﻿Országgyűlés Hivafcl*
gátak 2009 JÓN 0 8.
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
2009.	évi... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
l.§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„252.§
(1)	A 250. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást
alkalmazhat, ha
a)	az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve,
hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b)	az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt,
feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az
ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontja
alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld;
c)	az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli
sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli
sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d)	a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei
csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen
alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása
esetén meghiúsulna;
e)	a 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3)—(5) bekezdése szerinti eset áll fenn;
f)	a közbeszerzés ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó
jognak a megszerzésére irányul;
g)	a közbeszerzés külképviselet számára történik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126-128. §, valamint a
131-135. § szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a)	az (1) bekezdés a) pontja és a 125. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az
ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia;
b)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. § (2)
bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a
szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni;
c)	az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére
kell ajánlattételi felhívást küldeni, kivéve, ha csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a
közbeszerzés céljának megvalósítására;
d)	ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését
követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet;
e)	a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti követelménynek faxon vagy elektronikus úton kell
eleget tenni;
f)	a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát
meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a
szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell [249. § (3) bekezdés].”
2-§
(1)	A Kbt. 261. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különös egyszerű közbeszerzési eljárásra a 250-254. §-t a (2) és (3) bekezdés szerinti
eltéréssekkel kell alkalmazni.”
(2)	A Kbt. 261. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„Az ajánlatkérő akkor is alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha
a)	a 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kiegészítő építési beruházásra, illetőleg
szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések
becsült összértéke meghaladhatja az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének
felét;
b)	a 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az eljárást az első szerződés megkötésétől
számított három éven túl is meg lehet indítani;
c)	a 125. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött
szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama meghaladhatja a három évet.”
3.§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII.
törvény (a továbbiakban: 2008. évi CVIII. törvény) a következő új 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § A Kbt. 325. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3)
bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő
meghatalmazását nem csatolták, vagy - ha a kérelem e törvény második része szerinti
közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik - a kérelmet nem elektronikus úton vagy
elektronikus úton, de nem olvasható formában nyújtották be, a Közbeszerzési Döntőbizottság
felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a
kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.”
(2)	A 2008. évi CVIII. törvény a következő új 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § A Kbt. a következő új 330/A. §-sal egészül ki:
„330/A. § Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény második része szerinti
közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódó eljárásban az igazságügyi szakértői
tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult
szakértőt vesz igénybe, csak olyan igazságügyi szakértőt rendelhet ki, aki (amely) vállalta az
elektronikus kézbesítést.”
(3)	A 2008. évi CVIII. törvény a következő új 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § A Kbt. 345. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell - ha annak
tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik
kizárólag elektronikus úton - benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul - ha
annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez
kapcsolódik kizárólag elektronikus úton - továbbítja a bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati
kérelmet a Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. Az eljárásban - ha
annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez
kapcsolódik - a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a
külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet. A bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen
fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
(4)	A 2008. évi CVIII. törvény 111. §-ának (2) bekezdése a következő új p)—r) ponttal egészül ki:
[E törvény 108. § (3) bekezdés szerinti hatálybalépésével egyidejűleg]
„jp) a Kbt. 325. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelem a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy a 324. § (3)
bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő
meghatalmazását nem csatolták, vagy a kérelmet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton,
de nem olvasható formában nyújtották be, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt
a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan
nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani.”
q) a Kbt. 330/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„330/A. § Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárásban az igazságügyi szakértői
tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult
szakértőt vesz igénybe, csak olyan igazságügyi szakértőt rendelhet ki, aki (amely) vállalta az
elektronikus kézbesítést.”
r) a Kbt. 345. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell kizárólag
elektronikus úton benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul
elektronikus úton továbbítja a bíróságnak.
(3)	A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati
kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. Az eljárásban a
beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön
jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet. A bíróság a
Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen
fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
4.§
(1)	E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése
után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt. 99. §-ának (3) és (4)
bekezdése.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kbt.
