﻿uv>iágpüté8 Hivaíala
IroiTianJ'iKSift'
Érkezeti 2009 JÖN 1 0.
2009.	évi.....törvény
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
1-8
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény hatálya alá tartozik:/
,,h) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;”
2-§
(l)ABt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányafelügyelet engedélyezi:
a)	nyílt területen
aa)	az ásványi nyersanyag és geotermikus energia kutatását,
ab)	a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését,
ac)	a geotermikus védőidom megállapítását követően a geotermikus energia kinyerését és
hasznosítását,
b)	a meddőhányó hasznosítását,
c)	a földgáz tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképezését és tárolásra történő
hasznosítását,
d)	az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a föld alatti gáztároló létesítményei
létesítését, használatba vételét, elbontását és felhagyását,
e)	a cseppfolyós propán-, bután gázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint
elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását és felhagyását,
f)	a geotermikus energia kutatásához, kinyeréséhez és hasznosításához szükséges - külön
jogszabályban meghatározott — földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét,
2
g)	a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását,
valamint
h)	a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását.”
3.§
A Bt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog (ásványi nyersanyag és geotermikus
energia kutatási jogadományban és a bányatelekben megnyilvánuló kizárólagos jog), valamint a
koncesszió hatálya alá nem tartozó geotermikus védőidomban megnyilvánuló kizárólagos jog
kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő
nyújtja be.”
4-§
A Bt. 8. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség
nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:/
„a) zárt területen
aa)	az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,
ab)	a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását,”
5.§
A Bt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések
alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba, amelyeken az adott
ásványi nyersanyag előfordulása, illetve a geotermikus energia kinyerése valószínűsíthető.
(2)	A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a külön
jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az
3
ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek
ígérkezik.”
6. §
A Bt. 10. § (2) bekezdés a), c) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A pályázati kiírásnak, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározottakon
túlmenően, tartalmaznia kell:/
„a) a pályázatra bocsátott földrajzi terület lehatárolását és a meghirdetett térrész meghatározását
annak feltüntetésével, hogy a területen (térben) vagy annak egy részén harmadik személy szerzett-e
már jogot valamely ásványi nyersanyag bányászatára, geotermikus energia kinyerésére és
hasznosítására vagy az e törvény hatálya alá tartozó más tevékenység gyakorlására;”
,,c) a koncessziós tevékenység szakmai követelményeit, valamint a komplex érzékenységi és
terhelhetőségi vizsgálat alapján meghatározott követelményeket, továbbá a követelmények
teljesítésére szolgáló biztosíték-adási kötelezettségeket;”
,,j) mindazokat a további feltételeket, kikötéseket, amelyeket a koncessziós szerződés megkötésekor
vagy a szerződésben rendezni kell (például az állam által vállalt kisajátításokkal kapcsolatos
költségek megtérítése, az ásványi nyersanyag, a hasznosításra kinyert geotermikus energia állami
elővásárlási jogának kikötése).”
7-§
A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A koncesszió jogosultja köteles a szerződés aláírásától számított 90 napon belül a
bányászati tevékenység végzésére koncessziós társaságot létrehozni. Koncessziós társaság
a)	belföldi gazdálkodó szervezet vagy
b)	a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló törvényben meghatározott külföldi vállalkozás
lehet.
4
(2)	A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek az (1) bekezdésben
meghatározott gazdálkodó szervezet létrehozását követően a koncessziós társaságot mint
bányavállalkozót illetik meg, illetve terhelik.
(3)	Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül a koncessziós társaság
nem jön létre, a koncesszió megszűnik.”
8.§
A Bt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási időszak 4 évnél,
geotermikusenergia-kutatási időszak 2 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két
alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.
(2)	A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül kezdeményezheti a
bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Ha jogszabály a
koncesszióban meghatározott tevékenység megkezdését előzetesen megszerzendő környezetvédelmi,
illetve egységes környezethasználati engedélyhez köti, akkor a 1 éves időtartamba nem számít bele a
környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás időtartama.”
9-§
A Bt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a
bányatelek megállapításától számított 5 éven, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított
2 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a kiesett bányajáradék
pótlására a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési
kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.”
10.	§
(1)	A Bt. 20. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni
a)	a növelt hatékonyságú és környezetkímélő művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és
az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége,
b)	a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt ásványi
nyersanyagnak a közcélú vízi létesítmények építése során történt felhasználása után,
c)	a balneológiai és gyógyászati célból hasznosított geotermikus energia után,
d)	a 30 C°-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint
e)	a kitermelt geotermikus energia 50 %-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.”
(7)	A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének
2%-a.
(8)	A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység
esetén a miniszter
a)	az ásványi nyersanyag fajták,
b)	a kitermelés, illetve a geotermikus energia hasznosítás eredményességét befolyásoló természeti
adottságok és
c)	egyéb közérdek
különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.
