﻿2009. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a
alapján a következő törvényt alkotja:
Első Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi
alrendszer) 2010. évi
a)	bevételi főösszegét 12 658 759,0 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 13 529 105,2 millió forintban,
c)	hiányát 870 346,2 millió forintban állapítja meg.
2.	§
(1)	Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, valamint a saját
bevétellel nem fedezett kiadásokhoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatoknak
fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt
előirányzatok szerinti - a belső és külső tételeket együttesen tartalmazó - részletezését az
1. számú melléklet tartalmazza.
(2)	A központi alrendszer mérlegét az Országgyűlés a 2. számú mellékletben foglaltak
szerint hagyja jóvá.
3.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi alrendszer 2010.
évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ)
folyamatos likviditását biztosítsa, a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar
Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.
A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai
és bevételei
4.	§
Az 1. számú mellékletben meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 10.
számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás
nélkül is eltérhet az előirányzattól.
Második Fejezet
A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI
FELELŐSSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEIBŐL ADÓDÓ
KÖVETELMÉNYEK, MUTATÓK A 2010-2012. ÉVRE
5.	§
(1)	2011-ben a belső tételek egyenlege: legfeljebb a GDP -20 százaléka.
(2)	2012-ben az elsődleges egyenlegcél: a GDP 1,8 százaléka.
(3)A	2012. évben az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak
korrigált főösszege a 2011. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a
GDP növekedés felével emelkedhet.
(4)	A központi alrendszer külső tételeinek részletezését az Országgyűlés a 11. számú
mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi alrendszer egyes tartalék-előirányzatai
6.	§
(1)	Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle
kifizetések jogcím-csoporton
a)	az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos
állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásaira,
b)	a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a
diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatására,
c)	a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.
évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre.
(2)	A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának,
a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének
szabályait az (1) bekezdés a)-b) pontjai tekintetében a Kormány rendeletben állapítja
meg, a c) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék
előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú
mellékletben szereplő 8. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
támogatása és 20. Bérpolitikai intézkedések támogatása jogcímekre, amennyiben e
jogcímeken rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél
foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők részére a 2010. évben -
jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a
Kormány kap felhatalmazást.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell
elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a
tizenharmadik havi illetmény (munkabér), továbbá a különjuttatás és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével, valamint az
illetményekkel összefüggésben számításba vett előirányzat változása miatt keletkezett.
Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
7.	§
A 6. § (1) bekezdés szerinti céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél
foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére. A céltartalékból igényelhető
támogatás teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, feltételeit, a
támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét a Kormány állapítja meg.
Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
8.	§
(1)	A 2010. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.)
hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására - kivéve a pénzügyminiszter engedélyével
történő kötvénykibocsátást - és kezességvállalásra nem jogosult.
(2)	A 2010. évben a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetének terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő
mértékű kötelezettségvállalásokat és a kifizetések ütemezését a pénzügyminiszter az
MNV Zrt.-re rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.
(3)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-
ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2010. évben
25,0	millió forint.
(4)	A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
érték a 2010. évben 25,0 millió forint.
(5)	A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi
érték a 2010. évben 25,0 millió forint.
(6)	A Vtv. 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó
érték a 2010. évben 1000,0 millió forint. Az 1000,0 millió forint egyedi könyv szerinti
bruttó értéket el nem érő vagyontárgy esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a
Vtv. 36. § (3) bekezdése szerint dönt, e döntéseiről az átruházás ingyenessége
indokoltságának bemutatásával tájékoztatja a pénzügyminisztert.
(7)	A Vtv. 36. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható
vagyontárgyak 2010. évi összesített bruttó forgalmi értéke 1000,0 millió forint lehet.
9.	§
(1)	A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból egyedi 1000,0 millió forintot
meg nem haladó összeget a pénzügyminiszter, az ezt meghaladó összeget a Kormány
átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. A fejezet 1. cím, 1.
alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi
előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - a pénzügyminiszter megemelheti az
átcsoportosítások következtében lecsökkent Fejezeti tartalék kiadási előirányzat
összegét. Az így megemelt kiadási előirányzat összege nem haladhatja meg az eredeti
előirányzatot.
(2)	Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. alcím, 3.
Osztalékbevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó
pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel
75%-ának mértékéig - a fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések
növekedését eredményező kiadások jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzatot
túllépheti.
(3)	Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan
értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat
tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag
teljesült többletbevétel mértékéig - a fejezet alábbi kiadási előirányzatait túllépheti az (1)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével:
a)	Ingatlan vásárlás (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),
b)	Ingatlan-beruházások (2. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport),
c)	Életjáradék termőföldért (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
d)	Ingatlanok fenntartásával járó kiadások (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport).
(4)	A pénzügyminiszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és
kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással
kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az
átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az
1000,0	millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése
módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(5)	A pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének megállapodása alapján a
fejezet felhalmozási kiadási előirányzatainak terhére ingatlan-beruházási célra
pénzeszközt adhat át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezetbe, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet bevételei között önálló alcímen kell elszámolni. Az MNV Zrt. a
pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan vásárlás jogcím-csoport és 2.
cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházások jogcím-csoport kiadási előirányzatait túllépheti az
ingatlan-beruházási céllal átvett pénzeszközök összegével.
(6)	A Külügyminisztérium vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok
értékesítésének 2010. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételéből 2 800,0 millió forint
felhasználható a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben szereplő kiadások fedezetére. Ez
az összeg a XVIII. Külügyminisztérium fejezet bevételét képezi. Az ingatlanértékesítés
pénzforgalmi teljesítését követően a Külügyminisztérium elszámol az
ingatlanértékesítésről az MNV Zrt. felé. Az elszámolást követően az ingatlan
értékesítéséből származó bevételnek a XVIII. Külügyminisztérium fejezetben felhasznált
összegét a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
pénzforgalommal nem járó bevételként és kiadásként külön alcímen el kell számolni.
