﻿Országgyűlési Képviselő
Képviselői önálló indítvány

2009. évi.......törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról

1.§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
83/B. §-a hatályát veszti.
2.§
(1)	E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 22/A. § (1) bekezdésében az „a 83/A-83/B.§
szerint” szövegrész helyébe a „83/A. § szerint” szöveg lép.

Indokolás

A törvénymódosítás célja a korhatár előtt nyugdíjazottak keresetkorlátjára vonatkozó rendelkezések
hatályon kívül helyezése.
A korhatár előtt nyugdíjazottak (többek között ilyen az előrehozott nyugdíj, korkedvezményes,
korengedményes nyugdíj) egy 2008 óta hatályos szabály szerint csak akkor mehetnek
kedvezménnyel nyugdíjba, ha nem dolgoznak a nyugdíjazás pillanatában, illetve ha később éves
szinten a minimálbér tizenkétszeresénél többet nem keresnek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni
a nyugdíjuk folyósítását.
Ezen szigorítás oka, hogy a nyugdíjnak, valamint a változatlan helyen és feltételek között végzett
munka bérének együttes folyósítására lehetőleg ne kerüljön sor.
A végrehajtás során felmerült egyik probléma: a keresetmaximalizálás. Az a törekvés, hogy a
munkavégzés melletti nyugdíj folyósítását ne szüneteltessék, gyakorta eredményezte a jogszabályok
megkerülését, illetve a fekete- és szürkegazdaság felé tereli a munkavégzést.
Emellett túlzott adminisztrációs többletet is jelent mind a munkáltatók, mind az érintett hivatalok
(állami adóhatóság, nyugdíjbiztosítási szervek) számára.
A másik problémát az átmeneti szabályozás közelgő megszűnése jelenti. A 2006-ban elfogadott
módosítások átmeneti szabályt biztosítottak a 2008 előtt kedvezménnyel nyugdíjazottak számára.
Esetükben 2010-től kell alkalmazni a keresetkorlátot. Ez egyes szakmákban, különösen a speciális
szakértelmet, szaktudást, gyakorlatot igénylő munkakörökben (mint például az egészségügyi,
oktatási ágazatban) munkaerőhiányt eredményezhet Az érintett ágazatokban az utóbbi években
nagyon sok szakember él(t) az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételével, ám ez az átmeneti
szabályozás miatt nem volt jelentős probléma.
A módosításhoz további érvként felhozhatóak az azóta történt változások is, amelyek elsősorban a
válságkezelés részeként kerültek bevezetésre.
A 2009 tavaszán elfogadott XL. törvény szerint a jövőben csak akkor mehet el valaki (nem korhatár
alatt is) nyugdíjba, ha a nyugdíjazáskor nem dolgozik (ebben az esetben később viszont korlátozás
nélkül dolgozhat). Mindez azt jelenti, hogy az eddig szabályozás szigorodni fog. Ez várhatóan
2
pozitívan befolyásolja az emberek nyugdíjba vonulási hajlandóságát, magyarul mérsékli majd a
nyugdíjkasszára illetve a költségvetésre háruló terheket.
További változás, hogy az előrehozott nyugdíj összegére vonatkozó, korábban 2013-tól hatályos
szabályozás előbb kerül bevezetésre, 2011-től már csak málusszal (csökkentett összeggel) lehet
majd előrehozott nyugdíjba menni.
Mindezek összességében azt jelentik, hogy nincs szükség az előrehozott nyugdíjazásnál a
nyugdíjazás utáni munkavégzés esetében ilyen „erős” szankciókra.
A módosító javaslat a jelzett körülményekre, valamint a válságkezelés elősegítésére figyelemmel
átmenetileg a jogintézmény hatályon kívül helyezését célozza.
3
országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot
