﻿HtvaÉaw
Iramányszémr^l /\ÁOX 8
2009. évi ...törvény
Érfeaz**^2P|^|aQJ^|gy arVízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését
szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004.
évi LXVII. Törvény módosításáról
1§
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló
program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII.
törvény (a továbbiakban: törvény) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3- § A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez
szükséges pénzeszközökről
a)	a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából;
b)	a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító
nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető
pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá
c)	a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból,
a Kormány gondoskodik.”
2-§
A törvény 9. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által
közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.”
3.	§
A törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából
ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot
a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.”
4-§
A törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a
foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében,
különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, az árvízi
tározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi
közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.”
5.§
A törvény 4. §-ának „árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő” szövegrész helyébe „árvízvédelmi célú”,
a 8. § (3) bekezdésének „földhasználati” szövegrésze helyébe „7. § szerinti”, a 9. § (2) bekezdésének a
„nyilvántartott” szövegrésze helyébe az „ingatlan-nyilvántartás szerinti”, a „6000” szövegrésze helyébe a
„8000” szövegrész lép.
Záró rendelkezések
6.§
(1)	E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, és hatályba lépését követő napon hatályát
veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a törvény 7. § (1) bekezdése.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló
program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII.
törvény (a továbbiakban: törvény) elfogadását követően vált világossá, hogy a 1022/2003. (III. 27.) és a
1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozatban, valamint a törvényben meghatározott programot csak az érintett
területek lakóinak együttműködésével lehet megvalósítani. A törvény hatályba lépésével bevezetett
tulajdonjog gyakorlására vonatkozó korlátozások a projektek helyi támogatottságát alapvetően befolyásolják,
ezért indokolt a korlátozások megszüntetése, illetve jelentős csökkentése. E mellett azonban továbbra is fenn
kell tartani azon korlátozásokat, amelyek az építési engedély köteles tevékenységekre, illetőleg a
terepviszonyok meghatározott mértékű megváltoztatására irányulnak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
l-§
A törvény előíija, hogy: „ az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a
kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt” el kell végezni. A program
megvalósítása a tárcák szoros együttműködésében történhet, a területfejlesztés szakági felelőssége az
infrastrukturális fejlesztések megvalósítása.
A 2010. évi költségvetésben az önkormányzati infrastruktúra-fejlesztésre, azon belül is a belterületi
csapadékvíz elvezető rendszerek megvalósítására az Észak-alföldi Operatív Programban (a továbbiakban:
ÉAOP) rendelkezésre álló uniós források kizárólag a Szamos-Kraszna-közi tározóval érintett településeken
megvalósítandó fejlesztésekre lesznek elegendőek.
A Beregi tározóval érintett területek belterületi vízrendezési fejlesztéseinek megvalósításához szükséges
európai uniós források nem biztosítottak. Az ÉAOP keretei igen kifeszítettek, így előreláthatólag hazai
költségvetési fejlesztési forrásokat szükséges bevonni.
Jelenleg a VTT hazai forrásból történő megvalósítása ellentmond a VTT törvény 3. §-ában foglaltaknak,
miszerint a VTT programelemek előkészítéséhez, megvalósításához európai uniós forrás használható, hazai
költségvetési forrás csak a már megkezdett tározóhoz (Cigándi és Tiszaroffi) kapcsolódóan vehető igénybe.
Mivel a Beregi tározó építése csak 2010-ben kezdődik meg, a törvény vonatkozó passzusa értelmében a
kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális beruházások csak európai uniós forrásból finanszírozhatók.
E probléma feloldható a hazai forrásból történő támogatás beépítésével, ami a törvény 3.§-ának a módosítását
igényli.
Amennyiben a Beregi tározóhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges források biztosítottak,
várhatóan elkerülhető a Szamos-Kraszna-közi tározónál, bizonyos helyi érintettek részéről, részben éppen az
infrastrukturális fejlesztések miatt tapasztalt ellenállás, így a közel 22 milliárd Ft. összköltségű Beregi tározó
nagyprojekt Kormány, illetve Brüsszel általi jóváhagyásának valószínűsége nő, és egyben elősegítheti az
árvízvédelmi, terület- és vidékfejlesztési célok megvalósítását.
2-§
A törvény hiányossága, hogy az infláció mértéke nem került figyelembevételre az egyszeri térítés mértékének
meghatározásánál. Ennek kiküszöbölését célozza a módosítás.
