﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10877. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi
törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. §
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai
Kutatási Térségkutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem - a Magyar Köztársaság
Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel - „kutatóegyetem”
minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és
innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a
tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő
teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés
területén széleskörű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.”
2. §
Az Ftv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: államháztartásról szóló törvény), az állami vagyonról
szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: az állami vagyonról szóló törvény), valamint a
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények tekintetében a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
3.	§
Az Ftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény
bevételeinek arányában meghatározva tartalmazza az intézmény kisegítő és vállalkozási
tevékenységének felső határát. A költségvetési szerv megszüntetésével, átalakításával
kapcsolatos feltételek szempontjából a kisegítő és vállalkozási tevékenységek előírt
arányainak teljesülését három év vonatkozásában kell vizsgálni. A költségvetési szervek
jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: költségvetési
szervek jogállásáról szóló törvény) 14. §-ától eltérően a költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény - e törvényben meghatározott típusú -
szervezeti egységét ruházhatja fel jogi személyiséggel.”
4.	§
(1)	Az Ftv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási
intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek
1
feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá az intézmény
belső minőségbiztosítási szabályait. Minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a
felsőoktatási intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési,
ellenőrzési, mérési, értékelési eljárásokat, a működés biztosításának alkalmazott kritériumait,
szabályait, a különösen a képzések indításának, követésének, rendszeres belső értékelésének
mechanizmusát, a képzés során megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség
minőségének belső értékeléséhez kapcsolódó eljárásokat, illetve fogyasztóvédelmi
szempontokat. A minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a doktori iskola
létesítéséhez meghatározott követelményeknek a doktori iskola működése során történő
folyamatos biztosításának eljárásrendjét. Az intézményi minőségbiztosítási szabályzatban kell
biztosítani az oktatói munka hallgatói véleményezését.”
(2)	Az Ftv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felsőoktatási intézmény e törvényben meghatározott intézményfejlesztési terv,
kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, állami felsőoktatási intézményekben a fenntartói
megállapodásban vállalt teljesítménykövetelmények alapján minőségfejlesztési programot
készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a képzési program, a
tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység, a hallgatók értékelésének, az oktatás
személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások,
a belső információs rendszer és a nyilvánosság fejlesztésére irányuló célokat. A felsőoktatási
intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és
megállapításait - az erről szóló jelentés elfogadásától számított legfeljebb harminc napon
belül - az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.”
5.	§
Az Ftv. 23. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek
felépítésével, működésével kapcsolatosan felügyelő testületet említ, azon az állami
felsőoktatási intézmények vonatkozásában az e törvény által meghatározott gazdasági
tanácsot kell érteni.”
6.	§
Az Ftv. 25. § (1) bekezdésének a) pontja a következő ak)-al) alpontokkal egészül ki:
[A gazdasági tanács
a)	közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi]
„ak) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény 30. § (3) bekezdés szerinti
szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos
kezdeményezést,
al) az intézmény 7. § (8) bekezdés szerinti átsorolását;”
7. §
2
(1)	Az Ftv. 27. § (8) bekezdésének a bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A szenátus az a)-m) és r)-s) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében
dönthet”
(2)	Az Ftv. 27. § (8) bekezdése a következő r)-s) pontokkal egészül ki:
[A szenátus az a)-m) és r)-s) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]
„r) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény 30. § (3) bekezdés szerinti
szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos
kezdeményezésről,
s) az e törvény 7. §-ának (8) bekezdése szerinti átsorolás kezdeményezéséről,”
8. §
Az Ftv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) A rektor felel különösen: a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe, használatába
adott, illetve a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű
igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott
követelményeknek megfelelő ellátásáért, a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a
szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési,
beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és
hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi
számviteli rendért, a belső kontrollrendszer és ennek részeként a folyamatba épített előzetes,
utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony
működtetéséért.”
9.	§
(1)	Az Ftv. 30. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenységének körébe tartozó feladatot ellátó
szervezeti egysége jogi személyiségű szervezeti egység formájában nem működtethető.”
(2)	Az Ftv. 30. § (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:
„Ha a felsőoktatási intézmény több telephelyén indít alap- vagy mesterképzést, az intézmény
képzési programjában kell meghatározni, hogy melyik oktatási szervezeti egység felel a
képzésért. Egy szak képzéséért egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. Ha a felvételi
jelentkezések csökkenése miatt, illetve más okból az adott szakot az intézmény a
továbbiakban nem indítja, az indításra vonatkozó jogosultsági bejegyzést a regisztrációs
központ a nyilvántartásából törölte, a szenátusnak az intézményfejlesztési terv, valamint a
képzési program felülvizsgálatával egyidejűleg a 27. § (8) bekezdés f) pontjában
meghatározott jogkörében kell döntést hoznia.”
(3)	Az Ftv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
3
„(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport,
könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató és egyéb (például: közoktatási,
gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely, valamit termelő) feladatot
ellátó szervezeti egység hozható létre. Jogi személyiségű szervezeti egységként különösen az
egészségügyi szolgáltató tevékenységet ellátó szervezeti egység működhet. A jogi
személyiségű szervezeti egység a 36/C. §, 36/G. § és a 142/A. §-ban meghatározott szabályok
szerint működtethető.”
10.	§
Az Ftv. - „A felsőoktatásban folyó képzés rendszere” fejezet címét megelőzően - a következő
31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti magyar felsőoktatási intézmények közötti
együttműködésben megvalósuló közös képzés eredményeként a szakindítási engedéllyel
rendelkező intézmény jogosult kiállítani az oklevelet.”
11. §
(1)	Az Ftv. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb
háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét
félév.”
(2)	Az Ftv. 32. § (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén csak székhelyén, vagy
telephelyén indíthat alap- vagy mesterképzést.”
12. §
Az Ftv. - „A felsőoktatási intézmény megszűnése” fejezet címét megelőzően - a következő
fejezetcímmel, és alcímekkel, valamint 36/A-36/F. §-sal egészül ki:
„A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁTSOROLÁSA
Az átsorolás szabályai
36/A. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási
intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolását akkor kezdeményezheti a
fenntartójánál, ha teljesíti a költségvetési szervek jogállásról szóló törvényben és a (2)-(4)
bekezdésben meghatározott feltételeket. Az átsorolás kezdeményezésének feltétele továbbá,
hogy a felsőoktatási intézmény eleget tegyen a vezető testület e törvényben meghatározottak
szerinti felállításához és működtetéséhez szükséges feltételeknek.
(2)	A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő
átsorolását kezdeményezheti, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége
a)	köztartozással nem rendelkezik,
b)	hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal
ba)	nem rendelkezik, vagy
4
bb)	rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban
folyamatos csökkenés mellett kevesebb, mint felére mérséklődött,
c)	harminc napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal
ca)	nem rendelkezik, vagy
cb)	rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban
folyamatos csökkenés mellett legfeljebb a hatvan napon túli lejárt adósságállomány
másfélszeresének megfelelő összegre - hatvan napon túli lejárt adósságállomány hiányában -
ötszázmillió forintra mérséklődött,
d)	az (6) bekezdésben meghatározott mértékű saját vagyonnal rendelkezik,
e)	kutatási, fejlesztési és innovációs feladataiból a megrendelőktől származó közszolgáltatási
és vállalkozási, valamint az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközeinek éves bevétele
eléri az éves kiadásainak húsz százalékát.
(3)	A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő
átsorolását kezdeményezheti, ha - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - az intézmény
a)	rendelkezik intézményi társasággal és az általa alapított, vagy részvételével működő
intézményi társaságnak az éves bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát,
b)	költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóinak aránya eléri az intézmény hallgatói
létszám ötven százalékát és a költségtérítéses hallgatók legalább tíz százaléka külföldi
állampolgárságú hallgató.
(4)	A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény a vállalkozó közintézetté történő
átsorolását kezdeményező megkeresése részeként hatástanulmányt készít a következők
bemutatásával:
a)	vállalkozó közintézetként való működés várt előnyei, a gazdálkodásra gyakorolt hatása,
b)	a szükségessé váló ügyviteli, gazdálkodási és szervezeti változások, ezek költségigénye és
forrása,
c)	a harminc, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállomány megszüntetését célzó
intézkedések, azok ütemezése - az intézmény egészére és annak jogi személyiségű szervezeti
egységére egyaránt,
d)	a c) pontban meghatározott adósságállomány kialakulásának, illetve újbóli keletkezésének
megakadályozását szolgáló intézkedések,
e)	saját vagyonának könyv szerinti és piaci értéke,
f)	hosszú távú kötelezettségvállalásainak állománya, az azokból következő éves fizetési
kötelezettségek a teljes futamidő alatt.
(5)	A felsőoktatási intézmény a (4) bekezdés szerinti megkereséshez csatolja az
intézményfejlesztési tervnek a besorolás változásának megfelelően átdolgozott, annak hatásait
tükröző tervezetét.
(6)	A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a vállalkozó
közintézetté történő átsorolás feltételéül szabott megfelelő mértékű saját vagyonnal, ha az
átsorolás kezdeményezésének évét megelőző év december 31-én a saját vagyonának
könyvvizsgáló által ellenőrzött piaci értéke legalább kétszerese az intézmény hosszú távú
kötelezettségvállalásai és éven túli kötelezettségvállalásai jelenértéke együttes összegének.
36/B. § (1) A költségvetési szervek jogállásról szóló törvényben meghatározottakon túl a
vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolását meg kell változtatni, és
a felsőoktatási intézményt közintézetté kell átsorolni, ha
a)	a vállalkozó közintézetté történő átsorolását követő kettő éven belül a lejárt esedékességű
adósságállománya nem szűnt meg,
b)	hatvan napon túli lejárt adósságállománya keletkezett,
5
c)	legalább három hónapon át fennálló háromszázmillió forintot, vagy saját vagyona
értékének - ide értve intézményi társaságában meglévő részesedése értékét is - egyharmad
részét meghaladó harminc napon túli lejárt adósságállománya keletkezett.
(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolásának
megváltoztatását megelőzően az (1) bekezdés szerinti adósságállománnyal kapcsolatos
valamennyi követelést ki kell elégíteni.
36/C. § (1) A 36/A-36/B. §-ban meghatározottakat a költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységére megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek, valamint a
közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő besorolás
feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységének más költségvetési szervvel, illetve
jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, hatvan napot meghaladó ki
nem elégített és be nem hajtható tartozásaiért a felsőoktatási intézmény államháztartáson
kívülről származó saját bevétele és saját vagyona terhére tartozik helytállni.
A vezető testület
36/D. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási
intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolásával egyidejűleg vezető testületet kell
létrehozni.
(2)	A vezető testület létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével,
napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában kell meghatározni a következők figyelembe vételével:
a)	a vezető testületnek öt - a szenátus által választott - tagja van,
b)	a vezető testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és a gazdaságtudományok
képzési területen mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel
rendelkezik,
c)	nem lehet a vezető testület tagja,
ca)	akivel kapcsolatosan a 23. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok
állapítható meg,
cb)	aki tagja az intézmény gazdasági tanácsának, illetve más költségvetési szervként működő
vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vezető testületének,
cc)	a felsőoktatási intézményben magasabb vezetőként, illetve vezetőként foglalkoztatott
személy,
cd)	nem teljesítette vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét,
d)	a vezető testület
da)	tagjai maguk közül választanak elnököt,
db)	szükség szerint - de havonta legalább egy alkalommal - tart ülést,
dc)	ülései a felsőoktatási intézmény alkalmazottai, hallgatói, a szenátus és a gazdasági tanács
tagjai számára nyilvánosak,
dd)	határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, döntéseit - ha törvény, vagy a
szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - a jelen lévő tagok
többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt,
de)	jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell
tartani,
df)	üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, döntéseit határozatban kell foglalni, és szervezeti és
működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.
6
(3)	A vezető testület tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
törvénynek a közszolgálatban álló személyekre vonatkozó szabályai szerint kétévenként
kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a rektor felel.
36/E. § (1) A költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként átsorolt felsőoktatási
intézmény szenátusa vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntéseit a vezető testület
egyetértésével hozza. E körben a vezető testület egyetértése szükséges különösen a 25. § (1)
bekezdés a)-b) pontjában, 27. § (6) bekezdés c)-e) pontjában, (8) bekezdés a)-g) pontjában
meghatározott kérdésekben hozott vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntésekhez.
(2) A vezető testület tagjainak felelősségére az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
36/F. § (1) Megszűnik a vezető testület, - és tagjainak a megbízatása - a költségvetési
szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény közintézetté
történő átsorolásával. A vezető testületi tagság megszűnik továbbá a megbízatás lejártával,
illetőleg visszahívásával. A lemondás elfogadása a szenátus hatáskörébe tartozik.
