﻿ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Érkezett: 2009 JÓN 2 9
T/10105. számú
törvényjavaslat
a 2011. évi népszámlálásról
Előadó: dr. Molnár Csaba
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Budapest, 2009. június
2
2009. évi... törvény
a 2011. évi népszámlálásról
Az Országgyűlés az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK
(2008. július 9.) rendeletének, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1)
bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően a 2011. évi népszámlálásról a következő
törvényt alkotja:
l-§
(1)	A Magyar Köztársaság területén 2011. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével az
Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK (2008. július 9.)
rendelete, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a
természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás)
kell tartani.
(2)	A népszámlálás a Magyar Köztársaság területén élő, vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de
Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó
a)	EGT-állampolgárokra,
b)	harmadik országbeli állampolgárokra, és
c)	hontalan személyekre
(a továbbiakban az a)-c) pont együtt: természetes személyek), valamint az ország területén lévő
lakásokra, lakott üdülőkre és lakott egyéb lakóegységekre (a továbbiakban: lakások) terjed ki,
beleértve a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket (a továbbiakban: intézetek) is.
(3)	A népszámlálást az elektronikus és papíralapú önkitöltéses, valamint az interjús módszer
kombinálásával kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját — a (4) bekezdésben meghatározott
adatszolgáltatói kör kivételével - az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg.
(4)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény és a védett személyek és a kijelölt
létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti védett személyek adatszolgáltatási
kötelezettségüket önkitöltéses módszerrel teljesítik.
(5)	Az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani.
3
2-§
(1)	A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az
intézetek következő adatköreinek összeírására terjed ki:
a)	a természetes személyekre vonatkozóan: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai
kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely,
háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató,
lakáshasználat jogcíme;
b)	a lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület,
építési év, szobák száma, felszereltség;
c)	az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés időszaka.
(2)	A népszámlálás során a személy családi és utónevét a népszámlálási kérdőívre felvenni nem
szabad.
3. §
(1)	Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kivételével - kötelező. Az
adatszolgáltatásra kötelezettek kötelesek a népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak
megfelelően, az 1. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási módok valamelyikével az 1.
§ (5) bekezdésben meghatározott időszakban megadni.
(2)	Az adatszolgáltatás a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozóan önkéntes.
(3)	A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
4-§
(1)	A népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának a szakmai irányítását, az elektronikus
adatgyűjtés lebonyolítását, továbbá az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai
Hivatal végzi. Az adatok Bizottság (Eurostat) számára történő továbbításáért a Központi Statisztikai
Hivatal a felelős.
(2)	A népszámlálás helyi előkészítéséről és az adatfelvétel végrehajtásáról - az elektronikus
adatgyűjtés lebonyolítása és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a települési (a fővárosban a
kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(3)	A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek és a befogadó
állomások, valamint az ezekben az intézetekben és a befogadó állomásokon élők vonatkozásában a
helyi előkészítő és végrehajtó feladatok ellátásáért a fenntartó szerv vezetője a felelős.
4
5.§
Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK (2008.
július 9.) rendeletének végrehajtását szolgálja.
6.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a)	a 2011. évi népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi szerv és a népszámlálás helyi
előkészítésében és végrehajtásában résztvevők feladatait,
ej a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatkörökön belüli részletes adattartalmat,
d)	az adatszolgáltatással összefüggő technikai szabályokat.
(3)	A népszámlálás kiadásainak keretösszegét az éves költségvetési törvény tervezése során
figyelembe kell venni.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetközi, európai uniós és nemzeti intézményeknek megbízható információkra van szükségük
a népesség, valamint a lakások számáról és összetételéről. Ahhoz, hogy ezek az információk az
Európai Unió valamennyi tagállamára vonatkozóan összehasonlíthatóak legyenek, biztosítani kell,
hogy az adatok egységes tartalommal, azonos fogalmi rendszerben és azonos évben rendelkezésre
álljanak. Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács - a tagállamokkal történő folyamatos
szakmai egyeztetést követően - 2008-ban rendeletet alkotott az Európai Unió tagországaiban
végrehajtandó nép- és lakásszámlálásokról.
Az Európai Parlament és a Tanács nép- és lakásszámlálásról szóló 2008. július 9-i 763/2008/EK
rendelete 5. cikk (1) bekezdés szerint „A referencia-időpontnak az e rendelet alapján meghatározott
éven belül kell lennie (referenciaév). Az első referenciaév 2011.” A rendelet tehát előírja, hogy a
tagországoknak 2011-ben népszámlálást kell tartaniuk.
