﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11000. számú
törvényjavaslat
az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel
összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel
összefüggő módosításáról
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
1.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg
devizában, valutában:]
„f) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;”
2.	§
A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
„g) olyan központi kormány, központi bank nemzeti pénznemében lévő, rendhagyó zálogként
elhelyezett összeg vagy rendhagyó zálogba adott betét, az adott központi kormány, központi
bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kitettségre, amelynél
a központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségre a sztenderd módszer
alkalmazásában nulla százalékos kockázati súly rendelhető,”
3.	§
A Hpt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező
becslést alkalmaz, és a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását nem mutatja ki
elkülönítetten, akkor a Felügyelet az alábbi módszerek egyikét engedélyezheti:]
„b) a hitelintézet sztenderd módszer szerint nem nulla százalékos súlyozású rendhagyó
zálogba adott értékpapírral fedezett követelésekre vonatkozó hitelezésikockázat-mérséklési
eljárást alkalmaz.”
4.	§
A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
„m) az l) pontban említett személy minősített befolyásával működő vállalkozás által
elhelyezett,”
[betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.]
5.	§
A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának c) alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Pénzkölcsönnyújtás]
„c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős
visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő
2
(hitelező) javára az ellenérték biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt
további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet;”
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
6.	§
(1)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1)
bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„54. garanciaalap: tőkepiaci ügyletek teljesítésének biztosítékaként szolgáló olyan pénz-,
illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez a rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál,”
(2)	A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„107. pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor
vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali
deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből,
értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, rendhagyó zálogjog alapítására irányuló,
illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből
eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott
elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek
eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre
korlátozódik,”
(3)	A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„5. hitelintézet, bank, szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás: a
Hpt.-ben meghatározott vállalkozás,”
7.	§
A Tpt. 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen zálogjog, rendhagyó
zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás, bűnügyi zárlat, Ptk. vagy Gt. szerinti
jogi személy alapítási- és egyéb szervezeti eljárásához kapcsolódó pénzügyi kötelezettség
teljesítése - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték. Több jogcím egyidejű fennállása
esetén a jogcím bejegyzésének időpontja az irányadó.”
8.	§
A Tpt. 168. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Értékpapír kölcsönügylet tárgya akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti
rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes,
elővásárlási, vételi, visszavásárlási és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem
lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet
kölcsönügylet tárgya.”
9.	§
A Tpt. 266/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) Az alapkezelő az ingatlanalap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres
megállapításával, legfeljebb ötéves időtartamra ingatlanértékelő természetes személyt, illetve
ingatlanértékelő szervezetet - egyidejűleg megnevezve az alkalmazásában álló, az értékelést
ténylegesen végző természetes személyt - bíz meg. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő
Ptk. 5:92. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása
szükséges.”
10. §
(1)	A Tpt. 271. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából
jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka
erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap
eszközei terhére az alap nevében a hitel fedezeteként rendhagyó zálogjogot alapítani.”
(2)	A Tpt. 271. §-ának (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az alapkezelő
a)	az alap származtatott ügyleteihez, valamint
b)	ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlanvételi ügyletei esetében, ha
a rendhagyó zálogjog alapításának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-
nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb a rendhagyó zálogjog érvényesítésével
egyidejűleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére rendhagyó
zálogjogot alapítani.
(5)	Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap
javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok
fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére rendhagyó zálogjogot alapítani.
(6)	Az alapkezelő az ingatlanbefektetési alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe
vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig
ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából
kölcsönt vehet fel az alap nevében, ha ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános
feltételeknek megfelel. Az ilyen kölcsön fedezeteként az alap
a)	a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon,
b)	az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén,
c)	rendhagyó zálogjogon, vagy
d)	jelzálogjogon
túlmenően egyéb biztosítékot nem nyújthat.
