﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/10679. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT MEGALAPOZÓ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL TÖRVÉNYJAVASLAT

Előadó:
Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. szeptember hó
2009. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
1. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §-
a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatottakra - a törvény
eltérő rendelkezése hiányában - e törvény köztisztviselők adatainak nyilvántartására vonatkozó
61. § (1), (3)-(9) bekezdését, 63. § (1), (4)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
(2)	A Ktv. 10. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak a
közigazgatási szervnél foglalkoztatott pályakezdő ösztöndíjas foglalkoztatottnak - kivéve
annak, akinek a jogviszonya a munkáltató által történő azonnali hatályú felmondással szűnt
meg -, aki a közigazgatási szervnél legalább kilenc hónapig ösztöndíjas foglalkoztatotti
jogviszonyban állt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét
képezik a kinevezésében foglalt munkakörnek, a munkavégzésének helye nem változik és az
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya megszűnése és a kinevezése között egy hónapnál
kevesebb telt el. Az így kinevezett köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási
versenyvizsgát tennie. A próbaidő utolsó napján sikeres versenyvizsga hiányában a
közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(20) Pályázati eljárás lefolytatása és versenyvizsga nélkül adható köztisztviselői kinevezés
annak, aki a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat megalapozó képzéshez kapcsolódó
vizsgákat teljesítette.”
(3)	A Ktv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzését annak megkezdését
megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni.”
(4)	A Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő - a köztisztviselő
munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a
munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett tudományos, oktatói, művészeti, lektori,
1
szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre
irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. Az engedélyezésről a hivatali szervezet
vezetője át nem ruházható hatáskörében öt munkanapon belül dönt. Az engedélyezés akkor
tagadható meg, ha az adott tevékenység végzése a köztisztviselő (6) bekezdés a) pontjában
meghatározott kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.”
(5)	A Ktv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A köztisztviselő a munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonnyal kapcsolatos
tevékenységét - munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott
tevékenység kivételével - a 39. §-ban meghatározott munkaidőn belül kizárólag a munkáltatói
jogkör gyakorlójának engedélyével és akkor végezheti, ha az így kieső munkaidőt igazolhatóan
ledolgozza.”
(6)	A Ktv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása
következtében gazdasági társaságban, vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői,
illetve felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagság, melynek alapja az államháztartás, illetve a
pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés,
különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve
garanciavállalásra.”
(7)	A Ktv. 25. § -ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt
közigazgatási szakvizsgát tehet.”
(8)	A Ktv. 30/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A címzetes főjegyző számára a költségvetési törvény címadományozási juttatást
állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként
biztosítja. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a címadományozási juttatás kifizetésének
szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(9)	A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A központi államigazgatási szerv, valamint annak területi szervei vezetésére, továbbá a
minisztérium főosztályának vezetésére kinevezés, megbízás csak annak adható, aki a külön
jogszabályban meghatározott közigazgatási felsővezetői képzésén részt vett, és azt sikeresen
teljesítette. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a képzésen való részvétel, illetve a
teljesítés alól felmentést adhat, ha az érintett személy vállalja, hogy a képzést három éven belül
teljesíti. A vezetői kinevezést, megbízást vissza kell vonni, ha az érintett e kötelezettségének
határidőn belül nem tett eleget.”
2
(10)	A Ktv. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját
forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A
központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a
szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált
képzési programokra, kivéve, ha a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megállapítja, hogy
a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató központ útján történő felhasználás
indokolatlan lenne.”
(11)	A Ktv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a
tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói,
kormányfőtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt
tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra
kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e
törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”
(12)	A Ktv. 49/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében
felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az
ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek
vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati
szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások
választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként
foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre
illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a
harminc napot.
(3)	A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyévet megelőző év december 15-ig,
illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-
juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor
módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a
miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati
szabályzatban ezt lehetővé teszi.
(4)	A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter
utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban
határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem
lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél.
3
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati
jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe
vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony
megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás
természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell
visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott okból szűnik meg.
(6)	Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes
munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az
időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség
nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe
vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás
mértékéig - csökkenteni kell.
(7)	A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság
számára.
(8)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás
kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben
meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.”
(13)	A Ktv. 61. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartását mint
adatfeldolgozó a szolgáltató központ üzemelteti. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a
szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele
közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ -
az adatfelhasználás dokumentálásával - jogszabályban meghatározott feladatai ellátása
érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki
Hivatal állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő köztisztviselőtől nem
követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat szolgáltatása, amelyet a szolgáltató
központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás tartalmaz.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott adatfeldolgozást a szolgáltató központ az egységes
alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási
rendszer keretén belül látja el.
(8)	A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a 63. § (6)-(9) bekezdéseiben meghatározott
adatszolgáltatásokat a szolgáltató központ útján teljesítik.
(9)	A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter - a Kormány
által meghatározott módon és adatkörben - jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása
érdekében statisztikai lekérdezéseket végezhet a személyügyi rendszerben tárolt adatokból.”
(14)	A Ktv. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a 3. számú melléklet I/A. pontjának
harmadiktól nyolcadikig terjedő francia bekezdésében, I/B. pontjában, V. pontjának
kilencediktől tizedikig terjedő francia bekezdésében, VII. pontjának első francia bekezdésében
és XI. pontjában meghatározott személyes adatok, valamint a III. pontjában meghatározott, a
4
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény 19. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatóval fennállt jogviszonyokra
vonatkozó adatok.”
(15)	A Ktv. 63. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minisztériumok, valamint a Miniszterelnöki Hivatal az illetmény és egyéb juttatás,
valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a közigazgatási szervet
terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott adatokat
szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a szolgáltató központ
útján - a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából - a
minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére.
(7)	A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati
jogviszonyban állók esetében a (6) bekezdésben meghatározott adatokat a Költségvetés
Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: KGIR) részére kell továbbítani, illetve a
KGIR biztosítja a szolgáltató központ útján a számfejtett adatok átadását.
(8)	A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a működésükhöz szükséges gazdasági,
informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a
köztisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri adatokról
a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár) rendszer részére.
A szolgáltatási adattár a szolgáltató központ útján adatokat szolgáltat a minisztériumok és a
Miniszterelnöki Hivatal részére a köztisztviselő elhelyezésének adatairól, valamint - a
foglalkoztatás megszüntetésével kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése
céljából - a köztisztviselő által használt eszközökről, igénybe vett szolgáltatásokról.
(9)	A közigazgatási szervek köztisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával
összefüggő nyilvántartást a szolgáltató központ üzemelteti. A szolgáltató központ - az
adatfelhasználás dokumentálásával - jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében
statisztikai adatfeldolgozást végezhet.”
(16)	A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát a köztisztviselő besorolásánál
figyelembe kell venni.”
/A Kormány rendeletben határozza meg/
(17)	A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A Kormány rendeletben határozza meg/
„e) a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjra, valamint az ösztöndíjat megalapozó képzésre,”
(18)	A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A Kormány rendeletben határozza meg/
5
„h) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján
folytatott adatfeldolgozásra,”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2/A. §-a (2)
bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/Az államháztartás központi alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:/
„a) állami költségvetés: az államháztartás központi alrendszerének költségvetése,”
(2)	Az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez
való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a
vámok, valamint a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének közösségi jogszabály
szerinti megtérítését.”
(3)	Az Áht. 8/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló
beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet
felhasználásáról, zárszámadáskor, illetve helyi önkormányzatoknál a 69. § szerint jóvá kell
hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.”
(4)	Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának
időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt
összegeknek megfelelő előirányzat csökkentéséről, illetve törléséről legkésőbb a költségvetési
év zárását megelőzően intézkedni kell.”
(5)	Az Áht. 13/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy
valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen
levonás érvényesítése esetén, amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás
szabálytalanság miatt kerül megállapításra, a szabálytalanságért felelős, illetve annak
hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a
visszafizetést, visszapótlást teljesíteni. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás
6
más okból kerül megállapításra, a forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést,
visszapótlást teljesíteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a felhasznált európai uniós támogatás
céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a
visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a
rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.
(3)	Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre
kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata
részére kell visszatéríteni.”
(6)	Az Áht. 15/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/C. § A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kötelezettség teljesítését a helyi
önkormányzatoknál, továbbá a kisebbségi önkormányzatoknál a kincstár ellenőrizheti.
Amennyiben a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közzétételi
kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-
felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a
központi költségvetési támogatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhasználásnak
minősül és e támogatást köteles - az ott meghatározott kamatfizetési kötelezettség mellett - a
központi költségvetés javára visszafizetni.”
(7)	Az Áht. a következő 15/D. §-sal egészül ki:
„15/D. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás a Magyar Állam, a
helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány
legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, amíg a társaság vezető
tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói, a társaság működése
szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört ellátó egyéb munkavállalói nevének,
munkakörének, illetve tisztségének, valamint a részükre munkaviszonyuk, vezető tisztségük,
felügyelő bizottsági tagságuk alapján nyújtott valamennyi közvetett és közvetlen pénzbeli
juttatás, egyéb járandóság, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére
vonatkozó magatartás tilalmának kötelezettségére kikötött időtartam és ellenérték adatainak
név szerinti közzétételi kötelezettségének - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a
társaság nem tesz eleget.
(2)	E törvény alkalmazása során többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek
révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával
-	közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes
vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való
rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi
személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással
rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával,
ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot
meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.”
(8)	Az Áht. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok,
valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az
ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a
kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - nyilvánosak.”
(9)	Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/A kincstár feladatai különösen:/
„d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott
feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt-nek, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű
területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a
budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére,
valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére;”
(10)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A kincstár feladatai különösen:/
„l) vezeti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok jogi
személyiséggel rendelkező társulásai, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó,
illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi
személyek törzskönyvi nyilvántartását, valamint a 118/B. § szerinti nyilvántartást;”
(11)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ A kincstár feladatai különösen:/
„n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott
számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi
lebonyolítására szolgáló számlákat, valamint helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi
önkormányzat és költségvetési szervei, települési, területi kisebbségi önkormányzat és
költségvetési szervei, a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi
számláját;”
(12)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/A kincstár feladatai különösen: /
8
„x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési,
likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás fizetési
kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.”
(13)	Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni/
„f) a helyi önkormányzatok a külön jogszabály alapján természetben nyújtott családi pótlék
kezelésére.”
(14)	Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti - külön jogszabályban
meghatározott számlakörben - a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a
18/C. § (6) bekezdésében (ide nem értve az önkormányzati családtámogatási folyószámlát),
valamint (16)-(17) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott hatósági
átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást.”
(15)	Az Áht. 18/H. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és - ha
a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele
-	az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint
a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés
keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított
15 napon belül átadja. A kincstár az e bekezdésben felsorolt adatokat a lakáscélú támogatás
szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából jogosult kezelni addig,
ameddig a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett
ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom
fennáll.
(3)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások
visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.”
(16)	Az Áht. 18/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/I. § A 18/B. § (1) bekezdésének l) pontjában említett jogi személyek nyilvántartását (a
továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A költségvetési szervek
nyilvántartására - e törvényben foglaltak figyelembevételével - külön törvényben foglaltak
alkalmazandók.”
(17)	Az Áht. 18/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező
társulásairól, a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek
9
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban
együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A
kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz
munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt
munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás."
(18)	Az Áht. 18/K. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi szervek adatszolgáltatási (bejelentési,
változás-bejelentési, okirat benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat
keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc nap.
(7) Helyi önkormányzat tekintetében a 18/K. § (1) bekezdésének c) és h) pontját, valamint (2)
bekezdésének a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. Helyi önkormányzat esetében a 18/J-
18/K. § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi szerv alapító
okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, valamint alapításon,
átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999.
évi XLI. törvény 1. §-ának b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”
(19)	Az Áht. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni az
államháztartás központi alrendszere költségvetési többletének rendeltetéséről, illetve
zárszámadáskor jóváhagyni annak költségvetési hiánya finanszírozásának módját.”
(20)	Az Áht. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány nyilvános határozatában - kezesség-, garanciavállalásonként -
felhatalmazhatja az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Állam nevében
a)	a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül egyedi állami kezességet,
egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon;
b)	a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű
korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.”
(21)	Az Áht. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyedi állami kezesség, illetve egyedi állami garancia hitel- és kölcsönfelvételhez vagy
kötvénykibocsátáshoz vállalható.”
(22)	Az Áht. 33. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Egyedi állami kezesség, állami garancia abban az esetben vállalható, ha a hitel, a kölcsön
vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk
(különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre
álló további fedezetekre tekintettel - az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb
állami többlet-támogatás nélkül - kellően biztosított.
10
(7)	Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele a közösségi állami támogatási
szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási
szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi, illetőleg garanciavállalási díj
kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi,
illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az
állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány
határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg
garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő
megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben - a közösségi
állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon - a kezességi, illetőleg
garanciavállalási díjat, vagy annak egy részét elengedheti.”
(23)	Az Áht. 33. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát
csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait a vállalásról szóló törvény felhatalmazása
alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
(12)	Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a közösségi állami támogatási
szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási
szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó díj kikötésének kötelezettségéről, a díj
mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti
törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kell rendelkezni.”
(24)	Az Áht. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a)	a Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének felső
határát;
b)	az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;
c)	a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és jogszabályi
viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát vagy a
garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;
d)	a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség, garancia
állományának felső határát;
e)	az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek állományának felső
határát.”
(25)	Az Áht. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/D. § (1) E törvény alkalmazásában:
a)	állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség, amely
alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban, illetve szerződésben
meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a kötelezett nem teljesít, a jogosultnak
fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig;
11
b)	állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar Állam nevében
vállalt kötelezettség;
c)	egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett,
nyilvános határozata alapján, vagy az Országgyűlés által törvényben egyedileg meghatározott
szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy állami garancia;
d)	jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott feltételek
bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami
kezesség, vagy állami garancia;
e)	viszontgarancia: jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, illetve garancia
érvényesítéséhez kapcsolódó állami megtérítési kötelezettség;
f)	egyedi viszontgarancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata
alapján vállalt állami viszontgarancia;
g)	jogszabályi viszontgarancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén,
szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló viszontgarancia;
h)	árfolyam-fedezeti megállapodás: jogi személy által felvett, éven túli lejáratú devizahitelen,
devizakölcsönön vagy az általa kibocsátott éven túli lejáratú devizakötvényen alapuló, euróra
átszámított fizetési kötelezettségből eredő, a magyar törvényes fizetőeszközzel szembeni
árfolyamkockázat csökkentésére a Magyar Állammal kötendő ügylet, melynek nyereségét a
jogi személy köteles befizetni a központi költségvetésbe, a veszteséget pedig a központi
költségvetés megtéríti a részére;
i)	kiállítási garancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez a Magyar Állam
nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
j) kiállítási viszontgarancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezése érdekében a
kiállító által kötött biztosítási szerződéshez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést
biztosító önálló kötelezettség;
k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az
Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német
Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács
Fejlesztési Bankja (CEB).
(2)	E törvény 33. §-a (7) és (12) bekezdésének alkalmazásában állami támogatás: az Európai
Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai
Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm.
rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás.”
(26)	Az Áht. 38/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől
tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt
közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az
alapoknál - a Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete
véleményének előzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál
előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével,
amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.”
12
(27)	Az Áht. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A miniszterelnök - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó
fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezetet irányító szervhez, valamint az
elkülönített állami pénzalaphoz — a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve
az alap gazdálkodásának figyelemmel kísérésére — kormányrendeletben foglaltak szerint
kincstárnokot jelölhet ki. A kincstárnok e tevékenysége kiterjed a bevételek beszedésére és
behajtására tett intézkedések, valamint a források felhasználásának (ide értve a
kötelezettségvállalásokat is) és a feladatok összhangjának vizsgálatára is.
(2)	A kincstárnok tevékenységét az államháztartásért felelős miniszter, az államháztartásért
felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában pedig a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter szakmai irányításával végzi.
(3)	A kincstárnok megbízása a miniszterelnök által meghatározott időtartamra szól azzal, hogy
a megbízás a miniszterelnök rendelkezése alapján annak lejárta előtt is megszüntethető. A
kincstárnok tevékenységének további feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási,
összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok tevékenységére
vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4)	A kincstárnokok munkáját a kincstárban működő titkárság segíti. A kincstárnoki rendszer
felállításával és működtetésével összefüggő kiadásokat a kincstár költségvetésében kell
biztosítani.”
(28)	Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fejezetet irányító szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a
költségvetési törvény elfogadását követően - kormányrendeletben meghatározottak szerint -
megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és fejezeti
kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza az
irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges
további keretszámokat, szempontokat.”
(29)	Az Áht. 64. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
"(10) E törvénynek a központi költségvetésből származó, Helyi önkormányzatok támogatásai
fejezetében meghatározott támogatások tekintetében meghatározott igénylési, ellenőrzési és
elszámolási szabályaitól a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kiadott, a
közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szervezet kijelöléséről és eljárásának szabályairól szóló
kormányrendelet a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szerv tekintetében eltérhet."
(30)	Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A helyi önkormányzat - a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott
-	kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás
elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési
kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi - a kötelező feladatok
13
ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi - részletfizetést
engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy
összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet
fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében
szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az
önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a
határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség
egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegű fizetési
kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz
eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi
önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
(31)	Az Áht. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:
a)	a működési és felhalmozási célú - finanszírozási célú műveletek és előző évek
pénzmaradványa nélküli - tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait, ezen
belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű
kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, illetve a helyi
önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási
célú kiadások, támogatások) előirányzatait, továbbá
b)	az a) pont szerinti tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a
költségvetési többlet vagy hiány összegét,
c)	a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának
igénybevételét, beleértve a 8/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti betét visszavonását működési,
illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,
d)	a c) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a b)-c) szerinti
költségvetési többlet felhasználására szolgáló, a 8/A. § (3) bekezdés a)-b) pontjában
meghatározottak szerinti finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve
felhalmozási cél szerinti tagolásban, valamint
e)	a költségvetési létszám-előirányzatokat.
(2)	A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a települési, területi
kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek az (1)
bekezdés a)-d) pont szerinti bevételeit és kiadásait, e) pont szerinti létszám-előirányzatait,
valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású
költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is
tartalmaznia kell.
(3)	A települési, területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az (1)-(2)
bekezdésben meghatározott szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat.
(4)	A helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, e társulás által
fenntartott költségvetési szervek költségvetése - amennyiben a társulási megállapodás eltérően
nem rendelkezik - a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat
költségvetésében szerepel.”
14
(32)	Az Áht. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében
elkülönítetten szerepel az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.
(2)	Az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál az
elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.
(3)	A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek
között, a bizottságaira és a polgármesterre (elnökre) átruházhatja.”
(33)	Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek
között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület
engedélyezhet, illetve közszolgáltató költségvetési szerv vezetőjére az átcsoportosítás jogát
átruházhatja a 98. §-ban foglaltak figyelembevételével.”
(34)	Az Áht. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § A költségvetési rendeletben meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos
hatásköröket.”
(35)	Az Áht. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a helyi kisebbségi önkormányzat nem alkotja meg határidőben költségvetési
határozatát, az önkormányzat elnöke az (1)-(3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a képviselő-
testület alatt a helyi kisebbségi önkormányzat testületét, a polgármester alatt a helyi kisebbségi
önkormányzat elnökét kell érteni.”
(36)	Az Áht. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult és köteles az (1)-(2) bekezdés szerinti
intézkedéseket megtenni, ha a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési
határozatot a törvényben meghatározott határidőben nem alkotta meg, és az átmeneti
gazdálkodásról szóló határozatot nem alkotta meg, vagy az hatályát veszítette.”
(37)	Az Áht. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § A helyi önkormányzatoknak, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel
rendelkező társulásainak, a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak és
társulásainak, valamint a területfejlesztési tanácsoknak a költségvetési szervek működésére és
gazdálkodására vonatkozó szabályok közül e törvény 87. és 90-100/E. §-ait kell működési
sajátosságuknak megfelelően alkalmazni.”
(38)	Az Áht. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
15
„83/B. § A helyi önkormányzatra vonatkozó - a 72. §-ban és a 80. §-ban előírt - információk
szolgáltatása során a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal elemi
költségvetése, beszámolója, évközi adatszolgáltatása tartalmazza a helyi önkormányzat
költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is. E feladataira a körjegyzőségbe
társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzat külön elemi költségvetést,
beszámolót készít, adatszolgáltatást teljesít.”
(39)	Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a
társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.”
(40)	Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § A társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait,
bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az
államháztartás másik alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények
szabályozzák.”
(41)	Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető/
„c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére.”
(42)	Az Áht. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § A helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására a 100/N. §-ban
foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a 100/M. §-ban foglaltak az
önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.”
(43)	Az Áht. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti
támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó
közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő, mely
összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben
jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően
nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat
elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal
bevételeinek 40%-át.”
(44)	Az Áht. 100/C. §-a helyére a következő rendelkezés lép:
16
„100/C. § Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító
szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési
szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai
teljesítését. Az irányító szerv más irányító szervvel megállapodást köthet, hogy az annak
irányítása alá tartozó költségvetési szerv végezze el az önállóan működő költségvetési szerv
meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait.”
(45)	Az Áht. 100/E. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a települési, területi kisebbségi önkormányzati
költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi
önkormányzat, illetve a települési, területi kisebbségi önkormányzat által meghatározott
belföldi hitelintézetnél vagy kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, vagy a helyi
önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi
betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat kivéve, ha törvény
eltérően nem rendelkezik.
