﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/10999. számú
törvényjavaslat
az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) 11. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fizetési haladék időtartama alatt]
,,e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás
kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező
pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem
érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,”
(2)	A Cstv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék,
valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontjában
meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét,
ha az egyik fél vagy mindkét fél
a)	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács
2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint
közszektorbeli intézmény, vagy
b)	a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a
Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi
pénzügyi intézmény,
c)	EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az
európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban
meghatározott szervezeteket is,
d)	EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és
Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési
vállalkozás),
e)	EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és
Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi
vállalkozás),
f)	EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a
Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g)	EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGT-
állam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozás (a továbbiakban: ÁEKBV),
h)	ÁEKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i)	EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK
irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő
fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet,
2
azzal, hogy ha csak az egyik fél az a)-i) pont szerinti szervezet, akkor az e bekezdésben
foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a pozíciólezáró nettósításra vonatkozó
keretmegállapodást a csődeljárás kezdeményezése előtt több mint 180 nappal megelőzően
kötötték.”
2.	§
A Cstv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés ba) pontja szerinti biztosított követelések - azok kiegyenlítéséig -,
amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre
vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve.”
3.	§
A Cstv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők
szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h)
pontjai, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti
zálogjogosult hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése az egyezség
megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok
számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a
hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését
követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. Az egyezség hatálya - az 57. §
(1)	bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi
hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).”
4.	§
(1)	A Cstv.3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „csődeljárás kezdő időpontjában”
szövegrész helyébe a „csődeljárás iránti kérelem időpontjában” szövegrész lép,
(2)	11. §-a (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész helyébe az
„(1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével” szövegrész lép.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
5.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1992. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi
meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési
szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei
szolgáltató által végezhető tevékenységet,”
3
6. §
A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdésében a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről
szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész lép.
7.	§
A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében
meghatározott állam és szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság
félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása,
bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni
bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű,
vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében
meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági
bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése
miatt elítéltek, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt
büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet
végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem
választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen
tevékenységet közvetlenül nem végezhet.”
8.	§
A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi
intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
„e) természetes személy esetén igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek
megfelelő okiratot arról, hogy a kérelmező a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott
bűncselekmények tekintetében nem szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Bnytv.) 7. § a)-c) pontja szerinti
nyilvántartásokban,”
9.	§
A Hpt. 19/B. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1)
bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:]
„a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős
vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy igazolását
arról, hogy ezen személy a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények
tekintetében nem szerepel a Bnyt. 7. § a)-c) pontja szerinti nyilvántartásokban,”
10.	§
A Hpt. 19/C. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„a) a vezető állású személy igazolását arról, hogy a vezető állású személy a Hpt. 13. § (4)
bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében nem szerepel a Bnyt. 7. § a)-c)
pontja szerinti nyilvántartásokban,”
11.	§
(1)	A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki]
„c) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetett
előéletű.”
(2)	A Hpt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akivel szemben a 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész
vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt,
amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás
befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa
történő ellátását fel kell függeszteni.”
12.	§
A Hpt. 44/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a
pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a
pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki]
„a) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetett
előéletű,”
13.	§
A Hpt. 67. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy
belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy
bízható meg, aki]
„b) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen
előéletű.”
14.	§
(1)	A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó - a 3. sz. melléklet I. pont
szerinti - azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása
céljából az Alap kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek.”
(2)	A Hpt. a következő 199. §-sal egészül ki:
„199. § Semmis a pénzügyi intézmény által kötött hitel- és kölcsönszerződés, ha az éves,
százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató mértéke meghaladja a szerződéskötés időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat tízszeresét.”
15.	§
(1)	A Hpt. 210. §-ának (3)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél
számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan
5
módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az ok-okozati listát, egyoldalúan nem módosítható az
ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult
gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a
szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
(4)	Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:
a)	valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat,
díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;
b)	ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi
indokolttá, azt is érvényesíteni kell;
c)	az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen,
tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni.
(5)	Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a
Felügyelet ellenőrzi. Az ellenőrzés során a Felügyelet figyelembe veszi a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó, a
Felügyelet által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő,
egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia kamatlábhoz kötött
kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami
kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését
megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a
módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről - referencia kamatlábhoz kötött
kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami
kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy
más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. A módosítással
kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek
számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell
tenni.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60
nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.
(8)	Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget
érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését
megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi
szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető
módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.
(9)	A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára
kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén - referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a
referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az ügyfél a módosítás
hatálybalépése előtt - a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel - jogosult a szerződés
díjmentes felmondására.”
(2)	A Hpt. 210. §-a a következő (10)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet
által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően -, a kamat,
díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető
felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit
érvényesíteni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel
6
finanszírozott, vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek
jogkövetkezményeit. Jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az
ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott
értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról.
(11)	A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb
szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül
módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban -
egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A
szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás
hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus
kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen
hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(12)	Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes
kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az
ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
(13)	Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy
megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az
ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.
(14)	A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja
az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.”
16. §
A Hpt. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
17.	§
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (4)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vagyonellenőri megbízást csak olyan természetes személy kaphat, aki]
„a) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen
előéletű,”
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
18.	§
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 17. §-ának (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MFB Zrt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a
Hpt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, a Hpt. 13. § (4) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel
létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel,
gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az
alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Zrt. szervezeti-működési
szabályzatában kell meghatározni.”
7
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
19. §
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése 4.
pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
4.	anyavállalat:]
„a) a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„7. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog
módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a
légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,”
(3)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált
beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a)	az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,
b)	mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg
fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek
megfelelő forintösszeget,
c)	éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján
érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő
forintösszeget,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése 92. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
92. minősített befektető:]
„c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,”
(5)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése 114. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca,
amely megfelel a következő feltételeknek:]
„c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével
rendelkezik,”
(6)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 122. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„122. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat
megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok
kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,”
(7)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
8
„131. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet
folytat,”
(8)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 136. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„136. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a)	amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b)	amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő
szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c)	amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött
megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d)	amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást,
ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,”
(9)	A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 140. és 141. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„140. bankgarancia: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
141. székhely szerinti tagállam: szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a
szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint
nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi
irodája található.”
20. §
A Tpt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal
kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:
a)	a részvények kibocsátója, továbbá az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az
MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb
névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója olyan, az Európai Unió
tagállamában bejegyzett társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon
van,
b)	az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél nagyobb névértékű hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátójának vagy a létesítő okirat szerinti székhelye
Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját
bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,
c)	a harmadik országban bejegyzett kibocsátó értékpapírjainak nyilvános forgalomba
hozatalához, illetőleg tőzsdei bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételét a Felügyelet
engedélyezte.”
