﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10677. számú
törvényjavaslat
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. szeptember
2009. évi.....törvény
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Az Országgyűlés - elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő
szerepét - az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése, az egyéni vállalkozók
adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való összhang
megteremtése és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében a következő
törvényt alkotja:
1.	§
E törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának,
szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni
cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait
és kötelezettségeit.
I.	FEJEZET
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
Az egyéni vállalkozói tevékenység
2.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés
keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági
kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
(2)	E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni
a)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői
tevékenységre,
b)	a szociális szolgáltató tevékenységre,
c)	a magán-állatorvosi tevékenységre,
d)	az ügyvédi tevékenységre,
e)	az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
f)	a közjegyzői tevékenységre,
g)	az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.
3.	§
(1)	Egyéni vállalkozó lehet:
a)	a magyar állampolgár,
b)	az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és
tagállamai valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos
jogállást élvező személy,
3
c)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy,
aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
d)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása
céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel
rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel
rendelkező befogadott és hontalan.
(2) Nem lehet egyéni vállalkozó:
a)	aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,
b)	akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV.
Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet)
bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az
elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
c)	akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó
szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól
nem mentesül,
d)	aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése
4.	§
(1)	Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésére az e törvényben foglalt eltérésekkel
megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra,
hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus
kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő
számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a
költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
(2)	Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton
ügyfélkapun keresztül, vagy az 5. § (2) bekezdés szerint személyesen kezdeményezhető.
(3)	Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszüntetésének bejelentésével,
valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton,
ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.
5.	§
(1)	Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló
szándékáról a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró, országos illetékességű hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) e törvény
rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.
(2)	A Hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem
rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre.
(3)	A bejelentő az ügyfélkapu létesítéséhez saját elektronikus levélcíme helyett kézbesítési
megbízottja elektronikus levélcímét is megadhatja. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a
bejelentő részére küldött elektronikus küldeményeket a bejelentő (egyéni vállalkozó) részére
továbbítsa.
4
(4)	Kézbesítési megbízott bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, vagy
cselekvőképes természetes személy lehet, ha a bejelentő mellékeli a kézbesítési megbízott
megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű
magánokiratot vagy közokiratot.
6. §
(1)	A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: bejelentési
űrlap) kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét,
születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát,
b)	nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a 3. §-ban meghatározott kizáró okok,
c)	a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági
tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló
1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendel eten alapuló TEÁOR-számokból képzett
szakmakód szerint megjelölve,
d)	a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek)
címét,
e)	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott
további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési
kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.
(2)	A bejelentési űrlapnak tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a bejelentő mely adatai
és milyen célból kerülnek be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba és ezek közül melyek
lesznek bárki számára megismerhető, nyilvános adatok.
(3)	A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
7. §
(1)	Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről - a
bejelentés hiányainak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli
megkezdésének, illetve folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó -
automatikus visszajelzést kap, amely tartalmazza a bejelentő által kitöltött bejelentési űrlapot.
(2)	Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság haladéktalanul,
automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a
megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően
-	beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és
ezt követően az egyéni vállalkozónak a 11. §-ban meghatározott adatait haladéktalanul,
elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.
(3)	A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a
nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a Hatóságot, és
egyidejűleg megküldi (átadja) a 9. §-ban meghatározott igazolást a bejelentő részére.
(4)	Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást
vezető szerv nem mérlegelheti az (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.
(5)	A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a
nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai
Hivatalt.
5
8. §
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az
egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és
illetékmentes.
9. §
A 7. § (3) bekezdése szerinti igazolás tartalmazza:
a)	az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját,
b)	az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,
c)	az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),
d)	az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6 § (1) bekezdésének
c)	pontja szerinti megjelölését,
e)	az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát.
Az egyéni vállalkozói igazolvány
10. §
(1)	Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a
továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a
11.	§ (1) bekezdés c), d) és g) pontjában meghatározott adatait és adószámát, továbbá az
igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.
(2)	Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában
szereplő adatokat igazolja.
(3)	Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység
folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását
is) kérhető.
(4)	Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni
vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó
részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni
kell.
(5)	Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem
feltétele.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása
11.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő
azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni
vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés
ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:
a)	az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
értesítési címét, szükség szerint a kézbesítési megbízott személyazonosító adatait, lakcímét,
értesítési címét és elektronikus levélcímét,
b)	az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,
c)	az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c)
pontjának megfelelően,
d)	a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,
6
e)	szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és
zárónapját,
f)	az egyéni vállalkozó adószámát, ha az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazását
felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése, a
törlés, illetve e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése tényét, továbbá a
határozat jogerőre emelkedésének napját,
g)	az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,
h)	ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának
helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása
megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét,
valamint
i)	a törlés időpontját és okát.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába kizárólag az e
törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból
adatot törölni.
(3)	A Hatóság az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egyéni vállalkozó megfelel-e a 3. § (2)
bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá, hogy nem áll-e
valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a Hatóság - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről
szóló törvényben az adatigényléshez előírt adatok közlésével az arra előírt feltételek szerint -
az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenőrzése
céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó szervtől, a bűnügyi nyilvántartó
szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot továbbít arra a tényre
vonatkozóan, hogy a bűnügyi nyilvántartásokban szerepel-e az egyéni vállalkozóra
vonatkozó, a 3. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.
(5)	A (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Hatóság az egyéni vállalkozó tevékenységi
körének megjelölésével, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott
feltételek szerint, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság
fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó
szervtől, a bűnügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot
továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó a megjelölt tevékenységi körre
vonatkozóan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A nyilvántartást vezető szerv az ellenőrzés során a (4) és (5) bekezdés szerint megismert
tényre vonatkozó adatokat az ellenőrzés befejezéséig - ha az ellenőrzés alapján hivatalból az
egyéni vállalkozó tevékenység megtiltására irányuló eljárást indít, annak jogerős befejezéséig
-	kezelheti.
12.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján,
hivatalból intézkedik az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a
felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül
helyezése, továbbá a határozat jogerőre emelkedése napjának bejegyzéséről.
(2)	A nyilvántartást vezető szerv köteles az egyéni vállalkozók családi és utónevét, valamint a
11.	§ (1) bekezdés b)-h) pontjában meghatározott adatokat, az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén annak időpontját - ha az egyéni cég
alapítása miatt történt, akkor ennek tényét - a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozó családi
és utónevét, valamint nyilvántartási számát a törlés tényének feltüntetésével naprakészen,
bárki számára díjmentesen megtekinthetően az interneten folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
7
13.	§
(1)	A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom
biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása
céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz
évig kezeli.
(2)	Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó
a)	a 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban:
nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát a bíróság a büntetőeljárás
lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás
megállapítása céljából,
b)	a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a rendőrség a
bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából,
c)	a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a nyomozó hatóság és az
ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.
14.	§
(1)	Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az
egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított
tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban:
változásbejelentési űrlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni
vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell
tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó - választása alapján - az állami adóhatóság által vezetett
nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a
változásbejelentési űrlappal együtt előterjesztve a Hatóság útján juttathatja el az állami
adóhatósághoz.
(2)	Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az
igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a
Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány
beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető
szervvel is.
(3)	Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván
külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az
(1)	bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve
a bejelentés benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyező, illetve a bejelentést
fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történő nyilvántartásba
vételről szóló határozatát közli a Hatósággal.
(4)	Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles
tevékenységét megszünteti, az e törvény szerinti változásbejelentési kötelezettségét az
engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely a változásbejelentést
haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.
(5)	Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. §-t megfelelően alkalmazni
kell azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az
adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.
(6)	A tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóság közli a tevékenység gyakorlását
megtiltó végrehajtható határozatát a Hatósággal és a nyilvántartást vezető szervvel. A
nyilvántartást vezető szerv a határozat alapján az adott tevékenységet hivatalból törli a
nyilvántartásból.
8
Az egyéni vállalkozói tevékenység
15.	§
(1)	Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes
vagyonával felel.
(2)	Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen,
fióktelepen végezheti.
(3)	Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az
önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét
csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
16.	§
(1)	Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott
bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.
(2)	Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a
jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem
értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött
tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek
maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa
határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel
rendelkezik.
(3)	Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre
vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
(4)	Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést
(vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben
köteles feltüntetni.
17.	§
Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy
annak egyetértésével örököse, illetve az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenségét vagy
cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó
nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha
egyéni vállalkozói tevékenységét az e törvényben meghatározottak szerint bejelenti.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
18.	§
(1)	Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb
öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az
egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésnek bejelentésére vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles
ezt a Hatóságnál az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma
feltüntetésével bejelenteni. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a
szünetelésről azonnal, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, aki a
szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába hivatalból bejegyzi. A nyilvántartást
vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot és a
Központi Statisztikai Hivatalt.
9
(3)	A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni
vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új
jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó
tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló
fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
(4)	Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra
rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására
vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy
az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek
továbbra is megfelel. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a szünetelés
megszüntetéséről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, az
adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.
(5)	Az értesítés alapján a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés tényét hivatalból törli az
egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
(6)	Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele,
hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja.
Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és
határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése
19.	§
(1)	Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik
a)	ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre
rendszeresített elektronikus űrlapon - a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján,
b)	ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre
emelkedésének a napján, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni
cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
c)	az egyéni vállalkozó halála napján,
d)	az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét
kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
e)	ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat
jogerőre emelkedésének napján.
(2)	A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
b)	ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett
az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,
c)	ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem
folytathatja jogszerűen,
(3)	Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának
végrehajthatóvá válásáról a Hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást
vezető szervet, amely az értesítés alapján az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból hivatalból
törli.
(4)	Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló
tényről
a)	az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné
vagy korlátozottan cselekvőképessé válása illetve halála esetén a Hatóság,
b)	az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság,
c)	egyéni cég alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a
továbbiakban: cégbíróság)
10
elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.
(5)	A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a
jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást
vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul,
elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.
II.	FEJEZET
AZ EGYÉNI CÉG
20.	§
(1)	Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által
alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő
bejegyzéssel jön létre.
(2)	Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így
különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
(3)	Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja
(alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.
(5)	Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni
cég tagját kell érteni.
(6)	Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági
társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit,
valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
Az egyéni cég alapítása
21.	§
(1)	Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak
(alapítónak) alá kell írnia.
(2)	Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is
elkészíthető. Ebben az esetben az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött
szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A szerződésmintával készült alapító
okiratra az (1) bekezdést alkalmazni kell.
(3)	Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát
a tag e törvény, illetve más jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg, e törvény
rendelkezéseitől azonban csak akkor térhet el, ha ezt a törvény megengedi.
(4)	Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés
időtartama alatt.