(5)	A többcélú kistérségi társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető
hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével, az általa
alapított, fenntartott költségvetési szerv kizárólag e hitelintézetnél, kincstárban vezetheti
költségvetési elszámolási számláját.”
(46)	Az Áht. 100/J. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha/
„d) külön törvény a más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában
fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért
fennálló helytállási kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés
szerinti tulajdonában lévő vagyonára korlátozza, illetve a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb
okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett
tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően rendelkezik.”
(47)	Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő)
gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:/
„c) jogszabályban biztosított kizárólagos jog vagy jogszabály rendelkezése szerint megkötött
szerződés alapján nyújtott közszolgáltatás kivételével nincs korlátozva az adott közszolgáltatás
nyújtására jogosultak száma vagy köre,”
(48)	Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének e)- f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő)
gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:/
17
„e) a közszolgáltatást nyújtó szervezet - a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív
támogatások, a tulajdonosi jogkörben (tagi minőségben) juttatott források, valamint külön
törvényben foglalt esetek kivételével - csak versenyeztetés útján jut államháztartásból
származó forráshoz,
f)	a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői közül
legalább egy természetes személy a felsőoktatásban, gazdaságtudományok képzési területen
vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett
végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, vagy nyilvános pályázat alapján jelölik ki, illetve
választják meg,”
(49)	Az Áht. 100/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi
befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény
szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó
személynek minősül.”
(50)	Az Áht. 100/L. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő
előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni/
„h) külön jogszabályban előírt követelmények teljesülését.”
(51)	Az Áht. 100/L. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a)
pontja szerinti előzetes engedélyt megadja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban: MNV Zrt.) kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges
meghatalmazást, továbbá megköti a központi költségvetési szervvel a Vtv. 29. § (5) bekezdése
szerinti megállapodást.”
(52)	Az Áht. 100/M. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az MNV
Zrt., más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. §
szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához,
átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez, továbbá a központi
költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött
szerződésében meghatározott, a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve hatáskörébe tartozó egyéb
döntéséhez.
(2)	A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete legfőbb szervének
kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában vagy központi
18
költségvetési szerv esetén az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött
szerződésében meghatározott értéket elérő alábbi ügyletekről szóló döntés:
a)	hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
b)	garancia- vagy kezességvállalás,
c)	tartozásátvállalás, illetve tartozás elengedés,
d)	értékpapír kibocsátás, vásárlás,
e)	pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés,
f)	ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy
g)	követelésvásárlás, követelésengedményezés.”
(53)	Az Áht. 100/P. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet
megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak
létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a
megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő
költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy/
„a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv
alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, illetve a nyilvántartásba vétel
iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére
(végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy a közfeladat folyamatos ellátása
biztosított legyen, és legkésőbb a gazdálkodó szervezet tevékenysége befejezését követő naptól
az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv
elláthassa a közfeladatot,”
(54)	Az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi
költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve
gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést
végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-,
irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl
visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) - a Ptk. szerinti szerződést biztosító
mellékkötelezettség jogcímek kivételével - bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó
arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.”
(55)	Az Áht. 105. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi
önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.
(3)	A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e
törvényben nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza.”
19
(56)	Az Áht. 109. § (4) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:
/Az MNV Zrt./
„b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek
beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási
gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,”
(57)	Az Áht. 109. §-a a következő (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(7)	Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött
szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását
visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi (hasznosítja), az ebből származó
bevétel - törvény eltérő rendelkezés hiányában - a központi költségvetési szervet illeti meg.
(8)	A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló
2007.	CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat.
E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(9)	A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak
tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
jóváhagyásával nyújthat.”
(58)	Az Áht. a következő 118/B. §-sal egészül ki:
„118/B. § A kincstár az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat nyilvántartja, illetve az államháztartással
összefüggő, külön jogszabályban meghatározott adatait kezeli.”
(59)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„a) az államháztartás alrendszereinek pénzforgalmi számlarendjét, befizetési kötelezettségének
rendjét, pénzellátási, tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási
rendjét;
(60)	Az Áht. 124. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
d)	a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a felsőoktatási intézményeket, a Magyar
Honvédséget, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a
Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit
20
és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi
alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári
gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak
megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól
eltérő részletes szabályait, a 91. § (2) bekezdésében meghatározottak létszám-előirányzatát
(létszámkeretét), továbbá a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek
tekintetében a 49. § (5) bekezdésében meghatározott irányítási jogok középirányító szervre
történő átruházását;
(61)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„f) a kincstárnok tevékenységének feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi
okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok kijelölésével, megbízásával, működésével,
beszámoltatásával, szakmai irányításával kapcsolatos részletes szabályokat.”
(62)	Az Áht. 124. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„b) a kincstári ügyfelek fizetési számlarendjét, a számlavezetés szabályait, a munkabér és
egyéb járandóságok számfejtési és folyósítási rendjét,”
/rendeletben szabályozza./
(63)	Az Áht. 124. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„d) a kincstár és a kincstári körbe tartozók által teljesítendő adatszolgáltatások körét,
szabályait,”
/rendeletben szabályozza./
(64)	Az Áht. 124. § (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„m) a törzskönyvi jogi személyek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai, a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás
vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz
gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, a nyilvántartásba bejegyzendő
adatok körét, továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból történő igazolás, kivonat, másolat
kiadásáért megállapítható igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és részletszabályait,”
21
/rendeletben szabályozza./
(65)	Az Áht. 124. § (4) bekezdésének o)-p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„o) a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, ezen belül a kincstári finanszírozás és a
befizetési kötelezettségek teljesítésének rendjét, valamint a kincstár által közvetlenül
finanszírozott, feladat-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi
beruházási előirányzatok felhasználásának részletes szabályait,
p) a kincstári ügyfelek számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, a kincstár által nyújtott
szolgáltatások után felszámított díjakra, a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj
mértékére, alkalmazására, a kincstárnál alkalmazható fizetési módokra, valamint a
készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat”
/rendeletben szabályozza./
(66)	Az Áht. 125. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a 90. § (4) bekezdésében foglalt
megvalósítási terv elkészítésétől az irányító szerv 2010-2011. években eltekinthet.”
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
3.	§
(1)	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Cct.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek
megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati
beruházások megvalósításához igényelhető.”
(2)	A Cct. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően.
(2)	A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló
döntése előtt véleményezésre hívja fel - társult települések esetén a székhely-település szerinti
illetékességgel - a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is.”
22
(3)	A Cct. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a
törvény 8. számú melléklete határozza meg. Amennyiben a helyi önkormányzat a beruházás
megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább
15 %-át a helyi önkormányzatnak saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás) kell
biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az
országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi
önkormányzatnak a beruházási összköltség 10 %-át, a mindkét szempontból egyidejűleg
hátrányosan érintett helyi önkormányzatnak pedig a beruházási összköltség 5 %-át kell
biztosítania saját forrásként.”
(4)	A Cct. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére
fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(5)	A Cct. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi ágazatban a gép- és műszerbeszerzés esetén a céltámogatás egy
évre igényelhető.”
(6)	A Cct. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok
jegyzékét - a külön jogszabály szerinti beruházási adatlapon - a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter a támogatási összeg szerinti bontásban minden év május 31-éig
nyilvánosságra hozza a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.”
(7)	A Cct. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11.
§ (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén - kérelemre -
legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.”
(8)	A Cct. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás
előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül - a kincstár
bevonásával - el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról
le kell mondania.”
(9)	A Cct. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„13/A. § Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az
üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven
belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás
esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési
arány megvalósulását.”
(10)	A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a
visszafizetésről - a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának
megküldésével - a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a
kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A
határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti - a
felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó - kamatot kell fizetni a
központi költségvetés javára.”
(11)	A Cct. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást
a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium
utalványozása alapján.
(2)	A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3)	A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített
számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4)	A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha
a támogatás címzettje
a)	a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy
céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó
tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b)	lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás
folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra
az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5)	A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves
költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.”
(12)	Cct. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) 2011-2012. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett
támogatást.”
(13)	A Cct. kiegészül az e törvény 1. számú melléklete szerinti 8. számú melléklettel.
24
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
4.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság
elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem
részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a
kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a
megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván
kapni.”
(2)	Az Szt. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.”
(3)	Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Közcélú munkavégzés keretében/
„a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat
jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi
tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,
b)	költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság,
társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek
ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
c)	költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági
társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet
által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat
megállapodás alapján közreműködik
látható el.”
(4)	Az Szt. 37/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt
közfeladatokban bekövetkezett változás az ellátásukhoz szükséges létszám
a)	2 000 fő feletti lakosságszámú településeknél 10%-át,
25
b) 2 000 fő, vagy az alatti lakosságszámú településeknél 20%-át
elérő mértékű bővítését, illetve csökkentését eredményezi.”
(5)	Az Szt. 37/B. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján/
„d) a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott feltételeknek
megfelel,”
(6)	Az Szt. 37/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A települési önkormányzat az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakon túl rendeletében a
35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további mentesítési feltételeket állapíthat meg
az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt
akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel.”
(7)	Az Szt. 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős
működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön
törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.”
(8)	Az Szt. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén/
„c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)-b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b)
pontban nem említett nappali ellátást,”
(9)	Az Szt. 92/A. §-a kiegészül a következő (1) bekezdéssel:
„(1) Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.”
(10)	Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg
a)	nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési engedélyben
meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát,
b)	bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám
százöt százalékát,
éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát.”
26
(11)	Az Szt. 92/K. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a
működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig
annak száz százalékát.”
(12)	Az Szt. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a
továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami
hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a
szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának
különbözete.”
(13)	Az Szt. 119/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119/C. § (1) Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az
ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32-32/A. § szabályait is
alkalmazni kell.
(2)	Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának
kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.
(3)	A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről. Az
igazolás az ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve
azon belül a vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget
tartalmazza.
(4)	Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti
kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a
jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.
(5)	A jövedelemvizsgálat keretében a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni
helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást
igénylő tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló
vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott
ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni
hányadot kell figyelembe venni.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe
venni, azt 96 hónapra elosztva kell meghatározni, és az ellátást igénylő, illetve az ellátott havi
jövedelméhez hozzáadni.
(7)	Az idősotthoni ellátás igénybevétele során a személyi térítési díj számításakor a
vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként a jegyzői
igazolásban meghatározott összeget kell figyelembe venni.”
(14)	Az Szt. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(3) A 92/K. § (5)-(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás
esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után normatív állami
hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”
(15)	Az Szt. 127/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127/A. § (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt
egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a
társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó
finanszírozás keretében megtéríteni.
(2)	Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől
számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a
korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét
folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve,
hogy
a)	a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka
azonos, továbbá
b)	nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény -
részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik.
(3)	A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó
működési engedélyében nem szereplő szociális szolgáltatás - ide nem értve azt az esetet, ha az
új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és férőhelyszám,
illetve ellátható személyek száma.
(4)	Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi
fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény
megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)-b)
pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó
köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi
költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozást,
illetve a szolgáltató, intézmény megszűnését megelőzően járó normatív állami hozzájárulás -
törtéves működés esetén egész évre számított - összegének és az egyházi kiegészítő támogatás
akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg
megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.
(5)	Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben
meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”
(16)	Az Szt. 131/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi
ellátások működtetését az állam - a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint
kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.”
(17)	Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésénekp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
28
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa/
„p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi
ellátások finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”
(18)	Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa/
„u) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait.”
(19)	Az Szt. 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza
a)	az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben
való részvétele alól történő mentesítésének a 37/B. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon
túli további feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,
b)	a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő
személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és
az együttműködés megszegésének eseteit.”
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
5.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § A KSH kiegészítő tevékenységet végezhet.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
6.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 81. §-a a következő
(15)	bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (15) bekezdés jelölése (16) bekezdésre változik:
„(15) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi
személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati
feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi
személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény - az e törvény 95/C. § (3)-(5)
bekezdése szerint - közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a
nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye -
29
ennek hiányában tartózkodási helye - a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén
található.”
(2)	A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza/
„f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék
elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a
tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét
és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező
eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, az oktatási program (pedagógiai
rendszer) jóváhagyásának rendjét; valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő
igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg
befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(3)	A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza/
„j) a 101. § szerinti közoktatási szakértői és vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint
az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel
részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység
folytatásának szakmai feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és
a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos
szakértői névjegyzék és az Országos vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e
pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét,
mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának
kérdéseit;”
(4)	A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés n)-o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza/
„n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai
szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények
részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek,
tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a
pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az
eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat
igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a
30
pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a
vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a főjegyző nem helyi
önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények engedélyezési eljárásával
összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az
egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét,
mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának
kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos
díjazás megállapításának kérdéseit;
o)	az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a
nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött
gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének
rendjét, feladatait, működését, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentés rendjét,
az Oktatásügyi közvetítői névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait, az
oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, az oktatásügyi közvetítői
tevékenységgel összefüggő továbbképzést és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának
következményeit, az oktatásügyi közvetítő tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek
be nem tartásának esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, továbbá az Oktatásügyi
közvetítői névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az oktatásügyi
közvetítő díjazása megállapításának szabályait, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő
igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg
befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”
(5)	A Kt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét/
„c) az (1) bekezdés f), j) és n)-o) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő
igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével
gyakorolja.”
(6)	A Kt. 94. §-a (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/
„f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a
továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus továbbképzés
programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a
pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az
akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a
továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának,
ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás
követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben
meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét,
31
mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának
kérdéseit;”
(7)	A Kt. 94. §-a (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/
„j) a nem helyi önkormányzati intézményfenntartókat és a térségi integrált szakképző
központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartóit megillető - a
költségvetésről szóló törvényben meghatározott - állami hozzájárulások és támogatások,
valamint az egyházi kiegészítő támogatás igénylésének, jogosultság megállapításának,
folyósításának, elszámolásának részletes eljárását, az igényléssel, elszámolással,
felhasználással összefüggő ellenőrzést, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges
jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást; a kiegészítő támogatásnak a helyi
önkormányzatokkal, önkormányzati társulással történő elszámolásával összefüggő eljárás
rendjét;”
(8)	A Kt. 117. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó
kiadások egy tanulóra jutó hányadának/
„b) öt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben,
tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c)	tizenöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott
esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”
(9)	A Kt. 118. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (10)-(12) bekezdés
jelölése (11)-(13) bekezdésre módosul:
„(10) A kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat, helyi
önkormányzati társulás által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátásához
kapcsolódóan, illetve az egyházi jogi személy fenntartásában működő nevelési-oktatási
intézménynek - bármilyen formában és jogcímen - nyújtott támogatást. Ennek
megállapításához - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a jegyző, főjegyző,
társulási tanács elnöke szolgáltat adatot. A kiegészítő támogatásra való jogosultságról, a
kiegészítő támogatás összegéről, az elszámolásról, a visszatérítési kötelezettségről, a kiegészítő
támogatás összegének a helyi önkormányzat által történő megtérítéséről az oktatásért felelős
miniszter dönt. A kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás
összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést az egyházi jogi személy, a
kiegészítő támogatás összegének a költségvetés részére történő megtérítésével kapcsolatos
32
döntést a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás - a döntés közlésétől számított
tizenöt napon belül - a fővárosi, megyei bíróságnál megtámadhatja.”
(10)	A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a
szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka - feladatellátási helyenként külön-
külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található -
legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott
feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az
országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben
elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény
81.	§-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha kisebbségi nevelés, oktatás
feladatait látja el, illetve vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és
az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban
egy kerületben működik.”
(11)	A Kt. 128. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(11) A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben meghatározottakat - kivéve, ha a
közoktatási intézményt 1998. augusztus 31-e után létesítették - 2012. szeptember 1-jéig kell
teljesíteni.”
(12)	A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 4. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban,
továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt
összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével -
legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.”
(13)	A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 7. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, továbbá a cím a következő 8. ponttal egészül ki, valamint a
jelenlegi 8-10. pont jelölése 9-11. pontra módosul:
„7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális
létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál,
ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon
legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül
az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új
gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
33
8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában
meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az
oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék,
kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat egyetért.”
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
7.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 6. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által a
kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból,
illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(2)	Az Exim tv. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni: /
„b) az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák felső határát,
valamint az egyéb export célú garanciaügyletek felső határát,
c)	a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú
biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek összegének
felső határát,”
(3)	Az Exim tv. 26. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által a központi költségvetés
terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások, illetőleg
viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(3)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank
által a központi költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes
szabályait, továbbá az egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait
rendeletekben szabályozza.”
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosítása
8.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
34
„50/A. § (1) Az ügyész cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében
felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy
kedvezményes internethasználatra jogosult. A legfőbb ügyész utasításban további választható
juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is
meghatározhatja.
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő ügyész, valamint az ügyész
azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve,
hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3)	Az ügyész írásban vagy elektronikus úton a tárgyévet megelőző év december 15-ig, illetve a
jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás
összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor
módosítható, ha azt a legfőbb ügyész utasításban lehetővé teszi.
(4)	Az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a legfőbb ügyész határozza meg, az
azonban nem lehet alacsonyabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény ötven százalékánál, és
nem lehet magasabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 2,2-szeresénél.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az ügyész szolgálati jogviszonya a
tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-
juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor
vissza kell fizetni, illetve - az ügyész választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé
teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a
cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az ügyész halála miatt szűnik meg.
(6)	Ha az ügyészt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál
időarányosan jogosult. Ha az ügyész a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó
értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az
időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás
értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.”
(2)	Az Üsztv. 81/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/K. § Az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra az 50/A-D. § rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.”
(3)	Az Üsztv. 90/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90/L. § A tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra, az 50/A-D. § rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell.”
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
9. §
35
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a)	a működési költségek fedezetéről,
b)	a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c)	a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges
pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók
azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati
szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag
egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes
befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.”
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
10.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltónak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való
felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt
munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti
meg.”
(2)	A Ttv. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos
rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által
felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani.”
(3)	A Ttv. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hivatásos tűzoltóság tagjai, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek tisztségviselői a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése
során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakképző
tanintézetében tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét
a küldő szerv vagy a hallgató viseli.”
(4)	A Ttv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
36
„(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény 1. számú melléklete „A” részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a „B”
részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak
1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a laktanya-építési
beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-
tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, és az általa alapított, a szakágazat képzési
feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai
eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe
befizetni.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
11.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 273. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben
a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A 101. § (4) bekezdése szerinti illetmény megállapítása az önkormányzati tűzoltóságok
állományába tartozók esetében a fenntartó önkormányzat költségvetésének terhére történhet.”
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
12.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal
kultúrájának fejlesztésére - így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi
politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-,
illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával,
valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése
érdekében végzett tájékoztatásra -, valamint az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi
Regionális Oktatási Központ működtetésére jogosult felhasználni az előző két évben befolyt
bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát. Az így
rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói
döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző
évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
37
tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból
rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra,
valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. A Gazdasági
Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos
feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben
befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.”
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
13.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-ának (2)
bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
/Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn:/
„m) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából
feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral”
/szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén./
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
14.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4/A. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő
összegre igényt tartó egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el, ha a technikai szám
kiadását az egyház a jogerős nyilvántartásba vételéről szóló bejegyző határozat jogerőre
emelkedését követő második évben, vagy azt követően kezdeményezte. Amennyiben az
adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiállítása iránti kérelem
benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai szám kiadását megtagadó
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami
adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon
belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül - a polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával -
38
lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező
határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
15.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően,
de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.”
(2)	A Gyvt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának
megfelelően - különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi
gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint
a Kt. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.”
(3)	A Gyvt. 43. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra
kialakított helyiségben.
(6)	A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek.
(7)	A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő
gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy
fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő.
Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható
gyermekek száma legfeljebb három fő.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos
gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az
ellátást nyújtónak állandó segítője van.
(9)	A családi napköziben gondozott saját gyermek után normatív állami hozzájárulást
nem lehet igénybe venni.
(10)	A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként
működő - családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál
több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a
szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak
igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”
39
(4)	A Gyvt. a következő 43/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Családi gyermekfelügyelet
(1)	A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az
ellátást nyújtó saját otthonában.
(2)	A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt
életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.
(3)	A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható
gyermek.
(4)	A családi gyermekfelügyelet ellátása során - a saját, napközbeni ellátást máshol
igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb három gyermek gondozható.
(5)	A családi gyermekfelügyelet keretében gondozott saját gyermek után normatív
állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni.
(6)	Családi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43. § (4)
bekezdésében foglaltaknak.”
(5)	A Gyvt. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a
gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal,
szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való
ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett
gyermek zsebpénzének biztosítására.”
(6)	A Gyvt. 66/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hivatásos nevelőszülő legalább öt, a speciális hivatásos nevelőszülő három
gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy
megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről.”
(7)	A Gyvt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonegyedik
életévének,
b)	az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a
huszonnegyedik életévének
betöltéséig kérheti.”
(8)	A Gyvt. 93. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének
betöltéséig,
40
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének
betöltéséig.”
(9)	A Gyvt. 93. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a
bekezdés a következő c)-d) ponttal egészül ki:
/Megszűnik az utógondozói ellátás/
„b) - ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a
fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltésével,
c)	- ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a
fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán
tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb
huszonötödik életévének betöltésével,
d)	- ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban - a
fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltésével.”
