﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11074. számú
törvényjavaslat
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi.....törvény
hatálybalépéséről és végrehajtásáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október

2009. évi......törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Első rész
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése
1. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény (a továbbiakban: Ptk.)
-	a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2010. május 1. napján lép hatályba.
(2)	A Ptk. 2:59. § (2) bekezdése, 2:60. § (2) bekezdése, 3:21. § (4)-(5) bekezdése,
3:66. § (2) és (4) bekezdése, 4:124-4:130. §-a, 5:60. §-a, 5:153. § (5) bekezdése, 5:398.-
5:458. §-a, 5:537. § (5) bekezdése 2011. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A Ptk. 2:33. § (6) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.
Második rész
A Ptk. hatálybalépésével összefüggő végrehajtási és átmeneti rendelkezések,
valamint törvénymódosítások
1.	cím
A Ptk. Második Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(A Ptk. 2:8. - 2: 40. §-ához:
A cselekvőképességgel összefüggő szabályok, eljárások)
Végrehajtási rendelkezések
2.	§ Ha a gondnok az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatálya alá
tartozó ügyben tesz azonnali intézkedést, ennek során az egészségügyről szóló 1997. évi
CLIV. törvényben foglalt sajátos szabályokat figyelembe véve kell eljárnia.
Felhatalmazó rendelkezések
3.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a jognyilatkozat
tárgyának azt az értékét, amelynél a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez
a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Átmeneti rendelkezések
4.	§ A Ptk. hatálybalépésekor 14. életévét betöltött, cselekvőképességet kizáró
gondnokság alatt álló kiskorú jognyilatkozatainak megtételére - ideértve a függő
3
jognyilatkozatokat is - a Ptk-nak a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	§ A 14. életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül
el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig a kiskorú 17. életévének betöltéséig fel kell
függeszteni, és a 17. életév betöltését követően a kiskorú cselekvőképességének a
nagykorúság elérésével hatálybalépő korlátozása iránt kell folytatni.
6.	§ (1) A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló
nagykorú személyre a Ptk. korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyre vonatkozó
rendelkezéseit kell - ügycsoportra vonatkozó korlátozás nélkül, általános érvénnyel -
alkalmazni, mindaddig, amíg a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban hozott szakértői
vélemény alapján a bíróság a Ptk. szerint a cselekvőképességet érintő határozatot hoz.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény 14/B. § (1) bekezdése szerinti függő jognyilatkozat tekintetében is alkalmazni
kell.
(3)	A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló
nagykorú személyeket a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatásáig az általános
érvényű korlátozó gondnokság alatt álló korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyként
kell a gondnokoltak elektronikus nyilvántartásában szerepeltetni. A bejegyzésről a
gondnokoltat és gondnokát értesíteni kell.
(4)	A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság
alatt álló nagykorú személyt a gondnokság alá helyező határozatban a kötelező
felülvizsgálatra megállapított időpontban a Ptk. gondnokrendelés indokoltságának
felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a
szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e, és ha igen, mely ügycsoportokban
indokolt korlátozni.
(5)	A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó
határozat esetében a (4) bekezdés szerint felülvizsgálatot a Ptk. hatálybalépésétől számított öt
éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania.
(6)	A Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a nagykorú személy cselekvőképességet
kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban
lévő eljárásban, ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is.
(7)	Nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a
Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevél esetében a bíróság felszólítja a felperest, hogy
tizenöt napon belül nyilatkozzon, kérelmét a nagykorú személy cselekvőképességét korlátozó
gondnokság alá helyezése iránti keresetre kívánja-e változtatni. Ha a fél a keresetváltoztatás
jogával nem él, vagy határidőn belül nem nyilatkozik, a keresetlevelet idézés kibocsátás
nélkül el kell utasítani.
4
(8)	A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok megbízatása - eltérő bírósági
határozat hiányában - hatályban marad, de a gondnokság ellátására, valamint a gondnokság és
gondnok tisztségének megszűnésére a Ptk. rendelkezései vonatkoznak.
(9)	A Ptk. hatálybalépésekor a gyámhatóság előtt folyamatban lévő gondnokrendelési
eljárásokat meg kell szüntetni, és a gyámhatóságnak a gondnokrendelést a megszüntetéstől
számított harminc napon belül a bíróság előtt kezdeményeznie kell.
(10)	A Ptk. hatálybalépése előtt cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló
személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti invazív
beavatkozáshoz való beleegyező nyilatkozat megtétele, és a magzati élet védelméről szóló
1992. évi LXXIX. törvény szerinti terhességmegszakítás iránti kérelem előterjesztése során
(4)	bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedéséig a
gondnokolt helyett és nevében a gondnok jár el.
7.	§ A Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire,
tevékenységének felügyeletére, továbbá a gondnok számadási kötelezettségére a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
8.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 49. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki
a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes, illetőleg, aki a per tárgyáról a polgári jog
szabályai szerint érvényesen rendelkezhet (perbeli cselekvőképesség).
(2)	A per tárgyát illetően, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal
korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy (a továbbiakban: korlátozottan cselekvőképes
nagykorú) a perben félként személyesen eljárhat, jognyilatkozatainak érvényességéhez
azonban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gondnoka előzetes beleegyezése vagy
utólagos jóváhagyása szükséges.
(3)	Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, valamint akkor is, ha a fél jogi
személy, nevében törvényes képviselője jár el. Ha a bíróság a korlátozottan cselekvőképes
nagykorú fél gondnokát feljogosította, hogy helyette és nevében eljárjon, továbbá önállóan
jognyilatkozatot tegyen, a fél nevében a gondnok jár el a törvényes képviselőre vonatkozó
szabályok szerint. Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a
cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha
személyesen nem lép fel. Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél
kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel.
(4)	A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben
van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az
5
erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó
rendelkezések irányadók.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény az 50. §-t követően a
következő alcímmel, valamint következő 50/A. §-sal és 50/B. §-sal egészül ki:
„A gondnok részvétele a perben
50/A. § (1) A gondnokra a törvényes képviselőre vonatkozó rendelkezéseket az e §-
ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek gondnoka van, a gondnok a
féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél jelen van, ennek érdekében a
felet és a gondnokot is idézni kell.
(3)	Ha a gondnok szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, de a korlátozottan
cselekvőképes nagykorú fél jognyilatkozatához előzetes beleegyezést adott, ezt a
korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél az egyes perbeli cselekmények megtételekor
igazolja.
(4)	Ha a gondnok szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és elmaradását alapos
okkal előzetesen nem mentette ki, továbbá a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél
jognyilatkozatához előzetes beleegyezést nem adott, a gondnok pénzbírsággal sújtható és a
bíróság felszólítja, hogy nyolc napon belül tegyen nyilatkozatot.
(5)	Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél szabályszerű idézés ellenére nem
jelent meg, a gondnok helyette és nevében jognyilatkozatot tehet.
(6)	Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél nyilatkozatát a gondnok - erre
irányuló felhívás ellenére - nem hagyja jóvá, vagy közöttük egyébként vita van, ezt a bíróság
úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai lennének eltérőek. Ha a vita az eljárás
körülményeire tekintettel nem bírálható el, a bíróság a jóváhagyás pótlása, illetve a vita
eldöntése érdekében a gyámhatóságot megkeresi.
(7)	A bírósági iratokat a korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek és a
gondnoknak is kézbesíttetni kell. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha annak feltételei a fél és
a gondok tekintetében is teljesültek. Az eljárási határidők számítása szempontjából a későbbi
kézbesítés időpontja irányadó. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél és a gondnok
írásbeli nyilatkozataira a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni
kell.
A támogató részvétele a perben
50/B. § Ha a fél részére a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre
kiterjedő hatállyal a bíróság támogatót nevezett ki, akkor a támogató
a)	a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a
nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási
cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,
b)	a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel - a tárgyalás rendjét
meg nem zavaró módon - egyeztethet.
(2)	A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.
(3)	A bíróság az (1)-(2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelenlévő támogatót
tájékoztatja.”
6
(3)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 74. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„74. § (1) A bíróság a fél részére ügygondnokot rendel,
a)	ha a félnek nincs törvényes képviselője és
aa)	kiskorú
ab)	belátási képessége átmenetileg hiányzik vagy
ac)	jogi személy,
b)	ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik és nincs meghatalmazottja.
(2)	Az ügygondnokra - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a per
vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy
dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor
ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet
nyilvánvaló károsodástól óvja meg.”
(4)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés szerint tarthat igényt.”
(5)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. §-a a következő (6)-(7)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a felperes korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, a keresetlevélben
fel kell tüntetni a gondnok nevét, lakóhelyét. A keresetlevélhez csatolni kell a gondnok
előzetes belegyezését.
(7)	Ha a felperes a per során támogatót kíván igénybe venni, a számára kinevezett
támogató nevét és lakóhelyét a keresetlevélben fel kell tüntetni.”
(6)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. fejezetének címe
helyébe a következő cím lép:
„A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez
kapcsolódó perek ”
(7)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 304. §-át megelőző alcím
helyébe a következő alcím lép:
„A gondnokság alá helyezési per”
(8)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„307. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélben a 121. §-ban
meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni azokat az adatokat is, amelyekből a
keresetindításra való jogosultság megállapítható, illetve az alperes ingatlanvagyonára
vonatkozó adatokat és a gondnok személyére vonatkozó javaslatot.
7
(2)	A keresetlevélben - ha arról a felperesnek tudomása van - fel kell tüntetni az
előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséhez vagy a támogató kinevezéséhez szükséges adatokat.
A gondnokság alá helyezési per iránt indított kereset az előzetes jognyilatkozat
hatálybalépésére, illetve a támogató kinevezésére vonatkozó kérelmet is magában foglalja.
(3)	A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így
különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját,
amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. Ha a
gyámhatóság a felperes, és az alperes szakorvosi, pszichológiai kezelés alatt áll, vagy
gyógypedagógiai szolgáltatást vesz igénybe, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperest kezelő
személy, illetve gyógypedagógus véleményét, az alperes lakóhelyén készített
környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az
erre vonatkozó határozatot is.”
(9)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 307/A. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondnokság alá helyezésre irányuló kereset csak ugyanazon személy szülői
felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel, továbbá a nagykorú személy
döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó más keresettel
vagy nemperes eljárás iránti kérelemmel kapcsolható össze.”
(10)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 308. § (1)-(2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gondnokság alá helyezési perben, ha az alperesnek nincs jogi képviselője, a
tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelése érdekében megkeresi
az Igazságügyi Hivatalt.
(2) Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára
zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a
keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által
hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során a 207. §-ban meghatározott
előfeltételek hiányában is előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes
szakértőkkel történő megvizsgálását írhatja elő.”
(11)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 310. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„310. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek
talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság
a külön törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének
nincs helye.
(2)	A szakértők kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okokból
mellőzhető azzal, hogy nem minősíthető elháríthatatlan akadálynak, ha az alperes gondnokát a
bíróság önálló eljárásra jogosította fel a Ptk. 2:24. § b) pontja alapján.
(3)	A perben a tanú a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott
orvos, gyógypedagógus vagy pszichológus pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a
tanúvallomást nem tagadhatja meg.
(4)	Ha az előzetes jognyilatkozatban, illetve a keresetlevélben megjelölt személy a
lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valószínűsíthetően nem rendelhető ki gondnoknak, a
bíróság gyámhatóságot keresi meg javaslattétel iránt.
8
(5)	A kereseti kérelem és a gyámhatóság javaslata a gondnok kirendelése során nem
köti a bíróságot.”
(12)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 311. § (2)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alperes gondnokság alá helyezését elrendelő jogerős ítéletet az elsőfokú
bíróság a szükséges intézkedések megtétele végett közli az alperes lakóhelye, tartózkodási
helye szerint illetékes gyámhatósággal, valamint a nyugdíjfolyósító szervvel, ha az az alperes
számára valamilyen ellátást folyósít.
(3)	Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn,
továbbá, ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az
első fokú bíróság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a gondnokság alá helyezés
tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt, ha az ingatlannal való rendelkezés
tekintetében a bíróság az alperes cselekvőképességét korlátozta.
(4)	Ha az alperes számára a bíróság korábban támogatót nevezett ki, a támogatott
döntéshozatallal érintett ügycsoportban a gondnokság alá helyezéssel egyidejűleg a bíróság a
támogató kinevezésének visszavonásáról dönt.”
(13)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 311. §-t követően a
következő alcímmel és a következő 311/A-311/C. §-sal egészül ki:
„Határozat az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről
311/A. § (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság
alá helyezéséről dönt, és az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett részének a hatálybalépése
indokolt, akkor azt az ítélet rendelkező részébe foglalja.
(2)	Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperest nem helyezi
gondnokság alá, de az előzetes jognyilatkozat vagy annak egyes részei hatálybalépése
indokolt, akkor azt az ítélet rendelkező részébe foglalja.
Határozat a támogató kinevezéséről
311/B. § Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperest nem helyezi
gondnokság alá, de a támogató kinevezésének a feltételei fennállnak, az alperes számára
támogatót nevez ki.
Nyilvántartás
311/C. § (1) A gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról
vagy megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről és felmentéséről, az előzetes jognyilatkozat
hatálybalépéséről, valamint a támogató kinevezéséről és kinevezésének visszavonásáról, a
hivatásos támogató felmentéséről szóló, továbbá a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott
személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait
érintő egyéb jogerős határozatot meghozó bíróság a külön törvényben meghatározott adatokat
bevezeti a nyilvántartásba.
(2)	A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint
az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala
kezeli.”
9
(14)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. § (1)-(3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése vagy az ügycsoportok módosítása iránt
a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot
elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását az kéri, a gondnokolt
ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy
ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt
ügygondnok ellen kell megindítani.
(2)	A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete
az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is
irányulhat.
(3)	Az eljárásra a 304-311. §-ok, valamint a 311/C. § rendelkezései megfelelően
irányadók. A gondnokság alá helyezett a perben teljes perbeli cselekvőképességgel
rendelkezik.”
(15)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 312. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kereset az ügycsoportok módosítása vagy a gondnokság alá helyezés
felülvizsgálatára irányul, a bíróság kérelemre a külön törvényben foglaltak szerint a gondnok
önálló eljárásra való feljogosításáról is határoz.”
(16)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 312. §-t követően a
következő alcímmel és a következő 312/A. §-sal egészül ki:
„A gondnok kirendelése és a gondnok felmentése iránti külön per
312/A. § (1) Ha a gondnoki tisztség megszűnik, a gondnok rendelésére irányuló
keresetet a gyámhatóságnak a gondnokolt ellen kell megindítania.
(2)	A gondnoknak a tisztségéből való felmentésére és új gondnok rendelésére irányuló
keresetet a gondnoknak a gondnokolt ellen, a gyámhatóságnak a gondnok és a gondnokolt
ellen kell megindítania.
(3)	A keresetlevélben a 121. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az új
gondnok személyére vonatkozó javaslatot. A javaslat a gondnokrendelés során nem köti a
bíróságot.
(4)	A kereset csak ugyanazon személy tekintetében indított, az ügycsoportok
módosítására vagy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára irányuló más keresettel
kapcsolható össze.
(5)	Az eljárásra egyebekben a 304-310/A. § és a 311/C. § rendelkezései megfelelően
irányadóak.”
10
A Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. módosítása
9.	§ A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 31. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Cselekvőképtelen kiskorú sértett helyett a magánindítványt törvényes képviselője
terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, magánindítványt önállóan terjeszthet
elő. Korlátozottan cselekvőképes sértett helyett a törvényes képviselő akkor terjesztheti elő a
magánindítványt, ha jognyilatkozat önálló megtételére őt bíróság feljogosította. Ezekben az
esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.”
A közjegyzőkről szóló
1991.	évi XLI. törvény módosítása
10.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (3) bekezdése a következő
g)	ponttal egészül ki:
(Nem nevezhető ki közjegyzővé az,)
„g) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll, vagy akinek a számára a döntéshozatal segítése érdekében bíróság támogatót
nevezett ki.”
A köztisztviselők jogállásról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosításáról
11.	§ A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése
a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„h) cselekvőképes az a személy, aki egy ügycsoport tekintetében sem áll
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt.”
1992.	évi LXXIX. törvény
a magzati élet védelméről
12.	§ (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg,
ha az állapotos nő)
„a) az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú vagy a kiskorú;”
11
(2)	A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 8. § (2)-(3)
bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú, akinek a gondnokát a
bíróság önálló eljárásra nem jogosította fel és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy
nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet
tudomásul vevő nyilatkozata szükséges.
(3)	Az érintett személy terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét nevében törvényes
képviselője terjeszti elő ha
a)	az érintett személy cselekvőképtelen kiskorú
b)	az érintett olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a
gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel
c)	a gondnokolt érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása a Ptk. szerinti
azonnali intézkedést tesz szükségessé.”
(3)	A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 12. § (6) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A súlyos válsághelyzet fennállását az állapotos nő, illetve - ha az állapotos nő
cselekvőképtelen kiskorú vagy olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek
gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel - törvényes képviselője a kérelem
aláírásával igazolja. Ezekben az esetekben az érintett személy a terhességmegszakítással
kapcsolatos véleményének kifejtésére a családvédelmi szolgálat eljárásában lehetőséget kell
biztosítani.”
A bírósági végrehajtásról szóló
1994.	évi LIII. törvény módosítása
13.	§ (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 233. § (2) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)
,f) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll, vagy akinek a számára a döntéshozatal segítése érdekében bíróság támogatót
nevezett ki.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (1) bekezdése a
következő h) ponttal egészül ki:
(A végrehajtói szolgálat megszűnik, ha)
„h) a végrehajtót a bíróság valamely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alá helyezte, vagy számára a döntéshozatal segítése érdekében
támogatót nevezett ki.”
12
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/F. § (5) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)
,f) a bíróság valamely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá helyezte, vagy számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót
nevezett ki.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (2) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
(Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki)
„e) egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót sem nevezett ki a
bíróság.”
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 241. § (6) bekezdése a
következő f) ponttal egészül ki:
(A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha)
,f) a bíróság valamely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá helyezte, vagy számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót
nevezett ki.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997.	évi LXVIII. törvény módosítása
14.	§ Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem lehet igazságügyi alkalmazott az, aki bármely ügycsoport tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, vagy a bíróság a számára a
döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki.”
1997.	évi CLIV. törvény
az egészségügyről
15.	§ (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § t) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„t) korlátozottan cselekvőképes beteg: akit a bíróság a Ptk. rendelkezéseinek
megfelelően az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett, valamint az a kiskorú személy, aki a
tizennegyedik életévét már betöltötte. Az ilyen személy egészségügyi ellátással kapcsolatos
jognyilatkozataira - ha törvény kivételt nem tesz - a Ptk.-ban foglalt szabályok irányadóak;”
13
(2)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy
mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen kiskorú és az olyan beteg esetén, akinek belátási
képessége átmenetileg hiányzik a fenti személy megjelölésére a 16. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott személy is jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a beteg, aki
állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem
szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.”
(3)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos
ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá - ha a beteg állapota
indokolja - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóságokat, valamint cselekvőképtelen kiskorú beteg esetén a törvényes
képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint
megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni.”
(4)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Cselekvőképtelen kiskorú és az egészségügyi ellátással összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett beteg esetén
az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.”
(5)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a
korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.”
(6)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cselekvőképes beteg - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közokiratban, teljes
bizonyító erejű magánokiratban vagy - írásképtelensége esetén - két tanú együttes
jelenlétében megtett nyilatkozattal)
„a) megnevezheti azt a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem
korlátozott nagykorú személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás
jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell,”
(7)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdésének bevezető
szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges
belátási képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján
nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4)
14
bekezdésben foglalt korlátok közötti gyakorlására - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak
figyelembevételével - a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:”
(8)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási
képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre
jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok
közötti gyakorlására - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a
megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:)
„b) a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképességében egyetlen ügycsoport
tekintetében sem korlátozott nagykorú”
(9)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú, vagy ügyei viteléhez szükséges belátási
képessége átmenetileg hiányzik és nincs az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre
jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a (4) bekezdésben foglalt korlátok
közötti gyakorlására - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a
megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:)
„c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban
nem élő, cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú”
(10)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (4) bekezdésének helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerinti személyek nyilatkozata - kizárólag a 13. §-ban foglalt
tájékoztatást követően - a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokhoz történő
beleegyezésre terjedhet ki. E nyilatkozat azonban - a 20. § (3) bekezdése szerinti eset
kivételével - a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a
beteg egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó
egészségkárosodásához. A nyilatkozatról a beteget belátási képességének visszanyerését
követően azonnal tájékoztatni kell.”
(11)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (5) bekezdésének helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen kiskorú,
illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig
figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás nem a
beteg gyakorolja.”
(12)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 16. § (7) bekezdésének helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(7) A korlátozottan cselekvőképes beteg jognyilatkozataira, valamint az invazív
beavatkozások esetében a korlátozottan cselekvőképes beteget érintő jognyilatkozatokra a
Ptk.-nak a korlátozottan cselekvőképes személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni
15
azzal, hogy ha a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, és a
beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó
károsodásához vezetne, a jognyilatkozat megtételére a (2) bekezdésben meghatározott
személyek jogosultak. E nyilatkozat azonban - a 20. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével
-	a beavatkozással fölmerülő kockázatoktól eltekintve nem érintheti hátrányosan a beteg
egészségi állapotát, így különösen nem vezethet súlyos vagy maradandó
egészségkárosodásához.”
(13)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. § (1)-(2) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (2)
bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.
(2)	Amennyiben cselekvőképtelen kiskorú és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén
a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató
keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős
határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások
megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági
nyilatkozatpótlásra nincs szükség.”
(14)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cselekvőképes személy - későbbi esetleges ügyei viteléhez szükséges belátási
képességének elvesztése vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása
tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése esetére - közokiratban
visszautasíthat
a)	a 20. § (1) bekezdése szerinti egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat,
b)	a 20. § (2) bekezdése szerinti beavatkozásokat, valamint
c)	egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben
szenved és betegsége következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai
megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
(2)	A cselekvőképes személy - ügyei viteléhez szükséges belátási képességének
elvesztése vagy az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése esetére - közokiratban megnevezheti
azt a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú
személyt, aki az (1) bekezdés szerinti jogát helyette gyakorolhatja.”
(15)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 24. § (6) bekezdésének helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(6) Az olyan személy, akinek a belátási képessége átmenetileg hiányzik, és a
cselekvőképtelen kiskorú dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1)-(2) bekezdései
szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való betekintési jog
a beteget, illetve a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek
hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.”
16
(16)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 134. § (2) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a beteg cselekvőképtelen kiskorú vagy olyan személy, akinek a
belátási képessége átmenetileg hiányzik, illetve korlátozottan cselekvőképes, a kezelőorvos a
16.	§-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.”
(17)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 136. § (2) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni)
„b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve az
egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú beteg esetében a törvényes képviselő nevét,
lakcímét, elérhetőségét,”
(18)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (1) bekezdésének
bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kutatás a cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott
nagykorú személyen kizárólag diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárások
tökéletesítése, új eljárások kidolgozása, valamint a betegségek kóroktanának és
patogenezisének jobb megértése céljából, a kutatás jellegének, kockázatainak megfelelő
szakmai feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a következő feltételek együttes
fennállása esetén végezhető:”
(19)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 159. § (4) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kutatás cselekvőképtelen kiskorú, illetve olyan személyen aki
cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében korlátozott vagy belátási képessége
átmenetileg hiányzik, kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:
a)	az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülnek;
b)	a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;
c)	a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal a cselekvőképességében egyetlen
ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személyen;
d)	a 16. § (1)-(2) bekezdései szerinti személy, illetve a cselekvőképességében bármely
ügycsoport tekintetében korlátozott személy esetén a beteg - figyelemmel a 16. § (5)
bekezdésben foglaltakra is - a beleegyezését adta.”
(20)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 161. § (3) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fogva tartott és katonai szolgálatot töltő személyen kutatás beleegyezésével sem
végezhető. Az e törvény alapján szabadságában korlátozott, de cselekvőképességében
egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személy csak akkor lehet kutatás
alanya, ha az saját, közeli hozzátartozója vagy a hasonló helyzetű személyek egészségét
közvetlenül és jelentős mértékben szolgálja, és hasonló kutatási eredmények szabadságukban
e törvény alapján nem korlátozott személyek bevonásától nem várható.”
17
(21)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 168. § (5) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1), illetve a (4) bekezdésben foglalt jognyilatkozatok tételére kizárólag a
cselekvőképességében egyetlen ügycsoport tekintetében sem korlátozott nagykorú személy
jogosult.”
(22)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (1) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel
a)	tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és az egészségügyi ellátással
összefüggő jogok gyakorlása tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezett,
b)	a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén korlátozottan cselekvőképes
kiskorú
fogamzóképes személynél végezhető el.”
(23)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. § (5) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a beavatkozás korlátozottan cselekvőképes személy művi meddővé
tételére irányul, a (2)-(4) bekezdés szerinti tájékoztatás a korlátozottan cselekvőképes személy
számára a cselekvőképességet korlátozó ok jellegének figyelembevételével, az érintett
személy által értelmezhető módon történik.”
(24)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. § (1)-(3) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek gondnokát a
bíróság önálló eljárásra nem jogosította fel és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú
kérelmező művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez a gyámhatóság
hozzájárulása és
a)	törvényes képviselője vagy
b)	a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alapján megnevezett személy
hozzájárulása szükséges.
(2)	A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy az érintett személy
kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy
és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy a korlátozottan
cselekvőképes személy tisztában van-e a döntése következményeivel.
(3)	Ha az érintett személy kérelme ellenére a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság
a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a kérelmező a Fővárosi Bíróságnál keresetet
indíthat a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt.”
(25)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. § (6)-(8) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az érintett személy művi meddővé tételére irányuló kérelem érvényességéhez
szükséges jognyilatkozatot a bíróság pótolja, a 187. § (3) és (4) bekezdése szerinti várakozási
idő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől kezdődik.
18
(7)	Amennyiben a kérelmet a törvényes képviselő nyújtja be, úgy annak
érvényességéhez az érintett személy egyetértése szükséges.
(8)	Amennyiben az érintett személy egészségügyi okból kéri a művi meddővé tétel
elvégzését, az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az (1)
bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyeket azonban a beavatkozás elvégzéséről, és
annak indokairól a beavatkozás megkezdését megelőzően tájékoztatni kell. A tájékoztatás
megtörténtéig a beavatkozás nem végezhető el.”
