﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10874. számú
törvényjavaslat
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009. évi......törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 23. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„23. § (1) Az állomány tagja politikai, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó
nyilvános rendezvényen egyenruháját - a (2) bekezdés kivételével - csak a Honvédséget
képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
(2)	Az állomány tagja a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá tartozó
nyilvános rendezvényen szervezőként, résztvevőként a Honvédség egyenruháját viselheti,
amennyiben
a)	a rendezvényt a 33. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv szervezi,
valamint
b)	jól láthatóan elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább
15 cm széles karszalagot visel.”
2.	§
A Hjt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján
létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet
folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.”
3.	§
A Hjt. 36. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve
összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati
viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti
egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény
felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3)	A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel
nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a Honvédség köteles
pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi
átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem
rendelkezik, úgy a Honvédség más szervezeti egységeinek állományába tartozó
tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó
összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente -
utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi
3
tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti
munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából
vették igénybe.”
4.	§
A Hjt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök
gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza azzal, hogy a szerződéses szolgálati
viszony meghosszabbításának jogköre a rendfokozat szerint differenciáltan is
meghatározható.”
5.	§
(1)	A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Önkéntes tartalékos szolgálati viszony - jogszabályban meghatározott
feltételekkel - a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető. Ha az
önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati
viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló
személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve,
hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi,
illetve pszichikai állapota miatt, az 59. § (2) bekezdés a) pontja alapján került
megszüntetésre.”
(2)	A Hjt. 41. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor -
az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a
külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás
nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos
személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.”
6.	§
A Hjt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek
megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet
sor. Jogszabály a katonai oktatási intézményben végzettek (szakképesítést szerzettek)
esetében a hivatásos állományba vételt - a képzés jellegére tekintettel - alacsonyabb
rendfokozattal is választhatóvá teheti.”
7.	§
A Hjt. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„47/A. § (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott
szervezeti egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes
kötelékben belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.
(2)	Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége
szerint differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben
foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.
(3)	Az önkéntes tartalékos - a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon túl - 3
évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható, amely időtartam az
érintett beleegyezésével meghosszabbítható.
(4)	A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (3)
bekezdésben meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás
végrehajtásához szükséges idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.”
8.	§
A Hjt. a következő 47/B. §-sal egészül ki:
„47/B. § (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés
érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes
tartalékos lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és postai
kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot - felkészítés érdekében,
illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő
behívás esetén - a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.
(2)	Az önkéntes tartalékos a kézbesített behívóparancsban megjelölt behívási
időponttól a Magyar Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.
(3)	A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját
-	a negyedév megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által
vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(4)	Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról,
időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a
hadkiegészítő parancsnokság értesíti.”
9.	§
A Hjt. a következő 52/B. §-sal egészül ki:
„52/B. § A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére - a
külföldi szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel - az állomány tagjára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
10.	§
(1) A Hjt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási szabályok szerint a
hivatásos állomány tagjára születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel
alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
javaslatára - egy alkalommal, a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az
öregségi nyugdíjkorhatárig a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony
meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti
minősítése után lehetséges.”
(2) A Hjt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkéntes tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat
felső korhatárával.”
11.	§
A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnik:
a)	közös megegyezéssel,
b)	az önkéntes tartalékos jogviszony egyoldalú megszüntetésével,
c)	az önkéntes tartalékosi jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,
d)	az önkéntes tartalékos halálával,
e)	hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,
f)	a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása
kivételével,
g)	az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával.
(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszűnésének napján az önkéntes
tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.”
12.	§
A Hjt. a 61/B. §-t követően a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:
„Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése
61/C. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra
rendelkezésre állás időszakában - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - az
állományilletékes parancsnok és az önkéntes tartalékos személy indokolás nélkül,
egyoldalúan megszüntetheti.
(2) A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a
szerződés a megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével
szűnik meg, mely időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a
nyolc hónapot.”
13.	§
A Hjt. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
6
„(3) Az (1) bekezdés h) pontját akkor kell alkalmazni, ha a további állampolgárság
megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor,
és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában.”
14.	§
(1)	A Hjt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetőleg
amennyiben a szolgálati viszony ezelőtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján
-	a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély
összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött:
a)	0-3. évek után évenként	1,3 havi,
b)	4. év után további	1,4 havi,
c)	5. év után további	1,6 havi,
d)	6. év után további	1,8 havi,
e)	7. év után további	2,0 havi,
f)	8. év után további	2,2 havi,
g)	9. év után további	2,4 havi,
h)	10. év után további	2,4 havi,
i)	11. év után további	2,0 havi,
j) 12. év után további	1,5 havi,
k) 13. év után további	1,0 havi,
l) 14. év után további	0,6 havi,
m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos.”
(2) A Hjt. 68. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a
meghosszabbítását kéri - az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére -
szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege
a)	a 3. év letöltésekor	1,0 havi,
b)	a 4. év letöltésekor	1,5 havi,
c)	az 5. év letöltésekor	2,0 havi,
d)	a 6. év letöltésekor	3,0 havi,
e)	a 7. év letöltésekor	3,5 havi,
f)	a 8. év letöltésekor	4,0 havi,
g)	a 9. év letöltésekor	6,0 havi,
h)	a 10. év letöltésekor	7,0 havi,
i)	a 11. év letöltésekor	8,0 havi
távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi
mértékeivel csökkenteni kell.
