﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10875. számú
törvényjavaslat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október
1
2009. évi ... törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről
(szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az
első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;”
(2)	A Hszt. 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat
teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes
szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesíté-
sének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazga-
tási határán kívül teljesíti.”
2.	§
A Hszt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kineve-
zik, a többi rendfokozatba előléptetik.”
3.	§
A Hszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A hivatásos állomány tagja politikai, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvá-
nos rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját a (2) bekezdés kivételével - a helyszínen szolgá-
latot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az
állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
(2)	A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvá-
nos rendezvényen szervezőként, résztvevőként a fegyveres szerv egyenruháját viselheti, amennyi-
ben
a)	a rendezvényt a 27. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv szervezi, valamint
b)	jól láthatóan elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább 15 cm széles
karszalagot visel.
A Rendőrség hivatásos állományának tagja bevetési, illetve gyakorlóruhát a rendezvényen karsza-
2
laggal sem viselhet.”
4.	§
A Hszt. „Egyesülési jog” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott,
társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösség-
hez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.”
5.	§
A Hszt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhat-
ják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegy-
veres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadá-
lyozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány
tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.”
6.	§
A Hszt. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:]
,,c) a szolgálati és munkakörülményekre - ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgá-
latteljesítés betartására - vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve indokolt
esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet,
melyet részére meg kell adni. Az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti,
illetve nem akadályozhatja.”
7. §
A Hszt. 32. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - elté-
rő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszerve-
zeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama
nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való
távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3)	A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt
időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben meg-
váltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve
ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv
más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének
átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alap-
ján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg ki-
3
zárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor
a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése
céljából vették igénybe.”
8. §
A Hszt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre
való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő
vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának
felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszerve-
zeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlan-
sága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) be-
kezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé,
valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő
szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.”
9.	§
A Hszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe
őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételek-
kel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgá-
latteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a)	a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,
b)	a felsőoktatási intézménynél,
c)	a tudományos intézménynél,
d)	a közigazgatási szervnél,
e)	a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló
gazdálkodó szervnél,
f)	az egészségügyi intézménynél,
g)	a szövetséges fegyveres erőknél,
h)	polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,
i)	az ügyészségnél,
j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és el-
lenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szerveze-
teinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szol-
gálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön
létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
(a továbbiakban együtt: más szerv).”
10.	§
A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - az érintett
miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan
időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló
szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.”
11.	§
A Hszt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyész-
séghez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott
feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44.
§-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
12.	§
A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik]
„i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kineve-
zésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs
lehetőség;”
13.	§
A Hszt. „Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés” alcíme a következő
47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy
fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlha-
tó hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglal-
koztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét
nem érinti.
(2)	A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatá-
sos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köte-
les írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatá-
sos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.”
14.	§
(1)	A Hszt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos állomány tagját
a)	külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételei-
nek és körülményeinek ismertetése után,
5
b)	az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölé-
si eljárás alapján
a miniszter vezényli.”
(2) A Hszt. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (6) bekezdés
számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására,
költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továb-
bá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.”
15.	§
A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a
hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel ala-
csonyabb életkor betöltése.”
16.	§
A Hszt. VII. Fejezete „A szolgálati viszony megszűnése” cím alatt a következő alcímmel és
52/A. §-sal egészül ki:
„Szolgálati nyugállományba helyezés
52/A. § (1) A szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati nyugdíjjogo-
sultságot szerzett hivatásos állományú személy erre irányuló nyilatkozata, vagy a munkáltatói jog-
kört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnik
meg.
(2)	A szolgálati nyugállományba helyezésre irányuló nyilatkozat, illetve döntés a felső korhatár
betöltését követően is előterjeszthető, illetve meghozható. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szol-
gálati nyugállományba helyezés időpontját megelőzően legalább 60 nappal kell előterjeszteni, illet-
ve meghozni.
(3)	Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésére irányuló nyilatkozatot nem
terjeszt elő, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszüntetéséről
nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátá-
si szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény
erejénél fogva szűnik meg.”
17.	§
A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizi-
kai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettsé-
gének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek
hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munka-
kört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
6
a)	állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél
nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
b)	a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos
állomány tagja nem fogadta el, vagy
c)	rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”
18.	§
A Hszt. a „Felmentés” alcím alatt az 58. §-t követően a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány
tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgá-
lati nyugdíjra még nem jogosult.”
19.	§
A Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíj -
korhatár elérése;”
[miatt.]
20.	§
A Hszt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott
feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve
onnan átvehető.”
21. §
A Hszt. a következő 60/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között
60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján
-	a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja
a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.
(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.”
22.	§
A Hszt. az „Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén” alcím alatt a következő
61/A. §-sal egészül ki:
7
„61/A. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szűnik meg, a hivatásos állomány tagját -
amennyiben a 182. §-ban, illetve a 182/A. §-ban foglaltak szerint szolgálati nyugdíjra jogosult -
szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezéskor a 182. §-ban, illetve a 182/A. §-
ban foglaltak szerint kell rendelkezni a szolgálati nyugdíj folyósításáról.”
23.	§
(1)	A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy
az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság
miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érde-
kében, kérelmére - amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a
szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhe-
tő - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez
szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony
megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.
A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.”
(2)	A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása
(6)	bekezdésre változik:
„(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott
feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szol-
gálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”
24.	§
(1)	A Hszt. 68. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagja köteles]
„d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben
részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e)	az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellen-
őrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgá-
latoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi uta-
sításokat betartani;”
(2)	A Hszt. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi f)
pont jelölése g) pontra változik:
[A hivatásos állomány tagja köteles]
„f) a kötelező védőoltásnak magát alávetni, ha a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati fel-
adatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állo-
mány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki
tényező kockázata mutatható ki;”
8
25.	§
A Hszt. 70. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenle-
gi e)-f) pont jelölése g)-h) pontra változik:
[Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:]
„e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;
f)	tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szüksé-
ges időtartamra;”
26.	§
A Hszt. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a
72.	§-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy
szaktanfolyam szükséges.”
27.	§
A Hszt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy
képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával
tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a
munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerző-
dést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés
módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni.”
28.	§
A Hszt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági
követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzet-
biztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír.”
29.	§
A Hszt. az „Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság” cím alatt a következő 75/A. §-sal
egészül ki:
„75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelé-
sének célja
a)	az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b)	a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a
rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek
fennállásának megállapítása.
9
(2)	Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a)	az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és
fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b)	az alkalmasság minősítését tartalmazó
adat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati
adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt-
vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbít-
ható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmé-
résben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.
(4)	Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes
parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott
egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és
pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve bün-
tetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgá-
lati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásá-
hoz szükséges mértékig - továbbítható.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó
vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését
célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-
ig kezelhető.”
30.	§
A Hszt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány
a)	nő tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
b)	gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem
tudja ellátni
éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.”
31.	§
A Hszt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:
„Készenlét
88/A. § A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgá-
lati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető -
szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehe-
tő.”
32.	§
(1)	A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:]
10
,g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után	9 munkanap;
h)	31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő
után	10 munkanap.
(2) A Hszt. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az
évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt
betölti.”
33.	§
A Hszt. 91. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.”
34.	§
A Hszt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára -
tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfel-
jebb 5 naptári nap szabadidőt engedélyezhet.”
35.	§
A Hszt. 93. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szol-
gálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára
-	a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.
(6)	A polgári védelemnél, állami és hivatásos tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot
teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a
rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét
idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításá-
nál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék
együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hiva-
tásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megálla-
pításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hó-
nap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított idő-
arányos átlagát kell figyelembe venni.
(7)	Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérü-
lés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig tá-
volléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, il-
letve térítés 90 %-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel
összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve
11
térítés 90 %-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, il-
letve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére
egyösszegben folyósítani kell.
(8)	Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szán-
dékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térí-
tés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50 %-kal
csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a
hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróha-
tóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent
meg.”
36.	§
(1)	A Hszt. 94. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak
szerint:]
„b) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápol-
ja, a gyermek 1 éves koráig;”
(2)	A Hszt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegé-
nek jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér
szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.”
37.	§
(1)	A Hszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető
jogosult.”
(2)	A Hszt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére
-	a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.”
38.	§
A Hszt. 111. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját
megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja
meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel.”
12
39.	§
A Hszt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét,
a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.”
40.	§
A Hszt. 114. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és
kulturális kedvezményeket állapíthat meg.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális
kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásá-
nak feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
41.	§
A Hszt. 115/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és f)-g), vala-
mint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miat-
ti megszűnés kivételével -, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján
szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelin-
tézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezes-
séggel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.”
42.	§
A Hszt. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű
ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A ruházati utánpótlási
ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a
személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minő-
sül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.”
43.	§
A Hszt. a következő 116/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Választható juttatások
116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint, az Önkén-
tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figye-
lemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében
felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingye-
nes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A miniszter, illetve a polgári nemzetbiztonsá-
13
gi szolgálatok főigazgatói utasításban további választható juttatásokat is meghatározhatnak, illetve
az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatják.
(2)	Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő, illetve a
nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartam vo-
natkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtar-
tama meghaladja a harminc napot.
(3)	A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jog-
viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás össze-
gén belül milyen juttatásokra tart igényt.
(4)	A természetbeni juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter,
illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói utasításban határozzák meg, az azonban
nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap
tizenötszörösénél.
(5)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati
viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett ter-
mészetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony meg-
szűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a jutta-
tás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell
visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatá-
rozott okból szűnik meg.
