﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11002. számú
törvényjavaslat
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
Előadó: Hónig Péter
közlekedési, hírközlési és
energiaügyi miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. §-a (1)
bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„természetes személyazonosító és lakcím adatait, elérhetőségét, valamint az egészségi
állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatot kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket,
alkalmassági minősítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából -
nyilvántartani.”
(2)	Az Lt. 3/A. §-a az (1) bekezdését követően a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelmező a szakszolgálati engedély,
valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű, nem áll a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás vagy légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el
kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a légiközlekedési hatóság, az állami célú
légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság részére -
annak a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok,
jogosultságok kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a légiközlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott
adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(3)	A légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság a szakszolgálati
tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja büntetlen előéletű, nem áll a
szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy légi-járművezetéstől
eltiltás hatálya alatt, és hogy bíróság nem rendelte el kényszergyógyítását vagy
kényszergyógykezelését. A hatósági ellenőrzés céljából a légiközlekedési hatóság, illetve a
katonai légügyi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakszolgálati engedély jogosultja
büntetlen előéletű-e, a szakszolgálati tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás,
illetve légi-járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint hogy kényszergyógyítását
vagy kényszergyógykezelését bíróság elrendelte-e.
(4)	A (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság,
illetve a katonai légügyi hatóság
a)	a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó előjogok,
jogosultságok kiadása iránti kérelem engedélyezési eljárásának befejezéséig vagy
b)	a hatósági ellenőrzés időtartamára
kezeli.
1
(5)	A légiközlekedési hatóság jogosult a Közösségben a légi járatok működtetésére
vonatkozó közös szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK rendelet) 4. cikke f) pontjának
végrehajtásával összefüggésben a légifuvarozó tulajdonosának és a légifuvarozó tényleges
irányítását vagy ellenőrzését gyakorló személynek a személyes adatait és állampolgárságára
vonatkozó adatát kezelni.”
2. §
Az Lt. a 3/D. §-át követően a következő 3/E. §-sal egészül ki:
„3/E. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi légijármű felett a hatósági felügyelet
átvételére, amennyiben a külföldi légijárművet a légiközlekedési hatóság által kiadott
engedéllyel rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a
lajstromozó állam légiközlekedési hatóságával megállapodást kötött, a megállapodásban
szereplő feladatok tekintetében.
(2)	A légiközlekedési hatóság jogosult a Magyar Köztársaság Állami Légijármű
Lajstromába felvett polgári légijármű felett a hatósági felügyelet és jogkör átvételére,
amennyiben a légijárművet külföldi légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel
rendelkező üzemben tartó tartja üzemben és a légiközlekedési hatóság a külföldi
légiközlekedési hatósággal megállapodást kötött, a megállapodásban szereplő feladatok
tekintetében.”
3.	§
Az Lt. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok
tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi
jármű, amely vezető nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott
repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett a modellrepültetés a légiközlekedési
hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által feladatkörében kiadott
rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.”
4.	§
(1)	Az Lt. 20/A.§-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály légiközlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint
igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként
kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen
előéletű, nem áll a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
2
(2) Az Lt. 20/A. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A légiközlekedési hatóság vagy a kamara a légiközlekedési szakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy
a szakértő büntetlen előéletű-e, és hogy nem áll-e a légiközlekedési szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a
légiközlekedési hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint hogy a légiközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a légiközlekedési hatóság vagy a
kamara a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről
szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
5.	§
(1)	Az Lt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem
felel meg, vagy ha a tevékenységével a légi közlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély
felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó
büntetőeljárás hatálya alatt áll és vissza kell vonni, ha bíróság jogerős ítélete következtében
büntetett előéletűvé válik vagy légiközlekedési, vagy légiközlekedéssel összefüggő
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2)	Az Lt. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az 1008/2008/EK
rendeletben és az (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltakon túl a légijárművel végzett
gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön
jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
22.	§ szerinti engedélyt a gazdálkodó szervezet abban az esetben kaphatja meg, ha központi
ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található.”
