállapodás
végrehajtása érdekében - képviseli a másik Szerződő Fél érdekeit is ezen harmadik államban.
(6)	Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes
miniszterei állapodnak meg.
IV.	FEJEZET
A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL ÁLLAMÁNAK TERÜLETÉN ELJÁRÓ TISZTVISELŐK
JOGVISZONYA
22.	cikk
A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai
(1)	Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző
szerveinek tagjai a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a
másik Szerződő Fél államának területére beléphetnek érvényes, fényképpel ellátott szolgálati
igazolvánnyal, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig
tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
16
(2)	A jelen Megállapodás 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély
nélkül, fedőokirattal léphet be a megkeresett bűnüldöző szerv államának területére, és ott a
szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen
Megállapodás 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat és kiutazhat.
23.	cikk
Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának
és az elkövető elfogásának szabályai
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső bűnüldöző szerv
tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén jogosult:
a)	egyenruhát viselni;
b)	az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt
elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a másik Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szervének átadni.
(2)	A megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának
területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá a szolgálati helyére
történő oda- és visszautazás során magával viheti a szolgálati felszerelését, és viselheti
szolgálati fegyverét. A szolgálati fegyvert azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve
végszükségben használhatja.
(3)	A megkereső bűnüldöző szerv tagja a jelen Megállapodásból származó feladatai során
a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén, ezen állam belső jogszabályainak és az
arányosság követelményének megfelelően a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati
kutya.
(4)	A bűnüldöző szervek biztosítják, hogy az államuk területén eljáró, a másik Szerződő
Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.
24.	cikk
Szolgálati viszonyok
A megkereső bűnüldöző szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb
munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
25.	cikk
Büntetőjogi felelősségi szabályok
A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél
államának területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett
bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző
szerveinek tagjaival, amelynek államának területén tevékenységüket végzik.
17
26.	cikk
Kártérítési felelősség
(1)	Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Megállapodás
rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél államának területén teljesíti feladatát, az
általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél
államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.
(2)	Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár
bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző
szervének tagja okozta volna.
(3)	Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél államának
területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő
Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más
személyeknek kifizetett kártérítés összegét.
(4)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló
jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a
Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket
a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozták.
V.	FEJEZET
SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
27.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a
következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait:
családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny, ragadványnév), nem,
születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
b)	az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy
más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság
megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c)	a bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS
profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d)	a jelen Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkban
szereplő személyes adatokat.
28.	cikk
A személyes adatok kezelésének szabályai
A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek
bűnüldöző szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes
adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben
18
és az Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő
áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében
foglaltak figyelembe vételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint
járnak el:
a)	a Szerződő Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai
intézkedést a személyes adatok hatékony védelmének biztosítása, a megváltoztatás, a
véletlenszerű vagy jogellenes megsemmisítés, az elvesztés, a jogosulatlan hozzáférés,
az előzetes hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal, valamint a jogellenes
adatkezelés ellen;
b)	a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és
jogalapját;
c)	a Szerződő Fél adatokat átvevő bűnüldöző szerve (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a
jelen Megállapodásban meghatározott célokra és a Szerződő Fél adatokat átadó
bűnüldöző szerve (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel
kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt
az átadott személyes adatok felhasználásáról;
d)	az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása
szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának
belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről.
Amennyiben az átadott adatokról megállapítást nyer, hogy azok helytelenek vagy
átadásuk tiltott, az átadó Fél késedelem nélkül tájékoztatja erről az átvevő Felet, aki az
átadott adatokat kérelemre haladéktalanul kijavítja vagy törli;
e)	az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és
megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az
átadó Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél
köteles azt betartani;
f)	a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 1. cikkében megjelölt bűnüldöző
szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli
hozzájárulásával továbbíthatók, a d) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján, és
csak az eredeti célnak megfelelő felhasználásra;
g)	a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek
nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az
adatszolgáltatás célját, jogalapját, tartalmát, a továbbított adatok fajtáját, az adatot
továbbító egyedi azonosítóját, az adatátadással érintett személy nevét, az átadó és
átvevő szervet, az átadás időpontját és az adatok törlésének határidejét. Az on-line
adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartások legalább öt évig
megőrizendők, az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartás az ezen
adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg. A
nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának
ellenőrzésére használhatók fel.