21.	§
(1)	A Tpt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen
tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a
közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az
egyes tájékoztatások legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.”
9
(2)	A Tpt. 54. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül
közzé kell tennie az éves jelentését. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a
jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.
(5)	A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak
végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára
vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.”
(3)	A Tpt. 54. §-ának (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve
második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat
hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti
időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja
közötti időszakra vonatkozóan.
(8)	Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves
jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt
közzéteszi a féléves jelentésre vonatkozó szabályok szerint.
(9)	A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a
részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok
feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő
munkanapon.”
(4)	A Tpt. 54. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem köteles időközi vezetőségi beszámolót közzétenni a szabályozott piacra be nem
vezetett nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója.”
22. §
A Tpt. 61. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell
figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot is, amelyet]
„a) a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely
lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt - a
kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló - gyakorlását,”
23.	§
A Tpt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú
mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az
ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést
készít.”
24.	§
A Tpt. 205/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„205/E. § Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és
feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi
személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén székhelyét.”
10
25.	§
A Tpt. 201/D. §-a (10) bekezdésének ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz
hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
b)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc
napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy]
„ba) a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét
benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az
adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,”
26.	§
A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és
b)	pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére
jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e
törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban:
Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet
végző szervezet.”
27.	§
A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett
tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes
személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek
közeli hozzátartozója”
[követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.]
28.	§
A Tpt. 221. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély
iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló
nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére
megfizetni (csatlakozási szándék).”
29.	§
A Tpt. 222. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási
díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél
százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a
hárommillió forintot.”
30.	§
A Tpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása
alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén
11
teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető
vissza.”
31.	§
(1)	A Tpt. 266/A. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végző természetes személy az
lehet, aki]
„a) igazolja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében nem
szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
b)	nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,”
(2)	A Tpt. 266/A. §- ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe
venni: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében
meghatározott állam és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság
félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása,
bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni
bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű,
vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében
meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. Fejezetben meghatározott
gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény.”
32.	§
A Tpt. 270/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket az általa
kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok
és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra
bevezetett értékpapírokat.”
33.	§
A Tpt. 296/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealap-
kezelő részére befektetési szolgáltatást, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatást végző vállalkozásnál vezető állású személy.”
34.	§
A Tpt. 296/D. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély
iránti kérelméhez be kell nyújtania:]
„i) azon igazolást, hogy a vezető állású személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti
bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott
12
bűnügyi nyilvántartásban, valamint a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető
személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;”
35.	§
A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében
minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti
kérelemhez mellékelni kell]
„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, amennyiben
a minősített befolyással rendelkező személy természetes személy, arra vonatkozó igazolását,
vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, amely igazolja, hogy a
természetes személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem
szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
d)	természetes személy esetében arra vonatkozó igazolást, hogy a természetes személy a
266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. §
a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban;”
36.	§
(1)	A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1)
bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges dokumentumokat, valamint
az arra vonatkozó igazolást, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör
tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi
nyilvántartásban;”
(2)	A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„g) természetes személy esetében arra vonatkozó igazolást, hogy a természetes személy a
266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. §
a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban;”
37.	§
A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy
kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető
tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 266/A. § (5) bekezdése
szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az
engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a
büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.”
38.	§
(1)	A Tpt. 317. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a)	a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére
megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint
13
b)	a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről
szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt
vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.”
(2)	Tpt. 317. §-ának (5)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és
egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (9)-(12) bekezdésekre változik:
„(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei
kereskedők, illetve a kereskedésben részt vevők számára az elszámolási rendszer kijelölési
jogát, feltéve ha
a)	a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és berendezések közötti összeköttetések
és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos
elszámolásához szükségesek,
b)	a Felügyelet szerint a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a
tőzsdei kereskedők illetve a kereskedésben részt vevők által kijelölt - a tőzsde által választott
rendszertől eltérő - elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett
működését lehetővé teszik.
(6)	A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált
elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett
tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.
(7)	A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja
szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő
bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg.
(8)	A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell
a)	a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,
b)	a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot,
valamint
c)	származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony
elszámolást tegyen lehetővé.”
39.	§
A Tpt. 318. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (8) bekezdése szerinti
nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.”
40.	§
A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában
lévő vállalkozás közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy
szavazat.”
41.	§
A Tpt. 354. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő
három munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek az ISIN azonosítót, továbbá az ISIN
azonosítóhoz kapcsolódóan nyilvántartott adatokról kiállított igazolást.
14
(4)	A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő
három munkanapon belül a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által megadott adatok alapján a
kérelemben foglaltak nem teljesíthetőek.”
42.	§
A Tpt. 356. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet
végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg,
illetve az nevezhető ki, aki]
„c) a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv.
7.	§ a - c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,”
43.	§
A Tpt. 357. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a 266/A. §
(5)	bekezdése szerinti bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, a büntetőeljárás
befejezéséig”
44.	§
A Tpt. 395. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 266/A. § (1) bekezdésében, a 296/D. § (1) bekezdés i) pontjában, a 300. § (2) bekezdés
c)-d) pontjaiban, a 307. § (5) bekezdés d) és g) pontjában, a 310. § (3) bekezdésében, a 356. §
(1)	bekezdés c) pontjában és a 357. § (1) bekezdésében meghatározott személy a 266/A. § (5)
bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében ellene indított büntetőeljárás
megindulásától számított két munkanapon belül az eljárás megindulását, a bűncselekmény és
az eljáró nyomozó hatóság megnevezését a Felügyeletnek bejelenti.”
45.	§
A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a
teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő
kivezetését;”
46.	§
(1)	A Tpt. 1. számú melléklete 17. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,”
(2)	A Tpt. 1. számú melléklete a következő 20. ponttal egészül ki:
„20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.”
47.	§
A Tpt. 11. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
15
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
48.	§
(1)	A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit. ) 38. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép:
[A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy
lehet, aki]
„a) nem vezető tisztségviselője gazdasági társaságnak, amellyel szemben csőd- vagy
felszámolási eljárás indult, illetőleg nem volt a kérelem benyújtását megelőző három évben
vezető tisztségviselője ilyen gazdasági társaságnak,”
(2)	A Bit. 38. §-ának (6) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy
lehet, aki]
„e) igazolja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III.
címében meghatározott államtitok és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, illetve
hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény
elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni
bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű,
vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében
meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági
bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése
miatt nem szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.) 7. §-ának a) - c) pontjában meghatározott nyilvántartásban.”
49.	§
A Bit. 41. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet -
független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e
gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki a 38. §
(6)	bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja, továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e
törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály
szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.
(3)	A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes
személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor
erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző
természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok
körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b)
és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett
változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül
bejelenteni.”