10. §
(1)	Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2010. évben elvont osztalék a központi
költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.
(2)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi
XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből
származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell
elszámolni.
(3)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az
Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10.
§-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti - a Kormány előzetes
egyetértésével történő - felhasználására nyitott előirányzatot az értékesítésből befolyt
teljes bevétellel megnövelje.
(5)	Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2010. évben várható
költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada üvegházhatású gázok
kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre felhasználható.
11. §
(1)	A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok
tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás
alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió
forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi
kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.
(2)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű
követelés értékhatára 100 000 forint.
12. §
(1)	A 2010. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.)
és a MÁV Start Zrt. az Áht. 100/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes
pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter
és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0
millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult.
(2)	A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és a 67. § szerinti
hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.
(3)	Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya - ide nem
értve a 67. § szerint kapott hitelt - csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az
5000,0	millió forintot.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági
társaságokra, amíg - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.
A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal
kapcsolatos rendelkezések
13.	§
(1)	A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1416,8 millió forintot, a Magyar
Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság
5941,7 millió forintot köteles 2010. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter
által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek
esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja,
a negyedik negyedévben december 10-e.
(2)	A Nemzeti Hírközlési Hatóság 8628,9 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára - beleértve a frekvenciahasználati díjakból
származó bevételeket is -, február 20-tól július 20-ig havonta 600,0 millió forintot,
valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 838,0 millió forintot, továbbá
december 20-ig 838,9 millió forintot.
(3)	A Magyar Energia Hivatal 1072,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4)	A Magyar Szabadalmi Hivatal 279,8 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből
a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20.	napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(5)	A földhivatalok 3745,6 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a
központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap
20.	napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6)	Ha a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési
és energiaügyi miniszter irányítása alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési
szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti
tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2010. december 20-ig teljesíteni kell.
14.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-
ának (3) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói
normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított
támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők
normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500
Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás,
valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti,
a Rendvédelmi Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának
normatívája 308 000 Ft/fő/év.
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált
illetménye 2010. január 1-jétől 437 300 forint.
(4)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott
Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs)
esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3)
bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi
összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a,
nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.
(5)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(6)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére - a nemzetvédelmi és
katonai képzési területhez nem tartozó szakokon - az államilag támogatott képzésben
részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a
köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája,
a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és
kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított.
15.	§
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk
ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5., 17. pontjában, az 5.
számú melléklet 6., 12-15. és 18-19. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének
1. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és
támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló
intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5. pontja szerinti jogcímek
tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a
gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó
tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és
képességfejlesztési, továbbá az egységes óvoda-bölcsőde intézményi keretei között
bölcsődei ellátásban részesülők gondozás-fejlesztési és tanórán kívüli iskolai
tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék,
továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló
iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves
időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás,
az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.
(4)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben
szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1)
bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét az irányító
szervtől igényelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a
tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás és támogatás igénybevételére.
(6)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és
támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.
16.	§
(1)	Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok
a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.
(2)	A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem
rendelkezik - az adott fejezetet irányító szerv vezetője tartozik felelősséggel.
(3)	A XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26-27. alcímhez tartozó
jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a
sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(4)	A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 2.
Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet
kötelezettséget vállalni.
Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésével összefüggő rendelkezések
17.	§
(1)	Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok)
költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az 1. számú melléklet
szerint állapítja meg.
(2)	A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 8 000,0 millió forintot ad át a
rendelkezésre állási támogatásban részesülők közcélú foglalkoztatásához, a munkabért
terhelő járulékokra.
(3)	A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Munkaerőpiaci Alap összesen 7 208,4 millió forintot ad át, az 1. számú melléklet szerint.
(4)	A Munkaerőpiaci Alap likviditási tartalékát a 2010. év végére 18 400,0 millió
forinttal kell feltölteni.
18.	§
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
(továbbiakban Atv.) 7. §-ában meghatározott - a központi költségvetési támogatás éves
mértékére vonatkozó - rendelkezés 2010-ben nem alkalmazható.
(2)	Az Atv. 8. §-ának (7) bekezdésében szereplő számítási mód 2010-ben nem
alkalmazható.
(3)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos költségek 2010.
évi kiadási előirányzata 2 219,0 millió forint.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggő rendelkezések
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
19.	§
(1)	Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2010. évi
a)	bevételi főösszegét 2 934 401,0 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 2 934 401,0 millió forintban,
c)	egyenlegét nulla forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza.
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
20.	§
(1)	Az Országgyűlés az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2010. évi
a)	bevételi főösszegét 1 354 095,0 millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 407 503,3 millió forintban,
c)	hiányát 53 408,3 millió forintban állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett
kiadásaihoz nyújtott támogatást az 1. számú melléklet tartalmazza.
A-r 7-	r	r	r ••	•	• •	A	• fit r	■««•••.
Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a
pénzügyminiszter és az Alapok kezelőinek különleges jogosítványai, és egyes
előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
21.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási
Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei
előirányzatainak megemelésére.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás céltartalék jogcím
előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat 4. Gyógyszertámogatás jogcím-
csoport jogcímeire történő átcsoportosítására.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-
megelőző ellátás céltartalék jogcím előirányzatának a 18. Összevont szakellátás jogcímre
történő átcsoportosítására.
22. §
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz
támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás
jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy
engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése,
valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény
szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet,
5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2.
Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási
előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza
a)	a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a
26. § (1) bekezdésében,
b)	az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 26. § (2)
bekezdésében a pénzbeli ellátások körében
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1.
Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási
előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését
a)	a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport)
előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 300,0 millió
forinttal,
b)	a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek - a felügyeleti bírság, a gyógyászati
segédeszköz ismertetést végző személyek utáni befizetések, továbbá reklámozásával
kapcsolatos bírság kivételével - (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt
bevételek 5%-ával, legfeljebb 150,0 millió forinttal,
c)	az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
nyújtására kötött finanszírozási szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az 1. cím,
7. alcím, 11. jogcím-csoport, 2. Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése jogcímen
befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 70,0 millió forinttal.
