﻿- ■	iii v uiüsa
uu,;mmsvam: -\~f lo&lA
Érkezett: 2009 OKI 0 5.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
2009.	évi... törvény
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
Az Országgyűlés a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működésének
előmozdítása érdekében a következő törvényt alkotja:
l.§
E törvény alkalmazásában
a)	köztulajdonban álló gazdasági társaság’, az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam,
helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú
kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi
személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen
számítva többségi befolyással rendelkezik,
b)	többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi
személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben
szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül -
rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi
személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati
hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve
vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló
szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe
venni,
c)	közzététel: az elektronikus információszabadságról szóló törvényben ekként meghatározott
fogalom.
2-§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján
közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése
szerint vezető állású munkavállalók, az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a
bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése
szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók
a)	nevét,
b)	tisztségét vagy munkakörét,
c)	munkaviszonyban álló személy esetében
ca)	a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli
juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve személyi alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét,
2
valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó
telj esitménykövetelményeket,
eb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a
munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc)	az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának
ellenértékét,
d)	a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2) bekezdés a)
pont szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da)	a megbízási díjat,
db)	a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
de) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.
(2)	A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörnek minősül
különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési
jogkört tartalmaz.
(3)	Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság
mint munkáltató vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában
felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak az (5)
bekezdésben meghatározott időtartamon belüli folyamatos hozzáférhetőségről a jogutód vezetője
gondoskodik.
(4)	A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön
jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.
(5)	A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszony
létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő
utolsó napjáig kell teljesíteni.
3.§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál
igazgatóság választására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak abban az esetben kerül sor,
ha ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság nem
működik, az igazgatóság jogait - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. 247. §-a szerint
vezérigazgató gyakorolja.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság
létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésének jellegétől függően három vagy öt fő,
nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaság esetében legfeljebb hét fő
lehet.
4.§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező. A
könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a
társaság legfőbb szervének.
3
(2)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának létszáma - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - három fő, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság
esetében öt fő.
(3)	A köztulajdonban álló, kétszáz millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű gazdasági társaság
felügyelőbizottsága elnökének személyére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az Állami
Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell
figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt
felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
5-§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbére,
valamint a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára
tekintettel megállapított havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes
keresete egytizenkettedének az egynegyede lehet.
(2)	A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő,
továbbá az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállaló
számára teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy más
juttatást az igazgatóság, ennek hiányában a vezető tisztségviselő és az Mt. 188. § (1) bekezdése
hatálya alá eső munkavállaló esetében a gazdasági társaság legfőbb szerve, az Mt. 188/A. § (1)
bekezdése hatálya alá eső munkavállaló esetében pedig a vezérigazgató határozhat meg, amelyről a
felügyelőbizottság véleményét előzetesen ki kell kérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv
fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a
munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven
meghatározható teljesítményt takar.
(3)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság legfőbb szerve e törvény és más jogszabályok keretei
között köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az
Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1) bekezdése hatálya alá eső munkavállalók
javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának,
mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon
belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(4)	Az (l)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a (3) bekezdésben meghatározott szabályzat
rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.
6. §
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének e jogviszonyára tekintettel
megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét,
illetve az igazgatóság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét.
(2)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára
tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb
munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező
legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaság
felügyelőbizottságának tagja - az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek
megtérítésén kívül - más javadalmazásra nem jogosult.
4
(3)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság igazgatósága elnökének vagy más tagjának, továbbá
felügyelőbizottsága elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás
megszűnése esetére juttatás nem biztosítható.
(4)	Egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött
vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági
társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban.
7-§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó végkielégítés mértéke
-	az Mt. 95. § (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hathavi átlagkeresetet nem
haladhatja meg. A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az Mt. 95. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott esetekben fizethető végkielégítés.
(2)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a munkavállalókra irányadó felmondási idő a
három hónapot nem haladhatja meg.