(6)	A miniszter, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói utasításban szabályozzák
a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rend-
jét és módját.”
44.	§
A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha
a)	a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült,
illetve
b)	a hivatásos állomány tagjával szemben - megrovás és járművezetéstől eltiltás kivételével - a
bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e tör-
vény alapján nem szűnt meg.”
45.	§
A Hszt. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)
bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cse-
lekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”
14
46.	§
A Hszt. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabá-
sa esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni.”
47.	§
A Hszt. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait - az
iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésé-
től kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalma-
zó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.”
48.	§
A Hszt. 144. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szö-
vegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá
vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság
megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elköve-
tett fegyelemsértés súlyával.”
49.	§
(1)	A Hszt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése
vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat
közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.”
(2)	A Hszt. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés
szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve
-	a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.”
50.	§
A Hszt. 182. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-
(11)	bekezdés számozása (6)-(12) bekezdésre változik:
„(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a
szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az
56.	§ (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hiva-
tásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el, részére - a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól
eltérően - a szolgálati nyugdíj 90 %-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egész-
15
ségkárosodás 40 %-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben
kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás,
munkakör ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében
(különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására)
aránytalan nehézséget okoz.”
51.	§
(1)	A Hszt. 245/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja
szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy idő-
ben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely
szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - másik vezetői vagy
képzettségének, végzettségének megfelelő beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott mun-
kakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 mun-
kanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása
vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott
beosztást elutasította volna.”
(2)	A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott
fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - a hivatásos állomány tagja
részére végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Felajánlható munka-
kör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét
követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos ál-
lomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5
munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfo-
gadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani.
A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői
kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott
beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az
a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de
vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb
egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység
meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.”
52.	§
A Hszt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„248. § (1) A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott
vagy határozatlan időre
a)	az általa vezetett minisztériumba,
b)	a rendvédelmi oktatási intézményekbe
szolgálatteljesítésre berendelheti.
(2)	A rendészetért felelős miniszter a rendőrség hivatásos állományú tagját - beleegyezésével -
határozott vagy határozatlan időre az RSZVSZ-hez szolgálatteljesítésre berendelheti.
(3)	A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.
16
(4)	A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a)	szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irány-
adók;
b)	a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi
oktatási intézményt terhelik;
c)	a munkáltatói jogkört
ca)	a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a rendőrség állományából a miniszter által vezetett
minisztériumba berendelt személlyel szemben,
cb)	a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az
állami és önkormányzati tűzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba beren-
delt személlyel szemben,
cc)	a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érin-
tően a fegyveres szervet irányító miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi
oktatási intézmény vezetője gyakorolja,
cd)	az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a rendészetért fele-
lős miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ vezetője gyakorolja;
d)	a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt -
az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségé-
nek és rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szol-
gálati beosztást kell biztosítani, ha ilyen beosztás nem biztosítható, de egy éven belül várható, akkor
egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető;
e)	az RSZVSZ-hez berendelt hivatásos állományú tag a berendelésének megszűnésétől számított
két évig nem helyezhető olyan szervhez, szervezeti egységhez, amelyre az RSZVSZ-nél végzett
ellenőrzési tevékenysége kiterjedt;
f)	ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, il-
letve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor,
akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(5)	A (4) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány
tagját a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az
adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”
53.	§
A Hszt. a következő 260. §-sal egészül ki:
„260. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdé-
sében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja
meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem
kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy
családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a
más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében
teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatá-
sos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni.”
17
54. §
A Hszt. a következő alcímmel és 264/C-264/L. §-sal egészül ki:
„A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonya
264/C. § (1) A rendőrségnél e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott beosztások
betöltésére határozott idejű szolgálati viszony létesíthető.
(2)	A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonyára (a további-
akban: határozott idejű szolgálati viszony) az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket és az I-IV.,
XII. és XIII. fejezetben, az 53. § h) pontjában, az 54. §-ban, a 65. §-ban, a 66. §-ban, a 68. § (1)
bekezdés a)-c), e) és f) pontjában, továbbá (2) és (3) bekezdésében, a 69. §-ban, a 70. §-ban, a 118 §
(1)	bekezdés e), f) és h) pontjában, a 204. § (4) bekezdésében, valamint a XV-XVIII. fejezetben
megállapított rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
264/D. § (1) Határozott idejű szolgálati viszony a 60. életévét be nem töltött, legalább két éve szol-
gálati nyugállományba tartozó, magyar állampolgárságú, a nemzetbiztonsági feltételeknek megfele-
lő, legfeljebb alezredes rendfokozatú, a beosztáshoz meghatározott képzettséggel rendelkező rend-
őrrel, illetve nyugállományú határőrrel létesíthető. A határozott idejű szolgálati viszony létesítésé-
nek egészségi alkalmassági feltételeit, a betölthető beosztásokat megállapító, e törvény végrehajtá-
sára kiadott rendelet határozza meg.
(2)	Határozott idejű szolgálati viszony kettő, vagy három évre létesíthető, amely - legfeljebb a
rendőr 62. életévének betöltéséig - két alkalommal, esetenként legfeljebb három évvel meghosz-
szabbítható.
264/E. § A határozott idejű szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján, különleges állományba
vétellel jön létre. A különleges állományba vételi döntésben meg kell állapítani a szolgálatteljesítés
helyét és a betöltendő beosztást.
264/F. § (1) A határozott idejű szolgálati viszony - meghosszabbítás hiányában - a határozott idő
elteltével megszűnik.
(2)	A határozott idejű szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt is meg-
szűnik:
a)	közös megegyezéssel,
b)	egyoldalú nyilatkozattal,
c)	szolgálati viszonyt érintő büntetés vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával.
(3)	A fegyveres szerv, illetve a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a szolgálati vi-
szonyt a másik félhez intézett, a jogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozattal, ti-
zenöt napos határidővel megszüntetheti.
264/G. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr havonta a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott éves keret-
összeg egytizenketted részének megfelelő illetményre jogosult. Az illetményt havonta kell folyósí-
tani.
(2)	A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában lévő anyagi eszközök szolgá-
lati célú felhasználásáért a miniszter - a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása szem-
pontjából jövedelemnek nem minősülő - költségtérítést állapíthat meg.
(3)	A szolgálat kiemelkedő teljesítéséért a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr - a
kitüntető cím kivételével - a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott jutalomban
részesíthető.
18
(4)	A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr - ha a fegyveres szerv célja érdekében ki-
fejtett tevékenységével arra érdemes - a 204. § (4) bekezdése alapján egy alkalommal, a soron kö-
vetkező rendfokozatba előléptethető.
264/H. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr az állományba vételi döntésben
meghatározott beosztáson kívül más beosztásba nem helyezhető, illetve más feladat ellátásával nem
bízható meg, továbbá más feladat ellátása céljából nem vezényelhető.
(2)	A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a nyugállományba helyezésekor viselt rend-
fokozatát a nyugállományra utaló megjelölés nélkül használja.
264/I. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a feladatait kötött szolgálati időbeosz-
tás nélkül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott rendben látja el, azonban ha a köz-
biztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy
cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, haladéktalanul köteles intézkedni vagy intéz-
kedést kezdeményezni.
264/J. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr évi 15 munkanap szabadságra jogosult.
264/K. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a társadalombiztosítási és adójogsza-
bályok alkalmazása szempontjából nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatottnak minősül.
264/L. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr szolgálati viszonyának létesítése és
megszüntetése tekintetében a megyei rendőrfőkapitány, egyéb tekintetben pedig a helyi rendőri
szerv vezetője a munkáltatói jogot gyakorló szolgálati elöljáró.”
55.	§
(1)	A Hszt. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezésé-
hez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 3 év tűzoltó-szakmai gya-
korlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt
munkaköri feladatok végzése.”
(2)	A Hszt. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálattelje-
sítési idő - a heti 48 óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesí-
tési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (bal-
eset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolá-
sa, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.”
56.	§
A Hszt. a következő 276/A. §-sal egészül ki:
„276/A. § A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, va-
lamint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelően a 2004. má-
jus 1-jét követően részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók a
19
84. § (2) bekezdésében meghatározott időn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a távolléti díjat az Irányelv 16. cikke b) pontjának második
bekezdésében meghatározottak szerint kell számolni.”
57.	§
A Hszt. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meg-
határozottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:
a)	személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati
jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;
b)	az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai
alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmé-
rést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszi-
chikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c)	azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol
idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv
használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében
meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;
d)	azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329.
§ (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;
e)	a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók
körét.
(2)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a
72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:
a)	azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzett-
ségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szak-
tanfolyam elvégzése szükséges;
b)	azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és
elbírálásának rendjét;
c)	a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárá-
sok részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabá-
lyait;
d)	a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgá-
latok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;
e)	a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a
túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;
f)	a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és ve-
zetőképzési rendszerét.
(3)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó
különös szabályokat utasításban állapítja meg.”
58.	§
A Hszt. 306. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szö-
vegének jelölése (1) bekezdésre változik:
20
„(2) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének,
készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.
évi LXXXIV. törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.”
59.	§
A Hszt. XXII. Fejezete „A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára vonatkozó
szabályok” cím alatt a követező 306/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Megtérítési kötelezettség
306/B. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon
kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetés-
végrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan
tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya
a próbaidő alatt szűnt meg.”
60.	§
(1)	A Hszt. 308. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § alkalmazásában]
„b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivé-
ve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,”
(2)	A Hszt. 308. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § alkalmazásában]
„d) helyi szerv: a vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló
kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek.”
61. §
A Hszt. 314. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és
pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő
vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó.”