16
50.	§
A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel
megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet
keretein belül végzett tevékenységet is), aki a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat
igazolja, továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében
meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával
rendelkezik.”
51.	§
A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes
személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor
erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző
természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az
5.	számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú
melléklet 2. pontjában (az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott
adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
52.	§
A Bit. 50. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vezérügynök és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki]
„a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
53.	§
A Bit. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve
szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a
természetes személy járhat el, aki]
„a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
54.	§
A Bit. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek
tartalmaznia kell:]
„a) képviselet vezetőjének a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában meghatározottakra
vonatkozó igazolást,”
55.	§
A Bit. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a)	a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b)	a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
17
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt
követelményeknek.
(2) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt
álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti
kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - akkor is elutasítja, ha a kérelmező
esetében fennállnak a 112. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.”
56.	§
A Bit. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesített
fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel az alábbi
feltételeknek:
a)	a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,
b)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c)	legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és
gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d)	egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.”
57.	§
(1)	A Bit. 71. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha]
„i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa)
alpontjában meghatározott adatokban változás következett be.”
(2)	A Bit. 71. §-a (2) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
„j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A)
b)	és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett
változásokat,”
58.	§
(1)	A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban
az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével)
meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül
bejelenteni.”
(2)	A Bit. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban
az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett
változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.”
59.	§
A Bit. 83. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki]
„a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
18
60. §
A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
„c) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja;”
61. §
A Bit. 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki]
„d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontban foglaltakat igazolja,”
62. §
A Bit. 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
„d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
63.	§
A Bit. 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki]
„c) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
64.	§
A Bit. 90. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki]
„d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,”
65.	§
A Bit. 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles tételesen meghatározni, hogy a
káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása
ellenében térít. Szolgáltatása teljesítésekor ennek alapján tételes elszámolást köteles a
biztosított, illetve a károsult rendelkezésére bocsátani. A biztosító a szolgáltatása
teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a
biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás
mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének
esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető, polgári bírósági vagy
szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.”
66.	§
A Bit. 111. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:]
„b) természetes személy kérelmező esetén a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak
megfelelő igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;”
19
67.	§
A Bit. 112. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező]
„a) természetes személy szerepel a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott
bűncselekmények miatt a Bnytv. 7. §-ának a)-c) pontjában meghatározott nyilvántartásban.”
68.	§
A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének
minimális biztonsági tőkéje:
a)	az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 500 000 euró,
b)	a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 300 000 euró, azonban a 10., 11., 12.,
13.,	14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító
esetén 3 500 000 euró,
c)	viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 200 000 euró, de a 10.,
11.,	12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező
viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 500 000 euró, amennyiben e
biztosítók esetében:
ca)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy
cb)	a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc)	a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege
meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át.”
69.	§
A Bit. 217. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és
egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra,
továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt:
felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. gazdálkodó szervezetet, illetve gazdálkodó szervezet
vezetőjét említ, azon a biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni
kell.
(2)	A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására az e
fejezetben foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(3)	A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban
foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(4)	A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a biztosító
egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs.”
70.	§
(1) A Bit. 220. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító
szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény
szerinti felszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető
ki.”
(2) A Bit. 220. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv. és
a Ctv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani
azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.”
71.	§
A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító
szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást - a miniszter egyidejű
értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a)	a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek
pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a
Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b)	a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító
szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják
(túladósodás).”
72.	§
A Bit. 5. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
73.	§
A Bit. 8. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.
74.	§
(1)	A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, továbbá az 52. §-a (2)
bekezdésének felvezető szövegében a „személy” szövegrész helyébe a „természetes személy”
szövegrész lép.
(2)	A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „biztonságtechnikai” szövegrész
helyébe a „biztosítástechnikai” szövegrész lép.
(3)	Hatályát veszti a Bit. 49. §-ának (3) bekezdésében a „erkölcsi bizonyítvány,” szövegrész, a
Bit. 83. §-ának (5) bekezdése és a Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) j) alpontja.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
75.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. §-
ánakf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki]
„f) arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős
ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára
kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek
21
főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti
pénzügyi szolgáltatási tevékenység.”
76.	§
A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző
vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. §
(1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 105-107. §, 121. § és 124-
139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal,
hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.”
77.	§
(1)	A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem
minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,”
(2)	A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 72-78. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„72. csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
73.	ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a)	amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b)	amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő
szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c)	amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött
megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d)	amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást,
ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
74.	járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
75.	kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
76.	közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
77.	likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének
9. cikkében meghatározott fogalom,
78.	vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet
folytat.”
78.	§
A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
„e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő
kereskedés,”
79.	§
A Bszt. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
22
[Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben
meghatározott eszközökre vonatkozóan]
„c) sajátszámlás kereskedést,”
[végezheti].
80. §
A Bszt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet
kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál
a)	a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások
összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b)	a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem
haladta meg a hatvanmilliárd forintot.”
81. §
A Bszt 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti
egységet alakít ki, amely]
„c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési
szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás
ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.”
82. §
(1)	A Bszt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két,
három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony
keretében köteles ellátni, aki igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör
tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi
nyilvántartásban.”
(2)	A Bszt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési
szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három
év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti
bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott
bűnügyi nyilvántartásban.”
(3)	A Bszt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„Az (1) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott
államtitok és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése,
hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV.
fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény,
terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés
haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel,
23
bűnszervezetben részvétel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott
közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági
bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény.”
83.	§
A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább
kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki igazolja, hogy a 22. § (5)
bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában
meghatározott bűnügyi nyilvántartásban.”
84.	§
(1)	A Bszt. 27. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és
más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően
értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a)	azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen
tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
b)	azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket
végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c)	arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
d)	a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-
államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván
igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
(2)	A Bszt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9)
bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(9) Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam
hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást
a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított
három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.”
85.	§
A Bszt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„e) természetes személy kérelmező arra vonatkozó igazolását, vagy a kérelmező személyes
joga szerinti ennek megfelelő okiratot, amely igazolja, hogy a természetes személy a 22. § (5)
bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c)
pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,”
86.	§
A Bszt. 43. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24
[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és
tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a
szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]
„c) a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló
leírását, és”
87.	§
A Bszt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet
tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.”
88.	§
A Bszt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés a) pontjának
alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.”
89.	§
(1)	A Bszt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében,
amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján
likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési
napok mindegyikén - figyelemmel az (6) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási
árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci
ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.”
(2)	A Bszt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább
érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek
alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott
piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke
alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi.”
90.	§
(1)	A Bszt. 74. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy
az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és
az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de
nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -
végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret
nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.
