﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10676. számú
törvényjavaslat
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló
2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő
törvénymódosításokról
Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. szeptember
2
2009. évi ... törvény
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a
megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉS
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak,
szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségét (e törvény
külön rendelkezésének hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei
alapján hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 3. §-a 17. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
11.	Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített
munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés, ideértve) a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is.
(2)	Az Szja tv. 3. §-a 17. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
17. Egyéni vállalkozó:/
„a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített
tevékenysége(i) tekintetében;”
(3)	Az Szja tv. 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az
európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a
szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet.”
(4)	Az Szja tv. 3. §-ának 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
„79. Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a
befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet, ideértve az előzőek által folytatott
tevékenységnek megfelelő tevékenységet külföldi jog alapján jogszerűen folytató személyt
is.”
3.	§ Az Szja tv. 5. és 6. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell
meghatározni.
(2)	Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre,
szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3)	Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a
magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. A
magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes
összege.
(4)	A (2)-(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében
a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.
(5)	Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)-(4) bekezdés rendelkezései szerint
meghatározott összegnek csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint
bevétel alapján kell - az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - meghatározni.
(6)	Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa)
összegének figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben
foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely
bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált
adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban:
MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel
az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott
árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
6.	§ (1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel
a)	bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában,
b)	kiadás esetében a teljesítés időpontjában,
c)	dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása
esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor,
d)	értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának
megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e)	a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont
rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
(2)	A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi
pénznemben kell megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének időpontjában
érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.
4
(3)	Az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt
külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
rendelkezik az (1) bekezdés a)-e) pont rendelkezésében meghatározott időpontot - vétel
esetén - megelőző 15 napon, illetve - eladás esetén - követő 15 napon belül pénzügyi
intézmény által az adott külföldi pénz vételét/eladását igazoló, a nevére kiállított bizonylattal,
a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra
történő átszámításhoz.”
4.	§ Az Szja tv. 13. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő n)-p) pontokkal egészül ki:
/A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az
adóévben/
„m) valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az
őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és
megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
n) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési, vagy
tételes egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezett;
o)	adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
p) az a)-o) pontban nem említett esetben - figyelemmel a 12. §, valamint a 14. §
rendelkezéseire is -, ha nem tehet vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói
elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.”
5.	§ Az Szja tv. 16. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(7) Az (5) bekezdésben említett, a vállalkozói osztalékalapból megállapított
jövedelemnek minősül a 49/B. §-ának (1)-(2) bekezdésében említett vállalkozói bevételnek a
vállalkozói költséget, valamint a § (6) bekezdése szerinti levonásokat, (7) bekezdése szerint
az adóévben elszámolt, a korábbi években elhatárolt veszteséget meghaladó része, csökkentve
a)	a 49/B. §-ának (8) bekezdésének rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalappal,
b)	a 49/B. §-ának (18) bekezdésének a)-b) pontja szerint megállapított adóval,
c)	a 49/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti összeggel.
(8)	Az (5)-(7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.”
6.	§ Az Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű
joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.”
7.	§ Az Szja tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon
bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő
jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak
megfelelő adót fizetett.”
8.	§ (1) Az Szja tv. 44/B. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
5
„(6) Nem kell a (4)-(5) bekezdés rendelkezését alkalmazni, továbbá nem kell a számított
követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági
számla megszüntetésekor a számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben
fennálló) követelését - a (7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve -
a)	hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára,
b)	hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
szerint tartós befektetési szerződéssel történő lekötéssel lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha
annak egyéb feltételei fennállnak),
c)	a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírja eladására adott megbízásának teljesítése
céljából - ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására - a forgalmazásra, az
ügyletben való közreműködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára,
d)	a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása
miatt az átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára
helyezi át.
(7)	A (6) bekezdés alkalmazása során
a)	a bekezdés a) pontja szerinti áthelyezés feltétele, hogy a megszüntetett számla vezetője
a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezető számára
aa)	az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),
ab)	a magánszemély által teljesített befizetések,
ac)	az osztalék jóváírások,
ad)	a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások
halmozott összegét, azzal, hogy adózott követelésállomány feltüntetése esetén csak annak
nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni az ab)-ad) pont szerinti
halmozott összegekben;
b)	a bekezdés b) pontja szerinti átalakítás esetén
ba)	a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
lekötött pénzösszegnek a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci
értéken, a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül;
bb)	a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci
érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe;
c)	a bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4)-(5) bekezdés rendelkezését csak
akkor nem kell alkalmazni, ha az áthelyezést követő 30 napon belül, vagy nyilvános
ajánlattétel esetén az átruházásra vonatkozó ügyletben meghatározott időpontig a
magánszemély nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladására adott
megbízás teljesítés-igazolása szerinti összeget az ügyletben közreműködő befektetési
szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában a magánszemély az értékpapír áthelyezés napján
irányadó szokásos piaci értékének megfelelő összeget befizette, azzal, hogy az
átutalt/befizetett összeg nem minősül nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adására jogosító
befizetésnek;
d)	a bekezdés d) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4)-(5) bekezdés rendelkezését csak
akkor nem kell alkalmazni, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési
szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély
nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte.”
(2) Az Szja tv. 44/B. §-a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
6
„(12) A magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlára 2014. január 1-je előtt
befizetett összeg alapján jogosult nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adására.”
9.	§ Az Szja tv. 46. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az adóelőleg-fizetési kötelezettség”
10.	§ Az Szja tv. 49/A. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége megszűnésére tekintettel az egyéni
vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra
vonatkozóan
a)	leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a
követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról - megjelölve az
egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely
értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;
b)	- a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - megállapítja az
adókötelezettségét.
(3)	Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése
esetén
a)	a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott
adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség
betartása mellett - az egyéni vállalkozó döntése szerint -,
b)	az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében érvényesített kisvállalkozói
kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából
nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni.
(4)	Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése
esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó
rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a leltárban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott
eszköz
aa)	alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,
ab)	értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök,
nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek
minősül;
b)	a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni
vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás
benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket
(bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe
vennie.
(5)	A (2)-(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet és az adót a magánszemély az
adóévről szóló adóbevallásában vallja be. Az adót három egyenlő részletben, elsőként e
bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, a további két részletet a következő két évben a
személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nyitva álló határidőig fizeti meg.”
11.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni
vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben
elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás
megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés
adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a)	az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés
adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b)	az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a
megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz
figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben
nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó
jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2)	Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel
csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt
veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a
következők szerint számolható el:/
,,d) E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a
rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.”
12.	§ Az Szja tv. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói kedvezményre,
nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott
adókülönbözetre, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13.
számú melléklet rendelkezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.”
13.	§ Az Szja tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a
számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.”
14.	§ Az Szja tv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a §-t megelőzően a
következő alcímmel egészül ki:
„Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése
57.	§ (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az
egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
(2)	Az egyéni vállalkozó magánszemély - a tevékenysége szünetelésének bejelentése
alapján - egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e
tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés
bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói
tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell
vallania az adóévben
a)	kisvállalkozói kedvezménnyel,
b)	fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c)	foglalkoztatási kedvezménnyel,
8
d)	nyilvántartott adókülönbözettel,
e)	kisvállalkozások adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
(3)	Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti,
bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény
címen jövedelmét nem csökkentheti, nem lehet nyilvántartott adókülönbözete, nem
érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
(4)	A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési
leírást is) - az (5) bekezdésben említett kivétellel - nem számolhat el.
(5)	A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre
tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a)	befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói
bevételnek,
b)	igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható
vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló
adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás
benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra
minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló
tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
15.	§ Az Szja tv. 57/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni
vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül
magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt ugyanazon magánszemélynek adóévenként 30
napot meg nem haladó időtartamra.
(2)	A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév
egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből
származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a
tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű -
lakásban vagy üdülőben folytatja.”
16.	§ (1) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a
következők:/
„a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési (pénzforgalmi) számla követelés-
egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az
üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a
szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;
b)	a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben
ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír
esetében - figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is -
9
ba)	a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából
meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat
és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,
bb)	a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor (ide nem értve a
(3)	bekezdés b) pontja alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházást) a
magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó
árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az
árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”
(2)	Az Szja tv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell figyelembe venni jövedelemként azt - a nyereményalapot meg nem haladó
-	összeget, amelyet a kifizető a nyereménybetét-számlán jóváírt nyeremény megváltásaként a
magánszemélynek jóváír, kifizet, továbbá azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás
rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, valamint
nem kell figyelembe venni kamatjövedelemként
a)	a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi
bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett,
egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot;
b)	az adóévben az (1) bekezdés bb) pontja szerinti átruházásból származó jövedelmet,
ba)	ha a magánszemély az adóévben megkötött első ügyletet megelőzően írásban
nyilatkozik a kifizetőnek, hogy a nála vezetett számlán lévő értékpapír-állomány átruházása
esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket
kívánja alkalmazni, feltéve, hogy az említett rendelkezésekben foglalt feltételek fennállnak;
bb)	kollektív befektetési értékpapír esetében - ha annak átruházása a 2010. évben a
tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén
történik - a ba) pontban említett nyilatkozat nélkül sem
addig, amíg az adóévben történő első átruházást megelőzően írásban nem nyilatkozik a
kifizetőnek, hogy a nála vezetett számlán lévő kollektív befektetési értékpapír-állomány
átruházása esetén a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni, azzal,
hogy a továbbiakban a ba) pont és az (5) bekezdés rendelkezései irányadóak;
c)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti jövedelmet, ha e törvény külön rendelkezései szerint
tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani.”
(3)	Az Szja tv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizető a (3) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot nyilvántartásba veszi. A
magánszemély a (3) bekezdés ba) pontja szerinti nyilatkozatot a kifizetőnek írásban az adóév
végét megelőzően adott visszavonó nyilatkozatban a következő adóév első napjával
kezdődően érvényteleníti. A kifizető az adóévre az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazására érvényes nyilatkozattal rendelkező
magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a nyilatkozat keltéről az adóévet követő év
február 15-éig adatot szolgáltat az adóhatóságnak.”
17.	§ Az Szja tv. 67. §-ának (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában:/
10
„c) a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történő megszűnése
esetén a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a
megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre
fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.”
18.	§ Az Szja tv. 67/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezések lépnek, egyidejűleg a 67/A. §-t követően új alcímmel és 67/B. §-sal egészül ki:
„Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
67/A. § (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a
magánszemély által az adóévben kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben
elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem) együttes
összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben
elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti
veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.
(2)	Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20
százalék.
(3)	E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési
szolgáltatóval a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott pénzügyi
eszközre, árura, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény
szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében - pénzváltásnak nem minősülő - valuta, deviza
vételére, eladására kötött, az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek
megfelelő olyan ügylet (a csereügyletet kivéve),
a)	amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSzÁF) által felügyelt tevékenység
tárgyát képezi,
b)	amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon
tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar
Köztársaságnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és
ba)	az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység
tárgyát képezi, és
bb)	ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a
PSzÁF közötti információcsere, és
bc)	amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség
megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát
tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.
(4)	Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet
követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével
-	adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult
ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a
befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.
(5)	A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci
ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások),
illetőleg saját nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is
11
értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja
be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(6)	Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az
adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és
azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre
jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés
rendelkezései szerint.
(7)	A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két
évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés
szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két
év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség
miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott
összeg.
(8)	A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben
bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet
megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó
veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(9)	Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül - az
értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén - az értékpapír
névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó
magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint - az (5) bekezdésében
említett esetek kivételével - c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek,
csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó
járulékos költségek összegével.
(10)	E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az
ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az
ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.
Tartós befektetésből származó jövedelem
67/B. § (1) E törvény külön rendelkezéseitől eltérően tartós befektetésből származó
jövedelemnek minősül a (2)-(9) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételek és
adókötelezettség mellett pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel
megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés
megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ideértve a befektetésben lévő
pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci
értékét is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-
(5)	bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam).
(2)	Lekötött pénzösszegnek minősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési
szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal
legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a (3) bekezdés szerint történő befektetések
hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély
a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves
lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén, további két
naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a
továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a
befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési
12
nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves,
illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel
nem növelhető, azonban a tartós befektetési szerződések száma nem korlátozott.
(3)	A lekötött pénzösszeget és a (4) bekezdésben meghatározott időpontig elért befektetési
hozamo(ka)t a magánszemély külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján
a)	ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan
forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a
befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,
vagy
b)	kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is),
takarékbetétben forintban történő elhelyezésre
vonatkozó megbízás(ok) teljesítése céljából használhatja fel. A befektetési szolgáltató,
illetőleg hitelintézet a megbízást, a teljesítést, a magánszemély tulajdonába került, vagy általa
átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést rögzíti az
adott szerződéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.
(4)	Lekötési hozamot
a)	a lekötési időszak megszűnésekor (az ötéves lekötési időszak utolsó napján, illetve - ha
a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg - a hároméves lekötési időszak
utolsó napján);
b)	a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a
befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt
(eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja)
kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a
lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére hosszabbítja meg, ezen rész
tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet
megállapítani a lekötött pénzösszegre szerződött magánszemély halála esetén, ha az a lekötési
időszak megszűnése előtt következett be.
(5)	Az adó mértéke
a)	nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napján,
b)	10 százalék, ha a magánszemély
ba)	a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napján,
bb)	a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel
arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napján,
bc)	a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napján,
c)	25 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves
lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napján
megállapított lekötési hozam után.
(6)	Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő
hitelintézet, befektetési szolgáltató
a)	a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a
lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének
adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,
b)	az igazolás tartalmáról - a magánszemély nevének, adóazonosító számának
feltüntetésével - adatot szolgáltat az adóhatóságnak,
13
c)	a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogosító értékpapír esetében az
osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemből adót nem kell
levonnia.
(7)	A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania,
ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az
adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(8)	Amennyiben a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem
kötelezett, e § rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magánszemély a befektetési
szolgáltatóval, illetőleg a hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel igazolhatóan
-	neve, adóazonosító jele, a lekötött pénzösszeg feltüntetésével - az első befizetést követő 30
napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és rendelkezik a befektetési szolgáltató, illetőleg a
hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal kiállított olyan igazolással, amelyből a
tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható.
(9)	A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós
befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a
megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a
rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a)	ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés,
megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg
közül a nagyobb vehető figyelembe,
b)	adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor
érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből
keletkezett.”
19.	§ Az Szja tv. 69. §-ának (11) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(11) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön
rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha a
juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen
termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei
megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben
foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire korlátozás nélkül
felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.”
20.	§ Az Szja tv. 1. és 10. számú melléklete e törvény 1. és 2. melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
21.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 2. § (2) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
/Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül/
j az egyéni cég.”
22.	§ (1) A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye
alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi
14
társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, és a
külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági
adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett
(fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett
hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy a külföldi
társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár
eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye,
illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van,
amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére
és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a)	valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő
kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott
munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői,
valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük
legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;
b)	befektetői tevékenységnek minősül a számvitelről szóló törvény szerinti tulajdoni
részesedést jelentő befektetés és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése és
tartása, ha az a beszámolóban a befektetett pénzügyi eszközök között van kimutatva;
c)	nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban
előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt
mérték kétharmadát;
d)	a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján
vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e)	e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől,
illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;
f)	e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki
a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad
legalább tíz százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;
g)	nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév
első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása
az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik.”
(2)	A Tao. 4. §-ának 18/a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„18/a. ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben
1.	a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak
minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes
beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes)
összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és
2.	tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév
legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a
Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az
egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását
azzal, hogy
15
a)	beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31-éig
rendelkezésre álló beszámolót kell érteni,
b)	az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe,
nyilatkozat hiányában a 2. pontban szereplő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,
c)	az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év
július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását,
d)	e rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,
e)	nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt
vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben
sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző
naptári évben.”
(3)	A Tao. 4. § a következő 40. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni
cégként meghatározott jogalany.”
23.	§ (1) A Tao. 16. § (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózó átalakulásakor/
„f a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt
módosítja az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd által (kiválás esetén az általa) az átalakulás
során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;”
(2)	A Tao. 16. § -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló
törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt
veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az egyéni
cég - ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában feltüntetett összes eszköz nem kerül
az egyéni cég tulajdonába - az egyéni vállalkozónál nyilvántartott elhatárolt veszteségnek az
átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére, minden esetben
a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § (1)-(3)
bekezdés rendelkezéseit.”
(3)	A Tao. 16. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az egyéni cég
a)	az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot -
amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni
-	a 7. § (15) bekezdésében foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra
rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni,
amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot vállalkozói bevétel
csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó
megszűnéséig eltelt adóéveket is,
b)	az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján
érvényesített kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat
alkalmazza, azzal, hogy az eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel
csökkentésének adóévét kell tekinteni, az eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik
16
adóév utolsó napjának meghatározásához kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni,
amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette, továbbá
számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
c)	az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján
érvényesített foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6)
bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító
egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény
igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés adóévét tekinti, továbbá a
foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az egyéni vállalkozó
megszűnéséig eltelt adóéveket is,
d)	az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen
nyilvántartott különbözetre - amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő
nappal lekötött tartalékot képezni - a 19. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza,
azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak
azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a 10 százalékos
adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig
eltelt adóéveket is,
e)	az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján
érvényesített kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, azzal,
hogy a 22/A. § (5) bekezdésében előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a
tárgyi eszköz használatba vétele időpontjától az alapító egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt
adóéveket is számításba kell venni.”
24.	§ A Tao. 17. § -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív,
ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat
figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét,
feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával
keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).”
25.	§ A Tao. 19. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A jogutódnak, a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében a (3) bekezdés c)
pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell
alkalmaznia. E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül
létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az
állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie. E § alkalmazásában az egyéni cég az
alapításakor jogelőd nélkül létrejött adózónak minősül.”
26.	§ A Tao. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való
jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a
mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10)
bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha
a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”
27.	§ (1) A Tao 22/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét
követő négy adóévben
17
a)	az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel, ha az
adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési
önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel
meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint
-	a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak
megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b)	az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával, ha az adózó a beruházást a
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a
beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy - az adózó választása szerint - a
beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani
átlagnak megfelelő bérköltségét.”
(2) A Tao 22/B. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a §
bekezdéseinek számozása értelemszerűen módosul:
„(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét
követő négy adóévben
a)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel,
középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző
adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három
adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos
állományi létszámát, vagy
b)	az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján
érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál
százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó
választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból
számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.”
28.	§ A Tao. a következő 29/ J. §-sal egészül ki:
„29/J. § (1) Az adózónak nem kell a 22/B. § (15) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ha
a 22/B. § (9) bekezdésében előírt feltételeket a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti, de e két
adóévben nem vesz igénybe a 22/B. § alapján adókedvezményt és átlagos állományi létszáma
vagy bérköltsége nem csökken a beruházás megkezdését megelőző adóévben
foglalkoztatottak létszáma, bérköltsége alá. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy az
adózó a 2009. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig bejelenti a
pénzügyminiszternek
a)	határozattal engedélyezett fejlesztési adókedvezmény esetében a határozat számát,
b)	más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap) és a beruházás helyét.
A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazó adózónál a 22/B. § (6) és (9) bekezdéseiben
előírt időtartamba nem kell a 2009. és 2010. adóévet beszámítani.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazó adózó a 22/B. § (15) bekezdése
alapján, jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülő adókedvezményt önellenőrzési
pótlék felszámítása nélkül, három adóévben, egyenlő részletekben fizetheti vissza, utoljára a
18
2011. adóévéről szóló adóbevallásának esedékességéig, amennyiben a 22/B. § (9)
bekezdésében előírt feltételeket első ízben a 2009. adóévben nem teljesíti.
(4)	Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámának növelését, illetve a bérköltség növelését - választása szerint - a beruházás
megkezdését megelőző három adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának, illetve
a beruházás megkezdését megelőző három adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a
számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy nem alkalmazza az (1)
bekezdésben foglaltakat, a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január
1-je és 2010. december 31-e között helyezi üzembe.”
29.	§ A Tao. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény 22/B. § (1) bekezdésénekj) pontja és (14) bekezdése a Szerződés 87. és 88.
cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai
800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó
támogatási programnak minősül.”
30.	§ A Tao. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
31.	§ (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva tv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Adóalany lehet:
a)	az egyéni vállalkozó;
b)	az egyéni cég;
c)	a közkereseti társaság;
d)	a betéti társaság;
e)	a korlátolt felelősségű társaság;
f)	a szövetkezet és a lakásszövetkezet
g)	az erdőbirtokossági társulat;
h)	a végrehajtói iroda;
i)	az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda
j) a szabadalmi ügyvivői iroda.”
(2)	Az Eva tv. 2. §-ának (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi
személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át
(ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem
szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító
részesedést;”
(3)	Az Eva tv. 2. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére és az e) pontban
meghatározott bevétel elérésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra a magánszemély egyéni
19
vállalkozóra, aki tevékenységét vagy szolgálatát szünetelteti, továbbá arra, aki a családok
támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban
részesül.”
32.	§ (1) Az Eva tv. 3. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/(1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:/
„i) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának
korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.”
(2)	Az Eva tv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság
ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság
egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.”
(3)	Az Eva tv. 3. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy
hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét
vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és
javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti
adóalanyiságot választja, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek
megfelel. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a
cégbíróságnak. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3)
bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak
való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó
rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az új tag nem az e törvény szerinti adóalanyiságot
választja, akkor az e törvényben előírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszűnésére
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
33.	§ Az Eva tv. 17. §-ának (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnésének - ide nem
értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt
szűnik meg - adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - a személyi
jövedelemadóról szóló törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő
alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói
tevékenysége keretében fog használni.
(9)	Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján
az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - után a jövedelem
meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett
értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.”
34.	§ Az Eva tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre
irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben
adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása
szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
20
törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15)
bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a
(16) bekezdés a)-d) pontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága
időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás
előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e
bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az
adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.”