62.	§
A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg
kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által
megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet he-
lyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdé-
21
sében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költsé-
geknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.”
63.	§
A Hszt. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel
elvégzett tagja - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.”
64.	§
A Hszt. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül az alsó fokú szer-
veknél, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatot, járőrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a
váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.”
65.	§
A Hszt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A parancsnoki, illetve vezetői beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó
pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
a)	osztályvezetői illetményre jogosult vezető	12 munkanap,
b)	főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult vezető	13 munkanap,
c)	főosztályvezetői illetményre jogosult vezető	14 munkanap,
d)	országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes 15 munkanap.”
66.	§
A Hszt. a következő alcímmel és 321/A. §-sal egészül ki:
„Illetménykiegészítés
321/A. § A vám- és pénzügyőrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c)
pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességű középirányító szervvel azonos-
nak tekintendő a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenőrzési központ.”
67. §
A Hszt. 324. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományil-
letékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a követke-
ző beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához
előírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.”
22
68. §
A Hszt. a következő 326/A. §-sal egészül ki:
„326/A. § A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyug-
díjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elis-
merni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e kö-
zött folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító
képzésben részesült, és ezt a tanulmányi időt a szolgálati viszonyban töltött időbe - 2009. március
6-ig benyújtott kérelme alapján - 2009. augusztus 31-ig beszámították.”
69.	§
A Hszt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati vi-
szonyban eltöltött időt számítani:
a)	2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszé-
lyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcse-
lekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat telje-
sítőknek, továbbá a vám- és pénzügyőrség fegyveres bűnelkövetők elfogását, és a helyszín fegyve-
res biztosítását főtevékenységként végző szervezeti elem tagjainak,
b)	1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá
nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nem-
zetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c)	1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folya-
matosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban
szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatot ellátó állománynak.”
70.	§
(1)	A Hszt 342. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
„c) a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap
végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt
alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra
jogosultság és megállapításának általános feltételeit;
d)	a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdé-
sének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a
254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alap-
ján, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó
szolgálati beosztások meghatározását - azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakte-
rület vagy az ellátandó feladat megjelölésével - a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a
jogosultság megállapításának szabályait;”.
23
(2)	A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
„i) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja
jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot
teljesítő részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét,
azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
j) a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét.”
(3)	A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért,
a vám- és pénzügyőrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért
felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
1.	a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a sze-
mélyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthe-
tők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, ame-
lyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők
be, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének
szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli
vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a be-
osztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre
jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;
2.	a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb
szintű munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;
3.	az illetmény, illetményjellegű juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának
valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;
4.	az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mérté-
két e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben
az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati be-
osztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészí-
tő nyelvpótlék mértékét;
5.	a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó
egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és
rendjét;
6.	a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közre-
működők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az
ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati
ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (haszná-
lati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a ki-
tüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltá-
sát a nyugállomány tagjainak esetében;
7.	a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az őr-,
ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a
túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyil-
vántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali
munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok
kiszámításának módját;
24
8.	a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelen-
tésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése
következményeivel kapcsolatos eljárást;
9.	az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és
fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok
fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rend-
jét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem fele-
léssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával
kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
10.	a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét,
a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egész-
ségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megál-
lapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igény-
bevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok
szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgálta-
tás térítésének módját;
11.	a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság
feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérí-
tés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a természetbeni
ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetőleg a
kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hoz-
zájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;
12.	a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napi-
díj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
13.	a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési
és vezetőképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;
14.	a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöl-
járók körét;
15.	a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos
eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének
részletes szabályait;
16.	a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölé-
sét;
17.	a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;
18.	a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és fel-
tételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, vala-
mint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsola-
tos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;
19.	az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegé-
szítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal tör-
ténő ellátás rendjével összefüggő szabályokat;
20.	a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrrel betölthető szolgálati beosztások körét,
a beosztás betöltésének fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, valamint - a szolgálati fel-
adatok ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosítása keretében - a határozott idejű
szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában levő eszközök szolgálati célú felhasználásá-
ért járó (nem adóköteles) költségtérítést.”
25
(4)	A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az érintett miniszterek a (2) bekezdés 9. és 10. pontjában foglaltakat együttes rendelet kiadásá-
val is szabályozhatják.”
(5)	A Hszt. 342. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a miniszter, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, hogy utasí-
tásban szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtá-
it, mértékét, valamint kifizetésének rendjét és módját.”
71.	§
A Hszt. 2. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
72.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba, a 17. § ren-
delkezései a folyamatban lévő felmentésekre nem alkalmazhatók.
(2)	E törvény 7. §-ával megállapított Hszt. 32. § (2) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A hivatásos állomány Hszt. 64. §-a alapján 2009. december 31-ig visszavett tagjának szolgálati
viszonya törvény erejénél fogva megszűnik, ha szolgálati nyugdíja folyósításának szüneteltetését e
törvény hatálybalépését követő harminc napon belül nem kezdeményezi a nyugdíjfolyósító szerv-
nél.
(4)	A szolgálati viszonyban álló, de már nem részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban
foglalkoztatott, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő tűzoltók e törvény hatálybalépését köve-
tő hatvan napon belül nyújthatják be a Hszt. 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelmüket. A
részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók jogosultságát a mun-
káltató hivatalból vizsgálja.
(5)	A Hszt. 1. § (2) bekezdésében „a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek-
re” szövegrész helyébe „a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrre és a hivatásos állo-
mányból nyugállományba helyezett személyekre” szöveg, 2. § p) pontjában „a testvér, valamint”
szövegrész helyébe „a testvér, a bejegyzett élettárs, valamint” szöveg, 44. § (1) bekezdés j) pontjá-
ban a „248. § d)” szövegrész helyébe a „248. § (4) bekezdés d)” szöveg, 53. §-át megelőző „A szol-
gálati viszony megszűnésének esetei” alcím helyébe „A szolgálati viszony megszűnésének egyéb
esetei” alcím, 61. § (3) bekezdésében „a 60. § szerinti” szövegrész helyébe „a 60. § és a 60/A. §
szerinti” szöveg, 62. § (1) bekezdésében „az 53. § b), e)-f)” szövegrész helyébe „az 53. § b), f)-g)”
szöveg, 103. § (2) bekezdés a) pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál” szöveg-
rész helyébe „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (a továbbiakban: RSZVSZ)” szöveg,
103. § (3) bekezdés a) pontjában „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál” szövegrész he-
lyébe „az RSZVSZ-nél” szöveg, a 107. § (1) bekezdésében a „munkáltatói intézkedés jogerőre
emelkedéséig” szövegrész helyébe a „munkáltatói intézkedés végrehajtásáig” szöveg, a 111. § (1)
bekezdésében a „kiküldetése” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati kiküldetése” szöveg, a „ki-
küldetésben” szövegrész helyébe a „belföldi szolgálati kiküldetésben” szöveg, 113. § (1) bekezdés
b)	pontjának „váratlanul” szövegrésze helyébe az „indokoltan” szöveg, 254. § (2) bekezdés a) pont-
jának tizenkettedik gondolatjeles bekezdésében „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a
26
továbbiakban: RSZVSZ)” szövegrész helyébe „az RSZVSZ” szöveg, 7. számú mellékletének VII.
alpontjában a ”fizetés nélküli szabadság,” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság,”
szöveg lép.
(6)	Hatályát veszti a Hszt. 40. § (1) bekezdés „katonai vagy” szövegrésze, az 55. § (4) bekezdése, az
57.	§ (6) bekezdése, a 97. § (7) bekezdése, a 114. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (2) be-
kezdése, a 116. § (5) bekezdése, a 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított jöve-
delemadó előleget” szövegrész, a 245/P. § (4) bekezdésének „2008. január 1-jétől” és „illetve veze-
tői kinevezést csak az kaphat” szövegrésze, a 248/A. § (1) bekezdés „2007. május 31-ig” szövegré-
sze, valamint „és a Határőrség” szövegrésze, a 306. § ötödik gondolatjeles bekezdése, a 320. § (2)
bekezdése, a 323. §, a 324. § (1) bekezdésének az „, illetőleg a felsőfokú” szövegrésze, a 324. § (2)
bekezdése, a 341/A. §, valamint a 342. § (3) bekezdése.
73.	§
(1)	Ez a törvény 2010. július 2-án hatályát veszti.
(2)	A Hszt. 325. § (2) bekezdése 2010. április 30-án hatályát veszti.