(6)	Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől
olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást
elfogadja, akkor azt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az általa jegyzett árfolyamok
valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.
(7)	A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a
(2)	bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket
tartalmaz.”
25
91. §
A Bszt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a
nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé
kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon -
hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a
pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai
esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
92.	§
A Bszt. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más
alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett,
nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a
befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.”
93.	§
A Bszt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy
szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a
befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre
gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.”
94.	§
A Bszt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban
foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési
vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza”
95.	§
A Bszt. 108. §-a (4)-(6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával
összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára
kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(5)	A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a
munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy
harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes
információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az
ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a)	olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom
alá esne, vagy
b)	további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen
ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna
és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle
elvárható módon tisztában kellene lennie.
(6)	Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
26
a)	az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó
megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b)	a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás
alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(7)	Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a)	a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy
esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási
tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b)	amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy
portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás
nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a
portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a
nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,
c)	ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív
befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem
rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek
összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.”
96.	§
A Bszt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve
foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében
meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre
vonatkozó szabályokról.
(2)	A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében
meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső
ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a
befektetési vállalkozásnak.
(3)	A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint
az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső
ügyletekről.”
97.	§
A Bszt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések
feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású
személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy
vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem
érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:
a)	az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,
b)	az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített
ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,
c)	az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,
d)	ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.
27
(2)	A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése,
feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi
politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a
befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a
csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-
összeütközéseket is.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a)	megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység
vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy
vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b)	tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban
meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(4)	A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott
eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak,
valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben
meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és
méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető
legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(5)	A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt
lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a)	úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő
szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az
ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó
károkozást megelőzze,
b)	különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében
vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más
módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az
ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára
végrehajtandó ügylet okozza,
c)	kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy
összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás
keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d)	megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy
kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon
befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e)	megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő
szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra
épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba
ütközzön.
(6)	A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési
szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.”
28
98.	§
A Bszt. 114. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli]
„a) azonosító adatait,”
99.	§
A Bszt. 116. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Természetes személy függő ügynök az lehet, aki]
„a) igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem
szerepel a Bnytv. 7. § a -c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
b)	nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt, ”
100.	§
A Bszt. 123. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 22. § (1) és (4) bekezdésében, a 23. §-ban, a 37. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint
a 116. § (1) bekezdésében meghatározott személy a 22. § (5) bekezdése szerinti
bűncselekményi kör tekintetében ellene indított büntetőeljárás megindulásától számított két
munkanapon belül az eljárás megindulását, a bűncselekmény és az eljáró nyomozó hatóság
megnevezését a Felügyeletnek bejelenti.”
101. §
A Bszt. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a
multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt
munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító
adatairól.”
102. §
(1)	A Bszt. 161. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a
Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú
adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat,
választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges
adatokat kezeli.”
(2)	A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének felvezető szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza”
103. §
A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése
során]
„u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz
kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből
történő kivezetését.”
29
104. §
A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar
Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet
hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-
ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.”
105.	§
A Bszt. a 178. §-t követően a következő 178/A. és 178/B. §-sal egészül ki:
„178/A. § (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá
nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén - a 2004/39/EK irányelv adott
tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján - meghatározott rendelkezésekkel
ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságát részletesen tájékoztatja.
(2)	Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától
tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel
ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt
értesítő felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a
közbenső fejleményekről.
178/B. § A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti
hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.”
106.	§
(1)	A Bszt. 1. melléklete 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,”
(2)	A Bszt. 1. melléklete a következő 22. ponttal egészül ki:
„22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.”
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
107.	§
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 53. §-a (3)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl
mellékelni kell:
„b) természetes személy kérelmező esetén az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra
vonatkozó igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,”
108.	§
A Vbit. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a
kérelmező]
30
„a) természetes személy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet
III. címében meghatározott állam és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád,
hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása,
bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni
bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű,
vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba
kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében
meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági
bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése
miatt szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 7. §-ának
a)-c) pontjában meghatározott nyilvántartásban.”
109.	§
A Vbit. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító
fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a
biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró.”
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
110.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 1. §-ának d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
„d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a
fizetésképtelenné vált biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást
igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat
nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással
kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott,
közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben
szabályozott tevékenységére.”
111.	§
A Gfbt. 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„33. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj -
esedékességtől számított negyvenöt napon belüli - megfizetése nélkül történő leteltével a
szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított
hatvanadik nap elteltével díjnemfizetéssel megszűnik;”
112.	§
A Gfbt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
31
„(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás
által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű
forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének,
valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó)
külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési
kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről,
továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét
érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba
történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti,
amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.”
113.	§
A Gfbt. 9. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben
tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság
keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a
biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének
időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést
követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.”
114.	§
(1)	A Gfbt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben
meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói
jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de
legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a
szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.”
(2)	A Gfbt. 19. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a
forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog
átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba
bejegyzett - időpontjában szűnik meg.”
115.	§
A Gfbt. 21. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a
jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
„(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől
számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a
szerződő félnek a díj esedékességétől számított negyvenötnapos póthatáridővel, igazolható
módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő leteltével a szerződés -
amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon
megszűnik.
(5)	A biztosító köteles a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét
követő 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.
(6)	A biztosító köteles a szerződés (5) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező
megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési
32
kötelezettségének a díj esedékességétől számított hatvanadik napon - ha az nem munkanap,
úgy az azt követő első munkanapon - eleget tenni.
(7)	Ha az üzemben tartó a biztosítónál a díj esedékességétől számított hatvanadik napig - a díj
esedékességétől számított hatvanadik napot követő napon kezdődő hatállyal - új szerződést
kötött, úgy a biztosító köteles a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a (6)
bekezdésben meghatározott értesítéssel egyidejűleg eleget tenni.”
116.	§
A Gfbt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa
alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre
vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.”
117.	§
A Gfbt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A károsult a fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában biztosítási
fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárműve által okozott kárral kapcsolatosan felmerült
igényét a biztosító felszámolójának köteles bejelenteni.”
118.	§
A Gfbt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosító a kárrendezési eljárás befejezésétől számított 15 napon belül értesíti a
közlekedési hatóságot, ha úgy ítéli meg, hogy a gépjármű olyan károsodást szenvedett, amely
miatt a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból
alkalmatlannak tekinthető.”
119.	§
A Gfbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy
ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar
Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt
bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-
ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A
Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles
helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a
kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel, továbbá
fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező
üzemben tartó gépjárművével okozták.”
120.	§
A Gfbt. 36. §-ának (8) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult
követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben
is megállapítható - költsége megtérítését követelheti:]
„f) attól a biztosítótól, amely helyett kártérítést teljesített.”