(26)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/B. § (1)-(4) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy művi meddővé tételére
irányuló beavatkozás, akinek gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel kizárólag
jogerős bírósági határozat alapján, a fogamzóképesség elérését követően végezhető el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti, érintett személy művi meddővé tételének engedélyezése
iránt az érintett személy törvényes képviselője a gyámhatósággal együttesen indíthat keresetet
a Fővárosi Bíróságnál.
(3)	A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban az (1) bekezdés szerinti érintett
személy, a törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc
napon belül határoz.
(4)	A bíróság az (1) bekezdés szerinti érintett személy művi meddővé tételére irányuló
beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem
lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és
a)	az (1) bekezdés szerinti érintett személy gyermek felnevelésére nem képes, és a
beavatkozás elvégzése az (1) bekezdés szerinti érintett személy érdekének megfelel,
b)	a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos
fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése az (1) bekezdés szerinti érintett
személy érdekével nem ellentétes, vagy
c)	a bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül
veszélyeztetné.”
(27)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 197. § (2)-(3) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátozottan cselekvőképes vagy az olyan személy, akinek belátási képessége
átmenetileg hiányzik, illetve a cselekvőképtelen kiskorú beteg a (3)-(4) bekezdés kivételével a
16.	§ (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy kérelmére vehető pszichiátriai intézeti
gyógykezelésbe.
(3)	A korlátozottan cselekvőképes vagy az olyan személy, akinek belátási képessége
átmenetileg hiányzik, illetve a cselekvőképtelen kiskorú beteg abban az esetben, ha a 16. §
(1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna,
vagy felmerül annak a veszélye, hogy a beteg indokolt gyógykezelésében ellenérdekelt,
kérheti az intézetbe történő ideiglenes felvételét akkor, ha a 199. § szerinti sürgősségi vagy
200. § szerinti kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de az intézeti gyógykezelés
indokolt. Az ideiglenes felvétellel egyidejűleg az intézet haladéktalanul megkísérli a
kapcsolatfelvételt a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személlyel. Abban az esetben, ha
ez sikertelen, vagy a 16. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott személy nem járul hozzá a
beteg indokolt gyógykezeléséhez, az intézet haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot a beteg
intézeti felvételéről és annak körülményeiről.”
19
(28)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 197. § (9) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A cselekvőképes beteget kérelmére, a korlátozottan cselekvőképes vagy az olyan
személyt, akinek belátási képessége átmenetileg hiányzik, illetve a cselekvőképtelen kiskorú
beteget - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - a gyógykezelésbe vételét kérő személy
kérelmére az intézetből el kell bocsátani.”
(29)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (5) bekezdésének
bevezető szövege és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet
eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes vagy olyan személy, akinek belátási
képessége átmenetileg hiányzik, illetve cselekvőképtelen kiskorú testéből is sor kerülhet, az
alábbi feltételek együttes fennállása esetén:”
„e) a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt az érintett
személyt - amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki - meghallgatta és
meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől
mentesen veti alá magát.”
(30)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 211. § (1) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor,
ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a
cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban)
vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel
tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Az olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú
személy, akinek gondnokát a bíróság önálló eljárásra nem jogosította fel, és a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése
nélkül is tehet. Az olyan korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek gondnokát a
bíróság önálló eljárásra jogosította fel, és a cselekvőképtelen kiskorú személy helyett tiltakozó
nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.”
Az ügyvédekről szóló
1998.	évi XI. törvény módosítása
16.	§ (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető fel a kamarába az,)
„e) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll, vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében bíróság
támogatót nevezett ki.”
20
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd)
„d) bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alá került, vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót
nevezett ki,”
(3)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha)
„e) bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
került, vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki.”
A büntetőeljárásról szóló
1998.	évi XIX. törvény módosítása
17.	§ (1) A büntetőeljárásról szóló évi 1998. évi XIX. törvény 54. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A magánfél támogatója az 51. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel jelen lehet
azoknál az eljárási cselekményeknél, ahol a sértett magánfélként lehet jelen, és magánfélként
tesz nyilatkozatot. A magánfél támogatója megismerheti azokat az iratokat, amelyek azon
eljárási cselekmények elvégzése folytán keletkeztek, amelyen jelen lehetett.”
(2)	A büntetőeljárásról szóló évi 1998. évi XIX. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt kiskorú, a képviseletét törvényes
képviselője látja el. Ha a korlátozottan cselekvőképes nagykorú sértettet, magánvádlót és
egyéb érdekeltet bíróság a személyes ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás
jogának gyakorlásában korlátozta, jognyilatkozatot csak törvényes képviselője
hozzájárulásával tehet; a törvényes képviselő önállóan akkor járhat el, ha erre őt bíróság
feljogosította. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Az e
törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult.”
A szabálysértésekről szóló
1999.	évi LXIX. törvény módosítása
18.	§ A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) Cselekvőképtelen kiskorú sértett helyett a magánindítványt törvényes képviselője
terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, magánindítványt önállóan terjeszthet
elő. Korlátozottan cselekvőképes sértett helyett a törvényes képviselő akkor terjesztheti elő a
21
magánindítványt, ha jognyilatkozat önálló megtételére őt bíróság feljogosította. Ezekben az
esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.”
A számvitelről szóló
2000.	évi C. törvény módosítása
19.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-a (5) bekezdésének b) pontja a
következő bd) alponttal egészül ki:
(részére az a) pont szerinti kérelem alapján a könyvviteli szolgáltatás végzésére
jogosító engedélyt meg kell adni, és egyidejűleg őket a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba
fel kell venni, ha)
„bd) egyetlen ügycsoport tekintetében sem állnak cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt.”
A közvetítői tevékenységről szóló
2002.	évi LV. törvény módosítása
20.	§ A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a következő 28/A. §-sal
egészül ki:
„28/A. § (1) A közvetítői eljárás tárgyát illetően, vagy a peres, nemperes, továbbá
hatósági eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél
a közvetítői eljárásban eljárhat, azonban jognyilatkozatai érvényességéhez a gondnoka
előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a gondnok a fél közvetítői
eljárás során tett jognyilatkozatának érvényességéhez nem adta előzetesen a beleegyezését,
vagy a jognyilatkozatot - erre irányuló felhívásra - utólag nem hagyta jóvá, a közvetítő
intézkedik a gyámhatóság döntésének beszerzése iránt.
(2)	A közvetítői eljárás tárgyát illetően, vagy a peres, nemperes, továbbá hatósági
eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél helyett a
gondnok jár el, ha őt a bíróság az erre irányuló eljárásban feljogosította, hogy a fél helyett és
nevében önállóan eljárjon, továbbá önállóan jognyilatkozatot tegyen.
(3)	A kiskorú fél helyett a törvényes képviselő jár el.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben, ha a fél és a gondnok, illetve törvényes
képviselő között érdekellentét áll fenn, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(5)	Ha a fél számára a bíróság támogató kinevezéséről határozott, a támogató a
közvetítői eljárásban részt vehet a Polgári Törvénykönyv által biztosított jogai gyakorlása
érdekében, azonban a közvetítői eljárásban önálló eljárási jogokkal nem rendelkezik.”
22
A jogi segítségnyújtásról szóló
2003. évi LXXX. törvény módosítása
21.	§ A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 12. §-a a következő c)
ponttal egészül ki:
(A támogatásra rászorultnak tekintendő)
„c) akinek a jogai védelme érdekében a nagykorú személy döntéshozatalának és
jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári peres vagy nemperes eljárás
indul.”
A lakásszövetkezetekről szóló
2004. évi CXV. törvény módosítása
22.	§ A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 34. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú nevében törvényes képviselője
kérheti a tagfelvételt. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a tagfelvételt maga is kérheti;
ebben az esetben a kiskorú a törvényes képviselője írásbeli beleegyezésével vagy utólagos
írásbeli jóváhagyásával lehet tagja a lakásszövetkezetnek.”
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
2005.	évi XLVII. törvény módosítása
23.	§ Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (3)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Igazságügyi szakértő az lehet, aki)
„e) egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót sem nevezett ki a
bíróság.”
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló
2006.	évi CXXIII. törvény módosítása
24.	§ A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi
CXXIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ha a sértett a személyiségi jogait érintően, vagy a vagyonáról való
rendelkezés tekintetében korlátozottan cselekvőképes nagykorú, vagy korlátozottan
cselekvőképes kiskorú (a továbbiakban együtt: korlátozottan cselekvőképes), a közvetítői
eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező; a korlátozottan cselekvőképes sértett
23
jognyilatkozatai érvényességéhez a törvényes képviselő előzetes beleegyezése vagy utólagos
jóváhagyása szükséges. Ha a törvényes képviselő a sértett jognyilatkozatának
érvényességéhez nem adta előzetesen a beleegyezését vagy a jognyilatkozatot - erre irányuló
felhívásra - utólag nem hagyta jóvá, a közvetítő intézkedik a gyámhatóság döntésének
beszerzése iránt.
(2)	A személyiségi jogait érintően vagy a vagyonáról való rendelkezés tekintetében
korlátozottan cselekvőképes nagykorú sértett helyett a törvényes képviselő jár el, ha őt a
bíróság az erre irányuló eljárásban feljogosította, hogy a sértett helyett és nevében önállóan
eljárjon, továbbá önállóan jognyilatkozatot tegyen.
(3)	A cselekvőképtelen kiskorú sértett helyett a törvényes képviselő jár el.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben, ha a sértett és a gondnok, illetve
törvényes képviselő között érdekellentét áll fenn, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók.
(5)	Ha a sértett számára a bíróság támogató kinevezéséről határozott, a támogató a
közvetítői eljárásban részt vehet a Polgári Törvénykönyv által biztosított jogai gyakorlása
érdekében, azonban a közvetítői eljárásban önálló eljárási jogokkal nem rendlelkezik.
(6)	Ha a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság
elrendelte, hogy a tanúként kihallgatott sértett személyi adatait [Be. 85. § (2) bek.] az iratok
között elkülönítve, zártan kezeljék, a Be. 96. §-ának rendelkezései a közvetítői eljárásban is
irányadók.
(7)	A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács
igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók.
(8)	Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyész vagy a bíróság hatáskörébe
tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről az
ügyészt, illetőleg a bíróságot tájékoztatja.”
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló
2007.	évi LXXV. törvény módosítása
25.	§ (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,
valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (1)
bekezdése az alábbi k) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti k) pont számozása l) pontra
módosul:
(A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki
megfelel a következő feltételeknek)
„k) egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt”
(2)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 12. § d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Nem vehető fel a kamara tagjai közé az:)
„d) aki bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll,”
24
(3) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 190. §-a (2) bekezdésének
b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:)
„b) egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt,”
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló
2008.	éviXLV. törvény módosítása
26.	§ Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 6. §
(1)	bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A kérelemnek tartalmaznia kell)
„f) a gondnok nevét és lakóhelyét, amennyiben a kérelmező a kérelem tárgyát illetően,
vagy a peres, nemperes eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozottan
cselekvőképes nagykorú (a továbbiakban korlátozottan cselekvőképes nagykorú).”
(2)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 6. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kérelmező korlátozottan cselekvőképes nagykorú, a kérelemhez csatolni kell
a gondnok előzetes belegyezését.”
(3)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény a
következő 8/A. §-al egészül ki:
„8/A. § A korlátozottan cselekvőképes nagykorú fél az eljárásban eljárhat, azonban
jognyilatkozatai érvényességéhez a gondnoka előzetes beleegyezése vagy utólagos
jóváhagyása szükséges.”
(4)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 12. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az eljárás felfüggesztésének és szünetelésének - az (5) bekezdésben foglalt
kivétellel - nincs helye”
(5)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 12. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a fél korlátozottan cselekvőképes nagykorú és a gondnoka az eljárás során tett
jognyilatkozata érvényességéhez szükséges előzetes beleegyezést vagy utólagos jóváhagyást
-	az erre irányuló felhívás ellenére - nem adta meg, vagy közöttük egyébként vita van, ezt a
közjegyző úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai lennének eltérőek. Ha a vita
az eljárás körülményeire tekintettel nem bírálható el, a felmerült vita eldöntése vagy a
jóváhagyás pótlása érdekében a közjegyző a gyámhatóságot megkeresi, és a gyámhatóság
döntéséig az eljárást felfüggeszti.”
25
(6) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/A. §
(3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha)
„a) a bejegyzett élettársak bármelyike korlátozottan cselekvőképes nagykorú, vagy”
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló
2009.	évi L. törvény módosítása
27.	§ (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 18. § (2)
bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(2) A fizetési meghagyásos eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek - a (6)
bekezdésben foglalt kivétellel - nincs helye.”
(2)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 18. §-a a következő
(6)	bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a fél a kérelem tárgyát illetően, vagy a peres, nemperes eljárási
cselekményekre kiterjedő hatállyal korlátozottan cselekvőképes nagykorú (a továbbiakban:
korlátozottan cselekvőképes nagykorú) személy és a gondnoka az eljárás során tett
jognyilatkozata érvényességéhez szükséges előzetes beleegyezést vagy utólagos jóváhagyást
-	az erre irányuló felhívás ellenére - nem adta meg, vagy közöttük egyébként vita van, ezt a
közjegyző úgy bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai lennének eltérőek. Ha a vita
az eljárás körülményeire tekintettel nem bírálható el, a felmerült vita eldöntése vagy a
jóváhagyás pótlása érdekében a közjegyző a gyámhatóságot megkeresi, és a gyámhatóság
döntéséig az eljárást felfüggeszti.”
(3)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdése a
következő f)-g) ponttal egészül ki:
(A kérelemben fel kell tüntetni:)
„f) a gondnok nevét és lakóhelyét, amennyiben a kérelmező vagy a kötelezett
korlátozottan cselekvőképes nagykorú,
g)	a gondnoknak a kérelem benyújtásához adott előzetes beleegyezését, ha a
kérelmező korlátozottan cselekvőképes nagykorú.”
26
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982.	évi 17. törvényerejű rendelet módosítása
28.	§ (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982.
évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:)
„f) a bíróság valamelyik házasuló cselekvőképességét a házasságkötésre vonatkozó
jognyilatkozat tételében korlátozta, és a gyámhatóság a házasságkötésre engedélyt nem adott,
vagy a házasuló a házasságkötés időpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez
szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik;”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet 26/B. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megtagadja, ha)
„f) a bíróság valamelyik fél cselekvőképességét a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésére vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a gyámhatóság a bejegyzett
élettársi viszony létrehozására engedélyt nem adott, vagy a fél a létrehozás időpontjában olyan
állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik.”
A jogtanácsosi tevékenységről szóló
1983.	évi 3. törvényerejű rendelet módosítása
29.	§ (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 3. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár,
illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, külön jogszabály szerint magyar
jogi szakvizsgát tett, egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót sem nevezett ki a
bíróság.”
(2)	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 16. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön
törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen
előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése
érdekében támogatót sem nevezett ki a bíróság. Az állampolgársági követelmény alól az
igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.”
27
A cselekvőképességgel összefüggő szabályokhoz, eljárásokhoz
kapcsolódó szövegrész változások
30.	§ (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (8) bekezdésében a „vagy cselekvőképtelensége folytán”
szövegrész helyébe a „ , kiskorúság miatti cselekvőképtelensége folytán, vagy belátási
képessége átmeneti hiánya miatt” szöveg lép.
(2)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (2) bekezdésének
a)	pontjában a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „kiskorú” szöveg, 7. § (1)
bekezdésének harmadik mondatában a „cselekvőképtelen személy” szövegrész helyébe a „14.
életévét be nem töltött kiskorú” szöveg, 15. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a
cselekvőképtelen” szövegrész helyébe az „és a kiskorú” szöveg lép, a 15. § (4) bekezdésében
a „vagy cselekvőképtelen nagykorú” szövegrész hatályát veszti.
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 43. §
(2)	bekezdésének második mondatában a „- ha nem cselekvőképtelen -” szöveg hatályát
veszti.
(4)	A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. § (3) bekezdésének első
mondatában a „cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan
cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat”
szövegrész helyébe a „kiskorú cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el,
a jogorvoslat jogát illetően korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának
érvényességéhez gondnokának előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges”
szöveg lép.
(5)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. § (7)
bekezdésében az „az, akit” szöveg helyébe, az „az, aki bármely ügycsoport tekintetében
cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll vagy a bíróság a számára a
döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki, továbbá az, akit” szöveg lép.
(6)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § c) pontjában a „ , továbbá
a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett” szövegrész hatályát veszti.
31.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. § (2) bekezdésének
első mondatában a „perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről” szövegrész helyébe a
„perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, így a támogató perben való részvételéről”
szöveg, 13. § (1) bekezdésének b) pontjában a „képviselője” szövegrész helyébe a
„képviselője, támogatója” szöveg, 50. § (1) bekezdésének első mondatában a „törvényes
képviselőnek” szövegrész helyébe a „törvényes képviselőnek, illetve a támogatónak” szöveg,
50. § (2) bekezdésében a „törvényes képviselet” szövegrész helyébe a „törvényes képviselet, a
támogatói minőség” szöveg, 111. § (2) bekezdésében a „fél, akinek a per vitelére nincs
meghatalmazottja, cselekvőképességét elveszti” szövegrész helyébe a „nagykorú fél, akinek a
per vitelére nincs meghatalmazottja, a 49. § (2) bekezdése szerint korlátozottan
cselekvőképessé válik” szöveg, 116. § e) pontjában a „perbeli állását;” szövegrész helyébe a
„perbeli állását, a fél jelenlevő támogatójának nevét;” szöveg, 50. § (6) bekezdésének első
mondatában és 134. § (5) bekezdésének első mondatában a „képviselőiket” szövegrész
28
helyébe a „képviselőiket, támogatóikat” szöveg, 50. § (6) bekezdésének második mondatában
és 134. § (5) bekezdésének második mondatában a „képviselőjének” szövegrész helyébe a
„képviselőjének, támogatójának” szöveg, 278. §-ában a „cselekvőképes házastárs” szöveg
helyébe a „cselekvőképes nagykorú házastárs is” szöveg, 306. § (1) bekezdésében az „a
korlátozottan cselekvőképes felperes, valamint az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel
rendelkezik” szövegrész helyébe az „az a felperes és alperes is perbeli cselekvőképességgel
rendelkezik, aki korlátozottan cselekvőképes nagykorú” szöveg lép, a 308/A. §-ában a „Ptk.
18.	§-ában és 18/A. §-ában meghatározott” szövegrész, 23. § (1) bekezdésének c) pontjában
az „és a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek”
szövegrész, 342. § (1) bekezdésében a „[Ptk. 79. §]” szövegrész hatályát veszti.
(2)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § g) pontjában a „b) pontjában”
szövegrész helyébe a „b) és g) pontjában” szöveg lép, a 104. § (1) bekezdésének b) pontjában
a „kizáró vagy” szövegrész hatályát veszti.
(3)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában a „(kizáró)”
szövegrész hatályát veszti.
(4)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. § (1)
bekezdésének első mondatában a „tartható fenn” szöveg helyébe a „tartható fenn, aki számára
döntéshozatala segítése érdekében bíróság nem nevezett ki támogatót” szöveg, a 10. § (16)
bekezdésének második mondatában és a 10/C. § (1) bekezdésének második mondatában a
„cselekvőképes” szöveg helyébe a „cselekvőképes, döntéshozatalának segítésére a bíróság
nem nevezett ki támogatót,” szöveg lép.
(5)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/C. § (5) bekezdésének
f) pontjában az „a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely
ügycsoport tekintetében a cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(6)	Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 18. § (1)
bekezdésének b) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe
a „bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(7)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (2) bekezdésének b)
pontjában a „cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó” szövegrész helyébe a „bármely
ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(8)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 2. § (4) bekezdésének
c)	pontjában, 5. § (1) bekezdésének g) pontjában, 26. § (3) bekezdésének b) pontjában és 26. §
(7)	bekezdésének f) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész
helyébe a „bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(9)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 17. § (3) bekezdésének c) pontjában a
„cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport
tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(10)	A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok
kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 10. §-ában a „cselekvőképtelen vagy”szövegrész
helyébe a „cselekvőképtelen kiskorú vagy a” szöveg lép.
29
32.	§ (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „ , cselekvőképes, állandó belföldi
lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott
iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki” szövegrész
helyébe a „magyar állampolgárral létesíthető, aki egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik,
büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű
(szakképesítésű),” szöveg lép.
(2)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény 25. § (6) bekezdésének b) pontjában a „cselekvőképességet
korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport tekintetében
cselekvőképességet korlátozó” szöveg, a 31. § e) pontjában a „vagy hiánya miatt” szövegrész
helyébe a „miatt bármely ügycsoport tekintetében” szöveg lép.
(3)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdésének a)
pontjában a „cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a
„bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság hatálya alatt áll,
vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót nevezett ki” szöveg
lép.
(4)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/C. § b)
pontjában a „kizáró vagy” szövegrész hatályát veszti.
(5)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (5) bekezdésének a)
pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely
ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(6)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény 15. § (3) bekezdésének c) pontjában a „cselekvőképességét korlátozó vagy
kizáró” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességét
korlátozó” szöveg lép.
(7)	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. § (6) bekezdésének f) pontjában az
„a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport
tekintetében a cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(8)	Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2)
bekezdésében a „cselekvőképes és büntetlen előéletű személy vehető fel” szövegrész helyébe
az „olyan büntetlen előéletű személy vehető fel, aki egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, és számára a döntéshozatal segítése
érdekében támogatót sem nevezett ki a bíróság” szöveg, 5. § (3) bekezdésében a
„cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, vagy szabadságvesztésre ítélt, illetve a
foglalkozása gyakorlásától eltiltott” szövegrész helyébe a „szabadságvesztésre ítélt, a
foglalkozása gyakorlásától eltiltott, bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy aki számára a döntéshozatal segítése érdekében
támogatót nevezett ki” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „nagykorú, cselekvőképes személy”
szövegrész helyébe az „olyan nagykorú személy, aki egyetlen ügycsoport tekintetében sem áll
30
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt és számára a döntéshozatal segítése érdekében
támogatót sem nevezett ki a bíróság” szöveg lép.
(9)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 9. § (3) bekezdésében a
„cselekvőképessége egyéb okból hiányzik vagy korlátozott” szövegrész helyébe a
„korlátozottan cselekvőképes” szöveg, a 10. § (2) bekezdésében a „Cselekvőképtelen”
szövegrész helyébe a „Kiskorú” szöveg, a 11. § (3) bekezdésében a „cselekvőképtelen vagy
korlátozottan cselekvőképes nagykorú” szövegrész helyébe a „vagy korlátozottan
cselekvőképes” szöveg lép.
(10)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésében a „cselekvőképes, állandó belföldi
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati
állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű), magyar
állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki” szövegrész helyébe az „állandó
belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati
állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű), magyar
állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki egyetlen ügycsoport tekintetében
sem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt,” szöveg lép.
33.	§ (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. § (2)
bekezdésében a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy
gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §]” szövegrész
helyébe a „bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság
hatálya alatt áll, vagy a bíróság a számára a döntéshozatal segítése érdekében támogatót
nevezett ki” szöveg lép.
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. § (4) bekezdésének a)
pontjában a „cselekvőképtelen vagy” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport tekintetében”
szöveg lép.
(3)	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 30. § (1) bekezdésének b)
pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe az „e
tevékenység ellátására kiterjedően cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(4)	A igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (1)
bekezdésének első mondatában az „a)-d)” szövegrész helyébe az „a)-e)” szöveg lép.
(5)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 12. § (4) bekezdés d)
pontjában a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképtelen kiskorú” szöveg lép.
(6)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 30. § b) pontjában a
„cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe a „bármely ügycsoport
tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(7)	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
14.	§ (3) bekezdés c) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész
31
helyébe az „az egészségügyi tevékenységet magában foglaló ügycsoport tekintetében
cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(8)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 61.
§ (4) bekezdés a) pontjában a „cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró” szövegrész helyébe
a „bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó” szöveg lép.
(9)	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint
a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 11. § (4) bekezdésében és
13.	§ (1) bekezdésének c) pontjában a „d)-k)” szövegrész helyébe a „d)-l)” szöveg lép.
(10)	A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások,
valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 8. § (2) és (8)
bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „korlátozottan
cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét úgy
korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed a genetikai adataival összefüggő jogok gyakorlására,”
szöveg, a „Cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „Cselekvőképtelen kiskorú” szöveg, 9. §
(4)	bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a
„Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek a bíróság a
cselekvőképességét úgy korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed a genetikai adataival
összefüggő jogok gyakorlására,” szöveg, 9. § (5) bekezdésében, 13. § (3) és (4) bekezdésében
a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „cselekvőképtelen kiskorú” szöveg lép.
(11)	A egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 36/E. §
(1)	bekezdés a) pontjában a „nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt
közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe
a „nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással
a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, 36/F. § (3) bekezdésének második
mondatában a „kérelmező” szövegrész helyébe a „kérelmező és a gondnok” szöveg lép.
(12)	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet 28. § (3) bekezdésében a „Cselekvőképességet kizáró gondnokság
alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő.” szövegrész hatályát veszti.
32
(A Ptk. 2:41. - 2:48. §-ához:
A jogi személyek általános szabályai)
Módosuló törvények
A közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvény módosítása
34.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 14. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„14. § (1) A területi kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi személy:
jogai és kötelezettségei lehetnek, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és
kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek; jogosult
az állami címer használatára.
(2)	A területi kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogképessége az azt
létrehozó törvény szerinti megalakulástól az azt megszüntető törvény szerinti megszüntetésig
tart.
(3)	A területi kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kötelezettségeiért
saját vagyonával felel, alapítója vagy tagja (tagjai) tartozásaiért nem felelnek.
(4)	A területi kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladat- és
hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró természetes személy (alkalmazott, tag,
vezető tisztségviselő) magatartása a területi kamara, illetve a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara eljárásának minősül, és az ennek során okozott kárért, illetve nem, vagyoni
sérelemért harmadik személyekkel szemben a jogi személy tartozik felelősséggel.
(5)	A területi kamarára és a Magyar Országos Közjegyzői Kamarára a nyilvántartásba
vételre vonatkozó szabályok kivételével - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az
egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6)	A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a
közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara
tagjává.”
A bírósági végrehajtásról szóló
1994.	évi LIII. törvény módosítása
35.	§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 249. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„249. § (1) A végrehajtók önkormányzati szerve: a Magyar Bírósági Végrehajtói
Kamara (röviden: kamara), amelynek székhelye Budapest.
(2)	A kamara jogi személy: jogai és kötelezettségei lehetnek, jogképessége kiterjed
mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az
emberhez fűződhetnek; jogosult az állami címer használatára.
(3)	A kamara jogképessége az azt létrehozó törvény szerinti megalakulástól az azt
megszüntető törvény szerinti megszüntetésig tart.