27
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
Táblázat
a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről
A hatáskör területe	A munkáltatói intézkedés tar- talma	A munkáltatói jog- kör gyakorlója	
		minisz- ter	országos parancsnok
Szolgálati viszonnyal kap- csolatos intézkedések	Hivatásos állományba vétel		
	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthe- lyettes esetében		X
	Szolgálati viszony megszünteté- se		
	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet- tes esetében		X
	Szolgálati viszony szüneteltetése		
	- tábornok esetében	X	
	- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet- tes esetében		X
	Hivatásos állományba visszavé- tel		
	- tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet- tes esetében		X
Rendfokozatot érintő dönté- sek	Első tiszti kinevezés	X	
	Magasabb rendfokozatba tör- ténő kinevezés, előléptetés		
	- tábornoki kinevezés előterjesz- tése a KE-höz	X	
	- ezredesi előléptetés	X	
	- főtiszt, tiszt soron kívüli előlép- tetése	X	X
Szolgálati beosztásra vonat-	Minisztériumi szerveknél hiva-	X	
28
kozó döntések	tásos szolgálati beosztások meghatározása		
	Beosztásba történő kinevezés		
	- országos rendőrfőkapitány ki- nevezésére, felmentésére, meg- bízására vonatkozó előterjesz- tés a miniszterelnökhöz	X	
	- tábornoki beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	
	- ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás	X	X
	- tábornok más fegyveres szerv- hez történő áthelyezése	X	
	- főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet- tes más fegyveres szervhez tör- ténő áthelyezése		X
Fegyelmi hatáskörök	Rendfokozatot, szolgálati vi- szonyt érintő fegyelmi fenyíté- sek kiszabása		
	- tábornokra vonatkozó előter- jesztés a KE-höz	X	
	- főtiszt, tiszt esetében	X	X
	Egyéb fegyelmi fenyítések ki- szabása		
	- tábornok esetében	X	
Vezényléssel kapcsolatos intézkedések	- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra tör- ténő vezénylése	X	
	- tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi taninté- zetbe tanfolyamra történő ve- zénylése	X	
	vezénylés más szervhez	X	X
	Hazai tanintézet alaptagozatá- ra, tanfolyamaira történő ve- zénylés		
	- tábornok esetében	X	
	- főtiszt, tiszt esetében	X	X
	- zászlós, tiszthelyettes esetében		X
Egyéb döntések	Egyenruha-viselési jog megvo- nása		
	- tábornok esetében	X	
	Illetménynélküli szabadság en- gedélyezése		
	- tábornok esetében	X	
29
	Elhunytak minősítése		
	- hősi halottá, szolgálat halottjá- vá nyilvánítás	X	
	- a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
	Elismerések adományozása		
	- kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz	X	
	- miniszteri elismerések odaítélé- se	X	
	Összeférhetetlenség feloldása	X	
	Ágazati, Tárcaközi Érdek- egyeztető Fórummal történő egyeztetés	X	
30
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma 2008. december 5-ei ülésén el-
hangzottak szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) soron kívüli módosítását a munkaadói és az érdek-
képviseleti oldal közösen, meghatározott irányvonalak mentén előkészíti. A módosítás főbb irány-
vonalai azoknak a rendelkezéseknek a felülvizsgálata, amelyek kihatnak a szolgálatteljesítési időre,
a szolgálatszervezésre, amelyek módosításával növelhető a foglalkoztatás biztonsága, továbbá ame-
lyek gyakorlati végrehajtása jogvitákat eredményez, s a további jogviták kisebb pontosítással meg-
előzhetők. A gazdasági változások következtében indokolttá vált a módosítás irányvonalának kiter-
jesztése, a civil szférához hasonló megszorítás bevezetése, oly módon, hogy a világgazdasági válság
következtében kialakult helyzetben is biztosítani lehessen a rendvédelmi szervek rendeltetésszerű
működését, stabilitását.
A Hszt. módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a módosítás főbb
irányvonalaira figyelemmel
-	pontosítja az értelmező rendelkezéseket (kinevezés, belföldi szolgálati kiküldetés),
-	az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása esetén, amennyiben az alkalmat-
lanság a hivatásos szolgálatra vonatkozik - a hivatásos állomány tapasztalt, nagy szaktudással
rendelkező tagjainak megtartása és tudásuk hasznosítása érdekében - lehetővé teszi a civil mun-
kakörben történő továbbfoglalkoztatást, amely az érintett hivatásos jogviszonyát és előmenetelét
nem befolyásolja,
-	a felső korhatár elérését követően a hivatásos állományú tag saját nyilatkozatától függően to-
vább szolgálhat, amennyiben a munkáltató nem kezdeményezi nyugállományba helyezését;
nyugállományba helyezésre erre irányuló nyilatkozat alapján, vagy a munkáltató kezdeménye-
zésére kell intézkedni,
-	a vezetői kinevezésről lemondás esetén közelít a vezetői kinevezés visszavonásának szabályozá-
sához, a lemondás nem jelenti automatikusan a szolgálati viszonyról való lemondást,
-	a más szervhez vezénylés körében lehetővé teszi az ügyészségnél és az Országos Igazságszol-
gáltatási Tanács Hivatalánál való szolgálatteljesítést meghatározott feladatellátás céljából,
-	biztosítja a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezés lehetőségét,
-	a foglalkoztatás biztonságának növelése érdekében a felső korhatár elérése előtt 5 évvel nem
engedi meg a jogviszony felmentéssel létszámcsökkentés vagy átszervezés miatti megszünteté-
sét, amennyiben a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra még nem jogosult,
-	kiterjeszti a gyermekét egyedül nevelő apára az éjszakai, továbbá a 24 órás szolgálatteljesítés
tilalmát,
-	a hivatásos állományba visszavétel körét kiterjeszti arra, akinek szolgálati viszonya egészségi,
pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg, továbbá visszavétel esetére
lehetővé teszi a próbaidő kikötését, a visszavételt a szolgálati nyugdíj folyósításának szünetelte-
téséhez köti,
-	tartalmazza az alkalmassági vizsgálat adatvédelmi szempontból szükséges szabályait,
-	meghatározza a készenlét fogalmát,
-	pontosítja a szolgálatmentességre és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket,
-	bevezeti a választható juttatások rendszerét,
-	mentesíti a kezességvállalási díj megfizetése alól a hivatásos állomány azon tagját, akinek önhi-
báján kívül, egészségügyi ok miatt szűnik meg a szolgálati viszonya,
31
-	a Rendőrségen belüli vezénylés szabályainak módosításával növeli annak időtartamát és bővíti
alkalmazási körét,
-	folyamatosan alkalmazhatóvá teszi a Rendőrségtől a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez
történő berendelést azáltal, hogy hatályon kívül helyezi annak időbeli korlátját,
-	tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség közelmúltban történt szervezeti átalakításával összefüggő
módosításokat,
-	a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség miatt igénybe vett egészségügyi szabadságra
járó ellátás mértékét a távollét 31. napjától a távolléti díj 90 %-ára csökkenti,
-	az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szolgálati nyugállományba helyezettek
szolgálati nyugdíjának folyósítását - amennyiben a nyugállományba helyezésre a felajánlott be-
osztás, munkakör alapos ok nélküli elutasítása miatt került sor - a megállapított nyugdíj 90 %-
ára mérsékli,
-	bevezeti a határozott idejű szolgálati viszony létesítésének lehetőségét a Rendőrség hivatásos
állományából szolgálati nyugállományba helyezettek részére,
-	a 23/2009. (III. 6.) AB határozat következményeként előállt helyzet rendezése érdekében megte-
remti a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő szolgálati időbe
történő beszámításának törvényi alapját.
A Javaslat a vezetői kinevezés visszavonása esetén egyértelműen meghatározza, hogy a hi-
vatásos állomány tagja - felajánlott beosztásra vonatkozó - nyilatkozatának elmaradását úgy kell
tekinteni, hogy a számára felajánlott beosztást nem fogadta el. A Javaslat tartalmazza, hogy a veze-
tői kinevezésről történő lemondás esetén a lemondás visszavonható, ha a fegyveres szervnél nincs
felajánlható beosztás, továbbá, hogy az elfogadott új beosztásnak megfelelően kell a hivatásos ál-
lomány tagját besorolni, illetményét megállapítani, a vezetői illetmény további 6 havi folyósításá-
nak nincs helye. A vezetői kinevezésről való lemondás esetén is fennáll a rendelkezési állományba
helyezés lehetősége. A tűzoltók vonatkozásában pontosításra kerül a vezetői kinevezéshez szüksé-
ges szakmai gyakorlat.
A Javaslat tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség közelmúltban történt szervezeti átalakításá-
val összefüggő módosításokat.
A Javaslat megkönnyíti a Rendőrségen belüli vezénylés elrendelését, növeli annak időtarta-
mát, továbbá megteremti a változó szolgálatteljesítési helyre történő kinevezés törvényi alapját.
A Javaslat a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó szabályok pontosításával a
2-szeres és a 1,5-szeres szorzóra jogosultak körét csökkenti: terrorelhárítóként kizárólag a Rendőr-
ségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói
feladatokat teljesítők, tartós külföldi szolgálatot teljesítőként kizárólag nemzetközi szerződés alap-
ján békefenntartói tevékenységet folytatók, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állomá-
nyából tartós külföldi szolgálatot teljesítők jogosultak a szolgálati idő kedvezményes számítására.
Az adójogszabályok változására figyelemmel a hatályos szabályozás szerint a törvény alap-
ján alanyi járó juttatások rendszerének felülvizsgálata indokolt. A Javaslat meghatározza a hivatásos
állomány tagja által választható juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen
kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a fegyveres szervnél se okozzon jelentős költ-
ségnövekedést. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes
munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek kö-
zött. Ugyancsak az adójogszabályok változására figyelemmel a hivatásos állomány tagja számlával
köteles igazolni, hogy a ruházati utánpótlási ellátmányt ruházati termék vásárlására fordította.
32
Az elmúlt években elsősorban a vidéki kis- és közepes lélekszámú településeken, egyes ese-
tekben agresszív fellépéssel párosuló, vagyon elleni, illetőleg a nyílt, a következményekkel nem
számoló, személy elleni bűncselekmények megszaporodása következtében a lakosság veszélyérzete
megnőtt. Általánossá vált az a felfogás, hogy a biztonságérzetet csak a hatóságok állandó jelenléte
képes helyreállítani. A probléma megoldása érdekében a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a
munkavégzéshez megfelelő feltételekkel rendelkező nyugdíjas rendőrök a testülethez visszatérhes-
senek, s a nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatás általános szabályaihoz igazodva, alacso-
nyabb bérezéssel, korlátozott követelmények mellett tölthessenek be meghatározott szolgálati be-
osztásokat. Határozott idejű hivatásos jogviszonyt a már legalább 2 éve nyugdíjban lévő volt hivatá-
sosok 2 vagy 3 évre létesíthetnek.
