﻿
2009. évi... törvény

az élelmiszer termékpálya működésével összefüggő egyes törvények módosításáról
l.§
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed]
,,b) az ezen termékeket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre, egyéni vállalkozóra
és családi gazdálkodóra.”
2* §
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 2. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„26. kiemelt termékpálya szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó,
viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett és az agrárpolitikáért felelős miniszter által - e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - elismert, nem nyereségérdekeit, a
működési területen reprezentatív érdekképviseleti és szakmai szervezete.”
3.§
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) A kiemelt termékpálya szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése
érdekében - így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével,
ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci
helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérésekben - történő
együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek, melyet a miniszter hagy jóvá.
A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz a kiemelt termékpálya szervezethez nem tartozó
termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a
megállapodásban határozzák meg.
(2)	A kiemelt termékpálya szervezet az agrárpiaci rendtartás eszközeinek érvényesülése érdekében
tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési
lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott
piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között
erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat.”
4-§
(1) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-ának (1) bekezdése a következő
d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]
,,d) a kiemelt termékpálya szervezetek elismerését”
[érintő részletes szabályokat — a Közös Agrárpolitika szabályozásával összhangban — rendeletben
állapítsa meg.]
(2) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a törvény alapján megvalósuló szabályozás vagy a kiemelt termékpálya szervezetek e
törvény céljával összefüggő tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci
rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy a korlátozás révén megvalósuló gazdasági és
társadalmi előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat.”
5.§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § (1) Ha az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert kiemelt termékpálya szervezetek
tevékenysége all. §-ban foglalt tilalomba ütközik, a verseny-felügyeleti eljárás csak az agrárpolitikáért
felelős miniszter bejelentése alapján indítható meg.
(2) Az agrárpolitikáért felelős miniszter verseny-felügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi, ha
a kiemelt termékpálya szervezet tevékenysége révén a termékpálya szereplői számára megvalósuló
gazdasági és társadalmi előnyök nem haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó
hátrányokat.”
6.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.
(2)	Kiemelt termékpálya szervezet ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése miatt e törvény hatályba
lépése előtt indult és jogerősen le nem zárt verseny-felügyeleti eljárásban az eljárás folytatására csak
abban az esetben van lehetőség, ha azt az agrárpolitikáért felelős miniszter e törvény hatályba lépést
követő 30 napon belül kezdeményezi. Ellenkező esetben az eljárást meg kell szüntetni.
(3)	Ha kiemelt termékpálya szervezettel vagy annak tagjával szemben 2009. január 1-je és e
törvény hatályba lépése között a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése miatt jogerősen verseny-felügyeleti bírság
került kiszabásra, azonban e törvény hatályba lépését követően már nem lenne megállapítható a jogsértés,
a marasztaló határozatot vissza kell vonni, és a megfizetett bírságot vissza kell fizetni.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A mezőgazdaság nem gyár, a paradicsom nem anyacsavar. A mezőgazdasági termelés
specialitását és fokozott kockázatait figyelembe kell vennie a jogi szabályozásnak. A mezőgazdasági
termék a termelési ciklus sajátosságainak megfelelően bizonyos időszakokban nagyobb, más
időszakokban kisebb mennyiségben kerül a piacra. Ez a ciklikusság időről-időre túlkínálatot okoz. A
mezőgazdasági termékek piacán a keresleti és kínálati viszonyok ily módon történő alakulása miatt a
felvásárló kedvezőbb helyzetben van a termelővel szemben. Másrészről az élelmiszeripari termékek
előállítása, illetve feldolgozása - részben a kereskedelmi beszerzési politika, részben a termelői árigények
kettős szorítása miatt - jelentősen kisebb mértékű nyereségtartalmat biztosít, mint ugyanezen termékek
kereskedelme. E hátrányok jogi ellensúlyozására, valamint a termelő és feldolgozó szektor piaci
alkuhelyzetének javítása érdekében indokolt annak biztosítása, hogy a szereplők egymással szövetkezve,
működésüket és a termékpálya áraival összefüggő meghatározott tevékenységüket az érdekképviseleti
szervezetük keretei között egységesen és jogszerűen alakíthassák ki. Az élelmiszer termékpálya
biztonságos és átlátható működésének elősegítése érdekében pedig különösen előnyös, ha a termelő és
feldolgozó-, valamint a kereskedelmi szervezetek egymással való kapcsolatukat önszabályozás
formájában rögzítik, melyre kiemelkedő és elismerendő példa volt a közelmúltban létrejött Élelmiszer
Termékpálya Kódex. Sajnálatos azonban, hogy a közreműködőket vezérlő jó szándék versenyjogi
aggályokba ütközhet. Mindazonáltal a piaci verseny tisztaságából eredő előnyök szem előtt tartása
szempontjából nyilvánvalóan nem eshetnek azonos megítélés alá a mezőgazdasági vagy élelmiszeripari
tevékenységet folytató vállalkozások, illetve az útépítő vagy mozdonygyártó vállalkozások működése.
Erre tekintettel differenciálni szükséges a terület jogi szabályozását.