33
(4)	A kamara kötelezettségeiért saját vagyonával felel, alapítója vagy tagja (tagjai)
tartozásaiért nem felelnek.
(5)	A kamara feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró természetes
személy (alkalmazott, tag, vezető tisztségviselő) magatartása a kamara eljárásának minősül, és
az ennek során okozott kárért, illetve nem, vagyoni sérelemért harmadik személyekkel
szemben a jogi személy tartozik felelősséggel.
(6)	A kamarára a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok kivételével - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni.
(7)	Az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló
bírósági végrehajtójelölt a kinevezésével, illetve a végrehajtó-helyettesi vagy végrehajtójelölti
névjegyzékbe történő felvételével a kamara tagjává válik.”
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló
1995.	évi CXIV. törvény módosítása
36.	§ (1) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1. §-a a
következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A területi kamara és a MISZK jogi személy: jogai és kötelezettségei lehetnek,
jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva
nem csupán az emberhez fűződhetnek; jogosult az állami címer használatára.
(4)	A területi kamara és a MISZK jogképessége az azt létrehozó törvény szerinti
megalakulástól az azt megszüntető törvény szerinti megszüntetésig tart.
(5)	A területi kamara és a MISZK kötelezettségeiért saját vagyonával felel, alapítója
vagy tagja (tagjai) tartozásaiért nem felelnek.
(6)	A területi kamara és a MISZK feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi
körében eljáró természetes személy (alkalmazott, tag, vezető tisztségviselő) magatartása a
területi kamara, illetve a MISZK eljárásának minősül, és az ennek során okozott kárért, illetve
nem, vagyoni sérelemért harmadik személyekkel szemben a jogi személy tartozik
felelősséggel.
(7)	A területi kamarára és a MISZK-re a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok
kivételével - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 5. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi kamara képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel
rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik
védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.”
34
Az ügyvédekről szóló
1998. évi XI. törvény módosítása
37.	§ Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 12. §-a a következő (4)-(8)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara jogi személy: jogai és kötelezettségei
lehetnek, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek
jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek; jogosult az állami címer
használatára.
(5)	A kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara jogképessége az azt létrehozó törvény
szerinti megalakulástól az azt megszüntető törvény szerinti megszüntetésig tart.
(6)	A kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara kötelezettségeiért saját vagyonával felel,
alapítója vagy tagja (tagjai) tartozásaiért nem felelnek.
(7)	A kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara feladat- és hatáskörében, illetve
tevékenységi körében eljáró természetes személy (alkalmazott, tag, vezető tisztségviselő)
magatartása a kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara eljárásának minősül, és az ennek
során okozott kárért, illetve nem vagyoni sérelemért harmadik személyekkel szemben a jogi
személy tartozik felelősséggel.
(8)	A kamarára és a Magyar Ügyvédi Kamarára a nyilvántartásba vételre vonatkozó
szabályok kivételével - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
A jogi személyek általános szabályaihoz
kapcsolódó szövegrész változások
38.	§ (1) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4/A. §-ában a „(Ptk. 61-64.
§)” szövegrész hatályát veszti.
(2)	A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (1)
bekezdésében a „magánszemélyek” szövegrész helyébe a „természetes személyek” szöveg, 1.
számú mellékletének 4.1 pontjában a „Magánszemélyektől” szövegrész helyébe a
„Természetes személyektől” szöveg lép, 6. § (3) bekezdésében a „[Ptk. 70. § (1) bekezdés]”
szövegrész hatályát veszti.
(3)	A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.
törvény 18. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 70-73. §)” szövegrész hatályát veszti.
(4)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 81. § (1) bekezdésének
első mondatában a „gazdálkodó” szövegrész hatályát veszti.
(5)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 5. § (3)
bekezdésében a „személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a
„személyiség nélküli jogalany” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a „szervezet” szövegrész
helyébe a „jogalany” szöveg, 174. §-ában a „személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel”
szövegrész helyébe a „személyiség nélküli jogalanyokkal” szöveg, 201. § h) pontjában a
„szervezetek” szövegrész helyébe a „jogalanyok” szöveg lép.
35
39.	§ (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 77/B. § (2) és (3)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy, vagy a jogi
személyiség nélküli jogalany” szöveg lép.
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/F. § (4) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezeteknél és más jogi személyeknél” szövegrész helyébe a „jogi
személyeknél, jogi személyiség nélküli szervezeteknél” szöveg lép.
(3)	Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok
módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 10. § (1) bekezdésében a „(Ptk. VI. fejezetének 9.
pontja)” szövegrész hatályát veszti.
(4)	A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi
XLIX. törvény 29. § (1) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy”
szöveg, 29. § (3) bekezdésének első mondatában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész
helyébe a „jogi személyek” szöveg lép.
(5)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 34. § (2) bekezdésének első
mondatában a „személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet,” szövegrész helyébe a
„személy, amely” szöveg lép.
(6)	A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi
CXXXV. törvény 17. § (4) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve
vállalkozásban vehet részt” szövegrész helyébe az „önkormányzati költségvetési szervet,
törvény rendelkezése szerint egyéb szervezetet alapíthat” szöveg lép.
(7)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 86. § (2) bekezdése bevezető
szövegének első mondatában a „(Ptk. 61-64. §)” szövegrész hatályát veszti.
(8)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. § (4) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetek” szöveg helyébe az „egyéb szervezetek” szöveg, 36. § (2)
bekezdésének első és második mondatában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a
„vállalkozások” szöveg lép.
(9)	A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV.
törvény 4. § 9. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(10)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 38. pontjában a
„gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli
jogalanyt” szöveg, 3. § 44. pontjában a „gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c)]” szövegrész
helyébe a „jogi személynek, jogi személyiség nélküli jogalanynak” szöveg, 24. § (2)
bekezdésének második mondatában és 170. § (1) bekezdésének 10. pontjában a „vagy
gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „ , jogi személy vagy jogi személyiség nélküli
jogalany” szöveg, a 62. § (1) bekezdésének a) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész
helyébe a „jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany” szöveg lép.
36
(11)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 36. § (1) bekezdésének a)
pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli jogalany” szöveg lép.
(A Ptk. 2:49. §-ához:
Az állam jogképessége)
Végrehajtási rendelkezések
40.	§ A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből
származó állami kötelezettségek teljesítésével összefüggő kártérítéssel kapcsolatos peres
eljárásokban a Magyar Állam perbeli képviseletét, valamint a visszkereseti igényeknek a
belföldi és külföldi károkozókkal, illetve a károkozók felelősségbiztosítójával szembeni
érvényesítését a Magyar Államkincstár látja el.
41.	§ A költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt
gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítéssel
kapcsolatos peres eljárásokban a Magyar Állam perbeli képviseletét, valamint a visszkereseti
igényeknek a belföldi és külföldi károkozókkal, illetve a károkozók felelősségbiztosítójával
szembeni érvényesítését a Magyar Államkincstár látja el.
42.	§ Hagyatéki eljárásban a Magyar Államot mint örököst megillető jogokat a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, valamint teljesíti a hagyatékkal kapcsolatos
kötelezettségeket.
43.	§ Az állam bírósági, hatósági határozattal történő kártalanítás nélküli
tulajdonszerzése esetén a helytállási kötelezettséggel kapcsolatos polgári jogi
jogviszonyokban a Magyar Államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli.
Átmeneti rendelkezések
44.	§ Az e törvény 40-43. §-ában foglalt rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépésének
időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(A Ptk. 2:50. - 2:72. §-ához:
Az alapítvány)
Átmeneti rendelkezések
45.	§ A Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépését követően
bírósági nyilvántartásba vett alapítványra kell alkalmazni.
37
46.	§ (1) Az 1987. szeptember 1-je előtti alapítványrendelést közérdekű célra való
kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, melyre a közérdekű célra való kötelezettségvállalás
1987. augusztus 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti alapítványrendelés végrendelettel történt, azt közérdekű
meghagyásnak kell tekinteni, melyre a közérdekű meghagyás 1987. augusztus 31-én hatályos
szabályait kell alkalmazni.
(3)	A kötelezett a közérdekű célra való kötelezettségvállalást az alapítvány
létrehozására vonatkozó szabályok szerint alapítvánnyá alakíthatja át.
Az alapítványhoz
kapcsolódó szövegrész változások
47.	§ A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 58. § (3) bekezdésének
első mondatában a „Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak
a kuratórium kijelölésének visszavonására vonatkozó szabályozása” szöveg lép.
48.	§ (1) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdésében a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg lép, 3. § (7) bekezdésében a „Nem minősül a Ptk. 74/C. § (3)
bekezdése szerinti meghatározó befolyásnak, ha a kezelő szerv tagja az alapító párt tagja.”
szövegrész hatályát veszti, 5. § (6) bekezdésében a „hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. §-ának” szövegrész helyébe a „2:59. §” szöveg lép.
(2)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § b) pontjában a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(A Ptk. 2:74. - 2:96. §-ához:
A személyhez fűződő jogok)
Átmeneti rendelkezések
49.	§ Nem vagyoni sérelemből eredő, sérelemdíj iránti igények a személyhez fűződő
jogoknak a Ptk. hatálybalépését követő megsértéséből eredően érvényesíthetők.
38
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
50.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti feladatának nem tesz eleget, a fél a Polgári
Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) a személyhez fűződő jogok megsértése esetén
irányadó polgári jogi igényeket érvényesítheti. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül
jár el.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)
„g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények
érvényesítése iránt indított perek, ideértve az e jogok megsértésével összefüggésben okozott
károk megtérítése iránt indított pereket is, ha az előbbiekkel együtt vagy azok folyamán
indítják meg;”
(3)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 342. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy jóhírnevének és
becsületének a közhatalom gyakorlásával, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben való
megsértése esetén a határidőben kért helyreigazítás közlését akkor is meg lehet tagadni, ha a
jogsértő nyomban igazolja, hogy az eljárása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan.”
(4)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 345. § (2)-(3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye,
amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a
közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben
előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által
nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor
lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás
eredményességét valószínűsítik.
(3)	Ha a sajtóhelyreigazításra irányuló keresetet a közhatalmat gyakorló vagy
közfeladatot ellátó személy jóhírnevének és becsületének a közhatalom gyakorlásával, illetve
a közfeladat ellátásával összefüggésben való megsértése miatt terjesztik elő, az alperes akkor
is mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt szándékos vagy
súlyosan gondatlan.”
39
(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 345. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a
bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére
kötelezi.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása
51.	§ A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4)
bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, a
vagyonában beálló értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges
célszerű és ésszerűen indokolt költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles
fizetni.”
A természet védelméről szóló
1996.	évi LIII. törvény módosítása
52.	§ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Természeti érték, terület, valamint védett természeti terület veszélyeztetése,
károsítása esetén az ügyész közérdekből keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás,
illetőleg a tevékenységgel vagy mulasztással okozott környezeti kár megtérítése iránt. A
megítélt kártérítést a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére
kell megfizetni.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997.	évi LXVIII. törvény módosítása
53.	§ Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltató a 83-84. §-okon alapuló felelőssége alapján az igazságügyi
alkalmazottnak az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beálló értékcsökkenést, az őt ért
vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges célszerű és ésszerűen indokolt költségeit
köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni.”
40
A szerzői jogról szóló
1999. évi LXXVI. törvény módosítása
54.	§ A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint
kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése
esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.”
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosítása
55.	§ (1) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére
tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért és nem vagyoni sérelemért, amely az
állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.”
(2)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. § A Honvédség a 183. § (1) bekezdésén, továbbá a 185. §-ban meghatározott
felelőssége alapján az állomány tagjának az elmaradt jövedelmét, a vagyonában beálló
értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges célszerű és
ésszerűen indokolt költségeit köteles megtéríteni, illetve sérelemdíjat köteles fizetni”
A személyhez fűződő jogokhoz
kapcsolódó szövegrész változások
56.	§ A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 91. §
(1)	bekezdésének a „dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a sérelemmel és ennek
elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni” szöveg
helyébe az „a vagyonában beálló értékcsökkenést, az őt ért vagyoni hátrányok
kiküszöböléséhez szükséges célszerű és ésszerűen indokolt költségeit köteles megtéríteni,
illetve sérelemdíjat köteles fizetni” szöveg lép.
57.	§ (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 40/A. § (4) bekezdésében a „Ptk. 81. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg
lép.
41
(2)	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény 4. § (3) bekezdésének a) pontjában a „Ptk. 81. § (2) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(3)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 78. § (1) bekezdésében a „Ptk. 81. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-
ban” szöveg lép.
(4)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 109. pontjában a
„81. §-a” szövegrész hatályát veszti.
(5)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 37. pontjában a „Ptk.
81.	§-ának (2)-(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép,
(6)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 27. § (1) bekezdésében az
„üzleti titkait (Ptk. 81. §)” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti üzleti titkait” szöveg lép.
(7)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 25.
§ (1) bekezdésében a „Ptk. 81. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg
lép.
(8)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § s) pontjában az „a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott”
szövegrész helyébe az „az” szöveg, 133. § (1) bekezdésének 5. pontjában a „[Ptk. 81. §-ának
(2)	bekezdése] minősülő tények, információk, megoldások és adatok” szövegrész helyébe a
„minősülő tények, információk, egyéb adatok és a belőlük álló összeállítások” szöveg lép.
(A Ptk. 2:97. - 2:98. §-ához:
Szerzői jog és iparjogvédelem)
Módosuló törvények
A szabadalmi ügyvivőkről szóló
1995. évi XXXII. törvény módosítása
58.	§ A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés g)-
h)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:)
„g) a személyeket vagyoni értékű műszaki, gazdasági vagy szervezési ismereteik és
tapasztalataik (know-how) tekintetében a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 2:86.
§-a alapján megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint
h)	a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény
alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása
tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok találmányokkal vagy egyéb
műszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal, növényfajtákkal, számítógépi
42
programalkotásokkal és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari
tervezőművészeti alkotásokkal, műszaki létesítmények terveivel, üzleti titokkal - ideértve a
Ptk. 2:86. §-ának (4) bekezdése szerinti védelem alatt álló műszaki, gazdasági vagy szervezési
ismereteket és tapasztalatokat (know-how) is -, áruk és szolgáltatások jellegzetes külsejével,
csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során
használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.”
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
1995. évi XXXIII. törvény módosítása
59.	§ (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény első
része a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
43/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az
irányadók
a)	a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására,
átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi oltalomra;
b)	a találmányi díjszerződésre;
c)	a hasznosítási szerződésre; valamint
d)	a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja,
vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.”
(2)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban az e
törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.”
(3)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 114/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi
licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok, valamint - az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben - a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
43
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
1997. évi XI. törvény módosítása
60.	§ A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény első
része a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
36/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az
irányadók
a)	a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására,
átruházására, megterhelésére, a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra;
b)	a használati szerződésre; valamint
c)	a védjegyekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
(2) A 7. § szerinti hozzájáruló nyilatkozat a Ptk. a szerződés tévedés, megtévesztés,
illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a
nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.”
A szerzői jogról szóló
1999.	évi LXXVI. törvény módosítása
61.	§ A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 3. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„3. § Az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel
összefüggő személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.”
A formatervezési minták oltalmáról szóló
2001. éviXLVIII. törvény módosítása
62.	§ A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény első része a
következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
29/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók
a)	a mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására,
megterhelésére, a közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra;
b)	a hasznosítási szerződésre; valamint
c)	a formatervezési mintákkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban.
44
(2) A szerző a Ptk. szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét
kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.”
2.	cím
A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
63.	§ A házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, továbbá a testvérnek
testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága érvénytelenítése iránt indított eljárásban
a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A házasság érvénytelenítése iránt a Ptk. hatálybalépése
előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő
eljárást - ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is - pedig meg kell szüntetni.
(A Ptk. 3:5. - 3:103. §-ához:
A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat)
Átmeneti rendelkezések
64.	§ A Ptk. hatálybalépése előtt már megszűnt házasságon alapuló vagyonjogi
igényekre a házasság megszűnésekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
65.	§ A Ptk. 3:30. § (2) bekezdésében meghatározott, tartásra irányadó ötéves
időkorlátot a Ptk. hatálybalépése előtt felbontott házasság esetében a házasság felbontásának
időpontjától, a Ptk. hatálybalépését megelőzően a házasság felbontása nélkül megszűnt
házassági életközösség esetében pedig a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani.
66.	§ A különvagyonhoz tartozó tárgy helyébe lépő vagyontárgy közös vagyonná
válása szempontjából az öt évi házassági életközösség időtartamát a házasság megkötésétől
kell számítani, függetlenül attól, hogy a házasságot a Ptk. hatálybalépése előtt vagy után
kötötték meg.
45
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
67.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 283. §-t követően a
következő alcímmel és a következő 283/A. §-sal egészül ki:
„283/A. § (1) Ha a házasság az egyik házastárs nemének megváltoztatása miatt szűnik
meg, és a korábbi házasfeleknek közös kiskorú gyermeke van, és a házasság megszűnésétől
számított kilencven napon belül a bejegyzett élettársi kapcsolatuk anyakönyvezését nem
kérik, a szülői felügyeleti jogok gyakorlása - közös szülői felügyelet hiányában a szülő és a
gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartózkodási helye, tartása -, a közös lakás
használata és a házastársi tartás kérdésében való döntés érdekében a bejegyzett élettársi
kapcsolat anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtási határidejének lejártát követő tizenöt
napon belül keresetet kell indítani.
(2)	Ha a házastársak az (1) bekezdés szerinti kérdésekben a megállapodásuk
egyezséggel történő jóváhagyása vagy a vitás kérdések eldöntése iránt határidőben nem
indítanak keresetet, a kereset megindítására a gyámhatóság - a házastársi tartás kivételével -
az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hatvan napon belül köteles.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 285. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket
meghallgatja. Ha valamelyik házastárs gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel a
Ptk. 2:24. § b) pontja alapján, vagy a házastárs ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a
bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes
meghallgatás nem kötelező.”
A közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvény módosítása
68.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. § (1) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos
nyilvántartását, a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartását, az élettársi vagyonjogi
szerződések nyilvántartását, az általános meghatalmazások nyilvántartását és a zálogjogi
nyilvántartást,”
46
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló
2008. évi XLV. törvény módosítása
69.	§ (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II.
Fejezete a 36/G. §-t követően a következő alcímmel és 36/H-36/M. §-okkal egészül ki:
„A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése
36/H. § (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a
továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) elektronikus nyilvántartására (a továbbiakban
ezen alcímben: nyilvántartás) szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara
működteti. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja a vagyonjogi szerződések
harmadik személlyel szembeni hatályosulásának biztosítása, a vagyonjogi szerződések
fennállása bizonyításának megkönnyítése.
(2)	A nyilvántartást
a)	a vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző,
b)	a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a
szerződés megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató
közjegyző,
(a továbbiakban együtt: közjegyző) a külön jogszabályban meghatározott részletes szabályok
szerint vezeti.
(3)	A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba
bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
36/I. § (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti,
továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, megszüntetése vagy megszűnése tényének
bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a
vagyonjogi szerződést, illetve az annak megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.
(2)	A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen - közösen -
terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat
elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(3)	A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének
lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
36/J. § Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét
a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére
jegyzi be - az ezen alcím szerinti eljárásban - a nyilvántartásba.
36/K. § (1) A közjegyző - alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra
vonatkozó tájékoztatás nélkül - bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés
fennállásának tényét, ha a szerződés
a)	tartalmazza a szerződő feleknek a nyilvántartásban feltüntetendő adatait,
b)	a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre,
c)	a házassági vagyonjogi szerződés tekintetében - az a)-b) pontban foglaltakon felül -
megállapítható, hogy
ca)	azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték meg,
cb)	a tizennyolcadik életévét be nem töltött, vagy a vagyonával való rendelkezés
tekintetében korlátozottan cselekvőképes nagykorú szerződő fél esetében azt a gyámhatóság
jóváhagyta.
(2)	A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző
határozatának minősül.
47
(3)	A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait
tartalmazó igazolást ad.
36/L. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
b)	a szerződő felek
ba)	családi és utónevét,
bb)	születési családi és utónevét,
bc)	születési helyét és idejét,
bd)	anyjának születési családi és utónevét,
d)	a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző
közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
(2)	A nyilvántartás valamennyi adatát a bíróság, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a
nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozóhatóság és az ügyészség tekintheti meg; részükre az
országos kamara hozzáférést biztosít nyilvántartás adataihoz.
(3)	A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját
céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek
valamelyikének neve és - ha szükséges - egyéb adatai alapján történhet. A betekintés tényét,
időpontját, a betekintő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és
idejét, anyja születési családi és utónevét a közjegyző rögzíti a nyilvántartásban.
(4)	A lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelemre - tanúsítványt állít ki. A
közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
(5)	A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás
működtetője naplót készít
a)	az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b)	a nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a
bejegyzést végző feltüntetésével,
c)	a nyilvántartásból történő betekintésről, annak időpontjáról, a betekintő és a
megtekintett adatok megjelölésével,
d)	a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, a betekintő
nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának,
továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(6)	A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és
biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(7)	Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott
szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre
hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet
az adattovábbításról.
36/M. § Az informatikai alkalmazás a megszűnt vagyonjogi szerződésre vonatkozó
adatokat a megszűnés tényének bejegyzését követő 30 év elteltével, míg a fennálló
vagyonjogi szerződésekre vonatkozó adatokat 100 év elteltével automatikusan törli a
nyilvántartásból.”
(2) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. §-a a
következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„f) rendeletben szabályozza a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések
elektronikus nyilvántartásának vezetésére és az abból történő adatszolgáltatás módjára
vonatkozó részletes szabályokat.”
48
A házassághoz, a bejegyzett élettársi kapcsolathoz és az élettársi kapcsolathoz
kapcsolódó szövegrész változások
70.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 290. § (2)
bekezdésének első mondatában az „a Csjt. 18. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kérték
egyező akaratnyilvánítással” szövegrész helyébe az „egyező akaratnyilvánítással” szöveg lép,
285. § (5) bekezdésében az „a felek a házasság felbontását a házasságról, a családról és a
gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján
kérték, vagy” szövegrész hatályát veszti.
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet 16. §-ában a „Csjt.-ben.” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, 27/B. § (1) és (3) bekezdésében a „Csjt.-
ben” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg, 27/B. § (4) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész
helyébe a „Ptk.” szöveg lép, 19. § (1) bekezdésében a „(Csjt. 7-12. §)” szövegrész hatályát
veszti.
(A Ptk. 3:105 - 3:125. §-ához:
A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat)
Átmeneti rendelkezések
71.	§ A Ptk. hatálybalépése után leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat megállapítása
iránt indított perre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a gyermek a
Ptk. hatálybalépése előtt vagy azt követően született.
72.	§ Ha a Ptk. hatálybalépését megelőzően a vőlegény a menyasszony rendezetlen
családi jogállású gyermekére a házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő
nyilatkozatot tett, a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a házasságot a
nyilatkozattételtől számított hat hónapon belül megkötik.
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
73.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 295. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a keresetet ügygondnok ellen indították meg, az egyenesági rokon
beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság
49
értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági
rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 299. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt,
tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellőzhető, ha cselekvőképtelen kiskorú,
vagy gondnokát a bíróság önálló eljárásra jogosította fel a Ptk. 2:24. § b) pontja alapján, vagy
kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van.”
A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolathoz
kapcsolódó szövegrész változások
74.	§ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 3. § (2) bekezdésében
az „utólagos házasságkötés,” szövegrész hatályát veszti.
75.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (1) bekezdésének g)
pontjában az „ , illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét
kell a gyermek apjának tekinteni” szövegrész, 293. § (2) bekezdésében az „ , illetőleg a
gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának
tekinteni” szövegrész hatályát veszti,
(A Ptk. 3:126. - 3:150. §-ához:
Az örökbefogadás)
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
76.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (2) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:)
„e) a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatainak az örökbefogadott
gyermek részére való kiadásának megtagadásáról rendelkező,”
50
(A Ptk. 3:151. - 3:197. §-ához:
A szülői felügyelet)
Végrehajtási rendelkezések
77.	§ (1) A bíróság kötelezése alapján a szülők a természetes személy közvetítő
felkérését a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 23. §-a szerint kötelesek
együttesen kezdeményezni.
(2)	A szülők a közvetítőt a bíróság határozatának meghozatalától számított 8 napon
belül kötelesek felkérni.
(3)	Ha az ügyben közvetítői eljárás indult, úgy a szülők bármelyike a per folytatását
legkorábban a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. § (2) bekezdése
szerinti nyilatkozat aláírásától számított 8 nap elteltével kérheti a bíróságtól.
(4)	Ha a közvetítő felkérésére nem kerül sor, úgy a szülők bármelyike a per folytatását
legkorábban attól a naptól számított 8 napon belül kérheti a bíróságtól, amelyen a szülő
írásban a közvetítőhöz fordult a másik fél megkeresése céljával.
(5)	Ha bármelyik szülő a per folytatását kéri a bíróságtól, a kérelemhez a közvetítői
eljárás kezdeményezésére vagy a közvetítői eljárásban történő részvételre vonatkozó igazolást
mellékelni kell. Igazolásként a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. §
(2)	bekezdése szerinti nyilatkozat, vagy a felkért közvetítő által a közvetítői tevékenységről
szóló 2002. évi LV. törvény szerint kiállított igazolás fogadható el.
Átmeneti rendelkezések
78.	§ A gyermek nevének a gyámhatóság által történő megállapítására vonatkozó Ptk.
3:156. §-a a) és b) pontjának rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a gyermek a Ptk.
hatálybalépését követően született.
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
79.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 34. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél
történő elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg
lehet indítani.”
51
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos,
illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját, valamint ha a bíróság közvetítői
eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, a közvetítő költségeit és díját is.”
(3)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 80. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a bíróság közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, a per
eldöntésére való tekintet nélkül a perben felmerült és a közvetítői eljárásban a másik fél által
fizetett valamennyi költség megfizetésére
a)	kötelezi azt a felet, aki a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a
perben nem köt egyezséget,
b)	kötelezi azt a felet, akinek a magatartása vagy mulasztása miatt a közvetítői eljárás
kezdeményezése vagy lefolytatása meghiúsult.”
(4)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 96. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti,
továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen
helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a
bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.”
(5)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 124. § (4) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróságnak a (3) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedései különösen a
következők:)
„b) a gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti,
továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen
helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a
bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását [96. § (4)-(6) bek.];”
(6)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 148. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság - amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek
bármelyike kéri - tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének
lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha
a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében
meghatározott határidőn belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben
a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el. Ha a feleket a bíróság kötelezte a
közvetítői eljárás igénybe vételére, és a közvetítői eljárásban egyezség jött létre - azt
jóváhagyás végett - a bíróságnak be kell mutatni.”