Az Alkotmánybíróság határozataiban következetesen érvényesül, hogy a törvényhozó „álta-
lános jellegű felhatalmazása”, továbbá a felhatalmazásban megjelenő „beazonosíthatatlan szabályo-
zási tárgykörök” sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság alkotmányos köve-
telményét. E követelménynek való megfelelés érdekében a Javaslat tartalmazza a felhatalmazó ren-
delkezések pontosítását, konkretizálását.
33
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz és 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések között a kinevezés újbóli meghatározásával egyértelművé válik,
hogy a vezetői beosztásba helyezés és az első tiszti rendfokozat megállapítása is kinevezésnek mi-
nősül. Ez egyértelmű jogszabályi (fogalmi) hátteret biztosít a tiszthelyettesi állománycsoportba tar-
tozók esetében, a szükséges képesítés megszerzését követő tiszti beosztásba és rendfokozatba törté-
nő kinevezésre.
A belföldi szolgálati kiküldetés értelmező rendelkezések között történő definiálása a jogal-
kalmazást segíti [Javaslat 1. § (2) bekezdés]. A kiküldetést a Hszt. jelenleg is használja [111. § (1)
bekezdés], de annak definícióját nem adja meg. A kiküldetés pontatlan szabályozása következtében
több alkalommal is jogvitára került sor. Az értelmező rendelkezések pontosítása a jogviták megelő-
zését szolgálja.
A 3. §-hoz
A Javaslat az egyenruha védelme érdekében állományilletékes parancsnoki engedélyezési
jogkörbe utalja a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen történő egyenruha-
viselést. Ha azonban a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános ren-
dezvényt a Hszt. 27. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv szervezi, az állomány tagja a
rendezvény szervezőjeként, résztvevőjeként a fegyveres szerv egyenruháját - külön engedély nélkül
-	jól láthatóan elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább 15 cm széles
karszalaggal viselheti. A Rendőrség hivatásos állományának tagja bevetési, illetve gyakorlóruhát a
rendezvényen karszalaggal sem viselhet. A Javaslat szerinti karszalaggal ellátott egyenruha-viselési
szabály nem terjed ki a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állományú tagra.
A 4-8. §-hoz
A Javaslat az érdekvédelmi szabályok pontosításával segíti a fegyveres szerv működéséhez
szükséges közbizalom fenntartását. A Javaslat meghatározza, hogy a szolgálati és munkakörülmé-
nyek ellenőrzése keretében az ellenőrzés az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés követel-
ményeinek, feltételeinek betartására terjedhet ki, összhangban a munkavédelemre vonatkozó előírá-
sokkal. A Javaslat szerint az ellenőrzésre elsősorban hivatali munkaidőben kerülhet sor, ezáltal el-
kerülhető az ellenőrzés miatti túlszolgálat. A Javaslat a szakszervezeti tag után járó munkaidő ked-
vezmény mértékét egyharmadával felemeli. A módosítás szerint a szakszervezeti tisztségviselőt
megillető pénzbeni megváltás elszámolására a hatályos szabályozáshoz képest gyakrabban - a
munkáltatóval kötött megállapodás alapján - havonta vagy negyedévente utólag kerül sor. A Javas-
lat pontosítja a szakszervezeti tisztségviselő védelmének esetköreit.
A 9-11. §-hoz
A Javaslat bevezeti a változó szolgálatteljesítési helyre létesített szolgálati viszonyt, ezáltal
létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek elve mobilak, tehát a hivatásos állomány tagjai
egy központi egységbe kerülnek (szolgálati hely), és a szolgálatteljesítési helyük mindig a fegyveres
szerv igényeinek megfelelően változik (változó szolgálatteljesítési hely kvázi változó munkahely).
Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell, a kinevezés elfogadásával a hivatásos
állomány tagja tudomásul veszi, hozzájárul, hogy folyamatosan változó szolgálatteljesítési helyen
34
látja el szolgálati feladatait. Ebben az esetben a kinevezési okmány tartalmazza egyrészt azon fegy-
veres szervet, amelynek állományába a hivatásos állományú tagot veszik (ez a meghatározó a mun-
káltatói jogkörök gyakorlása, illetve a szolgálati feladatok meghatározása szempontjából), másrészt
azokat a szolgálatteljesítési helyeket, amelyekre szolgálatteljesítésre a hivatásos állomány tagja be-
osztható, amit a kinevezés elfogadásával vállal.
A Javaslat lehetővé teszi a hivatásos állomány tagjának az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalához, továbbá az ügyészséghez vezénylését, valamint ponto-
sítja a nemzeti szakértőként foglalkoztatottakra vonatkozó, a nemzetközi együttműködés keretében,
illetve az egyéb nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítés szabályait. Az OIT Hivatalához
vezénylés szabályozása az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésével összhangban történik. A meghatározott feladat ellátására
ügyészséghez vezénylés lehetőségének megteremtése a nyomozó hatóság tagja ügyész általi igény-
bevételének /a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (5) bekezdése/ munkajogi hátte-
rét kívánja biztosítani. A nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítésre a Hszt. hatályos sza-
bálya nem elégséges, tekintettel arra, hogy rendszeresen előfordul a szolgálat érdekével egybeeső
feladatok ellátására, a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása, illetve a tapasztalatok átadása érde-
kében a Vám Világszervezetnél - amelynek a Vám- és Pénzügyőrség, mint a Magyar Köztársaság
vámigazgatási szervezete is tagja - álláspályázatok, ösztöndíjprogramok, tanulmányutak meghirde-
tése, melyek sem Európai Uniós szakértői feladatnak, sem NATO, EU missziónak nem tekinthető-
ek.
A 12. §-hoz
A Javaslat a Hszt. belső koherenciájának érdekében a rendelkezési állományra vonatkozó
szabályokat kiegészíti a vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása esetkörével, illetve a
jelen módosításhoz kapcsolódóan a vezetői kinevezésről történő lemondás esetkörével.
A 13. §-hoz
A Javaslat megteremti a lehetőséget az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatá-
sos állományú tag nem hivatásos beosztásban - azaz eltérő státuszon - való foglalkoztatására a fel-
ső korhatár eléréséig. Ezáltal biztosítható a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező hivatásos állo-
mányú tagok további foglalkoztatása, egyúttal a nyugdíjalap tehermentesítése. A civil munkakörben
való továbbfoglalkoztatás a szolgálati jogviszonyt (pl. a besorolást, a juttatásait) nem érinti.
A 14. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, továbbá külföldi szolgálat-
ra vezényelt hivatásos állományú tag vonatkozásában megteremti az eltérő pénzbeli és természetbe-
ni ellátás, továbbá nemzeti szakértő esetén a jelölési rend kormányrendeletben történő szabályozá-
sához szükséges törvényi alapot.
A 15. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak tervezett módosítása szerint az öregségi
nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, e fokozatosság alapján 65 év lesz. Erre figyelemmel indo-
kolt a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony felső korhatárát a társadalombiztosítási nyugel-
látás szabályai szerinti öregségi korhatártól 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésében meghatározni,
ezáltal biztosított a társadalombiztosítási változások automatikus követése. A Javaslat szerint a hi-
vatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési
35
éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatártól 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése, ami magá-
ban foglalja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
szóló 2009. évi XL. törvény 1. §-a szerinti, a születési évhez kapcsolódó fokozatosság figyelembe
vételét is.
A 16. §-hoz
A Javaslat a Hszt. VII. Fejezetét a szolgálati viszony megszűnésének további esetével, a
nyugállományba helyezéssel egészíti ki. Nyugállományba helyezésre felső korhatár elérése miatt -
de akár azt követően is - bármelyik fél kezdeményezésére (a hivatásos állomány tagjának kérelme,
illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntése alapján) kerül sor. E módosítással megszűnik
az az automatizmus, amelyet a Hszt. a felső korhatár eléréséhez fűz, s a felső korhatár eléréséhez
kapcsolódó jogkövetkezmény kiváltására a jogviszony egyik alanyának aktusa szükséges. A felső
korhatár elérésével beáll a teljes nyugdíjjal történő nyugdíjba vonulás lehetősége, ha a jogviszony
bármelyik alanya erre irányuló nyilatkozatot tesz. Amennyiben a jogviszony megszűnését egyik fél
sem kezdeményezi, úgy a törvény erejénél fogva is beáll a megszűnés, de csak a társadalombiztosí-
tási nyugellátási szabályok szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor.
A 17. §-hoz
A Javaslat az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezővé teszi a má-
sik hivatásos szolgálati beosztás, ennek hiányában másik nem hivatásos beosztás felajánlását, elő-
segítve ezáltal, hogy a hivatásos állomány hivatásos szolgálatra már nem alkalmas tagja szaktudá-
sát, tapasztalatát a fegyveres szerv érdekében hasznosítsa.
A 18. §-hoz
A Javaslat védettséget biztosít a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző 5 évben az-
által, hogy ilyen korúak létszámcsökkentés és átszervezés miatti felmentését kizárja, amennyiben a
hivatásos állomány tagja még nem szerezte meg a szolgálati nyugdíjjogosultságot. Ez a rendelkezés
a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthető szakmai
tapasztalat birtokában, a munkaerő-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévő hivatásos
állományú tag számára.
A 19. §-hoz
A Javaslat szerint a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva az öregségi nyugdíjkorhatár
elérésekor szűnik meg, a szolgálat felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár között bármelyik
fél kezdeményezése szükséges a nyugállományba helyezéshez.
A 20-22. §-hoz
A Javaslat az áthelyezés szabályait pontosítja, valamint biztosítja a Magyar Honvédség ál-
lományába történő áthelyezés lehetőségét, továbbá ezzel összefüggésben kiegészíti a szolgálati vi-
szony megszűnésével összefüggő szabályok (járandóságok kifizetése, szolgálati viszonyra vonatko-
zó igazolása kiadása) alkalmazásának esetköreit.