6.	§
Az Lt. a 23/A. §-át követően a következő 23/B.-23/C. §-sal egészül ki:
„23/B. § (1) Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység gyakorlására engedélyt a
légiközlekedési hatóság annak a gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyik megfelel a (2)
bekezdésben meghatározott követelménynek, központi ügyintézésének helye a Magyar
Köztársaság területén található, valamint ha megfelel a külön jogszabályban meghatározott
feltételeknek.
(2)	Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során az 1008/2008/EK
rendeletben meghatározott jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a gazdálkodó
szervezet felel meg,
a)	amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás nincsen folyamatban, valamint
3
b) amelynek vezetőjével vagy tényleges irányítójával szemben nem áll fenn a személyes
megbízhatóságot kizáró ok.
(3)	Gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezése során a gazdálkodó
szervezet vezetőjének vagy tényleges irányítójának személyes megbízhatóságát kizárja, ha
a)	nem felel meg a 23. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek,
b)	légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyét felfüggesztette vagy visszavonta, a
visszavonástól számított öt évig,
c)	az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, a visszavonástól számított öt évig,
d)	vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból
törölt,
e)	vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek tevékenységi
engedélyét a légiközlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított öt évig,
f)	vezető vagy tényleges irányító volt olyan vállalkozásnál, amelynek fizetésképtelenségét a
bíróság jogerősen megállapította, a jogerőre emelkedéstől számított öt évig.
(4)	A (3) bekezdés f) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a
fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a gazdálkodó szervezet vezetői vagy
tényleges irányítói feladatainak ellátásával.
(5)	Ha a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, kizáró oknak
kell tekinteni a tevékenységi engedélynek - a (3) bekezdésben meghatározott okok alapján -
az engedélyt kiadó országban történő elvesztését is.
23/C. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy
légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt, valamint hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a légiközlekedési hatóság vagy a
katonai légügyi hatóság (a továbbiakban együtt: engedélyező hatóság) részére az engedély
kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
az engedélyező hatóság részére - annak az engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés a (2) bekezdésben
meghatározott adatokra irányulhat.
(2)	Az engedélyező hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az
engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, nem áll légiközlekedési vagy
légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt, valamint, hogy nem áll büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az
engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag arra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e és
légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e, valamint, hogy büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3)	Az engedélyező hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	az engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	az engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély
visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
4
7.	§
Az Lt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A menetrend alapján légi személyszállítást és légi árufuvarozást végző, az
1008/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó légifuvarozó magyarországi működésére a
nemzetközi szerződésekben foglaltakat kell alkalmazni.”
8.	§
Az Lt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikkének megsértése esetén az eljárás
lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint
jár el.
(2)	Az (1) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.”
9.	§
Az Lt. 29/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések
29/A. § (1) A lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző
légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó
személyzet) és légiutas-kísérő teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az
ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózó személyzet és légiutas-
kísérő munkavégzésének időtartama tekintetében is.
(3)	A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét,
naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén
tölthet.
(4)	A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve
alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a
munkáltató viseli.”
10.	§
(1) Az Lt. 37. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A repülőtér és a leszállóhely”
5
(2)	Az Lt. 37. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek
nyilváníthatja (nemzetközi kereskedelmi repülőtér).
(3)	Nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésére és megszüntetésére a miniszter az
illetékes települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat véleményének megkérésével ad
engedélyt.”
(3)	Az Lt. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában említett repülőtér létesítésére,
fejlesztésére és megszüntetésére - az illetékes települési önkormányzat véleményének
megkérésével - a honvédelemért felelős miniszter ad engedélyt.”
11.	§
Az Lt. a 37. §-át követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § A leszállóhely nem nyilvános, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig
szolgáló terület, amelynek létesítésének és megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó
szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
12.	§
Az Lt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a
zajszint követelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a
miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter
együttes rendeletben határozzák meg.”
13.	§
(1)	Az Lt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság
adja ki.”
(2)	Az Lt. 53. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(7) bekezdések
megjelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Az engedélyt véglegesen vissza kell vonni, ha
a)	az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni
vagy
b)	külön jogszabály az engedély visszavonását írja elő.”