(9)	A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A bányafelügyelet engedélyezheti, illetve előírhatja a
bányajáradék ásványi nyersanyagban, illetve hasznosítható geotermikus energiában, természetben
történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként
számolható el.”
(2)	A Bt. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag, illetve geotermikus
energia értékének e törvényben vagy koncessziós, illetve a 26/A. § (5) bekezdése szerinti
szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson
kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség
értéke.”
11.	§
(1)	A Bt. 22. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására
a)	zárt területen koncesszió keretében a miniszter a koncessziós szerződésben,
b)	nyílt területen a bányafelügyelet
kutatási jogot adományoz.
(2)	A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az
ásványinyersanyag-, illetve geotermikusenergia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, a
jóváhagyás kezdeményezésére és az ásványi nyersanyag, illetve geotermikus energia jóváhagyott
kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a
bányatelek megállapításának, a geotermikus védőidom kijelölésének kezdeményezésére.”
(2)	A Bt. 22. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának, illetve a geotermikus
védőidom kijelölésének kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket a kutatásijog-
adományozás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén a (2) bekezdésben a
bányavállalkozó részére biztosított kizárólagos jog megszűnik.
(6)	A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező pedig az
engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási
munkaprogramjának végrehajtására. Ennek keretében jogosult az ásványi nyersanyagok
fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének, a geotermikus energia
természetbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások
elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának és a
geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.”
12.	§
(1)	A Bt. 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a
szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet.”
(2)	A Bt. 22/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(5) A geotermikusenergia-hasznosító forrásokról és a védelmükre megállapított védőidomokról a
bányafelügyelet nyilvántartást vezet.”
13.	§
A Bt. 25. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente köteles az
állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.
(2)	A bányavállalkozó köteles
a)	az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére, a geotermikus energia
természetbeli viszonyaira vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben,
b)	a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente, továbbá
c)	a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor a visszahagyott ásványvagyonról készített,
illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó kimutatást
az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.
(3)	Üzleti titokként kell kezelni a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb
módon szolgáltatott adatokat a jogosultság időtartama alatt, valamint a bányavállalkozó által a
kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatokat a
bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-megállapítás, illetőleg geotermikus védőidom
kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés elfogadását, illetőleg egyéb esetben az adatszolgáltatási
kötelezettség keletkezését követő egy évig. Nem tartozik az üzleti titok körébe az elvégzett kutatások
helyére és a kutatási adatok birtokosára vonatkozó információ.”
14.	§
A Bt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli
gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet,
bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt
érték megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki
a)	a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi,
b)	bányászati koncesszió vagy bányafelügyeleti engedély nélkül ásványi nyersanyagot termel ki,
vagy geotermikus energiát hasznosít,
c)	külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége
során ásványi nyersanyagot termel ki vagy geotermikus energiát hasznosít.”
15.	§
A Bt. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányafelügyelet feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek (44-46. §) végzése
során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze az ásvány- és
geotermikusenergia-vagyonnal való gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre,
valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.”
16.	§
A Bt. 49. § 4. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Bányászati tevékenységnek minősül:/
,J) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és”
17.	§
(1)	A Bt. 49. § 5. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Bányavállalkozónak minősül e törvény/
„a) 3. §-a, 20. §-a, 22/B. §-a, 41. §-a alkalmazásában a geotermikus energia vízjogi engedély alapján
történő hasznosítására,”
(2)	A Bt. 49. § 17-18., 24. és 34. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a
következő 41. ponttal egészül ki:
„17. „Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett
bányászati tevékenység, amelynek célja:
a)	az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése,
9
b)	a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése,
továbbá
c)	a geotermikus energia természetbeli viszonyainak megismerése, valamint
d)	a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén föld alatti tárolására való alkalmasság
szempontjából.
18.	„Kutatási terület”: a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban
meghatározott ásványi nyersanyag, vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület.”
„24. „Zárt terület”', meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése céljából
lehatárolt, koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni továbbá a már
megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a
jogosultság fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül minden
olyan terület, ahonnan a geotermikus energia kinyerése mélyfúráson keresztül valósítható meg.”
„34. „Mélyfúrás”: azon technológiai folyamat eredménye, amelynek során a lyukkiképzéssel,
megtartással és szerelvényezéssel együtt földtani vagy bányászati célból, gépi úton a földkéregben
olyan 350 méternél nagyobb mélységű lyukat (henger alakú bányatérséget) hoznak létre, amelynek
meghatározott, viszonylag kis átmérőjéhez képest kialakítási hossza (mélysége) nagy. A mélyfúrás
lehet függőleges, irányított ferdeségű, illetőleg a lyukkiképzés befejező szakaszában vízszintes.”
