﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10934. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Herczog László

szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik
országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén a 2. § (2) bekezdésében,
valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az állami foglalkoztatási szerv
által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az
engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(2)	A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben
mentességi eseteket határozhat meg.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti engedélyezési
kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy
európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében
meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.
(5)	Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel
rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg
a)	a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban,
továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli
állampolgárok legmagasabb számát,
b)	azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség
alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem
foglalkoztatható, valamint
c)	az engedélyezési eljárás részletes szabályait.
(6) A fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli
állampolgárok legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi
tanács előzetes véleményét be kell szerezni.”
2.	§
Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak
ellátása során]
„a) külön jogszabályban meghatározott közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez, a
külön törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek
foglalkoztatásának elősegítése céljából - a települési kisebbségi önkormányzat, az
állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének kikérésével
-	külön törvényben foglaltak szerint közfoglalkoztatási tervet készít,”
3.	§
Az Flt. 13. §-a a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)-g)
pontok megjelölése e)-h) megjelölésre változik:
[A munkaügyi tanács]
„d) előzetesen véleményezi a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes
megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb
számának meghatározására vonatkozó döntését,”
4.	§
Az Flt. 13/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a
a)	Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat
nyújtó szervezetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek
ellenőrzésének szabályait,
b)	miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci
szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható
speciális szolgáltatásokat -, a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások
igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a
szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának
feltételeit.”
5.	§
Az Flt. a 16/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, és az Flt. 16/B. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának
támogatása
16/B. § (1) A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az egyéni
vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban:
2
Szoc.tv.) meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy teljes
munkaidőben, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához legfeljebb a
támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének
megfelelő mértékű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a)	a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b)	a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban meglévő
munkavállalója munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes
felmondással nem szüntette meg, és
c)	kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony
megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra
nyújtható.”
6.	§
(1)	Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-18/A. §-ban, a 19/A. §-
ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap
foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások a
Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók.”
(2)	Az Flt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (3)
bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható.”
7.	§
Az Flt. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(10)	bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az
álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít
munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára
munkaviszonyban állt.”
8.	§
(1)	Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni]
3
„a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a
munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj
előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §),
valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat
terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására,
valamint a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának -
az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő - elősegítésére;”
(2)	Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni]
„c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami
foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, az állami
felnőttképzési intézmény munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak
finanszírozására, az állami foglalkoztatási szerv által, alap- és középfokú oktatási
intézményben, pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerő-piaci
információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, a MAT működtetésére, a társadalmi
párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a
munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló
juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
(3)	Az Flt. 39. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Munkaerőpiaci Alap a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású
támogatásaira biztosított forrásból átcsoportosított pénzeszköz terhére finanszírozza a
rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának külön
jogszabályban meghatározott támogatását.”
9.	§
(1)	Az Flt. 41/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai
állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre
kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.”
(2)	Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben 964500 Ft/fő/év. A
rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdődően az adott naptári
évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.”
4
10. §
Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható
további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.”
11.	§
Az Flt. 43/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/D. § A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi
Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek
közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi
program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére
finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem
térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
12.	§
Az Flt. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami
foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma
megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.”
13.	§
Az Flt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a
foglalkozási rehabilitáció szakterületén foglalkozási rehabilitációs szakértő
igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői
tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a
személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények
csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem
áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel,
és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az
erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a
bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3)	A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti
bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői
tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
5
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság
igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a foglalkozási
rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.
(5)	A miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
szakértő büntetlen előéletű és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra
irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkoztatási
rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(6)	Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a
foglalkoztatási rehabilitációs szakértő nyilvántartásának törléséig kezeli.”
14.	§
(1)	Az Flt. 54. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (11)-(16) bekezdések számozása (12)-(17) bekezdésre változik:
„(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - kérelmére - azt a személyt
veszi nyilvántartásba, aki
a)	megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott
feltételeknek és
b)	kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10)
bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.”