(2)	A vezető testület elnökének - az elnök esetén a testület tagjának - kezdeményezésére
vissza kell hívni azt a tagot, aki
a)	egymást követő három ülésen nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon
igazolni,
b)	a tagságból eredő feladatait - bármilyen okból kifolyólag - több mint fél éven keresztül
nem tudja ellátni,
c)	- utóbb következett, a 36/D. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott körülmény
miatt - a vezető testületnek nem lehet tagja.
(3)	Lemondás és visszahívás esetén a szenátusnak hatvan napon belül újabb tagot kell
választania.
36/G. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény
vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működő jogi személyiségű szervezeti
egységében a 36/D. §, 36/E. § (2) bekezdése, 36/F. § rendelkezései alapján kell vezető
testületet létrehozni, illetve működtetni.
(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet illetően a
felsőoktatási intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, éves
költségvetésében, illetve a 142/A. §-ban meghatározott megállapodásban meghatározott
körben a vezető testület egyetértésével jogosult döntést hozni.”
13.	§
Az Ftv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézmény a 15. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból való
törlés napjával megszűnik. A felsőoktatási intézmény törlésére akkor kerül sor, ha
a)	az Országgyűlés az állami elismerést
aa)	nem adta meg,
ab)	visszavonta,
b)	a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül a működése megkezdéséhez szükséges
engedélyt nem kapta meg.”
14.	§
7
(1)	Az Ftv 42. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő bekezdés lép:
„Alapképzésre történő jelentkezéshez az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási
intézmények - a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel, a Kormány által
meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül választva - döntenek arról, hogy mely
vizsgatárgyakból szükséges az emelt szintű vizsga letétele.”
(2)	Az Ftv. 42. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az alapképzésre történő felvételre benyújtott jelentkezési kérelmeket - a (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az egyes képzési területekre meghatározott felvételi követelmények
alapján képzési áganként, szakonként kell rangsorba állítani.”
15.	§
Az Ftv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag
támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is.
A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási
időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség,
szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A
támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített
félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be
tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben
folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a
felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A
támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben
vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A
doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel
meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a
felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki
államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban vesz részt ugyanabban a képzési
ciklusban az 56. § (3) bekezdése szerint vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a
rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”
16.	§
Az Ftv. - „A doktori képzésre vonatkozó külön szabályok” fejezet címét megelőzően - a
következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására - pályázat útján -
Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományoz.
(2)	A cím olyan szakkollégiumnak adományozható, amely
a)	a 66. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket magas színvonalon teljesíti, és
elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti,
b)	rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett
képzési rendszerrel,
c)	tagjai külön szakmai felvételi eljárással kerülnek a szakkollégiumba,
8
d)	szakmai programja keretében olyan képzést nyújt, amely programjában a kiscsoportos és az
egyéni képzési forma, a több tudományterületet érintő ismeretszerzés a meghatározó,
e)	szakkollégista tagjainak a tudományos diákköri munkában való részvételével, az
eredményeket bemutató - magyar és nemzetközi - tevékenységével járul hozzá az egyéni
szakmai tudományos életpályához, a doktori fokozat megszerzéséhez és a közéleti
szerepvállaláshoz,
f)	megállapodás keretében képzési és kutatási kapcsolatot tart fenn felsőoktatási intézménnyel,
a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézeteivel, továbbá a közoktatásban
tevékenykedő tehetségsegítő tudományos műhelyekkel és szervezetekkel,
g)	szakmai programjának megvalósításában közreműködő oktatóinak legalább nyolcvan
százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, illetve amely b) pont szerinti képzései során a
felsőoktatási intézmény doktoranduszai is közreműködnek.
(3)	A címet a miniszter öt éves időtartamra adományozza. Az adományozás az (1)-(2)
bekezdésben előírt feltételek teljesítése, további fennállása esetén megismételhető. A
miniszter a címet megvonja, ha a (2) bekezdésben előírt adományozási feltételek már nem
állnak fenn.”
17.	§
Az Ftv. 87. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítésében
szakmai véleményező testület működik közre. A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási
követelményrendszerében kell meghatározni, a véleményező testület létesítésére,
összetételére, eljárására vonatkozó szabályokat, azzal, hogy a testületben legalább két külső -
az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló - tudományos fokozattal rendelkező
személy részvételét biztosítani kell. A szakmai véleményező testület írásos állásfoglalását
valamennyi érintett pályázó esetén a szenátus részére meg kell küldeni.”
18.	§
Az Ftv. 88. § (1) bekezdés kilencedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A rektor - valamennyi oktatói munkakör tekintetében - a rangsorolt pályázatok közül
választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt. Főiskolai, illetve egyetemi
tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a
munkaviszony létesítését megelőzően a rektor - a munkaköri cím adományozása céljából -
kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést.”
19.	§
Az Ftv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rektor - a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott - a főiskolai tanári
kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a
felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre - a
munkaköri cím adományozására - jogosultnak.”
20.	§
9
Az Ftv. 91. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel - a Munka Törvénykönyvében és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - az oktatói
munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató]
„d) a 84. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek
mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának
megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe.”
21. §
Az Ftv. - „A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárások” alcímet
megelőzően - a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„105/A. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyar Köztársaság területén
természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által -
az e törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában - folytatott
felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett. Az ellenőrzésben
miniszteri döntés alapján a regisztrációs központ működik közre.
(2)	Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységtől
eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - ötszázezer forinttól huszonötmillió
forintig terjedő bírsággal sújthatja. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősül.
(3)	A miniszter döntése meghozatala, a bírság mértékének megállapítása során különösen az
(1)	bekezdés szerinti
a)	tevékenység
aa)	folytatásának időtartamát,
ab)	területi kiterjedtségét,
ac)	ismételt - eltiltás ellenére - történő elkövetését,
b)	tevékenységgel érintett személyek létszámát
köteles mérlegelni.”
22. §
(1)	Az Ftv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzésben szakindítás előtt, beszerzi a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben
foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál eljárást
kezdeményezhet. A regisztrációs központ - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
újabb szakértői véleményének beszerzése után - első fokon dönt. A regisztrációs központ a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van, ha az abban
foglaltak az elsőfokú eljárást megelőző eljárásban készített szakértői véleménnyel
megegyeznek. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést a miniszter
bírálja el. A miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől
eltérhet.”
(2)	Az Ftv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„(4) A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári - a tanári munkaköri cím
adományozására irányuló - kinevezési javaslatot a felsőoktatási intézmény fenntartója részére
köteles továbbítani. A nem állami intézmény fenntartója az egyetemi tanári kinevezéssel
kapcsolatos intézményi kezdeményezést saját - és a 87. § (6) bekezdése szerinti szakmai
véleményező testület - álláspontjának ismertetésével együtt küldi meg a miniszternek. A
miniszter az előterjesztés alapján megkéri a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
szakértői véleményét a pályázóról, és - az e törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetén - előterjeszti az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnökhöz. Ha a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye, a fenntartói álláspont és az
intézményi javaslat nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az
egyetemi tanári kinevezést.”
(3)	Az Ftv. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a (2) bekezdés szerinti alap- és mesterképzés indítási kérelem olyan szak indítására
irányul, amelynek a szakindítási kérelem benyújtásának időpontjában nincsen hatályos, a
miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelménye, a felsőoktatási intézmény a
Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének kialakításához - a
szakindítási kérelem és mellékletei angol nyelvű fordításának benyújtása mellett - kérheti az
ENQA (European Association of Quality Assurance in Higher Education) tagjaként működő
külföldi szervezet szakértőjének a közreműködését. A felkért külföldi szakértők száma nem
lehet kevesebb az adott szakkérdésben közreműködők egyharmadánál, de nem haladhatja meg
a kétharmadot. Nem kérhető fel a külföldi szakértő, ha magyar felsőoktatási intézménnyel
foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy állt, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még
nem telt el legalább öt év. Ha a Magyar felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak az e §-ban
szabályozott eljárásban újabb szakértői véleményt kell készítenie, arra a - 111. § (7)
bekezdése szerint létrehozott - Felülvizsgálati Bizottság eljárásának keretében kerülhet sor.”
23.	§
(1)	Az Ftv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regisztrációs központ
a)	hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási
intézmények működésének jogszerűségét,
b)	részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásában.”
(2)	Az Ftv. 107. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A regisztrációs központ a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése
eredményeként
a)	kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,
b)	javasolhatja, hogy a miniszter a 105. §-ban meghatározott eljárást folytasson le,
c)	ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,
d)	külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az
intézmény honos országának illetékes szerveit.”
24.	§
(1) Az Ftv. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési
rendszer magában foglalja
a)	az ágazati minőségpolitika elveit,
b)	a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos kutatási, művészeti
alkotótevékenységének külső - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által
folytatott - értékelését, minőségének hitelesítését,
c)	az intézményi minőségfejlesztési programokat.”
(2)	Az Ftv. 108. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti
alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként - munkaterve szerint - a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és
tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység személyi, tárgyi feltételeinek meglétére,
továbbá az intézményi minőségfejlesztési program keretében ennek fejlesztése érdekében tett
intézkedések megvalósulásának értékelésére.”
25. §
Az Ftv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés,
tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az
intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések
megvalósulásának külső értékelésére és nyomon követésére létrehozott független, országos
szakértői testület.
(2)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ellátja az e törvényben meghatározott
feladatait, így különösen:
a)	közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, az ágazati minőségpolitika
elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,
b)	figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztési tevékenységének és az Európai
Felsőoktatási Térség fejlesztése irányelveinek harmonizációját,
c)	részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység
ágazati szintű értékelésében,
d)	e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel
kapcsolatos eljárásokban,
g)	ötévenként, munkaterve szerint értékeli
ga)	a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti
alkotótevékenységet, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve
tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel, valamint
gb)	a képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység fejlesztésére a
minőségfejlesztési programban meghatározott intézkedések megvalósulását,
h)	a felsőoktatási intézmény megkeresésére
ha)	szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola
létesítéséről,
hb)	véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.
(3)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezi a felsőoktatásról szóló
törvény és végrehajtási rendeleteinek tervezeteit.
12
(4)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az e törvény felhatalmazása alapján, az e
törvényben megjelölt tárgykörben alkotott jogszabályhoz társuló egyetértési jogát [153. § (3)
bekezdés b) pont] a jogi szabályozással érintett tudományos, és ehhez kapcsolódó oktatási,
kutatási kérdések tekintetében gyakorolja. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
a jogszabály tervezetével kapcsolatosan a beérkezéstől számított harminc napon belül nem
nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell.”
26. §
(1)	Az Ftv. 110. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az egyetemi tanári munkaköri címre vonatkozó kinevezési javaslat esetében a pályázóval
kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésére - a kinevezési javaslatnak a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz való beérkezésétől számított - hatvan nap áll
rendelkezésre.”
(2)	Az Ftv. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalását, javaslatát a Kormány
által meghatározottak szerint, továbbá - a Bizottság kezdeményezésére - a Magyar
Köztársaság hivatalos lapjában, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell
tenni.”
27.	§
(1)	Az Ftv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak tizenkilenc tagja van. Tizenegy tagot
(közülük egy fő nemzetközi szakértőt) delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a
Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóintézetek, kettő tagot a felsőoktatás működésében
érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az országos
Kisebbségi Bizottság. Nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más
tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét.”
(2)	Az Ftv. 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához állandó
bizottságként működteti a tudomány területenként létrehozott képzési bizottságokat, a
minőségfejlesztési bizottságot, a pedagógusképzési bizottságot és a 139. § (12) bekezdése
szerint létrehozott hittudományi bizottságot. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
továbbá működtethet a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eseti szakértői
bizottságokat, valamint tanácsadó testületeket.”
(3)	Az Ftv. 111. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságot hoz létre, a
106. § (8) bekezdésében meghatározott, megismételt szakértői vélemény elkészítésével
13
kapcsolatos feladatok ellátására. A Felülvizsgálati Bizottság három tagból áll. Két tagját a
Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
testülete jelöli hároméves időtartamra. A Felülvizsgálati Bizottság tagja olyan személy lehet,
aki legalább három évig a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak vagy valamely
szakbizottságának nem volt tagja. A Felülvizsgálati Bizottság tagjaira az (1) bekezdésben
megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat is alkalmazni kell.”
28.	§
Az Ftv. 114. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4)-(6) bekezdés
jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A Magyar Rektori Konferencia az e törvény felhatalmazása alapján, az e törvényben
megjelölt tárgykörben alkotott jogszabályhoz társuló egyetértési jogát [153. § (3) bekezdés a)
pont, 153. § (4) bekezdés] a jogi szabályozással érintett tudományos, és ehhez kapcsolódó
oktatási, kutatási kérdések tekintetében gyakorolja. Ha a Magyar Rektori Konferencia a
jogszabály tervezetével kapcsolatosan a beérkezéstől számított harminc napon belül nem
nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell.”
