﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/9876. számú
törvényjavaslat
a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme
érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. június
2009. évi ... törvény
a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében
szükséges egyes törvénymódosításokról
1.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a 85/E. §-t követően a következő alcímmel és 85/F. §-sal
egészül ki:
„A települési önkormányzat elővásárlási joga lakóingatlan kényszerértékesítése során
85/F. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (3) és (4)
bekezdése szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági
és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során - az
árverésen, nyilvános pályázaton, a végrehajtási eljárásra vonatkozó külön jogszabály szerint
gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.
(2)	A külön jogszabály szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot a
lakóingatlan, mint zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítése során - a
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésen, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő
értékesítéséről szóló külön jogszabály szerint gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat az e § szerinti elővásárlási jogának gyakorlásával megvásárolt
lakóingatlant a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek - kérelmére - bérbe
adja.
(4)	A települési önkormányzat a lakóingatlan megvásárlásáról értesíti az adóst,
zálogkötelezettet, aki a bérbeadás iránti kérelmet az értesítés kézbesítését követő 90 napon
belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye.
(5)	Nem illeti meg a települési önkormányzatot az e § szerinti elővásárlási jog
a)	a lakóingatlan árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladása és a lakóingatlan
átvétele során,
b)	a lakóingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetése iránt indult
végrehajtási eljárásban.”
2. §
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 143. §-ának
h)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:]
„h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak
alapján milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan
fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,”
(2)	A Vht. 145/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer
árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is
feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa. A beköltözhetően
értékesítendő lakóingatlan fekvése szerinti, külön törvény alapján elővásárlási joggal
2
rendelkező települési önkormányzat felhasználói nevének és jelszavának aktiválása az
elővásárlási jog gyakorlását lehetővé tévő módon történik meg.”
(3)	A Vht. 145/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat valamennyi közzétett ajánlat
vonatkozásában az árverés befejezéséig, az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában
pedig a licitnapló lezárásának napján 24 óráig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának
megadásával, a közzétett vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével
gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog gyakorlására irányuló vételi ajánlatot az
elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen.”
(4)	A Vht. 146. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a licitküszöb
összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A települési önkormányzat a külön
jogszabály szerinti elővásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori
kikiáltásáig - a vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat megtételével
gyakorolhatja.”
(5)	A Vht. 147. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a
végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az
ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az
elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette. Az árverési vétel tényét és az
árverési vételár összegét a végrehajtó rögzíti az elektronikus árverési rendszerben, amelyet az
automatikusan közzétesz az árverési hirdetményen.”
3. §
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 156. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázati, illetőleg az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő
jogkövetkezmények az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át történő
kifüggesztéssel állnak be. Azokra a lakóingatlanokra vonatkozó pályázati, illetőleg árverési
hirdetményeket, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási
jog illeti meg, az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 30 napon át kell kifüggeszteni. Az
árverési hirdetményt az árverést megelőző 5. napig kell kifüggeszteni. A pályázati, illetőleg az
árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján, illetőleg ezzel
egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi és megküldi
az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak is. Az elektronikus árverési
hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján az Elektronikus Árverési
Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé.”
(2)	Az Art. 156/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos
internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF)
árverezhet, és a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal
rendelkező települési önkormányzat is ezen gyakorolhatja elővásárlási jogát (a továbbiakban
együtt: elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson,
megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint
meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az
adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.”
3
(3)	Az Art. 156/A. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól
számított harmadik nap 21.00 óráig tart; a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában a
lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési
önkormányzat az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási
jogát. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat,
illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra
időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával
meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik
meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt.
Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az
árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának
újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7)	Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár
esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000
forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint. A lakóingatlan
árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat a
legmagasabb összegű érvényes vételár összegével megegyező vételi ajánlat tételével
gyakorolhatja elővásárlási jogát.”
(4)	Az Art. 156/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel, ha
pedig e vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti
elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat az árverés nyertese. Az árverés
nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus
árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy
a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító
adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni
vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás
útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus
értesítésben közöltekről. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig
terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény
indokolttá teszi.”