(12)	A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződéses katona kérelmére kell kifizetni,
melyről az állomány tagját a szerződés-hosszabbítás aláírását megelőzően írásban tájékoztatni
kell.
(13)	Attól a szerződéses katonától, aki a (3) bekezdés alapján nem, vagy a (10)
bekezdés alapján csak csökkentett összegű leszerelési segélyre jogosult, a szolgálati viszony
7
megszüntetéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjat nem lehet visszakövetelni, amennyiben
annak a mértéke meghaladja a kifizetendő leszerelési segély összegét.”
15.	§
(1)	A Hjt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Hivatásos állományba az a személy vehető vissza, aki a szolgálat felső
korhatáráig a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a 262. § szerinti
szorzók alkalmazása nélkül elérheti, és a 41. §-ban meghatározott feltételeknek - az életkor
kivételével - megfelel.”
(2)	A Hjt. 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A visszavétel során legfeljebb 6 hónap időtartamra próbaidő köthető ki, ha a
szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább
egy év eltelt.”
16.	§
A Hjt. 77. § (1) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:
[Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól]
„g) emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat
időtartamára;
h)	tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség
teljesítéséhez szükséges időtartamra;”
17.	§
A Hjt. a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során
keletkezett adat kezelésének célja
a)	az alkalmasság felmérése és az állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b)	a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez,
továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2)	Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a)	az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi,
pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b)	az alkalmasság minősítését tartalmazó
adat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai
állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az
alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve
kizárólag a részükre és - kérelme alapján - az állomány érintett tagja részére továbbítható.
8
(4)	Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az
állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása
előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az
eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő
jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozóhatóság részére - az
eljárásában indokolt mértékig - továbbítható.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai
állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a
szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony
megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.”
18.	§
A Hjt. 83. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános
előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét
leteltekor - annak kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt
maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a
rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idő tartama alatt, a minimális várakozási idő
leteltét követően évente előmenetelre tervezhető volt, kiválóan alkalmas minősítésű, és a
meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.
(11)	A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további teljesítmény-
értékelése alapján előmenetelre évente tervezhető.
(12)	A meghosszabbított várakozási idő leteltekor, ha az állomány tagjának
előmenetelére nem került sor, szolgálati viszonyát az 59. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell
megszüntetni.”
19.	§
A Hjt. 84. § (2) bekezdés első és második gondolatjeles bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:]
„- őrvezetői rendfokozatban	2 év,
-	tizedesi rendfokozatban	2 év,”
20.	§
A Hjt. 100. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
9
„(4) Az állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy
szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára
távolléti díj jár.
(5)	Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő
baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30
naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani. A 31.
naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a
betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj 90%-át kell folyósítani, a
baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati
eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani
kell.
(6)	Ha az állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését
szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj
nem folyósítható, ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal
csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni az állomány
tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett
eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.”
21.	§
A Hjt. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti
távollét idejére - a 100. § (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat
kell folyósítani.”
22. §
(1)	A Hjt. 114. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
[Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:]
„w) önkéntes tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való felkészítés
idejére havonta 36%”.
(2)	A Hjt. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló
körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti
illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a)	egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka
naponta 2,1%,
b)	eseti díszelgési pótlék naponta 1,6%.”
23.	§
A Hjt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(1) Az önkéntes tartalékos katona a 47/A. § (2) bekezdése alapján a felkészítés
idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti
beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai
végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, továbbá
kizárólag a legénységi állományú önkéntes tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w) pontja
szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes tartalékos katona ezen
időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek
ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére is
jogosult. A 47/A. § (3) és (4) bekezdései alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes
tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a költségtérítések, a
kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok
szerint kell megállapítani. Az önkéntes tartalékos katona éves elektronikus kapcsolattartási
hozzájárulásra jogosult.”
24.	§
A Hjt. 125. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások biztosítása
során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és a támogatásra vonatkozó
adatokat a (6) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és
személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.
(6)	Az adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek az
állomány támogatást igénybevevő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a
törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a még nem törlesztett tartozás.”
25.	§
(1)	A Hjt. 126. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A szerződéses állomány]
„b) honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre, továbbá az
(1)	bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti támogatásra
[jogosult.]
(2)	A Hjt. 126. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szálló elhelyezés esetén az elbírálás során az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja,
illetve (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímet a (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímet
megelőzően kell teljesíteni.”
26.	§
A Hjt. 203. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(5)-(8) bekezdés számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező
tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt azért szüntették
11
meg, mert az 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott szolgálati beosztást
alapos ok nélkül nem fogadta el, részére - a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően -
a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az
egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes
összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a
felajánlott beosztás ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú
tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli
hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.”
27.	§
A Hjt. 228. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult: ]
,,k) az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és
végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.”
28.	§
A Hjt. 259. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából figyelembe kell venni a
szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között
töltött tanulmányi időt is, amennyiben a képzés szakmunkásként való foglalkoztatásra adott
jogosultságot, és annak beszámítását az állomány tagja 2010. március 31-ig kezdeményezi. A
kérelmet a központi pénzügyi szervnél kell benyújtani.”
29.	§
A Hjt. 287. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]
„d) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói ösztönző- és
kompenzációs rendszer elbírálási és folyósítási szabályait.”
30.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - 2010. január
1-jén lép hatályba.
(2)	A 3. § 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 29. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 5. §, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 11-12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §,
valamint a 27. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
31.	§
12
(1)	A Hjt. 104. § (6) bekezdése, a 287. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában az
„és azoknak a vezetőknek a körét, akik nem folytathatnak más kereső foglalkozást,”
szövegrész, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.)