29.	§
(1)	Az Ftv. 115. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó]
„b) saját hatáskörben - állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek
jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem
kötött intézkedésével - kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,”
(2)	Az Ftv. 115. § (2) bekezdés dc) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó
d)	megvizsgálja]
,,dc) a felsőoktatási intézmény elemi költségvetését;”
(3)	Az Ftv. 115. § (2) bekezdés ea) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fenntartó
e)	ellenőrzi]
„ea) a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát,”
(4)	Az Ftv. 115. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A fenntartó]
„i) az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint vizsgálja, hatásvizsgálat keretében
bemutatja a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményi tevékenység keretében
14
ellátott közfeladat-ellátási igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más
szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét,”
30.	§
(1)	Az Ftv. 120. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A külön célelszámolási számla mindenkori egyenlege terhére - ide értve az előző évek abban
felhalmozott maradványát is - elvonás nem érvényesíthető.”
(2)	Az Ftv. 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vállalkozó közintézetként besorolt költségvetési szerv, valamint a közintézeti
költségvetési szerv vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi
személyiségű szervezeti egysége a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági
(eredmény) szemléletű könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét a közhasznú
szervezetekre vonatkozó szabályok szerint teljesíti azzal, hogy alap- és kiegészítő
tevékenysége cél szerinti tevékenységnek, kisegítő és vállalkozási tevékenysége
vállalkozásnak minősül.”
31.	§
Az Ftv. a következő 120/A. §-sal egészül ki:
„120/A. § A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vezetője a kiemelt
előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a
kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre."”
32.	§
Az Ftv. 121. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állami felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, vagy annak
helyébe lépő más az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított
személy, vagy szervezet engedélye, jóváhagyása nélkül - saját bevételének a költségek teljes
körű levonása után fennmaradó részéből és a tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen
működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt e
törvény alkalmazásában: intézményi társaságot) alapíthat, illetve ezekben szerezhet
részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az intézményi
társaság működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel
működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
33.	§
Az Ftv. a következő 121/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A 121. § (2) bekezdés alapján azok a költségvetési szervként működő
felsőoktatási intézmények hozhatnak létre, vagy vehetnek részt kisebbségi részesedéssel
intézményi társaságban, illetve azon költségvetési szervként működő felsőoktatási
intézmények intézményi társaságai hozhatnak létre, illetve vehetnek részt további gazdasági
15
társaságban - a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából létrehozott intézményi
társaságot ide nem értve - amely felsőoktatási intézmények a 135-136. § szerint létrehozott és
működtetett kockázatfedezeti alapba - az ilyen módon létrehozott intézményi társaság részére
biztosított vagyoni hozzájárulásuk tíz százalékának megfelelő összegű - befizetést teljesítenek
a saját bevételüknek a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti társaságok működésére a 121. § (1)-(10) bekezdés szabályait
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az intézményi társaság részesedésével létrehozott
gazdasági társaság működéséről az intézményi társaság vezetője köteles évente jelentést tenni
a gazdasági tanács részére. További gazdasági társaság létesítése, abban való részvétel esetén
az intézményi társaság képez esetleges veszteségeinek fedezésére tartalékalapot, és teljesíti a
121. § (2), (6)-(7) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. A 121. § (8) bekezdésében
meghatározott az intézményi társaságokra tekintettel megfogalmazott személyi
összeférhetetlenség kiterjed az intézményi társaság által létesített, illetve részvételével
működő a gazdasági társaság vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira,
könyvvizsgálói feladatokat ellátó személyekre, illetve e személyek közeli hozzátartozóira is.”
34.	§
Az Ftv. 122. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„8) Az állami felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló törvény 27. § (2) bekezdése
szerinti kötelezettsége teljesítésére a hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott
összeget köteles a vagyon állagának megóvására, karbantartására és felújítására fordítani.”
35.	§
Az Ftv. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény fejlesztési hitelt
a)	pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához,
b)	az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához
a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet
igénybe. A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő vagyona,
vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen megvalósuló
beruházás vagyona, valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott intézményi társaság
eredménye A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmények által egy
adott évben együttesen igénybe vehető fejlesztési hitelkeretet az éves költségvetésről szóló
törvény határozza meg.”
36.	§
Az Ftv. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény
100/I. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a működés pénzügyi
keretében a költségvetési támogatás arányának számítása során a 130. § szerinti képzési
támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján
meghatározott éves intézményi összege nem vehető figyelembe. Az állami felsőoktatási
intézmények intézményi társaságai tekintetében az államháztartásról szóló törvény 100/L. §-
ának (1)-(7) bekezdésében foglaltakat és 100/M. §-át nem kell alkalmazni. Az állami
16
felsőoktatási intézményekre az államháztartásról szóló törvény 100/I. § (1) bekezdésének b)
pontját, 100/J. § (2) bekezdésének c) pontját és (4) bekezdését az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.”
37.	§
(1)	Az Ftv. 128. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pályázati úton adható támogatás lehet különösen]
„k) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégiumi Kiválósági Központok
tevékenységének előmozdítására,”
[nyújtott támogatás.]
(2)	Az Ftv. 128. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Pályázati úton adható támogatás lehet különösen]
,,q) a minősített kutatóegyetem oktatási és kutatási tevékenységének előmozdítására,”
[nyújtott támogatás.]
(3)	A 128. § (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az e §-ban meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét a miniszter által vezetett
minisztérium fejezetében megtervezett előirányzat biztosítja.”
38.	§
Az Ftv. 135. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény által a kockázatfedezeti
alapba teljesített befizetés az államháztartásról szóló törvény 100/J. § (8) bekezdésében
meghatározott tartalékképzésnek minősül.”
39.	§
Az Ftv. a Nyolcadik Részt megelőzően a következő 136/A. §-sal egészül ki:
„136/A. § A szakképzési hozzájárulásra jogosultság tekintetében gyakorlatigényesnek
minősül a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását
meghatározó jogszabályban megjelölt - képzési és kimeneti követelményei alapján legalább
hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó - alapképzési szak.”
40.	§
Az Ftv. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól
elkülönített szervezeti keretben, képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében -
egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az
egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként (a továbbiakban: klinikai központ) vagy attól
elkülönülve (a továbbiakban: egyetemi klinikai központ) működhet. A klinikai központ
kincstári számlával rendelkezik. Az egyetemi klinikai központ jogi személy, amelynek
alapítója az egészségügyi felsőoktatási intézmény. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a
klinikai központ, illetve az egyetemi klinikai központ mellett a területi betegellátás érdekében
intézményi társaság útján is működtethet egészségügyi szolgáltatót.”
41.	§
Az Ftv. - „Az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön
rendelkezések” fejezet címét megelőzően - a következő 142/A. §-sal egészül ki:
„142/A. § (1) Központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a
személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállását a jogi személyiségű szervezeti egység
vonatkozásában is külön vizsgálni kell. A személyi és tárgyi feltételek fennállásában az
intézmény szellemi és anyagi kapacitásai csak abban az esetben vehetőek figyelembe, ha
annak igénybevétele feltételeit az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége
külön megállapodásban rögzíti.
(2)	A megállapodás tartalmazza az egymástól, illetve harmadik féltől igénybe vett, valamint a
harmadik fél részére nyújtott szolgáltatások meghatározását az egymás közti elszámolás
szabályainak rögzítése mellett. E kapacitások igénybevételéhez kapcsolódó költségek,
kiadások fedezetét a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodása keretéül szolgáló
elkülönített részelőirányzatok biztosítják, amelyek felett kötelezettségvállalási és
teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír.
(3)	A jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységre az intézményi dokumentumok
kötelezően alkalmazandóak, azzal, hogy a jogi személyiségű szervezeti egység
gazdálkodásának speciális - különösen a közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek a
vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti
egységére egyedi előzetes engedéllyel alkalmazott - szabályait az intézmény gazdálkodásáról
szóló belső szabályzat elkülönítve tartalmazza.”
42.	§
Az Ftv. 147. §-a a következő 36/A. ponttal egészül ki:
„36/A. szakmai gyakorlat: alap- és mesterképzésben, külső gyakorló helyen, intézményben,
erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorló helyen teljesítendő
szakmai gyakorlat.”
43.	§
Az Ftv. 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése nem
alkalmazható
a)	a Nemzetközi Pető András Közalapítvány,
18
b)	a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány,
c)	a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány
esetében.”
44.	§
Az Ftv. 1. számú mellékletében a „Nem állami főiskolák” alcím a magyar abc által
meghatározott felsorolás rendje szerint kiegészül a „Golgota Teológiai Főiskola, Vajta”
szövegrésszel.
45.	§
(1)	Az Ftv. 2. számú mellékletének II/A. „A felsőoktatási intézménytörzs” alcímének ab)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a felsőoktatási intézmény]
„ab) tisztségviselői (rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, a
gazdasági tanács elnöke és tagjai, a vezető testület elnöke és tagjai, az előkészítő testület
elnöke - ideiglenes intézményvezető - és tagjai, a karok vezetői, az igazgatási feladatot ellátó
hivatal vezetője) neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),”
(2)	Az Ftv. 2. számú mellékletének II/C. „A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs” alcímének
1.	pont a) alpontja a következő aq)-ar) ponttal egészül ki:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:]
,,aq) a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adatok,
ar) a képzés során megszerzett, illetve a más tanulmányokból elismert kreditek száma;”
(3)	Az Ftv. 2. számú mellékletének II/D. „Felvételi személyi törzs” alcímének 2. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A 137. § (1) bekezdése, illetve 139. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jelentkezési feltételre
vonatkozó személyes adatot nem lehet nyilvántartani. A többi adat az érintett hozzájárulásával
tartható nyilván.”
46.	§
(1)	E törvény - a 20. § és a 37. § (2)-(3) bekezdése kivételével - 2010. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 20. § 2010. szeptember 1-jén, a 37. § (2)-(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1-45. §, 47-49. §, az 50. § (2) és (7) bekezdés és jelen bekezdés 2012. június 1-jén
hatályát veszti.
47.	§
Az Ftv.
19
a)	7. § (8) bekezdésének „besorolását” szövegrésze helyébe a "átsorolását" szövegrész,
b)	26. § (2) bekezdés bevezető részének az „elnökének kezdeményezésére” szövegrésze
helyébe az „ elnökének - az elnök esetén a tanács tagjának - kezdeményezésére ” szövegrész,
c)	27. § (8) bekezdés o) pontjának „a doktori iskola létesítéséről és” szövegrésze helyébe „a
doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és ” szövegrész,
d)	28. § (1) bekezdés bevezető részének „A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai
megbízatásának megszűnésével, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos
kérdéseket” szövegrésze helyébe „A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai
megbízatásának megszűnésével, a megbízás, a delegálás jogszerűségének vizsgálatával, a
kapcsolódó jogorvoslattal, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket”
szövegrész,
e)	28. § (3) bekezdésének „a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-
p), pontjában ” szövegrész helyébe „a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában
és az o)-p), r)-s) pontjában ” szövegrész,
f)	32. § (5) bekezdés hatodik mondatának „Az összefüggő szakmai gyakorlat” szövegrésze
helyébe „A szakmai gyakorlat” szövegrész,
g)	86. § (4) bekezdésének „az érintettet a miniszterelnök” szövegrésze helyébe „az érintettet
a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök” szövegrész,
h)	86. § (5) bekezdésének „a köztársasági elnök nem menti fel.” szövegrésze helyébe „a
köztársasági elnök - a tanári cím használatának jogát megvonva - nem menti fel. ”
szövegrész,
i)	87. § (5) bekezdésének „és az egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges”
szövegrésze helyébe „és az egyetemi tanári kinevezés - a munkaköri cím adományozásának -
kezdeményezéséhez szükséges” szövegrész,
j) 91. § (3) bekezdésének „az egyetemi tanárt felmentette. ” szövegrésze helyébe „az egyetemi
tanárt - a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva - felmentette. ” szövegrész,
k) 96. § (10) bekezdésének a ”magasabb vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltését
követően” szövegrésze helyébe a ”magasabb vezetői megbízás időtartama - részben, vagy
teljes egészében - a hatvanötödik életév betöltését követően” szövegrész,
l) 100. § b) pontjának „kinevezi” szövegrésze helyébe „az egyetemi tanári munkakör
betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi” szövegrész,
m) 101. § (3) bekezdés b) pontjának „kinevezi” szövegrésze helyébe „a főiskolai tanári
munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi” szövegrész,
n) 106. § (7) bekezdésének „Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes
államban akkreditált” szövegrésze helyébe „Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes
államban hitelesített” szövegrész,
o) 133/A. §-a (4) bekezdésében „A teljesítménykövetelményeket az intézményi fejlesztési terv
alapján” szövegrész helyébe „A teljesítménykövetelményeket a fenntartói megállapodás
megkötésekor hatályos intézményi fejlesztési terv alapján” szövegrész,
p) 138/A. § (1) bekezdés b) pontjának, és 138/A. § (6) bekezdésének „akkreditált”
szövegrésze helyébe a „hitelesített” szövegrész,
q) 145. § (6) bekezdésének „az összefüggő szakmai gyakorlat” szövegrésze helyébe „a
szakmai gyakorlat” szövegrész,
r) 153. § (1) bekezdés 19. pontjának „114. § (6) bekezdés” szövegrésze helyébe „114. § (7)
bekezdés” szövegrész
lép.