(5)	Az Art. 156/B. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A nyilvános pályázatot az adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza]
„j) lakóingatlan vonatkozásában azt, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti települési
önkormányzat külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkezik.”
(6)	Az Art. 156/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázati hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15
napig ki kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi,
fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi hatóságnak a
hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is közhírré kell tenni. A
kifüggesztés időtartama 30 nap azoknál a lakóingatlanoknál, amelyekre a települési
önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg.”
(7)	Az Art. 156/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(2) A felbontási eljáráson az adóhatóság alkalmazottain kívül a felek, illetve azok, akiknek
az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az
ajánlattevők - ideértve az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó önkormányzat képviselőjét -
vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának
nem akadálya.”
(8)	Az Art. 156/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb
ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a
legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a
külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat
nyertese.”
(9)	Az Art. 156/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent
érintett ajánlattevőket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot
tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az
adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő
nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb
összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön
törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese.”
4.	§
(1)	A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„5. lakáscélú kölcsön: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi
intézmény között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynek hitelkockázati
fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog,”
(2)	A Tv. 1. §-ának 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„5. lakáscélú kölcsön: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi
intézmény között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynek hitelkockázati
fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog,”
5.	§
(1)	A Tv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel
a)	a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi
intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 80 %-ért,
b)	a 3/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi
intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 70 %-ért.”
(2)	A Tv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel
5
a)	a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi
intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 80 %-ért,
b)	a 3/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi
intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 70 %-ért.”
6. §
(1)	A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]
„a) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a természetes személy
munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnését
követően kerül sor a hitelszerződés aláírására a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi
intézménnyel,”
(2)	A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]
„a) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a természetes személy
munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnését
követően kerül sor a hitelszerződés aláírására a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi
intézménnyel,”
7.	§
(1)	A Tv. 2. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:
c)	az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg]
„cb) a hitelszerződés aláírását követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig a lakáscélú
kölcsön alapján a természetes személyt terhelő törlesztési kötelezettségnek a 3. § (1)
bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában vállalt törlesztéssel
csökkentett”
[összegét,]
(2)	A Tv. 2. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:
c)	az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg]
„cb) a hitelszerződés aláírását követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig a lakáscélú
kölcsön alapján a természetes személyt terhelő törlesztési kötelezettségnek a 3. § (1)
bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában vállalt törlesztéssel
csökkentett”
[összegét,]
8.	§
(1) A Tv. 2. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]
f az áthidaló kölcsönt és a kamatot a d) pontban meghatározott időpontot követően
fa)	a 3. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb százhúsz hónap alatt,
fb)	a 3/A. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb 60 hónap alatt
törleszti havi részletekben a természetes személy azzal, hogy hitelszerződés lejáratának
időpontja nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját.”
(2)	A Tv. 2. §-a (2) bekezdésénekf) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban:
hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]
„f) az áthidaló kölcsönt és a kamatot a d) pontban meghatározott időpontot követően
fa)	a 3. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb százhúsz hónap alatt,
fb)	a 3/A. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb 60 hónap alatt
törleszti havi részletekben a természetes személy azzal, hogy hitelszerződés lejáratának
időpontja nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját.”
9.	§
(1)	A Tv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A természetes személy 2010. június 30. napjáig kezdeményezheti a hitelszerződés
megkötését. A természetes személynek a hitelszerződés aláírásáig be kell nyújtania a 3. § (1)
bekezdésének a)-d) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratok eredeti vagy hitelesített
másolati példányát.”
(2)	A Tv. 2. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A természetes személy 2010. június 30. napjáig kezdeményezheti a hitelszerződés
megkötését. A természetes személynek a hitelszerződés aláírásáig be kell nyújtania a 3. § (1)
bekezdésének a)-d) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratok eredeti vagy hitelesített
másolati példányát.”
10.	§
(1)	A Tv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a természetes személy nem, vagy csak részben teljesíti a 3. § (1) bekezdésének e)
pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalását, akkor az (1)
bekezdés szerinti készfizető kezesség a hitelszerződés alapján a szerződésszegés időpontjáig
folyósított összegre vonatkozóan áll fenn.”