(3)	Az Lt. 53. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az engedélyest közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell
tekinteni, ha
6
a)	a szakszolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen elítélte, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b)	kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig,
c)	bíróság, szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen
eltiltotta, az eltiltás hatályának időtartama alatt,
d)	a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, a
gondnokság időtartama alatt,
e)	szakszolgálati engedélyét vagy jogosítását a légiközlekedési hatóság jogerős határozatával
visszavonta vagy felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt.”
14.	§
Az Lt. a következő 66. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
,A Nemzeti Repülésbiztonsági Program és a Repülésbiztonság-Irányítási Rendszer
66. § (1) A repülésbiztonsággal összefüggő tevékenységek szervezett irányítása érdekében
Nemzeti Repülésbiztonsági Programot kell működtetni.
(2)	A Nemzeti Repülésbiztonsági Program a repülésbiztonság összehangolt irányítása
érdekében szükséges stratégiai célokat határozza meg.
(3)	A Nemzeti Repülésbiztonsági Programban meghatározott célok alapján megállapított
feladatokat a polgári légiközlekedésben részt vevő szervezetek hajtják végre.
(4)	A Nemzeti Repülésbiztonsági Program alapján kidolgozott, a légiközlekedési hatóság
által elfogadott Repülésbiztonság-Irányítási Rendszert kell működtetnie valamennyi
a)	légiközlekedési szakszemélyzet - kivéve a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek
vezetői - képzésére engedéllyel rendelkező képzési szervezetnek, amelyek szolgáltatásának
ellátása közben repülésbiztonsági kockázat merülhet fel,
b)	gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási
engedéllyel rendelkező forgószárnyas légijármű üzemben tartójának,
c)	karbantartó szervezetnek,
d)	légijárművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezetnek,
e)	kereskedelmi repülőtér üzemeltetőjének.
(5)	A léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények
megállapításáról szóló 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendeletben a
légiforgalmi szolgálatokra, valamint a 3922/91/EGK rendeletnek a kereskedelmi célú
repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és
közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i
859/2008/EK bizottsági rendeletben az üzemben tartóra meghatározott Repülésbiztonság-
Irányítási Rendszernek a Nemzeti Repülésbiztonsági Programon kell alapulnia.
(6)	A Repülésbiztonság-Irányítási Rendszer működését a légiközlekedési hatóság ellenőrzi.
Ennek keretében a légiközlekedési hatóság jogosult a kiadott engedélyek felfüggesztésére
vagy visszavonására.”
7
15.	§
Az Lt. 73. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„o) a légijármű fel- és leszállásának, valamint a leszállóhely létesítésének és
megszüntetésének engedélyezésére vonatkozó szabályokat,”
16.	§
(1)	Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
f)	a miniszter, hogy a 6. § (5) bekezdésében említett repülőmodellek és repülőeszközök
körét és engedélyezésük részletes szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„m) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel, továbbá a környezetvédelemért
felelős miniszterrel a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő
eljárásokat, a zajszint követelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges
intézkedéseket, együttes”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3)	Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„r) a miniszter, hogy a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet ellátó légijármű
fedélzetén hajózó személyzet, valamint a légiutas-kísérő repülési idejére vonatkozó
szabályokat,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4)	Az Lt. 74. §-ának (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
„x) a miniszter, hogy a repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges
Nemzeti Repülésbiztonsági Programra és a Repülésbiztonság-Irányítási Rendszer
működtetésére vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
8
17. §
(1)	Az Lt. 74/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:]
„a) az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári
légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről;”
(2)	Az Lt. 74/A. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) pontokkal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:]
„h) az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a
Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról, 23. cikk;
i) a Bizottsági 859/2008/EK rendelete (2008. augusztus 20.) a 3922/91/EGK tanácsi
rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó
közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról,
Melléklet Q rész.”
18. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1. napján lép hatályba.
(2)	A 14. §-sal megállapított, az Lt. 66. § (6) bekezdése 2010. november 18-án, a 17. § (1)
bekezdése 2010. április 29-én lép hatályba.