35.	§ (1) Az Eva tv. 21. § (1) bekezdés 1. pontjának a) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/1. egyéni vállalkozó:/
„a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.)
szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy,”
(2)	Az Eva tv. 21. § (1) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. egyéni cég: az Evtv.-ben egyéni cégként meghatározott jogalany.”
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI.
TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV.	Fejezet
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt érintő módosítások
36.	§ A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/B. §-a a
következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Az Európai Unió saját bevételeit, illetve a központi költségvetés bevételi érdekeit
különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása
érdekében a Kormány által központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szerv a Vám- és
Pénzügyőrség vezetőjének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság megkeresésére
kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén az (5) bekezdésben meghatározott
okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat
(központosított utólagos ellenőrzés).
(5)	A (4) bekezdés szerinti központosított utólagos ellenőrzés elrendelésére abban az
esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik,
hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó
kötelezettségeket
a)	a határon átnyúló, harmadik országba irányuló jogsértő kereskedelmi kapcsolatokkal,
jogszerű kereskedelmi kapcsolatok színlelésével teljesítik, vagy
b)	harmadik országban letelepedett gazdasági szereplővel folytatott kereskedelmi
kapcsolat során megsértik.
(6)	Az eljáró vámszerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy
példányának megküldésével tájékoztatja azt a vámszervet, amely a központosított utólagos
ellenőrzés elrendelése hiányában az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel
rendelkezne.”
21
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
V.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
37.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/B. §-a (4)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül,
akkor/
„a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással
egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt
követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában:
előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai
alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes
előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra
az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.”
38.	§ A Htv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § A helyi iparűzési adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A
beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az adóbevallás adatait a
Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának
alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó
napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő
átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az
átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik.
39.	§ (1) A Htv. 52. §-a 26. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/52. § E törvény alkalmazásában:/
/26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés
céljából, üzletszerűen végző/
„d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás
alatt állnak;”
(2)	A Htv. 52. §-a a következő 61. ponttal egészül ki:
/52. § E törvény alkalmazásában:/
„61. külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az
iparűzési adóalapnak az része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább
jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre,
telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések
kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó
adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja csak a 3. számú
melléklet 2.1 pontja szerinti módszer alkalmazható.”
22
VI. Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
40.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. §-ának (2)-(3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket
a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az e
vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal
rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi
szerződés másként rendelkezik.
(3)	Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése
esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
vagyoni betétje kivételével - e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a
vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.”
41.	§ Az Itv. 17/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„17/B. § (1) A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó
kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó
kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni
vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a
magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett
vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap-
kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző -
öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék
elfogadásától számított - 30 napon belül
a)	a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b)	a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló
gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három
évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni
betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló
részesedésének arányát nem csökkenti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a)	öröklés esetén a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak
egyetértésével a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés szerinti
feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe
foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva
megküldeni az állami adóhatóságnak;
b)	ajándékozás esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a
magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a
vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
(3)	A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő házastárs
esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 50%-kal, de
legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
23
(4)	A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző - a (3) bekezdésben nem említett - más
magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési
illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell
megállapítani.
(5)	A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján
megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő
ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben
kell megállapítani.
(6)	Ha a (3)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés
a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves
időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó
üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni
cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági
társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett
illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles
pótlólag megfizetni.”
42.	§ Az Itv. a következő alcímmel és azt követően a következő 17/ C. §-sal egészül ki:
„A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
17/C. § (1) A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó
szervezetben fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a 17/B. § (3)-(5)
bekezdéseiben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha
a)	a vagyonszerző által önállóan vagy többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett
vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő
vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és
b)	a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös vagy
megajándékozott a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös
vagy több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napját követő három évig nem szünteti
meg, illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti,
illetőleg nem csökkentik.
(2)	Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam
letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti
kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes
illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett
illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles
pótlólag megfizetni.”
43.	§ Az Itv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti
kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. A megfizetett illeték
visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók.”
44.	§ Az Itv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott
határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása végett - a (3) bekezdésben
24
foglalt kivétellel - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint
illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.
(3)	A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára
megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt elsőfokú
adóhatóság foganatosítja.”
45.	§ Az Itv. 73. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével
kiadott miniszteri rendelet előírhatja, hogy a szakhatósági eljárás - ide nem értve az előzetes
szakhatósági eljárást - illetékét az alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért fizetendő
illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjával azonos módon kell
megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági eljárásért így megfizetett illeték
összegének jogszabályban megjelölt bankszámlán való jóváírását követő munkanapon,
készpénzben való fizetés esetén a készpénz átvételének napján átutalja a Magyar
Államkincstár által vezetett illeték-bevételi számlára.”
46.	§ (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„ c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét,
valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;”
(2)	Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában
e)	forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok,
továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog
figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy/
„ed) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság
ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke,
növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75 %-os tulajdonában álló gazdálkodó
szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan arányával, mint amekkora
arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a
gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;”
(3)	Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet
(megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi
ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy
közvetlen - részesedéssel rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó
szervezetben való közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett
gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban)
fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal
rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás
esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell
adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező
gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből
25
álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő
tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként
megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni. A
részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen
kell figyelembe venni;”
(4)	Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének sz)-t) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések
lépnek:
,,sz) kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes
foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió
forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának
kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg
365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;
t) vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület,
egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés,
egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a
kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban
használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen
alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon
(tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog.”
(5)	Az Itv. 102. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a Ptk.
szerinti gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb
szervezetet.”
VII.	fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
47.	§ A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. §-ának
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági
vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros
kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárművekre, a munkagépre, a CD, a
CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön
nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely
tagállamában vannak nyilvántartva.”
48.	§ A Gjt. 18. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„13. segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t
meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb
motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350
kg,”
26
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VIII.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
49.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-ának
(6)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető
által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a
biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot,
valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi
jelzőszámát haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus
úton megküldi a munkaügyi hatóságnak. Az állami adóhatóság az országos, illetve ágazati
érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra külön
törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján 15 napon belül elektronikus úton megküldi
a (3) bekezdésben meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének
1893/2006/EK rendelet szerinti besorolását, ezen kívül az ágazati érdekegyeztetésben történő
részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző
második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat.”
50.	§ (1) Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély
munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban
meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót
követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási
kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal
összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi
adatokról:/
„3. a magánszemély természetes személyazonosító adatairól (ideértve az előző nevet és a
titulust is), neméről, állampolgárságáról,”
(2)	Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdetéről és a
magánnyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a tárgyhónapban, a pénztártag más pénztárba
történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári
tagsági viszony utolsó napjáról és a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódjáról, a hónap utolsó
napján fennálló magán-nyugdíjpénztári tagságról és a magánnyugdíjpénztár azonosító
kódjáról, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő
visszalépése napjáról,”
(3)	Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen
közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,”
(4)	Az Art. 31. §-a (2) bekezdésének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„26. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése
szerinti nyilatkozatában foglalt választásáról,”
51.	§ Az Art. 35. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a vagyoni értékű jog jogosítottja, mint az egyes nagy értékű vagyontárgyakat
terhelő adó alanya az őt terhelő adót nem fizeti meg, és a végrehajtás vele szemben
végrehajtható vagyon hiányában eredménytelenül zárult, az állami adóhatóság határozattal
kötelezi a vagyontárgy tulajdonosát tulajdoni hányada arányában az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adó megfizetésére.”
52.	§ (1) Az Art. 52. § (7) bekezdése b) pontjának ba)-bb) alpontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/Az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott
bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által/
„ba) a 31. § (2) bekezdése 1-7., 9-15. 24., és 26-27. pontjai szerinti részletezettséggel
bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként
összesített (konszolidált) éves adatokat - ide nem értve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi
szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira
vonatkozó adatokat - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv
részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig. Amennyiben az önellenőrzés vagy az
adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja
vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az e
pontban megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.
bb)	a 31. § (2) bekezdése 1-6., 8-10., 12-14., 16., 23-24. és 26-27. pontjaiban
meghatározott adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az
egészségbiztosítási szerv részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,”
(2) Az Art. 52. §-a a következő új (20)-(22) bekezdésekkel egészül ki:
„ (20) Az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adóüggyel összefüggő valamennyi
iraton - ideértve az elektronikus úton megküldött iratot is - feltünteti az érintett települési
önkormányzat kincstár által használt azonosítószámát.
(21)	A költségvetési számlaszám közlésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásából, vagy
késedelmes teljesítése esetén az ebből eredő kárt az érintett települési önkormányzat viseli, és
ez esetben az állami adóhatóság a késedelmes átutalás miatt kamatot nem fizet.
(22)	Az önkormányzati adóhatóságot terhelő adatszolgáltatási kötelezettséget
körjegyzőség esetén települési önkormányzatonként kell teljesíteni.”
53.	§ Az Art. 79. §-ának (1) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki:
/(1) A vámhatóság hatáskörébe tartozik/
„i) a környezetvédelmi termékdíjjal”
/kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása./
54.	§ (1) Az Art. 88/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen
veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében
a Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervek az állami adóhatóság vezetőjének
28
vagy a vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más adóhatóság, hatóság
megkeresésére kiadott utasítása alapján a Magyar Köztársaság területén a (2) bekezdésben
meghatározott okból ellenőrzést végezhetnek, kezdeményezhetnek, megkezdett ellenőrzéseket
magukhoz vonhatnak (központosított ellenőrzés).”
(2)	Az Art. 88/A. §-ának (2) bekezdése a következő új e) alponttal egészül ki:
/Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet
sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy az
adókötelezettségeket/
„e) kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben megsértik.”
55.	§ Az Art. 90. §-a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E § (1), (3), (4), (6) valamint (8) bekezdésében foglaltakat a vámhatóság hatáskörébe
utalt adókkal kapcsolatos ellenőrzések tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell.”
56.	§ Az Art. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és
befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a
megbízólevél átadásának napja. Csődeljárás esetén az adózó csődeljárás kezdő időpontját
megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzését a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90
napon belül kell befejezni. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró
adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás
közzétételétől számított egy éven belül (egyszerűsített felszámolás esetén 120 napon belül), a
felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon
belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás
esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró
adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a
tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló
által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített
végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.”
57.	§ Az Art. 124. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Adóügyben a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus
tértivevényről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak
az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot
követő munkanapon áll be.”
58.	§ Az Art. 124/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„124/A. § (1) Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem
megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok
kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az
eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor
is előterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítéséről
(postai úton történő kézbesítés esetén az irat az adóhatósághoz "nem kereste" jelzéssel
érkezett vissza). Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a kézbesítés elektronikus
úton történt.”
59.	§ Az Art. 131. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(5) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem
rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja
meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét,
hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.
Az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal be kell jelenteni ennek tényét,
valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat.
Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem
lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen
teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.”
60.	§ (1) Az Art. 132/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami
adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.”
(2) Az Art. 132/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a
dokumentációhoz csatolja a kérelem angol nyelvű szakfordítását. Az adóhatóság felhívására
az adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú eljárás lefolytatásához szükséges
dokumentációs részek angol nyelvű szakfordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti
kérelem esetén az állami adóhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő
megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást
kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában
kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek
megfelelő rendelkezései alapján.”
61.	§ Az Art. 132. §-át követően a következő új alcímmel és új 132/A. §-sal egészül ki, és
ezzel egyidejűleg a 132/A-132/B. §-ok számozása 132/B-132/C. §-okra változik:
„A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése
132/A. § (1) A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, vagy a
tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli
hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős
miniszternél a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályoknak megfelelően.
(2)	A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás a
feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat jövőbeni alkalmazását állapítja meg a
jogszabályváltozás, illetve a tényállás-változás időpontjára kiterjedő hatállyal, ha a
jogszabályváltozás, vagy a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érdemben nem érinti és
befolyásolja a feltételes adómegállapításban rögzített részletes tényállást és az annak alapján
megállapított adókötelezettséget vagy annak hiányát, különösen az adóalapot és az adót.
(3)	A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás díja a
kapcsolódó feltételes adómegállapítás díjának 50 százaléka.”
62.	§ Az Art. 136. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóhatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként
bírálja el.”
63.	§ Az Art. 175. §-ának (13) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(13) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek
elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza/
30
„h) egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítés
szabályainak,”
/módját és technikai feltételeit./
64.	§ (1) Az Art. 178. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. jövőbeni ügylet: az adó feltételes, vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti
kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet. Jövőbeni ügyletnek
minősül az a szerződés vagy más jogügylet is, amely(ek) alapján az adó feltételes vagy a
szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően
folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a
kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy
egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre
és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,”
(2) Az Art. 178. §-ának 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. kapcsolt vállalkozás:
a)	az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával-- közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b)	az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c)	az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással
rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más
személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d)	a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei,
továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi
vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e)	az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy,
amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”
65.	§ (1) Az Art. 1., 2. számú mellékletei e törvény 4., 5. mellékletei szerint módosulnak.
(2)	Az Art. 3. számú melléklete e törvény 6. melléklete szerint módosul.
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IX.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
66.	§ (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a b)
pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:
31
Egyéni vállalkozó:/
„1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő természetes személy,”
(2)	A Tbj. 4. §-ának c) pontja a következő 13. alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozás:/
„13. az egyéni cég,”
(3)	A Tbj. 4. §-ának d) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:
Társas vállalkozó:/
„4. az egyéni cég tagja.”
(4)	A Tbj. 4. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban
személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a
saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
67.	§ A Tbj. 8. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
/Szünetel a biztosítás:/
„d) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.”
68.	§ (1) A Tbj. 10. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:
a)	az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból való törlés napjáig,”
/tart./
(2) A Tbj. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:/
„a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi
ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete
napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás
napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,”
/tart./
69.	§ A Tbj. a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely
alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
32
a)	keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b)	fogvatartott,
c)	ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként fennálló kamarai tagsága szünetel,
d)	egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.”
X.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
70.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Eho.) 3. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után,
amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a (4)
bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett.
(8)	A 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és
a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.”
71.	§ Az Eho. 5. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
/Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő
jogcímeken keletkező jövedelmek után:/
„g) az Szja tv. 70-71. §-aiban meghatározott juttatások.”
XI.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény
módosítása
72.	§ A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik
arra a személyre sem, aki szolgálati nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált.”
XII.	Fejezet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
73.	§ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/C. §-a
a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szociális hatóság a szociális foglalkoztatásról vezetett nyilvántartásból az országos,
illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra
törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
adatokat, továbbá a b) pontban meghatározott adatokból a foglalkoztatottak létszámára
vonatkozóan adatot szolgáltat.”
33
HATODIK RÉSZ
A SZÁMVITELRŐL ÉS A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A
KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI
KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XIII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
74.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő
(12)	bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvény alkalmazásában
Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam.”
75.	§ Az Szt. 33. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét
(devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.”
76.	§ Az Szt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás,
továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások
vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.”
77.	§ Az Szt. 98/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a vállalkozó az (1) bekezdés előírását a következő üzleti évtől már nem
alkalmazza, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év
megfelelő záró adataival, azok korrekciójára - a sajátos szabályok korábbi alkalmazása miatt
-	az üzleti év nyitásakor nem kerül sor.”
78.	§ Az Szt. 145. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget
kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a
könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját
követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni.”
79.	§ Az Szt. 152/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a
szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a
nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.”
80.	§ Az Szt. 154. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem kell a megelőző üzleti év éves beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját
ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott
üzleti évi éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele
megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi üzleti év(ek)re
vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.”
34
XIV. Fejezet
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
81.	§ A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a
a következő 26. ponttal egészül ki:
/2. § E törvény alkalmazásában/
„26. Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.”
82.	§ A Kkt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki az (1)
bekezdés b)-d) és h)-k) pontja szerinti feltételeknek megfelel, és a tagfelvételi kérelmével
egyidejűleg kéri a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység
szüneteltetésének engedélyezését.”
83.	§ A Kkt. 50. §-a (2) bekezdése felvezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja,
hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül”
84.	§ A Kkt. 183. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég birtokában lévő könyvvizsgálati
munkaanyagok és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok csak kérelemre, az (1)
bekezdés szerinti együttműködés keretében, a kamarán keresztül, olyan harmadik ország
illetékes hatóságának adhatók át, amely hatóságot a 2006/46/EK irányelv 47. cikkének (3)
bekezdése alapján az Európai Bizottság határozatában megfelelőnek nyilvánított.”
85.	§ A Kkt. 183. §-át követően egy új 183/A. §-sal egészül ki:
„183/A. § A kamara a más államok illetékes hatóságaival az e törvény 180-183. §-ai
alapján folytatott együttműködése során, a más államok illetékes hatóságaitól érkező
megkeresésekről, illetve a kamara intézkedéseiről a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti
Bizottságot folyamatosan tájékoztatja.”
86.	§ A Kkt. 184. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság
a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre kiterjedően - a kamara
közreműködésével - működteti.”
35
HETEDIK RÉSZ
A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT
ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁS
XV.	Fejezet
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
87.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. §-
ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli
tevékenységet végző adóalanynál az adóalap az (1)-(9) bekezdés alapján meghatározott
összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban
kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes
árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.”
NYOLCADIK RÉSZ
XVI.	Fejezet
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
88.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és
játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá
jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen
fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés)
ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek és
kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van.”
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII.	Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
89.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 61. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3)	E törvény 2. §-27. §, 29. §-48. §-a, 50. §-52. §-a, 54. §-56. §, 59. §-a, 64. §-ának (2)
bekezdése, 65. §-ának (1) bekezdése, 66. §-71. §-a, 74. §-78. §-a, 80. §-a, 88. §-a, 90. §-ának
1., 3-6. és 8-16. pontja, 91. §-93. §-a, 94. §-ának (2) bekezdése, 98. §-103. §-a, 123. §-a-
36
126. §-a, 128. §-129. §-a, 132. §, 133. §-ának (1), (3), (5)-(6), (8)-(11) és (13)-(14)
bekezdése, 134. §-ának (1) bekezdése, 135. §-136. §-a, 138. §-a, 140. §-141. §-a, 143. §-ának
(1) és (2) bekezdése, 146. §-a és 1-5. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 28. §-ának rendelkezései az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának
meghozatalát követő 15. napon, legkorábban 2010. január 1-jén lépnek hatályba.
(5)	Az adópolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának
időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett
egyedi határozattal állapítja meg.
XVIII.	Fejezet
Módosító rendelkezések
90.	§ Az Szja tv.
1.	3. §-ának 9. pontjában a „kamatot is” szövegrész helyébe a „kamatot, a tevékenység
díját is” szövegrész;
2.	3. §-a 72. pontjának e) alpontjában a „hallgatói szerződés” szövegrész helyébe a
„ hallgatói szerződés alapján”, a „ támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény”
szövegrész helyébe a „támogatásáról szóló törvény” szövegrész,
3.	3. §-ának 76. pontjában a „számlavezető által vezetett” szövegrész helyébe a
„számlavezető által 2011. január 1-jét megelőzően kötött szerződés alapján vezetett”
szövegrész,
4.	9. §-ának (4) bekezdésében a „napja, ha azonban a vállalkozói kivét megállapítása
adóhatósági ellenőrzés során történik, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de
legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja)” szövegrész helyébe a
„napja” szövegrész,
5.	13. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a „tőzsdei” szövegrész helyébe az „ellenőrzött
tőkepiaci” szövegrész,
6.	28. §-a (17) bekezdésében az „egyéb jövedelem a nyugdíj-előtakarékossági számlán”
szövegrész helyébe az „ egyéb jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell
megállapítani) a nyugdíj-előtakarékossági számlán” szövegrész,
7.	28. §-a (19) bekezdésének d) pontjában a „támogatás” szövegrész helyébe a
„támogatás, a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban a családi
pótlékra jogosultként megjelölt személyként kapott támogatás” szövegrész;
8.	49/A. §-a (6) bekezdésében az „az adóbevallást” szövegrész helyébe az „a
rendelkezéseket” szövegrész, az „elkészíteni” szövegrész helyébe az „alkalmazni”
szövegrész;
9.	49/B. §-a (7) bekezdésének g) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolványa alapján”
szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóként” szövegrész, (21) bekezdésében a „megfelelő
összeget” szövegrész helyébe a „megfelelő összeget (e törvény alkalmazásában:
nyilvántartott adókülönbözet)” szövegrész, (22) bekezdésében a „(21) bekezdés szerint
nyilvántartott összeg” szövegrész helyébe a „nyilvántartott adókülönbözet” szövegrész;
10.	49/C. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2)-(6)”
szövegrész;
11.	53. §-a (3) bekezdésének g) pontjában az „a taxiszolgáltatásból (SZJ60.22.11) a
helyi” szövegrész helyébe az „a taxiszolgáltatás (SZJ60.22.11) ” szövegrész;
37
12.	67. §-a (9) bekezdésének aa) és ab) alpontjában a „tőzsdei” szövegrész helyébe az
„ellenőrzött tőkepiaci” szövegrész;
13.	77/B. §-ának (13) bekezdésében az „a tőzsdei” szövegrész helyébe az „az ellenőrzött
tőkepiaci” szövegrész, az „a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely
EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
tagállamában működő tőzsdén - annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon -
kötött ügylet alapján” szövegrész helyébe az „ellenőrzött tőkepiaci ügyletben” szövegrész;
14.	1. számú mellékletének 7.7. pontjában a „költségtérítés” szövegrész helyébe a
„költségtérítés (költségátalány)” szövegrész;
15.	3. számú melléklete I. I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 17. pontjában és 11.
számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában a „továbbá az
erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség,”
szövegrész helyébe a „továbbá a külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elismert költség
elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül
elszámolható költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség” szövegrész
16.	5. számú melléklete II. fejezetének 7. pontjában az „üzletipartner(ek) megnevezését”
szövegrész helyébe az „üzleti partner, személy megnevezését” szövegrész; az „időpontját és
költségeit is” szövegrész helyébe az „időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra
kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége
(pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell
feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett
utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a
vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság
ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az
adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az
adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés
bizonyításának alátámasztására szolgál” szövegrész
lép.