22.	§
(1)	Az alapító okiratban meg kell határozni:
a)	az egyéni cég cégnevét és székhelyét,
b)	az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói
nyilvántartási száma feltüntetésével,
11
c)	az egyéni cég főtevékenységét és azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben
feltüntetni kíván,
d)	az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke
rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
e)	a tag korlátlan vagy korlátozott felelősségét, korlátozott felelősség esetén annak mértékét (a
pótbefizetés összegét),
f)	az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják,
g)	ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét
(székhelyét),
h)	az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti
besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem
tilt vagy nem korlátoz. Az egyéni cég - az alapító okiratban meghatározott tevékenységen
belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak -
főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent.
(3)	Ha az alapító okirat az egyéni cég időtartamáról nem rendelkezik, az egyéni cég működése
időtartamát határozatlan idejűnek kell tekinteni.
23.	§
(1)	Az egyéni cég jogerős cégbejegyzéséig az alapító okirat érvénytelenségére a Ptk. a
szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős
cégbejegyzés után az alapító okirat megtámadására nincs mód, és a semmisség
megállapításának is csak a Ctv.-ben szabályozott perben, a (2) bekezdésben meghatározott
semmisségi okokból van helye.
(2)	A jogerős cégbejegyzés után az alapító okirat semmisségét csak az alábbi okokból lehet
megállapítani:
a)	az alapító okirat ügyvédi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került
sor,
b)	az alapító okirat nem tartalmazza az egyéni cég cégnevét, tevékenységét (tevékenységeit),
jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni betétjének mértékét és felelősségének megjelölését,
c)	az egyéni cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik,
d)	az alapító nem volt egyéni vállalkozó,
e)	az alapító cselekvőképtelen volt.
(3)	Ha a bíróság a (2) bekezdés alapján az alapító okirat érvénytelenségét megállapítja,
felhívja a tagot - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs
mód, a bíróság az alapító okiratot a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja,
és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
(4)	A jogerős cégbejegyzést követően az alapító okirat érvénytelenségének megállapítása nem
érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek az egyéni cég terhére vagy javára az
érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.
24.	§
(1)	Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon
belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a
cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.
(2)	Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el a Ctv. szabályai
szerint.
12
(3)	Az egyéni cégre, valamint az egyéni cég tagjára vonatkozó, a cégnyilvántartás részét
képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.
(4)	Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett
jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más
adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles
eleget tenni.
(5)	A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett
adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából
származnak.
25.	§
(1)	Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható
létre.
(2)	Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg
működését.
Az egyéni cég vagyona és felelőssége
26.	§
(1)	Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul.
(2)	Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke
pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékéről az alapító a
bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik.
(3)	Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke
csak pénzbeli hozzájárulás lehet.
(4)	A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani.
27. §
(1)	A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint
korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat, erről, valamint korlátolt felelősség
választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában a (3) bekezdésben
meghatározottak szerint köteles nyilatkozni.
(2)	Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni
cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját
vagyonával korlátlanul felel.
(3)	Korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés
összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az
egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges
összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani.
(4)	A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági
társaságban korlátlanul felelős tag.
(5)	A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén az egyéni cég elnevezést
(vagy annak ec. rövidítését), a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén a
korlátolt felelősségű egyéni cég elnevezést (vagy annak kfc. rövidítését) az egyéni cég
nevében fel kell tüntetni.
(6)	Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása
miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt
kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.
13
28. §
A tag a felelősség módját, annak mértékét az egyéni cég működése során az alapító okirat
megfelelő módosításának benyújtásával megváltoztathatja. Ha ennek során az egyéni cég
tagjának addigi korlátlan felelőssége korlátolttá válik, a tag a felelőssége korlátozásáig az
egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlan felelősséggel
tartozik. Ha a korlátolt felelősségű egyéni cég felelőssége korlátlanná válik, a felelősség
megváltozását követően a tag az egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes
vagyonával, korlátlanul felel.
29.	§
Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára - a tagsági jogviszonyra figyelemmel - kifizetést a
gazdasági társaságokról szóló törvény a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó
szabályai szerint lehet teljesíteni.
Az egyéni cég működése
30.	§
(1)	Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre vonatkozó
jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal.
(2)	Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági
jogviszony keretében a tag látja el.
(3)	Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, a céget a tag képviseli harmadik
személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Ebben az esetben az
egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli
(4)	A tag az egyéni cég ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható
gondossággal, az egyéni cég érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(5)	Az egyéni cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a tag
ügyvezetési feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.
(6)	Ha az egyéni cég tagja az alapításkor nem felelt meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó
követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy a működése során nem tartja be a szervezetére és
működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
(7)	Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át.
31.	§
(1)	Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az
önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához
szükséges engedélyhez) köti, az egyéni cég e tevékenységét csak az engedély birtokában
kezdheti meg, illetve végezheti.
(2)	Ha az egyéni vállalkozónak hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárása
van folyamatban és az egyéni cég alapításának elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak
bejelenti, a hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély
feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.
(3)	Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, az egyéni
vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja
az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.
14
(4)	Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég csak akkor folytathat, ha tagja a
jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem
értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött
tevékenységet az egyéni cég akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek a tag nem
felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, az egyéni cég
által határozatlan időre foglalkoztatott személyek az előírt képesítéssel rendelkeznek.
32.	§
(1)	A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse
(örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását
kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az
egyéni cég tagjává válhat, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek
megfelel és ezt a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétől számított harminc napon
belül bejelenti.
(2)	Ha a tagnak több örököse van, az örökösök, legfeljebb három hónapig valamennyien a cég
tagjává válhatnak, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti bejelentésben azt is meghatározzák,
hogy ki látja el azon feladatokat, amelyeket az egyéni cégre alkalmazandó szabály a vezető
tisztségviselő vagy a képviselő számára ír elő.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott három hónapos határidő
a)	ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától,
b)	hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó
végzés jogerőre emelkedésének napjától,
c)	öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától
számítandó.
Az egyéni cég átalakulása és megszűnése
33.	§
(1)	Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.
(2)	Az átalakulás során az egyéni cég köteles a számvitelről szóló törvény átalakulásra
vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni.
34.	§
(1)	Az egyéni cég megszűnik, ha:
a)	az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel
megvalósult,
b)	elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
c)	elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),
d)	a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,
e)	a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,
f)	a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
(2)	Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni
kell.
15
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
35.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
tizenötödik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-34., 37-72., 74-75. §, a 76. § (1)-(15) bekezdése, a 77-85. és a 87-93. § 2010. január
1-jén lép hatályba.
(3)	A 76. § (16) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 40-75. §, a 76. § (1)-(15) bekezdése és a 77-93. § 2010. január 2-án hatályát veszti.
(5)	A 76. § (16) bekezdése 2015 január 2-án hatályát veszti.
(6)	Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
36.	§
(1)	E törvény 1-19. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szól 2006/123/EK (2006. december 12.)
európai parlamenti és tanácsi Irányelv átültetését szolgálja.
(2)	E törvény 87. § (2) és (4) bekezdése a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan
működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében
történő módosításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 1. cikkének való megfelelést szolgálja.
Átmeneti rendelkezések
37.	§
(1)	Az egyéni vállalkozók e törvény hatályba lépését megelőző nyilvántartásának az e törvény
alapján kezelendő adatait a nyilvántartást vezető szerv köteles nyolc napon belül az új
nyilvántartás számára átadni, egyidejűleg az egyéni vállalkozók korábbi nyilvántartásának
adatait köteles törölni.
(2)	Az e törvény hatályba lépése előtt egyéni vállalkozást folytatóktól e törvény hatályba
lépése miatt adatszolgáltatás nem kérhető.
(3)	Az e törvény hatályba lépése előtt kiadott egyéni vállalkozói igazolványok e törvény
hatályba lépése után is visszavonásukig érvényesek, figyelemmel a 14. §-ban meghatározott
rendelkezésekre.
(4)	Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozását 1990. április 1-je előtt kisiparosként vagy
magánkereskedőként alapította és azóta folyamatosan folytatta egyéni vállalkozói
tevékenységét, és e tevékenységét személyesen gyakorolja, a „kisiparos” illetve a
„magánkereskedő”, a mestervizsgával rendelkező egyéni vállalkozó pedig a „mester”
megnevezést használhatja.
38.	§
(1)	A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény
hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk e törvénynek megfelelő
módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését
megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni.
A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A
16
végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az e törvény hatályba lépésekor egyéni cégként
bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társággá nem alakulhatnak át. Az e törvény hatályba
lépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony
fennállását nem érinti.
(2)	A cégjegyzékbe e törvény hatályba lépésekor már bejegyzett egyéni cégekre az (1)
bekezdésben foglaltak teljesüléséig e törvény rendelkezései egyebekben nem alkalmazhatók.
Felhatalmazások
39.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szervet.
(2)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért és a
közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az
egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével, szünetelésével, változás-bejelentésével és
megszüntetésével kapcsolatos űrlapok tartalmát.
(3)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a közigazgatási
informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az egyéni
vállalkozói igazolvány kiállításának, kiadásának, pótlásának, cseréjének, bevonásának,
visszavonásának, érvénytelenségének szabályait.
Módosító rendelkezések
40.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában a „továbbá az
egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe „az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó” szöveg
lép.
41.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pontjában „a vállalkozói igazolványban”
szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” szöveg lép.
42.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XVII. 1. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói
igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért - a módosítások
számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a
vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy
önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott,
megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.”
43.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.)
17
a)	3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés,” szövegrész
helyébe a „a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés,” szövegrész lép,
b)	3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az
alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzői
irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész helyébe a
„részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított
személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál,
szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész lép,
c)	9. §-ának (10) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész
helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,
d)	11. §-ának (7) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel
rendelkező tagja (részvényese)” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) - egyéni cég esetén a tag - ” szövegrész lép,
e)	16. §-ának (2) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel
rendelkező - tulajdonosa” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító
részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,
f)	21/B. §-ában az „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező
tulajdonosa” szövegrész helyébe „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel
rendelkező tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,
g)	33. §-ának (2) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész
helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,
h)	33/A. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész
helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyén cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,
i)	36. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész
helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,
j) 63. §-ának (2) bekezdésében az „egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében”
szövegrész helyébe „egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása
esetében” szövegrész lép,
k) 63/B. §-ának (6) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész
18
helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép.
(2)	A Cstv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó
szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges.
Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem
benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az
üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.”
44.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
58.	§ (5) bekezdés e) pontjában az „azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal
rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozót,
valamint azt a személyt, aki gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.
45.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő
különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló
szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási
szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi
társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni
vállalkozói tevékenység.”
46.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (3) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakmai gyakorlat]
„b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási
szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári
jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi
és egyéni vállalkozói tevékenység”
[során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai
gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.]
47.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói
tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az
19
őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az
egyéni céget törölték a cégjegyzékből.”