A rendelet melléklete meghatározza azokat a jellemzőket, amelyeket a tagországok kötelesek a
Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátani. A jellemzőket az Európai Parlament és a Tanács
763/2008/EK rendelete, a kapcsolódó definíciókat, fogalmakat pedig az ENSZ Európai Gazdasági
Bizottsága és az Eurostat által közösen kidolgozott, „Ajánlás a 2010 körüli nép- és
lakásszámlálásokhoz” című dokumentum tartalmazza.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletén túl a statisztikáról szóló 1993. évi
XLVI. törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontja is előírja időszakonkénti népszámlálás tartását.
Magyarországon 1870 óta rendszeresen, általában tízéves időközökben kerül sor teljes körű
népszámlálásra. A legutóbbi teljes körű népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben
hajtotta végre. A soron következő, 2011. évi népszámlálást, amely a tizenötödik lesz a hivatalos
magyar népszámlálások sorában, a Kormány teljes körű lakossági adatfelvétellel javasolja
végrehajtani.
A 2011. évi népszámlálás beletartozik az 1950 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak
alapján szervezett világnépszámlálások sorozatába.
Magyarországon a népszámlálás megtartása - az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK
rendelete által előírt kötelezettségen túl - azért is indokolt, mert
6
-	egyedülállóan átfogó képet ad a népesség nagyságáról, demográfiai, nemzeti és etnikai
kisebbségi összetételéről, iskolázottságáról, foglalkoztatásáról, a lakáskörülményekről, a
háztartások és a családok jellemzőiről, az utóbbi tíz évben e jellemzőkben bekövetkezett
változásokról;
-	eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések
előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a
lakással, a családdal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a szociális helyzettel, a
foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos politika alakításához;
-	a törvényben felsorolt adatkörök magukban foglalják az Európai Parlament és a Tanács
763/2008/EK rendelete alapján kötelezően gyűjtendő jellemzőket; így azok
összehasonlíthatóak az Európai Unió más tagországaiban gyűjtött adatokkal;
-	a népszámlálás az országos, a regionális, a megyei, a kistérségi és a települési szint
mellett képes bármilyen más, akár a településnél kisebb területi egységekre adatot
szolgáltatni, ezáltal elősegíti a „helyi társadalom” összetételének, belső tagozódásának
jobb megismerését, ezzel megalapozza a helyi közigazgatás döntés-előkészítési,
döntéshozói tevékenységét;
-	a népszámlálás adatai alapul szolgálnak tudományos kutatásokhoz, reprezentatív
adatfelvételek mintáinak kiválasztásához, valamint információs bázist nyújtanak más
típusú országos és helyi vizsgálatokhoz, elemzésekhez;
-	a 2011. évi népszámlálás adatai a korábbi népszámlálások eredményeivel
összehasonlítva információt szolgáltatnak a legfontosabb társadalmi folyamatok, a
társadalmi-gazdasági élet hosszabb távú változásainak megismeréséhez.
A teljes körű népszámlálásnak jelenleg Magyarországon nincs olyan alternatívája, amely
egyidejűleg biztosítaná a népszámlálás egyik lényeges alapkövetelményét, az adatok
teljeskörűségét, illetve az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletében kötelezően
előírt jellemzőket, mert
-	a népesség egyes adatait magukba foglaló, alapvetően hatósági jellegű közigazgatási
nyilvántartások a szükséges jellemzőknek csak egy részét tartalmazzák, népszámlálási
célú felhasználásra jelenlegi állapotukban nem alkalmasak,
7
-	a mintavételen alapuló adatfelvételek nem biztosítják a településszintű, valamint a
településrészekre vonatkozó adatokat, vagyis nem szolgálnak azon információkkal,
amelyek a területfejlesztési projektekhez szükségesek és a helyi döntéshozatalt segítik.
A teljes körű népszámlálás tehát jelenleg az egyedüli olyan adatforrás, amely a személyekre, a
háztartásokra, mint a társadalom legkisebb gazdasági egységeire, a családokra, mint a személyek
legszorosabb rokoni közösségeire, a lakásokra és a lakóépületekre vonatkozó információk
tetszőleges kombinációjával egyaránt képes minden területi szintre vonatkozóan kielégíteni a
nemzetközi és a hazai adatigényeket.
