﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11004. számú
törvényjavaslat
a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő
törvénymódosításokról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő
törvénymódosításokról
I. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. §
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe,
valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a közúti közlekedési szakértői
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek
esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A
bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.”
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel
egészül ki:
2
„(5) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama
alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és
nem áll a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő
büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A közlekedési hatóság a szakértő (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig
kezeli.”
(3)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben
vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság
engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő
vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként
közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a
közlekedési hatóság engedélyezte a járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét. Járművezetői
vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen
előéletű, nem áll járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(4)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel
egészül ki:
„(14) A (8) bekezdés szerinti járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a
járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
3
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (15) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(15)	A közlekedési hatóság a járművezető vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a járművezetői vizsgabiztos
büntetlen előéletű, és nem áll a járművezető vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés
céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a járművezetői vizsgabiztos büntetlen előéletű-
e, valamint, hogy a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás,
illetve közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll-e.
(16)	A (14) és (15) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság
a)	a járművezetői vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a járművezetői vizsgabiztos névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(5)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 19. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója csak olyan
személy lehet, aki büntetlen előéletű.
(7)	Közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója a tevékenység
engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a közlekedési hatóság részére hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy kéri, hogy e tény fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - a tevékenység
engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a
bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(8)	A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a közúti közlekedési
szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű. A hatósági
4
ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végző
vállalkozás vezetője és szakmai irányítója büntetlen előéletű-e.
(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság a
tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy az
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.”
(6)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A járműnek az időszakos vizsgálat keretében végzett műszaki megvizsgálása során a
közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos tanúsító
szervezetként közreműködik. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság
annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A
közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.”
(7)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) A (4) bekezdés szerinti műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelmet
benyújtó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem
áll a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési
hatóság részére - annak a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a
közlekedési hatóság a (9) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó
szervtől.
(9)	A közlekedési hatóság a műszaki vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a műszaki vizsgabiztos büntetlen
előéletű, és nem áll a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
5
hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a műszaki
vizsgabiztos büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(10)	A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság
a)	a műszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a műszaki vizsgabiztos nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(8)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 24.
alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„24. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”
[rendeletben állapítsa meg].”
2. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/A. § (3) bekezdésében a „közlekedési hatóság”
szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság, illetve kamara” szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a)	46/A. §-ában a „ , büntetett előéletre” szövegrész, továbbá
b)	48. § (3) bekezdés b) pontjának 29. alpontja.
6
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
4.	§
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés b) pontjában a
„pénzmellékbüntetés,” szövegrész.
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosítása
5.	§
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 3. számú melléklet 4.
pontjában az „elítéltek, a büntetés vagy intézkedés külön törvényben meghatározott bűnügyi
nyilvántartása időtartamának lejártáig” szövegrész helyébe az „elítéltek és a külön törvényben
meghatározott bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel” szöveg, 3. számú melléklet 6. pontjában a
„bűnügyi nyilvántartásból adatot kérhet” szövegrész helyébe a „külön törvényben meghatározott
bűntettesek nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt
megfelel-e a 4. pontban meghatározott feltételeknek” szöveg lép.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
6.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (7)-(9)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok
nem áll fenn vele szemben, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - annak az engedély megadása, valamint a személyi
megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
7
(8)	Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a
szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4)
bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. Az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték-
szervezővel, a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e
a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(9)	Az (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a)	a szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásának engedélyezése iránti eljárás jogerős
befejezéséig vagy
b)	a szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
7.	§
(1)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, a 17. § (3) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki, és a jelenlegi
c)-f)	pontok megjelölése e)-h) pontra változik:
[Nem nevezhető ki közjegyzővé az,]
„a) aki büntetett előéletű,
b)	aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben
megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól,
ca)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
8
cb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától
számított öt évig,
ce)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított nyolc évig,
d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal
egészül ki:
„17/A. § (1) A közjegyzői kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg
a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére - annak a közjegyzői kinevezés
feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy
a közjegyzői kinevezésre pályázó személy tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény fennáll-e.
(3)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal
egészül ki:
„22/A. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyzői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közjegyzővel szemben nem áll
fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
9
(2)	A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közjegyzővel
szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(3)	A területi kamara elnöksége, valamint a miniszter a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli
a)	a közjegyzői kinevezésre pályázó személy,
b)	a közjegyző
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés, valamint a 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes
adatokat a területi kamara elnöksége, valamint a miniszter
a)	a közjegyzői pályázat elbírálásáig,
b)	a közjegyzői kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a közjegyzői szolgálat
megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(4)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 27. §-t követően a következő 27/A. §-sal
egészül ki:
„27/A. § (1) A közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzőhelyettes nyilvántartásába vétel iránti eljárás,
valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a közjegyzőjelölt, valamint a
közjegyzőhelyettes tekintetében a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt körülmény vizsgálata
során a 17/A. §, valamint a 22/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(5)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy akkor válhat
közjegyzői iroda tagjává, ha]
„b) vele szemben nem áll fenn a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény,”
10
(6)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/B. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül
ki:
„(6) A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy a közjegyzői
irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a területi kamara
elnöksége részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 17. § (3) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére -
annak a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat,
hogy a közjegyzői irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem közjegyző,
közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személlyel szemben fennáll-e a 17. § (3)
bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.”
(7)	A területi kamara elnöksége a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt
természetes személy közjegyzői irodai tagsági jogviszonyának időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy
közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem
közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy taggal szemben fennáll-e
a 17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(9)	A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a területi kamara elnöksége
a)	a közjegyzői irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a közjegyzői irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
közjegyzői irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
(7) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
11
„(5) Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a közjegyzői
iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzői
irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti
engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi
felügyeleti eljárás lefolytatását.”
(8)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből,
ha]
„d) vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,”
8.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (1) bekezdésében az ,f pont” szövegrész
helyébe a „h) pont” szöveg, 22. § g) pontjában a „17. § (3) bekezdésének b) pontjában” szövegrész
helyébe a „17. § (3) bekezdés b)-d) pontjában szöveg, 23. § (1) bekezdésében a „17. § (3)
bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „17. § (3) bekezdés a)-d) pontjában” szöveg, 23.
§ (2) bekezdésében a „17. § (3) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a 17. § (3)
bekezdés b)-d) pontjában” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „a)-c) pontjában” szövegrész helyébe
az „a)-d) pontjában” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „(3)-(4)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
49/A. § (6) bekezdés g) pontjában a „d) és e) pontja” szövegrész helyébe az ,f és g) pontja”
szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „d)-e) pontjában” szövegrész helyébe az ,f és g) pontjában”
szöveg lép.
9.	§
Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja, 17. § (4)
bekezdése, 31/B. § (5) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész, 31/B. § (5) bekezdés d) pontja,
valamint 31/D. § (3) bekezdésében a „ , beszerzi a miniszternek a közjegyzői irodai tagság
létesítésére vonatkozó hozzájárulását, és” szövegrész.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
10.	§
12
(1)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény a 77. §-t követően a következő
77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) A munkáltató felhívására a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a
munkaviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(2)	Indokolt esetben a munkáltató megfelelő határidő kitűzésével, írásban felszólíthatja a
munkavállalót, hogy e határidőn belül - ha e határidőn belül ez menthető ok miatt nem lehetséges,
annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll a
munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)	Ha a munkavállaló igazolja, hogy nem áll a (2) bekezdésben meghatározott foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
munkavállaló részére megtéríti.
(4)	Ha a (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok
a)	fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy
b)	egyéb módon a munkáltató tudomására jut,
a 10. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A munkáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása
céljából kezeli
a)	a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a munkavállaló
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
13
(6)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a
munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkaviszony létesítése esetén -
annak megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
(7)	A (3)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.”
(2)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdése a következő f)
ponttal egészül ki:
[A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a
munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és
egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony]
„f a 10. § (1) bekezdésében foglaltak alapján”
[szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás
megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött
napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.]
11.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdés e) pontjában a
„szerint” szövegrész helyébe a „szerint vagy” szöveg lép.
12. §
Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 97. § (2) bekezdés d)
pontjában a „ ,vagy” szövegrész.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
13. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a 12. §-t követően a következő
12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően
hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
14
(2)	A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó
személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.”
(3)	Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a köztisztviselőt, hogy a
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem
lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4)	Ha a köztisztviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (3) bekezdésben
meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a közigazgatási szerv a bűnügyi nyilvántartó
szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett
igazgatási szolgáltatási díjat a köztisztviselő részére megtéríti.
(5)	A közigazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (2) bekezdés alapján vizsgálandó ok
fennállásának megállapítása céljából kezeli
a)	a köztisztviselőként közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a köztisztviselő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok fennállásának
megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a közigazgatási szerv a
közszolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közszolgálati
jogviszony létesítése és fennállása esetén - a közszolgálati jogviszony megszűnéséig
(megszüntetéséig) kezeli.”
(2)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15. §-a a következő (3) és (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése
alapján azonnali hatállyal felszámolja, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,
15
a)	ha a köztisztviselő a 12/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű
felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok
következménye,
b)	ha a foglalkoztatást kizáró és a 12/A. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálandó ok fennállását a
munkáltatói jogok gyakorlója a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(4)	A közszolgálati jogviszony (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszűnése esetén a
köztisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és
jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.”
(3)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a köztisztviselő hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a köztisztviselő a
kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
14.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. § (6) bekezdésében a „ ,
valamint (2) bekezdés a) vagy c) pontjai” szövegrész helyébe a „pontja, (2) bekezdés a) vagy c)
pontja vagy (3) bekezdése” szöveg, 64. §-ában „az erkölcsi bizonyítványt” szövegrész helyébe az „a
bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt” szöveg, 49/I. § (2) bekezdés e)
pontjában az „áll büntetőeljárás” szövegrész helyébe az „áll - a magánindítvány vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya” szöveg, 3.
számú melléklet IV. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg lép.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
15.	§
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. §-a a következő (4)-(9)
bekezdéssel egészül ki:
16
„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(5)	A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a
közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(6)	Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak
megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű,
illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt.
(7)	Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (6) bekezdésben
meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(8)	A munkáltató a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az (5)-(6) bekezdésben meghatározott
kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a)	a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a közalkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából
kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(9)	A (4)-(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a
közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közalkalmazotti
jogviszony létesítése esetén - a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig)
kezeli.”
(2)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. §-a a következő (3) és (4)
bekezdéssel egészül ki:
17
„(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1)
bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit
alkalmazni, ha
a)	a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása
menthető ok következménye,
b)	a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a
munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány
tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(4)	A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felszámolását
indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal.”
(3)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott
a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
16. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdésében a
„(Harmadik rész, IV. fejezet) a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése” szövegrész helyébe a
„(Harmadik rész, IV. fejezet) a 77/A. §, a 85/A. § (5) és (6) bekezdése” szöveg, 78/A. § (2)
bekezdés e) pontjában az „áll büntetőeljárás” szövegrész helyébe az „áll - a magánindítvány vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás hatálya” szöveg,
78/A. § (6) bekezdésében az „a) vagy c) pontjai” szövegrész helyébe az „a), c) vagy g) pontja,
illetve (3) bekezdése” szöveg, 5. számú melléklete IV. pontjában az a „jogviszony létesítéséhez
szükséges, az erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány” szöveg lép.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
17. §
18
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. § (4) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak
engedélyezi, aki]
„b) büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. § (5) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]
„b) aki büntetett előéletű,”
(3)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. §-a a következő (13)-(15)
bekezdéssel egészül ki:
„(13) A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező természetes
személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (4) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó
szerv az államháztartásért felelős miniszter részére - annak az engedély kiadásának elbírálása
céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag a (14)
bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(14)	Az államháztartásért felelős miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a
(4)	bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. Az államháztartásért felelős miniszter a
belső ellenőri tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
természetes személy megfelel-e a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A
hatósági ellenőrzés céljából az államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső
ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (4)
bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.
19
(15)	A (13) és (14) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az államháztartásért felelős
miniszter
a)	a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
18.	§
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. § (3) bekezdés d)
pontjában az „a pénzmellékbüntetésnek,” szövegrész.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
19. §
(1)	A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/J. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„92/J. § A szociális szakmai programok értékelésében a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény alapján szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatására jogosult,
engedéllyel rendelkező szakértő vehet részt.”
(2)	A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/K. §-a a
következő (10)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem lehet ellátottjogi képviselő, aki
a)	büntetett előéletű, vagy
b)	a tevékenységének ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(11)	Azt a tényt, hogy a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn,
a)	az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat
benyújtásával egyidej űleg,
20
b)	az ellátottjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - az ellátottjogi
képviselet céljára létrehozott szervezet vezetőjének írásbeli felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az ellátottjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem
lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(12)	Az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet vezetője az ellátottjogi képviselő
tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek
ismertetésével felhívhatja az ellátottjogi képviselőt annak igazolására, hogy vele szemben a (10)
bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha az ellátottjogi képviselő igazolja, hogy vele szemben
nem áll fenn a (10) bekezdés szerinti kizáró ok, az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott
szervezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ellátottjogi képviselő részére
megtéríti.
(13)	Az ellátottjogi képviselő megbízatását az ellátottjogi képviselet céljára létrehozott szervezet
vezetője megszünteti, ha
a)	az ellátottjogi képviselő a (11) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól
számított tizenötödik munkanapon,
b)	ha a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását az ellátottjogi képviselet céljára
létrehozott szervezet vezetője az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e megállapításnak az ellátottjogi képviselő
részére történő kézbesítése napján.
(14)	A (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ellátottjogi képviselet céljára
létrehozott szervezet vezetője
a)	az ellátottjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,
b)	az ellátottjogi képviselő megbízatása megszűnéséig
kezeli.”
21
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
20.	§
(1)	A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 7. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül
ki:
„(5) Az OST tagjának személyére szóló kijelölést, illetőleg javaslatot a (2) bekezdésben
meghatározott szerv, illetőleg szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízást
meghatározott szerv, illetve szervezet vezetője közli a KSH elnökével. A megbízás három évre szól,
a (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervek rövidebb időszakokra is - legalább azonban egy
évre - adhatják a jelölést, ebben az esetben a megbízás erre az időszakra szól.
(6)	Az OST-tagság megszűnik
a)	a megbízás határidejének lejártával,
b)	a lemondás elfogadásával,
c)	a tag halálával,
d)	a kijelölés, illetve a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel.
(7)	Az OST-tagság (6) bekezdés d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén a
felmentésre és az új tag megbízása esetén a kijelölési, illetve javaslattételi eljárásra az (5)
bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az OST-tagság (6)
bekezdés b)-d) pontjában meghatározott módon való megszűnése esetén az új tag megbízásának
időtartama eltérő lehet.
(8)	Az OST elnökének személyére a tagok sorából, az ügyrendben meghatározott módon az OST
tagjai tesznek javaslatot. A megbízást - a KSH elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök adja.
A megbízás a tagság időtartamára szól.
(9)	Az OST elnökének megbízása megszűnik:
a)	lemondással,
b)	a tagság megszűnésével,
22
c) a tagok javaslata alapján történő miniszterelnöki felmentéssel.
(10)	Az OST elnökének felmentése, valamint az új elnök megbízása esetén a (8) bekezdésben
meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a 7. §-t követően a következő 7/A. §-sal egészül
ki:
„7/A. § (1) Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a
statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró
ok).
(2)	Az OST tagja, elnöke a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt,
hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.
(3)	A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagja, elnöke megbízatása időtartama alatt
írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az OST tagját, valamint
elnökét annak igazolására, hogy az igazolásra felhívott személlyel szemben kizáró ok nem áll fenn.
(4)	Ha az OST tagja, elnöke - a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra - igazolja, hogy vele
szemben nem áll fenn kizáró ok, a KSH az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az
OST tagja, illetve elnöke részére megtéríti.
(5)	Az OST tagjának, elnökének megbízatása abban az esetben is megszűnik, ha
a)	az OST tagja, elnöke a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított
tizenötödik munkanapon,
b)	ha a kizáró ok fennállását a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az igazolás céljából a
bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, e
megállapításnak a kizáró ok hatálya alatt álló részére történő kézbesítése napján.
(6)	Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása az (5) bekezdés alapján megszűnik, a KSH felett
felügyeletet gyakorló miniszter felhívja a jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre
új személyt jelöljön.
23
(7)	A KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter az OST tagjának, elnökének a (2) és (3) bekezdés
alapján megismert személyes adatait a tag, illetve az elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
21.	§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest kell kijelölni. Felelős műszaki
vezetőnek és helyettesnek büntetlen előéletű személy jelölhető ki. A felelős műszaki vezető felel a
27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok
bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. Felelőssége nem zárja
ki a bányavállalkozót vagy más személyeket a beosztásuk, illetőleg a munkakörük alapján terhelő
felelősségét.”
(2)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 28. §-t követően a következő 28/A. §-sal
egészül ki:
„28/A. § (1) A felelős műszaki vezetőnek és helyettesnek jelölt személy a felelős műszaki vezetővé
és helyettessé történő kijelölését megelőzően a bányavállalkozó részére hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(2)	Ha a felelős műszaki vezetőnek vagy helyettesnek jelölt személy az (1) bekezdésben
meghatározott tényt nem igazolja, felelős műszaki vezetővé vagy helyettessé nem jelölhető ki.
(3)	A bányavállalkozó írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a
felelős műszaki vezetőt vagy helyettest annak igazolására, hogy nem büntetett előéletű.
(4)	Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a felelős műszaki vezető vagy helyettes igazolja,
hogy büntetlen előéletű, a bányavállalkozó az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása
iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a részére megtéríti.
(5)	A bányavállalkozó a büntetlen előélet igazolása céljából kezeli
a)	a felelős műszaki vezetőnek vagy helyettesnek jelölt személy,
24
b)	a felelős műszaki vezetővé és helyettessé kijelölt személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a bányavállalkozó az érintett személy
kijelöléséről meghozott döntés időpontjáig vagy - kijelölés esetén - a kijelölés alapján végzett
tevékenység megszűnéséig kezeli.”
(3)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki büntetlen
előéletű, és megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb
feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a
szolgáltatót.”
(4)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 44/B. §-t követően a következő 44/C. §-sal
egészül ki:
„44/C. § (1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani
szakértő és a hites bányamérő a tevékenységi engedély megszerzése céljából a bányafelügyelet
részére
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a bányafelügyelet részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a bányafelügyelet arra vonatkozóan
igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a tevékenységi engedély iránti kérelmet
benyújtó személy büntetlen előéletű.
(3)	A bányafelügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységi
engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű.
(4)	A bányafelügyelet az (1)-(3) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
25
a)	a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,
b)	tevékenységi engedéllyel rendelkező
nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő és a hites
bányamérő azon adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a bányafelügyelet
a)	a tevékenységi engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a tevékenységi engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tevékenységi
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
22.	§
(1)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy
vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy
láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal
rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzés és felügyelet folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(3)	A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. és 17/B.
§-sal egészül ki:
26
„17/A. § (1) A gyakorlati oktató az oktatói tevékenység megkezdését megelőzően hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2)	A gyakorlati oktató oktatói tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző iskola igazgatójának
írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a
gyakorlati oktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul,
hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati
oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)	A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati oktatót annak
igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati oktató igazolja, hogy büntetlen előéletű,
és nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a
szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati oktató
részére megtéríti.
(4)	A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti,
ha
a)	a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított
tizenötödik munkanapon,
b)	ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató büntetett előéletű,
vagy a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e
megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.
(5)	A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok
megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója
27
a)	a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,
b)	a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig
kezeli.
17/B. § (1) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy e tevékenységének megkezdését
megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll
a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2)	A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása
alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyen kívül
álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3)	A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati képzést és felügyeletet
ellátó személyt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és
felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati
képzést és felügyeletet ellátó személy igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati
képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a
szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati képzést
és felügyeletet ellátó személy részére megtéríti.
(4)	A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója
azonnali hatállyal megszünteti, ha
a)	a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az
ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem
bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt
felhívástól számított tizenötödik munkanapon,
b)	ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó
28
személy büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő
kézbesítése napján.
(5)	A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok
megjelölésével kell közölni a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személlyel.
(6)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója
a)	a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatásáról hozott döntés
meghozataláig,
b)	a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás
megszűnéséig
kezeli.”
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
23. §
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak,]
„a) aki büntetett előéletű,”
(2)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet folytatni kívánó
személy e tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll e tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság részére
29
- annak az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység engedélyezése
iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés
során az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a 64/D. § (5) bekezdésében meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (3) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót:]
„b) aki büntetett előéletű,”
(4)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az ingatlanközvetítői, valamint az ingatlanvagyon-
értékelő és -közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és
-közvetítői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-
felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanközvetítő, illetve az ingatlanvagyon-értékelő és
ingatlanvagyon-közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A 64/C. § (8) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az
ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság
a)	az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység engedélyezése iránti
eljárás jogerős befejezéséig,
b)	az ingatlanközvetítői, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző személy
nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való
törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
30
24. §
Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (3) bekezdésében az „és az erkölcsi
bizonyítványt” szövegrész.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
25. §
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási
szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű,
nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
a)	a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel
és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy
b)	rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével.”
(2)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel
egészül ki:
„(11) A közoktatási szakértői tevékenység (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezése iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű, és nem áll a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
nyilvántartó szerv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére - annak a közoktatási
szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése
alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a
(12) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(12)	A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdés szerinti közoktatási
szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
31
ellenőrzi azt is, hogy a közoktatási szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a közoktatási
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés
céljából a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közoktatási
szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a közoktatási szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(13)	A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közoktatási feladatkörében
eljáró oktatási hivatal
a)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti közoktatási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás
jogerős befejezéséig vagy
b)	a (12) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre
irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
26. §
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a munkavédelmi hatóság, illetve a
kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az e törvény
felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az
ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal
egészül ki:
„83/A. § (1) A 83. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, valamint nem áll a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
32
bűnügyi nyilvántartó szerv a munkavédelmi hatóság vagy a kamara részére - annak a
munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a munkavédelmi hatóság és a kamara a
(2)	bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A munkavédelmi hatóság és a kamara a munkabiztonsági szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt folytatott, a szakértői tevékenység gyakorlásával összefüggő hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a munkabiztonsági
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés
céljából a munkavédelmi hatóság és a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(3)	A (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a munkavédelmi hatóság és a
kamara
a)	munkabiztonsági szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a munkabiztonsági szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
27. §
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:
a)	az igazgatótanács tagja olyan 18. életévét betöltött pénztártag lehet, aki büntetlen előéletű, és
nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;
33
b)	az ellenőrző bizottság tagja pénztártagként vagy a munkáltató(k) képviselőjeként az a 18. életévét
betöltött személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági
társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;
c)	nem lehet vezető tisztségviselő, valamint a pénztár ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) az,
ca)	aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosítópénztárban, magánnyugdíj -
pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt
éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés
miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte,
cb)	aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e
törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben 5 évnél
nem régebben az illetékes felügyelet vagy más hatóság a kiszabható legmagasabb összegű bírságot
szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével
büntetőjogi felelősségét megállapította.”