(5)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a
fejezetet irányító szerv hatáskörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter, illetve
egészségügyi miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-
módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási
kötelezettségét és jogát a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezetnél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója
gyakorolja.
23.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7.
alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím
előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2.
cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítsa.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év
közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 1. Szerződés szerinti
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást
biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter
egyetértésével megemelje a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím,
a)	4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a
gyógyszertámogatással
b)	5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport jogcímei előirányzatát a
gyógyászati segédeszköz-támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - az 1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport, 1. jogcím
előirányzaton befolyt - bevételek összegével.
24.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz
viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-
csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti.
25.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások
szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2)	A gyógyító-megelőző ellátásból finanszírozott költségvetési egészségügyi
intézmények vonatkozásában a központi költségvetés megfelelő előirányzatai 5 000,0
millió forintot tartalmaznak a Kormány bérpolitikai intézkedései végrehajtásának
fedezetéül. Az összeg teljesülése a tényleges felhasználásnak megfelelően történik.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport 21. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím az évközben
felmerülő rendkívüli kiadások fedezetéül szolgál.
(4)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás
részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
26.	§
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 500,0 millió
forint használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi
segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 27,0
millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére,
különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 39,2
millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.
27.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3.
Egyéb kiadások jogcím előirányzata - az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló
2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján -
tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet megillető felügyeleti díjat.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6.
GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott
pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az
éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
28.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az
előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6.
cím),
b)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
c)	a pártalapítványok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
d)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és
17. cím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a
XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX.
Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. Egyházi célú központi
költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-
ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezetet irányító
szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szervek vezetőinek
különleges jogosítványai
29.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és
átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre
fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással, melyről a Magyar
Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben be kell
számolnia.
(2)	A 6. § (1) bekezdése és a 7. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre,
jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra -
felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(3)	Az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint
illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási
jogcímei között a 8. és 10. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok
működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6.
számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. és 6.
cím, valamint a 11. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 8. és 10. jogcím
kivételével - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat
végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 5. címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez
utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet
a)	1-9. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között, illetve
b)	a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Nemzeti
támogatások alcím, 3-8. jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU
által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok
alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából
a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím
előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást
hajtson végre.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy
a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. K-600 hírrendszer működtetése cím előirányzata
terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson
végre.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy
a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3.
jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím előirányzatát - az érintett
regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve - a 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1.
Központi fejlesztési feladatok jogcím javára átcsoportosítsa.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet,
12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport,
és a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése
jogcím-csoport között, valamint e két jogcím-csoportból a 12. cím, 26. alcím, 1.
Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoportra átcsoportosítást hajtson végre.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
fejezet, 11. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)
jogcím-csoport, a 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi
világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 11. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám
képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között
-	a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program
jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a
beruházások megvalósulását.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási
és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 14. alcím, 1. Hozzájárulás az oktatási-
kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 2. Hozzájárulás a meglévő kollégiumi
rekonstrukciók bérleti díjához, 3. Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti
díjához jogcím-csoportok előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására,
figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert és a
közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel
egyetértésben a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3.
alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoportból olyan esetekben, amikor
a támogatott nem az eljárási rend szerinti pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a
XVII.	Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 5. alcím, 2.
Útpénztár jogcím-csoport előirányzat javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami
közúti infrastrukturális létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány
döntésében foglalt támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa.
(14)	Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminiszter
előzetes egyetértésével - átcsoportosítást hajtson végre a XVIII. Külügyminisztérium
fejezet, 5. cím, 9. alcím, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím-csoport és az 5. cím, 9.
alcím, 2. Kormányfői Protokoll jogcím-csoport előirányzatai között.
(15)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából a
Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott
személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti
átcsoportosítást hajtson végre.
(16)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági
folyamatok függvényében döntsön a stabilitási tartalék előirányzatának (X.
Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 3. alcím) felhasználásáról.
(17)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert a XLI. Központi költségvetés
kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet
5. Kamat kockázati tartalék cím előirányzat felhasználására.
(18)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XXVI. Szociális és
Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 92. alcím Hozzájárulás a lakossági
energiaköltségekhez előirányzat terhére a távhőt felhasználó lakóépületeknél és
lakásoknál a távhőfogyasztás szabályozhatóvá és mérhetővé tétele céljából fejezetek
között átcsoportosítson.
30.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 14 002,6 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzata legfeljebb 3 780,7 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter
által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő
bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1.
Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím
előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói
nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett
nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet,
1.	cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti
egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101,0%-ban teljesül.
(2)	Amennyiben a tárgyév november 30-áig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzatok teljesülése együttesen eléri az éves előirányzat 89,0%-át, a személyi
juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át lehet az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) rendelkezésére bocsátani.
(3)	Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot
meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-
ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal cím, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain
túllépést engedélyezhet.
31.	§
(1)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb
4 902,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata
legfeljebb 1 323,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott
feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2.
cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési
költség megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 101,0%-ban teljesülnek.
(2)	Amennyiben a tárgyév november 30-áig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzatok teljesülése együttesen eléri az éves előirányzat 89,0%-át, a személyi
juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át lehet a Vám- és Pénzügyőrség
rendelkezésére bocsátani.
(3)	Amennyiben június 30-ig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi terv 50,0%-ot
meghaladó mértékben teljesül, a pénzügyminiszter a bevételi többlet legfeljebb 20,0%-
ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség, 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain túllépést
engedélyezhet.