(10)	A Gyvt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása
esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a
működési engedélyben meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám
100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti
otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben
meghatározott férőhelyszám 100%-át.”
(11)	A Gyvt. 145/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót,
intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi
önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül
folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
(2)	Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény
megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót,
intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat,
illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó
finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy
a)	a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább
ötven százaléka azonos, valamint
b)	a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az
ingatlanban működik.
(3)	A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó
működési engedélyében nem szereplő szolgáltató tevékenység - ide nem értve azt az esetet, ha
41
az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és
férőhelyszám.
(4)	Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben
meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”
(12)	A Gyvt. 146. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következő b) ponttal:
/A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell
alkalmazni/
„b) a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során,”
(13)	A Gyvt. 146. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell
alkalmazni/
„d) a nyári napközis otthonban,”
(14)	A Gyvt. 146. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
/A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell
alkalmazni/
„h) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében.”
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
16.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A bíró cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében felsorolt
juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy
kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács további
választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét
magasabban is meghatározhatja.
42
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre
illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a
harminc napot.
(3)	A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyévet megelőző év december 15-ig, illetve a
jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás
összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor
módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata lehetővé teszi.
(4)	A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven
százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 2,2-szeresénél.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati jogviszonya a tárgyév
közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás
értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell
fizetni, illetve - a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell
adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét,
ha a jogviszony a bíró halála miatt szűnik meg.
(6)	Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál
időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű
cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos
részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét -
legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
17.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a
továbbiakban: Iasz.) 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is
figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5)
bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az
ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - az irányító miniszter további választható juttatásokat is
meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is
meghatározhatja.
(2)	Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam
vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét
időtartama meghaladja a harminc napot.
(3)	Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyévet megelőző év
december 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról,
43
hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt
követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata,
illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban
lehetővé teszi.
(4)	Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek
esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az irányító miniszter határozza meg, az
azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az
illetményalap 2,2-szeresénél.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az igazságügyi alkalmazott
jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe
vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony
megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - az igazságügyi alkalmazott választása szerint, ha a
juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés).
Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az igazságügyi alkalmazott
halála miatt szűnik meg.
(6)	Ha az igazságügyi alkalmazottat a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes
munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi munkáltatónál
az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési
kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új
munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál
igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.”
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
18.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a
(2)	bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy/
a)	a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai
szabályait,
/rendelettel állapítsa meg./
(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg.”
44
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
19.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató
társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott
személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi
összege 165 forint).”
(2)	A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott -
foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a
gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdésének c)-f), h)-o), s) és t)
pontjaiban meghatározott személyek után havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási
járulékot fizet.”
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
20.	§
(1 ) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a személyi jövedelemadónak
ba)	- 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek,
jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb)	- 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek,
jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított - a személyi
jövedelemadó szabályai szerinti - adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.”
(2)	A Tny. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2)
bekezdés a)-c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a
nyugdíjjárulék tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a
45
továbbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli
vagy elengedi.”
(3)	A Tny. 93. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az
öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezi.”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
21.	§
(1)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri
el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel
csökkentett személyi jövedelemadó 0,5 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak
ténylegesen utalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4)	Az adózói közvetlen rendelkezéseket kiegészítő támogatásból az egyes egyházak a
javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában
részesülnek.”
(2)	Az Eft. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3)Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi
hitoktatás költségeihez.”
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény módosítása
22.	§
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény
(a továbbiakban: Tát.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás
szükséges. Működése során — külön törvényben foglaltak szerint — a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
46
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
23.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kulturális tv.) 38. §-a a következő (5)-(9)
bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A muzeális intézmény a nyilvántartásában lévő kulturális javakat külön jogszabályban
meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más
kulturális javakkal.
(6)	A muzeális intézmény a kulturális javakat határozott időre, de legfeljebb öt évre szóló
írásbeli szerződés alapján adhatja, illetve veheti kölcsön.
(7)	A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződéshez mellékelni kell a kölcsönadott
kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét. A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló
szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki.
(8)	A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a kölcsönvevő által a kölcsönadott kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi
követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
b)	a kölcsönadott kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
c)	a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen
szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.
(9)	A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény
számára, továbbá külföldre történő kölcsönadásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A
hozzájárulás megadása során a miniszter azt vizsgálja, hogy a (8) bekezdésben rögzített
feltételek fennállnak-e.”
(2)	A Kulturális tv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben - a 49. §
kivételével - a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(3)	A Kulturális tv. a következő 95/B. §-sal egészül ki:
„95/B. § (1) Közintézetként kell besorolni - az általa ellátott közszolgáltatás kereslet-orientált
és versenyképes jellege, valamint a költségvetési szerv szakmai autonómiája alapján -
a)	az Országos Széchényi Könyvtárat,
b)	a Magyar Országos Levéltárat,
c)	a Magyar Nemzeti Filmarchívumot,
d)	az országos múzeumokat (kivéve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, Könyvtárat és
Levéltárat, valamint a Hadtörténeti Múzeumot).
47
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén a fenntartó közintézetként
sorolhatja be
a)	az országos szakkönyvtárat,
b)	a megyei múzeumot (ha annak szervezetéhez több, a megye közigazgatási területén működő
múzeum tartozik),
c)	a megyei könyvtárat,
d)	a főváros, illetve megyei jogú városok által fenntartott múzeumot, könyvtárat.
(3)	A közintézet közgyűjtemény számára az irányító szerv - az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási és
vállalkozási bevételeire és átvett pénzeszközeire vonatkozóan - éves bevételi követelményt
állapít meg, központi költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben. Amennyiben a közintézet közgyűjtemény a bevételi követelményt egymást
követő három éven keresztül nem teljesíti, az azt követő évtől a közintézmények
gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(4)	Önállóan működő és gazdálkodó közintézet közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-
ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően vezetési, szervezési,
gazdálkodási ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel
közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel
rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki felsőoktatási intézményben szerzett közgazdasági
végzettséggel vagy a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált
vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(6)	Önállóan működő és gazdálkodó közintézmény közgyűjtemény, valamint önállóan működő
közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú
végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal
rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen
jogviszonyt létesítenek.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott államháztartási, vezetési ismeretekkel rendelkezőnek kell
tekinteni azt, aki legalább a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint
akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal
rendelkezik.
(8)	Az (5) és (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január elseje után létrejövő új
megbízások esetén a megbízást követő egy éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és
még legalább két évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni.
Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva
megszűnik.
48
(9)	A közintézet közgyűjtemény a megvalósítási és teljesítménytervét gyűjteményfejlesztéssel,
gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással
kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10)	A közintézet közgyűjtemény a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági
(eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(11)	A miniszter
a)	a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet
folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minőségfejlesztése érdekében,
minősítési eljárás során, szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési
intézmény, minősített könyvtár, minősített muzeális intézmény és minősített levéltár címet
adományoz;
b)	a minősített intézmények számára évente - pályázat alapján - minőségi díjat tűz ki.”
(4)	A Kulturális tv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § Ahol e törvény fenntartót említ, a fenntartó alatt a költségvetési szervek jogállásáról és
gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben szabályozott irányító szervet kell érteni.”
(5)	A Kulturális tv. 100. §-ának (3) bekezdése a következő a)-b) pontokkal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:/
„a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet
folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai
minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való
közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a
minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának
szabályait.
b)	a közintézet közgyűjtemény megvalósítási és teljesítménytervéhez szükséges,
gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel,
szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat.”
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
módosítása
24.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok
49
a)	a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek
(személy) után járó családi pótlék teljes összegét,
b)	a gyermekotthonban lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék összegének
50%-át
gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény
vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és
biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék
összegének 50%-át az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és a gyermek teljes körű
ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást.”
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
25.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„66. § (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás
(a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és
szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a
településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal
rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont
terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(2)	A hatóság - külön jogszabályban meghatározott tartalommal - az engedélyezési eljárásban
előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti
hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.”
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
26.	§
(1)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA tv.)2. §-
a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Alapprogram bevételei:/
„a) 2011. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek
jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik
évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-
hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege
2010. évben 7000 millió forint;”
(2)	Az NCA tv. a következő 16. §-al egészül ki:
50
„16. § A 3. § (1) bekezdésének rendelkezéséről eltérően a Magyar Köztársaság 2010. évi
költségvetéséről szóló törvény által az Alapprogram számára biztosított forrásból az a civil
szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság 2008. december 31-éig nyilvántartásba vett,
és a létesítő okiratban foglalt tevékenységet ténylegesen folytatja.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
27.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3) - (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
a belföldi székhelyű/
„a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi
képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó
nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint
az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság,”
(2)	Az Szht. 9. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési
törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel”
elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes
összegét csökkenteni kell:/
„a) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében
a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által
elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,”
(3)	Az Szht. 14. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az európai uniós támogatással megvalósuló, a
versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.”
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
28.	§
51
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a
továbbiakban: Atv.). 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az
Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással,
fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák
fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása, hazai - Kormány által jóváhagyott - K+F
infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, az Európai Együttműködő Államok
Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.”
(2)	Az Atv. 8. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés,
továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a
2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó
mértékben kerülhet sor.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
29.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a (2) bekezdésének da) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/az érvényesség időtartama,/
„da) amely alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező
pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal
START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik
életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének
betöltéséig terjedő időszak,”
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
30.	§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:/
„b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv,
részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv
jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a külön törvény alapján biztosított
52
működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési
képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság
ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint (3)
bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések
tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési
szerv;”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
31.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők
2008.	évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál
átlagkeresetének megfelelő összeg.”
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény módosítása
32.	§
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg
az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli
rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A programban részt
vevőt - a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve - a számára foglalkoztatásra irányuló
jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a
munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés
harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a
programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött
idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott
juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt - a közszolgálati
jogviszonyban állót kivéve - utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában
töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A programban részt vevő közszolgálati
jogviszonyban állót a Ktv.-ben meghatározott cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg.
Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon
alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott
juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően
alkalmazni.”
53
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
33.	§
(1)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá
az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A.
§-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a
következők szerint:/
„a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező
pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék
összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második
évében húsz százalékának megfelelő, továbbá
b)	felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a Tbj. 19. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első
kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz
százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.”
(2)	A Pftv. 4/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt az alap- és középfokú
végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében
legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres,
felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő
járulékalap után érvényesítheti.”
(3)	A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-
ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a
Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.”
(3)	A Pftv. 8. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a kedvezményes
foglalkoztatás”
54
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
34.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a
jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,
a)	és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás
megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az
ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább tizenöt munkanapos határidő
megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben
kötelezi annak megszüntetésére,
b)	ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a)
pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,
c)	ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés
tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság megkeresi az
intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-,
polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2)	Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja az adatszolgáltatási vagy bejelentési
kötelezettségnek a 13. § (2) bekezdés b) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított
megsértése esetén, valamint ha
a)	az ügyben autonóm államigazgatási szerv jár el,
b)	azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó
jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a
hatósági határozat megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az
életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a
természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, illetve
harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c)	a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás
eredménytelensége miatt egy éven belül jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, vagy
d)	a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban
megállapított rendelkezés megsértése miatt egy éven belül a (1) bekezdés a) pontja alapján járt
el.
(3)	A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet,
amely tartalmazza
a)	az ügyfél nevét,
b)	az ügyfélnek a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, ennek hiányában
természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatait,
c)	a jogszabály vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a
jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés, valamint felhívást
tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és
55
d)	a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított
jogkövetkezményt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének a napját.
(4)	A hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított egy évig
kezelheti.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben -
közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával - megvizsgálni és saját
intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc
napon belül tájékoztatni.”
(2)	A Ket. 174. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben
határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 94. § (2)
bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.”
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
35.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 25. §-a után
kiegészül a következő alcímmel és 25/A. §-sal:
„A gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások eljárási díjai
25/A. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával,
forgalmazásával, a forgalomba hozatali engedély fenntartásával, a gyógyszer-
nagykereskedelmi tevékenység folytatásával, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású
termékek gyógyszerré történő átminősítésével, a párhuzamos importtal, a vizsgálati
készítmények klinikai vizsgálatával, a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat alkalmazásával
kapcsolatos - a melléklet szerinti - engedélyezési, módosítási és egyéb eljárásokért - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - az eljárás lefolytatását, illetve az engedély kiadását kérelmező
a mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj), a forgalomba
hozatali engedély fenntartásáért pedig évente a mellékletben meghatározott fenntartási díjat
köteles fizetni.
(2)	A külön jogszabályban meghatározott nem kereskedelmi célú klinikai vizsgálat
engedélyezése iránti eljárások díjmentesek.
(3)	A díjat a melléklet I., II. és III/A-G. pontjaiban felsorolt eljárások esetén klinikai
vizsgálatonként és gyógyszerenként kell megfizetni.
(4)	A melléklet szerinti díj megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a)	amennyiben hasonszenvi gyógyszer hasonszenvi komponensen kívül nem hasonszenvi
(allopátiás) komponenst is tartalmaz, a készítmény - készítési módjától függetlenül - nem
56
számít hasonszenvinek, így az allopátiás szerekre vonatkozó gyógyszer forgalomba hozatali
engedélyezési díjakat kell érvényesíteni,
b)	amennyiben hasonszenvinek jelzett és ilyen eljárással készült gyógyszer terápiás hatásra
való hivatkozással kerül forgalomba, úgy a díjfizetés szempontjából a nem hasonszenvi
gyógyszerekkel azonos megítélés alá esik.
(5)	Az (1) bekezdés szerint kiadott engedély adataiban, továbbá az egyes gyógyszerek
forgalomba hozatali engedélyének adataiban bekövetkezett változás miatti minden egyes
önálló, más módosítással össze nem függő módosítási kérelem - gyógyszerenként, azaz
gyógyszerformánként vagy hatáserősségenként - külön eljárási díj-köteles, függetlenül attól,
hogy a kérelmet egyedileg vagy több gyógyszerre vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg
nyújtják be. A klinikai vizsgálat engedélyének módosítása során minden egyes önálló, külön
jogszabály szerinti, egymással össze nem függő tartalmi módosítás iránti kérelem külön
eljárási díj köteles, függetlenül attól, hogy a kérelmet egyedileg vagy több klinikai vizsgálatra
vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg nyújtják be.
(6)	A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell
a külön jogszabályban meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére
megfizetni.
(7)	A befizetett díj - a külön jogszabályban foglaltak kivételével - a gyógyszerészeti
államigazgatási szerv bevétele, és azok nyilvántartására, elszámolására az államháztartás
alrendszerébe tartozó költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségéről szóló hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(8)	A díjfizetés tárgya tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: Itv.) 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek
tekintetében az Itv. 31. § (1) bekezdés első mondatában, valamint 31. § (8) bekezdésében
foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell
érteni.
(2)	A Gytv. 32. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a 25/A. § szerinti díj
kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendeletben határozza meg.”
(3)	A Gytv. kiegészül az e törvény 2. számú melléklete szerinti 1. számú melléklettel.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
36.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következő 163/A.
§-sal egészül ki:
57
„163/A. § (1) A 2010. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében
meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves
növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2)	2010-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés
rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási
csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a
Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
37.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. §-a (2)
bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Tanács hatáskörébe tartozik:/
„a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos - állami
tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is
figyelembe vevő - középtávú stratégiára vonatkozó javaslat kialakítása,
b)	az a) pont szerinti javaslatnak - a Kormány elé terjesztése érdekében - az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter részére történő megküldése, majd annak elfogadását követően a
végrehajtás szervezése, irányítása,”
(2)	Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Tanács hatáskörébe tartozik:/
„j) döntés az MNV Zrt. által, az állami vagyon hasznosításával kapcsolatosan kötendő
szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalásáról, vagy más biztosíték nyújtásáról,
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó - a c)-j)
pontok hatálya alá nem tartozó - egyéb kötelezettségvállalásról való döntés,”
(3)	Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Tanács hatáskörébe tartozik:/
„q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a
rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,”
(4)	Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
58
/A Tanács hatáskörébe tartozik:/
„s) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos
döntés”
(5)	Az Átv 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a Tanács működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente, a
tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”
(3)	Az Átv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül
képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a
továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a
miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén -
ide nem értve az általános országgyűlési képviselői választást követően ismételten
megalakításra kerülő képviselőcsoportot - az általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az
újonnan alakult országgyűlési képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen
esetben az Ellenőrző Bizottság létszáma átmenetileg - a (4) bekezdés szerinti valamely tag
megbízatásának lejártáig - a tizenegy főt meghaladhatja.”
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
38.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A járulék negyedét kell fizetni, ha a belterületbe vonást a helyi önkormányzat legalább
tizenöt új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósulása érdekében
kezdeményezi.”
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
39.	§
(1)	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 3. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A központi költségvetés a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás
igénybevételéhez - a távhőfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetőségének általánossá
59
válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése érdekében -, valamint a lakossági vezetékes
gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez külön jogszabályban
meghatározottak szerint, a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegű
támogatást nyújt.”
(2)	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 16. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatás,
b)	a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás, a lakossági vezetékes
gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez nyújtandó támogatás
szabályait.”
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény
módosítása
40.	§
(1)	A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a
továbbiakban: Kszjtv.) 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:
ca)	a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-
testület (közgyűlés),
cb)	a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított
(irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,
cc)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8-9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös
gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt — ennek hiánya esetén a
költségvetési szerv székhelye szerinti — helyi önkormányzat képviselő-testülete;”
(2)	A Kszjtv. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:
fa)	a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a
polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
fb)	a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított
(irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,
60
fc)	a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény 8-9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös
gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt — ennek hiánya esetén a
költségvetési szerv székhelye szerinti — helyi önkormányzat polgármestere,
főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke;”
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény módosítása
41.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
82.	§-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.”
(2)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § Az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság a költségvetési törvény szerinti
központosított bevétel.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
42.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-ával megállapított Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése, e törvény 20. §-ával
megállapított Tny. 38. §-ának (3) bekezdése, 93. §-ának (5) bekezdése, 26. §-ával
megállapított NCA tv. 16. §-a, valamint 45. §-a a törvény kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(3)	E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 15/D. §-a, 28. §-a, és 43. §-ának (8) bekezdése a
törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(4)	E törvény 49. §-a 2009. december 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 2/A. § (2) bekezdésének a) pontja 2010. január 2-án
lép hatályba.
(6)	A Ktv. 31. §-a (2) bekezdésének e törvény 1. §-ával történő módosítása 2012. szeptember
1-jén lép hatályba.
61
Hatályon kívül helyező rendelkezések
43. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (4) bekezdése,
b)	a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény 236. §-a,
c)	a Ktv. 49/G. §-a, valamint a 49/H. §-a (1) bekezdésének a), e) és i) pontja, továbbá 49/H. §-
ának (2) bekezdése,
d)	az Áht. 33. §-ának (2) bekezdése, 33/A. §-ának (7)-(9) bekezdése, 86. §-a (9) bekezdésének
első mondata, 101. §-ának (11) bekezdése, 100/K. §-ának (3) bekezdése, 100/L. §-ának (6)
bekezdése, 100/M. §-ának (4)-(6) bekezdése, 124. § (2) bekezdésének n), p), s), zsd) pontja,
valamint b) pontjában a „nyilvántartásának,” szövegrész; 124. § (4) bekezdésének f), i), j)
pontja.
e)	az Üsztv. 50/B. §-a, 50/C. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész,
50/C. §-a (1) bekezdésének e)-f) és h) pontja, valamint 93. § d) pontja,
f)	az Iasz. 120. §-a, 121. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész,
valamint 121. §-a (1) bekezdésének e)-f) és h) pontja,
g)	a Ktv. 30/B. § -ának (3) bekezdése és 30/B. §-ának (11) bekezdése,
h)	a Kt. 82. §-ának (4) bekezdése,
i)	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. cím 1. a) pontja,
j) az Átv 6. §-a (2) bekezdésének t) pontja,
k) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének i) pontjában „az államháztartás
társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének i)
pontjában „az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bjt. 118. §-a, valamint a 119. §
(1)	bekezdés d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész, továbbá e)-f) és h) pontja.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cct.
a)	7. §-ának (2) bekezdése;
b)	8. §-ának (6) bekezdése;
c)	14. §-ának (14) bekezdése;
d)	16. §-ának (4) bekezdése.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.
a)	37/C. §-a (2) bekezdésének első mondata,
b)	37/E. §-a,
c)	57. §-ának (4) bekezdése,
d)	58/A. §-ának (2) bekezdése,
62
e)	68/B. §-ának (3) bekezdésében a „-119/D” szövegrész,
f)	86. §-ának (3) bekezdése,
g)	99/C. §-ának (5) bekezdése,
h)	114. §-a (3) bekezdése b) pontjában a „(119/C. §)” szövegrész,
i)	115. §-a (1) bekezdésének második mondata,
j) 117. §-ának (2) bekezdésében az „- idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (3)
bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott -” szövegrész,
k) 119/D. §-a.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gytv.
a)	3. § (7) bekezdése,
b)	4. § (13) bekezdése,
c)	5. §-ának (8) bekezdése,
d)	11. §-ának (5) bekezdése,
e)	32. §-a (6) bekezdésének b) és c) pontja,
f)	32. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel,
továbbá” szövegrész.
