﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10871. számú
törvényjavaslat
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és
egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009.	évi ... törvény
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és
egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
1.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.
(2)	A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem
hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban:
elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlan-
nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében
meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet
illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a
tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő.”
2. §
A Díjtörvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni.
(2)	A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilap-
másolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási
díjat kell fizetni.
(3)	A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1)
bekezdésben megállapított díj kétszerese.”
3
3. §
A Díjtörvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell
megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre
irányuló megkeresést előterjeszti.
(2)	A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi
hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság
hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára
történő átutalási megbízással teljesíthető.
(3)	A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat
kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését
igazoló okiratot, vagy annak másolatát.
(4)	A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az
ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság
a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő
felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.
(5)	A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg
az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.
(6)	Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter
e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben
megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül.”
4. §
A Díjtörvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül:
a)	a Magyar Állam,
b)	az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy
alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes
díjmentességben.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás
megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.”
4
5. §
A Díjtörvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott
nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az
a)	hagyatéki eljáráshoz,
b)	gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c)	részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,
d)	a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami
alapmunkák végzéséhez,
e)	a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához
szükséges, illetve ha azt
f)	az eljáró szerv
fa)	közigazgatási eljáráshoz,
fb)	közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,
fc)	gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,
g)	a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához,
h)	a büntető ügyben eljáró bíróság eljárásához,
i)	az ügyészség eljárásához,
j) a nyomozóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,
k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások
megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott
támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez
kéri.
(2)	Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az
elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha
az igazolhatóan birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított
eljáráshoz szükséges.
(3)	Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben
foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.
(4)	Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz
szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat
lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg
a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként
díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír
alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél
részére nem adható tovább.
5
(6)	Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a
díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben
foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel
kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás
keretében nincs helye fellebbezésnek.”
6. §
(1)	A Díjtörvény 32/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az első fokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással
érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.
(2)	A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja
változással érintett ingatlanonként 12 600 forint.”
(2)	A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés
díja 10 000 forint.”
(3)	A Díjtörvény 32/A. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600
forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.”
(8)	A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni
különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi
különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint.”
7.	§
A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az
esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási
tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem
keletkezett.
(3)	A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a
szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak
tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben
6
folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység
hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett. ”
8.	§
(1)	A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
„h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és
időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat
eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;”
(2)	A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
„i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási
hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró
bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt
zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a
büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;”
9.	§
A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás
lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a
kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat
annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az
ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges
díjfizetési kötelezettség terheli.
(2)	A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az
ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába
történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre
lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi
hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási
megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi
hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási
megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés
előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
7
(3)	A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől
számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.
(4)	Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági,
bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső
szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az
eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzőtől, illetve
jogosulttá válótól kell behajtani.
(5)	Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a
külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan
fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási
megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás „Közlemény” rovatában
fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
(6)	A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása
iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába
befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az
eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási
megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a
kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(7)	A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a
hiteles vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető.”
10. §
A Díjtörvény 32/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a
felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben
jogszabálysértőnek bizonyult.”
11.	§
A Díjtörvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a díj és az
elektronikus adatszolgáltatási díj befizetésére, kezelésére és nyilvántartására, valamint
felhasználására vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
-	rendeletben állapítsa meg.”
8
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 138/A. §-sal
egészül ki :
„138/A. § A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási
eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó
akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen
eljárások költségét nem fizeti meg.”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
13.	§
(1)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető:
azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni
lapról az alábbi hiteles másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak
szerint - elektronikus dokumentumként az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok
szolgáltathatók:
a)	teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b)	szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c)	részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint.”
(2)	Az Inytv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés szerinti
másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti
kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a jogi
személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a
képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő
adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság
igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.
(2)	A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1)
bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról
tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
9
(3)	A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat
jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) a polgármesteri hivatal részeként
működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján a Kormány e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint hiteles tulajdonilap-
másolatot adhat ki.
(4)	A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható.
Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve az
ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható.