(2)	A Tv. 2. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha a természetes személy nem, vagy csak részben teljesíti a 3. § (1) bekezdésének e)
pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalását, akkor az (1)
bekezdés szerinti készfizető kezesség a hitelszerződés alapján a szerződésszegés időpontjáig
folyósított összegre vonatkozóan áll fenn.”
11.	§
A Tv. a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:
7
„3/A. § (1) Ha a természetes személynek nem szűnt meg a munkaviszonya vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás
vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények
következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és
valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti az áthidaló
kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötését a pénzügyi intézménynél.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban
foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a)	a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá a 3. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltakat nem kell alkalmazni,
b)	a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2)
bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta
legalább a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletével azonos
összegű törlesztés megfizetését,
c)	a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete vagy az áthidaló
kölcsön felvételének kezdeményezése időpontjában fizetendő törlesztőrészlete nem haladja
meg a háztartás nettó havi jövedelmének 40 %-át,
d)	a 3. § (1) bekezdésének f) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és
folyósított összege nem haladhatja meg a tízmillió forintot, azzal, hogy más devizanem esetén
a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett
hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,
e)	a 3. § (1) bekezdésének g) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön alapján fennálló kitettség
az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor
nem minősül késedelmes tételnek,
f)	az áthidaló kölcsön felvételének kezdeményezése időpontjában a lakáscélú kölcsön havi
törlesztőrészletének összege legalább 30 %-kal meghaladja azt az összeget, mint amennyit az
adós a korábban felvett lakáscélú kölcsön törlesztésének első, nem akciós törlesztése alapján
fizetett,
g)	a lakóingatlan piaci értéke a lakáscélú kölcsön kihelyezésekor nem haladta meg a
húszmillió forintot,
h)	a háztartást a pénzügyi intézmény - a belső szabályzata szerint végzett adósminősítés
alapján - hitelezhetőnek minősíti.
(3)	Amennyiben a természetes személy előtörlesztéssel kíván élni, az előtörlesztés teljes
összegét az áthidaló kölcsön alapján fennálló állami kezességgel biztosított hitel és kamatai
visszafizetésére kell fordítani.
(4)	A természetes személy nyilatkozik a pénzügyi intézmény felé az életkörülményeiben
beállt változásról, valamint arról, hogy más pénzügyi intézménynél fennálló lakáscélú
kölcsönéhez áthidaló kölcsönt igénybe vett-e.”
12.	§
A Tv. a 3/A. §-t követően a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a
természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget,
ahol törlesztő részletet említ, ott lízingdíjat kell érteni.”
8
13. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-3. §-a és e § (7) és (8) bekezdése a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 4. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (1) bekezdése, 7. §-
ának (1) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése, valamint 10. §-ának (1)
bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő tizenötödik
napon lép hatályba, feltéve, hogy a jóváhagyó határozatot az Európai Bizottság a Tv. 4. §-
ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző tizenötödik napig
nem hozza meg.
(4)	E törvény 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-
ának (2) bekezdése, 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (2) bekezdése, valamint 10. §-ának (2)
bekezdése a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző
napon lép hatályba, feltéve, hogy az Európai Bizottság a jóváhagyó határozatot a Tv. 4. §-
ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző tizenötödik napig
meghozza.
(5)	E törvény 11. és 12. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát
követő tizenötödik napon, de legkorábban a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
hatálybalépési időpontban lép hatályba.
(6)	Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság (3)-(5) bekezdés szerinti
határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a
Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
(7)	E törvény 1-3. §-át a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban és a zálogtárgyak
folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése esetében is alkalmazni kell, ha a
törvény hatályba lépéséig még nem került sor az árverés, nyilvános pályázat kitűzésére vagy a
zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének meghirdetésére.
(8)	A Vht. 132/F. §-ának (6) bekezdésében a „15. nap” szövegrész helyébe a „30. nap”
szöveg, 145/A. §-ának (3) bekezdésében pedig a „30 napnál” szövegrész helyébe a „60
napnál” szövegrész lép.