29.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
Az érintett személy kérésére a rá vonatkozó adatokról, valamint az adatok
felhasználásának céljáról csak akkor adható ki tájékoztatás, ha ez nincs kihatással a
bűncselekmények megelőzésére, megakadályozására és felderítésére, valamint a közrend
védelmére, és a bűnüldözés érdekeit egyébként nem veszélyezteti, összhangban a Szerződő
Felek államainak jogszabályaival. Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról,
19
hogy az érintett személynek milyen tartalmú tájékoztatást adjon. Az átvevő Félnek a
konzultáció eredménye szerint kell eljárnia.
30.	cikk
A személyes adatok kezelése a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás
során
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél államának
területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon
Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat
megszerezték. A személyes adatok kezelése ezen Szerződő Fél államának belső jogszabályai
szerint történik. Ennek során be kell tartani az illetékes hatóság által az engedéllyel
összefüggésben megszabott előírásokat.
(2)	A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén
teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi
feldolgozású személyes adataihoz.
VI.	FEJEZET
MINŐSÍTETT ADATOK
31. cikk
A minősített adatok átadása
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a
minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az
együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat a központi
kapcsolattartó szerveken keresztül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki, a belső
jogszabályaik szerint.
(2)	A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a magyar Szerződő
Fél részéről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálata és a román Szerződő Fél részéről a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztérium
Felderítő és Belső Védelmi Főigazgatósága az együttműködésük során keletkezett minősített
adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat - az (1) bekezdéstől eltérően -
közvetlenül küldhetik meg egymásnak, illetve cserélhetik ki.
32.	cikk
Minősített adatok védelme
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett
minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a)	a minősített adatot átadó Fél belső jogszabályai szerint minősített adatokat a minősített
adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie és kezelnie, mint
amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a
saját jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti, illetve kezeli.
Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;
b)	a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat
érvényességi idejét;
20
c)	a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot
átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok
minősítési jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés
megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél ennek az értesítésnek megfelelően
módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített
adatként történő kezelést;
d)	az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból
azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni,
akik a saját államuk belső jogszabályainak előírásai szerint erre jogosultak;
e)	az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli
szerveknek csak a minősített adatot átadó Fél írásban adott hozzájárulása alapján, és
csak az eredeti célnak megfelelő felhasználásra lehet továbbadni;
f)	az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot
átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a
minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok
megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények
mérséklésére, és az előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott
intézkedésekre;
g)	a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére
történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint
illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén, és csak az eredeti célnak megfelelő
felhasználásra megengedett;
h)	a jelen Megállapodás 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport
munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél bűnüldöző
szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített
adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott
együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-
csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő
szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.
VII.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33.	cikk
Vegyes Bizottság
(1)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére
és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről
diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2)	A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, bármelyik Szerződő Fél
kezdeményezésére, a Magyar Köztársaságban és Romániában felváltva ülésezik.
(3)	A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések
megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes szerveinek
javaslatot tehet.
21
34.	cikk
Költségviselés szabályai
A jelen Megállapodás végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó
szervein keresztül létrejött eltérő megállapodás, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő
rendelkezés hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása
során felmerülő költségeket.
35.	cikk
Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek államainak egyéb
két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen
Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek
államainak európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás
rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint
amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Szerződő
Felek államainak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget
létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az
Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
36.	cikk
A viták rendezése
(1)	A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a
Szerződő Felek a jelen Megállapodás 33. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében,
tárgyalások útján rendezik.
(2)	Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát
diplomáciai úton rendezik.
37.	cikk
A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések
(1)	A jelen Megállapodást meg kell erősíteni. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik
egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat a belső
jogszabályi követelményeiknek megfelelően lefolytatták. A Megállapodás - a 13. cikk
kivételével - a későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított kilencvenedik (90.) napon
lép hatályba.
(2)	A jelen Megállapodás 13. cikke Románia teljes jogú schengeni taggá válásáról szóló
tanácsi határozatban meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a határon átnyúló
megfigyelések a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján legalább egy évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények gyanúja esetén alkalmazandók.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a jelen Megállapodásnak a
Szerződő Felek államainak közös határának a határátkelőhelyeken kívüli és a nyitvatartási
időn túli - a határon átnyúló megfigyelés keretében történő - átlépésére vonatkozó
22
rendelkezései csak a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
(Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott intézkedés esetén alkalmazandók.