52
(7)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 152. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíróság az 50/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a gyámhatóságot
megkeresi, a gyámhatóság döntéséig a per tárgyalását felfüggeszti.”
(8)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 152. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, a per tárgyalását
felfüggeszti. Az eljárást folytatni kell, ha
a)	bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásra került és az
eredményre vezetett vagy eredménytelen maradt,
b)	bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárást eredménytelenül kezdeményezte
vagy
c)	két hónap eltelt anélkül, hogy a felek az a)-b) pontban fogalt igazolást becsatolták
volna.”
(9)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 170. § (3) bekezdésének b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságtétel nem tagadható meg, ha a
kérdés:)
„b) a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú
családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre
vonatkozik.”
(10)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 222. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság a külön törvény szerinti közvetítői eljárás lefolytatására kötelező
végzésében felhívja a feleket arra, hogy e végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő
felkéréshez.”
(11)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3) bekezdésének c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
helybenhagyta:)
„c) szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik
személynél történő elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való
kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben.”
(12)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 279. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság a perben a házastársak kiskorú gyermekének mint érdekeltnek a
meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot
rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja
53
meg. E szabályok vonatkoznak a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésével, valamint a
gyermek harmadik személynél történő elhelyezésével kapcsolatos perekre is.”
(13)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 282. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„282. § A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra
vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének
származására, gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, és a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a
házassági vagyonjogi keresetet (292. §) lehet összekapcsolni.”
(14)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 287. § a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez
képest hivatalból is határoz ideiglenesen)
„a) a kiskorú gyermek tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik
személynél való kijelölése és tartása,”
(kérdésében)
(15)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 290. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös
kiskorú gyermek tartása, szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, vagy a gyermek
harmadik személynél történő elhelyezése felől - szükség esetén - erre irányuló kereseti
kérelem hiányában is határoznia kell.”
(16)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 302. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perre a XV. fejezet rendelkezései
irányadók a 277. § (2) bekezdése, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése és a 289-291. §-ok
kivételével és az alábbi eltérésekkel:)
„b) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset - annak bírósága előtt -
összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére
irányuló keresettel, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére vagy gyermek harmadik
személynél történő elhelyezésére és tartására irányuló keresettel, vagy a szülő gondnokság alá
helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló
keresettel összekapcsolni nem lehet;”
(17)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 302. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek
felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes
melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen
meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván résztvenni.”
54
A közvetítői tevékenységről szóló
2002. évi LV. törvény módosítása
80.	§ (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdése a
következő o) ponttal egészül ki:
(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)
„o) 16/A. § szerinti kötelezettségét.”
(2)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 8. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7)
bekezdésre változik:
„(3) A természetes személynek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a közvetítői
eljárásban való közreműködést vállalja-e abban az esetben, ha a felek a bíróságnak vagy a
gyámhatóságnak a közvetítői eljárásra kötelező döntése miatt kérik fel.”
(3)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a 16. §-át követően a
következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„A közvetítő közreműködési kötelezettsége
16/A. § (1) Ha a természetes személy a miniszternél írásban úgy nyilatkozik, hogy a
felek bírósági vagy a gyámhatósági kötelezése esetén a közreműködést vállalja, úgy a
felkérést csak a 25. §-ban foglalt összeférhetetlenségi okok miatt tagadhatja meg.
(2)	Ha a természetes személy a közreműködési kötelezettsége alapján jár el, úgy
díjazására és költségeire a miniszter rendeletében foglaltak irányadóak.
(3)	A természetes személy a közreműködési kötelezettséget vállaló nyilatkozatát - ha
a közreműködési kötelezettségéből eredő, folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz
részt - a miniszternél írásban visszavonhatja.”
(4)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 23. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a feleket a bíróság vagy a gyámhatóság közvetítői eljárás lefolytatására
kötelezi, úgy az erről szóló határozat másolatát a felkéréshez mellékelniük kell.”
(5)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 38. §-a a következő (3)-
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közvetítő bármelyik fél erre irányuló kérelmére 3 munkanapon belül igazolást
állít ki a közvetítői eljárásról. Az igazolásban a 23. § (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában
foglalt adatokat, továbbá a 30. § (2) bekezdése szerinti megállapodás aláírásának dátumát kell
feltüntetni, és az nem tartalmazhat más olyan tényt vagy adatot, melyre a közvetítő titoktartási
kötelezettsége kiterjed.
(4)	A közvetítő 3 munkanapon belül arról is köteles igazolást kiállítani, hogy a felek
egyikének kérésére a közvetítői eljárás felek általi kezdeményezése céljából kereste meg a
másik felet, aki ezt visszautasította. Ilyenkor a közvetítőnek - a titoktartási kötelezettség
55
betartásával - az igazolásban a 23. § (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatokat,
továbbá azt a napot kell feltüntetnie, amelyen a fél írásban hozzá fordult a másik fél
megkeresése céljából.”
(6)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. §-a a következő e)
ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közvetítőnek a felek bíróság
vagy a gyámhatóság általi kötelezése esetén járó díjazás és költségek mértékét és
megfizetésének szabályait.”
A szülői felügyelethez
kapcsolódó szövegrész változások
81.	§ (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 336. § (1) bekezdésében a
„házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 88. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott feltételek” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) III. Könyv IV. Címében meghatározott, a szülői felügyeleti jog bírósági
megszüntetése feltételének” szöveg lép.
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet 18. § (1) bekezdésének első mondatában az „arról, hogy a
házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét, vagy a mindkét szülő
családi nevéből képzett, legfeljebb kéttagú családi nevet viselik” szövegrész helyébe az „a
születendő gyermek családi nevéről” szöveg lép.
3.	cím
A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
82.	§ (1) A Ptk. hatálybalépése előtt megindított birtok- és tulajdonjogi, használati,
szolgalmi és közérdekű használati jogviszonyokkal, valamint az ingatlanok nyilvántartásával
kapcsolatos, folyamatban lévő eljárásban a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályi
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	A Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni a
Ptk. hatálybalépése előtt hozott jogerős ítélettel szemben indított felülvizsgálati eljárásban és
perújításban is.
56
(A Ptk. 4:1. - 4:7. §-ához:
A birtok)
Felhatalmazó rendelkezések
83.	§ Felhatalmazást kap a kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi
eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.
Átmeneti rendelkezések
84.	§ Az ellenérdekű fél elleni kereset megindítására megállapított harminc napos
határidő a jegyzőnek a Ptk. hatálybalépését követően kézbesített határozataira vonatkozik.
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
85.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő XXII.
fejezettel egészül ki:
„XXII. Fejezet
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per
347.	§ Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott
határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat)
megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
348.	§ (1) A per elintézéséből - a 13-15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül
-	ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a)	az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,
b)	az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója
vagy volt házastársa,
c)	az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy
szakértőként kihallgattak.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően
alkalmazni kell.
348/A. § A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság
illetékes.
348/B. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a)	a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozat számát,
b)	a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét,
c)	az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a
jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik.
57
(2)	A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél a határozat közlésétől
számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A
jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon köteles a bírósághoz
felterjeszteni.
(3)	Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta,
igazolással élhet (106-110. §). A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem
utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz felterjeszteni abban az esetben is, ha a fél
igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(4)	Ha a fél - törvény rendelkezése ellenére - a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta
be, azt a bíróság vizsgálat (124. §) nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben eljárt
jegyzőnek. A (2) bekezdésben foglaltak ebben az esetben is megfelelően irányadóak azzal,
hogy a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a megváltoztatni kért
birtokvédelmi határozat közlésétől számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára
adták vagy a bírósághoz benyújtották.
348/C. § (1) Ha a keresetlevél a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának
felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában soron kívül, de
legkésőbb a keresetlevél és az ügy iratainak a bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon
belül határoz. A keresetlevél benyújtását követően előterjesztett felfüggesztés iránti
kérelemről a bíróság a kérelemnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül
határoz.
(2)	A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek
van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajtható.
(3)	A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzést haladéktalanul megküldi
a jegyzőnek.
348/D. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás
kibocsátásának nincs helye.
348/E. § A bíróság a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek
tekintetében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.
348/F. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem
járhat el az a személy sem, akivel szemben a 348. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában
felsorolt kizáró ok áll fenn.”
A birtokhoz
kapcsolódó szövegrész változások
86.	§ A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 12. § (4) bekezdésének második
mondatában a „szabályai szerint jár el (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
197. §)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti szabályai szerint jár el” szöveg
lép.
58
(A Ptk. 4:13. - 4:93. §-ához:
A tulajdonjog)
Módosuló törvények
A bányászatról szóló
1993.	évi XLVIII. törvény módosítása
87.	§ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok
szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban
keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és
mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével,
használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie.
Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a
bányavállalkozó kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell
alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. tulajdonos tűrési
kötelezettségére, a közérdekű használatra és a közérdekű használati jogra vonatkozó
rendelkezéseinek, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-
ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.”
A bírósági végrehajtásról szóló
1994.	évi LIII. törvény módosítása
88.	§ (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 124. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. A tulajdonostársként
elővásárlásra jogosult, továbbá üzletrész árverezése esetén a törvény szerint elővásárlásra
jogosult elővásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltásáig - a
vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja. Ha nincs
további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után
kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az
elővásárlási jog gyakorlója megvette.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/F. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési
rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az
árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet)
59
„c) igazolta azt, hogy az árverésen - tulajdonostársként - elővásárlási jog illeti meg,
vagy az üzletrész árverésén a törvény szerint elővásárlásra jogosult.”
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/G. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tulajdonostársként elővásárlásra jogosult, továbbá üzletrész árverezése esetén a
törvény szerint elővásárlásra jogosult
a)	valamennyi közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig,
b)	az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában a licitnapló lezárását követő 5.
munkanap 20 órájáig
az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja elővásárlási jogát;
az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan
közzéteszi az árverési hirdetményen.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 143. § h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:)
„h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltak alapján milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a
tulajdonostársnak vagy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az
árverésen gyakorolható elővásárlási joga,”
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 145/C. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési
rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó
aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.
Az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostárs és a beköltözhetően értékesítendő
lakóingatlan fekvése szerinti, külön törvény alapján elővásárlási joggal rendelkező települési
önkormányzat felhasználói nevének és jelszavának aktiválása az elővásárlási jog gyakorlását
lehetővé tévő módon történik meg.”
(6)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 145/C. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs és települési önkormányzat valamennyi
közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig, az utolsóként közzétett vételi ajánlat
vonatkozásában pedig a licitnapló lezárásának napján 24 óráig az aktivált felhasználói
nevének és jelszavának megadásával, a közzétett vételi ajánlattal megegyező összegű vételi
ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Ha ugyanazon ingatlanra a tulajdonostársnak
és a települési önkormányzatnak is elővásárlási joga áll fenn, és mindketten gyakorolni
kívánják elővásárlási jogukat, a tulajdonostárs elővásárlási joga megelőzi a települési
önkormányzat elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog gyakorlására irányuló vételi ajánlatot az
elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen.”
60
(7)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 146. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a
licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A tulajdonostárs és települési
önkormányzat a külön jogszabály szerinti elővásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb
vételár háromszori kikiáltásáig - a vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat
megtételével gyakorolhatja.”
(8)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat,
a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az
ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig a
tulajdonostárs vagy az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette. Az árverési
vétel tényét és az árverési vételár összegét a végrehajtó rögzíti az elektronikus árverési
rendszerben, amelyet az automatikusan közzétesz az árverési hirdetményen.”
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
1995.	évi XXXIII. törvény módosítása
89.	§ (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 25. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jelzálogjog, valamint elidegenítési, illetve terhelési tilalom alapításához a
zálogszerződés vagy az elidegenítés, illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és
a jelzálogjognak, valamint az elidegenítési illetve terhelési tilalomnak a szabadalmi
lajstromba való bejegyzése szükséges.”
(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/C. § (2)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi
ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni -
a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:)
„b) a jogutódlás és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért, a jelzálogjog és az elidegenítési illetve terhelési tilalom tárgyában az alapításra
irányuló kérelemért.”
61
A légiközlekedésről szóló
1995. évi XCVII. törvény módosítása
90.	§ A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 36/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„36/A. § Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a Budapest Ferihegy Nemzetközi
Repülőtér
a)	földterülete a rajta lévő felépítményekkel együtt,
b)	a légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezései és eszközei,
továbbá
c)	a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítmények.”
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
1997.	évi XI. törvény módosítása
91.	§ (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
20.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők.
Jelzálogjog, valamint elidegenítési illetve terhelési tilalom alapításához a zálogszerződés vagy
az elidegenítés illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak,
valamint az elidegenítési illetve terhelési tilalomnak a védjegylajstromba való bejegyzése
szükséges.”
(2) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 46/C. §
(2)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben
külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a
külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:)
„b) a jogutódlás és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló
kérelemért, a jelzálogjog és az elidegenítési illetve terhelési tilalom tárgyában az alapításra
irányuló kérelemért.”
A formatervezési minták oltalmáról szóló
2001.	évi XLVIII. törvény módosítása
92.	§ A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 21. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez
fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog,
valamint elidegenítési illetve terhelési tilalom alapításához a zálogszerződés vagy az
elidegenítés illetve terhelés jogát kizáró szerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak,
62
valamint az elidegenítési illetve terhelési tilalomnak a mintaoltalmi lajstromba való
bejegyzése szükséges.”
A tulajdonjoghoz
kapcsolódó szövegrész változások
93.	§ (1) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 4. § (5)
bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a közös tulajdon megóvására, a
szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadására, a szótöbbséggel hozott
határozat hiányában történő bírósághoz fordulásra, a saját tulajdoni hányaddal való
rendelkezés jogára, a tulajdonostárs elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jogára,
valamint a közös tulajdon védelmére vonatkozó” szöveg lép.
(2)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 140. § (4) bekezdésében a
„120. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést” szövegrész helyébe a „hatósági
határozattal és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseit”
szöveg lép.
(3)	Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII.
törvény 2. § 14. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(A Ptk. 4:94. - 4:170. §-ához:
A zálogjog, a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog)
Felhatalmazó rendelkezések
94.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a zálogjogi nyilvántartás vezetésére, e
körben a nyilvántartást működtető szervezetre, a működtetés feltételeire, a bejegyzésre
(ideértve a változásbejegyzést és a törlést is) irányuló zálogjogi nyilatkozatok elektronikus
formájára, a nyilvántartásból való lekérdezés módjára, és a zálogjogi nyilvántartás
igénybevételének költségeire, annak megtérítésére, illetve térítésmentességére vonatkozó
részletes szabályokat, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról
szóló 1960. évi 11. törvényerej ű rendelet szerinti zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó
átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg.
95.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a zálogjog
bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének, a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének
és korlátozásának részletes eljárási szabályait.
63
Átmeneti rendelkezések
96.	§ A Ptk. hatálybalépését megelőzően alapított óvadékra - a követelés, illetve az
alapul szolgáló jogviszony fennállásáig - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket
kell alkalmazni.
97.	§ A Ptk. hatálybalépése előtt a zálogjogi nyilvántartásba (korábbi zálogjogi
nyilvántartás) bejegyzett jogokat, tényeket és adatokat a 94. § szerinti nyilvántartásba (új
nyilvántartás) bejegyzett jogok, tények és adatok nem érintik, és a korábbi nyilvántartásba
bejegyzett jogok az új nyilvántartásba bejegyzett jogokat megelőzik.
Módosuló törvények
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX. törvény módosítása
98.	§ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
12.	§ (2) bekezdés bd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vagyonfelügyelő - az adós bevonásával - külön-külön nyilvántartásba veszi a
követeléseket a következőképpen:)
„bd) azok a követelések, amelyek az adós által a csődeljárás iránti kérelem benyújtását
megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek, vagy
amelyek jogosultja olyan hitelező, aki - a csődeljárás iránti kérelem benyújtását kevesebb
mint 180 nappal megelőzően kötött engedményezési szerződésből eredően - érvényesít az
adóssal, mint szerződéses engedményezővel szemben a kötelezett teljesítésének elmaradása
miatt jogszavatossági vagy más, az engedményező helytállására irányuló igényt.”
(2)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 40. §
(4)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés
szerinti visszakövetelési jog)
„b) pénz, bankszámla-követelés, pénzpiaci eszköz, vagy sorozatban kibocsátott
értékpapír elzálogosítása során a zálogtárgynak a Ptk. 4:112. § (4) bekezdése alapján más
megfelelő biztosítékkal való helyettesítése és a Ptk. 4:112. § (5) bekezdése alapján történő
kiegészítő biztosíték nyújtása esetében.”
64
A bírósági végrehajtásról szóló
1994. évi LIII. törvény módosítása
99.	§ (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90. § (1) bekezdése a
következő n) ponttal egészül ki:
(Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:)
„n) az a pénzösszeg, amelyet az adós mint zálogjogosulti bizományos elkülönítve
tartott vagy kezelt, és amelyről megállapítható, hogy a zálogjogosultat illeti meg, kivéve, ha a
végrehajtás a zálogjogosultat a zálogjogosulti bizományossal szemben e jogviszony alapján
megillető követelés iránt folyik.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 96/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„96/A. § Az adósnak vagy a rendhagyó zálogjog jogosultjának kérelmére a
végrehajtást foganatosító bíróság mentesíti a végrehajtás alól a rendhagyó zálogjog tárgyaként
nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg a rendhagyó zálogjog
tárgya visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a
kérelmező igazolja, hogy a rendhagyó zálogjoggal biztosított jogügyletet nem a
hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi
befolyás áll fenn, illetve a vállalkozás nem a tagjával kötötte.”
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető
szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően
haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt
ingóságon zálogjoga áll fenn vagy - ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki -
a zálogjogosulti bizományost (a továbbiakban együtt: zálogjogosult). Így jár el a végrehajtó a
zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 127. § (1)-(2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - tulajdonjogot szerez.
(2)	Ha a zálogjogosulti bizományos az árverési vevő, tulajdonjogot a zálogjogosult
szerez. Ha a zálogjogosulti bizományos több zálogjogosult javára jár el, a zálogjogosultak a
követelésük arányában szereznek tulajdonjogot.”
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 134. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a
becsérték egynegyedének megfelelő összeg fejében átveheti. Ha az átvevő a zálogjogosulti
bizományos, a 127. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
65
(6)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 158. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a
végrehajtást kérő veheti át az ingatlant. Ha az átvevő a zálogjogosulti bizományos, a 127. §
(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
(7)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 204/B. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„204/B. § A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot
akként látja el végrehajtási záradékkal [22. § c) pont], hogy a zálogtárgy egyszerűsített
végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha
a zálogszerződésben a felek a zálogtárgy legalacsonyabb eladási árában, illetve annak
számítási módjában megállapodtak.”
(8)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a 204/H. §-t követően a
következő alcímmel és 204/I. §-sal egészül ki:
„A végrehajtás felfüggesztése
204/I. (1) Ha a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztése vagy
korlátozása iránt eljárást indítottak, a kérelmet elbíráló bíróság a zálogtárgy egyszerűsített
végrehajtási értékesítése iránti eljárást felfüggesztheti.
(2)	Ha a bíróság a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását felfüggeszti,
egyidejűleg a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése iránti eljárást is felfüggeszti.
(3)	Ha a bíróság a zálogjogosult kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztése vagy
korlátozása iránti kérelmet elutasítja, rendelkezik a végrehajtási eljárás folytatásáról.
(4)	Ha a bíróság a kielégítési jog korlátozása iránti nemperes eljárásban a
zálogjogosultat a kielégítési jognak meghatározott feltételek szerinti gyakorlására kötelezte,
az egyszerűsített végrehajtási eljárást a határozatban foglaltaknak megfelelően kell folytatni.”
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő
teljesítés véglegességéről szóló
2003.	évi XXIII. törvény módosítása
100.	§ A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) biztosíték: rendhagyó zálogként elhelyezett pénz - ideértve a zálogként elkülönített
bankszámla követelést is -, illetőleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a
továbbiakban: Tpt.) meghatározott átruházható értékpapír;”
66
A sportról szóló
2004. évi I. törvény módosítása
101.	§ A sportról szóló 2004. évi I. törvény 34. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra)
vonatkozó szabályzatában:)
„a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű pénzen
rendhagyó zálogjog alapítását. A pénzt a sportszövetségnek a bajnokság befejezésekor a
kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a
sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, a pénz a sportszövetséget
illeti,”
A zálogjoghoz, a vagyont terhelő zálogjoghoz és az önálló zálogjoghoz
kapcsolódó szövegrész változások
102.	§ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
11.	§ (2) bekezdésének d) és e) pontjában az „óvadék” szövegrész helyébe a „rendhagyó
zálogjog” szöveg, 11. § (2) bekezdésének d) pontjában az „óvadéki megállapodást”
szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjogra vonatkozó szerződést” szöveg, 11. § (3)
bekezdésében, 38. § (5) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésének b) pontjában az „az óvadék”
szövegrész helyébe az „a rendhagyó zálogjog” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „mind az
óvadéki jogosult, mind pedig az óvadéki kötelezett” szövegrész helyébe a „mind a rendhagyó
zálogjog jogosultja, mind a rendhagyó zálogjog kötelezettje” szöveg, 38. § (5) bekezdésében
az „óvadékot” szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogjogot” szöveg, az „az óvadékból a Ptk.
271. §-a” szövegrész helyébe az „a rendhagyó zálogból a Ptk. közvetlen kielégítés jogára
vonatkozó szabályai” szöveg, a „Ptk. 271. § szerinti jogaival” szövegrész helyébe a „Ptk.
szerinti közvetlen kielégítés jogával” szöveg, az „az óvadéki” szövegrész helyébe az „a
rendhagyó zálogjogra vonatkozó” szöveg, a 40. § (4) bekezdésének b) pontjában a „Ptk. 270.
§ (6) bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „Ptk. kézizálogfedezet védelmére vonatkozó
szabályok” szöveg, 49/A. § (5) bekezdésében, 49/B. § (7) bekezdésében, 49/D. § (1) és (2)
bekezdésében a „Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak
a zálogjog megalapításához kötődő rangsor elvére vonatkozó rendelkezése szerinti” szöveg,
49/D. § (2) bekezdésében a „Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §)” szövegrész helyébe a „A
Ptk. szerinti vagyont terhelő zálogjog” szöveg, 57. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Ptk.
256. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a zálogjog megalapításához
kötődő rangsor elvére vonatkozó rendelkezése” szöveg, 58. § (5) bekezdésében az „óvadékot”
szövegrész helyébe a „rendhagyó zálogot” szöveg lép, a 12. § (3) bekezdésében az „ ,
óvadékot” szövegrész hatályát veszti.
(2)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 10. § (2) bekezdésének g)
pontjában a „óvadék letétbe helyezése” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti rendhagyó
zálogjog alapítása” szöveg lép.
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésének harmadik mondatában
67
és 87. § (1) bekezdésének b) pontjában az „óvadék” szövegrész helyébe a „rendhagyó
zálogjog” szöveg lép.
(4)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 31. § (1) bekezdésének b) pontjában a „251. § (3) bekezdése az irányadó” szövegrész
helyébe a „rendelkezései az irányadók” szöveg lép, az „óvadékkal” és „(óvadék)” szövegrész
hatályát veszti.
(5)	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. § (3) bekezdésében a
„óvadékként” szövegrész helyébe a „zálogként” szöveg lép, 39. § (3) bekezdésében az „és
óvadékból” szövegrész hatályát veszti.
(6)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének
harmadik mondatában az „óvadékból” szövegrész helyébe a „zálogtárgyból” szöveg lép, 62. §
(2)	bekezdésében az „és óvadék” szövegrész hatályát veszti.
(A Ptk . 4:171. - 4:193. §-ához:
A használati jogok, a szolgalom és közérdekű használat)
Átmeneti rendelkezések
103.	§ A rendkívüli felújítási, javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a
dologban beállott értéknövekedés megtérítésére vonatkozó szabályt a haszonélvezetnek a Ptk.
hatálybalépését követő megszűnése esetében lehet alkalmazni.
104.	§ A telki szolgalom elbirtoklás útján való megszerzésére az elbirtoklás
megkezdésekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
105.	§ A Ptk. telki szolgalom megszűnésére vonatkozó szabályát akkor kell
alkalmazni, ha a szolgalmi jog gyakorlásának elmaradása vagy a szolgalom gyakorlásában
való akadályozás tűrése a Ptk. hatálybalépését követően kezdődik meg.
Módosuló törvények
A vízgazdálkodásról szóló
1995.	évi LVII. törvény módosítása
106.	§ (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szerv
határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék,
68
illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű
használatát nem zárja ki (közérdekű vízvezetési szolgalmi jog).
(2)	A vízügyi igazgatási szerv kérelemre engedélyezi meglévő és vízjogi engedély
alapján üzemelő vízilétesítményhez történő csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti
rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá
tehető (közérdekű vízhasználati jog).”
(2)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozás
mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan
használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve
számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”
(3)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„27. § Az e törvény 20. § (1) és (2) bekezdései alapján megállapított közérdekű
vízvezetési szolgalmi jogot és közérdekű vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 25. § (3)
bekezdése szerinti védőterület, illetve a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét mint
jogi jelleget a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi
számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - be kell
jegyezni.”
A természet védelméről szóló
1996.	évi LIII. törvény módosítása
107.	§ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 50. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot közérdekű használati
jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelőjét, használóját),
amelyről a barlang nyílik, ez a jog terheli. A közérdekű használati jogot az ingatlan-
nyilvántartásba - a természetvédelmi hatóság jogerős hatósági határozata alapján - kell
bejegyezni, illetve megszűnését követően törölni.”
A használati jogokhoz, a szolgalomhoz és közérdekű használathoz
kapcsolódó szövegrész változások
108.	§ Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (1) bekezdésének
második mondatában a „Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban a
közérdekű használatra” szöveg lép.
69
4.	cím
A Ptk. Ötödik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
109.	§ (1) A Ptk. és e törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően létrejött
kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni.
(2) Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat érvényességéhez alakszerűséget kíván meg, a
Ptk. hatálybalépése előtt ilyen alakszerűség nélkül tett jognyilatkozat érvényességét - ha ez a
törvény eltérően nem rendelkezik - a korábbi jogszabályok rendelkezései szerint kell
elbírálni.
(A Ptk. 5:1. - 5:29. §-ához:
A kötelmek közös szabályai)
Módosuló törvények
A közjegyzőkről szóló
1991. évi XLI. törvény módosítása
110.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 165. §-t követően a következő
alcímmel és 165/A. §-sal egészül ki:
„A bizalmi őrzés útján való teljesítés
165/A. § (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti letét útján való teljesítés céljából a
közjegyző akkor jogosult pénz, értékpapír vagy más okirat bizalmi őrzésre történő átvételére,
ha
a)	annak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételei fennállnak, és
b)	arra olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelyet a közjegyző korábban
közokiratba foglalt.
