﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11068. számú
törvényjavaslat
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Hónig Péter
közlekedési, hírközlési és
energiaügyi miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2.
§ (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:]
„18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási
közszolgáltatás [1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pont];”
(2)	A Vtv. 2. § (4) bekezdés 4-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]
„4. országos törzshálózati vasúti pálya: külön jogszabályban meghatározott
a)	transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező,
b)	nemzetközi szerződéssel érintett,
c)	Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló, valamint
d)	nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos
vasúti pálya;
5.	regionális vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó -
külön jogszabályban meghatározott - vasúti pálya;
6.	egyéb vasúti pálya: a 4-5. és 7-9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem
min ő sül ő , állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi irányítást biztosító
befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott
vasúti pálya;”
(3)	A Vtv. 2. § (4) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]
„11. országos vasúti pályahálózat: térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti
pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; nem minősül az országos vasúti
pályahálózat részének a külön jogszabályban meghatározott egyéb vasúti pálya és
tartozéka sem;”
(4)	A Vtv. 2. § (5) bekezdése a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:
[Egyéb fogalmak:]
„17. egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és
közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek
során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét
országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel
alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony
módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter
által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;
18. Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek
nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és
1
tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS
2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az
egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntés-
előkészítő szakértői testület.”
2.	§
(1)	A Vtv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány feladata:]
„c) az országos, a regionális és az egyéb vasúti pályák rendeletben történő
megállapítása,”
(2)	A Vtv. 3. § (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
„c) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés
fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,
d)	az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai -
gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, és e célból
gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,”
(3)	A Vtv. 3. § (2) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
„h) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként és ellátásért felelősként
az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az
elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség - a közszolgáltatási
menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti
társasággal vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése,
i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati
és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat
működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot
működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti
pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti
tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek
a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése
szerinti szerződés alapján,”
(4)	A Vtv. 3. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]
„l) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti
személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes,
országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-
képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.”
(5)	A Vtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
2
„(4) A miniszter az állam nevében a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti közlekedési
tevékenységről írásbeli megállapodást köthet az egyéb vasúti pálya tekintetében.
Ilyen megállapodás hiányában az egyéb vasúti pályáról az állami vagyonról szóló
törvény szerint kell gondoskodni.”
3.	§
(1)	A Vtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter]
„a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti
személyszállítási közszolgáltatásnak a térségi vasúti személyszállítási
közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása,”
[feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban - együttműködési megállapodást
köthetnek.]
(2)	A Vtv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi vasúti
személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a (helyi) közszolgáltatási
menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási
kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság
kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó
rendelkezéseket.”
4.	§
(1)	A Vtv. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE”
(2)	A Vtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékait magába foglaló
pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos
törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, az a gazdasági társaság
végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A regionális
vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését,
amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a
gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi
irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait
magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet
végezheti.”
5.	§
A Vtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„21. § (1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság
köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten
megjeleníteni a vasúti személyszállítási közszolgáltatást.
(2)	Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítást végző vállalkozó
vasúti társaságok, a külön törvény alapján menetrend szerinti közúti
személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ), a közútkezelő
szervezetek, a Regionális Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön
jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek vesznek részt.
(3)	Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza
meg.”
6.	§
(1)	A Vtv. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN
MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS”
(2)	A Vtv. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter a vasúti személyszállítási közszolgáltatás biztosítása érdekében - az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást
végző vasúti társaságtól vasúti személyszállítási közszolgáltatást rendel meg, és erre
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést köt (vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés). A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés
elkülönülten tartalmazza a közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban
meghatározott, az országos törzshálózati vasúti pályán folytatott személyszállítási
szolgáltatásra vonatkozó országos jelentőségű megrendelést, továbbá az országos
jelentőségű megrendeléshez igazodó regionális jelentőségű megrendelést. Ha az
1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó
általános szabályai az irányadók. Az e törvény hatálya alá tartozó közszolgáltatási
szerződéseket - a villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra
irányuló közszolgáltatási szerződés kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó
szabályai szerint kell megkötni. A villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti
szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést akkor kell az e törvény pályázatra
vonatkozó szabályai szerint megkötni, ha a közszolgáltatási szerződés a
közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül.
(2) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet
4.	cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,
b)	az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
c)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító
feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a
személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
4
d)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen,
lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába
adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára,
karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
e)	a vállalkozó vasúti társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási
tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit,
f)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok
szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti
társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási
szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat
elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,
g)	a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,
h)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés módosításának,
felmondásának feltételeit,
i)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott
kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így
különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták
rendezésének módját,
j) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát.”
7.	§
(1)	A Vtv. 27/A. § (3) bekezdés felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„Az ellentételezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni olyan módon, hogy
a)	az ellátásért felelős és a vállalkozó vasúti társaság között megkötött vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a vállalkozó vasúti
társaság közszolgáltatási feladatait, és”
(2)	A Vtv. 27/A. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pályázat alapján kiválasztott vállalkozó vasúti társaság esetében az
ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott
területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalakon) kizárólagos
joggal bíró vállalkozó vasúti társaság, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási
szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási
kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)-(2)
bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti,
ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését
követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő
jelentős változásaként az utazási igények vagy a gazdálkodási környezet
tekintetében bekövetkező azon változások vehetők figyelembe, amelyekkel a
szerződés megkötésekor a vállalkozó vasúti társaság a szerződés időtartamára
vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.