A népszámlálás végrehajtására a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek
figyelembevételével kerül sor. Az említett törvények - egyebek mellett - előírásokat és garanciákat
tartalmaznak az adatok védelméről, rendelkeznek a kötelező adatszolgáltatás megtagadása esetén
alkalmazható szankciókról, szabályozzák az adatok nyilvánosságra hozásának módját, továbbá más
egyéb, az adatfelvétel szempontjából fontos körülményt.
A törvény kötelezettséget ró az adatszolgáltatókra, miszerint kötelesek valós adatokat szolgáltatni.
Az összeírás során azonban az adatszolgáltatóktól nem szabad dokumentumokat kérni. A nemzeti
és etnikai kisebbséghez tartozás adatkör az ún. különleges adatok közé tartozik, az ebbe a csoportba
tartozó kérdésekre az adatszolgáltató nem köteles válaszolni.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény tartalmazza az adatszolgáltatás eszmei időpontját, vagyis azt az időpontot, amelyre az
adatok vonatkoznak, meghatározza az adatszolgáltatók körét, utal a statisztikai és az adatvédelmi
törvényre, intézkedik az adatfelvétel módjáról, az adatfelvétel kezdetéről és befejezésének
határidejéről.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete a tagországok hatáskörében hagyja az
adatfelvétel eszmei időpontjának a meghatározását, csupán azt mondja ki, hogy a soron következő
népszámlálást 2011-ben kell megtartani.
A 2011. évi magyarországi népszámlálás eszmei időpontját több tényező befolyásolja:
-	A népszámlálást megelőző év, 2010 őszén önkormányzati választások lesznek. Év eleji
népszámlálás esetén a népszámlálás előkészítésével és az önkormányzati választásokkal
összefüggő önkormányzati feladatok nagyrészt azonos időszakra esnek, a választásokat
követően pedig a végrehajtásban kulcsszerepet játszó jegyzők személye - a korábbi
tapasztalatok alapján - sok településen változik, mindez veszélyezteti a népszámlálással
kapcsolatos önkormányzati feladatok megfelelő minőségű végrehajtását. Erre az
időszakra nem célszerű a helyi közigazgatás apparátusa számára jelentős volumenű
többletfeladatot tervezni.
-	A népszámlálással összefüggő költségek jelentős terhet jelentenek a költségvetés
számára. A költségek évenkénti megoszlását az adatfelvétel időpontja befolyásolja.
-	Az Európai Unió következő költségvetési időszaka 2014-ben kezdődik, emiatt várhatóan
ekkorra tehető a pályázatokhoz szükséges adatok iránti igények megnövekedése, aminek
kielégítése 2011 őszi adatfelvétel esetén is biztosítható.
-	Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete szerint az adatokat a
referenciaév végét követő 27 hónapon belül kell a Bizottság (Eurostat) számára átadni.
Ez a határidő 2011 őszi adatfelvétel esetén is teljesíthető.
A törvény a teljeskörűség követelményét figyelembe véve fogalmazza meg az összeírás körébe
tartozó személyek körét, majd tételesen is felsorolja az adatszolgáltatásra kötelezettek csoportjait. A
népszámlálás során össze kell írni az ország területén található valamennyi lakott, üres vagy nem
9
lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi
elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő, az összeírás körébe tartozó személyeket.
A személyek közül össze kell írni
-	az összeírt lakásban, intézetben bejelentett lakóhellyel, bejelentett tartózkodási hellyel
rendelkező, vagy bejelentés nélkül élő magyar állampolgárokat,
-	az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat, ha három hónapnál
hosszabb ideig tartózkodnak a Magyar Köztársaság területén,
-	az összeírt lakásban, intézetben élő hontalan személyeket,
-	a hajléktalan személyeket.
A korábbi népszámlálásokéhoz képest hosszabb adatfelvételi időszakot az adatfelvétel új módszere
indokolja. Az adatfelvétel végrehajtásának végső határideje az eszmei időponttól számított két
hónap.