(2)	A közjegyző a pénz, értékpapír és okirat átvételéről jegyzőkönyvet készít,
amelyben feltünteti:
a)	az átvétel alapjául szolgáló közjegyzői okirat ügyszámát,
b)	az átvétel helyét és idejét,
c)	az átvett pénz pénznemét és mennyiségét, az értékpapír fajtáját, névértékét és
mennyiségét, az okirat megjelölését és keltét,
d)	az átadó nevét,
e)	az átadó nyilatkozatát
ea)	az átadott pénz, értékpapír és okirat rendeltetéséről,
eb)	a bizalmi őrzés útján való teljesítés okáról,
ec)	arról, hogy kíván-e azzal a kikötéssel élni, hogy a bizalmi őrzésben lévő pénzt,
értékpapírt és okiratot csak akkor adja ki a közjegyző a jogosultnak, ha az az őt terhelő
szolgáltatás teljesítését igazolja,
70
f)	a jogosult nevét, kivéve, ha személye bizonytalan, és azt a letevő önhibáján kívül
nem tudja megállapítani.
(3)	A közjegyző az átvett pénzről, értékpapírról és okiratról az átadónak átvételi
elismervényt ad és a Polgári Törvénykönyv letét útján való teljesítésre vonatkozó szabályai
szerint jár el.”
A fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény módosítása
111.	§ (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 28/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„28/A. § (1) Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes
befejezése után az elévülésre a Polgári Törvénykönyvnek az elévülést megszakító eljárás
jogerős befejezésétől az elévülés újraindulására, valamint az elévülést megszakító eljárás
során hozott végrehajtható határozatra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárás
eredménytelensége esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés nyugvására vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A békéltető testületi eljárásban nem lehet elévült követelést érvényesíteni. Az
elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni, arra a vállalkozásnak kell válasziratában
hivatkoznia.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 31. § (3) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanács az eljárást megszünteti, ha)
„c) az eljárás folytatása lehetetlen vagy jogszabállyal ellentétes volna,”
Az ügyvédekről szóló
1998.	évi XI. törvény módosítása
112.	§ (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdés következő f)
ponttal egészül ki:
(Az ügyvéd)
„f) letétbe helyezés útján való teljesítés céljából pénz, értékpapír vagy más okirat letéti
kezelését végzi.”
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény a 30. §-t követően a következő új
30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ügyvédi letét átvételét az
ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. A letéti szerződésben fel kell tüntetni a
letevő nyilatkozatát
a)	az átadott pénz, értékpapír és okirat rendeltetéséről,
b)	a letét útján való teljesítés okáról,
71
c)	arról, hogy kíván-e azzal a kikötéssel élni, hogy a letétben lévő pénzt, értékpapírt és
okiratot csak akkor adja ki az ügyvéd a jogosultnak, ha az az őt terhelő szolgáltatás teljesítését
igazolja.
(2) Az ügyvéd az átvett pénzt, értékpapírt vagy más okiratot kizárólag letétként
kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét
felhasználására hatalmazza fel. Egyebekben az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv letét útján
való teljesítésre vonatkozó szabályai szerint jár el.”
A közvetítői tevékenységről szóló
2002.	éviLV. törvény módosítása
113.	§ A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 31. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás
eredményes befejezése esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés megszakítására, a
közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Polgári Törvénykönyvnek az elévülés
nyugvására vonatkozó szabályai irányadóak.”
A kötelmek közös szabályaihoz
kapcsolódó szövegrész változások
114.	§ (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 11. § (5) bekezdésének második mondatában a „Ptk. 326. §-ának (2) bekezdésében
foglaltak” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak az elévülés nyugvására vonatkozó rendelkezései”
szöveg lép.
(2)	Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997.
évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX.
törvény 1. § (4) bekezdésében a „Ptk. szabályozása irányadó (Ptk. 337-338. §)” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) egyetemleges kötelezettségre, illetve
az egyetemleges kötelezettek egymás közti viszonyára vonatkozó szabályozása irányadó”
szöveg lép.
(3)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67. § (7) bekezdésének
második mondatában a „külön jogszabályban, illetve a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében”
szövegrész helyébe a „Ptk. jogszabályból, bírósági, hatósági határozatból eredő kötelemre
vonatkozó rendelkezéseit, és a külön jogszabályban” szöveg lép.
72
(A Ptk. 5:30. - 5:185. §-ához:
A szerződés általános szabályai)
Végrehajtási rendelkezések
A jogválasztás korlátozása
115.	§ (1) Ha a felek a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e
jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályait kell
alkalmazni, feltéve, hogy az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet fogyasztói
szerződésre irányadó jog megállapítására vonatkozó szabályainak alkalmazása - jogválasztás
hiányában - a magyar jog alkalmazására vezetne.
(2)	Ha egy szerződés vagy a nyilvánosan megismerhetővé tett, illetve alkalmazásra
ajánlott általános szerződési feltétel az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával
szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként
való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett
államnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, vagy az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett
kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre
alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések
116.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza
a)	az egyes fogyasztói szerződések tekintetében - az Európai Unió kötelező jogi
aktusainak végrehajtása érdekében - a fogyasztó ajánlati kötöttségének különös szabályait, a
szerződéskötést megelőző tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját, a szerződés
kötelező tartalmai elemeit, a szerződés teljesítésének határidejét, a vállalkozás késedelmes
teljesítése esetére irányadó szabályokat, a fogyasztót megillető különös elállási jogot és az
elállás jogkövetkezményeit, az egyes jognyilatkozatok megtétele céljából
formanyomtatványok alkalmazására, tartalmára és formájára vonatkozó különös
rendelkezéseket, a jogszabály által előírt tájékoztatás megadására és a teljesítési határidő
megtartására vonatkozóan a bizonyítási terhet, továbbá a jogválasztás korlátozására
vonatkozó különös rendelkezéseket,
b)	azokat a fogyasztói szerződéseket és lakásépítésre vonatkozó szerződéseket,
amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint az ilyen jótállás feltételeit.
117.	§ Felhatalmazást kap az építésügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért,
az iparügyekért, az energiapolitikáért, az elektronikus hírközlésért, az agrárpolitikáért, a
közlekedésért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a
nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejét.
118.	§ Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter és a
kereskedelemért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben
73
-	együttes rendelettel megállapítsa a fogyasztói adásvételi szerződéssel kapcsolatos
szavatossági és jótállási igény vállalkozás általi intézésének szabályait.
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
119.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73. § (2)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az általános meghatalmazást nyilvántartásbavétel végett a közjegyzőnél be kell
jelenteni. A közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény
rendelkezései szerint az általános meghatalmazásokról közhiteles nyilvántartást (általános
meghatalmazások nyilvántartása) vezet. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás - ha
az eltérően nem rendelkezik - valamennyi bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön
meghatalmazást.
(3)	Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a közjegyzőhöz és az
eljáró bírósághoz is be kell jelenteni. A bírósághoz való bejelentés során az általános
meghatalmazások nyilvántartásába való bejelentés megtörténtét igazolni kell.
(4)	Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelőző rendelkezések az általános
meghatalmazásra is megfelelően irányadók azzal, hogy a bíróság a meghatalmazott
képviseleti jogosultságának vizsgálatához az általános meghatalmazások nyilvántartását
elektronikus úton térítésmentesen megtekintheti.”
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
1995.	évi XXXIII. törvény módosítása
120.	§ A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 28. §
(1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni
azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a
hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Ptk.-nak a
jogszavatosságra irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a
hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2)	A szabadalmas köteles helytállni azért is, hogy a találmány műszakilag
megvalósítható. Erre a helytállási kötelezettségre a Ptk.-nak a kellékszavatosságra irányadó
szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy elállásnak nincs helye.”
74
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
1997. évi XI. törvény módosítása
121.	§ A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 24.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartama alatt köteles helytállni
azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a
használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a helytállási kötelezettségre a Polgári
Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a jogszavatosságra irányadó szabályait kell
megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést
azonnali hatállyal felmondhatja.”
A fogyasztóvédelemről szóló
1997.	évi CLV. törvény módosítása
122.	§ A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29/B. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„29/B. § (1) A felek képviselő útján is eljárhatnak.
(2)	A vállalkozás a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt a
békéltető testületek előtti eljárásban képviseletre általánosságban jogosítja fel (általános
meghatalmazás).
(3)	Az általános meghatalmazást - a külön törvény rendelkezései szerint vezetett
közhiteles nyilvántartásba vétel végett - be kell jelenteni.”
Az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény módosítása
123.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) E § alkalmazása során az általános meghatalmazásokról szóló külön törvény
szerint vezetett elektronikus nyilvántartás szabályait nem kell alkalmazni.”
75
Az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény módosítása
124.	§ Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az
elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles
megtéríteni.”
A társasházakról szóló
2003.	évi CXXXIII. törvény módosítása
125.	§ A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs
helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező
képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános meghatalmazásra a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 223. § (1) bekezdésének második
mondatát, a képviseletre egyebekben a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
A lakásszövetkezetekről szóló
2004.	évi CXV. törvény módosítása
126.	§ A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 18. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs
helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező
képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános meghatalmazásra a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 223. § (1) bekezdésének második
mondatát, a képviseletre egyebekben a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló
2008. évi XLV. törvény módosítása
127.	§ (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző az eljárás során átvett pénzt közjegyzői letétbe veszi. A közjegyzői
letét kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel,
76
hogy ezen pénzösszegeket a közjegyző azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak
átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre
nem tarthat igényt.”
(2) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II.
Fejezete a 36/M. §-t követően a következő alcímekkel és 36/N-36/U. §-okkal egészül ki:
„Általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetése
36/N. § (1) A Pp. szerinti perek vitelére adott általános meghatalmazások és a Ptk.
szerinti általános meghatalmazások (a továbbiakban együtt: általános meghatalmazás)
elektronikus nyilvántartására (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szolgáló
informatikai alkalmazást az országos kamara működteti. A nyilvántartásban szereplő adatok
kezelésének célja az általános meghatalmazások fennállása bizonyításának megkönnyítése és
ezzel a jogügyletek megkötésének egyszerűsítése, a polgári eljárások gyorsítása.
(2)	A nyilvántartást
a)	az általános meghatalmazást közokiratba foglaló közjegyző,
b)	az általános meghatalmazásnak a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá
az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása tényének bejegyzése iránti eljárást
lefolytató közjegyző,
(a továbbiakban együtt: közjegyző) a külön jogszabályban meghatározott részletes szabályok
szerint vezeti.
(3)	Az általános meghatalmazás a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.
(4)	A nyilvántartás az abba bejegyzett általános meghatalmazás fennállását
közhitelesen tanúsítja.
(5)	Ellenkező bizonyításig a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásról
vélelmezni kell, hogy az fennáll. Az általános meghatalmazás felmondásának vagy
visszavonásának a nyilvántartásba történő bejegyzése esetén - ellenkező bizonyításig - azt
kell vélelmezni, hogy az általános meghatalmazás nem áll fenn.
36/O. § (1) Az általános meghatalmazásnak a nyilvántartásba történő bejegyzése
iránti, továbbá az általános meghatalmazás visszavonása vagy felmondása tényének
bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. Az általános meghatalmazásnak
a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell az általános
meghatalmazást tartalmazó iratot.
(2)	A kérelmet a meghatalmazó, ha
a)	természetes személy, személyesen,
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy olyan
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet törvény jogképesnek nyilvánít, a
törvényes képviselője személyes eljárása útján
terjesztheti elő.
(3)	A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése
szabályainak alkalmazásával győződik meg.
36/P. § Ha a közjegyző általános meghatalmazást foglal közjegyzői okiratba, az
általános meghatalmazást a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a meghatalmazó
kérelmére jegyzi be - az ezen alcím szerinti eljárásban - a nyilvántartásba.
36/Q. § (1) A közjegyző - alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra
vonatkozó tájékoztatás nélkül - bejegyzi a nyilvántartásba az általános meghatalmazást, ha
a)	az tartalmazza a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a nyilvántartásban
feltüntetendő adatait,
77
b)	az tartalmazza a kizárt ügyek pontos megjelölését, amennyiben az általános
meghatalmazást bizonyos ügyek tekintetében korlátozták,
c)	az a törvény által meghatározott alaki szabályok szerint jött létre.
(2)	A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző
határozatának minősül.
(3)	A közjegyző a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak a bejegyzés tényéről a
nyilvántartás adatait tartalmazó igazolást ad.
36/R. § (1) Az általános meghatalmazás felmondása vagy visszavonása akkor válik
hatályossá, amikor ennek tényét bejegyzik a nyilvántartásba. Ha az általános meghatalmazás
felmondására a meghatalmazott részéről kerül sor, a felmondás nyilvántartásba történő
bejegyzése iránti kérelmet - a 36/O. § (2) bekezdés szerint - a meghatalmazott is
előterjesztheti.
(2)	Ha a meghatalmazót vagy a meghatalmazottat a bíróság cselekvőképességet
korlátozó gondnokság alá helyezte, a gondnok köteles a gondokság alá helyezés tényét
bejelenteni a közjegyzőnek. Ha a gondokoltnak a cselekvőképességét a bíróság azon
ügycsoportok tekintetében korlátozta, amelyre az általános meghatalmazás nem terjed ki, a
gondnoknak a bejelentést nem kell megtennie.
(3)	Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló vállalkozás által adott általános
meghatalmazást visszavonta, ezt köteles bejelenteni a közjegyzőnek, és kérelmet
előterjeszteni az iránt, hogy az általános meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző
jegyezze be a nyilvántartásba.
(4)	A halotti anyakönyvi kivonat, vagy annak közjegyző által hitelesített másolata
bemutatása mellett az általános meghatalmazás meghatalmazójaként vagy
meghatalmazottjaként a nyilvántartásban szereplő személy halála tényét bárki bejelentheti a
közjegyzőnél. A haláleset helye szerint illetékes jegyző a halotti anyakönyvi kivonat
kiállítását követően ellenőrzi, hogy az elhunyt az általános meghatalmazás
meghatalmazójaként vagy meghatalmazottjaként a nyilvántartásban szerepel-e; ha szerepel, a
jegyző a halál tényéről értesíti a közjegyzőt.
(5)	A (2) és (4) bekezdésben szabályozott bejelentés alapján a közjegyző az általános
meghatalmazás megszűnésének tényét hivatalból bejegyzi a nyilvántartásba, kivéve, ha a
meghatalmazót helyezte a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, és a
gondnok az általános meghatalmazásra irányuló jognyilatkozatot utólag jóváhagyta.
Egyébként a bejegyzés iránt kérelmet előterjesztő vagy az általános meghatalmazás
megszűnését bejelentő számára a közjegyző kérelemre adja ki a bejegyzés tényéről szóló
igazolást.
(6)	A gondnok, a felszámoló és a haláleset helye szerint illetékes jegyző, amennyiben
arra vonatkozó adat merült fel, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá
helyezett, a gazdasági társaság, vagy az elhunyt általános meghatalmazás meghatalmazója
vagy meghatalmazottja, kérheti a közjegyzőtől, hogy tekintsen be a nyilvántartásba annak
érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy az általános meghatalmazás a nyilvántartásban
szerepel-e.
(7)	Ha a közjegyző azt állapítja meg, hogy a felszámolási eljárás alá vont vállalkozás
általános meghatalmazás alanya, a felszámoló kérelmet terjeszthet elő az iránt, hogy az
általános meghatalmazás visszavonásának tényét a közjegyző jegyezze be a nyilvántartásba.
36/S. § A nyilvántartás tartalmazza:
a)	az általános meghatalmazás tényét,
b)	annak megjelölését, hogy perek vitelére, adott általános meghatalmazásról, vagy az
ügyek vitelére adott általános meghatalmazásról van-e szó,
c)	a meghatalmazó és a meghatalmazott
78
ca)	természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési
helyét és idejét, anyjának születési családi és utónevét,
cb)	szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét, a szervezet nyilvántartását vezető
hatóság elnevezését és nyilvántartási számát,
d)	azokat az ügyeket, amelyekre az általános meghatalmazás hatálya nem terjed ki, ha
ilyeneket az általános meghatalmazás tartalmaz,
e)	az általános meghatalmazás írásba foglalásának módját,
f)	a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a
bejegyzés időpontját,
g)	ha a meghatalmazás határozott időre szól, azt az időpontot, amikor a
meghatalmazás hatályát veszti,
h)	a visszavont vagy felmondott általános meghatalmazás esetében a visszavonás vagy
felmondás tényét, az azt bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát,
továbbá a bejegyzés időpontját,
i)	bármelyik fél halála, vagy megszűnése folytán az általános meghatalmazás
megszűnésének tényét, az azt bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés
ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
36/T. § (1) A nyilvántartásnak az általános meghatalmazásokra vonatkozó valamennyi
adatát a bíróság, a közjegyző és a bírósági végrehajtó, a nemzetbiztonsági szolgálat, a
nyomozóhatóság és az ügyészség tekintheti meg; részükre az országos kamara hozzáférést
biztosít nyilvántartás ezen adataihoz.
(2)	A nyilvántartásnak az ügyek vitelére adott általános meghatalmazásokra vonatkozó
adatait az tekintheti meg, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott, a
nyilvántartás adataihoz való hozzáférést biztosító azonosítóval. Azt, hogy az azonosító
használata nem jogellenes, vélelmezni kell.
(3)	A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás
működtetője naplót készít
a)	az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,
b)	a nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a
bejegyzést végző feltüntetésével,
c)	a nyilvántartásból történő betekintésről, annak időpontjáról, a megtekintett
adatokról, továbbá az (1) bekezdés szerinti betekintés esetén a betekintőről,
d)	a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő
nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának,
továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(4)	A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és
biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(5)	Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott
szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre
hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet
az adattovábbításról.
36/U. § Az informatikai alkalmazás a visszavont, felmondott, vagy a fél halála folytán
megszűnt határozatlan idejű meghatalmazásokra vonatkozó adatokat a megszűnés tényének
bejegyzését követő 30 év elteltével, míg a fennálló általános meghatalmazásokra vonatkozó
adatokat 100 év elteltével automatikusan törli a nyilvántartásból.”
79
(3) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. §-a a
következő g)-h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„g) rendeletben szabályozza az általános meghatalmazások elektronikus
nyilvántartásának vezetése és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes
szabályokat,
h)	rendeletben szabályozza a közjegyzői nemperes eljárás során a közjegyzői
letétkezelés részletes szabályait.”
A gazdasági reklámtevékenység alapvetőfeltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
128.	§ A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény a következő 40. §-sal egészül ki:
„40. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szálláshelyek időben megosztott
használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és
cseréjére vonatkozó fogyasztói szerződésekkel összefüggő reklámra vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel meghatározza.”
A szerződés általános szabályaihoz
kapcsolódó szövegrész változások
129.	§ (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés k)
pontjában a „[Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.]” szövegrész
hatályát veszti.
(2)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 52. §
(5)	bekezdésében az „engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai)” szövegrész
helyébe a „Ptk. szabályai szerinti szerződésen alapuló engedményezésnek” szöveg, a „Polgári
Törvénykönyv 331. §-a” szöveg helyébe a „Ptk. jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján
történő engedményezésre vonatkozó szabálya” szöveg lép.
(3)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében a
„hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „jóváhagyásával” szöveg, a „hozzájárulás”
szövegrész helyébe a „jóváhagyás” szöveg lép.
(4)	Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII.
törvény 2. § c) pontjában a „[Ptk. 226. § (1) bek.]” szövegrész hatályát veszti.
(5)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 14. § (2) bekezdés h) pontjának második mondatában a „236. §-ának” szövegrész
helyébe az „5:70. §” szöveg lép.
80
(6)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (2) bekezdésében az
„érdekében” szövegrész helyébe a „nevében” szöveg, 45/A. § (1) bekezdésében az „az e
törvényben és - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére
vonatkozó rendelkezések kivételével - a” szövegrész helyébe az „a II. fejezetben, a 7. § (7)
bekezdésében, a IV. és a IV/A. fejezetben, a 17/A-17/C. §-ban, valamint az ezek” szöveg lép.
(7)	A gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről szóló
2001. évi LVI. törvény 4. § (6) bekezdésének első mondatában a „Ptk. 301. § (1) bekezdése”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, 4. § (6)
bekezdésének második mondatában a „302-303. §-ában foglaltakra” szövegrész helyébe a
„átvételi késedelemre vonatkozó szabályaira” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „Ptk. 232. § (2)
bekezdése” szövegrész helyébe a „pénztartozások után járó Ptk.” szöveg lép.
(8)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 177/A. § második mondatában a
„Ptk. 328-330. §-ai” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
vonatkozó rendelkezései” szöveg lép.
(9)	A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 14. § (1) bekezdésében a „Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(10)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 306/A. § (1) bekezdésének
b) pontjában a „Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak
vállalkozások között a késedelmi kamat mértékére, illetve a vonatkozó rendelkezésekben”
szöveg, 340/A. § (4) bekezdésében a „200. §-a (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „tilos,
illetve jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek” szöveg lép.
130.	§ (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 61. § (2)
bekezdésében és 64. § (2) bekezdésében a „ajánlattételre történő felhívásnak minősül [Ptk.
212. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe a „a Ptk. rendelkezései szerinti ajánlattételre történő
felhívásnak minősül” szöveg lép.
(2)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 205. § (1) bekezdésében a
„(Ptk. 215. §)” szövegrész hatályát veszti.
(3)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 43.
§ (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1)
bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 5:30. § (3) bekezdése” szöveg lép.
(4)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 59. § (6) bekezdésének
első mondatában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(5)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 29. § (4) bekezdésében a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvnek” szöveg lép, a „(234-238. §)” szövegrész hatályát veszti.
81
(6) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 12. § (3)
bekezdésében, 24. §-ában, 27. § (2) és (3) bekezdésében a „bizalmi őrzésbe” szöveg helyébe a
„közjegyzői letétbe” szöveg lép.
(A Ptk. 5:186. - 5:479. §-ához:
Egyes szerződések)
Végrehajtási rendelkezések
131.	§ (1) Ha a biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján megszerzett dolog a
kötelezett által lakott lakóingatlan, és annak szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi
jog gyakorlását megelőző 6 hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető
forgalmi érték legalább 70 %-ának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja
a vételáron felül - a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint - köteles a vételár és a
minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére.
(2) A vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint
általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
Felhatalmazó rendelkezések
132.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az utazási
szerződések kötelező tartalmi elemeit, a vállalkozó és a megrendelő elállásának szabályait, az
utazási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséért való felelősségre vonatkozó különös
rendelkezéseket, továbbá egyes utazási szerződések tekintetében a szerződéskötést megelőző
tájékoztatás kötelező tartalmi elemeit és formáját, valamint a szerződés teljesítése keretében
alkalmazandó különös tájékoztatási szabályokat.
133.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az
üzletszerzőnek járó jutalék számításának módját, a jutalékköteles ügyleteket, a külön jutalékra
jogosító szolgáltatásokat, a jutalék megfizetésének (visszafizetésének) feltételeit és a
jutalékkal való elszámolás módját (az elszámolással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket).
Módosuló törvények
A bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény módosítása
134.	§ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. § (8)-(9) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni
kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának
82
feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló
kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül -
egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték
összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos
feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek
fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában
székhellyel rendelkező hitelintézettel fennálló, a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött a Ptk.
szerinti garancia szerződés lehet. Olyan hitelintézettel kötött garancia szerződés, amelynek
székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor
fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel
rendelkező hitelintézet felülgarantálja.
(9)	A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a
bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és
a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési,
környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása - a
költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően - a végrehajtott
kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető.
Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt
visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet
kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi
biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára.
A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével dönt.”
A lakások és helyiségek bérletére, valamint
az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
135.	§ (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 24. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel
egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Ha a bérlő a bérbeadó által közölt felmondást nyolc napon belül nem veszi
tudomásul, a bérbeadó további hatvan napos határidőn belül fordulhat a bírósághoz.”
(2)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést - ha a felek másképpen nem
állapodtak meg - írásban, cserelakás és a 24. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban
meghatározott okok fennállása nélkül is felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási
idő azonban nem lehet rövidebb három hónapnál. Ha a bérlő a felmondást nyolc napon belül
nem veszi tudomásul, a bérbeadó további hatvan napos határidőn belül fordulhat a
bírósághoz.”
83
(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) Ha a bérbeadó a felmondást nyolc napon belül nem veszi tudomásul, a bérlő
további harminc napos határidőn belül fordulhat a bírósághoz.”
Egyes szerződésekhez
kapcsolódó szövegrész változások
136.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdésének h)
pontjában az „533. §-a” szövegrész helyébe a „takarékbetét-szerződésre vonatkozó
rendelkezései” szöveg lép.
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. § (4) bekezdésében a
„274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű” szövegrész helyébe a „szerinti sortartásos” szöveg
lép.
(3)	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 4. § (2)
bekezdésében a „közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §)”
szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek”
szöveg lép.
(4)	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 27. § (1) bekezdésének második
mondatában a „Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a
csereszerződésre vonatkozó szabályai” szöveg lép.
(5)	Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII.
törvény 2. § d) pontjában a „közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi”
szövegrész helyébe a „közszolgáltatás esetén a közszolgáltatási” szöveg lép.
(6)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IV. fejezete címében, 13. § (1)
bekezdésében a „közüzemi tevékenység” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás” szöveg, 13.
§ (2) bekezdésében a „közüzemi tevékenységre” szövegrész helyébe a „közszolgáltatásra”
szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért” szöveg
helyébe a „közszolgáltatásért” szöveg, a „közüzem” szövegrész helyébe a „közszolgáltató”
szöveg, 13. § (3) bekezdésében a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a
„közszolgáltatás” szöveg, 1. számú mellékletének 26. pontjának bevezető szövegében a
„közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást” szövegrész helyébe a „közszolgáltatást”
szöveg lép.
(7)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdésének
a)	pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben” szövegrész helyébe
a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép, a „(389-415. §)” és „(474-
487. §)” szövegrész hatályát veszti.
84
137.	§ (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 16/A. § (2) bekezdésének bevezető szövegében a „Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvényben” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(2)	Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI.
törvény 1. § (6) bekezdésében a „Ptk. 593-596. §-ai alapján” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti” szöveg lép.
(3)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. § d) pontjában a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. §-aiban meghatározottak
szerinti” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közérdekű” szöveg lép.
(4)	A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi
LVIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül (Ptk.
593-596. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti
közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül” szöveg lép.
(5)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Polgári
Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg
lép.