48. §
20
Hatályát veszti az Ftv.
a)	32. §-a (5) bekezdésének ötödik és hetedik mondatában az „összefüggő” szövegrész,
b)	48. § (3) bekezdésében az „összefüggő” szövegrész,
c)	76. § (5) bekezdése,
d)	106. § (3) bekezdésének negyedik, (7) bekezdésének harmadik mondata,
e)	110. § (1) és (3) bekezdése,
f)	153. § (1) bekezdés 18. pontjában a „(7) bekezdés” szövegrész,
g)	1. számú mellékletében a „Nem állami főiskolák” alcím „Heller Farkas Gazdasági és
Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest” szövegrésze.
49.	§
Hatályát veszti
a)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV.
törvény 1-37. §-a, 38. § (3)-(6) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 42. § (4) bekezdése, 43-45. §-
a és melléklete;
b)	az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 48. §-a és 58. § (1) bekezdésének h)
pontja;
c)	a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2007. évi CXLVI. törvény 31. § (5) bekezdése;
d)	a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2008. évi LXXXII. törvény 20. §-a és az azt megelőző alcím;
e)	az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 72. §-
a és az azt megelőző alcím;
f)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi törvény módosításáról szóló 2008. évi XCVII. törvény 1-
20.	§-a, 21. §-ának (2)-(4) bekezdése, 22. §-ának (2) és (5)-(7) bekezdése;
g)	a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi XLIII.
törvény.
50.	§
(1)	Az Ftv. - e törvény 3. §-ával módosított - 16. § (3) bekezdésében meghatározott
hároméves vizsgálati időszak - e törvény hatályba lépésének napján kezdődik.
(2)	Az Ftv. - e törvény 9. és 17. §-ával módosított - 30. §-ára és 87. § (6) bekezdésére
tekintettel a felsőoktatási intézményeknek 2010. január 31-ig kell a szervezeti és működési
szabályzatukat, illetve képzési programjukat módosítaniuk.
(3)	Az Ftv. - e törvény 11. § (2) bekezdésével módosított - 32. § (10) bekezdésében
foglaltakat a felsőoktatási intézmény székhelyén, vagy telephelyén kívül folytatott, az Ftv.
147. § 37. pontja szerinti székhelyen kívüli alap- illetve mesterképzések tekintetében
a)	az e törvény hatályba lépését követően kezdeményezett (indított) alap- és mesterképzésekre
vonatkozóan e törvény hatályba lépését követően kell alkalmazni,
b)	az e törvény hatályba lépésekor már folyamatban lévő képzések tekintetében olyan módon
kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény képzésének 2010. szeptemberétől induló első
évfolyamára, illetve azt követően a nem vehet fel hallgatót, az előző években felvett hallgatók
azonban tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik.
(4)	Az Ftv. - e törvény 13. §-ával beiktatott - 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ötéves
időtartam, a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv által - e törvény
21
hatálybelépésének napján - már nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény tekintetében e
törvény hatályba lépésnek napján kezdődik.
(5)	Az Ftv. - e törvény 15. §-ával módosított - 55. § (2) bekezdésében foglaltakat első
alkalommal a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében
tanulmányokat kezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell
alkalmazni.
(6)	Az Ftv. - e törvény 22. és 26. §-ával megállapított - 106. § (2) bekezdésében foglaltakat
az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is, a 106. § (4) és (8)
bekezdésében, 110. § (5) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően
indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(7)	Az Ftv. - e törvény 24. §-ával megállapított - 108. § (3) bekezdésében előírt ötéves
értékelési időszakra tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2010. március
1-jéig módosítja munkatervét, amelyet a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és az
oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(8)	Az Ftv. - e törvény 27. §-ával módosított - 111. § (1), (3) és (7) bekezdésének szabályaira
tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot 2010. január 31-ig kell
újjáalakítani. A Bizottság 2009. december 30-án megbízással rendelkező tagjainak,
tisztségviselőinek megbízatása 2010. január 31-én szűnik meg.
(9)	Az Ftv. - e törvény 47. § g) és q), valamint 48. § a)-b) pontjával módosított - 32. § (5)
bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében és 145. § (6) bekezdésében foglaltakat az e törvény
hatálybalépését követően alapképzés keretében első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő
hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálybalépésével
-	az oktatás társadalmi, gazdasági funkciójának felértékelődését érzékelve - született döntés a
magyar felsőoktatás képzési rendszerének átalakítására, a Bolognai Nyilatkozattal
összhangban a többciklusú képzés bevezetésére.
A Bolognai Nyilatkozatban vállalt feladatok átfogó célja, hogy növelje az európai felsőoktatás
eredményességét, hatékonyságát.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - állami hatáskörök ellátásában működő
országos testületként - közreműködik a felsőoktatásban folyó tudományos, kutatási, illetve
művészeti alkotótevékenység értékelésében, az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási
rendszereivel való minőségi harmonizációban.
1.	Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
Az Ftv. értelmében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. a felsőoktatásban folyó
képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére,
valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott
független, országos szakértői testület.
A jelenlegi szabályozás szerint az intézménylétesítéssel és működéssel kapcsolatos
minőséghitelesítés keretében
a)	intézménylétesítéskor
b)	az intézmény alaptevékenységének megváltozásakor
c)	nyolcévenként
vizsgálja a képzés, a tudományos kutatás, a művészeti alaptevékenység feltételeinek meglétét,
azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten
rendelkezik a szükséges feltételekkel. A nyolcévenkénti akkreditáció keretében vizsgálja
továbbá, hogy a felsőoktatási intézményben megfelelő módon működik-e az intézményi
minőségfejlesztési program.
Ugyanakkor az Ftv. rendelkezik arról, hogy a miniszter megkeresésére a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság közreműködik a felsőoktatási intézmények
működésével kapcsolatos eljárásokban. Ezek az eljárások:
-	felsőoktatási intézmény létesítése, átalakulása a Magyar Köztársaság területén kívül
folytatott (székhelyen kívüli képzés) képzésre is kiterjedően;
-	doktori iskola létesítése, ennek keretében a felsőoktatási intézmény tudományos
tevékenységének „mérlegelése”;
-	egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslat véleményezése, a jelölt oktatói,
tudományos, illetve művészeti „eredményének értékelése”.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (2007. december és 2008. május között
lezajlott) második külső értékelését végző bizottság elismerve, hogy a testület tevékenysége
megfelel az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási standardjainak és irányelveinek
(ESG), továbbá, hogy a testület jelentősen hozzájárult a magyarországi felsőoktatás általános
minőségének javításához, javaslatokat is megfogalmazott a további működéshez. Ezen
23
javaslatok adhatnak új szempontokat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
feladatainak, tevékenységének törvényi szabályozásához.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az elmúlt másfél évtizedben fontos szerepet
játszott a magyar felsőoktatás minőségének védelmében, az intézmények és képzési,
tudományos kutatási tevékenységük akkreditációjában.
Az Európai Felsőoktatási Térségben megnő a nemzetközi együttműködések szerepe, a képzési
rendszerek harmonizációja. Ehhez kell igazítani az Ftv. által létrehozott testület működését és
tevékenységét is.
Az Ftv. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot az állami hatáskörök ellátásában
közreműködő, felsőoktatási törvénnyel létrehozott, az államigazgatástól, a felsőoktatási
intézményektől független szakmai testületként határozza meg a továbbiakban is.
Tevékenységében a törvénymódosítás az intézményi belső minőségbiztosítási folyamatok
külső értékelését erősíti a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztésének támogatása, a
minőségi követelményeknek való folyamatos megfelelés ellenőrzése, az intézményi
intézkedések megvalósulásának nyomon követése, programakkreditációt illetően pedig a
folyó képzések minőségének értékelése révén.
A hatályos szabályozás szerint az intézményfejlesztési feladatokról, az intézmény képzési
programjáról, ezen belül új szakok vagy doktori iskola létesítéséről a felsőoktatási intézmény
feladatköréből adódóan maga dönt. A képzés indításához az intézmény előzetesen megkéri a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. Az erőforrás-kritériumok
meglétének igazolása, a döntést követően, az intézmény hatásköre. Ebből következően a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatkörének úgy kell át kell alakulnia, hogy
az programakkreditáció helyett a felsőoktatási intézményeket segítő, az intézmény belső
minőségbiztosítási folyamatokat értékelő szervezetként segítse a felsőoktatás fejlesztését.
Ezzel összefüggésben javasolt a testület tevékenységének hatékonyabbá tétele.
2.	Költségvetési szervek jogállása, vagyonhasználati díj kiegészítő szabályozása
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alapján a
költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények felsorolását, működését érintő
alapelveket, követelményeket a felsőoktatási törvényben szabályozni kell.
A törvény hatálybalépésével - az abban megadott időpontig - a költségvetési szerveket az
alapító (irányító/felügyeleti) szervének felül kell vizsgálni és meg kell hozni a szükséges
intézkedéseket, így az intézmények az új költségvetési szerveknek megfelelő besorolását.
Az állami felsőoktatási intézmény az új rendelkezés szerint közszolgáltató költségvetési szerv,
amely közintézetként vagy vállalkozó közintézetként működik. A felsőoktatási feladatokat
áttekintve, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvény végrehajtása,
a felsőoktatási törvény módosításával lehetséges.
A státus törvényből következő, átfogóbb, strukturális felsőoktatási változások szabályozása -
különösen a vállalkozói közintézeti formában működő felsőoktatási intézmények és szervezeti
egységek kérdése - kellő megalapozottsággal 2011-re ütemezhetők és vállalhatók. Indokolja
ezt az időpontot, hogy a változást jelentő vállalkozói közintézeti forma szabályozása az Ftv-
ben, legkorábban is csak 2009 második félévi benyújtással 2010-ben történhet meg. A
24
vállalkozói közintézeti formának választásához feltétel a megelőző három év meghatározott
gazdálkodási feltételeinek teljesítése, így a feltételek teljesítésében az új törvény
hatálybalépését (2009. jan. 1.) tekinthetjük a kezdés időpontjának. A feltételek teljesítését is
ettől az időponttól kell értékelni.
Az Ftv. módosítása során a költségvetési intézményként működő felsőoktatási
intézményeknek a ma hatályos felsőoktatási törvényben, valamint a felsőoktatási intézmények
gazdálkodását meghatározó más törvényekben (pl. Áht.) biztosított, más költségvetési
intézményektől eltérő, gazdálkodási jogosultságokat (a kedvezményeket jelentő eltérésekről
az Ftv. 120. § (5) bekezdés és a 124. § rendelkezik) változatlanul kell megtartani a közintézeti
formába történő átsorolás után is.
Az Ftv. lehetőséget biztosít arra, hogy az állami felsőoktatási intézmények az állami
vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott
vagyonhasználati díj ellenértékét az állami ingatlanvagyon értékének megőrzésére fordítsák.
Az összeget az ingatlan vagyon értékének arányában a fenntartói megállapodásban rögzített
mértékben kell a megállapodás három éve alatt felhasználni. A törvénymódosítás egyszerűsíti
az intézményi társaságok létrehozásának eljárását, ugyanakkor az állami vagyon védelme
érdekében szabályozza a szankcionálást, továbbá a javaslat biztosítja az alapító autonómiáját
az intézményi társaságok létrehozásában.
3.	A felsőoktatási intézmények működési alapelveit, a képzést érintő egyéb
rendelkezések
Az Ftv. rendelkezik a felsőoktatási intézmények működési alapelveiről, a képzés rendszeréről,
a felsőfokú tanulmányoknak a hallgatói jogviszonyt meghatározó egyes kérdéséről. A
felsőoktatási intézmények működési hatékonyságát, tevékenységük minőségét meghatározó
alkalmazás során pontosítást, módosítást igénylő rendelkezések köre tartozik ebbe a
törvénymódosítási javaslatba. Ezen kérdéskörök között szerepelnek a képzéshez, a szak- és
programindításhoz kapcsolódó kérdések, így a minőség kapcsán a minőségbiztosítási
rendszer, minőségfejlesztési program elemeinek pontosítása, a mesterképzésben a szakindítási
eljárás módosulása, a magyar intézmények közös képzésénél a kiegészítő szabályozás a
felvételi eljárásnál az emeltszintű érettségi vizsga szerepének bővítése, a képzéshez
kapcsolódó szakmai gyakorlatok tapasztalata alapján a szakmai gyakorlat fogalmának
pontosítása.