(2)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár megalakulásakor és a vezető tisztségviselők, az ügyvezető (helyettes ügyvezető),
illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve azok újraválasztását vagy
újbóli kinevezését is - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra a pénztár csatolja
a)	a 20. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítvány eredeti
példányát,
b)	az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben jogszabályban meghatározott
összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
c)	a jogszabály által előírt végzettségét vagy gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát
és
d)	a vezető tisztségviselő esetén annak nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.”
(3)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 20/A. §-t
követően a következő 20/B. §-sal egészül ki:
34
„20/B. § (1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában,
az ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből,
megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A vezető tisztségviselői tisztség betöltésének ideje alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja
a)	az igazgatótanács tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában,
b)	az ellenőrző bizottság tagját annak igazolására, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből.
(3)	Ha az (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy nincs
kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4)	A közgyűlés a vezető tisztségviselőnek az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a
megválasztásáról meghozott döntésig, a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető
tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.
(5)	Nem lehet vezető tisztségviselő a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az
ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői
tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.”
(4)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 28. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki]
„a) büntetlen előéletű, és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető
tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(5)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
35
„(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést vagyonkezelő megbízása nélkül, önállóan végzi, és a pénztár
tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió
forintot, a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható, aki büntetlen
előéletű, és nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói
végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint megfelel
a külön jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek.”
(6)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a pénztár befektetési portfoliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanértékelőt köteles megbízni.
Az ingatlan értékelésével kizárólag olyan személy bízható meg, aki büntetlen előéletű, és nem áll
agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek
megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke
meghaladja az ötmillió forintot, a pénztár az építési, szerelési munka szakszerűségének
ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni.
A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi
előírások szerint köteles eljárni.”
(7)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény a 38/A. §-t
követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:
„38/B. § (1) Ha a pénztár a 38. § (5) bekezdés alapján a vagyonkezelést önállóan végzi, valamint ha
a 38/A. § (6) bekezdése alapján ingatlanértékelőt bíz meg, a vagyonkezelői tevékenység irányítója,
illetve az ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár a vagyonkezelői tevékenység
irányítójának alkalmazásáról, illetve ingatlanértékelő megbízásáról meghozott döntésig, a
vagyonkezelő alkalmazása vagy ingatlanértékelő megbízása esetén a jogviszony fennállásáig kezeli.
(3)	A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek
jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja az ingatlanértékelő hatósági
bizonyítványát annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő
36
tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint a végzettségét és
gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát.
(4)	A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő büntetlen
előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelő büntetlen
előéletű-e, valamint, hogy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(5)	A Felügyelet az ingatlanértékelő
a)	(3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának
jóváhagyásáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti
értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig
kezeli.
(6)	Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az
ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel
egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől
számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.
(7)	A pénztár önálló vagyonkezelésének ideje alatt a pénztár írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vagyonkezelői tevékenység irányítóját annak
igazolására, hogy nem büntetett előéletű, és nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(8)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vagyonkezelői tevékenység irányítója
igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll vagyonkezelői munkakörnek megfelelő foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, a pénztár az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
37
(9)	A pénztár a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a (7) és (8) bekezdés alapján megismert
személyes adatait a vagyonkezelői tevékenység irányítójának a pénztárral fennálló jogviszonyának
megszűnéséig kezeli.
(10)	Nem lehet a vagyonkezelői tevékenység irányítója az a személy, aki a pénztár (7) bekezdésben
meghatározott felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn
belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem
igazolja hatósági bizonyítvánnyal, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a vagyonkezelői
munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
28. §
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (2) bekezdés felvezető szövege és
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a bekezdés a következő b) és c) ponttal egészül ki,
és a jelenlegi b)-e) pont megjelölése d)-g) pontra változik:
„Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben
megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól,
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától
számított öt évig,
38
be) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított nyolc évig,
c)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 234/A. §-t követően a következő
234/B. §-sal egészül ki:
„234/B. § (1) A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg, a 234/A. § (1)
bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy a kijelölését követően haladéktalanul
a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata
céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy
a végrehajtói állásra pályázó, illetve a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy
tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.”
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 239. §-t követően a következő 239/A.
§-sal egészül ki:
„239/A. § (1) A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a
kamara ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d)
pontjában meghatározott körülmény.
(2) A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. §
(2)	bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény.
(3)	A kamara, valamint a miniszter a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény
vizsgálata céljából kezeli
a)	a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,
39
b) a végrehajtó
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által e célból kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 234/B. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat a kamara, valamint a miniszter
a)	a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig vagy
b)	a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat
megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való
törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki]
„c•) nem áll a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt,”
(6)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) A végrehajtójelöltek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés
iránti eljárás során a végrehajtójelölt tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt
körülmény vizsgálata esetén a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
40
(7) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/B. §-a a következő (6)-(10)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nem végrehajtó természetes személy a végrehajtói irodai tagság létesítésének engedélyezése
iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kamara részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll
fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
kamara részére - annak a végrehajtó irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon
adatra irányulhat, hogy a végrehajtó irodai tagság létesítése engedélyezését kérelmező, nem
végrehajtó természetes személlyel szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény.
(7)	A kamara a nem végrehajtó természetes személy végrehajtói irodai tagsági jogviszonyának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nem végrehajtó
természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott
körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a területi kamara elnöksége adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nem
végrehajtó természetes személy taggal szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott körülmény.
(9)	A (6)-(8) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a végrehajtói irodai tagság engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a végrehajtói irodai tagság engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
végrehajtói irodai tagsági engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.
(10)	Az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott személy tekintetében a (6)-(9) bekezdésben
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
41
(8)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/D. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Ha a kamara a hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a végrehajtói iroda nem felel meg
az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a végrehajtói irodai tagság
fenntartása feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt
visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatását.”
(9)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (1) bekezdése a következő d)
ponttal egészül ki:
[A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:]
„d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés [a
továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás].”
29.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (1) bekezdés d) pontjában a „233. §
(2) bekezdésének a) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)-d) pontjában” szöveg,
240/F. § (5) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész
helyébe a „233. § (2) bekezdés b)-d) pontjában” szöveg, 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „233. §
(2) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés b)-d) pontjában”
szöveg, 254/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „233. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában
szövegrész helyébe a „233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában” szöveg, 254/B. § (5) bekezdés e)
pontjában a „tagjával kapcsolatban a miniszter a (3) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulást
megadta” szövegrész helyébe a „tagjával szemben a 233. § (2) bekezdés a)-e) pontjában
meghatározott körülmény nem áll fenn” szöveg lép.
30.	§
(1)	Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (1) bekezdés b)
pontja, 233. § (3) bekezdése, 234. § (4) bekezdésében az „- a bűnügyi nyilvántartás adatainak
beszerzését és mérlegelését követően -” szövegrész, 234/A. § (3) bekezdésében a „- a bűnügyi
nyilvántartás adatainak beszerzését és mérlegelését követően -” szövegrész, 239. § (1) bekezdés c)
42
pontja, 240/F. § (1) bekezdés b) pontja, 254/B. § (3) bekezdés d) pontja, 254/H. § (1) bekezdés c)
pontjában az „[a továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás]”
szövegrész, 256. § (2) bekezdés utolsó mondata, 264. § (3) bekezdés utolsó mondata.
(2)	Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. § d) pontjában „a
pénzmellékbüntetésről,” szövegrész.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
módosítása
31. §
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem választható meg legfőbb ügyésznek, illetve nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét
jogerős ítéletben megállapította
ca)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig,
ce)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
43
cf)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ch)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása
esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
g)	akit ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként, ügyészségi
nyomozóként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, ügyvédként, ügyvédjelöltként,
közjegyzőként, közjegyző helyettesként, fegyveres szerv hivatásos vagy szerződéses állományú
tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés
hatálya alatt áll.”
(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) A legfőbb ügyészi és a legfőbbügyész-helyettesi tisztségre jelölt személy a Legfőbb
Ügyészség részére, más ügyészi tisztségre jelölt személy a Legfőbb Ügyészség, a Katonai
Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja
azt a tényt, hogy a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem
áll fenn.
(2)	Ha a jelölt személy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, nem
választható meg legfőbb ügyésznek, illetve ügyészi tisztségbe nem nevezhető ki.”
(3)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény a 40/A. §-t követően a következő alcímmel és 40/B. §-sal egészül ki:
44
„Igazolási kötelezettség
40/B. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszony fennállása alatt az ügyész a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt
felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 14. § (7)
bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ügyész igazolja, hogy vele szemben a 14. §
(7)	bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltató az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ügyész részére megtéríti.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 14. § (7) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény
vizsgálata céljából kezeli
a)	az ügyészi tisztségre jelölt személy,
b)	az ügyész
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 14/A. § (1) bekezdés, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a
munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyészségi szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés
időpontjáig vagy - az ügyészségi szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - az ügyészségi
szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben a munkáltatói jogkör gyakorlója részére meghatározott jogosultságokat
a legfőbb ügyész tekintetében a köztársasági elnök, a legfőbbügyész-helyettes tekintetében a
legfőbb ügyész gyakorolja.
(6)	Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettsége teljesítésének ismételt
szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta
kívülálló ok következménye, ügyészségi szolgálati viszonyát összeférhetetlenség miatt meg kell
szüntetni.”
(4) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 50/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
45
„(6) A (4) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az ügyész hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, a (4) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az ügyész a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.”
(5)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3)
bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha az ügyésszel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a
magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.”
(6)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 92. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelősségre vonására a törvénynek az
ügyész fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályai alkalmazandók a következő eltérésekkel:]
„g) ha a tisztviselővel, az írnokkal vagy a fizikai alkalmazottal szemben büntetőeljárás indult - ha a
fegyelmi eljárás elrendelése egyéb okból nem szükséges -, a fegyelmi eljárás elrendelése nem
kötelező.”
(7)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára az ügyészek
ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a
következő rendelkezéseket is:
a)	a 14. § (7) bekezdés a) pontját,
b)	a büntetlen előéletre vonatkozó feltétel tekintetében a 14/A. §-t,
c)	a 23. §-t,
d)	a 40/B. §-t,
e)	a 47. §-t,
f)	a 49-50. §-t,
g)	az 50/B-50/D. §-t,
46
h) a 75-78. §-t.
32.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
58.	§ (1) bekezdésében az „elrendelhető, ha” szövegrész helyébe az „elrendelhető, ha az ügyész
büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult
eljárást - hatálya alatt áll, továbbá ha” szöveg, 77. § (4) bekezdésében az „az erkölcsi
bizonyítványt, a 14/A. § (3) bekezdésében említett bűnügyi nyilvántartási adatokat tartalmazó
iratot” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt”
szöveg, 77. § (5) bekezdésében a „követően ötven évig” szövegrész helyébe a „követően - a 40/B. §
(4)	bekezdésében meghatározott kivétellel - ötven évig” szöveg lép.
33.	§
Hatályát veszti az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény 14. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 79. § (1) bekezdésében a
„büntetlen előéletű” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (1)
bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész, 82. § (2) bekezdésében az „a büntetlen előéletű
személyt” szövegrész.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása
34.	§
(1)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A hegybírót pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg. Választmány
hiányában a jelölés is a közgyűlést illeti meg. Hegybíró csak olyan személy lehet, aki nem áll a 21.
§ (2) bekezdés szerinti kizáró ok hatálya alatt, legalább középfokú szőlészeti és borászati
szakképzettséggel rendelkezik, valamint a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy
megválasztása esetén e vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de megválasztásától
számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén
a hegybíró foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.”
47
(2)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, és a (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[Nem lehet tisztségviselő,]
„c) aki büntetett előéletű,
d)	aki a tisztségviselői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt
áll.”
(3)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül
ki:
„(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn, a
tisztségre jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5)	A hegyközségi tanács a tisztségviselői megbízás időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű, és nem áll a tisztségviselői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a
hegyközségi tanács adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a
tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó közgyűlési
szavazás napjáig,
b)	a hegyközségi tanács - tisztségviselői megbízatás esetén - a tisztségviselő megbízatásának
megszűnéséig
kezeli.
(7)	Ha a hegyközségi tanács a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti kizáró ok fennállását a
tisztségviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, felhívja a
közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja vissza. A tisztségviselő a
kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a tisztségéből fakadó jogait nem
gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével kell közölni a tisztségviselővel.”
48
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
35. §
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 2. §-t követően a következő 2/A.
§-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A tagfelvételre irányuló kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg
hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a 2. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott követelménynek, valamint vele szemben nem áll fenn a 2. § (4) bekezdés a) pontja
szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó
szerv a Kamara részére - annak a tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése
alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A Kamara a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű, és nem
áll a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivő büntetlen előéletű-e,
valamint hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a)	a tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a szabadalmi ügyvivő Kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a
kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(2)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[ A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]
„c) büntetett előéletű,”
49
(3)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (3) bekezdése a következő c)
ponttal egészül ki:
[Nem lehet szabadalmi ügyvivőjelölt, aki]
„c) szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(4)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 26. § (7) bekezdés c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti engedélyét a névjegyzékből való törléssel egyidejűleg
visszavonja annak,]
„c) aki büntetett előéletű, vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,”
(5)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A.
§-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti
kérelmet benyújtó személy a kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja
azt a tényt, hogy megfelel a 26. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelménynek,
valamint vele szemben nem áll fenn a 26. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri,
hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére -
annak a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara a
(2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt büntetlen előéletű, és
nem áll a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt
büntetlen előéletű-e, valamint hogy a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kamara
a)	a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
50
b)	a szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
36. §
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (6) bekezdésében a „kell a
felvételre” szövegrész helyébe a „kell - a 2/A. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel
-	a felvételre” szöveg, a 26. § (4) bekezdésében az „ahhoz mellékelni” szövegrész helyébe az
„ahhoz - a 26/A. §-ban meghatározottakra figyelemmel - mellékelni” szöveg lép.
37.	§
Hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/F. § (2) bekezdése,
valamint 26. § (9) bekezdése.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
38.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság, illetve a
kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és
tájvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelem tartalmazza a kérelmező természetes
személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői
szakterületet, illetve részszakterületet.”
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. 92. §-a a következő (5)-(7)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése
iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt,
hogy büntetlen előéletű, és nem áll a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
51
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy
kamara részére - annak a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység
engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során a (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a (6) bekezdésben meghatározott
adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(6)	A (2) bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara a környezetvédelmi, természetvédelmi és
tájvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő
büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a
(2)	bekezdés szerinti hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és
tájvédelmi szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és
tájvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7)	A (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a (2) bekezdés szerinti hatóság
vagy a kamara
a)	a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti
eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a
hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás
jogerős befejezéséig
kezeli.”
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
39. §
(1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
52
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
büntetlen előéletű, nem áll vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kérelemben meg kell jelölni a
kérelmező természetes személyazonosító adatait.”
(2)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5/A. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával
egyidej űleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű,
valamint nem áll a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
a kamara részére - annak a szakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kamara az
(5)	bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A Kamara a vízgazdálkodási szakértői tevékenység időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a
vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
kamara a hatósági ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy
a vízgazdálkodási szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a vízgazdálkodási szakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló
1995.	évi XCIV. törvény módosítása
40. §
53
(1)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül - amennyiben az alapszabály vagy az alakuló
közgyűlés eltérően nem rendelkezik - négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre
a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.”
(2)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény 17. § (3) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel tagként a kamarába]
„d) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a
szabadságvesztés időtartama alatt,
e)	akit egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetett előélethez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
f)	aki az állatorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(3)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az állatorvos a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel iránti kérelem benyújtásával
egyidej űleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17. §
(3)	bekezdés d)-f) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai tagfelvételi
kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a
kamara a 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó
szervtől.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	az állatorvos kamarai tagok névjegyzékébe való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
54
kezeli.”
(4)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény 19. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezetőség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -
felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak,]
„c) akit a bíróság jogerős ítélettel az állatorvosi foglalkozástól határozott időre eltiltott, az eltiltás
végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig;”
(5)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló 1995. évi XCIV. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a
kamara ellenőrzi azt is, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában, valamint a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a kamarai tagságot
kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az állatorvossal szemben
fennáll-e a 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 20. § bekezdés (2) a) és b) pontjában
meghatározott kizáró ok.
(2)	A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állatorvos kamarai
tagságának megszűnéséig kezeli.”
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
módosítása
41. §
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
46/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a tűzvédelmi hatóság annak
engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.”
55
(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a 46/A. §-t követően a következő 46/B. §-sal egészül ki:
„46/B. § (1) A 46/A. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy
büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a tűzvédelmi hatóság részére - annak a szakértői tevékenység
gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése
alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a tűzvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott
adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem
áll a tűzvédelmi szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a
tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a tűzvédelmi hatóság
a)	a tűzvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a tűzvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
42.	§
(1)	A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 48. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság a külföldi ítélet érvényének elismeréséről értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.”
56
(2) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 61. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási
eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a
házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással
kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá
vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás
adására, az ideiglenes átadásra.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény módosítása
43.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény a 37. §-t követően a következő 37/A-37/B. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	büntetőeljárás - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás
kivételével - hatálya alatt áll.
(2)	Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
a)	a szolgálati viszony létesítését megelőzően a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt
létesíteni szándékozó személy,
b)	a hivatásos állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e
határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul
57
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
37/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak
igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdésében
meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele
szemben a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az
igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.
(3)	A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának
megállapítása céljából kezeli
a)	a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a hivatásos állomány tagja
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdésében
meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján
megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés
időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony
megszűnéséig kezeli.”
(2)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 53. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgálati viszony megszűnik:]
„g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése lefokozás, a szolgálati viszony
keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”
(3)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 59. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
58
[A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
„f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt
igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség
ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása”
[miatt.]
(4)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 115/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos
állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
(5)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 258. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem állapítható meg a kifogástalan életvitel, ha az érintett büntetőjogi felelősségét bűntett
elkövetése miatt a bíróság jogerősen megállapította, az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülését követő három évig.
(8)	A biztonsági ellenőrzés céljából az ellenőrzést folytató szerv adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra a tényre irányulhat, hogy az ellenőrzött az
adatigénylés időpontját megelőző három éven belül mentesült-e a bűntett elkövetése miatt
büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.”
(6)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 302. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben felsoroltak a büntetlen előélet tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolják.
(5)	A szolgálati viszony fennállása alatt a (3) bekezdésben felsoroltak büntetlen előéletének
ellenőrzése tekintetében a 37/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
44. §
59
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 37. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben,
valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 37. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által
beszerezhető” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 37. § (6)
bekezdésében az „a (4)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg, 38. § (1) bekezdésében a „37. § (1)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1)
bekezdésében” szöveg, 62. § (1) bekezdésében a „b) és d) pontja” szövegrész helyébe a „b), d) ésf)
pontja” szöveg, 115/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „folyik büntetőeljárás” szövegrész helyébe a
„folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével -
büntetőeljárás” szöveg, 115/A. § (6) bekezdésében a „b), d) pontja” szövegrész helyébe a „b), d) és
f)	pontja” szöveg, 203. § (1) bekezdésében a „szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv - a
bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles” szöveg, 245/P. § (4) bekezdésében a „37. §-ban”
szövegrész helyébe a „37-37/A. §-ban” szöveg, 258. § (1) bekezdésében a „viszony - a 37. § (1)
bekezdésében és a 245/B. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve tartható
fenn” szövegrész helyébe a „viszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1) bekezdésében
meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, illetve - a 37. § (1) bekezdésében és a 37/A. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl - akkor tartható fenn” szöveg, 284. § (1)
bekezdésében a „37. §-ban” szövegrész helyébe a „37. és 37/A. §-ban” szöveg, 310. § (1)
bekezdésében az „a 37. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdésében,
valamint a 37/A. § (1) bekezdésében” szöveg, 7. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi
bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány” szöveg lép.
45.	§
Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 301. § (1)
bekezdésében az „(1) bekezdésének” szövegrész, 307. §-ában az „(1) bekezdésének” szövegrész.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
46.	§
60
(1)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű.”
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a)	az intézménybe történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b)	a hallgatói jogviszony fennállása alatt az intézmény írásbeli felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges,
az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	Az intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek
ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. § (4)
bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 15.
§ (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3)	Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a
15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -
a)	a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b)	a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(3)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 16. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[A hallgatói jogviszony megszűnik]
61
„f) ha az intézmény az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 15. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok,
vagy ha a hallgató a 15/A. § (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
47. §
(1)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
[A kérelmező a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához
szükséges közraktári engedélyt kaphat, ha]
„e) az igazgatóság tagja büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági
társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges
engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet
részére - annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához
szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi
nyilvántartó szervtől.
(7)	A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja
megfelel az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából
a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra
irányulhat, hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott
feltételnek.
62
(8) A (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a)	a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás
jogerős befejezéséig,
b)	a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági
ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
(3)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. § (2) bekezdése a következő f) ponttal
egészül ki:
[A kérelmező a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt
akkor kaphat, ha]
„f) a fióktelep vezetője (vezetői) büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy
gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(4)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy megfelel az 5/B. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy
e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak
a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet
az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagja megfelel az 5/B.
§ (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet
adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat,
hogy az igazgatóság tagja megfelel-e az 5/B. § (2) bekezdésf) pontjában meghatározott feltételnek.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
63
a)	a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a fióktelepként működő közraktári tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára, vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(5)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású
munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves - közraktári,
banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatási, pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett -
szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy
lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
és nincs jogerős bírósági határozattal megállapított köztartozása.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban:
vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy, aki büntetett előéletű, valamint aki a gazdálkodó
szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll.
(3)	A vezetőjelöltet - a megbízatására irányuló jogviszony létesítését megelőző huszonkét
munkanappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a vezetőjelölt részletes
szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell
nyújtani. A vezetőjelölttel munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt
létesíteni csak a felügyelet jóváhagyását követően lehet.
(4)	A vezetőjelölt hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (2) bekezdésben
meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
nyilvántartó szerv a felügyelet részére - a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony létesítéséhez szükséges jóváhagyás iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a jelöltre vonatkozó (5)
bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A felügyelet a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető
állású munkavállalója munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának
fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktár vezetője
64
vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója megfelel a (2)
bekezdésben meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet
a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az
igazgatóság tagja megfelel-e a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a)	a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása
iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének jóváhagyása
esetén a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(6)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 8/A. §-t követően a következő 8/B. §-sal
egészül ki:
„8/B. § (1) A természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt,
hogy megfelel a 8. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére - annak a
természetes személy minősített befolyása megszerzéséhez szükséges engedély iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet
a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A felügyelet a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közraktárban minősített
befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltételnek. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a közraktárban
minősített befolyással rendelkező természetes személy megfelel-e a 8. § (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltételnek.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felügyelet
a)	a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése iránti eljárás jogerős
befejezéséig,
65
b)	a természetes személy minősített befolyása megszerzésének engedélyezése esetén a természetes
személy minősített befolyásának megszűnéséig
kezeli.”
(7)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény a 9/A. §-t követően a következő 9/B. §-sal
egészül ki:
„9/B. § Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a)	az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység
irányításával megbízott vezető állású munkavállalója büntetett előéletű, vagy a gazdálkodó
szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll, vagy
b)	a közraktárban minősített befolyással rendelkező természetes személy büntetett előéletű,
erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja,
hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt munkanapon
belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont
esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy harminc munkanapon belül a
minősített befolyását szüntesse meg.”
