﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T / 10527. számú
törvényjavaslat
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2009. szeptember
2
2009. évi......törvény
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról
1. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban:
Etv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat e törvény III. Fejezete szerinti
honosítása azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a felsőoktatásról szóló törvény (a
továbbiakban: Ftv.) szerint a külföldi oklevélnek megfelelő tudományágban vagy művészeti ágban
doktori fokozat odaítélésére jogosult.”
2.	§
Az Etv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alapfokozat végzettségi szintjével
egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a)	felsőfokú képzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja,
vagy
b)	amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő végzettségekből (fokozatokból) áll,
az elsőként megszerezhető, legalább hároméves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat)
megszerzését tanúsítja,
feltéve, hogy a végzettségi szintek összevethetősége is megállapítható.
(2)	A hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető mesterfokozat végzettségi szintjével
egyenértékű végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha
a)	- egyetemi szinten folytatott legalább négyéves tanulmányok befejezését tanúsítja, vagy
-	a másodikként megszerezhető, legalább egyéves külföldi felsőoktatási végzettség (fokozat)
megszerzését tanúsítja, amennyiben a külföldi felsőoktatási rendszer egymásra épülő
végzettségekből (fokozatokból) áll, feltéve, hogy a felsőoktatásban folytatott tanulmányok teljes
időtartama eléri a négy évet,
b)	megállapítható a végzettségi szintek összevethetősége, és
c)	a külföldi oklevél az oklevelet kibocsátó országban tudományos fokozat megszerzésére irányuló
képzésre való j elentkezésre j ogosít.
(3)	Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként
az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a)	külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti
külföldi felsőoktatási végzettség,
b)	külföldi oklevélhez vezető képzés időtartama az egy évet eléri, és
c)	külföldi oklevél nem tanúsít (1), (2) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget.
(4)	A hazai doktori fokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet tanúsító
oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely
a)	külföldi oklevélhez vezető képzés megkezdésének előfeltétele a (2) bekezdés szerinti külföldi
felsőoktatási végzettség,
b)	külföldi oklevélhez vezető képzés vagy kutatás időtartama az egy évet eléri, és
c)	külföldi oklevél végzettségi szintje a hazai doktori fokozat végzettségi szintjével összevethető.
(5)	A kérelmező választhat a 14. §-ban és a 14/A. §-ban szabályozott elismerési eljárások között.”
3
3.	§
Az Etv. 18. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alapfokozathoz, a mesterfokozathoz, valamint a szakirányú továbbképzést tanúsító
oklevélhez kapcsolódó szakképzettség elismerésére az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
(5)	A kérelmező kérheti külföldi oklevele által tanúsított szakképzettsége egyszakos hazai tanári
szakképzettségként történő elismerését is.”
4.	§
Az Etv. 28. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) Hiteles fordításnak minősül a 7. § (4) bekezdésében foglaltak mellett az a magyar fordítás is,
amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint. Hiteles másolatnak minősül a 7. § (6)
bekezdésében foglaltak mellett az a másolat is, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga
szerint.”
5.	§
(1)	Az Etv.
a)	14. § (7) bekezdésében „az (1)-(3) bekezdések’ szövegrész helyébe „a 14/A. § (1)-(3)
bekezdésének’ szövegrész,
b)	15. § (1) bekezdésében szereplő „doktori (PhD) fokozatként vagy mester (DLA) fokozatként [a
továbbiakban együtt: doktori (PhD) fokozat]” szövegrész helyébe a „doktori fokozatszerzési
eljárásban megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként („Doctor of Philosophy”,
rövidítve: PhD) vagy művészeti képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Liberal Arts”,
rövidítve: DLA) ” szövegrész,
c)	a 15. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő „doktori (PhD)” szövegrész helyébe a „„Doctor
of Philosophy” vagy a „Doctor of Liberal Arts”” szövegrész,
d)	a 18. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (3) bekezdésében szereplő „képesítési” szövegrész
helyébe a „képesítési, illetve képzési és kimeneti” szövegrész
lép.