5
(6)	Közszolgáltatási ellentételezéssel járó vasúti személyszállítási közszolgáltatási
szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a vállalkozó
vasúti társaság köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az
adott vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg
közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról,
bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli
politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek
megfelelően.
(7)	A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy az (5) bekezdés szerinti
egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű
legyen. A vállalkozó vasúti társaság az elkülönített elszámolást a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére
vonatkozó jogszabályban előírt határidőig őrzi meg.”
8.	§
A Vtv. 27/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az, akinek érdekében állt vagy áll vasúti személyszállítási közszolgáltatási
szerződés elnyerése és a 27-27/D. §-ban foglalt szabályok megszegésével kötött
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett vagy
a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének
kihirdetésétől, egyéb esetben a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés
megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás
végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti a jogszabálysértés tényének
megállapítását.”
9.	§
A Vtv. 27/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási
szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében
kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok részére, amelyek
nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két
olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság
hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.”
10.	§
(1)	A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével -szerződésben kötelezettséget vállal az országos törzshálózati pálya
és tartozékai, valamint a regionális vasúti pálya és tartozékai működtetését végző
vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a
hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből
6
nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit
úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés
költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti
közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.”
(2)	A Vtv. 28. § (2) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Szerződésben kell meghatározni az országos törzshálózati pályákkal és
tartozékaival, valamint a regionális vasúti pályákkal és tartozékaival kapcsolatos
egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:”
11.	§
A Vtv. a 29. §-át követően a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A Magyar Állam egyszerű (sortartó) kezesként felel a közvetett vagy
közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok
többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk
fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az
EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott
finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, amennyiben a Kormány
nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.
(2)	A jogszabályi állami kezességért fizetendő, a közösségi állami támogatási
szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt a közösségi állami
támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj
mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.
(3)	Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az
állami kezesség mellett a külön jogszabályban előírt további fedezet előírására,
valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a
költségvetési törvényben kell meghatározni.”
12.	§
A Vtv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan
szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást
biztosító befolyással rendelkezik.”
13.	§
A Vtv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(3) A különböző EGT-államokban található állomások közötti nemzetközi
személyszállítási szolgáltatás céljának megvalósulása, valamint a hatályos vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági
hatása értékelésének elősegítése érdekében, a vasúti igazgatási szerv biztosítja a
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti
személyszállítást odaítélő bármely illetékes hatóság, valamint az egyéb, a közösségi
vasutak fejlesztéséről szóló 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv 10.
cikkének (3) bekezdése alapján a hozzáférés korlátozására jogosult bármely érdekelt
illetékes hatóság és az ezen a nemzetközi személyszállítási szolgáltatási útvonalon
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő bármely vasúti társaság
tájékoztatását a (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal.”
14.	§
(1)	A Vtv. 53/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy
szerveket és a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaságot a
megalapozott döntéshez szükséges információk átadására hívhatja fel. A vasúti
igazgatási szerv - szükség esetén az érintett felekkel való konzultációt követően - az
összes lényeges információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül határoz. A
vasúti igazgatási szerv a határozatában megállapítja a (2) bekezdésben
meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében szükséges intézkedéseket,
valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat felülvizsgálatát
a)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szerv,
b)	a pályahálózat-működtető,
c)	a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság,
vagy
d)	az érintett nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó
vasúti társaság
leghamarabb kérelmezheti, illetőleg kezdeményezheti.”
(2)	A Vtv. 53/C. § (5) bekezdés felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés
gazdasági egyensúlya veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe veszi:
a)	a nyújtani tervezett új szolgáltatás megjelenésének hatását a vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződésben szereplő bármely szolgáltatás
nyereségességére, ideértve a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést
odaítélő szervnél felmerülő nettó költségre gyakorolt közvetett hatást is,”
15.	§
A Vtv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(1) A Magyar Állam egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági
társaságként működő vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységéhez
kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságot alapíthat, és annak
egyedüli tagja vagy részvényese is lehet.”