15.	§ (3) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész és a 31. § (3) bekezdés c) pontja a hatályát
veszti.
(2)	E törvény - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2010. március 1-
jén a hatályát veszti.
(3)	A 32. § (3) bekezdése és a Hjt. 259. § (6) bekezdése 2010. április 1-jén a
hatályát veszti.
(4)	A 3. §, 5. §, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 11-12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §,
27.	§, 29. §, 30. § (2)-(4) bekezdése, a 31. § (3) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése és a 33. §
(1) bekezdése 2012. március 1-jén a hatályát veszti.
(5)	A 31. § (2) és (4) bekezdése, valamint 32. § (1) bekezdése 2015. március 1-jén
a hatályát veszti. E bekezdés 2015. március 2-án a hatályát veszti.
32.	§
(1)	E törvény hatálybalépésekor szerződéses katonai szolgálatot teljesítők
leszerelési segélyre való jogosultságát (a nyilvántartott leszerelési segély mértékét) a Hjt. 68.
§-a alapján újból meg kell állapítani. A hatálybalépéskor fennálló szerződés lejártáig - annak
módosítása hiányában - a korábbi szabályok szerint megállapított leszerelési segély helyett
akkor kell az új szabályokat alkalmazni, ha a lejárat időpontjában az új szabályok által
biztosított leszerelési segély összesített havi mértéke magasabb.
(2)	A Hjt. 84. § (2) bekezdése szerinti várakozási időt az e törvény hatálybalépését
megelőzően megkezdett rendfokozati várakozási idő esetében nem kell alkalmazni.
(3)	A Hjt. 259. § (6) bekezdése alapján 2010. március 31-ig hivatalból ismételten
el kell bírálni az állomány tagjának korábban a szakközépiskolai tanulmányi idő
társadalombiztosítási beszámítása érdekében benyújtott és elutasított kérelmét.
33.	§
(1)	A 31. § (3) bekezdése a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.
(2)	A Hft. 15. § (3) bekezdését a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
34.	§
(1)	A Hjt.
a)	2. § (3) bekezdés második mondatában a „külföldi szolgálatot teljesítő állomány”
szövegrész helyébe a „külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat
végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő
állomány” szöveg,
13
b)	44. § első mondatában az „iskolai végzettségének (szakképesítésének)
figyelembevételével” szövegrész helyébe az „iskolai végzettségének (szakképesítésének),
valamint szakmai gyakorlatának figyelembevételével” szöveg,
c)	58. § (1) bekezdés a) pontjában „a veszélyhelyzet” szövegrész helyébe „a megelőző
védelmi helyzet, a veszélyhelyzet” szöveg, az 58. § (5) bekezdésében a „203. § (7)
bekezdése” szövegrész helyébe a „203. § (8) bekezdése” szöveg,
d)	162. §-ában a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg,
e)	228. § (1) bekezdés j) pontjában a „személyek.” szövegrész helyébe a „személyek;”
szöveg,
f)	271. §-ában a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig”
szöveg,
g)	287. § (1) bekezdés c) pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,”
szöveg
h)	203. § átszámozott (7) bekezdésében „az (5) bekezdés” szövegrész helyébe „a (6)
bekezdés” szöveg,
i)	214/A. § (3) bekezdésében a „203. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „203. §
(8)	bekezdésében” szöveg,
j) 214/B. §-ában a „203. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „203. § (9) bekezdése”
szöveg
lép.
(2)	A Hft.
a)	2. § b) pontjában a „rendvédelmi főiskola” szövegrész helyébe a „rendvédelmi
felsőoktatási intézmény” szöveg,
b)	13. §-ában, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 25. § (1) és (5)
bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, V. fejezetének címében, 44. § (1) bekezdés második és
harmadik mondatában a „Rendvédelmi Főiskola” szövegrész helyébe a „Rendőrtiszti
Főiskola” szöveg,
c)	42. § (1) bekezdésében és 43. §-ában a „Rendvédelmi Főiskolán” szövegrész helyébe a
„Rendőrtiszti Főiskolán” szöveg
lép.
35. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Hft. 15. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Ftv. 39. § (4) bekezdése szerinti hallgató e törvény alkalmazása során]
„a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai
felsőoktatási intézményben a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV.
törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § (1) bekezdés d) pontja szerint a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztériummal kötött ösztöndíj szerződés alapján a Honvédség
tényleges állományú tagjaként vagy a Rendőrtiszti Főiskolán valamely fegyveres szervvel
kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,”
14
INDOKOLÁS
a
Általános indokolás
A hadkötelezettség békeidejű megszüntetésével hazánkban megváltozott a
haderőszervezés alapfilozófiája. A cél egy kis létszámú, magasan kvalifikált, önkéntesekből
álló, professzionális haderő fenntartása és fejlesztése, szakítva a hadkötelezettségen alapuló
tömeghadsereg-szervezési elvekkel és célkitűzésekkel. A Magyar Köztársaság honvédelmi
feladatait a NATO szövetségi tagságból eredő előnyök kihasználásával látja el, ennek
megfelelően az egyes katonai képességek biztosítására a NATO kollektív védelmi rendszere
keretében kerül sor.