a)	4. §-ának 3/E. pontjában a „(3) bekezdésének c), d)-j) pontja” szövegrész helyébe a „(3)
bekezdésének a), d)-f) pontja” szövegrész;
b)	70. §-a (4) bekezdésében a „szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös
ajánlattevő)” szövegrész helyébe a „szervezet nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös
ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg” szövegrész;
c)	71. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást”
szövegrész helyébe a „részére erőforrást” szövegrész
d)	72. §-ában „a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre, valamint az
akadálymentesítésre vonatkozó,” szövegrész helyébe „az adózásra, a környezetvédelemre,
valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó” szövegrész;
e)	120. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, 133. §-a (1) bekezdésének m) pontjában, 136/D. §-a
(2)	bekezdésének c) pontjában, 210. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, 212. §-a f) pontjában,
221. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, 224. §-a e) pontjában, 235. §-a (1) bekezdésének j)
pontjában, „a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását” szövegrész helyébe „a hiánypótlás
lehetőségét” szövegrész;
J) 327. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az ,,a)-f) és h) pontja” szövegrész helyébe az ,,a)-f)
valamint h) és i) pontja szövegrész;
g)	a 2008. évi CVIII. törvény 108. §-ának (2) bekezdésében a „75., 90. és 91. §-a és 76. §-ának
(1)	bekezdése” szövegrész helyébe a „75., 76/A., 82/A., 88/A., 90. és 91. §-a és 76. §-ának (1)
bekezdése” szövegrész lép.
Indokolás
T/9622. számon május 6-án a közbeszerzési törvény módosítására irányuló képviselői önálló
indítvány került benyújtásra, amely az ún. egyszerű eljárásban, azaz 53 millió forintig, bizonyos
szolgáltatásokat (szállodai, éttermi, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások) vett volna ki a
törvény hatálya alól. Ezt a képviselői önálló indítványt az Országgyűlés nem vette
tárgysorozatba.
A korábban benyújtott törvényjavaslat azt a problémát próbálta kezelni közösségi jogi
szempontból vitatható módon, a kivételi kör tágításával, hogy jelenleg, ha egy ajánlatkérő
művészt, művészeti csoportot, együttest szeretne szerződtetni, vagy más kulturális szolgáltatást
igénybe venni, akkor 12 millió forint felett hirdetménnyel induló eljárást kell lefolytatnia,
miközben az ilyen szolgáltatásokat általában csak egyvalaki képes, illetve jogosult teljesíteni. Az
ajánlatkérőnek tehát hirdetményt kell feladnia, ami pénzbe kerül, miközben hiába indul más
ajánlattevő az eljárásban, kizárt, hogy nyerjen, annak pedig, aki ténylegesen képes a szerződés
teljesítésére, jelentős időt kell fordítania a közbeszerzési ajánlat formális elkészítésére.
Az önálló indítvány a T/9622. számú törvényjavaslat által felvetett problémát szeretné a
közösségi joggal összhangban álló megoldás útján orvosolni: az önálló indítvány azt javasolja,
hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lehessen szerződést kötni. (Hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárást jelenleg csak a közösségi eljárásrendben, vagyis szolgáltatások esetében
ajánlatkérői körtől függően 53 millió forint felett, és az egyszerű eljárásban a nemzeti értékhatár
másfélszerese, azaz szolgáltatás-megrendelésnél 12 millió forint alatt lehet lefolytatni. Van tehát
egy olyan értéksáv amelyben - bár az ilyen eljárás még a legmagasabb értékű beszerzések
esetében is engedélyezett - a közbeszerzési törvény csak a hirdetménnyel történő eljárásindítást
engedi meg.)
Emellett vannak más olyan élethelyzetek is, amelyek kezelése hirdetménnyel induló eljárásban
szinte lehetetlen. Ilyen például az az eset, amikor rendkívüli sürgősség áll fenn, vagy például
amikor a szerződés tárgya ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó
jognak a megszerzése, vagy amikor az árut árutőzsdén szerzik be. Ezeket az élethelyzeteket a
közösségi közbeszerzési jog a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaiként ismeri, és a
nagy értékű beszerzések esetében úgy kezeli, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
lefolytatását teszi lehetővé. A magyar jog jelenleg ennél szigorúbb megközelítést alkalmaz, és
alacsonyabb érték esetében még e jogalapok fennállásakor sem teszi maradéktalanul lehetővé e
sajátos eljárás alkalmazását.
A T/9622. számú törvényjavaslat által kezelni kívánt helyzet megoldása nem a kivételi kör
bővítése, mivel az amellett, hogy ellentétes a közösségi joggal, a közpénzek ellenőrzés nélküli
elköltését eredményezné. Ehelyett a megoldást a közösségi jog által ismert és alkalmazott
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása jelenti a közösségi jog által meghatározott
jogalapok fennállása esetén a közösségi értékhatár alatti beszerzések esetében is. Ennek az
eljárásnak előnye, hogy kezeli a sajátos, egyébként hirdetménnyel induló eljárással nem
leképezhető élethelyzeteket, ugyanakkor magában foglalja a közbeszerzési eljárás garanciáit is.
(így például hirdetmény közzététele helyett, közvetlenül lehet felvenni a kapcsolatot az
ajánlattevővel/ajánlattevőkkel, a feltételekről tárgyalás zajlik, az eljárás eredménye nyilvános,
jogorvoslati lehetőség biztosított stb.)