16.	§
(1)	A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő i)-k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„i) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be
nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
j) az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által
nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó
részletes szabályokat,
k) az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályának minősülő vasúti
pályákat”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 29-30. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„29. az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
30. a Regionális Közlekedési Szakbizottság szervezetére és működésére vonatkozó
szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
17.	§
(1)	A Vtv. 1. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „vasúti
közszolgáltatásnak” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási
közszolgáltatásnak” szöveg; 3. § (1) bekezdés a) pontjában, 3. § (3) bekezdésében,
5.	§ (1) bekezdés b), d) és e) pontjában, 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „vasúti
közszolgáltatás” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatás”
szöveg; 3. § (2) bekezdés j) pontjában a „társaság közszolgáltatási
kötelezettségéből” szövegrész helyébe a „társaság vasúti személyszállítási
közszolgáltatási kötelezettségéből” szöveg; 3. § (2) bekezdés k) pontjában a „vasúti
közszolgáltatás díjához” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási
közszolgáltatás díjához” szöveg; 15. § (3) bekezdésében a „kötött közszolgáltatási
szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettséget” szövegrész helyébe a „kötött
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben vasúti személyszállítási
közszolgáltatási kötelezettséget” szöveg; 17. §-ában a „vasúti közszolgáltatási”
szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási” szöveg; 68. § (2) és
(5)	bekezdésében, 68/H. § (2)-(3) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatást”
9
szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatást” szöveg; 3. § (2)
bekezdés j) pontjában, 27. § (4), (6), (7) bekezdésében, 27/A. § (1), (2)
bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27. § (10) bekezdésében a
„vasúti közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződést” szöveg; 2. § (5) bekezdés 3. pontjában, 27. § (7)
bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe a
„vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg; 12. § (1)
bekezdésében a „szerint közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „szerint
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést” szöveg; 27. § (10)
bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződéssel” szövegrész helyébe a „vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel” szöveg; 27. § (10) bekezdésében a
„vasúti közszolgáltatási szerződésre” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződésre” szöveg; 27/B. § (4) bekezdésében, 53/B. § (3)
bekezdésében, 73. § (1) bekezdés r) pontjában, 87. § (10) bekezdésében az „a
közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe az „a vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27/D. § (1) bekezdésében a „szolgáltató
közszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe a „szolgáltató vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg; 27/D. § (2) bekezdés c)
pontjában a „megkötött közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „megkötött
vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27/D. § (3)
bekezdésében a „megbízás közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a
„megbízás vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 53/C. § (1)
bekezdésében a „több közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „több vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 53/C. § (3) bekezdés b)
pontjában a „vagy közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „vagy vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződést” szöveg; 62. § (2) bekezdésének záró
szövegében az „a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ)
látja” szövegrész helyébe az „a VPSZ látja” szöveg; 87. § (11) bekezdésében a
„megkötött közszolgáltatási szerződések” szövegrész helyébe a „megkötött vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződések” szöveg; 88. § (1) bekezdés b)
pontjában a „baleseti kárfedezet” szövegrész helyébe a „kárfedezet” szöveg; 88. §
(2)	bekezdés 25. pontjában az „a közszolgáltatási szerződésben” szövegrész
helyébe az „a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg lép.
(2)	A Vtv. 1. § (5) bekezdés c) pontjában a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt.”
szövegrész helyébe a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Zrt.” szöveg lép.
(3)	A Vtv. 27. § (9) bekezdésében az „a (7) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a
(8)	bekezdésben” szöveg lép.
(4)	A Vtv. 28. § (3) bekezdésében a „legalább öt naptári évre” szövegrész helyébe a
„legalább három naptári évre” szöveg lép.
(5)	A Vtv. 57. § (3) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az
„időbeli hatályát” szöveg lép.
10
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.
törvény módosítása
18.	§
Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: Busztv.) 2. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
„g) egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és
közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek
során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét
országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel
alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony
módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter
által kidolgozott menetrendi koncepcióval összhangban,
h)	Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek
nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS
2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az
egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntés-
előkészítő szakértői testület.”
19.	§
A Busztv. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés
számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) A miniszter feladata a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi
menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat
tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az
államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi
koncepció kidolgozása.”
20.	§
A Busztv. 9. § (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződésnek - az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl -
tartalmaznia kell:]
„i) a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat,
jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a
szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját,”
21.	§
A Busztv. a 9. §-át követően a következő 9/A. §-sal egészül ki:
11
„9/A. § (1) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítási
közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaságok, a menetrend szerinti közúti
személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a
Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a közútkezelő szervezetek, a Regionális
Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb
szervezetek vesznek részt.
(2)	Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza
meg.
(3)	Az egységes egyeztetési eljárásra tekintettel a régiók területén menetrend szerinti
közúti személyszállítást végző társaságok együttműködésre kötelesek annak
érdekében, hogy ajánlataikban a szolgáltatás a legkisebb költség elve mentén a
legmagasabb szolgáltatási színvonalon valósuljon meg.”
22.	§
A Busztv. a következő 19. §-sal egészül ki:
„19. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egységes egyeztetési eljárásra
vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Regionális Közlekedési Szakbizottság
szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
23.	§
A Vtv. 29/A. § szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás a 2010. évben az
egyedi állami kezességek és garanciák vállalására meghatározott keretet terheli.
24.	§
(1)	Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba és az 1-22. §-a, valamint a 24. § (2)
bekezdése a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(2)	Hatályát veszti:
a)	a Vtv. 3. § (1) bekezdés d) pontja;
b)	a Vtv. 29. §-át megelőző alcímből az „ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK
KÖZÖTTI” szövegrész;
c)	a Vtv. 39. §-ának az „ , az 1. számú melléklet I. részében meghatározott”
szövegrész;
d)	a Vtv. 88. § (1) bekezdésének a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi
CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK
irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról rendelkező 2009. évi LVI.
törvény 346. § (4) bekezdésével megállapított h) pontja;
e)	a Vtv. 1. és 2. számú melléklete.