121.	§
(1) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
33
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi
negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást
nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv,
illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes
jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.”
(2)	A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi
negyedéves összevetésével, továbbá a biztosító 21. § (6) bekezdésben foglalt intézkedését
követően a kötvénynyilvántartó szerv értesítése alapján, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság
eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a
kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye
(székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a
gépjárművet kivonja a forgalomból.
(3)	A Gfbt. 45. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének
igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.”
(4)	A Gfbt. 45. §-ának (4) bekezdése nem lép hatályba.
122.	§
A Gfbt. 61. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény hatálybalépését követően
lezáruló fedezetlenségi díj (elmaradt díj) számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban
lévő rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5)	E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a 2011. január 1-
jétől minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
(6)	Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011. január 1-jén nem
felel meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályainak.”
123.	§
(1)	A Gfbt. 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„c) a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség ellátása érdekében teljesített
befizetések képzésének és kezelésének részletes szabályait;”
(2)	A Gfbt. 69. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályait”
(3)	A Gfbt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a
magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi
rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.”
34
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
124.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Pft.) 2. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„29. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet
folytat.”
125.	§
A Pft. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt
készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták,
amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító
kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. §
(3)	bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”
126.	§
(1)	A Pft. 34. §-ában a „37. § (4) bekezdésétől” szövegrész helyébe „37. § (3) bekezdésétől”
szöveg, 35. §-ának (1) bekezdésében a „48. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe „48. §
(6)	bekezdésében” szövegrész, 35. §-ának (2) bekezdésében a „48. § (7) bekezdése”
szövegrész helyébe „48. § (6) bekezdése” szövegrész, a 45. §-ának (3) bekezdésében az „(1)-
(4)	bekezdés” szövegrész helyébe „(1), (2) és (4) bekezdés” szövegrész, az 50. § (8)
bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe „(7) bekezdésében” szövegrész lép.
(2)	A Pft. 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdés b) pontjában, 26. § (1) bekezdés
c)	pontjában, 32. § (1) bekezdés c) pontjában és 33. § (1) bekezdés c) pontjában a „részre”
szövegrész helyébe a „részére” szövegrész lép.
Hatályba léptető rendelkezések
127.	§
(1)	E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-31. §-a, 33-68. §-a, 72-73. §-a, 74. §-ának (3) bekezdése, 75. §-a, 77-78.§-a,
80-97.§-a, 99-109. §-a, 117-118. §-a, 120. §-a, 122. §-a, 123. §-ának (2) bekezdése, 124. §-a
2010. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 111. §-a, 115. §-a, 121. §-ának (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4)	2010. január 1-jén hatályát veszti
a)	a Tpt. 345. §-a (2) bekezdésének m) pontja,
b)	a Bszt. 161. §-ának (3) bekezdése,
c)	a Hpt. 2. sz. melléklete III. fejezetének 51. pontja.
(5)	E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
35
Átmeneti rendelkezések
128.	§
(1)	A Cstv. - e törvény 1-3. §-ával módosított - 11. §-a (3) bekezdésének, 12. §-a (3)
bekezdésének és 44. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatályba lépést követően
kezdeményezett csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel módosított rendelkezéseit - a (4)-(5) bekezdésben
meghatározott kivétellel - az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell
alkalmazni.
(3)	Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén az ügyfél tájékoztatására
vonatkozó rendelkezést, a Hpt. 210. § - e törvénnyel módosított - (8) bekezdését az e törvény
hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(4)	A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel megállapított - (14) bekezdését az e törvény
hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(5)	A tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e
törvénnyel módosított rendelkezéseinek.
(6)	A Bit. 217. §, 220. § és 223. §-ának - e törvénnyel módosított - rendelkezéseit e törvény
127.	§-ának (1) bekezdése szerinti hatályba lépését követően megindult vagyonelszámolási
eljárásra kell alkalmazni.
(7)	A Hpt. - e törvénnyel kiegészített - 199. §-ában foglaltakat a pénzügyi intézmény által
2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell
alkalmazni.
Jogharmonizációs záradék
129. §
(1)	E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi
eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon
kívül helyezéséről,
b)	a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési
feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő
végrehajtásáról,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a
szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra
vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv
módosításáról,
d)	a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására
irányadó részletes szabályok megállapításáról.
(2)	E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési
vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac
36
átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában
meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i
1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
37
1.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása
1.	A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó.”
2.	A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 53-54. pontokkal egészül ki:
„53. referencia kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a
nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek
nincs ráhatása,
54. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”
38
2.	melléklet a 2009. évi ... törvényhez
11.	számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
„A befektetési alapkezelési tevékenységet végzők személyi, tárgyi, technikai feltételei
Személyi feltételek
1.	A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. §
(5)	bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c)
pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, legalább ötéves szakmai gyakorlattal
rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
2.	Portfoliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan
szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti
bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott
bűnügyi nyilvántartásban, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel
szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
3.	A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. §
(5)	bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c)
pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, legalább kétéves portfóliókezelési,
befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben
nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
4.	Az 1-3. pont esetében befektetési alapkezelőnél, európai befektetési alap kezelőjénél,
befektetési vállalkozásnál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve
hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél,
a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, az elszámolóháznál, az ÁKK Zrt.-nél, a
kincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelő esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi
megfelelőinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.
Tárgyi feltételek
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai
elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).
Technikai feltételek
Befektetési alapkezelést végzőnek rendelkeznie kell
a)	olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben előírt elkülönített
kezelési és nyilvántartási követelménynek megfeleljen,
b)	olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók
vagyonváltozásainak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő -
kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés
követelményeinek teljesítésére.”
39
3. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
A Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott
biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő
adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével
és dokumentálásával:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása]
„f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek
végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc)	fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka,
körülményei,”
40
4. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1.	A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”
2.	A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 28. és 29. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”
3.	A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8.	a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;”
4.	A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 20. és 21. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;”
41
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.)
módosítását indítványozzák, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az adóst
automatikusan megillető fizetési haladék (moratórium) alatt a hitelintézettel, befektetési
vállalkozással kötött ún. pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján
érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai (óvadékok) érvényesíthetők legyenek
akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény.
Az Országgyűlés 2009. március 23-án fogadta el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét
érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényt, amelyben módosította a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezését. A Javaslat
célja a szabályok pontosítása, egyértelművé tétele.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény Országgyűlés általi
elfogadására 2009. július 22-én került sor, ugyanakkor szinte párhuzamosan 2009. július 18-
án került kihirdetésre a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv
helyesbítése, amelynek a hazai törvényben történő átvezetésére immár nem kerülhetett sor. A
Javaslat ezt a módosítást kívánja átvezetni a hazai szabályozásban.