A haderő-átalakítás fontos mozzanata volt az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása,
mert a professzionális haderő egyetlen békeidőszaki tartalékát az önkéntes tartalékos
állomány jelenti. Az állampolgárok részére a honvédelmi feladatokban történő aktívabb
közreműködést lehetővé tevő, hatékonyan működő önkéntes tartalékos rendszer alapvető
feltétele a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) szempontjából valós harcértéket
képviselő önkéntes tartalékosok rendelkezésre állásának biztosítása és az önkéntes tartalékos
katonák számának nagyságrendi növelése. A fentiekre tekintettel az előterjesztés mellékletét
képező, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: Javaslat) elsődlegesen az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését megalapozó
jogállási szabályok módosítását kezdeményezi.
A Javaslat másik fontos eleme az MH megtartó-képességének előmozdítása. A
korlátozott költségvetési lehetőségekre figyelemmel a Javaslat a legfontosabb problémák
orvosolását jelenti a leszerelési segély újraszabályozásával, és a szerződéses legénységi
állomány által igénybe vehető lakhatási támogatás, az ún. szállóelhelyezés lehetőségének
megteremtésével.
A Javaslat a szolgálatteljesítés során keletkezett személyes adatok vonatkozásában
adatkezelési szabályokat rendez, illetve a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997.
évi LXXXI. törvény módosításával összhangban korrigálja a szolgálat felső korhatárát egyes
társadalombiztosítási ellátások pontosítása mellett. Ezen túlmenően a Javaslat egyes, a
végrehajtás során felmerült személyügyi és pénzügyi vitás kérdések rendezésére és kisebb
technikai jellegű módosítások átvezetésére is irányul.
Részét képezi a Javaslatnak a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények
vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Hft.) módosítása, amely - figyelembe véve egy koncepcionális felülvizsgálat
lefolytatásának indokoltságát is - a legsürgősebb változásokat tartalmazza az 52/2009. (IV.
30.) AB határozatra tekintettel.
Részletes indokolás
1.	§-hoz
(Hjt. 23. §-hoz)
A Javaslat az egyenruha védelme érdekében állományilletékes parancsnoki
engedélyezési jogkörbe utalja a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen
15
történő egyenruha-viselést. Ha azonban a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá
tartozó nyilvános rendezvényt a Hjt. 33. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv
szervezi, az állomány tagja a Honvédség egyenruháját - külön engedély nélkül - jól láthatóan
elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább 15 cm széles
karszalaggal viselheti.
2.	§-hoz
(Hjt. 24/A. §-ához)
A szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében a Javaslat kimondja, hogy a Hjt.
társadalmi szervezethez történő csatlakozásra, és az abban való részvételre vonatkozó 24. §-át
abban az esetben is alkalmazni kell, ha az állomány tagja az egyesülési jog alapján
létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet
folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz kíván csatlakozni, illetve abban részt
venni.
A Javaslat az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 5. §-án alapul, és nem
kívánja korlátozni az állomány tagjának vallás és lelkiismereti szabadságát, vagyis azt, hogy
az állomány tagja vallás vagy más lelkiismereti meggyőződését vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon másokkal együttesen nyilvánosan
gyakorolhassa, kinyilváníthassa, vagy taníthassa. Nem terjed ki a korlátozás továbbá például
baráti társaságokra, iskolai vagy rokoni közösségekre, alkotóműhelyekre, kórusokra,
filmklubokra, olvasókörökre vagy más laza szerveződésekben való részvételre.
3.	§-hoz
[Hjt. 36. § (2)-(3) bekezdéshez]
A Javaslat a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény mértékét
egyharmadával felemeli. A módosítás szerint a szakszervezeti tisztségviselőt megillető
pénzbeni megváltás elszámolására a hatályos szabályozáshoz képest gyakrabban - a
munkáltatóval kötött megállapodás alapján - havonta vagy negyedévente utólag kerül sor.
4.	§-hoz
[Hjt. 40. § (4) bekezdéséhez]
A Javaslat - a hatályos szabályozás kiegészítésével - végrehajtási jogszabály szintjére
utalja a szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításának jogkörét gyakorló
parancsnok/vezető meghatározását, figyelemmel arra, hogy a Hjt. 3. számú melléklete a
miniszter kiemelt, illetve a 40. § (3) bekezdés a HM Honvéd Vezérkar főnökének munkáltató
jogköreit tartalmazza.
5.	§-hoz
[Hjt. 41. § (12) és (13) bekezdéseihez]
A Javaslat módosítja a Hjt. 41. § (12) bekezdésében az önkéntes tartalékos szolgálati
viszony létesítésének életkori feltételét azzal, hogy a jelenlegi 47 életévet 50 évre emeli. A
Javaslat lehetővé teszi a fiatalon nyugdíjba vonult állomány visszafoglalkoztatását, és
elősegíti a rendszer 2012. január 1-jétől kezdődő működését. Hangsúlyozandó azonban, hogy
a felső korhatár a jogviszony létesítésére irányadó, a szerződés meghosszabbítására nem.
A Hjt. 41. § (1) bekezdése egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételt ír elő
annak, aki katonai szolgálatot kíván teljesíteni, amely kötelezettség alól az önkéntes tartalékos
16
katonák sem kivételek. A Javaslat ugyanakkor rögzíti, hogy amennyiben a jelentkező a
hivatásos vagy szerződéses állományú jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg önkéntes
tartalékos katonai jogviszonyt létesít, számára felesleges az egészségi és egyéb alkalmassági
vizsgálatot előírni, hiszen szolgálati viszonyának időtartama alatt ezeket rendszeresen
elvégezték. Ez alól kivétel jelent az, ha az érintett hivatásos vagy szerződéses szolgálati
viszonyának megszüntetésére egészségi, illetve pszichikai állapota miatt a Hjt. 59. § (2)
bekezdés a) pontja alapján került sor.
