﻿Orsááf gyStós rílvíifcit
Irományszáfn: j
**•“* 2009 OKT 2 9.
2009. évi... törvény
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról
l.§
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban
Ávtv.) 5. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe
véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az
időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak
(4)	Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat
szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.”
2.§
Az Ávtv. a következő 24/F. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal
kapcsolatos tilalmak
24/F. § Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes,
külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és
forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság
elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizáija
vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak
rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától,
ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az
elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”
3.§
Az Ávtv. 25. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá az
élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott
állatvédelmi tanácsadó szakértői testület (a továbbiakban: szakértői testület) véleménye alapján -
különösen figyelembe kell venni:”
4-§
Az Ávtv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
1
„(4) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület
munkájában nem vehet részt az,
a)	akinek a kérelmére indult az eljárás;
b)	akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik;
c)	aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben
való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.”
5.§
Az Ávtv. 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A MÁB-nak - az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján - az adott kísérlet ellenőrzését,
illetve felügyeletét végző tagja a kísérlet végzésében nem vehet részt.”
6.	§
Az Ávtv. 41. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn,
ha biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.”
7.§
r
Az Avtv. 42. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
^	„VIII. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG”
8- §
Az Ávtv. a következő 43/A-43/B. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
,JX. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS
43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az
állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretteg esztésbe
be kell építeni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati
szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
(3)	Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő
feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével,
tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő
szemlélet kialakításához.
2
43/B. § Az állatvédelmi hatóság
a)	szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra
vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,
b)	részt vesz a képzés tartalmi követelményének kidolgozásában és a képzés
szervezésében.”
9.§
r	■
Az Avtv. 49. §-ának (4) bekezdése a következő J)-g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap]
j) a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó
iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,
g)	a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerződő államaiban megszerzett, az
állatok tartása soián alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó képesítést igazoló
bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét”
[rendeletben állapítsa meg.]
10.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő hónap tizenötödik napján lép hatályba és az azt követő
napon hatályát veszti.
(2)	Hatályát veszti
a)	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 24/F. §-a és az azt megelőző alcím;
b)	az Ávtv. 41. §-a (2) bekezdésének e) pontja;
c)	az Ávtv. 43. §-át megelőző JX. Fejezet ALLATVÉDELMI BÍRSÁG” cím;
d)	az Ávtv. 46. §-a.
(3)	Az Ávtv. 48/B. §-ában az „emlősökre” szövegrész helyébe az „állatokra” szöveg lép.
3
Indokolás
Általános indokolás
Az állatvédelmi szabályozás alapját jelentő alapjogszabályt, az állatok védelméről és
kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt már több, mint tíz éve fogadta el az Országgyűlés.
Azóta több alkalommal módosításra került, ám a napi gyakorlati alkalmazás során merülnek fel
pontosítási igények. Részben az egyéb jogszabályi környezet módosulása, részben a társadalmi
elvárásokban bekövetkező hangsúlyváltás miatt. Jelen módosítási javaslat is részben pontosító
jellegű, részben az állatokkal való felelős bánásmódra való nevelés kihangsúlyozását célozza.
Részletes indokolás
l.§
^ Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban:
Ávtv.) 5. §-ának (3) bekezdése kiegészítésre szorul, hiszen nemcsak a természetes ellenségeitől
kell megóvni a szabadban tartott állatolat, hanem például a kóbor ebek zaklatásától is, továbbá
minden olyan káros hatástól, ami az egészségét veszélyezteti. A jelenleg hatályos (4) bekezdése
azon kívül, hogy bizonytalan fogalmakat használ, nem az állatok, hanem a köztisztaság védelmét
szolgálja, ekként nem az állatvédelmi törvényben kell szerepelnie. Azt az egyes
szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet „Köztisztasági szabálysértés” címén
szabálysértésként rendeli büntetni. Ezért a hatályos szöveg hatályon kívül helyezésével, a
hatályos (3) bekezdés második mondatával látszik célszerűnek felváltani, ugyanis a mondat
logikailag az 5. §-hoz tartozik, de nincs közvetlen összefüggésben a (3) bekezdés tartalmával.
2.§
Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok
tartásának tilalma kapcsán a tiltó rendelkezést az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.
évi XXVni. törvényben indokolt elhelyezni. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló
2009. évi XXVIH. törvény 11. §-ának (2) bekezdésében szereplő gépelési hiba folytán kerül a
rendelkezés az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXTV. törvénybe.
3.§
A törvényben szakértői testület néven szereplő intézményt az állatkísérletek végzéséről szóló
243/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet, illetve a szakmai terminológia is Állatvédelmi Tanácsadó
Testületnek nwezi, ezért a törvényi fogalom pontosítása szükséges.
4.	§ és 5. §
Az állatkísérletek engedélyezési eljárása során az Ávtv. 25. §-ának (5) bekezdésében leírt
szakértői testület tagjai nem köztisztviselők, és a tevékenységük nem tartozik a Ket. hatálya alá,
ezért szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan vélemény-nyilvánítás
4
biztosítása érdekében. Ugyanezen megfontolásból a munkahelyi állatvédelmi bizottság tagjai
vonatkozásában is rendelkezni kell arról, hogy az állatkísédetben nem vegyen részt olyan
személy, akinek a feladata a kísérlet ellenőrzése és felügyelete.
6.§
Az Ávtv. fogalomrendszere szerint az állatmenhdy-állatpanzió egy fogalom alá esnek
(állatotthon), azonban céljuk, finanszírozásuk, fenntartásuk módja teljes mértékben eltérő, így
célszerű pontosítani a szövege, különös tekintettel arra, hogy a tartós működéshez elégséges
vagyoni fedezet megléte nem követelhető meg egy állatpanziótól.
7.§
Az Ávtv. 42. §-a (1) bekezdésének c) pontja a törvény szerinti állami feladatok ellátásának,
valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai közé sorolja az
állatvédelmi bírságot. Erre tekintettel szükséges a VIII. és IX. fejezet címeinek korrekciója.
8.§
Az állatvédelemmel kapcsolatos iskolai oktatási feladatokról szóló rendelkezéseket jelenleg az
Ávtv. Záró rendelkezései, a 46. § tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás kiemelt
jelentőséggel bír, célszerű az azzal kapcsolatos rendelkezések külön fejezetben való elhelyezése,
így jogszabályszerkesztői eszközökkel is hangsúlyozva a kérdés fontosságát. Emellett indokolt
annak törvényi előírása, hogy az állatvédelmi hatóság szakmailag felügyelje az állatok tartása
során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó - iskolarendszeren kívüli - képzést és
vizsgáztatást, továbbá részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés
szervezésében.
9-§
Felhatalmazza a törvény a minisztert, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi
előírásokra vonatkozó képesítések, képzések és vizsgáztatás részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg
10. §
Hatályba léptető hatályon kívül helyező és módosító rendelkezéseket tartalmaz.
Budapest, 2009. október 28.
Dr. Bárándy/Gergely
országgyűlési képviselő (MSZP)
5
országgyűlési képviselő
KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
Dr. Katona Béla részére
Az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján benyújtom „az állatok védelméről és
kíméletéről szőlő 1998. évi XXVTEL t5rvény,,szóló törvényi avaslatot.
A törvényjavaslat indokolását mellékelem.
Budapest, 2009. október 28.
Dr. Báráady Gergely
MSZP