(3)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság esetében az Mt. 3. § (6) bekezdésében meghatározott
megállapodás akkor köthető, illetve az ott megjelölt ellenérték akkor köthető ki, ha a gazdasági
társaság főtevékenysége szerinti, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló 1996. évi LVII. törvényben meghatározott érintett piacon a gazdasági társaságnak
versenytársai működnek. Az ellenérték összege legfeljebb az érintett személy háromhavi személyi
alapbérének összege lehet. A megállapodás megkötéséhez a felügyelőbizottság előzetes véleménye,
továbbá az igazgatóság, ennek hiányában a gazdasági társaság legfőbb szervének a
felügyelőbizottság véleményének ismeretében hozott, előzetes jóváhagyása szükséges.
(4)	Az (l)-(3) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.
8. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3-4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. §-a, valamint 8. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. § (2) és (5)
bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 30. § (2)-(4) és (6)
bekezdése.
(4)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 13. § (3) bekezdésében a „ha e
törvény” szövegrész helyébe a „ha e törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok
takarékosabb működéséről szóló törvény” szöveg lép.
(5)	A 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 5. § (l)-(2) bekezdését, 6. § (l)-(3) bekezdését,
valamint 7. §-át nem kell alkalmazni azon gazdasági társaságokra, amelyekben együttesen nem a
Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező
társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi
önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány vagy ezek
5
többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság jogosult a vezető tisztségviselők többségének
megválasztására, illetve visszahívására.
9-§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaság a társasági szerződését (alapszabályát, alapító
okiratát), illetve működését a 8. § (2) bekezdésben meghatározott időpontig köteles összhangba
hozni a 3-4. §, az 5. § (3) bekezdés és a 6. § rendelkezéseivel.
(2)	E törvény 5. § (1) bekezdését, valamint 7. § (l)-(3) bekezdését
a)	az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében
módosított munkaszerződésekre, illetve
b)	az e törvény hatálybalépését követően kötött, illetve a javadalmazásra vonatkozó részében
módosított kollektív szerződésekre
kell alkalmazni.
(3)	A 4. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a nem a Magyar Állam többségi befolyása alatt álló
gazdasági társaságokra 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
törvényj avaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényj avaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kíván eleget tenni a
választópolgárok azon igényének, hogy a vezetői javadalmazás takarékos, átlátható, a valódi
teljesítményt díjazó legyen. Ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emeli a javadalmazás
nyilvánosságára vonatozó szabályokat, korlátozza a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű
korlátok közé szorítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági
tagjainak, valamint munkavállalóinak juttatásait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát - a tőkepiacról szóló törvény
rendelkezéseinek alapulvételével - úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve
kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi személyek többségi befolyása alatt álló társaságok
tartozzanak ebbe a körbe. Ez a megoldás biztosítja, hogy a leányvállalatokra is kiterjedjen az
átláthatóságot és a takarékosságot szolgáló szabályrendszer hatálya.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat törvényi szintre javasolja emelni a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetői
javadalmazásának nyilvánosságáról szóló jogszabályi rendelkezéseket. Ebben a körben a
törvényjavaslat a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, valamint a gazdasági
társaságok törvény szerint vagy a munkáltató döntése alapján vezető állású munkavállalói, a
társaság képviseletében eljáró, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó
jelentőségű munkakörben dolgozó, így különösen a gazdasági társaság vagyonával való
gazdálkodás során döntési jogkörrel rendelkező munkavállalók juttatásainak nyilvánosságát írja elő.
Ezek a személyes adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdése alapján egyébként is közérdekből nyilvános
adatnak minősülnek, így a törvényjavaslat csak ezen adatok megismerésének módját szabályozza.
A 3-4. §-okhoz
A törvényjavaslat korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság,
illetve a felügyelőbizottság létszámát. A törvényjavaslat tekintettel van azokra a törvényekre is -
így különösen a minősített többséggel elfogadott, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvényre -, amelyek a vezető testületekre, ezen belül azok létszámára vonatkozó speciális
szabályokat tartalmaznak, mivel kimondja, hogy az igazgatóság létrehozására, valamint a
létszámkorlátra vonatkozó szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha törvény egyes gazdasági
társaságok vonatkozásában kifejezetten speciális rendelkezéseket nem állapít meg.
A törvényjavaslat a felügyelőbizottságok elnökének kijelölési jogát valamennyi, 200 millió forintot
meghaladó jegyzett tőkéjű társaság esetében az Állami Számvevőszék hatáskörévé teszi.