(7)	Az alapkezelő jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon az ingatlanalap
nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, rendhagyó
zálogjogot, bankgaranciát a pályázat kiírója javára, a pályázat kiírásának megfelelően
rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan az alap számára az
általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy
rendhagyó zálogjog összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelő által
meghatározott forgalmi értékének húsz százalékát.”
(3)	A Tpt. 271. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(10) A rendhagyó zálogjog tárgyát képező, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid
eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító
likvid eszköznek.”
11.	§
A Tpt. 273. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hitelfelvétel biztosítékaként rendhagyó zálogjoggal terhelt vagy kölcsönadott
értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.”
12.	§
A Tpt. 295. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél vagy az
általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve a rendhagyó zálogjoggal terhelt értékpapírok
esetét. A nem érvényesített rendhagyó zálogjog tárgyát képező értékpapírokat kizárólag a
letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.”
13.	§
A Tpt. 346. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében,
szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok,
kötelező biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elő. Az elszámolóház
szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével
történő zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2)	Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzata által meghatározott módon
és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóház, illetve központi
értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet
teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(3)	Az elszámol óházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének nemteljesítése esetén
valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi
értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének
biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és
felhasználására is a rendhagyó zálogjogra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő
közvetlen kielégítés esetén az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelét a
rendhagyó zálogjog tárgyának haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog
tárgya az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
14.	§
A Tpt. 350/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„350/C. § (1) A központi értéktár az ügylet teljesítésének biztosítása érdekében, a
szabályzatában rendhagyó zálogjog alapítását írhatja elő. A központi értéktár szabályzatában
rögzített módon, az rendhagyó zálogjog jogosultjának kedvezményezettségével történő
zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2)	Az ügyfél központi értéktár által vezetett számláján elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi
eszköz az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
5
(3)	A központi értéktár ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi az ügyfél központi
értéktárnál, illetve elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet
teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(4)	Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő
közvetlen kielégítés esetén a központi értéktár ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának
haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeiből
minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
15.	§
A Tpt. 350/F. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása
érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében
garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, rendhagyó zálogjog alapítását írja elő. A
központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, a rendhagyó zálogjog jogosultjának
kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 4:101. §-a szerinti átadásnak minősül.
(2)	A központi szerződő fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben
biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által,
illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz
az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog tárgyául szolgál.
(3)	A központi szerződő fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az
elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott
saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítésének biztosítékaként rendhagyó zálogjog
tárgyául szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is a rendhagyó zálogjogra
irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Az e § szerinti rendhagyó zálogjog tárgyául szolgáló pénzügyi eszközből történő
közvetlen kielégítés esetén a központi szerződő fél ügyfelét a rendhagyó zálogjog tárgyának
haladéktalan visszapótlására szólítja fel. A rendhagyó zálogjog tárgya az ügyfél bevételeiből
minden más követelést megelőzően visszapótolandó.”
16.	§
(1)	A Tpt. 353. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi szerződő fél ellen
indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámol óházi tevékenységet végző
szervezet, központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban
meghatározott biztosíték és rendhagyó zálogjog tárgya.”
(2)	A Tpt. 353. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi értéktár felszámolása során az ügyfelek által a központi értéktárnál letétbe
helyezett értékpapír, az ügyfelek értékpapírszámláin, illetőleg értékpapír-letéti számláin
nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás
során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-
követeléssel azonos módon kezelendő. A központi értéktár ellen indított felszámolási eljárás
esetén nem tartozik a központi értéktár felszámolási vagyonába a 350/C. §-ban meghatározott
rendhagyó zálogjog tárgya.”
17.	§
A Tpt. 403. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik
felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti
biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó
szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelősségre
vonatkozó szabályai szerint felel.”