(8)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár
vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,
és e követelmények hitelt érdemlő igazolását a kinevezéssel egyidejűleg benyújtja a felügyeletnek.”
(9)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) A Felügyelet a felügyeleti biztos 7. § (2) bekezdés szerinti személyes adatait a felügyeleti
biztos visszarendelési időpontjának a Cégközlönyben való közzétételének napjáig kezeli.”
48. §
66
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdésben”
szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)-d) pontjában” szöveg lép.
49.	§
Hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdés i) pontja,
valamint 5/B. § (1) bekezdés d) pontja.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
50.	§
(1)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Nem lehet polgári természetőr az a személy, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, továbbá
c)	nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”
(2)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (4)-(8) bekezdésekkel
egészül ki:
„(4) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott kizáró ok,
a)	a polgári természetőrnek jelölt személy,
b)	a polgári természetőrnek megbízott személy - az igazgatóság vagy a települési önkormányzat
írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a
megbízott polgári természetőrön kívülálló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
haladéktalanul -
az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5)	Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat felhívhatja a polgári természetőrt annak
igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott
67
kizáró ok. Ha a polgári természetőr igazolja, hogy vele szemben a (3) bekezdés a) vagy b)
pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, az igazgatóság vagy a települési önkormányzat az
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6)	Nem lehet polgári természetőr az a személy sem,
a)	akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre
vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
b)	akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől
számított három évig.
(7)	A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság ellenőrizheti
azt is, hogy a polgári természetőrrel szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott
kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a központi
szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal
szemben fennáll-e a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok.
(8)	Az igazgatóság vagy a települési önkormányzat a (4) bekezdés alapján megismert adatokat a
polgári természetőr megbízásáról meghozott döntésig, az (5) és a (7) bekezdés alapján megismert
személyes adatokat a polgári természetőr megbízatása megszűnéséig kezeli.”
(3)	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a 78/A. §-t követően a következő 78/B. §-
sal egészül ki:
„78/B. § (1) A természetvédelmi hatóság állítja ki
a)	a védett, fokozottan védett, közösségi jelentőségű, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó
kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfaj egyedének, hibridjének tartásához,
hasznosításához, bemutatásához szükséges engedélyt,
b)	a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított
védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedélyt,
az 5. cikke szerinti exportengedélyt és re-export bizonylatot, valamint EU-bizonylatot, továbbá
c)	barlangi túravezetői, illetve barlangi kutatásvezetői igazolványt.
68
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,
a)	akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,
b)	aki barlangi túravezető vagy barlangi kutatásvezető foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3)	Nem szerezhet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogosultságot az a személy
sem,
a)	akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre
vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig vagy
b)	akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől
számított három évig.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megszerzéséhez a kérelmező
a)	a természetvédelmi hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben nem
áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok, vagy
b)	kéri, hogy az annak igazolására szolgáló adatokat, amely szerint a (2) bekezdésben
meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a
természetvédelmi hatóság részére - annak az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság
megadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a
természetvédelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a jogosulttal szemben
fennáll-e a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató
természetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jogosulttal szemben fennáll-e a (2) bekezdésben
meghatározott kizáró ok.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység időtartama alatt a természetvédelmi hatóság
ellenőrizheti azt is, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott kizáró ok. A természetvédelmi hatóság az ellenőrzés céljából adatot
igényelhet a központi szabálysértési nyilvántartásból. Az adatigénylés kizárólag azon adatra
69
irányulhat, hogy a tevékenységet gyakorló személlyel szemben fennáll-e a (3) bekezdés a)
pontjában meghatározott kizáró ok.
(7)	A (4)-(6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a természetvédelmi hatóság
a)	az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megadása esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a jogosultság visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosítása
51.	§
(1)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
89/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen
szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - az
igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályban meghatározott szakterülethez kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által
rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.”
(2)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
89/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama
alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és
nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
70
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy
a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a szakértő
nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
52.	§
Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.
törvény 65. § (1) bekezdés b) pontja.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
módosítása
53.	§
(1)	A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a
Versenytanács tagja olyan személy, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében
megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében
meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis
tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében
meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi
közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében
meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági
bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett
miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a
továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig,
71
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig;
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”
(2)	A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
35.	§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tisztségére méltatlan a tisztségviselő, ha vele szemben a 34/A. § (1) bekezdésében
meghatározott, a tisztség viselését kizáró ok bekövetkezik, továbbá ha a kizáró ok fennállása
hiányának e törvényben meghatározottak szerinti igazolását elmulasztja.”
(3)	A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének javasolt személy a
miniszterelnök részére, a Versenytanács tagjának javasolt személy a Gazdasági Versenyhivatal
elnöke részére - a javaslat előterjesztését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(2)	A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét, a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagját kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben nem áll
fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok.
(3)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül
-	ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese vagy a
Versenytanács tagja igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 34/A. § (1) bekezdése szerinti
kizáró ok, a Gazdasági Versenyhivatal az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
72
kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az
igazolást benyújtó tisztségviselőnek megtéríti.
(4)	A miniszterelnök a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke a Versenytanács tagjának az (1) és (3) bekezdés alapján megismert
személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása
54.	§
(1)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt tevékenységet a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv annak engedélyezi, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	a földmérési, térképészeti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll,
c)	nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá
d)	megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek.”
(2)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedély kiadásával egyidejűleg
nyilvántartásba veszi a jogosultat.”
(3)	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény a 21. §-t követően
a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez ingatlanrendező földmérői
engedélyt igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró
ok vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
nyilvántartó szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére - annak az
73
ingatlanrendező földmérői engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése
alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a
(2)	bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységet folytató
személlyel szemben fennáll-e a 21. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok
valamelyike.
(3)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a földmérési és térképészeti
tevékenység végzéséhez kiadott engedélyt, ha a hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a
földmérési és térképészeti tevékenységet végző személlyel szemben 21. § (5) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv
a)	ingatlanrendező földmérői engedély iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	az ingatlanrendező földmérői engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
55.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 11/A. §-a a
következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,
a)	aki büntetett előéletű,
74
b)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet,
testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás,
orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény,
kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi
szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése,
visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott
házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V.
címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott
igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom,
közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag
kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet
keretében követett el
ba)	ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés
beálltától számított tizenkét évig,
bb)	öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz
évig,
bc)	végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc
évig,
bd)	közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
be)	végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
c)	aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
d)	aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás
tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint
e)	akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - ha külön
jogszabály másképp rendelkezik - akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe
vétele miatt szünetel.
75
(9)	Megszűnik a gyermekjogi képviselő megbízatása, ha vele szemben a (8) bekezdésben
meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy ha a gyermekjogi képviselő a 11/B. § (3)
bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz
eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
(2)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 11/A. §-t
követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) A gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy a jelentkezéskor a
gyermekjogi képviselet céljából létrehozott szervezett vezetője (a továbbiakban: vezető) részére
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, valamint
b)	igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll
fenn.
(2)	Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott tényeket nem igazolja, gyermekjogi képviselő
nem lehet.
(3)	A vezető a gyermekjogi képviselőt - a képviselet ellátásának időtartama alatt - írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak hatósági bizonyítvánnyal való
igazolására, hogy a gyermekjogi képviselővel szemben nem állnak fenn a 11/A. § (8) bekezdés a)-
d)	pontjában meghatározott kizáró okok.
(4)	Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a gyermekjogi képviselő igazolja, hogy vele
szemben a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn, a
vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a gyermekjogi képviselő részére megtéríti.
(5)	A vezető a 11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából
kezeli
a)	gyermekjogi képviselői feladatok ellátására pályázó személy,
b)	a gyermekjogi képviselő
76
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a vezető az ellenőrzés lefolytatásáig vagy
ha az ellenőrzés következtében a gyermekjogi képviselő megbízatása megszűnik, a megbízatás
megszűnésének időpontjáig kezeli.”
(3)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (8)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint
önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a 11/A. § (8)
bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott
igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
(4)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 103/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„103/A. § (1) Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy
szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét írja elő,
vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről
szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag a Kormány által erre kijelölt szerv engedélyével rendelkező személy vehető
igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy
igénybevételéhez fűződnek.
(2)	Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre
kijelölt szerv annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a gyermekvédelmi vagy
szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá
rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
77
személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	A gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a gyermekvédelmi
vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt
szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A Kormány által erre kijelölt szerv gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a gyermekvédelmi
vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a
gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv
a)	a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás
jogerős befejezéséig vagy
b)	a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági
ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.”
(5)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2)
bekezdés d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]
78
„d) a 102. §-ban és a 137. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás részletes szabályait,”
„f) az e törvény szerinti gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői szakterületeket, a
gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító
engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a
nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a nyilvántartás vezetésére
vonatkozó eljárás részletes szabályait.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
56. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Igazságügyi alkalmazottnak nem lehet kinevezni azt,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll.
(5)	Bírósági fogalmazónak, bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek és pártfogó felügyelőnek a
(4)	bekezdésben meghatározottakon túl azt sem lehet kinevezni:
a)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét
jogerős ítéletben megállapította,
aa)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
79
ad)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig,
ae)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
af)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ag)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ah)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától
számított három évig,
b)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása
esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig.”
(2)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 11.
§-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a
munkáltatói jogkör gyakorlójának felhívására
a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott
körülmény vele szemben nem áll fenn.
(2)	Ha az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre nem lehet
előterjeszteni.”
80
(3)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. §
(1)	bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgálati viszony a 19. § e) pontja alapján szűnik meg, ha]
„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra az ismételt
szabályszerű felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül igazolási
kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül
álló ok következménye.”
(4)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 26. §
(3)	bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A szolgálati viszony az azt követő napon szűnik meg, amikor]
„e) az igazságügyi alkalmazott a 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott igazolási
kötelezettségének az ismételt felhívást követően rendelkezésére álló határidőben eleget tehetett
volna.”
(5)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a 37/A.
§-t követően a következő alcímmel és 37/B. §-sal egészül ki:
„Igazolási kötelezettség
37/B. § (1) Az igazságügyi alkalmazott a szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásban - a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetéssel - közölt
felhívására, tizenöt munkanapon belül igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (4) és (5)
bekezdésében meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazságügyi alkalmazott igazolja, hogy vele
szemben a 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az igazságügyi szerv az igazságügyi alkalmazott részére
megtéríti.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 11/A. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott körülmény
vizsgálata céljából kezeli
81
a)	az igazságügyi alkalmazottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	az igazságügyi alkalmazott
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 11/A. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés
időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony
megszűnéséig kezeli.”
(6)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 56. §-a
a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (3) és (4)
bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ha az igazságügyi alkalmazottal
szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján
indult eljárást - indult.”
(7)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 59. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha a szolgálati helyén való
jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, ha büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős
bejezéséig, továbbá ha a fegyelemsértés jellege egyébként azt indokolja.”
(8)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A.
§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését az igazságügyi alkalmazott hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az igazságügyi
alkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
57. §
82
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 94. § (5)
bekezdésében a „követően 50 évig” szövegrész helyébe a „követően - a 37/B. § (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - ötven évig” szöveg, 69. § b) pontjában az „56. § (2) bekezdésében
szövegrész helyébe az „56. § (3) bekezdésében” szöveg, 2. számú melléklet 4. pontjában „az
erkölcsi bizonyítvány száma és kelte” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány száma és kelte” szöveg lép.
58.	§
Hatályát veszti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 11. § (2) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében a
„büntetlen előéletű,” szövegrész.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
59.	§
(1)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (9)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Vezető tisztségviselővé csak olyan személy választható, aki büntetlen előéletű, és nem áll
gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való
elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával,
visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével,
valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.”
(2)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 34. §-t
követően a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § A vezető tisztségviselőnek jelölt személy a megválasztását megelőzően a közgyűlés
részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy a 34. § (9) bekezdésben meghatározott feltételek
alapján büntetlen előéletű, és nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető
tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(3)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (1)
bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
83
[A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]
„c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
valamint annak ellenőrzése, hogy az igazgatótanács tagja és elnöke büntetlen előéletű, és
gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem áll-e,
d)	az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk
megállapítása, valamint annak ellenőrzése, hogy büntetlen előéletű-e, és gazdálkodó szervezetben
vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-
e,”
(4)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 39. §-t
követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A vezető tisztségviselői jogviszony fennállása alatt a közgyűlés írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a
34.	§ (9) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség
betöltéséből.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető tisztségviselő igazolja, hogy a 34. § (9)
bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség
betöltéséből, a közgyűlés az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3)	A közgyűlés a 34/A. § alapján megismert személyes adatokat a vezető tisztségviselő
megválasztásáról meghozott döntésig, az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a
vezető tisztségviselői jogviszony megszűnéséig kezeli.
(4)	Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok
megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy vele szemben a vezető tisztségviselői
tisztség betöltését kizáró ok nem áll fenn.”
(5)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5)
bekezdés a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
84
[A pénztár a nevében, székhelyében, a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában,
vezető tisztségviselőiben, és a (2) bekezdésben meghatározott személyekben bekövetkező változást
annak időpontját követő 30 napon belül a Felügyeletnek bejelenti. A pénztár a megalakulásakor és
a vezető tisztségviselők, illetve a kötelező alkalmazottak, megbízottak változása esetén - ideértve
azok újraválasztását vagy újbóli kinevezését is - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra csatolja
az érintett személy]
„a) vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványának eredeti
példányát,”
(6)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 45. § (2)
bekezdés a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyvezetőként (helyettes ügyvezetőként) az alkalmazható, aki]
„a) büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető
tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(7)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki]
„d) büntetlen előéletű, és nem áll biztosításmatematikus foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(8)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 47. §-a a
következő (5)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megbízási jogviszony létesítését megelőzően a biztosításmatematikusként megbízási
jogviszonyt létesíteni kívánó személy a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele
szemben a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(6)	A megbízási jogviszony fennállása alatt a biztosításmatematikus a pénztár írásbeli, a mulasztás
jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e
határidőn belül a biztosításmatematikuson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés d)
pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
85
(7)	A pénztár a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének
ismertetésével felhívhatja a biztosításmatematikust annak igazolására, hogy vele szemben nem áll
fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(8)	Ha az (7) bekezdésben meghatározott felhívásra a biztosításmatematikus igazolja, hogy vele
szemben nem áll fenn a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a pénztár az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a biztosításmatematikus részére megtéríti.
(9)	A pénztár a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a)	a biztosításmatematikusként megbízási jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a biztosításmatematikus
azon személyes adatait, amelyeket a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok
fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(10)	A (9) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pénztár a megbízási jogviszony
létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a megbízási jogviszony létesítése és fennállása
esetén - a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.
(11)	A megbízási jogviszonyt a pénztár azonnali hatállyal megszünteti, ha
a)	a biztosításmatematikus a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított
tizenötödik munkanapon,
b)	ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja, e megállapításnak a biztosításmatematikus részére történő kézbesítése napján.”
(9) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 48. § (2)
bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
86
„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan vele munkaviszonyban álló személyt köteles
alkalmazni, aki büntetlen előéletű, nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban
vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, külön jogszabályban előírt
értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai
gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi
feltételeknek.”
(10)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5)
bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár vagyonkezelését abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan,
ha]
„e) a vagyonkezelési tevékenység irányítására a 48. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel
rendelkező szakembert és - ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz - ingatlanértékelőt is
alkalmaz. Az ingatlan értékelésével olyan személy bízható meg, aki büntetlen előéletű, és nem áll
agrár-, műszaki, gazdasági vagy jogi egyetemi, illetve főiskolai végzettséghez kötött munkakörnek
megfelelő (a továbbiakban: ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró) foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. Amennyiben a pénztár ingatlanfejlesztést végez, és az adott fejlesztés tervezett értéke
meghaladja az ötmillió forintot, akkor a pénztár az építési szerelési munka szakszerűségének
ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt köteles megbízni.
A műszaki ellenőr az építési műszaki ellenőri tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi
előírások szerint köteles eljárni.”
(11)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 66. §-t
követően a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) Ha a pénztár a 66. § (5) bekezdés e) pontja alapján ingatlanértékelőt bíz meg, az
ingatlanértékelő a pénztár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a pénztár az ingatlanértékelő
alkalmazásáról meghozott döntésig, ingatlanértékelő alkalmazása esetén a jogviszony fennállásáig
kezeli.
87
(3)	A pénztár az ingatlanértékelő megbízását követő tizenöt munkanapon belül a Felügyeletnek
jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja a végzettségét és gyakorlatát igazoló
dokumentumok hiteles másolatát, az ingatlanértékelő hatósági bizonyítványát annak igazolására,
hogy büntetlen előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4)	A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti, hogy az ingatlanértékelő büntetlen
előéletű, és nem áll az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ingatlanértékelő büntetlen
előéletű-e, és az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
áll-e.
(5)	A Felügyelet az ingatlanértékelő
a)	(3) bekezdés alapján megismert személyes adatait az ingatlanértékelő megbízásának
jóváhagyásáig,
b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
pénztár az ingatlanértékelő jogviszonyának megszüntetéséről szóló (6) bekezdés szerinti
értesítésének a Felügyelethez történő megérkezéséig
kezeli.
(6)	Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az
ingatlanértékelő büntetett előéletűvé vált, vagy az ingatlanértékelő tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a pénztárt, és ezzel
egyidejűleg felhívja, hogy az ingatlanértékelővel fennálló jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől
számított tizenöt munkanapon belül szüntesse meg, és erről a Felügyeletet értesítse.”
(12)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 94. §-a a
következő új (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9)
bekezdésre változik:
„(4) Az igazgatóság tagjának csak olyan személy delegálható, javasolható, illetve nevezhető ki, aki
büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség
betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
88
(13)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 94. §-t
követően a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. (1) Az igazgatóság tagjának delegált vagy javasolt személynek azt, hogy a 94. § (4)
bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség
betöltéséből,
a)	a delegálást megelőzően a Pénztárak Szövetsége részére,
b)	a kinevezést megelőzően a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért
felelős miniszter részére,
c)	az igazgatósági tagsági tisztség fennállása alatt a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül
hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia.
(2)	Nem lehet az igazgatóság tagja az a személy, aki a közgyűlés felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az
ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 94. § (4) bekezdésében
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági jogviszony fenntartásából.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a Pénztárak Szövetsége, illetve a nyugdíj járulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés
szabályozásáért felelős miniszter az igazgatósági tagsági jogviszony létesítéséről meghozott
döntésig,
b)	a közgyűlés az igazgatósági tagsági jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(14)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 96. §-a a
következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7)
bekezdésre változik:
89
„(3) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személy nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, és
nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(15)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 96. §-t
követően a következő 96/A. és 96/B. §-sal egészül ki:
„96/A. § (1) Az igazgatósági tagság fennállása alatt az ellenőrző bizottság írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az igazgatósági tagot annak igazolására, hogy a
94. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség
betöltéséből.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az igazgatósági tag igazolja, hogy a 94. § (4)
bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az igazgatósági tagsági tisztség
betöltéséből, az ellenőrző bizottság az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(3)	Az ellenőrző bizottság a 94. § (4) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából
kezeli az igazgatósági tag azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
96/B. (1) Az ellenőrző bizottság tagjának csak olyan személyt javasolhat a Felügyelet, aki hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján
nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség betöltéséből.
(2)	Az ellenőrző bizottsági tagság fennállása alatt a Felügyelet írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az ellenőrző bizottsági tagot annak igazolására,
hogy a 96. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági
tagság betöltéséből.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ellenőrző bizottság tagja igazolja, hogy a 96.
§ (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tisztség
betöltéséből, a Felügyelet az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4)	A Felügyelet a 96. § (3) bekezdésben meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli
90
a)	az ellenőrző bizottsági tagság betöltésére javasolt személy,
b)	az ellenőrző bizottsági tag
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Felügyelet az ellenőrző bizottsági
tagságról meghozott döntés időpontjáig, illetve - az ellenőrző bizottsági tagságra történő kinevezés
esetén - az ellenőrző bizottsági tagságot megszüntető ok bekövetkeztéig kezeli.
(6)	Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki a Felügyelet felhívására, a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem
lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem igazolja, hogy a 96. § (3)
bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az ellenőrző bizottsági tagsági tisztség
betöltéséből.”
(16)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 97. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyvezető igazgató, a főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló - az igazgatóság
által meghatározott feladatkörben foglalkoztatott - ügyintéző csak olyan személy lehet, aki
büntetlen előéletű, és nem áll a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség
betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(17)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény a 97. §-t
követően a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) A főkönyvelő, valamint az Alapnál alkalmazásban álló ügyintéző azt a tényt, hogy a
97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva főkönyvelői, illetve ügyintézői
munkakör betöltéséből,
a)	a munkakör betöltését megelőzően az ügyvezető igazgató részére vagy
b)	a munkakör betöltése ideje alatt az ügyvezető igazgató felhívására
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
91
(2)	Az ügyvezető igazgató azt a tényt, hogy 97. § (5) bekezdésben meghatározott feltételek alapján
nincs kizárva az ügyvezető igazgatói munkakör betöltéséből,
a)	a kinevezését megelőzően az ellenőrző bizottság részére vagy
b)	az ügyvezetői igazgatói tisztség betöltése idején az ellenőrző bizottság felhívására
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3)	A 97. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok igazolására, illetve ellenőrzésére egyebekben
az ellenőrző bizottság tagjaira vonatkozó rendelkezéseket [96/B. § (2)-(6) bekezdés] kell
megfelelően alkalmazni.”
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény módosítása
60.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami és önkormányzati fenntartású muzeális intézményekben, nyilvános könyvtárakban,
közlevéltárakban és közművelődési intézményekben alkalmazottként csak olyan személy
foglalkoztatható, aki
a)	büntetlen előéletű, és nem áll muzeális intézményben, nyilvános könyvtárban, közlevéltárban és
közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt,
b)	a munkakör betöltéséhez jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel
rendelkezik.”
(2)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény 95/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az
igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
92
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári
szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.”
(3)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény a 95/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt
megelőzően
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési,
múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári,
közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a
névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5)	Az (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan
igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező
személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári
szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(6)	A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy
levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
A hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint
könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
93
(7)	A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll könyvtári,
közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, kezeli
a)	a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b)	szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a)	a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való
törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
61.	§
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Nem lehet békéltető testületi tag, aki]
”b) büntetett előéletű,
c)	büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében
megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében
meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis
tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII.
címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott
nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III.
címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott
94
gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény
szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ca)	ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés
beálltától számított tizenkét évig,
cb)	öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától
számított tíz évig,
cc)	közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cd)	végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától
számított nyolc évig,
ce)	végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított
három évig vagy
d)	az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak
megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltetőtestületi
tagsági kijelölés feltételeként.
(4)	Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem
állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja
a)	a békéltetőtestületi tagsági kijelölés feltételeként,
b)	megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az
ok megszűnését követően haladéktalanul.”
(3)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a 22. §-t követően a következő 22/A.-
22/B. §-sal egészül ki:
95
„22/A. § (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével
felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2)
bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltetőtestületi tag, illetve a békéltető
testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a
tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.
22/B. § (1) Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető
testület elnöke kezeli a békéltetőtestületi tagnak jelölt személy
a)	22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
b)	22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása
céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
c)	a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának
megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat
a)	a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás
befejezéséig,
b)	a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,
c)	a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig
kezeli.”
