﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10806. számú
törvényjavaslat
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Herczog László
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
módosításáról
1.	§
(1)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével
rendeletben határozza meg
a)	a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai
vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a
szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó központi
nyilvántartás vezetésének szabályait,
b)	a tanulókat a 48. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,
c)	az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék)
elkészítését és kiadását,
d)	a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat,
e)	a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési
eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait.”
(2)	Az Szt. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a),
c)	és d) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben
gyakorolja.
(6)	A miniszter a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért
felelős miniszterrel, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
2.	§
Az Szt. a következő 4/A-4/B. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát
a)	a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott
engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt (a továbbiakban: Engedély) kapott intézmény,
b)	a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, vagy
c)	az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott Engedély hiányában a 2. § (1) bekezdés
a)-d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény a vele a felnőttképzési törvényben
szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára az általa oktatott szakképesítések
vonatkozásában
(a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet.
(2)	Az Engedély - az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében -
visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően szakmai vizsgák szervezésére.
(3)	Az engedélyezési eljárásért a szakmai vizsgát szervező intézmény külön jogszabályban
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4)	Az (1) bekezdés b) és c) pontban megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük
a (7) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá - az adott
szakmai vizsga szervezésének és az adott szakmai vizsgának az időtartama alatt - a vizsgáztatott
szakképesítés tekintetében az 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott
speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek.
(5)	A Hivatal a szakmai vizsga szervezésére Engedéllyel rendelkező intézményekről, az
intézmény megnevezését, székhelyét, az Engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát,
megnevezését és az Engedély kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá
ellenőrzi a szakmai vizsga szervezésére jogosultsággal rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel
összefüggő tevékenységét. Az ellenőrzéshez szükséges forrást a Munkaerőpiaci Alap képzési
alaprészéből (a továbbiakban: MPA) kell biztosítani.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett
minisztérium, valamint a Hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését
követő 5 munkanapon belül frissíteni kell. A Hivatal az Engedélyt megadó döntés egy példányát
megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.
(7)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	az Engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait és kijelölje a
szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt,
b)	az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának
általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit,
c)	a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége ellenőrzésének részletes
szabályait,
d)	a szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során, valamint a
vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.
(8)	A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt
szakképesítések szakmai vizsgáit csak az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt - a szakmai
vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi
feltételeivel rendelkező - intézmény szervezheti.
2
4/B. § (1) A szakmai vizsgát szervező intézmény és a 13. § (1) bekezdés alapján
vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról - külön jogszabály
alapján - a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, a szakmai vizsgán megszerezhető
szakképesítés adatait, a szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét, a szakmai
vizsgabizottság határozatát, a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a vizsgázó tanulói
azonosító számát, továbbá a természetes személyazonosító adatait tartalmazó törzslapot kiállítani,
és ennek egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő 30 napon belül az állami szakképzési
és felnőttképzési intézetnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a
beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével
egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák 30 napon belüli kijavítására.
(2)	Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet háromhavonta tájékoztatást küld az érintett
szakképesítésért felelős miniszternek a beérkezett törzslapokkal összefüggő szakmai vizsgák
adatairól, megjelölve a szakmai vizsgát szervező intézményt, a szakképesítés azonosító számát és
megnevezését, a lebonyolított szakmai vizsga helyszínét, a vizsgaelnök nevét, továbbá a
vizsgaidőpontokat. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési
intézettől kapott adatok alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény (1) bekezdésben foglalt, a
törzslapok megküldésére, illetve kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli,
kötelezi az intézményt annak teljesítésére és egyidejűleg az intézménnyel szemben bírságot szab ki.
(3)	Ha a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során - a (2)
bekezdés szerinti mulasztás kivételével - a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos
jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a
szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter
végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a
jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
(4)	Ha a Hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy
a szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, a
Hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező
intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a
Hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.
(5)	Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény
a)	a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,
b)	a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,
c)	ismételten jogszabálysértést követ el vagy
d)	a már lebonyolított szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező
jogszabálysértést követett el,
a Hivatal - a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy
egyébként hivatalból - az intézmény Engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai
vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a szakmai vizsgát
szervező intézményt tájékoztatni kell. A Hivatal az Engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési
tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős
miniszternek.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos
3
Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(7)	Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési
tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a Hivatal a vizsgát
felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki.
(8)	Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési
tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel
szemben bírságot szab ki.