„41. „Kinyerés”: a geotermikus energiának a geotermikus energiahordozóból történő elvonása.”
18. §
A Bt. 50. § (1) bekezdés a) és r) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Felhatalmazást kap a Kormány/
„a) a földtani kutatásra és a bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatásra,”
,,r) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására, ezek engedélyezésére és a
geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére,”
19. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
10
(2)	A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(3)	Az e törvény hatálybalépésekor vízjogi, vagy bányafelügyeleti engedélyük alapján geotermikus
energiát kinyerők (hasznosítók) engedélyeik alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek
szerint a tevékenységüket tovább folytathatják.
(4)	Az e törvény hatálybalépésekor geotermikus energia kinyerésére létesítménnyel rendelkezők
kötelesek e törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül a bányafelügyeletnél a geotermikus
védőidom megállapítását kezdeményezni. A bányafelügyelet a kezdeményezések alapján e
geotermikus védőidomokat az e törvény hatálybalépését követő 1 éven belül köteles kijelölni. Ezen
utólagos geotermikus védőidomok megállapításáig - érintettség esetén - új létesítmény nem
engedélyezhető, arra védőidom nem jelölhető ki.
(5)	A 9. §-ban megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról
és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik.
(6)	Az e törvény 5. §-ával módosított Bt. 9. §-ában megjelölt területek első alkalommal történő
minősítéséről az e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül kell gondoskodni.
(7)	Hatályát veszti a Bt. 1. § (5) bekezdésének a) pontja.
11
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A geotermikus energia (kutatásával, kinyerésével) hasznosításával kapcsolatosan a magyar jogrendbe
legelőször a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) illesztett
szabályokat, alkotott meg jogi fogalmakat, jogintézményeket. A Bt. preambuluma szabályozási
célként határozza meg: „E törvény célja ... a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, ... az
ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet
és a tulajdon védelmével, valamint (a) ... geotermikus energiavagyon gazdálkodásával
összhangban.”
1993. után több esetben az e tárgyat érintő érvényesített módosítások alapvetően arra irányultak,
hogy a felszín alatti vizek termelésével megvalósított geotermikus energia kutatás, kinyerés és
hasznosítás - figyelemmel a vízgazdálkodáshoz fűződő kiemelt érdekre - kikerüljenek a Bt. tárgyi
hatálya alól. Az említett kiemelt érdek érvényesítése ugyanakkor folyamatosan erősödő belső
koherencia zavart keletkeztetett a Bt-ben figyelemmel arra, hogy míg maga a geotermikus energia,
mint sajátos állami tulajdon egészében a Bt. hatálya alá rendeltetett, s a hozzá kapcsolt törvényi
alapvetések és jogintézmények a Bt-ben kerültek rögzítésre (az állami tulajdon átszállási joga és az
ebből következő járadékfizetési kötelezettség, a kitermeléshez kizárólagos jogot garantáló
geotermikus védőidom, a vagyon- és forrás-nyilvántartási állami feladat, szankciók és intézkedések,
stb.) ugyanakkor - tekintettel arra, hogy az a legkönnyebben és a legelérhetőbb technológiával a
felszín alatti vizek egyidejű termelésével nyerhető ki - a gyakorlatban a geotermikus energia
hasznosítása egybeolvadt a vízhasználattal.
Magyarország különösen nagy értékű nemzeti kincsének, ismert vízkészletének védelme, annak
mennyiségi és minőségi megőrzése elsődleges nemzeti érdek. E védelem és a hozzátartozó szigorú
gazdálkodás szükségessége különösen fontos a termálvízkészlet esetében.
A korábbi, viszonylag korlátozottabb geotermikus energiahasznosítási igény - eseti jellegű
balneológiai és gyógyászati, kertészeti felhasználás - mellett (örvendetes módon) megjelent a
geotermikus energia energetikai hasznosításának fokozott igénye, amely már villamos energia és
hőszolgáltatási célú.
A jelenleg hatályos Bt. rendelkezései - a vízgazdálkodási érdekkel összefüggésben a törvénybe
illesztett kivétel-rendszerrel - nem alkalmasak a fokozott igény mellett a terület megfelelő
szabályozására, jelentős alkalmazási zavar áll fenn, mind a jogalkalmazó hatóságok, mind a
geotermikus energiát kutatni, kinyerni, hasznosítani kívánó piaci szereplők gyakorlatában, ami rontja
a jogbiztonságot és elbizonytalanítja a befektetői kezdeményezőkészséget, veszélyezteti
Magyarország klímavédelemmel összefüggő és a geotermiára vonatkozó vállalásának
teljesíthetőségét. A belső koherencia zavar következtében a lényegében analógiát alkalmazó bírói
ítélkezési gyakorlat további jogalkalmazási és szabályozási ellehetetlenülést eredményezhet.