(4)	A pénzügyminiszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési
költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán túllépést
engedélyezhet, amennyiben a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet,
12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1-10. jogcím-csoport előirányzatának teljesülése
november 30-ig eléri az éves előirányzat 89,0%-át. A túllépés mértéke nem haladhatja
meg a 89,0%-on felüli bevételi többlet 20,0%-át.
32.	§
(1)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 250,0 millió
forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,5 millió
forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek
teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 30. § (1) bekezdésében
meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.
(2)	Amennyiben a tárgyév november 30-ig a 30. § (1) bekezdésében meghatározott
bevételi előirányzatok teljesülése együttesen eléri az éves előirányzat 89%-át, az (1)
bekezdés szerinti összeget lehet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.
(3)	A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt
előirányzatai összesen legfeljebb 390,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és
munkaügyi miniszter által meghatározott teljesítménykövetelmények teljesülése esetén a
pénzügyminiszter egyetértésével, mely összeget a tárgyév december 29-ig lehet a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésére bocsátani.
33.	§
(1)	A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-
csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2.
Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 81,0 millió forinttal
túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek
teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9. jogcím-csoport és 12.
cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.
(2)	Amennyiben a tárgyév november 30-áig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi
előirányzatok időarányosan teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és
munkaadókat terhelő járulékok előirányzatot lehet a területi szervek rendelkezésére
bocsátani.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
Az elkülönített állami pénzalapok kapcsolatai
34.	§
A pénzalapok - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése
esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a
következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a
pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási
igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kapcsolatai
35.	§
(1)	Az Ny. Alapot és az E. Alapot terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E.
Alapot nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások folyamatos teljesítése
érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi
hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
-	kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely
indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az
E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron
kívül törlesztik.
36.	§
(1)	A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító
szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján
finanszírozást teljesít.
(2)	Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím
a)	1. Magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport
szerinti támogatás átutalása
aa)	január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi
időarányos összegével,
ab)	december hónapban az aa) pont szerinti átutalások összegének és a várható éves
magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az
előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,
b)	2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti
támogatás átutalása
ba)	január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi
időarányos összegével,
bb)	december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a
tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig
a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után történik.
(3)	Amennyiben az Ny. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó
ellátásának kifizetése után az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, akkor a
Kincstár intézkedik a többlet összegének a központi költségvetés részére történő
visszautalásáról, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatást csökkenti.
(4)	A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII.
Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - a rendvédelmi
szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai kedvezményes
nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny.
Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10.
napjáig.
37.	§
A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék
címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007.
évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI.
törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi - 25%-os mértékű - fizetési
kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7.
Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport
előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2010.
január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó
járulékbevétel alapján - a 2009. évinek megfelelő - 50%-os mértékű fizetési
kötelezettségnek megfelelő összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az
előirányzatból.
Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai
Unió részére fizetendő cukorágazati hozzájárulás megelőlegezése
38.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások,
-	az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan
megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó
kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott
vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban:
vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továbbiakban:
agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi
költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az
esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe
vett teljes összeget az Európai Unió 2010. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a
kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra
felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes
területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem
haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2010. évben
kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások
összegét.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai
Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi,
számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló
82/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletben szabályozottak szerint - 2010. év vonatkozásában
2010. január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-
ig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell
készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az
(1)	bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a
pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a
finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.
(5)	A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra
az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési
kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.
Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás
esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból - ideértve az egységes
területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is - az igénylő csak
a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és
annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az
adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból - az
Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti
finanszírozási aránynak megfelelően - levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat
a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő
összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás
visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor
tájékoztatja.
(6)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(7)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH
a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
(8)	A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7.
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére vagy javára kell
elszámolni
a)	az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően
haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem
folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett
hitel azon részét, amelyet 2010. december 31-ig az Európai Unió vagy az ügyfél nem
térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,
b)	az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti
költségvetést terhelik,
c)	az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét.
39.	§
(1)	Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított
kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére
átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.
(2)	Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai
Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság
hivatalos döntése alapján - 2010. december 31-ig nem térít meg, a XII. Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU
által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi
költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követelés-kezelés
költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének
megtérítése alcím javára történik.
40.	§
(1)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorágazati
hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg
az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott
hozzájárulás összegét.
(2)	A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az
MVH a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó
bevételekből soron kívül törleszti.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét,
amelyet az MVH 2010. december 31-ig nem törlesztett, illetve köztartozásként nem
került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10.
cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell
rendezni.
Ötödik Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI
A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok
központi alrendszerből származó forrásai
41.	§
(1)	Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi
kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami
hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a
továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú
mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít
meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú
mellékletben meghatározott feltételek szerint.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és az önkormányzati
minisztert, hogy a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes
jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás
támogatása kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi
társulásoknak az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása
szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként
együttes rendeletben hirdesse ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.
42.	§
(1)	Az Országgyűlés - a 41. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további,
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi
önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú
kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;
b)	az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató helyi önkormányzatok
részére a 7. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;
c)	a hivatásos tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére a 9. számú
mellékletben foglalt részletezés szerint;
d)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2010. évi új
induló beruházások 200 millió forintos támogatási előirányzatára;
e)	vis maior tartalékra;
f)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal
megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési
feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai
-	a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-
csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik a 6. számú melléklet 1.
pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet, 11. Vis maior tartalék cím, a 6. számú melléklet 3.
pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben
növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg,
amely az 50. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben a 15. §, illetve az 50. § szerinti normatív hozzájárulásokra és
támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi
önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata
csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás
előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai
alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása
olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a
feladatot átvevő jogosult a 15. §, illetve az 50. § szerinti normatív hozzájárulás és
támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi
önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát
csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet
ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
43.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő
támogatásra jogosultak a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelő helyi
önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a fővárosi
önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi
CXXXIII. törvény szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
feladatot a 6. számú melléklet 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat
ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból a 6. számú melléklet 1. pontja
szerint forráshiány mutatható ki.