(6)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § b), f), g), n) pontjában,
6. § (2) bekezdésének h) pontjában, 30. §-ában, 37. §-át megelőző alcímében, 37-38. §-ban,
39. § bevezető szövegében és c) pontjában, 43. § (6) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében,
45. § (1) bekezdésének a) pontjában, 49. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 50. § (1)
bekezdésének bevezető szövegében és f) pontjában, 51. § (3) bekezdésének b) és c)
pontjában, 51. § (4) és (7) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a
„közszolgáltatási” szöveg, 3. § q) pontjában a „közüzemi szolgáltatás” szövegrész helyébe a
„közszolgáltatás” szöveg, 43. § (3) bekezdésében, 52. §-át megelőző alcímében, 52. §-ában a
„Távhő-szolgáltatási Közüzemi” szövegrész helyébe a „Távhő Közszolgáltatási” szöveg lép.
(7)	A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdésében a
„takarékbetét-szerződés (Ptk. 533. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) szerinti takarékbetét-szerződés” szöveg lép.
85
(A Ptk. 5:496 - 5:560. §-ához:
Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért)
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
138.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)
„b) azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlása során okozott károk megtérítése
iránt indítanak;”
A bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény módosítása
139.	§ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (7) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének
pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az
engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését
vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok
megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő
létesítmények Ptk. szerinti környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is. Ha a
bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet
-	a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását
felfüggesztheti.”
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvény módosítása
140.	§ Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
69. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel
köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ptk.-ban meghatározott, alkalmazott által okozott károkért
való felelősség szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a megbízott által
okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.”
86
A környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény módosítása
141.	§ (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a
környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak
megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezetkárosodások felszámolását - a külön
törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását,
a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek
esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti
szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64. §
(1)	bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)
„d) a környezetkárosodások elhárítására irányuló feladatok szervezése;”
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 99. §
(2)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés b) pontja szerinti perben az ügyfél kérheti a bíróságtól, hogy a
veszélyeztetőt)
„b) kötelezze a környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére.”
(4)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
102/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A környezetvédelmi hatóság kötelezheti a környezethasználót, hogy szolgáltasson
információt a környezetkárosodás közvetlen veszélyéről vagy az ilyen közvetlen veszély
gyanújával kapcsolatos esetekről, illetve a környezetkárosítás esetén a bekövetkezett
környezetkárosodásokról. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatott
információt nem tartja megfelelőnek, kiegészítő információ szolgáltatására is felszólíthat.”
(5)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 103.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel
vagy mulasztással okozott környezeti kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv
szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a károsult a Polgári Törvénykönyv szerinti általános kár megtérítése iránti
igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben, az igényt a miniszter - a károsult
erre vonatkozó és az igényérvényesítésre meghatározott határidőn belül tett nyilatkozata
alapján - a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat javára
érvényesítheti.”
87
(6) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. §
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Környezetveszélyeztetés, illetve környezetkárosítás esetén az ügyész közérdekből
keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel vagy mulasztással
okozott környezeti kár megtérítése iránt. A megítélt kártérítést a környezetvédelmi alap
célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére kell megfizetni.”
A természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény módosítása
142.	§ (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 65. § (2) bekezdése b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a
veszélyeztetőt, károsítót)
„b) kötelezze a környezeti kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére."
(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„81. § (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági
előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Kt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai
szerint köteles megtéríteni.
(2) Károkozás esetén a károkozásért felelős személy elsősorban az eredeti állapotot
köteles helyreállítani.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
1996. évi LV. törvény módosítása
143.	§ (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.
évi LV. törvény V. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„KÁRFELELŐSSÉG”
(2)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 75. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vadkár és a vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kár
75. § (1) A gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a
szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár öt százalékot meghaladó része (a továbbiakban: vadkár) megtérítéséért való
felelősségre a Ptk. vadkárért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
88
(2)	A vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért való felelősségre a
Ptk.-nak a vad által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kárért való felelősségre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(3)	§ A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § A vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában résztvevő személyek által a
mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az
erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a
gyümölcsösben okozott kárért (a továbbiakban: vadászati kár) való felelősségre a Ptk.-nak a
vadászati kárért való felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
(4)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 81. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vadkár és a vadászati kár megtérítése iránti követelés elévülésének
megállapításához a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló
1999.	évi LXXIV. törvény módosítása
144.	§ (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
3. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„sz) Környezeti kár: az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben, a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei
között rögzített, természeti környezetben bekövetkező azonnali károsodás.”
(2)	A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel
vagy rendkívüli eseménnyel összefüggésben a megelőző, az elhárító, illetve a környezeti
károkat felszámoló intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a
hatóság ezek megtételére kötelezi.”
89
(3) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény
39. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az üzemeltető köteles:)
„b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az
okozott környezeti károk felszámolására,”
A víziközlekedésről szóló
2000. évi XLII. törvény módosítása
145.	§ A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 78. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) A hajóút forgalmának korlátozásából eredő, és a bekövetkezett, Ptk-ban
meghatározott környezeti károkért a havariáért felelős úszólétesítmény üzemben tartója felel,
amennyiben nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi egyezményt kihirdető külön jogszabály
eltérően nem rendelkezik.”
A hulladékgazdálkodásról szóló
2000.	évi XLIII. törvény módosítása
146.	§ (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 4. § g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell
érvényesíteni:)
„g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká
vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot
ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott
környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezetkárosodásért és a környezeti károkért;”
(2)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 46. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítmény működésével, illetőleg a
hulladéklerakással okozott környezeti kárért a kártérítési igény érvényesítésének határideje
a létesítmény lezárásától számított 30 év. E határidő jogvesztő.”
(3)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 47. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a vállalkozás, amelynek tevékenysége során a külön kormányrendeletben
meghatározott mennyiségű veszélyes hulladék keletkezik, valamint a hulladékkezelő
a)	külön jogszabályban meghatározott biztosíték adására köteles,
90
b)	a tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása
finanszírozásának biztosítása érdekében - külön jogszabályban meghatározott feltételek
esetén - környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.”
Az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény módosítása
147.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogalkotási, az igazságszolgáltatási, az
ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási
jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és
ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való
döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak gyakorlása során okozott kárért való felelősségre
a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a közhatalom gyakorlása
során okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, vagy
károkozás esetében alkalmazandók lennének.”
A szerződésen kívül okozott károkért való felelősséghez
kapcsolódó szövegrész változások
148.	§ (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 43. § (3) bekezdésének
első mondatában a „hófúvás és környezeti károk elleni védelme” szövegrész helyébe az „a
természeti környezet” szöveg lép.
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. § (4) bekezdésében a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész
helyébe a „Ptk.” szöveg lép.
(3)	A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1. §-ában, 5/A. § (8) bekezdésének db) pontjában,
20.	§ a) pontjában a „károk” szövegrész helyébe a „környezetkárosodások” szöveg lép.
(4)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 53. § (1) bekezdésének második
mondatában a „Polgári Törvénykönyv 345. §-a alapján” szövegrész helyébe a „Ptk. veszélyes
üzemi felelősségre vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 88. § (2)
bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban:
Ptk.)” szövegrész helyett a „Polgári Törvénykönyvnek” szöveg lép.
(6)	A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 21/D. (5)
bekezdésében a „345. §-a és 346. §-a az irányadó” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban:
Ptk.) fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősségre vonatkozó szabályai
irányadók” szöveg, 21/D. (6) bekezdésében a „(Polgári Törvénykönyv 339-342. §-ait és 344.
91
§-át” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
általános szabályait” szöveg lép.
(7)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/A. § (5)
bekezdésében a „vadállatnak” szövegrész helyébe a „veszélyes állatnak” szöveg lép.
(8)	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 15. § (1) bekezdésének
első mondatában a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény 339. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való
felelősség általános szabálya” szöveg lép.
(9)	Az emberi fogyasztásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (2) bekezdésében a
„termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.)” szövegrész helyébe
a „Polgári Törvénykönyv termékfelelősségre vonatkozó” szöveg lép.
(10)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 215. § (3) bekezdésében a
„339. §-ának” szövegrész helyébe a „kártérítési felelősség általános” szöveg lép,
(A Ptk. 5:561. - 5:569. §-ához:
Egyéb kötelem keletkeztető tényállások)
Egyéb kötelem keletkeztető tényállásokhoz
kapcsolódó szövegrész változások
149.	§ A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi
helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 19. §-ában a „(Ptk. 361. §)”
szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) jogalap nélküli
gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint” szöveg lép.
5.	cím
A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(A Ptk. 6:1. - 6:100. §-ához:
Öröklési jog)
Átmeneti rendelkezések
150.	§ A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit - a lemondó
nyilatkozatra, valamint a végintézkedések érvényességére és hatályosságára vonatkozó
szabályok kivételével - a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése után megnyílt
öröklésre kell alkalmazni.
92
151.	§ A Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése előtt tett lemondásra a
lemondó nyilatkozat megtételének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell
alkalmazni akkor is, ha a hagyaték a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése után
nyílik meg.
152.	§ A Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése előtt tett végintézkedésre,
annak érvényességére és hatályosságára a megtételekor hatályos jogszabályi rendelkezéseket
kell alkalmazni, akkor is, ha a hagyaték a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek hatálybalépése
után nyílik meg.
Módosuló törvények
A közjegyzőkről szóló
1991.	évi XLI. törvény módosítása
153.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 135. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A közjegyző a felet tájékoztatja arról, hogy a végrendeletre visszaadása után nem
lehet alkalmazni a Polgári Törvénykönyvnek az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi
feltételeire vonatkozó előírásai közül a nyílt vagy zárt iratként a közjegyzőnél letett írásbeli
magánvégrendeletre vonatkozó szabályt. A tájékoztatást közjegyző a jegyzőkönyvben
feltünteti.”
Öröklési joghoz
kapcsolódó szövegrész változások
154.	§ (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a
„(Ptk. 674. §)” szövegrész hatályát veszti, 13. § (2) bekezdésében a „(Ptk. 677. §)” szövegrész
helyébe a „(a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hagyatéki tartozás)”
szöveg lép.
(2)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
törvény 2. számú mellékletének 21. pontot megelőző szövegében a „Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény 674. §” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) 6:88. §” szöveg lép.
(3)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok
alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV.
törvény 2. számú mellékletének 7. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény 674. §” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 6:88. §”
szöveg lép.
93
6.	cím
A Ptk. Hetedik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
Módosuló törvények
(A Ptk. 7:2. §-ának 20. pontjához:
Hozzátartozó)
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
155.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyenesági rokon és annak
házastársa, az örökbe fogadó szülő és a szülő házastársa, az örökbe fogadott gyermek és a
házastárs gyermeke, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenesági rokona és
testvére, valamint a testvér házastársa.”
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló
2005.	évi CLXXXIV. törvény módosítása
156.	§ A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének a) és e)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálóbizottság tagja, illetve szakmai kivizsgáló nem lehet az, aki)
„a) érintett a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben, valamint
annak Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,”
„e) a vizsgálat által érintett vállalkozás vezető tisztségviselőjének vagy tulajdonosának
-	vagy a vizsgálat által érintett egyéni vállalkozónak - Polgári Törvénykönyv szerinti
hozzátartozója.”
94
(A Ptk. 7:2. §-ának 29. pontjához:
Közeli hozzátartozó)
Módosuló törvények
A lakástakarékpénztárakról szóló
1996. évi CXIII. törvény módosítása
157.	§ (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 2. § (1)
bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli
hozzátartozó.”
(2)	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 6. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kedvezményezett lehet
a)	a lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója az (1) bekezdés a) pontjában
foglaltak alapján,
b)	gyámság alatt álló kiskorú az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a
javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.”
(3)	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 9. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek
kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-
előtakarékoskodó közeli hozzátartozója. A lakás-előtakarékoskodó személyének
megváltoztatásához jogerős bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos
írásos nyilatkozata szükséges.”
Az elektronikus hírközlésről szóló
2003.	évi C. törvény módosítása
158.	§ Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 14. § (7) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Tanács tagja, illetve a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti
közeli hozzátartozója - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.)
21.	§ (1), (3) és (6) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokon túl - nem lehet
gazdasági társaságban, szövetkezetben személyes közreműködésre kötelezett tag, valamint
nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, illetve
95
felügyelő bizottsági tag hírközlési tevékenységet végző gazdálkodóban, illetve ilyen
szervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban álló gazdálkodóban.”
A közeli hozzátartozó fogalmához
kapcsolódó szövegrész változások
159.	§ (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 10. § (4)
bekezdésében a „[Ptk. 685. § b)]” szövegrész hatályát veszti.
(2)	Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 23. § a)
pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(3)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/B. § (2)
bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk
szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(4)	A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § 3. pontjának a)
pontjában a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.)” szöveg, 2. § 21. pontjának ötödik mondatában a „közeli hozzátartozók
által [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozók által”
szöveg, 7. § (5) bekezdésének d) pontjában az „- a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti -”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg 81. § (1) bekezdésének c) pontjában a „közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója” szöveg lép, 34. § (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 35. § (4)
bekezdésében, 76. § (1) bekezdésének első mondatában, 87. §-ában a „685. § b) pontja”
szövegrész, 58. § (1) bekezdésének második mondatában a „685. §-ának b) pontja”
szövegrész hatályát veszti.
(5)	A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 27. § (1)
bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli”
szöveg lép.
160.	§ (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. § d) pontjában a
„hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(2)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 8. § (4)
bekezdésében a „közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójuk” szöveg lép.
(3)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 5/A. §
(7)	bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §]” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 27/A. § (4)
bekezdésének ac) pontjában, 36. § (1) bekezdésében, 49. § (3) bekezdésében, 49/D. § (4)
bekezdésében, 57. § (1) bekezdésének hd) pontjában a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)
pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
96
(4)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 40/B. § (3)
bekezdésének c) pontjában, 40/C. § (2) bekezdésének e) pontjában, 40/D. § (4) bekezdésének
c)	pontjában a „közeli” szövegrész helyébe a „vele egy háztartásban élő” szöveg lép.
(5)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74/A. § (5) bekezdésében
a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozót” szöveg lép.
(6)	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4. § (2)
bekezdésének negyedik mondatában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész
helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója” szöveg
lép.
(7)	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (2)
bekezdésében a „közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak” szöveg lép.
(8)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. §
(4)	bekezdésének a) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg, 6. § (3)
bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló többször módosított 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg lép, 20. § (4) bekezdésében a „[Ptk.
685. § b) pont]” szövegrész hatályát veszti.
(9)	Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 18. § (2)
bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.)” szöveg lép.
(10)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 123. § (2) bekezdésében a
„közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
161.	§ (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdésében a „közeli
hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozók” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozók” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a
„közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozók” szöveg, 24/A. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b)
pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójának” szöveg lép.
(2)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 21. § (3) bekezdésében a „közeli
hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozók” szöveg lép.
(3)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 15. § (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozói
97
[Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban:
Ptk.) szerinti közeli hozzátartozói” szöveg lép.
(4)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 9. § (3) bekezdésének a) pontjában a „hozzátartozója [a Magyar Köztársaság Polgári
Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója”
szöveg lép.
(5)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk,)” szöveg, a 15. § (1) bekezdésében, 16. § (4)
bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvnek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg, 74. §
(7)	bekezdésben a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk.
szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, a 87. § (4) bekezdésében a „hozzátartozója [Ptk. 685. §
b)	pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(6)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996.	évi LVIII. törvény 21. § (1) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b)
pontja],” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozói” szöveg, 34/D. § (1)
bekezdésének a) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk.
szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(7)	Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 15. § (2)
bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 19. § (3)
bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a Ptk.
szerinti közeli hozzátartozói” szöveg lép.
(8)	Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2/A. § (3)
bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk)” szöveg lép.
(9)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 4. § (2) bekezdésének y) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában megjelölt”
szövegrész helyébe a „Ptk. meghatározott” szöveg, 1. számú mellékletének 11. pontjában a
„Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről” szövegrész
helyébe a „Ptk.: a 2009. évi........törvény a Polgári Törvénykönyvről” szöveg lép.
(10)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 10. § (4) bekezdésének első mondatában a
„Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)”
szöveg lép.
162.	§ (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 26. § (1)
bekezdésében a „hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „- a Polgári
Törvénykönyvben meghatározott - hozzátartozójának” szöveg lép.
98
(2)	A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdésének
bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(3)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1)
bekezdésének d) pontjában, 29. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)
pontja]” szövegrész helyébe a „Ptk szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(4)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (3) bekezdésének d)
pontjában a „közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti
közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(5)	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésében a „közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja]”
szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli
hozzátartozói” szöveg lép.
(6)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 14. §
(3)	bekezdésében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(7)	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/F. § (1)
bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg
lép.
(8)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 57. § (16)
bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép.
(9)	A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 4. § (2) bekezdésének
bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe az „a
Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg, 8. § (4)
bekezdésének első mondatában a „hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe a
„Ptk. szerinti hozzátartozó” szöveg lép.
(10)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 18. § (2) bekezdésének
c)	pontjában a „hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv szerinti hozzátartozója” szöveg, 25. § (1) bekezdésének b) pontjában a „Ptk.
685. § b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
163.	§ (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 19. pontjában a
„Polgári Törvénykönyv 685. §-a b) pontjában közeli hozzátartozóként megjelölt személy”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozó” szöveg lép.
(2)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 3. § f) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ide nem értve a jegyest” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozó” szöveg lép.
99
(3)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 11. pontjában a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b)
pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg
lép.
(4)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 14/A. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. §
b)	pontjában felsorolt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
szerinti” szöveg, 14/A. § (2) és (3) bekezdésében a „685. § b) pontjában felsorolt” szövegrész
helyébe a „szerinti” szöveg lép.
(5)	Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 9. § (5)
bekezdésének c) pontjában a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)” szövegrész helyébe
az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(6)	A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 1. § (2) bekezdésében a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont]”
szövegrész helyébe az „A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók” szöveg lép.
(7)	A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 13. §-ában a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(8)	Az emberi fogyasztásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (1) bekezdésének
bevezető szövegében a „hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti
hozzátartozója” szöveg lép.
(9)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 74. § 15. pontjában a „Polgári Törvénykönyv
685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szöveg lép.
(10)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67. § (5)
bekezdésének bevezető szövegében a „közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész
helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
164.	§ (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (9) bekezdésében a
„közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]”
szövegrész helyébe a „hozzátartozója” szöveg lép.
(2)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 25. § (2) bekezdésében,
211. § (3) bekezdésében, 309. § (3) bekezdésének c) pontjában, 332. § (5) bekezdésében a
„közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója” szöveg, 25. § (4) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében a „közeli
hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli
hozzátartozója” szöveg, 141. § (2) bekezdésének m) pontjában a „közeli hozzátartozójával
100
[Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti közeli hozzátartozójával” szöveg
lép.
(3)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény 82. § (2) bekezdésében a „közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)”
szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(4)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 31. § (2) bekezdésében a „685. § b)
pontja” szövegrész, 40. § (3) bekezdésében a „685. §-ának b) pontja” szövegrész hatályát
veszti.
(5)	A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 5. § e) pontjában a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyvben ilyenként” szöveg lép.
(6)	Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 8. § (5) bekezdésének d)
pontjában a „közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a
továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója” szöveg lép.
(7)	Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 5. §
(9)	bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg
lép.
(8)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
68. § (2) bekezdésének e) pontjában a „hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója” szöveg lép.
(9)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 6. § (2) bekezdés j) pontjában a
„Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv” szöveg, 70. § (1) bekezdésében a „Ptk. 685. §-ának b) pontjában” szövegrész
helyébe a „Ptk.-ban ilyenként” szöveg lép.
(10)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2.
§ 20. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 685. §-ának b) pontjában megjelölt” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a
továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szöveg lép.
165.	§ (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV.
törvény 24. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685.
§-ának b) pontjában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban:
Ptk.)” szöveg lép.
(2)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (3) bekezdésében a „685. §-ának
b)	pontjában meghatározott” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg lép.
101
(3)	A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI.
törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti” szöveg lép.
(4)	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi
LXXII. törvény 1. § (5) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésének b) pontjában, 14. § (1)
bekezdésében a „Ptk. 685. § b) pontjában” szövegrész helyébe a „Ptk.-ban” szöveg lép.
(5)	Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII.
törvény 2. § 23. pontjában a „685. §-ának b) pontja” szövegrész hatályát veszti.
(A Ptk. 7:2. §-ának 33. pontjához:
Köztestület)
A köztestület fogalmához
kapcsolódó szövegrész változások
166.	§ (1) A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 7. § (2)
bekezdésében a „köztestület (Ptk. 65. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv
szerinti köztestület” szöveg lép.
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény 34. § (1) bekezdésében a „köztestület (Ptk. 65. §)” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyv szerinti köztestület” szöveg lép.
(A Ptk. 7:2. §-ának 42. pontjához:
Személy)
Módosuló törvények
A bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény módosítása
167.	§ (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„8. § A miniszter belföldi vagy külföldi Ptk. szerinti személlyel (a továbbiakban:
személy) kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:
a)	zárt területen az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,
b)	a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá - a földgáz kivételével - az egyéb szénhidrogén-
gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.”
102
(2)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Bányajáradékot köteles fizetni:
a)	a bányavállalkozó, továbbá
b)	az 1. § (2) és (7) bekezdés szerinti tevékenységet végző,
c)	a geotermikus energiát kitermelő
személy az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.”
(3)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (2) bekezdése b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettől)
„b) az a személy, aki nem minősül bányavállalkozónak, azonban archív adattári
adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni
előkutatás adatai alapján készletszámítási jelentést készít.”
(4)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A bányafelügyelet azt a személyt, aki jogosulatlanul bányászati tevékenységet
végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul
az folytat bányászati tevékenységet, aki
a)	a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi,
b)	bányászati koncesszió vagy bányahatósági engedély nélkül ásványi nyersanyag
kutatását vagy kitermelését végzi,
c)	külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott
tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.”
(5)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet azt a személyt, aki külön jogszabály hatálya alá tartozó, a
bányafelügyelet által kiadott hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenységet (földgáz
tárolása, vezetéken történő elosztása, szállítása, egyéb gázok vezetéken történő szállítása,
cseppfolyós propán-bután gázok és ezek elegyei vezetéken történő elosztása, tartályban vagy
palackban történő forgalmazása) engedély nélkül végez, bírsággal sújthatja, és eltilthatja a
tevékenység folytatásától.”
(6)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 5. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)
„5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult személy.”
(7)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező személyek
103
a)	a bányászati tevékenységet a művelés alatt álló bányáikban tovább folytathatják;
valamint
b)	kitermelési jogot szereznek az általuk már megkutatott és bányatelekkel lefedett
azon területekre, amelyek feltárását a 15. §-ban meghatározott feltételek megfelelő
alkalmazása mellett vállalják; továbbá
c)	a kiadott és érvényes kutatási engedélyükben meghatározott nyersanyagra a
folyamatban lévő kutatásaikat, az engedélyükben meghatározott határidőre, legfeljebb
azonban 4 éven belül befejezhetik és a bányatelek megállapítását követően munkaprogram
benyújtásával a feltárásra és a kitermelésre koncessziós szerződés megkötését
kezdeményezhetik a miniszternél, illetőleg az 5. §-ban, valamint a koncesszióról szóló 1991.
évi XVI. törvény 2. § a) pontjában meghatározott esetekben a bányafelügyelettől az engedély
megadását (23. §) kérhetik.”
(8)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. § (8) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(8) A bányászati tevékenységet folytató személyek e törvény hatálybalépésétől
számított 3 hónapon belül kötelesek a miniszternek megküldeni a (6) bekezdésben foglalt
rendelkezések alapján elkészített területkimutatásaikat. A határidőre megküldött
területkimutatásokba fel nem vett, illetőleg a (6) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt
rendelkezések alapján a felszabadult területekre a miniszter nyilvános pályázatot írhat ki.”
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló
1993.	évi XLIX. törvény módosítása
168.	§ (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993.
évi XLIX. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed a kőolajterméket az Európai Unió másik tagállamából
(a továbbiakban: tagállam) vagy harmadik országból belföldi feldolgozás, felhasználás vagy
továbbforgalmazás céljából behozó - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: jövedéki
adótörvény) meghatározott - adóraktári engedélyesre, adómentes felhasználóra, felhasználói
engedélyesre, bejegyzett és nem bejegyzett kereskedőre, közösségi jövedéki engedélyes
kereskedőre, valamint jövedéki engedélyes importőrre, továbbá azokra a Polgári
Törvénykönyv szerinti személyekre (a továbbiakban: személy), akik tagállamból vagy
harmadik országból kőolajat hoznak be.”
(2)	A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi
XLIX. törvény 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter, valamint a Szövetség megbízott ellenőrök útján ellenőrzi, hogy a
törvény hatálya alá tartozó személyek a törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatják-e a
kőolaj és a kőolajtermék behozatali, forgalmazási és felhasználási tevékenységüket, illetve
földgáz-értékesítő tevékenységüket.”
104
(3) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi
XLIX. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § A törvény 9. §-ában előírt kötelezettség azokra a személyekre terjed ki, akik
(amelyek) 1992. évben biztonsági tartalék képzési kötelezettséggel járó kőolajat vagy
kőolajterméket hoztak be.”
(A Ptk. 7:2. §-ának 48. pontjához:
Többségi befolyás)
A többségi befolyás fogalmához
kapcsolódó szövegrész változások
169.	§ (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
9. § (10) bekezdésében, 27/A. § (4) bekezdésének ac) pontjában, 33/A. § (1) bekezdésben, 36.
§ (1) bekezdésében, 49/D. § (5) bekezdésében, 63/A. §-ban a „többségi befolyással [Ptk.
685/B. §]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti többségi befolyással” szöveg, 33. § (2)
bekezdésében, 63/B. § (6) bekezdésében a „többségi befolyást biztosító részesedéssel [Ptk.
685/B. §]” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti többségi befolyást biztosító részesedéssel”
szöveg, 36. § (1) bekezdésében, 38. § (5) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 49/D. § (4)
bekezdésében, 57. § (1) bekezdésének he) pontjában a „többségi befolyása [Ptk. 685/B. §]”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti többségi befolyása” szöveg lép.
(2)	A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával,
átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 37. § (4) bekezdésében a „többségi befolyás
(Ptk. 685/B. §)” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
szerinti többségi befolyás” szöveg lép.
(3)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdésében a
„685/B. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „vonatkozó rendelkezése” szöveg, 211. § (3)
bekezdésében, 228. § (1) bekezdésében a „meghatározó befolyással rendelkezik (Ptk. 685/B.
§)” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerinti meghatározó befolyással rendelkezik” szöveg lép.