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
18.	§
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya nem terjed ki:]
„i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon jogalanyok tevékenységére, amelyek célja az,
hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy technikai tartalékok képzése nélkül
kölcsönös védelmet nyújtsanak,”
19.	§
(1)	A Bit. 3. § (1) bekezdése 36. pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában
36.	kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a)	az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén]
„ab) a vállalkozás szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;”
(2)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)
meghatározott fogalom;”
(3)	A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„69. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”
20.	§
A Bit. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi
személyiséggel nem rendelkező jogalanyok hozhatnak létre és működtethetnek”
21.	§
A Bit. 35. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a
biztosításközvetítői tevékenységet]
„c) vállalkozással munkaviszonyban álló, a vállalkozás vezetőinek körébe nem tartozó
természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó
kiegészítő tevékenységet végez,”
7
22. §
A Bit. 36. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes
személy, illetve vállalkozás számára nyilvántartási számot állapít meg.
(3)	Ugyanazon természetes személy, illetve vállalkozás részére újabb nyilvántartási szám nem
állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, illetve
vállalkozás nem kaphatja meg.
(4)	A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve vállalkozás
nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B)
pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan
közzéteszi.”
23.	§
A Bit. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés
megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a
szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás
tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más
nyelven írásban tájékoztatást adni:]
„a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon vállalkozás
cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést
végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,”
24.	§
A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes
személy lehet, aki]
„b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői
tevékenységet folytató vállalkozásnál, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági
területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig
biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött,
vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel
rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató vállalkozásnál
legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és”
25.	§
(1)	A Bit. 41. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott,
illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői
tevékenységgel vállalkozást bízott meg, ennél a vállalkozásnál közvetítői tevékenységet
végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(2)	Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet, -
független biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, illetve az e vállalkozással
egyéb jogviszonyban álló vállalkozáson belül - aki a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában
foglaltakat igazolja, továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú
8
mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági
vizsgával rendelkezik.
(3)	A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes
személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor erről a
vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítői tevékenységet végző természetes
személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5.
számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f)
alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett
változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül
bejelenteni.”
(2)	A Bit. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosításközvetítő természetes személy, vállalkozás és a vele jogviszonyban álló
biztosításközvetítő természetes személy köteles a nyilvántartást vezető biztosítónak vagy
független biztosításközvetítőnek a nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.”
26. §
A Bit. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alkuszi tevékenységet végző vállalkozás ügynöki és többes ügynöki tevékenységet
nem végezhet.”
27.	§
(1)	A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a
biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás, illetve e vállalkozással megbízási vagy
egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző válallkozás keretein belül
végzett tevékenységet is), aki a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,
továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott
szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.”
(2)	A Bit. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végző természetes
személy a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő
által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell a
természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által
megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett természetes
személy vállalkozás keretében végzi tevékenységét, az igazolvány tartalmazza a vállalkozás
nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.”
28.	§
A Bit. 49. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa megbízott biztosításközvetítést
végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg,
ennél a vállalkozásnál közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a
felügyeleti nyilvántartásban.
(2)	A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes
személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel vállalkozást bízott meg, akkor erről a
vállalkozásról, illetve az ennél a vállalkozásnál közvetítő tevékenységet végző természetes
9
személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú
melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2.
pontjában (az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban
bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.”
29.	§
A Bit. 51. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy vállalkozás
végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény
5.	számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontja tartalmazza. A szaktanácsadó természetes
személy, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító
nevét, illetve a vállalkozás nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1.C) b)-d)
alpontjának, valamint az 1.D) b) és c) alpontjának adatait a Felügyelet honlapján
nyilvánosságra hozza.
(3)	A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, vállalkozás és a külföldi
szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e
tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegű
felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A
szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány
rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó
igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni
biztosíték meglétét.”
30.	§
A Bit. 52. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Vállalkozás esetében a biztosítási szaktanácsadás folytatásának feltétele, hogy a
vállalkozás korábban nem állt, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának
időpontjában nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.
(2)	Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató vállalkozásnál, illetve
szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a
természetes személy járhat el, aki
a)	a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő
tevékenységet folytató vállalkozásnál, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági
területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig
biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e
szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
c)	az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.”