(2)	Az Etv.
a)	18. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „főiskolai vagy egyetemi végzettségi szinthez”
szövegrész helyébe az „alapfokozathoz, mesterfokozathoz vagy szakirányú továbbképzést tanúsító
oklevélhez” szövegrész,
b)	18. § (1) bekezdésének b) pontjában és a (3) bekezdésében szereplő „képesítési, illetve képzési és
kimeneti” szövegrész helyébe a „képzési és kimeneti” szövegrész
lép.
6.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba,
rendelkezéseit első alkalommal a hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
4
(2)	2012. május 31-én lép hatályba az 5. § (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a), c) és d) pontja.
(3)	Hatályát veszti az Etv.
a)	14. § (1)-(2) bekezdése,
b)	14. § (3) bekezdése,
c)	14/A. § (5) bekezdése,
d)	18. § (4) bekezdése,
e)	19. § (3) bekezdése.
(4)	E törvény 2012. június 1-jén hatályát veszti.
5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban:
Etv.) által szabályozott elismerési eljárás alapelve, hogy az eljáró hatóság a külföldi bizonyítvány
vagy oklevél által tanúsított végzettségnek, illetve szakképesítésnek vagy szakképzettségnek
valamely Magyarországon megszerezhető végzettséggel és/vagy képzettséggel való
egyenértékűségét vizsgálja, és az egyenértékűség megléte esetén a külföldi végzettséget és/vagy
képzettséget valamely magyar végzettséggel és/vagy képzettséggel egyenértékűként ismeri el.
Tekintettel arra, hogy a bolognai folyamattal összefüggésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvényben foglaltak szerint megváltozott a magyar felsőoktatásban megszerezhető
fokozatok (végzettségek) rendszere, a főiskolai és egyetemi végzettséget felváltotta az alapfokozat
és a mesterfokozat, szükségessé vált az Etv. azon részének módosítása, amely a külföldön szerzett
oklevelek által tanúsított felsőfokú végzettségi szint magyarországi elismerését szabályozza.
Tömegesen először 2009 nyarán végeznek Magyarországon azok a hallgatók, akik már nem
főiskolai oklevél, hanem alapfokozat megszerzésére irányuló képzésben vesznek részt, ezért
ekkortól fognak majd nagy számban megjelenni a magyar munkaerőpiacon is az alapfokozatot
tanúsító oklevelek, illetve a későbbiekben a mesterfokozatot tanúsító oklevelek. A fentiek miatt
tehát mostanra vált indokolttá az Etv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása. Mivel a
munkaerőpiacnak időre lesz szüksége ezen új fokozatok megismeréséhez, ezért az Etv. jelen
módosítása értelmében lesz egy kétéves átmeneti időszak, amikor a külföldön szerzett oklevele
elismerését kérő megjelölheti, hogy az oklevele által tanúsított végzettségi szintet főiskolai vagy
egyetemi végzettségi szintként, avagy alapfokozatként vagy mesterfokozatként kéri az eljáró
hatóság által elismerni.
Az Etv. a tanulmányok mérhetőségével kapcsolatban továbbra is a képzés években megadott
időtartamát veszi figyelembe, jóllehet a kredit, illetve a tanulmányi eredmények, kompetenciák mint
újabb eszközök is megjelenhetnének viszonyítási alapként. Mivel azonban az Európai Unió
kötelező érvényű közösségi joganyaga, az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések
elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének 11. cikke is a képzéseket években kifejezett
tanulmányi idővel határozza meg, ezért szükséges, hogy az Etv.-ben is ily módon járjunk el. Az év
fogalma a felsőoktatásban gyakorlatilag a tanévet jelenti, melynek tekintetében vannak ugyan
országonként eltérések, mégis főszabályként a szeptember/októbertől június/júliusig terjedő
időszakot jelenti a felsőoktatásban világszerte. Az Európai Felsőoktatási Térségben egyre szélesebb
körben alkalmazott European Credit Transfer and Accumulation System (ECTS) szerint 60 ECTS
kredit felel meg egy tanévnyi tanulmánynak. Az Etv. nem definiálja az év fogalmát, értelemszerűen
azt tekinti egy évnek, ami az adott képzést folytató ország oktatási rendszere szerint annak minősül.
