﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10998. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá
tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes
törvénymódosításokról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
1.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés
hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami
Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a
Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzeti Hírközlési Hatóság köztisztviselői közszolgálati
jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök
hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos
hivatala és az Állami Számvevőszék esetében a próbaidőre, a pályázatra, a versenyvizsgára és
a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési
szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott
eljárási rend szerint kell alkalmazni.”
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
2.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) 29/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezés lép:
„Panaszkezelés
29/A. § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére
vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban
(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)
közölhesse.
(2)	A pénztár
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos
kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a
pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére
2
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal
megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért
egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és
annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak
átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben
foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a
pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7)
bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(7)	A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását
kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a
levelezési címét.
(9)	A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet
kérésére bemutatja.
(10)	A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének
szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről,
levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A pénztár a pénztártagok panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében,
ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
3.	§
Az Öpt. 70/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70/A. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok fogyasztókkal szembeni
kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó
3
rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott
hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a)
pontja értelmében vett fogyasztót érint.”
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
4.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 11. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező
tulajdonosa csak olyan személy lehet,]
„a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos,
körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető
befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a pénzügyi intézmény,
a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését,
valamint”
5.	§
A Hpt. 14. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 14/A-14/B. §-ban
foglalt eltéréssel - a hitelintézet:]
„r) alapvető kölcsöntőkéje és alárendelt kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a
szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez, visszavásárlásához;”
6.	§
A Hpt. 39. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet a 37. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet
elutasítja, ha a kérelmező (ideértve annak tulajdonosát vagy vezető tisztségviselőjét is)]
„c) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”
7.	§
A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép,
valamint a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
„Pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki”
„d) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.”
8.	§
A Hpt. a 44/B. §-t követően a következő alcímmel és 44/C. §-sal egészül ki:
„Jó üzleti hírnév
44/C. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a jó üzleti hírnevet.
(2)	A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet
egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3)	A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell
megállapítania.
4
(4)	A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi
hatóságot közvetlenül megkeresheti.
9.	§
A Hpt. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének
jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles az államtitok és a
szolgálati titok védelméről szóló jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő védelmi
intézkedéseket megtenni.”
10.	§
A Hpt. 155. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a helyreállítási terv elfogadásához, illetve tőkeemelés szükségessége miatt rendkívüli
közgyűlés megtartása szükséges, akkor a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott
határidő legfeljebb huszonegy napos meghosszabbítását engedélyezheti. Ha a közgyűlés a
tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke nyújtásáról
határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a
tőkeösszeg befizetésére.”
11.	§
(1)	A Hpt. 157. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésben
megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes
intézkedéseket alkalmazza:]
„f) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására, illetőleg a
kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős
határozatban megállapította, és kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi
intézménynél más vezető állású személy megválasztását, illetőleg kinevezését azzal, hogy
ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki
bírság.”
(2)	A Hpt. 157. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (7)
bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés d) pontjának
alkalmazásakor a Gt.-től eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal
megelőzően kell összehívni.”
12.	§
A Hpt. 163. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés
jelenlegi b) pontjának jelölése c) pontra változik:
[A Felügyelet köteles a hitelintézethez felügyeleti biztost kirendelni, ha]
„b) a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1) bekezdésében meghatározott
tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy”
13.	§
A Hpt. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a
felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.”
5
14.	§
A Hpt. 203. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A pénzügyi intézmény legkésőbb a szerződés megkötése előtt, de minden esetben a
szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon köteles
az ügyfelet tájékoztatni arról, ha a megkötendő szerződéssel érintett tevékenységére
vonatkozóan - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § i) pontjában meghatározott - magatartási kódexnek
vetette alá magát, megadva egyben a magatartási kódex ingyenes elérhetőségét.
(7)	Ha a pénzügyi intézmény honlapot működtet, köteles azon folyamatosan, bárki számára
ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé tenni a (6) bekezdés szerinti magatartási
kódexet a rendelkezésre álló nyelvi változatokban.”
15.	§
A Hpt. 207. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövegének jelölése
(1)	bekezdésre változik:
„(2) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá
magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.”
16.	§
A Hpt. a 215/A. §-t követően a következő alcímmel és 215/B. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
„215/B. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a
pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen
vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi
intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény
és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi
intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben
meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a
panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a
panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati
6
példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt
szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi,
egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzügyi intézmény és a
pénzforgalmi intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát
a személyesen közölt szóbeli panasz esetén ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz
esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az
írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos,
indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az
ügyfélnek.
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény válaszában
tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy
a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek
és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszt és az arra adott választ
három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek panaszai hatékony,
átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13)
bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban:
panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési
címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az ügyfelek panaszairól, valamint az
azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panaszkezelési szabályzatot az
ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a
honlapján közzéteszi.”
17. §
A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„a) az MNB tv. 60/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a 3. § (1)
bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott
szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező
tartalmi elemeire,”
7
[vonatkozó részletes szabályokat]
18. §
A Hpt. 2., 5. és 6. számú melléklete e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
19. §
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) a 77/B. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
Panaszkezelés
77/C. § (1) A pénztár biztosítja, hogy a pénztártag a pénztár magatartására, tevékenységére
vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban
(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)
közölhesse.
(2)	A pénztár
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, a pénztártagok számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár és a pénztártag közötti telefonos
kommunikációt a pénztár hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a
pénztártagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A pénztártag kérésére
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A pénztár a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal
megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a pénztártag a panasz kezelésével nem ért
egyet, a pénztár a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és
annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak
átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7) bekezdésben
foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénztár a panaszról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a
pénztártagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a pénztártagnak - a (7)
bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(7)	A pénztár az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi a pénztártagnak.
8
(8)	A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását
kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a
levelezési címét.
(9)	A pénztár a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet
kérésére bemutatja.
(10)	A pénztár a pénztártagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének
szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénztár a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a pénztártagot a panaszügyintézés helyéről,
levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A pénztár az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A pénztár a panaszkezelési szabályzatot a pénztártagok számára nyitva álló helyiségében,
ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
20.	§
Az Mpt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § E törvény a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen a
nyilvánosságra hozatalra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az e törvény végrehajtására a
134. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály
nyilvánosságra hozandó adatokra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott
szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
21. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vállalkozások
azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.
(2)	Nem terjed ki e törvény hatálya a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére.”
9
22. §
Az Fgytv. 17/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás, valamint a külön
törvényben meghatározott egyéb vállalkozás a fogyasztói panaszok intézésére, valamint a
fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni oly módon,
hogy az - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben
kerüljön kialakításra.”
23.	§
Az Fgytv. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép::
„(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat az
Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket
az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos
Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a
2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében felsorolt közösségi jogi
rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.”
24.	§
Az Fgytv. 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme
körében az ügyfél jogai illetik meg]
„b) a 43/A. § (1) bekezdés a)-c), e) és f), valamint h)-k) pontjában említett irányelveket,
továbbá a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi
rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más
államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
25.	§
Az Fgytv. 47/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nettó árbevétel meghatározása során
a)	pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből adódó
aa) nettó árbevétel, valamint
pénzügyi műveletek bevételeinek,
b)	árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből adódó
ba)	nettó árbevétel, valamint
bb)	pénzügyi műveletek bevételeinek
összegét nem lehet figyelembe venni.”
26.	§
Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
10
„j) a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének végrehajtása
céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikk
(3)	bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra,”
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]
27.	§
Az Fgytv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 39. § (3) és
(5)	bekezdése, a 46. § (2) bekezdés b) pontja, a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a 49. § (1)
bekezdése, az 51. § (2)-(4) bekezdése, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában];”
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosítása
28.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §-
ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek
prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika
hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi
közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a
rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult
rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.”