31.	§
A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok)
vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál, biztosító könyvvizsgálójánál vagy
biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;”
10
32.	§
A Bit. 87. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki]
„c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a
biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett biztosításszakmai
gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
33.	§
A Bit. 88. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
„c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a
biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett számviteli gyakorlattal
vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
34.	§
A Bit. 89. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki]
„b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a
biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,
biztosításközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásnál szerzett szakmai gyakorlattal vagy
biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
35.	§
A Bit. 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői
kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére
arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál,
biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy biztosítási szaktanácsadással
foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű
közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.”
36.	§
A Bit. 135. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre
kell figyelemmel lenni:]
„b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális
önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor
képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot
-	ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok -
tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott
kölcsönök,”
37.	§
A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11
[(1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie,
illetve]
„c) OECD vagy EGT tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás,”
[által kibocsátott eszközben kell lennie.]
38.	§
A Bit. 217. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra,
továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt:
felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. vállalkozást, illetve vállalkozás vezetőjét említ, azon a
biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni kell.”
39.	§
A Bit. 5. számú mellékletének helyébe e törvény Melléklete lép.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
40.	§
A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„44. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a
törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve a rendhagyó
zálogjog tárgyának kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,”
41.	§
A Bszt. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyeletnek tartozik
felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti
biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó
szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. megbízottért való felelősségre
vonatkozó szabályai szerint felel.”
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
42.	§
(1)	A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. §-a (1)
bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)
meghatározott fogalom;”
(2)	A Vbit. 3. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„54. vállalkozás: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;”
12
43.	§
A Vbit. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői
kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító
részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál
vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozásnál, vagy
biztosítási szaktanácsadással foglalkozó vállalkozásnál rendelkeznek-e, illetve ha igen,
mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által
kibocsátott értékpapírral.”
44.	§
A Vbit. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvek
betartásával kell eljárni:]
„b) a vállalkozásnak, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális
önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor
képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő
biztosítékot - ingatlanzálogjog, hitelintézet által nyújtott garancia, biztosítás vagy egyéb
biztosítékok - nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök,”
45.	§
A Vbit. 76. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie,
illetve]
„c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
vállalkozás,”
[által kibocsátott eszközben kell lennie.]
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
46.	§
(1)	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Gfbt.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi
személyiség nélküli jogalany - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek
együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;”
(2)	A Gfbt. 3. §-ának 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„27. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a
tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam
folyamán az a gépjármű telephely szerinti országától eltérő tagállam,
a)	ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi
személyiség nélküli jogalany tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
13
b)	amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi
személy, jogi személyiség nélküli jogalany, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a
szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;”
(3)	A Gfbt. 3. §-a 32. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
32.	telephely szerinti ország: az az ország]
„b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos
vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi
személyiség nélküli jogalany) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási
helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;”
47.	§
A Gfbt. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű és a szerződés
alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési
helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”
48.	§
A Gfbt. 47. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]
„n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében - jogának vagy jogos
érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben - bármely természetes személy, illetve jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany a felhasználás céljának és
jogalapjának igazolása mellett.”
49.	§
A Gfbt. 51. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés, és a káresemény
alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó, illetve a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában
meghatározott üzemben tartó nevét (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
jogalany megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési
helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);”
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
50.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 21. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetési számlaszerződésre, fizetési számlakövetelésre a Polgári Törvénykönyvben
foglalt bankszámlaszerződésre, bankszámlakövetelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
azzal, hogy a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlára
befolyó pénzeszközöket nem használhatja.”
14
Hatályba léptető rendelkezések
51.	§
Ez a törvény 2010. május 1-jén lép hatályba és 2010. december 31-én hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
52.	§
A 2010. április 30-ig alapított óvadék esetén - a követelés, illetve az alapul szolgáló
jogviszony fennállásáig - a Ptk.-nak az óvadék alapításakor hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni.