A javaslat pontosítja az egyetemi tanári munkaköri cím megszerzésére - az Ftv.
szóhasználatában tanári kinevezésre - vonatkozó eljárás rendjét. Az új eljárásban a Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét - a szenátus egyetemi tanári cím
adományozására vonatkozó döntését követően - a miniszter kéri meg. Az, aki már
megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári
munkakörre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének
megkérése nélkül pályázhat.
Az Ftv. tehetséggondozásról szóló fejezete kiegészül a Szakkollégiumi Kiválósági Központ
cím adományozásával.
25
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Kormány rendeletében meghatározottak szerint, minősítés alapján „kutatóegyetem” cím
adományozható azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek az egyetemmé válás
jogszabályban rögzített feltételein túlmenően további minőségi kritériumoknak is
megfelelnek. A minősítés részletes - tartalmi és eljárási - feltételeit a Kormány az Ftv. 153. §
(1)	bekezdés 1. pontja alapján kapott felhatalmazás alapján jogosult szabályozni. A javaslat a
kiemelkedő képzést nyújtó felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenységének és
kutatóegyetemi működésének a kívánatos mértékű kapcsolódását, együttműködését,
összhangját hangsúlyozó meghatározást vezet be.
A 2. §-hoz
A módosítási javaslat az Országgyűlés által az Ftv. hatályba lépését követően elfogadott a
felsőoktatási intézményi gazdálkodást érintő törvényre tekintettel egészíti ki az ágazati
szaktörvényt.
Az Ftv. a tételesen megjelölt külön törvények mellett más, a felsőoktatási intézmények
működését érintő külön nem hivatkozott törvényi rendelkezéseik hatályosulását is
befolyásolja. Ebben a körben utalni kell a költségvetési szervek jogállásáról és
gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényre, amelyhez képest az Ftv. mint lex specialis,
különösen az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási jogosultságai, szervezeti
felépítése, működése tekintetében tartalmilag eltérő, illetve kiegészítő jellegű rendelkezéseket
is megállapít. Itt különösen az Ftv. - részben e törvénnyel magállapított - 16. § (3)
bekezdésére, 23. § (2) bekezdésére, 25. § (1) bekezdés ak) pontjára, 27. § (8) bekezdés r)
pontjára, 36/A.-36/G. §-ára, 115. § (2) bekezdés b) pontjára, 120-120/A. §-ára, 123. § (3)
bekezdésére, 135. § (2) bekezdésére és 142/A. §-ára kell hivatkozni.
A 3. §-hoz
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a
továbbiakban: státusz törvény) 12. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a költségvetési
szervet meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani, ha a kisegítő vagy vállalkozási tevékenység
mértéke legalább kettő éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt és nincsen
lehetőség a költségvetési szerv vállalkozó közintézetként való működtetésére. A státusz
törvény 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a fenti - megszüntetés, átalakítás feltételéül
szabott - mértéket kiadásarányosan kellene meghatározni, míg a megszüntetés, átalakítás
alternatíváját jelentő vállalkozó közintézetté történő átsorolás feltételei bevételarányosan
meghatározottak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
államháztartásról szóló törvény) 100/J. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében. Ezt
egészíti ki, hogy míg a megszüntetés, átalakítás feltételeinek fennállását elegendő kettő, addig
a vállalkozó közintézetté történő átsorolás feltételeinek fennállást három év vonatkozásában
kell vizsgálni. Így elvileg egyetlen vállalkozó közintézet sem jöhetne létre, hiszen már előtte
meg kellene szüntetni, vagy át kellene alakítani. A módosítás e probléma feloldásának egyik
lépése.
26
A 4. §-hoz
A felsőoktatási intézmény működésének egyik alapelve, hogy szervezeti és működési
autonómiával rendelkezik ennek keretében működéséhez szervezeti és működési
szabályzatában meghatározza a saját minőségbiztosítási szabályait, továbbá
minőségfejlesztési programot készít.
A módosítás pontosítja a hatályos rendelkezést az intézményi feladatok tekintetében és a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatával összefüggésben is. Azokat az
alapvető elemeket, amelyek a helyi szabályzatban meghatározott módon, az intézmény
feladataként a minőségbiztosítási rendszer kiépítését és működtetését eredményezik.
Az intézményfejlesztési terv, a kutatási-, fejlesztési innovációs stratégia [Ftv. 27. § (2)-(3)
bekezdés], a hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott és vállalt teljesítmény-
követelmények (Ftv. 133/A. §) alapján az intézmény minőségfejlesztési programot készít. A
minőségfejlesztési program végrehajtására készített intézkedési tervnek a képzési,
tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységeket érintő intézkedései megvalósulásában,
ötévenként külső értékelőként vesz részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság,
támogatva a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztését. Ennek jegyében pontosítja a
rendelkezés az intézményi minőségfejlesztési program tartalmi követelményeit.
Az 5-8. §-hoz
Az Ftv. és a státusz törvény rendelkezései, az Ftv. és a státusz törvény által meghatározott
szervezeti előírások összhangját biztosító módosítási javaslatok.
A 9. §-hoz
Megalapozott az igény, hogy a felsőoktatási intézmények által folytatott képzések a
képzésekhez társuló szervezeti megoldások rugalmasabban kövessék a felvételi
jelentkezésekben kifejeződő fogyasztói, hallgatói piaci igényeket. A módosítási javaslat a
felvételi lehetőségek függvényében - az intézményi önigazgatás elvének tiszteletben tartása
mellett - írja elő, a szervezeti hatékonyság folyamatos biztosításának kötelezettségét.
A státusz törvény 14. §-a lehetővé teszi, hogy a költségvetési szerv létrehozásáról szóló
döntés - felsőoktatási intézmény esetében ez az alapító okirat - egyes, közfeladat önálló
ellátására képes, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint
szervezetileg elkülöníthető szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházza fel. Indokolt a
státusz törvény rendelkezését az Ftv-ben meghatározott egységes felsőoktatási intézményi
működtetés rendjéhez igazítani és a jogi személyiségű szervezeti egységre vonatkozó ágazati
szabályozás lehetőségét - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a közoktatási
intézményre előírt szabályozás tiszteletben tartása mellett - különösen a jellegében
ténylegesen elkülönülő gyógyító-megelőző tevékenységre biztosítani.
Indokolt, hogy a felsőoktatási intézmények oktatási alaptevékenységének körébe tartozó
tevékenységet folytató szervezeti egységek esetében a fokozottabb szervezeti és gazdálkodási
függetlenséggel járó jogi személyiségű szervezeti egységre vonatkozó szabályok
alkalmazására ne kerülhessen sor, ezért a javaslat - az intézmény mint kizárólagos jogokkal
rendelkező oktatási szervezet egységességének védelmében - erre vonatkozóan tételes tiltó
rendelkezést tartalmaz.
Amennyiben a gyógyító-megelőző tevékenységet folytató szervezeti egység mellett más -
oktatási alaptevékenységet nem folytató - szervezeti egység esetén merülne fel a jogi
személyiségű szervezeti egységként való működtetés szükséglete, úgy a javaslat az Ftv. -
27
általános rendelkezéseket tartalmazó - 36/C. és 36/G. §-a mellett a gyógyító-megelőző
tevékenységet folytató jogi személyiségű szervezeti egységre - az Ftv. 142/A. §-ban - előírt
szabályok kiterjesztett alanyi hatályú alkalmazását rendeli el.
A módosítási javaslat szoros összefüggést mutat az Ftv. 141. §-ának módosítására, az Ftv.
142/A. § beillesztésére irányuló javaslattal.
A 10. §-hoz
Az Ftv. alapján a felsőoktatási intézmény a képzési feladatainak ellátása céljából
együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi felsőoktatási
intézménnyel. Az intézmény akkor kell, hogy megállapodó partnert találjon magyar
felsőoktatási intézménnyel, ha a tervezett képzési programjához az adott intézményben
nincsenek meg a feltételek és azok csak más intézménnyel együtt teremthetők meg. A
módosítás értelmében azonban a szakindítás jogosultsága csak az azt kezdeményező
felsőoktatási intézményt és nem külön-külön a két intézményt illeti meg.
A 11. §-hoz
Az Ftv. 32. §-a rendelkezik a többbciklusú képzési szerkezet alapvető (képzési idő, a fokozat
megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek, a felsőfokú végzettségi szint és szakképzettség)
követelményeiről. A 32. § (7) bekezdésének módosítása következtében megszűnik az a
többciklusú képzés alapvető elveivel ellentétes rendelkezés, amely a mesterképzés képzési
idejét az alapképzés képzési idejéhez kötötte.
A módosítási javaslat összefüggésben az Ftv. 30. § (2) bekezdésére vonatkozó javaslattal az
intézményi képzési, gazdálkodási tevékenység hatékonyságát célzó intézkedésként, a
szakindítás feltételeként írja elő, hogy a felsőoktatási intézmény kizárólag székhelyén, vagy
telephelyén indíthat alap- vagy mesterképzést. A székhelyen kívüli képzés legtöbb esetben
nem a felsőoktatási intézményben folyt. A feltételek biztosítását az intézmény sokszor
kiszervezte. Az ily módon biztosított képzés minőségi feltételeit sok kritika érte. Adott
városban működő intézmények ellenében, indokolatlanul, teremtett hallgatókért folyó
versenyhelyzetet.
A megváltoztatott rendelkezés szoros összefüggést mutat az Ftv. 147. § 42. pontjával, amely a
telephely fogalmát olyan formában határozza, meg, hogy az a felsőoktatási intézmény alapító
okiratában meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló
település területét jelenti. A felsőoktatási intézmény főszabály szerint székhelyén, illetve a
telephelyén mint működési helyén folytat képzést. Az Ftv. 147. § 37. pontja szerint
székhelyen kívüli képzés a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely)
kívül részben, vagy egészben folyó képzés.
A javasolt módosítás a képzési feltételek megfelelő biztosítása érdekében írja elő azt a
követelményt, hogy képzést a feltételek biztosítására inkább alkalmas működési helyen
(székhelyen, telephelyen) folytathatnak, ennek során a korábban indított az Ftv. 147. § 37.
pontja szerinti székhelyen kívüli képzések kifutó rendszerben kerülnek megszüntetésre. E
rendelkezés arra is biztosítékot teremt, hogy a felsőoktatási intézmény működési helyén -
feltéve, hogy az nem mutat átfedést más felsőoktatási intézmény működési helyével - további
felsőoktatási intézmény ne folytasson székhelyen kívüli képzést.
A megváltoztatott szakindítási rendelkezés bevezetését a törvényjavaslat 50. § (3)
bekezdésének átmeneti rendelkezése biztosítja.
28
A 12. §-hoz
A státusz törvény lehetővé teszi, hogy a közintézetként besorolt költségvetési szerv jogi
személyiségű szervezeti egysége kvázi vállalkozó közintézeti szabályok szerint működjön. A
vállalkozó közintézettől eltérően a jogi személyiségű szervezeti egység „vállalkozóként” sem
tehet szert saját vagyonra, így a helytállási kötelezettség az intézményre hárul, ahonnan a
fenntartóra száll tovább. Tekintettel azonban arra, hogy a felsőoktatási intézménynek más
közintézettől eltérően lehet saját vagyona, a helytállást célszerű erre korlátozni. Ennek
megfelelően kerül előírásra a közintézet és annak jogi személyiségű szervezeti egysége
vállalkozó közintézetté történő átsorolása és vállalkozói szabályok alá helyezése esetén
egyaránt az intézményi saját vagyon létének igazolása.
A vállalkozó közintézetként átsorolt felsőoktatási intézményben az államháztartásról szóló
törvény 89. §-a és 100/I. § (8) bekezdés e) pontja alapján vezető testületet kell létrehozni. A
javasolt szabályozás - az Ftv. általános szabályozásához igazodó módon - a felsőoktatási
intézmény kezdeményező döntésétől teszi függővé, hogy a felsőoktatási intézmény kíván-e a
vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működni, vagy sem. A megfelelő
intézményi kezdeményezés és átsorolást követően azonban a tervezet szerint együttdöntési
kötelezettsége keletkezik a szenátusnak, egy ötfős a szenátus által választott, gazdasági
szakismeretekkel rendelkező tagokból álló testülettel, amely az intézményi gazdálkodás
hatékonyságának javítására hivatott. A testület együttdöntési jogosítványai kizárólag az Ftv.