(3)	Az Lt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „a 41. § (3)-(4) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „a 41. § (6)-(7) bekezdésében” szöveg, 41. §-ának (8) bekezdésében a
„díj nem szedhető” szövegrész helyébe az „ellenszolgáltatás nem kérhető” szöveg, 69. §-ának
(2)	bekezdésében az „a 2407/92/EGK tanácsi rendelet 7. cikkének” szövegrész helyébe az „az
1008/2008/EK rendelet 11. cikkének” szöveg, az Lt. 74/A. § (2) bekezdésének b) pontjában
az „a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003.
(IV. 3.) GKM rendelettel” szövegrész helyébe az „a polgári repülés hajózó személyzete egyes
tagjainak repülési idejéről szóló 44/2009. (IX. 4.) KHEM rendelettel” szöveg lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Lt. 24. §-ának (2) bekezdése,
26.	§-ának (1) bekezdése, 27. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a (1) bekezdése a) pontjának ac) és
ad) alpontja, 66/A. §-ának (12) bekezdése, a 66/A. §-ának (13) bekezdésében a „- valamint
közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is -” szöveg, 67.
§-a (9) bekezdésének a) pontjában az „a szakszolgálati engedély kiadására irányuló
szakhatósági eljárásban, valamint” szöveg, 67. §-ának (10) bekezdésében az „a szakhatósági
eljárásában a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárás jogerős befejezéséig,
továbbá” szöveg, 69. §-ának (1) bekezdésében az „- a közös felhasználású katonai és polgári
repülőtér katonai szektorának kivételével -” szöveg, 69. §-ának (2) bekezdésében a „- közös
felhasználású katonai és polgári repülőtér katonai szektorának kivételével -” szöveg, 74. §-a
(1)	bekezdésének c) pontjában a „ , valamint a közös felhasználású katonai és polgári”
9
szöveg, 74. §-a (1) bekezdésének x) pontja, valamint 74. §-a (2) bekezdésének t) pontjában a
„- valamint közös felhasználású repülőtér esetében a honvédelemért felelős miniszterrel is -”
szöveg.
(5)	Az 1-13. §, a 15-16. §, a 17. § (2) bekezdése, valamint a 18. § (3)-(5) bekezdése 2010.
január 2-án hatályát veszti.
(6)	E törvény 2010. november 19-én hatályát veszti.
19.	§
Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008.
szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b)	A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési
szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások
tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági
rendelet.
c)	A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-ei 300/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet.
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosítását a
Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization - ICAO)
előírásainak való megfelelés, valamint Magyarország Európai Uniós tagságából eredő
jogharmonizációs kötelezettségének teljesítése indokolja. Az Lt. módosítása tartalmazza
továbbá a személyes adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésére, nyilvántartására
vonatkozó rendelkezéseket, a légiközlekedési hatóság adatkezelésére vonatkozó
rendelkezéseket, a leszállóhelyre vonatkozó előírásokat, valamint a repülőterek létesítésének,
fejlesztésének és megszüntetésének eljárását egyszerűsítő új koncepciót.
Az Lt. módosítása az ICAO előírásoknak való megfelelés tekintetében meghatározza a
szükséges végrehajtási rendelkezéseket a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, Chicagóban,
1944. december 7. napján aláírt Egyezményt módosító, 1980. október 6-án, 1984. május 10-
én, 1990. október 26-án, 1995. szeptember 29-én, valamint 1998. október 1-jén kelt
Jegyzőkönyvek, illetve a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény hiteles öt- és
hatnyelvű szövegéről szóló Jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 2007. évi X. törvényben
kihirdetett 83. bis cikkel (a légijármű feletti hatósági felügyelet átengedése más hatóság
részére) kapcsolatban. Egyúttal tartalmazza 2010. november 18-i hatálybalépéssel az ICAO
SSP/SMS-re vonatkozó rendelkezéseket, annak érdekében, hogy erre a határidőre
elkészülhessen a Nemzeti Repülésbiztonsági Program működtetéséhez szükséges végrehajtási
rendelkezés.
Az Lt. módosítását megalapozó, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös
szabályokról szóló 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet, a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési
szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások
tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági
rendelet végrehajtásához szükséges átültetési határidő lejárt.