(4)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény 4. § (3) bekezdésében a „többségi befolyással (Ptk. 685/B. §)” szövegrész
helyébe az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyással”
szöveg, 93. § (1) és (2) bekezdésében a „többségi befolyással (Ptk. 685/B. §)” szövegrész
helyébe a „Ptk. szerinti többségi befolyással” szöveg, 129. § (2) bekezdésében a „többségi
befolyása (Ptk. 685/B. §)” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti többségi befolyása” szöveg lép.
(5)	A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat
érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésének
be) pontjában a „ [Ptk. 685/B. §]” szövegrész hatályát veszti.
(6)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § rb) pontjában a „- a Polgári
105
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2)
bekezdésében meghatározott -” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szerinti
meghatározó” szöveg lép.
(A Ptk. 7:2. §-ának 53. pontjához:
Vállalkozás)
Módosuló törvények
A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosítása
170.	§ A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 396. §-t követően a
következő 396/A. §-sal egészül ki:
„396/A. § E törvény alkalmazásában egyéb gazdálkodó szervezetnek minősül az
egyéni vállalkozó, az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a
köztestület, valamint az alapítvány.”
A Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. módosítása
171.	§ (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 56. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak
minősül az is, ha az elkövető a vállalkozás vezető tisztségviselője, a vállalkozás általános
vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója, vagy felügyelőbizottságának tagja, avagy
egyéni vállalkozó.”
(2)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 2. pont a) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. közfeladatot ellátó személy:)
„a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a
közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető vállalkozásnál végrehajtó vagy biztonsági
szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más
személy,”
(3)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137. § 19. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„19. a vállalkozás fogalma alatt a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározást kell
érteni,”
106
(4)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 251. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervnek, vállalkozásnak vagy a társadalmi szervezetnek az a
dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a
kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan
előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
(5)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 252. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervnek, vállalkozásnak vagy a társadalmi szervezetnek az az
önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan
előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny
kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
(6)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 253. § (3)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a vállalkozás vezető tisztségviselője, illetőleg
ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt
bűncselekményt a vállalkozás tagja vagy dolgozója a vállalkozás érdekében követi el, és a
felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését
megakadályozhatta volna.
(4)	Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vállalkozás vezető
tisztségviselője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.”
(7)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 254. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„254. § (1) Aki költségvetési szerv, vállalkozás vagy társadalmi szervezet
dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt,
hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt
költségvetési szerv, vállalkozás vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult
dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.”
(8)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 256. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a)	vállalkozás vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban
követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel,
b)	vállalkozás vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával,
illetve tagjával kapcsolatban követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
107
büntetendő.”
(9)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 258/B. § (3) és (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a vállalkozás vezetője, ellenőrzésre vagy
felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt
a vállalkozás tagja vagy dolgozója a vállalkozás érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az
ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta
volna.
(4)	Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vállalkozás
vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.”
(10)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 258/C. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„258/C. § (1) Aki külföldi vállalkozás dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá
tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget
követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt
külföldi vállalkozás önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy
ígérik.”
(11)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 258/F. § 2. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. külföldi vállalkozás az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi
személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére
jogosult.”
(12)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 298/A. §-a és az azt
megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Vállalkozás vezető állású személyének visszaélése
298/A. § A vállalkozás vezető állású személye, aki
a)	a vállalkozás vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével
összefüggésben, illetve a vállalkozásra vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat
közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b)	pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével
a vállalkozás tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
(13)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 298/B. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„298/B. § A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás vezető állású személye, aki a
társaság saját tőkéjét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
108
(14)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 299. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„299. § (1) A vállalkozás vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy
a)	a vállalkozás a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy
b)	közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a vállalkozás képviseletére
jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy
ismeretlennek minősül, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
(15)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 299/B. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
„a) a vállalkozás vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e
tevékenységével összefüggésben, illetve a vállalkozásra vonatkozóan pénzügyi eszközről
valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,”
(16)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 300/F. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 298/A. §, 298/B. §, 299. § és a 299/B. § alkalmazásában vezető állású személy:
a)	a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,
b)	a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi
székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett
személy,
c)	minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági
szerződése ilyenként határoz meg.”
(17)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 313/B. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési
eszköz hamisítást valamely vállalkozás által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a
kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas.”
(18)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 313/C. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel visszaélést valamely vállalkozás által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a
kibocsátó áruja árának kiegyenlítésére alkalmas.”
(19)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 314. § (3)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a vállalkozás vezetője, ellenőrzésre vagy
felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt
a vállalkozás tagja vagy dolgozója a vállalkozás érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az
109
ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta
volna.
(4)	Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vállalkozás
vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.”
(20)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 315. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) E fejezet alkalmazásában vállalkozás alatt azokat a szervezeteket is érteni kell,
amelyeknek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Polgári
Törvénykönyv szerint a vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(21)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 329. § (1) bekezdésének
b)	pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Aki)
„b) vállalkozásnál betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más
szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi
függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből
részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,”
A helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény módosítása
172.	§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására
önkormányzati költségvetési szervet, törvény rendelkezése szerint egyéb szervezetet (a
továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat és kinevezi az intézményvezetőket; gazdasági
vállalkozás céljára elismert vállalatcsoportot, gazdasági társaságot és vállalkozást alapíthat,
vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. Vállalat 1993. december 31. napját követően
nem létesíthető.”
Az államháztartásról szóló
1992.	évi XXXVIII. törvény módosítása
173.	§ (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 8. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vállalkozás
(a továbbiakban: vállalkozás) a Magyar Állammal vagy önkormányzattal kötött, legalább 5 év
lejáratú szerződés keretében beruházást hajt végre annak érdekében, hogy a létrehozott eszköz
felhasználásával szolgáltatást nyújtson, akkor
110
a)	a beruházás számviteli aktiválásakor a szerződésben nevesített eszköz értékét
költségvetési kiadásként el kell számolni;
b)	az eszköz a) pont szerint költségvetési kiadásként elszámolt értékét az aktiválás
évétől kezdve a szerződés hátralévő futamideje alatt évenként időarányos részletekben
költségvetési bevételként el kell számolni;
c)	amennyiben a szerződés a szerződés szerinti határidő előtt megszűnik, akkor a
megszűnésekor a b) pont szerint még el nem számolt részt egy összegben bevételként el kell
számolni.”
(2)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § (5) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik)
„d) mint vagyonkezelő, illetve a tulajdonosi, az alapítói, részvényesi jogok gyakorlója
köteles a saját, vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vagyonkezelésébe tartozó
vállalkozás működésének hatékonyságát, törvényességét - a vállalkozás önállóságát nem
sértve - oly módon biztosítani, hogy kijelöli az ezekért felelős személyt, szervezeti egységet,
valamint a vállalkozás tekintetében rendszeresen elvégzi a (6) bekezdésben foglalt
vizsgálatot;”
(3)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezetet irányító szerv költségvetési szerv alapításakor, valamint az irányítása
alá tartozó közszolgáltató költségvetési szervek működése során, továbbá a vagyonkezelésébe
tartozó vállalkozásra nézve a Kormány rendeletében meghatározott módon és
rendszerességgel
a)	hatásvizsgálat alapján megvizsgálja és döntéshozatalra alkalmas módon bemutatja a
közfeladat-ellátás iránti igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más
szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét,
b)	az a) pontban foglaltakon belül mérlegeli a szervezeti célszerűséget: a működési-
gazdálkodási forma összhangját a tevékenység jellegével és a forrásszerkezettel,
c)	az a) pontban foglaltakon belül megvizsgálja a szerv által ellátott, ellátandó
közfeladat elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy
személyek közötti versenyhelyzetet, továbbá annak feltételezett hatását a gazdaságos,
hatékony, eredményes, valamint megfelelő garanciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
d)	érvényesíti a szakmai, mennyiségi, minőségi, valamint a működés és gazdálkodás
gazdaságosságára, hatékonyságára, továbbá a szerv egészére és szervezeti egységeire
vonatkozó méretgazdaságossági követelményeket,
e)	értékeli a d) pont szerinti követelmények teljesülését.”
(4)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/I. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kormányrendeletben meghatározott közintézet, vállalkozó közintézet, illetve közüzem
az ott meghatározott feltételekkel)
„c) év közben a közszolgáltatási és vállalkozási bevételének az annak megszerzésével
kapcsolatos költségekkel, ráfordításokkal csökkentett részéből a 100/L. § szerinti
vállalkozásának visszatérítendő támogatást nyújthat.”
111
(5)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/J. § (6) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában annak vezető testülete
gyakorolja a 49. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörök közül az alábbiakat:)
„b) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vállalkozás esetén gyakorolja a 49. § (5)
bekezdésének d) pontjában foglalt hatáskört,”
(6)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K. §-t megelőző
fejezet és alcím helyébe a következő szöveg lép:
„KÖZFELADATOK VÁLLALKOZÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELLEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA
A vállalkozás által történő közfeladat-ellátás általános feltételei’
(7)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K-100/P. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„100/K. § (1) Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami
részesedéssel működő) vállalkozás által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása
esetén látható el:
a)	az ellátandó közfeladat közszolgáltatás, amely nem foglalja magában közhatalom
gyakorlását,
b)	érvényesül a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának elve, illetve nem áll
elő a tisztességtelen verseny tilalmának követelményeibe ütköző, a gazdasági versenyt
korlátozó piaci magatartás, továbbá az érintett vállalkozások versenyre hátrányos
összefonódása,
c)	nincs korlátozva az adott közszolgáltatás nyújtására jogosultak száma vagy köre,
d)	a közszolgáltatást nyújtó szervezetek közötti választáshoz szükséges információk a
szolgáltatást igénybevevők számára hozzáférhetők,
e)	a közszolgáltatást nyújtó szervezet - a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív
támogatások, valamint külön törvényben foglalt esetek kivételével - csak versenyeztetés útján
jut államháztartásból származó forráshoz,
f)	a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető
tisztségviselői közül legalább egy természetes személy vezetési-szervezési vagy pénzügyi-
gazdasági végzettséggel rendelkezik,
g)	jogszabályban egyértelműen meghatározott a közszolgáltatás, valamint ellátásának
költségszámításon alapuló tervezése és finanszírozása, illetve ezek hiányában megállapítható
az előállított teljesítmény értéke a finanszírozó államháztartás körébe tartozó szervezet
számára,
h)	biztosított a gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelmények
érvényesülése,
i)	a közszolgáltatást nyújtó szervezet fizetésképtelensége esetére is biztosítva van az
adott közszolgáltatás folyamatos ellátása, és
j) a vállalkozás által történő közszolgáltatás-ellátás az államháztartás számára
ésszerűbb, gazdaságosabb és finanszírozási szempontból kedvezőbb más ellátási módhoz
képest, valamint a magánosítás bizonyítottan hátrányos lenne a közfeladat-ellátás és annak
hatékonysága szempontjából.
112
(2)	A közszolgáltatás ellátásáért vagy annak finanszírozásáért külön jogszabály alapján
felelős, államháztartás körébe tartozó szervezetnek a vállalkozás fizetésképtelenné válása
esetén is gondoskodnia kell a közszolgáltatás folyamatos és zavartalan ellátásáról.
(3)	Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági
tevékenységnek minősül.
(4)	Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás nem eredményezheti a
feladatellátással kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának
korlátozását. Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás közfeladat-ellátásával kapcsolatos
adatkezelése és -szolgáltatása tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezetében foglaltak
alkalmazandók.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az államháztartás körébe tartozó szervezetek
tulajdonában álló (részesedésével működő) vállalkozások tekintetében is irányadók.
A költségvetési szervek vállalkozásaira vonatkozó szabályok
100/L. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, költségvetési szerv csak olyan
vállalkozást alapíthat, csak olyan vállalkozást tulajdonolhat, illetve csak olyan vállalkozásban
gyakorolhat tulajdonosi jogokat, amely jogi személyiséggel rendelkezik, amelyben
felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább
többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetében
elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás további vállalkozást nem alapíthat, és
vállalkozásban részesedést nem szerezhet.
(3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vállalkozás (a
továbbiakban: vállalkozás) alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez,
illetve részesedés szerzéséhez
a)	központi költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a
továbbiakban: NVT) döntése,
b)	az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv egyedi
előzetes engedélye
szükséges.
(4)	A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést
(engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni
a)	a 100/K. §-ban foglalt feltételek meglétét,
b)	a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját, forrásait, ezen belül
különösen a vállalkozás bevételei között az államháztartáson kívüli forrásokból származó
bevételek várható arányát, mértékét; a vállalkozás rendelkezésére bocsátandó vagyon
(eszközök) értékét, összetételét,
c)	a létesítő okirat tervezetét,
d)	a középtávú üzleti terv főbb elemeit,
e)	a vállalkozás székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi
körét,
f)	a vállalkozás működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják, továbbá
g)	a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló szerv és a vállalkozás
együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét.
(5)	Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3)
bekezdés a) pontja szerinti döntést meghozza, kiadja a központi költségvetési szervnek a
szükséges meghatalmazást.
113
(6)	Vállalkozásban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok
gyakorlására központi költségvetési szerv - az irányító szerv előzetes hozzájárulásával - a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) szerződést köthet.
(7)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, amennyiben a vállalkozás bevételében két
egymást követő évben kétharmadnál magasabb arányt ér el az államháztartásból származó
forrás - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevételt, a
közbeszerzési eljárás eredményeként szerzett bevételt, valamint az adott évre elszámolt,
központi költségvetési támogatásból finanszírozott fejlesztéseket - az alapítói (tulajdonosi,
tagsági, részvényesi) jogok gyakorlójának egy éven belül intézkednie kell e források
megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményeznie kell a vállalkozás átalakulását, jogutód
nélküli megszüntetését.
(8)	A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásból
származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító, végrehajtó feladat ellátása, továbbá
közbeszerzés lefolytatása céljából vállalkozás alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói
(tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem
létesíthet, részesedést nem szerezhet.
(9)	A vállalkozás által a vezető tisztségviselőknek és felügyelőbizottsági tagoknak
nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér,
végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános
adat.
100/M. § (1) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve
útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a
100/L. § szerinti vállalkozás tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához,
átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez.
(2)	A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az
NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. §
szerinti vállalkozás mérlegfőösszegének 10%-át meghaladó, vagy legalább százmillió forint
értékű
a)	hitelfelvételéhez,
b)	garancia- vagy kezességvállalásához,
c)	tartozásátvállalásához, illetve tartozáselengedéséhez,
d)	értékpapír (váltó, kötvény) kibocsátásához, vásárlásához,
e)	pénzügyi lízing (tartós bérleti) szerződéséhez,
f)	ingyenes vagyonjuttatásához (így különösen: ajándékozásához, ingyenes
engedményezéséhez), vagy
g)	követelésvásárlásához, követelésengedményezéséhez.
(3)	A költségvetési szerv 100/L. § szerinti vállalkozása köteles a költségvetési szervet
és annak irányító szervét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja a százmillió
forintot vagy mérlegfőösszegének 10%-át.
(4)	Amennyiben a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti szerződések összértéke egy adott
évben eléri az ötszázmillió forintot, akkor a központi költségvetési szerv - ha nem irányító
szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes
engedélyét köteles kérni a vállalkozás minden további, a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti
ügyletéhez.
(5)	A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő 100/L. § szerinti
vállalkozás tekintetében a központi költségvetési szerv és az MNV Zrt. által a Vtv. 23. §-ának
(1)	bekezdése és 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött állami vagyon hasznosítására
irányuló szerződés az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
114
(6)	A 100/L. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti költségvetési szerv irányító szerve a
(2)-(4) bekezdésben foglalt értékhatároknál kisebb engedélyezési mértékeket is
meghatározhat.
100/N. § (1) A helyi, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzati (a
továbbiakban együtt: önkormányzati) költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt
álló vállalkozás működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás esetében felügyelőbizottság létrehozása és
könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló
személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot a vállalkozás
legfőbb szervének. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás
során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi
felhívásban is hivatkozni kell.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás és a tagja (részvényese) között létrejövő
szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok
közé letétbe kell helyezni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás köteles az okirat aláírásától számított harminc
napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is,
amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az
egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a
személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a
vállalkozás vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által
meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb
elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a
cégiratok közé letétbe kell helyezni. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a
szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának,
munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak
értendők.
(6)	Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében
a tag (részvényes) - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselő
hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról
szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. §-ában foglaltak irányadók.
(7)	Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes vállalkozásnál,
mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag,
részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkormányzati költségvetési szerv rendelkezik
tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében
eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való
folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve, a 100/K. §-ban foglaltak
betartásával köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő
hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig
-	gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól.
(8)	Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében
a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a
hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők,
valamint a felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a
vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban
az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a
döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről
készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a
115
döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé
letétbe kell helyezni.
(9)	Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági társasága esetében
az alapító okiratban rendelkezni kell
a)	a (8) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b)	abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés
összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,
c)	a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról.
Közfeladat-ellátás vállalkozásnak történő átadása
100/0. § (1) A költségvetési szerv alapítására jogosult szerv - közszolgáltatás ellátása
céljából - külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján vállalkozást alapíthat. E
törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást
végző költségvetési szerv - a vállalkozás alapításával összehangoltan történő - megszüntetése
is. Az így létrejövő vállalkozás (a továbbiakban: utódszervezet) alapítására és működésére a
Polgári Törvénykönyvben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, az állami vagyonról
szóló törvényben, továbbá e fejezetben foglaltak, a költségvetési szerv megszűnése
tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben
foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazandók.
(2)	Az utódszervezet előtársaságként nem működhet, továbbá állami vagy
önkormányzati vagyont nem pénzbeli hozzájárulás formájában (apportként) csak kivételesen,
törvényben vagy önkormányzati rendeletben foglalt esetben és feltételekkel szerezhet meg.
Az utódszervezetben a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorlónak - ha törvény
vagy önkormányzati rendelet más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi
befolyással kell rendelkeznie.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszűnő költségvetési szervet megszüntető
jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a költségvetési szerv valamennyi
közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve az
utódszervezetnek juttatandó vagyonelemeket is, valamint meg kell jelölni azt a naptári napot,
illetőleg időtartamot, amikor, illetőleg ameddig a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget
vállalhat. A költségvetési szerv ezt követő kötelezettségvállalása semmis.
(4)	A költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és az utódszervezetet úgy kell
alapítani - figyelembe véve az (5) bekezdés szerinti eljárást is -, hogy a megszűnés napját
követő naptól az utódszervezet megkezdhesse működését.
(5)	Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt
megszüntetéséhez az irányító szerv (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv
megszűnése esetén a Kormány) előzetes engedélye szükséges. A gazdasági társaság
utódszervezet esetén az előzetes engedély a Gt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítási
engedélynek minősül. Az előzetes engedélyhez készített előterjesztésben be kell mutatni:
a)	a 100/L. § (4) bekezdésében foglaltakat,
b)	a megszűnő költségvetési szerv tartozásállománya rendezésének módját,
ütemezését, ideértve a hitelezők számára nyújtandó pénzügyi biztosítékokat is,
c)	a megszűnő költségvetési szerv által foglalkoztatottakra vonatkozó intézkedési
tervet,
d)	az utódszervezet alapításához szükséges valamennyi tag (részvényes) vagyoni
hozzájárulásának mértékét, összetételét, ideértve a megszűnő költségvetési szervről az
utódszervezetre átszálló vagyoni jogokat, kötelezettségeket is.
116
Vállalkozás által ellátott közfeladat költségvetési szervnek történő átadása
100/P. § (1) Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozás
megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet
hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor
aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a
már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy
a)	az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési
szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, valamint a nyilvántartásba
vétel iránti kérelemnek annyival kell megelőznie a vállalkozás megszüntetésére
(végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy legkésőbb a vállalkozás törlését
követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő
költségvetési szerv elláthassa a közfeladatát,
b)	a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben
megtörténjenek.
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben
Kormány irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szerv létrehozását megelőzően az
alapító szervnek javasolnia kell az állami tulajdonú vállalkozás megszüntetésére
(végelszámolására) irányuló eljárás megindítását - az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter útján - az NVT-nél.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás a megszüntetésre (végelszámolásra) irányuló
eljárás megindítását megelőzően, vagy azt közvetlenül követően a közfeladat átadásával
kapcsolatosan szerződést (megállapodást) köthet (a közfeladat ellátására létrehozott vagy már
működő) költségvetési szervvel a közfeladat-ellátáshoz szükséges források átadásáról,
szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek engedményezéssel, tartozásátvállalással
történő átruházásáról, valamint a vállalkozás által kötött szerződésbe (megállapodásba)
jogosultként vagy kötelezettként történő belépésről. E körben a költségvetési szerv a
vállalkozás - a jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkező - forgalmi adójának
és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások alkalmazása miatti többlet társasági-
adókötelezettségének a megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet vállalhat, vagy a
vállalkozásnak az említett adótartozását átvállalhatja. E szerződések (megállapodások)
létrejöttének feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.
(4)	Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a
közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a hatósági engedélyek tekintetében az (1)
bekezdés szerinti vállalkozás jogutódjának az ugyanazon közfeladatot ellátó költségvetési
szerv tekintendő, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy
jogosultság a költségvetési szervet terheli, illetve illeti meg.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti vállalkozás megszüntetése (végelszámolása) során külön
törvényben foglaltak szerint kell a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót és egyéb
dokumentumokat elkészíteni.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felszámolására kerül sor, a
vagyoni jogai (követelései), illetve kötelezettségei tekintetében a vállalkozásra vonatkozó
szabályok, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szabályai
alkalmazandók. Azon vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeknél kizárt, hogy
a költségvetési szerv jogosulttá, illetve kötelezetté váljon, a felszámolási eljárás során kell
rendelkezni.”
117
(8)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami
vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat
rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott
értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon
használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében
törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt
esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik
ez a rendelkezés)
„a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az
államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati
feladatot ellátó vállalkozás javára történik,”
(9)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 113/A. § (2) bekezdés l)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E feladatkörében az AKK Rt.)
„l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló vállalkozás hitelfelvételével,
kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával
kapcsolatos feladatok - beleértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is -
ellátásában, melyért a vállalkozástól a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”
(10)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. § (10) bekezdés
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed)
„b) a vállalkozásoknak, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi,
megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a
társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök -
ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -
felhasználásának ellenőrzésére; valamint”
A bírósági végrehajtásról szóló
1994.	évi LIII. törvény módosítása
174.	§ (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra
és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a
rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó
szerveket, okmányirodát, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet,
adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat,
ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető
szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban:
118
zálogjogi nyilvántartás), a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós vállalkozásokról vezetett
nyilvántartásba történő betekintés céljából.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 52/A. § (5) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a
következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket)
„a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a
tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett
részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy
létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a vállalkozás végrehajtást kérő ellen pedig csőd-,
felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,”
(3)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 101. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„101. § (1) A vállalkozás vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg
üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv
másolatának megküldésével értesíti a vállalkozást és a megyei bíróságot mint cégbíróságot (a
továbbiakban: cégbíróság).
(2)	Az üzletrész lefoglalását a vállalkozás bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság
pedig a cégjegyzékbe.”
(4)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114/A. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a
bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A
kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult
az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában
többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a vállalkozás és tagja között került
sor.”
(5)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 127/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív
anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására
jogosult személynek, vállalkozásnak adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár
(becsérték) meghatározásával.”
(6)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„132. § (1) A vállalkozás vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó
árverésen értékesíti.
(2)	Az árverésen az érintett vállalkozás tagját, a vállalkozást, illetőleg az általa kijelölt
személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre elővásárlási jog illeti meg.
119
(3)	A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában
bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a vállalkozásnak és a cégbíróságnak.”
(7)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 193/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést vállalkozással szemben
pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha
a)	a jogosult nem a 191-193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja
igénybe venni, vagy
b)	a pénzkövetelés biztosítása során a vállalkozás végrehajtás alá vont vagyontárgyai
nem fedezik a teljes követelést.”
(8)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 193/A. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya
alatt a vállalkozás vagyontárgyának elidegenítése - a vállalkozás tevékenységével
összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével -
csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet
nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.”
(9)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250. § (3) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara ellátja a következő feladatokat is)
„c) nyilvántartást vezet azokról a vállalkozásokról, amelyekkel szemben a végrehajtás
eredménytelen volt,”
(10)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara számítógépes nyilvántartást vezet azokról a vállalkozásokról,
amelyekkel szemben a végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy csak részben vezetett
eredményre.”
(11)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (2) bekezdés a)-
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„a) a vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat (név, székhely, cégjegyzékszám, a
nyilvántartásba vétel száma),
b)	azt, hogy a vállalkozással szemben olyan végrehajtási eljárás volt folyamatban,
amelynek során a vállalkozással szemben fennálló követelés kielégítésére vagy a
meghatározott cselekmény teljesítésére nem került sor,”
120
(12)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtó (megyei bírósági végrehajtó) a végrehajtási ügy befejezésekor
megkeresi a kamarát az adós vállalkozás (2) bekezdésben foglalt adatainak a nyilvántartásba
történő bejegyzése céljából. Ha a bejegyzés után az eljárás folytatódik, és ennek során a
követelést kielégítették (teljesítették), ezt is közölni kell a kamarával.”
(13)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/E. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az adott vállalkozásra vonatkozó nyilvántartás adataiban 5 éven keresztül nem
történt változás, a kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli; a nyilvántartás alapjául
szolgáló iratokat további 5 évig köteles megőrizni.”
(14)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/B. § (5) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gazdasági társaság akkor válhat a végrehajtói iroda tagjává, ha)
„d) nem szerepel a kamaránál az adós vállalkozásokról vezetett nyilvántartásban,”
(15)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/F. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végrehajtói iroda csak másik végrehajtói irodával egyesülhet, vagy végrehajtói
irodákká válhat szét, gazdasági társasággá vagy más vállalkozássá nem alakulhat át.”
A vízgazdálkodásról szóló
1995.	éviLVII. törvény módosítása
175.	§ (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat
szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lévő
vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói
vagyonának. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények
tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó
miniszter gondoskodik.”
(2)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. § (1) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati
társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról,
üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon
gondoskodhat)
121
„a) olyan vállalkozást hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide
nem értve a munkavállalói résztulajdont,”
(3)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. § (2) bekezdésének d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek)
„d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába
tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó
általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e
célra alapított vállalkozásnak - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a
kizárólag e vállalkozások által ugyancsak e célra alapított vállalkozásnak engedik át a
tevékenység gyakorlását;”
(4)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő
közcélú vízilétesítmények működtetését végző vállalkozásnak a létesítmény közművagyonát
az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel
használatba.”