Az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség
megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ezen
alkotmányos előírás magában hordozza az Állam azon kötelezettségét is, hogy a mezőgazdaság területén
megélhetésüket kereső állampolgárok esetében a piaci viszonyok aszimetriája során kialakuló feltételek
miatt kieső bevételeket más forrásból (segélyek, támogatások) pótolja vissza a vidéki életforma és
megélhetés, valamint a termelés fenntartásának biztosítása érdekében. Nyilvánvalóan az így lekötött
költségvetési források megtakaríthatóak, ha a jogi szabályozás lehetővé teszi a tisztes jövedelemhez jutást
azáltal, hogy jogi kereteket biztosít a szövetkezéssel elérhető kedvező alkupozíció kialakulásához.
A törvényjavaslat két törvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény, valamint a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
módosítását tartalmazza. Bevezeti a kiemelt termékpálya szervezet fogalmát, amely az agrárpiaci
rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó
és forgalmazó szervezetek és személyek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján
létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert, nem
nyereségérdekeit, reprezentatív érdekképviseleti és szakmai szervezete. Az ilyen szervezetek számára
biztosítja a javaslat, hogy együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthessenek,
továbbá tagjaik számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra vonatkozó felmérést
végezhetnek, információt adhatnak, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést
folytathatnak. Ez utóbbi tevékenység ezidáig gyakran ütközött a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ába, azonban jelen módosítás kívánt
célja annak biztosítása, hogy a kiemelt termékpálya szervezetek, illetve tagjaik összehangolt piaci
magatartása csak abban az esetben minősülhet jogsértőnek, ha a tevékenység révén a termékpálya
szereplői számára megvalósuló gazdasági előnyök nem haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból
adódó hátrányokat. Ennek felügyelete első körben az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe
tartozna, akinek bejelentésére indítható a Gazdasági Versenyhivatal által versenyfelügyeleti eljárás. A
szabályozás ezzel biztosítja a jelenleg nem kellően hatékony piacfelügyeleti tevékenységet az érintett
területen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
M
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény hatályának módosítása szükséges, hogy a
törvény által biztosított keretek a teljes termékpályára kiteljedően működhessenek.
2.	§
Bevezeti a kiemelt termékpálya szervezet fogalmát, amely az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003.
évi XVI. törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó, viszonteladó és forgalmazó
szervezetek és személyek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott, bírósági
nyilvántartásba vett és az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert, nem nyereségérdekeit,
reprezentatív érdekképviseleti és szakmai szervezete.
3-§
A rendelkezés biztosítja, hogy a kiemelt termékpálya szervezetek a termékpálya vertikális
működésének elősegítése érdekében történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó
megállapodást köthetnek. E megállapodást az agrárpolitikáért felelős miniszternek kell a hatályba lépését
megelőzően jóváhagyni, melynek során az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy
a korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból
adódó hátrányokat.
Szintén lehetővé teszi a rendelkezés, hogy a kiemelt termékpálya szervezet tagjai számára az adott
piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat,
valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat törvényesen és anélkül, hogy e
tevékenység a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 11. §-ába ütközzön. Figyelemre méltó e rendelkezés vonatkozásában, hogy a francia
Nemzetgyűlés hasonló tartalmú törvénymódosítást fogadott el a közelmúltban.
4.§
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz, továbbá előírja az agrárpolitikáért felelős miniszter számára,
hogy ha a kiemelt termékpálya szervezetek e törvény céljával összefüggő tevékenysége a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt
tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítsa, hogy a korlátozás
révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó
hátrányokat.
5.§
A rendelkezés előírja, hogy ha az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert kiemelt
termékpálya szervezetek tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ban foglalt tilalomba ütközik, a versenyfelügyeleti eljárás csak az
agrárpolitikáért felelős miniszter bejelentése alapján indítható meg. A miniszter versenyfelügyeleti eljárás
megindítását akkor kezdeményezi, ha a kiemelt termékpálya szervezet tevékenysége révén a termékpálya
szereplői számára megvalósuló gazdasági előnyök nem haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból
adódó hátrányokat.
6.§
Hatályba léptető, valamint átmeneti rendelkezést tartalmaz a folyamatban levő, illetve a 2009.
évben lezárt, de a törvénymódosítás nyomán már nem jogsértő tevékenységek vonatkozásában.
Törvényjavaslat kezdeményezése
(Benyújtó levél)
dr. Szili Katalinnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. §-a alapján az élelmiszer termékpálya működésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló
Törvényjavaslatot
nyújtjuk be a tisztelt Országgyűléshez.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten
csatoljuk.
hilarimfáeÁwaw I	l/o/Jrai/ fl&hnr	JfareaJ Poter vK
wC . ,v ,, ...	^
Herbálylmre Font Sándor	dr. Medgyápszay Lpézló Velkey Gábor	Karsai Peter *
országgyűlési képviselő országgyűlési képviselő országgyűlési képviselő országgyűlési képviselő	országgyűlési képviselő
MSZP FIDESZ KDNP SZDSZ	Független
Budapest, 2009. június 22.