91.	§ A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének u) pontjában a „zs) pontja alapján elszámolt összeg
(egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói
kedvezményt is) kétszerese,” szövegrész helyébe a „zs) pontja alapján elszámolt összeg
kétszerese,” szövegrész lép.
92.	§ Az Eva tv.
a)	2. § (3) bekezdésének e) pontjában „a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a
számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész helyébe „a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak
megfelelően” szövegrész,
b)	2. § (4) bekezdésének cb) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál
a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően” szövegrész helyébe a „jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél a számvitelről szóló törvény
előírásainak megfelelően” szövegrész,
c)	2. §-ának (7) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az
adóévben” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni
cég az adóévben” szövegrész,
38
d)	3. § (1) bekezdésének h) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban
50 százalékot meghaladó” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó” szövegrész,
e)	4. §-ának (2) bekezdésében „A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet”
szövegrész helyébe „ A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég, a szövetkezet” szövegrész,
f)	4. §-ának (3) bekezdésében „A közkereseti társaság és a betéti társaság az evával
összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit” szövegrész helyébe „ A közkereseti társaság, a
betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit” szövegrész,
g)	8. §-ának (1) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében” szövegrész helyébe „A
számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében”
szövegrész, (2) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében” szövegrész helyébe „A
számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében”
szövegrész,
h)	11. §-ának (4) bekezdésében „a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság bevallásában” szövegrész helyébe „a jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában” szövegrész,
i)	18. §-ának (1) bekezdésében „A közkereseti társaság, a betéti társaság az üzleti évre”
szövegrész helyébe „ A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes
felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre” szövegrész, (3) bekezdésében „a közkereseti
társaság, a betéti társaság adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. ” szövegrész helyébe
„ a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő
egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. ” szövegrész, (4) bekezdésében „A
jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély
tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság adóalany által” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély
tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által” szövegrész, (5) bekezdésében „A
jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által” szövegrész
helyébe „ A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
adóalany által” szövegrész, (6) bekezdésében „ A jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, ha olyan” szövegrész helyébe „A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan” szövegrész, (7) bekezdésében
„ A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság adóalany” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló törvény hatálya alá
tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég adóalany”
szövegrész, (9) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany” szövegrész helyébe „A számvitelről szóló
törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany” szövegrész, (10) bekezdésében a „Ha a
jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága” szövegrész
39
helyébe a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég
adóalanyisága ” szövegrész,
j) 19. §-ának (2) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság a bejelentés adóévére” szövegrész helyébe „ A jogi személy, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a bejelentés adóévére” szövegrész, (3)
bekezdésében „Az adóalany a Tao. 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza” szövegrész
helyébe „Az adóalany a Tao. 16. §-a (16) bekezdése e) pontját és 22/A. §-ának (5) bekezdését
alkalmazza” szövegrész, (8) bekezdésében „A jogi személy, a jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság az e törvény” szövegrész helyébe „A jogi személy, a jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az e törvény ” szövegrész, (9) bekezdésének a)-b)
pontjaiban a „növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá
nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyitó mérlegében” szövegrész
helyébe a „ növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá
nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és kotlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég nyitó mérlegében” szövegrész, (9) bekezdésének c) pontjában a
„ csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében” szövegrész helyébe a
„ csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel
működő egyéni cég esetében” szövegrész,
k) 20. §-ának (4) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása, ” szövegrész helyébe „A számvitelről
szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása,” szövegrész,
l) 22. §-ának (1) bekezdésében „A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyra” szövegrész helyébe „ A számvitelről
szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyra, ” szövegrész, (4)
bekezdésében a „Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az
adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését” szövegrész helyébe a
„Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az
adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését” szövegrész
lép.
93.	§ Az Itv. 11. §-ának (2) bekezdésében az „ajándékozást az állami” szövegrész helyébe
az „ajándékozást a 17. § (1) bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá eső ügyletek kivételével az
államf’ szövegrész, 26. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az „a külön jogszabály alapján a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással
rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása”
szövegrész helyébe a „termőföldnek a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező,
mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély általi, visszteher ellenében történő
megszerzése” szövegrész lép.
94.	§ (1) Az Art.
a)	95. §-a (6) bekezdésében a „vagy adószakértő” szövegrész helyébe „, adótanácsadó,
adószakértő, vagy okleveles adószakértő” szövegrész,
b)	132. §-ának (4) bekezdésében a „vagy adótanácsadó” szövegrész helyébe „,
adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő” szövegrész
40
lép.
(2) Az Art.
a)	17. §-ának (5) bekezdésében az „adatszolgáltatás benyújtására kötelezett” szövegrész
helyébe az , adatszolgáltatás, illetve az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett”
szövegrész,
b)	33. §-a (6) bekezdésének utolsó előtti mondatában az „A két bevallás közötti
időszakról” szövegrész helyébe az „Az adózóknak a felszámolási és végelszámolási eljárás
esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást és végelszámolást lezáró
adóbevallás közötti időszakról” szövegrész
lép.
95.	§ Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII.
törvény (továbbiakban: Nért.) 38. §-ával megállapított Art. 33. §-ának (10) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(10) A magánszemély adózó - amennyiben adóját nem a munkáltatója állapítja meg vagy
nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat
terhelő adót a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a nem magánszemély adózó a
társasági adóról szóló bevallásában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az egyszerűsített
vállalkozói adó bevallásában - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló
törvény szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, illetve nagy teljesítményű
személygépkocsi azonosító adatainak a feltüntetésével - az adóévre vonatkozóan állapítja
meg és vallja be. Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya személyi
jövedelemadóról, társasági adóról, illetve egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás
benyújtására nem kötelezett - ideértve az e törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben
meghatározott nyilatkozattételre jogosult adóalanyokat is -, továbbá ha a magánszemély
adóalany személyi jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg vagy él az egyszerűsített
bevallás lehetőségével, az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóbevallás-benyújtási
kötelezettségét a külön az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóév május 20-áig
teljesíti.”
96.	§ A Nért. 39. §-ával megállapított Art. 129. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(3) Nem mentesül a mulasztási bírság alól az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő
adó bevallás-benyújtásra kötelezett adózó, ha lakóingatlanának számított értéke az egyes nagy
értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 14. § (1)
bekezdésének a) pontja szerinti mentesség esetén a 30 millió forintot, vagy az egyes nagy
értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti
mentesség esetén a 15 millió forintot eléri és bevallás-benyújtási kötelezettségének nem tett
eleget.”
97.	§ A Nért. 40. §-ával megállapított Art. 168. §-ának (8) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(8) Ha az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó bevallásának benyújtására
kötelezett adózó a lakóingatlan forgalmi értékét a tényleges forgalmi érték 10 százalékát meg
nem haladó eltéréssel vallotta be és emiatt önellenőriz, az adózó mentesül a lakóingatlan
adója után az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. Ismételt önellenőrzés esetén, vagy ha az
eltérés a 10%-ot meghaladja, az önellenőrzési pótlékot az általános szabályok szerint kell
41
megállapítani azzal, hogy az önellenőrzési pótlékot az egyes fizetési kötelezettségek
esedékességét követő naptól kell felszámítani.”
98.	§ A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. §-a (1)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:
„a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót
(egyszerűsített éves beszámolót) (a továbbiakban együtt: tevékenységet lezáró mérleg),
továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a
felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak
átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró mérleg, illetve az eredmény felosztása
után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint
nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen
lényeges változások történtek,”
99.	§ A Tbj.
a)	29. § (4) bekezdésének d) pontjában a „kamarai tagságát” szövegrész helyébe a
„kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét” szöveg,
b)	45. §-ának (3) bekezdésében az „egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétől”
szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától” szöveg
lép.
100.	§ Az Eho.
a)	3. §-ának (3) bekezdésében a „Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése ” szövegrész
helyébe a „Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi
CXX. törvény 9. § (1) bekezdése” szöveg,
b)	11. §-a (8) bekezdésének 5. mondatában az „évente egyszer állapítja meg, a tárgyévet
követő év február 15-éig fizeti meg és az éves bevallásában vallja be” szövegrész helyébe „a
tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő
lejártáig fizeti meg” szöveg
lép.
101.	§ Az Flt. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában a „baleseti rokkantsági nyugdíjra”
szövegrész helyébe a „baleseti rokkantsági nyugdíjra, szolgálati nyugdíjra” szöveg lép.
102.	§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-a (1)
bekezdésének a) pontjában a „valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék”
szövegrész helyébe a „munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-
jétől munkaerő-piaci járulék” szöveg lép.
103.§	(1) Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdésében az „Európai Gazdasági Térségben”
szövegrész helyébe az „Európai Gazdasági Térség valamely államában” szövegrész, az Szt.
141.	§-ának (1) bekezdésében „a cégbejegyzést” szövegrész helyébe „az átalakulás napját”
szövegrész, az Szt. 151. §-ának (3) bekezdésében az „aktív és tagságát” szövegrész helyébe
az „aktív és a tagságát” szövegrész, az Szt. 169. §-ának (1) bekezdésében a „készített
beszámolót, valamint az azt” szövegrész helyébe a „készített beszámolót, az üzleti jelentést,
valamint az azokat” szövegrész, az Szt. 174. §-ának (3) bekezdésében a „tagállamában”
szövegrész helyébe az „államában” szövegrész lép.
42
(2)	Az Szt. 152/B. §-ának (3) bekezdésében a „151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af)
alpontjában ” szövegrész helyébe a „151. § (5) bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában,
b)pont bc) alpontjában” szövegrész, a „valamint (9)-(11) és (13) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „(9)-(11) és (13) bekezdésében, valamint a 152/A. §-ban” szövegrész lép.
104.	§ A Kkt. 33. §-ának (5) bekezdésében a „Cégközlönyben” szövegrész helyébe a
„kamara lapjában” szövegrész, a Kkt. 74. §-ának (3) bekezdésében a „Cégközlönyben”
szövegrész helyébe a „kamara lapjában” szövegrész lép.
105.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
276. §-ának (1) bekezdésében a „bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt
bevétel 50%-ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar
Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt
az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett
értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír
lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig
bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja” szövegrész helyébe a „bevétel 75%-ával”
szövegrész, a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész
helyébe a „legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta és az így
megállapított jövedelem után az adót 2009. december 20. napjáig megfizette” szövegrész, (2)
bekezdésében a „részesedés 75%-ával, feltéve, hogy az adózó az így elszámolt bevétel 50%-
ának megfelelő összeget - legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar Állam által
kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt az összeget
az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett értékpapírban tartja.
Nem minősül a feltétel megsértésének, ha az adózó az értékpapír lejárata vagy cseréje esetén
a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig bankszámlán vagy ügyfélszámlán
tartja” szövegrész helyébe a „részesedés 75%-ával” szövegrész, a „legkésőbb 2009.
december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész helyébe a „legkésőbb 2009.
december 31. napjáig bevételként elszámolta és az így megállapított különadó-alap alapján a
különadót 2009. december 20. napjáig megfizette” szövegrész, (3) bekezdésében a „szerinti
jövedelem után, feltéve, hogy a jövedelem 50%-ának megfelelő összeget - a jövedelem
megszerzését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. december 31. napjáig - a Magyar
Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (állampapírba) fekteti, és ezt
az összeget az eredeti befektetés időpontjától számított 2 évig kizárólag az említett
értékpapírban tartja. Nem minősül a feltétel megsértésének, ha a magánszemély az értékpapír
lejárata vagy cseréje esetén a befektetés összegét legfeljebb alkalmanként 15 napig
bankszámlán vagy ügyfélszámlán tartja. Az e bekezdés szerint befektetett jövedelmet a
magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában tájékoztató
adatként köteles szerepeltetni. A fenti kedvezményt az adózó kizárólag abban az esetben
veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló
jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta” szövegrész
helyébe a „szerinti jövedelem után. A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az
esetben veheti igénybe, ha az ellenőrzött külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló
jövedelmét legkésőbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta, és a magánszemély
az említett jövedelem előzőek szerint megállapított adóját 2009. december 20. napjáig
megfizette, akkor is, ha egyébként arra az Szja tv. szerint ezen időpontnál később lenne
köteles” szövegrész lép.
106.	§ A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
2009.	évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Krtv.)
43
1.	2. §-ának (2) bekezdésében az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának t) alpontját megállapító
rendelkezésben az „ a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak
hitelintézet útján” szövegrész az „a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a
munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján ” szöveggel, a „ legfeljebb 1
millió forintig terjedő összegben” szövegrész a „ legfeljebb 5 millió forintig terjedő
összegben” szöveggel;
2.	3. §-ában az Szja tv. 3/A. §-át megállapító rendelkezésben a „más visszterhes
szerződés keretében történő megszerzésére” szövegrész „más visszterhes szerződés keretében
történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is) ” szöveggel;
3.	7. §-ában az Szja tv. 16. §-ának (5) bekezdését módosító rendelkezés az „önálló
tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett
vállalkozói osztalékalap” szövegrész az „ önálló tevékenységből származó jövedelemnek
minősül a vállalkozói osztalékalapból a (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem”
szöveggel;
4.	8. §-ában az Szja tv. 25. §-ának
a)	(1) bekezdését megállapító rendelkezésben a „jutalom” szövegrész a „jutalom,
üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg” szöveggel, az (5) bekezdését megállapító
rendelkezésben az „éves összegét. A több társas vállalkozásban személyes közreműködő
magánszemély esetében ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol
a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb (a továbbiakban: személyes közreműködői
díj-kiegészítés)” szövegrész az „éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes
közreműködői díj-kiegészítés). A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve
személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély
esetében ezt a rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell alkalmazni, amelynél a
főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb” szöveggel,
b)	(6) bekezdését megállapító rendelkezésben az „adóelőlegként veszi figyelembe”
szövegrész az „adóelőlegként veszi figyelembe. A kiadott igazolásban feltüntetett adatokról a
társas vállalkozás az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami
adóhatóságnak” szöveggel;
5.	11. §-ában az Szja tv. 29. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezésben a „kell
adóalapként figyelembe venni” szövegrész a „kell adóalapként figyelembe venni. Ha a
jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék megfizetésére
(kivéve, ha azt költségként számolja el), a (3)—(4) bekezdés alkalmazásában jövedelemnek a
megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni” szöveggel;
6.	17. §-ában az Szja tv. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezésben
a „49/B. § (10) bekezdése” szövegrész a „49/B. § (9)—(10) bekezdései” szöveggel;
7.	18. §-ában az Szja tv.
a)	46. §-ának (2) bekezdését megállapító rendelkezésben a
„d) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs
a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-d)pontokban”
szövegrész a
„d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt
adóköteles összeget, ha az egyéb jövedelemnek minősül,
e)	a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a
Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye
44
azzal, hogy az a)-e)pontokban”
szöveggel;
b)	48. §-a (4) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezésben a „neki felróható
okból” szövegrész a „neki felróható okból (ideértve az a)pontban említett esetet is)”
szöveggel;
8.	22. §-ában az Szja tv. 70. §-ának (5) bekezdését megállapító rendelkezésben az „a
minimálbért eléri” szövegrész az „a minimálbért eléri, és - az a)pont szerinti rendelkezés
alkalmazása esetén - a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen e § szerinti
bevétele az adóévben más juttatótól nem volt” szöveggel;
9.	27. §-ával megállapított Tao. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja a „belföldi jogszabály
alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi
egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet
(juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam
és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a
jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet) szöveggel;
10.	37. §-ával megállapított Tao. 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja „a Magyar Állam, az
államháztartás alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő
Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Export-Import
Bank Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság vagy a Magyar
Nemzeti Bank által fizetett kamatot” szöveggel;
11.	43. §-a (2) bekezdésével megállapított Tao. 28. §-ának (6) bekezdése „Az (1)-(5)
bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék
alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.” szöveggel;
12.	88. §-ával megállapított Art. 43/B. §-ának (3) bekezdésében a „adóévet megelőző évi
bevallás alapján megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet” szövegrész helyett
„adóévet megelőző évi helyi iparűzési adó-bevallás alapján a települési önkormányzatonként
nettó módon megállapított pozitív előjelű elszámolási különbözetet”szöveggel;
13.	89. §-ának (3) bekezdésével megállapított Art. 52. §-ának (19) bekezdésében az
„ adatot szolgáltat” szövegrész helyett az „ elektronikus úton adatot szolgáltat”
szövegrésszel;
14.	122. §-a (1) bekezdésének az Eho. 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját megállapító
rendelkezése a „tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját” szövegrész helyett
a „tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját” szöveggel;
15.	169. §-ának 12. pontjában az Szja tv. 49/B. §-ának
a)	(9) bekezdését módosító rendelkezésben a „16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka”
szövegrész a „19 százaléka” szöveggel,
b)	(10) bekezdését módosító rendelkezésben a „16 százalék, 2010-ben 19 százalék”
szövegrész a „19 százalék” szöveggel,
c)	(11) bekezdését módosító rendelkezésben a „16 százaléka, 2010-ben 19 százaléka
növeli a (9)-(10) bekezdés szerint megállapított adót” szövegrész az „a kisvállalkozói
kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs
szerinti százalékát adóként kell megfizetni” szöveggel;
16.	169. §-ának 19. pontjában az Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdését módosító
rendelkezésben a „törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az
osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítés)” szövegrész a „törvény
alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen
45
szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál - pl. az
osztalékból megállapított személyes közreműködői díj-kiegészítésként - kell figyelembe
venni)” szöveggel;
17.1 mellékletének 3. pontjában az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.15. pontját
megállapító rendelkezésben a „történik, azzal, hogy a szolgáltató, illetve a hitelintézet az adós
részére a követelés elengedéséről kiadott iratban igazolja, hogy a követelés-elengedés
adómentességének e rendelkezés szerinti feltételei fennállnak” szövegrész a „történik”
szöveggel,
18.	10. mellékletével megállapított Art. 4. számú mellékletének 6. pontjában a „külföldi
illetőségű magánszemélyt” szövegrész helyett a „külföldi személyt” szövegrésszel;
19.	10. mellékletével megállapított Art. 4. számú mellékletének 15. pontjában az „adóévet
követő év november 20-áig” szövegrész helyett a „naptári évet követő év november 20-áig”
szövegrésszel;
20.	11. mellékletével megállapított Art. 6. számú melléklet 1. pontjának a) pontjában az
„osztalékadóról és a helyi iparűzési adóról” szövegrész helyett az „osztalékadóról, az egyes
nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról és a helyi iparűzési adóról” szövegrésszel
lép hatályba.
107.	§ A Krtv. 8. §-ában az Szja tv. 25. §-át megállapító rendelkezés a következő
(7)	bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Az (5)-(6) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a személyes
közreműködő az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti
kötelezettséget teljesít.”
108.	§ A Krtv. 18. §-ában az Szja tv. 47. §-át megállapító rendelkezés a következő
(5)	bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A (2) bekezdés alkalmazásában
a)	az adóalap-kiegészítés összege az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett
jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg,
illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény
szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás
mértékével megállapított összeg;
b)	ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék
megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el), az adóelőleg-alap számításnál
figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész
78 százaléka minősül.”
109.	§ A Krtv. 66. §-ával megállapított Htv. 43. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban
megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről
szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell
alkalmazni.
(2)	Az önkormányzat a helyi iparűzési adó kivételével az adófizetés esedékességére
vonatkozóan - ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről
szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ában szabályozottaktól eltérően rendelkezhet,
ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése.
46
(3)	Az önkormányzat a helyi adóval - ide nem értve a helyi iparűzési adót - kapcsolatban
rendeletet alkothat az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.
(4)	Helyi adóügyben és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó más ügyben az
adózás rendjéről szóló törvény 141. §-ának (4) bekezdését nem kell alkalmazni. Felügyeleti
jogkörben hozott jogerős határozat - ide nem értve a megsemmisítő és új eljárásra utasító
határozatot - bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető."
110.	§ A Krtv. 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított Itv. 19. § (1) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem
rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%,
ingatlan, illetve ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén
ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de
ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1
milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os
illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában
kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az
illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 %-os illetékmértéket,
illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a
vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal
terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot -
szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd
forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 %-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint
olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az
ingatlan forgalmi értékében.”
111.	§ A Krtv. 81. §-ával megállapított, az Art. 17. § (16) bekezdését beiktató
rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(16) Az adózó évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül illetve azt,
hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás
időpontját megelőző naptári év vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi
részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a
tag illetőségéről.”
112.	§ A Krtv. 88. §-ával megállapított Art. 43/A. §-ának (1) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„43/A. § (1) Ha az adózó bevallása és önellenőrzése, illetve az állami adóhatóság helyi
iparűzési adót érintő ellenőrzése következtében az önkormányzatnak helyi iparűzési
adókülönbözet visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az állami adóhatóság 30 napos
határidő kitűzésével felhívja az önkormányzatot a különbözet visszafizetésére. Amennyiben
az önkormányzat visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az állami adóhatóság az
önkormányzat költségvetési számlájával szemben hatósági átutalási megbízást bocsát ki. Ha
ez az intézkedés részben vagy egészben eredménytelen, az állami adóhatóság a következő
kiutaláskor a vissza nem fizetett összeget beszámítja.”
113.	§ A Krtv. 89. §-ának (3) bekezdésével megállapított Art. 52. §-ának (18) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
47
„(18) A helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet kihirdetését követő 8 napon
belül az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság részére elektronikus úton, az állami
adóhatóság által közzétett formátumban megküldi:
a)	a helyi iparűzési adót megállapító önkormányzati rendelet módosítása, a helyi iparűzési
adó bevezetése, megszüntetése esetén a rendelet számát és szövegét,
b)	a helyi iparűzési adó bevezetése esetén az érintett települési önkormányzat kincstár által
használt azonosítószámát, valamint költségvetési számlaszámát, amelyre az állami adóhatóság
a települési önkormányzatot megillető helyi iparűzési adó, továbbá a helyi iparűzési adóval
összefüggő késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és mulasztási bírság átutalását
teljesíti.”
114.	§ A Krtv. 90. §-ával beiktatott Art. 55/A. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„55/A. § Az állami adóhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a
megelőző naptári évben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint
ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét,
adószámát.”