(4)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép, az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c)-e)
pontok jelölése d)-f) pontra változik:
96
[A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik]
„b) ha bejelenti, vagy a 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás alapján megállapítható,
hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn,
c)	ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró ok áll
fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja
igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott kizáró
ok,”
(5)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik,
helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új
testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés a) pontja
alapján szűnik meg, az olyan folyamatban lévő ügyben, amelyben az eljáró tanács tagja, még eljár.
Ha a békéltetőtestületi tag megbízatása az (1) bekezdés b)-f) pontja alapján szűnik meg, a
folyamatban levő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett
eljáró tagot.
(4)	Ha az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik
meg, a békéltetőtestületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával
új elnököt kell választani, illetve megbízni.”
62. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés d)
pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés e) pontja” szöveg lép.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
63. §
(1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12/A. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
97
[A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint
közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):]
,f) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.”
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a kamarába az,]
„b) aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll,
c)	aki büntetlen előéletű, de
ca)	akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó
végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cb)	akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,
cc)	akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő
leteltétől számított három évig,
cd)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(3)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül
ki:
„13/A. § (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
a)	igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. §
(1)	bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények
igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a kamarai
tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
98
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy
a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben
meghatározott körülmény fennáll-e.
(3)	Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem
igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1)
bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.”
(4)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül
ki:
„20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a
kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c)
pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés
céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag
azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c)
pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2)	A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében
meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező,
valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3)	A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai
tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(5)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény az 54. §-t követően a következő 54/A. §-sal egészül
ki:
„54/A. § Az első fokú fegyelmi tanács - az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - az
ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény
99
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll.”
64.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „13. § (3)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdésében vagy a 13. § (4) bekezdés b) vagy c)
pontjában” szöveg, 85. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-e) és h) pontjában”
szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és
c)	pontjában” szöveg, 88. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-e) és h)
pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4)
bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 91. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének c),
f)	és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés f) és h) pontjában, valamint a 13. § (4)
bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 96. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének a)-
d)	és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a 13. §
(4)	bekezdés b) és c) pontjában” szöveg, 99. § (1) bekezdés a) pontjában a „13. § (3) bekezdésének
a)-d) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a
13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában” szöveg lép.
65.	§
Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés c) pontja.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
66.	§
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2)-(4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező
hatóság annak engedélyezi,
a)	aki büntetlen előéletű, és nem áll a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)	aki igazolja szakmai alkalmasságát, továbbá megfelelő pénzügyi teljesítőképességét,
100
c)	aki rendelkezik az alapvető kegyeleti feltételeknek, valamint a munkavégzésre vonatkozó
előírásoknak megfelelő, a tevékenység méltóságát nem sértő, a környezetben élők egészségét és a
környezetet nem veszélyeztető telephellyel,
d)	aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és
e)	akinek gazdálkodó szervezet esetében legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy
alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el - legalább egy
foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket - a (4) bekezdésben meghatározottakra
figyelemmel -
a)	egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
b)	a gazdasági társaság vezetőjének,
c)	az egyéni cég tagjának
kell igazolnia.
(4)	A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg
a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll
a temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a temetkezési
szolgáltatást engedélyező hatóság részére - annak a temetkezési szolgáltatási tevékenység
engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a (6) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.”
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. §-a a következő (5)-(7)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság az engedéllyel rendelkező szolgáltatókról
nyilvántartást vezet.
101
(6)	A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság a temetkezési szolgáltatási tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a
nyilvántartásba vett temetkezési szolgáltatást végző személy büntetlen előéletű, és nem áll a
temetkezési szolgáltatási tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a temetkezési
szolgáltatási tevékenységet folytató személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a temetkezési
szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7)	A (4) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a temetkezési szolgáltatásokat
engedélyező hatóság
a)	a temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a temetkezési szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
67.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály víziközlekedési szakkérdésben
szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, -
az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a víziközlekedési szakértői tevékenységet kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel
egészül ki:
102
„(5) A hajózási hatóság vagy a kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és a
víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A
hatósági ellenőrzés céljából a hajózási hatóság vagy a kamara adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő
büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A hajózási hatóság vagy a kamara az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
b)	a víziközlekedési szakértői tevékenység folytatásának megtiltására irányuló eljárásban az eljárás
jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel
egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A hajózási hatóság által kiadott képesítő okmánnyal rendelkező személy nem végezheti a
képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenységet, ha büntetett előéletű, vagy
ha hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.”
(4)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 26. §-t követően a következő 26/A. és 26/B.
§-sal egészül ki:
„26/A. § (1) A képesítéshez kötött szolgálat gyakorlását megelőzően a képesítő okmány kiadása
céljából a kérelmező
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és
vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól és
vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság részére -
annak a képesítő okmány kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
103
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra vonatkozóan
igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet
benyújtó személy büntetlen előéletű-e, valamint foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(3)	A hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a képesítő okmánnyal
rendelkező személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e foglalkozástól vagy vízi jármű vezetésétől
eltiltás hatálya alatt.
(4)	A hajózási hatóság az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a)	a képesítő okmány kiadása iránti kérelmet benyújtó személy,
b)	a képesítő okmánnyal rendelkező személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a hajózási hatóság
a)	a képesítő okmány kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a képesítő okmány kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a képesítő okmány
visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
26/B. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatósági vizsgát a hajózási hatóság által
megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2)	A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a hajózási hatóság a
Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett.
(3)	Nem vehető fel a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az a személy, aki büntetett előéletű.
(4)	A vizsgabiztosnak jelölt személy a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvételt megelőzően
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
104
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a hajózási hatóság részére - annak a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe való felvétel céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5)	A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a hajózási hatóság arra
vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy vizsgabiztosnak jelölt személy
büntetlen előéletű-e.
(6)	A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e. A hatósági
ellenőrzés céljából a hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.”
(5)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A tengeri nagyhajó, továbbá a gépi üzemű belvízi nagyhajó vezetője a hajóparancsnok.”
(6)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Nem lehet hajóparancsnok, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	büntetlen előéletű, de akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni
bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős
felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése
szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és
vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság,
valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, személyi szabadság megsértése,
emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti
magánlaksértés, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a 189. § (2) bekezdése szerinti
járművezetés tiltott átengedése, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3)
bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében meghatározott hivatali bűncselekmény,
V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, embercsempészés,
105
államtitoksértés, szolgálati titoksértés, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás,
közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom
megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas
jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel
vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel, közveszéllyel fenyegetés, garázdaság, önbíráskodás, közokirat-
hamisítás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, számítástechnikai rendszer és
adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés
kijátszása, pénzhamisítás, pénzhamisítás elősegítése, csempészet, készpénz-helyettesítő eszköz
hamisítása, visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés,
rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele vagy olyan bűntett miatt,
amelyet bűnszervezet keretében követett el
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig,
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
bf)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás
végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig,
bg)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás
végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig,
c)	aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
106
d) vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll.
(5)	A hajóparancsnokként alkalmazandó személy a hajóparancsnoki megbízást megelőzően az
üzemben tartó részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben a (4)
bekezdésben meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn.
(6)	A megbízás időtartama alatt a hajóparancsnok az üzemben tartó írásbeli, a mulasztás
jogkövetkezményeit ismertető felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e
határidőn belül a hajóparancsnokon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (4) bekezdésben
meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”
(7)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a 41. §-t követően a következő
fejezetcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:
„V/A. FEJEZET
A KIZÁRÓ OKOK VIZSGÁLATA
41/A. § (1) Az üzemben tartó a megbízás időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a hajóparancsnokot annak igazolására, hogy a
hajóparancsnokkal szemben nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hajóparancsnok igazolja, hogy vele szemben
nem áll fenn a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok, az üzemben tartó az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hajóparancsnok részére megtéríti.
(3)	Az üzemben tartó a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása
céljából kezeli
a)	a hajóparancsnokként alkalmazandó személy,
b)	a hajóparancsnok
azon személyes adatait, amelyeket e kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
107
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az üzemben tartó a hajóparancsnoki
megbízatásról meghozott döntés időpontjáig vagy - a hajóparancsnoki megbízatás esetén - a
megbízatás megszűnéséig kezeli.
(5)	A hajóparancsnoki megbízatást az üzemben tartó azonnali hatállyal megszünteti, ha
a)	a hajóparancsnok a 34. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól
számított tizenötödik munkanapon,
b)	ha a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását az üzemben tartó az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja, e megállapításnak a hajóparancsnok részére történő kézbesítése napján.
(6)	A hajóparancsnoki megbízatás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését
írásban, az ok megjelölésével kell közölni a hajóparancsnokkal.”
(8)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-át megelőző alcím helyébe a
következő alcím lép:
„Személyes adatok kezelése”
(9)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A hajózási hatóság az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatkörében
a)	a Vizsgabiztosok Névjegyzékében szereplő vizsgabiztos természetes személyazonosító adatait,
képesítéssel kapcsolatos adatait, büntetett előéletre vonatkozó adatait,
b)	a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító
adatait, egészségi alkalmasságra vonatkozó adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait, valamint arra
vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától
vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,
108
c)	a hajózási engedélyes, vezető természetes személyazonosító és lakcím adatait, képesítéssel
kapcsolatos adatait, valamint arra vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, továbbá hajózási
képesítéshez kötött foglalkozásától vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,
d)	a hajó- és úszómunkagép bizonyítványok jegyzékében szereplő tulajdonos természetes
személyazonosító és lakcím adatait,
e)	az úszólétesítmények lajstromába bejegyzett személy természetes személyazonosító és lakcím
adatait,
f)	a tengeri hajók engedélyezett felszereléseiről, illetve a visszavont vagy elutasított kérelmekről
vezetett nyilvántartásban szereplő személy természetes személyazonosító adatait,
g)	a hajózási hatóság által kiadott szolgálati könyvekről vezetett nyilvántartásban szereplő személy
természetes személyazonosító adatait,
h)	a révkalauzok nyilvántartásába felvett személy természetes személyazonosító adatait
kezeli.
(5)	A hajózási hatóság a büntetett előéletre, a foglalkozástól eltiltásra vagy a járművezetéstől
eltiltásra vonatkozóan kezelt adatot
a)	a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Vizsgabiztosok Névjegyzékéből való
törlésig,
b)	a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a vizsga letételéig,
c)	a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedély visszavonásáig vagy hatályának
lejártáig
kezeli.”
(10)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 52. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy hajózási üzemeltetési
109
vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja személyes
megbízhatóságát.
(7)	A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki vízi jármű vezetésétől eltiltás hatálya alatt áll, továbbá
c)	akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző öt évben hajózási bírságot szabtak ki.
(8)	A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (7)
bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik
be.”
(11)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény az 52. §-t követően a következő 52/A. §-sal
egészül ki:
„52/A. § (1) A hajózási engedélyt a hajózási hatóság öt évre adja ki. A hajózási engedély
érvényességi idejét - az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján - a hatóság
meghosszabbítja, ha annak jogszabályi akadálya nincs, és a hajózási engedély kiadásához az e
törvényben és a külön jogszabályban előírt feltételek továbbra is fennállnak.
(2)	Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó
szervezet vezetője a hajózási hatóság részére igazolja, hogy vele szemben az 52. § (7) bekezdés c)
pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, valamint
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hajózási hatóság
részére - annak a hajózási engedély kiadása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(3)	A hajózási engedély érvényességi ideje alatt a hajózási hatóság hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy az 52. § (1) bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy
gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató hajózási hatóság adatot igényelhet a
110
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az 52. §
(1)	bekezdésében meghatározott üzemben tartó, jogi személy vagy gazdálkodó szervezet
vezetőjével szemben fennáll-e az 52. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(4)	A Felügyelet az (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a hajózási engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a hajózási engedély kiadása esetén az engedély visszavonásáig
kezeli.”
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
68. §
(1)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzetközi
szerződésekkel, valamint a hulladékszállításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a
továbbiakban: EK rendelet) összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek
teljesítésével történhet.”
(2)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 17. §-a a következő (5)-(8)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során a
környezetvédelmi hatóság az EK rendelet alapján a hulladék szállításával szemben kifogást emel,
ha
a)	a bíróság a bejelentő vagy a címzett büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította,
b)	a bejelentő vagy a címzett hulladékkezelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll,
111
c)	a bejelentő vagy a címzett a Kt. szerinti kármentesítési kötelezettségét nem teljesíti, annak
teljesítéséig.
(6)	A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséggel
egyidejűleg a bejelentő és a címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a környezetvédelmi hatóság
részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában
meghatározott kizáró ok.
(7)	Az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának gyanúja esetén a
környezetvédelmi hatóság írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a
bejelentőt vagy a címzettet annak igazolására, hogy vele szemben az (5) bekezdés a) vagy b)
pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Ha a bejelentő vagy a címzett igazolja, hogy vele
szemben az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a bíróság az
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat részükre megtéríti.
(8)	A környezetvédelmi hatóság a (6) és (7) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a
hatósági bizonyítvány érvényességi idejéig kezeli.”
A Magyar Növényvédő'Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
69. §
(1)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
2/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
2/B. §-a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű,
valamint nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
112
hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
a kamara részére - annak a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara az
(5)	bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A kamara a növényvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a
növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy
a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a növényvédelmi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a növényvédelmi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül
négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást
követő alkalommal választható meg.”
(4)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
15. § (3) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Nem vehető fel a Kamarába:]
„d) aki büntetett előéletű;
e)	aki a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll;”
113
(5)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A növényvédő mérnök-növényorvos a tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával
egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 15. §
(3)	bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó
adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a növényvédő mérnök-növényorvos
tagfelvételi kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során a kamara a 19/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti a
bűnügyi nyilvántartó szervtől.”
(2) A kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a növényvédő mérnök-növényorvos kamarai tagfelvétele iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a kamarai tagok névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(6)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
18.	§ (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi szervezet felfüggesztheti a tagsági viszonyát annak a kamarai tagnak:]
„c) akit a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól határozott időre eltiltott, a foglalkozástól eltiltás végrehajtása befejezéséig vagy
végrehajthatóságának megszűnéséig;”
(7)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
19.	§ (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ki kell zárni a Kamarából azt, akit]
„b) a bíróság jogerős ítélettel a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott.”
114
(8)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény
a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a
Kamara ellenőrzi azt is, hogy a növényvédő mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1)
bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott,
kamarai tagságot kizáró ok. A hatósági ellenőrzés céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a növényvédő
mérnök-növényorvossal szemben fennáll-e a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 19. §
(2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2)	A Kamara az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a növényvédő mérnök-
növényorvos kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.”
70.	§
Hatályát veszti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény 19. § (7) bekezdésében a „ , szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg
foglalkozásának gyakorlására ismét alkalmas” szövegrész.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
71.	§
(1)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok]
„b) részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító
engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg a nem kamarai tagot a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba
fel kell venni, ha
ba)	legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik,
bb)	a ba) pont szerinti képesítés megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi,
ellenőrzési gyakorlatot igazol,
115
bc)	büntetlen előéletű, és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.”
(2)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a
nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,]
„b) aki büntetett előéletűvé vált,”
(3)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét
visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába
való újbóli felvételét kérheti:]
„b) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülést követően, ha az
engedély visszavonására a (6) bekezdés b) pontja miatt,
[került sor.]
(4)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a 151. §-t követően a következő 151/A. §-sal egészül
ki:
„151/A. § (1) A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, valamint nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv
a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére - annak a könyvviteli szolgáltatás végzésére
jogosító engedély kiadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedélyhez kötött könnyviteli szolgáltatás
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt, hogy a
könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű, és
116
nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvviteli szolgáltatás
végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy büntetlen előéletű-e, valamint a könyvviteli
szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző
szervezet
a)	a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig
vagy
b)	a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása
72.	§
(1)	Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe kizárólag olyan személy vehető fel, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és
nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész,
továbbá az a személy, aki köztisztviselői jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt, továbbá
az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b)
pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt.”
(2)	Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) Törölni kell a névjegyzékből azt, aki nem cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”
117
(3) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény az 5. §-t követően a
következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a MISZK részére - annak a névjegyzékbe való
felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a MISZK arra vonatkozóan
igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező
személy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
5/B. § (1) A MISZK hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen
előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2)	A MISZK az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a)	a kérelmező,
b)	a közvetítő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a MISZK
a)	a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való
törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
73.	§
118
(1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A minősített szolgáltató működése során folyamatosan köteles megfelelni az alábbi
követelményeknek:]
„a) a természetes személy, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai büntetlen előéletűek, és nem állnak a 6. § (1)
bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás végzését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;”
(3)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hatóság a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi, hogy a minősített szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja
büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus aláírással
kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített szolgáltató természetes személy,
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és
alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	A Hatóság a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a 6. § (1) bekezdésében
meghatározott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási tevékenység gyakorlásának
megszűnéséig vagy a minősített szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel
fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.”
(4)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
119
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály elektronikus aláírási
szolgáltatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy e szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe,
valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az elektronikus aláírási szolgáltatási
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel,
és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(5)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17/A. §-a a következő (4) és (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen
előéletű-e, és nem áll-e a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Hatóság a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy az elektronikus aláírási szolgáltatási szakértői nyilvántartásból való törlésről
szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(6)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő 22 munkanapon belül a minősített
szolgáltatónál felügyeleti ellenőrzést végez a következő területeken:]
„a) a technikai, biztonsági és egyéb működési feltételek, illetve személyi feltételek - így különösen
a büntetlen előéletre, a szolgáltatás végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hiányára és a
szakképzettségre vonatkozó feltételek - megléte és folyamatos biztosítása;”
74.	§
120
Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 7. § (2) bekezdés c)
pontjában a „büntetlen előéletét, továbbá” szövegrész.
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
75.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI törvény 17. § (1) bekezdés h) pontjának helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok körének
megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot
igényelhet:]
„h) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből,”
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
76.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75/A. § (1) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakkérdésben szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként
kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű,
nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a 75/A. §-t követően a
következő 75/B. §-sal egészül ki:
„75/B. § (1) A szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező a névjegyzékbe való felvételt
megelőzően
121
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség
védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll kulturális
örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére - annak a
névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a miniszter arra vonatkozóan
igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező
személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen
végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(3)	A miniszter hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértői tevékenység
végzésére jogosult személy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség védelmével kapcsolatos
szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
hatósági ellenőrzést folytató miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a szakérő büntetlen előéletű-e, valamint kulturális
örökség védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(4)	A miniszter annak igazolása céljából, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kulturális örökség
védelmével kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt, kezeli
a)	a szakértői tevékenységet folytatni kívánó kérelmező,
b)	szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a miniszter
a)	a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
122
b)	a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való
törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény módosítása
77.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó
tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,
c)	akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a
büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
d)	aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,
e)	aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll,
f)	akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a
fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.”
(2)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény a 41. §-t követően a következő 41/A. és 41/B. §-sal egészül ki.
„41/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, a szolgálati
viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) vele szemben nem áll fenn,
123
a)	a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni
szándékozó személy,
b)	az állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az
állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
41/B. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására,
hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben
kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány
tagja részére megtéríti.
(3)	A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a)	az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	az állomány tagja
azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony
létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén -
a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.”
(3)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 56. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgálati viszony megszűnik:]
124
„f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony
keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;”
(4)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 62. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:]
„k) a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű
felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség
elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.”
(5)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 126/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos
állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.”
78.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 41. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (2)
bekezdésben” szöveg, 41. § (4) bekezdésében az „állampolgárok által beszerezhető” szövegrész
helyébe az „(1) bekezdésben meghatározott” szöveg, 41. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben
meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és
tényeket” szöveg, 60. § (3) bekezdésében a „felmentési idő nélkül kell” szövegrész helyébe a
„felmentési idő nélkül - azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a
felmentésre okot adó tényt megállapítja - kell” szöveg, 66. § (1) bekezdésében a „d)-g) és i)”
szövegrész helyébe a „d)-g), i) és k)” szöveg, 66. § (4) bekezdésében a „d)-g) és i)” szövegrész
helyébe a „d)-g), i) és k)” szöveg, 68. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 59. § (6) bekezdése,”
szövegrész helyébe az „az 59. § (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdés k) pontja,” szöveg, 117. § (1)
bekezdésében a „közügyektől eltiltást” szövegrész helyébe a „szolgálatra méltatlanság
megállapítását megalapozó” szöveg, 126/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „folyik büntetőeljárás”
szövegrész helyébe a „folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult
125
eljárás kivételével - büntetőeljárás” szöveg, 126/A. § (6) bekezdésében az „i) pontjai” szövegrész
helyébe az „i), k) pontjai” szöveg, 203. § (7) bekezdésében a „g)-i) pontja” szövegrész helyébe a
„g)-k) pontja” szöveg, 229. § (1) bekezdésében a szerv köteles” szövegrész helyébe a „szerv - a
bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles” szöveg, 235. § a) pontjában a „g)-i) pontja”
szövegrész helyébe a „g)-k) pontja” szöveg, 237. § (7) bekezdésében a „g)-i) pontja” szövegrész
helyébe a „g)-k) pontja” szöveg, 265. § (2) bekezdésében a „g)-i) pontja” szövegrész helyébe a „g)-
k) pontja”, 5. számú melléklet V. pontjában az „erkölcsi bizonyítvány” szövegrész helyébe az „a
büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi
bizonyítvány” szöveg lép.
(2) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 166. § (4) bekezdésében a „mellékbüntetéssel” szövegrész helyébe a
„büntetéssel” szöveg lép.
79.	§
Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű,” szövegrész.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
80.	§
(1)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény XI. fejezetének
címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„XI. Fejezet
A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI
GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY ÉS A MÁS EGT-ÁLLAMI
HATÓSÁGOK ÁLTALI MEGKERESÉSEK TELJESÍTÉSE”
(2)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a 60/C. §-t
követően a következő 60/D. §-sal egészül ki:
„60/D. § (1) Az eljáró hatóság az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági
Térségben részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) illetékes hatósága általi megkeresésben
126
foglalt kérdések megválaszolása érdekében jogosult a másik EGT-állam illetékes hatósága által
közölt, az előtte folyó eljárásban az adott szakma gyakorlása feltételeinek fennállását igazoló adatok
ellenőrzésére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében az eljáró hatóság jogosult a bűnügyi nyilvántartó
szervtől arra a tényre vonatkozó adatot igényelni, hogy a bűntettesek nyilvántartásában vagy a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezel-e a
más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot
az ellenőrzés időtartamáig kezelni.
(3)	Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés érdekében jogosult más
hatóságtól arra vonatkozó tényadatot igényelni, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban kezel-e a
más EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot
az ellenőrzés időtartamáig kezelni a következők tekintetében:
a)	engedélyhez vagy más feltételhez kötött tevékenység folytatása esetén az érintett személy
rendelkezik-e a szükséges engedéllyel, feltételekkel, vagy
b)	a kérelmező nem áll-e az adott szakma gyakorlását megtiltó vagy az adott szakma gyakorlását
meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó jogerős hatósági határozat vagy jogszabályban
kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott jogerős
fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(4)	Az eljáró hatóság a (2) és a (3) bekezdés alapján, valamint a szakmai tevékenység ellenőrzése
céljából általa kezelt más adatokból levont következtetéseiről és az ezeket megalapozó adatokról a
másik EGT-állam illetékes hatóságát a megkeresésben feltett kérdésekre válaszolva, az ahhoz
szükséges körben és mértékben tájékoztatja.