(9)	A Tv. - e törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 2. §-ának (1) bekezdését a
hatálybalépését követően kezdeményezett áthidaló kölcsönre kell alkalmazni.
(10)	E törvény 1-12. §-a és 13. §-ának (8) bekezdése 2010. december 31-én hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kormány különböző eszközökkel kíván segítséget adni azoknak az adósoknak, akik a
gazdasági, pénzügyi válság következtében megnövekedett terhek miatt nem képesek
tartozásaikat törleszteni, s emiatt lakhatásuk is veszélybe kerülhet. A hitelek átütemezése, az
állami kezességvállalás kiterjesztése azon adósok helyzetének rendezésére alkalmas, akik még
képesek - legalább csökkentett összegű - törlesztőrészletet fizetni. A törvény kiterjesztésre
kerül a munkanélküliek mellett a nem munkanélküli, de átmenetileg fizetési nehézségekkel
rendelkezőkre is. Ezen kívül bővül a figyelembe vehető pénzügyi konstrukciók köre is, így
kiterjed a szabad felhasználású jelzáloghitelekre és a lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingre is.
Azok esetében viszont, akiknek a hitel-szerződését már felmondták, s folyamatban van emiatt
a fedezetül lekötött ingatlan kényszerértékesítése, alapvetően a lakhatásuk legalább ideiglenes
jelleggel történő biztosítását kell elősegíteni. Ennek egyik lehetséges módja a települési
önkormányzatok hozzásegítése ahhoz, hogy bérlakásként működtethető ingatlant szerezzenek,
s az ilyen módon megszerzett ingatlant az ingatlanban lakó adós részére bérbeadják.
A 2005. évi CLXII. törvény - hasonló céllal - már módosította a bírósági végrehajtásról szóló
törvényt, azt azonban az Alkotmánybíróság 31/2007. (V. 30.) AB határozatával
megsemmisítette. A rendelkezések alkotmányellenességét a testület több okból is
megállapította: így többek között azért, mert annak alapján nem volt indokolható
alkotmányosan a törvény szerinti különbségtétel a jogalanyok között, a törvény szabályai
pedig alkalmazhatatlanok, a jogbiztonságot sértőek voltak. A törvényjavaslat olyan megoldást
kíván adni a települési önkormányzatok lakásvásárlásának elősegítésére, amely a korábbi
hasonló javaslatokkal kapcsolatban felmerült alkotmányossági és szakmai aggályokat
egyaránt eloszlatja.
Az önkormányzatok lakásvásárlását a törvényjavaslat két módon is elősegíti: egyrészt
meghosszabbítja az árverést megelőző azon időszakot, amely alatt létrejöhet egy árverésen
kívüli, árverési vétel hatályával történő eladás, másrészt ha már kényszerértékesítésre került
sor, olyan módon biztosít azon részvételi lehetőséget a lakást az adósnak bérbeadó
önkormányzatnak, hogy elővásárlási jogát gyakorolva válhasson árverési vevővé,
végrehajtáson kívüli értékesítés esetében vevővé.
A törvényjavaslat - a jogalkotói cél minél teljesebb körű megvalósítása és az indokolatlan
megkülönböztetés elkerülése érdekében - valamennyi olyan esetben alkalmazandó, amikor az
adós tulajdonjogának és a lakhatási jogának megszűnésére vezető kényszerértékesítésre kerül
sor. Ilyen kényszerértékesítés a bírósági - és a vonatkozó törvények utaló szabályai folytán a
közigazgatási - végrehajtási árverés, valamint a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítése.
Az előbbi eljárás szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) és az
adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény (Art.), az utóbbiét pedig a zálogtárgyak
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítéséről szóló 12/2003. (I. 18.) Korm. rendelet
tartalmazza (melyet a törvényjavaslat hatályba lépéséig ugyancsak ki kell egészíteni a
szükséges eljárási részletszabályokkal).
A törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy a lakóingatlanokat ne árverésen, hanem árverési
vétel hatályával, de árverésen kívüli eladással lehessen értékesíteni. Árverésen kívüli, árverési
vétel hatályával történő eladásnak a Vht. alapján akkor van helye, ha azt az árverést
megelőzően a felek (adós, végrehajtást kérő) kérik [Vht. 157. § (1) bekezdés - ilyenkor az
általuk megállapított vételáron történik az értékesítés], vagy az adós egyoldalú nyilatkozata
alapján akkor, ha a vételárból valamennyi követelés kielégíthető [Vht. 157. § (2) bekezdés]. A
felek egybehangzó nyilatkozata (bizonyos esetben egyedül az adós nyilatkozata) garancia
arra, hogy az ingatlan a felek méltányos érdekeinek megfelelő vételáron kerül értékesítésre.
Az árverésen kívüli eladásra mindaddig lehetőség van, amíg az árverés meg nem kezdődik,
így a lakóingatlan árverési hirdetményének - hagyományos vagy elektronikus - közzétételi
időszakában is. A települési önkormányzat a lakóingatlan árveréséről az ingatlan és az ügy
lényeges adatait tartalmazó árverési hirdetményből értesül, melyet a végrehajtó a Vht. 144. §
(1)	bekezdésének c) pontja alapján megküld a települési önkormányzat jegyzőjének. Ezzel
együtt megtörténik a hirdetmény elektronikus árverési rendszerben történő közzététele is,
amely legalább 30 napig tart. A törvényjavaslat ezt a 30 napot emeli fel 60 napra annak
érdekében, hogy az önkormányzatok - a felekkel együtt - ez alatt nagyobb eredményességgel
készíthessenek elő egy árverésen kívüli, árverés hatályával történő vételt. Ugyancsak
megtörténik az árverési hirdetmény közzétételi időszakának meghosszabbítása az
adóvégrehajtási eljárások esetében is.
A lakásvásárlást elősegítő másik eszköz az elővásárlási jog biztosítása, mely célhoz kötötten,
és az eljárás sajátosságaihoz igazodóan történik. A törvényjavaslat - szemben a 2005. évi
CLXII. törvénnyel - nem az ingatlan-végrehajtás általános szabályai közé iktatja be az
önkormányzat elővásárlási jogára vonatkozó elvi rendelkezést, hanem az anyagi jogi szabály
megállapítása mellett a kényszerértékesítési eljárás folyamatába is beilleszti a szükséges
rendelkezéseket és a konkrét intézkedéseket is egyértelműen meghatározza. Az elővásárlási
jogra vonatkozó anyagi jogi szabályok a lakások és helyiségek bérletére, valamint az
elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénybe, a
szükséges eljárási szabályok pedig a végrehajtási eljárásról és az adózás rendjéről szóló
törvénybe épülnek be. Szükséges továbbá az ezzel azonos rendeltetésű szabályok beépítése a
zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívül értékesítéséről szóló 12/2003. (I. 18.) Korm.
rendeletbe is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényjavaslattal valamennyi
olyan ingatlan kényszerértékesítése esetében lehetőséget kap elővásárlási jog gyakorlására,
amely alkalmas a későbbiekben bérlakásként való működtetésre, és amelynek az értékesítése
a lakhatásul szolgáló ingatlan elvesztésével jár. Ezek a Vht. 147. §-ának (3) és (4) bekezdése
szerinti lakóingatlanok: azok a lakóingatlanok, amelyekben az adós lakóhelye van, ha az
adósnak ez az egyetlen lakóingatlana. Nem tartozik e körbe - az (5) bekezdésben
megállapított szabályok értelmében - az a lakóingatlan, amelynek árverésére nem
pénzkövetelés behajtása érdekében, hanem közös tulajdon megszüntetése miatt kerül sor; ez
esetben értelemszerűen nem indokolt a törvényjavaslat szerinti speciális eljárás. Ugyancsak
nem indokolt az elővásárlás akkor, ha az adós maga tud helyzetéről megfelelő vevő
felkutatásával gondoskodni: így árverésen kívüli eladásnál is kizárja a törvényjavaslat az
elővásárlási jogot.
Az említettekhez hasonló elővásárlási szabályt fogalmaz meg a törvényjavaslat arra az esetre,
ha a kényszerértékesítés nem bírósági végrehajtás, hanem az ingatlan, mint zálogtárgy
végrehajtáson kívüli értékesítése keretében történik meg.