115.	§ A Krtv. 99. §-ával megállapított Art. 133/B. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„133/B. § Az állami adóhatóság a települési önkormányzatonként kimutatott és
nyilvántartott helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítést - települési önkormányzatonként
- engedélyezi, ha az adózó a kérelme benyújtásával egyidej űleg vagy a kérelem állami
adóhatósághoz történő beérkezését követő öt munkanapon belül írásban igazolja, hogy az
önkormányzati adóhatóság az adózó kérelmében foglaltakkal egyetért. Az önkormányzati
adóhatóság egyetértésének igazolására nyitva álló határidő jogvesztő. Ha a helyi iparűzési
adótartozás több települési önkormányzatot érint, a fizetési könnyítést települési
önkormányzatonként, az egyetértésükkel érintett összeg vonatkozásában kell engedélyezni.
Amennyiben az állami adóhatóság a 43/B. § alapján teljesített utalást követően fizetési
könnyítést engedélyez, az átutalt, de a döntésre tekintettel esedékessé nem vált összeget a
43/A. § alapján lefolytatott visszakövetelési eljárás keretében érvényesíti az érintett települési
önkormányzattal szemben.”
116.	§ A Krtv. 100. §-ával megállapított Art. 134/A. §-a a következő szöveggel lép
hatályba:
„134/A. § A magánszemélyt terhelő, települési önkormányzatonként kimutatott helyi
iparűzési adótartozást, továbbá az azzal összefüggésben megállapított bírság és
pótléktartozást, valamint a nem magánszemély adózót terhelő, a helyi iparűzési adóhoz
kapcsolódó bírság és pótléktartozást az állami adóhatóság - a tartozással érintett települési
önkormányzatonként - mérsékli, ha az adózó a kérelme benyújtásával egyidejűleg vagy a
kérelem állami adóhatósághoz történő beérkezését követő öt munkanapon belül írásban
igazolja, hogy az önkormányzati adóhatóság az adózó kérelmében foglaltakkal egyetért. Az
önkormányzati adóhatóság egyetértésének igazolására nyitva álló határidő jogvesztő. Ha a
helyi iparűzési adótartozás több települési önkormányzatot érint, az állami adóhatóság a
tartozás összegét települési önkormányzatonként, az egyetértésükkel érintett összeg
vonatkozásában mérsékli. Amennyiben az állami adóhatóság a 43/B. § alapján teljesített
utalást követően az adótartozást mérsékli (elengedi), az átutalt, de a döntésre tekintettel
esedékessé nem vált összeget a 43/A. § alapján lefolytatott visszakövetelési eljárás keretében
érvényesíti az érintett települési önkormányzattal szemben.”
48
117.	§ A Krtv. 122. §-a (2) bekezdésének az Eho. 3. § (4) bekezdését beiktató
rendelkezése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas
vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet
a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő
tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni,
de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így
megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott
tevékenység piaci értékének azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra
tekintettel bevallott nyugdíjj árul ék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott
egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.”
118.	§ A Krtv. 212. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„212. § A vállalkozónak a helyi iparűzési adóra és a vállalkozók kommunális adójára a
2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes előlegrészletet az
önkormányzati adóhatóság által korábban kiadott fizetési meghagyás alapján, az
önkormányzati adóhatóság által megjelölt pénzforgalmi számlára kell megfizetnie. A 2010.
adóévben kezdődő - a Htv. 41. §-ában meghatározott - előlegfizetési időszakra fizetendő első
adóelőleg-részletet a 2009. évben kezdődő adóév adója és az önkormányzati adóhatóság által
a 2010. évben kezdődő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig előírt adóelőleg-részlet
pozitív különbözetével egyezően, míg a második adóelőleg-részletet a 2009. évi adóév
adójának felével megegyező összegben kell bevallani az önkormányzati adóhatósághoz és -
iparűzési adó esetén - az állami adóhatóságnak - vállalkozók kommunális adója esetén - az
önkormányzati adóhatóságnak megfizetni. A 2010. évben kezdődő adóévben esedékes
adóelőleg-fizetési időpontokat követően bekövetkező adókötelezettség-keletkezés esetén az
előlegfizetési időszakra fizetendő egyes adóelőleg-részleteket a Htv. e törvénnyel
megállapított 41. §-a alapján, iparűzési adó esetén az állami adóhatósághoz, vállalkozók
kommunális adója esetén az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani.”
119.	§ A Krtv. 215. §-a a következő szöveggel lép hatálya:
„215. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az általa az illetékességi területén nyilvántartott
helyi iparűzési adóalanyok nevének (elnevezésének), adószámának, székhelyének,
telephelyeinek megjelölésével adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a)	a 2010. március 15-én esedékes és megfizetett helyi iparűzési adóelőleg összegéről,
valamint az önkormányzati adóhatóság által előlegmérséklés címén módosított előleg
összegéről 2010. április 30. napjáig,
b)	a 2009. adóévet érintő, az előlegfeltöltési kötelezettség teljesítését megelőzően
benyújtott önellenőrzés esetén - az önellenőrzés benyújtásától számított 15 napon belül - az
önellenőrzéssel módosított adó és adóelőleg összegéről,
c)	2010. június 30. napjáig a 2009. adóévről, 2010-ben benyújtott bevallásban szereplő
adóelőleg adatokról, bevallott adó összegéről és az azzal szemben elszámolt adóelőleg
(ideértve a megfizetett adóelőleg-kiegészítés összegét is) különbözetéről (előjel
helyesen) valamint az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése,
illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített
meghatározásáról tett - nyilatkozatáról,
d)	2010. január 31. napjáig, a 2009. december 20-áig esedékes és megfizetett helyi
iparűzési adó előleg-kiegészítés összegéről.”
49
(2)	Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság által közzétett módon és
formátumban 2010. január 31-éig adatot szolgáltat az általa 2010. január 1-jén nyilvántartott
iparűzési adóalanyok adószámáról, székhelyéről és a helyi adókról szóló törvény szerinti
telephelyéről.
(3)	Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig elektronikus úton, az állami
adóhatóság által közzétett formában megküldi a 2010-ben hatályos helyi iparűzési adót
szabályozó önkormányzati rendeleteit az állami adóhatóság részére.
(4)	Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-ig közli az állami adóhatósággal azt a
költségvetési számlaszámot, amelyre az állami adóhatóság a települési önkormányzatot
megillető helyi iparűzési adó, továbbá a helyi iparűzési adóval összefüggő késedelmi pótlék,
önellenőrzési pótlék, adóbírság és mulasztási bírság átutalását teljesíti. A költségvetési
számlaszám közlésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítése
esetén az ebből eredő kárt az érintett települési önkormányzat viseli, és ez esetben az állami
adóhatóság a késedelmes átutalás miatt kamatot nem fizet.
(5)	Az állami adóhatóság a 2010-ben az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott
bevallásban szereplő adóelőleg összegét - az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatása
alapján - az adózó adószámláján önkormányzatonkénti bontásban tartja nyilván.
(6)	Az önkormányzati adóhatóság az (1)-(2) és (4) bekezdésben, továbbá a 216. §-ban
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.”
120.	§ A Krtv. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána
fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és
2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re
vonatkozóan nem kell az Eho. 11/A. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás hat
százalékát bevallania és megfizetnie.”
121.	§ A Krtv. 10. mellékletével megállapított Art 4. számú mellékletének 14. pontját
megállapító rendelkezés a következő utolsó mondattal kiegészülve lép hatályba.
„Amennyiben a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem
lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen
teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.”
122.	§ Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi
LXV. törvény 11. §-ában az Szja tv. 16. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezésben a
„képviselői tevékenység, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés
szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében
felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el” szövegrész a „képviselői
tevékenység” szöveggel lép hatályba.
XIX.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
123.	§ Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. §-a 17. pontjának g) alpontjában a „gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki
tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy” szövegrész, h) alpontja, 55-59. pontjai;
2.	17. §-ának (3) bekezdése;
50
3.	49/A. §-ának (1) bekezdésben az „- akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként -
” szövegrész;
4.	65/B. §-ának (4) és (10) bekezdése,
5.	66. §-ának (4) bekezdése,
6.	67. §-ának (7) bekezdése,
7.	69. §-ának (8) bekezdésében a „- pl. a csekély értékű ajándékként nyilvántartott
juttatások -” szövegrész,
8.	77/B. §-ának (12) bekezdése,
9.	77/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (8) bekezdésének i) pontjában és
(17) bekezdésében az „a tőkepiacról szóló törvény szerinti” szövegrész,
10.	80. §-ánakf) pontja,
11.	81. §-ának (4) bekezdése,
12.	1. számú mellékletének 3.2.1. és 3.2.2. alpontjai,
13.	5. számú mellékletének IV. Az egyéni vállalkozói, illetőleg a mezőgazdasági
őstermelői tevékenység megszüntetése című alfejezete.
124.	§ Hatályát veszti a Tao.
1.	8. §-ának (3) bekezdése,
2.	16. §-a (2) bekezdésének g) pontja,
3.	17. §-ának (8) és (9) bekezdései.
125.	§ Hatályát veszti az Eva tv. 21. § (1) bekezdésének g)-h) pontja.
126.	§ Hatályát veszti az Itv.
1.	13. §-ának (6) bekezdésében szereplő „A gépjárművet, pótkocsit terhelő
haszonélvezeti jogot is a 15. § szerint kell számításba venni.” szövegrész,
2.	103. §-a (1) bekezdésének a) pontja.
127.	§ Hatályát veszti az Art.
1.	46. § (1) bekezdésének második mondata,
2.	132/A. §-a (13) bekezdésénekf) pontja.
128.	§ Hatályát veszti az Eho.
a)	4. § (3) bekezdésének első mondata,
b)	5. §-a (1) bekezdésénekf) pontjában az „után” szövegrész.
129.	§ Hatályát veszti az Szt. 177. §-ának (4) bekezdése.
130.	§ Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi
LXXXI. törvény 276. §-ának (1) bekezdésében az „és az e rendelkezésekben meghatározott
személy által az ott meghatározott módon az adózó részére juttatott bevételnek a 276. § (1)-
(3)	bekezdésében megjelölt részét vagy annak megfelelő összeget az ott leírtaknak
megfelelően befekteti” szövegrész.
131.	§ Nem lép hatályba a Krtv.
1.	14. §-a;
2.	28. §-ának (4) és (5) bekezdése;
3.	42. §-ának (2) bekezdése,
51
4.	43. §-ának (1) bekezdése;
5.	169. §-ának 5. és 13. pontja;
6.	186. §-ának 2., 6., 13. pontja , 19. pontjában a „I. Jellemzően előforduló költségek
fejezetének 17. pontjában a „továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta
számított igazolás nélkül elismert költség” szövegrész ,” szövegrész és 21. pontja;
7.	206. §-ának (6) bekezdésében „és 13. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított m)
pontját” szövegrész.
132.	§ Az I-XVI. Fejezet, a XVIII. Fejezet, a 123. §-131. §-ok és az 1-6. mellékletek
2010. január 2-án hatályukat vesztik. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.
XX.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
133.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(14) bekezdésekben
foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és
keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	Az Szja tv. 2. §-ának e törvénnyel megállapított (8) bekezdését a hatálybalépését
megelőzően megszerzett - ott említett - jövedelemre is alkalmazni lehet, ha az a
magánszemély számára összességében előnyösebb.
(3)	Az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel módosított 33. pontjában említett egyéni cégen az
egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény rendelkezései szerint alapított egyéni
céget kell érteni.
(4)	Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának e törvénnyel módosított e) alpontját a hatályba lépést
megelőzően, de 2009. július 1-jét követően megszerzett jövedelem adókötelezettségének
megállapítására is alkalmazni lehet.
(5)	Az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának a Krtv.-vel, illetve e törvénnyel megállapított t)
alpontjában, valamint a 3/A. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2010.
január 1-jétől folyósított munkáltatói lakáscélú támogatásra (elengedett kölcsönre) kell
alkalmazni azzal, hogy a legfeljebb 5 millió forint juttatási keret számításánál a 2010. január
1-jét megelőzően
a)	folyósított munkáltatói lakáscélú támogatás,
b)	elengedett kölcsön
összegét nem kell figyelembe venni.
(6)	Az Szja tv. 13. §-a (1) bekezdése e törvénnyel megállapított m) és n) pontjának
rendelkezését a 2009. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazni kell.
(7)	Az Szja tv. 28. §-a (19) bekezdése e törvénnyel módosított d) pontjának rendelkezését
2009.	szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
(8)	Az Szja tv. 44/B. §-ának e törvénnyel megállapított (6) bekezdése c-d) pontjának és
(7)	bekezdése c)-d) pontjának rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a rendelkezésekben előírt határidőt csak akkor kell figyelembe venni, ha a
52
magánszemély nyugdíj-előtakarékossági számlájára a feltételként szabott befizetés, illetve
értékpapír áthelyezés 2010. január 1-jéig nem történt meg.
(9)	Az Szja tv. 49/A. §-a e törvénnyel módosított (2)-(5) bekezdéseinek megfelelően kell
eljárni abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint
egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó a létesítő okiratnak az
egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény előírásainak megfelelő módosításával
az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételt kéri.
(10)	Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 67/A. §-a (6) bekezdésének rendelkezése
a)	az Szja tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának rendelkezései szerint
tőzsdei ügyletnek nem minősülő ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében - első ízben a megelőző
év tekintetében a 2010. évben, a megelőző két év tekintetében a 2010-2011. évben ellenőrzött
tőkepiaci ügyletből származó veszteségre - akkor alkalmazható, ha az ügyletkötés 2009.
december 31. napját követően történt;
b)	alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az Szja
tv. 2009. december 31. napján hatályos 67/A. §-ának (1) bekezdése szerint tőzsdei ügyletből
származó veszteség is.
(11)	A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem
önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben 2009. november 30-áig
megkötött szerződés alapján megszerzett, kamatkedvezményből származó jövedelem
adókötelezettségét a hitel (kölcsön) futamideje alatt az Szja tv. 72. §-ának 2009. december 31-
én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(12)	Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos
III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást - ha annak a rendelkezésben foglalt
egyéb feltételei fennállnak - a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón a
gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az egyéni
vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét követő
időszak vonatkozásában - e rendelkezés alapján - folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január
31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1.
és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési
kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg - az Art.-ban szabályozott
jogkövetkezményektől mentesen - teljesítheti.
(13)	A 2006. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett befektetési jegy 2009. december
31-ét követő visszaváltásakor, átruházásakor az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos 65. §-
ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(14)	Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 7.7. pontját a donornak
2009-ben kifizetett díj, költségtérítés, e törvénnyel megállapított 8.39. pontját a kifizető által
2009-ben biztosított védőoltások adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet.
134.	§ (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - első ízben a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	E törvény 28. §-ával megállapított Tao.-t módosító rendelkezéseket első ízben a 2009.
adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
53
135.	§ Az a gazdálkodó szervezet, amelynek 2007. december 31-ig a pénzügyminiszter a
bírósági eljárási illeték utólagos megfizetését engedélyezte, a bírósági eljárási illetéket 2010.
június 30-ig fizetheti meg az engedélyben meghatározottak szerint.
136.	§ Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésüket követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.
137.	§ (1) E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (2), (5) és (13) bekezdéseit, 178. §-ának 16.
pontját megállapító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult eljárások esetén
kell alkalmazni.
(2)	A kincstár e törvény kihirdetését követő 15 napon belül elektronikus úton átadja az
állami adóhatóság részére azon települési önkormányzatok kincstár által használt
azonosítószámát, amelyek iparűzési adót vezettek be.
(3)	E törvénynek az Art. 17. § (16) bekezdését, 55/A. §-át, és 4. mellékletének 15. pontját
megállapító rendelkezéseit az adózóknak - ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó
adózókat is - 2011-ben kell először alkalmaznia.
(4)	E törvénynek az Art. 4. számú melléklet 14. pontját módosító rendelkezéseit 2010.
január 1-jét követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
138.	§ E törvénynek az Art. 131. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit a
hatálybalépésüket követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
139.	§ (1) E törvény Art-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor
jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző
időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a
jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre
legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték
alkalmazható.
(2)	Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási,
adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét a 2009. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
140.	§ E törvény Tbj.-t módosító rendelkezéseit a hatályba lépésük napjától megszerzett
jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
141.	§ E törvény Eho.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
142.	§ Aki szolgálati nyugdíjra jogosulttá vált és foglalkoztatója e törvény hatálybalépését
megelőzően nem vonta le tőle a munkavállalói járulékot, azt e törvény hatálybalépésétől a
magánszemélytől visszamenőleg követelni nem lehet.
143.	§ (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló
üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
54
(2)	E törvénynek az Szt.-t módosító 74. §-75. §-ainak, 77. §-78. §-ainak, 80. §-ának és
103.	§-a (1) bekezdésének rendelkezései a 2009. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra is alkalmazhatók.
(3)	Ha a vállalkozó üzleti éve megegyezik a naptári évvel és 2010. január 1-jétől élni
kíván a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény 147. §-a szerinti módosításban foglalt lehetőséggel, alkalmazhatja az Szt.
devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait a 2009. december 31-i mérlegfordulónapra
vonatkozó beszámoló mérlegében szereplő adatokra.
144.	§ E törvény hatálybalépésekor, a 82. § és a 83. § szerinti, folyamatban lévő
eljárásokra az eljárás megindításakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.
145.	§ A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénynek
az e törvény 87. §-ával megállapított rendelkezése a 2009. adóévi adókötelezettségre is
alkalmazható.
146.	§ E törvénynek az Szjtv.-t érintő módosítását a hatálybalépését követően megindult
eljárásokban kell alkalmazni.
147.	§ Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény
276-277. § -ának az e törvény hatálybalépése napján hatályos rendelkezését az adózó illetve a
magánszemély abban az esetben is alkalmazhatja, ha az ott említett bevételt, jövedelmet e
törvény hatályba lépését követően állampapírból kivonja, feltéve, hogy a kedvezmény
érvényesítésének az említett §-ok szerinti feltételei fennállnak (fennálltak).
55
1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.39. ponttal egészül ki:
/8. A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.39. a kifizető által biztosított védőoltás.”
56
2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 10. számú melléklete II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével
összefüggő bevételek fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye,
örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni
vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló
tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket
(ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható
el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése)
alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.”
57
3. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető
tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval
korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett
magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt természetbeni juttatás
kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó,
törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés,
figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;”
2.	A Tao. 3. számú mellékletének B) fejezete a következő 15. ponttal egészül ki:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
„15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen
átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által
ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt
összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e
juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, kivéve, ha a
juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik.”
58
4.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	Az Art. 1. számú mellékletének I/A/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adózónak a bevallás adatait kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie.”
2.	Az Art. 1. számú mellékletének I./B/2. pontja a következő új h) ponttal egészül ki:
„h) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adóról
az adóév május 31-éig
kell bevallást benyújtani.”
59
5.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Art. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót kerekítés nélkül, forintban kell megfizetni.
A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi
hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét, a cégautó-adót, a helyi iparűzési adót és az
egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100
forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”
60
6.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Az Art. 3. számú melléklete F) pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv elektronikus úton az állami
adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes
személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, akik részére családi pótlékot,
anyasági támogatást fizetett ki, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegéről,
továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs vagy
élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról,
hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe.”
61
INDOKOLÁS
ELSŐ RÉSZ
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT ÉS
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szja
tv.) módosítja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvényben
foglaltakkal összhangban.
A Javaslat tartalmaz megtakarítást ösztönző intézkedéseket. A tőzsdén kívüli ellenőrzött
tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szabályozás, a tartós befektetések hozamának kedvező
adózási szabályai a befektetési hajlandóság ösztönzését szolgálják.
Válságkezelést szolgáló intézkedésként tartalmazza a Javaslat az egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági őstermelő veszteségelhatárolása adóhatósági engedélyeztetésének
megszüntetését. A Javaslat továbbá a jogalkalmazás segítése érdekében egyéb módosításokat
tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat az Szja törvény általános rendelkezései között szabályozza egyes külföldről
származó ellátások adóügyi megítélését. A Javaslat szerint a külföldi jog alapján járó -
társadalombiztosítási, családtámogatási, szociális - juttatások adókötelezettségét a belföldi
jog szerint járó hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni.
a(z) 2. §-hoz
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi . törvényben foglaltaknak
megfelelően az egyéni vállalkozó, egyéni cég részére nem történik vállalkozói igazolvány
kiállítása, a tevékenység végzésének a feltétele a tevékenység megkezdése szándékának és a
végezni kívánt tevékenységeknek a bejelentése és nyilvántartásba vétele.
A társas vállalkozás fogalma kiegészítésre kerül az egyéni céggel és a szabadalmi ügyvivői
irodával. A 2009. július 1-jével megszűnt közhasznú társaság kikerül a fogalomból.
A befektetési szolgáltató fogalmát a Javaslat a megtakarítások ösztönzését szolgáló
módosításokkal összefüggésben pontosítja.
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezést tartalmaz, amely meghatározza a dolog, értékpapír,
vásárolt jog, vásárolt követelés átruházásakor figyelembe vehető, más pénznemű szerzési
érték forintra történő átszámításának szabályait, ugyanakkor a törvényben korábban
62
szétszórtan elhelyezkedő devizaátszámítási szabályokat a könnyebb jogalkalmazás érdekében
egy helyen és egységesen tartalmazza.
a(z) 4. §-hoz
Az Szja tv. 13. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a
magánszemély adóhatósági közreműködés nélkül köteles bevallást adni. Az említett
törvényhely tartalmában új o) pontja általános érvénnyel rögzíti, hogy a magánszemély akkor
is adóhatósági közreműködés nélkül köteles bevallást benyújtani, ha adóját a törvény külön
rendelkezése szerint a bevallásában kell (lehet) megállapítani.
a(z) 5. §-hoz
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvény
rendelkezéseivel összefüggésben az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése összegének
meghatározása pontosításra szorul. A kivét-kiegészítést nem a teljes osztalékalapra, hanem az
abból megállapítható jövedelemre kell alkalmazni, mivel az osztalékalap gyakorta nem
egyezik meg a ténylegesen a magánszemély által felhasználható jövedelemmel. A Javaslat
meghatározza e jövedelem megállapításának szabályait.