(5)	Az eljáró hatóság az e §-ban meghatározott adatokat más célra nem használhatja fel,
adatállományban nem rögzítheti és más szervnek nem továbbíthatja.
(6)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.
évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában
az (1) bekezdés szerinti megkeresések tekintetében a Szolgtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
127
81. §
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen
felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi
szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy
vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a
szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési
szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint
rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül
ki:
„4/A. § (1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen
előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból
való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
82. §
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 15. § b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közvetlen információcsere különösen]
128
„b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatására,”
[irányulhat.]
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
83.	§
(1)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter - a névjegyzékbe való felvétel útján - annak a
természetes személynek engedélyezi, aki]
„c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt,”
(2)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény az 5. §-t követően a következő 5/A. §-
sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, valamint nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
miniszter részére - annak a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából
benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a miniszter a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A miniszter a közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A miniszter adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a
közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter
129
a)	a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a közvetítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
84.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (16) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(16) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adópolitikáért
felelős miniszter engedélyével folytatható. E tevékenységek folytatását az adópolitikáért felelős
miniszter annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy
jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá
rendelkezik az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott
egyéb feltételeknek. Az adópolitikáért felelős miniszter a tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet. Az adópolitikáért felelős miniszter az engedély
megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. Az engedély kiadásával, visszavonásával,
valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával
összefüggő eljárásért (e §-ban a továbbiakban együtt: eljárás) külön jogszabály szerinti igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb
szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor
folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az e bekezdés szerinti nyilvántartásban
szerepel.”
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal
egészül ki:
„175/A. (1) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység
gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügy-
számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását
130
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat
a bűnügyi nyilvántartó szerv az adópolitikáért felelős miniszter részére - annak az adótanácsadói,
adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása
céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az adópolitikáért
felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a
kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez
kötött munkakörellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(2)	Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében az adópolitikáért felelős miniszter
ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet
gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi
végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az adópolitikáért felelős miniszter adatot
igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat,
hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló
személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez
kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll-e.
(3)	Ha az adópolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során
megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet
gyakorló személy büntetett előéletű, vagy gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez
kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti adópolitikáért felelős minisztert az adótanácsadói,
adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély
visszavonása érdekében.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az adópolitikáért felelős miniszter,
illetve az adópolitikáért felelős miniszter
a)	az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti
eljárás jogerős befejezéséig vagy
131
b)	adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a
hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás
jogerős befejezéséig
kezeli.”
A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása
85.	§
(1)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyi feltételek akkor tekinthetők biztosítottnak, ha a postai szolgáltató
teljesítőképessége, továbbá a szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai tevékenységért
felelős vezető állású munkavállalójának, illetve az egyéni vállalkozónak a szakmai alkalmassága -
külön jogszabályban meghatározott módon - igazolt, és e személyek büntetlen előéletűek, valamint
nem állnak postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép, és a § következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a postai
szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b)	kéri, hogy azon tények fennállására vonatkozó adatokat, hogy büntetlen előéletű, valamint nem
áll a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a hírközlési hatóság részére - annak a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti
kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a
hírközlési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó
szervtől.
(4)	A hírközlési hatóság a postai szolgáltatás nyújtásának időtartama alatt folytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott személy
büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a postai szolgáltatás nyújtását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hírközlési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
132
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a 9. § (4) bekezdésében
meghatározott személy büntetlen előéletű-e, valamint a postai szolgáltatás nyújtását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A hírközlési hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály postai szakkérdésben szakértő
igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az
igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(4)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 48/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hírközlési hatóság a postai szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett postai szakértő büntetlen
előéletű-e, és nem áll-e a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nyilvántartásba vett postai
szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a postai szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hírközlési hatóság a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a postai szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre
emelkedéséig kezeli.”
133
(5) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„k) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
86. §
Hatályát veszti a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. § (2) bekezdés i) pontja.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
módosítása
87.	§
(1)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 17/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki
a)	a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány
tagja, államtitkár, párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt,
b)	büntetett előéletű.”
(2)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
17/D. §-át követően a következő 17/E. §-sal egészül ki:
„17/E. § (1) A testület tagjának felkért személy a felkérés elfogadásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott kizáró ok.
(2)	A kinevezésre javaslatot tevő miniszter a testület tagja megbízatásának időtartama alatt írásban,
a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a testület tagját annak igazolására,
hogy vele szemben nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.
134
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a testület tagja igazolja, hogy vele szemben
nem áll fenn a 17/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok, a kinevezésre javaslatot
tevő miniszter által vezetett minisztérium az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
testület tagja részére megtéríti.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kinevezésre javaslatot tevő
miniszter a testület tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
88.	§
Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 17/C. § (6) bekezdés c) pontja, valamint 17/C. § (2) bekezdésében a „büntetlen
előéletű,” szövegrész.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása
89.	§
(1)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. § (3) bekezdés 3. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„3. megbízható vámadós: az a személy, aki, illetve amelynek vezetője igazolja, hogy gazdasági
tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek,
valamint
a)	akinek a kérelem elbírálása vagy a vámhatóság ellenőrzése időpontjában nincs a magyar állami
adóhatóságnál (a továbbiakban: állami adóhatóság), illetve vámhatóságnál - engedély nélkül - az
előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott időtartamon túl meg nem fizetett tartozása (a
továbbiakban: kintlévőség), továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért
vámtartozása, és
b)	aki nyilatkozik arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
(2)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 1. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
135
„(4) A (3) bekezdés 3. pont a) és b) pontjában meghatározott, az állami adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozás adatait a vámhatóság közvetlenül kéri meg az állami adóhatóságtól, illetőleg az ügyfél
cégjegyzékadatokról nyilvántartást vezető cégbíróságtól, amennyiben a megbízható vámadós
feltételeinek igazolása során az ügyfél ezeket az adatokat nem igazolta. A felsorolt feltételek
fennállását - a vámhatósági adatok és az ügyfél kérelmére más hatóságtól bekért adatok, illetve a
vámkódex 5a. Cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal rendelkezők kivételével - az
illetékes vámszervnél a kérelmezőnek évente igazolnia kell. A vámhatóság a feltételek meglétét
folyamatosan, illetve bármikor vizsgálhatja. A megbízható vámadós személyre vonatkozó
feltételeket az EK végrehajtási rendelet 14a. Cikk a) és c) pontjaiban meghatározott AEO-
tanúsítvánnyal rendelkező személyeknél a tanúsítvány kiadása, illetve az EK végrehajtási rendelet
14q. Cikkének (5) bekezdése szerinti újbóli értékelése során együtt vizsgálja a vámhatóság. A
feltételek fennállását az AEO-tanúsítványra vonatkozó szabályok szerint kell igazolni.”
(3)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény az 1. §-t követően a
következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az ügyfél az arra vonatkozó igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg,
hogy megbízható vámadós, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági
tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt nem minősül büntetett előéletűnek, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság
részére - annak a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása
céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a vámhatóság arra
vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a megbízható vámadós
gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-
e.
(2)	A vámhatóság a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló
bizonyítvány érvényességének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi
azt is, hogy a megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény
miatt nem minősül-e büntetett előéletűnek. A vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a megbízható vámadós
gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett előéletűnek minősül-
e.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a vámhatóság
136
a)	a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának elbírálása iránti eljárás
jogerős befejezéséig,
b)	a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának igazolása esetén a hatósági
ellenőrzés időtartamára vagy a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállásának
igazolása céljából kiadott hatósági bizonyítvány visszavonására irányuló eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.
(4)	Ha a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a
megbízható vámadós gazdasági tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény miatt büntetett
előéletűnek minősül, a megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló
hatósági bizonyítványt visszavonja.”
(4)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 17. § (6) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a birtokába került adatok ellenőrzéséhez, a
személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból igényelhet adatot:]
„c) a megbízható vámadós feltételeként előírt, a gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos
bűncselekmény miatt büntetett előélet vizsgálata céljából - az 1/A. § (2) bekezdésben
meghatározott adatokat - a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.”
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény módosítása
90.	§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 1. számú mellékletében a „321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont” szövegrész
helyébe a „321. § (3) bek. c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bek. a) és b) pont,”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003.
évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy pénzmellékbüntetés” szövegrész, a
137
67/S. § (1) és (3) bekezdésében az „a pénzmellékbüntetés,” szövegrész, a 67/T. § (2) bekezdésében
az „illetőleg a pénzmellékbüntetés” szövegrész.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
91. §
(1)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„49. § (1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, nem láthat el társasház-
kezelői tevékenységet:
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével
összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d)	az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
(2)	A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja, az egyéni vállalkozó - ha a közgyűlés
így határozott - köteles az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló
hatósági bizonyítványt, valamint a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység
végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint
illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességről szóló igazolásokat a
közgyűlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján
ezzel megbízott személy részére bemutatni.
(3)	A közös képviselő, a társasházkezelő gazdasági társaság vagy egyéni cég vezetője az (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt, a
gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló
igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben meghatározott határozatának megfelelően - köteles
beszerezni és bemutatni.”
(2) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
138
„(3) A 49. §-ban meghatározott feltételek az üzletszerűen végzett társasház-kezelői és
ingatlanközvetítői tevékenységet folytató szolgáltatókra is megfelelően alkalmazandók.”
(3)	A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 54. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy
ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy
ingatlankezelői tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll társasház-kezelői,
illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a társasház-
kezelő vagy az ingatlankezelő büntetlen előéletű-e, és társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság
a)	a hatósági ellenőrzés időtartamára,
b)	üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának
megtiltására irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról
92. §
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban
együtt: MOB főtitkár) tartja nyilván.
(2)	A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB
tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja a MOB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
139
(3)	A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB
főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4)	A
a)	MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,
b)	MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen
kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár
részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a
bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4)
bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági
jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7)	A MOB főtitkár
a)	a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés
időpontjáig,
b)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott
döntés időpontjáig,
c)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának
megszűnéséig
kezeli.”
(2)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban
együtt: MPB főtitkár) tartja nyilván.
140
(2)	Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB
tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági
bizonyítvánnyal igazolja az MPB főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(3)	Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB
főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(4)	Az
a)	MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,
b)	MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására
a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen
kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár
részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(5)	Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a
bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti
eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(6)	Ha az MPB tagja, illetve a MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy a (4)
bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági
jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.
(7)	Az MPB főtitkár
a)	a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés
időpontjáig,
b)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott
döntés időpontjáig,
c)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának
megszűnéséig
kezeli.”
141
(3) A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A nemzeti sportszövetségek
a)	elnökségi tagjának jelölt személy a megválasztását megelőzően,
b)	elnökségi tagja megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyen kívül álló ok miatt nem
lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
a főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.
(2)	Ha a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjának jelölt személy büntetett előéletű, nem
választható a nemzeti sportszövetségek elnökségi tagjává.
(3)	Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a nemzeti
sportszövetség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4)	Ha a nemzeti sportszövetség elnökségének tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (1) bekezdés
b)	pontjában meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, elnökségi tagsági
megbízatása megszűnik.
(5)	A főtitkár az (1) bekezdés a) pontja alapján megismert személyes adatokat az elnökségi
tagságról meghozott döntés időpontjáig, az (1) bekezdés b) pontja alapján megismert személyes
adatokat a nemzeti sportszövetség elnökségi tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
(4)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű a kuratóriumi
tagnak javasolt személy a kinevezését megelőzően, valamint a kuratórium tagja a kuratóriumi
tagsági megbízatás időtartama alatt a miniszter írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek
ismertetését tartalmazó - felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e
határidőn belül a kuratóriumi tagon kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
haladéktalanul.
142
(2)	Ha a kuratóriumi tagnak javasolt személy büntetett előéletű, nem nevezhető ki kuratóriumi
taggá.
(3)	Ha a kuratóriumi tag igazolja, hogy büntetlen előéletű, a sportigazgatási szerv az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért
megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.
(4)	A miniszter javaslatot tesz a miniszterelnöknek a kuratóriumi tag visszahívására, ha
a)	a kuratóriumi tag az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, vagy
b)	a miniszter az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
hogy a kuratóriumi tag büntetett előéletűvé vált.
(5)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter
a)	a kuratóriumi tag személyére vonatkozó javaslat megtételéig vagy
b)	a kuratóriumi tagságra való kinevezés esetén a kuratóriumi tagság megszűnéséig kezeli.”
(5)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Meg kell szüntetni az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultságát, ha az
érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes, illetve a
sportköztestület, sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc munkanapon belül bejelenti a
sportigazgatási szervnek.”
(6)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 61. §-a a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és
a jelenlegi (2) és (3) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A járadékra jogosult érdemtelen a járadékra, és a járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a
járadékra jogosultat a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta, amíg a külön törvényben meghatározott bűntettesek
nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásában szerepel.
143
(3)	A járadékra való jogosultság megszüntetéséről a sportigazgatási szerv a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint dönt. A sportigazgatási szerv
hatósági ellenőrzés keretében jogosult adatot igényelni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a járadékra jogosult nem érdemtelen-e.”
(7)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 62. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A „Nemzet Sportolója” cím nem adományozható olyan személy részére, és a címet - a
sportigazgatási szervnek a miniszter útján tett javaslatára - vissza kell vonni attól a személytől, akit
a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt, amíg a külön törvényben
meghatározott bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel.
(4)	A „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy a bíróság jogerős határozatának közlésétől
számított nyolc munkanapon belül bejelenti a sportigazgatási szervnek, ha a (3) bekezdés szerint
érdemtelenné vált a járadékra. Érdemtelenség esetén a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy
életjáradékra való jogosultságát meg kell szüntetni. A bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől
folyósított életjáradék jogosulatlanul felvett járadéknak minősül, amelyet a járadékra jogosultnak
vissza kell fizetnie.
(5)	Fel kell függeszteni az életjáradék folyósítását annak a „Nemzet Sportolója” címet elnyert
személynek, aki szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
büntetőeljárás - ide nem értve a magánvád vagy pótmagánvád alapján indult büntetőeljárást -
hatálya alatt áll. A jogosult az alapos gyanú közlésétől számított nyolc munkanapon belül bejelenti
a sportigazgatási szervnek, ha ellene büntetőeljárás indult.
(6)	Ha a „Nemzet Sportolója” címet elnyert személy igazolja, hogy a vele szemben lefolytatott
büntetőeljárásban a nyomozást megszüntették, vagy a büntetőeljárás jogerősen befejezték és nem
következett be a (3) bekezdés szerinti érdemtelenségi ok, a sportigazgatási szerv az igazolástól
számított huszonkét munkanapon belül - a folyósítás felfüggesztésének napjától számított
jegybanki alapkamattal növelve - egy összegben folyósítja részére az elmaradt életjáradékot.
(7)	A sportigazgatási szerv a „Nemzet Sportolója” címre jelölt személyekre beérkezett javaslatok
elbírálása és a jelöltek listájának összeállítása céljából is jogosult adatot igényelni a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jelölni kívánt
személy nem érdemtelen-e, és nem áll-e büntetőeljárás hatálya alatt.
144
(8)	A sportigazgatási szerv a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az életjáradék
továbbfolyósítására irányuló eljárás jogerős befejezéséig, a (7) bekezdés alapján megismert
személyes adatokat a jelölti lista elkészítéséig kezelheti.”
(8)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők
2008. évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű bruttó nominál
átlagkeresetének megfelelő összeg.”
93.	§
Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
módosítása
94.	§
(1)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi, aki
a)	egyéni hitelesítő esetén büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítési tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai
feltételekkel,
b)	hitelesítő szervezet esetén munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony
keretében legalább két hitelesítő szakértőt, ezen belül legalább egy vezető hitelesítő szakértőt
foglalkoztat, és
c)	megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
5/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
145
„(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység
folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében
meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az
engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési
címét.”
(3)	Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény
5/A. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű-e és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére - annak a hitelesítési vagy
hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (12)
bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(12)	A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy
hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a
környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(13)	A (11) és (12) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság
a)	a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős
befejezéséig vagy
b)	a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
146
kezeli.”
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása
95. §
(1)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,”
(2)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
[Igazságügyi szakértő az lehet, aki]
„e) választójoggal rendelkezik,”
(3)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. §-a a következő új
(4)	bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(7) bekezdés megjelölése (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) Nem vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az, akivel szemben büntetőeljárás -
magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van folyamatban.”
(4)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 4. § (1) bekezdés
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető
hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott
iratokat. Az 1. számú mellékletben meghatározott iratok közül nem kell csatolni a kérelemhez a
hatósági bizonyítványt, ha az abban szereplő adatok továbbítását a kérelmező a 4/A. § (1) bekezdés
b)	pontjában meghatározott módon kéri. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet
előterjeszteni, a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.”
147
(5)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a 4. §-t követően a
következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel,
valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 3. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben
nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság
részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során az igazságügyi szakértői
névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, valamint a 3.
§ (4) bekezdésében meghatározott körülményt igazoló adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó
szervtől.”
(6)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény a következő 6. §-sal
egészül ki:
„6. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő kamarai
tagsága fennállása alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazságügyi szakértő
megfelel-e a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele
szemben nem áll-e fenn a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény.
(2)	Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. § (3) bekezdés a) pontjában,
valamint a 3. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény meghatározott igazolása céljából kezeli
a)	a kérelmező,
b)	az igazságügyi szakértő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
148
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket
vezető hatóság
a)	az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	az igazságügyi szakértő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(7)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei - ide nem értve a 3. § (4) bekezdésében meghatározott
feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,”
(8)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdése a
következő j) ponttal egészül ki:
[Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha]
„j) büntetett előéletű, a bíróság jogerős ítéletével eltiltotta az igazságügyi szakértői vagy a
szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól.”
(9)	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. számú melléklet 2.
pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez csatolni kell]
„b) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. § (4) bekezdésében
meghatározott körülmény igazolására kiállított hatósági bizonyítványt,”
96. §
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3) bekezdés a)
pontjában a „mellékbüntetés” szövegrész helyébe a „büntetés” szöveg lép.
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
149
97. §
(1)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás
nyújtásához kapcsolódó munkakörben nem alkalmazható, aki
a)	büntetett előéletű;
b)	büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni
bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, személy elleni
bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban
közreműködés, a 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés, kényszerítés, lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni
erőszak, egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának
megsértése, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2)
bekezdés b) pontja (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem
elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet IV. címében
meghatározott hivatali bűncselekmény, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni
bűncselekmény, embercsempészés, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű
üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy
lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, bűnszervezetben részvétel, a visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, garázdaság, önbíráskodás,
visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés,
rablás, kifosztás, zsarolás, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvétele, a 343. § (2) bekezdés a)
pontja és (4) és (5) bekezdése szerinti szökés és a 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró
vagy szolgálati közeg elleni erőszak elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet
keretében követett el,
150
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig,
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
c)	bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig,
d)	ellen a tervezett alkalmazását megelőző két évben ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai
termékekkel, lőfegyverrel, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés,
rendzavarás, sportrendezvény rendjének megbontása, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes
használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat, természetvédelmi szabálysértés elkövetése
miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak.”
(2)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, az
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontja
szerinti biztonsági feltételeknek megfelel, a 2. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg vagy - ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére az engedély
kiadását követően kerül sor, a jogviszony létesítését megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal
igazolja.
(4)	A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a hadiipari tevékenység folytatásának időtartama
alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az (1) bekezdés b) pontjában
151
meghatározott személy büntetlen előéletű, valamint, hogy az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel. A
hatósági ellenőrzés céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag annak megállapítására irányulhat,
hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy büntetlen előéletű-e, illetve, hogy az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott személy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági
feltételeknek megfelel-e.”
(3)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja és kezeli]
„c) az alkalmazottak 5. § (3) és (4) bekezdése alapján megismert személyes adatait.”
(4)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyes adatokat a hadiipari gyártás- és
szolgáltatásfelügyelet
a)	a hadiipari tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a hadiipari tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az
engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
98.	§
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendelkezik
hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal” szövegrész helyébe a „büntetlen előéletű” szöveg, 6. § (4)
bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és b) pontjában” szöveg
lép.
99.	§
152
Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. § g) pontja.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
100. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegál ók utasítást nem adhatnak. 2010. január 1-jétől
kezdődően a (4) és (5) bekezdés alapján történő delegálás, megismételt delegálás esetén a gazdasági
tanács tagjával a felsőoktatási intézmény létesít megbízási jogviszonyt.”
(2)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel
egészül ki:
„(10) A gazdasági tanács tagjának delegált személy a rektor részére - a megbízási jogviszony
létrejöttét megelőzően - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(11)	A gazdasági tanács tagja a tagsági viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy büntetlen előéletű,
a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn
belül az igazolásra felhívott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését
követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(12)	Ha a gazdasági tanács tagjának delegált személy büntetett előéletű, a rektor felhívja az őt
delegálót, hogy gazdasági tanács tagjaként új személyt delegáljon.”
(3)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 23. §-t követően a következő 23/A. §-sal
egészül ki:
„23/A. § (1) A rektor a megbízási jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja a gazdasági tanács tagját annak igazolására, hogy
a tag büntetlen előéletű.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a gazdasági tanács tagja igazolja, hogy
büntetlen előéletű, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
153
kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
gazdasági tanács tagja részére megtéríti.
(3)	A rektor a 23. § (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	ha a gazdasági tanács tagjának jelölt személy megbízására nem kerül sor, az erről szóló döntés
meghozataláig,
b)	a gazdasági tanács tagjának megbízása esetén a tagsági megbízatás megszűnéséig
kezeli.”
(4)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, illetőleg - a
(2)	és (3) bekezdésben meghatározott okok esetében - visszahívásával. A lemondás elfogadása,
illetve a visszahívás - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a delegáló hatáskörébe
tartozik.”
(5)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 26. §-a a következő új (3) bekezdéssel
egészül ki, és a jelenlegi (3) és (4) bekezdés megjelölése (4) és (5) bekezdésre változik:
„(3) A rektor visszahívja a gazdasági tanács tagját, és felhívja az őt delegálót új tag delegálására, ha
az
a)	büntetett előéletűvé válik, vagy
b)	a 23. § (11) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja.”
(6)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. § (3) és (4) bekezdés helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézmény az alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak,
és a hallgatók személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek
megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével
kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése
céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A felsőoktatási intézmény az
154
alkalmazottak, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottak személyes adatait - ha a
társadalombiztosítási szabály, illetve e törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatás
megszűnésétől számított tíz évig kezelheti. A felsőoktatási intézmény a hallgatók személyes adatait
a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított nyolcvan évig kezelheti.
(4)	Ha a 2. számú melléklet eltérően nem rendelkezik, adattovábbításra a felsőoktatási intézmény
vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más
alkalmazott jogosult. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell
meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét.”
(7)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal
egészül ki:
„83/A. § (1) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható
fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.
(2)	Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a)	a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó
személy a rektor részére,
b)	a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektor írásbeli felhívására, a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt
nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3)	A megbízási jogviszony fennállása alatt a rektor írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek
ismertetésével felhívhatja a megbízottat annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn az (1)
bekezdésben meghatározott kizáró ok. Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az
(1)	bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett
igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.