(2)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (1)
bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Külön törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulásra jogosult a személyes
gondoskodást nyújtó közfeladatot ellátó]
„f) egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy társas vállalkozás.”
(3)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1)
bekezdésének me) pontjában az „illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni cég” szöveg,
a 121. § (1) bekezdésének a) pontjában az „és társas vállalkozó” helyébe a „vállalkozó,
egyéni cég és társas vállalkozó” szöveg, a 122/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozói
igazolvány” szövegrész helyébe a „vállalkozói nyilvántartás bárki számára nyilvános” szöveg
lép.
48.	§
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a
„valamint egyéni vállalkozások” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, valamint egyéni
vállalkozók” szöveg lép.
49.	§
(1)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő
bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]
„a) egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az
illetékes hatósághoz történő benyújtásával;”
(2)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a
cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai
számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a
cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett
nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.”
50.	§
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX.
törvény 2. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra” szövegrész
helyébe a „gazdasági társaságokra, egyéni cégekre és egyéni vállalkozókra” szöveg, a 43. §
(1)	bekezdésében a „gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a
„gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók” szöveg lép.
20
51.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésében az „egyéni
vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyéni vállalkozó” szöveg lép.
52.	§
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 39. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A szerződés akkor is megszűnik, ha ]
„b) a bérlőnek a helyiségben végzet egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnt.”
(2)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az egyéni vállalkozó bérlő halála esetén a bérleti jogot csak az egyéni vállalkozó
özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozóról szóló törvény
rendelkezései szerint bejelentette.
(2)	Nem egyéni vállalkozói tevékenység esetén csak a 21. § (2) bekezdésében felsorolt
személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra
használják, mint a bérlő.”
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha a bérlő külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni
céget vagy szövetkezetet alapít vagy átalakulással létrehoz, a gazdasági társaság, az egyéni
cég illetőleg a szövetkezet a jogutód.”
53.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésében az „illetőleg egyéni
vállalkozók” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, illetőleg egyéni vállalkozók”, 42. § (3)
bekezdésében az „illetőleg egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, illetőleg
egyéni vállalkozó” szöveg lép.
54.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában az „egyéni
vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított)”
szöveg lép.
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 8. pontjában az „egyéni
vállalkozót” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított)”
szöveg lép.
21
55.	§
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdésében a „gazdasági
társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok, egyéni cégek
és egyéni vállalkozók” szöveg lép.
56.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/C. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos
mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos
a)	nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,
b)	egyéni vállalkozói tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,
c)	jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,
felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban
felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével
eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a
termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő
forintösszeg.”
57.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra
a)	természetes személy esetében
aa)	természetes személyazonosító adatok,
ab)	lakcím;
b)	jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég esetében
ba)	cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai
tevékenységének kódja,
bb)	székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító
törzsszámmal;
c)	egyéni vállalkozó esetében
ca)	neve,
cb)	egyéni vállalkozói igazolvány kiállítója és száma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói
nyilvántartási szám,
cc)	székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító
törzsszámmal;
d)	az a)-c) pont esetében
da)	környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
db)	a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott
adatszolgáltatások szerinti adatok
tarthatók nyilván.”
22
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § (5) és
(6)	bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni
cég” szöveg lép.
58.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdésének f) pontjában az „egyéni
vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „egyéni
vállalkozóról szóló törvényben meghatározott” szöveg lép.
59.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az 1. § (3)
bekezdésében meghatározott esetekben az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről, az
egyéni vállalkozó tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói
tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.”
60.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 8. § (4)
bekezdésében a „gazdasági társaság és egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdasági
társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó” szöveg, 43. § (1) bekezdés a) pontjában a
„gazdasági társaság esetén” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég esetén”
szöveg, II. számú mellékletének III.23. pontjában a „gazdasági társaság és az egyéni
vállalkozás” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó”
szöveg, II. számú mellékletének V.4. pontjában a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a
„gazdasági társaság, az egyéni cég” szöveg, 3. számú mellékletének II..2.1. c) pontjában az
„igazolvány szám” szövegrész helyébe a „nyilvántartási szám” szöveg lép.
61. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145.
§ (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A külön törvényben meghatározott normatív hozzájárulásra jogosult a gyermekjóléti, illetve
a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó]
f)	egyéni vállalkozó, egyéni cég és társas vállalkozás.”
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §
v) pontjában a „társasága,” szövegrész helyébe a „szervezete,” szövegrész, 98. § (1)
bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg lép.
23
62. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (1)
bekezdésének a) pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó,
egyéni cég” szöveg lép.
63.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (4)
bekezdésének c) pontjában a „betéti társaságnak, illetve” szövegrész helyébe a „betéti
társaságnak, egyéni cégnek, illetve” szöveg lép.
64.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a „társas
vállalkozás tagjaként” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként”
szöveg lép.
65.	§
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (3) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket]
„c) az egyéni cég tagjának”
[kell igazolnia.]
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében az
„egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetőleg”
szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az
„egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, illetőleg”, 33. § (1) bekezdésében az „akkor megfelelő,
ha” szövegrész helyébe az „akkor megfelelő, ha az egyéni cég,” szöveg lép.
66.	§
Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló 1999. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés ac)
pontjában az „egyéni vállalkozásokra” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozókra és az
egyéni cégekre” szöveg lép.
67.	§
(1)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék
vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,
illetve az egyéni vállalkozóik nyilvántartását vezető szerv - a hálózat használatával
kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos
kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott
nyilvános adatokhoz.”
24
(2)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § a) pontjában a „gazdasági
társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég,” szöveg, 8. § (4)
bekezdésének a) pontjában a „vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga”
szövegrész helyébe a „vállalkozási tevékenység megszűnik” szöveg, a 10. § (1) bekezdésének
h)	pontjában „a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását” szövegrész helyébe „az
adóhatóságnál az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését” szöveg lép.
68.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az
építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi
képviseletére.”
(2)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdésében a „(közkereseti
társaság, betéti társaság)” szövegrész helyébe a „(közkereseti társaság, betéti társaság) és
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, 2/A. § (2) és (5)
bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő
egyéni cég” szöveg, 2/A. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságra” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint
korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, a 2/A. § (4) bekezdésben a
„jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni
cégnek” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan
mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szöveg, 9. § (7) bekezdésében a „gazdasági
társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és az egyéni cég” szöveg lép.
69.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (2)
bekezdésének d) 1. alpontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész
helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg lép.
70.	§
(1)	A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. b) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[1. devizabelföldi: ]
„b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f)
alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az
önfoglalkoztató);”
25
(2)	A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„8. vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb
állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár,
az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az
erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló
vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói
tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az
ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a
végrehajtói iroda;”
71.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 60/B. § (2)
bekezdésének b) pontjában az „igazolványának” szövegrész helyébe a „tevékenység
bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolásának” szöveg
lép.
72.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed]
„b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan
ba)	a közoktatási intézményekre,
bb)	a felsőoktatási intézményekre,
bc)	a felnőttképzést folytató költségvetési szervekre,
bd)	a központi képzőhelyekre,
be)	a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra,
közalapítványokra,
bf)	az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni
cégekre, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására
létrehozott társulásaira, továbbá
bg)	a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató 3/C. § (1)-(3)
bekezdés szerinti külföldi szolgáltatókra.”
(2)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. § (2) bekezdésének b) pontjában a
„cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a
„cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási” szöveg lép.
73.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 30.
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
30.	devizabelföldi:]
26
„b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár
önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„131. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, a fióktelep és az egyéni vállalkozó.
Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell,”
(3)	A Tpt. 68. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell nyilvános vételi ajánlatot tenni, ha a befolyást szerző a részvényeket vele egy
csoportba tartozó vállalkozástól szerzi meg.”
(4)	A Tpt. 73/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a
céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles
eljárni.”
(5)	A Tpt. 4. számú mellékletének c) 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell
tartalmaznia:
c)	Az önkormányzat bemutatása]
„7. a helyileg bejegyzett vállalkozások száma szakmánkénti megoszlásban,”
74.	§
(1)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 7. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
[(2) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő
közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében
jogosult]
„j) egyéni cég tagjaként.”
(2)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A
szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói
nyilvántartásban - bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően - fel kell tüntetni
az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag
szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.
(5)	A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem
működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett
egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót
27
nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet,
fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”
(3)	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 25. § (3) bekezdésében az „illetve a társas vállalkozás” szövegrész helyébe „az egyéni
cég, illetve a társas vállalkozás” szöveg lép.
75.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidej űleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
[(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a belföldi székhelyű]
„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
f)	egyéni cég [az a)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].”
(2)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell
tartalmaznia:]
„ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, önkormányzat vagy
önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,”
(3)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás
nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket
kell tartalmaznia:]
„ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,”
76.	§
(1)	Az Art. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a
következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének
szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének
időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-
számlafenntartási kötelezettséget is.
(9)	Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző
tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha
törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik -
adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés
megszűnését követően sem kérheti, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés
visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni
28
vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell
érteni.”
(2)	Az Art. 16. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
,,d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók
esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament
és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének
létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint,
az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját,
továbbá a statisztikai számjelet;”
(3)	Az Art. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adózó]
„a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap)
benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami
adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;”
(4)	Az Art. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró
hatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal
azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói
tevékenység bejelentése iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. §
(3)	bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint a 17. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti adózó esetén az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami
adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni
kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék száma, illetve a 22. § (1)
bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal,
illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az
adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az
adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának
megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével és elektronikus úton
is értesíti a cégbíróságot, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben
eljáró hatóságot.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1)
bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16.
§ (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:
a)	iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
b)	a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az
adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő esetén az adóazonosító jel megállapításához
szükséges adatokat;
c)	jogelődjének adóazonosító számát;
d)	a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés,
a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az
adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e
törvényben meghatározott adatokat;
29
e)	a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;
f)	a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;
g)	székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a
székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő
időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed. ”
(5)	Az Art. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve az egyéni
vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz teljesített bejelentéssel
tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon
adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve az
egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv külön jogszabály alapján az állami
adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó a főtevékenység
változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a
1893/2006/EK rendelet szerint.”
(6)	Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó a 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választása
szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése
szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben
eljáró hatóság útján jelentheti be az állami adóhatósághoz.”
(7)	Az Art. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók
közül azt,
a)	akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti
kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság
végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének
elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás
folyamatban van,
b)	akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével
elrendelte, illetőleg akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,
c)	aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység
folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,
d)	amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,
e)	amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.”
(8)	Az Art. 24/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a
határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A
fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított
8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a
fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv
a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az
adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi
a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés
tényének és kezdőidőpontjának cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába
30
való bejegyzése, érdekében, továbbá a felfüggesztésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető
egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján került
sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást,
illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.”