29.	§
Az MNBtv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy - a 4. § (7)
bekezdésében foglalt feladatkörében - a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése
érdekében rendeletben az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi szervezetre és
személyre kiterjedően, határozott időre, de legfeljebb százhúsz napra egyes tevékenységek
végzését, szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, valamint termékek forgalmazását (a
továbbiakban összefoglalóan: tevékenység végzését) megtiltsa, korlátozza, vagy feltételekhez
kösse.
(2)	Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendeletet abban az esetben adja ki, ha
az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése
szempontjából - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma, az érintett
tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek vagy befektetőinek száma, illetve a
tevékenységgel érintett ügyleti érték vagy annak gyors változása alapján - a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár. Az MNB elnökének
rendelete megnevezi a rendelet alapjául szolgáló, a tevékenység végzésével kapcsolatos azon
kockázatokat, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetik.
(3)	Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a
Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a
Kormány tagjának vagy a Felügyelet elnökének jogszabály megalkotására. Az MNB
elnökének döntése szerint a javaslattétel a nyilvánosság útján is történhet.
11
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott javaslatra a Kormány nevében a pénz-, tőke- és
biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, illetve a Kormány tagja vagy a Felügyelet
elnöke 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét - amennyiben a javaslattétel is a
nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály megalkotására,
illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén
az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti vagy rendelkezési szintű szabályozás
esetén a kihirdetés határidejéről; ennek hiányában döntése indokairól.
(5)	Ha a (4) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés
címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét - amennyiben a javaslattétel is a
nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint -
egyetértése esetén - az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.
(6)	Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendelet kiadását megalapozó
körülményekről és az általa szükségesnek tartott intézkedésekről a rendelet kiadását
megelőzően tájékoztatja a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, továbbá a rendelet tervezetéről
kikéri annak véleményét. A tájékoztatás és a véleményezés csak az előzetes információadás
célját szolgálja, semmilyen formában nem eredményezhet beavatkozást az MNB döntéshozó
szervei tagjainak függetlenségébe, valamint nem eredményezheti az MNB döntése
késleltetését vagy befolyásolását.”
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
30.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban:
Ektv.) 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató
vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és
orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.”
31.	§
Az Ektv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal
szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott
szabályok szerint jár el.
(2)	A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén
a)	a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) és az
abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által
felügyelt szolgáltatók tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el a Psztv.
szabályai szerint,
b)	egyéb szolgáltatók tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről
szóló törvény szabályai szerint.
(3)	A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések
esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti
eljárás) a Hatóság jár el.
12
(4)	A 15. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a
fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.
(5)	Az (1), a (2), illetve a (4) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló
törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
32.	§
Az Ektv. 16/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a
2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi
rendelkezések megsértésére hivatkozással az ügyfél jogai illetik meg az Európai Gazdasági
Térség bármely államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a
2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai
Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.”
33.	§
Az Ektv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2)
bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában];”
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
34.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) a 167/A. §-t követően a következő alcímmel és 167/B. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
167/B. § (1) A biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban
együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére
vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban
(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)
közölhesse.
(3)	A szolgáltató
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.
Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére
13
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal
megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a
szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak
egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal
egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár
el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az
ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben
foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(7)	A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8)	A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a
békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9)	A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10)	A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének
szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési
címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló
helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
35.	§
(1) A Bit. 207. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(1) A biztosító; a független biztosításközvetítő; a biztosítási szaktanácsadó; a külföldi
biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviselete a
Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Bit. 207. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a
következőf) ponttal egészül ki:
[A szorzószám]
„e) biztosítási szaktanácsadó, illetve külföldi biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási
szaktanácsadó magyarországi képviselete esetén: egy,
f)	független biztosításközvetítő esetén legalább egy, de minden ötven - általa alkalmazott,
vagy megbízott - biztosításközvetítést végző természetes személy és gazdálkodó szervezet
után: egy.”
36.	§
A Bit. 10. melléklete e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint módosul
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosítása
37.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (3) bekezdése a
következő új d) ponttal egészül ki:
[Autonóm államigazgatási szerv]
„d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.”
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
38.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Fnyt.) a 28. §-t követően a következő alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„Panaszkezelés
28/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a tag a
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására
vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más
által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény
biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
15
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a
tag közötti telefonos kommunikációt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről a tagot a telefonos
ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A tag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel
visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről
készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben
meghatározott eltéréssel - azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a tag a
panasz kezelésével nem ért egyet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszról
és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát
a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz
esetén a tagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az
írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a
személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz
esetén a tagnak - a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az
írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos,
indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a
tagnak.
(8)	A panasz elutasítása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában
tájékoztatja a tagot arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá
meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a
levelezési címét.
(9)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszt és az arra adott választ három
évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a tagok panaszai hatékony, átlátható és
gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti
nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési
szabályzat) készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési
szabályzatban tájékoztatja a tagokat a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről,
elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a tagok panaszairól, valamint az azok
rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
16
(13)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek
számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján
közzéteszi.”
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény módosítása
39.	§
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) autonóm
államigazgatási szerv, amelynek székhelye Budapest.
(2)	A Felügyelet tevékenységének célja
a)	a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének
biztosítása,
b)	a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens
működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
c)	az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető,
nemkívánatos üzleti-, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy
szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi
szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d)	együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának
megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy
megszüntetésében,
e)	a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a
pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése.
(3)	A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó
közhatalmi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési
fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi
főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.”
40.	§
(1)	A Psztv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31.
napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az
Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.
(2)	A Psztv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer
működéséről negyedévente kockázati jelentést készít.”
41.	§
A Psztv. 7. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata:]
„k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési
és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos
17
szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi
felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés.”
42.	§
(1)	A Psztv. 9. §-a (1) bekezdésének c), d) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi:]
„c) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,
d)	a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,”
„k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,”
(2)	A Psztv. 9. §-ának (1) bekezdése a következő o) ésp) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi:]
„o) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,
p) a 15. § (5) bekezdés szerinti összefoglalót.”
43.	§
A Psztv. 11. §-át megelőző alcím, valamint 11-13. §-a helyébe a következő alcím és
rendelkezések lépnek:
„A Felügyelet elnöke
11.	§ (1) A Felügyeletet elnök vezeti.
(2)	A Felügyelet elnöke
a)	utasításként kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,
b)	a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott
szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,
c)	félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,
d)	a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az
államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,
e)	gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője
számára meghatározott hatásköröket,
f)	gyakorolja a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört.
(3)	A Felügyelet elnöke felett a munkáltatói jogokat - a 12-13. §-ban meghatározott
kivételekkel - a köztársasági elnök gyakorolja.
(4)	A Felügyelet elnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB
elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének ötven százaléka.
(5)	A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt ügyvezető igazgató
helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt
ügyvezető igazgató gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve. A
helyettesítésre kijelölt ügyvezető igazgató a rendelkezés-kiadási, valamint a (2) bekezdés a)
pontja szerinti jogkört nem gyakorolhatja.
12.	§ (1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi
ki.
18
(2)	A Felügyelet elnökévé az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább
ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban
a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal,
valamint az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes
ismeretével rendelkezik.
(3)	A Felügyelet elnökének kinevezésére a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény
rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatot a miniszterelnök nevében
kell kiírni. A Felügyelet elnökévé versenyvizsgával nem rendelkező személy is kinevezhető.
(4)	A Felügyelet elnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével
hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony
a hivatalba lépéssel létesül.
13.	§ (1) A Felügyelet elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	halálával,
c)	lemondásával,
d)	összeférhetetlenségének kimondásával,
e)	felmentésével.