(3)	Ez a törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.
12
Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a Kormánynak a helyközi közlekedés
átalakításáról szóló 1133/2009. (VIII. 7.) számú határozatában foglalt intézkedési
tervében - amely célként deklarálta az integrált regionális közlekedési rendszer
kialakítását, hosszabb távon pedig a közösségi közlekedés fenntartható
finanszírozását - foglaltak megvalósítását szolgálja.
A már több mint egy éve tartó világgazdasági válság tovább növelte a magyar
gazdaságra nehezedő nyomást, és tovább súlyosbította az államháztartás helyzetét.
Ilyen körülmények között az államháztartás nem képes fenntartani a közösségi
közlekedés jelenlegi finanszírozását. A közösségi közlekedésre fordított központi
költségvetési kiadások évről évre exponenciálisan növekszenek, miközben a
szolgáltatások színvonala folyamatosan romlik. A növekvő költségek és a romló
szolgáltatási színvonal mellett a közösségi közlekedés rendszerének finanszírozása
már rövid távon sem fenntartható, ezért a helyzet azonnali kormányzati, illetve
törvényalkotói beavatkozást kíván. Így az a változtatási kényszer, amit a válság okoz,
egyben lehetőség is a változtatásra, egy hosszú távon is fenntartható közösségi
közlekedési rendszer, s az ahhoz kapcsolódó finanszírozás kialakítására.
Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított költségvetési terhek
jelenleg meghaladják az ország teherbíró képességét is. A Kormány elvárása, hogy
olyan szolgáltatás kerüljön megrendelésre és finanszírozásra, amelynek színvonala
és mennyisége mindenkor átlátható és számon kérhető, ezáltal az adófizetők terhei
csökkenjenek. Mindehhez új jogszabályi környezetre és szervezeti struktúrára van
szükség.
Amikor a Kormány elfogadta a határozatát a közösségi közlekedésről, a következő
általános célokat fogalmazta meg: (i) rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a
közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, (ii) középtávon teremtődjenek
meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, (iii) hosszabb távon létrejöhessen egy
kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés, valamint (iv) 2010-ben a
közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a GDP 1%-át.
A fentiek megvalósítása csak az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetésével, a
közösségi közlekedési ágak együttműködésével, a csatlakozások javításával
lehetséges. A teljes helyközi közösségi közlekedést komplexen kezelve kell
regionális alapon az integrált közlekedési rendszert megvalósítani.
A közösségi közlekedés hatékonyságának növelését szolgálja a közösségi
közlekedés regionális átalakítása is. A nemzetközi és a távolsági személyszállítástól
eltekintve, a közösségi közlekedési igényeket a felhasználókhoz a lehető
legközelebb kell és lehet a legjobban felmérni, így a közösségi közlekedés
átalakításának középpontjában annak regionális átalakítása áll, mely távlatilag
magában foglalja - az önkormányzati igazgatás regionális átalakításával
összehangoltan - a közösségi közlekedés megrendelői oldalának regionális
átalakítását is. A közösségi közlekedés regionális átalakításával kapcsolatban - mint
a korábban megkezdett kormányzati regionalizációs intézkedések folytatása - ki kell
emelni, hogy reformértékű folyamatnak minősül a tekintetben, hogy a közösségi
közlekedés vonatkozásában is előmozdítja a hazánkban eddig kialakult kétszintű
(állami és önkormányzati) közigazgatási rendszer korszerűsítését azzal, hogy
13
megalapozza egy „középső” regionális felelősségi szint kialakulását, így a
szubszidiaritás elveinek erőteljesebb érvényesülését.
A közösségi közlekedési rendszer átalakításának során, középtávon pénzügyileg
fenntartható és egyben magasabb színvonalú közlekedési rendszert kell kialakítani,
melynek során olyan versenyképes közlekedési vállalatokat kell létrehozni, melyek a
piacnyitás után is megállják majd a helyüket.
A közösségi közlekedési rendszer átalakítása nem valósulhat meg az infrastruktúrára
vonatkozó kérdések rendezése nélkül, hiszen a vasúti pálya (pályahálózat), mint
infrastruktúra sorsa szorosan kötődik a rajta folyó vasúti közlekedéshez.
A közösségi közlekedés regionális átalakítása nem képzelhető el társadalmi
támogatás nélkül, ezért a közösségi közlekedés átalakítása az érintettekkel - az
önkormányzatokkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és a közlekedési vállalatokkal -
folytatott egyeztetéssel történik majd.
A Kormány a közösségi közlekedési rendszer kialakításával összefüggésben, három
fő területen állapított meg teendőket: (i) a helyközi közösségi közlekedés regionális
átalakítása, (ii) a közlekedési szolgáltatók szervezeti átalakítása, valamint a (iii) az
átalakítás és a további működtetés finanszírozása.