Az Európai Bizottság a 2009. február 24-én érkezett hivatalos felszólításában azt kifogásolta,
hogy a Bizottság Főtitkársága által működtetett notifikációs adatbázisba (MNE) bejelentett
magyar jogszabályok eltérést mutatnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK
irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv rendelkezéseihez képest, így a
Javaslat tartalmazza a fenti irányelvek vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben, és a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. CXXXVIII. törvényben szükségessé vált
módosításokat.
A Javaslat külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú -
meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános
csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata (a továbbiakban: Abhat.)
megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e
rendelkezéseket 2009. június 30. napjával megsemmisítette.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-án hatályba lépett, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte és az Abhat.-ban foglalt
követelményeknek megfelelően szabályozza a tárgykört. A Bnytv. hatályba lépésével
átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a
pénzügyi tárgyú törvények azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet
igazolását írták elő a piaci szereplők számára.
az 1-4. §-hoz
Az 1-4. §-ok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(Cstv.) módosítását indítványozzák, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az
adóst automatikusan megillető fizetési haladék (moratórium) alatt a hitelintézettel, befektetési
42
vállalkozással kötött ún. pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján
érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai (óvadékok) érvényesíthetők legyenek
akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény. Ennek azonban - a csődvagyon
védelme érdekében - az a feltétele, hogy az említett megállapodást a csődeljárás
kezdeményezését megelőzően több fél évvel kötötték. A Cstv. 11. §-a (3) bekezdésének
módosítása azt célozza, hogy a hazai és nemzetközi pénzügyi befektetők érdekeltsége
fennmaradjon a magyarországi ügyletkörük fenntartásában, ugyanakkor azonban ne legyen a
jogszabálymódosításnak olyan hatása, hogy érdemben csökkentse a csődvagy ont, és a többi
hitelezőt kevésbé tegye érdekeltté a csődegyezség kimunkálásában, azaz abban, hogy minél
kevesebb esetben kerüljön sor felszámolás kezdeményezésére.
A tárgybeli módosítás indoka tehát az, hogy a befektetési szolgáltatók és az exportorientált
termelő, szolgáltató vállalkozások közötti egyes származékos ügyletekben a tőkepiaci
törvény Tpt. szerinti pozíciólezáró nettósítás alkalmazása, és annak hatékony nemzetközi
szokványok alapján kidolgozott pénzügyi biztosítékai révén lényegesen csökkenthetők a
pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolási és partnerkockázatai, a biztosítékok
érvényesíthetőségének javítása következtében pedig növekszik a befektetők biztonsága, azaz
csökken a rendszerkockázat, ezenkívül csökken a szavatoló tőke-szükséglet is a befektetési
szolgáltatóknál, és ezáltal a forgalmazási költségek is gazdaságos szinten tarthatók. A
pozíciólezáró nettósítás olyan lehetőség a felek keretmegállapodása alapján, amely az egyes
tőzsdén kívüli határidős ügyleteknél a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által
meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és
értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-
kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb
szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az
adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy
követeléssé történő átalakítását teszi lehetővé, amelynek eredményeként a tartozás vagy a
követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik. Ezt az előnyt és az
adós kamatterheinek a csődeljárás alatti indokolatlan növekedésének elkerülését hivatott a
jelen jogszabálymódosítás elősegíteni.
A módosítás továbbá tartalmazza a Cstv. 44. §-a (1) bekezdésének a jogalkalmazást segítő
pontosítását is. Ez a bekezdés a felszámolási eljárásban az egyezségkötés feltételeit
tartalmazza. A hatályos szöveg pontosítása azért szükséges, hogy egyértelmű legyen, hogyan
kell a hitelezők szavazatát számolni a követelésarányos szavazati jog módszere figyelembe
vételével.
az 5. §-hoz
A Hpt. módosítása nyomán lehetővé válik, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet
végző, vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet
pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információértékesítést, továbbá részvényesi
meghatalmazotti tevékenységet folytathasson.
a 6. §-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev
hivatkozás átvezetését tartalmazza.
a 7-13. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
43
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Hpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Hpt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 14. §-hoz
A Hpt-ben eddig előírt naprakész nyilvántartás alapvetően a tőzsdén forgó értékpapírok miatt
kezelhetetlen, ugyanis nincs a kibocsátónál naprakészen adat az aktuális tulajdonosról és a
birtokolt értékpapír mennyiségéről. A haladéktalan átadás helyett - későbbi jogviták
elkerülése érdekében - konkrét időpont (öt munkanap) megjelölése az indokolt.
a 15-16. §-hoz
A szerződés egyoldalú módosítására okot adó objektív körülményeket a szerződésnek
tételesen tartalmaznia kell. Emellett a módosítás elveit a pénzügyi intézménynek az írásban
rögzített árazási elvekben kell meghatározni, amelynek megfelelősségét - a hitelezésre
vonatkozó magatartási kódex alapján - a Felügyelet ellenőrzi. Az egyes kamat-, költség- vagy
díjelemre ható feltételek eltérő mértékben változhatnak, ezért a javaslat szerint az ok-okozati
feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni.
Annak érdekében, hogy az ügyfél számára megismerhető legyen a változtatás, a pénzügyi
intézménynek a módosításról postára adott levélben vagy más tartós adathordozón kell
értesítést küldenie.
A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás esetén nem kell alkalmazni a
tájékoztatásra és a díjmentes felmondásra vonatkozó rendelkezéseket. A referencia
kamatlábhoz kötött kamat esetén a változással kapcsolatos tájékoztatás szabályait a
fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény fogja meghatározni. Eltérő szabályok
vonatkoznak az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönökre. E hiteleknél ugyanis a
hiteldíj felső határára vonatkozó korlátot havonta teszi közzé az Államadósság Kezelő
Központ és a következő hónaptól már alkalmazni kell, ezért hatvan nappal a módosítás
hatálybalépését megelőzően a pénzügyi intézmény nem adhat arról tájékoztatást.
A Hpt. 2. számú melléklete kiegészül az új fogalmakra vonatkozó definíciókkal.
a 17. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Jht. módosítása a vagyonellenőrök büntetetlen
előéletének igazolása tekintetében a Hpt-re való hivatkozás beépítésével, amely pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet releváns lehet.
a 18. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált az MFB tv. módosítása az MFB Zrt. alkalmazottai
büntetetlen előéletének igazolása tekintetében a Hpt-re való hivatkozás beépítésével, amely
44
pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet
releváns lehet.
a 19. §-hoz
A Javaslat egyrészről jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári
Törvénykönyv elfogadása miatt szükségessé vált a tőkepiaci törvényben található bizonyos
fogalmak módosítása. Külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú -
meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános
csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt. Emellett a belső piaci pénzforgalmi
szolgáltatásról szóló 2007/64/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően módosítja a kis- és
középvállalkozások tőkepiaci törvényben található definícióját, biztosítva az összhangot a
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendelkezéseivel.