36/E. §-ában meghatározott vezetési-szervezési, illetve pénzügyi-gazdasági kérdésekhez
kapcsolódhatnak, az intézmény tudományos, és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási
tevékenységét közvetlenül nem érinthetik.
A vezető testület tagjait illetően csak a függetlenség, pártatlanságra vonatkozó szabályok
kerültek rögzítésre, egyebekben a szenátus önálló döntésével, illetve a szervezeti és működési
szabályzat útján szabályozhatja a vezető testület működését, személyi összetételét.
A 13. §-hoz
A felsőoktatási intézmény nyilvántartására, létesítésére, megszüntetésére vonatkozó
részletszabályokat indokolt kiegészíteni azokra az esetekre vonatkozóan is, amikor az
Országgyűlés elutasító döntést hoz az intézmény állami elismerése tárgyában, és arra a
lehetőségre nézve is, amikor az intézmény alapítása, a szükséges működési feltételek
megteremtése belátható időtartamon - öt éven - belül nem teremthető meg, így az intézmény
működési engedélyének kiadása sem lehetséges. Ebben az utóbbi esetben - ha az alapvető
működési feltételek megteremtése sem ütemezhető megfelelően - intézmény jövőbeli
működtetésével, fenntartásával kapcsolatos megalapozott kétségek is felmerülnek.
A 14. §-hoz
A felvétel követelményeként előírható emelt szintű érettségi vizsgák általánossá válását segíti
a rendelkezés.
A 15. §-hoz
A javasolt módosítás a támogatási idő azonos képzési ciklusban történő felhasználására
vonatkozó szabályozást pontosítja abban a formában, hogy a támogatási idő igénybe vételére
a párhuzamos képzésre előírt feltétel teljesítése mellet van lehetőség.
29
A törvény az egyén számára tizenkettő államilag támogatott félévnyi tanulmányi időt biztosít.
Egyrészt a jelentkezőnek kell ezzel gazdálkodnia a különböző képzési ciklusokat illetően,
másrészt a szabályozás is arra ösztönöz, hogy egy képzési szinten egy oklevél
megszerzéséhez vegye igénybe a jelölt az állam támogatását. Ettől eltérően a hallgatói
teljesítmény akkor is támogatott, ha ténylegesen párhuzamosan és nem egymást követően
végez ugyanazon a képzési szinten (például alapfokozatot adó képzésben) tanulmányokat a
hallgató. Ezt azonban csak az arra képesek tudják teljesíteni és velük szemben is
követelmény, hogy az első éves tanulmányaikat követően másodéven felvételt nyerjenek az új
szakra és annak követelményeit ténylegesen párhuzamosan teljesítsék.
A 16. §-hoz
A kiválósági központ (centre d’excellence, centre of excellence) fogalma Európában jól
ismert. A kiválóságot és annak megtestesülését, a kiválósági központ koncepcióját
sokféleképpen értelmezik; leginkább követelményrendszerrel definiálják (kiváló tudósok
kritikus tömege, rokon- és komplementer területek bevonása, vonzza a kiváló fiatalokat,
nemzetközi láthatóság, kiterjedt nemzetközi partnerségi rendszer, dinamikus szerep a
központot beágyazó innovációs környezetben, hosszú távú pénzügyi stabilitás). A kiválósági
központok fejlesztése általában nemzeti kezdeményezésként folyik.
A Szakkollégiumi Kiválósági Központok létrehívása lehetővé teszi, hogy az ország nagy
egyetemi központjaiban működő, kiemelkedő szakkollégiumok megfelelő támogatásban
részesüljenek ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújthassanak a tehetséggondozásban.
Az oktatási és kulturális miniszter a magyar hagyományokat megőrizve, a szakkollégiumi
tehetséggondozás támogatása érdekében kap jogosultságot a Szakkollégiumi Kiválósági
Központ cím adományozására.
A Szakkollégiumi Kiválósági Központ jellemzői figyelembe veszik azokat a közös pontokat,
amelyek a legtöbb szakkollégium képzési rendszerére jellemezőek, azonban biztosítják, hogy
egy egységes szempontrendszer alapján meghatározható legyen a cím odaítélése.
A módosítási javaslat összefügg a törvényjavaslatnak az Ftv. 128. § (1) bekezdés k) pontjára
vonatkozó változtatási kezdeményezésével.
A 17. §-hoz
A felsőoktatási intézményben kiírt egyetemi tanári munkakör betöltésére szóló oktatói
pályázatok szenátusi rangsorolásához nyújt segítséget a részben külső szakértők részvételével
létrehozott véleményező testület. A testület összetételét, működési rendjét - az Ftv-ben
meghatározott feltételek mellett - az intézményi belső szabályzatban, a foglalkoztatási
követelményrendszerben a felsőoktatási intézmény jogosult meghatározni.
Több pályázó esetén a felsőoktatási intézmény szenátusa dönt arról, hogy kinek az egyetemi
tanári kinevezését javasolja az intézmény. Erről a személyről kéri meg az oktatási és
kulturális miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét. A
törvényben meghatározott feltételekkel (tudományos fokozat, MAB véleményének
megkérése) rendelkező és Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által támogatott
pályázót az oktatási és kulturális miniszter terjeszti fel a kinevező - a munkaköri címet
adományozó - köztársasági elnökhöz. A köztársasági elnöki intézkedést követően a megfelelő
foglalkoztatási jogviszony létesítése, az oktató intézményben történő tényleges alkalmazása a
rektor erre irányuló intézkedésével történik.
30
A 18-19. §-hoz
Az Ftv. megfogalmazásában az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltakhoz
igazodó módon szabályozza az egyetemi tanári kinevezés és felmentés szabályait, azzal a
kiegészítéssel, hogy az Alkotmányban az egyetemi tanárra vonatkozóan előírt eljáráshoz
hasonlóan szabályozza a főiskolai tanári kinevezés, felmentés eljárási rendjét is.
A főiskolai, egyetemi tanári munkakör betöltéséhez vezető eljárás a munkakör betöltéséhez
szükséges cím adományozása, illetve a munkaviszony létesítése szempontjából kettős
folyamat.
A munkakör betöltésének előfeltétele, hogy az érintettel kapcsolatos javaslatot a felsőoktatási
intézmény rektora - a megfelelő előzetes pályázati, alkalmassági eljárást lefolytatva a
fenntartó útján - az oktatásért felelős miniszter számára továbbítsa, aki azt köztársasági elnök,
illetve a miniszterelnök részére, mint a kinevezésre jogosult részére, küldi meg. A kinevezésre
jogosultak e jogi aktussal a főiskolai, illetve az egyetemi tanári munkaköri cím
adományozásáról hoznak döntést. Az adott felsőoktatási intézményben valamennyi oktatói
munkakörben történő foglalkoztatás az intézmény vezetőjének, a rektornak a joga és feladata,
így ebben a két oktatói munkakörben is a rektor hoz döntést a munkaviszony tárgyában. A
köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök kinevezési döntése - ebben a vonatkozásban -
előfeltétele a munkaviszony létesítésének, de közvetlenül nem e döntések keletkeztetik azt.
A rektor csak akkor létesíthet munkaviszonyt, ha a jelölt rendelkezik a szükséges munkaköri
címmel, amelyet az említett kinevezés útján a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök
döntése keletkeztet és ugyanezek a személyek jogosultak is megvonni e cím használati jogát.
Ebből következik az is, hogy az adott felsőoktatási intézményben történő foglalkoztatás
megszüntetése nem eredményezi a munkaköri cím használati jogának elvesztését, ahogy erről
az Ftv. külön is rendelkezik.
A kettősség akkor válik nyilvánvalóvá, ha olyan jelölttel tervez munkaviszonyt létesíteni a
rektor, aki már - korábbi foglalkoztatása, más felsőoktatási intézményben folytatott
tevékenysége, a köztársasági elnök, miniszterelnök intézkedése okán - rendelkezik a
megfelelő munkaköri címmel. Ebben az esetben nem szükséges a munkaköri cím
adományozására sort keríteni, hiszen a munkakör létesítéséhez szükséges feltétel már
korábban teljesült és az újabb jogviszony létesítésekor is fennáll.
Mindez a kettősség a felmentésre is vonatkozik, ahol a munkaviszony megszüntetése és a
munkaköri címhez való jogosultság megvonása válik el élesen egymástól. Előbbi
megszüntetésre a rektor, utóbbi cím megvonására az arra jogosított közjogi szereplő jogosult.
(Speciális eset, ha a munkaköri címet - a foglalkoztatás ideje alatt - megvonják. Ebben az
esetben a munkaviszonyt sem lehet fenntartani a továbbiakban.)
A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére a Munka Törvénykönyvének, illetve a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a szabályai vonatkoznak. Az Alkotmány és az
Ftv. munkaköri címre, illetve a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó
terminológiája sajnálatos módon egybeesik. Az Alkotmány az egyetemi tanári kinevezés,
mint munkaköri cím adományozása kapcsán használja a kinevezés, felmentés szakkifejezést,
míg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény a foglalkoztatási jogviszony létesítését,
megszüntetését jelöli a kinevezés, felmentés terminológiával.
Az Ftv. hatályos szövegezése, annak értelmezése valamennyi esetben alkalmas a szabályozási
tartalom megállapítására, ugyanakkor a 2006. március 1-jét - az Ftv. hatályba lépését követő
-	időszak tapasztalatai azt indokolják, hogy felületes jogalkalmazásból bekövetkező hibákat,
jogvitákat az érintett rendelkezések még egyértelműbbé tételével szükséges elkerülni.
A módosító javaslat ezért kezdeményezi az Ftv. 88. § és 89. § bekezdésének a módosítását.
Ezek a változtatási javaslatok szoros tárgyi összefüggést mutatnak a törvényjavaslat záró
31
rendelkezései közt elhelyezett az Ftv. 86. § (4)-(5) bekezdésére, 87. § (5) bekezdésére, 91. §
(3)	bekezdésére, 100. § b) pontjára, 101. § (3) bekezdés b) pontjára vonatkozó
szövegpontosító rendelkezésekkel.
Szükséges megjegyezni, hogy a javasolt változtatások érdemi módosítást nem jelentenek.
Kizárólag a hatályos rendelkezések tartalmában pontosabb megfogalmazását eredményezik.
A 20. §-hoz
Az Ftv. 84. § (5) bekezdését 2007. szeptember 1-jei hatállyal módosította a felsőoktatásról
szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény 38. § (3)
bekezdés b) pontja. Megszüntetve azt a lehetőséget, hogy a felsőoktatási intézmény működési
feltételeinek mérlegelése során legfeljebb kettő intézményben lehessen figyelembe venni
ugyanazt a személyt mint oktatót. Így a továbbiakban - párhuzamos foglalkozatás esetén is -
csak egy intézményben lehet számításba venni ugyanazt a személyt. (Az intézmény
költségvetési támogatásával kapcsolatosan már 2006. március 1-jétől, az Ftv. hatályba
lépésétől kezdődően - párhuzamos foglalkoztatás esetén is - csak egy felsőoktatási
intézményben lehet figyelembe venni ugyanazt a személyt.)
A 2007. évi CIV. törvénnyel megváltoztatott rendelkezések fokozatos bevezetését szolgáló
átmeneti rendelkezés szerint [2007. évi CIV. törvény 42. § (3) bekezdés] az Ftv. 2007.
szeptember 1-jétől hatályos 84. § (5) bekezdését valamennyi felsőoktatási intézmény,
valamennyi képzésére vonatkozóan - általános jelleggel - 2010. szeptember 1-jétől
kezdődően kell alkalmazni.
Az, hogy melyik felsőoktatási intézményben kell, mely előbb említett szempontból
számításba, figyelembe venni az adott oktatót az oktató személyes nyilatkozata által kerül
meghatározásra. Nyilatkozat hiányában egyik felsőoktatási intézményben sem lehet
számításba, figyelembe venni az oktatót.
Az oktató a nyilatkozatát a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. számú
mellékletében meghatározottak szerint teheti meg és vonhatja vissza. A nyilatkozatra
vonatkozó oktatói, intézményi adatokat a felsőoktatási információs rendszer tartja nyilván.
Tekintettel arra, hogy az oktató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának létesítése és e
jogviszony fennállása során e nyilatkozatokat illetően folyamatosan élhet a változtatás
jogával, megalapozott az igény, hogy a munkáltató erre tekintettel mérlegelhesse a jogviszony
további fenntartásának indokoltságát. Az intézmény minősítésére, illetve a költségvetési
támogatására való jogosultságát befolyásoló elemek olyan lényegi elemét jelentik a
foglalkoztatásnak, amelyek esetében a felsőoktatási intézmény saját oktatói karának védelme,
megtartása, illetve e közösség kialakításának támogatása - illetve a többes foglalkoztatás
kívánt mértékű visszaszorítása, de nem felszámolása - érdekében a jogviszony
megszüntetésére vonatkozó külön rendelkezések kiegészítése válik szükségessé.