(2)	A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a
miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.
(3)	A lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel.
Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi
a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(4)	A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a
köztársasági elnök mondja ki. Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az
összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását
mellőzni kell.
(5)	A Felügyelet elnökét a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére felmenti, ha
a)	az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselők jogállásáról szóló
törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy
c)	vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja,
vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(6)	A (4)-(5) bekezdésben meghatározott előterjesztést a Felügyelet elnöke részére a
köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni, aki a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt
munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet
a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.
(7)	A (4)-(5) bekezdésben meghatározott kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő
lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését
követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben
jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.
19
(8)	A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, a köztisztviselők jogállásáról
szóló törvényben meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke
tekintetében a miniszterelnök.
(9)	A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnése esetén végkielégítésre, felmentési időre
és a 21. § (7) bekezdésében meghatározott juttatásra nem jogosult.
(10)	Ha a Felügyelet elnökének megbízatása az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
okból, illetve törvény egyedi rendelkezése alapján szűnik meg, külön juttatásként az MNB
elnökének az MNB-től a tárgyévet megelőző évben származó összes jövedelmének ötven
százalékára jogosult, amelyet a megbízatás megszűnését követő napon egy összegben kell
részére kifizetni.
(11)	A Felügyelet elnökének halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst
illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a
hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként
nem vehető figyelembe.”
44.	§
(1)	A Psztv. a 14. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Stabilitási Tanács”
(2)	A Psztv. 14-17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A Felügyelet munkáját Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.
(2)	A Tanács az 1. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi stabilitási célok érdekében:
a)	folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási- és pénztári piac stabilitását,
b)	az MNB-nek a pénzügyi rendszer egészére vonatkozó stabilitási jelentésében foglaltakat is
figyelembe véve megtárgyalja a 2. § (3) bekezdése szerinti kockázati jelentést, ahhoz szükség
esetén észrevételeket fűzhet, közleményt tehet közzé,
c)	szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy
törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának vagy a Felügyelet elnökének
jogszabály megalkotására,
d)	szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a 11. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott ajánlás kiadására, közigazgatási hatósági eljárás megindítására vagy más
intézkedés megtételére,
e)	az Országgyűlés elé terjesztés előtt megtárgyalja a Felügyelet éves beszámolóját,
f)	megtárgyal minden olyan, a Felügyelet által tervezett általános intézkedést, rendelkezést,
illetve határozatot, amely több intézményre vonatkozik,
g)	véleményt alkot a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60/A. §-a
alapján kiadandó rendelet tervezetéről,
h)	az a)-g) pontban meghatározott feladatkörök gyakorlása érdekében folyamatosan
figyelemmel kíséri a Felügyelet jogalkalmazó tevékenységét.
(3)	A Tanács egyetértése szükséges
a)	a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlás kiadásához,
b)	a 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célterületek meghatározásához.
20
(4)	A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti javaslat - ide nem értve a közigazgatási hatósági
eljárás megindítására vonatkozó javaslatot - a Tanács döntése alapján a nyilvánosság útján is
történhet.
(5)	A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott javaslatról a Kormány nevében a pénz-,
tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a
Kormány tagja, illetve a Felügyelet elnöke tizenöt munkanapon belül köteles a Tanácsot -
amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni
a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról,
törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti vagy
rendelkezési szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről, a más intézkedés
megtételéről vagy tervezett időpontjáról, illetve ennek hiányában döntése indokairól.
(6)	Ha az (5) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés
címzettje haladéktalanul köteles a Tanácsot - ha a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt,
akkor a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén -
az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés, illetve az intézkedés megtételének új
határidejéről.
15.	§ (1) A Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. A Tanács
határozatképességéhez legalább négy tag jelenléte szükséges. Az ülést a Tanács elnöke hívja
össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére három munkanapon belüli időpontra össze kell
hívni, ennek elmaradása esetén a Tanács ülését az azt kezdeményező tag hívhatja össze.
(2)	A Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza.
(3)	A Tanács ülésére bármely tag javasolhat napirendi pontot, amelyet a Tanács érdemben
megtárgyal.
(4)	A Tanács üléseiről összefoglaló készül, amely tartalmazza
a)	az ülés helyét és időpontját,
b)	az ülésen résztvevők nevét,
c)	az ülésen tárgyalt írásbeli előterjesztések címét és az előterjesztő megjelölését,
d)	a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, az azt felvető tag
megjelölését,
e)	a 14. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott javaslat megtételére irányuló
kezdeményezést a kezdeményező megjelölésével,
f)	a hozzászólók nevét, hozzászólásuk lényegét,
g)	szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát,
h)	a testületi döntés lényegét,
i)	a Tanács tagjának kérésére szó szerinti nyilatkozatát, illetve egyet nem értését.
(5)	A (4) bekezdés szerinti összefoglalót - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ülés
napjától számított öt munkanapon belül a Felügyelet honlapján közzé kell tenni.
(6)	A Tanács a jelenlévő tagok egyhangú szavazatával úgy dönthet, hogy az összefoglaló
vagy annak egyes részei közzétételét mellőzi, ha a nyilvánosságra hozatal a pénzügyi
stabilitást veszélyeztetné. A közzé nem tett összefoglaló vagy összefoglalórész kezelésére
egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
törvénynek a döntés megalapozását szolgáló adatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
21
(7)	A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.
(8)	A Tanács az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyrendje alapján működik,
amelyet maga határoz meg.
(9)	A Tanács ülésén a 14. § (2) bekezdés b) pontjának tárgyalásakor tanácskozási joggal részt
vesz a Felügyelet által felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezeteinek a
miniszter által felkért képviselője, illetve a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek a
miniszter által felkért képviselője.
16.	§ (1) A Tanács tagja a miniszter, a Felügyelet elnöke és az MNB elnöke. A Tanács elnöki
tisztségét évenként felváltva tölti be a miniszter, az MNB elnöke, majd a Felügyelet elnöke. A
Tanács további egy-egy tagját külön-külön a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a
miniszter kéri fel.
(2)	A Tanács további tagjává az kérhető fel, aki büntetlen előéletű, szakirányú felsőfokú
végzettséggel és a közgazdaságtudomány területén tudományos fokozattal vagy legalább ötévi
a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a
pénzügyi közvetítőrendszer szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal
rendelkezik. A Tanács további tagjává az MNB-vel munkaviszonyban álló, valamint - vezetői
kinevezéstől, megbízástól függetlenül - közszolgálati jogviszonyban álló személy is
felkérhető.
(3)	A Tanács felkért tagja - a felkérésének általa történő elfogadása esetén - a felkérésében
megjelölt időpontban, megjelölt időpont hiányában felkérésével hivatalba lép.
(4)	A Tanács felkért tagja e megbízatását megbízási jogviszony keretében látja el, ennek során
-	ha az MNB-vel vagy központi államigazgatási szervvel foglalkoztatásra irányuló
jogviszonyban egyébként nem áll - havonta a köztisztviselői illetményalap tízszeresével
megegyező tiszteletdíjra jogosult.
(5)	Ha a felkért tag olyan személy, aki külön jogszabály alapján egyébként nem kötelezett
vagyonnyilatkozatot tenni, akkor a hivatalba lépése napjáig, majd azt követően évente köteles
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény megfelelő alkalmazásával
vagyonnyilatkozatot tenni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat őrzője az őt felkérő személy.
(6)	A Tanács tagjának felkért személy a felkérés elfogadásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(7)	A Tanács felkért tagja a tagság fennállása idején a felkérő személy írásbeli felhívására, a
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a felkért tagon kívül álló ok
miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(8)	A felkérő személy a tagság fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek
ismertetésével felhívhatja a felkért tagot annak igazolására, hogy büntetlen előéletű. Ha a felkért
tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a Felügyelet az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(9)	A felkérő személy a felkért tagot visszahívja, ha
a)	a felkért tag a (8) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget vagy
b)	a felkérő személy az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja, hogy a felkért tag büntetett előéletűvé vált.