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosításokat tartalmazza (pl. szabályozott piac definíciója).
A Tpt. 297. § (1) szerint tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított
kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. A Tpt. 5. § (1) 126. pontja szerint tőzsdei termék: a
tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru. Ezek közül egyik kategóriába sem
tartoznak bele - így jelenleg tőzsdei kereskedés tárgyát sem képezhetik - az üvegházhatású
gáz kibocsátási egységek és a légszennyező anyag kibocsátási jogok. Az áru fogalmának
jelen törvény szerinti módosítása megnyitja a lehetőséget arra, hogy a tőzsdei kereskedésben
érdekelt piaci szereplők a Budapesti Értéktőzsdén is kereskedhessenek ezen termékekkel.
a 20.-§-hoz
A Javaslat a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK
irányelv módosításáról szóló 2004/109/EK irányelv (a továbbiakban: Transzparencia
irányelv) 2. cikk (1) bekezdés i) pontja, valamint a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására
irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK irányelv (a továbbiakban:
Transzparencia vh-i irányelv) 2. cikkében foglaltaknak való megfelelést szolgálja, pontosítva
a Tpt. jelenlegi rendelkezéseit.
a 21. §-hoz
A Javaslat a Transzparencia irányelv 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint pontosítja a
Tpt. rendelkezéseit, aszerint, hogy az időközi vezetőségi beszámoló helyett készített
negyedéves jelentésnek mind tartalmában, mind pedig közzétételének időpontjában a féléves
jelentésre vonatkozó szabályoknak meg kell felelnie. Pontosítja továbbá, hogy a közzétételi
kötelezettség kizárólag részvénykibocsátókra vonatkozik, továbbá hogy az adatokat az egyes
részvénysorozatokra, az összes szavazati jog és tőke, valamint a saját részvények számának
megadásával, minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozó érvényességgel és 1
munkanapon belül kell közzétenni.
A Tpt. 54. § (7) bekezdése határozza meg az időközi vezetőségi beszámolók közzétételének
határidejét, amely az adott hathónapos időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti
hatodik hét közötti időszakra kell, hogy essen. Ezzel kapcsolatosan nem tisztázott, hogy a
hetek alatt naptári hetet kell érteni vagy hétnapos periódust. Az időközi vezetőségi
beszámolók közzétételének határidejére vonatkozó fenti pontosítás a tehát a hetekben
meghatározott határidő napokban való megjelölését tartalmazza.
45
a 22. §-hoz
A Javaslat a Transzparencia irányelv 10. cikk a) pontjában foglaltak szerint pontosítja a Tpt.
rendelkezéseit.
a 23. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK
rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 24. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozó személyét pontosítja.
a 25-30. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK
rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 31. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 32. §-hoz
A Javaslat a befektetési eszköz terminológiát cseréli le a törvényben használt pénzügyi eszköz
terminológiára.
a 33. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK
rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 34-37. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
46
a 38-39. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv
34. cikkének, 40. cikk (2) és (5) bekezdésének való megfelelést, valamint a módosítások miatt
szükséges belső hivatkozásokat pontosítja.
a 40. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK
rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 41. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ISIN azonosító kiadásakor a központi értéktárnak a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény rendelkezései szerint kell eljárnia.
a 42-44. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 45. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv
50.	cikk (2) bekezdés k) pontjának való megfelelést.
a 46. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a rövidítéseket tartalmazó mellékletet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénnyel.
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK
rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 47. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
47
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 48. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 49-51. §-hoz
A módosítás összefügg az 51-58. §-al. A korábbi szabályok alapján biztosító, illetve a
független biztosításközvetítő a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a
Felügyeletnek bejelenteni és az erre vonatkozó változást a biztosításközvetítők
nyilvántartásában átvezetni, ha a természetes személy biztosításközvetítőnek a biztosítóval,
illetve a független biztosításközvetítővel fennálló jogviszonya megszűnt. Ez szabályozás
azonban szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a természetes személy
biztosításközvetítőknek az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében is deklarált
munkavállaláshoz való jogát, tekintettel arra, hogy a Bit. 33. §-a (7) bekezdésének 1. fordulata
alapján a biztosításközvetítő mindaddig nem létesíthet más biztosítóval vagy
biztosításközvetítővel biztosításközvetítésre irányuló újabb munkaviszonyt, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amíg a biztosító a jogviszony megszűnését a
nyilvántartásban át nem vezeti. A jelenlegi technikai feltételek mellett azonban nem lehet
akadálya annak, hogy a biztosító a jogviszony megszűnését két munkanapon belül a
nyilvántartásban átvezesse.
az 52-54. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszernek való
megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében
a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett
személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
az 55. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást szerezni
kívánó kérelmező esetére egyértelműsíti a szabályokat.
az 56. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való
megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében
a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett
személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
48
az 57-58. §-hoz
A korábbi szabályok alapján biztosító, illetve a független biztosításközvetítő a jogviszony
megszűnését követő 30 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az erre vonatkozó
változást a biztosításközvetítők nyilvántartásában átvezetni, ha a természetes személy
biztosításközvetítőnek a biztosítóval, illetve a független biztosításközvetítővel fennálló
jogviszonya megszűnt. Ez szabályozás azonban szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a
természetes személy biztosításközvetítőknek az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében is
deklarált munkavállaláshoz való jogát, tekintettel arra, hogy a Bit. 33. §-a (7) bekezdésének 1.
fordulata alapján a biztosításközvetítő mindaddig nem létesíthet más biztosítóval vagy
biztosításközvetítővel biztosításközvetítésre irányuló újabb munkaviszonyt, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amíg a biztosító a jogviszony megszűnését a
nyilvántartásban át nem vezeti. A jelenlegi technikai feltételek mellett azonban nem lehet
akadálya annak, hogy a biztosító a jogviszony megszűnését két munkanapon belül a
nyilvántartásban átvezesse.
az 59-64. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 65. §-hoz
A Javaslat előírja a biztosítók számára, hogy a kártalanítás során tételesen nevezzék meg,
hogy milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, amely hozzájárul a kártalanítás
jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.
a 66-67. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 68. §-hoz
A 2002/83/EK élet és a 2002/13/EK nem-élet irányelvek elfogadása óta az európai fogyasztói
árindex (EICP) 14,90%-al növekedett, ezért a 2002/83/EK irányelv 30. cikke, továbbá a
2002/13/Ek irányelv 1. cikke [73/239/EGK irányelv 17a. cikke] szerint érvényesíteni kell a
megfelelő mértékű indexálást. A javaslat ennek megfelelően korrigálja a Bit.-ben szereplő
értékhatárokat, figyelemmel a Bit. 9/A. §-ában foglalt rendelkezésekre.