Mindezekre tekintettel a Javaslat célja, hogy a közszolgáltatás a valós mobilitási
igényekhez igazodjon, valamint tervezhető és ellenőrizhető minőségi szolgáltatás
legyen. Ezzel összhangban az elsődleges prioritások a költségvetési források
leghatékonyabb felhasználása, a szolgáltatók közötti hatékony együttműködés
megteremtése, a szolgáltatási színvonal növelése, valamint az egyéni közlekedéssel
szemben versenyképes közösségi közlekedés erősítése.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozásban szereplő vasúti közszolgáltatás fogalmát az
1370/2007/EK rendelet fogalomhasználatának megfelelően a vasúti közlekedésről
szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban Vtv). egészében vasúti
személyszállítási közszolgáltatási fogalomként javasolja alkalmazni annak
érdekében, hogy egyértelmű legyen a személyszállítási közszolgáltatási és
pályaműködtetési közszolgáltatási fogalmak elkülönítése.
A Vtv. infrastruktúrára vonatkozó definíciós rendszerének átalakítása vált
szükségessé annak érdekében, hogy a jogszabály meghatározásai a vasúti pályák
tekintetében a hazai viszonyokat, valamint a regionális helyközi közlekedés
megteremtésére irányuló jogalkotói szándékot megfelelően tükrözzék.
Az országos törzshálózati pálya meghatározásával összhangban a jogalkotó
definiálja a regionális vasúti pályát is, ezek felsorolását külön jogszabályra utalja.
Azokat a vasúti pályákat, amelyek nem tartoznak a törzshálózatba és nem
minősülnek regionális vasúti pályának sem, a Javaslat szintén külön jogszabályban
javasolja meghatározni.
14
Elővárosi vasúti forgalom a Vtv. szabályai szerint az elővárosi vasúti pályahálózaton
bonyolódhat. Az elővárosi vasúti pályahálózatba - a Vtv. 15. § (1) bekezdése alapján
a vasúti igazgatási szerv által - kijelölt vasúti pálya a Vtv.-ben foglaltak szerint lehet
országos törzshálózati vasúti pálya és mellékvonal is. A Javaslatban szereplő vasúti
pálya kategóriák (országos törzshálózati, regionális, illetve egyéb vasúti pálya) nem
változtatnak azon, hogy bármelyikük kijelölhető legyen elővárosi vasúti pályahálózat
részeként. Erre tekintettel a Javaslat 1. §-ának a Vtv. 2. § (4) bekezdésének 4.
pontjának c) alpontjában szereplő meghatározás arra utal, hogy a Budapest
vonzáskörzeti vasúti közlekedést szolgáló országos törzshálózati vasúti pálya lehet
elővárosi, térségi vagy országos vasúti pályahálózat része.
A vasúti pálya és a vasúti pályahálózat nem azonos fogalmak. A vasúti pálya a sín és
a hozzá tartozó alépítmény, míg a vasúti pályahálózat az az infrastruktúra, amely áll:
a vasúti pályából, vasúti pálya tartozékaiból, egyéb vasúti közlekedést szolgáló
épületekből és építményekből [a vasúti pálya fogalmát a Vtv. a 2. § (4)
bekezdésének 1. pontjában, a vasúti pályahálózat fogalmát a Vtv. 2. § (4)
bekezdésének 10. pontjában állapítja meg].
A Vtv.-ben megjelenő vasúti pálya fogalom elsősorban műszaki jellegű. A vasúti
pályahálózat fogalma a 91/440/EGK irányelvben meghatározott „infrastruktúra”
fogalom implementálása. A vasúti pályahálózat a működési engedélyek kiadásánál
játszik szerepet, ugyanis a Vtv. 15. § (1) bekezdése alapján térségi és elővárosi
vasúti pályahálózat úgy jön létre, hogy a vasúti igazgatási szerv a vasúti pályák
kijelölésével létrehozza azt. Ennek alapján térségi és elővárosi vasúti pályahálózat
része lehet - mivel a Vtv.-ben erre vonatkozóan nincs korlátozás - a jelenleg
hatályos szöveg alapján országos törzshálózati vasúti pálya és mellékvonal is (akár
csak az egyik, akár csak a másik, illetve vegyesen mindkettő).
A Javaslat az országos törzshálózati vasúti pálya, a regionális vasúti pálya és az
egyéb vasúti pálya alapvetését meghatározza, a konkrét pályák megjelenítését
azonban kormányrendeleti szabályra utalja.
A (3) bekezdés a definíciós pontosításokkal összhangban az országos vasúti
pályahálózat meghatározását is egyértelművé teszi.
A (4) bekezdés két új fogalmat javasol bevezetni a Vtv.-be: az egységes egyeztetési
eljárás fogalmát és az abban közreműködő, a közlekedésért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) által felállított Regionális Közlekedési Szakbizottság (a
továbbiakban: RKSZ) fogalmát. Az egységes egyeztetési eljárás egy menetrend-
összehangolási eljárás, amelynek célja olyan közforgalmú menetrend létrehozása,
amely egységesen kezeli a vasúti és közúti menetrend szerinti helyközi közlekedést,
a közszolgáltatást, valamint az egyéb közforgalmú személyszállítást. Az egyeztetési
eljárásban mód van arra, hogy annak eredményeképpen a miniszter által
meghatározott közszolgáltatási menetrendi koncepciónak megfelelő menetrend
alakuljon ki, amelyben megfelelően tükröződnek a miniszter által megállapított
prioritások. Az egyeztetés további célja, hogy az országos és a regionális közlekedés
egymáshoz igazodjon, figyelemmel a helyi közlekedés sajátosságaira, és ily módon
az országos helyközi közlekedést a regionális közlekedés úgy egészítse ki, hogy a
csatlakozások ésszerűek legyenek, valamint a párhuzamosságok megszűnjenek. Az
egyeztetési eljárásban fontos szerepe van a Javaslatnak megfelelően létrehozni
kívánt RKSZ-eknek, amelyek döntés-előkészítő szakmai testületként a regionális
15
érdekeket képviselik az eljárásban. Az RKSZ-ek a jogalkotói célnak megfelelően egy
megye területét meghaladó nagyobb és összefüggő területi egység alapján
szerveződnek, figyelemmel az Európai Unió által meghatározott regionális területi
felosztásra.