(4)	A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha
155
a)	a megbízott a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b)	ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
(5)	A rektor a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró
ok fennállásának megállapítása céljából -
a)	a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b)	a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig
kezeli.”
(8)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet "A felsőoktatási
intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak
adatai" alcímének 1. c) pontja a következő cm) ponttal egészül ki:
[E törvény alapján nyilvántartott adatok:
munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok]
„cm) a felsőoktatási intézmény mint megbízó által megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás
esetén a 23. § (7) bekezdés a) pontjában, illetve 83/A. § (1) bekezdésében előírt feltétel igazolására
vonatkozó adatok;”
(9)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet „A felsőoktatási
intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok I/A. Az alkalmazottak
adatai” alcímének 3. pontjában az „Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók:” szövegrész
helyébe az „Az 1. pontban felsorolt adatok - az 1. cm) pont szerinti adatok kivételével -
továbbíthatók:” szöveg lép.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
101. §
156
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély csak annak a vállalkozásnak adható, amelynek
a)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb
tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt,
b)	nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló
kereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a nemesfémből
készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kereskedelmi hatóság részére - annak a
nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi
tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a kereskedelmi hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4)	A kereskedelmi hatóság a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy
forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és
egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen
előéletű-e, és nem áll-e a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására
irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és
egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen
157
előéletű-e, valamint, hogy a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására
irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kereskedelmi hatóság
a)	a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi
tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi
tevékenységet folytató szolgáltató nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(3)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/E. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az
egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető
beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós
szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt
vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt jogerős hatósági határozatban eltiltottak a
tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől.”
(4)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/E. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A kereskedelmi hatóság a tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet
folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a tartós szálláshasználati szolgáltatási
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a
kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
158
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató
szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(5)	A kereskedelmi hatóság a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység (4) bekezdés szerinti
személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tartós szálláshasználati szolgáltatási
tevékenység nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
(5)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás
a)	által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott
legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön
jogszabályban meghatározott utazásszervezői minősítő vizsgával vagy szakképesítéssel és szakmai
gyakorlattal (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),
b)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy,
illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll az utazásszervezői
és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c)	vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy,
illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja,
vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését
megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó
jogszabályi rendelkezések megsértése vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt
jogerős hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység
végzésétől,
d)	- az utazásközvetítő kivételével - rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni
biztosítékkal.”
(6)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel
egészül ki:
159
„(4) Az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, és nem áll az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a kereskedelmi hatóság részére - annak utazásszervezői és
utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kereskedelmi hatóság az (5)
bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A kereskedelmi hatóság az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az utazásszervezői
és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e az
utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi
nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az
utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kereskedelmi hatóság
a)	az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős
befejezéséig,
b)	az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató szolgáltató nyilvántartásba vétele
esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban
az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
102. §
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a 8. §-t követően a következő 8/A.
§-sal egészül ki:
160
„8/A. § (1) A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a
kérelmező, amelynek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban:
Mt.) szerinti vezetője és a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti vezető tisztségviselője (a
továbbiakban együtt: vezető) büntetett előéletű.
(2)	A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti
igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
kéri, hogy az e tényre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv
részére - annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése
alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen
előéletű-e.
(3)	A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv
hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági
ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.
(4)	A vasúti igazgatási szerv a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély
visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(2)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 36. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„36. § (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - külön jogszabályban meghatározott -
munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a
külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.
(2)	A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön
jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági
vizsgát tenni.
161
(3)	Alapképzés és időszakos oktatás a közlekedési hatóság által kiadott engedély (a továbbiakban:
képzési engedély) alapján végezhető. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön
jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által
kiadott engedéllyel rendelkező képzőszervezet és vasúti társaság jogosult. Képzési engedély annak
a szervezetnek adható, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja
-	egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja -
rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott
meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként
az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró
foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.
(4)	A vasútszakmai oktató a névjegyzékbe vételt megelőzően igazolja, hogy megfelel a külön
jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a közlekedési hatóság részére - annak a névjegyzékbe való felvétel céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5)	A közlekedési hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a névjegyzékben
szereplő vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzést folytató közlekedési
hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon
adatra irányulhat, hogy a vasútszakmai oktató büntetlen előéletű-e.
(6)	A közlekedési hatóság
a)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás
jogerős befejezéséig,
b)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy
névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
162
(7)	Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását, valamint az alapképzés és az időszakos
oktatás szakmai irányítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont
végzi.
(8)	Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(9)	Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Eljárása során a
külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi
névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosokat
közreműködőként bevon.”
(3)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/B. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt
állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység
végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe,
valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.”
(4)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/B. §-a a következő új (4)-(6)
bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(4) A 80/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)	A közlekedési hatóság, illetve a kamara a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama
alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti
közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési
163
hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon
adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e,
valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság, illetve a kamara a
vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig
kezeli.”
(5)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (1) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[A közlekedési hatóság jogosult]
„a) a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő
vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e
törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy
járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,”
(6)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő i)
ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„i) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői
tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket”
[rendeletben állapítsa meg.]
103. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/A. §-ában az „A Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit” szöveg
helyébe az „Az Mt. rendelkezéseit” szöveg lép.
164
104. §
Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdésének a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról
szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI.
törvény 346. § (4) bekezdésével megállapított h) pontja.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
105. §
(1)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 30. § c) és d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Nem lehet vezető tisztségviselő:]
„c) aki büntetett előéletű;
d)	aki a szövetkezet főtevékenységeként folytatott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás vagy a vezető tisztség gyakorlásától való eltiltás [Btk. 56. § (2) bek.] hatálya alatt áll;”
(2)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a 30. §-t követően a következő 30/A. §-sal
egészül ki:
„30/A. § (1) Azt a tényt, hogy a 30. § c) és d) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban:
kizáró ok) nem áll fenn,
a)	a vezető tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt vezető
tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy,
b)	a vezető tisztségviselő - megbízatásának időtartama alatt - a közgyűlés írásbeli felhívására a
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a vezető tisztségviselőn kívül
álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a
165
vezető tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a vezető tisztségviselő igazolja, hogy
vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a szövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a vezető tisztségviselő részére megtéríti.
(3)	A közgyűlés a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
a)	a vezető tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b)	a vezető tisztségviselő
azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a szövetkezet a vezető tisztségviselő
választásának időpontjáig vagy - a vezető tisztségviselő megválasztása és a megbízatás elfogadása
esetén - a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli.”
(3)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyűlés azonnali hatállyal visszahívja a vezető tisztségviselőt, ha
a)	a vezető tisztségviselő a 30/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b)	ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.”
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény módosítása
106. §
(1)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 7. § (2) bekezdése a következő e) ponttal
egészül ki:
[Lobbitevékenységet az a természetes személy folytathat, aki]
„e) nem áll a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
166
(2) A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a lobbitevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e, és
nem áll-e a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a lobbista büntetlen előéletű-e,
valamint a lobbitevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartást vezető szerv a hatósági
ellenőrzés időtartamára vagy a lobbista nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre
emelkedéséig kezeli.”
107.	§
Hatályát veszti a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontja,
valamint 7. § (2) bekezdés c) pontjában az „és” szövegrész.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
108.	§
(1)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. más EGT-államban feljogosított hitelesítő: az együttes végrehajtásban résztvevő, az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén az
együttes végrehajtással kapcsolatos hitelesítői tevékenység végzésére az adott EGT-állam által
feljogosított független hitelesítő.”
(2)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 13/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az együttes végrehajtás-hitelesítő szervezet hitelesítő tevékenységét csak legalább három olyan
személy útján folytathatja, aki büntetlen előéletű, nem áll az együttes végrehajtás-hitelesítő
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszter
167
rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek (a továbbiakban: együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő).
(4)	A (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az együttes végrehajtás
hitelesítő által foglalkoztatott legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértő nevét,
levelezési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus levelezési címét. A kérelem benyújtásával
egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az általa
foglalkoztatottak büntetlen előéletűek, és nem állnak az együttes végrehajtás-hitelesítő szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy mellékeli arra vonatkozó
nyilatkozatukat, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
környezetvédelmi hatóság részére - annak az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység
engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdésben meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(5)	A környezetvédelmi hatóság az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az együttes
végrehajtás hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, és nem állnak-e az együttes végrehajtás-
hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási
rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az együttes végrehajtás
hitelesítő szakértők büntetlen előéletűek-e, valamint, hogy az együttes végrehajtás hitelesítő
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állnak-e.
(6)	A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság
a)	az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	az együttes végrehajtás-hitelesítői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
109. §
168
(1)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki igazolja, hogy az
Európai Gazdasági Térség valamely államának arra illetékes hatósága által kiállított, jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik, és
megfelel az (1) bekezdés a) és e)-k) pontjában foglalt követelményeknek, valamint az e törvényben
meghatározott különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette, és nem áll fenn vele szemben a 12. §-ban
meghatározott kizáró ok.”
(2)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 12. § a)-c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Nem vehető fel a kamara tagjai közé az,]
„a) aki büntetett előéletű,
b)	aki büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében
megállapította,
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
c)	aki az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéshez kötött tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,”
(3)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 12. §-t követően a következő
12/A. §-sal egészül ki:
169
„12/A. § (1) A kamarai tagfelvételét kérő természetes személy a felvétel iránti kérelem
benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll
fenn a 12. § a)-c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény, vagy
kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére
-	annak a kamarai felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti
a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A kamarai tagsági viszony fennállása alatt a kamara a lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 12. § a)-c) pontjában, valamint a 14. §
(1)	bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzést folytató kamara a hatósági
ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálóval szemben fennáll-e a 12. § a)-c)
pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara
a)	a tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy
b)	a könyvvizsgáló kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(4)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé azt a természetes személyt, aki megfelel az alábbi
feltételeknek:]
,,c) megfelel a 11. § (1) bekezdés a), valamint e)-k) pontjában foglalt követelményeknek, és nem áll
fenn vele szemben a 12. §-ban meghatározott kizáró ok.”
(5)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 91. § (2) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
170
[Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az
alábbi feltételeknek:]
„d) nem áll fenn vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(6)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 101. §-t követően a következő
101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) A könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe felvételét kérő személy a felvétel iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben
nem áll fenn a 12. § a)-c) pontja szerinti kizáró ok, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó
adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak a könyvvizsgáló jelöltek
névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján -
továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésében meghatározott adatokat igényelheti
a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(2)	A könyvvizsgálójelöltek tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági
ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy a könyvvizsgálójelölttel szemben fennáll-e a
12. § a)-c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató kamara a hatósági
ellenőrzés céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a könyvvizsgálójelölttel szemben fennáll-e a 12. § a)-c)
pontjában meghatározott kizáró ok.
(3)	A kamara az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b)	a könyvvizsgálójelöltek névjegyzékébe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.”
(7)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 190. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:]
171
„a) vele szemben nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok,”
(8)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény a 191. §-t követően a következő
191/A. §-sal egészül ki:
„191/A. § (1) A pályázó azt a tényt, hogy vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró
ok nem áll fenn, a pályázat benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A bizottsági tagság ideje alatt a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményének
ismertetésével felhívhatja a bizottsági tagot annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a
12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok.
(3)	A bizottsági tag a miniszter (2) bekezdésben meghatározott felhívására, a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a bizottsági tagon kívül álló ok miatt nem
lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
vele szemben a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(4)	Ha az (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a bizottsági tag igazolja, hogy vele szemben
nem áll fenn a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok, a miniszter az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bizottsági
tag részére megtéríti.
(5)	A miniszter a 12. § a) pontjában meghatározott kizáró ok fennállásának ellenőrzése céljából
kezeli
a)	pályázó,
b)	a bizottsági tag
azon személyes adatait, amelyeket a hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(6)	A miniszter az (5) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a pályázatról meghozott
döntés időpontjáig vagy - a bizottsági tagság fennállása esetén - a bizottsági tagság megszűnéséig
kezeli.”
172
(9) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 192. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter
a)	ha a tag a 190. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg, vagy
b)	ha a bizottság tagja a 191/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt
szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól
számított tizenötödik munkanapon
felmenti a bizottság tagját.”
110. §
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 12. § a) pontjában a „mellékbüntetés” szövegrész
helyébe a „büntetés” szöveg lép.
111. §
Hatályát veszti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (1) bekezdés d) pontja és (5)
bekezdése, valamint a 98. § (1) bekezdés a) pontjában az „és d)” szövegrész.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről
szóló 2007. évi CV. törvény módosítása
112. §
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről
szóló 2007. évi CV. törvény 15. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés
céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:]
173
,,g) a személyi azonosító kivételével a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti
bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a
kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő összes adat,”
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
113. §
(1)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan
személy, aki
a)	büntetett előéletű, vagy a vezető állás betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
b)	büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet
tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni
bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII.
fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítéstől számított öt évig,
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
be)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
174
c)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.)
91. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik,
d)	legalább ötéves biztosítási, pénztári vagy vállalatgazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi
és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, azzal, hogy az előírt vezetői
gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző
időpontnál korábbi időpontra,
e)	felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, vagy
f)	könyvvizsgálói tevékenységet folytat.”
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 10. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Akivel szemben
a)	a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy
b)	külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény
miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,
a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve
tisztségéből fel kell függeszteni.”
(3)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény a 10. §-t követően
a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott vezető állás betöltésének engedélyezése iránti
kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető állást betölteni szándékozó személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben a 10. § (4)
bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a
továbbiakban: kizáró ok), vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi
nyilvántartó szerv a Felügyelet részére - annak a vezető állás betöltésének engedélyezése iránti
kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a
Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
175
(2) A Felügyelet a vezető állás betöltésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll fenn kizáró ok. A
hatósági ellenőrzés céljából a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll-e
fenn kizáró ok.”
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény a 70. §-t követően
a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„70/A. § (1) Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a felügyeleti biztos
a)	a kirendelésével egyidejűleg,
b)	a Felügyelet írásbeli felhívására - kirendelésének időtartama alatt - a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, ha e határidőn belül a felügyeleti biztoson kívül álló ok miatt nem lehetséges, az
ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2)	A Felügyelet a felügyeleti biztos megbízatásának időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a vezető tisztségviselőt annak igazolására, hogy a
vezető tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a vezető tisztségviselő igazolja, hogy
vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a Felügyelet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv
által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat
a vezető tisztségviselő részére megtéríti.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Felügyelet a felügyeleti biztos
megbízatásának megszűnéséig kezeli.”
(8)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 72. § (4)
bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélyezési és ellenőrzési jogkörének gyakorlása érdekében az eljárás jogerős
befejezéséig jogosult a vezető állású személyek, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint
természetes személy szolgáltatók alábbiakban felsorolt személyes adatait megismerni és kezelni:]
„f) a kizáró ok fennállásának ténye.”
176
114. §
Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 15. §
(1)	bekezdés b) pontjában az „ , illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét
megállapította, a bírság kiszabását, a szankció alkalmazását, vagy az ítélet jogerőre emelkedését
követő öt évig” szövegrész.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
115.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a
100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. § (1) Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti
szakszemélyzet tagjaként csak az a nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű, magyar
állampolgár vagy a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy foglalkoztatható, illetve bízható meg, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott
feltételeknek.
(2)	Nem lehet az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja, aki az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket az erdőgazdálkodó részére nem igazolja.
(3)	Az erdőőri tevékenység ellátására jelentkező személy az erdőgazdálkodó részére hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.”
(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a
100/A. §-t követően a következő 100/B. §-sal egészül ki:
„100/B. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja a
jogviszony fennállása alatt az erdőgazdálkodó felhívására igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult
erdészeti szakszemélyzet tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű az erdőgazdálkodó az igazolásra
szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat
részére megtéríti.
177
(3)	Az erdőgazdálkodó a büntetlen előélet igazolása céljából az erdészeti szakszemélyzeti vagy a
jogosult erdészeti szakszemélyzeti jogviszony fennállásáig kezeli az erdészeti szakszemélyzet vagy
jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.”
116.	§
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 101. §
(1)	bekezdésében az „a 98-100. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl”
szöveg helyébe az „a 98-100/B. §-ban megfogalmazott kötelezettségeken és jogosultságokon túl”
szövegrész lép.
117.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a 80.
§-t megelőzően a következő címmel egészül ki:
„VII/A. fejezet
A katonai büntetések és mellékbüntetések végrehajtása”
(2)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a
következő 84/B. §-sal egészül ki:
„84/B. § (1) A beteget azon a napon kell elbocsátani az Intézetből, amelyen
a)	a kényszergyógykezelésnek a Btk. 74. § (3) bekezdése szerinti tartama eltelt, vagy
b)	a kényszergyógykezelés megszüntetéséről a bíróság értesítőlapja az Intézetbe megérkezik.
(2)	Ha a kényszergyógykezelés megszűnését követően továbbra is fennáll a gyógykezelés
szükségessége, a főigazgató főorvos az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés
érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező
gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, a
főigazgató főorvos - az országos mentőszolgálat útján - intézkedik a beteg átszállítása iránt a
kijelölt pszichiátriai intézetbe.”
178
(3)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 102. §
(2)	bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A pártfogó felügyelet megszűnik, ha]
„d) a bíróság a Btk. 82. § (3) bekezdése alapján a pártfogó felügyeletet a fele rész, de legfeljebb két
év eltelte után megszünteti.”
(4)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerej ű rendelet 126.
§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2010. május 1-je előtt kiszabott pénzmellékbüntetés végrehajtására 2010. május 1-je után a
pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók, a 2010. május 1-je előtt kiszabott
alkoholisták kényszergyógyítása végrehatását 2010. május 1-jével meg kell szakítani.”
(5)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a)	6/A. § (4) bekezdésében az „ , a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés” szövegrész helyébe a „és
a pénzbüntetés”,
b)	VII. fejezet címében a „mellékbüntetések” szövegrész helyébe a „foglalkozástól eltiltás, a
járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás és a kitiltás”,
c)	a 70. § (1) bekezdésében az „ , a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás”
szövegrész helyébe az „és a kitiltás, valamint amennyiben végrehajtandó szabadságvesztés mellett
szabták ki, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás”,
d)	a 70. § (2) bekezdés a) pontjában a „javító nevelő” szövegrész helyébe a „közérdekű”,
e)	a 89. § (1) bekezdésében az „állami vállalat, szövetkezet vagy magánkereskedő” szövegrész
helyébe a „kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni
vállalkozó”,
f)	102. § (2) bekezdés c) pontjában a „Btk. 89. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „91.
§ (2) bekezdésében”
szöveg lép.
179
(6)	Hatályát veszti a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet 12. § (1) bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész, 13. § (2) bekezdésben a
„meghosszabbítása, illetőleg” és a „[Btk. 82. § (3) bek.],” szövegrész, 70. §-át megelőző alcím, 75.
§-át megelőző alcím, 79. §-a és alcíme, 80. §-át megelőző alcím, 85. §-a és alcíme, 94. § (2)
bekezdés harmadik franciabekezdésében az „a pártfogó felügyelet tartamának [Btk. 82. § (4) bek.]
és” szövegrész.
II.	Fejezet
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
118.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét
jogerős ítéletben megállapította
ca)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított öt évig,
ce)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
180
cf)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a
mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ch)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított három évig,
d)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása
esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
g)	akit bíróként, ügyészként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, közalkalmazottként,
fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként
és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb
fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.”
(2)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 4. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A bírói kinevezésre pályázó a pályázat benyújtásakor
a)	igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában
meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn.
(2)	Ha a pályázó az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket nem igazolja, kinevezésre
nem lehet előterjeszteni.”
(3)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény a következő 38/B. §-
sal egészül ki:
181
„38/B. § A bíró a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának
írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f)
pontjában meghatározott körülmény.”
(4)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. § (1) bekezdése a
következő m) ponttal egészül ki:
[A bíró szolgálati viszonya megszűnik]
„m) ha a bíró a 38/B. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű
felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok
következménye, az ismételt felhívást követő tizenhatodik munkanapon.”
(5)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény a következő 62/A. §-
sal egészül ki:
„62/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt írásban, a
mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele
szemben nem áll fenn a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 3. § (2)
bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója
az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény
vizsgálata céljából kezeli
a)	a bírói szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy,
b)	a bíró
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
(4)	A 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38/B. §-ban meghatározottak alapján megismert
személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony létesítéséről
182
meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a
bírói szolgálati jogviszony megszűnéséig kezeli.”
(6)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 64.§-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre
változik:
„(2) A fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja fennáll, ha a bíróval szemben büntetőeljárás - ide
nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - indult.”
(7)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 73. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés megjelölése (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A fegyelmi tanács - az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - felfüggesztheti a bírót
tisztségéből, ha vele szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást - indult.
(8)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119/A. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.”
(9)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 123. §-a a következő
(7)-(9)	bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására
jogosult képviselő-testület vagy megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal
igazolja büntetlen előéletét.
(8)	Ha a jelölt a (7) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké
megválasztani nem lehet.
(9)	Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület, illetve megyei (fővárosi) közgyűlés a (7)
bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról
meghozott döntésig kezeli.”
183
(10)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény a következő 126/A. §-
sal egészül ki:
„126/A. § (1) A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás
jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől
számított tizenöt munkanapon belüli - igazolására.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök a büntetlen előéletét igazolja, a
bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány
kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3)	Ha
a)	az ülnök az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ismételt felhívás kézhezvételétől
számított tizenöt munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja,
hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, vagy
b)	a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó
szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél
kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás
megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem
gyakorolhatja.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt
megválasztó képviselő-testület vagy megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás
megszűnéséig kezeli.”
(11)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 127. § (1) bekezdése
a következő e) ponttal egészül ki:
[Az ülnök megbízatása megszűnik:]
184
„e) ha az ülnök büntetett előéletűvé válik, vagy a 126/A. § (1) bekezdésben meghatározott igazolási
kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye.”
119.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 40. § (6) bekezdésében,
43. § (2) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében a „21-38. §-ok”szövegrészek helyébe a „21-38/B.
§-ok”szövegek, 78. § (1) bekezdés c) pontjában a „64. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „64. §
(3)	bekezdése” szöveg, 100. § (2) bekezdésben az „a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát”
szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró
önéletrajzát” szöveg, 100. § (7) bekezdésében a „követően 50 évig” szövegrész helyébe a „követően
-	a 62/A. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - ötven évig” szöveg, 119. § (6)
bekezdésében a „j) és az l)” szövegrész helyébe a j), l) és m)” szöveg, 127. § (6) bekezdésében a
„b)-c) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b), c) és e) pontjában” szöveg, az 1. számú melléklet 5.
pontjában az „az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte” szövegrész helyébe az „a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma és kelte” szöveg lép.
120.	§
Hatályát veszti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. § (1)
bekezdés b) pontja, 3. § (7) bekezdése, 123. § (5) bekezdésében a „büntetve volt-e,” szövegrész.
III.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
121. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 4. §-a, 18. §-a, 30. § (2) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, 79. §-a, 90. §-a, 96. §-a, 110.
§-a, 117. §-a és 121. § (3) és (4) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.