(5)	Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles
tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, akkor erre a
hitelesítési záradékban utalni kell. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatot
a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással látja el a
kibocsátó. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában
rendelkezik bizonyító erővel.
(6)	Az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint
az erről készített papír alapú másolat bizonyító erővel nem rendelkezik.
(7)	A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)-(4) bekezdések szerinti kérelmet a
miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott
nyomtatványon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani.
(8)	Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön
jogszabály rendelkezései szerint lehet.”
(3)	Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a számítógépes adatbázisból lekérdezés útján
szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az adatszolgáltatás igazgatási
szolgáltatási díjának mértékére és kezelésére, megfizetésének módjára, valamint az ingatlan-
nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes
hálózaton keresztül történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat. ”
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
14.	§
(1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)
18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„ (1) Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi
hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával
kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - 15 000 forint összegű díjat kell fizetni.”
(2) A Tfvt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek - ideértve azon eljárás
kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre -
kell megfizetnie.”
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
15.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a a
következő új mondattal egészül ki:
„Ha törvény ekként rendelkezik, igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben
megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság
az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként - azonnal lefolytatja.”
(2)	Az Itv. 67. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele.”
(3)	Az Itv. mellékletének IX. pont 3. alpontja a következő új mondattal egészül ki:
„Magánútlevél kiadására irányuló azonnali eljárásért a 2. pontban foglalt illetéken
felül 50000 Ft igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”
16.	§
(1)	Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
17.	§
(1)	Hatályát veszti a Díjtörvény
a) 32/A. § (3) bekezdése,
11
b)	32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j), valamint 1) pontja,
c)	32/C. § (1) bekezdés 1) pontja.
(2)	2010. január 2-án hatályát veszti az 1-15. § és a 17. § (1) bekezdése. E bekezdés
2010.	január 3-án hatályát veszti.
12
INDOKOLÁS
/
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági- és társadalmi viszonyokban a Díjtörvény 2006. január 1-jén hatályba lépett
módosítása óta bekövetkezett változásokra tekintettel - az eltelt időszak jogalkalmazási
tapasztalatai alapján (figyelembe véve a földhivatalok által tett javaslatokat és az ügyfelek
visszajelzéseit) - szükségessé vált a díjmentességre vonatkozó szabályozás teljes körű
felülvizsgálata, valamint egyes rendelkezések pontosítása. A szabályozás egyszerűbbé és
átláthatóbbá tételével kívánjuk elősegíteni a jogbiztonság fokozását és az ingatlanügyi
hatóságba vetett bizalom további erősítését.
A módosítás közvetlen gazdasági-, társadalmi előzménye egy évek óta megfigyelhető, a
díjmentesség irányába ható hangsúlyeltolódás, ami a tulajdonilap-másolat szolgáltatás és
az ingatlan-nyilvántartási eljárások körében egyaránt jelentkezik. Az elmúlt években tehát
mind az ingyenesen szolgáltatott tulajdonilap-másolatok, mind pedig a díjmentesen
igénybevett ingatlan-nyilvántartási eljárások száma jelentősen emelkedett, míg az összes
kérelem száma lényegesen nem változott.
A gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel emellett szükségessé vált az
adatszolgáltatási és az eljárási díjtételek átfogó felülvizsgálata.
Sajnálatos módon a személyi mentességet élvezők körében az elmúlt időszakban számos
visszaélés is történt. Ez egyfelől a mentességi körök eredetileg túl tágan történt
meghatározására vezethető vissza, másfelől magából a személyes mentesség jellegéből
fakad, mivel az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése csak igen szűk körben lehetséges.
A módosítás lehetőséget ad ennek részbeni ellensúlyozására, valamint a szabályozásnak az
időközben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált felülvizsgálatára.
A mentességi körök racionalizálásának elsődleges célja az ügyfelek közötti indokolatlan
különbségtétel megszüntetése, illetve a visszaélések lehetőségének csökkentése. Emellett a
nyilvántartott adatok, valamint az adatszolgáltatás, illetve a változásvezetés valódi értékét
tükröző díjfizetési rendszer megteremtésével és az ügyfelek között jelenleg fennálló
különbségek megszüntetésével a saját bevételeikből gazdálkodó földhivatalok által vezetett
közhiteles ingatlan-nyilvántartás naprakész vezetéséhez fűződő társadalmi érdek
hatékonyabban jut kifejezésre.
A földhivatalok legfontosabb bevételét a tulajdonilap-másolatért és az ingatlan-
nyilvántartási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak képezik, ezért a
díjbevételek alakulása jelentősen befolyásolja a saját bevételeikből előírt nettó
államháztartási befizetési kötelezettségük teljesítését, valamint folyamatos
működőképességük fenntartását, illetve a likviditásuk megőrzését.
13
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításához
az 1-2. §-hoz
A Díjtörvény módosítása különbséget tesz a tulajdoni lapról papír alapon szolgáltatott
hiteles másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és
nem hiteles tulajdonilap-másolat között. Külön-külön határozza meg az ezekért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. A díjak egységesen kerülnek megállapításra, vagyis
minden esetben tartalmazzák a korábban külön fizetendő ún. rendszerhasználati, valamint a
találati díjakat. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség az
elektronikus dokumentumként lekérdezett tulajdonilap-másolat szolgáltatással
összefüggésben nem írható elő. A nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történő
szolgáltatása ezáltal megszűnik, mivel az a biztonsági elemek hiányában könnyen
hamisítható, ezért a gyakorlatban visszaélésekre ad lehetőséget. Nem indokolt, hogy a
közhiteles ingatlan-nyilvántartásból egyébként bizonyító erővel nem bíró „nem hiteles”
másolatok kerüljenek kiállításra, amit az ügyfél hivatalos eljárásban egyébként sem
használhat fel. A módosítás következtében az adatigénylés helye szerinti földhivatal
illetékességi területén kívül fekvő ingatlanokról történő tulajdonilap-másolat kiállítása is
kizárólag hiteles formában történik.
Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat
szolgáltatás díjtételének jelentős mértékű csökkentésével a modern közigazgatásban
mindinkább elterjedő elektronikus formájú szolgáltatások szerepét kívánjuk erősíteni. Ezzel
egyidejűleg ugyanakkor részben a díjcsökkentésből adódó bevételkiesés ellensúlyozására,
részben pedig a gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel szükséges a papír
alapon szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat díjának emelése.
a 3. §-hoz
A Díjtörvény 29. §-ának módosítását az ügyfelek közötti egyenlőség megteremtése teszi
szükségessé. Nem indokolt ugyanis az ügyfelek közötti különbségtétel azon az alapon, hogy
a tulajdonilap-másolat szolgáltatást közvetlenül saját maga veszi igénybe, vagy arra
közvetett módon pl. az ügyében eljáró hatóság, vagy a bíróság, illetve bírósági végrehajtó
megkeresése alapján kerül sor. A módosítással elérni kívánt cél, hogy az igazgatási
szolgáltatási díj az eljáró szerv „megkeresése” alapján történő tulajdonilap-másolat
szolgáltatás, valamint jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve
bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló ingatlan-nyilvántartási eljárás
esetén is kerüljön megfizetésre. A megkereső szerv a saját eljárására irányadó külön
törvények szerint megállapítja, hogy a díjat ki viseli ténylegesen. Az „ügyféllel”
megfizettetett, illetve tőle behajtott díjat azután átutalja az ingatlanügyi hatóságnak.
14
A földhivatalok többségénél jelenleg is lehetőség van a bankkártyával történő fizetésre, a
módosítást követően erre a Díjtörvény is utal.
a 4. §-hoz
A Díjtörvény 30. §-ának módosítása a személyi mentességi kör szűkítését célozza. Ebbe a
körbe a módosítást követően kizárólag a Magyar Állam, valamint az egyház, egyházak
szövetsége és az egyházi intézmény tartozna. Utóbbi azzal a kitétellel, hogy a tulajdonilap-
másolat vonatkozásában a személyes díjmentesség ingatlanonként évente csak egyszer illeti
meg, és a feltétel fennállását igazolnia kell.
Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam képviseletében - az állami vagyonról szóló 2007. évi
CVI. törvény értelmében - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) jár el, így a
törvényben meghatározott feladatkörében a Magyar Állam részére biztosított díjmentesség
[Díjtörvény 30. § (1) bekezdés a) pontja] kiterjed rá.