44.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan
igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából
feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3.
számú melléklet 3., 6., 8. és 11-17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. b) pontja,
valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. pontja, II. rész 2. pontja, III. része szerinti
előirányzatok együttes összege.
45.	§
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által
2008.	évre bevallott - az APEH által településenként kimutatott - személyi
jövedelemadó 40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az illetékek és más bevételek szabályozása
46.	§
(1)	Az APEH által 2010. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi
költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi,
a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett illetékből
az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő
illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel,
valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.
(3)	Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a
központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú
várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel
a)	35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a
megye, valamint a főváros 2009. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei
önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés
szerinti költséggel csökkentve.
(4)	Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a
területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi
önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő
hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok
költségvetési elszámolási számlájára.
47.	§
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek
után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén
jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az
illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára
érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100 %-a, valamint
a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után
kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a - függetlenül a jogerős
kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és
helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv
költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
48.	§
(1)	Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43/A. § (2)
bekezdésében és 43/B. §-ában meghatározott helyi iparűzési adóval kapcsolatos
kötelezettségének teljesítéséhez - a bevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti
pénzügyi hiányok fedezetére - a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes
hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról tervezett hitel-igénybevételről az
állami adóhatóságnak finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben
módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitelt az állami adóhatóság
a helyi iparűzési adó jogcímen befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(4)	A megelőlegezési számla december 31-i egyenlegét a XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet, 17. cím Egyéb költségvetési kiadások 2. alcím Helyi iparűzési adó elszámolási
különbözet jogcímen kell elszámolni. Az elszámolási különbözet a központi költségvetés
hiányát módosítja.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
49.	§
(1)	A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, rendelkezésre állási támogatás, az
adósságcsökkentési támogatás, a közcélú foglalkoztatás támogatás, a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás,
valamint a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj
megelőlegezése esetében a települési önkormányzat, továbbá a közcélú foglalkoztatás
támogatása esetében az e feladatot magára vállaló többcélú kistérségi társulás első
alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön
jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az 5. számú melléklet 6., 8., 12-14., 18. és 20. pontja, a 6. számú melléklet 1.
pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. pontja, II. rész 2.
pontja, III. része, továbbá a 9. számú melléklet alapján számított előirányzatok
folyósítása - figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra - az Áht.
101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.
(3)	Az 50. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő
támogatást
a)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81.
§-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási
feladatot ellátó egyházak,
b)	a Közokt. tv. 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi
önkormányzatok,
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási
feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése
alapján közoktatási feladatot ellátó települési és területi kisebbségi önkormányzatok,
d)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127/A. §
alapján szociális feladatot ellátó egyházak
-	az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2.
alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport és
a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 48. alcím, 3. Egyházi
szociális intézményi normatíva kiegészítés jogcím-csoport előirányzatáról - vehetik
igénybe. Az a), c) és d) pont szerint az intézményt átadó helyi önkormányzat, a b) pont
esetén a kötelező feladatát el nem látó helyi önkormányzat a fenti előirányzatok
kezelésére jogosult szerv fizetésre kötelező határozata alapján teljesíti megtérítési
kötelezettségét a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Az egyházak és társadalmi önszerveződések támogatása
50.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban:
humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi
szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit
gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként
végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére
működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők
szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. számú melléklet
15-17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 12-15. és 18-19. pontjában, továbbá a 8.
számú melléklet I. részének 1. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok
normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági
feltételek mellett a következő eltérésekkel:
A 3. számú melléklet 16.6.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás
szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli
településen van. A 16.6.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi
gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskolai feladat ellátását
legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi
társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A
hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon községi gyermekek,
tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény
fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.6.1.-16.6.2. pontjában
foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell
figyelembe venni.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem
értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az a) pont
szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 15. §
(1)	bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 15. § (2)
bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és
támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi
felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött
megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a
Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző
központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a
szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. számú melléklet 16.1.2. pont alatti
normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik
OM azonosítóval.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg - figyelemmel az i) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok
e törvény 3. számú mellékletének 11. b)-h) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. számú
melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken,
összegben és feltételek mellett.
i)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a
nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót
a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül
át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására
sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson
túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában
meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg -
függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 190 000 forint/év minden
valós - a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított -
gyermek, illetve tanuló létszám után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai
ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban,
gyógypedagógiai oktatásban, fejlesztő felkészítésben és korai fejlesztés gondozásban
részt vevők - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII.
törvény 3. számú mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2010. augusztus 31-éig, a 3.
számú melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2010. szeptember 1-jétől figyelembe vehető -
törtévi (8/12 és 4/12 havi), illetve átlaglétszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az
egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem
jogosult.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13)
bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív
hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint
kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül
az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 190 000 forint/év minden valós - a
Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított - ellátott gyermek,
illetve oktatott tanuló létszám után, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai
közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban,
fejlesztő felkészítésben és korai fejlesztés gondozásban részt vevők - a Magyar
Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú
mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2010. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15.
a-d) pontjaiban 2010. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi)
illetve átlaglétszáma alapján.
(4)	A Szoctv. 4. § (1) bekezdés mb) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 5. § sb) pontjában
meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény
fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról
szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3.
számú melléklet 11. b)-h) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 73,1 %-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a
Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási és Kulturális
Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és
kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi
intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2010-ben az (1) bekezdés h) pontjában
felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben megfogalmazott
feltételeken túl - akkor jogosult, ha - a 3. számú melléklet 14. b) pontjában foglalt
családi gyermekfelügyelet kivételével - a Magyar Köztársaság 2009. évi
költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 30. §-ának (7) bekezdése szerinti
kötelezettségének eleget tett.