22
(10)	A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felkérő személy a felkért
személy tagságának megszűnéséig kezeli.
(11)	A Tanács tagjai számára - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a Felügyelet
elnöke a Felügyelet kezelésében levő iratokba betekintést enged.
(12)	A Tanács felkért tagjainak összeférhetetlenségére a 22-24. § rendelkezéseit, titoktartási
kötelezettségére a 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
17.	§ (1) A Tanács felkért tagjának megbízatása megszűnik
a)	a hivatalba lépését követő három év elteltével,
b)	halálával,
c)	lemondásával,
d)	összeférhetetlenségének kimondásával,
e)	visszahívásával.
(2)	A Tanács felkért tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a
Tanács elnöke állapítja meg.
(3)	A lemondást írásban kell közölni a Tanács elnökével. Lemondás esetén a Tanács felkért
tagja megbízatása a lemondásban megjelölt napon, de legkésőbb a lemondásnak a Tanács
elnökéhez történő eljuttatását követő harmincadik napon megszűnik.
(4)	A Tanács felkért tagjának összeférhetetlenségét az őt felkérő személy mondja ki. Ha az
összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény
megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
(5)	A Tanács felkért tagját az őt felkérő személy bármikor visszahívhatja. Visszahívás esetén a
Tanács felkért tagjának megbízatása a visszahívásban megjelölt napon, de legkésőbb a
visszahívásról szóló döntés meghozatalát követő harmincadik napon megszűnik. A felkért tag
visszahívásakor a megbízatás megszűnésének napjával az őt felkérő személy a Tanácsba köteles
új tagot felkérni.
(6)	A Tanács felkért tagját azonnali hatállyal vissza kell hívni, ha
a)	az kilencven napon túlmenően nem tett eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b)	szándékos bűncselekményt követett el és emiatt a felelősségét bíróság jogerős ítéletben
megállapította, vagy
c)	vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja,
vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
(7)	A Tanács felkért tagja e megbízatásának megszűnése után egy éven át
a)	nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként
vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,
c)	nem létesíthet számára vagyoni előnyt biztosító jogviszonyt olyan vállalkozással, illetve
d)	nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan
vállalkozásban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Tanács döntése a megbízatás megszűnését megelőző egy
évben érintette.
23
(8)	A (7) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a jogviszony törvény egyedi
rendelkezése alapján szűnik meg.”
45.	§
A Psztv. 21. §-át megelőző alcím, valamint 21. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés
lép:
„A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó
szabályok
21. § (1) A Felügyelet elnöke, valamint a Felügyelet 3-7. §-ban meghatározott feladatainak
ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában
ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati
jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati
jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései
az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadóak.
(2)	A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek
feladataikat munkaviszony keretében látják el.
(3)	A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet
adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A
felügyeleti főtanácsadó főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó főosztályvezető-helyettesi
illetményre jogosult azzal, hogy az (5) bekezdés rendelkezéseit az ő vonatkozásában is
alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői
megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a
címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói
cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül
bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés
módosításának.
(4)	A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem
adományozható.
(5)	A Felügyelet elnöke a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményét - munkájának
értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb ötven százalékkal
megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja
meg.
(6)	A Felügyeletnél főosztályvezetői megbízás főosztályt nem vezető, több főosztály
vezetőjének tevékenységét összehangoló személynek is adható, aki munkaköri
megnevezésként az ügyvezető igazgató megjelölést alkalmazza, illetve vezetői
illetménypótléka az alapilletmény hatvanöt százaléka.
(7)	A Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személyt e jogviszonyának megszűnése
esetén - feltéve, hogy a jogviszony nem a próbaidő alatt, illetve hivatalvesztés fegyelmi
büntetéssel szűnt meg - a 22. § (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség ellenértékeként
hathavi átlagkeresetével megegyező összegű juttatás illeti meg. Amennyiben az érintett
köztisztviselő a 22. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, tilalom
hatálya alatt álló köztisztviselő a fenti kötelezettséget megszegi, felelősségét és a
jogkövetkezményeket a polgári jog szabályai alapján kell megállapítani.”
46.	§
A Psztv. 22. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
24
„(5) A Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló személy e megbízatásának megszűnése
után vezetői megbízással vagy kinevezéssel rendelkező személy esetében egy éven át, egyéb
személy esetében hat hónapon át
a)	nem létesíthet munka-, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,
b)	nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként
vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,
c)	nem létesíthet számára vagyoni előnyt biztosító jogviszonyt olyan vállalkozással, illetve
d)	nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan
vállalkozásban,
amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző
három évben érintette.
(6)	Az (5) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a jogviszony törvény egyedi
rendelkezése alapján szűnik meg.”
47.	§
(1)	A Psztv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet bevételét képezi
a)	a felügyeleti díj,
b)	a Felügyelet által kiszabott bírságok, és
d)	az egyéb bevétel.”
(2)	A Psztv. 26. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
„A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel - a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel, továbbá ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag a következő célokra
fordítható:”
(3)	A Psztv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-
ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, valamint a békéltető
testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére fordítható.”
(4)	A Psztv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Felügyelet elnöke állítja össze a Felügyelet költségvetésére vonatkozó javaslatát és
költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet a Kormány - változatlan
tartalommal - a költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként
terjeszt elő az Országgyűlésnek.”
48.	§
A Psztv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben és
a)	a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és
egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások,
valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
törvényben, valamint
25
b)	az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti
ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
49.	§
A Psztv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában
ügyfél az,
a)	akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
b)	akit a Felügyelet hatósági ellenőrzés alá von,
c)	aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,
d)	akire nézve a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”
50.	§
A Psztv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a döntését részben vagy egészben a honlapján közzéteszi, továbbá az általa
célszerűnek tartott egyéb módon is közzéteheti.”
51.	§
A Psztv. a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon személy vonatkozásában áll fenn, aki a 4. §-ban
meghatározott jogszabályok szerint igazolni köteles, hogy a tevékenységére vonatkozó
jogszabályban meghatározott bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
7.	§ a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, továbbá azon adatra irányulhat,
hogy az eljárás alá vont személy büntetlen előéletű-e, valamint hogy a tevékenységének
megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.”
52.	§
A Psztv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és
tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti
határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: felügyeleti
ellenőrzés). Nem tartozik a felügyeleti ellenőrzés alá a 48/A. § a) és b) pontjában
meghatározott rendelkezések betartásának és a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott
határozatok végrehajtásának ellenőrzése.”
53.	§
A Psztv. a 47. §-t követően a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható
felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet
a)	a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére
vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,
26
b)	a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül
hagyása vagy késedelmes teljesítése
esetén.
(2)	A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban
meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és
változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.
(3)	A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható
felügyeleti bírság összege az érintett vezető állású személy előző évi - tisztségével vagy
megbízatásával elért - jövedelmének tíz százalékától nyolcvan százalékáig terjedhet. Ilyen
jövedelem hiányában az adott intézménynél ugyanolyan vagy hasonló munkakörben dolgozó
személy jövedelmét kell alapul venni vagy a felügyeleti bírság összege százezer forinttól
tízmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott felügyeleti bírság
összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.
(4)	A 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek jogszabályban előírt kötelezettségének
elmulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával
-	de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A
felügyeleti bírság egy napi tétele a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára
megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) egy század százalékáig
terjedhet. Ezen felügyeleti bírság kiszabásának van helye azon szervezetekkel és
személyekkel szemben is, amelyek, akik a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését
elmulasztják, késedelmesen vagy hiányosan teljesítik.”