A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés c) pontjában a költségvetési szervek részére biztosított
teljes személyes díjmentesség helyett a tulajdonilap-másolat szolgáltatásért egyfelől az
ügyfelet terheli a díjfizetési kötelezettség, másfelől a törvényben pontosan meghatározott
esetekben az adott szervet továbbra is díjmentesség illeti meg az elektronikus formában
lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában.
A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti társadalmi szervezetek,
vízgazdálkodási társulatok esetében nem indokolt a földhivataloknak jelentős
többletköltséget, illetve bevételkiesést jelentő teljes személyi mentesség fenntartása.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a közhasznú társaságot, mint jogi
személy formát megszüntette, azokat legkésőbb 2009. július 30-ig nonprofit gazdasági
társasággá kellett átalakítani, vagy jogutód nélküli megszűnésükről dönteni.
az 5. §-hoz
A Díjtörvény 31. §-ának módosításával kívánjuk biztosítani a közhatalmi feladatok ellátása
érdekében az ún. „hivatalbóli” eljárások esetében, vagyis ahol a díj harmadik félre nem
hárítható át - meghatározott célhoz kötötten - a díjmentességet az elektronikus
dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában. Ebbe a
körbe tartozik például az építésügyi hatósági eljárásban az eljárás tárgyát képező ingatlannal
közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak ügyféli jogállásának
hivatalból történő vizsgálata. A mentesség hiányában az érintett ügyféli kör
meghatározásához szükséges nem hiteles tulajdonilap-másolatok díjának a kérelmező
ügyfélre történő áthárítása adott esetben (pl. ha a szomszédos ingatlan egy többlakásos
társasház) jelentős - akár az építésügyi eljárás illetékét is meghaladó - mértékű
többletköltséget jelenthetne.
Jelenleg az egyetlen birtokrendezési eszköz a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere,
ezért a megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges tulajdonilap-másolat
15
díjmentességének fenntartása indokolt (mind a papír alapú hiteles, mind az elektronikus
nem hiteles formájában).
A díjmentesen elektronikus formában történő nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését
kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati
azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell. Az ilyen
módon díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről
készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható
fel, harmadik fél részére nem adható tovább. A felhasználás jogszerűségét a megyei
földhivatalok - a körzeti földhivatalok bevonásával - rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben
az ellenőrzés során a földhivatal azt állapítja meg, hogy a díjmentesség igénybevételére
jogszerűtlenül került sor, továbbá a díjmentesen lekérdezett tulajdoni lap (arról készített
másolat) elektronikus formában vagy papír alapon történő továbbadására vonatkozó tilalom
megsértése esetén, az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel
kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás
keretében nincs helye fellebbezésnek.
a 6. §-hoz
Az eljárási díjtételek kis mértékű emelését (általában 10%, illetve a jelzálogjog bejegyzés,
vagy módosítás esetén 5%) a gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások indokolják.
Emellett ugyanakkor az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles
tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentős mértékű csökkentése az eljárási
díjemelést megfelelően kompenzálja.
A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdésének kiegészítése a Ket. hatóság döntéseiről rendelkező
IV. Fejezetében foglaltakra tekintettel indokolt. A Díjtörvény hatályos szövege szerint
ugyanis csak a határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén kell díjat fizetni, a módosítás
alapján ezzel szemben valamennyi ingatlan-nyilvántartási eljárásban meghozott döntéssel
(tehát a bejegyzésről, a feljegyzésről, valamint a törlésről rendelkező határozattal, továbbá a
végzésekkel) szemben benyújtott fellebbezések esetében is fennáll a díjfizetési
kötelezettség.
a 7. §-hoz
A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdésének módosítása lényegében szövegpontosítás, ami a
személyi mentességi kör változására tekintettel indokolt.
a 8. §-hoz
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos h) pontja tárgyi mentességet
biztosít az önálló bírósági végrehajtó részére az általa lefolytatott bírósági végrehajtási
eljárással összefüggésben kezdeményezett földhivatali eljárásban. A mentességi kör
16
újraszabályozásával elsősorban az igazságosabb közteherviselés megteremtése volt a cél,
vagyis a módosításra annak érdekében került sor, hogy a földhivatali eljárások költségét
azok fizessék meg, akik az alapul szolgáló ügyben a költségek viselésére kötelesek. A
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárások
közötti, tervezet szerinti differenciálást az indokolja, hogy azok joghatásukat tekintve
különböznek egymástól, ezért a végrehajtási jog bejegyzése ill. törlése díjkötelessé válik,
míg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének ténye továbbra is díjmentesen kerülne
feljegyzésre, illetve törlésre.