(2)	Az Flt. 54. §-a - az (1) bekezdésben foglaltak szerint megváltozott számozású -
(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott
időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha
a)	kéri, vagy
b)	az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek
bármelyike megszűnt, vagy
c)	meghalt, vagy
d)	jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget,
vagy
e)	a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt
együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
6
f)	a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön
jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy
g)	álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem
jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben
részesül, vagy
h)	külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de
egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott
együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy
i)	álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem
jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak
ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc.tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján
az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.”
15.	§
Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés
b)	pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.”
16.	§
(1)	Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése d) pontjának befejező szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
álláskereső: az a személy, aki
1.	a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.	oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.	öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, és
4.	az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban
nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.	elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.	az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.]
, ,Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai
Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1.
pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak
szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély
alapján végezhet munkát.”
(2)	Az Flt. 58. §-a (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) kereső tevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden
olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak
kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki
gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás
7
keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető
tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési
kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1.	Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül
kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér
30 százalékát meghaladja.
2.	A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül
kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról
szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3.	A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül
kereső tevékenységnek.
4.	A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység
nem minősül kereső tevékenységnek,”
(3)	Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
„g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkaerő-piaci
szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációs eljárásáért, valamint a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj”
[szabályait.]
17.	§
Az Flt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek
a)	az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b)	az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre
vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem
részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam
állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.”
18.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. január 1-jén
lép hatályba.
(2)	A 9. § (1) bekezdése a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba,
rendelkezéseit a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő számítások során is
alkalmazni kell.
8
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 54. §-a (9) bekezdésének a)
pontja, 58. §-a (5) bekezdése c) és d) pontjának második mondata, valamint 58. §-a (8)
bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(4)	A törvény 1-17. §-a, 18. §-ának (3)-(6) bekezdése a hatálybalépését követő
napon hatályát veszti.
(5)	E törvény hatálybalépésével az Flt. 2. §-ának (2) bekezdésében a „7. § (2)
bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „menekültként, oltalmazottként
vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású,
valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező” szöveg lép.
(6)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése a
következő új e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy]
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a
munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljárásra
vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségnek, az igazgatási
szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetésének”
[részletes szabályait.]

I n d o k o l á s

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az Európai Unió jogszabályai alapján az Flt. 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket a magyar
állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg azt Flt. által tartalmazott
jogok és kötelezettségek tekintetében. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz
történő csatlakozásáról szóló Csatlakozási Szerződés az EU15 és a nem EU-tag, de az
Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (továbbiakban: régi tagállamok)
számára a munkaerő szabad áramlása tekintetében legfeljebb hétéves átmeneti
időszakot (2+3+2 éves megosztásban) biztosított. Romániának és Bulgáriának a
Csatlakozási Szerződése Magyarország számára szintén lehetővé tette, hogy az előző
bekezdésben foglalthoz hasonlóan hétéves (2+3+2) átmeneti időszakban átmenetileg
korlátozza a román és bolgár munkavállalók beáramlását a munkaerőpiacára. Ez
alapján Magyarország a vele szemben korlátozásokat alkalmazó régi tagállamok
állampolgáraival szemben viszonosság alapján 2008. december 31-éig szintén
korlátozásokat alkalmazott. Ez a korlátozás azonban csak a szakképzettséget nem
igénylő munkakörökre vonatkozott, oly módon, hogy az engedélyt ezekben a
munkakörökben is munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kellett kiadni. A román és
bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalásának lehetősége 2008. december
31-éig szintén engedélyköteles volt a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben,
de bizonyos szakmákban az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül
kellett kiadni. Az előzőekben foglaltakkal kapcsolatos rendelkezéseket a Magyar
Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti
szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.
rendelet) tartalmazta.
Az Európai Bizottság 2008. november 18-án közzétette a munkavállalók szabad
mozgásának hatásáról az EU-bővítéssel összefüggésében című közleményét. A
közlemény alapján a jelenlegi gazdasági fejleményeket, valamint ezek munkaerőpiacra
kifejtett lehetséges hatásait mérlegelve szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a
határokon átnyúló munkavállalói mobilitás önszabályozóvá válik, és csökkenő
tendenciát mutat a gazdasági visszaesés idején. Továbbá, az EU-n belüli mobilitási
áramlások már csúcsosodtak, és az EU-n belülről érkező munkaerő-ellátás további
csökkenése várható. A Bizottság a közleményében emlékeztet arra, hogy a
csatlakozási szerződések tartalmaznak egy védzáradékot, amely lehetővé teszi a
munkavállalók szabad mozgására az EK-jogot alkalmazó tagállamok számára, hogy
később újra visszatérhessenek a korlátozások alkalmazásához, ha munkaerőpiacaikon
zavart tapasztalnak vagy látnak előre.