Amennyiben az egyéni vállalkozó az Ekho tv. rendelkezéseit alkalmazza, esetében a kivét-
kiegészítés szabályait nem kell alkalmazni.
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszünteti a veszteségelhatárolás
engedélyeztetését.
a(z) 7. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó
törvénymódosításokról szóló törvényben elfogadott rendelkezés helyét pontosítja.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat összefüggésben a tartós megtakarításokat, befektetéseket ösztönző, az Szja törvény
új 67/B. §-ában szabályozott kedvezményes adózás bevezetésével a nyugdíj-előtakarékossági
számlára 2011-től kötött szerződéseket kiiktatja az Szja tv. hatályából, valamint további
három év átmenettel megszünteti a meglévő számlákra történő befizetésekkel összefüggő
adókiutalás intézményét is. Erre tekintettel a Javaslat adózási következmény nélküli átjárási
lehetőséget teremt a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a tartós pénzlekötésből származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések között, valamint a megmaradó NYESZ-R számlákkal
kapcsolatos, a gyakorlatban felmerült problémák megoldására hiánypótló rendelkezéseket
iktat be.
a(z) 9. §-hoz
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvény
rendelkezéseivel összhangban pontosítani szükséges az Szja tv. 46. §-át megelőző alcímet.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat megalkotja azokat a szabályokat, amelyeket az egyéni vállalkozónak egyéni cég
alapításakor alkalmazni szükséges. Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre
emelkedésének napját megelőző napon meg kell szüntetnie a tevékenységét. Ezért e napra
vonatkozóan leltárt kell készítenie, amelyben eszközeit (követelések, tárgyi eszközök, nem
anyagi javak, készlet) feltünteti, jelezve azt is, hogy az eszközök közül melyek kerülnek át az
egyéni cégbe. Ugyanerre a napra meg kell állapítania az adókötelezettségét is a következők
63
szerint: a leltárban feltüntetett, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz alapító okiratban
meghatározott értéke vállalkozói bevételnek, míg értékcsökkenési leírásként a tulajdonba
adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó
értéke vállalkozói költségnek minősül. Egyebekben a megszűnésre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. A megállapított jövedelmet a magánszemély az adóévre vonatkozó egyéni
vállalkozói adóbevallásában vallja be és az adót három egyenlő részletben, elsőként e bevallás
benyújtására nyitva álló határidőig, a további két részt a következő két évben a személyi
jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nyitva álló határidőig fizeti meg. Az egyéni
vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a
foglalkoztatási kedvezményre, a fejlesztési tartalékra, a nyilvántartott adókülönbözetre
vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett -
az egyéni vállalkozó döntése szerint -, az egyéni cég tulajdonába adott eszköz esetében
érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó
szabályok szempontjából nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását
megszűntnek tekinteni.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az egyéni vállalkozó adózására vonatkozó szabályokat. Az egyéni
vállalkozói jogállás megszűnését követően, de az adott évről szóló adóbevallás benyújtásáig
befolyt bevételt, illetve felmerült kiadást az adott adóévről szóló adóbevallásban figyelembe
lehet venni. Az ezt követően befolyó, illetve felmerülő, a megszűnt egyéni vállalkozói
tevékenységhez kapcsolódó bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenység szabályai
alkalmazandóak.
A Javaslat az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszünteti a veszteségelhatárolás
engedélyeztetését.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat a vállalkozói személyi jövedelemadózásról az átalányadózásra áttérő egyéni
vállalkozókra vonatkozó szabályt fogalmaz meg, amely szerint az érvényesített
adókedvezmények (kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, nyilvántartott
adókülönbözet, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye) szabályait az
átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.
a(z) 13. §-hoz
Technikai jellegű módosítás a 7. §-ban foglalt módosítással összefüggésben.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat megalkotja az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén alkalmazandó
szabályokat. Ezek szerint a tevékenység teljes adóévi szünetelése esetén, és amennyiben a
korábban igénybe vett adókedvezményekkel összefüggésben adófizetési kötelezettség sem
keletkezik, a tevékenységre vonatkozóan az adóévben adóbevallást nem kell tenni.
Az adóév utolsó napján szünetelő tevékenység esetében az adott adóévben adókedvezmények
(kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, nyilvántartott adókülönbözet, foglalkoztatási
kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye) érvényesítésére nincs lehetőség. Ha azonban
korábban e kedvezményeket az egyéni vállalkozó érvényesítette és a feltételeknek a
szünetel etetés alatt nem felel meg, akkor a visszafizetendő adót késedelmi pótlékkal együtt
meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni a szüneteltetés időszakában is.
64
Az egyéni vállalkozói jogállás szünetelése megkezdését követően, de az adott évről szóló
adóbevallás benyújtásáig befolyt bevételt, illetve felmerült kiadást az adott adóévről szóló
adóbevallásban figyelembe lehet venni. Az ezt követően befolyó, illetve felmerülő, a
szünetelő egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó bevételekre és kiadásokra az önálló
tevékenység szabályai alkalmazandóak minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység
minden nap szünetelt.
a(z) 15. §-hoz
A Javaslat az ágazati szintű szabályozást törvényi szintre emelve módosítja a fizetővendéglátó
tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózásának szabályait. A magánszemély
továbbra is akkor alkalmazhatja a tételes átalányadózást, ha a tevékenységet csak egy,
kereskedelmi szálláshelynek nem minősülő ingatlanon folytatja, és szálláshely-nyújtása
ugyanazon magánszemély tekintetében nem haladja meg évente a 30 napot.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat a kamatjövedelem szabályait módosítja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből
származó jövedelemre vonatkozó, továbbá befektetés-ösztönzést szolgáló módosításokkal
illetve az egyéni vállalkozáshoz és egyéni céghez kapcsolódó új szabályokkal
összefüggésben.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó új szabályzáshoz kapcsolódóan a
magánszemély állampapírok, befektetési jegyek esetében dönthet úgy is, hogy a befektetések
hozama utána a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint adózik (ekkor ugyanis a
kifizető levonja az adót és nem kell bevallást adnia e jövedelméről).
Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés időszakában nem köteles a pénzforgalmi
bankszámlájának fenntartására, azonban, ha azt nem szünteti meg, a számlán jóváírt kamat
nem vállalkozói bevétel, hanem adóköteles kamat jövedelem.
a(z) 17. §-hoz
A nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatti vagy a tartós befektetésre
történő átállás miatti megszűnésekor a nyugdíj értékpapír/letéti számlán lévő értékpapírt a
magánszemély megtarthatja más, nem nyugdíj értékpapír/letéti számlán. Ilyen esetben a
megtakarítási időszakban elért adómentesség továbbvitele érdekében indokolt, hogy szerzési
értékként a megszűnés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve az eredetileg
megszerzésre fordított érték közül a nagyobbat vehesse figyelembe.
a(z) 18. §-hoz
A kedvező befektetői környezet kialakítása érdekében a jelenlegi szabályozásban csak a
tőzsdei ügyletekre vonatkozó kedvező adózási szabályok (a 20 százalékos adómérték, az
ügyleti eredmények egymással szemben történő elszámolhatósága adott adóéven belül, az
adóévi veszteség adóévek közötti elszámolhatósága) a javasolt szabályozás szerint kiterjednek
a tőzsdén kívüli ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. További lényeges változás, hogy a
kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl más pénzügyi eszköz, áru
és deviza is lehet.
2010-től a tartós befektetéseket a szabályozás a befektetéseken elért hozam, ügyleti nyereség
általános szabályoktól eltérő, alacsonyabb mértékű adózásával ösztönözné. A tartós
pénzlekötésként elkülönítetten nyilvántartott befektetés hozama, ügyleti nyeresége 10
százalékos adóterhet visel, ha a befektetés időtartama a három évet eléri, ha pedig az öt évet is
eléri, akkor az egész időszakban elért hozam, ügyleti nyereség már adómentes. E kedvező
65
adózási feltételeket a magánszemély akkor alkalmazhatja, ha tartós pénzlekötési szándékát a
befektetési szolgáltatóval kötött szerződésben rögzíti.
a(z) 19. §-hoz
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben kibővült a készpénz-
helyettesítő fizetési eszköz fogalma az olyan eljárásokkal, amelyek pl. a papír alapú
utalványok helyett, elektronikus úton egyéni azonosító kártya-használattal oldják meg az
egyes természetbeni juttatásokhoz való hozzájutást. A javasolt szabályozás azonos feltételek
teljesülése esetén nem tesz különbséget a papír alapú, illetve az elektronikus juttatási forma
között, ugyanakkor továbbra is kizárja a bármire beváltható utalványt, illetve a korlátozás
nélkül felhasználható készpénz-helyettesítő fizetési eszközt.
a(z) 20. §-hoz
Az Szja tv. 1. és 10. számú melléklete e törvény 1. és 2. melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénnyel összefüggő módosítások az egyéni
vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvényhez kapcsolódnak az új társasági
adóalanyra vonatkozó szabályok megteremtése érdekében. Tartalmazza továbbá az
előterjesztés a fejlesztési adókedvezményt érintő egyes rendelkezések módosítását, illetve a
válságkezelés érdekében a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó feltételek teljesítésének
átmeneti (2009. és 2010. adóévre) enyhítését, továbbá a veszteségelhatárolás szabályainak
enyhítését az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 21. §-hoz
A Javaslat új adózóként nevesíti a társasági adóalanyok között az egyéni céget.
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazás segítése érdekében pontosítja, illetve kiegészíti az ellenőrzött
külföldi társaság fogalmát. Ennek keretében fogalmat ad a befektetői tevékenységre, továbbá
egyértelművé teszi, hogy az adóvisszatérítéssel nemcsak a csoportos adóalanyiságnál
csökkentendő az adó e fogalom alkalmazásakor. A Javaslat szerint tényleges tulajdonosnak
akkor minősül a magánszemély, ha a külföldi társaságban közvetve (nemcsak közvetlenül)
rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz (a korábbi huszonöt
helyett) százalékával. Végül a Javaslat módosítja az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó
azon előírást, amely a tagok elismert tőzsdére történt bevezetés alapján nem tekinti a külföldi
társaságot ellenőrzött külföldi társaságnak. A változás e tekintetben, hogy a menteséghez a
külföldi társaságnak legalább egy olyan huszonöt százalékos részesedéssel rendelkező tagja
kell, hogy legyen, amely már legalább öt éve be lett vezetve elismert tőzsdére.
A Javaslat az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát kiegészíti azzal, hogy ha a külföldi
nem nyilatkozik az illetőségéről akkor úgy kell tekinteni, hogy potenciálisan adóalany lehet,
azaz az adózónak, amelyben részesedéssel rendelkezik, és belföldi illetőségű adózónak vagy
külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásainak vizsgálnia kell, hogy a belföldi
66
ingatlanjai értéke meghaladják -e az eszközök értékének 75 százalékát. Ezen kívül a fogalom
kezeli azt az esetet is, ha a kapcsolt vállalkozások eltérő üzleti évet alkalmaznak. Erre
vonatkozóan azt fogalmazza meg, hogy az adózók 2011-től, a naptári év július 31-éig
tájékoztassák kapcsolt vállalkozásaikat a május 31-én rendelkezésre álló beszámolójuk adatai
alapján. A kihirdetett szövegtől eltérően a fogalom nemcsak a belföldi ingatlannal rendelkező
kapcsolt vállalkozások adatainak összeszámításáról rendelkezik, hanem valamennyi belföldi
illetőségű és a külföldi vállalkozó adóalany eszközeinek összeszámításáról (akkor is, ha nincs
ingatlanja), mivel csak így érhető el, hogy a csoporthoz tartozó (jellemzően a külföldi
tulajdonossal rendelkező) holding ingatlannal rendelkezőnek minősüljön. Megfogalmazza
továbbá a javasolt fogalom, hogy mely időpontra kell megállapítani a piaci árat, a melyre a
figyelembe vett beszámoló mérlegforduló napját jelöli meg.
A Javaslat meghatározza továbbá az egyéni cég fogalmát is.
a(z) 23. §-hoz
A Javaslat az átalakulással létrejött kettős könnyvitelt vezetőre vonatkozó előírásból elhagyja
a jogelőd egyéni cégre vonatkozó kitételt, mivel a Javaslatban is megfogalmazott egyéni cég
nem vezethet egyszeres könyvvitelt.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi
jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig nem
rendezett elhatárolt veszteséggel csökkentse az adózás előtti eredményét. Az adóalap-
csökkentés lehetősége csak az egyéni cégbe átvitt eszközökkel arányos veszteségre
vonatkozik.
A Javaslat szerint az egyéni cégnek az alapítását követően (bár nem jogutódja az alapító
egyéni vállalkozónak) - ha az egyéni vállalkozó a megszűnésekor nem fizette meg a
vállalkozói személyi adót - a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezményére,
a mikro vállalkozások létszámnövel ési kedvezményére, illetve a kis- és középvállalkozások
adókedvezményére előírt szabályok szerint társasági adóként keletkezik kötelezettsége, ha
egyéni cégként történő működése alatt következik be a jogosulatlan igénybevételt jelentő
esemény. Hasonlóan fennáll az egyéni cég adókötelezettsége az egyéni vállalkozóként képzett
és a megszűnéskor nyilvántartott fejlesztési tartalék, valamint a 10 százalékos adómérték
alkalmazása miatt nyilvántartott adókülönbözet alapján is, ha az egyéni cég nem teljesíti a
felhasználásra előírtakat. Az előzőekben megfogalmazott valamennyi kötelezettség
meghatározásához - ha a vonatkozó rendelkezés a teljesítésre időszakot határoz meg -
figyelembe kell vennie a kedvezmények érvényesítésétől az alapító egyéni vállalkozó
megszűnéséig eltelt adóéveket is.
a(z) 24. §-hoz
Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági
engedélyeztetése, veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap a
rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. (Ez a módosítás vonatkozik az
egyéni vállalkozóra is.)
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a 10 százalékos adómértékhez a jövedelem- (nyereség-) minimumra
vonatkozó feltételt az egyéni cégnek az első adóévében az adóévi adatai alapján kell
vizsgálnia. A Javaslat rögzíti, hogy e rendelkezések alkalmazásában jogelőd nélkül alakult
adózónak tekintendő alapításkor az egyéni cég.
67
a(z) 26. §-hoz
Technikai jellegű módosítás, amely a filmgyártási támogatáshoz kiadható támogatási igazolás
feltételét a Tao. 8. §-ból „áthelyezi” a 22. §-ba.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat szerint a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint - kis- és középvállalkozás
legalább 500 millió forint - beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot
vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése előtti adóév adata helyett az adózó - választása
szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához is viszonyíthatja. Ezt a
Javaslat új beruházási programnak tekinti, amely - a fejlesztési adókedvezmény egyéb
jogcímeitől eltérően - nem a Bizottsági engedély, hanem a csoportmentességi rendelet
(800/2008/EK rendelet) alapján érvényesíthető, amely a Bizottsághoz történő bejelentés
alapján 2010. január 1-jével hatályba léptethető.
a(z) 28. §-hoz
A Javaslat a fejlesztési adókedvezményre vonatkozóan átmeneti (2009. és 2010. adóévre)
enyhítést fogalmaz meg. E szerint, ha az adózó az említett két adóévben nem teljesíti a
létszám vagy a bérköltség növelési feltételt, akkor - feltéve, hogy adókedvezményt sem vesz
igénybe és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti -
nem veszíti el a jogot az adókedvezményre. Az adózónak, ha élni kíván e lehetőséggel a
bejelentést kell tenni a Pénzügyminisztériumhoz. A feltételek teljesítésének felfüggesztése az
adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába nem számít be. Ha az adózó nem él e
lehetőséggel, akkor nem vehet igénybe adókedvezményt és a már igénybevett összeget vissza
kell fizetnie. A visszafizetésnek önellenőrzési pótlék felszámítása nélkül, 2009-től számítva,
három adóévre elosztva tehet az adózó eleget, ha önellenőrzés alapján teljesíti e
kötelezettséget.
Ha a két évet követően sem teljesíti az adózó a feltételt, akkor nem jogosult az
adókedvezményre, és a már igénybevett támogatást önellenőrzési pótlék (ha maga tárja fel)
vagy késedelmi pótlék és adóbírság megfizetése mellett vissza kell fizetnie.
Ezen kívül a Javaslat szerint a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint beruházáshoz
igényelt fejlesztési adókedvezményhez a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás
megkezdése előtti adóév adata helyett a beruházás megkezdését megelőző három adóév
átlagához is viszonyíthatja az adózó, ha a beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg
és 2009-ben vagy 2010-ben helyezi üzembe.
Ezek a rendelkezések a Bizottsághoz történő bejelentés alapján lépnének hatályba.
a(z) 29. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat a 3. számú mellékletében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségre
vonatkozó fejezetet módosítja.
68
III. Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi . törvénnyel összefüggésben
lehetővé kell tenni az egyéni cég számára is, hogy adókötelezettségét az egyszerűsített
vállalkozói adó szabályai szerint teljesítse. A Javaslat Eva tv.-t módosító szakaszai ennek
törvényi keretét teremtik meg. Az egyéni cég az általános szabályok szerint lehet adóalany,
viszont, ha egy eva-alany egyéni vállalkozó alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó
adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállása megszűnése napjával szűnik meg, az egyéni cég
pedig a társasági adó alanyává válik. Ez utóbbi esetben (az általános szabálytól eltérően) az
egyéni cég négy adóév eltelte előtt is adóalany lehet a Javaslat szerint. A korlátolt és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő eva-alany egyéni cégre eltérő szabályok
vonatkoznak a nyilvántartás vezetési kötelezettség, az eva-alap megállapítása, a személyi
jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségek tekintetében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat kibővíti az eva alanyi körét az egyéni céggel. Az egyéni cég az általános szabályok
szerint lehet eva-alany, így vonatkozik rá az az előírás, hogy az adóévet megelőző naptári
évben és az azt megelőző adóévben nem alakulhat át, illetve nem lett új tagja (az öröklést
kivéve).
Az Evtv. lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozó (maximum öt évig) szüneteltesse
tevékenységét, ezért a Javaslat az adóalanyiság egyes feltételeinek (folyamatos működés,
bevétel elszámolása) teljesítése alól mentesíti a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót
általában, nem csak (a törvény alkalmazásában egyébként egyéni vállalkozónak tekintett) az
ügyvédet, a szabadalmi ügyvivőt, a közjegyzőt és a bírósági végrehajtót, illetve a
gyermekgondozási díjban részesülőt.
a(z) 32. §-hoz
Az egyéni cég adóalanyisága a megszűnik, ha a tag úgy dönt, hogy korlátlan felelősségét
korlátolt felelősségre változtatja. A megszűnés a módosítást követő nappal következik be.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság megszűnésére azért kerül sor, mert az
egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni cég az alapító eva-alanyiságának
megszűnését követő négy adóéven belül is jogosult lesz az evát választani, ha a törvény egyéb
feltételeinek megfelel.
Az egyéni cég tagjának halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével
örököse, illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását
kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az
egyéni cég tagjává válhat. Az ilyen jellegű tagváltozás nem érinti az eva-alany egyéni cég
adóalanyiságát, ha az új tag úgy dönt, hogy az egyéni cég az Eva tv. előírásai szerint teljesíti
adókötelezettségeit.
69
a(z) 33. §-hoz
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik
meg, nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a személyi jövedelemadó hatálya
alá való visszatérésre előírt szabályokat.
a(z) 34. §-hoz
A Javaslat az eva hatálya alá kerülő társasági adóalanyokra vonatkozó előírásokat kiterjeszti
az egyéni cégre. Ennek megfelelően az egyéni cégnek is a jogutód nélkül megszűnő adózóra
vonatkozó előírások szerint kell az áttérést megelőző adóévi adóval elszámolnia. Ez alól
azonban esetében is kivétel a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye és
adókedvezménye, a mikro vállalkozás által létszámnövelés címen igénybevett kedvezmény, a
fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adómérték érvényesítése miatt lekötött tartalék
felhasználása. Ezen kedvezmények érvényesítése miatt a jogutód nélküli megszűnés
szabályait nem alkalmazni, de ha eva-alanyként nem teljesíti az egyéni cég a feltételt, akkor a
társasági adót eva-alanyként kell megfizetnie.
a(z) 35. §-hoz
Az Eva tv. egyéni vállalkozói fogalma visszautal az Evtv. definíciójára. Új fogalomként kerül
a törvénybe az egyéni cég, szintén az Evtv. meghatározására utalva.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI.
TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IV.	Fejezet
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt érintő módosítások
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 36. §-hoz
Az Art. rendelkezéseivel analóg módon szükséges törvényi szinten szabályozni azon
feltételeket és alapvető szabályokat, amelyek esetében a vámhatóság kijelölt szerve által
központosított utólagos ellenőrzés indítható.
HARMADIK RÉSZ
A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET ÉS A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ
MÓDOSÍTÁSOK
V.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) módosítását a Javaslat négy
ponton, az iparűzési adóügyek hatáskör-áttelepítésével, a könyvvezetést devizában vezető
adózó iparűzési adóbevallásával, illetve az egyéni cégre vonatkozó új szabályokkal, továbbá a
külföldön létesített telephelyről származó adóalap megállapításával összefüggésben érinti.
70
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 37. §-hoz
A Javaslat - az iparűzési adóügyi hatáskör áttelepítésével és az iparűzési adóelőleg
önadózással való megállapításával - összefüggésben rögzíti az előlegfizetés rendjét, abban a
specifikus esetben, amikor az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az eva hatálya alól kikerül.
a(z) 38. §-hoz
A helyi iparűzési adóbevallást forintban kell elkészíteni. A Htv. ugyanakkor jelenleg nem
tartalmaz szabályozást arra nézvést, hogy a könyvvezetést devizában készítő adózónak mely
időpontban érvényes árfolyamon kell elkészíteni az iparűzési adóbevallását. A Javaslat ezt a
hiányt pótolja.
a(z) 39. §-hoz
A Javaslat a Htv. értelmező rendelkezései között szereplő vállalkozó fogalmat kiegészíti az
egyéni céggel. Ezzel egyértelművé válik, hogy az egyéni cég is alanya a helyi iparűzési
adónak és a vállalkozók kommunális adójának.
Mindemellett a Javaslat rögzíti a külföldi telephelyről származó - iparűzési adómentes -
iparűzési adóalaprész fogalmát, akképp, hogy annak kiszámítása tekintetében az iparűzési
adóalap-megosztási szabályokat rendeli alkalmazni.