(9)	Az Art. 24/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró
hatóság illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló
megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az
állami adóhatóság a (4) bekezdés alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az
egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a
törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. §
(1)	bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére
a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja
meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy
folytatta.”
(10)	Az Art. 33. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a
magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles
benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha]
„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő
magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága
megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a
közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási
kötelezettséget kiváltó esemény).”
(11)	Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói
tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles
tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a
bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás
esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a
kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot
kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében
végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó
költségére elszállíttatja és megőrzi.”
(12)	Az Art. 178. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában]
„9. egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni cég, szakcsoport,
polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi
személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés,”
31
(13)	Az Art. 178. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában]
„29. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni
vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni
vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a
tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb
szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,”
(14)	Az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontjában „az a) és b) pontokban említett igazolványhoz,
eljárás megindításához nem kötött” szövegrész helyébe a „nem tartozik az a) és b) pont
hatálya alá” szöveg, 23. § (1) bekezdésében „a körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe
„az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság” szöveg, 23. § (5)
bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (3) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt”
szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (4)
bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók
nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (9) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt”
szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, az 52. § (7)
bekezdés g) pontjában az „illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a
közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról” szövegrész helyébe „az egyéni
vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői
szolgálat szünetelésének időtartamáról” szöveg, a 98. § (3) bekezdésében a „vállalkozói
igazolványhoz kötött” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozói” szöveg lép.
(15)	Hatályát veszti a 24. § (2) bekezdésében „az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell
tüntetni,” 3. számú mellékletének M.) pontjában „a tevékenység gyakorlásához szükséges
egyéni vállalkozói igazolványát, ” szövegrész.
(16)	Hatályát veszti az Art. 90. § (7) bekezdésének b) pontja.
77.	§
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.
78.	§
(1)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 67. § (1)
bekezdésének f) pontjában az „igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a
„tevékenységét az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.”
szöveg lép.
(2)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6)
bekezdésének q) pontja hatályát veszti.
32
79.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény 35. § (2) bekezdésében a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkező
személy” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg, 116/B. § (1) bekezdésében a „jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.
80.	§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (2) bekezdésében és 241. § b)
pontjában a „kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget” szövegrész helyébe a „kivéve
az egyéni vállalkozót” szöveg lép.
81. §
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A gazdasági társaság vagy az egyéni cég vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi
bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság vagy az egyéni cég képviselője a gazdasági
társaság vagy egyéni cég részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a
közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően - köteles beszerezni és
bemutatni.”
82. §
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2)
bekezdésének 7. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság
és egyéni cég” szöveg lép.
83.	§
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. §
6.	a) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, az egyéni
cég,” szöveg lép.
84.	§
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1)
bekezdésének a) pontjában a „gazdasági társaságnál” szövegrész helyébe a „gazdasági
társaságnál és egyéni cégnél” szöveg, a 11. § (4) bekezdésének a) pontjában az „egyházi jogi
személy vagy gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személy, gazdasági
társaság vagy egyéni cég” szöveg, 11. § (4) bekezdésének b) pontjában „a vállalkozói
engedély másolatát” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről az
egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolás” szöveg lép.
33
85.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontjában és 3. § (1) bekezdésében a
„gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg, 6. § (1)
bekezdésének a) pontjában „a vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe „az egyéni
vállalkozói nyilvántartási számát” szöveg lép.
86.	§
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 231. § (2)
bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az igazgatóság
felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;”
(2)	A Gt. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„289. § (1) A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Az alapító kivételével a
részvényjegyző a jegyzéssel csak pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vállalhat
kötelezettséget. A részvényjegyző - kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást
szolgáltat - köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt
módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni.
(2)	Ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a 209. § (2) bekezdése szerint
könyvvizsgálói jelentés nélkül kerül sor, az igazgatóság a nem pénzbeli hozzájárulás
tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül nyilatkozatot tesz közzé a
Cégközlönyben, amely nyilatkozat tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását, értékét,
értékelésének forrását, illetve adott esetben az értékelés módszerét. A nyilatkozat továbbá
kitér arra, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények
számának és névértékének - vagy kibocsátási értékének -, illetve adott esetben a
hozzájárulásokon jelentkező árfolyamkülönbözetnek, valamint arra, hogy az eredeti értékelés
vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.”
(3)	A Gt. 308. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a 24. § (2) bekezdésétől eltérően
korlátozhatja az egyidejűleg visszahívható vezető tisztségviselők számát.”
(4)	A Gt. 313. § (4) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A részvények jegyzésére vonatkozó elsőbbségi jog az alapszabályban érvényesen nem
zárható ki, illetve nem korlátozható. A közgyűlés azonban - az igazgatóság írásbeli
előterjesztése alapján - a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja.
Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi
jog korlátozására, illetve kizárására irányuló indítvány indokait.
(5)	A közgyűlés az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában
felhatalmazhatja a tőkeemelésre vonatkozó felhatalmazás időtartamára a jegyzési elsőbbségi
jog gyakorlásának korlátozására, illetve kizárására. Az igazgatóság a (4)-(5) bekezdés szerinti
34
közgyűlési határozatok cégbíróságnak történő megküldésével egyidejűleg gondoskodik a
határozatok tartalmának Cégközlönyben történő közzétételéről.
(6)	Amennyiben az alaptőke felemelésre az igazgatóságot erre felhatalmazó közgyűlési
határozat alapján és nem pénzbeli hozzájárulás ellenében úgy kerül sor, hogy a nem pénzbeli
hozzájárulás szolgáltatása vonatkozásában a 209. § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálói
jelentés nem készül, a 289. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot - kiegészítve az emelésre
vonatkozó határozat napját illető információval - azt megelőzően kell az igazgatóságnak a
Cégközlönyben közzétenni, mielőtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották. A
289. § (2) bekezdése szerint a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától
számított egy hónapon belül közzéteendő nyilatkozat annak kijelentésére korlátozódik, hogy a
nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátása előtt tett nyilatkozat közzététele óta nem
merültek fel új körülmények.”
87.	§
(1)	A Ctv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyéni cég esetén
a)	a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét,
b)	az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét;”
(2)	A Ctv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég vagy zártkörűen
működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében
foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez
csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződésminta
kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is,
ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a 45-47. §-ok
szerint jár el.”
(3)	A Ctv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a
cég székhelyének, a tulajdonosok személyének változásáról), valamint az eljárás
megszüntetéséről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetve a cég törléséről értesíti a
területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi
Statisztikai Hivatalt, egyéni cég bejegyzése esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartását
vezető szervet. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről,
az eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az
egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási
szerv, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást
a céginformációs szolgálat elektronikus úton teljesíti.”
(4)	A Ctv. 1. számú melléklete II. 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes
cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]
„9. egyéni cég esetén
35
a)	hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, illetve ügyvéd által
ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli
hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,
b)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, a tagnak a
nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó nyilatkozatával együtt;”
(5)	A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontja a következő új 15. ponttal egészül ki:
[II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által
megvizsgálásra kerülő okiratok:]
„15. az egyéni cég esetén
a)	hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett
vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a
társaság rendelkezésére bocsátásáról,
b)	ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;”
(6)	A Ctv. az e törvény melléklete szerinti új, 10. számú melléklettel egészül ki.
88.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. § (1) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói
engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.
89.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 106. § (4) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők”
szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.
90.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (3)
bekezdésének x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések
végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése
céljából adatokat kell átadni:]
„x) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.”
91. §
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (3) bekezdés ba) pontjában a „igazolvány kiadása
megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni
vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „tevékenységről szóló
bejelentését az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint” szöveg lép.
36
92.	§
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról,
valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX.
törvény 9. § (1) bekezdésének d) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők”
szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.
93.	§
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI.
törvény 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról szóló törvényben ekként meghatározott
természetes személy;”
37
1. számú melléklet az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi ... törvényhez
[10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez]
AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA
Alapító okirat
Alulírott alapító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény
rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező
szerződésminta1 alkalmazásával a következők szerint állapítja meg az alábbi egyéni
cég2
a)	alapító okiratát
b)	változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát:
1.	Az egyéni cég cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
1.1.	Az egyéni cég neve:...................................
Az egyéni cég rövidített cégneve:3..................
1.2.	Az egyéni cég idegen nyelvű cégneve:5............
Az egyéni cég idegen nyelvű rövidített cégneve:5
1.3.	Az egyéni cég székhelye:.............................
Az egyéni cég székhelye6
a)	egyben a központi ügyintézés helye is.
b)7	nem azonos a központi ügyintézés helyével:..
1.4.	Az egyéni cég telephelye(i):8........................
1.5.	Az egyéni cég fióktelepe(i):9.........................
1.6.	10Az egyéni cég e-mail elérhetősége:...............
1	Az alapító okirat szövege csak ott és annyiban bővíthető és változtatható, amennyiben a minta azt kifejezetten
megengedi. Szükség szerint kitöltendő szövegrészek abban az esetben is a szerződésminta részét képezik,
amennyiben ezen részek kitöltésére az adott társaság esetében nem volt szükség.
2	Aláhúzással jelölendő.
3	Szükség esetén kitöltendő.
4	Aláhúzással jelölendő.
5	Szükség esetén kitöltendő.
6	Aláhúzással jelölendő.
7	Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a székhellyel, a központi ügyintézés helyének
megjelölése kötelező.
8	Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
9	Szükség esetén kitöltendő, bővíthető.
10	Kitöltése kötelező.
Egyéni Cég
.....ec./kfc4
38
2. Az egyéni cég tagja
Név:11..........................................
Anyja neve:...................................
Lakcím:.......................................
Egyéni vállalkozói nyilvántartási száma:
12
3. Az egyéni cég tevékenységi köre(i)
3.1.Főtevékenység	:.......................................................................................................................
3.2.	Egyéb tevékenységi kör(ök):13..............................................................................................
4.	Az egyéni cég működésének időtartama
Az egyéni cég időtartama14: a) határozatlan
b)	határozott,..........................................................-ig.
5.	Az egyéni cég jegyzett tőkéje
5.1	A társaság jegyzett tőkéje...........................................................................Ft
azaz.............................................................................................forint amely
a)	...........................................Ft azaz....................................készpénzből áll,
amely a jegyzett tőke........................................................................%-a
b)1	5.....................Ft.,azaz.................................forint nem pénzbeli hozzájárulásból
áll.
5.2	Az alapító felelősségének módja:
a)	korlátlan
b)	korlátozott, a pótbefizetés összege:........................
5.3	Osztalékelőleg fizetésére16
a)	sor kerülhet
b)	nem kerülhet sor.
6.1.	A társaság ügyvezetője:
Név: .....................................