(9)	A Hivatal a (7)-(8) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a
szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. § (4) bekezdés szerint jár el. A szakmai vizsgát
jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a szakmai vizsga felfüggesztése
esetén a vizsga felfüggesztésétől, a vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a
jogsértést megállapító döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül maradéktalanul
visszatéríteni.
(10)	A Hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (9) bekezdés szerinti értesítésével
egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a szakmai vizsga eredménye megsemmisítésének
jogkövetkezményéről és a szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről.”
3.	§
(1)	Az Szt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó
szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg
a)	a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,
b)	a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,
c)	a 7. § (3) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit,
d)	az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának
speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és
e)	a szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt.”
(2)	Az Szt. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a szakmai vizsgát szervező vagy a
13.	§ (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény tevékenységének ellenőrzését. A
szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a Hivatal köteles lefolytatni.”
4.	§
(1)	Az Szt. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet]
„c) kezeli a szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást,
4
valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat,”
(2)	Az Szt. 6. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdésben szereplő törzslapokat
tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, 50 évig más által nem hozzáférhető módon őrzi.
(4)	Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az általa őrzött törzslapokat 50 év után átadja
az illetékes levéltárnak és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli.
(5)	A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült
bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és felnőttképzési
intézet.”
5.	§
Az Szt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben - ha a szakmai vizsgaszabályzat másképp nem
rendelkezik - a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá
a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a vele tanulói, illetőleg hallgatói
jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában külön engedély
nélkül szervezhet szakmai vizsgát.”
6.	§
Az Szt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában
vagy felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is folyhat.”
7.	§
Az Szt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki
a)	betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése szerint
megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte a tizenötödik életévét és - a
közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével - a 9.
évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá
b)	a szakképesítésre jogszabályban előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek
megfelel.”
8.	§
Az Szt. 54/B. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a
szakképesítéshez tartozó feladatcsoport, feladatprofil szerinti munkakörök ellátásához
meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;”
5
9.	§
Az Szt. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,
b)	a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,
c)	a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit.”
10.	§
Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci
szolgáltatásokról (9-11. cikk).”
11.	§
Záró rendelkezések
(1)	Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiírt pályázat alapján szakmai vizsga szervezésére
jogszabályban feljogosított szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervezési jogosultsága a
jogszabályban meghatározott határidőig érvényes. A határidő lejártát követően a vizsgaszervezési
jogosultság újbóli megszerzése az Szt. e törvény 2. §-ával megállapított 4/A-4/B. §-a szerinti
engedélyezési eljárás keretében történhet.
(3)	Hatályát veszti az Szt. 2. § (2) bekezdésében az „az állami” szövegrész, a 6/B. §-a, a 12. § (2)
bekezdés első mondata, a 13. § (4)-(5) bekezdése és az 57. § (2) bekezdése.
(4)	Az Szt 2. § (3) bekezdésében a „keretben is folytathatnak” szövegrész helyébe a „keretben is
folytathatnak iskolai rendszerű” szöveg lép.
(5)	Az Szt. 55. § (4) bekezdésében a „munkakör betöltésére” szövegrész helyébe a „szolgálati
beosztás betöltésére” szöveg lép.
(6)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési
törvényben meghatározott Szakképzési hozzájárulás és Szakképzési egyéb bevétel elnevezésű eredeti
bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni
kell]
„j) a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzésére a
6
szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalnak biztosított, az oktatásért felelős miniszter és
a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre
megállapított keretösszeggel.”
(7)	Ez a törvény 2014. január 1-jén hatályát veszti.
(8)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai
parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének való megfelelést szolgálja.
7
INDOKOLÁS
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az állam által elismert szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli
képzéseket követő szakmai vizsgák szervezésére feljogosított felnőttképzést folytató
intézmények kiválasztása a hatályos - törvényi alapon nyugvó - szabályozás szerint legalább
kétévente, pályázati úton történik. Ez a szabályozási mód nincs összhangban a belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásaival, amelynek rendelkezéseit a
tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. A szakmai
vizsgaszervezési jogosultság megadását célzó hatályos rendszer átalakítása, a megváltozott
rendszer szerinti engedélyezési eljárást végző hatóság kijelölése és az új rendszer szabályainak
rögzítése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítását igényli.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvénymódosítás az OKJ kiadását, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási
rendjének szabályozását, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteinek, valamint a
szakképzés megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeknek a meghatározását
kormányrendeleti szintre emeli (9. §). E szakaszban a változások okán felmerült technikai
módosítások jelennek meg. Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter, hogy az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének
szabályait rendeletben határozza meg.