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti tárgyi mentességi körnek a büntető
ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt
zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző
biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére, illetve annak törlésére, továbbá a
büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárással történő
kibővítése indokolt a jelenlegi személyi mentesség helyett.
a 9. §-hoz
A Díjtörvény 32/E. § módosításával egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a hatóság vagy
bíróság megkeresésére induló eljárások esetében is díjfizetési kötelezettség terheli az
„ügyfelet”. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáig a díj megfizetésére
nem kerül sor, a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Jogerős hagyatékátadó végzés,
bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági
megkeresés alapján induló eljárást az ingatlanügyi hatóság akkor is lefolytatja, ha a
megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak; a meg nem fizetett
díj és annak járulékai ugyanakkor adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A
díj mellett azért szükséges külön nevesíteni annak járulékait is, mert a jogalkalmazásban (az
adóhatósági eljárásban) ezzel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható, ami a
szövegpontosítás által kiküszöbölhető.
A Díjtörvény 32/E. §-ban foglalt előírások kiegészítését a díjfizetésnek az eljáró földhivatal
fekvése szerint illetékes megyei földhivatalok előirányzat-felhasználási keret számlája
javára történő befizetések jobb azonosíthatósága érdekében tartjuk indokoltnak. A külön
jogszabály: a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások
teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII.27.) PM rendelet, melynek 11. § (3) bekezdése
szerint a rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett megfelelő kincstári azonosító szám
használata is szükséges.
a 10. §-hoz
A Díjtörvény 32/F. § első mondatának hatályon kívül helyezését az ún. érdemi intézkedés
előtt az ingatlanügyi hatóság részéről felmerülő személyi- és dologi jellegű kiadások
indokolják. A jelenlegi szabályozás értelmében amennyiben az ügyfél az Inytv. 26. § (9)
bekezdésében foglaltak szerint a kérelmet visszavonta, mielőtt abban a földhivatal érdemben
17
intézkedett volna, a díjat vissza kell téríteni. Ezzel szemben a beadványok intézése, vagyis
az érdemi döntés előkészítése a kérelem utólagos visszavonása esetében is jelentős idő-,
anyag-, és munkaráfordítást igényel: a beadvány és az iratok megvizsgálása után, melyet a
törvényben meghatározott kérelmeknél (az érkezett beadványok döntő többsége ilyen)
széljegyzés is követ, az Inytv. 27/A. §-a szerinti ügyfelet értesíteni kell az eljárás
megindításáról, sok esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása szükséges, a tényállás
tisztázásához nem egyszer helyszíni szemlét kell lefolytatni. Ezen felül az eljárást
megszüntető végzés, valamint az Inyvhr. 61. §-a szerint a kérelem, illetőleg a megkeresés
összes mellékletének visszaküldése, továbbá a díj visszatérítésével kapcsolatos
adminisztratív tevékenység szintén a földhivatalok költségeit növeli.
a 11. §-hoz
A Díjtörvény és ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a tulajdonilap-
másolat szolgáltatás díjának megállapítása tekintetében részben eltérő, részben pedig
párhuzamos szabályozást tartalmaz, ezért szükséges a két törvény közötti összhang
megteremtése. A felhatalmazó rendelkezés pontosítását indokolja ezen felül a hiteles
tulajdonilap-másolat kiállításáért fizetendő díj, valamint az elektronikus úton lekérdezett
tulajdonilap-másolatért fizetendő elektronikus adatszolgáltatási díj közötti differenciálás
Díjtörvénybe történt beépítése.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításához
a 12. §-hoz
A Vht. 138/A. §-ának ezen rendelkezéssel történő kiegészítésére a Díjtörvény új 32/E. § (4)
bekezdésére tekintettel kerül sor. A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének új h) pontja
alapján a végrehajtási eljárásban a tények bejegyzése tárgyánál fogva díjmentes eljárásnak
minősül. A jogok bejegyzése, így a végrehajtási jog és az árverési vevő tulajdonjogának
bejegyzése, valamint a végrehajtási jog törlése iránt indított ingatlan-nyilvántartási eljárás
azonban díjköteles. Ennek díját a jogszerzésre jogosult (végrehajtási jog bejegyzése esetén a
végrehajtást kérő, végrehajtási jog törlése esetén az adós, míg az árverési vevő
tulajdonjogának bejegyzése esetén az árverési vevő) köteles megfizetni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításához
a 13. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítását a Díjtörvénnyel
való összhang megteremtése, valamint a nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon
történő szolgáltatásának megszüntetése indokolja.