A korábbi népszámlálásokat a lakosság teljes körű kikérdezésével, tisztán interjús módszerrel
hajtották végre, csak kivételes esetben volt lehetőség arra, hogy az adatszolgáltató maga töltse ki a
kérdőívet (önkitöltés). Az előző népszámlálás, a 2008. és a 2009. évi próbafelvételek tapasztalatai
azonban azt mutatják, hogy a lakosság jelentős hányada igényli a kérdések önkitöltéssel történő
megválaszolásának a lehetőségét. Az önkitöltés lehetősége több európai ország népszámlálási
terveiben is szerepel. Erre az adatfelvételi időszak meghosszabbításával van lehetőség. Az
adatfelvételi időszak elején az adatszolgáltatók kérdezőbiztos közreműködése nélkül, önkitöltéssel
válaszolhatják meg a kérdéseket. Ha valamely ok miatt nem ezt a módszert választják, később az
őket felkereső kérdezőbiztosnak válaszolva teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A népszámlálás a lakosságra jelentős adatszolgáltatói terhet ró. Az adatszolgáltatási módszerek
közötti választási lehetőség ezt a terhelést kívánja csökkenteni. Ugyanezen cél elérése érdekében a
lehetőségekhez képest rövid, egyszerűen és kevés időráfordítással kitölthető kérdőívet kell
alkalmazni.
A népszámlálás adatfelvételi szakasza olyan nagy volumenű, a teljes lakosságot érintő munkát
tartalmaz, ami megköveteli a feladat végrehajtásának az ütemezését, amelyet a törvény elfogadását
követően az annak végrehajtását szabályozó kormányrendeletnek kell tartalmaznia.
A 2. §-hoz
A törvény tartalmazza azokat az adatköröket, amelyekre a népszámlálás programja kiterjed. Az
adatkörök felölelik mindazokat a jellemzőket, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács
10
763/2008/EK rendelete szerint a tagországoknak kötelezően közölniük kell. A népszámlálás
ugyanakkor - túlmutatva a rendeletnek az adatok területi részletezettségét meghatározó előírásán -
a minden témára kiterjedő teljes körű számbavétel miatt lehetővé teszi az alapvető hazai igények
bármely területi szintre történő kielégítését is.
A népszámlálási adatokat felhasználó szervezetek a közigazgatási egyeztetés keretében a
törvényben felsorolt adatkörök bővítését javasolták. A javaslatok közül - a lakosság
terhelhetőségének méltányos szinten tartását szem előtt tartva - bekerült a tematikába a nemzeti és
etnikai kisebbséghez tartozás adatkör, amely hangsúlyozottan jelenik meg a felhasználói igények
között.
A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a
népszámlálás során csak a törvényben felsorolt körben tehetők fel kérdések.
Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában tartalmazza a legalapvetőbb adatokat, mint a nem, a
születési idő, a törvényes családi állapot, az állampolgárság és a lakóhely. A törvény szerint - a
2001. évi népszámláláshoz hasonlóan - a program nem tartalmazza a személy családi és utónevét.
Az állampolgárság az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete szerint, mint a
nemzetközi vándorlás mérésének, valamint a külföldiek egy adott országon belüli jelenlétének
alapvető jellemzője, kötelező adatkör. Az állampolgárság 1960-ig minden korábbi magyar
népszámlálás tematikájában szerepelt, és 2001-ben került ismét vissza.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete 2. cikk a) és d) pontja szerint népességen
„a referencia-időpontban a szokásos lakóhelyén tartózkodó országos, regionális és helyi népesség”-
et kell érteni, ahol a „szokásos lakóhely az a hely, ahol az egyén napi pihenőidejét tölti, tekintet
nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, baráti és rokonlátogatás, üzleti, orvosi kezelés vagy vallásos
zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre”.
A jelenleg érvényes magyarországi bejelentési rendszer szerinti lakcímek azonban nem minden
esetben fedik azt a lakást, ahol az összeírt ténylegesen, életvitelszerűen él. Emiatt a Közigazgatási
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala személyiadat- és lakcímnyilvántartásában lévő
lakcímadatok népszámlálási célú hasznosítására csak azok pontosítását, aktualizálását követően
kerülhet sor. Ez a feladat azonban csak jelentős költségvetési támogatással és a szükséges emberi
erőforrás biztosításával, hosszabb időtávon valósítható meg. E feladat teljes körű végrehajtásához a
következő népszámlálás előkészítésének időszakában nincs megfelelő erőforrás. A 2011. évi
népszámláláskor tehát meg kell kérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges
lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. Ez a lakcím szükséges
11
az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendeletében megfogalmazott népességfogalom
biztosításához, továbbá a pontos és valós vándorlási és ingázási statisztikák elkészítéséhez is. A
népességszám két népszámlálás közötti továbbvezetésének megalapozása céljából - ha a tényleges
lakcím nem egyezik meg a bejelentett lakcímmel - szükséges a bejelentett lakóhely és - ha van - a
bejelentett tartózkodási hely felvétele is.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete előíija a születéskori lakóhely és az egy
évvel korábbi szokásos (tényleges) lakóhely kérdezését is. E lakóhelyek és a jelenlegi tényleges
lakóhely összevetése a vándorlások mértékének és irányának vizsgálatára az Eurostat által
általánosan alkalmazott módszer.