VI.	Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az egyéni vállalkozói tevékenység megváltozott szabályaihoz történő harmonizáció
mellett adminisztrációs egyszerűsítéseket, illetve a jogalkalmazást megkönnyítő pontosító
rendelkezéseket tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 40. §-hoz
Az Itv. hatályos szabályai szerint csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a
törvény hatálya. A Javaslat rögzíti, hogy az Itv. szabályait minden Magyarországon
nyilvántartásba vett gépjármű, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság
vagyoni betétjének megszerzése esetén alkalmazni kell, az átadás helyétől függetlenül.
a(z) 41. §-hoz
A Javaslat a kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményére vonatkozó
szabályokat hangolja össze az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új szabályozással.
Így megszűnik a tevékenység végzésének egyéni vállalkozói igazolvánnyal történő
igazolásának kötelezettsége.
A Javaslat a hatályos kedvezményi szabályt ugyanakkor kiterjeszti arra az esetre, ha az egyéni
vállalkozói vagyon örököse vagy az azt ajándékba kapó a vállalkozói vagyont nem egyéni
vállalkozóként működteti, hanem egyéni cégébe vagy többségi tulajdonában álló gazdasági
társaságába apportálja.
71
Az illetékalap-kedvezmény mértéke a Javaslat szerint nem változik a hatályos szabályozáshoz
képest. Ha a vállalkozói vagyon örökség útján történő megszerzője a túlélő házastárs, akkor a
kedvezmény a vállalkozói vagyon utáni illetékalap 50 %-a, legfeljebb 5 millió forint, ha pedig
más örökösről van szó, akkor 25 %, legfeljebb 2,5 millió forint. Ez utóbbi illetékalap-
kedvezmény vonatkozik arra, ha ajándékozás útján a vagyonszerzős vállalkozói vagyonhoz.
a(z) 42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységről szóló új szabályozás értelmében
az egyéni cég és az egyéni vállalkozás élesen elhatárolható gazdálkodási formákká válnak,
indokolt az egyéni cég, illetve a kisvállalkozásnak minősülő egyéb gazdasági társaságok
vagyoni betétjei megszerzésére - a Bizottság 94/1069/EGK ajánlása szerinti cél, vagyis a
kisvállalkozás működésének fenntartása érdekében - is kiterjeszteni az egyéni vállalkozói
vagyon örökléséhez, illetve ajándékozásához kapcsolódó illetékalap-kedvezmény
igénybevételének lehetőségét. A Javaslat szerint a kedvezmény mértéke, illetve
igénybevételének szabályai megegyeznek a vállalkozói vagyon megszerzésére vonatkozó
szabályokkal. Ennek megfelelően a kedvezmény igénybevételének elsődleges feltétele, hogy a
vagyonszerző vagy vagyonszerzők nyilatkozatban vállalják, hogy a kisvállalkozást legalább
három évig továbbműködtetik. Tekintettel arra, hogy egy gazdasági társaság működését a
tagok összessége irányítja, a továbbműködtetésre vonatkozó vállalás teljesítése csak abban az
esetben függ az örököstől, ha a társaságban meghatározó befolyással rendelkezik. Ellenkező
esetben ugyanis nem feltétlenül van befolyása a társaság működtetésére.
A hagyaték, illetve az abban lévő vagyontárgyak a legtöbb esetben több örökös között oszlik
meg, mégpedig egyenlő arányban. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy - amennyiben az
örökösök által megszerzett vagyoni betétek aránya eléri a 50%-ot - az örökösök együttesen
nyilatkozzanak arról, hogy a céget tovább működtetik.
a(z) 43. §-hoz
Az Itv. hatályos szabályai szerint az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti eljárás
lefolytatása iránti kérelmért minden esetben 15.000 forintot kell fizetni. Tekintettel arra, hogy
az ilyen kérelmek elbírálása a fellebbezési kérelmek elbírálásával azonos módon történik,
azon döntések, illetve intézkedések vonatkozásban, melyek ellen fellebbezés benyújtásának is
helye lett volna, indokolt a fellebbezési eljárás illetékével azonos mértékben megállapítani a
felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét. Ezzel egyszerűbbé tehető azon esetek
illetékjogi kezelése is, amikor az ügyfél által megkésve benyújtott fellebbezésnek nevezett
beadványt a hatóság, a kérelem valós tartalmát vizsgálva felügyeleti intézkedés iránti
kérelemnek minősíti.
a(z) 44. §-hoz
A hatályos szabályozás rögzíti, hogy a jogorvoslati eljárási illetékként megfizetett
államigazgatási illeték visszatérítéséről a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell
rendelkezni. A gyakorlatban azonban sokszor problémát okoz, hogy a másodfokú határozat
jogszerűségét felülvizsgáló bíróság nem rendelkezik az elsőfokú határozat elleni fellebbezési
illeték visszatérítéséről, ennek pótlására ugyan a polgári perrendtartásáról szóló törvény
szerint lehetőség van, ez azonban sokszor több hónapot vesz igénybe. Erre tekintettel a
Javaslat lehetővé teszi, hogy az eljárást lezáró döntésre tekintettel hozott határozatban
rendelkezzen akár a közigazgatási hatóság is az illeték visszatérítéséről. Ezáltal gyorsabbá
válhat a jogorvoslati eljárási illeték visszatérítése.
Szintén a visszatérítés egyszerűsítést célozza az Itv. 32. §-ának a Javaslat által megállapított új
(3)	bekezdése, mely szerint az önkormányzati adóhatóság, illetve elsőfokú vámhatóság által
72
hozott határozat elleni fellebbezés illetékét - amennyiben az elsőfokú határozat jogsértő volt -
nem az állami adóhatóság, hanem az - Itv. 73. §-ának (3) bekezdése szerint - illetékbeszedési
számlával rendelkező önkormányzati adóhatóság, illetve első fokú vámhatóság téríti vissza.
Így kiiktatható ezen adóhatóságok és az állami adóhatóság közötti információcsere az illeték
visszatérítése során.
a(z) 45. §-hoz
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért
felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri rendelet a szakhatósági eljárás illetékének
fizetési módját az Itv-ben foglaltaktól eltérően, az alapeljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjra vonatkozó fizetési móddal azonosan állapítsa meg, ezzel is teljesebbé téve
az egyablakos ügyintézést, könnyebbé téve az ügyintézést ezáltal csökkentve az ügyintézési
időt.
a(z) 46. §-hoz
2010.	január 1-jétől életbe lép az az új szabályozás, mely az ingatlannal rendelkező társaság
vagyoni betétjének megszerzését illetékkötelessé teszi. Ennek kapcsán a Javaslat
hangsúlyosabbá teszi, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is ingónak
minősül. Ez a hatályos szövegezésből is kiolvasható, hiszen e kategóriába tartozik minden
ingatlannak nem minősülő dolog, így - mint ilyen - a vagyoni betét is. Tekintettel azonban
arra, hogy a fenti kérdés ezidáig csak az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget érintette, a
jövőben viszont a vélhetően nagyobb számú, illetve magasabb illetékalapot jelentő visszterhes
ügyletekben is jelentőséget kaphat a kérdés megválaszolása, a javaslat az esetleges jogviták
elkerülése érdekében konkretizálja a fogalom-meghatározást.
Ezen túlmenően a szabályozás kijátszhatóságának kizárása érdekében a Javaslat meghatározza
az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is, rögzítve, hogy az Itv. alkalmazásában
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával
közvetve - vagyis egy vagy több társaság közbejöttével - bíró társaságot is.
Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének sz)-t) pontjainak módosításával a Javaslat összehangolja az
Itv. által használt fogalmakat az egyéni vállalkozói tevékenységről szóló új szabályozás
szerinti terminológiával.
Rögzíti továbbá a Javaslat, hogy az Itv. 26. §-a (1) bekezdésénekf) pontja szerinti - vagyis az
új lakás szerzésére vonatkozó - illetékmentesség szabályainak alkalmazása során
vállalkozónak kell tekinteni a vállalkozási tevékenységet végző egyéb szervezetet vagy jogi
személyt (például önkormányzat) is.
73
VII.	Fejezet
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat egy ponton érinti a gépjárműadó törvényt, nevezetesen a négykerekű segédmotoros
kerékpárok kikerülnek a törvény hatálya alól.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 47. §-hoz
A négykerekű segédmotoros kerékpárok (köznapi nevén mopedautók) a 2009. áprilistól
módosult közlekedési jogszabályok alapján közúti forgalomban különleges rendszámtáblával
ellátva és a közlekedési igazgatási hatóság által forgalomba helyezve közlekednek. Ennek
következményeként e járművek automatikusan a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII.
törvény hatálya alá kerülnek, tehát adókötelessé válnak. A négykerekű segédmotoros
kerékpárok maximális teljesítménye néhány kW lehet. Az egy gépjárműhöz kapcsolódó
adóigazgatási költségek (két részletben történő fizetés esetén) sok esetben meghaladnák a
bevételt. Ezért a Javaslat ezt a járműkört kiemeli az adóköteles járművek közül, az értelmező
rendelkezések között pedig - összhangban a KRESZ szabályaival - definiálja a segédmotoros
kerékpár fogalmát.
a(z) 48. §-hoz
Lásd az előző ponthoz tartozó indokolást.
NEGYEDIK RÉSZ
VIII.	Fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Bővül a biztosítotti bejelentés kapcsán az állami adóhatóság adatszolgáltatási kötelezettsége,
amit az adóhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel
megállapítása céljából, a megállapításra külön törvényben feljogosított hatóság igénylése
alapján teljesít.
Kiegészül a havi adó- és járulékbevallás adattartalma azokkal az adatokkal, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy e bevallás alapján az állami adóhatóság által teljesített
adatszolgáltatás kiváltsa a NYENYI lapos adatszolgáltatást, továbbá az egyéni vállalkozók
járulékfizetésének ellenőrzéséhez szükséges adatokkal.
A nehezen követhető, felderíthető, valamint a szerteágazó, bonyolult ügyekben központosított
ellenőrzés elrendelésére, továbbá az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a
célzott kiválasztási rendszer működtetésére a vámhatóság is jogosulttá válik.
Egyszerűsödnek és több helyen kiegészülnek a feltételes adómegállapításra, valamint a
szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás szabályai.
A Javaslat kiegészítő és pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényhez, valamint a helyi iparűzési adóval
összefüggő adóztatási feladatokhoz kapcsolódó eljárási szabályokhoz.
74
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 49. §-hoz
A Javaslat az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény [OÉTtv.],
valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény [ÁPBtv.] szabályaihoz kapcsolódva az Országos
Részvételt Megállapító Bizottság [ORMB] és az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság
[ÁRMB] határozathozatalát elősegítő adatszolgáltatás feltételeit teremti meg. E bizottságok
megállapítják az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, valamint az egyes ágazati párbeszéd
bizottságokban részt vevő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek súlyát. A Javaslat,
figyelemmel a kétszeres adatigénylés tilalmának elvére is, az állami adóhatóságnál már
rendelkezésre álló adatokból történő igényléssel teszi lehetővé az ÁMRB feladatai ellátása
során - az ágazatban való részvételi arány, illetve az érdekképviselethez tartozó munkáltatók
gazdasági súlyának megállapítását.
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat (1) és (2) bekezdéseivel összefüggésben: A foglalkoztatónak minősülő valamennyi
adózó teljes körűen 2007. évtől az APEH-hoz elektronikus úton teljesíti, a magánszemélyhez
kötött adatokat tartalmazó adó- és járulékbevallási kötelezettségét. Erre alapozottan már 2007-
től napirenden van a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lapos (NYENYI)
adatszolgáltatás megszűntetése. Ez utóbbi adatszolgáltatást a foglalkoztatók közvetlenül a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek részére teljesítik, éves adatszolgáltatásként, az APEH
részére teljesítendő havi adatszolgáltatás mellett. Ez a duplikáció indokolatlanul növeli a
foglalkoztatói adminisztrációs terheket. A NYENYI lapos adatszolgáltatás azonban csak
akkor szüntethető meg, ha a nyugdíjbiztosítási szervek e nélkül is hozzájutnak a biztosítottak
éves konszolidált nyugdíjjárulék bevallási adataihoz. Ez esetben továbbra is a
nyugdíjbiztosítási szervek rendelkezésére fognak állni a nyugellátások biztonságos
megállapításához szükséges adatok. Ahhoz, hogy az adóhatóság a megfelelő adatokat
biztosíthassa az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, meg kell teremteni a
NYENYI lapok és az Art. 31. § (2) bekezdése alapján bevallásban teljesítendő
adatszolgáltatás teljes egyezőségét.
A Javaslat (3) és (4) bekezdésével összefüggésben: Amennyiben a hatályos szabályozásnak
megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az adóév
egészére azt választotta, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként
teljesíti, úgy jelenleg nem áll az állami adóhatóság rendelkezésére olyan információ, melynek
alapján az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó esetében
teljességvizsgálatot végezhetne. Hasonló a helyzet akkor is, ha a társas vállalkozóként
biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja. Annak érdekében, hogy
az adóhatóság a jövőben teljes körűen vizsgálni tudja ezen egyéni vállalkozók, illetőleg
egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagok tekintetében is a
járulék-bevallási és fizetési kötelezettség megtörténtét, szükséges a javasolt adatszolgáltatás
törvényi előírása.
A fentieken túl az Art. 31. § (2) bekezdése 24. pontjának jelenleg hatályos szövege a Javaslat
szerinti szöveg beiktatásával azért kerül elhagyásra, mivel 2010. januárjától megszűnik a
felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási
járulékfizetés kötelezettsége, így értelemszerűen az azzal összefüggő adatszolgáltatási
kötelezettség is értelmét veszti.
75
a(z) 51. §-hoz
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény alapján, ha a vagyoni
értékű jog jogosítottja, mint adóalany adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és vele
szemben a végrehajtás sem vezet eredményre, az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni
hányada arányában megfizetnie. Tekintettel azonban arra, hogy egy ilyen kötelezettség
előírása csak határozattal lehetséges, a módosítás kiegészíti az Art. rendelkezéseit, miszerint
az állami adóhatóság a tulajdonos adófizetési kötelezettségéről határozatot hoz.
a(z) 52. §-hoz
A Tbj. jelenleg hatályos 26. § (7) bekezdése értelmében a külön jogszabály szerinti
felszolgálási díj után a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely
magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Ehhez igazodóan az Art. 31. § (2) bekezdésének 24.
pontja az elektronikus úton benyújtandó bevallásban adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a
foglalkoztatók számára a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló
nyugdíjbiztosítási járulék tekintetében, melyről az állami adóhatóság adatot szolgáltat a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére. Korábbi
módosítás hatályon kívül helyezi a Tbj. 26. §-ának (7) bekezdését, s ezzel együtt a
felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási
járulékfizetési kötelezettséget. E kötelezettség megszűnése miatt 2010. január 1-jétől
okafogyottá válik az Art. 31. §-a (2) bekezdésének jelenleg hatályos 24. pontjában előírt,
foglalkoztatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettség, s ezzel együtt az adóhatóság
kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége is az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
(ONYF) felé. Az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) alpontjából elhagyásra kerül továbbá az Art.
31. § (2) bekezdésének 23. pontja szerinti (Start kártyákkal összefüggő) adóhatósági
adatszolgáltatás az ONYF részére, mivel a Tny. törvény és annak végrehajtási rendelete
értelmében a Start (PLUSZ, EXTRA) kártyával történő foglalkoztatásnak nincs relevanciája a
nyugdíj-jogszerzés és a nyugdíjmegállapítás szempontjából, így ezen adatok átadásának
célhoz kötöttsége sem biztosítható.
Az Art. 52. § (7) bekezdésének ba) pontjában szabályozott, az állami adóhatóságnak a
nyugdíjbiztosításhoz történő adatszolgáltatását a Javaslat annak érdekében módosítja, hogy az
állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás kiváltsa a NYENYI lapos adatszolgáltatást.
Az 52. § (7) bekezdés ba) pontja az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés
következtében utólag módosuló adatokra vonatkozó adatszolgáltatásra irányadó eljárási
szabályokat is tartalmazza.
A helyi iparűzési adót működtető önkormányzatokat az állami adóhatóság a kincstári
azonosítószám alapulvételével képzett technikai azonosító számon tartja nyilván. Az érintett
önkormányzatok egyértelmű azonosítása érdekében szükséges, hogy az önkormányzati
adóhatóság a helyi iparűzési adóval kapcsolatos iratokon a kincstári azonosítószámot
feltüntesse.
Amennyiben az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak felróható okból nem
képes határidőben átutalni a települési önkormányzatot megillető összeget, úgy az ebből eredő
kárt az érintett önkormányzatnak kell viselnie, és ebben az esetben indokolt mentesíteni az
állami adóhatóságot a késedelmes utalás miatti kamatfizetési kötelezettség alól.
A helyi iparűzési adót körjegyzőség esetén is a körjegyzőséghez tartozó egyes települési
önkormányzatok külön-külön működtetik, ezért a javaslat egyértelművé teszi, hogy
körjegyzőség esetén is települési önkormányzatonként kell teljesíteni az adatszolgáltatási
kötelezettségeket.
76
a(z) 53. §-hoz
2008.	január 1-jétől a vámhatóság látja el a környezetvédelmi termékdíjjal összefüggő
adóhatósági feladatokat, ezért indokolt a vámhatóság hatáskörébe tartozó
adókötelezettségekről szóló felsorolás kiegészítése a hivatkozott adónemmel.
a(z) 54. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján kizárólag az állami adóhatóság esetében van lehetőség arra,
hogy a legnehezebben követhető, felderíthető, valamint a szerteágazó, bonyolult ügyekben -
elnöki döntés alapján - az illetékes területi igazgatóság helyett az ilyen ügyek felderítésére
kijelölt, jelentős tapasztalattal, és speciális szakértelemmel bíró revizori állománnyal
rendelkező igazgatóság járjon el. Tekintettel arra, hogy a költségvetési érdekeket súlyosan
sértő, bonyolult és szerteágazó ügyek gyors, hatékony felderítése a vámhatóság által
elvégzendő adóellenőrzések során is kiemelt jelentőséggel bír, indokolt a központosított
ellenőrzés intézményének kiterjesztése a vámhatóságra is.
Az Art. 88/A. § (2) bekezdésének kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a jövedéki
adóztatáshoz kapcsolódóan a szakmai tevékenységet minél szélesebben lefedő körben
elrendelésre kerülhessen központosított ellenőrzés.
a(z) 55. §-hoz
A hatályos szabályozás kizárólag az állami adóhatóság esetében írja elő célzott kiválasztási
rendszer működtetését, illetőleg olyan ellenőrzési irányelv elkészítését és közzétételét, amely
az adóhatóság ellenőrzési kapacitásait a kiemelkedő jelentőségű területekre - így pl. az
adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, az adóbevételi szempontból
legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra - összpontosítja. A célzott kiválasztási
rendszer működtetése, az erőforrásoknak, a rendelkezésre álló kapacitásoknak az adóbevételi
szempontból kiemelt kockázattal járó tevékenységekre, adózói csoportokra koncentrálása a
vámhatóság vonatkozásában éppen úgy szükséges, mint az állami adóhatóság esetében, ezért
indokolt a hivatkozott szabályok kiterjesztése a vámhatóság hatáskörébe utalt adókkal
kapcsolatos ellenőrzésekre.
a(z) 56. §-hoz
A Javaslat Art. 92. § (4) bekezdésének új második mondatát megállapító rendelkezés - az Art.
89. § (1) bekezdés a) pontjában 2009. szeptember 1-től előírt, a csődeljárás alá került adózó
kötelező ellenőrzését előíró szabályra tekintettel, az adózó érdekeit védő garanciális
szabályként - kimondja, hogy a kötelező ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától
számított 90 napon belül be kell fejezni. A 92. § (4) bekezdés felszámolási eljárásokkal
kapcsolatos rendelkezésének módosítása pontosító jellegű: az egyszerűsített felszámolások
esetén a Csőd-tv. hitelezői igénybejelentésre előírt új 180 napos szabályával összhangban
kimondja, hogy az adóhatóság a tevékenység lezáró bevallás ellenőrzését a felszámolás
közzétételétől számított 120 napon belül köteles befejezni.
a(z) 57. §-hoz
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény
rendelkezései szerint, ha a címzett a hivatalos iratot a küldeménynek az elektronikus tárhelyén
történő elhelyezését követő 5. munkanapon sem veszi át, úgy az iratot az ezt követő
munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. E szabályozás eltér a postai küldemények esetében
alkalmazandó kézbesítési vélelem szabályaitól annyiban, hogy postai küldemény esetében a
kézbesítést a postának kétszer kell megkísérelnie, és kézbesítési vélelem csak a kézbesítés
második megkísérlését követően áll be.
77
Adóügyekben a hatályos rendeleti szintű szabályozás szerint - hasonlóan a postai
küldeményekre vonatkozó előírásokhoz - elektronikus úton kézbesített irat esetében is csak a
kézbesítés ismételt meghiúsulása esetén áll be a kézbesítési vélelem. E szabályozás
fenntartása indokolt, tekintettel arra, hogy ellenkező esetben várhatóan az ügyek jelentős
részében kellene a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmekkel számolni, így a
kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályozás látszólagos egyszerűsítése valójában az ügyek
jelentős részében az eljárás elhúzódásához vezetne.
a(z) 58. §-hoz
Tekintettel arra, hogy adóügyekben is lehetséges lesz az elektronikus ügyintézés, ezért
indokolt a kézbesítési vélelmet, illetve a kézbesítés megdöntésének vélelmét az elektronikus
kézbesítés esetkörére is kiterjeszteni.
a(z) 59. §-hoz
A joggyakorlat során felmerült értelmezési nehézségek kezelése érdekében a bekezdés
szövegének pontosítása vált indokolttá.
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat egyszerűsítene a határozat kötőerejének beálltához szükséges feltételeken, ezért a
jövőben a kötőerő beálltához nem kellene egyoldalú eljárás esetén az érintett kapcsolt
vállalkozások nyilatkozata arról, hogy a határozatot elfogadják-e.
A Javaslat szerint a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmek eddigi hiteles fordítása
helyett elegendő lesz a szakfordítás. A dokumentáció fordításánál pontosító szabály lenne az,
hogy két vagy többoldalú eljárásnál az adóhatóság felhívására az adózó csatolja az eljárás
lefolytatásához szükséges dokumentáció angol nyelvű szakfordítását.
a(z) 61. §-hoz
A feltételes adómegállapítási eljárásokhoz kapcsolódóan megjelenne egy új, speciális eljárás a
határozat időbeli hatálya kiterjesztésének megítélését illetően. A jelenleg hatályos szabályok
szerint a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott
ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a
tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve
időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.