Az egyeztetési eljárás a gyakorlatban már működő éves menetrend-egyeztetési
eljárásnak teremti meg a normatív alapját azzal azonban, hogy a 2006 óta működő
eljárás új szereplőkkel bővül (például RKSZ).
A 2. §-hoz
A Javaslat a Kormány és a miniszter feladatait javasolja pontosítani. A Kormány
feladata a vasúti infrastruktúra egyes elemeire vonatkozó szakmai javaslat alapján
azok meghatározása, és ezzel összefüggésben a miniszter feladata az
infrastruktúrára vonatkozó fejlesztés végrehajtása, valamint az ahhoz szükséges
szervezetrendszer megteremtése. A miniszter feladata ennek megfelelően - a
Javaslat elfogadását követően az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben - csupán az országos törzshálózati és regionális pálya által alkotott
pályahálózat működtetésére vonatkozó, és ezzel összhangban az ezen
infrastruktúrára épülő közszolgáltatás költségvetési támogatásának a szervezése.
A Javaslat a közlekedésért felelős miniszter ellátásért való felelősségét megerősíti,
mikor kimondja, hogy a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés
megkötésével kerül sor közszolgáltatási menetrend jóváhagyására.
A miniszter továbbá felelős a közszolgáltatás biztosítása érdekében a
közszolgáltatási menetrendi koncepciók kidolgozásáért, amely tartalmazza mindazon
szakmai elvárásokat és prioritásokat, amelyeket az egységes egyeztetési eljárásban
érvényre kell juttatni.
A (4) bekezdés a miniszternek lehetőséget biztosít azon egyéb vasúti pályák egyedi
szerződésen alapuló hasznosítására, amelyeken vasúti szolgáltatás fenntartása a
központi költségvetés terhére hosszú távon nem megoldható, és ennek megfelelően
a jövőben azokra a miniszter részéről sem országos, sem pedig regionális
jelentőségű megrendelés nem várható. Ezen egyéb vasúti pályák a miniszterrel
kötött megállapodás alapján szakmai befektető kezdeményezésére és annak
bevonásával a térségi, elővárosi vagy helyi vasúti közlekedésben továbbra is részt
vehetnek. Amennyiben e pályák tekintetében a vasútüzemi működés fenntartására
piaci igény nem mutatkozik, az egyéb pályák hasznosításáról az állami vagyonról
szóló 2007. évi CVI. törvényben foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni.
A 3. §-hoz
A Javaslat szövegpontosításon túl [(1) bekezdés] az országos és regionális
jelentőségű megrendelésekkel összefüggésben értelmezi a közszolgáltatási
menetrendet.
16
A 4. §-hoz
A vasúti infrastruktúra egyes elemeinek meghatározására vonatkozó
fogalommeghatározások módosulásával összhangban a Javaslat módosítani
javasolja a működtetésre vonatkozó szabályokat oly módon, hogy az országos
törzshálózati vasúti pálya és tartozékai működtetését csak a Magyar Állam
kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság végezhesse, míg a regionális
vasúti pálya és tartozékai esetében olyan társaság is, amelyben a Magyar Állam
legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pálya
működtetését bárki végezheti.
Az 5. §-hoz
A Vtv. fogalommeghatározásai közé újonnan bekerülő egységes egyeztetési
eljárásban részt vevő szervezeteket határozza meg. E szervezetek kötelesek
egymással együttműködve meghatározni a közforgalmú menetrend elemeit.
Az egységes egyeztetési eljárás részletszabályait a Javaslat szerint a miniszter
rendelete tartalmazza.
A 6. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a minisztérium mint megrendelő, összhangban a
regionalitás bevezetésére vonatkozó jogalkotói szándékkal, a vasúti személyszállítási
közszolgáltatás esetében egyrészt országos jelentőségű, másrészt pedig regionális
jelentőségű megrendelést végez. A megrendelések elkülönítésének alapja
elsősorban a vasúti infrastruktúra, mivel az országos jelentőségű megrendelés
kizárólag az országos törzshálózati vasúti pályára vonatkozóan történik, míg a
regionális jelentőségű megrendelés vonatkozhat az országos törzshálózati vasúti
pálya országos jelentőségű megrendeléssel nem érintett részére, illetve a regionális
vasúti pályára is. A megrendeléseket a közszolgáltatási szerződés is elkülönítetten
tartalmazza.