(7)	Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételeinek
megállapításával, folyósításával és a felhasználás ellenőrzésével kapcsolatos - az
oktatásért felelős miniszter által meghatározott - többletfeladatok ellátására, a XX.
Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. Közoktatási célú
humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport előirányzat terhére a
Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(8)	Az (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a
(4)	bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és
felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet,
16. cím, 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-
csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.
(9)	Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás
kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény
működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes
szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás
munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.
(10)	A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után
igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a
közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi
önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.
(11)	A (10) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-
oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében
meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.
(12)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló
erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami
intézmény fenntartója viseli.
(13)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i)
támogatására fordítani.
(14)	A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott
intézmény köztartozásaiért. A köztartozások összege a fenntartónak járó normatív
támogatásból külön jogszabályban meghatározottak szerint visszatartandó.
(15)	A Közokt. tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a 2010.
évben és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves
költségvetési támogatási kötelezettség összege 2010-ben nem haladhatja meg - a (2)
bekezdésben meghatározott egyházi kiegészítő támogatás összegének változásából
adódó különbözettél eltekintve - a 2009. évi összegét. Új közoktatási megállapodás
megkötésére, valamint meglévő megállapodások módosítására legfeljebb a (2) bekezdés
szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező gyermekenkénti,
tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal kerülhet sor.
(16)	A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást azon nonprofit gazdasági
társaságok fenntartói, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a
Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.
(17)	A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0
millió forint.
(18)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján az önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi
önkormányzat az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt
feladattal arányos állami támogatást a Ttv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának
(3)	bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 22.
Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő
feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén tárgyévet
megelőző december 1-jén, a Ttv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes tűzoltóság
működik;
b)	valamennyi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos
összegű, 10,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkéntes tűzoltóság az általa ellátott elsődleges működési körzet veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, a szervezési kategóriába sorolást meghatározó, jogszabályban rögzített
pontszámok arányában részesül.
51.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja
alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2010. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program és a parlagfű mentesítés feladatai.
Felhasználása a 2011. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
52.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott
megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, a 2010. évben a képviselői
megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően
időarányosan részesülnek.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2010. évi fel nem használt előirányzat - a
Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság
legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidőt 15 nappal megelőzően közli a
Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat,
hiteles számításokkal alátámasztva.
(4)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2010. évben az új
Országgyűlés megalakulásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig
terjedően időarányosan részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I.
Országgyűlés fejezet, 8. cím).
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak alapján a 2010. évi fel nem használt előirányzat - a
Ptv. 9/A. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(6)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján -
az Országgyűlés dönt.
Hetedik Fejezet
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
53.	§
(1)	A Kormány a 2010. évben együttesen 120 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3)	Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési
intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami
garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.
54.	§
Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2010. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási
viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év
egyetlen napján sem haladhatja meg a 360 000,0 millió forintot.
55.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzés céljából
felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek valamint kötvénykibocsátásainak
együttes állománya a 2010. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2010. év folyamán
legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.
(3)	Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven túli
lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a
Kormány által vállalható árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett források
forintban számított együttes állománya a 2010. év folyamán legfeljebb
1	400 000,0 millió forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
(5)	A (2) bekezdés alapján vállalt kezesség után a Magyar Állam javára kezességvállalási
díjat kell felszámítani, melynek során a Kormány határozatán alapuló egyedi állami
kezességvállalásra vonatkozó, az Áht. 33. § (7) bekezdésében meghatározott díj-
megállapítási szabályok alkalmazandók.
56. §
(1)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények
együttes állománya 2010. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt
export-hitel garanciaügyletek állománya 2010. december 31-én legfeljebb 40 000,0
millió forint lehet.
(3)	A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb
export célú garanciaügyletek állománya 2010. december 31-én legfeljebb 40 000,0 millió
forint lehet.
(4)	A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem-piacképes kockázatok elleni
biztosítások állománya 2010. december 31-én legfeljebb 450 000,0 millió forint lehet.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
57. §
(1)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - külön
jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdések szerint a Magyar
Állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által
vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség
70%-a.
(3)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a kis- és
középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására
-	a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján -
létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) legfeljebb 25 év lejáratú
hitel, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, és termelési célú
eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy
a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez
kapcsolódhat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a
tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak
gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó
követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:
a)	pénzügyi intézmény,
b)	kockázati tőkealap,
c)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő
pénzkölcsön nyújtása esetén,
d)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység
esetén.
(6)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia
mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2010. december 31-én nem haladhatja meg
az 550 000,0 millió forintot.
(7)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles
minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá
átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által
behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a.
(8)	Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint
az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
(10)	A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatra is
vállalhat készfizető kezességet.
58. §
(1)	Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban:
Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint a Magyar Állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.
(3)	Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4)	Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve
kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú
eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá
faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal,
hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez
kapcsoldóhat.
(5)	A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:
a)	pénzügyi intézmény,
b)	a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő
pénzkölcsön nyújtása esetén,
c)	a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység
esetén.
(6)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető
kezesség állománya 2010. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió
forintot.
(7)	Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalt készfizető
kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási
költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(8)	Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat készfizető
kezességet.
59. §
A Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az
állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell
fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja
jóvá.
60. §
(1)	Amennyiben az Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből - a 61. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan
fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel e törvény 1. számú mellékletében,
azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. Állam által vállalt kezesség és
viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
(2)	Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. § (2) bekezdés k) pontja
alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési
kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3)	A (2) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása
túlléphető.
61.	§
(1)	A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e §-ban a továbbiakban: MV Zrt.) által -
külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - vállalt készfizető kezesség,
illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a
mögött a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a Magyar Állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2)	Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 10 év lejáratú hitelszerződéseiből eredő kötelezettségek
legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.
(3)	Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a
Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2010.
december 31-én nem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés
Operatív Program jogcímcsoport, a 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív
Program jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.