3- §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vagyonkezelői
szerződés törvény erejénél fogva jöjjön létre. A már befejezett, valamint a folyamatban lévő VTT beruházások
tapasztalatai, a Vásárhelyi-terv megvalósításához fűződő kormányzati érdek, illetve a kapcsolódó eljárások
gyors és hatékony lebonyolítása indokolják, hogy a beruházások elszámolhatóságának és a létesítmények
üzemeltetése érdekében a megvásárolt és a kisajátított ingatlanok közvetlenül a törvény alapján a
vagyonkezelő kezelésébe kerüljenek.
4-§
Amennyiben a törvénymódosítás révén az NFGM a 2011-2013. közötti évek (3 éven keresztül, a tározó
építéséhez igazítva, ütemezetten) költségvetésében szerepelteti a fejlesztések forrását (nagyságrendileg
várhatóan 1,5-2 milliárd Ft), ez esetben további addicionális források a közfoglalkoztatás bevonása révén
biztosíthatók.
Az infrastrukturális fejlesztések közfoglalkoztatás igénybevételével történő megvalósítása hozzájárulhat az
Észak-alföldi Régió VTT-vel érintett térsége kedvezőtlen foglalkoztatottsági helyzetének javításához. Mindez
különösen fontos lehet annak tükrében, hogy a Beregi tározóval érintett települések mindegyike a
leghátrányosabb helyzetű Vásárosnaményi kistérséghez tartozik.
5-§
A törvény hatálybalépése óta eltelt idő és az azóta bekövetkezett változások indokolják az árvízi tározóhoz
tartozó ingatlanok tulajdonosai számára, a rendelkezésre állással és a használat, hasznosítás korlátozásával
összefüggő értékcsökkenés miatt kifizetett egyszeri térítés aranykoronánként 6000 Ft-ról 8000 Ft-ra történő
emelését.
Az egyszeri térítés fogyasztói árindex mértékével történő növelése (6000 Ft/Ak-ról 8000 Ft/Ak-ra) nem terheli
a költségvetést, mivel KEOP finanszírozású projektek esetén a projekt költségelőirányzatából fedezhető. Az
eddig megvalósított és megvalósítás alatt levő négy tározó esetében 6000 Ft/Ak egyszeri térítéssel az e célra
történt kifizetések 108 és 266 millió Ft között változtak, függően a tározók méretétől és a föld értékétől.
Pontosító, egyértelműsítő módosítások.
6.§
A törvény 7. § (1) bekezdése értelmében nem vehetnek igénybe támogatást a bekezdésben szereplő
beruházások megvalósításához, hasznosítási módokhoz, illetve ezekben az esetekben a tározó árapasztási célú
igénybevétele esetén keletkező kárért kártalanítás nem jár. A beruházások támogatás nélküli megvalósítása
esetén komoly gazdasági hátrány éri a VTT területen gazdálkodókat, tekintve, hogy hazai, illetve uniós forrás
nélkül, teljes mértékben önerőből kellene kivitelezni a szükséges beruházásokat, mely a tőkehiányos
mezőgazdaságban egyéb területeken is csak elvétve valósul meg. E rendelkezés hatályon kívül helyezésével
lehetőség nyílik arra, hogy a gazdálkodók állami támogatást vegyenek igénybe pl. a tározó területén
megvalósítandó kémiai talajjavításhoz, öntözési, meliorációs célú beruházásokhoz, faiskola létesítéséhez,
vetőmagtermesztéshez, szaporítóanyag előállításához, ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák
telepítéséhez, stb., illetve elöntés által okozott kár esetén ezekben az esetekben is jár a kártalanítás.
A törvény 7. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén a
keletkező kárért a várható kártalanítás költsége meg fog növekedni mintegy 150-300 millió Ft-tal tározónként
minden igénybevétel esetén, ami mintegy 30%-os növekedés a jelenlegi művelési módokhoz képest.
Természetesen ez függ a tározó méretétől, a károsodott termény fajtájától, valamint az elöntés idejétől (tavasz-
nyár-tél).
Budapest, 2009. október 26.
Törvényjavaslat kezdeményezése
dr. Katona Béla
az Országgyűlés elnökének
(Benyújtó levél)
új változat a T/10867 helyett
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. §-a alapján a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség
terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló
Törvényjavaslatot
nyújtjuk be a tisztelt Országgyűléshez.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk.
Budapest, 2009. október 26.
/)
Dr. Szekeres Imre
országgyűlési képviselő
Herbály Imre
országgyűlési képviselő
országgyűlési képviselő
iotkaLaj&sné
országgyűlési képviselő
Kárpáti Titfor
országgyűlési képviselő