Az önálló indítvány tehát - mivel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rugalmas beszerzést
tesz lehetővé, egyben magában hordozza a közbeszerzési eljárás garanciáit, valamint az európai
közösségi jogi követelményeknek is megfelel - azt javasolja, hogy az egyszerű eljárásban -
ugyanúgy, mint a közösségi értékhatár feletti beszerzéseknél - a közösségi eljárásrendben
meghatározott jogalapok fennállása és ingatlanbeszerzés esetében hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárást lehessen lefolytatni.
Emellett az önálló indítvány a közbeszerzési törvényt módosító 2008. évi CVIII. törvényt is
módosítja, annak érdekében, hogy kiküszöböljön néhány, a Közbeszerzési Döntőbizottság által
2010.	január 1-től, illetve 2010. július 1-től kizárólagosan elektronikus úton lefolytatandó
jogorvoslati eljárással kapcsolatos problémát. így egyértelművé válna, hogy ha a jogorvoslati
kérelmet nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a megfelelő formátumban
nyújtják be, akkor a Döntőbizottság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel, és ha a kérelem újból
hiányosan kerül benyújtásra, akkor azt a Döntőbizottság el fogja utasítani. Mivel a jogorvoslati
eljárásban szakértő is csak elektronikusan rendelhető ki, az önálló indítvány szerint csak olyan
igazságügyi szakértő lenne kirendelhető, aki (amely) vállalja az elektronikus kézbesítést. Szintén
az elektronikus jogorvoslati eljárással van kapcsolatban az a módosítás, amely szerint a
Döntőbizottság végzése elleni jogorvoslati kérelmet is elektronikusan kell benyújtani.
Az önálló indítvány 4. §-ának (2) és (3) bekezdése a közbeszerzési törvényben fellelhető
ellentmondások feloldására, rossz hivatkozások javítására törekszik. így az indítvány javítja az
erőforrás fogalmában az egyik hibás hivatkozást, feloldja azt az ellentmondást, hogy bár
tájékozódni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adózási, környezetvédelmi és a
munkafeltételekkel kapcsolatos kötelezettségekről kell, ha az ajánlatkérő azt előírja [Kbt. 55. §
(3)	bekezdés], nyilatkozni viszont a munkafeltételekkel és az akadálymentesítéssel kapcsolatos
követelményekről. Emellett az indítvány feloldja azt az ellentmondást is, hogy míg a hiánypótlás
lehetősége a törvény szerint minden esetben fennáll, bizonyos rendelkezések alapján úgy tűnhet,
mintha erről mégis az ajánlatkérő maga dönthetne. Szintén hivatkozási hibából eredően a
Gazdasági Versenyhivatal számára nyitva álló jogorvoslat indítási határidő jelenleg a törvényben
nincs meghatározva, az önálló indítvány ezt a hibát is javítja.
A Kbt. 70. §-ának (4) bekezdésében található tilalom jelenlegi formájában kizárja, hogy ugyanaz
a személy vagy szervezet 10% feletti alvállalkozóként egyszerre több ajánlattevő ajánlatában
kerüljön megjelölésre. Ez különösen akkor problematikus, ha egy adott piacon csak egy szervezet
tevékenykedik. (Például mert kizárólagos joggal rendelkezik.) A tilalom miatt ilyenkor ugyanis
csak egy ajánlattevő maradhat versenyben, az amelyik elsőként „lecsap” az adott vállalkozóra.
Ha több ajánlatban is megjelölésre kerül ugyanazon alvállalkozó, annak a megállapítása is
problémát okozhat, hogy melyik az adott vállalkozót ajánlatában 10 % feletti alvállalkozóként
megjelölő ajánlattevő ajánlata marad érvényes. Ha pedig a gyártó alvállalkozónak minősül, akkor
a tilalom különösen nagy problémát okoz, erős versenykorlátozó hatással bír.
Ezért az önálló indítvány a tilalmat úgy módosítja, hogy egy közbeszerzési eljárásban (vagy ha
azt részekre bontották, akkor az adott rész tekintetében) egy vállalkozás csak 10 % feletti
alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként jelenthet meg. Ez a módosítás kizárja az
összejátszás veszélyét, ugyanakkor tekintettel van a versenyhelyzet fenntartásának fontosságára.
Budapest, 2009. június 8.
Halmai Gáborné
MSZP
^.Fedor Vilmos
MSZP
f\jDJ
Végh Tibor
MSZP
Országgyűlési képviselő
Törvény kezdeményezése
dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. §-ának (2) bekezdése alapján mellékelten benyújtjuk a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2009. június 8.
Végh Tibor
MSZP
MSZP
MSZP