A Javaslat az önkéntesség alapelvének megvalósulása érdekében lehetővé teszi, hogy
az önkéntes tartalékos - a Hjt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott időszakok, azaz a
megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot
kivételével - nyilatkozattal kizárja a külföldi szolgálatteljesítést. Minderre azért van szükség,
mert az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában elsődlegesen nem katona,
hanem a Magyar Köztársaság állampolgára, és amennyiben nem kíván részt venni az MH
külföldi feladataiban, akkor ezt szabad akaratából kizárhatja. Azon önkéntes tartalékosok,
akik békében nem kívánnak külföldi szolgálatot teljesíteni, részt vehetnek a felkészítésben, és
az MH kötelékében a Magyar Köztársaság területén jelentkező feladatokat láthatnak el.
Mindez nem érvényesülhet a Hjt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott időszakban,
hiszen ilyen esetben a haza védelme érdekében az MH alkalmazására nemcsak az ország
határain belül, hanem azokon kívül is sor kerülhet, és az MH valós tartalékképességét nem
nélkülözheti.
A Javaslat biztosítja, hogy amennyiben az önkéntes tartalékos a későbbiekben mégis
vállalja a külföldi szolgálatot, korábbi nyilatkozatát írásban visszavonhatja.
6.	§-hoz
[Hjt. 42. § (2) bekezdéséhez]
A Javaslat végrehajtási jogszabályi szintre utalja azon feltételek, illetve eljárás
meghatározását, amelyek mellett a katonai oktatási intézmény iskolarendszerű, nappali
képzésében részt vevő tiszthelyettesi hallgatók - a tisztképzésben résztvevőkkel megegyező
módon - választhatnának, hogy szerződéses vagy hivatásos tiszthelyettes állományba
kerüljenek felvételre. Hivatásos állományba vétel esetén a Hjt. hatályos, és Javaslattal nem
érintett 42. § (2) bekezdése szerinti főtörzsőrmesteri rendfokozatnál alacsonyabb rendfokozat
is megállapítható.
7.	§-hoz
(Hjt. 47/A. §-ához)
Az önkéntes tartalékos katona nemcsak szervezeti egységben, hanem ideiglenes
kötelékben (pl.: katasztrófavédelmi feladatokra történő vezénylés, missziós feladatok) is
teljesíthet szolgálatot. Ennek jogi keretei jelenleg nem biztosítottak, ugyanakkor a
gyakorlatban ennek a problémának a felmerülése valószínűsíthető, ezért rendezése indokolt.
A Javaslat biztosítja, hogy az önkéntes tartalékosok kiképzése differenciáltan, csak a
valóban indokolt, és szükséges költségek felhasználásával valósuljon meg. Az önkéntes
tartalékos katonáknak ugyanis több csoportja különböztethető meg: egyrészt azok, akik
rendelkeznek katonai előképzettséggel (pl.: több év szolgálat után leszerelt, korszerűen
képzett, magas harcértéket képviselő hivatásos vagy szerződéses katonák, korábban
sorkatonai szolgálatot teljesítők, stb.), illetve akik kiképzésben nem részesültek.
Értelemszerűen a kiképzési programnak eltérőnek kell lennie a különböző csoportokban,
hiszen aki előképzettséggel rendelkezik, részéről nem feltétlenül szükséges a 25/15 nap
17
kiképzési idő kihasználása. Ezzel megteremtődik az MH mérlegelésén nyugvó differenciálási
lehetőség a kiképzés terén.
Az MH békemissziói általában hathavi időtartamúak, amelyet közvetlenül összevont
felkészítés előz meg. A misszió tényleges időtartama a felkészülés, a váltás, a kitelepítés, a
repatriálás időigényével meghosszabbodik. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az önkéntes
tartalékos katonák is részt vehessenek külföldi missziókban, a megfelelő kiképzést követően.
A 60 napos időlimit garanciális jelentőségű, abszolút korlátként jelentkezik, és biztosítja,
hogy az önkéntes tartalékos a lehető leghamarabb visszatérhessen a polgári munkahelyére.
A Javaslat további eleme, hogy a hathavi igénybevételre nem feltétlenül egyszeri
alkalommal, hanem többszöri, rövidebb időtartamú alkalmazással is sor kerülhet, amely az
MH haza védelmével összefüggő feladatainak jellegét tekintve életszerűbb, rugalmasabb
megoldást jelent a jelenlegi szabályozásnál.
8.	§-hoz
(Hjt. 47/B. §-ához)
A Javaslat a jogbiztonság, az egységes eljárás biztosítása, illetve a hadkiegészítő
parancsnokságok munkájának támogatása érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos
katonák felkészítésére, tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására, valamint
értesítésére vonatkozó eljárási szabályokat. Ezen túl a Javaslat egyértelműen meghatározza az
önkéntes tartalékos jogainak és kötelezettségeinek keletkezési időpontját, illetve a behívásra
vonatkozóan az előzetes értesítési rendszer az önkéntes tartalékos számára garantálja, hogy a
munkáltatójánál időben jelezze távollétét, amely közvetetten az önkéntes tartalékos
munkahelyének megőrzését is szolgálja.
A Javaslat az MH nyilvántartási és behívási rendszerének korszerűsítését jelenti.
9.	§-hoz
(Hjt. 52/B. §-ához)
A Javaslat az önkéntes tartalékos katonák vezénylésére vonatkozó sajátos szabályt
rögzíti.