54.	§
A Psztv. a 48. §-át követően a következő alcímmel és 48/A-48/K. §-sal egészül ki:
„Fogyasztóvédelmi eljárás
„48/A. § A Felügyelet ellenőrzi
a)	a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §-
ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a
továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget
megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott
jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b)	az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba)	a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény
rendelkezéseinek,
bb)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény
rendelkezéseinek, továbbá
bc)	az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és
megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e
rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
48/B. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az
ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi
rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más
államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK
27
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem
indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor
kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot
nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot
fennáll.
(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban negyvenöt munkanap.
48/D. § A fogyasztóvédelmi eljárás során a szolgáltató köteles közölni a tevékenységével
kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges - adatokat
a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével.
48/E. § A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban helyszíni ellenőrzést végző személyt
megbízólevéllel látja el.
48/F. § (1) A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását
próbaügylet-kötés keretében ellenőrizni.
(2)	Próbaügylet-kötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy
hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó
szerződés aláírásáig tarthat.
(3)	A Felügyelet a próbaügylet-kötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A
közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a
közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely szolgáltatónál milyen típusú
ellenőrzésben vehet részt.
(4)	A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat,
valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
(5)	A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt
titoktartási kötelezettség.
(6)	Próbaügylet-kötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet-kötés
befejezésekor igazolja.
(7)	Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szolgáltató köteles minden, a
próbaügylet-kötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést
a szolgáltató által a próbaügylet-kötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a
szolgáltató a próbaügylet-kötés befejezéséig teljesített, feltéve, hogy az eljárás során
megállapításra kerül, hogy a szolgáltató nem sértett meg a próbaügylet-kötés keretében
vizsgált, a 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet
a szolgáltatónak a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.
48/G. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető
végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő
állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt
-	halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
28
48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott
rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. §
(4)	bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság
követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
a)	elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
b)	megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
c)	határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő
szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről
köteles értesíteni a Felügyeletet,
d)	a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel
érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és
e)	fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
(2)	A 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt
rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett
fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell
megítélni.
(4)	A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha
a)	a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában a szolgáltató számára előírt
kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat
hónapon belül a szolgáltató ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy
b)	a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.
48/I. § (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól
a)	a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó
árbevétellel rendelkező szolgáltató esetében a szolgáltató éves nettó árbevételének öt
százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős
vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötszázezer forintig, illetve a
fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a szolgáltató éves
nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó
szolgáltató esetében ötmillió forintig terjedhet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát
megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a
továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a
szolgáltató működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a
szolgáltatónak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért
nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a
fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt
üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított
szolgáltató esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában
a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső
mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint
fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
29
(3)	Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szolgáltatók tekintetében az (1) bekezdés
alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:
a)	biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,
b)	befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek,
valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,
c)	magánnyugdíj-pénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet
szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a
működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a
működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,
d)	hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:
da)	kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,
db)	bevételek értékpapírokból,
dc)	kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,
dd)	pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,
e)	árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó
ea)	nettó árbevétel, valamint
eb)	pénzügyi műveletek bevételeinek
összege,
f)	pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó
fa)	nettó árbevétel, valamint
fb)	pénzügyi műveletek bevételeinek
összege.
(4)	A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szolgáltató az adatokat devizában adja meg, a
forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szolgáltató üzleti évének
lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján -
érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.
48/J. § (1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése
érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja,
hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott
módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.
(2)	A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa
célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a)	a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,
b)	a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
c)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél
megtekinthető.
(3)	Nincs helye a 48/H. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági
szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül
elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés
megkötésére sor került.
30
48/K. § (1) A Felügyelet a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések
betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatónál célvizsgálatot, vagy több
szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során az ügyintézési határidő hat hónap.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra alkalmazni kell a 48/D-48/J. § rendelkezéseit.”
55.	§
(1)	A Psztv. 49. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő,
a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-
nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
(2)	A Psztv. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja, valamint az (5) bekezdés alapján megismert
adatot,
a)	ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem
kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,
b)	az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig,
intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,
c)	ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet
büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig
kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.”
56.	§
A Psztv. 51. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet
biztosítási intézkedést rendel el a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvényben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti
bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy
szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.
(4)	Piacfelügyeleti eljárás során
a)	az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti
bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó
szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(5)	A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa
a)	a (4) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka,
b)	a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért bevétel négyszáz százaléka,
ha az elért bevétel megállapítható.”
57.	§
A Psztv. 52. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
31
„(5) A Felügyelet a 36/A. §-ban meghatározott adatokat a felügyeleti ellenőrzés során hozott
határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig kezelheti.”
58.	§
A Psztv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Felügyelet e törvényben meghatározott felügyeleti díj-bevételei egy költségvetési
évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások
és a költségvetési év végén a kötelezettségvállalásokkal terhelt maradványok összegét, akkor
a többletet a hatóság éves beszámolójának kihirdetését követően - a tárgyévben teljesített
felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő
második évben fizetendő felügyeleti díjban a tárgyévi díjfizetés arányában jóvá kell írni.”
59.	§
(1)	A Psztv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az
ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására
kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 48/A. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe
ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján
meghatározható körét érinti.”
(2)	A Psztv. 56. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A keresetindítási jog az (1) és a (3)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
a)	a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó társadalmi szervezeteket, továbbá
b)	azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított
egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített
igény az 5. § (1) bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi
rendelkezések megsértésén alapul.”
60.	§
A Psztv. a következő címmel és 56/A. §-sal egészül ki:
„A büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések
56/A. § (1)A büntetőügyben eljáró hatóság a (2) bekezdésben meghatározott személyek ellen
indított büntetőeljárás megindításáról a Felügyeletet értesíti. Az eljárást befejező jogerős
határozatot a Felügyelet részére kézbesíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség azon személy vonatkozásában áll fenn, aki
a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerint igazolni köteles, hogy a tevékenységére
vonatkozó jogszabályban meghatározott bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a
Bnytv. 7. §-ának a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban.”
61. §
A Psztv. 59. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1)
32
bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 32. § (1) bekezdés, 48/B. § (1) bekezdés, a
48/G. §, valamint a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az
56.	§ (9) bekezdés b) pontja],”
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
62. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.)
121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására,
tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy
írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus
levélben) közölhesse.
(2)	A szolgáltató
a)	a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak
nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b)	a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c)	elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva -
folyamatosan
fogadja.
(3)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn
belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4)	Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos
kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.
Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére
biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell
bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5)	A szolgáltató a szóbeli panaszt - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azonnal
megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a
szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak
egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben foglaltakkal
egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár
el.
(6)	Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az
ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a (7) bekezdésben
foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó
rendelkezések szerint jár el.
(7)	A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8)	A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy
panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a
33
békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét.
(9)	A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.
(10)	A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a
panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének
szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a
panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési
címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11)	A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló
intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12)	A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a)	a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b)	a panasz benyújtásának időpontját,
c)	a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak
indokát,
d)	a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy
megnevezését, továbbá
e)	a panasz megválaszolásának időpontját.
(13)	A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló
helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.”
63.	§
A Bszt. 179. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„179. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések
megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok
szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha
lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését
követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél
(leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem
természetes személy.”
64.	§
A Bszt. 2. melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosítása
65.	§
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma
megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem
tartása, amely magatartási kódex a (2) bekezdés szerinti vállalkozások (2) bekezdés szerinti
34
tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő
magatartási szabályokat állapít meg.”
66.	§
(1)	Az Fttv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) bármely
ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Felügyelethez benyújtott
kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Felügyelet a
kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett -
haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem
megérkezésétől számított huszonkét munkanapon belül átteszi a Gazdasági
Versenyhivatalhoz.”