(6)	E törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt. 81. § (12) bekezdésének
harmadik-negyedik mondata, 95/A. §-ának (11) bekezdése, a 101. §-a (7) bekezdésének
második mondata, a 118. § (9) bekezdéséből „ - az átengedett és saját bevételeiből -„ szöveg,
valamint az „illetve az átengedett bevételeit” szöveg és az „, a kiegészítő támogatás összegével
csökkenteni kell” szöveg, a 120. §-ának (2) bekezdésének a) pontjában az „a pedagógiai
szakszolgálatot nyújtó intézmény” szöveg, a 120. §-ának (5) bekezdése, továbbá a 2. számú
mellékletének, „A pedagógusigazolvány” alcím második és hatodik-nyolcadik mondata.
(7)	2010. december 31-én hatályát veszti
a)	a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78/A. §-a,
b)	az NCA tv. 16. §-a.
(8)	A 2009. december 31-én az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009.
évi LXXVIII. törvény 47. §-ának a) pontja hatályát veszti.
(9)	Hatályát veszti a Ktv. 21. § (4) bekezdése, 30/B. § (1) bekezdésében a „ , valamint a (3)
bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére” szövegrész, (5)
bekezdésében az „és a címadományozási juttatásra” szövegrész, (6) bekezdésében az „és az a)
pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra
jogosult” szövegrész, (11) bekezdése, a 62/A. §-ban az „a Kormány által meghatározott
adatgyűjtők útján” szövegrész, a 71. § (2) bekezdés a) pontjában a „119/A. §-át,” szövegrész,
80. § (8) bekezdésében az „ , illetve az ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő köztisztviselők
napidíjának összegét és azok” szövegrész, 3. számú melléklet IX. pontjában az „ (a
köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő
bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)” szövegrész.
Módosító rendelkezések
63
44. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a)	37/A. §-ának (3) bekezdésében a „kincstárnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak,
valamint az állami foglalkoztatási szervnek” szövegrész,
b)	37/B. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „biztosítani,” szövegrész helyébe a
„biztosítani, vagy” szövegrész,
c)	65/F. §-ának (1) bekezdésében az „ellátottak” szövegrész helyébe az „ellátottak - ide
nem értve az idős személyeket -” szövegrész,
d)	115. §-ának (9) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április” szövegrész,
e)	116. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „119/C. § (3) bekezdése szerinti
jövedelemigazolásban meghatározott” szövegrész helyébe a „családban egy főre jutó”
szövegrész,
f)	116. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „30” szövegrész,
b)	pontjában a „20” szövegrész helyébe a „25” szövegrész,
g)	119. §-ának (2) bekezdésében a „119/D. § (1)” szövegrész helyébe a „119/C. § (5)”
szövegrész
lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kt. 101. §-át megelőző alcímben a
„vizsgáztatási névjegyzék” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg, a 101. §-ának
(6)	és (10) bekezdésében az „Országos vizsgáztatási névjegyzék” szöveg helyébe az "Országos
vizsgaelnöki névjegyzék" szöveg, a 102. § (11) bekezdésében a „március utolsó munkanapjáig”
szöveg helyébe az „május 15-ig” szöveg, a 118. §-ának (9) bekezdése második mondatában a
„harmadik” szöveg helyébe „ötödik” szöveg lép, a 131. §-ának (5) bekezdés c) pontjában a
vizsgáztatási” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki” szöveg, a 132. §-ának (6) bekezdésében a
„2010. augusztus 31-éig” szöveg helyébe a „2011. augusztus 31-éig” szöveg, a 133. § (2)
bekezdésében a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg, a 133. § (6) bekezdésében
a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg lép. Az "Országos vizsgaelnöki
névjegyzék" változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos
vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.
a)	148. §-a (5) bekezdésének ac) alpontjában az „1-6. évfolyamon” szövegrész helyébe az „1-
7.	évfolyamon” szövegrész,
b)	149. §-ának (1) bekezdésében a „családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet”
szövegrész helyébe a „családi napközi, családi gyermekfelügyelet, valamint házi
gyermekfelügyelet” szövegrész,
c)	149. §-ának (2) és (4) bekezdésében a „családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet”
szövegrész helyébe a „családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, valamint a házi
gyermekfelügyelet” szövegrész
64
lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht.
a)	4. § (8) bekezdésének első mondatában a „bekezdés a)-c) pontjaiban” szövegrész helyébe a
„bekezdésben” szövegrész,
b)	4. § (8) bekezdésének utolsó mondatában az „a)-c) pontjaiban” szövegrész helyébe a
„szerinti” szövegrész,
c)	4. § (15) bekezdésében a „(12)” szövegrész helyébe a „(13)” szövegrész,
d)	4/F. § (1) bekezdésének második mondatában a „4-5.” szövegrész helyébe „4.” szövegrész
lép.
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok
1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésében az
„együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét” szövegrész helyébe
„az államháztartás központi alrendszerének részei” szövegrész, 4. §-a (3) bekezdésének a)
pontjában a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe „álláskeresési támogatás” szövegrész,
b)	pontjának 6. alpontjában „a munkanélküli járadékból (segélyből)” szövegrész helyébe „az
álláskeresési támogatásból” szövegrész, c) pontjának 3. alpontjában „Start-kártya kiegészítése”
szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 6. alpontjában „fegyveres testületek
hivatásos állományú tagjai” szövegrész helyébe „rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség
hivatásos állományú tagjai” szövegrész, f) pontjának 2. alpontjában „magánnyugdíjpénztárba
átlépők” szövegrész helyébe „magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés” szövegrész, 5. §-a (1)
bekezdésének c) pontjában „gyógyfürdő-szolgáltatás” szövegrész helyébe „gyógyfürdő és
egyéb gyógyászati ellátás” szövegrész, (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjában „Start-kártya
kiegészítését” szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 10. § (1) bekezdésének b)
pontjában „a társadalombiztosítási alrendszeren” szövegrész helyébe „a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjain” szövegrész lép.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi
költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a
„2009. december 31-ig,” szövegrész helyébe a „2010. december 31-ig” szövegrész lép.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cct.
a)	1. § (4) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv és a
szakminisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter”
szövegrész lép,
b)	3. § (3) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek”
szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszternek” szövegrész lép,
c)	4. § (2) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „8” szövegrész lép,
d)	11. § (6) bekezdésének a) pontjában, a 14. § (15) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a
„területfejlesztésért és területrendezésért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért”
szövegrész lép.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
65
a)	az Áht. 18/B. §-ának (9) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a
„jogszabályban” szöveg,
b)	az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a
„jogszabályban” szöveg,
c)	az Áht. 86/B. § (4) bekezdésének b) pontjában „az adott alrendszerből” szövegrész helyébe
„a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból” szöveg,
d)	az Áht. 86/H. §-ának (1) bekezdésében az „alrendszeréhez” szövegrész helyébe „pénzügyi
alapjaihoz” szöveg,
e)	az Áht. 100/B. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön
jogszabályban” szöveg,
f)	az Áht. 100/J. § (4) bekezdésében a „maradványa (eredménye)” szövegrész helyébe a
„maradványából (eredményéből)” szöveg, valamint a „bevétele” szövegrész helyébe a
„bevételéből szerzett vagyon, vagyoni értékű jog” szöveg,
g)	az Áht. 100/L. § (3) bekezdésének a) pontjában a „döntése” szövegrész helyébe az „előzetes
engedélye” szöveg,
h)	az Áht. 100/L. § (7) bekezdésében a „közbeszerzési eljárás eredményeként” szövegrész
helyébe a „közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak szerint lefolytatott beszerzésből
származó” szöveg,
i)	az Áht. 100/P. § (6) bekezdésében a „felszámolási eljárás során” szövegrész helyébe a
„végelszámolási vagy a felszámolási eljárás során” szöveg,
j) az Áht. 102. § (12) bekezdésének c) pontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a
„külön jogszabályban” szöveg,
k) a Kszjtv. 3. §-ának (3) bekezdésében a „csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat”
szövegrész helyébe a „— ha törvény eltérően nem rendelkezik — csak közszolgáltató
költségvetési szervet alapíthat” szöveg
lép.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 121/C. §-a (5) bekezdésének a) pontjában
a „hiányát,” szövegrész helyébe a „hiányát, továbbá aki a (10) bekezdésben előírt
vizsgakötelezettséget nem teljesíti;” szöveg, 121/C. §-ának (10) bekezdésében a „venni.”
szövegrész helyébe a „venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.” szöveg
lép.
(10)	A Ktv. 49/H. §-ának (3) bekezdésében az „A (2) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével a” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben foglalt” szöveg lép.
(11)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az elektronikus információszabadságról szóló
2005. évi XC. törvény III. Gazdálkodási adatok 3. és 4. pontjának Frissítés oszlopában a
„Negyedévente” szövegrész helyébe a „A döntés meghozatalát követő hatvanadik napig”
szövegrész lép.
(12)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny.:
a)	13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vállalkozói járulék” szövegrész helyébe a
„vállalkozói járulék, illetőleg egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék” szövegrész;
66
b)	54. §-ának (3) bekezdésében az „unokának” szövegrész helyébe az „unokának (ideértve a
dédunokát és ükunokát is)” szövegrész;
c)	101. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „szolgálati időre és a nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset meghatározására, továbbá a rokkantsági nyugdíj” szövegrész helyébe
„nyugellátás” szövegrész
lép.
(13)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.
évi LXXXIII. törvény 71. §-ának (3) bekezdésében „a nyug díj-biztosítási igazgatási szerv”
szövegrész helyébe „az egészségbiztosító” szövegrész lép.
(14)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kulturális tv. 6/A. §-ában az „irányítását és
felügyeletét” szövegrész helyébe az „irányítását” szövegrész, 43. §-ának (2) bekezdésében a
„felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szövegrész, 43. §-ának (4) bekezdésében a
„felügyeletet ellátó” szövegrész helyébe az „irányítási jogot gyakorló” szövegrész, a 44. § (3)
bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányítási” szövegrész, a 2. számú
mellékletében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szövegrész lép.
(15)	E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében a „behajtásra
előírni nem kell.” szövegrész helyébe a „behajtásra előírni nem kell, kivéve ha törvény ennél
alacsonyabb összeget állapít meg.” szövegrész lép.
(16)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht.-nak a takarékos állami gazdálkodásról és
a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvénnyel megállapított 8/B. §-ának
jelölése 8/C-re változik.
(17)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. §-ának (5) bekezdése a „A
polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/A-B. §-ának, illetve az országgyűlési
képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-ának alkalmazása során 2010.
december 31-ig a Tny.-nek az e törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” szövegrésszel egészül ki.
(18)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (2) bekezdésében a
„közhasznú” szövegrész helyébe a „közhasznú és a közcélú” szöveg lép.
(19)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 31. § (15) bekezdésében és a kormányzati
szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (5)
bekezdésében a „- Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet -”
szövegrész helyébe a „- Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói megbízást és
szakmai főtanácsadói címet -” szöveg, a 32. § (2) bekezdés harmadik mondatában az „Az e
munkakörben” szövegrész helyébe az „A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben” szöveg,
72. § (7) bekezdésében a „valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt” szövegrész
67
helyébe az „államigazgatási munkaviszonyban töltött időt, valamint a Bibó István
Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát” szöveg, a 80. § (1) bekezdés a) pontjában a
„képesítésre, továbbképzésre,” szövegrész helyébe a „képesítésre, képzésre, továbbképzésre,”
szöveg, 3. számú melléklet I/A. pontjában a „- neve (leánykori neve)” szövegrész helyébe a „-
neve (születési neve), neme” szöveg, V. pontjában a „- pályázatának adatai” szövegrész
helyébe a „- pályázatának adatai, -kompetencia adatai” szöveg, IX. pontjában az „(5) bekezdés
c)	pontjában” szövegrész helyébe a „(2)-(3) bekezdésében” szöveg lép.
(20)	A Péptv. 4. § (5) bekezdésében az „A programban részt vevőt” szövegrészek helyébe az
„A programban részt vevőt - a köztisztviselőt kivéve” szövegek lépnek.
(21)	A Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontjában a „- veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói
beosztás pótléka 45%” szövegrész helyébe a „- veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka
45 %, - veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45-50 %” szöveg lép.
(22)	Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5)
bekezdésében, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális
párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében a
„mértéke” szövegrész helyébe az „annak mértéke” szöveg lép.
45.	§
(1)	A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény 226. §-ának (1) bekezdésében az „e törvény hatálybalépését megelőzően
szövegrész” helyébe a „2009. december 31-éig” szövegrész; a „2009. december 31-éig kérheti”
szövegrész helyébe a „2009. december 31-éig, illetve a társadalombiztosítási nyugellátást 2010.
január 1-jét megelőző hatállyal megállapító első fokú határozat 2009. december 15-ét követő
kézhezvétele esetén legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti”
szövegrész lép.
(2)	E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti a közteherviselés rendszerének
átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 226. §-ának (2)
bekezdése.
46.	§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 46. § (2) bekezdésében az „az illetékes
önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szerv”
szöveg lép.
(2)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
81. § (2) bekezdésében az „a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben
kijelölt szervtől” szöveg, (3) és (6)-(7) bekezdésében az „a jegyző” szövegrész helyébe az „az
eljáró hatóság” szöveg, (5) bekezdésében az „a jegyzőnek” szövegrész helyébe az „az eljáró
68
hatóságnak” szöveg, az „A jegyző” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság” szöveg, 81/A. §
kc) alpontjában és l) pontjában az „a jegyző” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság” szöveg
lép.
(3)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2)
bekezdésében a „részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig” szövegrész helyébe a „részben
vagy egészben” szöveg, 30. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg
lép.
(4)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156. § (4) bekezdésében a „kilenc,
tizenkettő vagy tizenöt tagból” szövegrész helyébe a „három, hat, kilenc, tizenkettő vagy
tizenöt tagból” szöveg lép.
(5)	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény 29. § (5) bekezdésében a „2010. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2013.
január 1-jéig” szöveg lép.
(6)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005.
évi XXI. törvény 12. § (6) bekezdésében a „2009. december 31-ig” szövegrész helyébe a
„2012. december 31-ig” szöveg lép.
(7)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „2”
szövegrész helyébe a „3” szöveg lép.
(8)	A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar
nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdésében az „az üzlet
működési engedélyét kiadó jegyző” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben
kijelölt szerv” szöveg, (4) bekezdésében az „a) a felirat helye szerint illetékes jegyző, a
fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, b) közforgalmú közlekedési eszközön
elhelyezett felirat esetén a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „a Kormány által
rendeletben kijelölt szerv” szöveg lép.
(9)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 30. § (3)
bekezdésében a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. december 31-ig” szöveg
lép.
(10)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „három”
szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.
Átmeneti rendelkezések
47.	§
(1)	Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének e törvénnyel megállapított első mondatát és (6)
bekezdését, valamint 131/A. §-ának e törvénnyel megállapított első mondatát a 2010.
költségvetési évtől kell alkalmazni.
(2)	Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (5) bekezdésére figyelemmel, ha 2009.
december 31-én egy családban több személynek is fennáll az aktív korúak ellátására való
jogosultsága, a jogosultak közös nyilatkozata alapján a nyilatkozatban megjelölt személy(ek)
jogosultságát - feltéve, hogy a jogosultság ezen időpontig a nyilatkozattal érintett jogosult(ak)
egyike tekintetében sem szűnt meg - 2010. január 15-ével meg kell szüntetni.
(3)	Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben
is alkalmazni kell.
69
(4)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kiadott
jövedelemigazolások időbeli hatályuk alatt felhasználhatók.
(5)	E törvény Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől keletkezett járulékfizetési
kötelezettségre kell alkalmazni.
(6)	A kincstár e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül hivatalból jegyzi be a helyi
önkormányzatokat és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokat a törzskönyvi
nyilvántartásba.
(7)	Az e törvény hatálybalépésekor az Áht. 100/K. §-ának hatálya alá tartozó gazdálkodó
szervezetek legkésőbb 2011. január 1-jétől kötelesek megfelelni a 100/K. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételeknek.
(8)	Az Áht. 100/L. §-ának (2) bekezdésében foglaltak a közpénzek felhasználásával, a
köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének
bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 37. §-
ának (3) bekezdésével érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében nem alkalmazandók.
(9)	E törvény Pftv.-t módosító rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kiváltott
Start-kártyával történő foglalkoztatás esetében kell alkalmazni.
(10)	Azon aktív korúak ellátására jogosult személy esetében, akinek az Szt. 2009. december
31-én hatályos 37/E. §-ának (1) bekezdése alapján 2009. december 31-én ellátást folyósítanak,
a továbbfolyó sítás lejártáig az Szt. 2009. december 31-én hatályos 37/E. §-ában foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell.
(11)	A Kt. 118. § (9) bekezdésében meghatározott ötödik év utáni nyilatkozattételre vonatkozó
rendelkezéseket az e törvény hatályba lépése után megkötött közoktatási megállapodások
esetén lehet alkalmazni.
(12)	Az e törvény hatálybalépésekor a Gyvt. 93. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ok miatt
utógondozói ellátásban részesülő, 20. életévét betöltött fiatal felnőtt utógondozói ellátása
legfeljebb 2011. március 31-ig biztosítható.
(13)	Ha az (12) bekezdés szerinti fiatal felnőtt 2011. március 31-ig betölti a 24. életévét,
utógondozói ellátását a Gyvt. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint meg kell
szüntetni.
(14)	Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezését az e törvény
hatályba lépését követően benyújtott, technikai szám kiadása iránti kérelmek esetében kell
alkalmazni.
(15)	E törvény 3. §-ával megállapított Cct. módosításokat a 2009. december 31-ét követően
megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.
(16)	E törvény 20. §-ával megállapított Tny. 38. § (3) bekezdését első ízben e törvény
hatálybalépését követően indult nyugdíjügyekben - ideértve a szolgálati idő elismerése iránti
kérelmeket is - kell alkalmazni.
(17)	A Kulturális tv. 94. § (4)-(5) bekezdését 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig nem
lehet alkalmazni.
(18)	Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 127/A. §-ának és 15. §-ával megállapított Gyvt.
145/A. §-ának rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a fenntartóváltozás, illetve
az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet e törvény
hatálybalépését követően nyújtották be.
(19)	A Ktv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2010-ben
egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási
70
szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára,
munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. § (6) bekezdés c) pontjában
foglaltakkal összefüggő adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2010. január 1-jei állapotnak
megfelelően 2010. február 28-áig - a központi közszolgálati hatóság által meghatározott
módon - kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs
rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2009. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó
adatok helyett a 2010. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati
nyilvántartás számára.
(20)	Mentesül a közigazgatási felsővezetői képzés és vizsga alól az, aki 2012. szeptember 1-jét
megelőzően állami vezetői megbízatással illetve a 31. § (10) bekezdésében meghatározott
vezetői megbízással, kinevezéssel legalább egy évig rendelkezett.
(21)	E törvény 20. §-ával megállapított Tny. 93. § (5) bekezdését e törvény hatálybalépését
követően meghozott fizetésre kötelező határozatokra kell alkalmazni.
(22)	A Tny. 97. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a 2010-ben történő nyugdíjmegállapítás
során is alkalmazni kell.
(23)	A 2010. január 1-jét megelőzően címzetes főjegyző címben részesültek címadományozási
juttatására a Ktv. 2010. január 1-jétől hatályos szabályait alkalmazni kell.
(24)	A Ket. e törvény 34. §-ával megállapított 94. §-ának rendelkezéseit a felügyeleti eljárás
során az e törvény hatálybalépése előtt meghozott döntésekre is alkalmazni kell.
48.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (11) bekezdését
2010. évben nem lehet alkalmazni.
49.	§
Az irányító miniszter, a hivatali szervezet vezetője, illetve a legfőbb ügyész a 2010. évben
igénybe vehető cafetéria-juttatás mértékét 2009. december 10-ig határozza meg. A
köztisztviselő, az igazságügyi alkalmazott, az ügyész, az ügyészségi titkár, az ügyészségi
fogalmazó és ügyészségi nyomozó írásban vagy elektronikus úton 2009. december 15-ig
nyilatkozik arról, hogy a 2010. évben a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart
igényt.
50.	§
(1)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest, XIII. Dagály u. 11/a. szám alatti 25867/1
helyrajzi számú osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanból a Magyar Államot megillető
tulajdoni hányad térítésmentesen a tulajdonostárs társadalmi szervezeteknek kerül átadásra. A
tulajdonszerzésre a társadalmi szervezetek az ingatlanban már meglévő tulajdoni hányaduk
71
arányában jogosultak. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére
alkalmas szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(2)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy a Magyar Állam tulajdonában lévő Budapest, XII. kerület
Budakeszi út 32. szám alatti ingatlan (hrsz.: 10864) térítésmentesen a Magyarországi Zsidó
Örökség Közalapítvány tulajdonába kerül, kulturális, szociális és hitéleti célokra. A
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar
Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A Közalapítvány a célok
elérése érdekében az ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5
éven belül kerül sor, a Közalapítvány köteles az értékesítésből származó bevétel 50%-át a
központi költségvetés javára befizetni.
(3)	A Sziklatemplomként működő budapesti Gellérthegyi-barlangra (kataszteri száma 4732-1)
vonatkozóan - ingyenesen - a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendjét
haszonélvezeti jog illeti meg. A haszonélvezeti jog a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent
Pál Rendjét a rend jogutód nélküli megszűnéséig megilleti. A haszonélvezeti jognak a
közhiteles barlangnyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Állam
nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
72
1. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez
[8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez]
Támogatható cél 2010-2012. évekre
Sorszám
Támogatható cél
Igénybevétel feltételei
Egészségügy - Működő kórházak
és szakrendelők gépműszer beszerzései
Támogatást igényelhetnek a
helyi önkormányzatok 1 millió
Ft egyedi értéken felüli, és egy
éven túl elhasználódó
egészségügyi	gép-műszer
beszerzéséhez a következő
szakterületek számára:
A helyi önkormányzatokért felelős
miniszter a céltámogatási igényeket
az alábbi szempontok szerint rangsorolja:
-	aneszteziológiai-intenzív
terápiás-sürgősségi eszközök;
1.	Az ellátásban részesülők társadalmi-
gazdasági és infrastrukturális
szempontból elmaradott és az országos
átlagot jelentősen meghaladó
munkanélküliséggel sújtott településen
élnek-e.
