﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10977. számú
törvényjavaslat
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Székely Tamás
egészségügyi miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
1. §
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a
továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdésének b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási
szerv]
„b) táplálkozás-egészségügy szakterületen
ba)	vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a
táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan,
bb)	a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi
vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás - ezen belül kiemelten a
munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben,
továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében
bármely formában nyújtott étkeztetés - területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre,
étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel,
bc)	a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-
egészségügyi előírások kidolgozásában,
bd)	a ba)-bc) alpont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő eredményekről
tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet;
c)	egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan
ca)	külön jogszabály szerint végzi a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az
étrend-kiegészítőkkel, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal
dúsított élelmiszerekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre
vonatkozó állításokkal, az élelmiszerek tápértékjelölésével kapcsolatos nyilvántartási,
bejelentési eljárásokkal összefüggő szakértői feladatokat, külön jogszabály szerint az
Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi előírása szerinti egyes eljárásokban ellátja a
tagállami feladatokat, továbbá szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió táplálkozás-
egészségügyi és táplálkozás-tudományi szakterületen illetékes szervével,
cb)	ellenőrzi a ca) alpont szerinti élelmiszerek meghatározott táplálkozási céloknak
való megfelelését, és egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség
veszélyeztetése esetén intézkedik,
cc)	ellátja az új élelmiszerek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti
feladatokat,
cd)	ellátja a technológiai segédanyagokkal, élelmiszer-csomagolóanyagokkal,
élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító,
feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő,
külön jogszabály szerinti feladatokat;
d)	a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén
da)	vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott
étkeztetést - a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve
-	és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai
elemzéssel,
db)	a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozás-
egészségügyi előírások kidolgozásában.”
2.	§
Az Ehi. a 13. §-át követően a következő 13/A. és 13/B. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva
megállapítja, hogy
a)	az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,
b)	a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére,
működtetésére,
c)	a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,
d)	a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi
követelmények érvényesítésére,
e)	a kozmetikai termékek, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-
kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított
élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott
élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésére, táplálkozás-élettani
hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára,
forgalomba hozatalára, forgalmazására,
f)	a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és
táplálkozás-egészségügyi követelményekre,
g)	az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására,
berendezések, létesítmények üzemeltetésére,
h)	a fertőző betegségek és járványok megelőzése, illetve a járványveszély elhárítása
érdekében szükséges járványügyi előírásokra,
i)	a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és
elektromágneses terek - hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági
követelményekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten
megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.
(2)	Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az
egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási hatáskörében eljárva
megállapítja, hogy
a)	az egészségügyi szolgáltató
3
aa)	az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket
meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy a működési
engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követett el,
ab)	szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen ha beteget
jogosulatlanul utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az
ellátást, és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy
veszélyeztette, vagy
ac)	a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére
elmulasztotta, vagy a szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújtott,
b)	a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási
támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos,
jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették.
(3)	Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az
egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy
közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba.
(4)	Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi
személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.
(5)	Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.
(6)	Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a
kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek
körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a
jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.
(7)	Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi
államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott
tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a
jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi
a jogszerű állapot helyreállítására.
(8)	A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az
egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha
a)	az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős
határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő
lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó
jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy
b)	a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.
(9)	A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti,
ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele
szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem
került sor.
4
(10)	A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.
13/B. § (1) Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha
a)	a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására
jutásától számított 6 hónap eltelt,
b)	a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű
állapot helyreállításától számított egy év eltelt, vagy
c)	azonos tényállás alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet külön törvény szerinti
felügyeleti bírságot szabott ki.
(2)	Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított
huszonkettedik munkanapig meg kell fizetni.
(3)	A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett egészségügyi bírságot és
késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az egészségügyi államigazgatási
szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.
(4)	Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön
jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.
(5)	A befolyt összeg - a miniszter jóváhagyásával - az egészségügyi államigazgatási
szerv hatósági ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére,
szakembereinek képzésére, valamint szakfelügyeleti és közegészségügyi-járványügyi
tevékenységére használható fel.”
3.	§
Az Ehi. a 14. §-át követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter irányító szervi jogosítványai közül a
(2)	bekezdés szerinti jogosítványokat az egészségügyi államigazgatási szerv
kormányrendeletben kijelölt középirányító szervére ruházza át.
(2)	A középirányító szerv
a)	érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az
irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására
vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a
létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,
továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
b)	megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves
költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi
előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány vagy
törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe;
c)	gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -
törlési és -felhasználási jogköröket;
5
d)	felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek
beszámolóit;
e)	megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát,
előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt
előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
f)	megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát
(létszámkeretét).”
4.	§
Az Ehi. 15. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a)	az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság
megfizetésének részletes szabályait,
b)	a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási költségnek
minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres
vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült
személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait,
c)	az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi
feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. éviXLVII. törvény módosítása
5.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„i) adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; az
Egészségbiztosítási Felügyelet; továbbá közegészségügyi járványügyi közérdekből az 5. §
(3)	bekezdése szerinti tisztiorvos, illetve közegészségügyi felügyelő; továbbá a 22. § szerinti
esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban
meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv; a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági
célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat
tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok
tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója,
illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározattak szerint a munkavédelmi hatóság;”
6
6. §
Az Eüak. 4. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
-	törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni]
„t) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós
eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések
megtétele.”
7.	§
Az Eüak. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi
hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha
a)	a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak
gyanúja merül fel,
b)	az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben
ba)	a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és
szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja,
valamint
bb)	zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező
halláscsökkenés fordul elő.
(2)	A munkavédelmi hatóság tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és
foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a foglalkozási
betegségek és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat
ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és
egészségügyi adatait.
(3)	A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a
szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti szerv részére.
(4)	A 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból a munkavédelmi hatóság és a (2)
bekezdés szerinti szerv a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az (1)
bekezdésben meghatározott egészségügyi és személyazonosító adatokat.”
8.	§
7
Az Eüak. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv - a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjai és a 4. § (2)
bekezdés b) pontja szerinti célból - az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos
epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése,
értékelése érdekében a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az érintett
egészségügyi és személyazonosító adatait, és azokat továbbítja a Nemzeti Rákregiszter
részére.”
9.	§
Az Eüak. a 16. §-t követően a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi
szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést
végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat)
eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) és a 4. §
(2) bekezdés b) pontjai szerinti célból - a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig
az egészségügyi államigazgatási szerv kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek
egészségügyi adatait személyazonosításra alkalmatlan módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdés
szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a
népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre
vonatkozó egészségügyi adatokat.”
10.	§
(1)	Az Eüak. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló
2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”
(2)	Az Eüak. 1. számú mellékletének A) pontja a következő 71. és 72. pontokkal
egészül ki:
[A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:]
„71. Az új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések (az országos tiszti
főorvos által megadott időszakban)
72. Chikungunya-láz”
(3)	Az Eüak. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete, 4. számú
melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.
8
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
11.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő
eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a
méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is)
kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus
kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és
az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.”
12. §
Az Ebtv. 5/B. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„n) próbavásárlás: az egészségbiztosító és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság
által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy
vásárlói szerepben vagy szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,
o)	gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az
egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására
irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide
nem értve gyógyászati segédeszköz alkalmazását és gyógyszer gyógyító-megelőző ellátáson
kívüli alkalmazását.”
13.	§
Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:]
„t) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön
jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,”
14.	§
Az Ebtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
9
„19/A. § (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály
szerinti eljárásban történik.
(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért -
az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
15.	§
(1)	Az Ebtv. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdésben szereplő
ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára, illetve betegfogadási listára történő
felkerülés időpontja szerint jogosult. Az így meghatározott időponttól eltérni az ellátás
szakmai indokoltsága, az ellátás várható eredménye, illetve a biztosított kérése alapján lehet.
Az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait az
egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”
(2)	Az Ebtv. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi
állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen
lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.”
16.	§
(1)	Az Ebtv. 26. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki]
„c) a külön jogszabály alapján háromhavi terápiás (HTL) alapú támogatásban
részesített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben felsorolt funkcionális
csoportokba (alcsoportokba) tartozó gyógyászati segédeszközök körére,”
(2)	Az Ebtv. 26. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás olyan gyógyszerhez
vagy gyógyászati segédeszközhöz,
a)	amelyre vonatkozóan a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja,
gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
10
szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági
kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító
határozatot hozott,
b)	amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját
közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú készítményekkel,
azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközökkel méltányosság alapján
kezelt betegek száma elérte az 50 főt.
(5)	Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás
a)	gyógyszerhez az E. Alap Méltányossági gyógyszertámogatás jogcím időarányos
előirányzatának terhére,
b)	gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
felhasználható összeg időarányos részének terhére
nyújtható. Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban
meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos
részt terheli.”
17.	§
(1)	Az Ebtv. 29. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási
jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott
jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
a)	45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően
megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
b)	amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt,
akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
c)	45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi
jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt
jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között
30 napnál kevesebb nap telt el.”
(2)	Az Ebtv. 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem
alkalmazhatók.”
18.	§
(1) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg
lép:
11
„A finanszírozási szerződés részét képezi”
(2) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A finanszírozási szerződés részét képezi]
„d) a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.”
19. §
(1)	Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító -
külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos
a)	a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz
rendelésére jogosult,
b)	a szerződés megkötését kezdeményezi,
c)	a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének
eleget tesz,
d)	nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -
nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyban,
e)	nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -
nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető
gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és
f)	gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy
gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági
társaságnak nem vezető tisztségviselője.”
(2) Az Ebtv. 32. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem
finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító
szerződést köt.
(9)	Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1)
bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya
alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási
szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a
bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését
követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási
támogatást.”
12
20. §
(1)	Az Ebtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött
ártámogatási szerződésben meg kell határozni
a)	az elszámolási gyakoriságot,
b)	az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.”
(2)	Az Ebtv. 33. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg
lép:
„A szerződés részét képezi”
21.	§
Az Ebtv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön
törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi
szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos
szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.”
22.	§
(1)	Az Ebtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy működtetője - amennyiben több
egészségügyi szolgáltatót is működtet - a finanszírozás keretében kapott összeget minden
általa fenntartott egészségügyi szolgáltató tekintetében külön számlán kezeli. Az
egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől
elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájának megterheléséhez
szükséges az egészségügyi szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváhagyása. A
finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.”
(2)	Az Ebtv. 35. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg
utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig
nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk.
szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi
kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.”
13
23. §
Az Ebtv. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi
feltételek vizsgálatára - ideértve a helyszíni ellenőrzést is -, a biztosított ellátására
vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való
betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított
ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben
foglaltak ellenőrzésére.”
24.	§
Az Ebtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti
a)	az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy
aa)	a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,
ab)	részére nem engedélyezett vagy általa nem végezhető ellátást,
ac)	más forrásból megtérülő ellátást,
ad)	el nem végzett ellátást,
ae)	orvosszakmailag indokolatlanul nem a hatályos jogszabályoknak, finanszírozási
protokolloknak, ennek hiányában nem az érvényes szakmai protokolloknak, vagy mindezek
hiányában nem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdésében
foglalt szakmai előírásoknak (ez utóbbi három a továbbiakban együtt: szakmai előírás)
megfelelően nyújtott ellátást
számolt el, vagy
af)	az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos
jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi
szolgáltatások rendelésénél,
ag)	az elvégzett ellátásokat nem a hatályos jogszabályoknak vagy a finanszírozási
szabálykönyvben foglaltak szerint számolta el,
b)	a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy
ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.
(2)	Az (1), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a
35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül
igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a
finanszírozás és az ártámogatás elszámolása során is érvényesíthető.
(3)	A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási
támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a
rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a
14
folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított
nem volt jogosult.
(4)	Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás
összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a
támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak
mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés
megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb öt évig az érintett orvossal a 32. § szerinti
szerződés nem köthető.
(5)	A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő
rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai
előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás
után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon
részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.
(6)	Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás
jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási
támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott
összeget is meg kell téríteni.
(7)	Az (1), a (3), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdések, illetőleg a 31. § (5) és a 35.
§ (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell
fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.
(8)	Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult
orvos a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a
társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök
reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság
kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy
évre fel kell függeszteni.
(9)	A szakorvosi javaslatot adó orvos a külön jogszabályban foglalt szakorvosi
javaslatra vonatkozó előírások megszegésével adott javaslata alapján rendelt gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított
társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt
jogosult.
(10)	Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési
kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó
teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést
felmondhatja.
(11)	Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott
egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai
15
szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a
szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.”
25.	§
(1)	Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
[Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz
támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja]
,f) a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra
vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,
g)	az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek
teljesülését.”
(2)	Az Ebtv. 38. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás
elszámolására vonatkozó előírásokat
a)	megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és
b)	az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások
ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön
jogszabályban foglalt mértéket,
a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító
szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. §
(2)	bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem
köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan
egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi
szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.”
26.	§
Az Ebtv. 38/B. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén - az
adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosított
személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet,
helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).”
27.	§
Az Ebtv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
[Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül
365 napon át biztosított volt, és]
„b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz
folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz
folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül
szül.”
28.	§
Az Ebtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a
keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését
követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a
keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult.
Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni.”
29.	§
Az Ebtv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-
(4)	bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. §
(1)	bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg
gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.”
30.	§
Az Ebtv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a
táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti
táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe
venni.”
31.	§
Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után
kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az
eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és
nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét
határidőben megfizeti.”
32.	§
Az Ebtv. 70. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az
érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősül.
(7)	Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett
terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.”
33.	§
Az Ebtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a visszafizetésre kötelező határozat
jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az
egészségbiztosítási szerv a követelését
a)	a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,
b)	bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy
egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a
követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság a járuléktartozás
végrehajtására vonatkozó szabályok szerint hajtja be.
(3)	A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti
táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát
nem haladhatja meg.
(4)	A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak
hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.
(5)	A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az
örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási
ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a
hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani
nem lehet.”
18
34. §
Az Ebtv. 75/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/A. § A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások
(beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi
igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások,
valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.”
35. §
(1)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„a) a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi
szolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok”
[meghatározására.]
(2)	Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„q) a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött
szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes
bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó
részletes szabályok”
[meghatározására.]
(3)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„v) a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra
vonatkozó részletes szabályok”
[meghatározására.]
(4)	Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
19
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„h) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket.”
(5)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg]
„g) a várólistasorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi
szakmai feltételeit és szabályait, továbbá a várólista adatainak honlapon történő
közzétételére vonatkozó szabályait,”
(6)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg]
„m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok
pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási
idejét,”
(7)	Az Ebtv. 83. §-ának (4) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg]
„zs) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi
szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.”
(8)	Az Ebtv. 83. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg
a)	a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak
megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,
b)	a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,
c)	az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
20
36. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának
q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására
jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon
honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés
keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap- vagy mesterképzés
keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú
szakmai továbbképzés, egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség; ”
37.	§
Az Eütv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betegjogi képviselő csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, nem áll
egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, felsőfokú
végzettséggel rendelkezik, valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott
képesítési és összeférhetetlenségi szabályoknak. A betegjogi képviselő a (2)-(5)
bekezdésekben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott
jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.”
38.	§
Az Eütv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a)	a betegjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a
pályázat benyújtásával egyidejűleg,
b)	a betegjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - a Betegjogi,
Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) írásbeli
felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a
betegjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A Közalapítvány a betegjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama
alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a betegjogi
21
képviselőt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység
gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a betegjogi képviselő igazolja,
hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a betegjogi
képviselő részére megtéríti.
(3)	A betegjogi képviselő megbízatását a Közalapítvány megszünteti, ha
a)	a betegjogi képviselő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az
ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget és nem
bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt
felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b)	a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma
alapján megállapítja, hogy a betegjogi képviselő büntetett előéletű, vagy az egészségügyi
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a
betegjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.
(4)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Közalapítvány
a)	a betegjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,
b)	a betegjogi képviselő megbízatása megszűnéséig
kezeli.”
39.	§
Az Eütv. a 40. §-t követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A külön jogszabályban meghatározott egészségfejlesztési programok
akkreditációjával kapcsolatos eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
40.	§
Az Eütv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2)
bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába
elektronikusan (on-line) vagy papír alapon kell bejelenteni.”
41.	§
(1) Az Eütv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„(1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a
pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos
formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a
pszichoterápiás eljárások végzésére jogosító szakirányú végzettséggel rendelkező szakorvos
vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.”
(2) Az Eütv. 103. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A klinikai szakpszichológiai tevékenység az a klinikai és mentálhigiéniai
szakpszichológus által végzett tevékenység, amely”
42.	§
(1)	Az Eütv. 110. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet
egészségügyi tevékenységet az a személy,]
„c) aki a 113. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt,
vagy”
(2)	Az Eütv. 110. §-a (16) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A működési nyilvántartást vezető szerv]
„b) az a) pont szerinti szervtől származó, az egészségügyi dolgozó egészségügyi
tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat kezeli és nyilvántartja, továbbá etikai
vétség gyanúja esetén az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásában szereplő, bárki
számára megismerhető adataival együtt megküldi a 140/B. § szerinti szerv részére,”
(3)	Az Eütv. 110. §-ának (16) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A működési nyilvántartást vezető szerv]
„c) a 140/B. § szerinti etikai eljárás eredményéről tájékoztatja az a) pont szerinti
szervet, amennyiben az a b) pont szerinti olyan adatot küldött, ami alapján etikai eljárás
indult.”
(4)	Az Eütv. 110. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:
23
„(25) Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos
is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban
szerepel.”
43.	§
Az Eütv. a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a bizonyítványát, illetve az
oklevelét külföldön elismertetni szándékozó személy részére - kérelmére vagy külföldi
hatóság megkeresésére - a 110. § (16) bekezdés szerinti, továbbá a működési
nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás vagy
adatigénylés alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt
állít ki (a továbbiakban: jó hírnév igazolás).
(2)	A jó hírnév igazolás az alábbiakat igazolja:
a)	az egészségügyi dolgozó a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi
bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján a jó hírnév igazolás kiállítása
napján büntetlen előéletű-e és áll-e az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)	az egészségügyi dolgozó áll-e etikai vétség miatt jogerősen kiszabott büntetés hatálya
alatt,
c)	az egészségügyi dolgozó Magyarországon önállóan vagy felügyelet mellett végezheti-e
az adott egészségügyi tevékenységet.
(3)	A jó hírnév igazolás csak akkor adható ki, ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában
foglalt valamennyi esetre vonatkozóan tartalmaz igazolást.
(4)	A jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
kérelmező a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt
a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv
részére - annak a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a
kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az egészségügyi tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A kérelmezőnek a jó hírnév igazolás
kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárás
megfizetésének igazolását.”
44.	§
(1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
24
[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]
„c) aki - jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret
meglétét, vagy aki a (7) bekezdés esetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítését nem
igazolja,”
(2)	Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza]
„b) a megszerzett egészségügyi ágazati szakmai képzések megnevezése, az erről
kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító
intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
c)	a jogszabály által előírt továbbképzés(ek) elvégzésének időpontja(i) és az egyes
elvégzett továbbképzésért járó pontérték az adott szakképesítés(ek) tekintetében, valamint a
megújítás időpontja,”
(3)	Az Eütv. 112. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét
a)	első alkalommal kéri, és a 111. § (1) bekezdés szerinti szakképesítése
megszerzésének, illetve külön jogszabály szerinti magyarországi elismerésének vagy
honosításának napja óta több mint 8 év eltelt,
b)	a nyilvántartásból való törlését követően kéri,
a külön jogszabály szerinti, a működési nyilvántartás megújításához szükséges
továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételek szerint annyi továbbképzési
pont igazolására köteles, amennyi egyébként a működési nyilvántartás megújításához
szükséges.
(8)	A (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségügyi dolgozónak a törlést
közvetlenül megelőző működési nyilvántartási időszakban megszerzett továbbképzési
pontjai a nyilvántartás lejárta napját követő 8 éven belül a (7) bekezdés szerinti
továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámítandók.”
(4)	Az Eütv. 112. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely
megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a
nyilvántartott személy kérelmére]
25
„b) egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy
az EGT valamely más tagállamában történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb
három évre meghosszabbítható, a 112/A. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel.”
(5)	Az Eütv. 112. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot
a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után, az n) pont szerinti adatot az adat
beérkezésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.”
(6)	Az Eütv. a következő 112/B. §-sal egészül ki:
„112/B. § (1) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés
és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő
bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
Az adatigénylés során a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A működési nyilvántartást vezető szerv az érvényes működési nyilvántartással
rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje
alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a működési
nyilvántartásba vett személy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat,
hogy a működési nyilvántartásba vett személy 1 évet meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a működési
nyilvántartást vezető szerv
a)	a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b)	a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a nyilvántartásból való
törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
45.	§
(1) Az Eütv. 113. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép, egyúttal az (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
26
„A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv törli azt a személyt”
„i) aki a törlését kéri.”
(2)	Az Eütv. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai esetében az alkalmatlanságot megállapító szerv
határozatát közli a működési nyilvántartást vezető szervvel.”
(3)	Az Eütv. 113. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A működési nyilvántartást vezető szerv minden év április 1-jéig a megelőző
évben bekövetkezett adatváltozások egyeztetése céljából a 112. § (4) bekezdés a) pontjában,
valamint a 113. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő adatok tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető hatóságot megkeresi. A megkeresett hatóság az adategyeztetés
során köteles együttműködni és a szükséges adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv
rendelkezésére bocsátani.”
46.	§
(1)	Az Eütv. 114. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető
egészségügyi államigazgatási szerv]
„a) az egészségügyi dolgozók nemére és születési évszámára vonatkozó adatokat,
b)	a 112. § (4) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott adatokat,”
(2)	Az Eütv. 114. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervnek]
„f) a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat az állami foglalkoztatási szerv és a
kormányzati személyügyi szolgáltató,”
47.	§
Az Eütv. 115. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egészségügyi ágazati szakmai képzés
27
115. § (1) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés feladata a képzési fokoknak és
szinteknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek nyújtása, szinten tartása és
fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek
megfelelően.
(2)	Az egészségügyi ágazati szakmai képzés fajtái:
a)	egészségügyi szakirányú szakmai képzés,
b)	egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés,
c)	egészségügyi szakmai továbbképzés,
d)	egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés.”
48.	§
Az Eütv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az Eütv. az alábbi
116/A-116/D. §-sal egészül ki:
„116. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés a külön jogszabályban
meghatározott szakirányok szerinti speciális elméleti és gyakorlati ismeretet adó képzés,
amely a képesítéshez kötött munkakör betöltésére jogosít.
(2)	Az egészségügyi szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a külön
jogszabályban meghatározottak szerint
a)	a felsőoktatási alapképzés orvos- és egészségtudomány képzési területén
egészségügyi végzettséget és szakképzettséget szerzett és
b)	egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
(3)	A képzési idő legalább 12, legfeljebb 36 hónap. Az egészségügyi szakirányú
szakmai képzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről a vizsgáztatásra miniszter által
feljogosított szerv szakmai képesítést tanúsító bizonyítványt állít ki.
116/A. § (1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben szakorvos,
szakfogorvos, szakgyógyszerész szakterületen az vehet részt, aki a külön jogszabályban
meghatározottak szerint a felsőoktatási mesterképzésben orvos, fogorvos, gyógyszerész
szakképzettséget szerzett, egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és külön jogszabályban meghatározott
rendszerbevételi eljárás során felvételt nyert.
(2)	Minden olyan szakterületen, amely nem tartozik a (1) bekezdésben felsoroltak
közé, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a
felsőoktatási mesterképzésben külön jogszabályban meghatározottak szerinti
szakképzettséget szerzett és egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben
munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá megfelel az adott felsőfokú szakirányú
szakmai képzéshez szükséges külön jogszabály szerinti részvételi követelményeknek.
28
(3)	Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés szakvizsgával zárul, a
szakvizsgáztatást az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban:
ESZTT) szervezi külön jogszabályban meghatározottak szerint. A szakvizsga sikeres
letételéről az ESZTT külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai szakvizsga
bizonyítványt állít ki.
116/B. § (1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása
érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése
érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek
megfelelően - az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi
szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett)
egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt
venni.
(2)	A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak
tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete - a 112. § (7) bekezdésében foglaltak
kivételével - a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a
napja.
(3)	A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek a külön
jogszabályban meghatározott kötelező és szabadon választható elméleti és gyakorlati
továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek
teljesítésének mérése pontozással történik.
116/C. § (1) Továbbképzést az a természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli szervezet szervezhet, akinek vagy amelynek a továbbképzési
programját az ESZTT engedélyezési eljárás során megfelelő szakmai színvonalúnak
minősítette, valamint akinél vagy amely intézménynél a továbbképzés lefolytatásához
szükséges szakmai feltételek rendelkezésre állnak (a továbbiakban: továbbképzést szervező
intézmény). Adott továbbképzés szervezésére vonatkozó engedély megadásának feltételeit
és a továbbképzési programok minősítési szempontjait külön jogszabály határozza meg.
(2)	A továbbképzések szervezésére vonatkozó engedély az engedélyben foglaltak
szerint, ennek hiányában visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően
továbbképzések szervezésére.
(3)	Az engedélyezési eljárásért a továbbképzést szervező intézmény külön
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4)	Az egészségügyi ágazati felsőoktatási alapképzésben szakképzettséget szerzett
személyek vonatkozásában a miniszter által külön jogszabályban, a továbbképzések
koordinálására kijelölt intézmény; az egészségügyi ágazati felsőoktatási mesterképzésben
szakképzettséget szerzett személyek vonatkozásában pedig az egészségügyi szolgáltatóként
is működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények közül a
29
miniszter által, a külön jogszabályban meghatározott intézmény az (1) bekezdésben foglalt
eljárás nélkül is lefolytatják a kötelező elméleti továbbképzéseket.
(5)	Az ESZTT az (1) bekezdés szerinti továbbképzést szervező intézményekről
nyilvántartást vezet, és végzi a továbbképzést szervező intézmények továbbképzési
tevékenységének ellenőrzését. A továbbképzést szervező intézményekről vezetett jegyzék
nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(6)	Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(7)	Az ESZTT folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi, hogy a továbbképzést
szervező intézmények megfelelnek-e a külön jogszabályban, valamint az engedélyben
meghatározott, a továbbképzés szervezéséhez szükséges feltételeknek.
(8)	Ha a továbbképzést szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak és
az engedélyezett továbbképzési programnak megfelelően látja el, vagy már nem felel meg
az engedély kiadásához szükséges feltételeknek, de ezzel a továbbképzés szakszerű
lebonyolítását lényegesen nem veszélyezteti, az ESZTT felhívja a továbbképzést szervező
intézményt a jogszabálysértés vagy az engedélytől való eltérés megszüntetésére, illetve a
hiányzó feltételek biztosítására.
(9)	Ha a továbbképzést szervező intézmény a feltárt jogszabálysértést vagy az
engedélytől való eltérést
a)	az ESZTT határozata alapján határidőben nem szünteti meg, illetve a hiányzó
feltételeket nem pótolja,
b)	ismételten jogszabálysértést követ el,
c)	tevékenységét továbbra sem az engedélyezett továbbképzési programnak, illetve
szakmai feltételeknek megfelelően folytatja,
d)	olyan jogszabálysértést követ el, az engedélytől olyan módon tér el, illetve a
továbbképzés szervezésének folytatásához olyan feltételek hiányoznak, amelyek a
továbbképzés szakszerű lebonyolítását közvetlenül veszélyeztetik,
az ESZTT az intézmény engedélyét visszavonja.
(10)	Ha a továbbképzést szervező intézmény a továbbképzés szervezésére vonatkozó
tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott engedély hiányában vagy az engedélyben
foglalt jogosultságot túllépve folytatja, az ESZTT a továbbképzést szervező intézmény
minden egyéb továbbképzés-szervezési engedélyét visszavonja, valamint a továbbképzést
szervező intézményt a továbbképzés-szervezés további folytatásától eltiltja. A jogsértő
továbbképzést szervező intézmény részére a tevékenységtől való jogerős eltiltástól számított
öt éven belül továbbképzés szervezése nem engedélyezhető.
(11)	A továbbképzési szervezési tevékenység engedélyezése iránti eljárásban a
miniszter a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság.
30
116/D. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés során a megszerzett
képesítéshez közvetlenül kapcsolódó, de a megszerzett képesítés alapján nem végezhető
egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítés szerezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti képesítés önálló munkakör betöltésére nem jogosít.
(3)	Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki
a)	a szakképzésről szóló külön jogszabályok alapján alap-, közép-, emeltszintű,
illetve felsőfokú szakképesítéssel,
b)	egészségügyi szakirányú szakmai képesítéssel vagy
c)	felsőfokú szakirányú szakmai képesítéssel
rendelkezik, és megfelel az adott egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéshez
szükséges, külön jogszabályban meghatározott részvételi követelményeknek.
(4)	Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés képzési ideje
a)	a (3) bekezdés a) pontja alá tartozók esetében legalább 2 hónap, legfeljebb 6
hónap,
b)	a (3) bekezdés b) és c) pontja alá tartozók esetében legalább 4, legfeljebb 12
hónap,
amelynek során az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben részt vevő
személynek elméleti és gyakorlati képzésben kell részt vennie.
(5)	Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés vizsgával zárul, amelynek
sikeres letételéről
a)	a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek tekintetében a vizsgáztatásra
miniszter által feljogosított szerv,
b)	a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében az ESZTT
egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító bizonyítványt állít ki.”
49.	§
Az Eütv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) Az ESZTT
a)	egészségügyi ágazati szakmai képzés tekintetében a miniszter döntés-előkészítő,
véleményező, javaslattevő testületeként működik, amely a (2) bekezdésben meghatározott
ügyekben döntési joggal rendelkezik, továbbá
b)	ellátja
ba)	az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással
kapcsolatos,
bb)	a 116/D. § (3) bekezdése b) és c) pontjában meghatározott személyek
tekintetében az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzést lezáró vizsgáztatással
kapcsolatos,
31
bc)	a felsőfokú szakirányú szakmai képesítés megszerzését tanúsító szakvizsga-
bizonyítvány, a bb) pontban meghatározott személyek tekintetében egészségügyi szakmai
tevékenység végzésére jogosító okirat kiállításával összefüggő és
bd)	a 116/C. § (1)-(6) bekezdéseiben meghatározott engedélyezési és ellenőrzési
feladatokat.
(2)	Az ESZTT dönt
a)	a 116/C. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadásáról,
b)	az egyes továbbképzések pontértékéről és
c)	az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés tekintetében az egyes
szakvizsgabizottságok összetételéről.
(3)	Az ESZTT 16 tagból és egy elnökből áll, tagjait a miniszter bízza meg, oly
módon, hogy az érintett oktatási intézmények, szakmai kamarák, szakmai szervezetek,
szakmai kollégiumok képviselete a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosított
legyen.
(4)	Az ESZTT munkájában meghívottként részt vesz az oktatásért felelős miniszter
képviselője.
(5)	Az ESZTT elektronikusan és papír alapon egyaránt nyilvántartást vezet a
felsőoktatási mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi felsőfokú szakirányú
szakképesítést vagy felsőoktatási alap- vagy mesterképzésben oklevelet szerzett és
egészségügyi szakirányú szakmai képzésben vagy egészségügyi szakirányú szakmai
továbbképzésben képesítést szerzett személyekről.
(6)	A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a képzésben részt vevő személy
aa)	nevét,
ab)	születési helyét és idejét,
ac)	orvosi, fogorvosi pecsétjének számát,
ad)	gyógyszerészi alap-nyilvántartási számát,
b)	annak az egészségügyi szolgáltatónak a megnevezését, címét, amelynél a képzés
ideje alatt - a képzésbe kapcsolódás feltételeként - a képzésben részt vevő személy
meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
c)	a képzésbe lépéshez szükséges szakképzettséget igazoló oklevél számát,
kiállításának a helyét, idejét és az oklevelet kiállító intézmény megnevezését,
d)	a megszerzett szakvizsga-bizonyítvány megnevezését, számát, eredményét,
e)	az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát.