(2)	Az Fttv. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás
megindításáról, illetve ha bármely ellenőrzése során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmának megsértését észleli, a Felügyelet az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges
adatok - így különösen az érintett vállalkozás azonosításához szükséges adatok, az eljárást
kezdeményező személyének azonosításához szükséges, általa megadott adatok - és az eljárás
tárgyát képező tényállás ismertetésével értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.”
67.	§
Az Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Psztv. 48/G. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény módosítása
68.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó
rendelkezések megsértése esetén - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a
fogyasztóvédelmi hatóság vagy - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló
törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex
tekintetében - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.”
69.	§
A Grt. a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete eljárására az e törvényben
meghatározott eltérésekkel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (5)
bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását.”
35
Átmeneti és záró rendelkezések
70.	§
(1)	Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A Psztv.
a)	42. § (1) és (2) bekezdésében az „a Felügyeleti Tanács” szövegrész helyébe az „a
Felügyelet elnöke” szöveg,
b)	47. §-ának (1) bekezdésében a „bírságot” szövegrész helyébe a „felügyeleti bírságot”
szöveg,
c)	51. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és 51. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a
„pénzbírságot” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti bírságot” szöveg,
d)	56. §-ának (4) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg, a
„vállalkozás” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg,
e)	56. §-ának (7) bekezdésében a „vállalkozást” szövegrész helyébe a „szolgáltatót” szöveg,
f)	60. §-ának (1) bekezdésében az „5. § (1) bekezdése és a 33. § (1) és (2) bekezdése”
szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdése, a 48/G. §, a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a
48/J. §” szöveg
lép.
(3)	Hatályát veszti
a)	a Ksztv. 1. §-a (4) bekezdés c) pontja,
b)	a Psztv. 18-20. §-a, 16. §-át megelőző alcíme, 26/A. §-át megelőző alcíme, 26/A-26/C. §-
a, 33. §-a, 41. §-ának (11) bekezdése, 44/A. §-a, 57. §-ának (2) és (5) bekezdése,
c)	a Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének r) pontja, 170. §-a, 171. §-a, 174. §-a, 175. §-a,
175/A. §-a, 201/B. §-a, 235. §-a (2) bekezdésének n) pontja,
d)	az Fgytv. 2. §-ának i)-k) pontja,
e)	a Bszt. 28. §-a (1) bekezdésénekp) pontja, 33. §-a (1) bekezdésének l) pontja, 117. §-a (2)
bekezdésének i) pontja, 117. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 118. §-a (3) bekezdésének k)
pontja, 158. §-át megelőző alcím, 158. §-a, 167. §-a, 180. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
f)	az Fttv. 22. §-a,
g)	a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 24. §-a,
h)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja, 296/D. §-a
(1)	bekezdésénekf) pontja, 386. §-a, 406. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
i)	a Bit. 197-198. §-a, 207/A. §-a, 235. §-ának h) pontja,
j) az Mpt. 111. §-a, 115. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
k) az Öpt. 66. §-a, 68. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja, 70. §-a (2) bekezdésének b)
pontja,
l) az Fnyt. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése, 84. §-ának (7) bekezdése,
m) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 124. §-a, 155. §-a (2) bekezdésének
e)	pontja.
36
(4)	E törvény 1-70. §-a, valamint az (1)-(3) bekezdés 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a
bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
71.	§
Az Fgytv.-nek, a Psztv.-nek, az Fttv.-nek és a Grt.-nek az e törvénnyel
a)	megállapított vagy módosított eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően
indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni,
b)	hatályon kívül helyezett eljárási rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése előtt indult
vagy megismételt eljárásokban alkalmazni kell.
72.	§
(1)	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Felügyeleti
Tanácsa tagjainak e megbízatása, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -
közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön
munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik azzal, hogy a Felügyeleti Tanács tagja
végkielégítésre vagy felmentési időre nem jogosult, azonban a Felügyeleti Tanács tagja - az
elnök kivételével - külön juttatásként az MNB elnökének az MNB-től a 2008. évben
származó összes jövedelmének tíz százalékára jogosult, amelyet a megbízatás megszűnését
követő napon egy összegben kell részükre kifizetni.
(2)	A Felügyelet Felügyeleti Tanácsa elnökének közszolgálati jogviszonya e törvény
hatálybalépésével a törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül a Felügyelet
elnökének megbízatására módosul azzal, hogy megbízatási ideje kezdetének a Felügyeleti
Tanács elnökekénti hivatalba lépést kell tekinteni, illetve a kinevezés módosításához az
érintett személy beleegyezése nem szükséges.
(3)	A Felügyelet főigazgatójának és főigazgató-helyetteseinek e megbízatása - közszolgálati
jogviszonyuk érintetlenül hagyása mellett - e törvény hatálybalépésével a törvény erejénél
fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül megszűnik, azzal, hogy részükre a Felügyeletnél
köztisztviselői munkakört és felügyeleti főtanácsadói címet kell felajánlani. A munkakör
elfogadására egyebekben a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 31. §-ának (8)-(9) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A Felügyelet állományába tartozó, a Psztv. 21. §-a (1) bekezdésének hatálya alá eső
személy szakmai főtanácsadói, illetve szakmai tanácsadói címe e törvény hatálybalépésével, a
törvény erejénél fogva, külön munkáltatói intézkedés nélkül felügyeleti főtanácsadói, illetve
felügyeleti tanácsadói címmé alakul át azzal, hogy a kinevezés módosításához az érintett
személy beleegyezése nem szükséges.
73.	§
(1)	E törvény hatálybalépésekor a Felügyeletnél foglalkoztatott, a Psztv. 3-7. §-ban
meghatározott feladatok ellátásához közvetlenül nem kapcsolódó köztisztviselők (a
továbbiakban: érintett személyek) közszolgálati jogviszonya 2010. január 1-jén
munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulással kapcsolatban a Felügyelet elnökének intézkednie
kell.
(2)	A Felügyelet elnökének intézkedésében rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony
munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb
az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az érintett személy jogosult
volt - illetménykiegészítés együttes összegénél.
37
(3)	2009. december 31-én az érintett személyek ellen folyamatban lévő, vagy általuk
kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő
munkaügyi pert - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(4)	Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására
nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően
alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56. § szabályait
is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (5) bekezdésének
rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az érintett személy jogviszonya a per tartama alatt
e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
(5)	A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az érintett személyek esetében
2009. december 31. napjával meg kell szüntetni.
(6)	A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az érintett személyek esetében 2009. december 31.
napjával megszűnik.
(7)	Az érintett személyek közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2010. január 1-jét
megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó.
(8)	Amennyiben az érintett személyek közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában
2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező
jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés
jogellenességének megállapítása esetén
a)	ha az érintett személy a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a
Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
b)	ha az érintett személy a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés
jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9)	Amennyiben az érintett személy közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában
2009. december 31-én munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező
jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a
munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott
eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
74.	§
(1)	A Pénzügyi Stabilitási Tanács első elnöke 2010. január 1-től 2010. december 31-ig a
pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetési törvény keretei között az e törvény
végrehajtásához szükséges fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat elvégezze.
75.	§
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon
az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a
2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, 11. és 13. cikk [az 54. § és a 67. §].
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1)
bekezdés [a 23. §, a 24. §, az 54. § - a Psztv. 48/B. § (1) bekezdését megállapító részében -,
továbbá a 60. § (2) bekezdés].
38
1. melléklet a 2009. évi.... törvényhez
A Hpt. 2., 5. és 6. számú mellékletének módosítása
1.	A Hpt. 2. számú mellékletének III. Fejezet a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény vezetőinek,
minősített befolyással rendelkező tulajdonosainak a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi
intézmény irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte.”