A törvényjavaslat a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a
2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-ei 300/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést is szolgálja 2010. április 29-i
hatálybalépéssel.
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozatában foglalt követelményekre és a
bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben meghatározott
adatszolgáltatási szabályokra figyelemmel a törvényjavaslat az alacsonyabb szintű
jogszabályokból törvényi szintre emeli azon rendelkezéseket, amelyek munkavégzésre
irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki
büntetett előéletű, egyes, meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól már
mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása a mentesülését
követően meghatározott ideig indokolt, valamint szabályozza a légiközlekedési hatóság
adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
A törvényjavaslat meghatározza a leszállóhelyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket és
felhatalmazást ad annak részletes szabályai megalkotására, valamint tartalmazza a repülőterek
létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárását egyszerűsítő új koncepciót, amely
11
alapján az engedélyezési eljárások terhe a Kormány helyett az eddiginél jelentősen
kiterjedtebb mértékben a légiközlekedési hatóságra, illetve a katonai légügyi hatóságra hárul.
A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja,
ezáltal a döntési hatáskör alacsonyabb szintre kerül a Kormány előzetes egyetértésének
jövőbeni mellőzésével. E változtatásokkal egyidejűleg megszűnik a gyakorlatban már nem
funkcionáló két repülőtér-kategória, a közös felhasználású polgári és katonai, valamint a
közös felhasználású katonai és polgári repülőtér.
12
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata (a továbbiakban: Abhat.)
megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) több rendelkezése alkotmányellenes, erre
tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30. napjával megsemmisítette.
Az Abhat.-ban foglaltak alapján a Kormány a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezve dolgozta ki és a tárgykör
újraszabályozására irányuló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
június 30-án hatályba lépett.
Tekintettel az Abhat.-ban foglalt követelményekre, valamint a Bnytv.-ben meghatározott
adatszolgáltatási szabályokra, el kell végezni azon ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is,
amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan
személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes, meghatározott foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll vagy a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása
a mentesülését követően meghatározott ideig indokolt.
A Bnytv. a foglalkoztatási jogviszonyoktól eltérően a hatósági eljárásokban az adatigénylést a
hatóságok számára lehetővé teszi. A bejelentéssel vagy az engedély benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező vagy igazolja, hogy megfelel a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeknek, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Bnytv. 69. §-
a alapján kérheti, hogy a hatóság a szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől
adatigényléssel szerezze be. A bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység időtartama alatt
a hatóság - a hatósági ellenőrzés keretében - a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti, hogy az adott személy a tevékenység gyakorlása során is
megfelel-e a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeknek.
E paragrafus szabályozza az NKH adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
A hatóság adatkezelési joga a szakszolgálati engedély, valamint a szakszolgálati engedélyhez
kapcsolódó előjogok, jogosultságok kiadása iránti kérelem engedélyezési eljárásának
befejezéséig vagy a hatósági ellenőrzés időtartamára terjed ki.
Az 1008/2008/EK rendelet 4. cikk f) pontja alapján a légiközlekedési hatóság akkor adhat ki
működési engedélyt egy adott vállalkozás részére, ha a vállalat több mint 50%-a a tagállamok
és/vagy azok állampolgárai tulajdonában van, és az a tagállamok és/vagy azok állampolgárai
tényleges ellenőrzése vagy irányítása alatt áll. Fenti feltétel teljesüléséhez a légiközlekedési
hatóság számára lehetővé kell tenni a tulajdonosok, valamint a tényleges ellenőrzést vagy
irányítást végző személyek személyes adatainak, valamint állampolgárságára vonatkozó
adatainak kezelését.