(7)	Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak, valamint az
egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos
valamennyi dokumentumnak a kötelező megőrzési ideje 50 év.
(8)	A (6) bekezdésben meghatározott adatok az ab) pont kivételével bárki számára
megismerhetők.”
32
50. §
Az Eütv. 142. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a
központi költségvetésben kell biztosítani]
„k) az egészségügyi ágazati szakmai képzések támogatásának,”
[fedezetét.]
51. §
Az Eütv. a 156/D. §-a után a következő alcímmel és a 156/E-156/J. §-sal egészül ki:
„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény
hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó
szabályok
156/E. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV.
törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó, közintézeti vagy vállalkozó közintézeti
formában működő, egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv (a továbbiakban együtt:
költségvetési szerv) tekintetében a 155. § (1) bekezdésében foglaltak a 156/F-J. §-okban
foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.
156/F. § Amennyiben az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv irányító
szerve tudomására jut, hogy
a)	a költségvetési szerv az illetmény, munkabér, jogszabály vagy kollektív szerződés
szerinti egyéb juttatások kifizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, vagy
b)	a költségvetési szervtől az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály
szerinti utasításra történt ellenjegyzésről szóló bejelentés érkezik, vagy
c)	a költségvetési szerv részéről felróható okból - az irányító szerv, az általa erre
meghatalmazott szervezet, illetve a jogszabály által erre feljogosított ellenőrző szerv felé -
hamis vagy valótlan adat szolgáltatásának, illetve tájékoztatás nyújtásának gyanúja merül
fel, vagy
d)	a költségvetési szerv teljesítménye elmarad az irányító szerv által a
teljesítménytervben évente meghatározásra kerülő minimumtól, vagy
e)	a költségvetési szerv ellenőrzése során visszatérő, ismétlődő jelleggel azonos vagy
hasonló hiba észlelése történt intézkedés elmulasztása miatt, vagy
f)	a költségvetési szerv a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására feljogosított
hatóság hiteles nyilvántartásába bekerül mint elmarasztalt munkáltató,
az irányító szerv köteles a költségvetési szerv vezetője ellenőrzésének körében a
vezetővel szemben vizsgálatot lefolytatni, és az ellenőrzés eredményétől függően a
33
vezetőre vonatkozó jogszabályokban foglalt, a vezető felelősségrevonására irányadó
rendelkezések szerint eljárni.
156/G. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv, amennyiben
a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó éves támogatás értékű bevétele
meghaladja az 5000 millió forintot és forrásainak legalább 75,0%-a - együttesen - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, átvett pénzeszközökből, saját bevételből, illetve
pénzügyi műveletekből származik, vagy
b)	éves finanszírozási hitelfelvételének összege eléri vagy meghaladja a költségvetési
szerv jóváhagyott éves költségvetésének 15,0%-át, vagy
c)	az alapító a költségvetési szervnek vállalkozó közintézetté vagy gazdasági társasággá
történő átalakítását tervezi, az átalakulásról szóló döntés meghozatalát megelőzően
köteles üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre a módosított
teljesítményszemléletű kettős könyvvitel vezetése mellett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétének hiányában az egészségügyi
közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv döntésének megfelelően kötelezhető az
üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre.
156/H. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetésének módját az
irányító szerv határozza meg.
(2)	Egészségügyi közszolgáltató közintézet megosztott hatáskörű vezetése esetén a
szerv egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató (a továbbiakban együtt:
főigazgató).
(3)	A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a
megbízás visszavonása, felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
b)	a közintézet szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás
visszavonása,
c)	a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,
d)	jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közintézeti szabályzatok kiadása,
e)	a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kizárólagos hatáskörként
meghatározott egyéb feladatok ellátása,
f)	a közintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,
g)	mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.
(4)	A szakmai irányítás
a)	fekvőbeteg-ellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató és az ápolási igazgató,
b)	kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató,
c)	kizárólag ápolási feladatokat ellátó közintézetben az ápolási igazgató
feladatkörét képezi.
(5)	Az orvosigazgató feladatkörébe tartozik az orvosi és közintézeti gyógyszerészi
tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
34
a)	az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és
felügyelete,
b)	az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,
c)	a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
d)	a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
e)	a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
f)	az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g)	a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,
h)	a közintézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,
i)	a közintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-
ellenőrzése,
j) a közintézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi
dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,
k) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói
feletti munkáltatói jog gyakorlása,
l) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.
(6)	Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet által nyújtott ápolási
tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:
a)	az ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai
tartalmának felügyelete,
b)	a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,
c)	a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,
d)	a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,
e)	a közintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,
f)	a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,
g)	a közintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben
foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,
h)	a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.
(7)	A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet működésével összefüggő
a)	gazdasági, pénzügyi, a közintézet könyvvezetési és pénzügyi jelentési
kötelezettségeivel összefüggő feladatok,
b)	műszaki és intézményüzemeltetési feladatok,
c)	az a)-b) pont szerinti feladataival összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok
irányítása,
d)	a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti
munkáltatói jog gyakorlása.
(8)	Az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató döntési jogkörét a
közintézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
(9)	A közintézet szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a
főigazgató jogosult egyes döntéseket saját vagy a vezetés együttdöntési hatáskörébe vonni.
35
(10)	A szakmai és gazdasági irányítást ellátók egyszemélyi döntéseikért teljes körű
felelősséggel tartoznak, ami azonban nem érinti a főigazgató egyszemélyi felelősségét.
(11)	Az együttdöntési hatáskörben hozott döntésért a döntéshozókat együttesen
terheli a felelősség. A felelősség alól mentesül az a személy, aki a döntés meghozatalában
nem vett részt, vagy az ellen írásban tiltakozott.
156/I. § (1) Az irányító szerv az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetését
vezető testületre bízhatja, vállalkozó közintézet esetén vezető testületre bízza, melynek
létszámát 3-11 főben határozhatja meg.
(2)	A vezető testületi tag megbízása határozott - legfeljebb 5 éves - időtartamra szól,
és vezető testületi tag
a)	az a természetes személy lehet, aki megfelel a jogszabály és az irányító szerv által
meghatározott szakmai feltételeknek;
b)	a külön jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíti;
c)	nem áll fenn vele szemben a (3) bekezdés szerinti kizáró ok.
(3)	Nem lehet a vezető testület tagja
a)	aki büntetett előéletű;
b)	aki gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll;
c)	akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt
az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató intézményben;
d)	aki megszüntetési eljárás során törölt gazdasági társaságnak a törlést megelőző
naptári évben vezető tisztségviselője volt, a törlést követő két évig.
(4)	Azt a tényt, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján
nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből
a)	a vezető testületi tagnak jelölt személy a megbízása előtt,
b)	a vezető testületi tag megbízatása ideje alatt
az irányító szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5)	A vezető testületi tag megbízatása ideje alatt a vezető testületi tagot az irányító
szerv írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak
igazolására, hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs
kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből.
(6)	Ha az (5) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető testületi tag igazolja,
hogy a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető
testületi tagság betöltéséből, az irányító szerv az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(7)	Az irányító szerv a vezető testületi tag (4) bekezdés alapján megismert személyes
adatait a vezető testületi tagnak jelölt személy megbízásáról meghozott döntésig, az (5)
bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető testületi tagság megszűnéséig kezeli.
36
(8)	A vezető testületi tagság megszűnik
a)	a megbízás időtartamának lejártakor;
b)	az irányító szerv általi felmentéssel a kinevezés, illetve megbízás alól;
c)	valamely, a tisztséggel való megbízást kizáró oknak a megbízás ideje alatt történt
bekövetkezésekor;
d)	a testület tagja által kért felmentés esetén;
e)	a vezető testületi tag halálával.
(9)	A vezető testületi tagság kizárással szűnik meg, ha a tag
a)	nem tett eleget a külön törvényben rögzítettek szerinti, vagyonnyilatkozat
megtételével kapcsolatos kötelezettségeinek;
b)	valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkezett;
c)	az irányító szerv felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül -
vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul - nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének.
(10)	A vezető testületi tag
a)	nem szerezhet részesedést (ide nem értve a nyilvánosan működő
részvénytársaságban való részvényszerzést) az adott költségvetési szervvel azonos
tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben;
b)	nem lehet vezető tisztségviselő a költségvetési szervvel azonos tevékenységet
végző másik szervezetben;
c)	és közeli hozzátartozója, illetve élettársa nem köthet az adott költségvetési
szervvel saját nevében vagy saját javára jogügyleteket.
(11)	Az összeférhetetlenség - a bekövetkeztét követő 30 napon belüli -
megszüntetésének hiányában a vezető testületi tagot a kinevező, illetve megbízó szerv
kizárja a vezető testületből.
156/J. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testülete
létrehozásával egyidejűleg kötelező a felügyelő testület létrehozása, melynek működésére
külön jogszabály rendelkezései irányadóak.
(2)	A felügyelő testületi tagság létrejöttére, megszűnésére, a tagok kizárására, illetve
összeférhetetlenségére, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozóan a
156/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A felügyelő testület tagja a testületi döntéssel a jogszabályokban, a reá irányadó
szabályzatokban foglaltak megszegésével okozott károkért - a költségvetési szerv felé -
egyetemleges felelősséggel tartozik. A tag mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha nem
vett részt a testületi döntésben, vagy az ellen szavaz.”
52. §
37
Az Eütv. 159. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezését az
orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv végzi. A
gyártó III. osztályba tartozó, valamint a Il.a vagy Il.b osztályba tartozó beültethető, tartós
használatú invazív orvostechnikai eszköz esetén a klinikai vizsgálatot megkezdheti, ha a
hatóság a klinikai vizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem beérkezését követő hatvan
napon belül nem hoz döntést.”
53.	§
(1)	Az Eütv. 200. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az annak szükségességét
megállapító pszichiátriai gondozóintézet szakorvosa, büntetőeljárás során elrendelt
kényszergyógykezelés megszűnése esetén, amennyiben a beteg további intézeti
gyógykezelése szükséges - az elbocsátás esedékessége napjának megjelölésével - a
kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa a bíróság értesítésével
kezdeményezi és javaslatot tesz a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetre.”
(2)	Az Eütv. 200. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(7)	és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre módosul:
„(7) Ha a büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése után a
beteg további intézeti gyógykezelése szükséges, a bíróság a beteg kötelező intézeti
gyógykezelését a kényszergyógykezelés megszűnésének napjával rendeli el. A bíróság
elrendelő határozata alapján a kényszergyógykezelést végző szerv főigazgató főorvosa
intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt pszichiátriai intézetbe. A beteg átszállításában
a rendőrség szükség esetén közreműködik.”
54.	§
Az Eütv. 207. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A donor jogosult az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint
az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az utazással összefüggésben
ténylegesen felmerült és igazolt - társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett -
költségeinek megtérítésére. Továbbá a donor szervkivételt elrendelő egészségügyi
intézménybe történt átszállítása esetén az ebből keletkező többletszállítási költségeket is
meg kell téríteni. E költségeket az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv fizeti
ki, melynek a költségvetés azt megtéríti.”
38
55. §
(1)	Az Eütv. 234. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását az egészségügyi
államigazgatási szerv annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	Az Eütv. 234. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 234. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi
államigazgatási szerv részére - annak a szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az
egészségügyi államigazgatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a
bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(6)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is,
hogy a szakértő büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az
egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint,
hogy az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi
államigazgatási szerv
a)	az egészségügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig
vagy
b)	az egészségügyi szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
56.	§
(1) Az Eütv. 234/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
39
„(1) Ha jogszabály az egészségügyi szociális intézmény működésével kapcsolatban
meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő
igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek,
aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szociális intézmény működésével összefüggő
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	Az Eütv. 234/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szakértő tevékenysége
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is,
hogy a szakértő büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés
céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy az egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi
államigazgatási szerv
a)	a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
b)	az egészségügyi szociális intézmény működésével összefüggő szakértői tevékenység
folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
57.	§
Az Eütv. a következő 239. §-sal egészül ki:
„239. § A természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a
szakhatósági eljárásokat is - összefüggő igazgatási szolgáltatásokért az egészségügyért
felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
58.	§
Az Eütv. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„244. § Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigények
tekintetében a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség polgári jogi szabályait
kell megfelelően alkalmazni.”
59.	§
(1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy]
„v) az intézeten kívüli szülés szakmai szabályait, feltételeit és kizáró okait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
d)	a népegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében]
„dd) járványügyi érdekből, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő védőeszköz
használatának szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének g) pontja a következő gh) alponttal egészül
ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
g)	az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban:]
„gh) az ápolói szintekhez tartozó tevékenységi kompetenciákat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:]
„i) az egészségügyi ágazati szakmai képzések tekintetében
ia)	a képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételeket,
ib)	a képzés és a vizsga szakmai tartalmát, a képzés időtartamát, a vizsgáztatásra
jogosult szervek meghatározásával, a képzéssel, a vizsgáztatással, a vizsga sikeres letételét
tanúsító bizonyítvány, okirat kiállításával, a vizsgáztatás költségeinek meghatározásával
összefüggő részletes szabályokat,
41
ic)	a képző intézmények személyi és tárgyi feltételeit, a képzőhellyé minősítés
részletes szabályait,
id)	az egészségügyi szakirányú szakmai képzés és az egészségügyi felsőfokú
szakirányú szakmai képzés rendszerbevételi eljárásának szabályait, valamint a
megszerezhető szakmai képesítéseinek körét,
ie)	az egészségügyi szakmai továbbképzés
i)	teljesítésének feltételeit,
ii)	elméleti és gyakorlati továbbképzési formáit,
iii)	során közreműködő szervek kiválasztásának szabályait,
iv)	szervezésére való jogosultság megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás
részletes szabályait és az engedély megadásának feltételeit,
v)	továbbképzési programjainak minősítési szempontjait,
if)	az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben
i)	megszerezhető egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítések
körét,
ii)	megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek körét,
iii)	megszerezhető képesítések létesítésének feltételeit,
iv)	közreműködő szervek kiválasztásának szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5)	Az Eütv. 247. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„k) az orvostechnikai eszközökkel összefüggésben
ka) az orvostechnikai eszközök minőségi követelményeire,
kb) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos minőségi rendszer szakmai tartalmára,
kc) a megfelelőségértékelési eljárásokra,
kd) a megfelelőségi jelölésre,
ke) az osztályba sorolásra,
kf) a forgalomba hozatalra,
kg) a kijelölt szervezetekre és azok eljárására,
kh) a klinikai vizsgálatra,
ki) a nyilvántartásba vételre,
kj) az eszközkészletekre és a több eszközből álló rendszerekre vonatkozó eljárásra és
sterilizálási eljárásra,
kk) a forgalomba hozatalt követő váratlan események, balesetek bejelentésére,
kl) a hatósági ellenőrző eljárásokra, a közegészségügyi előírások betartása érdekében
szükséges intézkedésekre,
km) a gyártással, forgalomba hozatallal, alkalmazással, klinikai vizsgálatokkal
kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeire,
kn) az EU-társhatóságokkal és a Bizottsággal való együttműködésre, az időszakos
felülvizsgálatra, az adatkezelésre, valamint az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésére
vonatkozó részletes szabályokat,”
42
[rendeletben állapítsa meg.]
(6)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„v) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek ágazati irányításával
összefüggésben
va) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testülete működésére,
vb) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv felügyelő testületének
működésére,
vc) az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezetője prémiumra való
jogosultságára
vonatkozó részletes szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdése az s) pontot követően a következő új sz) ponttal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„sz) a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében
szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(8)	Az Eütv. 247. §-a (2) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„z) az egészségügyi szolgáltatóknál végezhető egészségügyi ellátások
nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(9)	Az Eütv. 247. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az EFE központi és regionális részéből megszerezhető forrásokra irányuló
pályázatok eljárási szabályait,
b)	az egészségfejlesztési programok akkreditációs eljárásának szabályait,
c)	a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik
védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat,
43
d)	az egészségügyi kockázattal járó egyes nem egészségügyi tevékenységek
egészségügyi kockázatának csökkentésére irányuló szakmai szabályokat,
e)	a gyermekágyas és az újszülöttellátás szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
(10)	Az Eütv. 247. §-a (5) bekezdésének c) pontja a következő cg)-ci) alpontokkal
egészül ki:
[Felhatalmazást kap
c)	a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény
szerint]
„cg) az egészségfejlesztési programok akkreditációjáért,
ch)	a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos egyes eljárásokkal - ideértve a
szakhatósági eljárásokat is - összefüggő igazgatási szolgáltatásokért,
ci)	a közegészségügyi vagy élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatkörben
eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az
étrend-kiegészítők, valamint a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb
anyagokkal dúsított élelmiszerek bejelentéséért, nyilvántartásba vételéért, a különleges
táplálkozási célú élelmiszer csomagolására előírt kötelezettség alóli felmentés
engedélyezésére irányuló eljárásáért, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerrel
kapcsolatos tájékoztató és oktató anyagok (eszközök) engedélyezésére irányuló eljárásáért,
az új élelmiszerek elsődleges értékeléséhez szükséges szakvéleménye elkészítéséért, az
élelmiszerek alkalmi árusításának engedélyezésére irányuló eljárásáért, valamint a
vendéglátótermékek végső fogyasztó részére történő kiszállítására irányuló tevékenység
engedélyezésére irányuló eljárásáért, igazgatási jellegű szolgáltatásáért”
[fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket rendeletben állapítsa meg.]
(11)	Az Eütv. 247. §-a (6) bekezdése a következő új b) és c) pontokkal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„b) a Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai
eszközökről;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2007/47/EK irányelve (2007. szeptember 5.)
az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló
93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló
98/8/EK irányelv módosításáról;”
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
44
60. §
(1)	A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásakor az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke és az 1272/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP) 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell
alkalmazni a keverék, regisztráló, gyártó, importőr, forgalomba hozatal, forgalmazó
kifejezések tekintetében.”
(2)	A Kbtv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. § alapján veszélyesként osztályozott anyag,”
(3)	A Kbtv. 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„e) közösségi jegyzék: a CLP VI. melléklete szerinti harmonizált osztályozási és
címkézési jegyzék,”
61.	§
A Kbtv. 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A REACH és a CLP e törvénnyel együttesen alkalmazandó.
(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra
és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. §
(1)	bekezdése, illetve a CLP szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól
függetlenül - e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és
veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó
rendelkezéseket - ha azt külön jogszabály elrendeli - azon keverékekre is alkalmazni kell,
amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de - különösen mennyiségükre, felhasználásuk
módjára vagy céljára tekintettel - különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre
vagy a környezetre.”
62.	§
A Kbtv. 3. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti (2)
bekezdésének számozása (3) bekezdésre módosul:
45
„(2) E törvény alkalmazása szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek
minősülnek azok az anyagok, illetve keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás
során a CLP-ben megállapított veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe
besoroltak.”
63.	§
(1)	A Kbtv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény szerint a veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat
tulajdonságaik, a keverékeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint
osztályozni kell a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően a
CLP 61. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezések megfelelő alkalmazásával.
(2)	Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP
rendelkezéseire figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra
kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó vagy a forgalomba
hozatalért felelős személy.”
(2)	A Kbtv. 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó
besorolási tétel szerepel a közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint
történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő
veszélyességi kategóriákra.”
64.	§
A Kbtv. 9. §-a, valamint az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A forgalomba hozatalra és a közösségi jegyzékben nem szereplő anyagokkal kapcsolatos
adatok felkutatására vonatkozó előírások
9. § (1) Veszélyes anyagot és veszélyes keveréket kizárólag akkor lehet forgalomba
hozni, ha azokat a 14-17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban,
a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett
információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az
anyagot az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriák tekintetében fel nem
veszik a közösségi jegyzékbe, vagy amíg listába vételének mellőzéséről döntést nem hoznak
a CLP 37. cikkében szabályozott eljárással összhangban.
46
(3)	A közösségi jegyzékben szereplő veszélyes anyagot csak abban az esetben lehet
forgalomba hozni, ha azokat az adott besorolási tételnek megfelelő címkeelemekkel látták
el.
(4)	Azon anyagok gyártói, forgalmazói és importőrei, amelyek szerepelnek az
EINECS-ben, de amelyek tekintetében a közösségi jegyzék nem tartalmaz besorolási tételt,
felkutatják az ilyen anyagok tulajdonságaival kapcsolatos lényeges és hozzáférhető
adatokat. Ezen információk alapján kell a veszélyes anyagokat csomagolniuk és ideiglenes
címkével ellátniuk a 14-17. §-ban foglaltakkal összhangban.
(5)	A CLP szerint is osztályozott veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csak
abban az esetben hozhatók forgalomba, ha azokat a CLP szerint címkézték és csomagolták.”
65.	§
A Kbtv. a következő új 10. §-sal egészül ki:
„10. § (1) 2010. december 1-jétől a veszélyes anyag csak abban az esetben hozható
forgalomba, ha azt a CLP szerint címkézték és csomagolták. Az e törvény előírásainak
megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2010. december 1-je előtt forgalomba
hozott veszélyes anyagot 2012. december 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(2) 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók
forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Az e törvény előírásainak
megfelelően osztályozott, címkézett és csomagolt, 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott
veszélyes keverékeket 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.
(3)	A közösségi jegyzék magyar nyelvű hiteles fordítását - ha az a CLP 1. § (2)
bekezdés e) pontjában említett mellékletében magyar nyelven nem áll rendelkezésre - az
egészségügyi államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.”
66.	§
(1)	A Kbtv. 14. §-át megelőző IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA,
SZÁLLÍTÁSA. A VESZÉLYES KEVERÉKEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA
(CÍMKÉZÉSE)”
(2)	A Kbtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett
formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb
47
jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10.
§-ban foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes anyag,
illetőleg veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve
környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.”
67.	§
A Kbtv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) Szolgáltatási tevékenység keretében egészségügyi kártevőirtó
tevékenység az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek meg kell
felelnie az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott
egyéb feltételeknek. Az egészségügyi államigazgatási szerv az engedély megadásával
egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi körben az a természetes személy járhat el,
aki a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakmai továbbképzési
kötelezettségének eleget tett.
(4)	Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi kártevőirtó tevékenység
folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - ha az engedélyes
egyéni vállalkozó - tartalmazza az engedélyes természetes személyazonosító adatait,
továbbá a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A
nyilvántartásból kizárólag az e tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható adat.
(5)	Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek
minősül a külön jogszabályban meghatározott olyan tevékenység, amely egészségügyi
kártevők irtására vagy külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi célú
kártevőirtásra irányul, és a külön jogszabály szerinti szakképesítéssel végezhető.”
68.	§
A Kbtv. 34. § (4) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„b) a Kormány, hogy e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a
REACH és a CLP végrehajtásának ellenőrzésében érintett szervek együttműködésének
módját, valamint a hatósági feladatok megosztását,”
[rendeletben meghatározza]
69. §
48
(1)	A Kbtv. 35. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a
belső piaci szolgáltatásokról, 9. cikk (a törvény 33/A. §-a).”
(2)	A Kbtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a 34. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a)
pontjának aj) alpontjában, valamint a 34. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt
a)	a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról
(REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv
módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet,
a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a
67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről,
valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i
1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
módosítása
70.	§
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) a következő új 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozóval a munkaidő-beosztást, amely
tartalmazza az egészségügyi ügyelet és a készenlét beosztását is - kollektív szerződés eltérő
rendelkezése hiányában - legalább egy hónappal korábban, és legalább egy hónapra előre,
írásban közölni kell.
(2)	Kollektív szerződés az (1) bekezdés szerinti írásbeli közlés módját, formáját -
különös tekintettel a közzététel helyben szokásos módjára vagy az elektronikus úton történő
közlés lehetőségére - szabályozhatja.
49
(3)	A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozóval az (1) bekezdés szerinti
munkaidő-beosztásban közli
a)	az egészségügyi dolgozó napi rendes (törvényes) munkaidejének tartamát, a heti
pihenőnap (pihenőidő) megjelölését,
b)	a munkaidő 12/B. § szerinti minősítését.
12/B. § (1) A munkáltató a munkaidő-beosztásban - figyelemmel a 12. § (6)
bekezdése, illetve a 13. § (2) bekezdése szerinti, hatályos megállapodás meglétére - a
beosztás szerinti munkaidő egyes óráit annak megfelelően minősíti, hogy az
a)	rendes (törvényes) munkaidőnek,
b)	egészségügyi ügyeletnek, vagy
c)	készenlétnek
minősül.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti munkaidő tekintetében a minősítés során
meg kell jelölni, hogy annak mely része minősül a 13. § (2) bekezdése szerinti
megállapodás alapján önként vállalt többletmunkának.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi ügyelet esetében a minősítés során meg
kell jelölni, hogy annak mely része
a)	a munkáltató által a 13. § (1) bekezdése szerinti keret terhére elrendelt munkaidő,
b)	a 12. § (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján rendes munkaidő terhére
elszámolt egészségügyi ügyelet.
(4)	A heti pihenőnapon elrendelt egészségügyi ügyelet
a)	rendes munkaidőnek nem minősíthető, és
b)	a közalkalmazott részére a munkáltató által egyoldalúan, a 13. § (1) bekezdése
szerinti keret terhére vagy a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján az önként
vállalt többletmunkaórák terhére rendelhető el.
(5)	A 12. § (6) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján az egészségügyi
dolgozó számára rendes munkaidő terhére beosztott egészségügyi ügyeletnek az
egészségügyi szolgáltató, illetve az adott szervezeti egység Eütv. 93. § szerinti ügyeleti
szolgálatának időtartamára kell esnie.”
71.	§
Az Eütev. a 14. §-át követően a következő új 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) A 12. § (6) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodást
határozott időre lehet megkötni. A megállapodást - kollektív szerződés vagy a felek eltérő
rendelkezése hiányában - legalább egy hónapra, legfeljebb a munkáltatónál irányadó
munkaidőkeret tartamára lehet megkötni.
50
(2)	Az (1) bekezdésben említett megállapodást az egészségügyi dolgozó csak abban
az esetben mondhatja fel, ha a megállapodás teljesítése - a megkötését követően
bekövetkezett, illetve ismertté vált okból - személyi, családi vagy egyéb körülményeire
tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna. A munkáltató a megállapodást csak abban
az esetben mondhatja fel, ha a munkáltatónál az alkalmazott egészségügyi dolgozók
számának, összetételének kedvező megváltozása következtében a folyamatos ellátás a
megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítható.
(3)	Akkor osztható be önként vállalt többletmunkára vagy a rendes munkaidő terhére
elrendelt ügyeletre az egészségügyi dolgozó, ha
a)	a munkáltató a munkaidő-beosztás közlése előtt legalább tizenöt nappal írásban
tájékoztatja az egészségügyi dolgozót
aa)	munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában,
ab)	munkaidőkeret alkalmazása hiányában a havonta
általa igénybe venni kívánt önként vállalt többletmunka, illetve rendes munkaidő terhére
elrendelt egészségügyi ügyelet felső mértékéről, majd ezt követően
b)	a felek legkésőbb a munkaidő-beosztás közléséig megkötik az (1) bekezdés
szerinti megállapodást.
(4)	A 13. § (2) bekezdése szerinti megállapodásban - egész órában kifejezve, a
törvényes maximális óraszámig - meghatározható az egészségügyi dolgozó által önként
vállalt többletmunka, ezen belül a rendes és - amennyiben az annak elrendelésére alapot adó
ok bekövetkezik - rendkívüli munkára igénybe vehető többletmunka időtartama.”
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
72.	§
(1)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
117/A. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan]
„c) külön törvény vagy kollektív szerződés a 119. § (3) és (6) bekezdésétől eltérhet
azzal, hogy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje
nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a
heti 72 órát,”
(2)	Az Mt. 117/A. § (2) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan]
„h) külön törvény a 119. § (2) bekezdésében és a 129. § (6) bekezdésének első
mondatában foglaltaktól eltérhet, azzal, hogy az egészségügyi dolgozóra vonatkozóan
kedvezőbben határozhatja meg a munkaidő-beosztás előzetes közlésének határidejét.”
51
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
73.	§
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.)
1. § 4-5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„4. kábítószer: a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet mellékletének I. és II. jegyzékén
szereplő anyag;
4/a. kábítószerként minősített gyógyszer: a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt
Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet
mellékletének I. és II. jegyzékén szereplő kábítószernek minősített hatóanyagot tartalmazó
gyógyszer;
5. pszichotróp anyag: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21.
napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25. törvényerejű rendelet I-IV.
jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény
mellékletének A) és B) jegyzékén szereplő anyag;
5/a. pszichotróp anyagként minősített gyógyszer: a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben
az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1979. évi 25.
törvényerejű rendelet II-IV. jegyzékén, valamint az emberi felhasználásra kerülő
gyógyszerekről szóló törvény mellékletének B) jegyzékén szereplő pszichotrópnak
minősített hatóanyagot tartalmazó gyógyszer;”
(2)	A Gytv. 1. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„29. fejlett terápiás gyógyszerkészítmény: A fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről,
valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2007.
november 13-i 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a)
pontja szerinti gyógyszer.”
74.	§
A Gytv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kábítószernek, pszichotróp anyagnak minősülő, valamint a kábítószer-
prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat-
52
és hatáskörök megállapításáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó hatóanyagot
tartalmazó gyógyszerek gyártásával csak az foglalkozhat, aki az e tevékenységre jogosító
külön engedéllyel is rendelkezik.”
75.	§
A Gytv. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv által nem a külön közösségi
jogszabályban rögzített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények egyéb
módosítási kérelmeit a Bizottság 1234/2008/EK rendeletében rögzített módon és
határidőkkel kell elbírálni.”
76.	§
(1)	A Gytv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásához,
forgalomba hozatalához, forgalmazásához és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi
tevékenységhez, a Magyar Köztársaság területére történő behozatalához, kiviteléhez,
valamint tudományos célra történő beszerzéséhez és felhasználásához a külön
jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges. A külön jogszabály szerinti
hatóság e rendelkezés szerinti eljárásaiban hozott határozatai ellen fellebbezésnek helye
nincs.”
(2)	A Gytv. 15. §-a az alábbi új (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kábítószerek és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos egyes külön jogszabály
szerinti tevékenységek kizárólag érvényes, külön jogszabály szerinti tevékenységi engedély
birtokában folytathatók. Tevékenységi engedélyt kizárólag a Polgári Törvénykönyvben
meghatározott gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek vezetője, illetve vezető testületének
valamennyi tagja büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági
társaságban vezető tisztség betöltését kizáró, valamint egészségügyi tevékenység
gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)	Külön jogszabály szerinti kábítószer-felelősnek és helyettesének csak olyan
személy jelölhető ki, aki büntetlen előéletű, és nem áll egészségügyi tevékenység
gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6)	A tevékenységi engedély iránti külön jogszabály szerinti kérelem benyújtásakor a
kérelmező gazdálkodó szervezet vezetője, illetve vezető testületének tagjai, továbbá a
kijelölni kívánt kábítószer-felelős hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű, és nem áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
53
nyilvántartó szerv a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére - annak az
engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a külön jogszabályban
meghatározott hatóság arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől,
hogy a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó személy büntetlen előéletű és nem
áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(8)	A tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó nem magyar állampolgár
személy a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére az állampolgársága szerinti
ország - hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó - előírásainak megfelelően kiállított
érvényes hatósági bizonyítvány hiteles fordításával igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt.”
77.	§
A Gytv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatóság hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező személy büntetlen
előéletű, és nem áll a 15. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.
(2)	A külön jogszabályban meghatározott hatóság az (1) bekezdésben meghatározott
körülmény igazolása céljából kezeli
a)	a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,
b)	a tevékenységi engedéllyel rendelkező
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a külön jogszabályban
meghatározott hatóság
a)	a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
78.	§
A Gytv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezi az 1. § 29. pontja
szerinti forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező fejlett terápiás
54
gyógyszerkészítmény gyártását abban az esetben is, ha azt nem rendszeres jelleggel a
kezelőorvos kizárólagos szakmai felelőssége mellett állítják elő és használják fel egy adott
fekvőbeteg-gyógyintézetben, egy adott beteg számára szóló, rendelésre készült
készítményre vonatkozó egyedi orvosi rendelvény teljesítése érdekében (továbbiakban:
fejlett terápiás gyógyszerkészítmény kórházi eseti gyártása).”