36
A 23. §-hoz
A Javaslat a Hszt. 64. §-ának módosításával megteremti a visszavétel lehetőségét abban az
esetben is, ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkal-
matlanság miatt felmentéssel került sor. A hivatásos állományba visszavétel esetén nem folyamatos
a szolgálati jogviszony, hanem kvázi új szolgálati viszony létesítéséről van szó. Erre figyelemmel a
Javaslat kiterjed az életkori követelményekre, továbbá megteremti a próbaidő kikötésének lehetősé-
gét, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között leg-
alább egy év eltelt.
A Javaslat visszavétel esetén kötelezővé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szünetelte-
tését annak érdekében, hogy a szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódóan kétfajta juttatatásban (illet-
mény, szolgálati nyugdíj) a hivatásos állomány tagja ne részesülhessen.
A 24. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja iskolai rendszerű oktatáson, kép-
zésen kívüli részvételre, ezáltal például az adott fegyveres szerv által szervezett belső képzésen való
részvételre is kötelezhető.
Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében a Javaslat a felmérések, szű-
rések, vizsgálatok teljesítésével, a védőoltások tűrésével, illetve az orvosi utasítások betartásával
bővíti a hivatásos állomány tagjának kötelességeit. A hivatásos állomány tagja csak olyan felmérés,
szűrés, vizsgálat részvételére kötelezhető, amely az alkalmasság megállapításához szükséges és azt
jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában miniszteri utasítás előír-
ja.
A 25. §-hoz
A Javaslat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
vonatkozó rendelkezéséhez hasonlóan a szolgálatmentesség körét kiterjeszti az emberi reprodukciós
eljárással összefüggő vizsgálat időtartamával, így támogatva azokat, akik a fejlett orvostudomány
segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás érdekében.
A szolgálatmentesség körének bővítésével a tervezet egyértelmű helyzetet teremt a tanúzás
vonatkozásában is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 8. §-ának
(2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető kötelességekre vonatkozó szabá-
lyokat törvény állapítja meg. Ennek megfelelően mind a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény, mind a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket,
amelyek akár hatósági kényszer alkalmazása árán is biztosítják a tanúk jelenlétét a tárgyaláson, ge-
nerálisan így téve kötelezővé a tanúskodást. A tanúzás következésképpen egyértelműen kötelezett-
ség.
Az Alkotmány XII. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és kötelezettségekről; kötele-
zettségként nevesíti a honvédelmet és a közteherviselést, azonban a tanúzást nem. A tanúzásnak,
mint állampolgári kötelezettségnek a kérdése - többek között - azért bír relevanciával, mert az Mt.
és a Hszt. szerint akkor illeti meg a munkavállalót a távolléti díj, ha állampolgári kötelezettségének
tesz eleget.
37
Tekintve, hogy a kérdést az Alkotmány nem rendezi, másrészt a tanúzás nem csak magyar
állampolgárokat terhel, a Javaslat a jogalkalmazás során jelentkező jogértelmezési problémák meg-
oldása, és ezzel is a tanúvallomás megtételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének előmozdítása
érdekében egyértelművé teszi, hogy a tanúzás időtartamára a hivatásos állomány tagja a szolgálat-
teljesítési kötelezettsége alól mentesül, és ez a körülmény távolléti díjra való jogosultságot alapoz
meg.
A 26. §-hoz
A Hszt. 342. § (2) bekezdésének f) pontja felhatalmazást ad a miniszternek, hogy meghatá-
rozza azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai vég-
zettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve
szaktanfolyam elvégzése szükséges, viszont ennek nincs meg a törvényi alapja, mivel a Hszt. nem ír
elő magasabb végzettségre (szakképesítésre) vonatkozó követelményt. A Javaslat e hiányosságot
pótolja azáltal, hogy megteremti a felhatalmazó rendelkezés törvényi keretét. A Hszt. 72/A. §-sal
történő kiegészítése mellett a 342. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás elegendő a rendeleti
szabályozáshoz, a 342. § (2) bekezdés f) pontjának második gondolatjeles bekezdése szerinti felha-
talmazás fenntartása szükségtelen.
A 27. §-hoz
Az utóbbi időszak tapasztalati azt mutatják, hogy szükséges egyértelműen elkülöníteni a ta-
nulmányi szerződés és a kötelezés fogalmát, illetve, hogy ez a két tényező kizárja egymást, hiszen a
képzésre kötelezés, mint egyoldalú munkáltatói intézkedés kizárja a felek egyező akaratnyilatkoza-
tán alapuló tanulmányi szerződés kötését. Így a Javaslat az Mt. rendelkezéseihez hasonlóan egészíti
ki a hatályos szabályozást, továbbá a későbbi szolgálati jogviták elkerülése érdekében meghatároz-
za, hogy kötelezés esetén írásba kell foglalni annak lényegi tartalmi elemeit is.
A 28. §-hoz
A Javaslat korlátozza az alkalmassági vizsgálatra kötelezés körét, ezáltal a hivatásos állo-
mány tagja az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság felmérése, megállapítása során kizárólag
olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmasság megállapítása érdekében a miniszter rende-
letben, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban meghatároz.
A 29. §-hoz
Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok a személyes adatok vé-
delméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban:
Avtv.) 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatok. A különleges adatok akkor kezelhetők, ha az
adatkezeléshez az érintetett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli /Avtv. 3. § (2) bek./. Az
Avtv. rendelkezésére figyelemmel a Javaslat tartalmazza az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmas-
ságra vonatkozó adatok kezelésének célját, az adatok körét, továbbá meghatározza az adattovábbí-
tás törvényi kereteit. Az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatot
kizárólag az alkalmassági eljárásban résztvevő orvos, illetve orvosi bizottság kezelheti, illetve kizá-
rólag a részére továbbítható. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok az eljárásban
résztvevő orvos, orvosi bizottság részére az egészségügyi adatot továbbíthatja, de az adat tartalmát
nem ismerheti meg. Kivételt képez ez alól, ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes pa-
rancsnok kezdeményezi, mely esetben az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására ju-
tott adatokat jogosult kezelni és továbbítani is. Amennyiben szolgálati viszonnyal összefüggő jogvi-
38
tában az eljáró bíróság számára indokolt az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó
adat ismerete, úgy az a bíróság részére, illetve a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész részére - az
eljárásához indokolt mértékben - továbbítható.
A 30. §-hoz
A Javaslat a gyermek neveléséhez kapcsolódó, eddig a hivatásos állomány nő tagja részére
biztosított kedvezményt az egyedülálló apára is kiterjeszti.
A 31. §-hoz
A Javaslat a szolgálatteljesítési időtől és a túlszolgálattól elkülönítve, külön alcímben hatá-
rozza meg a készenlét fogalmát, ezzel is kifejezve, hogy a készenlét nem része a szolgálatteljesítési
időnek.
A 32-37. §-hoz
A szabadságra vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmű jogalkalmazást segíti. A
Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) pontjában - az azt megelőző pontok által meghatározott rendszerre
figyelemmel - a pótszabadsághoz szükséges szolgálati idő tévesen került meghatározásra. Az egy-
értelmű végrehajtást segíti annak rögzítése, hogy a pótszabadság soron következő fokozata először
abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri az ott meghatározott szolgálati időt,
továbbá, hogy a gyermek után járó pótszabadság igénybevételére vonatkozó döntésről írásbeli nyi-
latkozat szükséges.
A Javaslat 34. §-a a tartós igénybevétel utáni pihentetés szabályait pontosítja, az igénybevé-
tel tartós jellegét legalább 14 napos folyamatos igénybevétel alapozza meg.
A Javaslat 35. §-a az egészségügyi szabadság időtartamára járó díjazás rendszerét alakítja át
oly módon, hogy a távolléti díj teljes összegének folyósítását évente az egészségügyi szabadság első
30 naptári napjára, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggő sérülés, baleset, betegség miatti
egészségügyi szabadság időtartamára tartja fenn, ezen kívül az egészségügyi szabadság éves össze-
sítésben 31. naptári napjától a távolléti díj 90 %-ának megfelelő díjazás jár. A Javaslat a polgári
védelem, az állami és hivatásos tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben dolgozókra a távolléti
díjtól eltérő térítési díjat határoz meg az egészségügyi szabadság időtartamára.
A Javaslat 36. §-a a beteg gyermek ápolása céljából a gyermek 1 éves koráig biztosított
egészségügyi szabadság igénybevételét a jogosultak döntésére bízza (választás alapján az anyát
vagy az apát illeti meg az egészségügyi szabadság).
A Javaslat 37. §-a pontosítja a szabadság engedélyezésére jogosultak meghatározását és a
távolléti díj folyósításának esetkörét.
A 38. §-hoz
A Hszt. nem tartalmaz a három hónapnál rövidebb időtartamú külszolgálat esetén a hivatá-
sos állomány tagját megillető napidíjra vonatkozó szabályokat. A Javaslat a gyakorlatban felmerült
problémák megoldása érdekében pótolja e hiányosságot. A Javaslat a nem tartós külföldi szolgálat
esetére megállapítható napidíj mértékének, kifizetésének és elszámolásának megállapítását minisz-
teri rendeletre utalja.