(5)	Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő előirányzatok a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendőek, úgy a
további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6)	Az (1)-(3) bekezdések szerinti kezesség-, illetve garancia érvényesítésből származó,
az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
Nyolcadik Fejezet
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
62.	§
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági
főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a
pénzügyminiszternek - mint a fejezetet irányító szerv vezetőjének - tervezési,
előirányzat-módosítási, - felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési
kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések
Tanácsa cím, a 6-17. címben megjelölt támogatások, és 19. cím Költségvetési Tanács, a
X. Miniszterelnökség fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím,
és 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím előirányzataira.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a 19. Költségvetési
Tanács cím felett a köztársasági elnök által jelölt tag, a X. Miniszterelnökség fejezet, 11.
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13.
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke, a 14.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke látja el.
(3)	A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.
(4)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezetet irányító szerv vezetője az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(5)	A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
fejezet esetében az önkormányzati miniszter, a XLII. A központi költségvetés fő
bevételei fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és
kötelezettségeket.
(6)	A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezetet irányító szerv
vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a nemzeti fejlesztési és
gazdasági miniszter gyakorolja.
(7)	Az I. Országgyűlés fejezet 6-17. címeiben, a X. Miniszterelnökség fejezet 20.
címében, a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 20-21. címeiben
megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.
63. §
(1)	A teljes, 24 040,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2010. évben a Svájci-
Magyar Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó
tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti
Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban: NSRK) forrásaiból finanszírozott
programok, projektek esetén a 12. számú mellékletben a 2007-2011. évekre - a
Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a
Környezet és energia Operatív Program keretében a 2007-2012. évekre - meghatározott
és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség
(3)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új
Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból
finanszírozott programok, projektek esetén a 12. számú mellékletben a 2007-2012.
évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós
kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A
kötelezettségvállalást a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.
(4)	Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettségvállalást úgy lehet tenni,
hogy az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács
1698/2005/EK rendelete hatálya alá tartozó, 2015. évet követően kiadással járó többéves
kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha ennek feltétele, hogy a 2015. évet követő
kiadások Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló
forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves
költségvetéseiben rendelkezésre áll.
(5)	Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott
Halászati Operatív Program forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 12.
számú mellékletben a 2007-2010. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással
nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó
központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli
fizetési kötelezettség.
(6)	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)-(3), illetve (5) bekezdésekben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
64.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy ha olyan
európai uniós támogatás kerül 2010-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata
nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára
-	bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költségvetési forrást a fejezet
előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az
Európai Unió illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási
Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott
programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2.
cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-
csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülő előirányzatot.
65.	§
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy az európai
uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében pótlólagosan
szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó központi
költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely
átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási
Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési
Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX.
Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek
sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetet irányító szerv vezetőjét, hogy
amennyiben az európai uniós forrásokból - illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus,
a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program
által - finanszírozott programokhoz, projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források
folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban
meghatározott ütemtervtől, vagy az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási
Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar
Együttműködési Program által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor
a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem
elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az
átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási
Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési
Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX.
Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek
sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet
előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(3)	A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján
történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég
Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program által
nyújtott forrás rendelkezésre állása után - amennyiben szükséges - vissza kell pótolni
azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban
átcsoportosításra került.
66.	§
(1)	Az európai uniós támogatások azon - a központi költségvetés által korábban
megelőlegezett - részét, melyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés
formájában térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell
elszámolni.
(2)	Az európai uniós támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét, melyet az Európai Bizottság
utólagos elszámolás alapján térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei
fejezetben kell elszámolni.
(3)	A Nemzeti Fejlesztési Terv, az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az EQUAL
valamint az Interreg programok 2010-ben elszámolásra kerülő európai uniós bevételeit a
XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.
67.	§
(1)	A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési
forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások
általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a Kincstár a
KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt
támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak
szerint, amennyiben a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási
szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll
rendelkezésre.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről
a NIF Zrt-nek a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére 2010. év vonatkozásában
2010. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a
rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig
aktualizálni kell. A pénzügyminiszter jogosult a finanszírozási terv és a hitel-
igénybevétel ütemezését módosítani.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a
támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből
származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.
68.	§
(1)	A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári
napra jutó összege 2010. évben 20 420 forint.
(2)	A 2010. januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (1)
bekezdésének a) pontja szerinti 4,1 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
69.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 2010. évben 38 650 forint.
70.	§
(1)	A Kjt.
a)	66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb
szorzószámokat a 2010. évre a 13. számú melléklet tartalmazza;
b)	66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a 2010. évben 120 000
forint;
c)	69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2010. évben 20 000 forint.
(2)	A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az Áht. 91. §-
ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés 2010. évben a keresetbe tartozó juttatások
előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a
keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10)-(12) bekezdésében
szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a
központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a
Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi
költségvetési szervekre.
71.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-
ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat -
2010. évben 356 000 forint.
(2)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2010. évben 356 000 forint.
(3)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj 2010. évben 3000 forint.
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2010. évben 3000 forint.
72.	§
(1)	A Gyv. tv. 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb
összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2010. évben 15 000 forint/hó.
(2)	A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege a 2010. évben 135 000 forint/hó.
(3)	A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti
összege 2010. évben gyermekenként 5 800 forint.
(4)	A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2010.
évben gyermekenként 8 400 forint.
(5)	A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy
négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2010. évben 450 forint.
(6)	A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2)
bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti
második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2010. évben
született.
(7)	A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege
2010. évben esetenként 20 000 forint.
73.	§
(1)	A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt
munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2010. évben 5250
forint/fő/hónap.
(2)	A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok
szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2010. évben 4 000 forint/fő/év
összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által
meghatározott feltételek szerint.
74.	§
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi
XVIII.	törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X.
törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a
termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló
210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2010. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2)	Az Éltv., valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő
megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a 2010. március 1-je
után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1)
bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
75.	§
(1)	A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege
2010. évben 12 000 forint.