2.	Az érintett kórházak az egészségügyi
ellátásban betöltött progresszivitási
szintjük szerint hol helyezkednek el.
3.	Az érintett egészségügyi intézmény
által ellátottak száma magas-e. Ezen
belül: - azon önkormányzatok esetében,
amelyek több kórház fenntartói teendőit
látják el, külön kell vizsgálni az egyes
kórházak által ellátottak számát.
A támogatási arány: legfeljebb
75%.
4.	Előnyben kell részesíteni azon
műszerigényeket,	amelyek
nélkülözhetetlenek	a működéshez
szükséges	minimumfeltételek
teljesítéséhez.”
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
2. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez
[1. számú melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez]
								Összeg
I.	Nem hasonszenvi (allopátiás) készítmények							
I.A.		Minden allopátiás készítmény kivéve az allergéneket						
I.A.1.			Új forgalomba hozatali engedély					
I.A.1.1.				Nemzeti eljárásban				
I.A.1.1.a.					Originális, vagy originális családbővítés			1 350 000
I.A.1.1.b.					Generikus, vagy generikus családbővítése			675 000
I.A.1.1.c.					Egyéb, vagy egyéb családbővítés			675 000
I.A.1.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.A.1.2.a.					Originális, vagy originális családbővítés			
I.A.1.2.a.1.						RMS		3 150 000
I.A.1.2.a.2.						CMS		2 250 000
I.A.1.2.b.					Generikus, vagy generikus családbővítése			
I.A.1.2.b.1.						RMS		1 575 000
I.A.1.2.b.2.						CMS		1 175 000
I.A.1.2.c.					Egyéb, vagy egyéb családbővítés			
I.A.1.2.c.1.						RMS		1 575 000
I.A.1.2.c.2.						CMS		1 175 000
I.A.2.			Forgalomba hozatali engedély módosítása					
I.A.2.1.				Nemzeti				
I.A.2.1.a.					Type IA- IB			180 000
I.A.2.1.b.					Type II			270 000
I.A.2.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.A.2.2.a.					Type IA- IB			
I.A.2.2.a.1.						RMS		250 000
I.A.2.2.a.2.						CMS		180 000
I.A.2.2.b.					Type II			
I.A.2.2.b.1.						RMS		350 000
I.A.2.2.b.2.						CMS		270 000
I.A.2.3.				Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások (2005. évi XCV. törvény, 10. § (2) bek. )				20 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
I.A.2.4.				A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)				100 000
I.A.2.5.				A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása /törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek				100 000
I.A.2.6.				Globál számozásra történő változtatás				100 000
I.A.2.7.				A készítmény osztályozási besorolásának változása				270 000
I.A.3.			Forgalomba hozatali engedély megújítása					
I.A.3.1.				Nemzeti				
I.A.3.1.a.					Originális			675 000
I.A.3.1.b.					Generikus			325 000
I.A.3.1.c.					Egyéb			325 000
I.A.3.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.A.3.2.a.					Originális			
I.A.3.2.a.1.						RMS		1 575 000
I.A.3.2.a.2.						CMS		1 125 000
I.A.3.2.b.					Generikus			
I.A.3.2.b.1.						RMS		775 000
I.A.3.2.b.2.						CMS		550 000
I.A.3.2.c.					Egyéb			
I.A.3.2.c.1.						RMS		775 000
I.A.3.2.c.2.						CMS		550 000
I.A.4.			Forgalomba hozatali engedély visszavonása					67 500
I.A.5.			Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása					180 000
I.B		Allergének						
I.B.1.			Új forgalomba hozatali engedély					
I.B.1.1.				Nemzeti				
I.B.1.1.a.					Kiindulási csoportonként (egy komponens)			45 000
I.B.1.1.b.					Kevert allergének (több komponens)			315 000
I.B.1.1.c.					Egyéb			315 000
I.B.1.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.B.1.2.a.					Kiindulási csoportonként (egy komponens)			
I.B.1.2.a.1.						RMS		245 000
I.B.1.2.a.2.						CMS		90 000
I.B.1.2.b.					Kevert allergének (több komponens)			
I.B.1.2.b.1.						RMS		1 215 000
I.B.1.2.b.2.						CMS		565 000
I.B.1.2.c.					Egyéb			
I.B.1.2.c.1.						RMS		1 215 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
I.B.I.2.C.2.						CMS		565 000
I.B.2.			Forgalomba hozatali engedély módosítása					
I.B.2.1.				Nemzeti				
I.B.2.1.a.					Type IA- IB			
I.B.2.1.a.1.						Kiindulási csoportonként (egy komponens)		9 000
I.B.2.1.a.2.						Kevert allergének (több komponens)		45 000
I.B.2.1.a.3.						Egyéb		45 000
I.B.2.1.b.					Type II			
I.B.2.1.b.1.						Kiindulási csoportonként (egy komponens)		20 000
I.B.2.1.b.2.						Kevert allergének (több komponens)		100 000
I.B.2.1.b.3.						Egyéb		100 000
I.B.2.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.B.2.2.a.					Type IA- IB			
I.B.2.2.a.1.						RMS		
I.B.2.2.a.1.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	9 000
I.B.2.2.a.1.2.							Kevert allergének (több komponens)	45 000
I.B.2.2.a.1.3.							Egyéb	45 000
I.B.2.2.a.2.						CMS		
I.B.2.2.a.2.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	9 000
I.B.2.2.a.2.2.							Kevert allergének (több komponens)	45 000
I.B.2.2.a.2.3.							Egyéb	45 000
I.B.2.2.b.					Type II			
I.B.2.2.b.1.						RMS		
I.B.2.2.b.1.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	30 000
I.B.2.2.b.1.2.							Kevert allergének (több komponens)	200 000
I.B.2.2.b.1.3.							Egyéb	200 000
I.B.2.2.b.2.						CMS		
I.B.2.2.b.2.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	20 000
I.B.2.2.b.2.2.							Kevert allergének (több komponens)	100 000
I.B.2.2.b.2.3.							Egyéb	100 000
I.B.2.3.				Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások (2005. évi XCV. törvény, 10. § (2)bek. )				20 000
I.B.2.4.				A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)				100 000
I.B.2.5.				A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása /törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek				100 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
I.B.2.6.				Globál számozásra történő változtatás				100 000
I.B.2.7.				A készítmény osztályozási besorolásának változása				270 000
I.B.3.			Forgalomba hozatali engedély megújítása					
I.B.3.1.				Nemzeti				
I.B.3.1.a.					Kiindulási csoportonként (egy komponens)			45 000
I.B.3.1.b.					Kevert allergének (több komponens)			180 000
I.B.3.1.c.					Egyéb			180 000
I.B.3.2.				Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban				
I.B.3.2.a.						RMS		
I.B.3.2.a.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	145 000
I.B.3.2.a.2.							Kevert allergének (több komponens)	765 000
I.B.3.2.a.3.							Egyéb	765 000
I.B.3.2.b.						CMS		
I.B.3.2.b.1.							Kiindulási csoportonként (egy komponens)	90 000
I.B.3.2.b.2							Kevert allergének (több komponens)	615 000
I.B.3.2.b.3							Egyéb	615 000
I.B.4.			Forgalomba hozatali engedély visszavonása					9 000
I.B.5.			Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása					
I.B.5.1.				Kiindulási csoportonként (egy komponens)				9 000
I.B.5.2.				Kevert allergének (több komponens)				45 000
I.B.5.3.				Egyéb				45 000
II.	Hasonszenvi (homeopátiás) készítmények							
II.A.			Új engedélyezések					
II.A.1.					Egykomponensú gyógyszer			
II.A.1.1.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel		67 500
II.A.1.2.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel		270 000
II.A.2.					Többkomponensű gyógyszer			
II.A.2.1.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja		135 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
II.A.2.2.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz		540 000
II.A.3.					Egyéb			540 000
II.B.			Forgalomba hozatali engedély módosítása					
II.B.1.				Type IA-IB				
II.B.1.1.					Egykomponensú gyógyszer			
II.B.1.1.a.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel		9 000
II.B.1.1.b						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel		9 000
II.B.1.2.					Többkomponensű gyógyszer			
II.B.1.2.a.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja		90 000
II.B.1.2.b						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz		90 000
II.B.1.3.					Egyéb			90 000
II.B.2.				Type II				
II.B.2.1.					Egykomponensú gyógyszer			
II.B.2.1.a.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel		18 000
II.B.2.1.b						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel		18 000
II.B.2.2.					Többkomponensű gyógyszer			
II.B.2.2.a.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja		180 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
II.B.2.2.b						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz		180 000
II.B.2.3.					Egyéb			180 000
II.B.3.				Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások (2005. évi XCV. törvény, 10.§ (2)bek. )				20 000
II.B.4.				A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)				100 000
II.B.5.				A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása /törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek				100 000
II.B.6.				Globál számozásra történő változtatás				100 000
II.B.7.				A készítmény osztályozási besorolásának változása				270 000
II.C.			Forgalomba hozatali engedély megújítása					
II.C.1.					Egykomponensú gyógyszer			
II.C.1.1.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel		45 000
II.C.1.2.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel		180 000
II.C.2.					Többkomponensű gyógyszer			
II.C.2.1.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja		90 000
II.C.2.2.						Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz		350 000
II.C.3.					Egyéb			350 000
II.D.			Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása					
II.D.1.				Egykomponensú gyógyszer				9 000
II.D.2.				Többkomponensű gyógyszer				45 000
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„Melléklet a 2005. évi XCV. törvényhez
II.E.			Forgalomba hozatali engedély visszavonása					27 000
III.	Egyéb eljárások							
III.A.	Párhuzamos Import engedély kiadása							500 000
III.B.	Párhuzamos Import engedély módosítása							180 000
III.B.1.		Type IA-IB						180 000
III.B.2.		Type II						270 000
III.C.	Párhuzamos Import engedély megújítása újabb öt évre							250 000
III.D.	Párhuzamos Import engedély fenntartása							180 000
III.E.	Egyes gyártási tételek felhasználhatóságának meghosszabbítása							27 000
III.F.	A forgalomba hozatali engedélytől való eltérés engedélyezése egyes gyártási tételek esetén							27 000
III.G.	Vizsgálati készítménnyel végzendő klinikai vizsgálat az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti nem kereskedelmi vizsgálat kivételével							
III.G.1.		Engedélyezése						450 000
III.G.2.		Klinikai vizsgálat engedélyének módosítása						90 000
III.H.	Gyógyszergyártási engedély							
III.H.1.		Helyszíni ellenőrzése (telephelyenként)						450 000
III.H.2.		Gyógyszergyártási engedély kiadása						225 000
III.H.3.		Gyógyszergyártási engedély módosítása						90 000
III.I.	Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély							
III.I.1.		Helyszíni ellenőrzése (telephelyenként)						360 000
III.I.2		Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása						90 000
III.I.3.		Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély módosítása						90 000
III.J.	Vizsgálati készítmények biztonsági vizsgálatait ellátó laboratóriumok helyszíni ellenőrzése a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat szempontjából és az erre vonatkozó bizonylat kiadás							382 500
III.K.	Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítmény forgalmazásának, gyártásának rendszeres helyszíni ellenőrzését és annak megfelelőségét igazoló bizonylat kiadása, készítményenként és alkalmanként							22 500
III.L	Szakértői tevékenység végzése, szaktanácsadás, konzultáció óradíja							8 000
III.M.	Gyógyszerkészítménnyé történő átminősítés							405 000"

Általános indokolás

Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) számú határozata szerint - hivatkozva az
Alkotmány 19. § (3) bekezdésére - a költségvetési törvényjavaslatot önállóan kell
benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve
folytat vitát és elkülönítve dönt.
A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat ún. „tiszta” költségvetés, a kapcsolódó
törvényeket a költségvetési törvényjavaslattal egyidőben, de külön javaslatként nyújtja
be a Kormány az Országgyűlésnek.
Ezzel együtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 36. §-a
szerint a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor elő kell terjeszteni
azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához
szükségesek, illetve összefüggnek az államháztartás működésével. A mellékelten
bemutatott, a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása című
törvényjavaslat az Áht. ezen előírásának tesz eleget.
A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását terjeszti elő:
1.	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
2.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
3.	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény
4.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény
5.	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény
6.	A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény
7.	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
8.	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény
9.	A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
10.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény
11.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény
12.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény
13.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
14.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
2
15.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény
16.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
17.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény
18.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
19.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
20.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
21.	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény
22.	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény
23.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény
24.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
25.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
26.	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény
27.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény
28.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
29.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
30.	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény
31.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény
32.	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény
33.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII.
törvény
34.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény
35.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
36.	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
37.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
38.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
3
39.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
40.	A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény
41.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII
törvény
Részletes Indoklás
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
1. §
2010. január 1-jén megkezdi működését a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer ,
amely integrált informatikai megoldást kínál a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal
személyügyi nyilvántartásainak vezetésére, illetve a személyügyi folyamatok egységesítésére.
Tekintettel arra, hogy e rendszer bevezetése személyes adatok kezelését fogalmilag feltételezi,
szükséges a megfelelő adatvédelmi garanciák törvényi szintű megteremtése.
A 2004-ben bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatás a közszférában beváltotta a hozzá fűzött
reményeket, mivel egyrészt pályakezdő fiatalok számára munkatapasztalat-szerzési lehetőséget
biztosított, másrészt lehetővé tette, hogy a munkáltató az ösztöndíjas munkájának értékelésétől
függően döntsön további alkalmazásáról. A javaslat a továbbfoglalkoztatást kívánja
megkönnyíteni azzal, hogy a pályázati eljárás alól mentességet ad, hiszen a munkáltató az
ösztöndíjas foglalkoztatás ideje alatt kellően megismeri az ösztöndíjast ahhoz, hogy pályázat
nélkül is dönteni tudjon a köztisztviselői kinevezéséről.
A törvényjavaslat megteremti a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj törvényi alapjait. Ez az
Államreform Operatív Program keretében megvalósuló ösztöndíj a legkiválóbb nappali
tagozatos felsőoktatási hallgatók számára fog - a korábbi Európai Képzési Ösztöndíjhoz
hasonlóan - speciális, a közszolgálati munkára felkészítő képzést, illetve gyakorlati
tapasztalatszerzést nyújtani.
A javaslat a közszféra működésének átláthatósága érdekében szigorítja a köztisztviselők
párhuzamos munkavégzésére vonatkozó szabályokat, mivel bejelentéshez, illetve vezetők
esetében engedélyhez köti a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzését is.
Az engedélyt a munkáltató csak akkor tagadhatja meg, ha az a köztisztviselő pártatlan, külső
befolyástól mentes működését veszélyeztetné. A javaslat rögzíti emellett, hogy a köztisztviselői
munkakörhöz kapcsolódó egyéb tevékenység is csak akkor látható el, ha azt jogszabály
kifejezetten megengedi.
A pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdaság működésének egészében betöltött meghatározó
szerepére tekintettel, e rendszer stabilitásának megőrzése és a befektetői bizalom növelése
céljából a Magyar Állam a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet
számára kölcsönt nyújthat, garanciát vállalhat a hitelintézet hitelezőivel szemben fennálló
tartozásaira, illetve abban tőkét emelhet. Indokolt, hogy az állam ellenőrző szerepe az
intézkedés alapján biztosítva legyen. Ennek céljából az állam az érintett hitelintézet vezető
tisztségviselői, felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagjai közé vele köztisztviselői
1
jogviszonyban álló személyt delegálhat, amely tisztség vagy tagság betöltése nem keletkeztet
összeférhetetlenséget a köztisztviselői jogviszonnyal.
A hatályos szabályozás szerint a törvény alapján alanyi jogon ruházati költségtérítés és az
étkezési hozzájárulás jár a munkavállalónak. Ezen túlmenően a törvény lehetőséget ad a
munkáltatónak további béren kívüli juttatás (pl. cafetéria) nyújtására, adható jelleggel.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jétől megszünteti az étkezési
hozzájárulás és a ruházati költségtérítés adómentességét, ez utóbbinak a megszüntetése közel
dupla terhet róna a munkáltatóra e juttatási jogcím fenntartása esetén.
A javaslat célja, hogy új alapokra helyezze a béren kívüli juttatási rendszert. A tervezet
meghatározza a juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb
a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a munkáltatónál se okozzon jelentős
költségnövekedést. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva
az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum
keretek között. A juttatások köre az szja törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből
tevődik össze, a munkavállaló szabadon dönthet, hogy mely jogcímen veszi igénybe a juttatást
(étkezési, üdülési hozzájárulás, közlekedési bérlet stb.) A munkáltató a juttatások körét -
amennyiben az azokhoz kapcsolódó közterhek viseléséhez forrással rendelkezik - bővítheti.
A eddig, és a továbbiakban is - az éves költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően -
adható juttatások köre a duplikáció elkerülése miatt módosul.
Az állami kiadások hatékonyabb felhasználása érdekében a javaslat rögzíti, hogy központi
államigazgatási szervek a köztisztviselői képzésre tervezett forrásaikat összehangoltan, a
méretgazdaságosság előnyeire is tekintettel használhatják fel.
A címzetes főjegyző részére a jelentős mértékű címadományozási juttatás kötelező évenkénti
kifizetése a gazdasági válságra tekintettel nem indokolt, illetve a válság enyhítését szolgáló
megszorításokkal nem összeegyeztethető, ezért javasolt megszüntetése.
A javaslat a magas színvonalú, korszerű közigazgatási és vezetési ismeretekkel felvértezett
államigazgatási kar erősítése érdekében törvényi alapokat teremt a közszolgálati
mesterképzésnek. Az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló, nemzetközi
oktatási együttműködést is tartalmazó European Master of Public Administration képzés
elvégzése - megfelelő átmeneti idő után - a közigazgatás vezetői számára képesítési
követelménnyé válik.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
2
2. §
(1)	bekezdéshez:
A javaslat pontosítja az állami költségvetés fogalmát, amely jelenleg konszolidációs szabályok
hiányában nehezen értelmezhető.
(2)	bekezdéshez :
A 2010. évi költségvetésről szóló törvénytervezet 39. §-a a "cukorilleték" helyett a
"cukorágazati hozzájárulás" megnevezés használatával a közösségi jogszabályokban megjelenő
fogalomhasználatban történt változásokat követi.
(3)	bekezdéshez :
A módosítás a helyi önkormányzatok költségvetési rendelete tartalmának új szabályozása miatt
szükséges.
(4)	bekezdéshez:
A zárolás intézményének pontosító rendelkezése.
(5)	bekezdéshez:
A jelenlegi szabályozás csak a szabálytalanság esetén felmerülő visszafizetési kötelezettségre
vonatkozik. Azonban ilyen kötelezettség nem csak szabálytalanság esetén fordulhat elő, hanem
más okokból is, például az EU által hazánk számára átutalt előlegekkel való elszámolás
esetében is, amennyiben a kifizetésekhez képest az elszámolás során árfolyamveszteség merül
fel. A javaslat ezt a kérdést rendezi.
(6)	és a (8) bekezdéshez:
A módosítás a közpénzfelhasználás átláthatóságának, továbbá a jogszerű felhasználásnak a
biztosítására irányul a helyi önkormányzati rendszerrel analóg módon a kisebbségi
önkormányzati rendszer esetében is. A tervezet a kisebbségi önkormányzati rendszer egészére
nézve, ugyanakkor a helyi és az országos szint specialitásaira is tekintettel biztosítja az
önkormányzati önállóság mellett a közpénzfelhasználás átláthatóságát.
(7)	bekezdéshez:
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közzétételi kötelezettségének teljesítése érdekében
indokolt feltételhez kötni az állami, önkormányzati támogatások nyújtását.
(9) bekezdéshez:
3
Szövegpontosítás.
(10)	bekezdéshez:
A helyi önkormányzatok és jogi személyiséggel rendelkező társulásaik az államháztartás
körébe tartozó jogi személyek, melyek törzskönyvi nyilvántartásba vétele a költségvetési
gazdálkodás szempontjából szükséges és indokolt.
(11)	bekezdéshez:
A módosítás lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzati rendszerbe tartozó szervezetek döntése
alapján a kincstár vezesse a gazdálkodásuk viteléhez szükséges pénzforgalmi számlát.
(12)	bekezdéshez:
A 2010. évi költségvetésről szóló törvénytervezet 39. §-a a "cukorilleték" helyett a
"cukorágazati hozzájárulás" megnevezés használatával a közösségi jogszabályokban megjelenő
fogalomhasználatban történt változásokat követi. A Tanács 318/2006/EK rendelete a
cukorágazat piacának közös szervezéséről már nem alkalmazta a "cukorilleték" összefoglaló
fogalmat, az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007. június 7-i
2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat viszont a cukorágazati hozzájárulás összefoglaló
elnevezéssel illeti a cukorágazat keretében fizetendő tételeket, így a 318/2006/EK rendelettel
újonnan bevezetett, a közösség saját forrásainak minősülő termelési díjat, a kiegészítő
cukorkvótára és a pótlólagos izoglükózkvótára kivetett egyszeri összeget, valamint a
többletösszeget. A beszedett összegek a 2007/436/EK, Euratom határozat szerint a közösségi
költségvetés bevételének minősülnek, a beszedett összeg 25%-a - a beszedéssel járó költségek
fedezeteként - azonban a tagországokat illeti, költségvetési bevételként számolják el. A
fentiekre tekintettel indokolt az Áht-ban is az említett határozatban szereplő összefoglaló
elnevezést használni.