A gyakorlatban nehézségeket vet fel az, hogy a feltételes adómegállapítási határozatot a
jogszabályváltozások vagy tényállásbeli változások érdemben érintik-e, vagy a határozat
kötőereje szempontjából a változások irrelevánsak.
Ezért a Javaslat szerinti új eljárás lehetővé tenné, hogy ha tényállás vagy jogszabály-változás
történik, speciálisan e kérdésben kérelmet lehet előterjeszteni a PM-nél csökkentett eljárási díj
(eredeti díj 50 százaléka) mellett, amely kérelemre a PM megállapítaná, hogy a tényállás vagy
jogszabály-változás érinti-e a határozat kötőerejét. A megváltozott tényállás/jogszabály-
változás kihatásának minősítése az alaphatározatra kiterjedő hatállyal történne, az új
intézmény az adózó jogbiztonságát növelné.
a(z) 62. §-hoz
A jogalkalmazást segítő pontosítás. Az adóeljárásban az elkésett fellebbezés - tekintettel arra,
hogy az megfelel a felügyeleti intézkedés iránti kérelem kritériumainak és figyelemmel a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben rögzített
tartalom szerinti elbírálás elvére is - érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el.
78
a(z) 63. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (Eksz.) 2009. október 1-jei
hatálybalépésével, valamint a Ket. ugyanilyen hatályú módosításával az elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések jelentős része - kikerülve a Ket. szabályai közül -
az Eksz.-ben kerülnek elhelyezésre. Ugyanakkor a 2010. január 1-jével hatályba lépő, a
hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi
LII. törvény is tartalmaz a Ket.-ben és az Eksz.-ben nem szabályozott, de kötelezően
alkalmazandó rendelkezéseket, melyekhez szükséges hozzáigazítani az adóügyek
elektronikus intézésének szabályairól szóló PM rendelet egyes rendelkezéseit, ennek
keretében szabályozni szükséges az adóügyek elektronikus intézésének elektronikus
kézbesítéssel kapcsolatos módját és technikai feltételeit is.
a(z) 64. §-hoz
A jelenlegi szabályok szerint jövőbeni ügyletnek az adó feltételes megállapítása iránti kérelem
benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet minősül. A Javaslat bővíteni
tervezi az ügyleti kört, így a feltételes adómegállapítási eljárások kiterjednének a folyamatos
teljesítésű ügyletekre is. A folyamatos teljesítés definíciója megegyezik a szokásos piaci
ármegállapítási eljárásban használt fogalom-meghatározással.
Az eljárási szabályoknak a társasági adóról és az osztalék adóról szóló törvény
rendelkezéseihez történő igazítása.
a(z) 65. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosulása.
ÖTÖDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS A MUNKAERŐPIACI
ALAPOT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
IX.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi .törvényhez
kapcsolódó társadalombiztosítási szabályokat foglalja magában.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 66. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi .törvénnyel és az Szja
törvény rendelkezéseivel összhangban lévő új fogalom-meghatározásokat tartalmaz.
a(z) 67. §-hoz
Ha az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy tevékenységét szünetelteti, a szünetelés ideje alatt
nincs járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt sem
szerez ez idő alatt.
79
a(z) 68. §-hoz
A Javaslat meghatározza az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja járulékfizetési
kötelezettségének kezdő és befejező időpontját.
a(z) 69. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak mely
időszakok alatt nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
X.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény a 2010-től hatályba lépő
járulékmértékek módosításával összefüggésben változik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 70. §-hoz
A dupla ehofizetés elkerülése érdekében mentességi szabály vonatkozik a magánszemély
azon osztalékjövedelmére, amelynek megfelelő összeg után a társas vállalkozás az adózott
eredmény tagra eső arányos része alapulvételével 27 százalék ehot fizetett. A díj kiegészítés
utáni ehofizetés szabálya nem vonatkozik továbbá arra az egyéni és társas vállalkozóra, aki a
bevételének elszámolására az ekho rendelkezéseit választja.
a(z) 71. §-hoz
Szövegpontosítás, amely egyértelműbbé teszi, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli
juttatások után nincs ehofizetési kötelezettség.
XI.	Fejezet
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 72. §-hoz
Az Flt. 41. §-ának hatályos rendelkezései szerint a munkavállaló az egészségbiztosítási
járulékalap alapulvételével köteles munkavállalói járulékot fizetni. Ez a rendelkezés azonban
nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,
illetőleg arra jogosulttá vált. A hatályos törvényi rendelkezés nem tér ki a munkavállalói
járulék alóli mentesítés tekintetében arra a személyre, aki szolgálati nyugdíjra vált jogosulttá.
A módosítás ezt a hátrányos megkülönböztetést orvosolja azzal, hogy a szóban forgó
járulékfizetési kötelezettség alól - hasonlóan a többi nyugellátás valamelyikére jogosulttá vált
személyhez - mentesíti a szolgálati nyugdíjra jogosult személyt is, az e törvény kihirdetése
napjától.
80
XII.	Fejezet
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 73. §-hoz
A Javaslat - összefüggésben az Art. 16. § (6) bekezdését módosító rendelkezéssel - az
országos és ágazati, ezen belül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató munkáltatóknál dolgozók helyzetével kapcsolatos kérdéseket tárgyaló
Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban folyó érdekegyeztetésben részt vevő érdekképviseleti
szervek súlyának megállapításához szükséges adatok állami adóhatóságtól való beszerzését
teszi lehetővé az ORMB és az ARMB részére.
HATODIK RÉSZ
A SZÁMVITELRŐL és a magyar könyvvizsgálói kamaráról, a
KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI
KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XIII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítását a jogszabályi
környezet változása, illetve a gyakorlatban felmerült kérdések egyértelmű rendezése
indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 74. §-hoz
A Javaslat - hiánypótló rendelkezésként - tartalmazza az Európai Gazdasági Térség állama
fogalom meghatározását, azonosan a más jogszabályokban foglaltakkal.
a(z) 75. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a külföldi pénzértékre szóló -
beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a
beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások
pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják, a korábban ezekhez
kapcsolódóan elhatárolt árfolyamveszteség fennálló összegét emiatt nem kell megszüntetni,
az vihető tovább az általános szabályok szerint.
a(z) 76. §-hoz
A Javaslat a társadalombiztosítási járulék fogalmi meghatározásának 2010. január 1-jei
változását vezeti keresztül a bérjárulékokra vonatkozó számviteli előírásokon.
a(z) 77. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezésként tartalmazza a követendő számviteli eljárást arra az
esetre, ha a vállalkozó már nem kíván élni a sajátos egyszerűsített éves beszámoló
81
készítésének a lehetőségével. Ez esetben a következő üzleti évben az általános beszámoló
készítési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az új üzleti év nyitó adatai azonosak
lesznek az előző, a sajátos egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év záró adataival és a
nyitó adatok nyitáskori korrekciójára nem kerül sor.
a(z) 78. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hatályos rendelkezéseket a tekintetben, hogy egyértelművé teszi, a
pénznemek (devizanemek) közötti áttérést követő üzleti év könyveit, az elkészített külön
mérlegnek megfelelően, a választott új pénznemben (devizanemben) kell megnyitni és
vezetni.
a(z) 79. §-hoz
A Javaslat a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegének hatóság általi,
egyedi konkrét esetekre vonatkozó minősítési lehetőségét tartalmazza, összhangban a szakmai
képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelvével.
a(z) 80. §-hoz
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén az előző üzleti év
beszámolóját - a hibák és azok hatásai bemutatása mellett - ismételten letétbe kell helyezni és
közzé kell tenni. A gyakorlatban ez az ismételt letétbe helyezés és közzététel időben egybe
eshet a következő üzleti év beszámolójának a letétbe helyezésével és közzétételével,
amelynek mérlegében és eredménykimutatásában, külön oszlopban a lényeges hibák és azok
hatásai is szerepelnek. Az ilyen esetekre tartalmaz a Javaslat mentesítést az ismételt letétbe
helyezés és közzététel alól.
XIV.	Fejezet
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi
LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdések
rendezése céljából, illetve a Kkt. alapján létrehozott, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti
Bizottság és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által működtetett közfelügyeleti rendszer
működésének eddigi tapasztalatai, valamint a könyvvizsgálói közfelügyelet európai uniós és
nemzetközi elvárásai alapján indokolttá vált a Kkt. módosítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 81. §-hoz
A Javaslat - hiánypótló rendelkezésként - tartalmazza az Európai Gazdasági Térség állama
fogalom meghatározását, azonosan a más jogszabályokban foglaltakkal.
a(z) 82. §-hoz
A Javaslat célja, hogy lehetővé tegye a kamarai tag könyvvizsgálók tagfelvételével
egyidejűleg a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetését.
82
a(z) 83. §-hoz
A Javaslat a kamarai tag könyvvizsgálók minősítéséhez előírt szakmai gyakorlatra vonatkozó
rendelkezést pontosítja.
a(z) 84. §-hoz
A Javaslat kiegészítő rendelkezést tartalmaz az illetékes hatóságok közötti együttműködés
feltételeit illetően, összhangban a 2006/46/EK irányelv 47. cikkének (3) bekezdésével.
a(z) 85. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a közfelügyeleti rendszer működtetésében részt vevő Magyar
Könyvvizsgálói Kamara a közfelügyelet alá tartozó tevékenységek tekintetében a más
államok hatóságaival való együttműködése során (adatok, információk cseréje, vizsgálatok
lefolytatása kapcsán) tett intézkedéseiről a közfelügyeleti rendszert irányító Könyvvizsgálói
Közfelügyeleti Bizottságot folyamatosan tájékoztassa.
a(z) 86. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság és a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara közfelügyeleti rendszerben betöltött szerepét tisztázza.
HETEDIK RÉSZ
XV.	Fejezet
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 87. §-hoz
A Javaslat a végrehajthatóság érdekében pontosítja, hogy az adóalapot nem az egyes
tevékenységek eredménye, hanem az árbevétel alapján arányosítva kell meghatározni. A
módosítás a 2009. évi adókötelezettségre is vonatkozik.
NYOLCADIK RÉSZ
XVI.	Fejezet
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 88. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében az állami adóhatóság bírságot kiszabó döntései ellen
fellebbezésnek van helye. A szerencsejáték ágazat felügyeletével kapcsolatos feladatokat a
központi szerv látja el, ennek döntéseivel kapcsolatos fellebbezéseket az elnök bírálja el.
2010.	január 1-jétől megszűnik a fellebbezési lehetőség, jogorvoslatot bíróság előtt lehet
keresni.
83
KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII.	Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 89. §-hoz
A Javaslat rendelkezései főszabály szerint kihirdetés követő napon lépnek hatályba.
A jogalkalmazást módosító rendelkezések nagyrészt 2010. január 1-jén, néhány módosítás
jogtechnikai okokból pedig a kihirdetést követő, illetve a kihirdetést követő 8. napon lépnek
hatályba.
A fejlesztési adókedvezmény feltételeinek könnyítését jelentő rendelkezések - tekintettel arra,
hogy ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges - a Bizottság határozatát követő 15.
napon lépnek hatályba, amelyről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben
közzétett közleményben ad tájékoztatást.
XVIII.	Fejezet
Módosító rendelkezések
a(z) 90. §-hoz
A Javaslat szövegrész-cserékkel az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi
... törvény rendelkezéseivel összhangban módosítja az Szja tv-t, illetve egyéb pontosító
rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat összefüggésben a tartós megtakarításokat, befektetéseket ösztönző, az Szja törvény
új 67/B. §-ában szabályozott kedvezményes adózás bevezetésével a nyugdíj-előtakarékossági
számlára 2011-től kötött szerződéseket kiiktatja az Szja tv. hatályából.
A szokásos piaci érték meghatározását a Javaslat szerint a kivét-kiegészítés, személyes
közreműködői díj-kiegészítés szabályainak alkalmazhatósága érdekében érteni kell az egyes
tevékenységek ellenértékére is.
A Javaslat összefüggésben a tartós megtakarításokat, befektetéseket ösztönző, az Szja törvény
új 67/B. §-ában szabályozott kedvezményes adózás bevezetésével, adózási következmény
nélküli átjárási lehetőséget teremt a nyugdíj-előtakarékossági számlára és a tartós
pénzlekötésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések között.
Adómentes jövedelem a donornak fizetett költségtérítés mellett a költségátalány is.
A Javaslat adatvédelmi okokból pontosítja az útnyilvántartás vezetésének szabályait. A
módosítás alapján az üzleti partnernek nem minősülő magánszemélyekhez (pl. betegét keresi
fel orvosa) megtett utakról külön nyilvántartás vezetése szükséges, amely külön
nyilvántartásba kizárólag az adóhatóság tekinthet be, és abból adatokat kizárólag
jogszabálysértés alátámasztására használhat fel.
a(z) 91. §-hoz
A Javaslat az egyéni cég fogalmának változásával összhangban technikai jellegű módosítást
(a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményéhez előírt feltétel nem teljesítése miatt
84
előírt kétszeres adóalap-növelésre vonatkozó előírásból az egyéni cégre utaló rész elhagyását)
tartalmaz.
a(z) 92. §-hoz
Eltérő szabályok vonatkoznak az eva hatálya alatt a korlátolt vagy korlátlan mögöttes
felelősséggel működő egyéni cégre, attól függően, hogy a számviteli törvény hatálya alá
tartozik, vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő
egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó
szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a számviteli törvény
hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó
szabályok lesznek alkalmazandók. A Javaslat erre figyelemmel tartalmazza azon pontosító
rendelkezéseket, melyeket az új adóalany bevezetése szükségessé tett. A módosítások
szabályozzák az egyéni cég adóalanyiságával összefüggésben az adóalanyiság feltételeit, a
nyilvántartás vezetési kötelezettséget, az eva-alap megállapítását, a személyi jövedelemadóval
és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségeket.
a(z) 93. §-hoz
A Javaslat az adminisztrációs terhek csökkentése jegyében megszünteteti az ajándékozás
bejelentésre vonatkozó kötelezettséget egyes illetékmentes vagyonszerzések (pl.: a
munkáltató által a munkavállalónak adott juttatások, közüzemi tartozások elengedése)
esetében, továbbá kiterjeszti a mezőgazdasági termelő által, a termőföld vásárlása után
igénybe vehető visszterhes vagyonátruházási illeték-mentességet a cserére is.
a(z) 94. §-hoz
Az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő fogalmak egységes kezelése oly módon
valósul meg, hogy a Javaslat megszünteti e képesítések között a szabályozásbeli
különbségeket.
A módosítás pontosítja az Art. felszámolási, illetve végelszámolási eljárásra vonatkozó
bevallási szabályait, annak egyértelmű kimondásával, hogy mindkét esetben a záró bevallások
közötti időszakról az általános szabályok szerint kell a bevallási kötelezettségeket teljesíteni.
A T/10525. számú törvényjavaslat Art. 175. § (9) bekezdését módosító rendelkezése az Art.
31. § (2) bekezdés szerinti bevallás benyújtására kötelezett adózó mellett az összesítő
nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek
teljesítését is elektronikus útra tereli. E rendelkezéssel való összhang megteremtése érdekében
a Javaslat Art. 17. § (5) bekezdését módosító rendelkezése az elektronikus kapcsolattartáshoz
szükséges ügyfélkapu létesítésére és az okmányirodai regisztráció adóhatósági bejelentésére
irányuló kötelezettségek teljesítése körében a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás benyújtására
kötelezett adózó mellett nevesíti az összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózót is.
a(z) 95. §-hoz
Főszabály szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról az egyes adóalanyok a
személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, illetve társasági adóról szóló bevallásban, vagy
az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásában nyújtanak be bevallást. Vannak azonban olyan
esetek, amikor ez nem indokolt, illetőleg túlságosan nagy terhet jelentene az adózók számára
ez a rendelkezés. A munkáltatói adómegállapítás esetén nem lenne célszerű és méltányos,
hogy a munkáltató kezelje a magánszemély adóalany egyes nagy értékű vagyontárgyakat
terhelő adóval kapcsolatos adatait. Szintén nem cél, hogy az az adóalany, aki/amely bevallást
helyettesítő nyilatkozat benyújtására jogosult bevallás benyújtása helyett, pusztán azért
nyújtson be „nullás bevallást”, hogy egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról is
85
számot adjon. Erre tekintettel a módosítás rögzíti azokat a kivételeket, amely esetekben az
adóalanyok külön az erre a célra rendszeresített bevalláson teljesítik az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adóra vonatkozó bevallási kötelezettségüket.
a(z) 96. §-hoz
A Javaslat pontosítást fogalmaz meg, mivel a kihirdetett rendelkezés a mulasztási bírság
szankciót csak a 30 millió forint számított értékű ingatlanról benyújtandó bevallási
kötelezettség elmulasztása esetére mondja ki, ugyanakkor az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint bevallást kell benyújtani arról az
adóalany választása szerinti további ingatlanról is, amely ugyan a forgalmi értéke alapján
mentesül az adófizetés alól, azonban az ingatlan számított értéke a 15 millió forintot elérte.
a(z) 97. §-hoz
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapja - ingatlanok esetén - az ingatlan
forgalmi értéke. Tekintettel arra, hogy a forgalmi érték alapvetően egy becsült összeg, a
törvény 10%-os eltérés esetén mentesíti az adózót az önellenőrzési pótlék alól. Ismételt
önellenőrzés esetén, vagy ha az önellenőrzés során feltárt eltérés nagyobb, mint 10%, az
adózó az általános szabályok szerint fizet önellenőrzési pótlékot. A módosítás pontosítja a
rendelkezést figyelemmel arra, hogy az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó
megfizetése két részletben történik, amelyhez az önellenőrzési pótlék-számításnak is
igazodnia kell.
a(z) 98. §-hoz
A Javaslat Csőd-tv. 31. § (1) bekezdését módosító rendelkezése a 2009. szeptember 1. napját
megelőző szövegváltozatnak megfelelő pontosítást tartalmaz az adóbevallási kötelezettséggel
és az eredmény felosztása utáni zárómérleg készítéssel, valamint a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezet nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatban.
a(z) 99. §-hoz
A Tbj. módosításával összefüggő átvezetést tartalmaz.
a(z) 100. §-hoz
Az „eho feltöltés” rendszerében a javaslat olyan (a magánszemélyekre nézve kedvező)
változtatást tartalmaz, hogy a 450 ezer forintos felső határig a feltöltést az egyes külön adózó
jövedelmek utáni 14% eho mellett ne a foglalkoztatói - 2010-től már csak 2% mértékű -
egészségbiztosítási járulék, hanem a 6% egyéni egészségbiztosítási járulék (4% természetbeni
+ 2% pénzbeli) beszámításával kelljen teljesíteni.
a(z) 101. §-hoz
Az Flt. módosításával összefüggő átvezetéseket tartalmaz.
a(z) 102. §-hoz
A munkavállalói, vállalkozói járulék elnevezésének változásával összefüggő átvezetést
tartalmaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt érintően.
a(z) 103. §-hoz
A Javaslat az egységes jogértelmezést, valamint a gyakorlati végrehajtást segítő
szövegpontosításokat tartalmaz. Kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz továbbá a határon
átnyúló könyvviteli szolgáltatás végzésére vonatkozó törvényi előírásokhoz kapcsolódóan, a
tevékenység folytatásának bejelentése és a nyilvántartásba vétele tekintetében.
86
a(z) 104. §-hoz
A Javaslat a kamara által nyilvántartásba, illetve jegyzékbe vettek adataiban bekövetkezett
változások közzététele kapcsán tartalmaz egyszerűsítést.
a(z) 105. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel, hogy az Európai Bizottság eljárást kezdeményezett Magyarország
ellen, mivel álláspontja szerint a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírás ellentétes a
tőke szabad mozgásának elvével - így az EK Szerződés 56. cikkével és az EGT-megállapodás
40. cikkével - és hatását tekintve hátrányos a más tagállamok vagy EGT-országok által
kibocsátott állampapírokba történő hasonló befektetésekkel szemben, törli e kötelezettséget a
feltételek közül.
a(z) 106. §-hoz
A Javaslat szövegrész-cserékkel pontosítja a következőket:
1-8.
•	a lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtása a kincstári körbe tartozó munkáltatók esetében
történhet a Magyar Államkincstár útján is, a munkáltató által ilyen jogcímen adható
összeg maximuma az ötévenként adható 1 millió forintról 5 millió forintra nő;
•	a lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználható lakás zártvégű lízingbe vételére is;
•	a 2010-től változó adókötelezettségű üzemanyag-megtakarítás is a nem önálló
tevékenység bevételének minősül;
•	a személyes közreműködői díj-kiegészítésről kiadandó igazolásról adatszolgáltatási
kötelezettség előírása;
•	az adóelőleg levonásánál nem kell figyelembe venni az önkéntes pénztárakba fizetett
munkáltatói adományokat sem;
•	a közterhek halmozott fizetésének elkerülésére ad megoldást, ha a magánszemély saját
maga köteles a foglalkoztatói tb-járulék megfizetésére (jellemzően külföldi kifizető
esetében), és azt költségként nem érvényesítheti a bevételével szemben.
9-10. A külföldi szervezetre vonatkozóan egyértelművé teszi a javaslat, hogy akkor válik
adóalannyá a külföldi személy, vagy a külföldi illetőségű, ha az illetősége szerinti állammal
nincs egyezménye Magyarországnak a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és
vagyonadók területén. E mellett rendelkezik arról a javaslat, hogy az adóalapnak nem része a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési
Bank Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság, a Magyar
Exporthitel Biztosító Részvénytársaság
11.	A Javaslat általános előírásként rendelkezik arról, hogy a külföldön levont osztalékadó
ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot. Az így megállapított adóalapra
számított adóba azonban - azon nem változott előírás alapján, hogy a belföldi adóba
beszámítható összeg nem lehet több, mint a külföldi jövedelemre (amelyet az adóalapra
vonatkozó előírások szerint kell megállapítani) jutó adó - csak akkor lehet beszámítással élni,
ha az osztalék adóköteles.