39
A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
A Hszt. a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások teljeskörű felsorolását nem
tartalmazza, s a 342. § (2) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazás alapján azok szabályait (feltét-
eleit, mértékét, azokban való részesítés rendjét) a miniszter rendeletben szabályozza. A költségtérí-
tések, kedvezmények, támogatások törvényi alapja a felhatalmazó rendelkezéshez képest hiányos,
mely hiányosság megszüntetése érdekében a Javaslat lehetővé teszi a fegyveres szervet irányító
miniszter számára, hogy a Hszt.-ben nem nevesített, de a Hszt. 113. § (1) bekezdése alapján a hiva-
tásos állomány tagját megillető költségtérítéseket, továbbá a Hszt. 114. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezésre figyelemmel a Hszt.-ben nem nevesített szociális, jóléti és kulturális kedvezménye-
ket, támogatásokat rendeletben állapítson meg, azok fajtáinak, mértékének, feltételeinek, rendjének
szabályozásával.
A 41. §-hoz
A Hszt. 115/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati viszony egészségi, fizikai,
pszichikai alkalmatlanság miatt történő megszüntetésekor az állami kezességvállalású hitelt felvett
hivatásos állományú tag kötelezett a kezességvállalási díj megfizetésére. A Javaslat a fegyveres
szervből önhibáján kívül, egészségügyi okból kivált hivatásos állományú tagot mentesíti a kezes-
ségvállalási díj megfizetése alól.
A 42. §-hoz
Az adójogszabályok változására tekintettel a Javaslat előírja a ruházati utánpótlási ellátmány
felhasználásának számlával történő igazolását.
A 43. §-hoz
Az adójogszabályok változására figyelemmel a hatályos szabályozás szerint a törvény alap-
ján alanyi járó juttatások rendszerének felülvizsgálata indokolt. A Javaslat meghatározza a hivatásos
állomány tagja által választható juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen
kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a fegyveres szervnél se okozzon jelentős költ-
ségnövekedést. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes
munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek kö-
zött.
A választható természetbeni juttatások köre a személyi jövedelemadóról szóló törvény ked-
vezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, a hivatásos állomány tagja szabadon dönt-
het, hogy mely jogcímen veszi igénybe a juttatást (étkezési, üdülési hozzájárulás, közlekedési bérlet
stb.).
A 44. §-hoz
A Javaslat az egységes fogalomrendszer alkalmazása érdekében a „fegyelmi büntetésben”
kifejezést „fegyelmi fenyítésben” kifejezésre pontosítja, továbbá a tanácsosi és a főtanácsosi cím
megvonásáról a büntetőjogi jogkövetkezményekre figyelemmel is rendelkezik.
40
A 45. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Hszt. fegyelmi eljárásának szabályait azzal, hogy amennyiben külön
jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye (közigazgatási bírsággal sújtandó
közlekedési szabályszegések esetköre), úgy fegyelmi eljárásban ugyanazon cselekmény miatt fenyí-
tésként pénzbírság nem alkalmazható.
A 46. §-hoz
A Javaslat szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés végrehajtására vonat-
kozó módosítással összhangban határozza meg a felfüggesztésre vonatkozó szabályokat.
A 47. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 2009. április 8-án kelt 536/B/2003. számú határozatában megállapí-
totta, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő
azáltal, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban
nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zárt kezelésére. Az Országgyűlés jogalkotói
feladatának 2009. december 31. napjáig köteles eleget tenni. Erre figyelemmel a Javaslat előírja a
fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatai zártan történő
kezelését.
A 48. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés végrehajtási szabá-
lyának módosítására figyelemmel biztosítja, hogy az eljárás alá vont személy a bíróságtól kérhesse
az eredeti beosztásba történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy fegyelmi fele-
lőssége nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.
A 49. §-hoz
A fegyelmi fenyítés végrehajtásáról rendelkező szabályok felülvizsgálata vált indokolttá,
figyelemmel arra, hogy kereset benyújtása esetén a bírósági eljárás időtartama miatt hosszúra nyúl-
hat a hivatásos állomány tagja számára kedvezőtlen „függő” helyzet. Szolgálati viszony megszünte-
tése vagy lefokozás fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedéséig a szol-
gálati viszony megszüntetésére nem kerül sor, így a hivatásos állomány tagja másik jogviszonyt
létesíteni nem tud, ami azt eredményezi, hogy az illetmény visszatartása esetén ellátatlan marad. Ezt
a függő helyzetet kívánja a Javaslat mielőbb megszüntetni azáltal, hogy a szolgálati viszony meg-
szüntetése vagy lefokozás fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén annak végrehajtását a másodfokú,
illetve a miniszteri határozat közlését követő 30 napon belüli időtartamban határozza meg.
Az 50. §-hoz
A Javaslat felső korhatár elérése vagy a megrokkanás előtt kizárja a teljes összegű szolgálati
nyugdíj folyósítását, ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére egészségi, pszichikai vagy fizi-
kai okból eredő alkalmatlanság miatt azért került sor, mert nevezett a részére felajánlott hivatásos
szolgálati beosztást, vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadata el. Ez esetben a
megállapított szolgálati nyugdíj 90 %-át kell folyósítani.
41
Az 51. §-hoz
A joggal való visszaélés gyakorlatban előfordult esetkörének megelőzését szolgálja a mun-
kakör elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele hiányában a hivatásos állományú tag „hallgatá-
sának” megítélése. A vezetői kinevezés visszavonására irányuló intézkedés ellen szolgálati panasz
benyújtása esetén a szolgálati panasznak halasztó hatálya van, így a hatályos szabályozás mellett a
munkáltató tehetetlen, ha a felajánlott beosztásra vonatkozó nyilatkozat megtételét a hivatásos ál-
lomány tagja megtagadta. A Javaslat ezért kimondja, hogy ha a hivatásos állomány tagja a munka-
kör elfogadásáról a törvényben előírt 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt a felajánlott beosz-
tás elutasításának kell tekinteni.
A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése a vezetői kinevezésről történő lemondás jogkövetkezményeit
szabályozza. A vezetői kinevezésről történő lemondáskor a hivatásos állomány tagja számára nem
ismert, hogy van-e megfelelő felajánlható beosztás, így a vezetői kinevezésről történő lemondó nyi-
latkozata nem értelmezhető úgy, hogy szolgálati viszonyáról is le kívánt mondani. Mivel a felajánl-
ható beosztás hiányáról való tudomásszerzéskor válik ismertté a vezetői kinevezésről történő le-
mondás tényleges jogkövetkezménye, ezért a hivatásos állomány tagjának indokolt lehetőséget biz-
tosítani arra, hogy a jogkövetkezmény ismeretében lemondását visszavonhassa. Az egyértelmű és
egységes jogalkalmazás érdekében a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén indokolt szabá-
lyozni azt is, hogy - a vezetői kinevezés visszavonásának esetével ellentétben - az érintett nem ré-
szesül még további 6 hónapig vezetői illetményben, hanem az új besorolásának megfelelő illet-
ményre jogosult. Amennyiben felajánlható beosztással a fegyveres szerv nem rendelkezik, de az a
későbbiekben várható, úgy a hivatásos állományú tag - beleegyezésével - legfeljebb egy évig ren-
delkezési állományba helyezhető.
Az 52. §-hoz
A Javaslat a berendeléssel érintett szervek körét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgála-
tával egészíti ki, ahol az állomány jelentős része ténylegesen berendeltekből áll, valamint ezzel ösz-
szefüggésben kiegészíti a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat.
Az 53. §-hoz
A közbiztonság és a rendőri jelenlét fokozása érdekében szükséges a Rendőrség hivatásos
állományú tagjai mobilitásának növelése, ezért a Javaslat a vezénylésre eltérő szabályokat állapít
meg a Rendőrségre vonatkozó különös részben. A Javaslat az általánosan érvényesülő 3 évenkénti 6
hónapos időkorlátot 3 évenkénti 8 hónapban állapítja meg, s az eredeti szolgálatteljesítési helytől
vagy a lakóhelytől 50 km-es körzetben történő mozgatást kiveszi a vezénylésre megállapított idő-
korlát hatálya alól, ha a hivatásos állomány tagja e vezényléshez hozzájárul.
Az 54. §-hoz
Az elmúlt években elsősorban a vidéki kis- és közepes lélekszámú településeken, egyes ese-
tekben agresszív fellépéssel párosuló, vagyon elleni, illetőleg a nyílt, a következményekkel nem
számoló, személy elleni bűncselekmények megszaporodása következtében a lakosság veszélyérzete
megnőtt. Általánossá vált az a felfogás, hogy a biztonságérzetet csak a hatóságok állandó jelenléte
képes helyreállítani. A probléma megoldása érdekében a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a
munkavégzéshez megfelelő feltételekkel rendelkező nyugdíjas rendőrök és határőrök a Rendőrség-
hez visszatérhessenek, s a nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatás általános szabályaihoz iga-
zodva, alacsonyabb bérezéssel, korlátozott követelmények mellett tölthessenek be meghatározott
42
szolgálati beosztásokat. Határozott idejű viszonyt a már legalább 2 éve nyugdíjban lévő volt hivatá-
sos állományú tagok 2 vagy 3 évre létesíthetnek. A jogviszony két alkalommal meghosszabbítható.
A Javaslat meghatározza a határozott idejű szolgálati viszony megszűntetésének esetköreit,
az illetményt, a költségtérítést, valamint a rendfokozat viselését és az előléptetés szabályait.
Az 55. §-hoz
A Javaslat a tűzoltóság hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancs-
noki és az alapfeladatot ellátó vezetői beosztáshoz szükséges szakmai gyakorlat időtartamát eltérő
mértékben, 5 és 3 évben határozza meg, és pontosítja, hogy mely munkaköri feladatok nem minő-
sülnek a vezetői kinevezéshez előírt tűzoltó-szakmai gyakorlatnak.
A Javaslat a szolgálatteljesítési időnek a heti 48 óra figyelembevételével számított hathavi
keretére tekintettel az általános szabályoktól eltérően határozza meg a tűzoltóság készenléti jellegű
beosztásban szolgálatot teljesítő állománya vonatkozásában az elrendelhető túlszolgálatot.