(13)	bekezdéshez:
Ezen feladatot a már elfogadott családtámogatási jogszabályok írják elő a Kincstár számára
2009. szeptemberétől. A módosítás ezen jogszabályok változása miatt szükségszerű.
(14)	bekezdéshez:
Ezen feladatot a már elfogadott családtámogatási jogszabályok írják elő a Kincstár számára
2009. szeptemberétől. A módosítás ezen jogszabályok változása miatt szükségszerű.
(15)	bekezdéshez:
A tervezet kiegészíti az Áht. 18/H. § (2)-(3) bekezdését. Ebben kimondásra kerül, hogy a
lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály (jelenleg a 12/2001. (I. 30.) Korm. rendelet) alapján
4
a lakástámogatások jogszerű igénybevételét és felhasználását is ellenőrizni köteles kincstár
meddig jogosult a támogatásokkal kapcsolatos adatok kezelésére.
(16)	bekezdéshez:
Egyszerűsítő, jogtechnikai jellegű módosítás.
(17)	bekezdéshez:
A helyi önkormányzatok és jogi személyiséggel rendelkező társulásaik az államháztartás
körébe tartozó jogi személyek, melyek törzskönyvi nyilvántartásba vétele a költségvetési
gazdálkodás szempontjából szükséges és indokolt.
(18)	bekezdéshez:
A kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás közhitelessége, nyilvánossága indokolttá
teszi, hogy a nyilvántartás alanyai (törzskönyvi szervek és irányító szerveik) tekintetében
megfelelő adatszolgáltatási határidő kerüljön megállapításra.
A helyi önkormányzatok törzskönyvi nyilvántartásba vételéhez kapcsolódóan szükséges az
általános szabályoktól való indokolt eltérések, illetve értelmező jellegű rendelkezések beépítése
az Áht.-ba, ugyanis bizonyos általános előírások nem alkalmazhatók, illetve másképp
értelmezhetők helyi önkormányzatok esetében.
(19)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás
(20)	bekezdéshez:
A javaslat a polgári jogi szabályok által biztosított keretekkel összhangban pontosítja, hogy az
egyedi állami kezesség/garanciavállalást az erről szóló szerződés hozza létre. A Kormány
tartalmi döntést hoz a kezesség/garanciavállalás kérdésében, azaz felhatalmazást ad vállalásra.
(21)	bekezdéshez:
Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel pontosítandó, hogy az egyedi állami
kezességet/garanciát nem maga a Kormány vállalja.
(22)	bekezdéshez:
Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel pontosítandó, hogy az egyedi állami
kezességet/garanciát nem maga a Kormány vállalja. Pontosítja továbbá a javaslat, hogy a hitel
visszafizetése esetében - tekintve, hogy az elemzés jövőbeli feltételezéseken, terveken alapul -
a megalapozottság a követelmény.
5
Az egyedi kezességekre alkalmazandó jelenlegi kezesi díj rendszere nincs összhangban az
Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó jogszabályi követelményeivel. Az állami
kezességgel történő forrásbevonásnál mindig az adott hitelügylet konkrét paraméterei
ismeretében ítélhető meg, hogy az ügylet megfelel-e a közösségi állami támogatási
szabályoknak, azaz az állami szerepvállalás nem valósít meg tiltott állami támogatást. Ez azt
igényli, hogy a kezes rugalmasan, esetenkénti mérlegelés alapján tudjon dönteni a kezesi díj
mértékéről. Jelenleg a kezesi díj mértékének felső határáról a költségvetési törvény
rendelkezik, és nincs arra lehetőség, hogy a törvényben rögzítettnél magasabb díjat kérhessen
az állam. A javaslat a Magyar Állam nevében kezesként eljáró pénzügyminiszter feladatává
teszi a díj megállapítását, mivel a Kormány döntésének fázisában - tekintve, hogy
főszabályként pályáztatással kell kiválasztani a hitelnyújtót - még nem ismeretesek a
hitelügylet konkrét feltételei.
(23)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás. Egy adott jogszabályi állami kezesség részletszabályait az adott törvény
végrehajtási rendeletében kell meghatározni, nem az Áht. felhatalmazásán alapuló, a
kezességek általános eljárási szabályait tartalmazó rendeletben.
Az egyedi kezességekhez hasonlóan a jogszabályi állami kezességek esetében is gondoskodni
kell az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó jogszabályi követelményeinek
betartásáról. A forrásbevonási konstrukció részleteinek ismerete a jogszabályi kezességek
esetében is szükséges a díj megállapításához, ezért a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a kezesi
díj a részletszabályokat - a (11) bekezdés alapján - tartalmazó kormányrendeletben
szerepelhessen.
(24)	bekezdéshez:
A 33. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel pontosítandó, hogy az egyedi állami
kezességet/garanciát nem maga a Kormány vállalja.
(25)	bekezdéshez:
A 33. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel pontosítandó, hogy az egyedi állami
kezességet/garanciát nem maga a Kormány vállalja.
A 33. § (7) bekezdésének javasolt módosítása a közösségi állami támogatási szabályok
figyelembe vételét írja elő. A javaslat nevesíti e szabályokat.
(26)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás
(27)	bekezdéshez:
6
A kincstárnoki funkciónak az Áht. rendszerébe történő beemelése indokolt. A kincstárnokot a
miniszterelnök jelölheti ki - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó
fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezethez, az elkülönített állami pénzalaphoz a
gazdálkodás figyelemmel kísérésére a makrogazdasági célok megvalósítása érdekében, amely a
fejezeti és az intézményi önállóság sérelme nélkül segíti elő a célok, feladatok megvalósítását.
(28)	bekezdéshez:
Az Áht. — a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvénnyel — történt módosítása alapján szükséges, pontosító, technikai jellegű módosítás.
(29)	bekezdéshez:
A közfoglalkoztatás 2010. évi új szabályozása indokolja az önkormányzatok központi
költségvetésből történő támogatás-igénylésének, ellenőrzésének és elszámolásának az általános
szabályoktól való eltérését.
(30)	bekezdéshez:
Amennyiben az önkormányzatok - olykor jelentős összegű - visszafizetési kötelezettségüknek nem
tudnak eleget tenni, adósságrendezési eljárás lefolytatására kerülhet sor, amely ha időlegesen is, de
működésképtelenné teheti az önkormányzatot. Ezért indokolt a visszafizetési kötelezettség éven
túli részletfizetésére lehetőséget biztosítani, amely idő alatt az önkormányzat rendezheti pénzügyi
kötelezettségét, ez idő alatt biztosítva az önkormányzati kötelező feladatok ellátását.
(31)	bekezdéshez:
Az Áht. 2010-től hatályos fogalomrendszere alapján indokolt a helyi önkormányzatok
költségvetési rendeletének tartalmát pontosítani. Ez alapján az önkormányzatok képviselő-
testületei külön jóvá kell, hogy hagyják rendeletükben a költségvetési hiány vagy többlet
összegét, valamint a hiány finanszírozásának „belső” forrását (előző évi pénzmaradvány
felhasználása), valamint a hiány „külső” finanszírozásának módját.
(32)	és (35)-(36) bekezdéshez:
A fenti rendelkezések az Áht. V. fejezetében szerepelnek, aminek új címe: Önkormányzatok
költségvetése, tehát az a törvényalkotó szándéka, hogy egy alapvetően egységes szabályozást
adjon a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati rendszerre. Ezzel szemben a 73-77.
§-ok, amelyek alapvetően a folyamatos önkormányzati működést kívánják lehetővé tenni, csak
a helyi önkormányzatokról rendelkeznek, olyan felhatalmazást adva a folyamatos helyi
önkormányzati működés biztosítása érdekében a bizottságnak, polgármesternek, ami a helyi
kisebbségi önkormányzatok esetében is lehetséges és szükséges. Tekintettel arra, hogy a helyi
kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata a helyi önkormányzat rendeletének jogi
sorsát osztja különösen fontos, hogy a költségvetési rendelet meg nem alkotása esetén - amikor
is a polgármester megteheti a szükséges ideiglenes intézkedéseket a helyi önkormányzat
7
működése érdekében, a kisebbségi önkormányzat képviselő-testültének elnöke is megtehesse a
működéséhez szükséges intézkedéseket.
(33)	bekezdéshez::
Az Áht. — a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvénnyel — történt módosítása alapján szükséges, pontosító, technikai jellegű módosítás.
(34)	bekezdéshez::
Szövegpontosítás a helyi önkormányzatok költségvetési rendelete tartalmának új szabályozása
miatt.
(37)	bekezdéshez:
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény által történő, 2010. évtől
hatályos Áht. módosítás miatt indokolt meghatározni, hogy a költségvetési szervek egyes
típusainál előírt sajátos gazdálkodási szabályokat a helyi önkormányzatok, a helyi
önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, a települési és területi kisebbségi
önkormányzatok és társulásai, valamint a területfejlesztési tanácsok működése során nem kell
alkalmazni.
(38)	bekezdéshez:
A módosítás a helyi önkormányzatok törzskönyvi nyilvántartásához kapcsolódva azt biztosítja,
hogy a törzskönyvi alanyiság mellett sem kell külön elemi költségvetést, beszámolót készíteni,
évközi adatszolgáltatást teljesíteni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem
körjegyzőségbe, társult képviselő testületbe tartoznak.
(39)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás
(40)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás
(41)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás
(42)	bekezdéshez:
Az Áht. — a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvénnyel — történt módosítása alapján szükséges, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
8
LXV. törvény (Ötv.) 80. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal történő összhangba hozást célzó
módosítás.
(43)	bekezdéshez:
Az NHH esetében a központi költségvetésbe tervezett befizetés összege 1.965,5 MFt-tal magasabb az
előző évinél, ami meghaladja a kormányhivatal bevételeinek - jelenleg hatályos Áht. szerinti - 30%-át.
A bevételi kötelezettség költségvetési törvényben történő előírása érdekében szükséges az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a saját bevételt érintő befizetési kötelezettséget
30%-ban korlátozó szabály módosítása.
(44)	bekezdéshez:
A módosítás lehetővé teszi, hogy az irányító szervek, így a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi
társulások az önállóan működő költségvetési szerveik pénzügyi, gazdasági feladati ellátására a saját
irányítása alá tartozó - pénzügyi, gazdasági szervezeti egységgel rendelkező - költségvetési szerv
kijelölése helyett más önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét kérhetik fel,
annak irányító szervével kötött megállapodás alapján. Ezáltal lehetővé válik, hogy többcélú kistérségi
társulás vagy egy „nagyobb” önkormányzat munkaszervezete, hivatala, vagy költségvetési szerve e
feladatok tekintetében „körzetközponttá” váljon.
(45)	bekezdéshez:
A javaslat célja, hogy megteremtse az összhangot a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
2009. évi LXXXV törvény fogalomhasználatával.
(46)	bekezdéshez:
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(47)-(48)	bekezdéshez:
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(49)	bekezdéshez:
Egyértelműsíti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdésének a bírói gyakorlatban kikristályosodott
értelmezését, amely szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közfeladatot ellátó
szervnek minősülnek.
(50)	bekezdéshez:
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(51)	bekezdéshez:
9
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(52)	bekezdéshez:
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(53)	bekezdéshez:
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
(54)	bekezdéshez:
Az Áht. 101. § (10) bekezdésének gyakorlati alkalmazása során többször felmerült, hogy a
pótlólagos bevételek körébe sorolható-e a szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímen
kapott bevétel (pl. kötbér). Mivel annak célja a szerződés teljesítésének előmozdítása - azaz
nem önálló bevételi jogcím -, ezért az arra jutó állami támogatást nem indokolt visszafizettetni.
(55)	bekezdéshez:
Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok
vagyonáról külön törvény rendelkezik. A módosítás összhangot teremt a Nek. tv. előírásaival.
(56)	bekezdéshez:
A javaslat pontosítja az állam nevében eljáró MNV Zrt. feladatait.
(57)	bekezdéshez:
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseiből is következik, hogy hatálya
alá tartozó vagyon értékesítéséből származó költségvetési bevétel az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten keresztül központosított bevételt képez, a
hasznosítási bevételekre viszont a hasznosításra feljogosított költségvetési szerv jogosult.
Ennek a jogszabályban történő megjelenítése a gyakorlatban tapasztalható bizonytalanságokat
kiküszöbölve a szabályozást egyértelművé teszi.
Az Áht-ban rögzített költségvetési elszámolási szabályok szerint az MNV Zrt. által nyújtott
tulajdonosi kölcsönök nem minősülnek költségvetési kiadásnak, így kiadási előirányzatok útján
nincsenek korlátozva. Célszerű azonban a vagyonkezelés számára kellően rugalmas korlátot
meghatározni. Tekintve, hogy - a Kormányon belül - e tekintetben a szakmai és költségvetési
kontrollt az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, a javaslat ennek
hatáskörébe utalja e kölcsönök jóváhagyását.
Annak érdekében, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak történő állami források
(tőkeemelés és támogatás) juttatása összhangban legyen az EU-s támogatási szabályokkal - az
Állami Számvevőszék javaslatának megfelelően - 2010-től ezen ügyletekhez is az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter engedélye szükséges.
10
(58)	bekezdéshez:
Az államháztartási gazdálkodás, elszámolás, statisztika megfelelő információs rendszerének
megalapozásához szükséges az egyes alapok, fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári
nyilvántartása.
(59)	és (62)-(65) bekezdéshez:
A kincstári gazdálkodás korszerűsítésével összefüggésben a kincstári finanszírozás és
pénzkezelés részletszabályait szükségtelen kormányrendeleti szinten szabályozni, elégséges a
tárcarendeleti szabályozás. Ezen elv alapján történne meg a felhatalmazó rendelkezések kisebb
módosítása.
(60)	bekezdéshez:
A módosítás elsősorban a honvédelmi szervezeteknél kialakult sajátos gyakorlat jogszabályi
alapjának megteremtését szolgálja.
(61)	bekezdéshez:
A kincstárnoki funkciónak az Áht. rendszerébe történő beemelése indokolt. A kincstárnokot a
miniszterelnök jelölheti ki - a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó
fejezetek kivételével - központi költségvetési fejezethez, az elkülönített állami pénzalaphoz a
gazdálkodás figyelemmel kísérésére a makrogazdasági célok megvalósítása érdekében, amely a
fejezeti és az intézményi önállóság sérelme nélkül segíti elő a célok, feladatok megvalósítását.
(66) bekezdéshez:
Az Áht. 2010. január 1-jétől alkalmazásra előírt, az elemi költségvetéshez kapcsolódó
megvalósítási tervet az önkormányzati költségvetési szerveknél nem kell elkészíteni, csak
abban az esetben, ha az önkormányzat ezt igényli. Így az adminisztrációs terhek az
önkormányzat döntése nélkül nem növekednek.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
3.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere 1990-től a helyi fejlesztések egyik
legmeghatározóbb mozgatórugója volt. Az uniós források bővülésével át kellett értékelni a
hazai fejlesztési rendszerben betöltött szerepét. Lépések történek a decentralizáció irányába.
2007-től az Országgyűlés nem döntött új címzett beruházások indításáról, a céltámogatásról
2005-től a regionális fejlesztési tanácsok döntöttek.
11
A 2010. évben további jelentős változások várhatók a hazai fejlesztési források területén,
melyhez igazodva szükséges a fenti törvény módosítása is.
Mivel jelentősen szűkül a decentralizált döntési jogkörben lévő fejlesztési források köre
szükséges áttekinteni, hogy az új induló céltámogatásokra fordítható 200 millió forintos régiós
elosztását indokolt-e fenntartani.
A javaslat alapján 2010. évben az új induló céltámogatásokról a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter döntene a szükséges szakmai konzultációkat követően. Változást jelent a
továbbiakban az is, hogy 2010-től az 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű
fejlesztésekhez lehet céltámogatást igényelni. A támogatható célok körét - a korábbi évekhez
hasonlóan egészségügyi gép-műszer beszerzés - a törvény új 8. számú melléklete rögzíti.
A címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházásokkal kapcsolatos teendők jelenleg
megoszlanak a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, illetve az Önkormányzati
Minisztérium között, mely bizonytalanságra adhat okot. Ennek rendezése érdekében a
módosítás javaslatot tesz arra, hogy a fejlesztési forrással kapcsolatos valamennyi feladat a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter hatáskörébe kerüljön.
A címzett támogatással megvalósítható önkormányzati beruházások jelentős mértékű EU-s
támogatásban részesülhetnek, így a hazai támogatási rendszert 2011-2012. években továbbra
sem szükséges működtetni.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítására
4.	§
(1)	bekezdéshez:
Az Európai Uniós állampolgárok részére a hazai forrásokból biztosítandó ellátáshoz szükséges
eljárás és adatszolgáltatás rendjét biztosítja.
(2)-(6)	és (19) bekezdéshez:
Az aktív korúak ellátásával kapcsolatban egyrészt pontosításra került a közcélú munkavégzés
keretében ellátható feladatokat meghatározó szabályozás, másrészt a tervezet megteremti annak
a lehetőségét, hogy a települési önkormányzat rendeletben további mentesítési feltételeket
határozzon meg a közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettség alól.
További módosítást jelent, hogy 2010-től megszűnik a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedő
aktív korúak ellátására jogosultak külön (az öregségi nyugdíjminimum összegének 50, illetve
25%-ának megfelelő összegű, 3-3 hónapig folyósított) ellátása.
(7) bekezdéshez:
12
A hatályos szabályozás előírja, hogy a normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele az,
hogy az intézmény működési feltétele és szolgáltatása, valamint intézményi térítési díja
megfelel a jogszabályi előírásoknak. A hivatkozott rendelkezés túl széleskörű, a Magyar
Államkincstár hatáskörén túlterjeszkedően ad felhatalmazást a szolgáltatások szakmai
feltételrendszerének ellenőrzésére. Erre tekintettel módosítás szükséges aszerint, hogy az
igazgatóságok csak a működési engedély meglétét kérhessék számon.
(8),	(12) és (16) bekezdéshez:
A javaslat a támogató szolgáltatáshoz és a közösségi ellátásokhoz hasonlóan a hatékonyabb
ellátásszervezés érdekében kiveszi a kötelező önkormányzati feladatok közül a jelzőrendszeres
házi segítségnyújtást, és pályázati rendszerben kívánja finanszíroztatni.
(9)	bekezdéshez:
A javaslat egyértelművé teszi azt, a hatályos jogszabályokból egyébként szintén következő
szabályt, hogy egy szolgálattónak, intézménynek egy fenntartója van.
(10)-(11)	és (14) bekezdéshez:
2009. január 1-jétől a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működési
engedélyében szerepeltetni kell az ellátható személyek számát és a jelzőkészülékszámot. Annak
érdekében, hogy az ellátotti létszám esetleges növekedéséből származó változások ne
jelentsenek aránytalan adminisztratív terhet a fenntartóknak, a nappali és a bentlakásos
ellátáshoz hasonlóan meg adni az átmeneti túllépés lehetőségét. Egyidejűleg a javaslat a
szakmai tapasztalatok alapján nappali ellátás esetén a túllépést öt százalékról tíz százalékra
emeli.
Összehangolja a szakmai ellátás minőségi feltételeit a költségvetési törvény finanszírozási
szabályaival.
(13)	bekezdéshez:
A jegyzői munkateher csökkentése érdekében idősotthoni ellátás esetében is csak az ellátás
igénybevételét megelőző hatósági jövedelemvizsgálat marad meg.
(15)	bekezdéshez:
A javaslat az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan a nem állami fenntartóknak is előírja,
hogy egyházi fenntartónak történő intézményátadás esetén térítsék meg az egyházi kiegészítő
támogatás öt évre eső összegét. Mivel a nem állami fenntartó bármikor megszűnhet, és nem
részesül folyamatos állami támogatásban a Javaslat az esetükben egyösszegű megtérítést ír elő.
(17)-(18) bekezdéshez:
A szükséges felhatalmazó és átmeneti rendelkezéseket, valamint a módosításokkal
összefüggésben pontosításokat tartalmaznak.
13
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
5.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/G. §-ának (4) bekezdése alapján
központi közhatalmi költségvetési szerv kiegészítő tevékenység végzésére csak kivételesen,
törvény vagy kormányrendelet alapján jogosult. A módosítás ennek törvényi alapját teremti
meg a KSH-nál.
A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény
6.	§
(1)	bekezdéshez:
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján nem állapítható meg
egyértelműen, hogy mely esetben vállal át az egyházi jogi személy állami feladatot, és mely
esetben vállal át a helyi önkormányzattól feladatot. A javaslat ezt a kérdést rendezi.
(2)-(3)	bekezdéshez:
A javaslat egyértelművé teszi azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek alapján az
oktatási miniszter, illetve a Kormány rendeletet adhat ki.
(4)-(7) bekezdéshez:
A felhatalmazások tartalmazzák azokat az előírásokat is, amelyek figyelembe vételével a
jogalkotó megállapíthatja az egyes eljárások keretei között kérhető igazgatási szolgáltatási
díjat.
(8)	bekezdéshez:
A javaslat megváltoztatja az alapfokú művészetoktatás finanszírozási rendjét is, növelve a
tanulói hozzájárulás mértékét.
(9)	bekezdéshez:
A javaslat áttekinthetővé teszi az egyházi kiegészítő támogatás megállapításának szabályait. A
hatályos szabályozásból ugyanis nem állapítható meg, hogy milyen eljárás keretében lehet
megállapítani a kiegészítő támogatás összegét. A jövőben az oktatási miniszter hoz határozatot,
amely ellen megteremtődik a bírósági út igénybe vételének a lehetősége.
(10)	bekezdéshez:
14
Pontosító rendelkezés, amely a közoktatásért felelős miniszter által kötelezően kötendő
megállapodások feltételeihez kapcsolódik.
(11)-(13) bekezdéshez:
Az oktatás-szervezés feltételeit könnyítő rendelkezések, amelyek - átmeneti időszakra - bővítik
az önkormányzatok mozgásterét.