A 2. §-hoz
A törvénymódosítás meghatározza, hogy mely intézmények és milyen feltételek esetén
szervezhetnek az iskolarendszeren kívüli képzést követően szakmai vizsgát. A szakmai
vizsgaszervezési jogosultság megszerzésének egyik és legáltalánosabb módja a jövőben
engedélyezési eljáráson alapul. Meghatározásra kerül az engedélyezési eljárás rendje, a
vizsgaszervezési engedély területi és időbeli hatálya, továbbá a szankcionálás lehetősége és
esetei.
E szakasz rendelkezik továbbá a vizsgaszervezési engedélyt kapott intézményekről vezetett
nyilvántartás szabályairól, az engedélyt kapott intézmények adatainak kezeléséről.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az engedélyezési eljárással, a szakmai vizsgát szervező
intézmény ellenőrzésével, szankcionálásával összefüggő szabályokat rendeletben határozza
meg. A szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt szintén kormányrendeletben kell
kijelölni.
A törvénymódosítás felhatalmazást ad a honvédelemért, a katasztrófavédelemért, valamint a
rendészetért felelős minisztereknek, hogy a felelősségi körükbe tartozó „védett tartalmú”
szakképesítések szakmai vizsgáit szervező intézményeket kijelöljék. A Magyar Honvédség és a
rendvédelmi szervek feladatainak teljesítéséhez szükséges a szakterület speciális
tevékenységeivel összefüggő képzés - amely állami és szolgálati titkot tartalmazó „védett
tartalmat” is magába foglal. A Magyar Honvédség például a fő feladatok ellátását, amely
Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme, a vele jogviszonyban álló
szerződéses vagy hivatásos állományú katonáknak a szolgálati beosztásuk ellátásához előírt
szakképzettségek és/vagy egyéb speciális katonai kiképzések megszerzésével biztosítja. A
hivatkozott katonai és rendvédelmi képzések tartalma részben szolgálati titkot képez, a képzés és
vizsgáztatás során használt egyes speciális eszközök csak az adott szervezetnél rendszeresítettek.
Működtetésük és biztonságos üzemeltetésük feltételei is csak ezen keretek között biztosítottak.
A szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések képzését és vizsgáztatását eddig is
kizárólag az érintett tárca irányítása alá tartozó intézmény hajtotta végre, ezen változtatni
nemzetbiztonsági okokból sem célszerű.
Meghatározásra kerül, hogy mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli
szakképzést követő szakmai vizsgák törzslapjait az állami szakképzési és felnőttképzési
intézetnek kell megküldeni. Ez kiemelten fontos elem, amely biztosítja, hogy a vizsgaszervező
intézmény megszűnése esetén is rendelkezésre álljanak a szakmai vizsgák dokumentumai.
A törzslapok beküldésének ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter végzi, aki mulasztás
esetén bírságot szab ki.
Ebben a szakaszban jelennek meg a vizsgaszervező intézmények ellenőrzésének formái,
továbbá a Hivatal és a szakképesítésért felelős miniszter által kiszabható szankciók, valamint a
szankciók alkalmazásának esetei.
A 3. §-hoz
A törvénymódosítás felhatalmazza a szakképesítésért felelős minisztert, hogy a
vizsgaszervezési engedély ágazatspecifikus feltételeit, továbbá a szakmai vizsga szervezésére
feljogosított, irányítása alá tartozó intézményt rendeletben határozza meg. Ez utóbbi intézmény
kijelölési lehetőségének indoka az, hogy nem garantálható, hogy a szakmai vizsgát szervező
intézmények összességének tevékenysége a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó
minden szakképesítést lefed. (A vizsgaszervező intézmények nem kötelezhetők szakképesítés
választására.) Ugyanakkor minden érintett szakképesítés esetén gondoskodni kell a szakmai
vizsga megszervezésének és lebonyolításának lehetőségéről.
A törvénymódosítás lehetőséget ad továbbá a szakképesítésért felelős miniszterek számára,
hogy a vizsgaszervezőkkel való kapcsolattartás során birtokukba jutott információk alapján
kezdeményezzék a vizsgaszervező intézmény ellenőrzését. Ennek keretében a szakképesítésért
felelős miniszterek tájékoztatást kapnak a hatáskörükbe tartozó szakmai vizsgák törzslapjainak
beérkezéséről és ellenőrizni tudják, hogy a velük kapcsolatban álló vizsgaszervezők teljesítik-e
dokumentációs kötelezettségüket. Ez kiemelten fontos elem, amely biztosítja, hogy a
vizsgaszervező intézmény megszűnése esetén is biztosan rendelkezésre álljanak a szakmai
vizsgák dokumentumai.