(2)	A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2010. évben
6 000 forint.
76.	§
(1)	A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a
Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeire az I. Országgyűlés fejezet, 10-12. címek
e célra elkülönített előirányzatai terhére teljesítendő támogatásokat a számlával igazolt
fizetési kötelezettségekhez igazodóan - áfával növelt összegben - közvetlenül a
műsorterjesztést végző szolgáltatónak kell folyósítani. A támogatás összegének
meghatározásánál csak az állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek
igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az
alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított
összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet
támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési
kötelezettségként kell nyilvántartani.
(2)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára
megfizetni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltató január 10-ig köteles tájékoztatni a
Kincstárt a műsorterjesztést végző szolgáltatókról, valamint szolgáltatónként a tárgyévre
szóló műsorterjesztési kötelezettségeinek várható összegéről. Amennyiben ezen
adatokban változás történik, arról a műsorszolgáltatónak a Kincstárt 15 napon belül
értesítenie kell.
(4)	Amennyiben a Magyar Rádió Zrt., az MTV Zrt. és a Duna Televízió Zrt.
műsorterjesztési költségeikben éves szinten, együttesen tényleges megtakarítást érnek el,
melyet a Kincstár visszaigazol, az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a
megtakarított összeg felhasználására a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti
átalakításának, műszaki-technikai fejlesztéseinek támogatására. A megtakarított összeg
mértéke meghatározásának és felhasználásának feltételeit a Kormány állapítja meg.
77.	§
A Paksi Atomerőmű Zrt. 2010. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 23 127,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni az Alap számlájára.
78.	§
(1)	Az Országgyűlés a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25.
cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím forrásait a
program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján az Észak-Alföldi
Regionális Fejlesztési Tanács döntési hatáskörébe utalja.
(2)	Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály szerint
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-
csökkentési egység után 38 forint.
(3)	Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott
minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.
(4)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése
szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,23 Ft/kWh.
(5)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése
szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos
energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön
jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás
támogatása 0,09 Ft/kWh.
79.	§
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 7.
Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről
áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó
kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó
költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi
években vállalt és 2010. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10.
cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról
kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2010. évet terhelő kiadásait is.
80.	§
(1)	Az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a
Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2010. év
folyamán legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján
sem haladhatja meg.
81. §
A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetésében jóváhagyott Hadfelszerelés-
fejlesztési programokon tervezett 29 110,0 millió forint összegű előirányzat a 30. § (1)
bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatok együttesen legalább 102,0%-os
teljesülése esetén, a Kormány - kormányhatározatban közzétett - döntésétől függően
használható fel.
82. §
(1)	Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
(a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a
2010. évre havi 967 forint.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1)
bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2010-re esedékes összegének megfizetését - a
média tv. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség összege 60%-ának
kivételével - átvállalja.
(3)	A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra -
az esedékes üzemben tartási díjat az APEH - mint a média tv. 82/A. § szerinti megbízott
-	közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj megfizetésére
kötelezettektől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az általa beszedett
díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.
(4)	A (2) bekezdés szerinti átvállalás havi összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel
(a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési
költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány
együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt
díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított
növekedése arányában.
(5)	A Magyar Televízió Közalapítványnak a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)
pontja szerint felhasználható céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) -
elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon - az MTV
Zrt. közszolgálati műsorai tervének megvalósításához - ideértve a korszerű megjelenésű
és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is -, továbbá a
közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges ingatlanok (székhely,
stúdiók, gyártóbázis) bérleti díjának fedezetéül szolgál. A bérbeadó által a szerződés
szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat közvetlenül a bérbeadónak kell
folyósítani az MTV Zrt. engedélyező nyilatkozata alapján. A folyósított összegből az
arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási
bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell
nyilvántartani.
(6)	Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év
mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára
megfizetni.
83.	§
(1)	Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kifizetési keret a 2010. évben
250 000,0 millió forint. Az Áht. 12/B. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a
következő évekre vonatkozó kifizetési keret megegyezik a 2010. évi kifizetési keretnek a
többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték
számításának módszertanáról, valamint az alkalmazandó diszkonttényezőről szóló
161/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján 2010. év első
negyedévére meghatározott hazai inflációs előrejelzés szerint indexált összegével.
(2)	Az Áht. 100/F. §-ának (2) bekezdése szerinti értékhatár a 2010. évben 100,0 millió
forint.
(3)	Az Áht. 100/F. §-ának (3) bekezdése szerinti értékhatár a 2010. évben 10,0 millió
forint.
84.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2010. évben magyar filmalkotás esetén 271,0 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 509,0 millió forint.
85.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI.
fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010. január 1-jétől 2010.
december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 15,0 millió forint;
c)	építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint;
d)	szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint;
e)	szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint.
(2)	A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2010.
január 1-jétől 2010. december 31-éig:
a)	árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint;
b)	építési beruházás esetében: 100,0 millió forint;
c)	szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.
Kilencedik Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
86.	§
E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
87. §
E törvény 2013. december 31-én hatályát veszti.
88. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a 6. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, valamint a (4)-(5) bekezdésében meghatározott
támogatás igénylési és elszámolási feltételeit,
b)	az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások
mértékét és felhasználási szabályait,
c)	e törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül a XV. Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 1. Központi
fejlesztési feladatok jogcím, valamint 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím
felhasználásának szabályait,
d)	e törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül a IX. Helyi önkormányzatok
támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet 11. Vis maior tartalék cím
felhasználásának szabályait,
e)	a 25. § (3) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználásának részletes
szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az önkormányzati miniszter, hogy - a pénzügyminiszterrel
egyetértésben - a 29. § (1) bekezdés szerint létrehozott új előirányzat igénylésének,
döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól rendeletet
alkosson.