18
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításához
a 14. §-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdésének, valamint
19. § (1) bekezdésének módosítása szövegpontosítás, melyet a földvédelmi szakhatósági
hatáskörben eljáró ingatlanügyi hatóság részére a szakhatósági közreműködésért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj megállapítása körében a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült
egyfajta jogbizonytalanság indokol.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
a 15. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása az igazgatási szolgáltatási
pótdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
A hatályba léptető rendelkezésekhez
a 16-17. §-hoz
Tartalmazzák a módosítások hatályba lépésének időpontját, valamint az átmeneti és
hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket. A módosító törvény hatályon kívül
helyezéséről utólagosan kell gondoskodni, mivel a folyamatban lévő ügyek végleges
lezárulásának időpontja nem állapítható meg előre.
A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka:
A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagyis az általános
díjtételre történő áttérés a vagyoni értékű jogok tekintetében a díjfizetésre vonatkozó
szabályozás egyértelműbbé és áttekinthetőbbé tételét szolgálja az ügyfelek számára.
Jogalkalmazói oldalról megközelítve ezen felül a gyakorlatban az is problémát jelent, hogy
a földhivatal által a kérelem (megkeresés) alapján lefolytatott eljárásért esetlegesen
megfizetni elmulasztott, a Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdése szerint adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősülő díj végrehajtása, amennyiben annak összege nem
haladja meg az 5000 forintot, nem lehetséges. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény 161. §-a értelmében ugyanis az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő
fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja
abban az esetben keresheti meg az adóhatóságot a behajtás végett, ha a köztartozás összege
meghaladja a fenti összeget.
A Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j) és l) pontjai hatályon kívül helyezésének
indoka:
19
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j) és 1)
pontjaiban meghatározott szervek részére a személyi díjmentesség fenntartása nem indokolt,
ezért a tulajdonilap-másolat szolgáltatás körében történő módosítással összhangban
kizárólag a Magyar Állam, valamint a NATO vonatkozásában marad fenn személyi
díjmentesség.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság időközben megszűnt, a jogutód
MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében jár el, így - a jogszabályban meghatározott
feladatkörében - a hivatkozott bekezdés a) pontjában biztosított díjmentesség is kiterjed rá.
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés 1) pontja hatályon kívül helyezésének indoka:
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés c) pontja tárgyi mentességet biztosít a név és lakcím
(székhely, telephely) megváltozásával kapcsolatos eljárásokban, a hatályon kívül helyezésre
kerülő 1) pont szerinti mentesség ezzel részben párhuzamos szabályozást tartalmaz. Emellett
míg a név- és címváltozás talán az egyik legegyszerűbb „adminisztrációs” jellegű eljárásnak
tekinthető, addig az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb adatokban bekövetkezett
változás (pl. a művelési ág megváltoztatása) a leginkább költség-igényes eljárás, mivel a
bejelentett változás természetbeni állapottal való egyezőségét a földhivatalnak minden
esetben a helyszínen is ellenőriznie kell. Az igen költséges és időigényes helyszíni vizsgálat
során az új művelési ág, minőségi osztály és kataszteri tiszta jövedelmi érték
megállapításához földminősítést, illetve osztályba sorozást kell végezni. A földhivatal által
nyújtott „szolgáltatás” tehát nincs összhangban - az elvégzett munka és a ténylegesen
felmerülő költségek tekintetében - a díjmentességgel.
A módosítás ugyanakkor nem ellentétes az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvénnyel
(Itv.) sem, mivel a díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre az Itv.-nek
csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -,
amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal [Itv. 67. § (5) bekezdése].