A (2) bekezdés szövegpontosításon túl a közszolgáltatási szerződés kötelező
tartalmát kiegészíteni javasolja a kötbérfizetési szabályokkal. Ennek értelmében a
közszolgáltató, amennyiben megszegi a jogszabályban, illetve a közszolgáltatási
szerződésben foglalt kötelezettségeit, a szerződésben meghatározott mértékű
kötbért köteles fizetni. A kötbérfizetési kötelezettség előírása tehát nem tartozik a
felek szerződési szabadságának körébe, annak előírása törvényi követelmény, a
felek kizárólag a kötbér mértéke tekintetében jogosultak megállapodni. A
kötbérfizetési kötelezettség egyik esete lehet, ha a közszolgáltató nem tartja be az
egységes egyeztetési eljárás szabályait, és ily módon akadályozza vagy
veszélyezteti a közforgalmú menetrend elkészültét.
A 7. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz.
17
A 8. §-hoz
A Vtv. módosításáról szóló 2009. évi XLVI. törvény 2009. december 3-án hatályba
lépő rendelkezései egyebek mellett meghatározzák a vasúti és közúti
személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-ai 1370/2007/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Közszolgáltatási
Rendelet) foglaltaknak megfelelően a közszolgáltatási szerződések odaítélésére
vonatkozó pályáztatási eljárási, valamint a közbeszerzési eljárási szabályok
alkalmazhatóságának összefüggéseit. Ezzel összhangban a Közszolgáltatási
Rendelet alkalmazhatóságának biztosítása érdekében rendelkezni szükséges a
szerződések odaítélésére vonatkozó eljárás keretében igénybe vehető jogorvoslati
lehetőségről.
A Javaslat e szabályozásnak a hazai jogrendszerbe való beépítését szolgálja a
vasúti közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás területén is.
A 9. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz.
A 10. §-hoz
Az országos törzshálózati és regionális vasúti pálya, valamint azok tartozékai
finanszírozásának átalakítása érdekében és azzal összhangban szabályozza a
központi költségvetési kereteket.
A 11. §-hoz
Az „EUROFIMA European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock” egy
svájci székhelyű cég, amelynek részvényesei az alapító okiratot elfogadó tagállamok
által kijelölt vasúti társaságok. A részvényességi státuszért cserébe a vállalattól
kedvezményes finanszírozáshoz jutnak vasúti gördülőállomány beszerzéséhez. Az
EUROFIMA Alapszabálya kimondja, hogy a részvényes vasúti társaságok államai
kötelesek garantálni, hogy a vasúti társaságok a felvett összeget az EUROFIMA
részére vissza tudják fizetni. Az állami kezességvállalás jelenlegi alapja egy
kormányhatározat, amely egyedi kezességvállalást tett lehetővé a Magyar Állam
számára a Kormány ilyen tartalmú - egyedi - döntése esetén.
Az Országgyűlés által tárgyalt, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését
megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslat
pontosítani javasolja az egyedi állami kezesség szabályait olyan módon, hogy az
egyedi állami kezesség nem a Kormány határozatával keletkezik, hanem a
pénzügyminiszter és a hitelnyújtó közötti kezességvállalási szerződés megkötésével.
Ilyen szerződés megkötését azonban az EUROFIMA Alapszabálya nem ismer(i el).
18
Az EUROFIMA Alapszabálya 5. cikkének a) pontja kimondja, hogy ha az állam
garantálása nem jogszabályon alapul, akkor a tagállam kormányának kell egyedileg
nyújtani ezt a garantálást.
Az Áht.-módosítás alapján szükséges az EUROFIMA Alapszabály 5. cikkének a)
pontjában szereplő jogszabályi kezességről való rendelkezés jöhet szóba, amely
tekintetében az Áht. úgy rendelkezik, hogy az csak törvénnyel keletkezhet, és a
részletszabályok, eljárási szabályok kerülhetnek kormányrendeletben szabályozásra.
A Javaslat ezt valósítja meg.
A 12. §-hoz
A vasúti infrastruktúrára vonatkozó szabályozás átalakításával (fogalmi pontosítások,
a működtetésre vonatkozó rendelkezések egyértelműsítése) összhangban és arra
tekintettel szükséges a vasúti infrastruktúra tulajdoni viszonyainak rendezése is. A
Javaslat a működtetésre vonatkozó szabályokkal összhangban kimondja, hogy a
regionális vasúti pálya és az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet
tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító
befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pálya tekintetében a tulajdonra vonatkozó
szabályozás célja az állami vagyon megőrzése is.
A 13-14. §-hoz
Szövegpontosítást tartalmaz.
A 15. §-hoz
A Vtv. 85. § (1) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a pályahálózat
működtetéséhez mindkét országos pályahálózat-működtető társaságnak (MÁV Zrt.
és GYSEV Zrt.) a tevékenységének ellátására a liberalizált villamosenergia-piac
következtében megváltozott körülmények közötti állapotra fel kell készülnie annak
érdekében, hogy a közfeladatát el tudja látni, oly módon, hogy megfeleljen mind a
vasúti, mind a villamosenergia-szabályozásnak. A vontatási villamos energia
beszerzése és a pályahálózatot igénybevevők felé történő továbbértékesítése csak
abban az esetben lehet egyszerre jogszerű és gazdaságilag racionális is, ha erre a
tevékenységre mindkét pályahálózat-működtető társaság elkülönült társaságot
hozhat létre. Ehhez van szükség a 85. § módosítására, hogy ne csak a MÁV Zrt.,
hanem a GYSEV Zrt. is végre tudja hajtani ezt a lépést, ha társasági szervei azt
jóváhagyják.