A törvényjavaslat tekintettel van arra, hogy az önkormányzat számára a többi
ingatlanszerzőhöz képest biztosított többletjogosítvány (az elővásárlási jog gyakorlása a
kényszerértékesítési eljárásban) csak közérdeken alapuló többletkötelezettséggel társítva
védhető alkotmányosan. Ezt nem akként fogalmazza meg, hogy a megvett ingatlant kell -
- 11 -
minden egyéb feltételtől, körülménytől függetlenül - bérlakásként hasznosítani. Ez
indokolatlan korlátozása lenne a tulajdonjognak, másrészt bizonyos körülmények között akár
ésszerűtlen vagyongazdálkodásra is kényszeríthetné az önkormányzatot. Az önkormányzat
ugyanis a későbbiekben más, adott esetben arra alkalmasabb ingatlanok bérbeadásával is
segítheti a területén élők elhelyezését, illetve működésén kívül eső okokból utóbb is
lehetetlenné vagy ésszerűtlenné válhat az ilyen céllal megvásárolt ingatlan bérlakásként való
további működtetése (pl. műszakilag alkalmatlanná válik stb.), továbbá az adós sem lenne
feltétlenül évekig törvény alapján lakásbérletre jogosultnak tekinthető. Ehelyett a lakásban az
értékesítést megelőzően lakó adóssal, zálogkötelezettel történő, a helyi rendeletekben rögzített
feltételek szerinti bérleti jogviszony létesítését írja elő a törvényjavaslat: ez vagy szociális
alapon történő bérbeadást jelent, vagy - ha az adós arra nem jogosult az önkormányzati
rendeletben foglalt feltételekre tekintettel - piaci alapú bérbeadást. A törvényjavaslat
megjelöli azt az időt, ameddig az adós a bérbeadás iránti kérelmet előterjesztheti.
A 2. és 3. §-hoz
A törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy az elővásárlási jog miként
gyakorolható a végrehajtási kényszerértékesítésen: árverésen, nyilvános pályázaton. Az
elővásárlási jog, mint az adásvételhez kapcsolódó, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott
jogintézmény ugyanis nem értelmezhető, alkalmazható a végrehajtási árverésen történő
értékesítés rendszerében; erre az Alkotmánybíróság is rámutatott a 31/2007. (V. 30.) AB
határozatában. A jogalkotónak ezért az a feladata, hogy az anyagi jogi rendelkezés kimondása
mellett azt is szabályozza, hogy mit jelent, miként működik, hatályosul az elővásárlási jog a
végrehajtási értékesítésen. A törvényjavaslatban megteremtett elővásárlási jog ezért
értelemszerűen nem a Polgári Törvénykönyv szerinti elővásárlási jog, hanem - ahogyan arra a
lakástörvény szövegezése is utal - a végrehajtási eljárásról szóló törvényekben rögzítettek
szerint gyakorolható elővásárlási jog.
A törvényjavaslat a fentiek megvalósítására - a lehetséges vevők tájékoztatása érdekében -
beépíti a hirdetmény kötelező tartalmi elemei közé az elővásárlási jogról szóló tájékoztatást.
Rendezi emellett az elővásárlási jog gyakorlásának a többi vételi ajánlathoz való viszonyát,
technikai lebonyolítását és az árverés eredményének megállapítását stb. E tekintetben -
összhangban a már ma is működő üzletrész-elővásárlási jog gyakorlásával - csak olyan
megoldás lehetséges, amely figyelemmel van arra, hogy a lakástörvényben megteremtett
speciális elővásárlási jog sem eredményezhet mást, mint árverési vételt. A törvényjavaslat
beépíti ezért az elővásárlási jog gyakorlását a vételi ajánlatok megtételének működő és a
vételi ajánlatok komolyságára garanciákat adó rendszerébe. Ennek értelmében az elővásárlási
jog gyakorlása jogilag és technikailag is egyfajta árverési vételi ajánlat megtétele, amely csak
abban különbözhet a többi licittől, hogy azok összegét nem kell meghaladnia: nem kell
rálicitálni az előző ajánlatra, hanem elég azt csak „tartani”. Ez mind a hagyományos, mind az
elektronikus árverések esetében kezelhető; az utóbbi esetében az a feltétele, hogy az
elektronikus árverés működtetésére szolgáló informatikai alkalmazás az elővásárlási jogra
jogosult árverező előző ajánlattal azonos összegű ajánlatát is érvényes licitként kezelje.