A 2. §-hoz
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) a Universal Safety Oversight Audit
Programme (USOAP) keretében 2008. június 9-18. között Magyarországon a polgári
13
légiközlekedés valamennyi területét érintő auditot folytatott le. Megállapítást nyert, hogy
Magyarország nem alkotta meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket a Nemzetközi
Polgári Repülésről szóló, Chicagóban, 1944. december 7. napján aláírt Egyezményt módosító,
1980. október 6-án, 1984. május 10-én, 1990. október 26-án, 1995. szeptember 29-én,
valamint 1998. október 1-jén kelt Jegyzőkönyvek, illetve a Nemzetközi Polgári Repülésről
szóló Egyezmény hiteles öt- és hatnyelvű szövegéről szóló Jegyzőkönyvek kihirdetéséről
szóló 2007. évi X. törvényben kihirdetett 83. bis cikkel (a légijármű feletti hatósági felügyelet
átengedése más hatóság részére) kapcsolatban. Az Lt.-be beillesztendő 3/E. § ezt a
hiányosságot orvosolja.
A 3. §-hoz
A modellrepülésre vonatkozóan az Lt. módosítása indokolt oly módon, hogy a lakott terület
felett a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi
önkormányzat által kijelölt területen és feltételek mellett legyen végrehajtható, annak
érdekében, hogy az önkormányzat meg tudja hozni a szükséges intézkedéseket a
modellrepülés zavaró hatásai ellen.
A 4. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata megállapította, hogy a bűnügyi
nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Bnyt.) több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket
2009.	június 30. napjával megsemmisítette.
Az Abhat.-ban foglaltak alapján a Kormány a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezve dolgozta ki és a tárgykör
újraszabályozására irányuló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény június 30-án hatályba
lépett.
Tekintettel az Abhat.-ban foglalt követelményekre, valamint a Bnytv.-ben meghatározott
adatszolgáltatási szabályokra, el kell végezni azon ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is,
amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan
személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes, meghatározott foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll vagy a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása
a mentesülését követően meghatározott ideig indokolt.
A Bnytv. a foglalkoztatási jogviszonyoktól eltérően a hatósági eljárásokban az adatigénylést a
hatóságok számára lehetővé teszi. A bejelentéssel vagy az engedély benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező vagy igazolja, hogy megfelel a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeknek, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Bnytv. 69. §-
a alapján kérheti, hogy a hatóság a szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől
adatigényléssel szerezze be. A bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység időtartama alatt
a hatóság - a hatósági ellenőrzés keretében - a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti, hogy az adott személy a tevékenység gyakorlása során is
megfelel-e a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeknek.
E paragrafus szabályozza a légiközlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételével
kapcsolatos NKH adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
14
Az 5. §-hoz
Az 1008/2008/EK rendelet 4. cikkének a) pontja alapján egy vállalkozás légijáratok
működtetésére - egyéb feltételek teljesítése mellett - a tagállam engedélyező hatóságától
abban az esetben kaphat működési engedélyt, ha a központi ügyvezetés helye az adott
tagállamban található. Az 1008/2008/EK rendelet által hatályon kívül helyezett 2407/92/EGK
rendelet még lehetővé tette, hogy a székhely szerint illetékes tagállam hatósága adjon a
vállalkozás számára működési engedélyt, az új szabályozás azonban szigorít ezeken a
feltételeken, a továbbiakban megkövetelve, hogy a légifuvarozó az engedélyt kibocsátó
hatóság államában végezze elsődleges pénzügyi feladatait és az operatív irányítást. E
szigorításnak megfelelően módosul az Lt. vonatkozó rendelkezése, amely az engedély
megadásának általános feltételeihez képest a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység
esetében a közösségi szabályozáson alapuló speciális feltételeket meghatározza.
A 6. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata megállapította, hogy a bűnügyi
nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több
rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30. napjával
megsemmisítette.
Az Abhat.-ban foglaltak alapján a Kormány a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezve dolgozta ki és a tárgykör
újraszabályozására irányuló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény június 30-án hatályba
lépett.
Tekintettel az Abhat.-ban foglalt követelményekre, valamint a Bnytv.-ben meghatározott
adatszolgáltatási szabályokra, el kell végezni azon ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is,
amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan
személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes, meghatározott foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll vagy a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása
a mentesülését követően meghatározott ideig indokolt.