A Magyar Export- Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
7.	§
A javaslat célja, hogy az elkülönült limitek meghatározása révén az Eximbank egyéb export
célú garanciavállalási tevékenységével elő tudja segíteni a vállalkozások exporttevékenységét.
A javaslattal összefüggésben módosítani szükséges a törvény végrehajtási rendeletek kiadására
vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseit is.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosítása
8.	§
A köztisztviselők béren kívüli juttatásainak újraszabályozását indokoló körülmények a
bíróságok, illetve az ügyészség szervezetében dolgozókra is irányadóak, mivel a személyi
jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései a számukra
törvényileg garantált béren kívüli juttatások közteherviselési szabályait is érintik. A javaslat a
bírósági és az ügyészi szervezetrendszer foglalkoztatottjai esetében is a rugalmas, a korszerű
javadalmazási rendszer részét képező cafetéria-juttatás törvényi alapjainak megteremtésére
irányul.
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
9.	§
A javasolt módosítás célja, hogy a Tftv. alapján kötelezően létrehozandó térségi fejlesztési
tanácsok a saját szervezeti és működési szabályzataikban az egyes tagokat terhelő befizetési
kötelezettségeket arányos módon, és az egyes tagok által reálisan teljesíthető mértékben írják
elő.
A módosítás a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz úgy kapcsolódik, hogy a
Tftv. alapján kötelezően létrehozandó Balaton Fejlesztési Tanács költségvetési támogatása a
törvényjavaslat szerint a 2009. évi 90,0 millió forintról 50,0 millió forintra, a Budapesti
Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása pedig 17,0 millió forintról 5,0 millió forintra fog
csökkenni.
15
A 2010. évben lecsökkent költségvetési hozzájárulás mellett a térségi fejlesztési tanácsok tagjai
részére előírt befizetési kötelezettségek megfelelő szabályozása esetén biztosítható az egyes
tanácsok működésének finanszírozása.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
10.	§
(1)	bekezdéshez:
A Ttv. 37. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos szabályozása szerint az önkéntes és a
létesítményi tűzoltónak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli
készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli
felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg. Ennek alapján az igénybe vett
önkéntes és létesítményi tűzoltó társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
A javaslat szerint kikerül az a rendelkezés, hogy az igénybe vett önkéntes és létesítményi
tűzoltó társadalombiztosítási ellátásra is jogosultak. Ennek indoka, hogy a társadalombiztosítási
ellátás szabályait, így az ellátásra jogosultak körét, a jogosultság feltételeit egyéb jogszabályok
(így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) részletesen szabályozzák.
(2)	bekezdéshez:
A Ttv. 41. § (4) bekezdésének jelenlegi hatályos szabályozása szerint a hivatásos és önkéntes
tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére
elkülönített tartalékalap terhére kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások
költségeiről, illetőleg a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett
tűzoltók kártérítéséről.
A hivatkozott tartalékalap célja nem indokolja, hogy a szolgálati feladatok ellátása során súlyos
munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítését az OKF a tartalékalapból rendezze. A javaslat
szerint kikerül ez a rendelkezés, így a súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítését a
tárgyban irányadó egyéb jogszabályok alapján kell megítélni, illetve kifizetni.
(3)	bekezdéshez:
Jelenleg az OKF költségvetéséből működtetett, - a katasztrófavédelem szervezeti rendszerében
működő - tanintézet végzi térítésmentesen más szervekhez tartozó tűzoltóságok tagjainak
szakmai képzését.
Ezt a helyzetet a megváltozott gazdasági körülmények miatt nem lehet tovább fenntartani. A
javaslat szerint a hallgatók a későbbiekben is tandíjmentességet élveznek, ugyanakkor a
képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket (pl. szállás, étkezés, tankönyvek stb.) a küldő
szervnek, vagy a hallgatóknak kell viselniük.
16
(4) bekezdéshez:
Az elmúlt évek tapasztalatai (a laktanyák jelenlegi állapotának felmérése) rámutattak, hogy
tűzvédelmi bírság és a biztosítók 1,5%-os hozzájárulása fejezeti kezelésű előirányzatot - amely
technikai fejlesztéseket biztosítja - gazdaságosabb a meglévő laktanya épületek felújítására
fordítani, mint új épületeket felépíteni. A monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközöknél
szintén fontos és kiemelt feladat a létesítésen túl az üzemeltetés biztosítása is.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
11.	§
A javaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosításával lehetőséget teremt arra, hogy - a költségvetési források
rendelkezésre állása esetén - a veszélyes tűzoltói beosztás pótléka akár 50 % legyen. Ezzel
összefüggésben a javaslat egyértelműsíti, hogy az önkormányzati tűzoltók esetében az
illetmény eltérítésére az önkormányzati források terhére kerülhet sor.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
12.	§
Szabályozási és finanszírozási szempontból is egységesen kezelődik a Gazdasági
Versenyhivatal versenykultúra, tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztése,
valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenysége.
Így a feladatok köre kibővül az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási
Központ működtetésével, amelyhez a forrás a jelenlegi tíz százalék tizenöt százalékra való
emelésével biztosítható.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 1996. évi CXII. törvény módosítása
13.	§
A lakástámogatási hatóságként eljáró Kincstár a 12/2001. (I. 30.) Korm. rendelet alapján
jogosult és köteles a támogatás igénybevételének és felhasználásának jogszerűségét ellenőrizni,
így a hatósági ellenőrzés céljára elengedhetetlenül szükséges a hitelintézeti adatszolgáltatás, s a
kapcsolódó adatoknak a banktitok megtartási kötelezettsége köréből történő kivonása.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
14.	§
17
A törvény a módosítást követően egységesen két éves „előműködést”, türelmi időt követel meg
az egyházaktól ahhoz, hogy a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk meghatározott
részét számukra felajánlhassák.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
15.	§
Az otthonteremtési támogatást a fiatal felnőtt 24/25 éves koráig igényelheti. Számos
jelzés érkezett, hogy a fiatalok számára 24 éves korukban még nem ad hitelt a bank, különösen
akkor, ha még munkaviszonyuk sincs, mert még tanulnak. Ezért szükséges az otthonteremtési
támogatás igénybevételi életkorát 30 évre kitolni. A költségvetés számára ez többletkiadást
nem jelent, csak annyit, hogy időben jobban elhúzódva jelennek meg az igények. Különösen
indokolt a módosítás amiatt, hogy az utógondozói ellátás igénybevételének felső korhatárra
csökken.
A gyermekgondozási segély időtartamának 3 évről 2 évre történő lecsökkentése miatt, és
a női foglalkoztatás bővítése érdekében rendkívül dinamikusan kell növelni a kisgyermekek
napközbeni ellátási férőhelyeinek számát, ami részben az európai uniós forrásokból
megvalósuló a férőhelybővítéssel, illetve egy új napközbeni ellátási forma bevezetésével, a
családi gyermekfelügyelet létrehozásával valósulhat meg. A törvénytervezet ennek
megfelelően pontosítja a gyermekek napközbeni ellátásának formáit.
E mellett fontos cél az is, hogy javítsuk a gyermekek napközbeni ellátásai közül
különösen a családi napközi tekintetében a hozzáférés lehetőségét azzal, hogy könnyebbé és
rugalmasabbá tesszük a működtetők számára a létesítés és a működtetés feltételeit annak
figyelembe vételével, hogy működtetőt saját otthonában egy vagy több rendeltetési egységként
biztosítja a gyermekek napközbeni ellátást, , illetve ha más, e célra kialakított helyiségben
működteti a családi napközit. Ha a családi napközi egy rendeltetési egysége - maximum hét
gyermek tekintetében - biztosítja az ellátást, akkor a lakásra vonatkozó szabályokat szükséges
teljesíteni, így a működési engedélyezési eljárás keretén belül a szakhatóságok közül csupán az
ÁNTSZ szűkebb körben történő vizsgálata válik szükségessé. Minderre tekintettel szükségessé
vált a gyermekvédelmi törvénynek a családi napközire vonatkozó szabályainak a pontosítása,
figyelemmel arra is, hogy a családi napközi és a bevezetésre kerülő családi gyermekfelügyelet
szakmai tartalma jól elkülöníthető legyen törvényi szinten is.
A családi napközik hálózatának bővítése tehát elsősorban a kistelepüléseken indokolt.
Korábbi problémát orvosol a tervezet azzal, hogy kimondja a családi napköziben a saját
gyermek után normatíva nem vehető igénybe, hasonlóan a családi gyermekfelügyelet keretében
biztosított ellátásnál.
A tervezet a napközbeni ellátások körét egy új ellátási formával, a családi
gyermekfelügyelettel bővíti, amely jól alkalmazkodik a szülők igényeihez és a férőhely
hiányokat is mérsékelheti azon településeken, ahol néhány gyermek elhelyezése nem
megoldott, illetve nagyobb településeken csökkentheti a várólistán szereplő három év alatti
gyermekek számát. A családi gyermekfelügyelet keretében ugyanis csak két évestől négy éves
korig gondozható gyermek, akik számára a működtető saját otthonában nappali felügyeletet,
gondozást, nevelést és étkeztetést biztosít.
18
A tervezet egységesen szabályozza a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet
keretében biztosított ellátás térítési díját, vagyis a személyes szolgáltatás intézményi térítési
díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj.
A tervezet pontosítja, hogy a működtetőnek milyen gyermekszám mellett kell
gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával gondoskodnia a hivatásos, illetve a
speciális hivatásos nevelőszülő segítéséről.
A hatályos Gyermekvédelmi törvény szerint az utógondozói ellátást a gyámhivatal
három ok miatt rendelheti el, így ha fiatal felnőtt továbbtanul, ha szociális intézményi
elhelyezésre vár, vagy ha létfenntartásáról gondoskodni nem tud. A mintegy 4 000 utógondozói
ellátásban részesülő fiatal felnőttnek 65-70%-a továbbtanul, illetve mintegy 3- 4 %-uk szociális
intézményi elhelyezésre vár. Az utógondozói ellátás fő szabályként a fiatal felnőttek 24
életévük betöltéséig tart
A tervezet a tovább nem tanuló fiatalok esetében lecsökkenteni az utógondozói ellátás
lehetséges idejét a jelenlegi 24 éves életkorról 21 évre, és ösztönözni az olcsóbb fenntartású
utógondozó otthonban, vagy albérletben történő elhelyezésüket.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében az egyes gyermekjóléti
alapszolgáltatásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra eltérő finanszírozási szabályok
vonatkoznak. Míg a gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmények esetében a
gyermekvédelmi törvény, a működési engedélyben jóváhagyott férőhelyszám erejéig engedi a
férőhelyek feltöltését, annak túllépése egyetlen egy naptári napon sem lehetséges, addig egyes
gyermekvédelmi szakellátások esetében a szabályozás már kimondja, hogy az ellátottak száma
éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a működési engedélyben
meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át.”
A tervezett változtatás nyomán a kríziskezelő feladatot ellátó szolgáltatók lehetőséget
kapnak arra, hogy a férőhelyszám eseti túllépésével a családtagokat együtt tudják befogadni,
így elkerülhető, hogy a gyermekek szüleitől elszakítva a gyermekvédelmi szakellátásba, a szülő
pedig a hajléktalan ellátásba kerüljön. A módosítás továbbá hozzájárul a Szociális törvényben
(100%-os felsőkorlát szerepel valamennyi bentlakásos intézménynél), valamint a
Gyermekvédelmi törvényben eltérően rendezett finanszírozási szabályok harmonizációjához,
megszűnteti az eddig meglévő hátrányos megkülönböztetést a gyermekek átmeneti gondozását
végző szolgáltatók felé.
Az elmúlt években a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének mértéke jelentősen
nőtt, illetve fokozatosan egyre nagyobb jogosulti körre terjedt ki az ingyenes étkezés. Az 50%-
os normatív kedvezmények mellett 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben részt vevő,
2004. január 1-jétől már a bölcsődében ellátott, 2006. január 1-jétől az általános iskola 1-4.
osztályában tanuló, majd 2008. január 1-jétől az általános iskola 5. osztályában tanuló, végül
2009. január 1-jétől az általános iskola 6. évfolyamán tanuló és rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő gyermekek számára is ingyenes étkeztetést kell biztosítani.
A „Legyen jobb a gyermekeknek!” 1092/2007 (XI.29.) Korm. határozat 29. pontjában
meghatározottak szerint az ingyenes étkezést ki kell terjeszteni a felső tagozat 7. osztályára is.
A törvénytervezet ennek jogi hátterét teremti meg.
A mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében nevesített a családi napközi
és a családi gyermekfelügyelet normatívája, mint állami hozzájárulás tartalmazza a gyermekek
napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő
mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is. Ennek megfelelően a Gyermekvédelmi törvényben is
19
pontosítani kell, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés
szabályait (ingyenes étkeztetés, kedvezményes étkeztetés) milyen intézményben, vagy
szolgáltatás biztosítása során kell alkalmazni.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
16.	§
A köztisztviselők béren kívüli juttatásainak újraszabályozását indokoló körülmények a
bíróságok, illetve az ügyészség szervezetében dolgozókra is irányadóak, mivel a személyi
jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései a számukra
törvényileg garantált béren kívüli juttatások közteherviselési szabályait is érintik. A javaslat a
bírósági és az ügyészi szervezetrendszer foglalkoztatottjai esetében is a rugalmas, a korszerű
javadalmazási rendszer részét képező cafetéria-juttatás törvényi alapjainak megteremtésére
irányul.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
17.	§
A köztisztviselők béren kívüli juttatásainak újraszabályozását indokoló körülmények a
bíróságok, illetve az ügyészség szervezetében dolgozókra is irányadóak, mivel a személyi
jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései a számukra
törvényileg garantált béren kívüli juttatások közteherviselési szabályait is érintik. A javaslat a
bírósági és az ügyészi szervezetrendszer foglalkoztatottjai esetében is a rugalmas, a korszerű
javadalmazási rendszer részét képező cafetéria-juttatás törvényi alapjainak megteremtésére
irányul.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
18.	§
A telekalakítási eljárásnak a földhivatalhoz való telepítése miatt a telekalakítási eljárás jelenlegi
eljárási illetékét igazgatási szolgáltatási díjjá indokolt alakítani.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
19. §
20
A módosítás a nem biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő egészségügyi
szolgáltatási járulékot valamint a központi költségvetés által - a szolidaritási alapon jogosult
személyek (például nyugdíjasok, kiskorúak) után - fizetendő járulék mértékét állapítja meg.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997 év LXXXI. törvény módosítása
20.	§
A 2010. évi SZJA-szabályoknak megfelelő számítási szabály érvényesítése.
Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően az állami adóhatóság nyugdíjbiztosítási járulék
vagy nyugdíjjárulék tartozást is mérsékelhet vagy elengedhet. Ennek a biztosítási jogviszonyra
gyakorolt hatását rendezi az új szabályozás.
A Nyugdíjbiztosítási Alap védelmében szükséges az általános szabályoknál szigorúbb behajtási
határ meghatározása.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi
CXXIV. törvény módosítása
21.	§
A módosítással az egyházi alapintézmények támogatása - a korábbi 1 + 1 Ft-os rendszer helyett
-	a Vatikáni Megállapodásban (1999. évi LXX. törvény) előírt éves progresszív szja (a
személyi jövedelemadó összevont adóalapjának kedvezményekkel csökkentett összegének) 0,5
%-a formájában realizálódik, úgy hogy a (rendelkező évi) közvetlen adózói rendelkezéseket a
központi költségvetés e mértékig kiegészíti. A költségvetési kiegészítő összeg felosztására a
Vatikáni Megállapodásban előírt állampolgári rendelkezések arányában kerül sor.
A hittanoktatásra fordítható költségvetési előirányzat összegének megállapításánál a
mindenkori átlagos pedagógus óradíj szolgált viszonyítási alapként, a gyakorlati tervezésben
azonban semmilyen szerepet nem kapott, ezért fenntartása sem indokolt.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV.
törvény módosítása
22.	§
A jogi személyiséggel rendelkező társulások a törvény hatályba lépését követően nem
költségvetési szervek lesznek, hanem a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó
szabályok szerint működnek, így alapító okirat helyett társulási megállapodás szükséges.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997.	évi CXL. törvény módosítása
21
23. §
A javaslat elsősorban a kulturális javakkal kapcsolatos jogügyletek írásba foglalásával
kapcsolatos előírásokat, valamint a költségvetési szervek jogállásról és gazdálkodásáról szóló
2008.	évi CV. törvény (Kjtv.) szabályozásából következően szükséges módosításokat
tartalmazza.
A Kjtv. 16.§-ának (1) bekezdése b) pontja értelmében, a külön törvényben meghatározott
közgyűjtemények tartoznak a költségvetési szervek „közintézet” típusába.
A Kulturális tv. módosítása javaslatot tesz a közintézet közgyűjtemények meghatározására, a
közintézeti kategóriába tartozás szakmai kritériumrendszerére, így a Kjtv.-ben foglalt
rendelkezés kitöltésére.
(1)	bekezdéshez:
A kulturális javak fokozott védelme érdekében kerül be a javakkal kapcsolatos jogügyletek
szerződéseinek írásba foglalási kötelezettsége, mert a nagy közérdeklődésre számot tartó
időszaki kiállítások számának növekedése mellett a szóbeli megállapodások nem biztosítják
megfelelően a védelmet, különösen a kölcsönzés esetében. A módosítás az írásbeliség
követelményét a kulturális javak múzeumi kölcsönzése esetén további szabályokkal egészíti ki.
A kulturális javak cseréje esetén az állami tulajdoni körből való kikerülés lehetősége miatt
indokolt a fokozottabb védelem. A javaslatban hivatkozott részletszabályok megteremtését
biztosító külön jogszabályra maga a törvény ad felhatalmazást.
(2)	bekezdéshez:
A kulturális javak piaci értékének ugrásszerű növekedése indokolja a módosítást, ami kizárólag
a szakmailag magasabb szintet biztosító múzeumok számára teszi lehetővé letétek fogadását.
(3)	bekezdéshez:
Az ingó kulturális örökség gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása, védelme és
közzététele közfeladat, amelyben elsődleges az állami szerepvállalás. A közintézeti besorolású
közgyűjtemények olyan kiemelkedő, egyedi tudományos értékű, országos és megyei
gyűjteménnyel rendelkeznek (kulturális vagyont kezelnek), ami lehetővé teszi, hogy ezt az
állami és önkormányzati vagyont megfelelő szakértelemmel bemutatva hasznosítsák, és a rájuk
vonatkozó rugalmasabb gazdálkodási szabályozás lehetőségével élve, nagyobb szerepet
vállaljanak a fent meghatározott közfeladat ellátásában.
A közintézet közgyűjtemények az adott terület kompetencia-központjai, szakmai ismereteik,
működési és gazdálkodási gyakorlatuk példaként szolgál a többi közgyűjtemény számára.
Szakmai tanácsadást végeznek a szakterületükhöz tartozó intézményeknek, és központi
szolgáltatásokat nyújtanak az egyéb közgyűjteményi rendszerek számára.
Az önkormányzati intézmények vonatkozásában az önkormányzatiság tiszteletben tartása okán
a javaslat megteremti a lehetőséget az irányító szerv számára, hogy a § felvezetőjében szereplő
szempontok, illetve a Kjtv. szabta kereteken belül döntsön az intézmény közintézetté válásáról.
22
A javaslat képesítési követelményeket támaszt a közgyűjtemény költségvetési szerv vezetőjével
szemben. A vezetőnek megfelelő vezetési-szervezési, gazdálkodási ismertekkel kell
rendelkeznie, ezért legalább a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről,
követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I 14.) NKÖM rendeletben
meghatározottak szerint akkreditált, vezetői ismereteket nyújtó képzés eredményes elvégzését
igazoló okirattal kell rendelkeznie.
A módosítás előírja, hogy a közintézet megvalósítási és teljesítménytervét mely szakterületek
szakmai mutatói alapján szükséges elkészíteni.
A javaslat a közintézet közgyűjtemény számára előírja, hogy a megnövekedett gazdasági
önállóság okán a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű
könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(4)	bekezdéshez:
A Kjtv. és a Kulturális tv. fogalomhasználata eltér, ezért szükséges a harmonizáló szabály
beiktatása.
(5)	bekezdéshez:
Az intézmények minőségfejlesztése a kor követelménye, a minőségfejlesztés miniszteri
rendeleti szintű szabályozásának megvalósításához, valamint a közintézetek megvalósítási és
teljesítménytervéhez kapcsolódó szakmai mutatók meghatározásához szükséges a felhatalmazó
szabályok törvénybe iktatása.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
módosítása
24.	§
A gyermekotthonok költségvetési forrásainak kiegészítését teremti meg a javaslat, ugyanis
esetükben a térítési díj nem egészíti ki a normatívát. A törvény módosítása lehetőséget ad arra,
hogy a gyermekotthonban elhelyezett gyermek családi pótlékát ne kelljen a gyámhatósági
betétben gyűjteni, hanem a gyermekotthon vezetője, aki az esetek nagy részében a gyermek
gyámja, gondoskodjon a személyre szóló felhasználásról, melynek eredményeként a
gyermekek ellátásának színvonala javulhat.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
23
25. §
A javaslat - az önkormányzatok feladatainak csökkentése érdekében - szűkíti az
örökségvédelmi hatástanulmány elkészítési kötelezettségének körét, valamint kiiktatja a
kétszeres hatástanulmány-készítés kötelezettségét.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
26.	§
A módosítás alapján a Nemzeti Civil Alapprogram 2011-től fog a tárgyévet megelőző
harmadik évben a civil szervezetek részére átutalt 1 %-os felajánlásoknak megfelelő összegű
költségvetési támogatásban részesülni. A javaslat rögzíti, hogy 2010. évben a támogatás
összege 7 000 millió forint lesz.