12.	Annak érdekében, hogy az önkormányzatok minél hamarabb hozzájussanak az őket
megillető helyi iparűzési adóbevételekhez, az állami adóhatóság az adózók bevallásaihoz
köthető befizetéseket a bevallás (így a befizetés) esedékességét megelőző munkanapon -
előzetesen számított adatok alapján - megelőlegezi. Ha az adózó bevallásának feldolgozását
87
követően azonban kiderül, hogy a megelőlegezett összeghez képest az önkormányzat további
összegekre jogosult, illetőleg kevesebb illeti meg, az állami adóhatóság további utalást
teljesít, vagy visszaköveteli az önkormányzatot meg nem illető összeget. A megelőlegezendő
összegek minél pontosabb meghatározása érdekében a módosítás kimondja, hogy az éves
bevalláshoz kapcsolódó előzetes átutalás esetén nettó módon kell az önkormányzatot
megillető összeget meghatározni, azaz a figyelembe kell venni az esetleges visszaigénylések
összegét is.
13.	Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság az önkormányzatok adatszolgáltatása
alapján gyorsan és pontosan tudja a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat
ellátni, a törvénymódosítás az önkormányzati adatszolgáltatással összefüggésben kimondja,
hogy azt az önkormányzatok elektronikus úton teljesítik az állami adóhatóság felé.
14.	Szövegpontosítást tartalmaz.
15.	Technikai pontosítás.
16.	Osztalék fogalmának pontosítása
17.	A Javaslat az adminisztráció egyszerűsítése érdekében törli a hitelintézet ellenőrzési
kötelezettségére vonatkozó rendelkezést abban az esetben, ha a fennálló követelést az adós és
családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében engedik el.
18.	Technikai pontosítás.
19.	Technikai pontosítás.
20.	A módosítás kiegészíti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanyát terhelő
bevallási és befizetési szabályokat, külön rendelkezést iktat a törvénybe a naptári évtől eltérő
üzleti évet választó adóalanyokra vonatkozóan.
a(z) 107. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
szóló törvényben elfogadott rendelkezést azzal, hogy amennyiben a társas vállalkozás
személyes közreműködő tagja az Ekho tv. rendelkezéseit alkalmazza, esetében személyes
közreműködői díj-kiegészítés szabályait nem kell alkalmazni.
a(z) 108. §-hoz
A Javaslat szövegrész-cserével kiegészíti a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó
törvénymódosításokról szóló törvényben foglalt, az adóelőleg alapjának megállapítására
vonatkozó rendelkezéseket az adóalap-kiegészítés meghatározásának módjával, illetve
meghatározza, hogyan számítandó az adóelőleg alapja abban az esetben, ha a jövedelem után
a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék megfizetésére.
a(z) 109. §-hoz
A Javaslat fenntartva a Htv. 43. §-ának Krtv-vel már megállapított szövegét, azt irányozza
elő, hogy a helyi adóügyben és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó más ügyben
a felettes hatóság megváltoztató döntést is hozhat. Természetesen az ilyen döntéssel szemben
a Javaslat lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálatot.
a(z) 110. §-hoz
A Javaslat egyfelől egyértelművé teszi, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték általános
mértéke 4%, másfelől rendelkezik a mérték-szabálynak résztulajdon, vagyoni értékű jog és
vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan szerzés esetére vonatkozó alkalmazásáról.
88
a(z) 111. §-hoz
Az eljárási szabályoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
rendelkezéseihez való igazítása.
a(z) 112. §-hoz
Ha az adózó bevallása, önellenőrzése, vagy adóhatósági ellenőrzés során kiderül, hogy az
önkormányzat részére több helyi iparűzési adóbevétel került átutalásra, mint amennyi
ténylegesen megilleti, az állami adóhatóság 30 napos határidő tűzésével felszólítja az érintett
önkormányzatot a részére jogosulatlanul kifizetett összeg visszatérítésére. A határidő
eredménytelen eltelte esetén az állami adóhatóság az önkormányzat költségvetési számlája
terhére hatósági átutalási megbízást bocsát ki, végső esetben pedig a következő kiutalásba a
vissza nem fizetett összeget beszámítja.
a(z) 113. §-hoz
Amennyiben valamely települési önkormányzat helyi iparűzési adó vezet be, úgy az érintett
önkormányzat nyilvántartásba vétele, valamint az önkormányzatot megillető helyi iparűzési
adóval kapcsolatos átutalások teljesítése érdekében az önkormányzati adóhatóságnak közölnie
kell az állami adóhatósággal a települési önkormányzat kincstári azonosítószámát, valamint
számlaszámát.
a(z) 114. §-hoz
Az eljárási szabályoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
rendelkezéseihez való igazítása.
a(z) 115. §-hoz
A módosítás pontosítja az önkormányzati adóhatóság helyi iparűzési adót érintő fizetési
könnyítési kérelemmel, adómérséklés iránti kérelemmel kapcsolatos egyetértési jogát. Az
önkormányzati adóhatóság egyetértő nyilatkozatának előterjesztésére három munkanap
helyett öt munkanap áll rendelkezésre. A jogviták és a jogbizonytalanság elkerülése
érdekében ugyanakkor a törvény azt is rögzíti, hogy e határidő jogvesztő, azaz ha az
önkormányzati adóhatóság e határidőn belül nem nyilatkozik vagy a nyilatkozat a határidő
leteltét követően érkezik az állami adóhatósághoz, a kérelem elbírálásánál már nem köteles
figyelembe venni.
Amennyiben az állami adóhatóság az adózó részére fizetési könnyítést engedélyez, azonban -
az Art. 43/B §-a alapján - a települési önkormányzat részére a fizetési könnyítéssel érintett
összeget már átutalta, úgy az önkormányzat olyan adóbevételhez jut, amely még nem vált
esedékessé. Ilyen esetekben az állami adóhatóság az átutalt, de esedékessé még nem vált
összeget a visszakövetelési eljárás szabályai szerint érvényesíti az önkormányzattal szemben.
Pontosítást tartalmaz a szabályozás, miszerint az állami adóhatóság akkor köteles
engedélyezni a fizetési könnyítés iránti kérelmet, ha az adózó annak részeként csatolja az
érintett önkormányzat egyetértését is.
a(z) 116. §-hoz
Amennyiben az állami adóhatóság az adótartozást mérsékli, vagy elengedi, azonban - az Art.
43/B §-a alapján - a települési önkormányzat részére az adómérsékléssel, adóelengedéssel
érintett összeget már átutalta, úgy az önkormányzat olyan adóbevételhez jut, amely valójában
nem illeti meg. Ilyen esetekben az állami adóhatóság az átutalt, de esedékessé nem vált
összeget a visszakövetelési eljárás szabályai szerint érvényesíti az önkormányzattal szemben.
89
Pontosítást tartalmaz a szabályozás, miszerint az állami adóhatóság akkor köteles
engedélyezni az adómérséklés iránti kérelmet, ha az adózó annak részeként csatolja az érintett
önkormányzat egyetértését is.
a(z) 117. §-hoz
Eho szövegpontosítást tartalmaz.
a(z) 118. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Krtv. 212. §-ának szövegét annak érdekében, hogy az adózók a 2010.
adóévben kezdődő iparűzési adóelőleg fizetési időszakra fizetendő adóelőleg-részleteket
jogszerűen tudják teljesíteni.
a(z) 119. §-hoz
Az Art. szerint az adóhatóság az adózó adószámláján kötelezettséget csak bevallás vagy az
adóhatóság vagy más hatóság határozata alapján tarthat nyilván. A 2009. évre vonatkozó helyi
iparűzési adóbevallást, amelyben az adó-előlegfizetési kötelezettség adatai is szerepelnek,
még az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az önkormányzati adóhatóság e
bevallás adatairól - többek között az előlegadatokról - csak adatot szolgáltat az állami
adóhatóság részére, a bevallást magát nem adja át. Ebből következik, hogy az az adóhatóság,
amelyhez már pl. a 2010. szeptember 15-én esedékes előleget meg kell fizetni, nem
rendelkezik az adószámlán a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló okirattal. Az
esetleges jogviták elkerülése érdekében a módosítás kimondja, hogy ez esetben az állami
adóhatóság az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott bevallásban szereplő adóelőleg
összegét - az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatása alapján - az adózó adószámláján
önkormányzatonkénti bontásban tartja nyilván.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján
gyorsan és pontosan tudja a helyi iparűzési adóval kapcsolatos nyilvántartását felépíteni,
illetőleg frissíteni, továbbá ezen adónem tekintetében az adóztatási feladatokat ellátni, a
törvénymódosítás az önkormányzati adatszolgáltatással összefüggésben kimondja, hogy azt
az önkormányzatok elektronikus úton teljesítik az állami adóhatóság felé.
A 2010. évi adóelőleg összegét érintő módosításokról - előlegmérséklés, valamint a 2009.
adóévre benyújtott önellenőrzés - az önkormányzati adóhatóságnak tájékoztatnia kell az
állami adóhatóságot annak érdekében, hogy a 2010. évi adóelőleg összegét az állami
adóhatóság a módosításoknak megfelelően korrigálhassa, és a helyes összegben vegye
figyelembe.
Annak érdekében, hogy az állami adóhatóság a települési önkormányzatot megillető helyi
iparűzési adóval kapcsolatos átutalásokat teljesíthesse, szükséges azon számlaszám közlése,
amelyre az átutalást teljesíteni kell. Amennyiben az állami adóhatóság a települési
önkormányzatot megillető összeget azért nem képes átutalni, mert a települési önkormányzat
számlaszámát határidőben nem közölte, úgy az ebből eredő kárt az érintett önkormányzatnak
kell viselnie, és ebben az esetben indokolt mentesíteni az állami adóhatóságot a késedelmes
utalás miatti kamatfizetési kötelezettség alól.
a(z) 120. §-hoz
A Javaslat kedvezményt biztosít azok számára, akik a 2009. július 1-jéig hatályos
járulékmérték ismeretében tettek olyan nyilatkozatot, amely arra vonatkozott, hogy a
foglalkoztatójuk által fizetendő - 2009. július 1-jéig egységesen 5%-os mértékű -
egészségbiztosítási járulék az adóévben várhatóan eléri a 450 ezer forintot.
90
a(z) 121. §-hoz
A joggyakorlat során felmerült értelmezési nehézségek kezelése érdekében a bekezdés
szövegének pontosítása vált indokolttá.
a(z) 122. §-hoz
A nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő bevételek körének
pontosítása az Szja törvény módosításaival összhangban.
XIX.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
a(z) 123. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül
helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
Hatályon kívül kerül az 1993-at megelőzően külföldi pénzeszközből alapított alapítványi
juttatás adómentességi szabálya, továbbá - a közcélú adományok kedvezményének
megszűnésével összefüggésben - az a rendelkezés, amely szerint adómentes az olyan
vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől kapott juttatás, amely
nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.
a(z) 124. §-hoz
Az egyéni cégről szóló törvényjavaslattal összhangban - a Javaslat szerint - hatályon kívül
helyezésre kerül a Tao. törvény azon adóalap-korrekciós tétele, amely az egyéni
vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény alapján létrehozott egyéni cég átalakulásakor a
jogutódra vonatkozott.
Ezen kívül hatályon kívül helyezi a Javaslat a veszteség adóhatósági engedélyezésére
vonatkozó előírást.
a(z) 125. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Evtv. hatálya kiterjed a gyógyszerészeti magántevékenység
folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyre is, szükségtelen külön
felsorolni az Eva tv. egyéni vállalkozói fogalma alatt. Hasonló okok miatt kerül hatályon
kívül az európai közösségi jogász is a felsorolásból, figyelemmel arra, hogy európai közösségi
jogászként csak ügyvéd tevékenykedhet, ezért elhagyható a külön nevesítés.
a(z) 126. §-hoz
Az Itv. 2009. január 23-ától hatályos 24. §-ának (3) bekezdése rendelkezik a gépjárműhöz,
pótkocsihoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő illeték mértékéről.
Ezzel a módosítással az Itv. 13. §-ának (6) bekezdése feleslegessé vált, így indokolt annak
hatályon kívül helyezése.
91
a(z) 127. §-hoz
Az adminisztráció csökkentése érdekében előírt módosítás.
A hatályos szabályok szerint az adózó az éves jelentéstételi kötelezettsége keretében az állami
adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon tájékoztatja az adóhatóságot a szokásos
piaci árat megállapító határozatban rögzített kritikus feltételek, tények, körülmények
megváltozásáról, illetőleg annak hiányáról.
A Javaslat eltörölni tervezi az éves jelentéstételi kötelezettséget.
a(z) 128. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz.
a(z) 129. §-hoz
Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a
vízitársulatok által működtetett, az állami vagyon részét képező vagyonelemek
értékcsökkenésének jegyzett tőkével szembeni elszámolása oka fogyottá vált, e tekintetben a
jövőben az Szt. általános előírásai szerint indokolt eljárni.
a(z) 130. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel, hogy az Európai Bizottság a magyar állampapír vásárlására
vonatkozó előírás ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével - így az EK Szerződés 56.
cikkével és az EGT-megállapodás 40. cikkével - és hatását tekintve hátrányos a más
tagállamok vagy EGT-országok által kibocsátott állampapírokba történő hasonló
befektetésekkel szemben, törli e kötelezettséget a feltételek közül.
a(z) 131. §-hoz
Jogtechnikai szempontból szükséges rendelkezni arról, hogy egyes módosítások ne lépjenek
hatályba.
a(z) 132. §-hoz
Generális hatályon kívül helyező rendelkezés.
XX.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
a(z) 133. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel kimondja, hogy külföldről származó szociális ellátások
adókötelezettségét meghatározó rendelkezés átmeneti rendelkezés alapján akár
visszamenőlegesen is alkalmazható, amennyiben az a magánszemély számára előnyösebb.
Egyéni cég alatt az Szja törvényben az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.
évi ... törvény szerinti egyéni cég értendő.
2009.	szeptember 1-jétől adómentes (nem tekintendő adóterhet nem viselő járandóságnak) a
gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban a családi pótlékra jogosult
személyként kapott támogatás.
A Javaslat visszamenőlegesen pontosítja a szakképzésben részt vevő tanulókat, hallgatókat e
jogviszonyukkal összefüggésben megillető egyes juttatások adókötelezettségéről rendelkező
szabályt.
92
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2010. január 1. előtt folyósított munkáltatói lakáscélú
támogatást, elengedett kölcsönt nem kell figyelembe venni az 5 millió forint juttatási keret
számításánál.
A magánszemély már a 2009. évre vonatkozóan is adóhatóság közreműködése nélkül
elkészített bevallást köteles benyújtani, ha az Ekho tv. szerint különadó fizetésére köteles
vagy a kifizetői ekho megfizetését átvállalta, illetve ha eho előleg-fizetési, tételes eho fizetési
kötelezettsége keletkezett.
Amennyiben a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozó kéri a
nyilvántartásba vételt, szintén alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyeket az egyéni
vállalkozónak egyéni cég alapításakor alkalmazni szükséges.
A tőkepiaci szabályozott ügyletből származó jövedelem szabályait a korábbi szabályok szerint
tőzsdei ügyletnek nem minősülő ügylet esetében akkor lehet alkalmazni, ha az ügyletkötés a
2009.	évet követően történt, továbbá tőkepiaci szabályozott ügyletből származó veszteségnek
tekintendő a korábbi szabályozás szerinti tőzsdei ügyletből származó veszteség.
A - gépjárműadóról szóló törvény szerinti - cégautó-adó megfizetésével az egyéni vállalkozó
a korábbi szabályoknak megfelelően számolhat el személygépkocsi után értékcsökkenési
leírást, ha azt 2009. január 31-ig megkezdte. Ezen költségelszámolás révén keletkező cégautó-
adó fizetési kötelezettséget a 2010. első negyedévi bevallással egyidejűleg lehet teljesíteni.
A 2006. szeptember 1-je előtt szerzett befektetési jegy 2010-től történő visszaváltásakor,
átruházásakor a 2006. augusztus 31-ei szabályokat kell alkalmazni.
A donornak fizetett költségátalány, és a kifizető által biztosított védőoltások adómentességi
szabálya már a 2009. évtől alkalmazható.
a(z) 134. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a Tao. törvényt módosító rendelkezéseket első ízben a
2010.	adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni, kivéve az egyéni vállalkozóról és egyéni
cégről szóló törvényhez kapcsolód előírásokat, valamint a fejlesztési adókedvezmény
feltételeinek átmeneti felfüggesztését jelentő rendelkezéseket, amelyeket a 2009. adóévi
adókötelezettségre is alkalmazni kell.
a(z) 135. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolás melletti megfizetésére
vonatkozó, 2007. december 31-ig meghozott pénzügyminiszteri engedélyek alapján az eljárási
illetéket 2010. június 30-ig lehet megfizetni az engedélyben meghatározott feltételek szerint.
a(z) 136. §-hoz
A § rendezi , hogy az Itv. módosított szabályait mely illetékügyekben kell alkalmazni.
a(z) 137. §-hoz
E törvénynek az Art. 132/A. §-ának (2), (5) és (13) bekezdéseit, 178. §-ának 16. pontját
megállapító rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult eljárások esetén kell
alkalmazni.
A helyi iparűzési adót működtető települési önkormányzatok nyilvántartásba vétele érdekében
szükséges a kincstár által használt azonosítószám közlése.
E törvénynek az Art. 17. § (16) bekezdését, 55/A. §-át, és 4. mellékletének 15. pontját
megállapító rendelkezéseit az adózóknak - ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó
adózókat is - 2011-ben kell először alkalmaznia.
93
E törvénynek az Art. 4. számú melléklet 14. pontját módosító rendelkezéseit 2010. január 1-
jét követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
a(z) 138. §-hoz
E törvénynek az Art. 131. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit a hatálybalépésüket
követően teljesítendő adókötelezettségek vonatkozásában kell alkalmazni.
a(z) 139. §-hoz
E törvény Art-t módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem
bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő,
illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének
időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-,
pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos
törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési,
adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2009.
december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
a(z) 140. §-hoz
A Tbj átmeneti rendelkezését tartalmazza.
a(z) 141. §-hoz
A Eho átmeneti rendelkezését tartalmazza.
a(z) 142. §-hoz
Az Flt. 41. §-ának hatályos rendelkezései szerint a munkavállaló az egészségbiztosítási
járulékalap alapulvételével köteles munkavállalói járulékot fizetni. Ez a rendelkezés azonban
nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,
illetőleg arra jogosulttá vált. E törvényi rendelkezés nem tér ki a munkavállalói járulék alóli
mentesítés tekintetében arra a személyre, aki szolgálati nyugdíjra vált jogosulttá. A módosítás
ezt a hátrányos megkülönböztetést orvosolja azzal, hogy a szóban forgó járulékfizetési
kötelezettség alól - hasonlóan a többi nyugellátás valamelyikére jogosulttá vált személyhez -
mentesíti a szolgálati nyugdíjra jogosult személyt is. Az e törvény hatályba lépését
megelőzően szolgálati nyugdíjra jogosulttá vált azon személyek esetén, akiktől a
foglalkoztató bármely ok miatt nem vonta le a munkavállalói járulékot, a Javaslat szerinti, az
e törvény kihirdetése napján hatályba lépő átmeneti szabály már nem teszi lehetővé a le nem
vont járulék visszamenőleges érvényesítését.
a(z) 143. §-hoz
Az Szt.-t módosító rendelkezéseket először a 2010. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra kell alkalmazni azzal, hogy egyes rendelkezések már a 2009. évben induló üzleti
évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
A Javaslat pontosító rendelkezésként tartalmazza az Szt. devizanemek közötti áttérési
szabályainak alkalmazási lehetőségét - a 2009. december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozó
beszámoló mérlegében szereplő adatokra - mindazon vállalkozások számára, amelyek élni
kívánnak 2010. január 1-jétől az euróban történő beszámlókészítés és könyvvezetés
lehetőségével.
94
a(z) 144. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Kkt. érintett módosításainak hatálybalépésekor folyamatban lévő
eljárások szabályairól.
a(z) 145. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi
LXVII. törvény szerinti adókötelezettség megállapítása során alkalmazott árbevétel alapú
arányosítást az adózó már a 2009. adóévi adókötelezettség megállapítása során is
alkalmazhassa.
a(z) 146. §-hoz
A Javaslat az Szjtv.-t érintő módosítását a hatálybalépését követően megindult eljárásokban
kell alkalmazni.
a(z) 147. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel, hogy a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírást töröli a
feltételek közül, a törlésre vonatkozó rendelkezés hatályba lépését követően lehetővé teszi a
korábbi befektetés megszüntetését.
95
MELLÉKLETEK
az 1. számú melléklet
A Javaslat adómentes természetbeni juttatásnak minősíti a kifizető által biztosított
védőoltásokat.
a 2. számú melléklet
Technikai jellegű módosítás.
a 3. számú melléklet
a)	A jelenlegi szabályozás szerint 2010-től nem minősül a vállalkozási tevékenység
érdekében elismert költségnek a reprezentáció és az üzleti ajándék. Tekintettel arra, hogy a
hatályos Tao. törvény a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinti a
számvitelről szóló törvényben meghatározott személyi jellegű kifizetéseket, ezért a
szabályozás összhangjának megteremtése érdekében a Javaslat a vállalkozási tevékenység
érdekében elismert személyi jellegű egyéb kifizetések köréből kiveszi a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentációt és üzleti ajándékot.
b)	Az adott/kapott támogatás, térítés nélkül átadott/átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott/kapott
szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatónak nem kell növelni a
juttatásban részesülőnek nem lehet csökkenteni az adóalapot. Annak érdekében, hogy a juttató
és a juttatásban részesülő együttes szintjén se következzen be kétszeres adózás indokolt a
nyújtott juttatásokat az adózónál vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségként
elismerni. Nem minősül elismert költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére adott
juttatás.
az 4. számú melléklet
A Javaslat az adóbevallásra vonatkozó szabályokat egyszerűsíti a kerekítési kötelezettség
megszüntetésével.
Társasági adóalanyok esetében célszerű egységesen kezelni a társasági adó, illetve a
vagyonadó-bevallás benyújtásának határidejét.
az 5. számú melléklet
A Javaslat az adó megfizetésére vonatkozó szabályokat egyszerűsíti a kerekítési kötelezettség
megszüntetésével.
a 6. számú melléklet
A Javaslat az Szja. tv. 28. §-a (18) bekezdésének a) pontjával való összhangot teremti meg
azzal, hogy a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs
vagy élettárs tekintetében állapít meg adatszolgáltatási kötelezettséget a családi pótlékot
folyósító szerv számára.