A 16. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket állapít meg a Vtv.-ben meghatározott feladatok
végrehajtásához szükséges rendeletek megalkotására.
19
A 17. §-hoz
Pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 18. §-hoz
Két új fogalmat vezet be az autóbusszal végzett menetrend szerinti
személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvénybe (a továbbiakban: Busztv.): az
egységes egyeztetési eljárás fogalmát és az abban közreműködő, a miniszter által
felállított Regionális Közlekedési Szakbizottság fogalmát. Az egységes egyeztetési
eljárás menetrend-összehangolási eljárás, amelynek célja olyan közforgalmú
menetrend létrehozása, amely egységesen kezeli a vasúti és közúti menetrend
szerinti helyközi közlekedést, a közszolgáltatást, valamint az egyéb közforgalmú
személyszállítást. Az egyeztetési eljárásban mód van arra, hogy annak
eredményeképpen a miniszter által meghatározott közszolgáltatási menetrendi
koncepciónak megfelelő menetrend alakuljon ki, amelyben megfelelően tükröződnek
a miniszter által megállapított prioritások. Az egyeztetés további célja, hogy az
országos és a regionális közlekedés egymáshoz igazodjon, figyelemmel a helyi
közlekedés sajátosságaira, és ily módon az országos helyközi közlekedést a
regionális közlekedés úgy egészítse ki, hogy a csatlakozások ésszerűek legyenek,
valamint a párhuzamosságok megszűnjenek. Az egyeztetési eljárásban fontos
szerepe van a Javaslatnak megfelelően létrehozni kívánt RKSZ-eknek, amelyek
döntés-előkészítő szakmai testületként a regionális érdekeket képviselik az
eljárásban. Az RKSZ-ek egy megye területét meghaladó nagyobb és összefüggő
területi egység alapján szerveződnek, figyelemmel az Európai Unió által
meghatározott regionális területi felosztásra.
Az egyeztetési eljárás a gyakorlatban már működő éves menetrend-egyeztetési
eljárásnak teremti meg a normatív alapját azzal azonban, hogy a 2006 óta működő
eljárás egyfelől új szereplőkkel bővül (lásd például RKSZ), valamint annak
szabályrendszere kiegészítésre és pontosításra is szorul. Ezen részletszabályokat a
miniszter rendelete tartalmazza.
A 19. §-hoz
A miniszter feladataként határozza meg a Busztv. a közszolgáltatási menetrendi
koncepciók kidolgozását, amely tartalmazza mindazon szakmai elvárásokat és
prioritásokat, amelyeket az egységes egyeztetési eljárásban érvényre kell juttatni.
A 20. §-hoz
A Busztv.-ben - a Vtv.-hez hasonlóan - a közszolgáltatási szerződés kötelező
tartalma kiegészül a kötbérfizetési szabályokkal. Ennek értelmében a közszolgáltató,
amennyiben megszegi a jogszabályban, illetve a közszolgáltatási szerződésben
foglalt kötelezettségeit, a szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles
fizetni. A kötbérfizetési kötelezettség előírása tehát nem tartozik a felek szerződési
szabadságának körébe, annak előírása törvényi követelmény, a felek kizárólag a
kötbér mértéke tekintetében jogosultak megállapodni. A kötbérfizetési kötelezettség
egyik esete lehet, ha a közszolgáltató nem tartja be az egységes egyeztetési eljárás
20
szabályait, és ily módon akadályozza vagy veszélyezteti a közforgalmú menetrend
elkészültét.
A 21. §-hoz
A Busztv. meghatározásai közé újonnan bekerült egységes egyeztetési eljárásban
részt vevő szervezeteket határozza meg. Az itt meghatározott szervezetek kötelesek
egymással együttműködve meghatározni a közforgalmú menetrend elemeit. Az
egységes egyeztetési eljárás részletszabályait a miniszter rendelete tartalmazza.
E rendelkezés alapján, továbbá a régiók területén menetrend szerinti közúti
személyszállítást végző társaságok számára egyértelmű kötelezettséggé válik a
regionális együttműködés, amely együttműködés nélkülözhetetlen a miniszter
közszolgáltatási menetrend koncepciójához megfelelően igazodó és az egységes
egyeztetési eljárásban figyelembe veendő személyszállítási ajánlat elkészítéséhez.
A 22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést állapít meg a Busztv.-ben meghatározott feladatok
végrehajtásához szükséges rendelet megalkotására.
A 23. §-hoz
Az állami kezesség mértékének ésszerű keretek között tartása érdekében szükséges
annak rögzítése, hogy a költségvetési törvényben külön keret kerüljön elkülönítésre,
így minden szereplő számára (állam, MÁV, egyéb vasúti társaság stb.) tervezhetővé
válik a rendszer.
A 24. §-hoz
Hatályba léptető és dereguláló rendelkezéseket tartalmaz.
21