79.	§
A Gytv. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § A Ket. 28/B. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás az e törvény 25. § (1)-
(6)	bekezdéseiben, valamint a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos
importtevékenységről szóló külön jogszabály 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt eljárások
kivételével, a gyógyszerészeti és egészségügyi államigazgatási szervnek a gyógyszerekkel,
vizsgálati készítményekkel és a gyógyszereknek nem minősülő gyógyhatású anyagokkal és
készítményekkel, valamint a helyes laboratóriumi gyakorlat követelményeinek megfelelő
vizsgálóhelyekkel és egyedi vizsgálóhelyekkel kapcsolatos hatósági eljárása során a
gyógyszerészeti és egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett informatikai
rendszeren keresztül valósul meg.”
80. §
(1)	A Gytv. 32. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„a) kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer gyártásának,
forgalomba hozatalának, forgalmazásának és e gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi
tevékenységnek, a Magyar Köztársaság területére történő behozatalának, kivitelének,
valamint tudományos célra történő beszerzésének és felhasználásának részletes feltételeit,
az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről
vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket;”
[rendeletben szabályozza.]
(2)	A Gytv. 32. § (5) bekezdése az alábbi q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy]
„q) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények kórházi eseti gyártásának engedélyezési
szabályait”
55
[rendeletben szabályozza.]
81. §
A Gytv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapítja meg:]
„d) a Bizottság 1234/2008/EK (2008. november 24.) rendelete az emberi, illetve
állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali
engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról.”
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
82. §
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a jelenlegi a)-z) pontjainak számozása 1-27. pontokra módosul.
(2)	A Gyftv. 3. §-ának (1) bekezdéssel átszámozott 6. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„6. gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással,
fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve
az önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy
orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszköz, amely használata során
nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét;”
(3)	A Gyftv. 3. §-ának az (1) bekezdéssel átszámozott 15. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„15. referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási
csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz - ide nem értve az egyedi méretvétel alapján
egyedileg készített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben szereplő funkcionális
csoportba tartozó, valamint a háromhavi terápiás limit alapú (keretösszeg) támogatásban
56
részesülő gyógyászati segédeszközöket -, amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára,
kölcsönzési díja, illetve forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra
meghatározott, a külön jogszabály szerinti százalékos támogatásban részesül;”
(4)	A Gyftv. 3. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„28. támogatási csoport: azon termékek csoportja, melyek támogatása a csoport
referenciaeszközének árához megállapított százalékos támogatás alapján meghatározott (fix)
összegben történik;
29.	gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója: Magyarországon gyártott
gyógyászati segédeszköz esetén az eszköz gyártója, Magyarországon kívül gyártott
gyógyászati segédeszköz esetén az eszköz Magyarországra történő behozatalát végző egyéni
vállalkozó vagy gazdasági társaság;
30.	minősített forgalomba hozó: az egészségbiztosító külön jogszabály szerinti
szállítójegyzékében szereplő forgalomba hozó;
31.	tartós használati célú eszköz: hat hónapot meghaladó kihordási idejű gyógyászati
segédeszköz;
32.	egyszerűsített támogatási jegyzék (ETJ): azon támogatásban részesülő
funkcionális csoportokat tartalmazó, külön jogszabály szerinti jegyzék, amelyek esetében
eszközrendeléskor az orvos a funkcionális csoport megnevezését vagy ISO-kódját tünteti
fel, és az egészségbiztosító a funkcionális csoportba tartozó minden eszközre vonatkozóan
azonos, fix támogatási összeget állapít meg.”
83.	§
(1)	A Gyftv. 21. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer, tápszer és gyógyászati segédeszköz
társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárása során a támogatásba való
befogadást meghatározott időtartamú, de legalább három év támogatással történő
forgalmazásra való kötelezettségvállaláshoz, illetve külön jogszabályban foglalt esetben
meghatározott mennyiségű készletben tartási kötelezettségvállaláshoz kötheti.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés alapján társadalombiztosítási támogatásban
részesülő gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, tápszer forgalmazója,
illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, meghatalmazott képviselője önhibájából
eredően a forgalmazási, készletben tartási garanciavállalást nem teljesíti, úgy a (4) bekezdés
szerinti beszerzéssel kapcsolatos többletköltségek viselésére köteles.”
57
(2)	A Gyftv. 21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A referenciagyógyszer forgalmazása a gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi
tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.”
(3)	A Gyftv. 21. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Sorozatgyártású és méretsorozatos gyógyászati segédeszközök esetében a
referenciaeszköz forgalmazása a gyógyászatisegédeszköz nagy- és kiskereskedelmi
tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelező.
(10)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyászatisegédeszköz nagy- és
kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazó működési engedélyét visszavonja, ha az
ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a gyógyászati segédeszközök készletben tartására
és a forgalmazására vonatkozó előírásokat ismételten és súlyosan megsérti.
(11)	Az egészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
gyógyszer, tápszer és gyógyászati segédeszköz esetében készletben tartásra és
forgalmazására vonatkozó előírásokat állapíthat meg a folyamatos és biztonságos ellátás
érdekében.”
84.	§
A Gyftv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az egészségbiztosítási szerv a gyógyászati segédeszközöket rendelő
orvosok, valamint az ezeket használó betegek informáltságának erősítése érdekében
honlapján internetes gyógyászatisegédeszköz-katalógust működtet - a külön jogszabályban
meghatározott adattartalommal - a támogatott gyógyászati segédeszközökről.”
85.	§
A Gyftv. 22. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, társadalombiztosítási támogatásban
akkor részesíthető gyógyszer, tápszer, illetve gyógyászati segédeszköz, ha]
„e) a befogadást kérő a 26. §-ban és külön jogszabályban meghatározott módon és
időtartamra vállalja a biztosítói költségekre vonatkozó szabályok betartását;”
86.	§
(1) A Gyftv. 23. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
58
„(1) A gyógyszerek és tápszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos
eljárások kérelemre, bejelentésre vagy hivatalból indulnak, melynek során:
a)	a kérelemre indult eljárás esetén a kérelem a forgalomba hozatalra engedélyezett
gyógyszer vagy a tápszer társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, a támogatás
kategóriájának, módszerének, mértékének felülvizsgálatára és ezt követő esetleges
módosítására,
b)	a bejelentésre indult eljárás esetén a bejelentés a 29. § (4) bekezdésében jelölt
adatok változásának bejelentésére,
c)	a hivatalból indult eljárás esetén az egészségbiztosítási szerv által lefolytatandó
eljárás a támogatott gyógyszerek, tápszerek körének teljes vagy részleges, a (7)-(8)
bekezdés szerinti felülvizsgálatára
irányulhat.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmet, illetve bejelentést a külön
jogszabályban meghatározott formában és tartalommal a gyógyszer forgalomba hozatali
engedélyének jogosultja, illetve a tápszer forgalmazója az egészségbiztosítási szervhez
nyújtja be.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv az egyes forgalomba hozatalra engedélyezett
gyógyszerek vagy a tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról, a
támogatás kategóriájáról, módszeréről, mértékéről vagy összegéről, valamint az árához
nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezdőnapjáról (a továbbiakban:
finanszírozás kezdőnapja), a társadalombiztosítási támogatásból való kizárásról, valamint a
29.	§ (4) bekezdésben jelölt adatok változásáról - a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve -
90 napon belül dönt.”
(2)	A Gyftv. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a 23. § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségbiztosítási szerv folyamatosan felülvizsgálja a támogatott
gyógyszerek körét a (7) bekezdésben foglalt szempontok szerint.
(7)	Az egészségbiztosítási szerv a (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében
hivatalból eljárást indít, ha
a)	a befogadott készítmény költséghatékonyságával kapcsolatban kétség merül fel,
b)	a befogadott készítmény az E. Alap költségvetését az alkalmazásával elérhető
egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli,
c)	jogszabályváltozás azt indokolja,
d)	jogszabály hivatalbóli eljárás indítását írja elő,
e)	a 21. § szerinti támogatással való forgalmazásra és készletben tartásra vonatkozó
kötelezettségvállalás meghosszabbítása indokolt a folyamatos és biztonságos betegellátás
érdekében.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott esetekben a felülvizsgálatot követően az
egészségbiztosítási szerv 90 napon belül dönt a befogadott gyógyszer támogatásból való
59
kizárásáról, támogatása mértékének, kategóriájának, módszerének módosításáról, illetve a
21. § szerinti támogatással való forgalmazásra és készletben tartásra vonatkozó
kötelezettségvállalás meghosszabbításáról vagy előírásáról.
(9)	Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások során a
külön jogszabályban foglalt normál és egyszerűsített eljárásrendet alkalmazza.”
87.	§
A Gyftv. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségbiztosítási szerv az elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatónak nyilváníthatja.”
88.	§
(1)	A Gyftv. 26. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a
már támogatott, illetve az újonnan befogadott készítményekre, azok egyes támogatási
kategóriáira, indikációira támogatásvolumen-szerződést köthet.
(3)	A készítmény kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:
a)	ha a készítmény még nem támogatott hatóanyagot tartalmaz,
b)	ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a befogadását indikációhoz
kötött kiemelt, vagy indikációhoz kötött külön jogszabályban meghatározott legmagasabb
százalékos mértékű emelt támogatási kategóriába.
(4)	A támogatásvolumen-szerződések legfeljebb négy naptári évre köthetők.”
(2)	A Gyftv. 26. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A támogatásvolumen-szerződésekben rögzített befizetési kötelezettség
a)	egy ártámogatással értékesített mennyiségi egység után folyósított ártámogatás
arányában,
b)	a szerződéses időszakban folyósított egy vagy több termékre kifizetett teljes
ártámogatás és a szerződésben megállapított határérték különbözete alapján,
c)	a kezeléstől várt és szerződésben vállalt terápiaeredményességi mutató nem
teljesülése esetén az eredményesség elmaradásának hatására előálló becsült költség alapján,
d)	a kezeléshez kapcsolódóan biztosított, beteg-együttműködést (compliance) fokozó
tevékenység szerződésben rögzített kritériumainak elmaradása esetén
kerülhet megállapításra.
60
(6)	Egy készítmény vonatkozásában az (5) bekezdés a)-d) pontjaiban
meghatározottak egyidejűleg is alkalmazhatók.
(7)	Az egy naptári évnél hosszabb időszakra kötött szerződések esetén az
egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg.”
89.	§
A Gyftv. 30. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend és
szempontrendszer alapján évente legalább egy ízben hivatalból felülvizsgálatot tart a
társadalombiztosítási támogatásba már befogadott, a legmagasabb támogatáskiáramlást
generáló, fix támogatású hétjegyű ATC-szintű csoportok gyógyszereinek a külön
jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő ugyanazon,
vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árainak összehasonlítása érdekében. Ezen hivatalból
lefolytatott eljárás eredményként az egészségbiztosítási szerv dönt az adott gyógyszer
támogatásáról, illetve támogatásból történő kizárásáról.”
90.	§
(1)	A Gyftv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a
gyógyszert, ha]
„j) az általa végzett nemzetközi ár-összehasonlítás alapján a gyógyszer termelői ára
legalább 30%-kal magasabb a külön jogszabályban megjelölt, az Európai Unió
tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon,
vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál.”
(2)	A Gyftv. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségbiztosítási szerv kizárhatja a társadalombiztosítási támogatásból a
gyógyszert, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja a 21. § (8) bekezdésében foglalt
forgalmazási, illetve készletben tartási kötelezettségét nem teljesíti.”
91.	§
A Gyftv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
61
„31/A. § A házi oxigénellátáshoz szükséges oxigénpalack vagy tartályrendszer beteg
általi használatára a beteg és a forgalmazó között szerződést kell kötni, amelyre a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény haszonkölcsön szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
92.	§
A Gyftv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos eljárások
kérelemre vagy hivatalból indulnak.
(2)	A kérelem
a)	még be nem fogadott gyógyászati segédeszközök
aa)	támogatásának megállapítására,
ab)	kölcsönzési napidíj támogatásának megállapítására azon termék esetében, amely
kizárólag kölcsönzés keretében szolgálható ki,
b)	már befogadott gyógyászati segédeszközök
ba)	kölcsönzési napidíjának emelésére azon termék esetében, amely kizárólag
kölcsönzés keretében szolgálható ki,
bb)	kölcsönzési napidíjának csökkentésére azon termék esetében, amely kizárólag
kölcsönzés keretében szolgálható ki,
bc)	más funkcionális csoportban (alcsoportban) történő támogatására,
bd)	nevének külön jogszabály szerinti megváltoztatására,
be)	közfinanszírozás alapjául szolgáló árának csökkentésére,
bf)	közfinanszírozás alapjául szolgáló árának emelésére,
bg)	támogatásból való törlésére,
bh)	külön jogszabály szerinti méretváltoztatására vagy új méretváltozata
ártámogatásának megállapítására
irányulhat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kérelmet - a (11) bekezdés szerinti csoportos kérelem
kivételével - kizárólag az egészségbiztosítási szerv 32/B. § szerinti szállítójegyzékében
szereplő minősített forgalomba hozó nyújthatja be az egészségbiztosítási szervhez.
(4)	Az egészségbiztosítási szerv
a)	a (2) bekezdés aa), ab), ba), bc) és bf) alpontja szerinti kérelmekről a külön
jogszabályban foglalt feltételek alapján, normál eljárásban 90 napon belül dönt;
b)	a (2) bekezdés aa), ab) és bc) alpontja szerinti kérelmekről - az a) pontban
foglaltaktól eltérően, külön jogszabályban foglalt feltételek alapján - gyorsított eljárásban,
60 napon belül dönt abban az esetben, ha a gyógyászati segédeszköz minősített forgalomba
hozója a termékre vonatkozóan
62
ba)	kérelmében az adott funkcionális csoportba (alcsoportba) már befogadott,
legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árú termék áránál legalább 10%-kal
alacsonyabb közfinanszírozás alapjául szolgáló árat jelöl meg, vagy
bb)	kérelméhez legalább 100 betegre kiterjedő, Magyarországon végzett klinikai
vizsgálat evidenciáit csatolja.
(5)	Az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés bd) és bh) alpontja szerinti
kérelmekről a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján egyszerűsített eljárásban, a
kérelem benyújtását követő 30 napon belül határozatban dönt.
(6)	A minősített forgalomba hozónak a (2) bekezdés bb), be) és bg) alpontja esetében
bejelentési kötelezettsége van. Az egészségbiztosítási szerv e bejelentéseket a külön
jogszabályban foglalt feltételek szerint a bejelentést követő 15 napon belül közzéteszi.
(7)	A (4)-(5) bekezdés alapján hozott határozat - az elutasító határozat kivételével -
tartalmazza a támogatás megállapítására vonatkozóan külön jogszabályban foglaltak
figyelembevételével
a)	a gyógyászati segédeszköz pontos megnevezését, funkcionális csoportját
(alcsoportját) és ISO-kódját,
b)	a gyógyászati segédeszköz kiszerelését,
c)	azon eszköz esetében, amely
ca)	nem kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás
alapjául elfogadott árát,
cb)	kizárólag kölcsönzés keretében kiszolgáltatható, az eszköz közfinanszírozás
alapjául elfogadott kölcsönzési napidíját,
d)	a támogatási mértéket és támogatási technikát,
e)	a támogatás nettó összegét,
f)	az eszköz kihordási idejét és a kihordási időre felírható maximális mennyiségét,
g)	a konkrét rendelhetőségi feltételeket (indikáció, szakképesítési követelmények,
egyéb feltételek),
h)	a támogatás, illetve a módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját,
i)	azt, hogy az eszköz közgyógyellátás jogcímen kiszolgáltatható-e,
j) olyan eszköz esetében, amely a beteg tulajdonába csak a kölcsönzési időszakot
követően adható, az eszköz funkcionális csoportjához (alcsoportjához) rendelt, külön
jogszabály szerinti kölcsönzésidíj-szorzót,
k) tartós használati célú gyógyászati segédeszköz esetében az adott funkcionális
csoportra (alcsoportra) jellemző javításidíj-átalányt,
l)	az eszköz beteg által fizetendő térítési díját.
(8)	A minősített forgalomba hozó a (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásért a külön
jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(9)	A (4)-(5) bekezdés szerinti eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(10)	A nyilvánosság biztosítása érdekében az egészségbiztosítási szerv internetes
honlapján közzéteszi:
63
a)	a formai szempontból megfelelő kérelmet, a kérelem beérkezését, illetve a
hiánypótlás teljesítését követő tizenöt munkanapon belül, továbbá
b)	az ügyben hozott jogerős vagy önálló fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatát az ügy elbírálását követő tíz munkanapon belül.
(11)	Egyedi méretvétel alapján készített eszköz esetén az eszköz valamennyi, az
egészségbiztosítási szervvel támogatás elszámolására érvényes szerződéssel rendelkező
forgalomba hozója vagy meghatalmazott képviselője kizárólag közösen nyújthat be külön
jogszabály szerinti csoportos kérelmet az eszköz típusára vonatkozóan.
(12)	A (11) bekezdés szerinti kérelmet csak a (2) bekezdés aa), be), bf), bg) alpontjai
tárgyában lehet az egészségbiztosítási szervhez benyújtani.
(13)	Az egészségbiztosítási szerv elsőfokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatónak nyilváníthatja.”
93.	§
A Gyftv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Az egészségbiztosítási szerv hivatalból folyamatosan teljes vagy
részleges felülvizsgálatnak veti alá a támogatott gyógyászati segédeszközök körét a (2)
bekezdésben foglalt szempontok szerint.
(2)	Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat keretében
hivatalból eljárást indít, ha
a)	a támogatott eszköz költséghatékonyságával kapcsolatban kétség merül fel,
b)	a támogatott eszköz az E. Alap költségvetését az alkalmazásával elérhető
egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli,
c)	jogszabályváltozás azt indokolja,
d)	jogszabály hivatalbóli eljárás indítását írja elő.
(3)	Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a
támogatott gyógyászati segédeszközök támogatásból való kizárásáról, támogatási
mértékének módosításáról, támogatási listán szereplő nevének pontosításáról, kihordási
idejének, kihordási időre felírható mennyiségének, a rendelhetőségi feltételek módosításáról
vagy külön jogszabály alapján más funkcionális csoportba (alcsoportba) történő
átsorolásáról dönthet.
(4)	Amennyiben a 34. § (2) bekezdése szerinti eljárás alapján új funkcionális csoport
(alcsoport) nyitására, vagy egyéb okból új funkcionális csoport (alcsoport) nyitására vagy
megszüntetésére kerül sor, az egészségbiztosítási szervnek le kell folytatnia az (1) bekezdés
szerinti eljárást.
64
(5)	Az egészségbiztosítási szerv hivatalból, külön jogszabályban foglaltak szerinti
fixesítési eljárásban, negyedéves gyakorisággal újraképzi a gyógyászati segédeszközök
támogatási csoportjait.”
94.	§
A Gyftv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
„32/B. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a forgalomba hozót az általa végzett
szállító-előminősítést követően, a külön jogszabályban foglalt értékelés alapján és feltételek
teljesülése esetén felveszi a külön jogszabály szerinti szállítójegyzékbe.
(2)	A szállító-előminősítésért külön jogszabályban foglaltak szerint igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni.”
95.	§
A Gyftv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) A 32. § (4)-(5) és a 32/A. § (1) bekezdése szerinti döntéseket tartalmazó
határozatoknak objektív és ellenőrizhető kritériumokon alapuló indokolást kell
tartalmazniuk.
(2)	A határozatokban - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a támogatás,
illetve módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az
a)	a határozathozatal napját követő 365. napnál későbbi időpont nem lehet,
b)	sorozatgyártású vagy méretsorozatos gyógyászati segédeszközökre vonatkozó, a
referenciaeszköz vagy az azzal azonos, illetve annál alacsonyabb közfinanszírozás alapjául
elfogadott árú termék közfinanszírozás alapjául elfogadott árának emelését eredményező, a
32.	§ (4) bekezdése szerinti határozat esetében a határozathozatalt követő 180. napnál
korábbi időpont nem lehet.
(3)	Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 32/A. § (1) bekezdése szerinti
eljárásában a gyógyászati segédeszköz támogatásból való kizárásáról, támogatási
mértékének módosításáról, illetve az eszköz más funkcionális csoportba (alcsoportba)
sorolásáról dönt, a támogatás megszüntetésének, mértéke módosításának napját, illetve a
más funkcionális csoportban (alcsoportban) történő támogatás kezdőnapját a határozat
meghozatalának napját közvetlenül követő naptári negyedév első napjánál korábbi, illetve a
határozat meghozatalának napját követő második naptári negyedév első napjánál későbbi
időpontban nem lehet meghatározni.
(4)	Ha a külön jogszabály módosítása miatt az egészségbiztosítási szerv a 32/A. § (1)
bekezdése szerinti eljárásban a gyógyászati segédeszköz támogatásból való kizárásáról,
támogatási mértékének módosításáról, az eszköz más funkcionális csoportba (alcsoportba)
65
sorolásáról, kihordási idejének, kihordási időre felírható mennyiségének módosításáról,
nevének pontosításáról, illetve a rendelhetőségi feltételek módosításáról dönt, a támogatás
megszüntetésének, mértéke módosításának napját, illetve a más funkcionális csoportban
(alcsoportban), más kihordási idővel, más felírható mennyiséggel, más névvel, illetve más
rendelhetőségi feltétellel történő támogatás kezdőnapját a külön jogszabály állapítja meg.
(5)	Az egészségbiztosítási szerv 32. § (4)-(5) és a 32/A. § (1) bekezdése szerinti
határozata elleni fellebbezést 60 napon belül kell elbírálni.
(6)	Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján a támogatott
gyógyászati segédeszközök teljes körét - a külön jogszabály szerinti adatokkal - minden
naptári hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzéteszi.”
96.	§
(1)	A Gyftv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új gyógyászati segédeszköz
befogadása iránti kérelem érkezik, amelynek funkcionális csoportját (alcsoportját), illetve az
azon belüli támogatási mértékét nem tartalmazza külön jogszabály, az egészségbiztosítási
szerv a gyógyászati segédeszköz támogatásba való befogadásának eljárását a külön
jogszabály megfelelő módosításának hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem
benyújtását követő 180 napig felfüggeszti, és erről a kérelmezőt értesíti.”
(2)	A Gyftv. 34. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 32. § (4)-(5) bekezdései szerinti eljárásokban részt vevő intézményekkel
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló és az eljárásban
közvetlenül feladatot ellátó személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak
érdekeltségi, üzleti és egyéb kapcsolatban az eljárás tárgyát képező kérelmet benyújtó
forgalomba hozóval vagy a kérelem tárgyát képező eszközzel azonos funkcionális csoportba
tartozó eszköz forgalomba hozójával.
(6)	Támogatással rendelt gyógyászati segédeszközt a külön jogszabály szerinti
feltételeknek megfelelő, működési engedéllyel rendelkező forgalmazó
(gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet vagy gyógyszertár) szállíthat házhoz.”
(3)	A Gyftv. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:
„(7) Támogatással rendelt kötszert gyógyszertár és gyógyászatisegédeszköz-
szaküzlet szolgáltathat ki, azzal, hogy támogatással rendelt kötszer házhozszállítását
kizárólag gyógyszertár végezheti.”
66
97.	§
(1)	A Gyftv. 35. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer forgalmazója a kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv
által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban
a)	elfogadott termelői ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi eladási árnál
magasabb árat nem köthet ki,
b)	megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem térhet el.
(2)	A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a kiszolgáltatás során az
egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban
a)	a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb árat nem köthet ki,
b)	megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem térhet el.”
(2)	A Gyftv. 35. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Ket. 28/B. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás a gyógyszerek,
gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárása során
az egészségbiztosító által működtetett informatikai rendszeren keresztül valósul meg.
(5)	A 29. § (4) bekezdésben megjelölt adatok változását az egészségbiztosítási szerv
honlapján kell bejelenteni.
(6)	Közgyógyellátás jogcímen csak olyan gyógyászati segédeszköz rendelhető, amely
nem a (7) bekezdés szerinti funkcionális csoportba kerül befogadásra, és a csoporton belül
vagy referenciaeszköz, vagy a referenciaeszközzel azonos, illetve annál alacsonyabb
közfinanszírozott árú (közfinanszírozott kölcsönzési napidíjú) termék.
(7)	A közgyógyellátásban ki nem szolgáltatható funkcionális csoportokat külön
jogszabály tartalmazza.”
98.	§
A Gyftv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelés során - ideértve a
fekvőbeteg-gyógyintézetekben alkalmazott gyógyszeres és gyógyászatisegédeszköz-
kezelést is - az orvos a szakmai szabályok és a gyógykezelésre vonatkozó jogszabályok
figyelembevétele mellett - a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és értelmezhető
módon - tájékoztatja a beteget a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való
ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag-tartalmú, illetve azonos fix támogatási csoportba
tartozó és bioekvivalens gyógyszerek, továbbá azonos funkcionális csoportba tartozó
gyógyászati segédeszközök beteget terhelő várható költségei közötti különbségekről.”
67
99. §
A Gyftv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt
rendelő szolgáltatók, orvosok e tevékenységüket olyan minősített számítógépes program
alkalmazásával végzik, amely - külön jogszabályban meghatározottak szerint, a (2)
bekezdésre is figyelemmel - a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való
ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag-tartalmú, illetve azonos fix támogatási csoportba
tartozó és bioekvivalens gyógyszerek, továbbá azonos funkcionális csoportba tartozó
gyógyászati segédeszközök beteget és E. Alapot terhelő várható költségei közötti
különbségekről információt szolgáltat.”
100. §
A Gyftv. 49. § (3) bekezdés b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés a)—c) pontjában meghatározott feltételek fennállásától függetlenül
engedélyezhető az új gyógyszertár létesítése a (2) bekezdés szerinti településen, ha a
kérelmező vállalja, hogy az új közforgalmú gyógyszertár a működésének megkezdésétől
számított legalább 3 évig]
„b) legalább heti 84 órában tart nyitva, és folyamatos ügyeletet lát el,
c)	és a b) pontban foglalt esetben a külön jogszabályban meghatározottak szerinti
fekvőbetegek részére - a betegek kérésére - a gyógyszert a működés helyszínétől
számított legalább 2 km-es körzetben, külön díj felszámítása nélkül kiszállítja vagy
gyógyszerek interneten történő rendeléséhez szükséges honlapot működtet, melynek
keretében a gyógyszerek házhozszállítását - a gyógyszertár működésének helyszínétől
számított legalább 2 km-es körzetben, külön díj felszámítása nélkül - biztosítja.”
101.	§
A Gyftv. 57. §-ának (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem engedélyezhető személyi jog annak a gyógyszerésznek, ]
„b) aki büntetett előéletű vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
102.	§
A Gyftv. 58. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
68
[A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha]
„c) a személyi jog jogosultja büntetett előéletűvé válik vagy a gyógyszerész
foglalkozástól eltiltás hatálya alá kerül.”
103.	§
A Gyftv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) A személyi jog engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem
áll a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv
részére - annak a személyi jog engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az egészségügyi államigazgatási
szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyi jog gyakorlásának időtartama
alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a személyi joggal
rendelkező gyógyszerész büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a gyógyszerész
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi
államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a személyi joggal rendelkező
gyógyszerész büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az egészségügyi
államigazgatási szerv
a)	a személyi jog engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a személyi jog gyakorlásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
104.	§
(1)	A Gyftv. 77. §-ának (2) bekezdése a következő m)-n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza]
„m) a szállítójegyzékre és a szállító-előminősítésre vonatkozó részletes szabályokat,
n) az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászatisegédeszköz-
katalógusra vonatkozó részletes szabályokat.”
69
(2)	A Gyftv. 77. §-ának (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]
„g) a szállító-előminősítésért”
[fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére
vonatkozó egyéb rendelkezéseket.]
(3)	A Gyftv. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a szociálpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a közgyógyellátásban ki nem
szolgáltatható funkcionális csoportok körét.”
105.	§
(1)	A Gyftv. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvény 49. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:
„(1) Közforgalmú gyógyszertár működtetését az e törvényben, valamint a külön
jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén az egészségügyi államigazgatási
szerv engedélyezi.””
(2)	A Gyftv. 83. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati
megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a
Kormány 2012. július 1. napjáig jelentést terjeszt az Országgyűlés elé.”
Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény módosítása
106.	§
(1)	Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a
továbbiakban: Ebftv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyeleti Tanács tagja nem lehet büntetett előéletű, a tevékenységének
megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem állhat, pártban tisztséget nem viselhet,
70
párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat,
nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester,
állami vezető, szakszervezet vezető tisztségviselője.”
(2) Az Ebftv. 3. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszterelnök felmenti a Felügyeleti Tanács azon tagját,]
„c) aki a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítését
elmulasztja,”
107.	§
Az Ebftv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll a
tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt a Felügyeleti Tanács tagja
a)	kinevezésével egyidejűleg, valamint
b)	megbízatásának időtartama alatt, a Felügyelet elnökének felhívására, a
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt
nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A Felügyelet elnöke a Felügyeleti Tanács tagját írásban, a mulasztás
jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy büntetlen előéletű
és hogy nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyeleti Tanács tagja
igazolja, hogy büntetlen előéletű, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a Felügyeleti Tanács tagja részére megtéríti.
(4)	A Felügyelet elnöke a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tag
megbízatása megszűnéséig kezeli.”
108.	§
(1)	Az Ebftv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi
(6)	bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A Felügyelet jogosult - az egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtásának
ellenőrzéséhez szükséges mértékben - a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal
egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban álló más egészségügyi
71
szolgáltatók egészségügyi tevékenységét ellenőrizni. A megkeresett egészségügyi
szolgáltató ennek keretében köteles együttműködni, így különösen a Felügyelet által kért
iratokat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges felvilágosítást megadni, a
nyilvántartásaiba való betekintést, szemle lefolytatását biztosítani.”
(2)	Az Ebftv. 10. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapjáról elérhetővé teszi]
„b) a kötelező egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető
egészségbiztosítási szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók - ideértve a
finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal egészségügyi tevékenység végzésére irányuló
jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatókat is - térítés ellenében nyújtott egyéb
szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat.”
109.	§
Az Ebftv. 17. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a kötelező egészségbiztosítás körében:]
„c) jogosult a külön jogszabályban meghatározott próbavásárlás elvégzésére.”
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
110.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a
továbbiakban: Eftv.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: annak az egészségügyi
szolgáltatónak a fenntartója/tulajdonosa, aki lekötött kapacitással rendelkezik;”
111.	§
Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a)	a települési és megyei önkormányzatok (a továbbiakban együtt: helyi
önkormányzat) a külön törvény szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettségüket,
b)	az a) pont alá nem tartozó szervek az e törvényen alapuló szakellátási feladataikat
72
a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az
5/A. § (7) bekezdése szerinti ellátási területen teljesítik.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szerv e törvényen alapuló
szakellátási feladatát nem teljesíti, az illetékes helyi önkormányzat köteles a külön törvény
szerinti szakellátási kötelezettsége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról
gondoskodni, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során másik közszolgáltatásért felelős
szervhez kerül a szakellátási feladat.
(3)	A egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv egészségügyi szakellátási
kötelezettségének, illetve szakellátási feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási
kötelezettség) teljesítése érdekében
a)	más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az
ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b)	egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(4)	A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az
egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és
felelősségét nem érinti, kivéve, ha az egészségügyi közszolgáltatatásért felelős nem helyi
önkormányzat másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást.
(5)	Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló
egészségügyi szolgáltatóval. Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez az
egészségügyi szolgáltató fenntartójának/tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
(6)	Ha a (3) bekezdés szerinti megállapodást vagy szerződéskötést helyi
önkormányzat kezdeményezi, és a szerződéskötésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B. §-ában foglaltak szerint
vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, és a szerződés szolgáltatási
koncessziónak minősül, a helyi önkormányzatnak a közbeszerzésekről szóló 2003. évi
CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatnia.
(7)	Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki a (3)
bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra
az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem
köthet.
(8)	Amennyiben egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi
ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e
törvény alapján kapacitás, az - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra - a szakellátási
feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe
tartozó feladatok ellátására szolgál.”