7
Az 5-7. §-okhoz
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében bérplafont vezet be,
amelynek összege az MNB elnöke havi munkabérének egynegyede. Ennek kiszámítása a Magyar
Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 53. § (1) bekezdése alapján történik, így a
tárgyévet megelőző év decemberében már mód nyílik a tárgyévre vonatkozó bérplafon
meghatározására.
A törvényjavaslat a vezetői teljesítménybérekkel szemben eljárási és tartalmi korlátot is állít,
amikor rögzíti, hogy ilyen juttatást megalapozó teljesítménykövetelmények kitűzésére csak a
felügyelőbizottság általi megtárgyalás esetén az igazgatóság, igazgatóság nélkül működő társaság
esetében pedig - ugyancsak a felügyelőbizottság véleményének ismeretében - a legfőbb szerv vagy
a vezérigazgató által van lehetőség. Tartalmi korlátként határozza meg a törvényjavaslat azt, hogy
az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett teljesítménykövetelményként csak olyan feltétel
határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való
ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar.
A törvényjavaslat az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját maximálja, valamint
rögzíti, hogy részükre végkielégítés vagy más hasonló juttatás nem fizethető.
A takarékos működés érdekében kimondja a törvényjavaslat, hogy egy természetes személy több
gazdasági társaságnál is lehet vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, de juttatást csak
egy-egy ilyen tisztségért kaphat.
A törvényjavaslat maximálja a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál végkielégítés, illetve
felmondási idő címén fizethető juttatások mértékét, méghozzá olyan módon, hogy sem
munkaszerződés, sem a kollektív szerződés e szabályoktól még a munkavállaló javára se térhessen el.
A köznyelvben „titoktartási” pénzként elhíresült, a versenytársaknál való elhelyezkedés tilalmát
kompenzáló juttatást a törvényjavaslat csak a piaci versenytársakkal működő köztulajdonban álló
társaságok esetében teszi lehetővé, és annak mértékét ebben az esetben is korlátozza. Ilyen juttatásra a
az igazgatóság, igazgatóság nélkül működő társaság esetében pedig a legfőbb szerv előzetes
engedélyével van lehetőség, azzal, hogy a felügyelőbizottság véleményét minden esetben ki kell
kérni.
A javadalmazásra vonatkozó egyéb kérdéseket a törvényjavaslat a gazdasági társaság szabályzata
útján javasolja rendezni, azzal, hogy a szabályzattal ellentétes munkaszerződési kikötéseket
érvénytelennek nyilvánítja akkor is, ha az a munkavállaló számára kedvezőbb helyzetet
eredményez.
A 8-9. §-okhoz
A törvény)avaslat hatálybalépését - a kellő felkészülési idő, illetve a szerzett jogok védelmének
alkotmányos elvei mellett - a lehető leghamarabbi időpontban javasoljuk meghatározni.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a „menedzsmentjoggal” privatizált gazdasági társaságok
esetében a javadalmazásra vonatkozó kemény korlátoktól el lehessen térni, hiszen az ilyen módon
való magánosítás lényege, hogy a köztulajdon többségének megtartása mellett a végvezetésre a
magánbefektető jogosult.
Budapest, 2009. október „ 5 „
8
r—í
Tóbiás Józsefi
Magyar Szocialista Párt
, V>7 .,
.^Mesterházy Attila
Magyar Szocialista Párt
///
7;
Frankné dr. Kovács Szilvia
Magyar Szocialista Párt
\
Gy. Németh Erzsébet
Magyar Szocialista Párt
K
ljSzabó Lajos
Magyar Szocialista Párt
Lendvai Ildikó
Magyar Szocialista Párt
Fogarasiné Deák Valéria
Magyar Szocialista Párt
Dr. Vidomé dr. Szabó
Magyar Szocialista ~
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Dr. Katona Béla
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján benyújtjuk a köztulajdonban álló gazdasági
társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2009. október „ 5„
. v
Lendvai Ildikó
Magyar Szocialista Párt
Mesterházy Attila
Magyar Szocialista Párt
Fogarasiné Deák Valéria
Frankné dr. Kovács Szilvia
Magyar Szocialista Párt
Gy. Németh Erzsébet
Magyar Szocialista Párt
■■'Szabó Lajos
Magyar Szocialista Párt