6.	Ügyvezető
11	Kitöltése kötelező.
12	A statisztikai nómenklatúrát a tevékenységi kör(ök) vonatkozásában nem kell feltüntetni.
13	Szükség esetén kitölthető, bővíthető.
14	Aláhúzással jelölendő.
15	Szükség esetén kitöltendő.
16	Aláhúzással jelölendő.
39
Anyja neve: .........................................................................................................................
Lakcím:...............................................................................................................................
A megbízatás17
a)	határozott időre18
b)	határozatlan időre
szól.
A megbízatás kezdő időpontja:.....................................................................................
A megbízatás lejárta19:..................................................................................................
6.220. Az ügyvezető(k) fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles(ek).
7.	Cégvezető
7.1.	A társaságnál cégvezető kinevezésére21
a)	sor kerülhet.
b)	nem kerülhet sor.
7.222. Cégvezetőnek kinevezett munkavállaló(k):
Név:.................................................................................................................................
Anyja neve: .....................................................................................................................
Lakcím:...........................................................................................................................
Kinevezés kezdő időpontja: ............................................................................................
23
8. Könyvvizsgáló
8.1.	A társaság könyvvizsgálója:
Név: .....................................................................................................................................
Anyja neve: ............................................................................................................................
Lakcím:..................................................................................................................................
Kamarai nyilvántartási száma: ..............................................................................................
Cégnév: ...............................................................................................................................
Cégjegyzékszám: ...................................................................................................................
Székhely: ...............................................................................................................................
8.2.	A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős természetes személy neve:
Kamarai nyilvántartási száma:
Anyja neve: .............................
Lakcím:....................................
Helyettes könyvvizsgáló neve:
Anyja neve: .............................
Lakcím:....................................
A megbízatás kezdő időpontja:
A megbízatás lejárta:...............
17	Aláhúzással jelölendő
18	Legfeljebb 5 évre (Gt. 24. §)
19	Az a) pont választása esetén kitöltendő
20	Gt. 131. § (3) bekezdés
21	Aláhúzással jelölendő
22	Kizárólag a 7.1.a) alpont aláhúzása esetén tölthető ki
23	Szükség esetén kitöltendő
40
9. Cégjegyzés
9.1.	Az önálló cégjegyzésre jogosultak:
Név: ....................................................................................................................................
Név: ....................................................................................................................................
9.2.	Az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők24:
a)	Név:................................................................................................................................
és
Név: ....................................................................................................................................
együttesen jogosultak cégjegyzésre.
b)25	Név:................................................................................................................................
és
Név: .....................................................................................................................................
együttesen jogosultak cégjegyzésre.
10. Az egyéni cég megszűnése
Az egyéni cég jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó
vagyon az alapítót illeti meg.
11.	Egyéb rendelkezések
A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló törvény, az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyokra a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Kelt:.................
Az alapító aláírása:
Név:
Ellenjegyezte/közokiratba foglalta:26
24	Szükség szerint kitöltendő
25	Szükség szerint bővíthető
26	Ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői által történő közokiratba foglalás
41
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok egyszerűsítése, a belső
piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseivel
összhangban álló szabályozás kialakítása, valamint az egyéni cég ma szinte teljes egészében
hiányzó szabályainak megteremtése, ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozó és az egyéni
cég viszonyának tisztázása, az egységes terminológia átvezetése a kapcsolódó
jogszabályokban. Az új szabályok tervezett hatályba lépése 2010. január 1-je.
1.	AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOK
Az Irányelv és az egyéni vállalkozókra vonatkozó új szabályozás kapcsolata
Az Irányelv alapvető célja, hogy megteremtse azt a jogi keretet, amely révén bármely uniós
tagállamban letelepedett szolgáltatók az Unió teljes területén szabadon folytathatják
szolgáltató tevékenységüket, akár úgy, hogy bármely más tagállamban telepednek le, akár
úgy, hogy határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak, ennek során pedig a minimumra csökkenti
az adminisztratív terheket, leginkább az engedélyezési rendszerek szűk keretek köré
szorításával. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó új szabályok és az Irányelv viszonyának
legfontosabb elemei az alábbiak:
1.	Az Irányelv, és így az azt átültető, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény az egyes tevékenységek szempontjából
szabályoz, míg a jelen törvényjavaslat a tevékenységet végző egyéni vállalkozóra, vagyis a
tevékenység folytatásának jogi formájára állapít meg szabályokat. Ezen szabályok közül a
legfontosabb, hogy az Irányelv rendelkezései következtében a hatályos szabályok alapján
az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó engedélyezési rendszer nem tartható fenn,
ezért az egyéni vállalkozók a jövőben már csak bejelentik az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatásának szándékát.
2.	Az Irányelv csak a szolgáltatásokra (pontosabban azok egy részére) vonatkozik, míg az
egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályozás a termelőtevékenységet folytatni kívánókra is.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó új szabályozás a tevékenységeknek csak viszonylag
szűk körére nem vonatkozik, ezért olyan tevékenységekre is alkalmazandó lesz, amelyre
az Irányelv rendelkezéseit egyébként nem kellene alkalmazni.
3.	Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás nem érinti a határon átnyúló
szolgáltatásokat, csak a hazánkban letelepedett vállalkozók tevékenységét szabályozza.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V.
törvény (Evtv.) szabályai alapján
Jelenleg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárás az Irányelv
alapján engedélyezési rendszernek minősül. Ennek során az egyéni vállalkozói tevékenységet
folytatni kívánó a székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőtől az okmányirodában
kérelmezheti az egyéni vállalkozás alapítását, illetve az annak feltételéül szolgáló egyéni
vállalkozói igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) kiváltását. A kérelemhez mellékelni kell
a kizáró okok hiányáról szóló eredeti igazolásokat (így az erkölcsi bizonyítványt, az adó,-
vám- vagy társadalombiztosítási tartozás hiányáról szóló igazolást, stb.), adott esetben
42
ideértve a képesítés meglétét igazoló okiratot vagy az engedélyt is. Ebből következően az
okmányirodák a jelenleg érdemben vizsgálják például azt is, hogy a kérelmező rendelkezik-e
a tevékenységhez szükséges képesítéssel, ami a gyakorlatban komoly nehézségeket okoz és
nem egyszer az igazolvány kiadásának megtagadásához vezet. A kérelem elintézésére jelenleg
az általános ügyintézési határidő (30 nap, amely egyszer meghosszabbítható) vonatkozik.
Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység a ma hatályos szabályok szerint csak igazolvány
birtokában folytatható, az igazolvány kiváltásának illetéke (jelenleg 10 000 Ft)
megkerülhetetlen költséget jelent. Az igazolvány kizárólag az okmányirodában és csak
személyesen vehető át, képviseletnek nincs helye.
A hatályos szabályozás nem választja szét következetesen a tevékenységre való jogosultságot
az igazolványra való jogosultságtól így az igazolvány kiállításának akadályai valójában a
tevékenység végzésének további akadályait jelentik. Így fordulhat elő az is, hogy amikor az
egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet az igazolvány
érvénytelenségének eseteit említi, valójában a tevékenység folytatásának további kizáró okait
adja meg.
A jelenlegi szabályok szerint a változás-bejelentés is kizárólag személyesen kérhető és
amennyiben ez az igazolvány cseréjét is eredményezi, csak illeték megfizetése mellett (3 000
Ft) történhet.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése a törvényjavaslat által javasolt új szabályok
szerint
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését a tervezett szabályok szerint továbbra is a
körzetközponti jegyzőnél kell majd bejelenteni Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető
szerv a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiaknak:
KEKKH) maradna (a törvényjavaslat a körzetközponti jegyzőt és a KEKKH-t sem nevesíti,
azok kijelölésére kormányrendeletben kerül majd sor). A bejelentést követően a
körzetközponti jegyző automatikusan, haladéktalanul, elektronikus úton beszerzi az egyéni
vállalkozó adószámát és statisztikai számjelét, ezt követően a nyilvántartásban kezelendő
adatokat haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja a KEKKH felé. Az új szabályok alapján
ugyanis, a felelősségi viszonyok egyértelművé tétele érdekében a nyilvántartásba adatokat
rögzíteni, módosítani és törölni a körzetközponti jegyző nem, csak a KEKKH lesz jogosult.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, az
ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők. Azon bejelentők számára, akik ügyfélkapuval még
nem rendelkeznek, a körzetközponti jegyző létrehozza azt. Ennek során lehetőség van arra,
hogy a szükséges feltételekkel, ismeretekkel nem rendelkező egyéni vállalkozó az
ügyfélkapuhoz szükséges elektronikus levélcíme helyett kézbesítési megbízottja elektronikus
levélcímét adja meg.
A körzetközponti jegyző a hozzá elektronikus úton eljutatott bejelentési űrlap alapján a
szükséges teendőket azonnal, mérlegelés nélkül végzi el. Amennyiben az űrlap kitöltése
hiánytalan volt, további feltételek a bejelentővel szemben a bejelentés során nem
támaszthatók.
Az egyéni vállalkozó tevékenységét azután kezdheti meg, ha részére a bejelentésről szóló, a
működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást megküldték, illetve átadták. Az
43
új szabályozás alapján - az elektronikus ügyintézés és a hatóságok közötti elektronikus
kommunikáció révén - erre azonnal, percek alatt kerül sor.
Az egyéni vállalkozói tevékenység a továbbiakban nem köthető egyéni vállalkozói
igazolványhoz, annak kiváltása csak lehetőség lesz. Ha az egyéni vállalkozó úgy ítéli meg,
hogy működését az igazolvány segítheti, illeték megfizetése mellett az okmányirodától kérheti
annak kiadását az ügyfélkapun keresztül, illetve személyesen az okmányirodánál. Az egyéni
vállalkozói igazolvány az abban szereplő adatokat (az egyéni vállalkozó neve, tevékenység
körei, adó- statisztikai és nyilvántartási száma) közhitelesen tanúsító okirat.
Az egyéni vállalkozók tehát a mai szabályozáshoz képest lényegesen egyszerűbben,
gyakorlatilag egy regisztrációt követően megkezdhetik tevékenységüket, a jogszabályoknak
megfelelő tevékenykedés utólag ellenőrizhető. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az
egyes, engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött konkrét tevékenység szabadon folytatható
lenne, hanem azt jelenti, hogy az adott tevékenység „keretét” megadó egyéni vállalkozói
tevékenység megkezdése és folytatása lényegesen leegyszerűsödik. Azon tevékenységekre,
amelyek a továbbiakban (is) bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttek a rájuk vonatkozó
ágazati szabályok is alkalmazandók (általánosságban elmondható, hogy az Irányelvet átültető
kerettörvény ezen szabályokon is egyszerűsít).
A tervezett szabályok az egyéni vállalkozók (adminisztratív) terheit az alábbiak szerint
csökkentik:
1.	A bejelentési eljárásért (ideértve a változás-bejelentést és a megszüntetést is) illetéket,
vagy díjat nem kell fizetni.