73
112. §
Az Eftv. a következő 2/A-2/H. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben
kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási
kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott
szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban
előírtak betartásával, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja.
(2)	Az egészségügyi ellátási szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül
az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását, és az
azokat nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését,
b)	az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi
szolgáltató részére átadandó kapacitásokat a hozzájuk tartozó ellátási területtel,
c)	a szolgáltatások minőségét mérő mutatókat,
d)	a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos
garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói
jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdésekre,
e)	az egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok
átadására vonatkozó rendelkezéseket,
f)	a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt, annak
garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet, valamint a
felmondás esetére az egymás közötti elszámolás szabályait,
g)	annak előírását, hogy az egészségügyi szolgáltatónak az E. Alapból származó
bevételét terhelő, annak mértékét meghaladó kötelezettségvállalása csak abban az esetben
érvényes, ha ahhoz az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetesen hozzájárult,
h)	az egészségügyi szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a tulajdont és a szervezetet
érintő bármely változásról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet tájékoztatja,
i)	a szerződés megkötésekor meglévő vagyonról szóló tételes listát, és a szerződés
megszűnésekor irányadó vagyonelszámolási szabályokat,
j) a külön jogszabály szerinti folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat.
(3)	Egészségügyi ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti
szolgáltatások összességére köthető.
2/B. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés - ha a felek eltérően nem állapodnak
meg - határozatlan időre szól. A határozott időre szóló egészségügyi ellátási szerződést
legalább három évre kell megkötni.
(2)	Az egészségügyi ellátási szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket az
egészségügyi szolgáltató nem ruházhatja tovább, külön jogszabály szerinti közreműködőt
azonban igénybe vehet.
74
2/C. § (1) Egészségügyi ellátási szerződés nem köthető azzal az egészségügyi
szolgáltatóval,
a)	amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
b)	amelynek az adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó-, vám-
vagy társadalombiztosítási tartozása van,
c)	aki, vagy amelynek vezetője, képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője
büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll,
d)	amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a bíróság jogerős ítéletében korlátozta,
a korlátozás időtartama alatt, vagy a szerződés megkötését megelőző három éven belül
ugyanezen törvény alapján pénzbírság megfizetésére kötelezte,
e)	amelynek egészségügyi közszolgáltatásra vonatkozó egészségügyi ellátási
szerződését - az újabb szerződés megkötését megelőző három éven belül - szerződésszegés
miatt azonnali hatállyal felmondták.
(2) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában felsorolt körülményekről az egészségügyi
szolgáltatónak nyilatkoznia kell, a b) pontban foglaltakról pedig az állami adóhatóság
igazolását kell a pályázathoz csatolni.
2/D. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltató köteles vagyoni biztosítékot adni. A vagyoni biztosíték módjáról és mértékéről
az egészségügyi ellátási szerződésben kell megállapodni.
(2)	Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosíték meglétét igazoló külön
szerződést az egészségügyi ellátási szerződés aláírását követő 30 napon belül adja át a
közszolgáltatásért felelős szervnek. Ha az egészségügyi szolgáltató e kötelezettségét nem
teljesíti, az egészségügyi ellátási szerződés megszűnik.
(3)	Vagyoni biztosíték lehet:
a)	bankgarancia,
b)	az egészségügyi szolgáltató által hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt
pénzösszeg (pénzbeli letét).
Az egyes biztosítékformák külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatók.
(4)	A vagyoni biztosíték mértéke nem lehet kevesebb, mint az egészségügyi
szolgáltatónak a tárgyévet megelőző finanszírozási évben az egészségbiztosítási
finanszírozásból származó bevételének egynegyed része.
(5)	A (4) bekezdés szerinti mérték nem lehet kevesebb, mint a (6) bekezdés szerint
megállapított mérték.
(6)	A korábban egészségügyi közszolgáltatást nem nyújtó, új egészségügyi
szolgáltató esetén a vagyoni biztosíték legkisebb mértéke az azonos szakellátást nyújtó,
hasonló területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatók
egészségbiztosítási finanszírozásából számított három havi átlagos bevétele. Az ennek
75
megállapításához szükséges adatot a közszolgáltatásért felelős szerv megkeresésére az
egészségbiztosító közli. A vagyoni biztosíték mértékét - ha nem éri el a (4) bekezdésben
meghatározott mértéket - az egészségügyi közszolgáltatás megkezdését követő teljes
finanszírozási év lezárultával, az azt követő hatodik hónap végén a felek az egészségügyi
ellátási szerződés módosításával az egészségbiztosítási finanszírozásból származó tényleges
bevételnek megfelelően módosítják.
(7)	A vagyoni biztosíték meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi
közszolgáltatásról készített éves beszámolója alkalmával igazolja.
(8)	A vagyoni biztosíték a 2/G. §-ban meghatározott adósságállomány rendezésére
vagy az egészségügyi ellátási szerződés felmondása esetén használható fel, ha az
egészségügyi közszolgáltatás folyamatos fenntartása más módon nem biztosítható.
(9)	Az egészségügyi szolgáltató a vagyoni biztosítékot legkorábban az egészségügyi
ellátási szerződés megszűnését követő három hónap elteltével szüntetheti meg, ha a
szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítette.
2/E. § (1) A felek a határozatlan időre kötött egészségügyi ellátási szerződést a másik
félhez írásban intézett felmondással megszüntethetik. A felmondási határidő - a (2)-(3)
bekezdésben foglaltakat kivéve - 6 hónapnál nem lehet rövidebb. A határozatlan időre szóló
egészségügyi ellátási szerződés a hatálybalépésétől számított 3 évig rendes felmondással
nem szüntethető meg.
(2)	A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést az (1)
bekezdésben meghatározott felmondási időnél rövidebb határidővel is felmondhatja, ha
a)	saját ellenőrzése, az egészségügyi államigazgatási szerv, a Felügyelet, az
egészségügyi szolgáltatónál működő szakmai vezető testület, a kórházi felügyelő tanács, a
betegjogi képviselő vagy a betegek érdek-képviseleti szerveinek jelzése alapján
megállapítható, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának minősége csökkent, és e
minőségcsökkenést az egészségügyi államigazgatási szervnek a közszolgáltatásért felelős
szerv felkérésére lefolytatott célellenőrzése is igazolja,
b)	az egészségügyi szolgáltató a területi ellátási kötelezettségét folyamatosan,
súlyosan megszegi,
c)	az egészségügyi szolgáltató lejárt adósságának mértéke eléri a 2/G. § (1) bekezdés
b)	pontjában foglalt értéket vagy a biztonságos szolgáltatás helyreállítására tett intézkedések
nem vezettek eredményre,
d)	az egészségbiztosító jelzése alapján az egészségügyi szolgáltató súlyosan
megszegte a közszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szerződést.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak alapján az egészségügyi ellátási szerződés olyan
határidővel mondható fel, amely alatt biztosítható az egészségügyi közszolgáltatás
folyamatossága.
(4)	A felmondási idő alatt az egészségügyi szolgáltató köteles a szerződésben vállalt
közszolgáltatást folyamatosan teljesíteni. A közszolgáltatásért felelős szerv a
76
közszolgáltatás teljesítését az egészségügyi szolgáltatóhoz rendelt ellenőre útján
ellenőrizheti.
(5)	A közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést azonnali
hatállyal felmondja, ha
a)	az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét visszavonták,
b)	az egészségügyi szolgáltató végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt áll,
c)	az egészségügyi szolgáltató súlyosan megszegte a közszolgáltatás finanszírozására
vonatkozó szerződést, és emiatt a finanszírozási szerződést felmondták,
d)	jogi személy egészségügyi szolgáltatóval szemben a 2/C. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott intézkedést szabták ki,
e)	az egészségügyi szolgáltató a 2/G. § (3) bekezdésében előírtak szerint nem pótolta
a vagyoni biztosítékot.
(6)	A felmondási idő alatt, illetőleg az egészségügyi ellátási szerződés azonnali
hatályú felmondása esetén a közszolgáltatásért felelős szerv az ellátás folyamatosságát a
2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosíték igénybevételével is biztosíthatja.
(7)	A szerződés megszűnésekor a nem a finanszírozás körébe tartozó, felek közötti
elszámolás a 2/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti lista alapján történik.
(8)	Az egészségügyi ellátási szerződés felmondásáról az egészségügyi
közszolgáltatásért felelős szerv az egészségbiztosítót haladéktalanul értesíti.
2/F. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi ellátási
szerződés alapján működő egészségügyi szolgáltatónál folytatott ellenőrzése keretében az
egészségügyi szolgáltató a közszolgáltatásért felelős szerv számára
a)	rendelkezésre bocsátja az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat,
biztosítja az iratokba való betekintést;
b)	évente írásban beszámol az egészségügyi közszolgáltatás teljesítéséről, és
megküldi az egészségügyi szolgáltató gazdálkodásáról a számviteli szabályok szerint
készített beszámolót;
c)	haladéktalanul írásban jelenti, ha az egészségügyi szolgáltatónak a 2/G. §-ban
meghatározott adóssága keletkezik.
(2)	Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szolgáltató
ellenőrzése során az egészségügyi ellátási szerződésben meghatározott minőségi mutatók
alapján a szolgáltatás nyújtásának minőségét érintő hiányosságokat észlel, a hatáskörükbe
tartozó kérdésekben tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet, továbbá a
Felügyeletet.
(3)	Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltatók
szakfelügyelete során, vagy az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatóval kötött
finanszírozási szerződés teljesítésének ellenőrzésekor
a)	az egészségügyi szolgáltatás tárgyi vagy személyi feltételeinek romlását,
b)	a szolgáltatásnyújtás minőségének csökkenését vagy ennek veszélyét, vagy
77
c)	a területi ellátási kötelezettség megsértését
észleli, az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelzi ezt
az adott egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek.
(4)	A beteg az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó panaszával akkor is
közvetlenül fordulhat az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez, ha a
közszolgáltatást egészségügyi ellátási szerződés alapján nyújtják.
2/G. § (1) Amennyiben az egészségügyi ellátási szerződés alapján közszolgáltatást
nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 60 napon túli lejárt köztartozása vagy kifizetetlen
szállítói számlája vagy egyéb adóssága van (a továbbiakban együtt: adósságállomány) és
ennek összege az éves bevételének
a)	3%-át eléri, a közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szolgáltató
működését ellenőrzi, az egészségügyi szolgáltató vezetőjét beszámoltatja, továbbá
intézkedési tervet készíttet a biztonságos gazdálkodás helyreállítására, egyidejűleg
felülvizsgálja a szerződés indokoltságát,
b)	6%-át eléri, vagy a biztonságos gazdálkodás helyreállítását célzó intézkedések
ellenére az adósságállomány három hónapon belül nem csökken 3% alá, a közszolgáltatásért
felelős szerv az egészségügyi ellátási szerződést - a közszolgáltatás más módon történő
megszervezése mellett - a 2/E. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint felmondhatja.
(2)	A 2/D. §-ban meghatározott vagyoni biztosítékot - amennyiben nem kerül sor az
egészségügyi ellátási szerződés felmondására - az egészségügyi közszolgáltatásért felelős
szerv rendelkezése szerint az egészségügyi szolgáltató az adósságállomány rendezésére
felhasználhatja.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató köteles a felhasznált vagyoni biztosítékot hat
hónapon belül pótolni, és a pótlás megtörténtét az erre vonatkozó okiratok bemutatásával a
közszolgáltatásért felelős szervnek igazolni.
2/H. § A 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás kötelezően tartalmazza a
2/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint vonatkozásában a 2/A. § (1) és (3)
bekezdésében, valamint a 2/B-2/G. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
113.	§
(1)	Az Eftv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. számú mellékletben meghatározott aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátási
kapacitásokból bármely, az adott régióban működő egészségügyi szolgáltató részesülhet.”
(2)	Az Eftv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. számú melléklet határozza meg]
78
„b) azokat a szakmacsoportokat, amelyekben a járóbeteg-szakellátás körében az
országosan megállapított kapacitásmennyiség szétosztható.”
(3)	Az Eftv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. számú melléklet szerinti kapacitásmennyiség kizárólag az e törvény
szerinti eljárások során - ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat - változhat.
(6)	Ha a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi
szolgáltató egészségügyi tevékenységét gazdasági társaság működési formában szándékozik
a továbbiakban ellátni, a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott
egészségügyi szolgáltató helyébe - a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg - lépő,
az ellátási kötelezettséget és meglévő szerződéses kapacitások továbbvitelét vállaló
gazdasági társaság a költségvetési szerv kapacitásai tekintetében a költségvetési szerv
jogutódja.”
114.	§
Az Eftv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv a fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a
kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával az egyes, 2. számú mellékletben
meghatározott szakmacsoportokhoz tartozó, az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás
szerinti kapacitások mennyiségét annak 10 százalékáig módosíthatja, azzal, hogy
összességében az aktív kapacitások, illetve a krónikus kapacitások mennyisége nem
változhat. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozata az 1. számú mellékletben
szereplő szolgáltatóknak, illetve az azok jogutódjainak lekötött kapacitásain belül nem
érintheti az 1. számú mellékletben meghatározott kapacitásokat.”
115.	§
(1)	Az Eftv. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A fenntartó a szolgáltatói kapacitások tartós kihasználatlansága esetén a 2. § szerinti
egészségügyi szakellátási kötelezettségének mértékét - az egészségügyi szolgáltató szakmai
véleményének kikérését követően - csökkentheti az átlagtól való eltérés mértékében, illetve
szakmai összetételét a 7. § (1)-(4) bekezdés szerinti eljárások során megváltoztathatja,
amennyiben a döntést megelőző évben folyamatosan”
[a)	járóbeteg-szakellátás esetén az egy rendelési órára jutó esetek száma az adott szakma
vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az adott szakma országos átlagánál,
79
b)	fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén - a fertőző osztály kivételével - az
ágykihasználtság az adott szakma vonatkozásában az előző év átlagában alacsonyabb az
adott szakma országos átlagánál.]
(2)	Az Eftv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az egészségbiztosító a 4. § (1) bekezdése szerinti eljárása során a
kapacitások tartós kihasználatlanságát észleli, az érintett fenntartót erről tájékoztatja. Ha a
fenntartó ezen tájékoztatást követően sem jár el az (1) bekezdésben foglaltak szerint, az
egészségbiztosító erről tájékoztatja az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes
egészségügyi államigazgatási szervet és a RET-et.”
(3)	Az Eftv. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerint felszabaduló kapacitás a 4. § szerinti eljárásban adható
át más szolgáltatónak.”
116. §
(1)	Az Eftv. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátási területeket úgy kell meghatározni, hogy azok - a (8) bekezdésben
foglalt kivétellel - átfedés- és hézagmentesen megfeleljenek az adott régió területének,
azzal, hogy az (5) bekezdés és a 6. § szerinti esetekben az ellátási terület a régióhatáron
túlterjedhet.”
(2)	Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Adott szakmában a progresszivitás magasabb szintjét képviselő ellátásokat
nyújtó egészségügyi szolgáltatók ellátási területének meghatározásakor a (3) bekezdés
szerinti átfedésmentesség követelményét nem kell alkalmazni.”
117. §
(1)	Az Eftv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató a fenntartója egyetértésével kezdeményezheti a
külön jogszabályban meghatározott ellátási formában lekötött kapacitása legfeljebb 10
százalékának külön jogszabályban meghatározott ellátási formába történő
átcsoportosítását.”
(2)	Az Eftv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
80
[Az egészségügyi államigazgatási szerv nem engedélyezheti a kérelemben foglalt
átcsoportosítást, ha]
„c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportból vagy
más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba
történő átcsoportosításra irányul,”
(3)	Az Eftv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az (1)-(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés
alapján kerül sor, a kapacitások csökkentésének mértéke az előző év országos átlaga
mértékének eléréséig terjedhet.”
118. §
Az Eftv. 16. §-a (14) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]
„f) azoknak a szakmáknak a körét, amelyekre az e törvény szerinti járóbeteg-
szakellátási és fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokra kiterjedően finanszírozási szerződést
lehet kötni,”
119.	§
Az Eftv. 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint
a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása
120.	§
A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 2. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti DNS-
profil-nyilvántartásra, valamint más igazságügyi, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból
történő adatkezelésre.”
81
A New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről
szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet módosítása
121. §
A New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet „Melléklet az Egységes Kábítószer
Egyezményhez ” című melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
122. §
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-a a
következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint
bármely egyéb jogviszony alapján munkatevékenységet végzők külön jogszabály szerint
képzésben és továbbképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) vesznek részt. Aki képző
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az egészségügyi
államigazgatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó -
meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az
egészségügyi államigazgatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást
vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”
(2)	Az Atv. 16. §-a a következő új (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi
megbízott csak büntetlen előéletű, és olyan személy lehet, aki nem áll sugárvédelmi
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(10)	Azt a tényt, hogy a sugárvédelmi megbízott büntetlen előéletű és nem áll
sugárvédelmi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
a)	a megbízási jogviszony keretében alkalmazandó sugárvédelmi megbízottként jelölt
személy a megbízás kezdete előtt, illetve
b)	a megbízási jogviszony időtartama alatt a megbízó részére a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(11)	A megbízó a megbízási jogviszony időtartama alatt a mulasztás
jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a (9) bekezdésben
meghatározott feltételek vele szemben továbbra is fennállnak.
(12)	Ha a (11) bekezdésben meghatározott felhívásra a sugárvédelmi megbízott
igazolja, hogy a (9) bekezdés szerinti feltételek vele szemben fennállnak, a megbízó az
82
igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(13)	A megbízó a sugárvédelmi megbízott (10) bekezdés a) pontja alapján megismert
személyes adatait a sugárvédelmi megbízott megbízatásáról hozott döntésig, a (10)
bekezdés b) pontja, illetve a (11) bekezdés alapján megismert személyes adatait a
megbízatás megszűnéséig kezeli.”
(3)	Az Atv. a következő 21-21/A. §-sal egészül ki:
„21. § (1) A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó
létesítmények, berendezések (a továbbiakban: berendezés) tulajdonjogának átruházására
irányuló szerződést írásban kell megkötni, és annak létrejöttéhez hatósági jóváhagyás
szükséges. A jóváhagyás iránti kérelmet a tulajdonszerző a szerződés megkötésétől
számított nyolc napon belül nyújtja be a (2) bekezdésben megjelölt szervnek.
(2)	A hatósági jóváhagyást az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg.
(3)	A berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható
jóvá,
a)	ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti
gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjait
aa)	szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy
ab)	a Btk. 259. §-ának (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. §
(4)	bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. §
(4)	bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény
miatt jogerősen elítélték,
és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem
mentesültek, valamint
b)	ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
21/A. § (1) A tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv
szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai a hatósági jóváhagyást
megelőzően igazolják, hogy megfelelnek a 21. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
követelményeknek, valamint
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolják azt a tényt, hogy a 21. § (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn vagy
b)	kérik, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 21. § (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott kizáró ok velük szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó
szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jóváhagyás iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi
azt is, hogy a tulajdonos, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet
képviseleti joggal rendelkező tagjai megfelelnek a 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az egészségügyi államigazgatási szerv adatot
83
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 21. § (3)
bekezdés a) pontjában meghatározott adatokra irányulhat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az egészségügyi
államigazgatási szerv a jóváhagyás iránti kérelem elbírálásáig, a (2) bekezdés szerinti
személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára, illetve a tulajdonjog fennállásáig
kezeli.
(4)	Ha a tulajdont szerző természetes személy, illetve a Polgári Törvénykönyv
szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező tagjai az (1) bekezdésben
meghatározott igazolási kötelezettségnek a hatósági jóváhagyás iránti kérelem benyújtásától
számított harminc napon belül nem tesznek eleget, a jóváhagyás nem adható meg.”
Záró és átmeneti rendelkezések
123.	§
(1)	E törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2010. január 1-
jén lép hatályba.
(2)	Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 26. §-ának (4) bekezdése 2010. május 1-jén
lép hatályba.
(3)	A Gyftv. e törvénnyel megállapított 21/A. §-a és a 32. § (3) bekezdése 2010.
július 1-jén lép hatályba.
(4)	A 18. § és a 20. § 2010. október 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2010. október 1-
jét megelőzően létrejött szerződésekre 2010. december 31-éig a 2010. szeptember 30-án
hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(5)	A 66. § (1) bekezdése, a 124. § (4) bekezdése, a 125. § (10) bekezdés b) pontja és
a 127. § (1)-(3) bekezdése 2010. december 1-jén lép hatályba.
(6)	A 105. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(7)	Az Eütv. e törvénnyel megállapított 156/G. § (1) és (2) bekezdése 2011. január 1-
jén lép hatályba.
(8)	A 124. § (5) bekezdése, valamint a 127. § (4)-(6) bekezdése 2015. június 1-jén
lépnek hatályba.
(9)	Az Eütv. e törvénnyel megállapított 200. §-ának (2) és új (7) bekezdése 2010.
május 1-jén lép hatályba.
(10)	Az 1-15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 17. §, a 19. §, a 21-50. §, az 52. §, az 54-
104.	§, a 105. § (2) bekezdése és a 106-122. § 2010. január 2-án hatályát veszti. A 16. § (2)
84
bekezdése és az 53. § 2010. május 2-án hatályát veszti. A 92. § 2010. július 2-án hatályát
veszti. A 18. és a 20. § 2010. október 2-án hatályát veszti. A 124. § (4) bekezdése, a 125. §
(10) bekezdés b) pontja és a 127. § (1)-(3) bekezdése 2010. december 2-án hatályát veszti.
A 51. § 2011. január 2-án hatályát veszti. A 105. § (1) bekezdése 2013. január 2-án hatályát
veszti. Ez a törvény 2015. június 2-án hatályát veszti.
(11)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi ..... törvény hatálybalépésével
összefüggésben az Eütv. hatálya alá tartozó egészségügyi ellátásokat érintő,
cselekvőképességre vonatkozó rendelkezéseket külön törvény határozza meg.
124.	§
(1)	Hatályát veszti az Eütv.
a)	110. § (18) bekezdése,
b)	112. § (12) bekezdése,
c)	164/A. § (1) bekezdésében „a külön jogszabályban kijelölt egészségügyi
szolgáltató kutatásetikai bizottsága vagy” szövegrész és
d)	247. § (1) bekezdés s) pontja,
e)	247. § (2) bekezdésének o) pontjában a „valamint egyes kutatási feladatokat ellátó
intézmények kijelölését” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Gyftv.
a)	17. §-a (4) bekezdésében a „ , továbbá a társadalombiztosítási támogatással
rendelhető gyógyászati segédeszközök” szövegrész,
b)	34. §-ának (4) bekezdése,
c)	55. § (3) bekezdése,
d)	76. § (2)-(5) bekezdése,
e)	83. § (7) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Kbtv.
a)	18. §-a és az azt megelőző címe,
b)	29. § (3) bekezdésének „kereskedelmi forgalomba hozott” szövegrésze.
(4)	Hatályát veszti a Kbtv.
a)	9. § (1) bekezdésének „anyagot és veszélyes” szövegrésze, valamint 9. § (2)-(4)
bekezdése,
b)	14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában az „anyagokat, illetve”
szövegrész,
c)	17. § (2) bekezdés c)-e) pontjában az „a veszélyes anyag, illetve” szövegrész,
d)	17. § (2) bekezdés f) pontja,
e)	17. § (7) bekezdésében a „veszélyes anyagok és” szövegrész,
f)	34. § (5) bekezdése.
(5)	Hatályát veszti a Kbtv.
a)	1. § (2) bekezdés c) pontjának „-5” szövegrésze,
85
b)	2. § (2) bekezdésének „az 5. § (1) bekezdése, illetve” szövegrésze,
c)	5. §-a és az azt megelőző alcíme,
d)	9. § (1) és (5) bekezdése,
e)	14. § (1) és (2) bekezdése,
f)	17. §-a és azt megelőző alcím.
(6)	A Kbtv.-nek a keverékekre és a veszélyes keverékekre vonatkozó, e törvénnyel
megállapított előírásai nem érintik a Kbtv. és a végrehajtására kiadott külön jogszabályok e
törvény hatálybalépését megelőzően a készítményekre és a veszélyes készítményekre
vonatkozó, jogszerűen végrehajtott rendelkezéseit.
(7)	Hatályát veszti az Ebtv.
a)	5/B. §-ának f) pontja,
b)	20. §-ának (4) bekezdése,
c)	20. §-ának (7) bekezdésében a „tartós”, valamint az „indokolatlanul” szövegrész,
d)	21/A. § (1) bekezdésében a „ , gyógyászati segédeszközért pedig vényenként”
szövegrész,
e)	26. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
f)	26. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „ , valamint a méltányosságból már
támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához” szövegrész,
g)	31. § (1) bekezdésének i) pontja,
h)	32. §-ának (4) bekezdése,
i)	35. §-ának (5) bekezdése,
j) 38. § (5) bekezdésében a „megyei szakfőorvos közreműködésével” szövegrész,
k) 79. §-ának (4) bekezdésében a „TAJ-szám kivételével” szövegrész, valamint az
utolsó mondata,
l) 79/A. §-ának (3) bekezdése,
m) 83. §-ának (7) bekezdése.
(8)	Hatályát veszti az Eftv.
a)	4/A. §-a (3) bekezdésének k) pontja,
b)	11. § (1) bekezdésének második mondata,
c)	16. §-ának (9) bekezdése.
(9)	2010. október 1-jén veszti hatályát az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének g) pontja,
31. §-a (3) bekezdésének e) pontja, valamint a 31. §-ának (8) bekezdése.
(10)	Hatályát veszti az Eüak.
a)	15. § (1) bekezdésének b) és c) pontja,
b)	22/A-22/D. §-ai és az azt megelőző cím,
c)	38. § (2) bekezdésének c) pontja.
125. §
86
(1)	Az Eütv. 56. § (5) bekezdésében a „2009. évi ... törvénnyel” szövegrész helyébe a
„2009. évi XCI. törvénnyel” szöveg lép.
(2)	Az Eütv. 110. § (3) bekezdésének felvezető szövegében a „felügyelete mellett
végezhet” szövegrész helyébe a „felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel
-	végezhet” szövegrész, (16) bekezdésének a) pontjában a „külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság
ellenőrzését végző szerv” szövegrész helyébe a „bizonyítványok és oklevelek elismerését
vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző
külföldi szerv” szöveg lép.
(3)	Az Eütv. 113. § (7) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész
helyébe az „(1) bekezdés f) pontjában” szöveg lép.
(4)	Az Eütv. 114. § (2) bekezdés g) pontjában és (3) bekezdés e) pontjában a „110. §
(18)	bekezdése” szövegrész helyébe a „110/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.
(5)	Az Eütv. 114. § (5) bekezdésében a „legalább évente egyszer” szövegrész helyébe
az „a külön jogszabályban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább
évente egyszer” szöveg lép.
(6)	Az Eütv. 158. § (3) bekezdése „az ETT,” szövegrészt követően „az ETT
Elnöksége” szövegrésszel egészül ki.
(7)	Az Eütv. 159. § (6) bekezdésében és 161. § (4) bekezdésében a „kutatást az ETT
bizottságának” szövegrész helyébe a „kutatást az elsőfokú eljárásban az ETT bizottságának,
a másodfokú eljárásban az ETT Elnökségének” szöveg lép.
(8)	A Ebftv. 6. §-ának (5) bekezdésében a „tizenöt munkanap” szövegrész helyébe a
„harminc munkanap” szöveg, a „tizenöt munkanappal” szövegrész helyébe a „harminc
munkanappal” szöveg lép.
(9)	A Gyftv. 4. §-ának (2) bekezdése a „társadalombiztosítási támogatás” szövegrészt
követően a „- a külön jogszabályban foglalt kivétellel -” szöveggel egészül ki.
(10)	A Gyftv.
a)	3. §-ának e törvénnyel átszámozott 11. pontjában a „k)” szövegrész helyébe „11.”
szöveg, a „ka)” szövegrész helyébe „a)” szöveg, a „kb)” szövegrész helyébe „b)” szöveg,
valamint a „kc)” szövegrész helyébe „c)” szöveg,
b)	18/A. §-ának (2) bekezdésében a „17. § (4) és (6)” szövegrész helyébe a „17. § (4),
(6)	és (7)” szöveg,
c)	34. § (3) bekezdésében az „ az egy év” szövegrész helyébe az „a 180 nap” szöveg,
d)	77. § (2) bekezdésének l) pontjában a „33. § (3)” szövegrész helyébe a „ 33. § (5)”
szöveg
lép.
87
(11)	A Kbtv.
a)	1. § (2) bekezdés d) és i) pontjában, 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében,
3. §-ának e törvénnyel átszámozott (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. § (5)
bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (2) bekezdés c)-e) pontjában, 20. §
(2)	bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (3) és (5) bekezdésében, 30. §-ában a
„készítmény” szövegrészek helyébe a „keverék” szöveg lép,
b)	1. § (1) bekezdésében az „importőr” szövegrész helyébe az „importőr,
továbbfelhasználó” szöveg lép,
c)	1. § (2) bekezdés i) pontjában a „kitapintható jelkép” szövegrész helyébe a
„tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép” szöveg lép,
d)	preambulumában, 1. § (2) bekezdés g), j) és k) pontjában, 2. § (5) bekezdésében,
II. Fejezetének címében, 3. § (1) bekezdésében, III. Fejezetének címében, 8. §-át megelőző
alcímében, 8. § (1) és (3) bekezdésében, IV. Fejezetének címében, 15. § (1) és (2)
bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-át megelőző alcímében, 17. § (7) és (9) bekezdésében, 20. §
(1), (4) és (7) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. §-át megelőző alcímében, 23. § (1)
és (2) bekezdésében, 27. §-ában, 31. §-ában, 31/A. §-ában, 34. § (4) bekezdés a) pontjának
aa), ag) és ai) alpontjában, f) pontjában, j) pontjának ja) alpontjában és l) alpontjában, 34. §
(6)	bekezdésében a „készítmények” szövegrészek helyébe a „keverékek” szöveg lép,
e)	1. § (2) bekezdés g) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében,
20. § (3) bekezdésében, 29. § (5) bekezdésében és 34. § (7) bekezdésében a
„készítménnyel” szövegrészek helyébe a „keverékkel” szöveg lép,
f)	2. § (3) bekezdés i) pontjában, 23. § (3) bekezdésében a „készítményekre”
szövegrészek helyébe a „keverékekre” szöveg lép,
g)	6. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés e)
pontjának ea) és eb) alpontjában, 17. § (1) bekezdésében a „készítményeket” szövegrészek
helyébe a „keverékeket” szöveg lép,
h)	6. § (2) bekezdésében a „készítményről” szövegrész helyébe a „keverékről”
szöveg lép,
i)	14. § (2) bekezdés e) pontjának ea) és eb) alpontjában a „kitapintható jelkép
(figyelmeztetés)” szövegrészek helyébe a „tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép”
szöveg lép,
j) 14. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében a
„készítményt” szövegrészek helyébe a „keveréket” szöveg lép,
k) 14. § (4) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésében a „készítményhez” szövegrészek
helyébe a „keverékhez” szöveg lép,
l) 17. § (1) bekezdésében a „(2)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(8)
bekezdés vagy a CLP” szöveg lép,
m) 19. § (1) bekezdésében, VIII. Fejezetének címében, 28. §-át megelőző alcímében,
28. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 33. § (3) bekezdés c) pontjában, 34. § (4)
bekezdés a) pontjának ah) alpontjában és k) pontjának ka) alpontjában a „készítményekkel”
szövegrész helyébe a „keverékekkel” szöveg lép,
n) 29. § (3) bekezdésében a „magánszemélyek részére” szövegrész helyébe a
„magánszemélyeknek” szöveg lép,
o) 32. § (1) bekezdésében a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok,
valamint a REACH és a CLP” szöveg lép,
88
p) 33. § (1) bekezdésében a „REACH-ben” szövegrész helyébe a „REACH-ben, a
CLP-ben” szöveg lép,
q) 34. § (4) bekezdés a) pontjának ac) alpontjában az „egészségügyi gázmesteri
tevékenység” szövegrész helyébe az „egészségügyi kártevőirtó tevékenység” szöveg, a
„jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, valamint az
egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző természetes személyek szakmai
továbbképzésére vonatkozó szabályokat” szöveg lép,
r) 34. § (4) bekezdés a) pontjának aj) alpontjában a „REACH” szövegrész helyébe a
„REACH, valamint a CLP” szöveg lép.