A tűzoltóságoknál készenléti jellegű beosztásokban, ennél fogva a Hszt. 84. § (2) bekezdésében
foglaltak alapján heti 48 óra szolgálatteljesítési időkeret előírásával foglalkoztatott hivatásos állo-
mányúak számára csak rendkívüli helyzetben (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelőzése,
elhárítása következményei felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából) rendelhető el
túlszolgálat.
Az 56. §-hoz
2004. május 1-jétől, Magyarország Európai Uniós csatlakozásának időpontjától kezdve a
hazai jogban is hatályos a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló tanácsi 93/104/EK irány-
elv (1993. november 23.), amely 6. cikkének 2. pontja előírja, hogy „A tagállamok meghozzák a
szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének
védelmével összhangban: ...2. a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleért-
ve, ne haladja meg a 48 órát.”.
Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezte a 2004. augusztus 2-án hatályba lépett, a munka-
idő-szervezés egyes szempontjairól szóló európai parlamenti és tanácsi 2003/88. EK irányelv (2003.
november 4.), amelynek 6. cikke megismételte a 93/104/EK irányelv 6. cikkében foglalt rendelke-
zést.
A jogharmonizációs programról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló
2065/2004. (III. 18.) Korm. határozatban szereplő felsorolás azonban nem tartalmazta a 2003/88.
EK irányelvet, így annak a Hszt.-be történő teljes körű átültetésére nem került sor. A hatályos jogi
helyzetnek - a jelenleg is folyó tűzoltó-perek mellett - akár az is lehet a következménye, hogy Ma-
gyarországot az Európai Bíróság egy ellene indított eljárásban kártérítésre kötelezi. Ennek megelő-
zése érdekében szükséges a Hszt. kiegészítése egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a túlszolgálat
felett teljesített szolgálatért az Irányelv szerinti átlagszámítás alapján meghatározott távolléti díj jár.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezések módosításával konkrétan meghatározza a nem tör-
vényi szintű jogalkotás kereteit, amellyel összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
vonatkozásában tartalmazza az egyes szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó eltérő szabályozási
szinteket.
43
Az 58. §-hoz és az 59. §-hoz
A Javaslat a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó különös szabályokat kiegészíti, az
orvosi és egészségügyi tevékenységet folytató hivatásos állományú tagok ügyeleti és készenléti
díjazása körében megteremti az összhangot az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdé-
seiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseivel, a szaktanfolyami, valamint további tan-
folyami képzés díja vonatkozásában megtérítési kötelezettséget ír elő, ha a hivatásos állomány tag-
jának szolgálati viszonya próbaidő alatt megszűnik.
A 60-67. §-hoz
Magyarország Európai Uniós csatlakozásának időpontjában a vámtörvény hatályon kívül he-
lyezésére került sor, s a szervezeti átalakítás során a Vám- és Pénzügyőrség szervezete kormány-
rendeleti szinten lett meghatározva. A szervezet-átalakításokkal összefüggésben a Hszt. XXIII. Fe-
jezetének felülvizsgálata is indokolttá vált. A Javaslat tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség hivatá-
sos állományára vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítását, az illetménykiegészítés speciális
szabályait, a vezetői munkakörök jelentős változására figyelemmel a vezetői pótszabadság megha-
tározását a vezetői tábla szerint, továbbá a folyamatos szolgálat meghatározását, tekintettel arra,
hogy az Európai Uniós csatlakozás következtében váltószolgálat szervezése nemcsak a határvámhi-
vataloknál, hanem a megváltozott feladatrendszer miatt más alsó fokú szerveknél pl. jövedéki alosz-
tályoknál is indokolt.
A Hszt. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a Vám- és Pénzügy-
őri Iskola tanfolyami képzésein, illetve a Vám- és Pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél
megtartásra kerülő oktatásokon való részvétel - figyelemmel arra, hogy ezek nem minősülnek isko-
lai rendszerű képzéseknek - hogyan (vezénylés, esetleg berendelés) történik, így nem tisztázott a
munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdése sem. A Javaslat rendezi egyrészt azt a kérdést, hogy a
fenti képzéseken való részvétel vezényléssel történik, másrészt azt a problémát, hogy ki és milyen
tekintetben gyakorolja a munkáltatói jogkört a képzésen résztvevő hivatásos állományú tag vonat-
kozásában.
Korábban a szaktanfolyami képzés kötelező jelleggel bentlakásos képzésként kerül megtar-
tásra a vám- és pénzügyőrség képző intézményében, a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, mely bentlakási
követelmény alól a helyben, Budapesten lakó munkatársak sem képeztek kivételt. Ez a rendszer
megváltozott, a helyben lakó munkatársak bejárnak a szaktanfolyamra, így az ő kiképzésüknek a
költsége nem bentlakásos szaktanfolyami költségként, csak képzési költségként jelentkezik. A Hszt.
315. §-ának módosítása az országos parancsnokhoz telepíti a tanfolyami költség megállapításának
jogkörét, mely jelenleg is így történik, leadott hatáskörben. A Vám- és Pénzügyőrség által szerve-
zett előképző tanfolyamok és a szaktanfolyamok költségeit az a személy is viselje, akinek a tanfo-
lyam/szaktanfolyam befejezése előtt szűnik meg a szolgálati viszonya. A Vám- és Pénzügyőrség
jellemzően a tanfolyamok megkezdésekor fizeti az átvállalt tandíjat, nem a tanfolyamok elvégzése-
kor.
A 68. §-hoz
A Javaslat a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában folytatott tanulmányok idejének
szolgálati időként történő elismerése törvényi alapját biztosítja, amennyiben annak beszámítására
2009. augusztus 31-ig sor került.
44
A 69. §-hoz
A Javaslat 69. §-a a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó szabályokat ponto-
sítja, ezáltal a 2-szeresen számított szolgálati idő vonatkozásában a terrorelhárítók körét konkreti-
zálja a Rendőrség vonatkozásában, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség speciális egységénél lehetővé
teszi annak alkalmazását. A Javaslat a 1,5-szeres szorzóra jogosított körből az ejtőernyősöket és az
aknakutatókat mellőzi (azok nevesítése okafogyottá vált), továbbá a tartós külföldi szolgálatot telje-
sítő jogosulti kört szűkíti.
A 70. §-hoz
A Javaslat a kedvezményes szorzók vonatkozásában pontosítja a Kormány részére szóló
felhatalmazást, amelynek kimerítése esetén a kormányrendeletből egyértelműen megállapítható,
mely szolgálati beosztások jogosítanak a szolgálati idő 1,2-szeres számítására. A hatályos kormány-
rendeleti szintű szabály bizonyos esetekben pótlékokhoz köti a kedvezményes szorzók alkalmazá-
sát, ugyanakkor a pótlékra jogosultak körét - ezáltal áttételesen több esetben a kedvezményes szor-
zók alkalmazását is - a fegyveres szervet irányító miniszter határozza meg. A szolgálati idő ked-
vezményes számításához kapcsolódó jogviták jelentős része az 1,2-szeres szorzó vonatkozásában „a
fokozott igénybevétellel járó beosztásban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatokat ellátó állo-
mány” kritérium tényleges tartalmi megítélésével függ össze, ami sok esetben eltérő értelmezéssel
jár. A Kormány számára szóló felhatalmazás szigorú értelmezésével kormányrendelet szintjén in-
dokolt egyértelműen meghatározni az 1,2-szeres kedvezményre jogosító szolgálati beosztásokat,
ezáltal megelőzve a további jogvitákat.
A nemzeti szakértőre vonatkozó jelölési rend, továbbá a nemzeti szakértő részére biztosítha-
tó, a Hszt.-ben foglaltaktól eltérő juttatások, támogatások, költségtérítések, kedvezmények szabá-
lyozására - a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban - kormányrendeleti szin-
ten kerül sor.
A Javaslat részletezi a miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket annak
érdekében, hogy egyértelmű legyen a rendeleti szabályozás tárgyköre és kerete.
A 71. §-hoz
A Javaslat ismét megállapítja a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét, ezáltal
a munkáltatói jogköröknél csökkenti a miniszteri hatásköröket.
A 72. §-hoz és a 73. §-hoz
A Javaslat 72. §-a a hatálybalépésről, valamint egyes rendelkezések módosításáról, illetve
hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A módosító rendelkezések jellemzően szövegpontosító és
technikai jellegűek. A hatályon kívül helyezések között szintén van alkotmánybírósági döntéssel
összefüggő [Hszt. 170. § a) pontját érintően] rendelkezés, továbbá egy rendelkezés a nyugállo-
mányba helyezés, mint szolgálati viszony megszűnési jogcím bevezetéséhez kapcsolódik.
A hatálybalépéssel összefüggésben a Javaslat tartalmazza, hogy a felmentés során követendő
új eljárás (az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén hivatásos szolgálati beosztá-
son túl nem hivatásos munkakört is köteles a fegyveres szerv felajánlani) a törvény hatálybalépése-
kor folyamatban lévő felmentésekre nem alkalmazható. Ugyancsak a hatálybalépéssel függ össze a
hivatásos állományba a Hszt. 65. §-a alapján 2009. december 31-ig visszavettek szolgálati nyugdíj
45
folyósítása szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés, amelynek elmulasztása a jogviszony törvény
erejénél történő megszűnését eredményezi.
A Javaslat 73. §-a egyrészt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, amely a Hszt.
325. § (2) bekezdését a Javaslat hatályba lépését követő három hónap elteltével helyezi hatályon
kívül, elegendő időt biztosítva ezáltal az 1,2-szeres szorzóra jogosító beosztások kormányrendeleti
szintű meghatározására, másrészt önmagára vonatkozó hatályvesztésről rendelkezik.