Az egyes iskolai végzettségi szintekhez tartozók száma és aránya az egyik legfontosabb jellemzője
egy ország lakossága tudásvagyonának, szellemi potenciáljának. A hivatalos nyilvántartások
jelenleg nem tartalmazzák teljes körűen a személyek iskolai végzettségét, és még e nem teljes körű
nyilvántartások aktualizálása sem megoldott, kifejezetten az iskolai végzettség nyilvántartását célzó
regiszter felállítására pedig még nem került sor.
A népesség gazdasági aktivitási és foglalkoztatási jellemzői Európai Parlament és a Tanács
763/2008/EK rendelete szerint a Bizottság (Eurostat) felé kötelezően továbbítandó adatok körébe
tartoznak. A népszámlálás egyik előnye, hogy a gyűjtött adatok fogalmilag megfelelnek a
nemzetközi előírásoknak, ugyanakkor ez az egyetlen adatforrás, amely valamennyi területi szinten
képes biztosítani az ott élők gazdasági aktivitására vonatkozó információkat. A népszámlálás
további előnye, hogy a munkahely és a tényleges lakóhely településének összevetésével az ingázás
településenkénti mérése is lehetővé válik.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete kötelező jellemzőként sorolja fel a
háztartások lakáshasználati jogcímét, ami a legegyszerűbb módon és a valóságos helyzetnek
leginkább megfelelően az azonos háztartáshoz tartozó személyek lakáshasználati jogcíméből
állítható elő.
12
A közigazgatási egyeztetés, valamint az azzal egyidőben elvégzett széleskörű társadalmi egyeztetés
során megmutatkozó jelentős mértékű adatfelhasználói igények indokolják az összeírandó
adatköröknek az ún. különleges adatok körébe tartozó nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás
adatkörrel való bővítését. A véleményezésre felkért társadalmi szervezetek közül többen - köztük az
országos kisebbségi önkormányzatok mindegyike - kérte a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás
adatkör programba vételét. Ugyanez az igény a tárcák egy részénél is felmerült, ezért az adatkört a
Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás adatkörei közé felvette.
Az adatfelhasználók a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók létszámára, összetételére, területi
elhelyezkedésére, az ezekben a jellemzőkben az előző népszámlálás óta bekövetkezett változások
bemutatására vonatkozó adatok szükségességét a következő indokokkal támasztották alá:
-	a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami, helyi és kisebbségi
önkormányzati feladatok tervezhetősége;
-	az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott diszkriminációtilalom, illetve az
esélyegyenlőség követelménye gyakorlati érvényesítése;
-	a hazai kisebbségpolitikával összefüggő feladatok ellátása;
-	a roma integráció előmozdításával kapcsolatos feladatok végrehajtása;
-	az egyes települési és régiószintű uniós pályázatokhoz szükséges, a nemzeti és etnikai
kisebbségekhez tartozók számát és arányát tartalmazó statisztikai mutatók biztosítása;
-	a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogainak érvényesítéséhez a
feltételek biztosítása (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény 8. §-a);
-	az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye Tanácsadó Bizottsága szerint
Magyarország nem rendelkezik megbízható adatokkal a hazai kisebbségekről, javasolja,
hogy Magyarország bátorítsa az érintetteket a következő népszámlálás alkalmával
kisebbségi kötődésük bevallására.