2.	A Hpt. 5. számú melléklet 7A. pontjának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem
került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,”
„d) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - a
szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet
engedélyezi,”
3.	A Hpt. 5. számú melléklet 10. pontjának a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy
sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem
került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,”
„e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - az
eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha
azt a Felügyelet engedélyezi,”
4.	A Hpt. 6. számú melléklete I. címének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„10. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói
érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, a 2. cikk (1)
bekezdés a) pontja [a 153. § (1) bekezdésf) pontja - a Felügyelet eljárásában].”
39
2. melléklet a 2009. évi.... törvényhez
A Bit. 10. mellékletének módosítása
A Bit. 10. melléklet A) pontjának 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia:]
„11. a 167/B. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást, továbbá a panasz - annak jellege szerint
-	a Felügyelethez, vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve
tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;”
40
3. melléklet a 2009. évi .... törvényhez
A Bszt. 2. mellékletének módosítása
1.	A Bszt 2. melléklet 8. pontjának a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás
mérlegében szerepel,”
„d) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - a
szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet
engedélyezi,”
2.	A Bszt. 2. melléklet 14. pontjának a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely
kielégíti az alábbi feltételeket:]
„a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal,
jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
esetén nem került visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás
mérlegében szerepel,”
„e) tőketörlesztés - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszavásárlását is - az
eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha
azt a Felügyelet engedélyezi,”
41
Általános indokolás
A Javaslat célja, hogy egyrészt megerősítse a pénzügyi közvetítőrendszer mikro- és
makroprudenciális felügyelését, valamint az érintett szervezetek eszközrendszerét, másrészt
az, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a jelenleginél erősebb fogyasztóvédelmi
szerepet kapjon.
Ennek keretében a Javaslat értelmében:
•	a makro- és mikroprudenciális felügyelés, ellenőrzés összehangolása, adott esetben
jogszabályalkotás kezdeményezése érdekében a pénz- tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke részvételével felállításra kerül a Pénzügyi
Stabilitási Tanács,
•	átfogó felülvizsgálatra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása,
•	kiszélesedik a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatköre, valamint
•	erősödik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi szerepköre.
Részletes indokolás
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításához
az 1.§ -hoz
A Javaslat pontosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatos előírásokat.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításához
a 2. §-hoz
A Javaslat a fogyasztóvédelemről szóló törvény egyidejű módosításával - amely szerint a
jövőben valamennyi, a pénzügyi szektort érintő fogyasztóvédelmi jellegű kérdésben a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el - az ágazati jogszabályokban, így az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben helyezi el a panaszkezelésre vonatkozó
rendelkezéseket.
a 3. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a megtévesztés tilalmát előíró rendelkezések megsértésekor
versenyérintett ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal jár el, minden egyéb esetben pedig a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosításához
a 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja a minősített befolyással rendelekező tulajdonosokra vonatkozó
követelményeket.
az 5. §-hoz
A Javaslat a szavatoló tőke számításra vonatkozó módosítással összhangban a Felügyelet
engedélyéhez köti az alapvető vagy járulékos kölcsöntőkének minősülő kötvények idő előtti
visszavásárlását.
42
a 6-8. §-hoz
A Javaslat a tulajdonosokkal, vezető állású személyekkel szemben követelményként
határozza meg a jó üzleti hírnevet, továbbá ennek igazolására vonatkozó szabályokat.
a 9. §-hoz
A Javaslat összhangba hozza a hitelintézeti törvény titokvédelmi szabályait az államtitok és a
szolgálati titok védelméről szóló jogszabály előírásaival.
A 10-13. §-hoz
A Javaslat megerősíti a Felügyelet előretekintő jogosítványait. Ennek részeként pontosítja a
helyreállítási terv elfogadásának körülményeit, nyilvánosan működő részvénytársaságok
esetén lerövidíti a közgyűlés összehívásának határidejét, továbbá bővíti azoknak az eseteknek
a körét, amikor kötelező felügyeleti biztost kirendelni.
a 14-15. §-hoz
A Javaslat szerint a pénzügyi intézmény köteles az ügyfeleket tájékoztatni, ha magatartási
kódexnek vetette alá magát.
a 16. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal megegyezően a panaszkezelésre vonatkozó szabályokkal egészíti ki a
hitelintézeti törvényt.
a 17. §-hoz
A Javaslat az MNB tv. módosításával összhangban pontosítja a Kormány részére adott
felhatalmazást.
a 18. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően nem lehet alapvető vagy járulékos kölcsöntőkének tekinteni az
olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, amely a kibocsátó által visszavásárlásra került.
A Javaslat az időközben kiadott új irányelvet jeleníti meg jogharmonizációs záradékként.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosításához
a 19. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal megegyezően a panaszkezelésre vonatkozó szabályokkal egészíti ki a
magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényt.
a 20. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a megtévesztés tilalmát előíró rendelkezések megsértésekor
versenyérintett ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal jár el, minden egyéb esetben pedig a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításához
a 21-27. §-hoz
A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény
4.	§-ában meghatározott szervezetek és személyek tekintetében a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete számára biztosítja a felügyeleti hatáskört valamennyi fogyasztóvédelmi
jellegű rendelkezés kérdésében. Ezzel összhangban a jövőben a fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény hatálya nem terjed ki e szervezetek és személyek körére.
43
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításához
a 28. §-hoz
A Javaslat pontosítja a Magyar Nemzeti Bank feladatát, ezáltal biztosítva az összhangot az
Európai Unióról szóló szerződés 105. cikkének (5) bekezdésében foglaltakkal.
a 29. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank elnöke számára, hogy a pénzügyi stabilitás
támogatásához kapcsolódó kiegészített feladatköréből adódóan legfeljebb 120 napra
jegybanki rendelkezésben egyes tevékenységek végzését, szolgáltatások nyújtását megtiltson,
korlátozzon, vagy feltételekhez kössön. Mely időtartamnak elégségesnek kell lennie arra,
hogy a szükséges jogalkotói lépések (amennyiben indokoltak) megtörténhessenek.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításához
a 30-33. §-hoz
A panaszkezelésre, ügyfélszolgálatokra vonatkozó rendelkezések ágazati törvényekben
történő megjelenítése, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének új
fogyasztóvédelmi hatósági jogköre miatt módosítani kell az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatásokról szóló törvényt.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításához
a 34. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal megegyezően a panaszkezelésre vonatkozó szabályokkal egészíti ki a
biztosítási törvényt.
a 35. §-hoz
A Javaslat módosítja a felügyeleti díjfizetés szabályait, megszünteti a függő
biztosításközvetítők felügyeleti díjfizetési kötelezettségét. A független biztosításközvetítők
esetén a továbbiakban a biztosításközvetítő által igénybe vett biztosításközvetítést végző
személyek után kell majd díjat fizetni.
a 36. §-hoz
A panaszkezelésre vonatkozó szabályok változása miatt szükséges pontosítás.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításához
a 37. §-hoz
A Javaslat szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete autonóm államigazgatási szerv.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításához
a 38. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal megegyezően a panaszkezelésre vonatkozó szabályokkal egészíti ki a
foglalkoztatói nyugdíjról szóló törvényt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény módosításához
a 39-40. §-hoz
44
A Javaslat megváltoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállását, amely a
kormányhivatal helyett autonóm államigazgatási státuszt kap. Ennek megfelelően kizárólag az
Országgyűlésnek tartozna beszámolással.
a 41. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs pontosítást tartalmaz.
a 42. §-hoz
A Javaslat a szolgáltatók működésének átláthatóságát, transzparenciáját a pénzügyi
szervezetek Állami felügyeletén keresztül is biztosítja. Így valamennyi a 4. §-ban
meghatározott szervezet és személy tekintetében valamennyi felügyeleti határozat nyilvánossá
válik.
a 43. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél megszüntetésre
kerülne a jelenlegi Felügyeleti Tanács, valamint a hivatalt irányító főigazgatói, főigazgató-
helyettesi funkció, amellyel a Felügyelet vonatkozásában is érvényesülne az egyszemélyi
vezetés, ezen módon is biztosítva az egyértelmű felelősségi viszonyokat. Az elnököt a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
a 44. §-hoz
A jelenleg háromoldalú megállapodás alapján működő Pénzügyi Stabilitási Bizottság helyett a
Javaslat szerint létrejön egy Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács), melynek
elsődleges szerepe a makro- és mikroprudenciális felügyelés, ellenőrzés összehangolása, adott
esetben jogszabályalkotás, valamint intézkedés - akár nyilvánosság útján történő -
kezdeményezése. A Tanács e mellett pénzügyi stabilitási szempontból értékelné a PSZÁF
jogalkalmazói tevékenységét, illetve eljárást is kezdeményezhetne a PSZÁF-nál, de ez nem
jelentené annak irányítását.