15
Melléklet a 2009. évi ...törvényhez
„5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai
1.	A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő
vállalkozás keretében végzi, akkor
da)	ennek a vállalkozásnak a neve (a változások nyomon követésével),
db)	a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc)	a vállalkozásnál fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a
változások nyomon követésével),
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel
(amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.
B)	A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye,
telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel
közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek
szerinti ágazati besorolása biztosítónként.
C)	A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a
szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson
belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói
tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytatja,
d)	amennyiben biztosítási szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói
tevékenységet irányítja, akkor
da)	annak a biztosítási szaktanácsadó vállalkozásnak a neve, amelynek a szaktanácsadói
tevékenységét irányítja,
16
db)	a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc)	a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.
D)	Biztosítási szaktanácsadó vállalkozások nyilvántartása
a)	a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye,
telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b)	a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet
folytat.
2.	A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott
biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő
adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével
és dokumentálásával:
A)	A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye,
születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő
vállalkozás keretében végzi, akkor
da)	ennek a vállalkozásnak a neve,
db)	a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc)	a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
e)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f)	a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa)	fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb)	fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek
végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc)	fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka,
körülményei,
g)	a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú
mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h)	a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott
szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az
ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i)	a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő
természetes személytől bevont közvetítői igazolvány.
B)	A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a)	a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye,
telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b)	nyilvántartási száma és annak kelte,
c)	azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet
folytatja,
d)	a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e)	a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek
szerinti ágazati besorolása.”

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Polgári Törvénykönyvről szóló új törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
törvény előkészítéséről, valamint a további jogalkotási feladatokról szóló 1131/2009. (VIII.3.)
Korm. határozat meghatározta az egyes minisztereknek az új Polgári Törvénykönyvről szóló
új törvényre vonatkozó törvényjavaslat elfogadásához kapcsolódó jogalkotási, illetve
előkészítő feladatait. Ennek értelmében a szükségessé vált a pénzügyi intézményrendszert
szabályozó törvények és mindazon rendelkezések áttekintése, amelyek kötelmi jellegű,
szerződéses szabályokat érintenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-5. §-hoz
Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása a hitelintézeti törvényben is szükségessé tette a
fogalmak átvezetését.
a 6-17. §-hoz
A Javaslat egyrészről jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári
Törvénykönyv elfogadása miatt szükségessé vált a tőkepiaci törvényben található bizonyos
fogalmak módosítása. A garanciaalap fogalma esetében tekintettel arra, hogy a garanciaalap
funkciója alapján definiálható, és nem szükségszerű meghatározó eleme az, hogy ki kezeli, az
alanyi kör meghatározása a fogalomból elhagyható.
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev
(konkrét paragrafusra történő) hivatkozások, jogintézményre történő hivatkozássá
változtatását tartalmazza.
a 18-39. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári Törvénykönyv
elfogadása miatt szükségessé vált a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
törvényben található bizonyos fogalmak (vállalkozás, bankgarancia) módosítása
a 40-41. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári Törvénykönyv
elfogadása miatt szükségessé vált a befektetési szolgáltatókról szóló törvényben található
bizonyos fogalmak (óvadék - rendhagyó zálogjog) módosítása. Emellett tartalmazza a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev (konkrét paragrafusra
történő) hivatkozások, jogintézményre történő hivatkozássá változtatását.
a 42-45. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári Törvénykönyv
elfogadása miatt szükségessé vált a viszontbiztosítókról szóló törvényben található bizonyos
fogalmak (vállalkozás) módosítása.
a 46-49. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári Törvénykönyv
elfogadása miatt szükségessé vált a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló
törvényben található bizonyos fogalmak módosítása.
18
az 50. §-hoz
Annak érdekében, hogy a zálogjogi szabályok értelmezhetővé és alkalmazhatóvá váljanak a
fizetési számlára is, egy utalás elhelyezése vált szükségessé a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény bankszámla-követeléseire.
az 51-52. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések.
19