A háztartások és a családok vizsgálatának jelentőségét alapvetően meghatározza, hogy a háztartások
a társadalom legkisebb gazdasági, a családok pedig a legkisebb vérségi, rokoni egységei. A
társadalomban az utóbbi évtizedekben részben átértékelődött a család fogalma, új családformák
jelentek meg, amelyek közül az élettársi kapcsolat - különösen a fiatalok körében - folyamatosan
terjed. A magyar társadalom - az e témában folytatott kutatások szerint - mindinkább elfogadja ezt
az együttélési formát. A családok egy másik, sok szempontból problematikus, hátrányos helyzetű
csoportját alkotják az egyszülős családok, amelyekben valamely okból kifolyólag csak az egyik
13
szülő él együtt egy vagy több gyermekével. A személyek adatait magukban foglaló közigazgatási
nyilvántartások azonban nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek segítségével a háztartások
és a családok összetétele, nagysága megállapítható, nem állíthatók elő belőlük az életviszonyok
megítélése szempontjából döntő fontosságú háztartási és családi viszonyok. A családok helyzetének
jobb, pontosabb megismerése - más adatforrás hiányában - csak teljes körű népszámlálásból
származó adatokra épülő vizsgálatok, elemzések segítségével valósítható meg. A háztartások és a
családok számára és összetételére vonatkozó információk az Európai Parlament és a Tanács
763/2008/EK rendeletében is kötelező jellemzőként szerepelnek.
A rendelet melléklete a lakásokra vonatkozóan is felsorolja a kötelezően gyűjtendő adatokat,
amelyeket - adatkörökbe rendezve - a törvény is tartalmaz. Jelenleg nem létezik olyan hivatalos
nyilvántartás, amely tartalmazná az egyes lakásoknak, a lakott üdülőknek és a közösségi elhelyezést
nyújtó intézeteknek az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete szerint a Bizottság
(Eurostat) számára kötelezően továbbítandó adatait. A népszámlálás során gyűjtött adatok egyrészt
átfogó képet adnak a magyarországi lakásállomány számáról, nagyság szerinti összetételéről, egyes
felszereltségi és közmű-ellátottsági jellemzőiről, a tulajdonviszonyokról, másrészt kielégítik az
Európai Unió elvárásait is.
A program tartalmazza a közösségi elhelyezést nyújtó intézetek összeírását is. Ennek keretében az
ott élők adatain túl az intézetek legfontosabb jellemzőinek - rendeltetés, férőhelyek száma,
üzemeltetés időszaka - felvételére is sor kerül.
A 3. §-hoz
Az említett jogszabályokkal összhangban a törvény rögzíti, hogy az adatszolgáltatás kötelező, és az
adatszolgáltató köteles a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni, valamint megállapítja, hogy a
gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Ez utóbbi kitétel biztosítja, hogy az
adatszolgáltatók - név nélkül felvett - egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek
nyilvánosságra, továbbá hogy a statisztikai célra gyűjtött adatok más célra nem kerülhetnek
felhasználásra.
A 4. §-hoz
A korábbi gyakorlatnak megfelelően a törvény a Központi Statisztikai Hivatal feladatává teszi a
népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és
közzétételét. Szintén a korábbi gyakorlatot követi, hogy az összeírás helyi előkészítése és
végrehajtása a helyi közigazgatási szervekre hárul. Felelősként a törvény a fővárosi kerületek,
valamint települési önkormányzatok jegyzőjét nevezi meg. A jegyzők és az általuk vezetett helyi
14
igazgatási apparátus számára a népszámlálás végrehajtása többletfeladatot jelent. A munka
elvégzésében és eredményeinek felhasználásában azonban alapvetően érdekeltek, hiszen az uniós
pályázatok készítése során szembesülni kényszerültek a saját településüket érintő adathiánnyal.
Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete előírja, hogy a végleges, hitelesített és
összesített adatokat, a metaadatokat a tagországoknak a referenciaév végét követő 27 hónapon belül
a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátaniuk. Az adatok továbbíthatósága érdekében
szükséges a továbbításért felelős szervezet kijelölése. A törvény az adatok továbbítását - a
népszámlálás adatainak közzétételéért is felelős - Központi Statisztikai Hivatal feladatkörébe utalja.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés jogharmonizációs záradék.
A 6. §-hoz
A Kormány hatáskörébe indokolt utalni, hogy rendeletben szabályozza a népszámlálás
megszervezésével kapcsolatos feladatokat, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető központi
szerv és a népszámlálás helyi előkészítésében és végrehajtásában résztvevők feladatait, a
népszámlálási adatkörök adattartalmát, valamint az adatszolgáltatással összefüggő további általános
szabályokat. A népszámlálással kapcsolatos költségek 2010-2012. év közötti fedezetéről- a feladat
végrehajtásának megfelelő ütemezésben - az éves költségvetési törvényekben kell gondoskodni.