A módosítás szervesen illeszkedik ahhoz az Ftv. 84. §-ához fűzött 2005. évi előterjesztői
indokolásban nevesített törekvéshez, hogy a többes foglalkoztatás bizonyos szempontú
korlátozása a felsőoktatási intézmények működőképességének folyamatos megtartását
szolgálja.
Mivel általános jelleggel 2010. szeptember 1-jétől kell alkalmazni a hatályos Ftv. 84. § (5)
bekezdésében foglalt valamennyi rendelkezést, így a foglalkoztatás lehetséges, ugyanakkor
nem kötelező megszüntetésére lehetőséget biztosító javasolt szabály hatályba lépési időpontja
32
is ehhez a dátumhoz igazodik. A hatályba lépés időpontja egyidejűleg lehetővé teszi a
megváltozott rendelkezésekre való oktatói, intézményi felkészülést is.
A 21. §-hoz
Az Ftv. 2006. március 1-jei hatályba lépését követő időszak tapasztalatai indokolják, hogy ne
csupán a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv, az Oktatási Hivatal
hatósági nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények ellenőrzésére vonatkozzon az
ágazati felügyelet, hanem valamennyi ilyen jellegű felsőoktatási tevékenységre.
A fogyasztói, hallgatói érdekek fokozottabb védelme igényli, hogy formális működési
engedély hiányában is lehetőség legyen eljárni, tekintettel arra, hogy nem csupán a már
kiadott működési engedélytől való eltérő működés, hanem a bejelentés, engedély hiányában
folytatott tevékenység megakadályozása is hatósági feladat. Az ágazati jogosultság
megteremtését az általános fogyasztóvédelmi, törvényességi ellenőrzési mechanizmusok
hiányosságai indokolják.
Az oktatásért felelős miniszter által kiszabott bírság - az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 146. § (2) bekezdésére is figyelemmel - adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül. A bírság mértéke az engedély nélkül végzett megtévesztő jellegű
tevékenységgel elérhető bevétel, hasznon nagyságához igazodik. Mértékének
megállapításánál, az erre vonatkozó miniszteri döntés meghozatalánál irányadó főbb
szempontokat - figyelemmel az Alkotmánybíróság 109/2008. (IX. 26.) AB határozatának
indokolásában kifejtettekre - a törvény ugyancsak meghatározza.
A 22. §-hoz
A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásokról szóló törvényi fejezet
rendelkezik a képzési programok akkreditációjának eljárásáról, biztosítva az első és
másodfokú hatósági eljárást. A módosítás értelmében alap- és mesterképzésben nem változik
az ügyintézés rendje, kizárólag az intézmény 30. § (2) bekezdése szerinti oktatási és
tudományos szervezeti egysége, a kar létesítése esetén nincsen szükség a jövőben a Magyar
felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes szakmai véleményezésére.
A felsőoktatásban egyetemi tanári munkakört az tölthet be, aki előzetesen már egyetemi tanári
cím viselésére jogosult vagy ennek hiányában pályázati eljárást követő felterjesztés alapján a
köztársasági elnöktől - e tanári címet adományozó - kinevezést nyer. Az, aki már
megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári
munkakörre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének
megkérése nélkül pályázhat.
Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására irányuló - a köztársasági elnök
döntésével záruló - eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét -
a szenátus egyetemi tanári cím adományozására vonatkozó döntését és ennek a rektor általi
felterjesztését követően - új elemként a miniszter kéri meg. Eltérő vélemény esetén a
miniszter mérlegelheti a kinevezés - az adományozási javaslat - előterjesztését a köztársasági
elnökhöz.
További új elemként jelenik meg az eljárásban a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási
követelményrendszerében meghatározottak szerint létrehozott - az Ftv. 87. § (6)
bekezdésében írt - szakmai véleményező testület részvétele. A felsőoktatási intézményi
döntés-előkészítésben véleményező szerepkörben eljáró - részben az intézménnyel
foglalkozatási jogviszonyban nem álló - tudományos fokozattal rendelkező szakértőkből álló
33
testület az egyetemi tanári munkakör betöltésével - kapcsolatos szenátusi döntést megelőzően
alakítja ki álláspontját. Az állásfoglalást, illetve a kinevezési javaslatot a fenntartó útján kell
az oktatásért felelős miniszternek továbbítani.
A 23. §-hoz
A javasolt módosítás a regisztrációs központ, vagyis a felsőoktatási intézmények
nyilvántartásáért felelős szervként eljáró Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési tevékenységére
vonatkozó szabályozást pontosítja, teszi egyértelművé.
A 24. §-hoz
A felsőoktatási törvény külön fejezetben rendelkezik a felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési
rendszeréről. A minőségbiztosítási rendszer, az intézményi minőségfejlesztési program,
valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatköréről szóló rendelkezések
alapján módosulnak az ágazati fejlesztési rendszer elemei.
A 25-28. §-hoz
Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületként, a felsőoktatási törvény
rendelkezései alapján jött létre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos
kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére létrehozott független,
országos szakértői testület. Ugyanakkor az Ftv. rendelkezik arról, hogy a miniszter
megkeresésére a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság közreműködik a felsőoktatási
intézmények működésével kapcsolatos eljárásokban. (Ftv. 106. §)
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (2007. december és 2008. május között
lezajlott) második külső értékelését végző bizottság, elismerve, hogy a testület tevékenysége
megfelel az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási standardjainak és irányelveinek
(ESG), továbbá, hogy a testület jelentősen hozzájárult a magyarországi felsőoktatás általános
minőségének javításához, javaslatokat is megfogalmazott a további működéshez. Ezen
javaslatok adhatnak új szempontokat a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
feladatainak, tevékenységének törvényi szabályozásához.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló rendelkezések a következők szerint
módosulnak:
Csökken a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos azon eljárások köre, amelyben
a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértőként részt vesz (kar létesítése). A
felsőoktatási intézmény működésének egyik alapelve, hogy autonóm működéséhez szervezeti
és működési szabályzatában meghatározza a saját minőségbiztosítási rendszerét.
Az intézményfejlesztési terv, a kutatási- fejlesztési innovációs stratégia (Ftv. 27. § (2)-(3), a
hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott és vállalt teljesítmény-követelmények
(Ftv. 133/A. §) alapján önálló intézményi minőségfejlesztési programhoz az intézkedési terv
elkészítése intézményi hatáskör, amelynek a képzési, tudományos kutatási, művészeti
alkotótevékenységeket érintő intézkedései megvalósulásában, ötévenként külső értékelőként
vesz részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, támogatva a felsőoktatási
intézmények minőségfejlesztését. Ennek jegyében pontosítja a rendelkezés a testület ágazati
és felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatait, erősíti a Magyar Felsőoktatási
34
Akkreditációs Bizottságnak az intézményi belső minőségbiztosítási folyamatok külső
értékelésében betöltött szerepét.
Módosul a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetétele a külső értékelésnek
megfelelően. Javasolt, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság létszámát 19 főre
csökkenteni. 11 tagot delegál (köztük 1 fő nemzetközi szakértőt) az Magyar Rektori
Konferencia, 3 tagot az Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézetek, 1 tagot a
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, 3 tagot a felsőoktatás működésében
érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, 1 tagot az Országos Köznevelési Tanács.
Módosítani célszerű a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati
Bizottságának összetételét. A három tagból 2 tagot az Magyar Rektori Konferencia és 1 tagot
a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jelöljön. A Felülvizsgálati Bizottság tagja
olyan személy lehessen, aki jelölése előtt három évvel nem volt a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság vagy valamely szakbizottságának tagja.
A törvénytervezet meghatározza a külső szakértői véleménnyel összhangban az állandó
bizottságok körét. Ennek figyelembevételével alakítható ki az új szervezeti és működési
szabályzat.
Javasolt, a 8 évenkénti intézményi akkreditációt 5 évenkénti akkreditációra átalakítani azzal,
hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata módosuljon az intézmény belső
minőségbiztosítási folyamatainak külső értékelésére, az intézményi intézkedések
megvalósulásának nyomon követésére.
A felsőoktatásban egyetemi tanári munkakört az tölthet be, aki előzetesen már egyetemi tanári
cím viselésére jogosult vagy ennek hiányában pályázati eljárást követő felterjesztés alapján a
köztársasági elnöktől - e tanári címet adományozó - kinevezést nyer. Az, aki már
megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári
munkakörre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes véleményének
megkérése nélkül pályázhat.
Az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására irányuló - a köztársasági elnök
döntésével záruló - eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét -
a szenátus egyetemi tanári cím adományozására vonatkozó döntését és ennek a rektor általi
felterjesztését követően - új elemként a miniszter kéri meg. Eltérő vélemény esetén a
miniszter mérlegelheti a kinevezés - az adományozási javaslat - előterjesztését a köztársasági
elnökhöz.
További új elemként jelenik meg az eljárásban a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási
követelményrendszerében meghatározottak szerint létrehozott - az Ftv. 87. § (6)
bekezdésében írt - szakmai véleményező testület részvétele. A felsőoktatási intézményi
döntés-előkészítésben véleményező szerepkörben eljáró - részben az intézménnyel
foglalkozatási jogviszonyban nem álló - tudományos fokozattal rendelkező szakértőkből álló
testület az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntést megelőzően
alakítja ki álláspontját. Az állásfoglalást, illetve a kinevezési javaslatot a fenntartó útján kell
az oktatásért felelős miniszternek továbbítani.
További új elemként jelenik meg az Ftv. 109. § (4) bekezdésében, illetve 115. § (4)
bekezdésében megfogalmazott rendelkezés. Az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB
határozatában fejtette ki, hogy jogalkotásra vonatkozó egyetértési jog az Alkotmányban
35
jogalkotóként fel nem tüntetett személy, szervezet részéről általában nem tartható fenn. Az
Alkotmány 70/G. § (2) bekezdésének fényében, az Alkotmánybíróságnak az autonóm
közösségek önszabályozási, egyetértési joga kapcsán kifejtett álláspontjára tekintettel - ld.:
657/B/2004. AB határozat - azonban indokolt, hogy a felsőoktatás szervezeteinek, az állami
hatáskörök gyakorlásában közreműködő és egyetértési jogosultsággal bíró szervezeteknek ez
a típusú közreműködése a továbbiakban is alkotmányos szabályozást kapjon. Az Ftv-ben
megjelölt egyetértési joggal rendelkező szervezetek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság, illetve a Magyar Rektori Konferencia a jogállami szabályozás biztosítása
érdekében vesznek részt minősített jogokkal, érdemi szereplőként a tudományos, oktatási,
kutatási autonómia körébe is tartozó, azt befolyásoló végrehajtási jellegű jogi szabályozás
megalkotásában. Ilyen részvétel hiányában - a védett tárgykörök érintettségére tekintettel - a
jogi szabályozás alkotmányossága lenne kétséges. A különleges részvételi jog fenntartása
során azt is biztosítani szükséges, hogy a tartalmi rendezéshez biztosított egyetértési jog
gyakorlása ne vezethessen a közhatalommal felruházott - és a végrehajtási szabályozás
alkotására kötelezett - szerv, illetve személy eljárási kötelezettségének ugyancsak
alkotmányellenesnek minősíthető akadályozásához, illetve biztosítani szükséges, hogy az
egyetértési jog gyakorlásának a tárgykörhöz mérten rögzített alkotmányos tartalmi keretei
legyenek.
Mindezek érdekében indokolt annak meghatározása, hogy az egyetértési jogosultság a
tudományos és az ahhoz kapcsolódó oktatási, kutatási kérdésekhez járulhat, tekintettel arra,
hogy a felsőoktatási autonómia körébe vonható más jellegű kérdések az Ftv. által már
kimerítő jelleggel szabályozottak, így a végrehajtási szabályozás azokat nem érintheti. Az
egyetértési jog gyakorlásának időbeli kereteit is rögzíteni kell, szükségszerű korlátozásként
vezetve be a jogosult érdemi nyilatkozattétele hiányában eltelt meghatározott időtartam után
az egyetértés törvényi vélelmét.
A 29. §-hoz
A javaslat a státusz törvénnyel megvalósított, a költségvetési szervek működési feltételeire
vonatkozó feltételrendszerre tekintettel módosítja az Ftv. szabályozását.
A 30. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény 100. §-a (4) bekezdésében foglalt új szabályok a kormány
és a pénzügyminiszter számára lehetővé teszik a még nem teljesült kötelezettségvállalás
terhelt maradvány, illetve a nem feladatelmaradás miatt és egyben nem fejezeti kezelésű
előirányzatból származó kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány évközi
átcsoportosítását, elvonását. Mit sem ér az év végi egyenleg védelme, ha évközben viszont
elvonható.