2009. január 1-jétől a Korm. rendeletet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő
szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.)
Korm. rendelet módosításáról szóló 322/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet módosította
oly módon, hogy Magyarország egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi
EU-tagállam állampolgárai előtt. A védintézkedéssel kapcsolatos eljárására vonatkozó
rendelkezéseket a jogszabály-módosítás hatályában fenntartotta.
A munkaerőpiac megnyitása következtében azonban szükségessé vált az Flt.-nek a
külföldiek magyarországi foglalkoztatását szabályozó 7. §-a rendelkezéseinek
módosítása is.
A módosítás kiegészíti az Flt.-nek a munkaügyi tanácsok feladatait meghatározó
rendelkezését a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes megyékben
foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának
meghatározására vonatkozó döntésével kapcsolatos véleményezési jogkörrel. Erre az
Flt. 7. §-a (5) bekezdésével való összhang érdekében van szükség.
A módosítással lehetővé válik, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészéből kerüljenek finanszírozásra olyan tájékoztató rendezvények költségei,
amelyeket a munkaügyi központ szervez alap- és középfokú oktatási intézményekben
a tanulók pályaválasztásának megkönnyítése érdekében.
A módosítással egyértelművé válik, hogy a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából
a statisztikai állományi létszám számítása milyen módszerrel történik.
Az adatvédelmi jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a módosítás
hatálybalépését követően az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a
nyilvántartásból való törlés valamennyi feltétele törvényi szinten kerül szabályozásra.
Figyelemmel arra, hogy a büntetlen előélet követelményének szabályozása törvényi
szintet igényel, ezért a módosítás kiegészíti az Flt.-t a rehabilitációs szakértőre
vonatkozó legalapvetőbb szabályokkal.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az a szabály, hogy külföldi személy Magyarországon engedély alapján
foglalkoztatható, a jövőben már főszabályként csak a harmadik országbeli
állampolgárokra lesz érvényes, figyelemmel arra, hogy a 322/2008. (XII. 29.) Korm.
rendelet 2009. január 1-jétől a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő
szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.)
Korm. rendeletet módosította oly módon, hogy Magyarország egyoldalúan
2
megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EU-tagállam állampolgárai előtt. Ebből
következően a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelékező személyek
engedélymentessége nem e szabály alóli kivételként, hanem ebben a körben
főszabályként érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a jelen módosítással az Flt. egyértelmű
külön szabályokat tartalmazna a harmadik országbeli állampolgárok, valamint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi
munkavállalására. Ez így összhangban áll az idegenrendészeti szabályokkal is.
A 2. §-hoz
A közfoglalkoztatási terv elkészítésénél a jövőben ki kell kérni a települési kisebbségi
önkormányzat véleményét is. Ezért ennek megfelelően módosítja a Javaslat az Flt.-nek
az önkormányzatok feladatát meghatározó 8. §-a (4) bekezdését.
A 3. §-hoz
A módosítás kiegészíti az Flt.-nek a munkaügyi tanácsok feladatait meghatározó
rendelkezését a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes megyékben
foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának
meghatározására vonatkozó döntésével kapcsolatos véleményezési jogkörrel. Erre az
Flt. 7. §-a (5) bekezdésével való összhang érdekében van szükség.
A 4. §-hoz
A többéves együttműködés tapasztalatai a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel -
amelyek a szolgáltatások területén jelentettek segítséget - megerősítették annak az
elképzelésnek a helyességét, hogy az állami foglalkoztatási szerv hiányzó
kapacitásainak pótlására felkészült, szakmailag jól működő szolgáltatói háttér
alakuljon ki.
Annak érdekében, hogy a szolgáltatások minden érintett részére azonos tartalommal,
megfelelő körülmények között és a szükséges kapacitással álljanak rendelkezésre,
biztosítani kell a civil szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások minősítését, és a
követelményeknek „megfelelés” akkreditáció útján történő tanúsítását. Ezért a
módosítás a törvényt kiegészíti egy olyan rendelkezéssel, amely felhatalmazza a
Kormányt az erre vonatkozó szabályok megalkotására.