49
a 69-71. §-hoz
A biztosítók felszámolására vonatkozó szabályokat pontosítja, és ezzel lehetővé teszi a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alkalmazását a
biztosító egyesületek felszámolásának esetkörére.
a 72. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz
a 73. §-hoz
A módosítás - a 68. §-hoz kapcsolódóan - az európai fogyasztói árindex változása miatt
szükségessé váló korrekciókat tartalmazza.
a 74. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz
a 75. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv 2.
cikk (1) bekezdés k) és i) pontjának való megfelelést.
a 76. §-hoz
A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt kivételeknél a hitelintézetre nem alkalmazandó
normák körét ki kellene egészíteni a Bszt. 60. §-ával. Ezen jogszabályi rendelkezés azt
határozza meg, hogy a befektetési vállalkozás az ügyféltől átvett pénzeszközt hol helyezi el
haladéktalanul, amely előírások mechanikus alkalmazása a hitelintézetre vonatkozóan
szükségtelen és indokolatlan elvárásokat tartalmaz.
a 77. §-hoz
A Javaslat az Európai Parlament és Tanács pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK
irányelve és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított
kötelezettség-szegési eljárás miatt módosítja a pénzpiaci eszköz definícióját, kivéve a
definíció alól a fizetőeszközt, valamint új fogalmakkal egészíti ki a befektetési
vállalkozásokról szóló törvényt.
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését is
tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Bszt. külön - az új Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság
800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 78. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a kiegészítő
szolgáltatásnak minősülő tevékenységek listáját (2004/39/EK irányelv I. melléklet B szakasz
(4)	bekezdés).
a 79. §-hoz
A Javaslat nyelvtani pontosítást tartalmaz.
50
a 80. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, biztosítva 2004/39/EK irányelv 8.
cikkének való megfelelést.
a 81. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, előírva, hogy a befektetési
vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős szerv is rendszeresen jelentést kapjon
a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáról, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK
irányelv 9. cikk (3) bekezdésének való megfelelést.
a 82-83. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bszt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bszt.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 84. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve azt a függő ügynökökre
(meghatalmazottra) vonatkozó előírással, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK irányelv 32. cikk (2)
bekezdésének való megfelelést.
a 85. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való
megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében
a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett
személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 86. §-hoz
A Javaslat a Bszt-n belüli belső hivatkozást pontosítja.
a 87. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK
irányelv 21. cikkének (4) bekezdésének való megfelelést.
a 88. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
51
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva az ügyfelek tájékoztatására
vonatkozó előírásokat.
a 89. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a likvid részvényekre,
részvényosztályokra vonatkozó rendelkezéseket.
a 90. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK
irányelv 27. cikk (3) bekezdés hatodik albekezdésének való megfelelést.
a 91. §-hoz
A Javaslat a Bszt-n belüli belső hivatkozást pontosítja.
a 92. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2007/63/EK
irányelv 25. cikk (2) bekezdése c) pontjának való megfelelést.
a 93. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK
irányelv 14. cikk (4) bekezdésének való megfelelést.
a 94. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, előírva, hogy a befektetési
vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős szerv is rendszeresen jelentést kapjon
a jogszabályoknak, illetve a szabályzatokban foglaltak való megfelelésről.
a 95-96. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK
irányelv 11. cikk a) pontjának való megfelelést, és átvezeti a szakaszon belüli belső
hivatkozásokat.
a 97. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK
irányelv 21. cikk a)-d) pontjának való teljes megfelelést.
52
a 98. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
a 99-100. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való
megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében
a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett
személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
a 101. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve a jelenleg is hatályos
rendelkezést a pénzügyi eszköz multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetésének
lehetőségével.
a 102. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, megteremtve az összhangot a definíció és a
rendelkező rész között.
a 103. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve a jelenleg is hatályos
rendelkezést a pénzügyi eszköz multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetésének
lehetőségével.
a 104-105. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról
szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás
következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket.
a 106. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a rövidítéseket tartalmazó mellékletet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénnyel, valamint a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev hivatkozás átvezetését tartalmazza.
a 107-108. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi
szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Vbit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a
büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan
meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Vbit.
rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely
bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.
53
a 109. §-hoz
A 2005/68/EK viszontbiztosítási irányelv elfogadása óta az (európai fogyasztói árindex) EICP
5,39%-al növekedett, ezért a 2005/68/EK irányelv 41. cikke szerint érvényesíteni kell a
megfelelő mértékű indexálást. A javaslat ennek megfelelően korrigálja a Vbit.-ben szereplő
értékhatárokat, figyelemmel a Vbit. 6. §-ában foglalt rendelkezésekre.
a 110. §-hoz
A javaslat pontosítja a Gfbt. hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
a 111. §-hoz
A Gfbt. viszonylatában pontosító jellegű rendelkezéseket fogalmaz meg e törvény 115. §-ára
tekintettel.
a 112-114. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű.
a 115. §-hoz
A javaslat - megfelelő átmeneti idő biztosításával - rendelkezéseket állapít meg a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésére vonatkozóan,
amelynek célja, hogy a kötvénynyilvántartó szervet a biztosító már a megszűnés napján
értesíthesse annak tényéről.
a 116-117. §-hoz
A módosítások pontosító jellegűek, illetve az e törvény 115. §-ával módosított
rendelkezésekhez kapcsolódnak. Továbbá átmeneti szabályokat fogalmaz meg.
a 118. §-hoz
A törvény szerint a biztosító köteles a balesetben megsérült járművet bejelenteni a
közlekedési hatóságnak, ha kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű műszaki
állapota miatt közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból
alkalmatlannak tekinthető. A bejelentési kötelezettség előírása azt a célt szolgálja, hogy az
ilyen jármű további életútját nyomon lehessen követni (forgalomból történő kivonás, újbóli
üzembe helyezés, stb.).
a 119-123. §-hoz
A módosítások pontosító jellegűek, illetve az e törvény 115. §-ával módosított
rendelkezésekhez kapcsolódnak. Továbbá átmeneti szabályokat fogalmaz meg.
a 124-126. §-hoz
A Javaslat több okból módosítja a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályozást. A
módosítások részben technikai jellegűek, amelyek célja, hogy a hivatkozások, illetőleg a
normaszöveg pontosan értelmezhető legyen. Másrészről a módosítás a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2007/64/EK irányelv hivatalos helyesbítését van hivatva
átvezetni a hazai szabályozáson.
A Javaslat több okból módosítja a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályozást. A
módosítások részben technikai jellegűek, amelyek célja, hogy a hivatkozások, illetőleg a
normaszöveg pontosan értelmezhető legyen. Annak érdekében, hogy a zálogjogi szabályok
értelmezhetővé és alkalmazhatóvá váljanak a fizetési számlára is, egy utalás elhelyezése vált
szükségessé a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bankszámla-követeléseire
54
a 127-129. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, továbbá jogharmonizációs záradék.
55