2.	Tekintettel arra, hogy az Irányelv értelmében eredeti igazolások, vagy hiteles másolatok a
bejelentkezéshez nem kérhetők, és tekintettel arra, hogy az ügyintézés elektronikussá
válik, a bejelentő a kizáró okok hiányáról bejelentésében nyilatkozik, igazolások,
nyilatkozatok csatolása nem kérhető.
3.	A továbbiakban az adó-, vám és társadalombiztosítási járuléktartozás nem lesz akadálya
az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, e tartozások behajtásáról más módon,
más eszközökkel szükséges fellépni.
4.	A bejelentő az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével együttesen az
adóhatósághoz történő bejelentkezését is elvégezheti, az adózás rendjéről szóló
törvényben meghatározott nyilatkozatok megtételével, adatok megadásával.
5.	Ha a már egyéni vállalkozóként tevékenykedő olyan tevékenységet akar folytatni, amely
engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött, az e tevékenységet engedélyező, felügyelő
hatóság köteles erről a körzetközponti jegyzőt értesíteni, nem az egyéni vállalkozónak kell
a változás bejelentéséről gondoskodnia.
6.	Az igazolvány kiállítása nem lesz kötelező, így az annak naprakészen tartásával
(változások, rongálódás stb. miatti igazolványcsere) kapcsolatos kötelezettségek az egyéni
vállalkozót csak saját választása alapján terhelik. Igazolvány kiváltása esetén azt az
okmányirodában személyesen jelenlévő ügyfélnek azonnal ki kell állítani, az elektronikus
úton kérelmezett igazolványt a kérelmező részére 5 munkanapon belül postázni kell.
7.	A törvényjavaslat - az érdekképviseleti szervek egybehangzó kérésének megfelelően -
megteremtené a szünetelés intézményét annak érdekében, hogy a nem folyamatosan, nem
egész évben tevékenykedők egyéni vállalkozókat járulékfizetési kötelezettség ne terhelje
arra az időszakra, amikor tevékenységüket nem végzik, anélkül, hogy tevékenységüket
meg kellene szüntetni. Mivel a szünetelés legalább egy hónaptól legfeljebb öt évig tarthat,
44
lehetőség van a tevékenység egyéb okokból történő, hosszabb megszakítására is, például
külföldi tanulmányok folytatása, beteg családtag ápolása és hasonló okok alapján.
Az új törvény hatályba lépésekor már egyéni vállalkozóként tevékenykedők helyzete
A jelenleg már egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók számára az új
törvény hatályba lépésével semmilyen új feladat, kötelezettség nem jelentkezik, hiszen ők már
rendelkeznek a szükséges azonosító számokkal, továbbá adataikat, tevékenységüket és a
tevékenység folytatásához szükséges nyilatkozataikat a KEKKH és az adóhatóság jelenleg is
kezeli. Erre tekintettel az új törvény hatályba lépése miatt tőlük adatszolgáltatás, vagy
bármely más közreműködés nem kérhető. A jelenlegi egyéni vállalkozói igazolványok a
továbbiakban is használhatóak és a bennük szereplő adatok változásáig alkalmasak lesznek a
bennük szereplő adatok közhiteles igazolására.
2.	AZ EGYÉNI CÉGRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOK
Az egyéni cégre jelenleg létező szabályok olyan szűk körűek, hogy annak következtében a
gyakorlat valójában az egyéni cégeket nem is tekinti jogalanynak, csak regisztrált egyéni
vállalkozónak.
A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának az egyéni cég jogalanyisága tárgyában kiadott
ajánlása szerint „Az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő
jogalanyisággal nem rendelkezik. Az egyéni cég a cégbejegyzéstől függetlenül azonos az
egyéni vállalkozást folytató természetes személlyel, jogképessége is csak az egyéni vállalkozó
természetes személynek van. Az egyéni vállalkozó cégjegyzékbe történő felvétele regisztratív
aktus, ami a jogalanyiságok, jogképességet nem érinti.”
Ebből következően számuk is igen alacsony, még a kétezret sem éri el. A törvényjavaslat
célja tehát az egyéni cég szabályainak kidolgozása, hogy a jövőben önálló, az egyéni
vállalkozótól elkülönült jogalany legyen.
Az egyéni cég tervezett legfontosabb szabályai az alábbiak:
-	Az egyéni cég jogi személyiség nélküli cég lesz, így kiterjedne rá a cégeket szabályozó
„alaptörvények”, mint a cégtörvény, a csődtörvény, a számviteli törvény hatálya. Az
egyéni cégről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló
2006. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
-	Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes
személy alapíthat és annak - szűk körű kivételtől eltekintve - csak egy egyéni vállalkozó
tagja lehet, nincs akadálya azonban annak, hogy a tag ügyvezetőt, cégvezetőt bízzon meg.
-	Egy természetes személy csak egy egyéni céget alapíthat.
-	Az egyéni vállalkozó választhatna, hogy egyéni cége korlátozott, vagy korlátlan
felelősséggel működik-e, előbbi esetben pedig maga határozhatná meg azt az összeget,
amely erejéig felel, úgy, hogy nem szükséges ezt az összeget induláskor a cég
rendelkezésére bocsátani, hanem megteheti később, szükség esetén.
-	Egyéni cég alapítása esetén az alapítót törölni kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból,
így az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő természetes személy ezt követően már
csak egyéni cég keretében végezheti tevékenységét. Ebből következően az egyéni cég
vagyona az alapító (tag) magánvagyonából a cég rendelkezésére bocsátott vagyon, az
45
egyéni cég adózott eredménye is a természetes személy tagnál jelentkezik, vagyis az
osztalék is az alapító természetes személyt illeti meg.
-	Hitelezővédelmi okokból egyéni cég alapítása során az egyéni vállalkozó a
nyilvántartásból való törléséig keletkezett tartozásaiért az egyéni vállalkozói
tevékenységet végzett magánszemély és az általa alapított egyéni cég egyetemlegesen
felel.
-	Az egyéni cég gazdasági társasággá alakulhat át, az egyéni vállalkozóvá való
„visszaalakulás” fogalmilag kizárt.
A törvényjavaslat célja az is, hogy az egyéni cég jelenlegi sajátos helyzete miatt kialakult
terminológiai ellentmondásokat feloldja, így például, ahol lehet, a félrevezető „egyéni
vállalkozás” kifejezést egyéni vállalkozó kifejezéssé javítsa, ahol pedig a jelenlegi törvények
az jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó számára határoznak
meg szabályokat, azok hatályát szükséges az egyéni cégre is kiterjeszteni, hiszen az nem
gazdasági társaság és többé már nem egyenlő a (cégjegyzékbe regisztrált) egyéni
vállalkozóval.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat egyaránt tartalmazza az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló
szabályokat, tekintettel arra, hogy egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozóként már
bejelentkezett személy alapíthat, így a két jogintézmény közötti szoros összefüggés indokolttá
tette a közös törvényben történő szabályozást.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat részben a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetését szolgálja, azonban
kizárólag a hazánkban letelepedett vállalkozókra vonatkozik, a határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenységeket nem szabályozza, az egyéni vállalkozói tevékenység
fogalmi eleme, a Magyarországon való letelepedés. A letelepedés fogalma tekintetében az
Irányelvet átültető kerettörvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény az irányadó, eszerint a letelepedés:
gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása erre a célra
szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített
felszerelés vagy berendezés útján.
Az új törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az egyéni vállalkozó természetes személy,
azaz az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön
létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes
személyt illetik és terhelik.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás hatálya alól olyan tevékenységek jelentenek
kivételt, amelyek egyébként mindenben megfelelnének az (1) bekezdésben írtaknak, de a
rájuk vonatkozó, már meglévő speciális szabályozás miatt nem volt indokolt ebbe a körbe
vonni ezeket. A (2) bekezdés lényegében átveszi, de egyértelművé teszi az egyéni
vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evtv.) hasonló szabályát, azzal a jelentős
különbséggel, hogy az új törvény alapján az őstermelők nem tartoznak majd az egyéni
vállalkozóról szóló törvény hatálya alá. A hatályos szabályok alapján nehezen eldönthető,
hogy az őstermelő egyéni vállalkozónak minősült-e, vagy sem, hiszen az őstermelők fogalmát
megadó, a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) úgy
rendelkezik, hogy az őstermelő nem egyéni vállalkozó, ugyanakkor az Szja tv. egyéni
vállalkozónak csak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozókat nevezi,
amely viszont szűkebb kört jelent az Evtv. személyi hatályánál.
Mivel azonban az őstermelő a hatályos szabályok szerint valójában egy adójogi kategória,
szabályozása ezért itt nem indokolt. A jelenleg hatályos szabályok alapján az őstermelők az
egyéni vállalkozókétól eltérő őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, az erre vonatkozó
eljárási szabályokat külön kormányrendelet tartalmazza, nem indokolt tehát az egyéni
vállalkozóról szóló szabályokat is kiterjeszteni rájuk, így például az egyéni vállalkozói
nyilvántartásba vétellel, az ezzel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettséggel, stb. növeli
adminisztratív terheiket.
47
A 3. §-hoz
Az egyéni vállalkozóként letelepedő személyek körét az Evtv. hatályba lépése óta eltelt
hosszú idő alatt módosult kapcsolódó jogszabályok miatt szükséges újrafogalmazni, a cél
azonban az, hogy minél szélesebb körben nyíljon lehetőség az egyéni vállalkozói tevékenység
folytatására magyarországi letelepedés keretében.
A kizáró okok köre egy lényeges elemmel szűkült: az új szabályok szerint nem jelent kizáró
okot a lejárt adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozás, tekintettel arra, hogy
ezeket az erre vonatkozó szabályrendszer alapján, a már meglévő szabályok következetes
alkalmazásával kell szankcionálni, az egyéni vállalkozói tevékenységtől való eltiltás nem
adekvát eszköze a köztartozás behajtásának.
Egyéni céget csak egyéni vállalkozó alapíthat, ezt követően azonban egyéni vállalkozói
tevékenységét meg kell szüntetni annak érdekében, hogy egyértelműek legyenek a vagyoni és
felelősségi viszonyok. Ebből következően nem lehet egyéni vállalkozó aki már egyéni céget
alapított, annak fennállásáig.