A törvényjavaslat által választott megoldás - amellett, hogy megteremti az összhangot a
végrehajtási jog rendszerével, és nem is húzza el az eljárást, nem ró arra újabb
adminisztrációs terheket - már alkalmas az árverési piac élénkítésére, az árverseny erősítésére
is, amely alapvető követelmény a követelések tényleges, hatékony megtérüléséhez, továbbá a
tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. Az árverésen részt vevő egyéb potenciális
vevők számolhatnak ugyanis az elővásárlási jogra jogosult részvételével, megismert
(nyilvános, vagyis az elektronikus licitnaplóban közzétett, illetve az árverésen elhangzó)
- 12 -
vételi ajánlatával szemben pedig azzal versengő - tehát annál magasabb összegű - ajánlatot
tehetnek.
A fentiekhez hasonló rendeltetésű szabályokat a törvényjavaslat az adóvégrehajtási eljárást
szabályozó Art.-ba is beépíti mind az árverés, mind a nyilvános pályázat tekintetében.
Azzal, hogy az árverést, nyilvános pályázatot megelőző hirdetményezési időszakot a
törvényjavaslat meghosszabbítja, több időt biztosít arra, hogy a lehetséges vevők az
értékesítésről tudomást szerezzenek, és megfontolhassák részvételüket az értékesítésen. Ez a
meghosszabbított időszak - figyelemmel arra, hogy a hirdetményeket az önkormányzat is
megkapja, illetve az elektronikus hirdetményeket figyelemmel kísérheti - értelemszerűen az
önkormányzat számára is előnyös: elegendő ideje lehet meghozni azokat a döntéseket,
megtenni azokat az előzetes adminisztratív intézkedéseket, melyek az árverésen, nyilvános
pályázaton való részvételhez szükségesek. A települési önkormányzatok megjelenése és aktív
részvétele a kényszerértékesítéseken több okból is hasznos lehet: élénkíti a lakáspiacot,
fokozza a licitálás hatékonyságát, megnöveli az értékesítési eljárásokkal szembeni
közbizalmat.
A 4-12. §-hoz
A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvény módosítása
lehetővé teszi, hogy nem csak a munkanélkülivé vált személy, hanem az is igénybe vehesse az
áthidaló kölcsönt, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete,
illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé
a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot
átmenetileg áll fenn. A törvény módosítása eredményeként szabad felhasználású
jelzáloghitelhez és lakóingatlan pénzügyi lízingjéhez is igénybe vehető a törlesztési
kedvezmény.
Ezekben az esetekben a természetes személyre és a háztartására a munkanélkülivé vált
személyekre vonatkozó előírásokat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell
alkalmazni:
-	a munkanélkülivé válással kapcsolatos feltételeket nem kell alkalmazni,
-	a természetes személynek havonta legalább a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem
akciós törlesztőrészletével azonos összegű törlesztés megfizetését kell vállalnia,
-	a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete vagy az áthidaló
kölcsön felvételének kezdeményezése időpontjában fizetendő törlesztőrészlete nem haladja
meg a háztartás nettó havi jövedelmének 40 %-át,
-	a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege nem haladhatja meg a tízmillió
forintot, azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,
-	a lakáscélú kölcsön alapján fennálló kitettség az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó
hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor nem minősül késedelmes tételnek,
-	az áthidaló kölcsön felvételének kezdeményezése időpontjában a lakáscélú kölcsön havi
törlesztőrészletének összege legalább 30 %o-kal meghaladja azt az összeget, mint amennyit az
adós a korábban felvett lakáscélú kölcsön törlesztésének első, nem akciós törlesztése alapján
fizetett,
-	a lakóingatlan piaci értéke a lakáscélú kölcsön kihelyezésekor nem haladta meg a húszmillió
forintot,
- 13 -
-	a háztartást a pénzügyi intézmény - a belső szabályzata szerint végzett adósminősítés
alapján - hitelezhet őnek minősíti.