(12)	Az Ebtv.
a)	5/B. §-ának e) pontjában a „3. §-ának f) pontja” szövegrész helyébe a „3. §-ának 6.
pontja” szöveg,
b)	e törvénnyel átszámozott 50. § (4) bekezdésének d) pontjában a „(2) bekezdés”
szövegrész helyébe a „(3) bekezdés” szöveg,
c)	70. § (2) bekezdésében a „három éven belül” szövegrész helyébe az „öt éven
belül” szöveg, illetve a „három éven túl” szövegrész helyébe az „öt éven túl” szöveg
lép.
(13)	Az Eftv.
a)	4. §-ának (1) bekezdésében a „június 30-áig” szövegrész helyébe a „május 31-éig”
szöveg, a „megelőző egy év” szövegrész helyébe a „megelőző finanszírozási év” szöveg,
b)	8. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „(3) és (5)” szövegrész helyébe a „(3)”
szöveg, a „feladatátadás” szövegrész helyébe a „feladatellátás” szöveg, a „feladatot
átvállaló” szövegrész helyébe a „feladatot ellátó” szöveg
lép.
(14)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254. §-ának (3)
bekezdésében az „egészségügyi ellátási szerződés” szövegrész helyébe a „megállapodás
vagy egészségügyi ellátási szerződés” szöveg lép.
(15)	Az Ehi. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában a „légszennyezettség” szövegrész
helyébe a „kémiai és biológiai légszennyezettség” szöveg lép.
(16)	A Gytv.
a)	20. §-ának (1) bekezdésében a „gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával,
forgalmazásával és a gyógyszerellátási felelősséggel kapcsolatos” szövegrész helyébe a
„gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával és a gyógyszerellátási
felelősséggel, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a
gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével
kapcsolatos” szöveg
b)	20. §-ának (3) bekezdésében a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-
nagykereskedelmi engedély jogosultja a tevékenysége folytatása során” szövegrész helyébe
a „gyógyszer gyártója vagy a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja, a klinikai
vizsgálati engedély jogosultja, valamint gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát
vizsgáló laboratórium a tevékenysége folytatása során” szöveg
89
lép.
(17)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
76. § (9) bekezdés c) pontjában a „hozzáadására” szövegrész helyébe a „hozzáadására, az
ilyen élelmiszerek bejelentésére, értékelésére” szöveg lép.
(18)	Az Eüak. 15. §-át megelőző címben a „közegészségügyi, járványügyi célból”
szövegrész helyébe a „közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból” szöveg
lép.
(19)	Az Eütev. 13. § (5) bekezdésének felvezető szövegében a „napi munkaideje”
szövegrész helyébe a „beosztás szerinti napi munkaideje” szöveg lép.
(20)	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
mellékletében a	
„ PMAA	EU” p-methoxy-N,a-dimethylphenethylamine
szövegrész helyébe a	
„PMMA EU1	Paramethoxymethylamphetamine EU1 vagy N-methyl-1-(4-methoxyphenyl)-2-aminopropane vagy p-methoxy-N,a-dimethylphenethylamine”
szöveg lép.	126. §
(1)	Az Ebtv. 10-17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2010. december 31-ig
-	2011. január 1-jei hatálybalépéssel - az e törvényben foglaltaknak megfelelő új
finanszírozási szerződést kell kötni. Az új finanszírozási szerződések érvényessé válásával
egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(2)	Az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján az e törvényben foglaltaknak megfelelő új
szerződéseket 2010. december 31-ig - 2011. január 1-jei hatálybalépéssel - kell megkötni a
gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, gyógyászati ellátás
nyújtójával. Az új szerződések érvényessé válásával egyidejűleg a korábbi szerződések a
törvény erejénél fogva megszűnnek.
(3)	A 2010. január 1-jét megelőzően elszenvedett úti balesetnek minősülő üzemi
baleset esetén az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.
(4)	Az Ebtv. e törvénnyel megállapított 37. §-át, valamint 70. §-ának (2) bekezdését
az e törvény hatálybalépését követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.
(5)	Az egészségügyi ellátási kötelezettség körében az e törvény hatálybalépését
megelőzően megkötött szerződések az e szerződésekben meghatározott határideig maradnak
hatályban.
90
(6)	Az Eftv. e törvénnyel megállapított 2/A. §-ának (3) bekezdése és 2/H. §-a nem
érinti az Eftv. 11. §-ának (1) bekezdés alapján e törvény hatálybalépésekor folyamatban
lévő eljárásokhoz kapcsolódó egészségügyi ellátási szerződéseket és megállapodásokat.
(7)	A Gytv. e törvénnyel módosított 10. § (5) bekezdése szerinti, 2010. január 1.
napját megelőzően indult és még le nem zárult eljárásokban a Bizottság 1084/2003/EK
rendeletét kell alkalmazni.
(8)	Az Eütv. e törvénnyel megállapított 116/C. §-a azzal alkalmazható, hogy az e
törvény hatálybalépését megelőzően minősítési eljárás során továbbképzési pontértékkel
ellátott továbbképzések lefolytathatók.
127. §
(1)	A Kbtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az anyagok, illetve a keverékek osztályozását a REACH és a CLP
rendelkezéseire figyelemmel, illetve a külön jogszabályban meghatározottak szerint a
regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó,
továbbfelhasználó, az importőr vagy a forgalomba hozatalért felelős személy.”
(2)	A Kbtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan
csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel
ellátva hozható forgalomba, amely megfelel ezen jogszabály, illetve a 9. és 10. §-ban
foglaltak figyelembevételével a CLP előírásainak, és amely a veszélyes keverék
felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -
károsodás elkerülését.”
(3)	A Kbtv. 17. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A veszélyes keverékek feliratozása, címkézése”
(4)	A Kbtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve
az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy
kategóriák bármelyikébe besorolható.”
(5)	A Kbtv. III. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„III. Fejezet
A VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK BEJELENTÉSE”
91
(6) A Kbtv. IV. Fejezetének címe a következők szerint módosul:
„IV. Fejezet
VESZÉLYES ANYAGOK, VESZÉLYES KEVERÉKEK TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA”
92
1. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet a 2006. évi CXXXII. törvényhez
Finanszírozási szerződéssel leköthető járóbeteg-szakellátási kapacitások
Az egészségbiztosító által lekötendő járóbeteg-szakellátási átlagos heti szolgáltatási
óraszám országos összesítésben: 344 440 szolgáltatási óra/hét.
Az egészségbiztosító az alábbi szakmacsoportokon belül köthet finanszírozási szerződést:
Szakmacsoport
Aneszteziológiai és intenzív betegellátás
Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás
Belgyógyászat és társszakmák
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
Fül-orr-gégegyógyászat
Igazságügyi orvostan/Egészségbiztosítás
Infektológia
Kardiológia
Képalkotó diagnosztika, képalkotó eljárásokkal vezérelt invazív diagnosztika és terápiás
intervenció
Neurológia
Nukleáris medicina
Onkológia és sugárterápia
Ortopédia
Oxyológia és sürgősségi orvostan
Patológia
Pszichiátria
Reumatológia
Sebészet és társszakmák
Szemészet
Szülészet-nőgyógyászat
Transzfuziológia
Traumatológia
Tüdőgyógyászat
Urológia
Rehabilitáció
Foglalkozás-orvostan
Laboratóriumi diagnosztika
Klinikai genetika
Fogászati ellátás
Speciális diagnosztika
Fizioterápia
Pszichológiai tevékenység
Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák”
93
2. számú melléklet a 2009. évi..... törvényhez
A Melléklet az Egységes Kábítószer Egyezményhez az Egyezmény I. Jegyzékébe sorolt
kábítószerek című táblázata a következő sorral egészül ki:
[Hivatalos elnevezés	Kémiai név vagy leírás]
[Opium (ópium)]	
„Oripavine (oripavin) Magyarországon 2009. ...-tól minősül kábítószernek.”	
94
3. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„3. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke
EU-kód	Kód	
1		A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
100	A1	Akrilnitril által okozott betegségek
101	A2	Arzén és vegyületei által okozott betegségek
102	A3	Berillium és vegyületei által okozott betegségek
103.01	A4	Szén-monoxid által okozott betegségek
103.02	A5	Foszgén által okozott betegségek
104.01	A6	Hidrogén-cianid által okozott betegségek
104.02	A7	Cianidok és vegyületei által okozott betegségek
104.03	A8	Izocianátok által okozott betegségek
105	A9	Kadmium és vegyületei által okozott betegségek
106	A10	Króm és vegyületei által okozott betegségek
107	A11	Higany és vegyületei által okozott betegségek
108	A12	Mangán és vegyületei által okozott betegségek
109.01	A13	Salétromsav által okozott betegségek
109.02	A14	Nitrogén-oxidok által okozott betegségek
109.03	A15	Ammónia által okozott betegségek
110	A16	Nikkel és vegyületei által okozott betegségek
111	A17	Foszfor és vegyületei által okozott betegségek
112	A18	Ólom és vegyületei által okozott betegségek
113.01	A19	Kén-oxidok által okozott betegségek
113.02	A20	Kénsav által okozott betegségek
113.03	A21	Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek
114	A22	Vanádium és vegyületei által okozott betegségek
115.01	A23	Klór által okozott betegségek
115.02	A24	Bróm által okozott betegségek
115.04	A25	Jód által okozott betegségek
115.05	A26	Fluor és vegyületei által okozott betegségek
116	A27	Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek
	A28	Vinilklorid által okozott betegségek
	A29	Triklór-etilén által okozott betegségek
117	A30	Tetraklór-etilén által okozott betegségek
	A31	Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek
118	A32	Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek
119	A33	Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek
120	A34	Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek
121	A35	Aceton klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton,
95
		etil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek
	A36	Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek
122	A37	Szerves foszforsav-észterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek
123	A38	Szerves savak által okozott betegségek
124	A39	Formaldehid által okozott betegségek
125	A40	Nitro-glicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek
	A41	Benzol által okozott betegségek
126.01	A42	Toluol által okozott betegségek
	A43	Xilol által okozott betegségek
	A44	Egyéb benzol homológ által okozott betegségek
126.02	A45	Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a C H2 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek
126.03	A46	Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek
127	A47	Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek
128.01	A48	Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek
128.02	A49	Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek
128.03	A50	Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.04	A51	Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek
128.05	A52	Benzokinonok által okozott betegségek
129.01	A53	Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek
129.02	A54	Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek
130.01	A55	Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek
130.02	A56	Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek
131	A57	Antimon és vegyületei által okozott betegségek
132	A58	Salétromsav-észterek által okozott betegségek
	A59	Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek
133	A60	Kén-hidrogén által okozott betegségek
135	A61	Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
136	A62	Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak
	A63	Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek
	A64	Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek
201.01	A65	Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.02	A66	Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.03	A67	Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.04	A68	Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.05	A69	Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.06	A70	Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.07	A71	Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.08	A72	Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
201.09	A73	Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák
202	A74	Vegyianyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
	A75	Vegyianyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
	A76	Vegyianyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek
96
	A77	Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok
301.11	A78	Szilikózis
301.12	A79	Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis
301.21	A80	Azbesztózis
301.22	A81	Azbesztpor belégzését követő mesothelioma
301.31	A82	Egyéb pneumokoniózisok
302	A83	Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában
303	A84	Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek
304.04	A85	Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek
	A86	Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok
304.05	A87	Sziderózis
304.06	A88	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	A89	Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
305.01	A90	Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek
306	A91	A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa
307	A92	Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája
308	A93	Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák
309	A94	Alumínium és vegyületei által okozott betegségek
310	A95	Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek
		B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK
502.01	B1	Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)
502.02	B2	Elektroophthalmia
503	B3	Zaj által okozott halláskárosodások
504	B4	Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek
505.01	B5	Helyileg ható vibráció által okozott betegség
505.02	B6	Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)
	B7	Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek
508	B8	Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
		C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
401	C1	Egyéb zoonózisok
402	C2	Tetanusz
403	C3	Brucellózis
	C4	Ornitózis
	C5	Kullancs-enkefalitisz
	C6	Atrax
	C7	Leptospirózis
	C8	Q-láz
	C9	Tularémia
	C10	Borelliózis (Lyme-kór)
	C11	Trichofitiázis
404	C12	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
405	C13	Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
406	C14	Amőbiázis
407	C15	Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett
	C16	Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek
97
	C17	Gennykeltők által okozott bőrbetegségek
	C18	Gombák által okozott bőrbetegségek
304.01	C19	Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
304.02	C20	Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek
	C21	Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek
304.06	C22	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma
304.07	C23	Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz
		D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK
506.10	D1	A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége
506.11	D2	Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis
506.12	D3	Olecranon bursitis
506.13	D4	Váll bursitis
506.21	D5	Az ínhüvely-túlerőltetés által okozott betegségek
506.22	D6	A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség
506.23	D7	Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek
506.30	D8	Térdízületi meniszkusz sérülése
506.40	D9	Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás
506.45	D10	Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma
507	D11	Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)
	D12	Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D13	A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei
	D14	Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei
	D15	Pszichoszociális kóroki tényezők
	D16	Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek
	D17	A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek
98
4. számú melléklet a 2009. évi ... törvényhez
„4. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
Biológiai mintában vizsgált anyagok
1.	Anilin
2.	Arzén
3.	Benzol
4.	Dimetil-formamid
5.	Etilbenzol
6.	Fenol
7.	Fluorid vegyületek
8.	Higany (szervetlen)
9.	Kadmium
10.	Kobalt
11.	Króm
12.	n-Hexán
13.	Nikkel
14.	Nitro-benzol
15.	Ólom (szervetlen)
16.	Szelén
17.	Szerves foszforsav-észterek
18.	Szénmonoxid
19.	Sztirol
20.	Toluol
21.	Triklór-etilén
22.	Xilol”
99
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja az egyes egészségügyi tárgyú törvények, a hatályos jogszabályokkal
és az európai uniós jogi aktusokkal való összhangjának megteremtése, valamint az egyes
egészségügyi jogszabályok alkalmazása során felmerülő legfontosabb anomáliák orvoslása,
a jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvényi fogalmak pontosítása, új fogalmak
bevezetése, az egészségbiztosítás rendszerének átláthatóbbá tétele, a fenntartható és
minőségi gyógyászatisegédeszköz-ellátás jogi alapjainak lefektetése, a költségvetési terhek
csökkentése, az Egészségbiztosítási Alap védelmének biztosítása, valamint a pandémia
elleni eredményes védekezés.
A fenti célok érdekében a törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza:
-	az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
-	az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása (a továbbiakban: Eüak.)
-	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása (a továbbiakban: Ebtv.)
-	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása (a továbbiakban: Eütv.)
-	a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
-	az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény módosítása
-	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
-	az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása (a
továbbiakban: Gytv.)
-	a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
módosítása (a továbbiakban: Gyftv.)
-	az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény
módosítása
-	az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása (a továbbiakban: Eftv.)
-	a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény
módosítása
-	a New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet módosítása
-	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
100
A javaslat a közegészségügyi és járványügyi jogszabályi rendelkezések megsértése,
valamint az egészségügyi szolgáltatók egyes szakmai szabályszegései esetére új
szankciófajta, az egészségügyi bírság bevezetését indítványozza.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
Az Eüak. módosítása többirányú: egyrészt felhatalmazást kap az egészségügyi
államigazgatási szerv, hogy szűrési célból egészségügyi adatokat kezelhessen. A módosítás
másik elemének célja a Nemzeti Rákregiszter hatékonyabb működésének biztosítása.
Szintén új elemként kerül feltüntetésre a munkavédelmi hatóság adatkezelési jogosítványa.
Az Eüak. módosítása tartalmazza továbbá a bejelentendő fertőző betegségek körének
kiegészítését a H1N1 új influenzavírus okozta megbetegedéssel.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
A törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a törvényben
meghatározott alapvető elvek és jogintézmények megfelelően működnek, ezért
koncepcionális változtatásra nincs szükség. Az Ebtv.-módosítás arra irányul, hogy a
gyakorlatban jelentkező jogértelmezési problémákra megoldást adjon a törvény megfelelő
pontosításával. Továbbá tartalmazza a módosítás a fenntartható és minőségi
gyógyászatisegédeszköz-ellátás jogi alapjainak lefektetését, valamint egyes felhatalmazó
rendelkezések pontosítását, illetve kiegészítését.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
A működési nyilvántartást érintő, az utóbbi néhány év jogalkalmazói tapasztalatai azt
mutatják, hogy a felvétel, a törlés és a megújítás eljárási rendje pontosításra szorul.
Meghatározásra kerül az az időtartam, hogy a diploma megszerzésétől számítva mennyi
időn belül lehet továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül bekerülni a nyilvántartásba.
Ezenfelül - összhangban az uniós alapelvekkel - a jövőben a külföldi egészségügyi
tevékenységvégzés is beszámítható lesz gyakorlati pontként a továbbképzési kötelezettség
igazolásához. Szintén uniós kötelezettségnek tesz eleget a jogalkotó, amikor pontosan
meghatározza az ún. jóhírnév igazolás tartalmát és kiadásának rendjét. Szükséges továbbá a
nyilvántartás adatkezelésének szabályait az adatvédelmi és a bűnügyi nyilvántartásra
vonatkozó előírásokkal összhangba hozni.
A javaslat megállapítja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.
évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya aló tartozó egészségügyi közszolgáltató
költségvetési szervekre (a szervek vezetésének formájára, a felelősségi szabályokra)
irányadó külön rendelkezéseket, melyeket a Kt. külön törvényi szintre rendelt helyezni.
A törvényjavaslat módosítja az Eütv.-ben szereplő, pszichoterápiáról szóló definíciót, és
meghatározásra kerül, hogy a klinikai szakpszichológiai és a pszichoterápiás tevékenységet
és beavatkozásokat ki, milyen célból és milyen feltételek mellett végezheti.
101
Az Eütv. pszichiátriai fejezetének módosítása megteremti az összhangot a Büntető
Törvénykönyv 2010. május 1-jén hatályba lépő módosításával, amely szerint a
kényszergyógykezelés időtartamának leteltét követően - amennyiben a beteg intézeti
gyógykezelése továbbra is szükséges - kezdeményezni szükséges a pszichiátriai intézetben
történő elhelyezést.
A javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére az intézeten kívüli szülés szabályainak
megalkotására.
A képzési rendszerre vonatkozó szabályozás módosításának elsődleges célja a miniszter
szabályozási jogkörébe tartozó, de törvényi szinten eddig nem meghatározott anyagi jogi
képzési szabályok rendezése, ezzel az ágazati szabályozás jogi alapjának megteremtése.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
A javaslat a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény jogharmonizációs célú
módosítását is tartalmazza az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és
csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül
helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása érdekében.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény módosítása
Fontos módosítási elem az egészségügyi dolgozók önként vállalható túlmunkájára
vonatkozó szabályozás pontosítása a jogalkalmazás során felmerült tapasztalatok alapján,
valamint - különösen az egészségügyi ügyeletek megszervezetésével összefüggésben - a
munkaidő-beosztásra vonatkozó garanciális rendelkezések továbbfejlesztése.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
A Gytv. módosítását a kábítószernek, illetve pszichotróp anyagnak minősülő gyógyszer
gyártásához, forgalomba hozatalához, forgalmazásához és e gyógyszerekkel folytatott
nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó eljárási szabályok pontosítása, illetve
törvényi szinten történő rögzítése teszi szükségessé, emellett kijelölésre kerül a
forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező fejlett terápiás készítmények előállítását,
gyártását engedélyező hatóság, továbbá ezen engedélyezés részletszabályainak
lefektetéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezés is elhelyezésre kerül.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
A Gyftv. módosítását egyrészt a gyógyászati segédeszközök ártámogatási rendszerének
átalakításához szükséges jogintézmények (kölcsönzés, keretösszegű támogatás,
102
egyszerűsített támogatás, a jelenleginél racionálisabb befogadási eljárás, szerződéses és
elszámolási kapcsolatok rendezése) bevezetése indokolja, másrészt a gyógyszerekkel
kapcsolatban a javaslatok az eljárásrendekre vonatkozó szabályok - különösen a hivatalból
indított eljárások - pontosítását, a nemzetközi referenciaárazás alapjainak lefektetését,
valamint az oxigénellátás jogi szabályozását érintik.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
A törvénymódosítás legfontosabb eleme az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek
szakellátási kötelezettségének, illetve az Eftv.-n alapuló szakellátási feladatuk mértékének,
valamint az egészségügyi szakellátási kötelezettség, illetve a szakellátási feladat körében
köthető megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés kötésére jogosult szervek
meghatározása, valamint ezen megállapodásokra, szerződésekre vonatkozó részletszabályok
megalkotása. A módosítás - garanciális jelentősége, sajátos tárgya és tartalma miatt - az
egészségügyi ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés időtartamát, valamint
a szerződéskötésből kizárt egészségügyi szolgáltatókat szabályozza.
Lényeges szabályozási elv, hogy az egészségügyi közszolgáltatások piacán a szervezeti és
tulajdoni sokszínűség mellett széleskörű és egymást kiegészítő garanciákat is alkalmazni
kell az egészségügyi szolgáltatókkal és az egészségügyi közszolgáltatásokkal szemben
támasztott követelmények érvényesítése érdekében.
A törvénymódosítás fontosabb céljai az egészségügyi ellátórendszer működtetési
felelősségének hatékonyabb érvényesítése és az egészségügyi szakellátáshoz való jobb
hozzáférés biztosítása érdekében - a fentieken túl - az alábbiak:
-	a kapacitásstruktúrában az egyes ellátási formák közötti rugalmasabb, a szükségletekhez
jobban alkalmazkodó kapacitásátcsoportosítási lehetőségek megteremtése,
-	kapacitásátcsoportosítási eljárási szabályok pontosítása, időbeli összehangolása,
-	a szükséglethez való rugalmasabb alkalmazkodás további lehetőségének megteremtése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben foglaltak
és az Eütv. táplálkozás-egészségügyi fejezetében foglaltakra figyelemmel egyes
élelmiszerekkel kapcsolatos feladatok tekintetében pontosítani kell az egészségügyi
államigazgatási szerv feladatkörét.
A vendéglátás kereskedelmi törvény szerinti fogalmának módosításával összefüggésben
tisztázni szükséges a szociális (pl.: idősek otthona) és a gyermekjóléti-gyermekvédelmi
szolgáltatás keretében (pl. bölcsődében) végzett étkeztetéssel kapcsolatos táplálkozás-
egészségügyi feladatok tartalmát.
A betegélelmezés és diétás étkeztetés tartalmával összefüggésben kiemelendő, hogy a
fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetésre vonatkozó szabályozás lefedi a
szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, valamint a munkahelyi
103
étkeztetés keretében nyújtott, továbbá az oktatási és nevelési intézményekben biztosított
diétás étkeztetés területét is.
A 2. §-hoz
A javaslat szerint, amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva
megállapítja, hogy a közegészségügyi-járványügyi jogszabályokban foglaltakat súlyosan
vagy ismételten megsértették, valamint abban az esetben, ha megállapítja az egészségügyi
szolgáltató súlyos szakmai szabályszegését, az ÁNTSZ egészségügyi bírságot szab ki.
A bírság törvényi feltételeinek mielőbbi biztosítása a következők miatt elengedhetetlen:
a)	jogharmonizációs indokok
Egészségügyi miniszteri rendeletben - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - kell megállapítani a következő irányelvek átültetéséhez szükséges
rendelkezéseket:
-	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/25/EK irányelve (2006. április 5.)
a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai
sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19.
egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)
-	az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/40/EK irányelve a
munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező
kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimum-
követelményekről.
A 2006/25/EK irányelv átültetési határideje 2010. április 27., a 2004/40/EK irányelv
átültetési határideje 2012. április 30.
Az irányelvek 9. cikke szerint a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell előirányozniuk,
amelyek az irányelvek alapján elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén
alkalmazandók. Ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek
kell lenniük.
A teljes jogharmonizációhoz - az irányelvek 9. cikkének átültetése érdekében -
törvénymódosításra van szükség egy megfelelő új típusú szankciónak a jogrendszerbe
illesztésével, a kiadandó egészségügyi miniszteri rendeletek megsértésének esetére ugyanis
a magasabb szintű normák nem tartalmaznak kiszabható bírságot vagy más szankciót.
b)	szakmai indokok
Az egészségügyi bírság jogszabályi feltételeinek mielőbbi biztosítása a következők miatt
elengedhetetlen:
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági eljárásaiban a jelenleg
hatályos jogszabályok alapján szabálysértési, anyagi jogi (egészségvédelmi, kémiai
terhelési), illetve a Ket. szerinti eljárási bírságok kiszabására jogosult.
A jelzett bírságok felülvizsgálata, illetve a Szolgálat hatásköreinek áttekintése alapján -
tekintettel arra, hogy az ÁNTSZ gyakorol az egész országra kiterjedő felügyeletet a
közegészségügyi-járványügyi viszonyok felett - felmerült a szükségessége a jogszabályi
háttér megteremtésének azon szakterületeken, ahol jelenleg nincs a Szolgálatnak
felhatalmazása pénzbeli jogkövetkezmény (szankció) alkalmazására.
Egyes szakterületeken külön jogszabály nem teszi lehetővé - a határozati kötelezésen kívüli
-	jogkövetkezmény alkalmazását, csak az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.
104
28.) Korm. rendelet alapján van lehetőség szabálysértési bírság kiszabására. A Korm.
rendelet 102. §-a alapján fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása (pl.: védőoltásra,
fertőző betegségekre vonatkozó jogszabály; rágcsáló és rovarirtásra vonatkozó jogszabály
megsértése) esetén hatvanezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Közegészségügyi
szabálysértés (104. §) esetén a kiszabható bírság felső határa szintén hatvanezer forint.
A jelzett szabálysértési bírság kizárólag természetes személlyel szemben szabható ki.
A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján tehát a közegészségügyi vagy járványügyi
jogszabályok megsértése esetén az ÁNTSZ - kizárólag természetes személlyel szemben -
60.000 Ft. felső határú pénzbírságot szabhat ki. A jelzett mértékű szabálysértési bírság
reparatív, illetve a jövőre nézve preventív hatása nagyon korlátozott: az általános kötelezett
jogi személy képviselőjével, alkalmazottjával szemben kiszabott legfeljebb 60.000 Ft
összegű pénzbírság egyes esetekben csak átmeneti jogkövető magatartás kikényszerítésére
alkalmas.
A bírság a közegészségügy és a járványügy valamennyi - más anyagi jogi közigazgatási
bírsággal vagy szabálysértési bírsággal fenyegetni nem rendelt - területén lehetőséget
adna a hatóságnak a jogsértések szankcionálására, illetve a jövőbeni kötelezettségszegések
megakadályozására. A közegészségügyi és járványügyi követelmények betartásának
ellenőrzésére az ÁNTSZ rendkívül széles körben jogosult: jogszabálysértés esetén
azonban igen szűk körben van módja bírság kiszabására.
A járványügy területén most elsőként biztosítaná a jogalkotó azt, hogy a Szolgálat gyors,
hatékony és tényleges joghátrányt jelentő külön szankciót alkalmazzon a járványügyi
jogszabályokban foglaltak megsértése esetén.
Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok összegzése alapján a jogkövető magatartások hosszabb
távra szóló kikényszerítésének egyik leghatékonyabb módja egyelőre ugyanis - az
elkövető személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel megállapított - pénzbírság
alkalmazása.
Igaz ez kiemelt figyelemmel a közelmúltban tapasztalt jogsértésekre, különösen az étrend-
kiegészítőkkel kapcsolatos kötelezettségszegésekre, vagy a járványügyi intézkedések
elmulasztásából eredő fertőzések széles körére.
Az egészségügyi bírság alkalmazási területe, tartalma és elnevezése más hatóság
bírságolási jogosítványait nem érinti: nem vonja el azokat, és nem teremt más hatóságéval
párhuzamos hatásköröket.
Tekintettel arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (8)
bekezdése szerint bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, valamint a
mentességeket törvény; a bírság mértékét törvény vagy annak felhatalmazása alapján a
Kormány rendeletben állapítja meg, a javaslat tartalmazza az egészségügyi hatósági és
igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény - fent részletezett - módosítását, az
egészségügyi bírság szabályainak rögzítésével.
Az egészségügyi bírság kiszabásának másik fontos esetköre az egészségügyi szolgáltatók
szakmai szabályszegéseinek szankcionálása.
Az egészségügyi szolgáltatók eddigi ellenőrzési tapasztalatai összegzése alapján
megállapítható, hogy a jogkövető magatartások hosszabb távra szóló kikényszerítésének
leghatékonyabb módja továbbra is - az elkövető személyére és az elkövetés
körülményeire tekintettel megállapított - pénzbírság alkalmazása.
105
Igaz ez kiemelt figyelemmel a közelmúltban az egészségi szolgáltatók ellenőrzése során
tapasztalt jogsértésekre (pl.: szakmai szabályok megsértése, vagy a beteg-beutalás rendjétől
történő eltérés, vagy a szakmai programtól eltérő szolgáltatás nyújtása).
A javaslatban nevesített szabályszegések esetén jelenleg az egészségügyi szolgáltatókkal
szemben nincs jogszabályi lehetősége az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálatnak bírság kiszabására, ezért a jogszabályszerű működés kikényszerítése - és
részben jövőbeni prevenciós célból - indokolt a jelenlegi „szankciórendszer” egészségügyi
bírsággal történő kibővítése.
A bírság összege a szakmai szabályszegés, illetve jogszabályi kötelezettség teljesítésének
elmulasztása súlyosságától függően 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.
A bírság kiszabásának gyakorlata tekintetében nagyon fontos rögzíteni, hogy a javaslat a
fokozatosság elvét kívánja érvényesíteni több irányban is.
Egyrészt nincs helye egészségügyi bírság alkalmazásának - azaz a jogintézmény
szubszidiárius jellegű -, ha törvény az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával
összefüggésben ettől eltérő, más anyagi jogi bírságfajtát vagy szabálysértési bírságot helyez
kilátásba.
A hatóságnak a javaslat szerint lehetősége van a bírság kiszabásának mellőzésére, ha az
egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt írásban figyelmezteti a jogszabályok
betartására, vagy határozattal tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot
helyreállítására.
Ha bírság kiszabására mégis sor kerül, annak összegét az eset összes körülményeihez, így
különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyához, az okozott sérelemmel
érintettek köréhez, a jogsértő állapot időtartamához, a jogsértő magatartás ismételt
tanúsításához kell igazítani.
Az eljáró hatóság továbbá a nem „visszaeső” jogalanyok külön kérelemre mérsékelheti vagy
elengedheti a már kiszabott bírságot, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul
súlyos hátrányt jelent, a bírság megfizetésének határideje még nem tel el.
A bírság ugyanakkor többszörös jogsértés esetén halmozottan, valamint ismételten is
kiszabható, valamint a javaslatban meghatározott különösen súlyos esetekben az ÁNTSZ
köteles kiszabni a bírságot.
A javaslat a fentiek szerint egy méltányos és differenciált, egyben hatékony, arányos és
visszatartó erejű szankciórendszer bevezetését indítványozza.
A 3. §-hoz
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Kt.)
megváltoztatta a költségvetési szerveknek a feladatellátás gyakorlásához való funkció
szerinti besorolását. Az ÁNTSZ intézményhálózatának működőképessége a szolgálat egyes
intézetei esetén az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi besorolást teszi
szükségessé. Az ÁNTSZ Regionális Intézeteinek önállóan működő és gazdálkodó
költségvetési szervként történő besorolása lehetővé teszi továbbá, hogy a kistérségi
intézetek, melyek önálló közigazgatási szintek, jogi személyiségű szervezeti egység
besorolást kapjanak. Ezzel egyidejűleg biztosítani kell az ÁNTSZ-nek, mint központi
hivatalnak az országos tisztifőorvos által történő irányítása jogi lehetőségét, mely egyes
irányító szervi jogosítványoknak az OTH, mint középirányító szerv részére átadással
kerülne biztosításra.
106
Az Ámr. 13. § (3) bekezdése szerint az irányító szerv az Áht. 49. § (5)-(6) bekezdésében
felsorolt irányítási jogait csak törvénnyel adhatja át középirányító szervnek. A módosítás
ennek végrehajtását szolgálja.