A Bnytv. a foglalkoztatási jogviszonyoktól eltérően a hatósági eljárásokban az adatigénylést a
hatóságok számára lehetővé teszi. A bejelentéssel vagy az engedély benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező vagy igazolja, hogy megfelel a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeknek, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Bnytv. 69. §-
a alapján kérheti, hogy a hatóság a szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől
adatigényléssel szerezze be. A bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység időtartama alatt
a hatóság - a hatósági ellenőrzés keretében - a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti, hogy az adott személy a tevékenység gyakorlása során is
megfelel-e a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeknek.
E paragrafus szabályozza az NKH adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket is.
A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 2008.
szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1008/2008/EK rendelet) meghatározza az adott gazdasági szervezet jó hírnévvel kapcsolatos
15
követelményeit. Az 1008/2008/EK rendelet, szemben az 1008/2008/EK rendelet által
hatályon kívül helyezett, a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i
2407/92/EGK tanácsi rendelettel, a jó hírnév igazolásával kapcsolatos követelményeknél
nevesítetten nem követeli meg a vállalkozás működését a jövőben folyamatos és ténylegesen
irányító személyektől, hogy büntetlen előéletűek legyenek. A jó hírnév fogalma azonban
továbbra is magában foglalja a büntetlen előélet követelményét, ennek megfelelően a jó
hírnévvel kapcsolatos követelmények köre a miniszteri rendeletben meghatározottakhoz
képest változatlan tartalommal jelenik meg a törvényi szabályozásban.
A 7. §-hoz
Az Lt. 26. §-a (1) bekezdésében szereplő külföldi vállalkozó magyarországi működését,
amennyiben a külföldi vállalkozó az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgára, a
1008/2008/EK rendelet szabályozza. Fentiekre tekintettel szükséges a külföldi vállalkozó
megjelölés helyett az 1008/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó megnevezés használata.
A 8. §-hoz
Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikkének megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály
rendelkezései szerint. A 23. cikk rendelkezései a fogyasztóvédelemről szóló jogszabály
szerint fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek.
Az 1008/2008/EK rendelet 23. cikkének célja, hogy a Közösségen belüli lakóhelyüktől és
állampolgárságuktól függetlenül és az utazásszervező irodák Közösségen belüli székhelyére
való tekintet nélkül a fogyasztók valamennyi légi viteldíjhoz és légitarifadíjhoz hozzáféréssel
rendelkezzenek. Továbbá lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy a különböző
légitársaságok légijárataira vonatkozó árakat hatékonyan összehasonlíthassák. Ennek
érdekében a fogyasztó által fizetendő, a Közösségből származó légijáratokra vonatkozó összes
adó, illeték és pótdíj felszámításával kialakított teljes árat minden esetben fel kell tüntetni. A
közösségi légifuvarozókat ösztönzik arra is, hogy a harmadik országokból a Közösség
területére indított légijárataik tekintetében tüntessék fel a teljes árat. Fentiekből következő
jogok megsértésével kapcsolatos hatósági eljárások a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe
tartoznak, ennek kijelölése az Lt.-ben szükséges.
A 9. §-hoz
A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési
szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások
tekintetében történő módosításáról szóló 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK bizottsági
rendeletben (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) a hajózó személyzet fogalma - az Lt.-től
eltérően - nem terjed ki a légiutas-kísérő személyzetre. Ennek megfelelően szükséges az Lt.-
ben a hajózó személyzet fogalom használatának módosítása a 859/2008/EK rendelettel való
összhang biztosítása céljából.
A 10-11. §-hoz
A repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárását lényegesen
egyszerűbbé tevő új koncepció alapján az engedélyezési eljárások terhe a Kormány helyett az
eddiginél jelentősen kiterjedtebb mértékben a légiközlekedési hatóságra, illetve a katonai
légügyi hatóságra hárul. Ennek megfelelően az eddig is minden esetben lefolytatott hatósági
16
engedélyezési eljárás mellett nem indul a Kormány előzetes egyetértésének megszerzésére
irányuló eljárás, a továbbiakban az engedélyezést szakmai szempontok alapján a hatáskörrel
rendelkező légiközlekedési hatóság folytatja le. E változtatásokkal egyidejűleg megszűnik a
gyakorlatban már nem funkcionáló két repülőtér-kategória, a közös felhasználású polgári és
katonai, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér.