A Tanácsban tag lenne a pénz- tőke és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, az
MNB elnöke és a PSZÁF elnöke, akik a Tanács elnöki tisztségét évente felváltva töltenék be,
valamint a Tanácsba külön-külön további egy-egy tagok delegálnának. A felkért tagok a
delegált utasításai szerint járnának el, valamint bármikor visszahívhatóak lennének. Minden
döntéshez legalább négy tag egyetértésére lenne szükség.
a 45. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytől eltérően határozza meg a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeleténél közszolgálati jogviszonyban álló személyek illetményének
meghatározására vonatkozó szabályokat. E mellett a jövőben a nem alaptevékenységet végző
alkalmazottak a munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznának.
a 46. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közszolgálati
jogviszonyban álló személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt azzal, hogy ezen
személyek a megbízatásuk megszűnését követően vezető állású személyeknél egy évig, egyéb
személyeknél hat hónapig ne tölthessenek be olyan vállalkozásoknál munkaviszonyt,
tisztséget, amely vállalkozások jogát vagy jogos érdekét a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének döntése a megbízás megszűnését megelőző három évben érintette.
a 47. §-hoz
Egyrészt pontosítások bevezetése szükséges az egyes bírságok szabályozásának elhelyezése
okán, másrészt a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
45
szóló 2008. évi XLVII. törvény bírságszabályainak átvétele okán a bírság-felhasználási
szabályainak átvétele is szükséges.
a 48. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatásköreinek bővítése és a fogyasztóvédelmi
eljárás, mint újfajta hatósági eljárás bevezetése okán szükségessé válik a mögöttes
szabályozás részletesebb kifejtése.
a 49. §-hoz
A Javaslat az engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárás
ügyfélfogalmának további fenntartása mellett a fogyasztóvédelmi eljárásában tágabb fogalmat
kíván bevezetni. E tekintetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek ügyfélfogalma irányadó.
az 50. §-hoz
A Javaslat a szolgáltatók működésének átláthatóságát, transzparenciáját a pénzügyi
szervezetek Állami felügyeletén keresztül is biztosítja. Így valamennyi a 4. §-ban
meghatározott szervezet és személy tekintetében valamennyi felügyeleti határozat nyilvánossá
válik.
az 51. §-hoz
A Javaslat szerint a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon személy vonatkozásában áll fenn, aki a 4. §-ban meghatározott
jogszabályok szerint igazolni köteles, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályban
meghatározott bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 7. § a)-c)
pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban.
az 52. §-hoz
Biztosítani szükséges az egyes hatósági eljárások és az arra alkalmazandó szabályok
elhatárolását. Fogyasztóvédelmi eljárás során hozott határozatok végrehajtásának
ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi eljárás szabályait szükséges alkalmazni.
az 53. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a
felügyelt intézményekre, azok vezető állású személyeire kiszabható bírságok egységesen
kerülnek meghatározásra.
az 54. §-hoz
A Javaslat hatósági eljárássá minősíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi
bejelentéssel kapcsolatos eljárását. Ezzel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
fogyasztóvédelmi feladatai megerősödnek, sokkal hatékonyabban tud fellépni az egyedi
jogsértések előfordulása esetén. A törvény 4. §-ában meghatározott jogszabályokban foglalt
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ellen hatékony fellépést biztosít, ide nem értve az
egyedi szerződések létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó
rendelkezéseket amelyek tekintetében a bíróság jár el. E körbe átvételre kerültek a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény intézkedésére vonatkozó rendelkezései. A Javaslat ugyanakkor csak az egyedi
polgári jogi igények elbírálását zárja ki a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárási köréből, a
46
Felügyelet más jogosítványa, így példaként az általános szerződési feltételek és
üzletszabályzatok ellenőrzésére figyelemmel nem érinti az azzal összefüggő jogosítványát,
hogy a fogyasztók polgári jogi igényének érvényesítése iránt eljárást indítson a bíróság előtt.
az 55. §-hoz
A Javaslat összhangban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. §-a (2)
bekezdésének e) pontjával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete piacfelügyeleti
munkája hatékonyságának növelése érdekében lehetővé teszi a lekérdezést természetes
személyazonosító adatok alapján is.
az 56. §-hoz
A Javaslat a jogosulatlan szolgáltatással érintett ügyfelek érdekében teszi lehetővé, hogy a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ez esetben is alkalmazhasson biztosítási
intézkedést, valamint egységesen szabályozza a piacfelügyeleti eljárásnál alkalmazható
bírságolást.
az 57. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a Felügyelet meddig kezelheti a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből igényelt adatokat.
az 58. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően ha a felügyeleti díj-bevétel a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete feladatai ellátásához szükséges kiadásait meghaladja, akkor a többletet az érintett
intézmények a tárgyévet követő második évben a díjfizetésüknél arányosan érvényesíthetik.
az 59. §-hoz
A Javaslat pontosítja a közérdekű keresetindítással összefüggő rendelkezéseket.
a 60. §-hoz
A Javaslat szerint az ágazati törvényekben meghatározott személyek ellen indított eljárás
esetén a nyomozó hatóságnak értesítenie kell a Felügyeletet. Hasonlóan értesítési
kötelezettsége van a nyomozó hatóságnak az ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók
ellen indított eljárások esetén is.
a 61. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot érintő pontosítás.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
a 62. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal megegyezően a panaszkezelésre vonatkozó szabályokkal egészíti ki a
befektetési vállalkozásokról szóló törvényt.
a 63. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a megtévesztés tilalmát előíró rendelkezések megsértésekor
versenyérintett ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal jár el, minden egyéb esetben pedig a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
a 64. §-hoz
A Javaslatnak megfelelően nem lehet alapvető vagy járulékos kölcsöntőkének tekinteni az
olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, amely a kibocsátó által visszavásárlásra került.
47
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvény módosításához
a 65-67. §-hoz
A Javaslat összhangban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a fogyasztóvédelem
területén betöltendő hangsúlyosabb szerepével, rendelkezik arról, hogy a tisztességtelen piaci
magatartások tanúsítása esetén megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. Kiemelkedő jelentőségű,
hogy ezen jogköre a magatartási kódexben foglalt kötelezettségek megsértése esetén is
fennálljon.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény módosításához
a 68-69. §-hoz
A Javaslat összhangban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a fogyasztóvédelem
területén betöltendő hangsúlyosabb szerepével, rendelkezik arról, hogy a reklámszabályok
megsértése esetén megfelelő hatáskörrel rendelkezzen. Kiemelkedő jelentőségű, hogy ezen
jogköre a magatartási kódexben foglalt kötelezettségek megsértése esetén is fennálljon.
Átmeneti és záró rendelkezésekhez
a 70-74. §-hoz
Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések.
a 75. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
48