10.	§-hoz
[Hjt. 55. § (1) és (3) bekezdéséhez]
A társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak módosítása szerint az öregségi
nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, e fokozatosság alapján 65 év lesz. Erre figyelemmel
indokolt a Hjt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony felső korhatárát a társadalombiztosítási
nyugellátás szabályai szerinti öregségi korhatártól 5 évvel alacsonyabb életév betöltésében
meghatározni, ezáltal biztosított a társadalombiztosítási változások automatikus követése.
A Javaslat az önkéntes tartalékos szolgálat felső korhatárának rögzítésével biztosítja,
hogy az MH személyi állományának felső korhatára egységesen kerüljön megállapításra.
11.	§-hoz
(Hjt. 56/A. §-ához)
A Javaslat részletesen meghatározza az önkéntes tartalékosi jogviszony
megszünésének lehetséges eseteit. A Javaslat egyes elemei megegyeznek az állomány tagja
18
szolgálati viszonyának megszünését eredményező, a Hjt. 56. §-ában meghatározott
jogcímekkel.
A Javaslat időarányos elszámolási kötelezettséget ír elő, figyelemmel arra, hogy az
önkéntes tartalékos a szerződése idejére kaphat rendelkezésre állási díjat.
12.	§-hoz
(Hjt. 61/C. §-ához)
A Javaslat a szolgálati viszony megszűnésének önálló jogcímeként szabályozza az
egyoldalú megszüntetés jogintézményét, mely szerint a felek az önkéntes tartalékos szolgálati
viszonyt indokolás nélkül megszüntethetik a Hjt. 1. § (3) bekezdése szerinti időszakok
kivételével.
13.	§-hoz
[Hjt. 62. § (3) bekezdéséhez]
A Javaslat a biztonsági kockázattal arányos, differenciált szabályozás érdekében a 62.
§ (1) bekezdés h) pontjának alkalmazási körét alkotmányossági okokból szűkíti le.
14.	§-hoz és a 32. § (1) bekezdéséhez
[Hjt. 68. § (1) és (11)-(13) bekezdéseihez]
A Javaslat a szerződéses állományt érintő leszerelési segély rendszerének átalakítására
irányul a toborzás hatékonyságának növelése, valamint az MH megtartó-képességének
erősítése érdekében.
A Javaslat a fentiekre tekintettel a szerződéses állomány rendszerben tartását, a
szerződések meghosszabbításának dotálását, valamint a kilépés feltételeinek szigorítását
biztosítja. A szerződéses állomány leszerelési segélyének Javaslat szerinti mértékei a
teljesített szolgálati évek függvényében egy ún. „haranggörbe” forma alapján kerülnek
meghatározásra úgy, hogy azok az ideálisnak tartott 8-10 év szolgálati idő esetén érjék el a
legmagasabb értékeket.
A Javaslat szerint a szerződés-hosszabbítási díj kifizetése - elnevezésének
megfelelően - közvetlenül a katona szerződés hosszabbításához kapcsolódik, ezzel is
közvetlenül ösztönözve a lejárt szerződések meghosszabbítását. A kifizetésére legkorábban -
a legénységi állományra jellemző - 3. év után kerül sor, míg legkésőbb a 11. évben kötött
szerződés-hosszabbításokat motiválja. Figyelembe véve, hogy a későbbi leszerelési segély
mértékéből egy előrehozott kifizetésről van szó, a kifizetésre kerülő díj mértékével a
kiváláskor számított leszerelési segély mértéke - azonosan a toborzó pénznél alkalmazott
eljáráshoz - csökkentésre kerül. A szerződés-hosszabbítási díj kifizetésére - előleg jellegének
megfelelően - csak a szerződéses katona kérelme esetén kerül sor, így a katona mérlegelheti
az „előrehozott” kifizetés szükségességét. További garanciális szabály, hogy ennek
lehetőségéről az érintettet előzetesen írásban értesíteni kell.
A Javaslat előírja, hogy a hatálybalépéskor fennálló szerződés lejártáig - annak
módosítása hiányában - a korábbi szabályok szerint megállapított leszerelési segély helyett
akkor kell az új szabályokat alkalmazni, ha a lejárat időpontjában az új szabályok által
biztosított leszerelési segély összesített havi mértéke magasabb.
15. §-hoz
19
[Hjt. 69. § (7)-(8) bekezdésekhez]
A Javaslat gyakorlati tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás érdekében
pontosítja a visszavétel szabályait. A Javaslat megteremti a próbaidő kikötésének lehetőségét,
amennyiben a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása
között legalább egy év eltelt.
16.	§-hoz
[Hjt. 77. § (1) bekezdés g)-h) pontjaihoz]
A Javaslat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) vonatkozó rendelkezéséhez hasonlóan a szolgálatmentesség körét kiterjeszti az emberi
reprodukciós eljárással összefüggő vizsgálat időtartamával, így támogatva azokat, akik a
fejlett orvostudomány segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás érdekében.
A szolgálatmentesség körének bővítésével a Javaslat egyértelmű helyzetet teremt a
tanúzás vonatkozásában is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX.
törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 8. § (2) bekezdése értelmében a Magyar
Köztársaságban az alapvető kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Ennek megfelelően mind a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, mind a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek akár
hatósági kényszer alkalmazása árán is biztosítják a tanúk jelenlétét a tárgyaláson, generálisan
így téve kötelezővé a tanúskodást.
Az Alkotmány XII. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és kötelezettségekről,
amely a honvédelmi ágazat tekintetében kötelezettségként csak a honvédelmet és a
közteherviselést nevesíti, a tanúzást nem. A tanúzásnak mint állampolgári kötelezettségnek a
kérdése - többek között - azért bír relevanciával, mert az Mt. és a Hjt. szerint akkor illeti
meg a munkavállalót a távolléti díj, ha állampolgári kötelezettségének tesz eleget.