A 4. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
Közétkeztetési táplálkozási ajánlást a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló
67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet tartalmaz. A táplálkozási
ajánlások jogszabályban történő rögzítése érdekében az egészségügyi miniszter részére a
rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás (közétkeztetés) területére a
táplálkozási előírásokat tartalmazó jogszabály-alkotási felhatalmazás szükséges.
Az egészségügyi bírsággal összefüggésben egyes részletszabályok (számlaszámok, a bírság
megfizetésének további részletes szabályai) meghatározására a Kormány kap
felhatalmazást.
A rendelkezés szerint a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási
költségnek minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres
vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült
személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait a Kormány
állapítja meg.
A Ket. 153. § (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási költségnek minősül a
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség is.
A Ket. fenti előírásaira tekintettel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról
és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm.
rendelet 17. §-a az egyéb eljárási költségek körét részletezve megerősíti, hogy a Szolgálat
közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve egyéb
műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében
felmerülő személyi és dologi költségek - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - egyéb
eljárási költségnek minősülnek.
Az ÁNTSZ közegészségügyi és járványügyi hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási
költségek Korm. rendeletben történő megállapításához ezért szükséges lenne az 1991. évi
XI. törvény - felhatalmazó rendelkezés miatti - módosítására.
Az ÁNTSZ jogszabályi kötelezettségeinek teljesítéséhez - az 1991. évi XI. törvény 2. § (1)
bekezdése értelmében a Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-
járványügyi viszonyai felett - nélkülözhetetlen, hogy hatósági munkája során ellenőrző
tevékenysége kapjon a jövőben nagyobb és meghatározó szerepet.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (Ket.) 156. § (2) bekezdése értelmében a hivatalból indított eljárásban az egyéb
eljárási költséget a hatóság előlegezi. Ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít
meg, a felmerülő költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni.
A Ket. és a fenti jogszabályok tehát biztosítják az eljáró intézetnek, hogy ellenőrzése során
-	amennyiben a helyszíni ellenőrzés kötelezést tartalmazó határozathozatallal is jár - a
felmerülő költségeket (a tényállás tisztázásához szükséges személyi és dologi költségeket,
107
valamint az esetlegesen elvégzett mintavételi, laboratóriumi és egyéb műszeres vizsgálatok
költségeit) az ellenőrzött ügyfélre terhelje, miután a felmerült költségek ezen ügyfél
jogsértése (mulasztása) következtében merültek fel, így a jogkövető magatartás
kikényszerítése miatti költségeket sem a hatóságnak kell vállalnia.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 25. § (2)
bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott
élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi
államigazgatási szerv végzi. Az élelmezés-egészségügy keretében az egészségügyi hatóság
feladata az élelmiszer-fertőzések és élelmiszer-mérgezések járványügyi kivizsgálása,
nyomon követése. A táplálkozás-egészségügy vonatkozásában az Eütv. 50. §-a csak rövid,
általános jellegű előírásokat tartalmaz, ezek további pontosítását, részletesebb
meghatározását az is indokolja, hogy a magyar lakosság halálozási statisztikáiban első és
második helyen álló szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázati
tényezőikre tekintettel a táplálkozásfüggő betegségek közé sorolandóak.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 78. és 82. §-
ai az Eütv. módosításai alapján az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatokat csak
általánosságban fogalmazták meg, ezért szükséges ezek pontosítása, az egységes élelmiszer-
biztonsági szervezetrendszer kialakítását követően megmaradt élelmezés-egészségügyi,
valamint a részletesen meghatározott táplálkozás-egészségügyi feladatok egységes
szerkezetben, kormányrendeletben való kiadása.
Az 5. §-hoz
Az egészségügyi államigazgatási szerv az Eüak. jelenleg hatályos szabályai értelmében a
szűrővizsgálatok lebonyolítása érdekében csak az érintettek személyazonosító adatait
kezelheti, egészségügyi adatok nélkül. A javaslat ezen felül felhatalmazást ad a szűrés
koordinációért felelős egészségügyi államigazgatási szerv számára, hogy a szűrővizsgálatok
eredményeinek elemzése, monitorozása érdekében a szűrővizsgálatain résztvevők
egészségügyi adatait kezelhesse, ezáltal a szűrési programok hatékonyságát mérni tudja.
A 6-7. §-hoz
A munka-egészségügyi feladatoknak a munkavédelmi hatósághoz történő integrációja és a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény ennek megfelelő módosítása
következtében a foglalkozási megbetegedések kivizsgálását 2008. január 1-je óta
munkavédelmi hatóság látja el. Ennek megfelelően szükséges az Eüak.-ban a változások
átvezetése, amely szerint foglalkozási eredetű megbetegedés, valamint fokozott expozíciós
megbetegedés esetén az azt észlelő orvos az érintett személy egészségügyi és
személyazonosító adatait a jövőben nem az egészségügyi államigazgatási szerv, hanem a
munkavédelmi hatóság felé jelezze. Ennek érdekében szükséges a munkavédelmi hatóság
(az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) adatkezelőként történő
felhatalmazása, valamint az adatkezelési szabályok megteremtése az Eüak.-ban.
A 8-9. §-hoz
108
A Nemzeti Rákregiszter feladatainak megfelelő ellátása érdekében szükséges annak
törvényi megfogalmazása, hogy az OEP az egyes daganatos megbetegedésben szenvedőkről
adatokat szolgáltasson a Rákregiszterbe.
Az ellátásszervezői intézmény megszűnése miatt szükséges az erre vonatkozó rendelkezések
hatályon kívül helyezése az Eüak.-ból.
A 10. §-hoz
Az Eüak. 1. számú mellékletének A. pontja tartalmazza a bejelentendő fertőző betegségéket.
Ezt szükséges kiegészíteni a H1N1 vírus okozta megbetegedéssel és a Chikungunya-lázzal.
Az új influenzavírus emberről emberre történő terjedésének bizonyítása (WHO 4.
pandémiás fázis), illetve emberhez történő adaptálódása (WHO 5. fázis) időszakában,
valamint az influenza pandémia védekezési fázisában (WHO 6. fázis) szükség van az új,
pandémiás influenzavírus által okozott megbetegedések személyazonosítóval történő
bejelentésére.
A Chikungunya-láz európai megjelenésével az Európai Unió polgárai a jövőben
fokozottabban ki vannak téve e betegség veszélyének, ezért az Európai Betegségmegelőző
és Felügyeleti Központ (European Centre for Disease Prevention and Control - ECDC) az
olaszországi járványt követően felkérte a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a
chikungunya-láz felügyeletére (a betegség bejelentendővé tétele, diagnosztikus vizsgálati
módszerek alkalmazása, a vektor monitorozása a tagállam területén stb.).
A Eüak. 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák a munkavédelmi hatósághoz bejelentendő
foglalkozási eredetű megbetegedések és a biológiai mintában vizsgált anyagok jegyzékét.
Tekintettel a törvény megjelenése óta eltelt időre, szükségessé vált ezen jegyzékek frissítése,
aktualizálása.
A 11. §-hoz
Szükséges annak törvényi szintű rögzítése, hogy az utazási költségtérítéssel, a külföldön
történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal
kapcsolatos eljárásokban, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban kizárt az
elektronikus kapcsolattartás lehetősége. A megállapított kivételek azokat az eljárásokat
tartalmazzák, amelyeknél a jelenlegi szabályozás alapján az elektronikus ügyintézés tárgyi
feltételei nem megoldottak. Az említett eljárásokban az ügyfeleknek olyan eredeti
dokumentumokat vagy adott esetben nagyszámú mellékleteket kell csatolniuk az eljáráshoz
kapcsolódóan, amelyekre nem alkalmas az elektronikus út igénybevétele.
Az „Utazási Utalvány" elnevezésű nyomtatvány benyújtásával igénylik a biztosítottak az
ellátást az egészségbiztosítónál. Ezen nyomtatványon igazolja az utalványt kiállító orvos az
utazás szükségességét, a járó- vagy fekvőbeteg-intézmény a megjelenést, illetve a biztosított
aláírásával igazolja, hogy pl. hány darab menetjegyet csatolt, illetve hova kéri az utalást. Az
ügyfeleknek korlátozott lehetősége van az elektronikus továbbításra, az orvosra, illetve az
109
ellátó intézményre sem a feladatot, sem a felelősséget, sem a megőrzésre vonatkozó
előírásokat nem lehet terhelni.
Az Ebtv. 28. §-ában szabályozott engedélyezett külföldi gyógykezelés esetében a külföldi
gyógykezeléssel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 227/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet
mellékletében meghatározott szakmailag illetékes országos intézet, illetve az Országos
Szakfelügyeleti és Módszertani Központ aláírással és pecséttel ellátott engedélye
nélkülözhetetlen a kérelem elbírálásához.
A méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások esetében szükséges az
orvosdokumentáció eredetiben történő megküldése. Az ártámogatással összefüggő
ügyekben ezen túlmenően az eredeti vény beküldése is szükséges, ami engedélyezés esetén
felülbélyegzésre kerül.
A méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásoknál, beleértve a segélyben részesítést
is, az igények, illetve kérelmek elbírálásához elsősorban az ügyfél birtokában lévő orvosi
igazolások szükségesek, melyek mennyisége akár nagy számú is lehet.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. §-a alapján indult eljárások
esetében a közösségi koordinációs rendelet jelenleg nem teszi lehetővé az elektronikus
ügyintézést minden területen. 2010. május 1-jével lépett hatályba a 883/2004/EK rendelet,
mely kötelezővé teszi az elektronikus adattovábbítást. Az új rendelethez kapcsolódó
formanyomtatványok még nem készültek el, a bevezetést követően kétéves átmeneti
időszakot ír elő a rendelet az elektronikus adattovábbítás teljes körű tagállami bevezetésére.
Fentiekre tekintettel jelenleg nem látjuk lehetőségét a teljes körű elektronikus ügyintézés
2009.	október 1-jétől történő bevezetésére.
A 12. §-hoz
Szükséges a próbavásárlás és a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott
egészségügyi technológia fogalmának bevezetése a jogalkalmazás megkönnyítése
érdekében.
A 13. §-hoz
A javaslat az elmúlt időszakban előtérbe került, az önkéntesen igénybe vehető térítésmentes
nem kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályok kapcsán felmerült joghézag
megszüntetésére irányul. Ugyanis ha a biztosított a nem kötelező, önkéntesen igénybe
vehető védőoltás oltóanyagát térítésmentesen kapja meg, a jelenleg hatályos jogszabályok
szerint annak beadásáért térítési díj nem kérhető. A javaslat a biztosított önkéntesen igénybe
vehető térítésmentes nem kötelező védőoltással történő immunizálását az E. Alap terhére
elszámolható ellátások közé sorolja.
A 14. §-hoz
110
A gyógyító-megelőző eljárások során használt egészségügyi technológiák
társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárás megindításához és a
regisztrációjához szükséges az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének előírása,
mely a módosítás révén megvalósul.
A 15. §-hoz
A javaslat szerint a járóbeteg-ellátás betegfogadási listái esetében is lehetőség nyílik arra,
hogy a biztosított egészségi állapotát az ellátási sorrend meghatározása során figyelembe
lehessen venni. Ezáltal egységessé válnak a fekvőbeteg-ellátás és a járóbeteg-ellátás
listavezetési szabályai. Eddig nem volt lehetőség arra, hogy a betegek lekerüljenek a
várólistáról akkor, ha az ellátást az egészségi állapotuk egyébként már nem teszi lehetővé
vagy nem indokolja. A javaslat megteremti a várólistáról való hivatalból történő törlés
törvényi szabályozását.
A 16. §-hoz
Az egyedi méltányossági támogatások rendszere mind az általa elérendő egészségpolitikai
célt, mind működési folyamatait tekintve elavult, alapvető átalakításra szorul. A rendszer
jelenlegi formájában esetleges és áttekinthetetlen módon visz szociális megfontolásokat a
szakmai elvű támogatási rendszerbe, az evidenciák hiányából fakadó etikai szempontokat
sért, a gyógyszergyártók és a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozói számára pedig
olyan „előszobáztatási lehetőséget” biztosít, amely nagy mennyiségben kiszolgált
termékeket mentesít a befogadáshoz szükséges evidenciák bemutatása, az árcsökkentés,
illetve a gyártói befizetés alól. Emiatt a szabályozás módosítása szükséges oly módon, hogy
az egyedi méltányossági támogatási forma a transzparenciarendszer szakmai kiegészítőjévé
váljon, ezzel egyidejűleg teljesüljenek az etikai szempontok, a szociális szempontok pedig a
közgyógyellátásban és az eseti segélyezés rendszerében kerüljenek figyelembevételre a
betegek esélyegyenlőségét biztosító, alacsonyabb adminisztrációs teherrel járó módon. A
szabályozásból ki kell kerülniük az esélyegyenlőséget sértő rendelkezéseknek (többletár-
támogatás, illetve a beteg állapota függvényében differenciált háromhavi terápiás limitet
meghaladó támogatás; méltányosságból támogatott GYSE javítása), a rendszer működési
folyamatait egyszerűsíteni kell, valamint meg kell teremteni a gyógyszergyártók és a
gyógyászati segédeszközök forgalomba hozóinak érdekeltségét a befogadási kérelem
benyújtására.
A 17. §-hoz
A pénzbeli ellátásokhoz hasonlóan fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások
igénybevételére vonatkozó jogosultság esetében is figyelembe vehető legyen a korábbi
biztosítási idő abban az esetben, ha a biztosítás folyamatos, vagyis ha abban 30 napnál
hosszabb megszakítás nincs. Ezzel elkerülhető lenne azoknak az élethelyzeteknek az
igazságtalan kezelése, amelyekben az érintett pl. 20 éves munkaviszony után egy rövid -
akár egy napos - megszakítást követően csak 45 napnál rövidebb, pl. 10 napos biztosítási
jogviszonyt tud létesíteni és így a jelenlegi szabályozás szerint jogosultsága csak 10 nappal
111
hosszabbodik meg. Javasolt, hogy ha az egyes biztosítási jogviszonyok között a megszakítás
rövidebb, mint 30 nap, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából
a biztosítási időket tekintsük folyamatosnak.
A jelenleg hatályos jogszabályokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy annak, akinek
a biztosítása szünetel, jogosult-e egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A javaslat
egyértelművé teszi a biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozó szabályokat.
A 18. és 20. §-hoz
Az egészségbiztosító által meghatározott általános szerződési feltétel fogja részben kiváltani
a felek által kötött jelenlegi ún. alapszerződést. Erre tekintettel szükséges módosítani az
Ebtv.-nek a finanszírozási szerződéssel, és a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök,
illetve gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatással történő nyújtására
vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos szabályait. A jelenleg hatályos, kb. 90%-ban 1999-
ben megkötött szerződések a gyakori jogszabályváltozások, illetve időközben az
ellátórendszer struktúraátalakításából adódó gyakori módosítások miatt kezelhetetlenné
váltak, ezért a javaslat szerint 2010. október 1-jétől valamennyi finanszírozott egészségügyi
szolgáltatóval, gyógyszertárral, gyógyászatisegédeszköz-forgalmazóval és gyógyászati
ellátást nyújtóval új szerződést kell majd kötni.
A 19. §-hoz
A módosítás célja, hogy kizáró feltétel fennállása esetén ne kerüljön sor szerződéskötésre,
illetve a hatályos szerződések a jogszabálynak megfelelően kerüljenek módosításra,
megszüntetésre. Egyúttal sor kerülne az összeférhetetlenség kritériumainak kiterjesztésére
és egyértelműsítésére. A minősített orvosok rendelési jogának korlátozása, illetve az
összeférhetetlenség vizsgálatának lehetősége kerül biztosításra.
Az egészségügyi közfeladatot ellátó, E. Alapból nem finanszírozott egészségügyi
szolgáltatók orvosai a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján beutalási
jogosultsággal rendelkeznek (büntetés-végrehajtás orvosai, bentlakások szociális
intézmények orvosai, sportorvosok, stb.). Indokolt azonban a beutalási jogosultságot ezen
orvosok tekintetében is szerződéshez kötni, mivel a finanszírozott szolgáltatók orvosainak
beutalási joga is szerződésen alapul.
A 21. §-hoz
Szükséges a finanszírozási rendszer alapelveként rögzíteni, hogy minden egészségügyi
szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos
finanszírozási szerződése alapján egészségügyi ellátást nyújtott. Ezen szabály hiányában ma
előfordulhatna olyan eset, hogy feladatátadás során a korábbi szolgáltató fenntartója lemond
a feladatot átvevő szolgáltató javára a még neki járó finanszírozásról, és így az új szolgáltató
1-3 havi díjjal többet kap, mint amennyit teljesített.
112
A 22. §-hoz
A javaslat szerint megállapításra kerül, hogy amennyiben egy fenntartóhoz több
egészségügyi szolgáltató tartozik, akkor azoknak külön-külön számlával kell rendelkezniük.
Az egészségügyi szolgáltató számlájának megterhelhetőségét érintően bevezetésre kerül az
a korlátozás, mely szerint az elkülönített számla megterheléséhez szükséges az egészségügyi
szolgáltató, illetve fenntartójának jóváhagyása.
A késedelmi kamatfizetések nagy részénél a fizetendő kamat összege nem éri el az 1.000
forintot. A hatályos szabályozás alapján a kamatfizetéstől még 50 forint esetében sem lehet
eltekinteni. A módosítás célja egy ésszerű alsó határérték megállapítása. Késedelmi kamat
fizetése abban az esetben lenne kötelező, ha a követelés összege az 1.000 forintot
meghaladja.
A 23. §-hoz és a 26. §-hoz
A minőségi termékellátás és termékkiszolgálás biztosítása érdekében indokolt az
egészségbiztosító számára jogosítványt adni arra, hogy szúrópróbaszerű helyszíni
betegellenőrzéseket végezzen. Az egészségbiztosítónak ezen kívül célszerű jogszabályi
felhatalmazást adni próbavásárlások végzésére.
A 24-25. §-hoz
Az E. Alap védelme érdekében - a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve -
szigorításra kerül a jogkövetkezmények rendszere. A javasolt módosítások alapján
egyrészről az egészségbiztosító igényérvényesítése könnyebb lesz, valamint pontosításra
kerülnek a visszatérítés, megtérítés esetei, továbbá a szerződések felfüggesztésével,
felmondásával kapcsolatos rendelkezések. A külön jogszabály alapján adott jogszerűtlen
szakorvosi javaslatot kiállító szakorvost jelenleg a biztosító nem tudja szankcionálni.
Amennyiben a szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos a külön jogszabályban foglalt
szakorvosi javaslatot az ide vonatkozó rendelkezések megszegésével adja, úgy az ennek
alapján rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási
támogatás összegét a javaslatot adó orvos köteles megtéríteni.
A 27. §-hoz
Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése értelmében táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár,
legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napra. Az Ebtv. 40. §
(1) bekezdésének b) pontja szerint terhességi-gyermekágyi segélyre lehet jogosult, aki a
biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy azt
követő 28 napon belül szül. A hatályos rendelkezés olyan jogosultsági feltételt (a biztosítás
megszűnését követő 42 napi passzív táppénz folyósítás) tartalmaz, amit lehetetlen
teljesíteni. Ezért szükséges a rendelkezés módosítása, ami által terhességi-gyermekágyi
113
segélyre jogosulttá válhat az az igénylő, aki a biztosítási jogviszonyának megszűnését
követően táppénz folyósításának, illetve a folyósítás lejártát követően 28 napon belül szül.
A 28. §-hoz
A hatályos törvényi szabályozás - miszerint ha a biztosított táppénzre jogosultsága a
megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló újabb biztosítása
alapján is megállapítható, táppénzre csak az újabb biztosítása alapján jogosult - nem
egyértelműen alkalmazható azokra az esetekre, amikor a biztosítottnak az egyidejűleg
fennálló biztosítási jogviszonyai a keresőképtelensége előtt is fennálltak - tehát nem újabb
biztosítási jogviszonyról van szó - és az egyik biztosítási jogviszony megszűnik, vagy
amikor a biztosított a megszűnt biztosítása alapján jogosult táppénzre, de a folyamatos
keresőképtelensége alatt újabb biztosítási jogviszonyt létesít.
Ezért a megfogalmazás úgy módosulna, hogy ha a biztosított táppénzre jogosultsága a
megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló, vagy újabb
biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, illetőleg az újabb biztosítása
alapján jogosult. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyidejűleg fennálló több
jogviszonyból származó jogosultságra is.
A 29. §-hoz
A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben
biztosított napok száma, így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a
jogszabályok kijátszására kényszerül és saját jogán veszi az orvos keresőképtelen
állományba, azonban így a foglalkoztató köteles megfizetni a biztosított után a táppénz
hozzájárulást. A méltányosságra vonatkozó szabályok módosításával, az egészségbiztosító
méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok
részére, akik a gyermek betegsége folytán erre rászorultak. A módosítással megszűnne azon
megkülönböztetés, amely szerint méltányosságból táppénzben kizárólag a szükséges
biztosítási idővel nem rendelkező biztosítottak részesülhetnek.
A 30. §-hoz
Az Ebtv. jelenleg hatályos 65. §-ának (3) bekezdése szerint a baleseti táppénz iránti igény
bejelentésére, a kérelem elbírálására és a baleseti táppénz folyósítására a táppénzre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz
folyósításának meghosszabbítása az orvosszakértői szerv hatáskörébe tartozik. Indokolt a
bekezdés módosítása, tekintettel arra, hogy a baleseti táppénz folyósításának
meghosszabbítása nem az orvosszakértői szerv hatáskörébe, hanem az egészségbiztosítási
szerv hatáskörébe tartozik, amire az orvosszakértői szerv véleménye alapján kerül sor.
A 31. §-hoz
114
A módosításra azért van szükség, mert a gyakorlatban egyre többször okoz problémát az,
hogy a kötelezett nem fizeti meg a kamatot arra való hivatkozással, hogy a jogszabály csak
a nyilatkozat fenntartását írja elő, a teljesítést nem. Javasolt annak egyértelműsítése, hogy a
kamatfizetési kötelezettség megszűnése esetén is meg kell fizetni a megtérítés összegét.
A 32-33. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) - 2009. október 1. napjával hatályba lépő - 14. §-a (1)
bekezdésének c) pontja értelmében törvény eltérő szabályokat állapíthat meg a
társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásokban a joghatóságra, a hatáskörre, az
illetékességre, a hatóság döntéseire, továbbá a jogorvoslatokra, valamint a végrehajtásra. A
Ket. és a Tbj. rendelkezéseire figyelemmel indokolt az Ebtv. követelések végrehajtására
vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
A 34. §-hoz
Az Ebtv. jelenlegi 75/A. §-a szerint a Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási ellátások
(beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) iránti igények érvényesítésével
kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek, melynek alkalmazása során nem volt
egyértelmű, hogy az egészségbiztosító követeléseinek elengedése, illetve mérséklése az
illeték- és költségmentes eljárások körébe tartozik-e. Az Ebtv. módosításával az
illetékmentes eljárások köre pontos meghatározásra kerül.
A 35. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az elektronikus teljesítményelszámolás nagyobb teret nyer, valamint
az általános szerződési feltételekkel összefüggően megkötésre kerülő új finanszírozási
szerződéseknél a szolgáltatók bejelentési kötelezettségüket (pl.: alkalmazott orvosok
személyében történt változás, rendelési jogosultság változása) elektronikus aláírással ellátott
dokumentummal is megtehetik, szükséges kiegészíteni az Ebtv.-t egy új felhatalmazó
rendelkezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a Kormány a részletszabályokat rendeletben
határozza meg.
Az Ebtv. 37. §-ának módosítása alapján az egészségbiztosító igényérvényesítése könnyebb
lesz, valamint pontosításra kerülnek a visszatérítés, megtérítés esetei, továbbá a szerződések
felfüggesztésével, felmondásával kapcsolatos rendelkezések. A megtérítésre, visszatérítésre,
felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok megalkotására javasolt a
Kormány részére új felhatalmazó rendelkezést adni.
Szükséges új felhatalmazó rendelkezések megalkotása a várlisták vonatkozásában az eltérés
lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeinek és szabályainak, az egészségügyi ellátás
115
keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásoknak, a járóbeteg-szakellátás egyes
tevékenységeinek minimális ellátási idejének, valamint az orvosi bélyegzők formai és
tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályok miniszteri rendeletben való
meghatározására.
A 36. §-hoz
A módosító javaslat pontosítja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés fogalmát,
figyelemmel arra, hogy az elmúlt években a nem orvos- és egészségtudomány területén
alap- vagy mesterképzési szakon szakképzettséget szerzett egészségügyi dolgozók
(egyetemi szintű nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők) számára a felsőfokú
szakirányú szakképzések köre jelentősen kibővült (pl.: klinikai biokémikus, klinikai
mikrobiológus, molekuláris biológiai diagnosztikus, klinikai sugárfizikus egészségügyi
felsőfokú szakirányú szakképesítés). Az egészségügyi szakképesítés meghatározása lefedi
valamennyi egészségügyi ágazati képzés fogalmát, összhangba hozva a felsőoktatásról szóló
2005. évi CXXXIX. törvénnyel és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel.
Ennek megfelelően bevezeti a végzettségek meghatározásánál a szakképzés és felsőoktatás
jelenlegi szerkezetének megfelelő fogalmakat annak érdekében, hogy a szabályozás
egyértelmű legyen, és mind a szabályozás tartalmában, mind a használt fogalmak
tekintetében átfedésmentesen, világosan elkülönüljön a felsőoktatási, szakképzési képzési
rendszertől, az újabb törvényi rendelkezések összhangba kerüljenek a területre vonatkozó
oktatási szaktörvények szabályozásával. Így biztosítható az is, hogy a szabályozási
felelősségi, jogosultsági körök is világosan el legyenek határolva.
A 37-38. §-hoz
A módosítás az Eütv.-nek a Bnytv.-vel való összhang megteremtését szolgálja.
A 39. §-hoz
Az egészségfejlesztési programok akkreditációját az Egészségügyi Minőségfejlesztési és
Kórháztechnikai Intézet végezné. Az eljárásrend részletes kialakításához szükséges
megfelelő felhatalmazó rendelkezés megteremése érdekében ugyanakkor módosítani
szükséges az Eütv.-t, megadva a felhatalmazást az eljárásrend részletes szabályainak
megalkotására és ezzel összefüggésben az akkreditációval kapcsolatos eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj megalkotására.
A 40. §-hoz
A fertőző megbetegedések on-line történő jelentése hathatós segítséget nyújt a korai
riasztási rendszer hatékony működtetéséhez. A papír alapú fertőzőbeteg-jelentési rendszer
párhuzamos fenntartása az elektronikus rendszer teljes kiépüléséig (a háziorvosi szint
bekapcsolásáig) indokolt.
A 41. §-hoz
116
A jelenleg hatályos törvényszöveg hiányossága egyrészt a pszichoterápiás tevékenység
fogalmának, valamint az egyes képzettségi szinteknek a hiányos meghatározása. A
módosítás abból a szempontból is lényeges, hogy megfelelően elhatárolásra kerüljön a
bölcsész végzettséggel rendelkező pszichológus és az egészségügyi végzettségű klinikai
szakpszichológus, ugyanis a különböző, egészségügyi jogi jogszabályok nem használják
megfelelően a fogalmakat.
A 42. §-hoz
110. § (3) bekezdés c) pontjához: Jogtechnikai jellegű módosítás.
110. § (16) bekezdéséhez: A javasolt módosítások nélkül az adatok fogadása csupán egy
adminisztratív aktus, vagyis a működési nyilvántartást vezető szerv jelenleg nem
vizsgálhatja a más tagállamokból proaktív elven küldött adatokat. Több esetben előfordult,
hogy a külföldi hatóságok a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv
56. cikke alapján, magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon végzett és a működési
nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozóval kapcsolatban küldtek tájékoztatást a
működési nyilvántartást vezető szervnek (ezekből néhány eset jelentős publicitást is kapott),
jelenleg azonban a javasolt módosítás hiányában ezeket a tényeket és körülményeket a
Hivatalnak nincs lehetősége érdemben vizsgálni, vagy intézkedést kezdeményezni abban az
esetben, amennyiben megállapítaná a valóságnak megfelelésüket.
110.	§ (25) bekezdéséhez: A kiegészítésre azért van szükség, mert a gyakorlati tapasztalatok
alapján sok olyan egészségügyi szolgáltató van, amelyeknek egyes részlegein nincsen több
(legalább kettő), azonos szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozó és így a
felügyeleti tevékenység nem biztosítható számukra, valamint ennek következtében a
kiegészítő gyakorlati továbbképzés lehetőségétől elesnek az érintett szakdolgozók.
Szükségesnek tartjuk, hogy a felügyeleti tevékenység biztosíthatósága érdekében ezen
tevékenységet egy működési nyilvántartásban szereplő, az adott szakterület vonatkozásában
szakvizsgával rendelkező szakorvos is elláthassa.
A 43. §-hoz
Jogharmonizációs kötelezettség keretében szükséges az ún. jó hírnév igazolás tartalmi
elemeinek, valamint kiadása feltételeinek meghatározása.
A 44. §-hoz
112.	§ (3)-(4) bekezdéséhez: Jogtechnikai és jogharmonizációs jellegű pontosítás.
112.	§ (7)-(8) bekezdéséhez: Jelenleg semmilyen szabályozás nincs arra a kérdésre
vonatkozóan, hogy a diploma megszerzését követően mennyi idő áll rendelkezésére az
egészségügyi dolgozónak ahhoz, hogy gyakorlati vagy elméleti pont szerzése nélkül első
alkalommal bekerülhessen a működési nyilvántartásba. Ezért jelenleg akár több év elteltével
is be lehet kerülni a nyilvántartásba anélkül, hogy az érintett egészségügyi tevékenységet
117
végzett volna, miután pontszerzési kötelezettség csak a már bekerült, illetve a
nyilvántartásból törölt dolgozókra vonatkozik. Ezen hiányosság megszüntetésére irányul a
javaslat, amely szerint a diploma megszerzésétől számítva 8 év áll a dolgozó
rendelkezésére, hogy továbbképzési pontok nélkül bekerülhessen a nyilvántartásba.
112. § (10) bekezdés b) pontjához: Tekintettel a jogharmonizációs kötelezettségre -
figyelemmel az azonos követelményrendszerre, valamint a szabad munkaerő-áramlás elvére
-	szükséges, hogy az EGT tagállamaiban végzett egészségügyi tevékenység gyakorlati
továbbképzésként elismerhető lehessen. A fenti jogszabály-módosítással elismerhetővé
válna az EGT-tagállam területén végzett egészségügyi tevékenység.
112.	§ (13) bekezdéséhez: Szükséges az n) pontban szereplő adatok törléséről is
rendelkezni, miután azok a j) pontban foglalt adatokhoz hasonló tartalommal bírnak, csak
nem magyar, hanem külföldi hatóságtól származnak.
112/B. §-hoz: a kiegészítés a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról
szóló 2009. évi XLVII. törvény szabályozásával való összhang megteremtése érdekében
szükséges.
A 45. §-hoz
113.	§ (1) bekezdéséhez: Pontosító, jogtechnikai jellegű módosítás.
113.	§ (8) bekezdéséhez: A jelenlegi szabályozás több hatóság esetében is adatszolgáltatási
kötelezettséget állapít meg az egészségügyi dolgozók vonatkozásában (pl. elhalálozásról,
jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetésről stb.), amely adatszolgáltatás a jelzések
szerint akadozik vagy egyáltalán nem teljesül, így a működési nyilvántartás adatbázisa
hiányos, pontatlan, és így funkcióit (beleértve a humánerőforrás-monitoringot is) nem tudja
maradéktalanul betölteni.
A javasolt módosítás legalább éves szinten ki tudná szűrni a hibákat, hiányosságokat, és az
évi egy alkalom nem jelentene nagy megterhelést az érintett hatóságok számára sem.
A 46. §-hoz
Jogtechnikai, illetve jogharmonizációs jellegű módosítás.
A 47-48. §-hoz
Az egészségügyi ágazati szakmai képzések tételes felsorolása és utána azok tartalmának
meghatározása egyértelművé teszi az ágazat keretébe tartozó képzések egymáshoz való
viszonyát, meghatározza a szakképzés és a felsőoktatás új rendszerében végzettek szakmai
és továbbképzési lehetőségeinek kereteit. A gyakorlatban gondot jelent az egyes szak- és
továbbképzésekre vonatkozó jogszabályok módosítása, illetve új szabályozás kiadása
118
kapcsán, hogy az adott képzés anyagi jogi fogalmának meghatározása törvényi szinten
hiányzik. Ezt pótolja a javaslat.