Tekintettel a Nemzeti Civil Alapból a 2010. évi költségvetési törvényben biztosítandó támogatások
terhére kiírásra kerülő pályázatok várható ütemezésére, szükséges biztosítani, hogy a pályázati
lehetőségből a 2008. évben megalakult és ténylegesen működő civil szervezetek se kerüljenek
kizárásra.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
27.	§
Az iskolai rendszerű közoktatási, illetve szakképzési feladatokat ellátó, a szakképzési
törvényben meghatározott „központi képzőhelyek” többsége a vonatkozó jogszabályi
kötelezettség miatt közhasznú társasági cégformából non-profit gazdasági társasággá alakult át
2009. június 01-vel. A közfeladat ellátása miatt indokolt ezen szakképző intézményeknek a
hozzájárulási kötelezettség alóli alanyi mentesség biztosítása.
Továbbá a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) lezárulása miatt indokolt a szövegpontosítás,
mivel így biztosított az egységes törvényi szintű szabályozás az európai uniós társfinanszírozási
kötelezettség szakképzési és felnőttképzési feladataira vonatkozóan.
Továbbá a módosítás célja pontosítás. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
kifizetései már lezárultak, ugyanakkor az alaprész továbbra is hozzájárul más európai uniós
finanszírozású programok (pl. a Társadalmi Megújulás Operatív Program) finanszírozásához.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
24
28. §
Az Innovációs Alapból nyújtható támogatások köre kiegészül a hazai, Kormány által
jóváhagyott K+F beruházások visszatérítendő támogatásával, valamint az Európai
Együttműködő Államok Terve Program tagdíjával.
Az Atv. 8. §-(2) f) pontját a 2007. évi LXXXVII. törvény 2.§ 624. pontja hatályon kívül
helyezte, így a jogszabályi helyre való hivatkozás fenntartása nem indokolt.
Az Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap esetében 2010-ben már nincs magyar
hozzájárulási kötelezettség, ezért az erre vonatkozó szövegrészek törlésre kerülnek.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
29.	§
A tervezet tartalmazza az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A.(2) bekezdése
da)	pontjának módosítását is, amely a START kártya érvényességi idejét szabályozza. A
felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok esetében ugyanis a kártya érvényességi
idejét egy évben indokolt meghatározni, mivel a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó
járulékkedvezmény is összességében egy évre vehető igénybe a módosítás alapján.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
30.	§
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alakította
ki a költségvetési szervek jogi személyiségű szervezeti egységeire vonatkozó szabályokat, mely
alapján indokolt a közbeszerzési ajánlatkérők felsorolásának pontosítása. Ezen kívül bizonyos
közhatalmi szervek (Országgyűlés, Ügyészség), illetve ezek szervezeti egységei is eljárhatnak
ajánlatkérőként, ezeket is nevesíti a törvény.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
31.	§
Az érmes, az edző és az özvegy olimpiai járadék 2010. évi összegének megállapításra irányul a
javaslat, mely megegyezik a 2008. évi országos szintű bruttó nominál átlagkeresettel, ez 198 900
Ft/fő/hó összegnek felel meg.
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény módosítása
25
32. §
A tartalmazza a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény [Ktv.] 49/F. §-ának
módosítását, amely a közszolgálati jogviszony alapján járó juttatásokat szabályozza újra, bevezetve az
ún. cafetéria fogalmát, mögöttes szabályként az Szjatv. adómentes juttatásokra vonatkozó
rendelkezéseit híva fel. Erre tekintettel szükséges a prémiumévek programról és a különleges
foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény [Péptv.] módosítása is, a fogalmak
összehangolása, a prémiumévek programban részt vevő köztisztviselőket és ügykezelőket megillető
juttatások egyértelmű meghatározása céljából.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítására
33.	§
A START programban résztvevő felsőfokú végzettségű pályakezdők foglalkoztatásához
kapcsolódó járulékkedvezmény időtartamának módosítását a gyakorlati tapasztalatok
indokolják. A frissen végzett diplomások, amennyiben foglakoztatási lehetőséghez jutnak
gyorsan és rugalmasan sajátítják el a munkaadók követelményrendszerét. Ezért indokolt, hogy
a diplomás pályakezdők esetében a járulékkedvezmény két éves időtartama egy éves legyen.
A Pftv. 8.§-a (1) bekezdésének módosítását a jogalkalmazás során felmerült problémák
indokolják. A módosítással egyértelművé válik, hogy a 8.§-ban szabályozott további egy éves
járulékkedvezmény - törvényben meghatározott többi feltétel fennállása esetén - azt a
munkáltatót illeti meg, aki a munkavállalót a START EXTRA kártyához kapcsolódó két éves
járulékkedvezmény időtartam alatt foglalkoztatta.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
34.	§
A jogszabályi rendelkezések megsértése sok esetben nem szándékos rosszakarat, hanem
figyelmetlenség vagy gondatlanság eredménye. Ebben a körben is találhatóak olyan
jogsértések, amelyeket már az első alkalommal is szankcionálni kell, mivel az életet, a testi
épséget, a közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy más, kiemelkedően fontos érdeket
érintenek. Azon jogsértések esetében azonban, amelyek orvosolhatóak és első alkalommal
fordulnak elő, nem az az állam célja, hogy mindenáron szankcionálja a szabályt be nem tartó
személyt vagy vállalkozást, hanem az, hogy a hibát az érintett kijavítsa. A javaslat a
közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó általános szabályok módosításával ennek törvényi
alapjait teremti meg.
26
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
35.	§
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások
során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 32/2005. (VIII. 11.) EüM rendelet
tartalmazza a gyógyszerészeti államigazgatási szervként kijelölt Országos Gyógyszerészeti
Intézet (a továbbiakban: OGYI) által végzett engedélyezési eljárások igazgatási szolgáltatási
díjait (továbbiakban: díj). A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének tervezési munkái
keretében felülvizsgálatra került az OGYI által végzett engedélyezési eljárások teljes köre,
valamint a díjak mértéke. A 2005-ben szabályozott eljárások köre bővült, mely indokolttá teszi
a díjat megállapító jogszabály módosítását.
Az OGYI díjainak - az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Iltv.) 67. §-
ának miniszteri rendelet szintű szabályozását tartalmazó felhatalmazó rendelkezésétől eltérően
-	törvényi szintű szabályozása indokolt. Az Iltv. alapján megállapítható díjak kizárólag az adott
eljárás költségeit tartalmazhatják, tehát a díjak megállapításakor nem vehetők figyelembe az
igényekhez igazodó feladatellátás-bővüléséhez szükséges további intézeti, valamint egyéb
jogcímen keletkező költségek. Az OGYI 2004 óta kizárólag saját bevételeiből gazdálkodik,
működési költségeihez támogatásban nem részesül.
Az OGYI, mint Magyarországon működő engedélyező hatóság igen jelentős szerepet tölt be
mind az Európai Unió tagállamai, mind pedig azon kívüli államok gazdasági életében. Az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv
egységesen szabályozza a tagállamokban a forgalomba hozatali engedélyezési eljárások
jelentős részét. Az irányelv egyik alapelve, hogy (definiált kivételek mellett) az egyik tagállam
illetékes hatósága által a gyógyszerekre kiadott forgalomba hozatali engedélyt a másik tagállam
illetékes hatóságának (szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve) el kell ismernie. A
kérelmező tehát szabadon dönthet, hogy melyik tagállam gyógyszerügyi hatóságához fordul. A
forgalomba hozatali engedély kiadását és módosítását megelőző értékelések díjainak
megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a kérelmező által szabadon választható
referencia-hatóság értékelése az egész EGT területén honosítható, tehát az OGYI, mint
referencia hatóság más tagállam által is felhasználható értékeléseket végez. Az, hogy a
kérelmező melyik tagállam gyógyszerhatóságát választja referenciaként, az kizárólag a hatóság
szakértelmétől függ. Az engedélyezési eljárások iránti igény jelentős és növekvő, tehát a cél az,
hogy az OGYI az Európai Gazdasági Térségben az önkéntesen végezhető eljárásokból többet
tudjon vállalni, növelni tudja szerepét.
A magyar gyógyszeripar számára is különösen fontos a magyar hatóság tevékenysége, mivel
legegyszerűbben az OGYI közreműködésével tudja termékeit a többi tagállamban és más EU-n
kívüli országokban forgalomba hozni.
Az OGYI díjainak az eljárásokkal összefüggő tényleges költségeken túlmenően fedezetet kell
nyújtania a bevétellel nem fedezett, a biztonságos gyógyszerfelhasználással összefüggő
hatósági és egyéb feladatokra, így különösen az indikáción túli gyógyszerrendelési kérelmek
27
szakvéleményezésére, engedélyezésére, jogszabályon alapuló egyedi import engedélyek
megadására, gyógyszer-információs szolgálat működtetésére, vizsgálati készítménnyel történő,
nem kereskedelmi célú klinikai vizsgálati kérelmek értékelésére, engedélyezésére, vizsgálati
készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok helyszíni ellenőrzésére, I. fázisú klinikai
vizsgálóhelyek minősítésére, tehát számos, nem profitorientált kérelmező kezdeményezésére
végzett eljárásokra. Ezzel egyidejűleg az OGYI számára forrást kell biztosítani a nemzetközi
szerepvállalás növelését szolgáló fejlesztésekre is. Az Iltv. alapján megállapított díjak ezeket a
költségeket nem tartalmazhatják, ezért indokolt, hogy az e törvényben megállapított díjak
valamennyi, az OGYI működéséhez és fejlesztéséhez szükséges költség fedezetét tartalmazzák.
Az OGYI e törvényben szabályozott díjainak egy része a 2005-ben hatályba lépett miniszteri
rendeletben került megállapításra, mely körben díjemelésre nem kerül sor. Az új eljárások
esetén megállapított díjak - fenti elvek mentén - már tartalmazzák az OGYI egyéb működési
kiadásainak és fejlesztéseinek fedezetét is. A díjakat a gyógyszert forgalomba hozni kívánó
hazai és döntő többségében külföldi profitorientált cégek fizetik meg, a tervezett díjnak a
lakosságra, illetve az inflációra közvetlen hatása nincs. Szükséges kiemelni ugyanakkor azt is,
hogy a hatályos és a tervezett díjak a nemzetközi összehasonlításban még így is csak 60%-át
teszik ki a nemzetközi díjaknak.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
36.	§
A felsőoktatási törvény 127. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a felsőoktatás költségvetési
támogatása évenkénti növekedésének mértékéről a 2007. évi költségvetési támogatást
figyelembe véve. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
2007. évi CIV. törvény 41. §-ának (3) bekezdése állapította meg a költségvetési törvény
alapján, hogy az Ftv. 127. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatás 2008. évi támogatásánál
alkalmazott 2007. évi bázis kettő száztizennégy milliárd forint. A megváltozott gazdasági
körülmények között a felsőoktatás költségvetési támogatása évenkénti növekedésének és éves
összegének megállapításáról szóló determináció a 2010. évi költségvetés során nem vállalható.
A költségvetési források megváltozásával nem változhatnak a 2008-as költségvetési évtől
hatályos, intézményenként megkötött hároméves fenntartói megállapodások, mert a
megállapodás állandó elemeit a költségvetés garantálja és a változó elemekként biztosított
normatív támogatásokat évente január végéig kell az éves költségvetésről szóló törvényben a
miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a felsőoktatás támogatására
megállapított támogatási összeg figyelembevételével, kormányrendeletben meghatározottak
szerint megállapítani.
A kormányrendeleti szintű szabályozáshoz fel kell oldani a törvény 3. számú mellékletében,
illetve a 130. § (3) bekezdésében a képzési normatíva éves összegének megállapításához
rendelt szorzószámok alkalmazásának kötelezettségét is a 2010. évi költségvetési évre
vonatkozóan.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
28
37. §
Az Átv. 6. § (2) bekezdése a)-b) pontjainak módosítása az állami vagyonra vonatkozó stratégia
elkészítésével és elfogadásával kapcsolatban állapít meg új szabályokat. Az MNV Zrt. 2008.
évi működéséről készült ÁSZ jelentés is kifogásolta az állami vagyon hasznosítására előírt
stratégia Kormány általi elfogadásának hiányát. A Tanács által elfogadott stratégiát a Kormány
azért nem tárgyalta, mert az több okból átdolgozásra szorult, ezért azt az állami vagyonért
felelős miniszter 2008. novemberében - az átdolgozásra tett javaslatokkal - visszaküldte a
Tanácsnak. A Tanács a stratégia átdolgozását megkezdte, de érdemben nem tárgyalta meg, új
stratégiát nem fogadott el, miután - a törvényi előírás hiányossága miatt - Tanács tagjai között
nem alakult ki egyetértés, hogy figyelembe kell-e venniük akár az állami vagyonért felelős
miniszter, akár a Kormány álláspontját, illetve azt, hogy a Kormány a stratégiát nem tárgyalta.
Az előzőekben foglaltakra figyelemmel indokolt, hogy a kérdés jogszabály szinten rendezésre
kerüljön, és egyértelmű legyen, hogy a stratégiának a Kormány részére történő benyújtása,
annak elfogadása céljából történik, tehát azt a Kormánynak meg kell tárgyalnia, arról döntenie
kell és véleménykülönbség, kifogás, stb. esetén a Kormánynak azt átdolgozásra vissza kell
küldenie, értelemszerűen konkrétan megjelölve a kifogásokat.
A j) pontban foglaltak módosításra azért kerül sor, mert a polgári jogi szerződések körében
indokolt a Ptk-ban szabályozott fogalmak használata.
A k) pont az eddigi rendelkezés pontosítását tartalmazza.
A q) pontban egyértelműsítésre kerül, hogy az MNV Zrt. - mint gazdasági társaság - üzleti
tervet készít, míg a rábízott vagyon tekintetében vagyongazdálkodási terv készül.
Az s) pont - más jogszabályi előírásokra figyelemmel - szűkíti a Tanács hatáskörét azzal, hogy
az Átv. 1.§ (2) bekezdésében már meghatározott állami vagyon megszerzéséhez, a
vagyongyarapításhoz csak abban az esetben van szükség a Tanács döntésére, ha a
vagyonszerzésre másnak nincs jogszabályi felhatalmazása. (pl. közútépítéshez szükséges
ingatlanok, műemlékingatlanok esetében)
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a beszámoló elkészítésre rendelkezésre álló
határidő nem elegendő, figyelemmel arra, hogy arra csak az elfogadott előző éves mérleg és
beszámolót követően elkészített előterjesztés szabályos államigazgatási egyeztetése, majd a
Kormány döntése után kerülhet sor.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az EB tagokat vissza kell hívni, ha az őket delegáló
országgyűlési képviselőcsoport megszűnik. Ez bizonytalanságot okozhat a tagok jogállása
tekintetében abban az esetben, amikor az általános választásokra figyelemmel a korábbi
képviselőcsoportok megszűnnek.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
29
38. §
A termőföld védelméről szóló törvény rendelkezései sok esetben megnehezítik a
munkahelyteremtő beruházások megvalósulását, mivel a belterületbe vont termőföld esetében a
helyi önkormányzatnak kell földvédelmi járulékot fizetnie. A termőföld védelmének
szempontjait is szem előtt tartva a javaslat arra irányul, hogy a munkahelyteremtő beruházások
esetében jelentős, 75%-os kedvezményt kapjanak a helyi önkormányzatok a földvédelmi
járulék alól.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
39.	§
Az energiaellátók jövedelemadójából származó bevételből indokolt - szociális helyzet
alapján - a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára is a támogatási lehetőség megteremtése.
A távhőszolgáltatás hatékonyabbá tételét e bevétel mellett a Zöld Beruházási Rendszer forrásai
is szolgálják.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény
módosítása
40.	§
Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítások.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII
törvény módosítása
41.	§
A módosítás az erdővédelmi járulék, az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság
bevételek költségvetési törvény szerinti központosított bevételként történő elszámolásáról
rendelkezik, a hatályos törvények közötti összhang megteremtését szolgálja.
30
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
42.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
43.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Módosító rendelkezések
44.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
45.	§
A már megállapított társadalombiztosítási nyugellátás összegének módosításával kapcsolatos
szabály technikai jellegű pontosítása.
46.	§
A módosítások egyes feladatoknál a helyi önkormányzatok mozgásterét növelik,
kötelezettségeit csökkentik és szűkítik a jegyzők feladatkörét.
Átmeneti rendelkezések
47.	§
Átmeneti rendelkezés.
48.	§
A 2010. évi államháztartási hiánycél tartására érdekében az Állami Számvevőszéknek is részt
kell vállalnia a közszféra takarékos gazdálkodásában. A kéthavi külön juttatás forrását a 2009.
évi költségvetés jóváhagyásakor már elvonta a Parlament, a módosítás összhangba hozza a
jogszabályi feltételeket a meglévő forrásokkal.
31
49. §
A cafetéria rendszer 2010. január 1-jei hatálybalépése miatti átmeneti rendelkezés, melynek
értelmében 2009-ben (majd azt követően minden évben) december 10-éig kell meghatározni a
cafetéria juttatás mértékét, a dolgozónak pedig december 15-éig választania a juttatások közül.
50.	§
Az (1) bekezdéshez
Az ingatlan térítésmentes tulajdonba adásáról a társadalmi szervezetek által használt ingatlanok
tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. tv. (TÁSZ tv.) szerinti Bizottság
jogutódja, az Országgyűlés Emberei Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága hozott
döntést 2007. június 12-én. Ezt a döntést erősítette meg később a Bizottság az 5/2008. (IX.9.)
számú határozatában.
A Bizottság döntésének végrehajtására azonban az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
törvény (Vtv.) 2007. szeptember 25-én történt hatálybalépése, illetve a Vtv.-nek a TÁSZ tv.
ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése miatt, nem
került sor, annak ellenére, hogy 2007. június 12-én a Bizottság az ingatlan térítésmentes
tulajdonba adásról jogszerűen hozott döntést.
A jelenleg hatályos szabályok alapján a Bizottság döntése - egyértelmű, nem vitatható és az
érintett társadalmi szervezeteket a Bizottság jogszerű döntésének megfelelő arányban,
ingyenesen tulajdonjoghoz juttató módon - csak törvényi szintű rendelkezés alapján hajtható
végre.
A (2) bekezdéshez
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (vagyontörvény) 36. §-ának (1) bekezdése
alapján állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján
lehet. A hivatkozott 36. § további előírásai szerint - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács
döntése alapján - ingyenes tulajdonba adásra akkor kerülhetne sor, ha egyben teljesülne az a
feltétel is, hogy a kiemelten közhasznú Közalapítvány részére az ingatlanjuttatásra az általa
átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának az elősegítése érdekében kerül sor,
ami jelen esetben nem igazolható. Erre tekintettel a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az
ingyenes ingatlanjuttatás jogalapját más törvényi előírással kell megteremteni, a javaslat ezt a
célt szolgálja. Tekintettel arra, hogy az ingatlanjuttatás célja az, hogy annak hasznosításából a
Közalapítvány a célja szerinti feladatai ellátásához tartós finanszírozási forráshoz jusson, a
szigorítás - az egyszeri bevétellel járó értékesítés (juttatott vagyon felélése) - helyett a tartós
tulajdonban tartásra és a minél hatékonyabb hasznosításra ösztönöz.
A (3) bekezdéshez
A Pálos Rend Magyarországra történő visszatelepülése érdekében 1934-ben építették fel a mai
kolostor épületét, illetve alakították ki a Sziklatemplomot. A főváros ingyenesen biztosította a
32
Sziklatemplom használati jogát, illetve a kolostor építéséhez szükséges telket az egyház
részére. A Sziklatemplom 1950-ig működött a Pálos Rend lelkipásztori ellátásában. 1950-ben a
templomot bezárták, a szerzeteseket elhurcolták, a kolostor az Állami Balettintézet raktáraként
szolgált.
1989-ben a Fővárosi Fürdő Igazgatóság, mint kezelő térítésmentesen átadta az 5413/7 hrsz-ú
ingatlan alatt található telekkönyvezetlen ún. Iván-barlangot (Gellérthegyi-barlangot) az
Esztergomi Főegyházmegye részére. Átvevő a barlang használatát a Magyar Pálos rend részére
átengedte. Az elmúlt 20 évben a Pálos Rend használta a barlangot és finanszírozta azokat a
kötelezettségeket (kötelező vizsgálatok, állagvédelmi és karbantartási munkák, a barlang előírt
megerősítése, stb.), amelyek a tulajdonost terhelték volna.
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a barlangok kizárólagos állami tulajdonban
állnak és forgalomképtelenek, nem szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban sem. 2008.
december 28-án módosult a természet védelméről szóló törvény, eszerint a barlangok
vagyonkezelői joga a nemzeti park igazgatóságokat illeti meg.
Így a törvény alapján a Gellérthegyi-barlang vagyonkezelője a Duna- Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság. Az Igazgatóság azonban a Sziklatemplomként működő Gellérthegyi-barlangra
nem tart igényt, ugyanakkor a Pálos Rend nem rendelkezik a barlang jogszerű használatra
vonatkozó megfelelő jogcímmel, illetve ennek igazolására vonatkozó megfelelő
dokumentummal, ami a gyakorlati működés során jelentős problémákat vet fel (pl.: pályázatok
benyújtása).
A Pálos Rend szolgálatát és anyagi erőfeszítéseit elismerve, amennyiben ezt a barlangok
sajátos jogi helyzete nem zárná ki - kizárólagos állami tulajdon, forgalomképtelen jelleg - az
(2)	bekezdéshez hasonló módon támogatnánk az ingatlan ingyenes tulajdonba adását. Erre
azonban a barlangokra vonatkozó említett szabályok miatt nem kerülhet sor. Ezért indokoltnak
tartjuk, a lehető legnagyobb mértékű támogatás, garancia nyújtását, vagyis a haszonélvezeti jog
alapítására vonatkozó törvényi szintű rendelkezés megalkotását.
33