(3)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
185
a)	11. § (1) bekezdés ce) pontjában a „különös visszaeső vagy többszörös visszaeső,” szövegrész
helyébe a „különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,” szöveg,
b)	11. § (1) bekezdés e) pontjában a „fő- és mellékbüntetés nemét” szövegrész helyébe a „büntetés”
szöveg, a „ , mértékét” szövegrész helyébe az „és mellékbüntetés nemét, mértékét” szöveg, a
„végrehajtásának felfüggesztése esetén” szövegrész helyébe a „végrehajtásának felfüggesztése vagy
részbeni felfüggesztése esetén” szöveg, a „korábbi felfüggesztett büntetés” szövegrész helyébe a
„korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés” szöveg, a „felfüggesztett büntetést
kiszabó” szöveg helyébe a „felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó” szöveg,
c)	11. § (1) bekezdésf) pontjában a „fő- és mellékbüntetés” szöveg helyébe a „büntetés” szöveg,
d)	11. § (2) bekezdés e) pontjában az „e mellékbüntetések” szövegrész helyébe az „e büntetések”
szöveg,
e)	16. § (1) bekezdésf) pontjában a „fő- és mellékbüntetés nemét” szövegrész helyébe a „büntetés”
szöveg, a „ , mértékét” szövegrész helyébe az „és mellékbüntetés nemét, mértékét” szöveg, a
„végrehajtásának felfüggesztése esetén” szövegrész helyébe a „végrehajtásának felfüggesztése vagy
részbeni felfüggesztése esetén” szöveg,
f)	18. § (3) bekezdésben a „végrehajtásában felfüggesztett” szövegrész helyébe a „végrehajtásában
felfüggesztett vagy részben felfüggesztett” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a)	18. § (3) bekezdés b) pontja,
b)	18. § (4) bekezdésében a „- tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett
történik -” szövegrész, valamint
c)	a 19. § (3) bekezdésében a „- tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a
mellett történik -” szövegrész.
(5)	Ez a törvény 2010. május 2-án hatályát veszti.
186
187
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata (a továbbiakban: Abh.) megállapította,
hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV.
törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30.
napjával megsemmisítette.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
június 30-án hatályba lépett, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások
rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezve az Abh-ban foglalt követelményeknek megfelelően
szabályozza ezt a tárgykört.
Az Abh. követelményeivel és az azokra tekintettel készült Bnytv-vel összhangban kell szabályozni
azokat a munkajogi tárgyú és más ágazati törvényeket, amelyek munkavégzésre irányuló
jogviszony létesítéséhez, illetve valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött
tevékenység gyakorlásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak
elő.
Tekintettel az Abh-ban foglalt követelményekre, valamint a Bnytv-ben meghatározott
adatszolgáltatási szabályokra, a Javaslat módosítja azokat az ágazati törvényeket, amelyek
munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy
tekintetében, aki büntetett előéletű, egyes, meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól már
mentesült, ám az adott jogviszony létesítésének és fenntartásának kizárása a mentesülését követően
meghatározott ideig indokolt.
A Javaslat tartalmazza azokat - a hatályos szabályozásból hiányzó - adatkezelési rendelkezéseket
is, amelyek alapján a foglalkoztató jogosult kezelni a foglalkoztatott által rendelkezésére bocsátott
bűnügyi személyes adatokat. A Javaslat szabályozza azt is, hogy a foglalkoztató miképp jogosult
ellenőrizni azt, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését kizáró okok a jogviszony
188
fennállása során fennállnak-e, továbbá tartalmazza azokat a szabályokat is, amelyek alapján a kizáró
okok fennállásának esetén a jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetésére kerül sor.
Ennek megfelelően a Javaslat tartalmazza a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények [a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban. Hszt.), a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), az
igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a
továbbiakban: Iasz.), az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üszt.)], valamint olyan ágazati törvények módosítását,
amelyek valamely tevékenység gyakorlásához a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételt írnak elő. Ebben az esetkörben a Javaslat úgy módosítja az egyes törvényeket,
hogy
a)	a jogviszony létesítéséhez a feltételt az érintett igazolja, a jogviszony fennállása alatt a
foglalkoztatónak a feltételek ellenőrzésére való jogosultságát rögzíti úgy, hogy a foglalkoztató
indokolt esetben felhívhatja a foglalkoztatottat a feltételek fennállásának hatósági bizonyítvánnyal
történő igazolására,
b)	arra az esetre, ha a foglalkoztatott a feltételekkel már nem rendelkezik, a jogviszony
megszüntetését írja elő,
c)	a munkáltató részére a foglalkoztatott által igazolt adatok kezelésére vonatkozóan megfelelő
rendelkezéseket tartalmaz, a munkáltató, foglalkoztató az Abh. alapján a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben kezelt adatokhoz nem kap hozzáférési vagy adatigénylési lehetőséget.
A versenyszférában történő foglalkoztatás legáltalánosabb normatív rendelkezéseit az Mt. rögzíti.
Az Mt. által szabályozott jogviszonyokban tipikusan nem foglalkoztatást kizáró ok a munkavállaló
bűnügyi előéletével kapcsolatos bármely körülmény, ezért a munkaviszonyban történő
foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az Mt-ben csupán a foglalkozástól eltiltás szankcióhoz kapcsolódó
igazolási és adatkezelési szabályokat rendezi a Javaslat. Ha a foglalkozástól eltiltáson túl egy
189
speciális, munkaviszony keretei között is ellátható tevékenység tekintetében az ágazati törvény
bűnügyi előélethez kapcsolódó feltételt ír elő, annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket az
ágazati törvény tartalmazza (pl. a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény).
A Javaslat részletesen szabályozza, hogy a munkáltató a hatósági bizonyítványból megismert
személyes adatokat milyen célból és milyen időtartamban kezelheti. A Javaslat az Mt.
módosításával egyértelművé teszi, hogy a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 10. § (1)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával a munkaviszonyt, mint érvénytelen megállapodás alapján
létrejött jogviszonyt, köteles azonnali hatállyal felszámolni, ha a kizáró ok fennállását a munkáltató
az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy egyéb
módon a tudomására jut.
A Javaslat hasonló szabályokat tartalmaz a Ktv. és a Kjt., tekintetében azzal a különbséggel, hogy a
közszféra alkalmazottai tekintetében általánosan előírt követelmény a büntetlen előélet igazolása is.
A Bjt. és az Üszt. még szigorúbb szabályokat tartalmaz az e hivatásokkal szemben támasztott
biztonsági követelményekre tekintettel. A bírák, ügyészek esetében kinevezési akadály, ha a
pályázó büntetlen előéletű ugyan, de bármely bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi
felelősségét jogerősen megállapították, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli
mentesülését követően is, a kiszabott szankciótól függően az adott státusztörvényben meghatározott
időpontig.
A Javaslat hasonló igazolási, ellenőrzési rendszert iktat azokba a törvényekbe is, amelyek
valamilyen - általában nem teljes munkaidős elfoglaltságot jelentő - testületi tagság feltételeként
írják elő a büntetlen előéletet, vagy más, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételt írnak elő, mint például a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény békéltető
testületre vonatkozó rendelkezései.
Az Abh. - az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően - tartalmazza: „Az Alkotmánybíróság
nagyszámú határozatában fejtette ki, hogy az alapjog korlátozására a szükségesség és arányosság
követelményének érvényre jutása mellett is csak törvényben kerülhet sor [összefoglalóan pl.
64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 300.; 29/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994,
148, 155.; 27/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 143, 147-148.]. "
190
Az Abh. egyértelműen rögzíti azt: „A foglalkozás gyakorlásához való jog az indokolatlan állami
beavatkozásokkal és korlátozásokkal szemben a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül.
Ebből az is következik, hogy a munkaerő piacra való belépés korlátozása csak szűk teret kaphat. Az
állam - más szabadságjogok, alkotmányos értékek és célok védelme érdekében - az őt terhelő
intézményvédelmi kötelezettségre hivatkozással sem alkalmazhat olyan generális megszorításokat,
amelyek ezt tartósan és differenciálás nélkül ellehetetlenítik. ”
A büntetett előélethez kötött foglalkoztatási korlát egyértelműen alapvető jog korlátozásának
minősül. Erre tekintettel a Javaslat törvényi szintre emeli azokat a törvénynél alacsonyabb szintű
jogszabályokat, amelyek valamely foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez és fenntartásához a
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételt írnak elő (pl. a polgári természetőrre
vonatkozó ilyen szabályok a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendeletben
találhatók, amelyeket a Javaslat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben helyez el),
de annak érdekében, hogy a feltétel meghatározása ne eredményezze a foglalkozás szabad
megválasztásának alapjogát érintő aránytalan korlátozást, ilyen feltétel csak a legindokoltabb
körben határoz meg a Javaslat.
A Javaslat tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását is, amelyek nem feltétlenül
foglalkozáshoz, hanem valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység
gyakorlásához követelnek meg büntetlenséget, vagy más, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételt, illetve annak igazolását.
A Javaslat a foglalkoztatási jogviszonyoktól eltérően a hatósági eljárásokban az adatigénylést a
hatóságok számára lehetővé teszi. A bejelentéssel vagy az engedély benyújtásával egyidejűleg a
kérelmező vagy igazolja, hogy megfelel a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételeknek, vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 36. § (2) és (3) bekezdése, valamint a Bnytv. 69. §-a alapján kérheti, hogy a
hatóság a szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatigényléssel szerezze be. A
bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység időtartama alatt a hatóság - a hatósági ellenőrzés
keretében - a bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrizheti, hogy az adott személy
a tevékenység gyakorlása során is megfelel-e a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeknek.
191
A Javaslat ebben a körben is szabályozza az eljáró hatóság adatkezelésére vonatkozó
rendelkezéseket. A hatóság adatkezelési joga megszűnik, ha a hatósági ellenőrzést befejezte, vagy -
ha a hatósági ellenőrzés eredményeként eljárást indított - a tevékenység ellátásának
megszüntetésére irányuló (bejelentés esetén a névjegyzékből való törlésre irányuló) hatósági eljárást
jogerősen befejezte. Ezekkel a rendelkezésekkel biztosítható, hogy az adatkezelés időtartama a
lehető legrövidebb időre korlátozódjon.
Az ágazati törvényeket érintő módosítások
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása a közúti közlekedési szakértő, a
járművezetői vizsgabiztos, a közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás vezetője és szakmai
irányítója, valamint a műszaki vizsgabiztos tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek
minden esetben a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne
álljon az adott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A járművezetői
vizsgabiztos esetében további feltétel, hogy ne álljon a közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényben a Javaslat a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben szereplő nyilvántartások megnevezését igazítja hozzá a Bnytv-ben használt
megnevezésekhez, valamint az igényelhető adatok körét határozza meg pontosan.
A közjegyzőkről szóló törvény módosításával a Javaslat az alkotmányos követelményeknek és a
Bnytv. szabályainak megfelelően, azonban a hatályos tartalommal megegyezően határozza meg a
közjegyzővé válást kizáró okokat. A közjegyző kiemelt közbizalmat élvező feladatot lát el, ezért a
közjegyzővé válás feltételei szigorúbbak annál, mint amit a büntetlen előélet jelent. A hatályos
szabályozás szerint nem nevezhető ki közjegyzővé az, akivel szemben szándékos bűncselekmény
miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését
rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. A Javaslat tartalmilag a kizáró okok körén nem
változtat, csak a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeket a Bnytv.
192
rendszeréhez és az Abh-ban megfogalmazott követelményekhez igazítja. A közjegyzők esetében a
miniszter, a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek esetében a közjegyzői kamara illetékes
szervei rendelkeznek az előbb említett feltételek ellenőrzésének, az ehhez szükséges adatkezelésnek
a jogával.
A Munka Törvénykönyvének módosítása általános szabályként előírja, hogy a munkaviszonyt
létesíteni szándékozó személy a munkáltató felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a munkaviszony létesítését nem teszi
lehetővé. Az Mt. módosítása lehetővé teszi azt is, hogy az előbbi tény igazolására a munkáltató a
munkaviszony fennállása alatt hívja fel a munkavállalót.
A Javaslat részletesen szabályozza, hogy a munkáltató a hatósági bizonyítványból megismert
személyes adatokat milyen célból és milyen időtartamban kezelheti. Az igazolás, illetve az
ellenőrzés eredményeként megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről
meghozott döntés időpontjáig vagy - munkaviszony létesítése esetén - annak megszűnéséig,
megszüntetéséig kezelheti.
A Javaslat az Mt. módosításával egyértelművé teszi, hogy a munkáltató a munkaviszonyt az Mt. 10.
§ (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a munkaviszonyt, mint érvénytelen megállapodás
alapján létrejött jogviszonyt köteles azonnali hatállyal felszámolni, ha a kizáró ok fennállását a
munkáltató az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy
egyéb módon a tudomására jut. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltató felhívására nem
teljesíti igazolási kötelezettségét a munkáltatónak a jogviszony megszüntetésére a rendkívüli
felmondás keretében van lehetősége.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása az Mt-hez hasonló szabályokat tartalmaz
azzal a különbséggel, hogy a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személynek a
kinevezését megelőzően, a közszolgálati jogviszony fennállása alatt pedig a köztisztviselőnek a
munkáltatói jogkör gyakorlója írásbeli felhívására azon túl, hogy nem áll a közszolgálati jogviszony
létesítését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, azt is igazolnia kell, hogy büntetlen előéletű.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt a Javaslat kiegészíti azzal a rendelkezéssel, miszerint a
közszolgálati jogviszonyt a közigazgatási szerv azonnali hatállyal megszünteti, ha a köztisztviselő a
munkáltatói jogkör gyakorlójának ismételt felhívására sem tesz eleget az előbb említett igazolási
kötelezettségének, illetve ha az igazolás során a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, hogy a
193
köztisztviselő nem felel meg a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható fent említett
feltételeknek.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény Javaslat szerinti módosítása a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek meghatározása, az e feltételeknek való
megfelelés igazolása, ellenőrzése, az ennek eredményeként megismert adatok kezelése tekintetében
tartalmilag megegyezik a Ktv. javaslat szerinti módosításával. A közalkalmazottak esetében a
Javaslat úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles az Mt. 10. § (1) bekezdése alapján a
közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal felszámolni, ha a közalkalmazott a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételekre vonatkozó igazolási kötelezettségének nem
tesz eleget, illetve ha az igazolás során a munkáltató megállapítja, hogy a közalkalmazott nem felel
meg e feltételeknek.
Az államháztartásról szóló törvény 121/C. §-a szerint a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési
tevékenység folytatásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges, és belső
ellenőrzési tevékenységet költségvetési szerveknél, csak büntetlen előéletű és olyan személy
végezhet, aki nem áll a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt. A
Javaslat ezeket a feltételeket határozza meg a Btk. fogalom használatához igazítva, és a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza ezen, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható, feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének
és kezelésének szabályait.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosítása az ellátottjogi
képviselő tekintetében állapítja meg - tartalmilag a hatályos szabályozással egyezően - e
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon
az ellátottjogi képviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A statisztikáról szóló törvény módosítása az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST)
tagjai tekintetében állapítja meg e feladat ellátásának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
194
igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet
végezni kívánó személy ne álljon a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. Ha az OST tagja a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételekre
vonatkozó igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve ha az igazolás során megállapításra
kerül, hogy nem felel meg e feltételeknek, az OST tagjának, illetve elnökének megbízatása
megszűnik. Az OST-tagság megszűnésének további okait a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI.
törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. Rendelet tartalmazza, a Javaslat az
egységes szabályozás érdekében ezeket a megszüntető okokat is a statisztikáról szóló törvénybe
illeszti.
A bányászatról szóló törvény módosítása a bányaüzemben felelős műszaki vezető és helyettese,
valamint a hites bányamérnöki tevékenységet folytató személy tekintetében állapítja meg az adott
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon
az adott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és
kezelésének szabályait. E szabályok a bányaüzemben felelős műszaki vezető és helyettese
tekintetében a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények esetében követett, a hites
bányamérnöki tevékenységet folytató személy esetében - lévén hatósági engedélyhez kötött
tevékenységről szó - a hatósági engedélyezést tartalmazó törvények esetében követett elveknek
felelnek meg.
A szakképzésről szóló törvény módosítása a gyakorlati oktató, valamint a gyakorlati képzést és
felügyeletet ellátó személy tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet,
valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
195
A lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló törvény módosítása az ingatlanközvetítői és az ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői
tevékenységet végző személyek tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen
előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A közoktatásról szóló törvény módosítása a közoktatási szakértő tekintetében állapítja meg e
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A munkavédelemről szóló törvény módosítása a munkabiztonsági szakértő tekintetében állapítja
meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit.
Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne
álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és
kezelésének szabályait.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény (a továbbiakban: Öpt.) az igazgató
tanács tagja, az ellenőrző bizottság tagja, és az ügyvezető (helyettes ügyvezető) tekintetében
tartalmazza a büntetlen előéletet mint alkalmazási feltételt. Tekintettel arra, hogy a Btk.
foglalkozástól eltiltásról szóló 56. § (2) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetben vagy
gazdasági társaságban vezető tisztség betöltésétől mint foglalkozástól is eltiltható az elítélt,
indokolt, hogy az ilyen foglalkozástól eltiltás hatálya alatt álló személy a fent említett pozíciókat ne
tölthesse be. Erre tekintettel a Javaslat az alkalmazási feltételeket kiegészíti azzal, hogy az igazgató
196
tanács tagja, az ellenőrző bizottság tagja, és az ügyvezető (helyettes ügyvezető) csak olyan személy
lehet, aki nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
A vagyonkezelési tevékenység irányítását végző személy, valamint az ingatlan értékelő alkalmazási
feltételeit az Öpt. végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Ezeket a feltételeket az Abh-ban támasztott
követelményeknek megfelelően a Javaslat az Öpt-be illeszti.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a Javaslat az alkotmányos
követelményeknek és a Bnytv. szabályainak megfelelően, azonban a hatályos tartalommal
megegyezően határozza meg a végrehajtóvá kinevezést kizáró okokat. A végrehajtó kiemelt
közbizalmat élvező feladatot lát el, ezért a végrehajtóvá válás feltételei szigorúbbak annál, mint
amit a büntetlen előélet jelent. A hatályos szabályozás szerint nem nevezhető ki végrehajtóvá az,
akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát,
gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a
büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. A
Javaslat tartalmilag a kizáró okok körén nem változtat, csak a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételeket a Bnytv. rendszeréhez és az Abh-ban megfogalmazott
követelményekhez igazítja. A Javaslat ugyanakkor az előbb említett alkalmazási feltételeket - a
hasonló feladatellátásra tekintettel - kiterjeszti a végrehajtó-helyettesekre, valamint a
végrehajtójelöltekre is.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény értelmében a
legfőbb ügyész megválasztásának, illetve az ügyészi kinevezésnek (továbbiakban együtt: ügyészi
kinevezés) feltétele a büntetlen előélet, továbbá az ügyészi kinevezés akadálya, ha kinevezni kívánt
személy büntetlen előéletűnek tekintendő ugyan, de korábban bűncselekmény miatt
szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítéltek, illetőleg, akinek a büntetőeljárás során
kényszergyógykezelését rendelték el, és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Egyebekben a
197
bűnügyi nyilvántartásban való szereplés tényét mérlegelni kell abból a szempontból, hogy a pályázó
alkalmas-e erre tekintettel az ügyészi tisztség betöltésére. Ehhez a mérlegeléshez az Üszt. a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatok teljes köréhez hozzáférést biztosít.
Az Alkotmánybíróság az Abh-ban elvi éllel állapította meg, hogy „nem tartozhat [...] a kötelező
adatszolgáltatás esetkörébe, ha az adatigénylő valamely foglalkozás, hivatás gyakorlásához,
valamilyen jog gyakorlását lehetővé tévő engedély kiadásához kapcsolódó döntése meghozatalához
kíván az adatalanyról információt szerezni”. Az Abh. értelmében tehát foglalkoztatási
jogviszonyban nem adható korlátlan hozzáférés, vagy adatigénylési lehetőség a foglalkoztatónak a
foglalkoztatási jogviszony feltételeinek ellenőrzéséhez.
Az Üszt. hatályos rendelkezése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadon, a törvényben
rögzített szempontok nélkül mérlegelheti az adott tisztségre pályázó személy bűnügyi személyes
adatait, jóllehet ehhez a törvény megköveteli a pályázó hozzájárulását is, amely azonban a
jogviszony létesítés feltétele.
E rendelkezés több szempontból is alkotmányossági problémákat vet fel.
Az, hogy az adott tisztségre pályázó személy (a továbbiakban: pályázó) bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatainak teljes köréhez leendő munkáltatójának hozzáférést kell biztosítani, korlátozza a
pályázó - az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított - információs önrendelkezési jogát.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozásának alkotmányos kereteivel
kapcsolatos következetes alkotmánybírósági gyakorlat alapján egy alapjog korlátozása akkor
tekinthető alkotmányosnak, ha azt egy másik alapjog vagy szabadság védelme, érvényesülése vagy
egyéb alkotmányos érték védelme szükségessé teszi és a kívánt cél más módon nem érhető el, tehát
szükséges, valamint, ha a korlátozás által okozott jogsérelem az elérendő cél fontosságával arányos
mértékű. Ebből következően a jogalkotó alapjog korlátozása esetén köteles az adott cél elérésére
alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.
Jóllehet a pályázó bűnügyi személyes adatainak a munkáltató részére történő korlátlan
rendelkezésére bocsátása nem törvény kötelező adatkezelést előíró rendelkezésén, hanem a pályázó
hozzájárulásán alapul, így az formálisan megfelel a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény - az adatalany különleges adatainak
alkotmányos kezelésére vonatkozó - 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, az
adatkezeléshez való hozzájárulás valójában nem tekinthető önkéntesnek. Az adatkezeléshez való
hozzájárulásnak ugyanis - az Avtv. 2. § 6. pontjában foglaltak alapján - önkéntesnek kell lennie,
ezen önkéntesség azonban - az Adatvédelmi Biztos több állásfoglalásában kifejtettekkel is
összhangban - csupán látszólagos: a hivatkozott törvényi rendelkezésekben meghatározott esetben a
198
pályázó ugyanis nincs tényleges választási helyzetben, tekintettel arra, hogy hozzájárulás híján a
pályázó kinevezésre nem terjeszthető elő.
Valójában tehát az alkotmányos adatkezelés feltételei, az alapjog korlátozása szükségessége és
arányossága követelményei tartalmilag nem biztosítottak a hivatkozott és a Javaslat által
módosítandó hatályos szabályozás alapján.
Alkotmányossági problémát vet fel továbbá az a rendelkezés is, amely szerint az illetékes ügyészi
szerv a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján mérlegelheti a pályázó tisztségre való alkalmasságát. E
rendelkezés alapján nem állapítható meg egyértelműen, melyek azok a törvényi feltételek,
amelynek teljesítése esetén a pályázó az adott tisztséget betöltheti, ez pedig az Alkotmány 2. § (1)
bekezdéséből fakadó jogbiztonság követelményének sérelméhez vezethet. E szabályozás nem
garantálja továbbá a pályázatok egyenlő elbírálását sem, hiszen nincs törvényi akadálya annak,
hogy két pályázó bűnügyi nyilvántartásokban kezelt személyes adatai egyezősége esetén a pályázók
alkalmasságát a munkáltató diszkrecionális jogkörében eltérően ítélje meg.