A 4. §-hoz
Az új szabályozás legfontosabb - az Irányelvből következő - eleme, hogy az egyéni
vállalkozói tevékenység végzése a továbbiakban már nem engedélyezési rendszerhez kötött,
az eddigi, engedélyezésen alapuló szabályozást a bejelentés váltja fel. Az egyéni vállalkozói
tevékenységgel kapcsolatos, jelenleg fennálló engedélyezési rendszer az Irányelv értelében
nem indokolt így nem tartható fenn.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásokra a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) rendelkezései alapján annak szabályai vonatkoznak. Mivel azonban a
Ket. a bejelentés itt szabályozott intézményét nem ismeri, szükséges a Ket. egyes szabályai
alkalmazását kifejezetten előírni.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárásokat az egyéni vállalkozók kizárólag
elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetik és intézhetik.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat jogtechnikai okokból nem nevesíti a bejelentéskor (változás-bejelentéskor,
törléskor, stb.) eljáró hatóságot, és a nyilvántartást vezető szervet sem. Az eljáró hatóság a
körzetközponti jegyző, a nyilvántartást vezető hatóság pedig a Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala lesz - hasonlóan a hatályos szabályozáshoz - ezek
kijelölésére kormányrendeletben kerül sor. Változást jelent, hogy a körzetközponti jegyzők
(okmányirodák) országos illetékességgel látják majd tevékenységüket, illetékességük tehát
nem kötődik a továbbiakban az egyéni vállalkozó székhelyéhez.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárások tehát csak elektronikus úton
folytathatók le, de a bejelentés megtételét az egyéni vállalkozó személyesen is
kezdeményezheti, az eljáró hatóság ügyintézője azonban ebben az esetben létrehozza számára
az ügyfélkaput, így a személyes bejelentés valójában segítséget jelent a hatóság részéről az
48
elektronikus eljárás lefolytatásához. Maga a bejelentés már mindenképpen elektronikus úton
történik és a továbbiakban az egyéni vállalkozó a számára létrehozott ügyfélkaput használja.
Annak érdekében, hogy a szükséges informatikai, technikai ismeretekkel, illetve feltételekkel
nem rendelkező egyéni vállalkozókat az elektronikus ügyintézés miatt ne érje hátrány,
lehetőség van arra, hogy a bejelentő az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges elektronikus
levélcímként kézbesítési megbízottja elektronikus levélcímét adja meg, így vele a hatóság
kizárólag megbízottja útján kommunikál. A kézbesítési meghatalmazottat megbízó és a
megbízást elfogadó nyilatkozatot az eljáró hatóság részére át kell adni, tekintettel azonban
arra, hogy ebben a körben csak az ügyfélkapuval még nem rendelkező, személyesen jelenlevő
bejelentőről van szó, ez nem jelent többlet terhet a bejelentő számára.
A 6-9. §-hoz
Az engedélyezési rendszert felváltó bejelentés alapján, amennyiben az egyéni vállalkozói
tevékenységet végezni kívánó a bejelentéshez szükséges elektronikus űrlapot hiánytalanul
tölti ki, számára az eljáró hatóság mérlegelés nélkül, azonnal köteles a szükséges adószámot
és a statisztikai számjelet beszerezni továbbá a bejelentő nyilvántartásba vételéről
gondoskodni. Az engedélyezési rendszer megszüntetése és a bejelentés bevezetése tehát azt
jelenti, hogy a szabályos bejelentés benyújtásával az egyéni vállalkozói tevékenység
végzésének joga fennáll. Ez a szabály azonban természetesen nem írja felül az adózás
rendjéről szóló törvény azon rendelkezését, amely értelmében adóköteles tevékenységet csak
adószám birtokában lehet végezni. Ebből következően a bejelentő a tényleges, adóköteles
tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a bejelentést követően a bejelentést visszaigazoló,
az adószámot is tartalmazó igazolását megkapta. (Tekintettel a hatóságok közötti elektronikus
kommunikációra, a bejelentés ezen szakaszai között azonban csak percek telnek el.)
A bejelentéshez igazolás, engedély, stb. nem kérhető, kizárólag a bejelentési űrlap hiánytalan
kitöltése kötelező, a bejelentéshez kötött rendszer az utólagos ellenőrzésre épül, a bejelentő
csak nyilatkozik a kizáró okok hiányáról és az egyéb szükséges adatokról és tényekről.
Az engedélyezési rendszer megszüntetésén túl az új szabályozás lényeges újításai a
következők:
1.	A hatóságok közötti kommunikáció elektronikussá - és több ponton automatikussá -
tétele révén a bejelentés és az arról kapott, a szükséges azonosítókat tartalmazó igazolás
megküldése (kézhez vétele) között csak percek telnek el, hiszen az ügyfél a bejelentést
ügyfélkapun keresztül kezdeményezi (még abban az esetben is, ha ehhez az
okmányirodához fordul segítségért).
2.	Az elektronikus űrlapot a rendszer kizárólag akkor engedi továbbítani, ha a bejelentő azt
hiánytalanul töltötte ki (megadta a szükséges adatait, nem felejtette el iksszel jelölni a
büntetett előélet hiányát, stb.), ebben az esetben azonban automatikusan, percek alatt,
hatósági ügyintézői közreműködés nélkül, elektronikus postafiókjába (vagy kézbesítési
megbízottja elektronikus postafiókjába) kapja meg a szükséges azonosítókat is tartalmazó
igazolást, amellyel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdhető.
3.	Az egyablakos ügyintézés kialakítása révén a bejelentőnek lehetősége lesz arra, hogy az
adóhatósághoz való bejelentkezéshez szükséges adatokat, nyilatkozatokat is a bejelentési
űrlapon tegye meg.
49
4.	Amennyiben az egyéni vállalkozó engedélyköteles (ideértve a bejelentés-köteles
tevékenységet is) tevékenységet kíván folytatni, az engedély megléte nem feltétele az
egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésének, a konkrét, engedélyhez kötött
tevékenységet azonban természetesen kizárólag az engedély birtokában végezheti.
Amennyiben az egyéni vállalkozó működése során kíván új, engedélyköteles
tevékenységet folytatni, az engedély iránti kérelem benyújtásával teljesíti az egyéni
vállalkozói tevékenységre vonatkozó változás-bejelentési kötelezettségét, mert az illetékes
hatóság az engedély megadásával egyidejűleg köteles értesíteni a körzetközponti jegyzőt
(és az adóhatóságot is). Ehhez hasonlóan az engedélyköteles tevékenység megszüntetését
is elegendő lesz az engedélyező hatóságnak bejelenteni, mert ezzel az egyéni vállalkozó
egyúttal változás-bejelentési kötelezettségét is teljesíti.
5.	Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, a
szünetelés és megszüntetés díj - és illetékmentes lesz.
A 10. §-hoz
Az új szabályozás alapján az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása már nem lesz - az
Irányelv értelmében nem is lehet - kötelező az egyéni vállalkozók számára. Amennyiben az
egyéni vállalkozó úgy ítéli meg, hogy számára előnyt jelent, ha rendelkezik igazolvánnyal,
úgy annak kiállítását a bejelentési űrlapon, vagy tevékenysége során bármikor kérelmezheti.
Az igazolvány továbbra is díjköteles lesz, 10 000 Ft-ot kell fizetni az igazolvány kiállításáért,
3 000 Ft-ot az abban szereplő adatok változása miatti cseréért, míg 5 000 Ft-ot az elvesztés,
rongálódás stb. miatti csere esetén; ezen összegeket az illetékekről szóló törvény tartalmazza.
Az egyéni vállalkozói igazolvány tehát a továbbiakban már nem lesz az egyéni vállalkozói
tevékenység fogalmi eleme, az a tevékenység folytatásának és megkezdésének nem feltétele,
az igazolvány az egyéni vállalkozótól nem kérhető, így a kapcsolódó, egyéni vállalkozóra
vonatkozó jogszabályok ennek meglétét nem írhatják elő.
A 11-14. §-hoz
Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a továbbiakban is a KEKKH lesz,
lényeges változás azonban, hogy a nyilvántartásba adatokat a továbbiakban már csak maga a
KEKKH rögzíthet, a körzetközponti jegyző nem. E változásra a nyilvántartásban szereplő
adatokért való felelősség egyértelművé tétele érdekében van szükség. A továbbiakban tehát a
körzetközponti jegyző vagy az adóhatóság valamennyi, a nyilvántartásban szereplő adatokat
érintő határozatáról, elektronikus úton tájékoztatja a KEKKH-t, aki ennek alapján a változást
haladéktalanul, automatikusan (mérlegelés nélkül) köteles átvezetni.
Tekintettel arra, hogy a bejelentés kizárólag elektronikus úton történhet és ezért a
bejelentéskor nincs lehetőség a büntetlen előélet hatósági igazolással történő alátámasztásra,
szükség van a törvényjavaslat 3. § (2) bekezdése b) és c) pontjában foglalt kizáró okok és a
foglalkozástól eltiltás hiánya ellenőrzésére vonatkozó szabályokra. Eszerint az eljáró hatóság
akár egyéb okból indított hatósági ellenőrzése keretében a bűnügyi nyilvántartó szervtől
adatokat igényelhet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokra
vonatkozóan. A bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylést követően a bűnügyi nyilvántartás
egyes adatait nem, csak azt közli, hogy fennáll-e kizáró okot jelentő körülmény.
50
Lényeges új rendelkezés, hogy a KEKKH az egyéni vállalkozói nyilvántartás meghatározott
adatait köteles az interneten ingyenesen, naprakészen, bárki számára elérhetővé tenni.
A 15-17. §-hoz
Az egyéni vállalkozó nem új, elkülönült jogalany, jogokat és kötelezettségeket a természetes
személy szerez és vállal, ebből következően az egyéni vállalkozói tevékenységéért teljes
vagyonával felel.
Nem változik a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a tevékenység több telephelyen, illetve
fióktelepen végezhető, ahogyan az sem, hogy a szükséges képesítési követelményeknek
mindegyik helyszínen meg kell felelni. A képesítési követelményeknek az egyéni vállalkozó
eleget tehet azzal is, ha a szükséges képzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat -
kivéve, ha az adott tevékenységet szabályozó jogszabály ennél szigorúbb feltételt ír elő.
Az alkalmazottak köre sem változik; a segítő családtag fogalmát a törvény azért nem
tartalmazza, mert azt más törvény adja meg [a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.)], amelynek megismétlése szükségtelen.
Az egyéni vállalkozó azonosításuk érdekében nyilvántartási számukat kötelesek használni,
ilyen számmal a már működő és az új szabályok szerint tevékenykedő egyéni vállalkozók is
rendelkeznek (szemben az egyéni vállalkozói igazolvány számával), gyakorlati haszna pedig,
hogy ennek alapján lesznek kereshetők és azonosíthatók a nyilvános nyilvántartásban.
A 18. §-hoz
Az új törvény kidolgozása során az érintett érdekképviseletek valamennyien fontosnak
tartották a szünetelés jogintézményének bevezetését annak érdekében, hogy a tevékenységét
csak átmenetileg megszüntetni kívánó (pl. hozzátartozó gondozása, idényjellegű tevékenység,
hosszabb külföldi tartózkodás, stb.) egyéni vállalkozó törlésére ne kerüljön sor. A szünetelés
alatt - amelyet az egyéni vállalkozónak nem kell indokolnia - az egyéni vállalkozó
járulékfizetési kötelezettsége szünetel, ez idő alatt egyéni vállalkozóként jogokat és
kötelezettségeket nem szerezhet vagy vállalhat, ugyanakkor a szünetelés előtt vállalt fizetési
kötelezettségének a szünetelés alatt is köteles eleget tenni. A szünetelés tényét mérlegelés
nélkül nyilvántartásba kell venni, annak megszűntével pedig az erre vonatkozó adatot a
nyilvántartásból törölni kell. Megjegyzendő, hogy a Tbj. - többek között a szünetelés
bevezetése érdekében szükséges - módosítását nem ez a törvényjavaslat, hanem a kapcsolódó
adójogi szabályokat tartalmazó törvényjavaslat végzi el, hasonlóan az egyéni vállalkozókra
vonatkozó anyagi adójogi szabályokhoz.