Amennyiben nem kerül előírásra a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok
alkalmazása, a vállalkozó közintézet valamennyi tevékenységének együttes eredményét
terhelné központi befizetési kötelezettség.
A 31. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény 24. §-ának (3) és (4) bekezdése ezt a lehetőséget a
felsőoktatási intézmények számára biztosította. A hivatkozott rendelkezést azonban a státusz
törvény hatályon kívül helyezte, korlátozva a személyi juttatások javára és felújítás terhére
történő átcsoportosítás lehetőségét.
36
A 32. §-hoz
A felsőoktatás gazdálkodását szabályozó törvények státusz törvényben hatályon kívül
helyezett, az államháztartásról szóló törvény 95. §-a és annak helyébe lépő az
államháztartásról szóló törvény új 100/L. § (3) bekezdése indokolttá teszik, hogy a
felsőoktatási törvényben szabályozzuk az intézményi társaságok alapítása külső testület, a
Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyása nélküli történhessen.
A 33. §-hoz
A javasolt módosítás a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
2008. évi XCVII. törvénynek az intézményi társaságok létesítésével, működésével
kapcsolatos feltételt szabályozó - a 2008. évi XCVII. törvény 22. § (6) bekezdésében előírt -
rendelkezését emeli az Ftv., az alapjogszabály előírásai közé. A jogtechnikai művelet
lényegében a jogalkalmazást könnyítő módosítás, érdemi változtatást nem eredményez, az
azonos tárgykörre vonatkozó releváns rendelkezések csoportosításával, egy helyen való
feltüntetésével szolgálja a normavilágosság alkotmányos követelménynek teljesülését.
A módosítás szoros összefüggést mutat az indítvány hatályon kívül helyezésről szóló
rendelkezéseivel.
Az Ftv. 121/A. § (2) bekezdésének javasolt szabályai az állami felsőoktatási intézmény
közvetett tulajdonlása útján részben köztulajdonban álló gazdasági társaságok átlátható
működését szolgálják.
A 34. §-hoz
A felsőoktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az állami felsőoktatási intézmények az
állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27.§ (2) bekezdésében meghatározott
vagyonhasználati díj ellenértékét az állami ingatlanvagyon értékének megőrzésére fordítsák.
Az összeget az ingatlan vagyon értékének arányában a fenntartói megállapodásban rögzített
mértékben, kell a megállapodás három éve alatt felhasználni.
A 35. §-hoz
Fejlesztési hitel céljaként és fedezetként - tekintettel a felsőoktatási intézmények sajátos
helyzetére - az általánostól eltérő szabályozás kialakítása szükséges. A hitel felvételének
javasolt módja a felsőoktatási intézmények számára nem ismeretlen az a felsőoktatásról szóló
törvény korábbi 2007. augusztus 31-ig hatályos megoldását rendeli ismételten alkalmazni.
A 36. §-hoz
A felsőoktatás gazdálkodását szabályozó törvények státusz törvényben hatályon kívül
helyezett az államháztartásról szóló törvény 95. §-a és annak helyébe lépő új 100/L. §-a
indokolják a megváltozott törvényi hivatkozás pontosítását.
A 37. §-hoz
Az Ftv. alapján „a miniszter megállapodás alapján adható támogatások” körében javasoljuk
biztosítani a Szakkollégiumi Kiválósági Központ címmel járó támogatást, annak érdekében,
hogy a többletfeladatok ellátása biztosított és tervezhető legyen. Ugyancsak az Ftv. 128. §-
37
ának kiegészítésével javasolt az Ftv. 5. § (6) bekezdésében már nevesített „kutatóegyetem”
minősítést elért egyetemek oktatási és kutatási tevékenysége - a kiemelkedő képzési
teljesítmény - pályázati úton történő támogatásának biztosítása.
A 38. §-hoz
A javasolt szabályozás a vállalkozó közintézetként működő állami felsőoktatási intézmények
tartalékképzési kötelezettsége teljesítéseként ismeri el a kockázatfedezeti alapba történő
befizetést.
A 39. §-hoz
Az Ftv. itt megállapítani javasolt 136/A. §-a a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c) pontjával
összhangban határozza meg a szakképzési hozzájárulásra jogosultság szempontjából
gyakorlatigényesnek minősülő alapképzési szakok körét. A meghatározásnak az Ftv.
rendszerében való elhelyezését a szaktörvény által használt fogalmak megfelelő - a
jogalkalmazás által követelt - elhatárolása indokolja.
A 40-41. §-hoz
A státusz törvény 14. §-a lehetővé teszi, hogy a költségvetési szerv létrehozásáról szóló
döntés - felsőoktatási intézmény esetében ez az alapító okirat - egyes, közfeladat önálló
ellátására képes, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint
szervezetileg elkülöníthető szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházza fel. Indokolt a
státusz törvény rendelkezését az Ftv-ben meghatározott egységes felsőoktatási intézményi
működtetés rendjéhez igazítani és a jogi személyiségű szervezeti egységre vonatkozó ágazati
szabályozás lehetőségét - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben a közoktatási
intézményre előírt szabályozás tiszteletben tartása mellett - a jellegében ténylegesen
elkülönülő gyógyító-megelőző tevékenységre biztosítani.
Célszerű olyan feltételek meghatározása, amelyek - a közoktatási intézmény mellett -
legfeljebb a gyógyító-megelőző ellátás feladatára teszi ténylegesen lehetővé a szervezeti
egység jogi személyiséggel történő felruházását. Ennek keretében azonban rendelkezni
szükséges az intézmény és annak jogi személyiségű szervezetének az együttműködéséről a
megfelelő működési feltételek biztosításának rendjéről.
A javasolt módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmény a
jelenlegi klinikai rendszer mellett - amelynek gyógyító-megelőző funkciója mellett
meghatározó az elméleti és gyakorlati képzési és kutatási feladat - a területi beteg ellátás
koordináltságát, a felesleges párhuzamosságok kiszűrését, a gazdaságosan működő
egészségügyi szolgáltatás kialakítását szolgáló, gazdasági (intézményi) társaság formában
működő egészségügyi szolgáltatót is fenntartson. A gazdasági társaság formában működtetett
egészségügyi szolgáltató az Ftv. 121. § szerint működhet.
A 42. §-hoz
A többciklusú képzési rendszer alapelveit az Ftv. 32. §-a határozza meg. Az alapképzési
rendszerben több képzési területen a 6 féléves képzéshez féléves külső szakmai gyakorlat
kapcsolódik. Az egyes képzési területeken az oktatási és tanulási tevékenység összetett
szakmai gyakorlatot feltételez. Van olyan képzési terület (például az agrár), ahol a féléves
gyakorlat szervezését célszerű igazítani az idényjellegű munkákhoz. Ezért az első képzési
38
ciklus tapasztalatai alapján - a féléves időtartamú szakmai gyakorlat megőrzése mellett - több
szakaszban is megszervezhetővé kell tenni.
A szakképzés finanszírozásának egyik lényeges forrása a szakképzési hozzájárulás. A
hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei és a felhasználás céljai többször változtak. a
felhasználási cél kiterjed a felsőoktatás keretében szervezett gyakorlati képzés támogatására
is. A 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a szakképzési hozzájárulás forrásai alapvetően a
szakképzési törvényben meghatározott tevékenységekre és azok fejlesztésére használható fel.
Tekintettel arra, hogy az oklevelet adó képzés is, eredményét tekintve, szakképzés, a képzési
hozzájáruláshoz való hozzáférést lehetővé kell tenni a felsőoktatás szakmai gyakorlatot
tartalmazó képzéseit illetően is. Különösen ott, ahol a szakképzett munkaerő
foglalkoztatásában érdekelt gazdasági szereplők meghatározó szerepet játszanak a képzési
tartalmak alakításában, és a képzés során megszerezhető szakmai gyakorlat biztosításában.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény miatt is
indokolt a szakmai gyakorlat fogalmának felsőoktatási törvényben történő meghatározása.
A 43. §-hoz
A 2006. évi LXV. törvény - megszüntetve a közalapítványokra vonatkozó hatályos jogi
szabályozást - a már működő közalapítványok tekintetében az államháztartáson kívüli
bevételek minimális arányát írja elő a folyamatos működés feltételeként. A felsőoktatási
intézmények fenntartói feladatait ellátó közalapítványok tekintetében indokolt élni a 2006. évi
LXV. törvényben adott eltérő szabályozási lehetőséggel, így biztosítva az érintett
felsőoktatási tevékenység folyamatosságát. A szabályozási megoldás irányát tekintve a
költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 61. § (2)
bekezdésében található egyedi kivételt biztosító rendelkezésnek felel meg.
A 44. §-hoz
A Golgota Keresztény Gyülekezet „Golgota Teológiai Főiskola” néven felsőoktatási
intézmény létesítését kezdeményezte a 307/22006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján
felsőoktatási regisztrációs központként eljáró Oktatási Hivatalnál.
A Hivatal az eljárást lefolytatta. Az eljárás lezárásaként a felsőoktatási intézményt
nyilvántartásba vette és megállapítva, hogy az intézmény megfelel az Ftv-ben előírt
feltételeknek 0H-FHF/1819-9/2009. számú határozatával a működési engedélyt kiadta.
Az Ftv. 15. § (1) bekezdése értelmében felsőoktatási intézmény működését akkor kezdheti
meg, ha nyilvántartásba vétele megtörtént, működési engedélyét megkapta és az Országgyűlés
döntött állami elismeréséről.
A Hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az
oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az
Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről - az
Ftv. 1. számú mellékletében található intézményi felsorolás kiegészítéséről - szóló
törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.
Az ismertetett előzmények alapján javasolt a Golgota Teológiai Főiskola állami elismerése, a
működés megkezdéséhez szükséges hozzájárulás biztosítása, az Ftv. 1. számú mellékletének
megfelelő kiegészítése.
39
A 45. §-hoz
Az Ftv. 2. számú a felsőoktatási információs rendszerre vonatkozó szabályozásának
pontosítását az annak keretében kezelt különleges személyes adatok indokolják. Megalapozott
az igény, hogy a vallási meggyőződésre vonatkozóan következtetésre alapot adó adatot
semmilyen formában, még távoli, közvetett formában se tárolhasson a rendszer, így a felvételi
követelmények között megjelenített a jelentkező személyes meggyőződésére, világnézetére
vonatkozó intézményi követelményt, annak teljesítését a hatóság egyáltalán nem tarthatja
nyilván.
Szükséges megjegyezni, hogy a pontosítás tartalmilag újabb szabályt nem eredményez, a
tilalom a hatóság jelenlegi nyilvántartási gyakorlatát nem érinti, az csupán a lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló törvényben megjelenített alkotmányos tilalom szaktörvényi
végrehajtását, további garanciáját szolgálja.
A 46. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 47-50. §-hoz
A javasolt módosításokhoz szorosan kapcsolódó, a törvényi koherenciát biztosító, hatályon
kívül helyező és a megváltoztatott rendelkezések alkalmazását elősegítő átmeneti
rendelkezések.
A törvényjavaslat 48. § g) pontja hatályon kívül helyezi az Ftv. 1. számú mellékletének a nem
állami felsőoktatási intézményeket felsoroló részéből a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai
Szolgáltatások Főiskolája, Budapest szövegrészt.
A BKF Fenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság - mint a Heller Farkas Gazdasági és
Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (székhelye: 1077 Budapest, Rózsa u. 4-6., intézményi
azonosítója: FI76010) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (székhelye: 1148
Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9., intézményi azonosítója: FI33842) fenntartója -
kezdeményezte a felsőoktatási regisztrációs központként eljáró Oktatási Hivatalnál a Heller
Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája beolvadását a Budapesti
Kommunikációs és Üzleti Főiskolába.
Kérelméhez mellékelte a BKF Fenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:
Fenntartó) 6/2009. (V. 06.) számú - a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások
Főiskolájának a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába történő beolvadására
vonatkozó - határozatát.
Mind a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, mind a Heller Farkas Gazdasági és
Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája rendelkezik működési engedéllyel. Mivel az
alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre nem változik, megállapítást nyert, hogy a
működés feltételei a beolvadást követően létrejövő integrált intézmény esetében is
biztosítottak.
Tekintettel arra, hogy a fenntartó személye, az alaptevékenység keretében ellátott feladatok
köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, az Ftv. 36. § (9) bekezdése
értelmében a nyilvántartásba vételre és a működés engedélyezésére szakértői vélemény
bekérése nélkül kerül sor.
Ez alapján a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola adatai módosításra kerültek,
valamint részére a módosított működési engedélyt kiadták.
40
Az Ftv. 37. § (8) bekezdése és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 29/G. § (5)
bekezdése alapján az Oktatási Hivatal kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszternél a
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája állami elismerésének
visszavonását.
41