A Javaslat ennek megfelelően úgy módosítja a hatályos szabályozást, hogy teljes körűen rögzíti az
ügyészi tisztség betöltésének törvényi feltételeit, azon bűnügyi előéletre vonatkozó adatok kimerítő
meghatározásával is, amelyek az ügyészi tisztség betöltését kizárják, másrészt átalakítja ezen
bűnügyi személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályozást is úgy, hogy a feltételek
fennállását a pályázó - Bnytv-ben meghatározott - hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egy ilyen
tartalmú szabályozás alkalmas az adott tisztség betöltése feltételeinek ellenőrzésére, ugyanakkor a
pályázó információs önrendelkezési jogának legenyhébb korlátozásával járó eszköz.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A hegyközségekről szóló törvény módosítása a hegyközség tisztségviselői tekintetében állapítja
meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó
személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A
Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
199
A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosítása a szabadalmi ügyvivő, és a szabadalmi
ügyvivőjelölt tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítása a környezetvédelmi,
természetvédelmi és tájvédelmi szakértő tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása a vízgazdálkodási szakértő tekintetében állapítja
meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit.
Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne
álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és
kezelésének szabályait.
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
szóló törvény szerint a szabadságvesztés időtartamára fel kell függeszteni a kamarai tagságát
annak, akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt,
illetve az eltiltás időtartamára annak, akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerős ítélettel
határozott időre eltiltott. A törvény értelmében a vezetőség kizárja a kamarából azt a tagot, akit
jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Ezek a felfüggesztési és
kizáró okok azonban nem jelennek meg a kamarai tagság feltételeként.
200
A Javaslat a koherens szabályozás megteremtése érdekében az alkotmányos követelményeknek és a
Bnytv. szabályainak megfelelően, a hatályos tartalomhoz igazodva határozza meg a kamarai tagság
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit úgy, hogy ne kerülhessen a kamara
tagjai közé olyan személy, akinek tagságát fel kellene függeszteni, vagy meg kellene szüntetni.
Egyebekben a Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény módosítása a
tűzvédelmi szakértő tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet,
valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása a Bnytv-ben használt fogalmakhoz
igazítja hozzá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény fogalmait.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
módosítása a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak tekintetében állapítja meg e hivatás
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy ne álljon a
betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
Az Alkotmánybíróság az Abh-ban elvi éllel állapította meg, hogy „nem tartozhat [...] a kötelező
adatszolgáltatás esetkörébe, ha az adatigénylő valamely foglalkozás, hivatás gyakorlásához,
valamilyen jog gyakorlását lehetővé tévő engedély kiadásához kapcsolódó döntése meghozatalához
kíván az adatalanyról információt szerezni”. Az Abh. értelmében tehát foglalkoztatási
jogviszonyban nem adható korlátlan hozzáférés, vagy adatigénylési lehetőség a foglalkoztatónak a
foglalkoztatási jogviszony feltételeinek ellenőrzéséhez.
201
Erre tekintettel a Javaslat nem teszi lehetővé, hogy a fegyveres szerv a vele szolgálati viszonyt
létesíteni szándékozó személy bűnügyi nyilvántartásban kezelt adataihoz teljes körűen hozzáférjen.
A szolgálati viszony létesítése bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeinek
való megfelelést a Javaslat szerint a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy a fegyveres
szerv részére igazolja. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról szóló törvény módosítása a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója
tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételét. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A közraktározásról szóló törvény módosítása a részvénytársasági formában működő közraktár
igazgatósági tagja, a fióktelepként működő közraktár fióktelep vezetője, a közraktár vezetője és
közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója tekintetében állapítja
meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit.
Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne
álljon gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A természet védelméről szóló törvény módosításával a Javaslat a polgári természetőr tekintetében,
valamint védett állatfajok, tartásához, hasznosításához, exportjához, importjához szükséges
engedély továbbá a barlangi túravezető, illetve barlangi kutatás vezetői igazolvány esetében az
igénylő tekintetében törvényi szintre emeli az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezeket a feltételeket jelenleg a polgári
természetőr tekintetében a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet, a védett
állatfajok tartása, hasznosítása tekintetében a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására
és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, védett
202
állatfajok export-, importengedélye tekintetében a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok
kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes
szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet tartalmazza. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait is.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítása a
vadászatról szóló törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szakterületen szakértő személy tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen
előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása a
Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a versenytanács tagja tekintetében
állapítja meg az adott feladat ellátásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételeit. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény úgy rendelkezik,
hogy az elnök (elnökhelyettes) felmentésének van helye, ha a tisztségére méltatlanná válik. A
tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha büntetett előéletű, illetve vele szemben a
bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, és a bűnügyi nyilvántartásból még nem
törölték. Ezeket a feltételeket a Javaslat a tisztség betöltésének feltételeként határozza meg, azzal
hogy bármely bűncselekmény miatt a bűnügyi nyilvántartásban szereplés a büntetett előélethez
fűződő joghátrányok alóli mentesítést követően is - tekintettel az Abh-ban foglalt elvekre is -
feleslegesen szigorú feltétel.
Erre tekintettel a Javaslat tételesen meghatározza azt a bűncselekményi kört, amelyek esetében a -
fenti tisztség közbizalmi, gazdaság jogszerű működéséhez szorosan kapcsolódó jellegére tekintettel
203
-	indokolt az elkövető kizárása tisztség betöltéséből az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülését követően is, a kiszabott szankciótól függően a Javaslatban
meghatározott időpontig.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása az ingatlanrendező
földmérő tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon a földmérési, térképészeti foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításában a Javaslat
egyrészt a gyermekjogi képviselő tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 15. § (8) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy a gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott
munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Btk-
ban büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik,
vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el. Ez a rendelkezés olyan feltételt
támaszt, ami a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal nem igazolható tekintettel arra, hogy a
bűnügyi nyilvántartás nem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy egy bűncselekményt gyermek
sérelmére követtek-e el vagy sem.
Erre tekintettel a Javaslat a gyermekjogi képviselő gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény 11/A. §-ában - a 15. § (8) bekezdésében meghatározott hatályos
szabályozás mögött meghúzódó szándéknak megfelelően - a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható módon határozza meg e tevékenység ellátását kizáró okokat. A Javaslat szerint
nem lehet gyermekjogi képviselő, aki büntetett előéletű. A Javaslat továbbá tételesen meghatározza
azt a bűncselekményi kört amelyek esetében a - a tisztség közbizalmi, a gyermekek testi, lelki
fejlődésének maradéktalan biztosításához szorosan kapcsolódó jellegére tekintettel - indokolt az
elkövető kizárása e tisztség betöltéséből az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli
mentesülését követően is, a kiszabott szankciótól függően a Javaslatban meghatározott időpontig.
204
A Javaslat továbbá a gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő tekintetében állapítja meg e
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon a
az adott tevékenység végzését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és
kezelésének szabályait.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatályos rendelkezése
szerint a bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő
kinevezésénél a Bjt. 3. § (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi
nyilvántartás adatainak mérlegelésére a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár esetében a
kinevezésre jogosult bírósági elnök, a pártfogó felügyelő esetében az egyéb igazságügyi szerv
vezetője, az igazságügyi szakértő esetében a miniszter jogosult. A Bjt. 3. § (2) bekezdése úgy
rendelkezik, hogy nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy
közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését
rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a
pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.
Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban elvi éllel állapította meg, hogy „nem tartozhat [...] a kötelező
adatszolgáltatás esetkörébe, ha az adatigénylő valamely foglalkozás, hivatás gyakorlásához,
valamilyen jog gyakorlását lehetővé tévő engedély kiadásához kapcsolódó döntése meghozatalához
kíván az adatalanyról információt szerezni". Az Abh. értelmében tehát foglalkoztatási
jogviszonyban nem adható korlátlan hozzáférés, vagy adatigénylési lehetőség a foglalkoztatónak a
foglalkoztatási jogviszony feltételeinek ellenőrzéséhez.
Az Iasz. hatályos rendelkezése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadon, a törvényben
rögzített szempontok nélkül mérlegelheti az adott tisztségre pályázó személy bűnügyi személyes
adatait, jóllehet ehhez a törvény megköveteli a pályázó hozzájárulását is, amely azonban a
jogviszony létesítés feltétele.
E rendelkezés több szempontból is alkotmányossági problémákat vet fel.
Nyilvánvalóan az, hogy az adott tisztségre pályázó személy (a továbbiakban: pályázó) bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatainak teljes köréhez leendő munkáltatójának hozzáférést kell biztosítani,
korlátozza a pályázó - az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított - információs
önrendelkezési jogát.
205
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozásának alkotmányos kereteivel
kapcsolatos következetes alkotmánybírósági gyakorlat alapján egy alapjog korlátozása akkor
tekinthető alkotmányosnak, ha azt egy másik alapjog vagy szabadság védelme, érvényesülése vagy
egyéb alkotmányos érték védelme szükségessé teszi és a kívánt cél más módon nem érhető el, tehát
szükséges, valamint, ha a korlátozás által okozott jogsérelem az elérendő cél fontosságával arányos
mértékű. Ebből következően a jogalkotó alapjog korlátozása esetén köteles az adott cél elérésére
alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.
Jóllehet a pályázó bűnügyi személyes adatainak a munkáltató részére történő korlátlan
rendelkezésére bocsátása nem törvény kötelező adatkezelést előíró rendelkezésén, hanem a pályázó
hozzájárulásán alapul, így az formálisan megfelel a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény - az adatalany különleges adatainak
alkotmányos kezelésére vonatkozó - 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, az
adatkezeléshez való hozzájárulás valójában nem tekinthető önkéntesnek. Az adatkezeléshez való
hozzájárulásnak ugyanis - az Avtv. 2. § 6. pontjában foglaltak alapján - önkéntesnek kell lennie,
ezen önkéntesség azonban - az Adatvédelmi Biztos több állásfoglalásában kifejtettekkel is
összhangban -csupán látszólagos: a hivatkozott törvényi rendelkezésekben meghatározott esetben a
pályázó ugyanis nincs tényleges választási helyzetben, tekintettel arra, hogy hozzájárulás híján a
pályázó kinevezésre nem terjeszthető elő.
Valójában tehát az alkotmányos adatkezelés feltételei, az alapjog korlátozása szükségessége és
arányossága követelményei tartalmilag nem biztosítottak a hivatkozott és a Javaslat által
módosítandó hatályos szabályozás alapján.
Alkotmányossági problémát vet fel továbbá az a rendelkezés is, amely szerint a munkáltatói jogkör
gyakorlója a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján mérlegelheti a pályázó tisztségre való
alkalmasságát. E rendelkezés alapján nem állapítható meg egyértelműen, melyek azok a törvényi
feltételek, amelynek teljesítése esetén a pályázó az adott tisztséget betöltheti, ez pedig az
Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság követelményének sérelméhez vezethet. E
szabályozás nem garantálja továbbá a pályázatok egyenlő elbírálását sem, hiszen nincs törvényi
akadálya annak, hogy két pályázó bűnügyi nyilvántartásokban kezelt személyes adatai egyezősége
esetén a pályázók alkalmasságát a munkáltató diszkrecionális jogkörében eltérően ítélje meg.
A Javaslat ennek megfelelően úgy módosítja a hatályos szabályozást, hogy teljes körűen rögzíti az
adott tisztség betöltésének törvényi feltételeit, azon bűnügyi előéletre vonatkozó adatok kimerítő
meghatározásával is, amelyek a tisztség betöltését kizárják, másrészt átalakítja ezen bűnügyi
személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályozást is úgy, hogy a feltételek fennállását a
206
pályázó - Bnytv.-ben meghatározott - hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egy ilyen tartalmú
szabályozás alkalmas az adott tisztség betöltése feltételeinek ellenőrzésére, ugyanakkor a pályázó
információs önrendelkezési jogának legenyhébb korlátozásával járó eszköz.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
törvény módosítása a könyvtári, közművelődési, múzeumi vagy levéltári szakkérdésben szakértő
tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet
végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása a békéltető testületi tag tekintetében állapítja
meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit.
Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne
álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban
kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és
kezelésének szabályait.
Az ügyvédekről szóló törvény módosítása az ügyvéd tekintetében állapítja meg az ügyvédi
hivatás gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit,
hozzáigazítva a hatályos feltételrendszert az Abh-ban meghatározott követelményekhez, valamint a
Bnytv. rendelkezéseihez. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosítása a temetkezési szolgáltatást végző
személyek tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt
207
adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása a vízi közlekedési szakértő, a hajózási hatóság által
megbízott vizsgabizottság tagja, a hajóparancsnok tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. A Javaslat a
korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének
és kezelésének szabályait.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény Javaslat szerinti módosítása a jelenleg az országhatárt
átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. kormányrendeletben található, a hulladék szállítását
végző személyre vonatkozó, a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeket
illeszti be a hulladékgazdálkodásról szóló törvénybe. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény módosítása a
növényvédelmi szakértő és a kamarai tagok tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A számvitelről szóló törvény módosítása a mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező
személyek, valamint az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok
tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt
208
adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvény módosítása az egészségügyi közvetítői tanács
tagjai tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
Az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítása a minősített szolgáltató vezető
tisztségviselője, vezetője és alkalmazottai tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása a kulturális örökség védelmével
kapcsolatos szakkérdésben szakértő tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen
előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
209
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény módosítása a szolgálati viszonyt létesíteni kívánó személy és az állomány tagja
tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeit. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A felnőttképzésről szóló törvény módosítása a felnőttképzési szakértő tekintetében állapítja meg e
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A közvetítői tevékenységről szóló törvény módosítása a közvetítő tekintetében állapítja meg e
tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a
feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az adótanácsadó, az adószakértő és az okleveles
adószakértő tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet,
valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
210
A postáról szóló törvény módosítása a postai szolgáltató vezető tisztségviselőinek vagy a szakmai
tevékenységért felelős vezető állású munkavállalójának tekintetében állapítja meg e tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítása az
Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjai tekintetében állapítja meg e tisztség betöltésének
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételét. Ez a feltétel a büntetlen előélet. A
Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítása a megbízható vámadós
tekintetében állapítja meg megbízható vámadós személyre vonatkozó feltételek fennállását igazoló
bizonyítvány kiadásának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételét. E feltétel
szerint megbízható vámadós az lehet, aki gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos
bűncselekmény elkövetése miatt nem minősül büntetett előéletűnek. A gazdasági tevékenységgel
összefüggő súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekmények felsorolását a hatályos közösségi
vámjog végrehajtásáról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A társasházakról szóló törvény módosítása a közös képviselő, az intéző bizottság elnöke, a
társasház kezelő, valamint az ingatlankezelő tekintetében állapítja meg az adott tevékenység
gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a
büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
211
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A sportról szóló törvény módosítása több szempontból indokolt. Egyfelől a törvény eddig is
megkövetelte a büntetlen előéletet mint feltételt a MOB és MPB tagok, illetve elnökségi tagok
vonatkozásában, azonban ennek igazolási szabályairól nem rendelkezett. Erre tekintettel a MOB és
az MPB esetében is ugyanaz a rezsim kerül bevezetésre, amelynek nyomán a tagoknak a MOB,
illetve az MPB főtitkára részére igazolják azt, hogy büntetlen előéletűek. Erre tekintettel a javaslat -
a sporttörvény eddigi hiányosságát pótolva - egyértelműen rendelkezik arról, hogy a MOB, és az
MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő tartja nyilván, és a tagok az ő
részére igazolják azt, hogy büntetlen előéletűek.
A törvény módosítása abból a szempontból is indokolt, hogy - a nemzetközi sportéletben az utóbbi
években történt eseményekre figyelemmel - rendelkezni kell az érmes, edzője és özvegye járadékra
való jogosultságának megszűnéséről, ha az érmes járadékra jogosító helyezését elveszíti (pl. az
aktív sportpályafutása befejezését követően, doppingolás miatt lefolytatott fegyelmi eljárás
eredményeként az illetékes sportszövetség jogerős határozata következtében). A javaslat értelmében
az érmes helyezésének elveszítésével az érmes özvegyének és edzőjének járadékra jogosultsága is
megszűnik.
További, eddig tisztázatlan rendelkezése volt a sporttörvénynek, hogy milyen szabályokat kell
követni abban esetben, ha „Nemzet Sportolója” címmel rendelkező személy érdemtelenné válik erre
a címre. Ennek kapcsán egyfelől tisztázandó, hogy milyen esetben állapítható meg az érdemtelenség
bekövetkezése, illetve milyen esetben kell felfüggeszteni a járadék folyósítását, másfelől, hogy
milyen eljárásban állapítható meg az érdemtelenség és ennek milyen jogkövetkezményei vannak.
A javaslat a fentebb említett rendelkezések tekintetében egységesen rendelkezik az adatigazolás,
illetve az adatigénylés és az adatkezelés szabályairól is.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény módosítása a
hitelesítő szakértő tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
212
eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény módosítása az igazságügyi szakértők
tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a tevékenységet
végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges
adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló törvény módosítása a törvényben meghatározott haditechnikai termék
gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó munkakörben alkalmazott személyek
tekintetében állapítja meg e tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal
igazolható feltételeit. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A felsőoktatásról szóló törvény módosítása a gazdasági tanács tagja tekintetében állapítja meg e
tisztség betöltésének bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételét. Ez a feltétel a
büntetlen előélet. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az
ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A kereskedelemről szóló törvény módosítása a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb
tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet, tartós szálláshasználati szolgálati
tevékenységet, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységet folytató személyek
tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
213
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása a vasútszakmai oktató és a vasúti közlekedési
szakértő tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint az, hogy a
tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon az adott tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A szövetkezetekről szóló törvény módosítása a szövetkezet vezető tisztségviselői tekintetében
állapítja meg e tisztség betöltésének bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható
feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen előélet, valamint hogy a vezető tisztségviselő ne álljon a
szövetkezet főtevékenységeként folytatott tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy
a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően
tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek igazolásának,
ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének szabályait.
A lobbitevékenységről szóló törvény módosítása a lobbista meg e tevékenység gyakorlásának
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. Ezek a feltételek a büntetlen
előélet, valamint az, hogy a tevékenységet végezni kívánó személy ne álljon e tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A Javaslat a korábban kifejtett elveknek
megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény módosítása a kamarai tag, a könyvvizsgáló jelölt,
az okleveles könyvvizsgálói képzési programba jelentkező személy, valamint a Könyvvizsgálói
Közfelügyeleti Bizottság tagja tekintetében állapítja meg az adott tevékenység gyakorlásának
bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételeit. A Javaslat a korábban kifejtett
214
elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokkal igazolható feltételek
igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok igénylésének és kezelésének
szabályait.
A bírák jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem lehet bíró az,
akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve
akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban
szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az
OIT mérlegeli.
Az Alkotmánybíróság az Abh-ban elvi éllel állapította meg, hogy „nem tartozhat [...] a kötelező
adatszolgáltatás esetkörébe, ha az adatigénylő valamely foglalkozás, hivatás gyakorlásához,
valamilyen jog gyakorlását lehetővé tévő engedély kiadásához kapcsolódó döntése meghozatalához
kíván az adatalanyról információt szerezni” Az Abh. értelmében tehát foglalkoztatási
jogviszonyban nem adható korlátlan hozzáférés, vagy adatigénylési lehetőség a foglalkoztatónak a
foglalkoztatási jogviszony feltételeinek ellenőrzéséhez.
Az Bjt. hatályos rendelkezése alapján az OIT szabadon, a törvényben rögzített szempontok nélkül
mérlegelheti a bírói tisztségre pályázó személy bűnügyi személyes adatait, jóllehet ehhez a törvény
megköveteli a pályázó hozzájárulását is, amely azonban a jogviszony létesítés feltétele.
E rendelkezés több szempontból is alkotmányossági problémákat vet fel.
Nyilvánvalóan az, hogy a bírói tisztségre pályázó személy (a továbbiakban: pályázó) bűnügyi
nyilvántartásban kezelt adatainak teljes köréhez leendő munkáltatójának hozzáférést kell biztosítani,
korlátozza a pályázó - az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított - információs
önrendelkezési jogát.
Az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozásának alkotmányos kereteivel
kapcsolatos következetes alkotmánybírósági gyakorlat alapján egy alapjog korlátozása akkor
tekinthető alkotmányosnak, ha azt egy másik alapjog vagy szabadság védelme, érvényesülése vagy
egyéb alkotmányos érték védelme szükségessé teszi és a kívánt cél más módon nem érhető el, tehát
szükséges, valamint, ha a korlátozás által okozott jogsérelem az elérendő cél fontosságával arányos
mértékű. Ebből következően a jogalkotó alapjog korlátozása esetén köteles az adott cél elérésére
alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni.
Jóllehet a pályázó bűnügyi személyes adatainak a munkáltató részére történő korlátlan
rendelkezésére bocsátása nem törvény kötelező adatkezelést előíró rendelkezésén, hanem a pályázó
hozzájárulásán alapul, így az formálisan megfelel a személyes adatok védelméről és a közérdekű
215
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény - az adatalany különleges adatainak
alkotmányos kezelésére vonatkozó - 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, az
adatkezeléshez való hozzájárulás valójában nem tekinthető önkéntesnek. Az adatkezeléshez való
hozzájárulásnak ugyanis - az Avtv. 2. § 6. pontjában foglaltak alapján - önkéntesnek kell lennie,
ezen önkéntesség azonban - az Adatvédelmi Biztos több állásfoglalásában kifejtettekkel is
összhangban -csupán látszólagos: a hivatkozott törvényi rendelkezésekben meghatározott esetben a
pályázó ugyanis nincs tényleges választási helyzetben, tekintettel arra, hogy hozzájárulás híján a
pályázó kinevezésre nem terjeszthető elő.
Valójában tehát az alkotmányos adatkezelés feltételei, az alapjog korlátozása szükségessége és
arányossága követelményei tartalmilag nem biztosítottak a hivatkozott és a Javaslat által
módosítandó hatályos szabályozás alapján.
Alkotmányossági problémát vet fel továbbá az a rendelkezés is, amely szerint a munkáltatói jogkör
gyakorlója a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján mérlegelheti a pályázó tisztségre való
alkalmasságát. E rendelkezés alapján nem állapítható meg egyértelműen, melyek azok a törvényi
feltételek, amelynek teljesítése esetén a pályázó az adott tisztséget betöltheti, ez pedig az
Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó jogbiztonság követelményének sérelméhez vezethet. E
szabályozás nem garantálja továbbá a pályázatok egyenlő elbírálását sem, hiszen nincs törvényi
akadálya annak, hogy két pályázó bűnügyi nyilvántartásokban kezelt személyes adatai egyezősége
esetén a pályázók alkalmasságát a munkáltató diszkrecionális jogkörében eltérően ítélje meg.
A Javaslat ennek megfelelően úgy módosítja a hatályos szabályozást, hogy teljes körűen rögzíti a
bírói tisztség betöltésének törvényi feltételeit, azon bűnügyi előéletre vonatkozó adatok kimerítő
meghatározásával is, amelyek a tisztség betöltését kizárják, másrészt átalakítja ezen bűnügyi
személyes adatok ellenőrzésére vonatkozó szabályozást is úgy, hogy a feltételek fennállását a
pályázó - Bnytv-ben meghatározott - hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Egy ilyen tartalmú
szabályozás alkalmas az adott tisztség betöltése feltételeinek ellenőrzésére, ugyanakkor a pályázó
információs önrendelkezési jogának legenyhébb korlátozásával járó eszköz.
A Javaslat a korábban kifejtett elveknek megfelelően tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban kezelt
adatokkal igazolható feltételek igazolásának, ellenőrzésének, az ellenőrzéshez szükséges adatok
igénylésének és kezelésének szabályait.
216