Az Etv. jelen módosítása lehetővé teszi, hogy a nem egyetemi szintű felsőoktatási intézményekben
szerzett felsőfokú végzettségeket alapfokozatként lehessen elismerni. Korábban is voltak és jelenleg
is vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek ún. nem egyetemi szintű felsőoktatási
intézménynek minősülnek. (A 2001. évi XCIX. törvénnyel kihirdetett, ún. Lisszaboni Elismerési
Egyezmény értelmező jelentése az ilyen típusú intézmények között említi például a magyar
főiskolát, a német Fachhochschulét vagy a holland hogescholét.) Az intézmény jogállása gyakran
meghatározza az általa adományozott fokozat szintjét is, bár az elmúlt években történtek e téren
változások, például a magyar főiskolákon is lehetővé vált már nem kizárólag csak főiskolai, hanem
egyetemi végzettséget is szerezni. Az elismerésre vonatkozó hazai törvényi szabályozás
megalkotásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Etv. rendelkezései jól alkalmazhatóak
legyenek nem csak a közelmúltban, hanem az akár évtizedekkel ezelőtt megszerzett oklevelek
elismerésére is.
6
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés szövegpontosító rendelkezést tartalmaz a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Ftv.) 67. §-ában foglaltakkal összhangban, figyelemmel arra, hogy a
„Doctor of Liberal Arts” fokozat művészeti képzésben szerezhető.
A 2-3. §-hoz
A módosító rendelkezés célja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény (a továbbiakban: Etv.) végzettségi szint elismerésére vonatkozó rendelkezéseinek
megfeleltetése az Ftv. rendelkezéseinek. E jogszabályhely összhangot teremt a magyar
felsőoktatásnak a bolognai folyamattal összefüggésben megváltozott képzési rendszerével, valamint
a magyar felsőoktatási intézményekben szerezhető fokozatokkal, azaz azzal, hogy a főiskolai és
egyetemi végzettséget felváltotta az alapfokozat és a mesterfokozat.
Az Etv. a tanulmányok mérhetőségével kapcsolatban továbbra is a képzés években megadott
időtartamát veszi figyelembe, jóllehet a kredit, illetve a tanulmányi eredmények, kompetenciák mint
újabb eszközök is megjelenhetnének viszonyítási alapként. Mivel azonban az Európai Unió
kötelező érvényű közösségi joganyaga, az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések
elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének 11. cikke is a képzéseket években kifejezett
tanulmányi idővel határozza meg, ezért szükséges, hogy az Etv. továbbra is években meghatározott
tanulmányi időből induljon ki.
Az Etv. jelen módosítása lehetővé teszi, hogy a nem egyetemi szintű felsőoktatási intézményekben
szerzett felsőfokú végzettségeket alapfokozatként lehessen elismerni. Korábban is voltak és jelenleg
is vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek ún. nem egyetemi szintű felsőoktatási
intézménynek minősülnek. Az elismerésre vonatkozó szabályozás arra is figyelemmel van, hogy az
Etv. rendelkezései jól alkalmazhatóak legyenek nem csak a közelmúltban, hanem az akár
évtizedekkel ezelőtt megszerzett oklevelek elismerésére is.
A 4. §-hoz
Az ügyfélbarát rendelkezés az európai közösségi jog hatálya alá tartozó elismerés esetében — az
Etv. 7. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl — bővíti azon dokumentumok körét, amelyek
hiteles másolatnak minősülnek.
Az 5. §-hoz
E jogszabályhely az 1-3. §-sal javasolt módosításokkal összefüggő szövegmódosításokat tartalmaz.
A 6. §-hoz
Mivel a munkaerőpiacnak időre lesz szüksége az új fokozatok megismeréséhez, ezért az Etv. jelen
módosítása értelmében lesz egy kétéves átmeneti időszak, amikor a külföldön szerzett oklevele
elismerését kérő megjelölheti, hogy az oklevele által tanúsított végzettségi szintet főiskolai vagy
egyetemi végzettségi szintként, avagy alapfokozatként vagy mesterfokozatként kéri az eljáró
7
hatóság által elismerni. 2012. május 31-e után pedig az elismerési eljárásban csak alapfokozatként,
illetve mesterfokozatként történő elismerés kérhető.
E jogszabályhely tartalmazza a hatályba léptető rendelkezést, valamint a javasolt módosításokhoz
szorosan kapcsolódó, a törvényi koherenciát biztosító hatályon kívül helyező rendelkezéseket.