Az 5-6. §-hoz
Az „Út a munkához” program céljai között a közfoglalkoztatás biztosítása mellett az is
fontos hangsúlyt kapott, hogy minél több támogatásban részesülő visszakerüljön a
munkaerőpiacra, a versenyszférában helyezkedjen el.
Tekintettel arra, hogy az eszközök az elsődleges munkaerőpiacon történő
foglalkoztatást csak kis mértékben segítették eddig elő, szükséges olyan új
megoldások bevezetése, amelyek hatékonyabban valósítják meg a kitűzött célt. Ilyen
3
megoldás a jelenleg a programra fordított források (korlátozott) átjárhatóságának a
lehetővé tétele.
A vállalkozások - meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehetnek
közfoglalkoztatók, ezért más, a piaci vállalkozások számára elérhető támogatásokkal
kell ösztönözni a rendelkezési támogatásra jogosultak piaci szektorban történő
foglalkoztatását. A célcsoportra vonatkozóan a bővítés lehetőségét bérköltség-
támogatás nyújtása segíti. A bővítés támogatásához szükséges forrás biztosítása
érdekében a közcélú foglalkoztatásra igénybe vehető központi támogatás bértámogatás
nyújtására történő konverziójának megteremtése indokolt.
Az egy fő 8 órás foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege a jelenlegi
rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelően 28 500 Ft lehet havonta. A
támogatási célra átcsoportosítandó 500 millió Ft keretből közel 1500 RAT-ban
részesülő legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatása támogatható. A RAT-ban részesülők
támogatott foglalkoztatása esetében nem kerülne kikötésre továbbfoglalkoztatási
kötelezettség.
A foglalkoztatók részére a támogatást a regionális munkaügyi központok biztosítják -
a program keretében - bértámogatás formájában. A foglalkoztatás támogatására
vonatkozó kérelmeket a munkaügyi központok fogadják, a döntést követően hatósági
szerződést kötnek a munkáltatóval. A támogatást havonta, utólag folyósítják a
munkáltató részére a benyújtott igénylés alapján.
A célcsoporthoz tartozók támogatással történő foglalkoztatásához a vállalkozások, az
önkormányzatok és a munkaügyi központok folyamatos és szervezett együttműködése
szükséges. A megoldás előnye, hogy a helyi együttműködés keretében - a
közfoglalkoztatás helyett piaci vállalkozásoknál - bővülhet a RAT-ra jogosultak
foglalkoztatása a passzív ellátás helyett.
A 7. §-hoz
Az Flt. szerint ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási
idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra
munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó
időtartamra járó juttatás összegének a törvényben meghatározott mértékét egy
összegben ki kell fizetni. A javaslat 5. §-a e rendelkezéssel való visszaélés lehetőségét
csökkenti oly módon, hogy kizárja e rendelkezés alkalmazását, ha a korábbi
munkaviszony megszüntetésére feltehetően az álláskeresési járadék egy összegben
történő felvétele érdekében kerül sor.
A 8. §-hoz
Az alap- és középfokú oktatási intézményekben pályaválasztás, illetve továbbtanulás
előtt álló tanulók munkaerő-piaci ismereteinek bővítése, továbbtanulásának,
pályaválasztásának megkönnyítése érdekében a munkaügyi központok gyakran
4
tartanak olyan rendezvényeket, tájékoztatókat, amelyek segítséget nyújtanak a
tanulóknak annak eldöntéséhez, hogy kiválasszák a munkaerő-piaci szempontból is
legcélszerűbb továbbtanulási lehetőségeket. A módosítás lehetővé teszi ezeknek a
rendezvényeknek a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből történő
finanszírozását.
A módosítás megteremti a lehetőségét olyan munkaadók - külön jogszabályban
meghatározott - támogatásának, akik olyan álláskeresők foglalkoztatását vállalják,
akik a válság miatt veszítették el a munkahelyüket. Ezáltal a kifizetésre nem kerülő
álláskeresési támogatás összegének egy része a foglalkoztatás elősegítését szolgálná.
A módosítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy a foglalkoztatási alaprész
pénzeszközei felhasználhatók legyenek az Európai Szociális Alapból a Munkaerőpiaci
Alap társfinanszírozásával megvalósuló intézkedéseket lebonyolító közreműködő
szervezet működéséhez való hozzájárulásra. Ennek az az indoka, hogy a közreműködő
szervezet a központi költségvetésből részesül támogatásban.
A javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi önkormányzatok normatív,
kötött felhasználású támogatásaira biztosított forrásból a Munkaerőpiaci Alapba
átcsoportosított pénzeszköz terhére támogatás legyen nyújtható a rendelkezésre állási
támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának elősegítésére.
A 9. §-hoz
A módosítás pontosítja a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a statisztikai
állományi létszám számítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a
rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása során elsősorban költségvetési
szempontok érvényesülnek, ezért a módosítás szerint a rehabilitációs hozzájárulás
mértékét 2011. január 1-jétől kezdően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési
törvény fogja meghatározni.
A 10. §-hoz
Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben
határozza meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható,
törvényben nem szabályozott támogatásokat. Figyelemmel arra, hogy a válsággal
érintett munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére lehetőség nyílik a
Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészéből is, ezért indokolt a kormányrendeleti
felhatalmazást kiterjeszteni valamennyi, a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott
támogatásra.
A 11. §-hoz
2009. július 1-jétől lehetőség van arra, hogy e § hatálybalépése folytán a rendszeres
szociális segély átalakításával összefüggő programok (az Út a munkához program)
megvalósítása a TÁMOP keretében, az uniós források terhére legyenek
5
finanszírozhatóak. Annak érdekében, hogy a program uniós források terhére történő
finanszírozása a Munkaerőpiaci Alap előlegfinanszírozása terhére is teljesíthető
legyen, szükséges, hogy a fenti lehetőség ne kötelezettség legyen, de biztosítsa azt a
lehetőséget is, hogy a program mielőbbi indítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap
megelőlegezhesse a forrásokat.
A 12.§-hoz
A legtöbb fejlett országban kétféle statisztikai kimutatás készül a munkanélküliek,
illetve a nyilvántartott álláskeresők számáról. Az egyik egységes nemzetközi
módszertani alapokon nyugvó rendszeres lakossági adatfelvétel, míg a másik a helyi
társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodó adminisztratív eljárás, amelynek során a
nyilvántartás szabályait az egyes országok különböző módon határozzák meg.
Szükséges, hogy az adminisztratív nyilvántartás egységes rendszerét jogszabály
határozza meg, ami kiterjed arra, hogy a statisztikai kimutatásokban az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei közül kit kell álláskeresőnek tekinteni. További
lényeges szempont annak egységes jogi szabályozása is, hogy milyen esetekben
minősül valaki tartós álláskeresőnek, ami alapvetően fontos jogosultsági feltételeket
biztosít az álláskeresőknek támogatások igénybevételéhez és különböző aktív
programokban való részvételhez.
A 13.§-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve a belső piaci
szolgáltatásokról átültetése során az egyes szakértői tevékenységek bejelentése vagy
engedélyezése csak abban az esetben tartható fenn, ha az adott szakértő kötelező
igénybevételét jogszabály írja elő, vagy az adott szakértő igénybevételéhez jogszabály
külön jogkövetkezményt állapít meg. A foglalkozási rehabilitációs szakértő
igénybevételét a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének
szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése írja elő,
így a szakértői tevékenység és annak bejelentési, nyilvántartásba vételi rendszerének
fenntartása indokolt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény
hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv
átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 3. és 7.
§-a alapján kizárólag törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendeletben lehet rendelkezni arról, hogy az adott tevékenység csak engedély
birtokában/bejelentést követően kezdhető meg. A jövőben törvény szabályozza a
foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, amely
esetében az engedélyezési kötelezettséget szintén bejelentés váltja fel. Az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény hatálybalépésével felül kell vizsgálni
azokat a szabályokat is, amelyek nem foglalkozáshoz, hanem valamely bejelentéshez
vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához követelik meg a
6
büntetlenség feltételét, illetve annak igazolását. Ennek szabályozását szintén törvényi
szinten kell megteremteni. Törvénynek kell tartalmaznia a büntetlen előélet
ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés céljából történő adatigénylés szabályait, az
eljáró hatóság adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket is, különös tekintettel arra az
esetre, ha az eljárás hivatalból indul, vagy a kérelemre induló eljárást a hatóság
hivatalból folytatja le, illetve hatósági ellenőrzésre kerül sor. Mivel a foglalkozási
rehabilitációs szakértői tevékenység ellátásának egyik feltétele, hogy a szakértő
büntetlen előélettel rendelkezzen, illetőleg ne álljon foglakozási rehabilitációs
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, ezért is indokolt a
törvényi szinten történő szabályozás. A miniszter rendeletben határozza meg a
foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.