A felsorolt képzéstípusok tartalmának meghatározása egyértelművé teszi a képzések célját.
A szabályozás minden képzési szint vonatkozásában egyértelműen meghatározza a szak-
vagy továbbképzési lehetőségeket, és a használt fogalmak tekintetében átfedésmentesen,
világosan elkülönül a felsőoktatási, illetve a szakképzési képzési rendszertől, eleget téve
ezzel a felsőoktatási illetve szakképzési törvényben foglaltaknak.
-	Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés a graduális felsőoktatási alapképzésben
(BSc) végzettek szakképzésének feltételeit határozza meg. (pl. diplomás ápoló felnőtt
szakon, gyógytornász speciális traumatológiai szakképzettséggel stb.) A felsőoktatás új
rendszerében első alkalommal idén végeznek BSc fokozattal rendelkező (felsőoktatási
alapképzésben végzett) hallgatók. Az ő helyzetük rendezése, lehetőségeik
meghatározása törvényi szinten szükséges.
-	Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés a szakorvos-szakfogorvos-
szakgyógyszerész képzés és az egyéb felsőoktatási mesterképzésben részesültek
szakképzésének feltételeit szabályozza.
-	Az egészségügyi szakmai továbbképzés fogalma meghatározza, hogy az egészségügyi
területen dolgozók közül kinek kell a továbbképzésben részt vennie.
-	Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés az egészségügyi ellátás igényeihez
igazodó, a tudomány korszerű színvonalának való megfelelést szolgáló -
kompetenciabővítő - új képzési forma. Az egészségügyi szakirányú szakmai
továbbképzés során a megszerzett képesítéshez közvetlenül kapcsolódó, de a
megszerzett képesítés alapján nem végezhető egészségügyi szakmai tevékenység
végzésére jogosító képesítés szerezhető (licensz). Az ellátás folyamatában ilyen
tevékenység például az intravénás injekció beadása, melynek előkészítése szerepel az
ápolók szakmai és vizsgakövetelményiben, ugyanakkor a napi munkafolyamatban az
ápoló általi kivitelezés általános gyakorlattá vált. Orvosi kompetenciába tartozó mivolta
miatt indokolt, hogy a tevékenység elvégzéséhez külön szabályozás, képzési és
vizsgakötelezettség társuljon. A szabályozás az Eütv. korábbi módosítása során a
Kormány szabályozási hatáskörébe adott licenszvizsga anyagi jogi tartalmát
szabályozza.
A továbbképzés a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hatálya alá, és
így a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009.	évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) hatálya alá tartozik. A módosítás a továbbképzési
tevékenység folytatására vonatkozóan - tekintettel az egészségügyi képzés és az ahhoz
szorosan kacsolódó továbbképzési kötelezettség kiemelten fontos, közérdekű voltára -
engedélyezési eljárást vezet be.
Ennek alapján rögzítésre kerül a törvény szövegében, hogy egészségügyi szakmai
továbbképzés az ESZTT határozatlan idejű engedélyének birtokában folytatható. Az
egészségügyi ellátás biztonsága érdekében szükséges előírni azt, hogy az ESZTT
rendszeresen ellenőrizni köteles a szakmai továbbképzést folytatónál a jogszabályban előírt
feltételek meglétét, és annak hiánya esetén megfelelő szankció alkalmazására kerül sor.
A 49. §-hoz
119
A hatályos törvény értelmében az ESZTT csak tanácsadó szervként működik. Mivel az
ESZTT bizottságaként működő Nemzeti Vizsgabizottság szakképzettséget igazoló
bizonyítványt állít ki, ennek a tevékenységének is tükröződnie kell a törvényben. A javaslat
ezt a jogosultságot, valamint az ESZTT további döntési jogköreinek a felsorolását
tartalmazza. A javaslat a tagok kinevezéséről és létszámáról is rendelkezik, a jelenlegi 23
fős létszámot a készülőben lévő rendelettel összhangban, az elmúlt évek tapasztalatainak
megfelelően a hatékonyabb működést biztosító 16 főre csökkenti. A gyakorlati igényeknek
megfelelően rögzítésre került, hogy az ESZTT nyilvántartást vezet az felsőoktatási
mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítést
vagy felsőoktatási alap- és mesterképzésben oklevelet szerzett, valamint egészségügyi
szakirányú szakmai továbbképzésben képesítést szerzett személyekről. A közhiteles
adatbázis létrehozásának célja, hogy mind az érintett, mind más, az adat megszerzésében
érdekelt személy gyorsan és hitelesen információhoz jusson, valamint hogy az érintett a
megszerzett végzettség igazolása céljából szükség esetén a végzettséget igazoló
bizonyítványról hiteles másolatot szerezhessen. A vizsgával kapcsolatos adatok kezelésének
időtartama olyan időszakra szól, amely alatt a szakvizsgát tett személynek érdeke fűződhet
ahhoz, hogy a szakvizsga bizonyítványról - annak elvesztése esetén - másodlat kiállítását
kérje.
Az 50. §-hoz
Tekintettel a képzési jogszabályok módosítására, szükséges a rendelkezésben szereplő
fogalmak pontosítása, a bevezetni tervezett képzési szabályokkal való összehangolása a
törvény koherenciájának megtartása érdekében.
Az 51. §-hoz
A Kt. 88. §-a tartalmazza a költségvetési szerv vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket. A Kt.
88. § (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az irányító szerv számára törvényi
szinten kerül előírásra, hogy mely esetben nincs mérlegelési lehetőség a vezetővel szembeni
vizsgálatnak, hanem a vizsgálat lefolytatása kötelező (156/F. §).
A 156/G. § az Áht. 100/I. § (3) bekezdésének végrehajtására irányul. A vagyonnal való
gazdálkodás, a vagyonvesztés megakadályozása szükségessé teszi, hogy a vállalkozó
közintézeten kívül más költségvetési szerv, törvényben meghatározott esetekben
üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetést legyen köteles alkalmazni. A kötelező
alkalmazás a vagyon nagyságának, a működés forrásának vagy a hitelfelvétel összegének
függvényében, valamint az irányító szerv döntés-előkészítésének megalapozása érdekében
lehet kötelező.
Az Áht. 89. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy törvényben meghatározott közintézetek
körének vezetése több természetes személy között kerüljön megosztásra. A szakmai,
vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági feladatok, munkáltatói jogok megosztásának
rendjét és a felelősségi szabályokat törvényben kell rögzíteni (156/H. §).
Az Áht. 89. § (3) bekezdésében foglaltak szerint törvényben kell szabályozni a vezető
testület tagjaira vonatkozóan a kinevezés, a tagság megszűnése, a kizárás, az
120
összeférhetetlenség, az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályait. A
javasolt szabályozás - összhangban a vállalkozói közintézet működésével - közelít a
gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi előírások megfogalmazásához azon cél
érdekében, hogy a vállalkozó közintézet a gazdasági társaság működését figyelembe véve -
azonban megőrizve a szervezet költségvetési jellegét - működjön (156/I. §).
Vállalkozó közintézetnél vezető testület létrehozása kötelező. A vezető testület törvényben
meghatározottak szerint felelős a döntéseiért, azonban a költségvetési szerv jellege és a
vezetés módja együttesen indokolják olyan felügyelő testület létrehozását, amely - tagjai
személyes felelősségével - segíti az irányító szervet ellenőrzési jogai gyakorlásában,
lehetőséget biztosít a gazdasági stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásában való
részvételre (156/J. §).
Az 52. §-hoz
Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére vonatkozó rendelkezés
pontosítása szükséges.
Az 53. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi
LXXX. törvény 25. §-a 2010. május 1-jétől úgy módosítja a kényszergyógykezelés
intézményét, hogy megállapítja annak időbeli felső korlátját. Ennek leteltével - a Btk. új
rendelkezései szerint -, amennyiben fennállnak az Eütv.-ben meghatározott feltételek, a
kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézményben kell elhelyezni. A módosítás ennek
feltételeit teremtené meg az Eütv.-ben azzal, hogy meghatározza, ki tehet javaslatot a
gyógykezelés pszichiátriai intézetben történő folytatására, illetve rendelkezik a bíróság
eljárásáról, valamint a beteg átszállításának szükségességéről.
Az 54. §-hoz
Az egészségügyi törvény elismeri a donortevékenység társadalmi fontosságát és e
tevékenység előmozdítása érdekében biztosítja az önkéntes felajánlás következtében
felmerülő többletköltségek állam általi megtérítését. A jelenlegi megfogalmazás kizárólag a
donor saját részére biztosítja a költségmegtérítést, indokolt esetben is kizárva ezzel a
hozzátartozókat, akiktől nem várható el, hogy a közösség számára nyújtott hasznot még
anyagi áldozatok vállalásával is fokozzák. Abban az esetben, mikor szükséges a donor
átszállítása távolabbi egészségügyi intézménybe, halál esetén a jogképesség elvesztésével a
visszaszállítás költségei jelenleg a hozzátartozókat terhelik. Amennyiben a donor
átszállítása nem történik meg, a donáció elmarad és ezzel átlagosan 2,25 (2008. éves adatok
alapján) szerv transzplantációs célú felhasználása meghiúsul, ami legalább két élet
megőrzését jelenti évente, továbbá a transzplantációra váró betegek kezelési költségeinek
megtakarítását is eredményezi. Ezen probléma megoldása érdekében javasoljuk az Eütv.
207. § (2) bekezdésének kiegészítését a többletköltség-megtérítés megteremtésével.
Az 55-56. §-hoz
A módosítás az Eütv.-nek a Bnytv.-vel összhang megteremtését célozza.
121
Az 57. §-hoz
A természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj megfelelő jogszabályi szintű alapjának megteremtése szükséges az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a értelmében.
Az 58. §-hoz
Az egészségügyi törvényből eredő kárigények döntően az ún. orvosi műhibák kapcsán
keletkeznek. A korábbi törvényi rendelkezés, illetőleg egyéb egészségügyi normák sem
határozták meg egyértelműen, hogy ez utóbbi esetben a felek (az orvos és az egészségügyi
szolgáltató) között szerződéses jogviszony áll fenn, a felelősséget a szerződéssel okozott
kárért való felelősség szabályai szerint kell a bíróságnak megállapítani. A rendelkezés a
fennálló joggyakorlat egyértelműsítését szolgálja.
Az 59. §-hoz
Az influenza pandémiára való felkészüléssel összhangban az egészségügyi ellátás minden
területén a fertőzés terjedésének megelőzésére a nemzetközi ajánlások alapján az
egészségügyi dolgozók számára védőeszköz használati szabályok bevezetése indokolt.
Mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára elengedhetetlen annak meghatározása,
hogy az ápolást végző személyeknek a szakképesítése szerinti szakmai feladatai meddig
terjedhetnek. A különböző ápolási végzettségi szintekhez igazított kompetenciák
meghatározásával az ápolók tevékenységi körébe tartozó feladatok átlátható módon
elkülönülnek, amely a jelenlegi gyakorlatban egyértelműen nem jelenik meg és így a
munkavégzés, a betegellátás során is számos kritikus problémát jelent. Ápolási
tevékenységet megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezhet, a konkrét
tevékenységi kompetenciák meghatározásával rögzítésre kerül, hogy ki milyen képesítéssel
milyen szinten végezhet egyes tevékenységeket. Az új szabályozás egyértelművé kívánja
tenni mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára, hogy az ápolást végző személynek
a szakképesítése szerinti szakmai feladatai meddig terjedhetnek, milyen egyéb tevékenység
végzésre jogosult és milyen feltételekkel. Az adott kompetenciával való rendelkezés
mértéke hozzájárul a betegellátás minőségi javulásához és a beteg biztonságához. A
különböző ápolói végzettségi szintekhez igazított kompetenciák meghatározásával az
ápolók tevékenységi körébe tartozó feladatok átlátható módon elkülönülnek, mely a
jelenlegi gyakorlatban egyértelműen nem jelenik meg és munkavégzés során a betegellátás
folyamatában számos kritikus problémát jelent.
Az egészségügyi képzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést (247. § (2) bekezdés i)
pont) az egyes képzési szinteknek megfelelő részletszabályozására és a szakképzés
fogalmának módosítására való tekintettel szükséges a korábbiakhoz képest részletesebben,
differenciáltabban meghatározni, emellett a továbbképzésre vonatkozó szabályoknak a belső
piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv és szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvénnyel
122
való összhangjának a megteremtése is szükségessé tette a képzésre vonatkozó felhatalmazó
rendelkezések differenciált, pontos meghatározását.
Az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet szabályait megsértő gyártói és forgalmazói
magatartásokhoz indokolt jogkövetkezményeket kapcsolni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi,
ilyen jellegű szabályozás nem tölti be kielégítően funkcióját. Ennek megfelelően az Eütv.
247. § (2) bekezdésének k) pontját ki kell egészíteni az erre való felhatalmazással.
Az Áht. 89. § (3) és (7) bekezdésében foglaltak szerint rendeletben kell meghatározni a
vezető testület és a felügyelő testület működésének részletes szabályait. Tekintettel arra,
hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó vezetők prémiumra való jogosultsága
jogszabályban nincs rögzítve, indokolt annak jogi normában történő megjelenítése.
A közfürdők közegészségügyi feltételeire vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
megteremtése szükséges, tekintettel arra, hogy a jelenlegi, a fenti tárgykört szabályozó
felhatalmazó szövege pontosításra szorul, ezenfelül nem megfelelő jogforrási szinten lett
megállapítva, tehát az érintett miniszteri rendeletet nem lehet módosítani addig, amíg a
törvényben elhelyezett felhatalmazó rendelkezés hatályba nem lép.
Az alapvető szépségápolási szolgáltatást (fodrászat-kozmetika) nyújtó üzletekben újonnan
megjelent, nem kifejezetten szépségápolási, inkább testdíszítésre szolgáló tevékenységek
(tetoválás, testékszer behelyezése, lézeres kezelés, szolárium) főként az emberi testtel való
közvetlen érintkezés, illetve bizonyos esetekben az invazív jellegű eljárás miatt jelentős
egészségügyi kockázattal járnak. Az ezen tevékenységek végzésére vonatkozó feltételek (pl.
a tetováláshoz felhasznált festékek biztonsága, automata, felügyelet nélküli szoláriumok
üzemeltetésére vonatkozó szabályok, lézeres kezelést alkalmazó személyek képzési
feltételei, a beavatkozást követően a sérült bőr gyógyulásáig történő ápolása, stb.)
hazánkban jelenleg nem szabályozottak, ugyanakkor az Európai Unió egyes országaiban
(Németország, Egyesült Királyság) az egyes érintett tevékenységek végzésének feltételei
már törvényi szinten kerültek rögzítésre. Erre tekintettel olyan felhatalmazó rendelkezés
megalkotása szükséges, mely tartalmazza az egészségügyi kockázattal járó egyes nem
egészségügyi tevékenységek egészségügyi kockázatának csökkentésére irányuló szakmai
szabályokat.
Jelenleg csak a közfinanszírozott egészségügyi ellátások vannak nyilvántartva, szabályozva.
A nem közfinanszírozásban végzett egészségügyi ellátások körét jelenleg semmi nem
tartalmazza, mely elsősorban az ÁNTSZ-nek okoz jelentős, a hatáskörén túlmutató
többletfeladatot. A betegellátás biztonságossága érdekében szükséges a nem
közfinanszírozott egészségügyi ellátásokat is nyilvántartani.
Az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok
közelítéséről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökről szóló
93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló
98/8/EK irányelv módosításáról szóló 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
implementációjához szükség volt az Eütv. 159. §-ának egy új, (7) bekezdéssel történő
kiegészítésére. Ez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
123
szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével
és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megtörtént. Ugyanakkor nem
történt meg az Eütv. kiegészítése jogharmonizációs klauzulával. Ennek pótlása érdekében a
247. § (6) bekezdésébe szükséges a vonatkozó jogharmonizációs záradékot beiktatni.
A javaslat - elmúlt időszakban jelentkező társadalmi igényre válaszul - felhatalmazást ad a
Kormány részére, hogy az intézeten kívüli szülés orvos-szakmai kritériumait és
egészségügyi feltételeit külön jogszabályban állapítsa meg.
Tekintettel arra, hogy a gyermekágyas és az újszülött-ellátás szakmai szabályai jelenleg
hiányosan, a joganyagban elszórva és nem teljeskörűen vannak szabályozva, a javaslat
szintén ad egy felhatalmazást ezen ellátások részletes szabályainak miniszteri rendeleti
meghatározására.
A táplálkozás-egészségügyi tárgyú hatósági feladatok pontosítására tekintettel részletesen
szükséges meghatározni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak az
élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi területén egyes közigazgatási eljárásokért és
igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakra vonatkozó felhatalmazó rendelkezést,
figyelemmel arra, hogy az Ehi. 14. §-a e tárgykörben jelenleg csak általános felhatalmazást
tartalmaz.
A 60. §-hoz
A Javaslat az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban:
CLP) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.)
alkalmazásában is releváns definícióira utal, illetve azokat átvezeti a Kbtv.
fogalommeghatározásokat tartalmazó §-án.
Tekintettel arra, hogy a CLP új fogalmi rendszert alkalmaz, a Kbtv. alkalmazásában a CLP
2. cikke szerinti fogalom meghatározásokat is figyelembe kell venni. A CLP rendelet
hatályba lépésével keverékeknek nevezzük a készítményeket.
A 61. §-hoz
A Javaslat az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
REACH) és a CLP tekintetében a Kbtv.-vel való együttes alkalmazás kötelezettségét írja
elő.
A § továbbá a fogalomrendszer változásából eredő pontosításokat tartalmaz.
A 62. §-hoz
A Javaslat a CLP szerinti osztályozásra tekintettel is meghatározza, hogy mikor minősül egy
anyag vagy keverék veszélyesnek. Az 1999/45/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdése utal a
veszélyes készítmények fogalmára, emellett rögzíteni szükséges, hogy a Kbtv. alkalmazása
szempontjából a fentieken kívül veszélyesnek minősülnek azok az anyagok, illetve
124
keverékek is, amelyeket a CLP szerinti osztályozás során a CLP-ben megállapított
veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikébe besoroltak.
A 63. §-hoz
A rendelkezés a CLP 55. cikk 2. pontjának való megfelelést szolgálja. A CLP úgy
módosította az átmenetileg hatályban maradó 67/548/EGK irányelvet, hogy ha egy adott
anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó besorolási tétel szerepel a CLP
VI. mellékletének 3. része szerinti közösségi jegyzékben, akkor az anyag osztályozása e
tétel szerint, és nem a 67/548/EGK irányelv szerint történik. Ebben az esetben nem a Kbtv.
szerinti osztályozást kell elvégezni.
A 64-65. §-hoz
A CLP rendelet 4. cikke értelmében változik az osztályozásra kötelezettek köre: gyártók,
importőrök és továbbfelhasználók. 2010. december 1-ig az anyagokat és keverékeket a
Kbtv.-ben meghatározott veszélyt jelző címkeelemekkel kell ellátni. 2010. december 1-jét
követően az anyagokat a CLP-ben meghatározott veszélyt jelző címkeelemekkel kell ellátni.
Azon anyagok esetében, melyeket a Kbtv. szerint osztályoztak és 2010. december 1. előtt
forgalomba hoztak, 2012. december 1-ig nem szükséges az újracímkézés (vagyis nem
szükséges a CLP szerinti címkeelemek alkalmazása).
A közösségi jegyzékben szereplő anyagokat 2010. december 1-ig - önmagukban és keverék
összetevőjeként is - a Kbtv.-vel összhangban kell címkézni és csomagolni; 2010. december
1. után önmagukban a CLP szerint, keverék összetevőjeként a Kbtv.-vel összhangban kell
címkézni és csomagolni.
A veszélyes anyagok és keverékek 2010. december 1-ig a Kbtv. szerint címkézve és
csomagolva hozhatók forgalomba.
2010. december 1. után a veszélyes anyagok a CLP-ben meghatározott címkével és
csomagolással hozhatók forgalomba, azzal a kitétellel, hogy ha 2010. december 1-ig a Kbtv.
szerint osztályozták, címkézték, csomagolták és a fenti dátumig forgalomba helyezték, nem
szükséges az újracímkézés és újracsomagolás.
A keverékek 2010. december 1. után is a Kbtv. szerint címkézve és csomagolva hozhatók
forgalomba.
A CLP 55. cikk 3.b pontjára és 55. cikk 10. pontjára is tekintettel a CLP-rendelet 61. cikke
értelmében az anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolására a további
speciális szabályok vonatkoznak:
2010. december 1-ig az anyagokat és a keverékeket is a Kbtv. szerint kell osztályozni,
címkézni és csomagolni; a CLP szerinti osztályozás, címkézés és csomagolás a fenti
dátumig opcionális. Azonban ha valaki a CLP-rendszer alkalmazása mellett dönt, nem
alkalmazhatja a Kbtv. címkézési és csomagolási rendelkezéseit.
125
2010. december 1. után az anyagokat osztályozni a Kbtv. és a CLP szerint is kell, míg
címkézni és csomagolni a CLP szerint kell. Azon anyagok esetében, melyet 2010. december
1.	előtt a Kbtv. szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak és 2010. december 1. előtt
forgalomba is hoztak, 2012. december 1-ig nem szükséges a CLP szerinti újracímkézés és
újracsomagolás.
2010. december 1. után a keverékeket osztályozni, címkézni és csomagolni továbbra is a
Kbtv. szerint kell; a CLP szerinti osztályozás, címkézés és csomagolás 2015. június 1-ig
opcionális. Azonban ha valaki a CLP-rendszer alkalmazása mellett dönt, nem alkalmazhatja
a Kbtv. címkézési és csomagolási rendelkezéseit. Azon keverékek esetében, melyet 2015.
június 1. előtt a Kbtv. szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak és 2015. június 1.
előtt forgalomba is hoztak, 2017. június 1-ig nem szükséges a CLP szerinti újracímkézés és
újracsomagolás.
A CLP rendelet 3. cikke szerint, amennyiben egy anyag vagy keverék megfelel az I.
mellékletben meghatározott kritériumoknak, veszélyesnek minősül.
2010.	december. 1-ig a Kbtv. szerint meghatározott anyag minősül veszélyes anyagnak.
2010.	december 1. után az anyagokat a Kbtv. és CLP kritériumok szerint is osztályozni kell,
ugyanakkor továbbra is a Kbtv. szerint meghatározott keverék minősül veszélyes
keveréknek.
A CLP rendelet II. mellékletének 3. része határozza meg, milyen csomagolásokat kell
tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképpel ellátni, ugyanakkor nem definiálja a
fogalmat, hanem megadja az alkalmazandó szabványt.
A Kbtv.-t valamennyi anyagra és keverékre alkalmazni kell az osztályozásig, mivel
valamennyi anyagot és keveréket osztályozni kell (ami vagy eredményezi a veszélyesként
való besorolást vagy nem).
Tekintettel arra, hogy a közösségi jegyzék a CLP VI. mellékleteként került - kizárólag
angol nyelven - kiadásra, szükséges, hogy a csomagolási és címkézési, valamint a
biztonsági adatlapokkal összefüggő előírások teljesítése, valamint az egészségvédelem
érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján a jegyzék magyar nyelven is
közzétételre kerüljön.
A 66. §-hoz
A javaslat a fogalomrendszer változása miatti pontosításokat tartalmaz.
A 67. §-hoz
A 2006/123/EK ún. belső piaci szolgáltatási irányelvvel összefüggésben a 2009. évi LVI. tv.
rögzítette, hogy gázmesteri tevékenység csak az ÁNTSZ engedélyével végezhető. A
vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg. Tekintettel azonban arra,
hogy veszélyes anyagokkal folytatott egészségügyi kártevőirtó tevékenység nem csak
egészségügyi gázmesteri szakképesítéssel folytatható, szükséges az egészségügyi
126
gázmesteri tevékenység alapvető tartalmának a törvényben való rögzítése. Így az
engedélyezési rendszerről szóló miniszteri rendelet nem alkotható meg a törvénnyel
ellentétesen, azt továbbértelmező vagy szűkítő tartalommal.
A 68. §-hoz
Tekintettel arra, hogy számos, a kémiai biztonságot érintő jogszabályi rendelkezés került
közösségi rendeleti szintre a korábbi irányelvi szabályozás helyett, a REACH és a CLP
egyes rendelkezéseire lebontva szükséges a kémiai biztonság hatósági ellenőrzési rendjének
meghatározása. E célból a Kormánynak jogalkotási felhatalmazást szükséges adni.
A 69. §-hoz
A § a Kbtv. jogharmonizációs záradékát módosítja.
A 70-71. §-hoz
Az EU munkaidő-irányelvének az egészségügyi ágazati jogban való maradéktalan
érvényesítését megvalósító jogszabályok hatálybalépése óta az egészségügyi tevékenység
végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban:
Eütev.) összefüggésben elsősorban a jogalkalmazási kérdések kerültek előtérbe.
A szakmai szervezetek jelzései nyomán a jogalkalmazást elősegítő, az egységes
joggyakorlat megszilárdítását célzó pontosításokat tartalmaz a javaslat.
A módosítás egyik fő iránya a napi munkaidő-korlátozásokkal és a munkaidő beosztására
vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosan felmerült gyakorlati kérdések alapján az Eütev.
pontosítása, kiegészítése.
Az egészségügyi ágazatban, ahol a Munka Törvénykönyve szerinti ügyelethez képest az
egészségügyi ügyelet sui generis jogintézmény, és tipikus, évi 416 órás mértékig a
munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkavégzési formának tekinthető, felmerült a
szükségessége a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó egyhetes határidő egy
hónapra emelésének szükségessége. A javaslat indítványt tesz továbbá a munkaidő-beosztás
minimális tartalmi elemeinek törvényi szintű rögzítésére.
Fontos annak rögzítése, hogy a beosztásban előzetesen megadott munkaidő-minősítéstől - a
munkaidő beosztás szerinti ledolgozása esetén - a munkáltató utólagosan - egyes, a
javaslatban meghatározott esetektől kivéve - nem térhet el. Természetesen a munka díjazása
is a munkaidő ezen minősítéséhez kötött.
Az általános munkajogi szabályok szerint a munkaidő beosztása a munkáltató joga és
kötelezettsége. Kivételes esetekben az előzetesen közölt munkaidő-beosztás módosítása
szükségessé válhat akár a munkáltató, akár a munkavállaló érdekkörében felmerülő okból,
pl. ha rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor, és ez az egészségügyi dolgozó(k)
127
munkaidő-beosztását érinti, vagy az egészségügyi dolgozó előre nem tervezett szabadsága,
vagy jogszabály, illetve a felek megállapodása alapján munkavégzési kötelezettség alóli
mentesítése, betegsége, vagy előre nem tervezett továbbképzés miatti távolléte ezt
indokolja. Rögzítést érdemel, hogy ilyen esetekben a módosításra alapot adó körülmény
természete függvényében a közlés időpontjára jogszabályi határidőt a Munka
Törvénykönyve sem tartalmaz, azonban ilyen esetekben a munkaidő-beosztás módosítását
és annak közlését - a kölcsönös együttműködés elvére is tekintettel - a munkáltatónak soron
kívül el kell végeznie.
A javaslat másik eleme az Eütev. egyedi megállapodásaira koncentrál. A jelenleg hatályos
törvény alapján két egyedi, a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás létezik.
a)	önkéntes túlmunka vállalására irányuló megállapodás
Az Eütev. 13. § (2) bekezdése szerint külön, írásba foglalt megállapodás alapján az
alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem
haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka
kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát.
b)	egészségügyi ügyelet vállalása rendes munkaidő terhére
Az Eütev. 12. § (6) bekezdése alapján rendes munkaidő terhére is elrendelhető egészségügyi
ügyelet akkor, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes
munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét
érinti, erre a megállapodásban ki kell térni.
A gyakorlati visszajelzések alapján a fenti megállapodásokkal összefüggésben elsősorban
jogalkalmazási típusú problémák jelentkeztek. Annak rögzítése rendkívül fontos, hogy a
hatályos jogszabályok alapján a megállapodások előzetes megkötése nélkül olyan
munkaidő-beosztást a munkáltató nem készíthet, amely az adott munkavállaló tekintetében
tartalmaz önkéntes túlmunkát vagy rendes munkaidő terhére ellátott egészségügyi ügyeletet.
Azt is fontos leszögezni, hogy a megállapodások olyan keretszerződések, amelyek alapján a
munkáltató a szerződésben meghatározott mennyiségű, ennek rögzítése hiányában a
jogszabályi korlátokból következő mennyiségű túlmunkát (rendes munkaidő terhére ellátott
ügyeletet) vehet igénybe.
Törvényi szintű rögzítést igényel, hogy milyen időtartamra köthető a szerződés. Szabályozni
szükséges továbbá a szerződés felmondásának feltételeit is, gondolva itt elsősorban a
felmondás határidejére. A javaslat továbbá a megállapodás megkötése érdekében a
munkáltató ajánlati kötelezettségét írja elő arra az esetre, ha egyedi megállapodás alapján
kíván munkát elrendelni.
A 72. §-hoz
A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy az egészségügyi ágazatra vonatkozóan külön
törvény mely körben térhet el a rendelkezéseitől. Az Eütev. módosításával összefüggésben
ezen „felhatalmazások”, eltérést engedő rendelkezések pontosítása is indokolt annak
128
érdekében, hogy a munkaidő-beosztás előzetes közlésének határidejét a Munka
Törvénykönyvében foglalt 7 naphoz képest korábban írhassa elő az Eütev.
A 73-77. és a 80-81. §-hoz
Az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények forgalomba
hozatali engedélyére vonatkozó feltételek módosításainak vizsgálatáról szóló, a Bizottság
1234/2008/EK rendelete (a továbbiakban: 1234/2008/EK rendelet) 2010. január 1. napjától
alkalmazandó a tagállamokban. Az 1234/2008/EK rendelet felülvizsgálta az 1084/2003/EK
és az 1085/2003/EK rendeletben foglaltakat és a fenti új rendelettel hatályon kívül helyezte
azokat. Tekintettel arra, hogy az 1084/2003/EK rendeletre az emberi alkalmazásra, kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló
2005. évi XCV. törvény 10. § (5) bekezdésében jogszabályi hivatkozás szerepel, így ennek
korrigálása feltétlenül szükséges.
A 78. §-hoz
A fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 1394/2007/EK rendelet (a továbbiakban
ATP-rendelet) 28. cikk (2) bekezdése bevezeti a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények
(ATP-készítmények) kivételes kórházi gyártásának intézményét, és egyben kivonja ezt az
esetet a közösségi gyógyszerkódex (2001/83/EK irányelv) hatálya alól.
Így a gyógyszerkódex nem alkalmazható az 1394/2007/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott minden olyan fejlett terápiás gyógyszerkészítmény esetében,
amelyet nem rendszeres jelleggel egy meghatározott minőségi szabvány alapján, a gyakorló
orvos kizárólagos szakmai felelőssége mellett állítottak elő és használtak fel ugyanabban a
tagállamban egy adott kórházban, egy adott beteg számára szóló, rendelésre készült
készítményre vonatkozó egyedi orvosi rendelvény teljesítése érdekében.
E készítmények gyártását a tagállam illetékes hatósága hagyja jóvá. A tagállamok
biztosítják, hogy a követhetőségre és a farmakovigilanciára vonatkozó nemzeti
követelmények, illetve az ezen bekezdésben említett konkrét minőségi szabványok
azonosak legyenek a közösségi szintű szabályokkal azon fejlett terápiás
gyógyszerkészítmények tekintetében, amelyek engedélykötelesek az emberi, illetve
állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére
vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség
létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK rendelet (2) bekezdése értelmében.
Ennek megfelelően a közösségi jog kivételt képez az ATP-rendelet azon rendelkezése alól,
amely szerint 2008. december 30-tól a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (ATP-
készítmények) forgalomba hozatalát az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) engedélyezi,
központosított eljárás keretében. A fent említett irányelvi kórházi kivétel alapján egyedi
esetekben a kórházakban EMEA-engedélyeztetés nélkül is lehet ATP-készítményeket
gyártani és alkalmazni.