(5)	A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti szervekről, valamint a jelen
Megállapodás 12. cikkében, 14. cikkében, 16. cikkében, 17. cikkében, 19. cikkében és 32.
cikkében foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő Felek a jelen
Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják
egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást a
bűnüldöző szervekben, azok hatáskörében és a határmenti megyében bekövetkezett
változásokról.
(6)	A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködési formák végrehajtásának
technikai részleteiről a bűnüldöző szervek külön megállapodhatnak.
(7)	A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél
diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék
kézhezvételét követő hatodik (6.) hónapot követő első napon hatályát veszti.
(8)	Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben
átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását,
biztonságát, közrendjét, vagy ha az a Szerződő Felek államainak belső jogszabályaival
ellentétes. Az ilyen intézkedések meghozataláról, vagy visszavonásáról a Szerződő Felek
diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás
végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítésben
megjelölt időponttól lép hatályba.
(9)	A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar
Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a
kábítószer tiltott forgalma elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997.
február 19-én aláírt Egyezmény.
(10)	A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán,
az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél
gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a
román Szerződő Felet.
Készült Szegeden, 2008. október hónap 21. napján, két eredeti példányban, magyar és román
nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)
23
MELLÉKLET
a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott
együttműködésről szóló Megállapodás 32. cikkéhez
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a
határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről
szóló Megállapodás 32. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - államaik belső
jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései
megfelelnek egymásnak:
a Magyar Köztársaságban	Romániában:	angol nyelvű megfelelője
„Szigorúan titkos!”	STRICT SECRET DE IMPORTANTÁ DEOSEBITÁ	TOP SECRET
„Titkos!”	STRICT SECRET	SECRET
„Bizalmas!”	SECRET	CONFIDENTIAL
„Korlátozott terjesztésű!”	SECRET DE SERVICIU	RESTRICTED
4. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás 13. cikke a Megállapodás 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(4)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját,
valamint a (3) bekezdésben meghatározott időpontot a külügyminiszter annak ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatában állapítja meg.
(5)	A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és
Románia Kormánya között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer tiltott forgalma
elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. február 19-én aláírt
Egyezmény kihirdetéséről szóló 151/1997. (IX. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(6)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
24
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Európai Unióban az Amszterdami Szerződés hatályba lépése óta hangsúlyossá vált a
tagállamok bűnüldöző szervei közötti együttműködés, amelyet a szervezett bűnözés
átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési
formák megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági
igénye indokol. Ebből következően, a Magyar Köztársaság is prioritásként kezeli a fenti
tárgyú nemzetközi szerződések létrehozását a szomszédos uniós tagállamokkal (2004-ben az
Osztrák Köztársasággal, 2006-ban pedig a Szlovák Köztársasággal és a Szlovén
Köztársasággal került aláírásra kétoldalú megállapodás), valamint Horvátországgal mint
európai uniós tagjelölt országgal. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele Romániával mint
szomszédos európai uniós tagállammal történő szerződéskötés.
Az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságok közötti, információ és bűnüldözési
operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB
tanácsi kerethatározata alapján a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a hatályban lévő,
valamint a jövőben létrehozandó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket, amelyek
lehetővé teszik e kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy kibővítését, valamint
segítik az információcsere eljárásainak további leegyszerűsítését vagy könnyítését. Az
alkalmazni kívánt nemzetközi szerződésekről azonban a tagállamoknak notifikálni kell a
Tanácsot. A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határokat átlépő
bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről szóló Megállapodás
(a továbbiakban: magyar-román Megállapodás) a kerethatározat rendelkezéseivel
összeegyeztethető, egyszerűsíti és könnyíti az információcserét a magyar és a román
hatóságok között.
A magyar-román Megállapodás a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
2002. évi LIV. törvényben szabályozott együttműködési formákról (pl. információcsere,
ellenőrzött szállítás, közös bűnfelderítő-csoport létrehozása, fedett nyomozó alkalmazása stb.)
rendelkezik. Az együttműködési formák túlnyomó része a magyar-román Megállapodás
hatálybalépésétől kezdve alkalmazásra kerül, de a határon átlépő üldözés mint a schengeni
térségben elterjedt ún. kompenzációs intézkedés csak Románia teljes jogú schengeni
tagságától kezdve kerül bevezetésre.