A szabályozási terület komplex áttekintésével megállapítható, hogy a geotermikus energia kutatására,
kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szabályozás hordozó szerinti (felszín alatti víz termelésével
együtt járó, vagy azt nem eredményező) elkülönülése alkalmazási zavarhoz vezet, ezért annak egy
helyen, együttes, áttekinthető szabályozása elengedhetetlen. Ezen együttes szabályozás elhelyezésére
egyaránt figyelembe vehető a környezetvédelmi-, vízgazdálkodási törvény, illetve a Bt. Tekintettel
arra, hogy a hatályos törvények között a geotermikus energiára vonatkozó szabály- és
fogalomrendszer alapvetően jelenleg csak a Bt-ben található, ezért a terület átfogó szabályozására is e
helyütt adódik lehetőség.
12
A törvényjavaslatnak az ezen tárgykörre vonatkozó rendelkezései egyértelműen elválasztják a
vízgazdálkodási és a geotermikusenergia-gazdálkodási szabályozást; a geotermikus energia
kutatására, kinyerésére és hasznosítására egységes, átlátható, következetes szabályrendszert
biztosítanak; az Európai Unió - a geotermikus energiahasznosítás területén jelentős gyakorlattal
rendelkező, meghatározó - tagállamai nemzeti szabályozásához alkalmazkodóan, a sajátos terület
szabályozása mellett, következetesen biztosítja a környezetvédelmi és vízügyi érdekek
érvényesülését; a geotermikus energiahasznosítás koncesszióhoz kötésével biztosítja e korlátozottan
megújuló energiaforrás elérhető leghatékonyabb és legnagyobb hatásfokú hasznosítását, biztosítja a
természeti erőforrás-gazdálkodás lehetőségét oly módon, hogy a tervezhetőség mellett egy időben
megvalósuljon az átláthatóság, a nyilvánosság és a társadalmi ellenőrizhetőség; a javaslat biztosítja a
már jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét és gondoskodik a bevezetés átmeneti
problémáinak rendezéséről.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A rendelkezés összhangot teremt a Bt. preambulumában foglalt célmeghatározás és a Bt. tárgyi
hatálya között.
A 2. §-hoz:
A törvény tárgyi hatályához illeszkedően jelöli ki a hatósági hatáskört.
A 3-15. §-hoz:
A nyílt területen, hatósági engedély alapján gyakorolt jogok átruházhatóságának értelemszerű
kiegészítése a kizárólagos jogot hordozó geotermikus védőidommal.
A rendelkezések a feladat- és hatáskörében eljáró miniszter zárt területen az ásványi nyersanyagokra
vonatkozó hatáskörét teijesztik ki a geotermikus energiára is. A javaslati pont a geotermikus
energiára is kiterjeszti azt a garanciális szabályt, mely szerint az a terület jelölhető a zárt területek
közül koncesszióra, amely esetében azt a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat
eredménye lehetővé teszi. A javaslati pont további rendelkezései a koncessziós pályázat és a
koncesszió elnyerése, gyakorlása folyományos szabályait tartalmazza, értelmezve azokat a
geotermikus energiára.
A 16-18. §-hoz:
A rendelkezések törvény tárgyi hatályához illesztik a szükséges fogalmakat, s garanciális szabályt
iktatnak be a geotermikus energiát már korábbi (vízjogi) engedélyük alapján hasznosítók számára,
biztosítva részükre a tulajdonszerzési jog mellett a geotermikus védőidomban megnyilvánuló
kizárólagos jogot is. Ugyanitt biztosít felhatalmazást a Kormány számára a törvény a törvényi szintű
alapvető szabályoknak alávetve a geotermikus energiával összefüggő végrehajtási szabályok
megalkotására.
13
A 19. §-hoz:
A törvényben érvényesíteni javasolt módosítások bevezető, átmeneti rendelkezéseit tartalmazza.
Második bekezdésében gondoskodik arról, hogy a (bármely hatóság előtt) folyamatban lévő, a
geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására irányuló ügyekre is kiterjedjenek a
módosított rendelkezések, biztosítva ezzel a kérelmezők jogát ahhoz, hogy kezdeményezésük
koncessziókezdeményezésnek legyen figyelembe véve.
Harmadik és negyedik bekezdésében javasolt rendelkezés gondoskodik - a jogbiztonság
szempontjából garanciális szabályként - arról, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog alapján
geotermikus energiát kinyerők/hasznosítók jogai sértetlenül fennmaradjanak.
Budapest, 2009. június 10.
14
Az Országgyűlés
Gazdasági és informatikai bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Szili Katalin asszonynak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Gazdasági és informatikai bizottság a Házszabály 85. § (2) bekezdése c) pontja alapján
mellékelten az alábbi
törvényjavaslatot
nyújtja be a Tisztelt Országgyűléshez.
Podolák György s. k.
elnök
Budapest, 2009. jumus 10. , s