Ha a pénzügyi intézménynél a természetes személy kezdeményezi az áthidaló kölcsön
folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötését, akkor a pénzügyi intézmény megvizsgálja
a törvényben meghatározott feltételeket, továbbá a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzetét,
fennálló kötelezettségeit figyelembe véve elvégzi a hitelképességének és a hitel visszafizető
készségének vizsgálatát. Erre annak érdekében kerül sor, hogy a felelős hitelezés elvárásainak
megfelelően, kellő alapossággal győződjön meg arról, hogy a háztartás képes lesz a lakáscélú
kölcsön és az áthidaló kölcsön jövőbeli törlesztésére, és ezáltal is csökkenjen a kezesség
beváltásának kockázata.
A törvényjavaslat szerint ha a természetes személy előtörlesztéssel kíván élni, az előtörlesztés
teljes összegét az áthidaló kölcsön alapján fennálló állami kezességgel biztosított kölcsön és
kamatai visszafizetésére kell fordítani.
A törvényjavaslat szerint a természetes személynek nyilatkoznia kell a pénzügyi intézmény
felé az életkörülményeiben beállt változásról, valamint arról, hogy más pénzügyi
intézménynél fennálló lakáscélú kölcsönéhez áthidaló kölcsönt igénybe vett-e. A pénzügyi
intézmény számára az adós által tett nyilatkozatok teszik lehetővé, hogy a prudens hitelezés
elvárásának megfelelően járhasson el az adós hitel visszafizetési képességének megítélésekor.
Tekintettel arra, hogy az állami szerepvállalás egyik célja a lakhatás biztosítása volt, ezért
indokolt az állami készfizető kezességet a szabad felhasználású, lakóingatlanon alapított
zálogjog fedezete mellett folyósított kölcsönökre is kiterjeszteni. Ezzel összefüggésben a
törvényjavaslat pontosítja a lakáscélú kölcsön fogalmát, továbbá lehetővé teszi, hogy a
természetes személy 2010. június 30-ig kezdeményezhesse a hitelszerződés megkötését.
A törvényjavaslat szerint a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a természetes személy
mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is
alkalmazni kell a törvényben foglaltakat azzal, hogy ahol a törvény lakáscélú kölcsönt említ
ott a pénzügyi lízinget, ahol törlesztő részletet említ ott lízingdíjat kell érteni.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat hatályba lépésével kapcsolatos előírásokat és átmeneti szabályokat
tartalmazza. A törvényjavaslat a hatályba lépés időpontjának meghatározásával 60 napot
biztosít az önkormányzatok elővásárlási jogával kapcsolatos új rendelkezések alkalmazására
való felkészülésre, tekintettel arra is, hogy nemcsak eljárási szabályokat érintő módosításról
van szó, hanem az szükségessé teszi az elektronikus árverési rendszerek működtetésére
szolgáló informatikai alkalmazások továbbfejlesztését is.
Rendezi a törvényjavaslat a folyamatban lévő eljárásokban való alkalmazás kérdését is: a
rendelkezések mielőbbi alkalmazása szükséges ugyanis az adósoknak való segítségnyújtás
érdekében. Az új rendelkezéseket mindazon érintett, folyamatban lévő eljárásban alkalmazni
kell, amelyben még nem került sor árverés, nyilvános pályázat kitűzésére, illetve zálogtárgy
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének meghirdetésére. Ezekkel történik meg ugyanis
az értékesítés feltételeinek meghatározása és nyílik meg a lehetőség a vételi ajánlatok
megtételére; ezt követően már nem történhet változás az értékesítés feltétel-rendszerében.
A törvényjavaslat a záró rendelkezések között tartalmazza azt a Vht. módosítást, amely az
árverési hirdetmény elektronikus árverési rendszerben történő közzétételének időszakát
hosszabbítja meg annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre árverésen kívüli eladás
megszervezésére.
- 14 -