A magyar-román Megállapodás rögzíti az együttműködési formákra vonatkozó konkrét
szabályokat, az együttműködő szerveket, a megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az
együttműködési cselekmények és az abban résztvevő, együttműködő bűnüldöző szervek
irányításának szabályait, valamint az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi
szerződés alapján a bűnüldöző szervek közötti együttműködésre a büntetőeljárás keretein
kívül, a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély
alapján az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.
A Megállapodás aláírására Szegeden, 2008. október hónap 21. napján került sor.
25
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A magyar-román Megállapodás, tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI.
törvény 4-5. §-ai alapján - törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a magyar-román Megállapodás kötelező
hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A magyar-román Megállapodást, szövegének végleges megállapítását követően - a 2005. évi
L. törvény 9. §-a értelmében - törvényben kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
A magyar-román Megállapodás a két állam bűnüldöző szervei közötti együttműködés
elmélyítése érdekében jött létre.
A magyar-román Megállapodás I. Fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza: fogalom-
meghatározást (1. cikk) és az együttműködés tárgyát (2. cikk). Fontos kiemelni, hogy a
magyar-román Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek
igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre (2. cikk (5) bekezdés).
A bűnüldöző szervek közötti együttműködés alapja a megkeresés, amelynek feltételeit és
szükséges tartalmi elemeit a II. Fejezet szabályozza (3-5. cikkek).
A magyar-román Megállapodás III. Fejezete alapján a bűnüldöző szervek közötti
együttműködés az alábbi formákban valósulhat meg:
a)	információcsere (6. 7. és 9. cikkek),
b)	intézkedések sürgős esetekben (8. cikk),
c)	a bűnügyi helyzet közös elemzése (10. cikk),
d)	kölcsönös segítségnyújtás személyek és tárgyak körözésében (11. cikk),
e)	határon átnyúló megfigyelés (12. cikk),
f)	határon átlépő üldözés (13. cikk),
g)	ellenőrzött szállítás (14. cikk),
h)	fedett nyomozó alkalmazása (15. cikk),
i)	együttműködés a Védelmi Programban (16. cikk),
j)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (17. cikk),
k)	titkos információgyűjtés (18. cikk),
l)	közös határmenti járőrszolgálat (19. cikk),
m)	együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken (20. cikk),
n)	összekötő tisztviselők küldése (21. cikk).
A III. Fejezet tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat: a
megkeresések kérésének, megtagadásának és teljesítésének eseteit; a megkeresések sajátos
tartalmi elemeit; valamint az együttműködési cselekményeket.
26
A IV. Fejezet rendelkezik a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjait a másik Szerződő
Fél államának területén történő eljárás során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről.
Ennek keretében meghatározza a másik Szerződő Fél területén feladatot végző tisztviselők
beutazásának, kiutazásának és tartózkodásának szabályait, az egyenruha viselésének, a
kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető elfogásának
szabályait, továbbá a szolgálati viszonyokra, a büntetőjogi és a kártérítési felelősségre
vonatkozó szabályokat (23-27. cikk).
A magyar-román Megállapodás V. és VI. Fejezete részletes adatvédelmi szabályokat
tartalmaz, meghatározza a személyes adatok kezelésének és a minősített adatok átadásának
feltételeit.
A magyar-román Megállapodás a VII. Fejezetben, a záró rendelkezések között rendelkezik a
Vegyes Bizottság felállításáról, a költségviselés szabályairól, a viták rendezéséről és a
Megállapodás hatálybalépéseinek feltételeiről.
A 4. §-hoz
A magyar-román Megállapodás a 37. cikke értelmében - a 13. cikk kivételével - azon
későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba,
amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek. A magyar-
román Megállapodásnak a határon átlépő üldözésre vonatkozó szabályai (13. cikk) Románia
teljes jogú schengeni taggá válásáról szóló, az Európai Unió Tanácsának határozatában
meghatározott időpontban lépnek hatályba.
A fentiek naptári napját - a 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak
ismertté válását követően a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
A törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.
27