129
A kórházi kivétel fontos betegellátási érdeket kíván kielégíteni, garantálva, hogy a kórházak
képesek legyenek betegeik egyedi igényeinek megfelelő ATP-s kezelést nyújtani.
Mindehhez azonban tagállami szinten engedélyezési eljárás bevezetésére és hatósági
felügyeletre van szükség. A közösségi jog olyan garanciális követelményeket irányoz elő,
amely alapján a tagállami hatóságoknak garantálniuk kell a kórházi kivétel alá tartozó ATP-
készítmények későbbi nyomonkövethetőségét, az esetleges mellékhatás-figyelési
követelményeknek való megfelelést, illetve a megfelelő gyártási standardok betartását.
Erre tekintettel szükség van a Gytv. módosítására, annak érdekében, hogy kijelölje a kórházi
kivétel alá tartozó ATP-készítmények gyártását engedélyező hatóságot és felhatalmazást
adjon az engedélyezés szabályainak kialakítására. Kodifikációs szempontból indokolt
bevezetni az ATP-készítmények törvényi definícióját.
A 79. §-hoz
Az OGYI hatáskörébe tartozó hatósági eljárások jogi hátterét az Európai Tanács (a
továbbiakban: Tanács) és az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) által kiadott
európai rendeletek és európai irányelvek - illetve az ezek alapján készített nemzeti
törvények, és az egészségügyi miniszter által kiadott miniszteri rendeletek - képezik, így az
ezeknek az eljárásoknak a háttérjoganyagát képező európai jog igen részletesen - számos
esetben a hazai jogi szabályozásnál sokkal részletesebben - szabályozza az eljárásainak a
lefolytatását, végrehajtását.
Valamennyi eljárás során az OGYI a kapcsolattartást európai uniós informatikai rendszerek,
illetve azokkal kompatibilis saját fejlesztésű számítástechnikai rendszerek segítségével
végzi. Ezeknek a rendszereknek az OGYI - nemzetközileg szabályozott és nagy
adatforgalmú - eljárásai során történő használata messzemenően indokolt és szükséges. Erre
tekintettel a hivatkozott eljárások vonatkozásában a formanyomtatványok és
kérvényűrlapok Abev.-kompatibilitása, illetve az ügyfélkapun keresztül történő ügyintézés
követelményének való megfelelés nem kivitelezhető.
A 82. §-hoz
Egyfelől szükséges a gyógyászati segédeszköz hatályos fogalmának kismértékű pontosítása,
másfelől egyes gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos fogalmak pontosítása (pl.
referenciaeszköz), illetve elengedhetetlenül szükséges néhány új fogalom bevezetése.
A 83. §-hoz
Az ellátás biztonsága szempontjából bizonyos esetekben szükséges a készletben tartási
kötelezettséget előírni, aminek a nem teljesítése csak az önhibából eredő ellátási problémák
esetében járna következményekkel.
A jelenlegi szabályozás az adaptív és egyedi méretvétel alapján egyedileg készített
gyógyászati segédeszközök esetében is megköveteli a referenciaeszközök kötelező
készletben tartását. Mivel ezen - konkrét forgalomba hozóhoz kapcsolódó, szaktudást és
130
termékismeretet igénylő - eszközök elsődlegesen specializált üzletekben, műhelyekben
kerülnek kiszolgáltatásra, amelyek javításukat és cseréjüket is végzik, életszerűtlen annak
megkövetelése, hogy egy specializált szaküzlet vagy műhely egy másik forgalomba hozó
termékeit is készleten tartsa. Ezt a szabályozást a piaci szereplők jelenleg sem tudják
betartani, emiatt a gyógyászati segédeszközök forgalmazására vonatkozó általános
rendelkezések pontosítása szükséges. Továbbá indokolt előírni, hogy a - gyógyszertárakhoz
hasonlóan - az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyászatisegédeszköz nagy- és
kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazó működési engedélyét visszavonhassa,
ha azt állapítja meg, hogy a gyógyászati segédeszközök készletben tartására és a
forgalmazására vonatkozó előírásokat a forgalmazó ismételten és súlyosan megsérti.
A 84. §-hoz
A gyógyászati segédeszközöket rendelő orvosok, valamint az ezeket használó betegek
informáltságának erősítése érdekében az egészségbiztosító - a szakmai szervezetek és a
szakmai kollégiumok tapasztalataira támaszkodva - létrehozza a mindenki számára elérhető
on-line gyógyászatisegédeszköz-katalógust.
A 85. §-hoz
A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 86. §-hoz
A javaslat tartalmazza a gyógyszerek, tápszerek TB-támogatásba való befogadásának fő
szabályainak pontosítását, a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A kérelemre, a
bejelentésre és a hivatalból induló eljárások nevesítésre kerültek.
Szükséges a hivatalból indított felülvizsgálat indokainak törvényi szintű meghatározása az
átláthatóság érdekében.
A 87. §-hoz
Indokolt, hogy az OEP által hozott elsőfokú határozatok fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilváníthatók maradjanak, ugyanakkor indokolatlan e lehetőség körét
kizárólag a közegészségügyi-járványügyi indokokra alapozni. A végrehajthatóvá
nyilvánításra egyebekben vonatkoznak a Ket. garanciális rendelkezései.
A 88. §-hoz
A Gyftv. 26. § (2)-(4) bekezdései tartalmazzák az egészségbiztosító és a gyártó közötti
támogatásvolumen-szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat, amelyek módosítása
célszerű az elszámolási viták megszüntetése és elkerülése érdekében. Szükségesnek tartjuk
kimondani, hogy a támogatásvolumen-szerződéseket milyen időtartamra lehet megkötni,
milyen fő szabályok mentén. Ez szolgálja a biztosítottak és a biztosító érdekét. A
törvényben rögzített befizetési kötelezettségek csökkenése mellett a szerződésekre alapuló
bevételek jelentősége egyre fokozódik.
131
A 89. §-hoz
Szükséges megteremteni a nemzetközi referenciaárazás jogintézményét a Gyftv. keretében.
Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend és
szempontrendszer alapján évente legalább egy ízben hivatalból felülvizsgálatot tart a TB-
támogatásba már befogadott, a legmagasabb támogatáskiáramlást generáló, fix támogatású
hétjegyű ATC-szintű csoport gyógyszereinek a külön jogszabályban megjelölt, az Európai
Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államokban ténylegesen forgalomban lévő ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer
árainak összehasonlítása érdekében. Ezen hivatalból lefolytatott eljárás eredményként az
egészségbiztosítási szerv dönt az adott gyógyszer támogatásáról, illetve delistázásról.
A 90. §-hoz
A nemzetközi referenciaárazásra vonatkozó hivatalbóli felülvizsgálat eredményként az
egészségbiztosítási szerv dönt az adott gyógyszer támogatásáról, illetve delistázásról.
Amennyiben a gyógyszer termelői ára legalább 30%-kal magasabb a külön jogszabályban
megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő három
legalacsonyabb termelői árú ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának
számtani átlagánál, az OEP kizárja a támogatásból. Ez a támogatási rendszer komoly
anomáliája, melyet jelenleg törvényi felhatalmazás nélkül a biztosító tehetetlenül néz.
További delistázási szabály alkotása szükséges arra az esetre, ha a forgalmazó nem teljesíti
a forgalmazási vagy készletben tartási kötelezettségét (ez esetben az OEP számára
mérlegelési jogkör biztosítása javasolt).
A 91. §-hoz
Az otthoni oxigénterápia során alkalmazott gáz- és cseppfolyós halmazállapotú oxigén
gyógyszerként történő törzskönyvezését az Országos Gyógyszerészeti Intézet folyamatosan
végezte. Ezáltal az oxigén a magisztrális készítmények sorából átkerül a törzskönyvezett
gyógyszerek csoportjába. Az eljárás során kiadott határozatok szerint a termékeket a töltetek
és palackok/tartályrendszerek együttese alkotja. A gyógyszerként történő forgalomba
hozatali engedélyek kiadása egyúttal a jelenlegi támogatási forma aktualizálásának
szükségességét is jelenti. A változtatások a palackok/tartályrendszerek árával kapcsolatos
letéti díjas rendszert is érintik oly módon, hogy szükséges megoldani azok átadásához,
illetve cseréjéhez kapcsolódóan azok árának, letéti díjának szabályozási kérdését.
A 92. §-hoz
A Gyftv. 32. §-a jelenleg a gyógyszerekre vonatkozó törvényi hellyel ellentétes logika
mentén, inkoherens terminológiával, összemosódva tárgyalja a hivatalból és kérelemre
indított eljárásokat, aminek tisztázása és egyértelművé tétele elengedhetetlen. Emellett
szükséges a kérelem benyújtására vonatkozó jogosultság tisztázása is. Az eljárásrendek
ésszerűsítése, a jelenlegi bürokratikus eljárások egyszerűsítése, a csoportos kérelmekkel
132
kapcsolatos súlyos anomáliák feloldása, valamint a kötelező kölcsönzési rendszer
bevezetése érdekében új kérelemtípusok beiktatása, valamint a Gyftv. szerinti határozatok
tartalmának pontosítása szükséges.
A 93. §-hoz
A hatályos szabályok alapján az egészségbiztosító jogosult folyamatosan felülvizsgálni a
támogatott gyógyászati segédeszközök körét. A módosítással nemcsak az eszközök körét
vizsgálhatja felül az OEP, hanem a támogatás feltételeinek változatlansága mellett dönthet
az eszköz támogatási listán szereplő nevének pontosításáról, vagy más funkcionális
csoportba átsorolásáról is.
A 94. §-hoz
A bevezetni kívánt komplex szolgáltatáscsomag-vásárlás biztonságos és kiszámítható
feltételeinek biztosítása, valamint az etikus és hosszú távú üzleti szempontokat érvényesítő
piaci magatartás ösztönzése érdekében a kérelem benyújtására azok a forgalomba hozók
lesznek jogosultak, akik az egészségbiztosítási szerv szállítójegyzékében szerepelnek. A
szállítójegyzékbe szállító-előminősítés alapján kerülnek be az eszközök forgalomba hozói,
akik a termékbefogadás során ezután már jóval kevesebb dokumentum benyújtására
kötelezettek. Ez a termékbefogadási eljárások jelentős egyszerűsítését és felgyorsítását teszi
lehetővé. A szállítójegyzék és a szállító-előminősítés részletes szabályait egészségügyi
miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
A 95. §-hoz
A 32. § módosításával összefüggésben a támogatás vagy megváltozott feltételek mellett
történő támogatás kezdőnapjára, illetve a közzétételre vonatkozó szabályok pontosítása
szükséges. A gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket az egészségbiztosító egységes
adatállományban (törzsben) kezeli, és egységes protokoll és eljárási határidők szerint végzi
az adatállomány módosításával, a határozatokkal és a közzététellel kapcsolatos feladatokat.
Emiatt a gyógyászati segédeszközökre és a gyógyszerekre vonatkozó szabályozás
egységesítése szükséges.
A 96. §-hoz
A még nem támogatott funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök
befogadására vonatkozó különleges szabályok pontosítása, harmonizálása szükséges a
gyógyszerekre vonatkozó szabályozással. A még nem támogatott csoportba tartozó
gyógyászati segédeszközök esetében a befogadási eljárás legfeljebb 365 napra történő
felfüggesztése irreális és intranszparens lehetőség. A legfeljebb 180 napra történő
felfüggeszthetőség elégséges. Emellett a kölcsönzési rendszer átalakítása és a kiemelt
támogatás megszüntetése miatt egyes szövegrészek törlése szükséges.
A támogatással rendelt gyógyászati segédeszköz házhoz szállítására vonatkozó előírás
pontosítása, működési engedély mellett külön jogszabályban foglalt feltételekhez kötése
133
indokolt. A jelenlegi súlyos visszaélések kiküszöbölésére és a szakmai kiszolgálás
minőségének biztosítására a működési engedély nem elégséges, így a támogatással rendelt
gyógyászati segédeszköz vonatkozásában elengedhetetlen további - egészségügyi miniszteri
rendeletben foglalt - feltételek teljesítése.
A javaslat kimondja, hogy támogatással rendelt kötszert gyógyszertár és
gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet szolgáltathat ki, míg támogatással rendelt kötszer
házhozszállítását kizárólag gyógyszertár végezheti. A jelenlegi súlyos visszaélések
kiküszöbölésére és a szakmai kiszolgálás minőségének biztosítására a hatályos szabályozás
nem elégséges, így elengedhetetlen a forgalmazási feltételek szigorítása.
A 97. §-hoz
Javasolt a támogatott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök után fizetendő térítési
díjtól való eltérés lehetőségének megszüntetése. Továbbá a javaslat tartalmazza, hogy a
gyógyászati segédeszköz forgalmazója a kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv
által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban a közfinanszírozás alapjául elfogadott
árnál magasabb árat ne köthessen ki. A nem támogatott termékek maximált ára az elmúlt két
évben konfliktusokat és adminisztratív terheket eredményezett, azonban nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket. A térítési díj elengedése indokolatlan felhasználást eredményez, a
magasabb térítési díj kikötése a beteget hozza hátrányos helyzetbe, így mindkét eljárás
tiltása indokolt egységesen a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök esetén.
A közgyógyellátás jogcímen kiszolgáltatható funkcionális csoportok körére vonatkozó
korlátozás beépítése szükséges. A közgyógyellátásban ki nem szolgáltatható funkcionális
csoportokról az egészségbiztosításért felelős miniszter dönthet, így a speciális elvárásokat
kielégítő, fejlett technikájú eszközöket nem szükségképp lehet közgyógyellátás keretében
kiszolgálni. Ez a költségvetési keretekre tekintettel ezen eszközök támogatásba való
befogadásának előfeltétele, enélkül a befogadás nem lehetséges (pl. CPAP, inzulinpumpák).
A 98. §-hoz
A javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 99. §-hoz
A javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 100. §-hoz
Alapítási kritériumok szigorítása oly módon, hogy az új egységek ténylegesen
többletszolgáltatást nyújtsanak a lakosságnak.
A 101-102. §-hoz
134
A Bnyt.-vel való összhang megteremtése a módosítás célja.
A 104. §-hoz
Szükséges a Gyftv. kiegészítése a szállítójegyzékre és a szállító-előminősítésre vonatkozó
szabályok meghatározására, valamint az egészségbiztosítási szerv által működtetett
internetes gyógyászatisegédeszköz-katalógusra vonatkozó részletes szabályok
meghatározására, a közgyógyellátásban ki nem szolgáltatható funkcionális csoportok
körének meghatározására vonatkozó felhatalmazással, illetve szükséges a szállító-
előminősítés során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségének előírása.
A 105. §-hoz
A közforgalmú gyógyszertárak működtetését megkönnyítő, liberalizáló, korábban
elfogadott rendelkezés hatályba léptetése jelenleg - az egészségügyi ágazat szereplőit is
érintő gazdasági nehézségekre is különös tekintettel - nem indokolt.
A 106-107. §-hoz
A módosítás a Bnytv.-vel való összhang megteremtését célozza.
A 108. §-hoz
Az ellátásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében indokolt, hogy az
Egészségbiztosítási Felügyelet a köz- és magánfinanszírozású ellátások nyújtásának
megfelelő elkülönítésére vonatkozó garanciális feltételek teljesülését is vizsgálja. Az e
körben végzett vizsgálat igényli mind a finanszírozott egészségügyi szolgáltató, mind pedig
a vele szerződéses viszonyban álló, térítéses szolgáltatást nyújtó további szolgáltató(k)
tevékenységének ellenőrzését. Ugyanakkor a Felügyelet hatásköre jelenleg kizárólag a
finanszírozott ellátások vizsgálatára terjed ki, ezért nincs lehetősége vizsgálni a
térítésköteles ellátást nyújtó, a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal jogviszonyban
álló más egészségügyi szolgáltatók tevékenységét, így a térítéses ellátásban részesülő
betegek beutalási, illetve ellátáshoz történő hozzáférési körülményeit. A javasolt módosítás
olyan eljárási szabályt állapít meg, amely a fentiekkel összefüggésben a Felügyelet feladat-
és hatáskörét a legszükségesebb mértékben kibővíti.
A jelenleg hatályos szabályok alapján a Felügyelet a honlapjáról elérhetővé teszi a kötelező
egészségbiztosítás körében a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségbiztosítási
szolgáltatásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók térítés ellenében nyújtott egyéb
szolgáltatásainak listáját és a térítési díjakat. A javaslat célja, hogy a Felügyelet útján a
betegek tájékoztatást kaphassanak a finanszírozott egészségügyi szolgáltatókkal
jogviszonyban álló más egészségügyi szolgáltatók által térítés ellenében nyújtott
szolgáltatások listájáról és a térítési díjakról is, és átlátható helyzet alakuljon ki a köz- és
magánfinanszírozású ellátások nyújtásának megfelelő elkülönítése tekintetében.
A 109.§-hoz
135
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak célszerű jogszabályi felhatalmazást adni
próbavásárlások végzésére a gyógyszertárakban és a gyógyászatisegédeszköz-
szaküzletekben.
A 110. §-hoz
A § fogalommeghatározást tartalmaz.
A 111. §-hoz
A 2. § módosítása rögzíti az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek szakellátási
kötelezettségének, illetve az Eftv.-n alapuló szakellátási feladatának mértékét, valamint az
egészségügyi szakellátási kötelezettség, illetve a szakellátási feladat körében köthető
megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés kötésére jogosult szerveket. Kitér a
szabályozás arra, hogy ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodás, valamint
egészségügyi ellátási szerződés nem köthető.
A 112. §-hoz
Az új §-ok az egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat állapítják
meg. Ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az
egészségügyi szakellátási kötelezettség körében a felelős szerv más felelős szervvel vagy
más fenntartóval köt megállapodást.
A javaslat - garanciális jelentősége, sajátos tárgya és tartalma miatt - az egészségügyi
ellátási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés időtartamát, valamint a
szerződéskötésből kizárt egészségügyi szolgáltatókat szabályozza.
Fontos korlát a javaslatban, hogy az egészségügyi ellátási szerződés, valamint a
megállapodás esetében nem engedi „szétszedni” a szakorvosi rendelőintézeti és a kórházi
szolgáltatásokat, és e körben csak az egész komplex szolgáltatásra lehet ellátási szerződést,
illetve megállapodást kötni.
A törvény az egészségügyi közszolgáltatás szerződéses megszervezéséhez külön vagyoni
biztosítékot is előír. A törvény pontosan meghatározza e vagyoni biztosíték
felhasználásának eseteit is, kivételes esetkörre szűkítve ezeket. Így a működőképesség
fenntartása érdekében a szolgáltató adósságának rendezésére vagy ugyancsak a folyamatos
egészségügyi szolgáltatás megőrzésére használható fel, ha a közszolgáltatás nyújtását
megalapozó szerződéses kapcsolat megszűnik. A vagyoni biztosíték felhasználására a
közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezése alapján van mód.
Lényeges szabályozási elv, hogy az egészségügyi közszolgáltatások piacán a szervezeti és
tulajdoni sokszínűség mellett széleskörű és egymást kiegészítő garanciákat is alkalmazni
kell az egészségügyi szolgáltatókkal és az egészségügyi közszolgáltatásokkal szemben
támasztott követelmények érvényesítése érdekében. Ebben a garanciarendszerben
136
meghatározó jelentősége van a közszolgáltatásért felelős szerv valóban felelős ellátás-
szervező és ellenőrző tevékenységének. A törvényjavaslat ehhez az ellenőrzéshez adja meg
a szükséges jogosítványokat a szolgáltató információs kötelezettségének, a különböző
ellenőrzést végző szervek együttműködésének előírásával.
A közszolgáltatásért felelős szerv által végzett ellenőrzés természetesen nem helyettesíti az
egyéb jogszabályokban előírt szakmai és finanszírozói ellenőrzést, hanem kiegészíti azt.
Elsődleges rendeltetése annak folyamatos figyelemmel kísérése, hogy a szolgáltató az
egészségügyi ellátási szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz-e, nem
veszélyezteti-e valamilyen, akár a szolgáltatónál, akár rajta kívül fennálló körülmény a
közszolgáltatás megfelelő minőségét és/vagy folyamatosságát, biztonságát. E „veszélyek”
közül a törvényjavaslat egyet kiemelten is szabályoz, mégpedig az egészségügyi
közszolgáltatást nyújtó felhalmozott adósságának rendezését. E rendezésben a
törvényjavaslat a közszolgáltatásért felelős szervre is ró feladatot, és lehetővé teszi a
vagyoni biztosíték felhasználását is.
A törvényjavaslat rendezi az egészségügyi ellátási szerződés megszűnésének eseteit. Ezek a
szerződések főszabályként határozatlan időtartamúak, a törvényjavaslat három év után
biztosít lehetőséget bármelyik félnek a szerződés rendes felmondására. Ilyenkor azonban -
az ellátás biztonsága és a felek érdekeinek védelme miatt - a felmondási idő hat hónapnál
nem lehet rövidebb.
A rendes felmondás lehetőségén túl a törvényjavaslat meghatározza azokat a
szerződésszegő magatartásokat is, amikor a közszolgáltatásért felelős szerv hat hónapnál
rövidebb határidővel vagy azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A hat hónapnál
rövidebb határidejű felmondás súlyos szerződésszegés esetén lehetséges, pl. az ellátás
minőségének súlyos romlása, a területi ellátási kötelezettség folyamatos megsértése,
rendezhetetlen adósság stb. Azonnali felmondásra pedig olyan okból kerülhet sor, melyek
fennállása már a szerződéskötést is kizárta volna.
A 113. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a módosítás értelmében a továbbiakban egyes feladatokra nem
köthető ellátási szerződés, szükséges annak megteremtése, hogy a 2. számú mellékletben
meghatározott krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokból is részesülhessen bármely,
az adott régióban működő egészségügyi szolgáltató, tehát az országos feladatkörű speciális
intézetek és a súlyponti kórházak is.
A javaslat értelmében a járóbeteg-szakellátásban leköthető szakmákat végrehajtási
kormányrendelet határozza meg, törvényi szinten elegendő az átlagos heti szolgáltatási
óraszám országos összesítésben történő meghatározása, valamint a szakmacsoportok
megjelölése.
A módosítás leszögezi továbbá, hogy a súlyponti kapacitások az Eftv. mellékletében
meghatározottakhoz képest kizárólag a törvény szerinti eljárások következtében
változhatnak.
137
A 114. §-hoz
A módosítás a fekvőbeteg-szakellátásban a szükségletekhez való rugalmasabb
alkalmazkodást segíti elő azáltal, hogy az éves kapacitásfelosztás-módosítás során
megengedi az egészségügyi államigazgatási szervnek, hogy a törvény 2. számú
mellékletében meghatározott szakmacsoportokhoz tartozó, a kapacitásokról vezetett
nyilvántartás szerinti kapacitások mennyiségét annak 10%-áig módosíthassa. A
módosítással az aktív, illetve krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitások régiónkénti
mennyisége nem változhat.
A 115. §-hoz
A módosítással a tartósan kihasználatlan kapacitásokkal összefüggésben végrehajtható
szakmai összetétel-változás a törvényjavaslat szerinti kapacitásátcsoportosítási eljárások
keretében hajtható végre.
A módosításra továbbá az Eftv. 5. § (3)-(6) bekezdése szerinti eljárás és a 4. § szerinti éves
kapacitásfelosztási eljárás időbeni összehangolása érdekében van szükség.
A 116. §-hoz
Az ellátási terület meghatározásakor az átfedésmentesség követelménye nem értelmezhető,
illetve nehezen alkalmazható a gyakorlatban a progresszivitás magasabb szintjét képviselő
ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók, illetve egyes szakmák esetében. Ennek
feloldását célozza a módosítás.
A 117. §-hoz
Javasolt az ellátási formák bővítése a különböző ellátási formákba való átcsoportosítás
végrehajtási kormányrendeletben történő szabályozásával. Szakmai szempontból szükséges
azonban annak kimondása, hogy a különböző ellátási formákból nem lehet kapacitást aktív
ellátásba átcsoportosítani.
A módosítás továbbá összhangot teremt a tartósan kihasználatlan kapacitásokkal
összefüggésben végrehajtható szakmai összetétel-változással.
A 118. §-hoz
A módosítás a 3. § (4) bekezdésének módosításához kapcsolódik, felhatalmazó rendelkezést
tartalmaz.
A 119. §-hoz
138
A módosítás a 3. § (4) bekezdésének módosításához kapcsolódik, a 3. számú mellékletet oly
módon módosítja, hogy meghatározza azokat a szakmacsoportokat, amelyekben a
járóbeteg-szakellátásban kapacitások köthetők le.
A 120. §-hoz
A módosítás indoka a Bnyt.-vel való összhang megteremtése.
A 121. §-hoz
Az ENSZ Kábítószer Bizottsága, a CND 2007. március 14-én hozta meg az 50/1. számú
határozatát, mely szerint a korábban nemzetközileg nem ellenőrzött oripavin nevű anyagot
az Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Kábítószer Egyezmény)
mellékletének I. Jegyzékére kell felvenniük az egyezményt aláíró országoknak (Feleknek).
Ezen nemzetközi kötelezettség alapján a CND határozat 2007. júniusi bécsi kihirdetését és a
Feleknek történt megküldését követően hazánknak az oripavint haladéktalanul az 1988. évi
17.	törvényerejű rendelettel kihirdetett, genfi, 1972. március 25-i Jegyzőkönyvvel
módosított és kiegészített, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt ENSZ Kábítószer
Egyezményt kihirdető, a 2005. évi XXX. törvénnyel módosított 1965. évi 4. törvényerejű
rendelet I. mellékletének I. kábítószer jegyzékére kell felvennie.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy hazánk mulasztásos jogsértést követ el mindaddig,
amíg nem tesz eleget a Kábítószer Egyezmény aláírásakor vállalt kötelezettségének (az
Európai Unió többi tagállamában ez már megtörtént).
Az oripavin kábítószer listára való felvétele azért is fontos, mert a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) visszaélés kábítószerrel tényállása
vonatkozásában, ha az újonnan megjelenő kábítószer vagy pszichotróp anyag nem szerepel
ezen a jegyzéken, akkor az ezzel az anyaggal visszaélő elkövető nem büntethető.
Az ENSZ Kábítószer Ellenőrző Szerve, az INCB legutóbb 2007 decemberében adta közre a
Kábítószer Egyezmény jegyzékeit tartalmazó ún. Sárga listát, azaz a nemzetközi ellenőrzés
alatt álló kábítószerek listájának 47. kiadását, amely már tartalmazza az oripavint. A
Kábítószer Egyezmény I. Jegyzékének a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal
végezhető tevékenységekről szóló 142/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1.
mellékletének K1 Jegyzéke felel meg, tehát az oripavine nevű anyagot a K1 Jegyzékre kell
felvenni. A R. módosítása hatálybalépésével egyidejűleg azonban az oripavinnak a 1965.
évi 4. törvényerejű rendelet I. mellékletére is fel kell kerülnie. Az Alkotmánybíróság 2005.
évi döntése alapján a kábítószernek vagy pszichotróp anyagnak minősülő anyagok listára
helyezése törvényi szinten (jelen esetben tvr. szinten) kell, hogy megtörténjen. Ez képezhet
alapot a Btk. számára a kábítószerrel való visszaélés tényállásának megállapításakor.
Ezért került sor a két említett tvr. újbóli kihirdetésére a 2005. évi XXX. törvénnyel, amely
az egyezmények angol szövege mellett hivatalosan, törvényi szinten megjelentette a
nemzetközi ellenőrzés alatt álló kábítószerek, illetve pszichotróp anyagok listáit.
A 122. §-hoz
139
A javaslat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását is indítványozza.
A nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen sugárvédelmi megbízott a
jelenleg hatályos, miniszteri rendeleti szintű jogszabályi rendelkezések szerint csak
büntetlen előéletű személy lehet. Figyelemmel arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus
adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
alapjaiban változtatta meg a bűnügyi nyilvántartásból való adatigénylés rendszerét, valamint
a bűnügyi adatok nyilvántartásával kapcsolatos elveket szélesebb körben érvényre juttatva
az adatvédelem garanciális szabályait, a Bnytv. és az atomenergiáról szóló törvény közötti
összhang megteremtése érdekében e rendelkezéseket törvényi szinten szükséges
szabályozni. A javaslat továbbá a radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást
létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés
létrejöttéhez szükséges hatósági jóváhagyás szabályait is rendezi a Bnytv.-nek megfelelően.
A sugárvédelmi oktatás tekintetében a szolgáltatási irányelvvel összhangban el kell
választani az oktatási tematika és vizsgakövetelmények jóváhagyását magától az
oktatásszervező tevékenység megkezdésétől és folytatásától. Az utóbbi esetben a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény (kerettörvény) rendelkezései értelmében csak törvény vagy
eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet határozhat meg engedélyezést vagy
bejelentést. A fenti tárgykörben a bejelentési rendszer alkalmazása javasolt.
A 123-125. § és a 127. §-hoz
A javaslat záró és átmeneti rendelkezései a hatálybalépésről, jogalkalmazók számára
biztosítandó felkészülési időről szólnak és pontosító rendelkezéseket tartalmaznak.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet az általa lefolytatott eljárások többségében - az esetek
60%-ában - kizárólag szakértő igénybevételével tudja eldönteni, hogy a finanszírozott
egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató megfelelően teljesíti-e az ellátási kötelezettségét,
mivel a panaszbejelentés az ellátás szakmai megfelelőségét vonja kétségbe. Mindemellett a
Felügyelethez érkező ilyen típusú, az ellátás szakmai megfelelőségét megkérdőjelező
panaszok száma folyamatosan nő, így egyre több esetben szükséges szakértő kirendelése.
A Felügyelet az eljárásai során szakértő segítségére szorul, tekintettel a felmerülő
szakkérdések összetettségére. A Felügyelet az elmúlt évek eljárási tapasztalatain alapuló
konzultációk keretében rendszeresen egyeztet a közreműködő szakértőkkel a
véleményadáshoz minimálisan szükséges és az optimális határidők kérdésében, ennek
eredményeként általában 4-5 hetes határidő biztosított a kirendelő végzésben a
szakvélemény kialakítására. A gyakorlati tapasztalatok alapján a kirendelésekben foglalt
szakkérdések megválaszolásához hosszabb határidő szükséges.
A szakvélemény adáshoz szükséges határidő hosszát a megítélendő szakmai kérdések
összetettségén túl növeli, ha a szakértői vélemény kialakítása több intézmény által nyújtott
ellátás vizsgálata útján történik, vagy a vélemény kialakításához az érintett beteg személyes
vizsgálata is szükséges, amelynek megszervezése időigényes.
140
A szakmai kérdések eldöntésében a szakértőkön kívül az egészségügyi államigazgatási
szerv lehet a Felügyelet segítségére, azonban a szakmai álláspont kialakításához átlagosan
2-3 hónapra van szüksége, tekintettel a hatáskörébe tartozó egyéb feladatokra. Számos
esetben fordul elő továbbá, hogy a Felügyelethez panasszal fordulók kifejezetten
ragaszkodnak ahhoz, hogy a szakmai kérdés megítélése érdekében az eljárás során a
Felügyelet független igazságügyi szakértő bevonásáról gondoskodjon.
A módosító rendelkezések az egészségügyi ellátási szerződés szabályozásával összefüggő
módosításokat tartalmaznak.
A közbeszerzési törvény módosítása az Eftv. egészségügyi ellátási szerződésre vonatkozó
szabályainak módosításából eredő változást tartalmazza.
A 126. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályozást tartalmaz a jelenleg hatályos finanszírozási
szerződések vonatkozásában. A javaslat szerint a törvény erejénél fogva megszűnő
alapszerződések helyébe lépő új finanszírozási szerződéseket kell kötni.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi
XXXV. törvény által bevezetett változtatások értelmében úti baleset esetén a baleseti
táppénz összege a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző
naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett naptári napi összegének
kilencven százalékával egyezik meg. 2010. január 1-ig az Ebtv. nem kezeli külön az úti
balesetet, a baleseti táppénz mértéke minden esetben 100%. Az Ebtv. 56. §-ának (5)
bekezdése szerint, ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését
követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné
válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. Mindezekre tekintettel
szükséges átmeneti rendelkezés beiktatása.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben az
egészségügyért felelős miniszternek adott, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok
hozzáadásával készült élelmiszerek bejelentésére vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazást
pontosítani szükséges.
A rendelkezés átmeneti szabályozást tartalmaz a jelenleg hatályos szerződések
vonatkozásában.
141