A törvényjavaslat tartalmazza a leszállóhelyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket és
felhatalmazást annak részletes szabályai megalkotására.
A 12. §-hoz
Az Lt.-ben nem szerepelt felhatalmazás a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival
szemben kímélő eljárások és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedések
rendeletben történő megállapításával kapcsolatban. Az Lt. 43. §-ának (3) bekezdése nem
minősül felhatalmazásnak. Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének m) pontjában történő módosítás
alapján felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős
miniszter, és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák
meg a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszint
követelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket. Ennek alapján
az Lt. 43. §-a (3) bekezdésének pontosítása is szükséges.
A 13. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata megállapította, hogy a bűnügyi
nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több
rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30. napjával
megsemmisítette.
Tekintettel az Abhat.-ban foglalt követelményekre, valamint a tárgykör újraszabályozását
megvalósító törvényben meghatározott adatszolgáltatási szabályokra, el kell végezni azon
ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is, amelyek munkavégzésre irányuló jogviszony
létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes,
meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll
vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól már mentesült, ám az adott jogviszony
létesítésének és fenntartásának kizárása a mentesülését követően meghatározott ideig
indokolt.
A Bnytv. a foglalkoztatási jogviszonyoktól eltérően a hatósági eljárásokban az adatigénylést a
hatóságok számára lehetővé teszi. A bejelentéssel vagy az engedély benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező vagy igazolja, hogy megfelel a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeknek, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Bnytv. 69. §-
a alapján kérheti, hogy a hatóság a szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől
adatigényléssel szerezze be. A bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység időtartama alatt
a hatóság - a hatósági ellenőrzés keretében - a bűnügyi nyilvántartásból történő
adatigényléssel ellenőrizheti, hogy az adott személy a tevékenység gyakorlása során is
megfelel-e a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeknek.
A Rendőrség a továbbiakban nem jár el szakhatóságként a szakszolgálati engedély kiadására
irányuló eljárásban.
17
A 14. §-hoz
2010.	november 18-án lépnek hatályba az ICAO SSP/SMS-re vonatkozó rendelkezései, annak
érdekében, hogy erre a határidőre elkészülhessen a Nemzeti Repülésbiztonsági Program
működtetéséhez szükséges végrehajtási szabály, szükséges az arra vonatkozó alapvető
rendelkezések törvényi szintű szabályozása és felhatalmazó rendelkezés megadása.
A 15. §-hoz
Az Lt. 73. § (1) bekezdése o) pontjának módosítása az Lt. 37/A. §-ának beillesztése miatt
indokolt. A módosítással a felhatalmazó rendelkezés pontosítása valósul meg.
A 16. §-hoz
Az Lt.-ben nem szerepelt felhatalmazás a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival
szemben kímélő eljárások és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedések
rendeletben történő megállapításával kapcsolatban. Az Lt. 43. §-ának (3) bekezdése nem
minősül felhatalmazásnak. Az Lt. 74. §-a (1) bekezdésének m) pontjában történő módosítás
alapján felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős
miniszter, és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák
meg a repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat, a zajszint
követelményeket és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket.
Az Lt. 74. § (1) bekezdése f) pontjának módosítása szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat 3.
§-ához, ahol lakott terület felett a modellrepültetésre vonatkozó szabályok kerülnek
megállapításra.
Az Lt. 74. § (1) bekezdése r) pontjának módosítása szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat 9.
§-ához, ahol szintén a hajózó személyzet fogalma használatának a pontosítása szükséges.
Az Lt. 74. § (2) bekezdése x) pontja felhatalmazást ad a miniszternek, hogy a
repülésbiztonság összehangolt irányítása érdekében szükséges Nemzeti Repülésbiztonsági
Programra és a Repülésbiztonsági Irányítási Rendszer működtetésére vonatkozó részletes
szabályokat rendeletben állapítsa meg. E felhatalmazás szorosan kapcsolódik a
törvényjavaslat 14. §-ához.
A 17-19. §-hoz
Hatályba léptető, jogharmonizációs és deregulációs rendelkezéseket tartalmaz.
18