A szünetelés legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig tarthat, amennyiben a tevékenységét
szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése
iránt, az eljáró hatóság az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja (az eltiltás
nem akadálya annak, hogy később ugyanaz a természetes személy egyéni vállalkozói
tevékenységet folytasson, ha azt megfelelően bejelenti)
51
A 19. §-hoz
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésére okot adó körülmények
egy részénél nincs szükség az eljáró hatóság határozatára, mert ezen okok a törvény erejénél
fogva szüntetik meg a tevékenységre való jogot (halál, cselekvőképesség elvesztése vagy
korlátozottá válása, az adószám jogerős adóhatósági határozat alapján történő törlése, egyéni
cég alapítása). Ezekben az esetekben az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető szerv az
illetékes szerv értesítése - és nem a körzetközponti jegyző határozata - alapján törli az egyéni
vállalkozót a nyilvántartásból. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenység
folytatását kizáró, az előző csoportba nem tartozó okok állnak fenn, ha az egyéni vállalkozó öt
év szünetelés után nem állítja vissza tevékenységét, illetve ha egyetlen tevékenységét sem
végzi jogszerűen, a körzetközponti jegyző határozatban tiltja meg az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatását, a nyilvántartást vezető szerv pedig e határozat alapján törli az egyéni
vállalkozót a nyilvántartásból.
A 20-25. §-hoz
Az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított, jogi személyiség nélküli cég, amelyre ebből
következően kiterjed - az e törvényjavaslatban meghatározott eltérésekkel - .a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a
továbbiakban: Ctv.) hatálya. Az egyéni cég háttérszabályát továbbá a gazdasági társaságokról
szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény jelentik.
Az egyéni cég tehát a tagtól elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany, a tag
tevékenysége eredményeképp jogokat és kötelezettségeket az egyéni cég szerez és vállal. Az
egyéni cégre vonatkozó új szabályozás megteremtése révén az egyéni vállalkozó tehát
lényegében választhat, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként, vagy egyéni cégként
kívánja végezni, ezzel egyszersmind „választ”, hogy tevékenységére mely jogszabályok
lesznek az irányadók, hiszen az egyéni cégre kiterjed a számvitelről szóló törvény, a társasági
adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, stb. hatálya.
Az egyéni cég egyszemélyes cég, csak igen kivételesen (az alapító halála,
cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy elvesztése) és korlátozott időre van arra
lehetőség, hogy az egyéni cégnek több tagja legyen.
Az egyéni cég alapítása a gazdasági társaságokéhoz hasonlóan történik, szerződésminta
alkalmazása esetén egyszerűsített cégeljárással is történhet. Lényeges különbség, hogy az
egyéni cég előtársaságként nem működhet.
A 26-29. §-hoz
Az egyéni cég legfontosabb sajátossága, hogy tagja határozza meg jegyzett tőkéjének
összegét, ahogyan azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget
vállal-e. A felelősségvállalás módját, korlátozott felelősség esetén pedig annak mértékét az
alapító okiratban meg kell határoznia.
Amennyiben az egyéni cég felelőssége korlátlan, úgy a tartozásokért elsősorban az egyéni cég
a saját vagyonával felelős, és ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tag saját
vagyonával, korlátozás nélkül köteles helyt állni.
52
Amennyiben az egyéni cég felelőssége korlátozott, úgy a tag köteles az alapító okiratban
meghatározni a pótbefizetés összegét, amelyet csak akkor kell teljesítenie, ha az egyéni cég
vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezen felül azonban a tag saját vagyonával az egyéni cég
tartozásaiért nem felel, hasonlóan a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságokhoz.
A tag a felelősség módját megváltoztathatja, ezzel kapcsolatban azonban fontos
hitelezővédelmi szabály, hogy amennyiben a korlátlan felelősségű egyéni cég felelőssége
korlátozottá válik, úgy az egyéni cég korátlan felelősséggel működő időszakából származó
kötelezettségekért a tag változatlanul korlátlanul felel.
A felelősség típusa alapvető jelentőségű, ezért ennek az egyéni cég nevéből ki kell derülnie,
így a korlátlan felelősségű egyéni cég nevében az „ec.”, míg korlátozott felelősség esetén a
„kfc.” rövidítést szerepeltetni kell.
A 30-31. §-hoz
Mivel az egyéni cég főszabályként egyszemélyes vállalkozás, a tag dönt mindazon
kérdésekben, amelyről más társaságok esetén a legfőbb szerv feladata döntetni. Nem indokolt
azonban, hogy az egyéni cég ügyvezetését is csak a tag lássa el, ezért azt a tagtól eltérő vezető
tisztségviselő is elláthatja, aki ebben az esetben a tag helyett képviseli a céget harmadik
személyek, hatóságok előtt.
Amennyiben időközben kiderül, hogy az alapításkor az alapító nem felelt meg az egyéni
vállalkozóra vonatkozó szabályoknak, az egyéni cég szabálytalan működésére vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni.
Az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan engedélyhez kötött tevékenységez az egyéni cég
természetesen csak engedély birtokában végezhet, az engedély azonban az alapításnak nem
feltétele. Az egyéni cég képesítéshez kötött tevékenysége folytatásának szabályai az egyéni
vállalkozókra vonatkozó szabályokkal összehangoltak: a tag a szükséges képesítési
követelményeknek a tevékenység végzésének valamennyi helyszínén (székhely, telephely,
fióktelep) köteles megfelelni. A képesítési követelményeknek a tag eleget tehet azzal is, ha a
szükséges képzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat - kivéve, ha az adott
tevékenységet szabályozó jogszabály ennél szigorúbb feltételt ír elő.
A 32-34. §-hoz
Az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy annak elvesztése esetén az
alapító özvegye vagy örököse, illetve törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha
valamennyi feltételnek (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételeit
is) megfelel és e szándékát a cégbíróságon bejelenti. Ebben az esetben fordulhat elő az is,
hogy az egyéni cégnek több tagja van, ezt a helyzetet azonban a tagok legfeljebb három hónap
elteltével kötelesek megszüntetni, a legfeljebb három hónapos időtartamra pedig kötelesek
meghatározni, hogy ki látja el a cégképviseleti feladatokat.
Az egyéni cég megszűnésének szabályai a gazdasági társaságokéhoz hasonlóan alakulnak. Az
egyéni cég bármely gazdasági társasággá átalakulhat, a Gt. átalakulására vonatkozó
szabályainak megfelelő alkalmazásával.
53
A 35-36. §-hoz
A törvény rendelkezései döntő többségének tervezett hatálybalépése 2010. január 1-je. A
kihirdetést követő tizenötödik lép hatályba a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt
módosító 73. § és a Gt.-t módosító 86. §-a.
A törvényjavaslat egyéni vállalkozókról szóló I. Fejezete az Irányelv szabályait ülteti át.
A 37-38. §-hoz
A törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése az új szabályok megteremtésén túl, hogy a
hatálybalépésekor már egyéni vállalkozóként tevékenykedőket az új szabályozás életbe lépése
miatt semmilyen kötelezettség ne terhelje. Ebből következően meglévő igazolványuk
érvényességét a szabályváltozás nem érinti, tőlük az új törvény hatályba lépése miatt
adatszolgáltatás nem kérhető.
A már meglévő - kevesebb mint kétezer - egyéni cég számára hat hónap áll rendelkezésre
ahhoz, hogy az új szabályoknak megfelelő működésükről gondoskodjanak, vagy törlésüket
kérjék a cégnyilvántartásból.
A 39. §-hoz
Rendeletben szükséges gondoskodni az eljáró hatóságok kijelöléséről, a bejelentési, változás-
bejelentési űrlap, a szüneteléshez és megszüntetéshez szükséges űrlap mintájáról, és az egyéni
vállalkozói igazolvány részletszabályairól.
A 40-72. §, a 74-85. és a 87-93. §-hoz
E §-ok a kapcsolódó törvények módosítását tartalmazzák az új szabályokkal való összhang
megteremtése érdekében. Részben az egyéni vállalkozói igazolvány kötelező jellegének
megszüntetése miatti változások részben az egységes terminológia átvezetését (ahol lehet, a
félreérthető egyéni vállalkozás kifejezés helyett az egyéni vállalkozó kifejezést célszerű
alkalmazni), részben az egyéni cég a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokéhoz
hasonló helyzetének megteremtését szolgálja.
A 73. §-hoz
A (4) bekezdés a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 73/A. §-ában szabályozott, a
céltársaság ügyvezető szervének a nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos különleges
eljárásához ad szempontot, miszerint ezen eljárás során a céltársaság hosszú távú üzleti,
stratégiai jelentőségű céljainak mérlegelésével kell az ügyvezetésnek eljárnia. E rendelkezés
ösztönzés arra, hogy a rövid távú üzleti érdekekkel, a nyereség rövid távú maximalizálásával
szemben az ügyvezetés valamennyi releváns szempont figyelembevételével döntsön a
szükséges lépésekről.
A 86. §-hoz
Az (1) bekezdés és a (4) bekezdéssel megállapítani kívánt, a Gt. 313. §-ának új (4)-(5)
bekezdései a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának,
valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a
54
társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2)
bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 77/91/EGK (ún.
második társasági jogi) irányelv 29. cikkének (5) bekezdésében adott lehetőséggel élve,
lehetővé teszik a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára, hogy a társaság legfőbb
szerve felhatalmazza az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában
legfeljebb ötéves időtartamra, amely újabb ötéves időszakkal meghosszabbítható, a jegyzési
elsőbbségi jog gyakorlásának kizárására, illetve korlátozására. E rendelkezéssel a
részvényesek döntése alapján lényegesen meggyorsítható az alaptőke felemelésének
lebonyolítása.
A Gt. (3) bekezdés szerinti módosítása arra a társaságok által évek óta folytatott gyakorlatra
teremt kifejezetten is lehetőséget, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok
részvényesei az alapszabályban úgy határozhassanak, hogy korlátozzák az egyidejűleg
visszahívható vezető tisztségviselők számát, biztosítva ezáltal a társaság folyamatos,
kiszámítható működését.
A (2) bekezdés és az (5) bekezdéssel beiktatni kívánt, a Gt. 313. §-ának új (6) bekezdése
szerinti módosítás egy korábban átültetett, a 2. társasági jogi irányelv által lehetővé tett
adminisztratív teher csökkentő szabályához igazítja a Gt. egyes rendelkezéseit, amely a 2.
társasági jogi irányelv 2006-os módosításából következik.