Tekintve, hogy a kérdést az Alkotmány nem rendezi, másrészt a tanúzás nem csak
magyar állampolgárokat terhel, a Javaslat a jogalkalmazás során jelentkező jogértelmezési
problémák megoldása, és ezzel is a tanúvallomás megtételére vonatkozó kötelezettség
teljesítésének előmozdítása érdekében egyértelművé teszi, hogy a tanúzás időtartamára az
állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól mentesül, és ez a körülmény távolléti
díjra való jogosultságot alapoz meg.
17.	§-hoz
(Hjt. 82/A. §-ához)
Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a
továbbiakban: Avtv.) 2. § 2) pont b) alpontja alapján különleges adatok. A különleges adatok
akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény
elrendeli [Avtv. 3. § (2)]. Az Avtv. rendelkezésére figyelemmel a Javaslat tartalmazza az
egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok kezelésének célját, az adatok
körét, továbbá meghatározza az adattovábbítás törvényi kereteit.
Az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatot kizárólag
az alkalmassági eljárásban részt vevő orvos, illetve orvosi bizottság kezelheti, illetve
kizárólag a részükre, illetve - az erre irányuló kérelme esetén - az állomány érintett tagjának
továbbítható. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok az eljárásban részt vevő
orvos, orvosi bizottság részére az egészségügyi adatot továbbíthatja, de az adat tartalmát nem
ismerheti meg. Kivételt képez ez alól, ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes
20
parancsnok kezdeményezi, mely esetben az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt
tudomására jutott adatokat jogosult kezelni és továbbítani is.
Amennyiben szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában az eljáró bíróság számára
indokolt az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adat ismerete, úgy az a
bíróság, illetve a nyomozóhatóság részére - az eljárásához indokolt mértékben - továbbítható.
18.	§-hoz
[Hjt. 83. § (10)-(12) bekezdésekhez]
A Javaslat lehetővé teszi a létszámcsökkentések, átszervezések miatt hátrányos
helyzetbe kerülő, általános beosztást betöltő, meghatározott rendfokozatú katonák maximális
várakozási idejének egy alkalommal történő, miniszter általi meghosszabbítását. A
meghosszabbítás azonban szigorú feltételekhez kötött, amelynek célja, hogy a „felfelé vagy
kifelé elv” alkalmazása továbbra is biztosított legyen, az előmenetel összhangja ne sérüljön,
és a lehetőség ne okozzon rendfokozati feszültséget a rendszerben.
19.	§-hoz és a 32. § (2) bekezdéséhez
[Hjt. 84. § (2) bekezdéséhez]
A Javaslat a szerződéses legénységi állomány őrvezetői és tizedesi rendfokozati
várakozási idejére vonatkozó szabályokat a kiképzési követelményekre tekintettel felemeli
úgy, hogy a jelenlegi 6 hónap/1 éves rendszert a 2/2 év várakozási idő váltja fel.
A Javaslat átmeneti rendelkezése kimondja, hogy Javaslat szerinti várakozási időt az e
törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett rendfokozati várakozási idő esetében nem
kell alkalmazni.
20-21. §-okhoz
[Hjt. 100. § (4)-(6) bekezdése, 104. § (5) bekezdése]
A Javaslat az egészségügyi szabadság időtartamára járó díjazás rendszerét oly módon
alakítja át, hogy a távolléti díj teljes összegének folyósítását évente az egészségügyi
szabadság első 30 naptári napjára, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggő sérülés, baleset,
betegség miatti egészségügyi szabadság időtartamára tartja fenn, ezen kívül az egészségügyi
szabadság éves összesítésben 31. naptári napjától a távolléti díj 90%-ának megfelelő díjazás
jár.
22.	§-hoz
[Hjt. 114. § (1) bekezdés w) pontjához és a (3) bekezdéshez]
A Javaslat szerint az önkéntes tartalékos legénységi állomány a beosztásra való
felkészítés idejére külön pótlékban részesül. Ennek célja a differenciált ösztönzés kialakítása a
legénységi önkéntes tartalékosi szolgálatvállalás vonzóvá tétele, „fellendítése” érdekében.
A Javaslat egyes hónapokra megállapított rendszeres illetménypótlékok alapjául
szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére eseti
illetménypótlékot határoz meg az illetményalap %-ában. E körbe tartozik az egészségkárosító
veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka, illetve az eseti díszelgési
pótlék.
23. §-hoz
[Hjt. 114/A. § (1) bekezdéséhez]
21
A Javaslat egyértelműen meghatározza a felkészítésben és a tényleges
szolgálatteljesítésben részt vevő önkéntes tartalékos állomány számára biztosítandó pénzbeli
és természetbeni juttatásokat, a költségtérítésekre, kedvezményekre és támogatásokra
vonatkozó szabályokat.
24.	§-hoz
[Hjt. 125. § (5) és (6) bekezdéseihez]
A Javaslat az Avtv. rendelkezéseire figyelemmel lehetővé teszi a Hjt. 125. § (1)
bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások (családalapítási támogatás,
illetményelőleg) biztosítása során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és
a támogatásra vonatkozó adatok kezelését. A Hjt. 5. számú mellékletének IX. pontja szerint
ezek az adatok a személyügyi nyilvántartás adatkörének részét képezik.
25.	§-hoz
[Hjt. 126. § (4) bekezdés b) pontjához és a (7) bekezdéshez]
A Javaslat az MH megtartó-képességének előmozdítása érdekében férőhelybővítés
nélkül, a meglévő kapacitások terhére a szerződéses legénységi állomány által igénybe vehető
lakhatási támogatások körének bővítését kezdeményezi a - meghatározott jogosultsági
sorrendet követő - szállóelhelyezés jogosultságának lehetőségével.