A 4. §-hoz
A törvénymódosítás következtében lehetővé válik a szakmai vizsgáról kiállított törzslap állami
szakképzési és felnőttképzési intézet általi központi tárolása, a szakmai vizsgák adatainak
kezelése, a törzslapok 50 évig történő megőrzése. A munkavállaló nyugdíjba meneteléig
ugyanis bármikor előfordulhat, hogy a bizonyítványa elveszik, vagy megsemmisül, ezért
szükségessé válik a bizonyítványmásodlat kiállítása. A másodlatot elsősorban a szakmai vizsgát
2
szervező intézménytől kell kérni, amely azonban a vizsgaszervezési tevékenységet bármikor
abbahagyhatja. Az egy intézményben központilag 50 évig tárolt dokumentumok biztosítják a
bizonyítványmásodlatok mindenkori kiállítását.
A törvénymódosítás meghatározza a kezelt személyes adatok körét, továbbá az adatkezelés
szabályait. Ezáltal - az egyes szakmai vizsgát szervező intézmények megszűnése esetén -
könnyebb és áttekinthetőbb lesz az esetlegesen elveszett bizonyítványokról történő másodlatok
kiállítása, illetve az egyes bizonyítványok érvényességének (szabályos kiállításának)
ellenőrzése.
Az 5. §-hoz
A törvénymódosítás alapján már nemcsak jogszabályban feljogosított intézmény lehet
vizsgaszervező, hanem vizsgaszervezési engedély alapján is, ezért szükséges az általános
megfogalmazás.
A 6. §-hoz
A 15. § (3) bekezdésének pontosítása egyértelműen rögzíti, hogy a rendelkezés az iskolai
rendszerű szakképzésre vonatkozik.
A 7. §-hoz
A közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése alapján kizárólag szakképzési évfolyamokkal
szervezett szakiskolai képzés esetén lehetővé kell tenni a tanulószerződés e képzési rendszerhez
igazodó, első szakképzési évfolyam elvégzését követő megkötésének lehetőségét.
A 8. §-hoz
A törvénymódosítás pontosítja a szakmai vizsga fogalomkörét.
A 9. §-hoz
Az Szt. 4. § (2) bekezdése - többek között - felhatalmazza a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős minisztert az OKJ kiadására, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási
rendjének, a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteinek, valamint a szakképzés
megkezdésére és folytatására vonatkozó feltételeknek a meghatározására.
A fenti feladatok ellátásához kapcsolódó jogszabályok kiadásával összefüggésben a hatályos
törvényi előírás a szakképesítésért felelős miniszterek egyetértését írja elő. Ez az elmúlt időszak
tapasztalatai alapján aránytalanul megnöveli az érintett jogszabályok módosításának átfutási
idejét. Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjainak többsége szakképesítésért felelős miniszteri
státusszal is rendelkezik, továbbá a szóban forgó rendelkezések a szakképzés minden területére
kiterjedő átfogó szabályokat tartalmaznak, indokolt az érintett területekre vonatkozó szabályok
kormányrendeletben történő rögzítése. Ezen változással hangsúlyosabban megjelennek a
szabályozás szintjei és a jogszabály-módosítások is gördülékenyebbé válnak.
A 10. §-hoz
A törvénymódosítás következtében a törvény jogharmonizációs záradéka módosul a belső piaci
szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.
3
A 11. §-hoz
A törvénymódosítás következtében megszűnik a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszternek a vizsgaszervezési jogosultság feltételeinek megállapítására vonatkozó jogköre.
Átmeneti rendelkezésként rögzítésre kerül, hogy a jogszabályban feljogosított intézmények
vizsgaszervezési jogosultsága a jogszabályban foglalt határideig érvényes, majd ezt követően az
intézményeknek a módosított szabályok szerinti engedélyezési eljáráson kell részt venniük.
Az ellenőrzés rendszerének jelen törvénymódosításban foglalt változása szükségtelenné teszi
további, külön hatósági ellenőrzést végző intézmény kijelölését. A törvénymódosítás
megteremti a szakképzési hozzájárulási törvényben az ellenőrző hatóság ellenőrzési
tevékenysége során felmerült költségek fedezetét. Ezen szakasz technikai pontosításokat is
tartalmaz.
4