A 14. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeit,
valamint a nyilvántartásból való törlés eseteit két jogszabály: a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint az
álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről,
valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet
tartalmazza. Az adatvédelmi szabályokra figyelemmel szükséges, hogy ezek a
kérdések egységesen törvényi szinten kerüljenek szabályozásra. A törvényjavaslat
ennek megfelelően módosítja a törvény rendelkezéseit.
A 15-17. §-hoz
Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése az Flt.-ben, valamint más jogszabályokban
meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségüket
megszegő munkaadó, valamint felszámoló részére kiszabható rendbírság mértékét
1000-100 000 Ft közötti mértékben határozza meg. A rendbírságnak ez a mértéke - a
gyakorlati tapasztalatok alapján - nem ösztönzi a munkaadókat a törvényben előírt
kötelezettségük megfelelő teljesítésére. Ezért a javaslat a rendbírság mértékét 5000 Ft-
tól 500 000 Ft-ig terjedő összegben határozza meg.
Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése d) pontjának módosítását, valamint az Flt. 59. §-ának egy
(4)	bekezdéssel történő kiegészítését az Európai Közösség és tagállamai és az Algériai
Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-
mediterrán megállapodással, valamint a magyar csatlakozásról szóló Jegyzőkönyvvel
való összhang megteremtése indokolja.
Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenység
fogalmának módosítása azért vált szükségessé, mert a jelenlegi szabályozás alapján az
ún. „hagyományos nevelőszülők”, akik két vagy annál több gyermeket gondoznak
7
akkor is kereső tevékenységet folytatóknak minősülnek, ha a nevelőszülői
jogviszonyuk mellett fennálló munkaviszonyuk megszűnik. Ilyen módon nem válnak
jogosulttá az álláskeresőket megillető támogatásokra és szolgáltatásokra. A gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az ún.
„hagyományos nevelőszülői jogviszony” e tevékenységéért járó jelképes összegű
díjazásért (2009-ben legalább 15 000 forint gyermekenként havonta) cserébe
legfeljebb négy gyermek ellátását biztosíthatja a saját háztartásában speciális
nevelőszülői jogviszony keretében. A két gyermek esetén járó legalább 30 000 forintos
nevelőszülői díj pedig már meghaladja az Flt. 58. §-a e) pontjának 1. alpontjában
meghatározott tiszteletdíj mértékét, így a nevelőszülői jogviszony keretében folytatott
tevékenység kereső tevékenységnek minősül. A „hagyományos nevelőszülői”
jogviszony szemben az ún. „hivatásos nevelőszülői” jogviszonnyal nem minősül
speciális foglalkoztatási jogviszonynak sem az Flt., sem a társadalombiztosítási
szabályok alapján. Ezért méltánytalan a jelenlegi szabályozás a tekintetben, hogy az a
hagyományos nevelőszülő, aki e jogviszonya mellett fennálló munkaviszonya
megszűnésekor, a munkaviszonya alatt befizetett munkavállalói és munkaadói
járulékok ellenére azért nem minősülhet álláskeresőnek, mert két vagy annál több
gyermek ellátásáról gondoskodik, és ezért az említett összegű jelképes díjazásban
részesül.
A javaslat az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének g) pontjában pontosítja azt a felhatalmazó
szabályt, amely a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert akkreditációs eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályozására hatalmazza fel. A javaslat
pontosan meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek esetében igazgatási
szolgáltatási díj megállapítására kerülhet sor.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat 18. §-a hatályba léptető rendelkezést, valamint olyan rendelkezést
tartalmaz, amely az 1991. évi IV. törvény több bekezdésének egy meghatározott
kifejezését módosítja a bekezdés érdemi módosítása nélkül.
A javaslat módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-át annak
érdekében, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kapjon
arra, hogy rendeletben határozza meg az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben, a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatására irányuló
engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségnek,
az igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetésének a részletes
szabályait.
8