26.	§-hoz
[Hjt. 203. § (5) bekezdés]
A Javaslat a felső korhatár elérése vagy a megrokkanás előtt kizárja a teljes összegű
szolgálati nyugdíj folyósítását, ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére egészségi vagy
pszichikai okból eredő alkalmatlanság miatt azért került sor, mert nevezett a részére
felajánlott szolgálati beosztást alapos ok nélkül nem fogadta el. Ez esetben a megállapított
szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani.
27.	§-hoz
[Hjt. 228. § (1) bekezdés k) pontjához]
A Javaslat a személyügyi alapnyilvántartásba betekintésre, illetve az abból történő
adatátvételre jogosultak körét bővíti a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi
szerveivel, a feladat ellátásához meghatározott mértékben. A jogosulti kör kiegészítése
adatvédelmi és adatkezelési jogokat biztosít, amelynek célja az adminisztratív feltételek
megteremtése az önkéntes tartalékos katonák békeidőszaki és békétől eltérő állapotban
történő tényleges katonai szolgálatra behívására. Ez a betekintési és adatkezelési jog biztosítja
az állomány adataihoz való hozzáférést, amely adatok köre minősített időszakban bővül.
28.	§-hoz és a 32. § (3) bekezdéséhez
[Hjt. 259. § (6) bekezdéséhez]
A Javaslat új jogcímen a szakközépiskolai időt kizárólag a nyugdíjjogosultság és a
nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati időként engedi beszámítani. Egyéb juttatások, mint
a jubileumi jutalom tekintetében a szabály nem irányadó. A 20 évvel rögzített nyugdíjakat
(Hjt. 214/A. §) a módosítás nem érinti, a beszámítást a már nyugállományba vonultak nem
22
kezdeményezhetik. A beszámítási kérelem meghatározott időpontig nyújtható be, illetve
amennyiben az állomány tagjának beszámításra irányuló korábbi kérelme elutasításra került,
azt hivatalból ismételten el kell bírálni.
29.	§-hoz
[Hjt. 287. § (1) bekezdés d) pontjához]
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése kapcsán feladatként jelentkezik a rendszer
működését biztosító munkáltatói támogató/ösztönző- és kompenzációs lehetőségek feltárása,
rendszerbe foglalása és működése részletszabályainak kidolgozása. Jelenleg ugyanis a
rendszer működését nem támogatja a munkáltatókat kompenzáló program, az önkéntes
tartalékos katonák nem részesülnek munkajogi védelemben a polgári munkahelyükön, amely
az önkéntes tartalékos rendszer működőképességét veszélyezteti.
A munkaerő-piaci helyzet egyébként sem kedvez az önkéntes tartalékos szolgálat
vállalásának (ami miatt a lakosság e szolgálat-vállalási hajlandósága alacsony), emellett a
munkáltatók sem érdekeltek abban, hogy munkavállalóik önkéntes tartalékos
szolgálatteljesítését támogassák, hiszen a kiesett munkaerőt pótolniuk kell, amelyhez a
rendszertől segítséget nem kapnak. A rendszer működése hatékonyságát jelentősen fokozza
egy jól működő kompenzációs rendszer, amelynek anyagi jogi szabályai eddig nem kerültek
megalkotásra. A Javaslat e tárgykörrel bővíti a Kormánynak biztosított felhatalmazásokat.
A felhatalmazás hatálybalépésének ütemezése lehetővé teszi, hogy kidolgozásra
kerüljenek azon szabályok, amelyek bevezetésére 2012. január 1-jétől kerül sor az 1032/2009.
(III. 17.) Korm. határozat d) pontja alapján.
30-31. §-okhoz
A Javaslat lépcsőzetes hatálybalépést tartalmaz: az általános 2010. január 1-jei
hatálybalépés mellett az önkéntes tartalékosokkal összefüggő szabályozás tipikusan 2012.
január 1-jével lép hatályba. Hasonló módon a hatályon kívül helyezés is lépcsőzetesen került
megállapításra.
A Javaslat az 52/2009. (IV. 30.) AB határozatra figyelemmel hatályon kívül helyezi a
Hft. 15. § (3) bekezdésében a „kizárólag” szövegrészt és a 31. § (3) bekezdés c) pontját, mert
az ösztöndíjas hallgatói státusz kizárólag magyar állampolgársághoz kötése jogalap nélküli
akkor, amikor szolgálati jogviszony kettős állampolgárral is létesíthető.
A Hft. 15. § (3) bekezdésében a „kizárólag” szövegrész hatályon kívül helyezése nem
jelent az Alkotmány 54. §-a és 70/A. § (1) bekezdése által tiltott diszkriminációt, mert az
ösztöndíjas hallgató a tanulmányai befejeztével az ösztöndíjszerződésnek megfelelően
szolgálati viszonyt létesít, amelyre már vonatkozik a Hjt. 41. § (1) bekezdésének magyar
állampolgárságot előíró követelménye.
33-34. §-okhoz
A Javaslat jelen §-ai átmeneti rendelkezéseket és - jellemzően technikai jellegű -
szövegpontosító javaslatokat tartalmaznak.
35.	§-hoz
[Hft. 15. § (1) bekezdéshez]
A Javaslat a Rendőrség és a Határőrség integrációjára figyelemmel módosítja az
ösztöndíjas hallgató definícióját, elhagyva a szövegből a határőrségre történő hivatkozást.