(5)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha
az állam vagy a helyi önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi
részesedésével - közcélú vízilétesítmény működtetésére létrehozott vállalkozás.”
(6)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A társulat vállalkozássá nem alakulhat át.”
(7)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a társulat megszűnését követően a közfeladatot az állam látja el, az ehhez
szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetőleg a vizek és vízilétesítmények
kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú vállalkozások veszik át a
mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételéről a
mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik.”
122
A légiközlekedésről szóló
1995. évi XCVII. törvény módosítása
176.	§ (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (1)-(2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar
Köztársaság területén székhellyel rendelkező vagy - a 20/B. § (2) bekezdése szerinti esetben
-	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett
vállalkozás vagy szervezet kaphat, ha
a)	a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;
b)	önálló vállalkozó esetén, büntetlen előéletű és nem áll büntetőeljárás, illetve a
légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet érintő foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt;
c)	a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön
jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú
vagy tartósan bérelt eszközökkel rendelkezik;
d)	a vállalkozás vagy szervezet működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát
képező légi közlekedési, valamint légi közlekedéssel összefüggő tevékenységre, a légi
közlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légi járművek
vagy légi közlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső
felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta;
e)	nem áll a tevékenység végzését korlátozó vagy megtiltó hatósági határozat hatálya
alatt.
(2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
székhellyel nem rendelkező vállalkozás vagy szervezet légi közlekedési, valamint légi
közlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján
kaphat engedélyt.”
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„23/A. (1) Az illetékes vámhatóság a légi járat által fuvarozott áru (a továbbiakban:
légi áru) ellenőrzése, vámkezelése, illetve a légi járatot teljesítő jármű határátlépése során
köteles meggyőződni arról, hogy a légi árut fuvarozó vállalkozás vagy szervezet jogosult-e a
fuvarokmányon megjelölt rendeltetési helyre történő légi árufuvarozásra.
(2)	Amennyiben a be-, illetve kilépni szándékozó légi árut fuvarozó vállalkozás vagy
szervezet nem rendelkezik a légi áru fuvarozására vonatkozó engedéllyel, az illetékes
vámhatóság köteles haladéktalanul értesíteni a légiközlekedési hatóságot, és az engedély
megszerzéséig a légi áru be-, illetve kiléptetését megtagadni.”
(3)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 32. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„32. § A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzését - a
légiközlekedési hatóság engedélyével - vállalkozás vagy szervezet (repülő vagy ejtőernyős
egyesület) végzi, amely a képzés feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.”
123
(4)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 45. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A repülőtér üzemben tartóját - a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel
-	az általa üzemeltetett földi kiszolgáló létesítmények és berendezések használatára irányuló,
a földi kiszolgálási tevékenységre jogosult vállalkozás vagy szervezet vonatkozásában
fennálló szerződéskötési kötelezettség terheli.”
(5)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 21. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„21. vállalati célú légi közlekedés: vállalkozás vagy szervezet tulajdonát képező, általa
bérelt, lízingelt légi jármű nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési
tevékenysége;”
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló
1997.	évi CLIX. törvény módosítása
177.	§ A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról
szóló 1997. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló
jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más
kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek
tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel,
vállalkozással munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.”
A büntetőeljárásról szóló
1998.	évi XIX. törvény módosítása
178.	§ (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 56. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogi személyt a képviseletre jogosult tagja vagy tisztségviselője, állami vagy
önkormányzati szervet és vállalkozást az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is
képviselhet.”
(2)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 57. § (1) bekezdésének a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) Ügyvédnek meghatalmazást a sértett - halála esetén az 51. § (3) bekezdésében
meghatározottak -, a magánvádló, a pótmagánvádló, az egyéb érdekelt, illetőleg a felsoroltak
nagykorú hozzátartozója, az 56. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a törvényes
képviselő, illetőleg a gyámhatóság, az 56. § (3) bekezdése esetében a jogi személy, illetve
124
állami vagy önkormányzati szerv és vállalkozás képviseletre feljogosított tagja,
tisztségviselője vagy alkalmazottja adhat. A külön törvény alapján képviselet ellátására
feljogosított személynek és a nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett, a
magánvádló és az egyéb érdekelt személyesen adhat.”
(3)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság állami és helyi önkormányzati
szervet, hatóságot, köztestületet, vállalkozást, alapítványt, közalapítványt és társadalmi
szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok
rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc
napos határidőt állapíthat meg. A rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett adatot
a megkeresett köteles az átadás vagy a közlés előtt eredeti állapotába visszaállítani, illetőleg a
megkereső számára az adat tartalmát megismerhetővé tenni. Az (1) és a (2) bekezdés alapján
megkeresett szerv köteles az adatszolgáltatást - amely magában foglalja különösen az adat
feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását is -
térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp
nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.”
(4)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 159. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban
vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan
tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész
vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele
rendelhető el. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes
vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt
birtokol. A zár alá vételnek a közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzése iránt
haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelű nyilvántartás, a
zár alá vétellel érintett vállalkozást kell értesíteni.”
(5)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 160. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes
megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az ingó és ingatlan vagyona, vagyoni
jogot megtestesítő értékpapírjai, pénzintézetnél szerződés alapján kezelt pénzeszközei,
vállalkozás vagyonából az őt megillető üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési
jogát gyakorolja.”
(6)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 160. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) A nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész a 61. §-ban fel nem sorolt más szerveket,
vállalkozást is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés
nyilvántartásba vétele céljából. A megkeresett szervek a biztosítási intézkedés elvégzésére
vonatkozó megkeresést haladéktalanul nyilvántartásba veszik, gondoskodnak a vagyon
125
zárolásáról, és ezek megtörténtéről a megkeresést intéző nyomozó hatóságot, illetőleg ügyészt
tájékoztatni kötelesek.”
(7)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindítása után annak megállapítására,
hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, adatszerzést végezhet, ennek
során igénybe veheti a bűnüldöző szervek külön törvényben meghatározott bűnüldözési
adatkezelési adatbázisait, a megkeresésre (71. §) vonatkozó szabályok szerint bárkitől
okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő vagy a
sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, vállalkozás, alapítvány, közalapítvány
vagy társadalmi szervezet vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat
tartását és a kár megállapítását kérheti, a bűncselekmény helyszínét megtekintheti,
szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat ellenőrizheti. A nyomozó hatóság az
adatszerzés során fénykép vagy más adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy
tárgyat kiválasztathat, illetőleg a bemutatott személyről vagy tárgyról felvilágosítást kérhet.”
(8)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 268. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok
rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati
szervtől, hatóságtól, köztestülettől, vállalkozástól, alapítványtól, közalapítványtól és
társadalmi szervezettől. Ennek keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok
szolgáltatását igényelheti különösen az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó
adatot kezelő szervtől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti
titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a
közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból is. A bíróság
beszerzi a vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési
nyilvántartás adatait is.”
(9)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 601. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Ahol e törvény vállalkozásról rendelkezik, ezen a Ptk. szerinti meghatározást kell
érteni.”
A temetőkről és a temetkezésről szóló
1999.	évi XLIII. törvény módosítása
179.	§ (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 2. § (2)
bekezdése a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell)
„a) azoknak az egyházaknak, felekezeteknek és vallási közösségeknek (a
továbbiakban együtt: egyház), települési önkormányzatoknak, kisebbségi
önkormányzatoknak, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) szerinti
126
vállalkozásoknak, közhasznú szervezeteknek, amelyek tulajdonában, kezelésében,
fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely
vagy halotthamvasztó van;”
(2)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, a helyi és
országos kisebbségi önkormányzat, a Ptk. szerinti vállalkozás és közhasznú szervezet lehet.”
(3)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 4. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, Ptk. szerinti
vállalkozás vagy közhasznú szervezet a temetőtulajdonban tulajdoni hányadot akkor
szerezhet, ha az önkormányzat legalább 51 %-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a
temetőnek. Az önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51% alá.”
(4)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 6. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A temető tulajdonosa - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik -
köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga,
illetve - szerződés alapján - Ptk. szerinti vállalkozás útján is elláthatja.”
(5)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 17. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A temető üzemeltetését az a Ptk. szerinti vállalkozás láthatja el, amely a
kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.”
(6)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés
d)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást
engedélyező hatóság annak engedélyezi)
„d) akinek Ptk. szerinti vállalkozás esetében legalább egy személyesen közreműködő
tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében - ha a tevékenységet nem maga látja el -
legalább egy foglalkoztatottja rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai
képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(7)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 39. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat azzal a Ptk.
szerinti vállalkozással köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(2)	A szerződésnek tartalmaznia kell
a)	a tevékenység gyakorlásának helyét;
b)	az ellátandó tevékenységek felsorolását;
127
c)	a teljesítés módját és idejét;
d)	a feladat mennyiségi és minőségi követelményeit;
e)	a szerződés érvényességi idejét, amely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb nem
lehet, de újbóli megkötése nem zárható ki;
f)	a szolgáltatás finanszírozásának rendjét;
g)	a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját;
h)	a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait;
i)	a szolgáltatáshoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait és
rendelkezésre bocsátásának módját;
j) az önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és
pótlásának szabályait;
k) a szolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket;
l) a szerződés fennállása alatt az önkormányzatot megillető ellenőrzési
jogosítványokat;
m) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ha a Ptk. szerinti vállalkozás a kegyeleti
közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, a kegyeleti közszolgáltatást más
gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníti;
n) a birtokbaadás feltételeit;
o) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződésre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a Ptk. szerinti vállalkozás a (2)
bekezdés m) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegi.”
A szabálysértésekről szóló
1999.	évi LXIX. törvény módosítása
180.	§ (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 31. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény alkalmazásában vállalkozás fogalma alatt a Polgári Törvénykönyv
szerinti meghatározást kell érteni.”
(2)	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 111. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) A közérdekű munkára átváltoztató határozatot a szabálysértési hatóság megküldi
a jegyzőnek, aki - az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának
figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - önkormányzati költségvetési szervet
vagy intézményt, illetve vállalkozást jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül. A
közérdekű munkahelyet kijelölő határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.”
128
A gazdasági kamarákról szóló
1999. évi CXXI. törvény módosítása
181. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel
rendelkező vállalkozásokra, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdekképviseleti jogok
gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre terjed ki.”
(2)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában
a)	vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott
fogalom;
b)	gazdasági kamara tagja: az a vállalkozás, amely a tagsággal járó jogokat és
kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról
vezetett nyilvántartásba bejegyezték;
c)	kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a vállalkozás vagyonának,
forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a
kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a vállalkozás tagjának a munka
végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák
jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is;
d)	mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági,
halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó,
kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági vállalkozások által
létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is;
e)	országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény
alapján gazdasági érdekképviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek
szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága;
f)	képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja
(részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó
alkalmazottja és segítő családtagja;
g)	gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara;
h)	területi gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei
jogú városi kamara.”
(3)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket e törvény alapján, választással a
vállalkozások hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe
véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba
vételüket.”
129
(4)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdasági kamaraként
a)	kereskedelmi és iparkamarákat, valamint
b)	agrárkamarákat
kell alakítani.
Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági
tevékenységet folytató vállalkozásokkal kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák,
a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal kapcsolatos
kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.”
(5)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozás kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba
történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból
tagadható meg.”
(6)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(4) Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha
a)	a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik
a vállalkozás gyakorlására való joga,
b)	a vállalkozás a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel
megszünteti,
c)	a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot
a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,
és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.”
(7)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve
bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a
vállalkozás, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg.”
(8)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
„c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról,
valamint a vállalkozások tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és
intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését;”
130
(9)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény a gazdasági kamarák számára - a gazdaság fejlesztésével
összefüggésben - biztosítja a lehetőséget, hogy
a)	a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködjenek a
kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek
számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a vállalkozások ez
irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat
és más rendezvényeket szervezzenek;
b)	közreműködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a
vállalkozásokat és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában -
kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek -
ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az
európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi
jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság
döntéseiről;
c)	előmozdítsák a vállalkozásoknak a szabványosítással, minőségüggyel és az
iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és
támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést;
d)	a vállalkozások döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és
nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjtsenek,
rendszerezzenek és bocsássanak a vállalkozások rendelkezésére.”
(10)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9/A. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az agrárkamarák - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenően -
közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a vállalkozások
részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás - ha a vállalkozás igényli - kiterjedhet a pályázat
elkészítésére is.”
(11)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás
tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a)	árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi
forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
b)	összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
c)	a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi
vállalkozásra általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és tisztességes
kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok,
valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a
tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó
rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag
vállalkozásokat határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott
esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny vagy
a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző
131
magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges
intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé
jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;
d)	az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag
vállalkozásokat határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott
esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák;
e)	határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági
tevékenységet folytató és ezzel a vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy
veszélyeztető kamarai tag vállalkozásokat, és - az etikai szabályzatban meghatározott
esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő
esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő
felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a vállalkozás gazdasági
tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert
indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f)	együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal;
g)	minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
h)	a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást
kezdeményezhetnek, illetve a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását
kezdeményezhetik;
i)	működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő
békéltető testületeket;
j) közreműködnek a vállalkozások nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő
minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében.”
(12)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (1) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes
érdekeinek érvényesítése céljából)
„a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a vállalkozásokra
vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak,
intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom
biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő
kidolgozását;”
(13)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vállalkozások széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók
tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente
legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak.”
(14)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti
elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a vállalkozásokról vezetett hatósági
nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban
felmerült költségek megtérítése mellett.”
132
(15)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban
foglalt közfeladatokat - a 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eltérések
figyelembevételével - minden vállalkozás vonatkozásában ellátják.”
(16)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 17. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból - a választási
névjegyzékbe felvett - vállalkozások által választott küldöttgyűlés.”
(17)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (2) bekezdése c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a
kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki)
„c) olyan vállalkozás tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg
alkalmazottja, amely tagja a kamarának;”
(18)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 30. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő
vállalkozások a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban
osztályokban választják meg. A vállalkozások szavazati jogukat kizárólag a választási
névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják.
Minden vállalkozást a kamarai választások során egy szavazat illet meg.”
(19)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 30. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Valamennyi vállalkozást be kell osztani
a)	a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba;
b)	az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba.”
(20)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 30. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott
vállalkozások az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet
(pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek
(pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.”
(21)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 31. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
133
„(1) A vállalkozásokról a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az
agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és
tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a vállalkozás nyilvántartási
számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a vállalkozás
képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag
nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdő időpontját és a tagsági
jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint
képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.”
(22)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 31. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozás a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal
kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha
szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák
körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó
tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági
kamarában kíván választójoggal élni.”
(23)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamara - amennyiben a vállalkozás a választási névjegyzékbe való
felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.”
(24)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara
alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a vállalkozással, amely a kifogást emelte.”
(25)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozásokra, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó -
jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy
egyéb jelentős - előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz
történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt
országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét.”
134
A Magyar Nemzeti Bankról szóló
2001. évi LVIII. törvény módosítása
182.	§ A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 16. §-a a következő
(5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E § alkalmazásában gazdálkodó szervezet: a gazdasági tevékenységet végző jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, ideértve a költségvetési szervet, az
egyesületet, a köztestületet, az alapítványt.”
Az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény módosítása
183.	§ (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 75. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„75. § Ha az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vezetékes (kábeles)
műsorelosztási hálózatot kíván üzemeltetni, erre külön gazdálkodót kell létrehoznia,
amennyiben
a)	különleges jogok jogosultja vagy felette az állam irányítást gyakorol, és
b)	az európai közösségi piac jelentős részén gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a
nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetése és a távbeszélő-szolgáltatások
nyújtása terén, valamint
c)	ugyanazon földrajzi területen olyan vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózatot
üzemeltet, amelyet különleges vagy kizárólagos jogok alapján hoztak létre.”
(2)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 87. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A más iparágban kizárólagos vagy különleges jogok alapján tevékenységet végző
elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatos költségeit, ráfordításait és bevételeit könyveiben és nyilvántartásaiban
elkülönítetten kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült gazdálkodó
végezte volna.”
(3)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 170. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A számviteli kimutatások elkülönített vezetésére köteles az e törvény
hatálybalépésekor a távbeszélő szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltató és a mobil rádiótelefon szolgáltatások piacán jelentős piaci erővel rendelkező
szolgáltató. Ezen szolgáltatók kötelesek - a 105. § (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti
szabályoknak megfelelően - az elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő egyes
üzletágak bevételeit, költségeit, eszközeit és forrásait számviteli kimutatásaikban
elkülönítetten a 105. § (3) bekezdése, illetve e § (4) bekezdése szerinti módszer
alkalmazásával kiszámított, harmadik feleknek nyújtott szolgáltatások árával összemérhető
135
transzferárak alkalmazásával kimutatni oly módon, mintha ezen tevékenységeket elkülönült
gazdálkodó végezte volna.”
(4)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a az alábbi új 31/A.
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31/A. Gazdálkodó: üzletszerű gazdasági tevékenységet elsődlegesen folytató jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, valamint az állam, a helyi önkormányzat, a
költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány gazdasági tevékenységükkel
összefüggő polgári jogi kapcsolatai vonatkozásában, továbbá az egyéni vállalkozó.”
(5)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 108. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„108. Üzletág: a szolgáltató tevékenységi körén belüli, a számviteli szeparációs
kimutatásokban elkülönítetten nyilvántartandó területek, amelyek úgy működnek, mintha
önálló gazdálkodók lennének.”
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
184.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A 27. § (1)-(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének
alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt
jövedéki termék saját felhasználási célra történő beszerzést szolgál-e, az alábbiakat
együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni)
„a) a jövedéki termék tulajdonosa az adott jövedéki termékkel gazdasági
tevékenységet folytató, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti vállalkozás-e (a
továbbiakban: vállalkozás);”
(2)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és
a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló
az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság
képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással
érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell
felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó
vállalkozás mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa
exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére
kerül kiszállításra.”
136
(3)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 48/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon
és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz)
„b) az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus
adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő, a 129. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti adó-visszaigénylési jogosultság esetében a vállalkozásnak nem minősülő adó-
visszaigénylő kivételével,”
(4)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki engedélyes
kereskedelmi, export- és importtevékenységet folytató vállalkozásnak, amely az Áht. alapján
a kincstári finanszírozás körébe tartozik.”
(5)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személy 300 ezer forintig,
vállalkozás 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvényben
meghatározott
a)	nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan
adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően
vagy eltérő rendszerességgel rögzíti,
b)	nyilvántartás havi zárását, összesítését, annak a vámhatósághoz történő benyújtását
késedelmesen vagy nem teljesíti.”
(6)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, a
vállalkozásra 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot lehet kivetni az e törvényben és a
végrehajtási rendeleteiben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra
jogkövetkezményt sem e törvény 112. §-a, sem e § (2) bekezdése, sem az Art. nem határoz
meg.”
(7)	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozás - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató
egyéni vállalkozó kivételével -, amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap kétszeresének, kereskedelmi
mennyiség esetében ötszörösének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A
jövedéki bírság legkisebb összege 150 ezer forint. Nem vethető ki jövedéki bírság a külön
jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználóra, ha az általa felhasznált
gázolaj jövedéki adójának visszatérítését a vámhatóság kiutalás előtt ellenőrizte.”
137
A kereskedelemről szóló
2005. évi CLXIV. törvény módosítása
185.	§ A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-a a következő 29.
ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 29. és 30. pontok számozása 30. és 31.
pontokra módosul:
„29. vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv által meghatározott fogalom.”
A villamos energiáról szóló
2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
186.	§ (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 52. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A villamos energiát értékesítő engedélyes vállalkozás vezetője a csődeljárás vagy
felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával
egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által
küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.”
(2)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 88. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-
kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kap az az Európai Unió tagállamában vagy az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági
társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi
tevékenységet folytató külföldi vállalkozás, amely megfelel az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek, valamint
a)	az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió
tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely
más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően
működik;
b)	a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel
rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön
jogszerűen végezhet;
c)	a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal
részére folyamatosan biztosítja.”
138
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 7.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„7. az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével,
különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal,
és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a
szolgáltatási kötelezettség alá eső - személyes adatot nem tartalmazó - adatokat, az
adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal
által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más
szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre
kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások és
adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a
felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
2009.	évi LXVIII. törvény módosítása
187.	§ (1) A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXVIII. törvény 1.
§ (1) - (3) bekezdései az alábbi szöveggel lépnek hatályba:
„(1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. §
(1)	bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
„i) a vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) alkalmazottja
munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb
gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben
külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;”
(2)	A Pp. 67. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A perben a vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §)
jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.”
(3)	A Pp. 69. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) jogtanácsosa
(jogi előadója) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhet.””
(2)	A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXVIII. törvény 4.
§ (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:
„(1) A Pp. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a
tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen
lévő felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási
139
eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek (természetes személy
esetében születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; a vállalkozás
(396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) esetében székhely, nyilvántartási szám,
adószám, a bankszámla száma és a számlát vezető pénzügyi intézmény neve).””
(3)	A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXVIII. törvény 4.
§ (3) - (4) bekezdései az alábbi szöveggel lépnek hatályba:
„(3) A Pp. 196. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára
kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:)
„d) a vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) által üzleti
körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;”
(4)	A Pp. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) által kiállított
vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján
készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes
bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a
vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §), amely a felvételt készítette
vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen
igazolta. A vállalkozás (396. §) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) által kiállított
vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt,
hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő
azt minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta
el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. A vállalkozás (396.
§) és az egyéb gazdálkodó szervezet (396/A. §) által kiállított vagy őrzött okiratról készült
okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült
okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”
A vállalkozás fogalmához
kapcsolódó szövegrész változások
188.	§ (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésének a)
pontjában az „és a gazdálkodó szervezetekkel” szövegrész helyébe a „szervezetekkel, a
vállalkozásokkal” szöveg lép.
(2)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 2. § (1)
bekezdésében a „gazdálkodó szervek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg, 207. §
(1)	bekezdésének f) pontjában a „gazdálkodó szervezeteknek” szövegrész helyébe a
„vállalkozásoknak” szöveg, a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások”
szöveg lép.
140
189. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 290. § (1), (2) és
(3) bekezdésében, 291. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a
„szervezet” szöveg lép.
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (1) és (2) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szöveg, 15. § (5) és (6)
bekezdésében, 20. § (7) bekezdésének b) pontjában, 28. § (2) bekezdésében, 33. § (1)
bekezdésének ba) és c) pontjában, 45. § (5) bekezdésében, 47. § a) és b) pontjában a
„gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg, 33/B. § (5) bekezdésében
a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg lép.
(3)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (5) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti
vállalkozásnak” szöveg lép.
(4)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 40. §
(3)	bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „szervezetek” szöveg, 2.
§ (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetekre” szövegrész helyébe a „szervezetekre”
szöveg, 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában, 4. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3)
bekezdésének d) pontjában, 4. § (5) bekezdésében, 5/A. § (7) bekezdésében, 6. § (2)
bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 11. § (7) bekezdésében,
12.	§ (2) bekezdésének bc) pontjában, 13. § (2) bekezdésében, 13, § (3) bekezdésének a)
pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 21/A. § (1) bekezdésében, 24/A. § (4) és (7)
bekezdésében, 27. § (2) bekezdésének f) pontjában, 27/A. § (1) és (12) bekezdésében, 31. §
(1)	bekezdésének bevezető szövegében és (2) bekezdésében, 33. § (1) és (2) bekezdésében,
33/A. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 36. § (1)
bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 43. §
(1)	bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében,
49/D. § (4) és (5) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, 57. § (1)
bekezdésének ha), hb) és he) pontjában, 62. § (1) bekezdésében, 63/B. § (1) és (6)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg, 5/A. § (2)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „szervezetnél” szöveg, 9. §
(10) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésének bevezető szövegében, 57. § (1) bekezdésének
bevezető szövegében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „szervezetnek”
szöveg, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetben”
szövegrész helyébe a „szervezetben” szöveg, 27/C. § (2) bekezdésének f) pontjában a
„gazdálkodó szervezeteknek” szövegrész helyébe a „szervezeteknek” szöveg, a 33. § (1)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezettől” szövegrész helyébe a „szervezettől” szöveg, 34. §
(1)	bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „szervezettel” szöveg, 41. § (2)
bekezdésében, 57. § (1) bekezdésének c) pontjában, 75. § (2) bekezdésének e) pontjában a
„gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet” szöveg, a 41. § (2)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezetre” szövegrész helyébe a „szervezetre” szöveg lép.
(5)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában a
„gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti
vállalkozásban” szöveg lép.
(6)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/F. § (5) bekezdésének második
mondatában a „gazdálkodó szervezetté” szövegrész helyébe a „vállalkozássá” szöveg lép.
141
(7)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (3) bekezdésében a „Polgári
Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,
13.	§ a) pontjában a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szöveg,
26/C. § (2) bekezdésében és 37. § (2) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész
helyébe a „Ptk.” szöveg lép.
(8)	A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi
XLIX. törvény 8. § (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a
„vállalkozások” szöveg lép.
(9)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében a
„Gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Vállalkozás” szöveg, a 12. §-t megelőző
alcímben, 27/C. § (1) bekezdésének c) pontjában, 27/G. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó
szervezetnél” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál” szöveg, 12. § (1) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak”, a „gazdálkodó
szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szöveg, 12. § (2) bekezdésében, 26. § (1)
bekezdésében, 30. § (6) bekezdésének c) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész
helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
(10)	A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 21. § (3)
bekezdésének második mondatában a „gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont]”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vállalkozással”
szöveg, 84/K. § (6) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel (Ptk. 685. § c) pont)”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozással” szöveg lép.
190.	§ (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
102. § (4) bekezdésében a „gazdálkodó” szövegrész hatályát veszti.
(2)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdésének e) pontjában a „gazdálkodó szerveknél”
szövegrész helyébe a „vállalkozásoknál” szöveg, 63. § (7) bekezdésében, 65. § (1)
bekezdésének b) pontjában a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással”
szöveg, 127/A. § (2) bekezdésének második mondatában a „gazdálkodó szervezet”
szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
(3)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdésében a
„Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek” szövegrész
helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozások” szöveg lép.
(4)	A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (4) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész, a „gazdálkodó
szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szövegrész, a 46. § (2) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
(5)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/A. § (1)
bekezdésének b) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás”
szöveg lép.
142
(6)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdésének b)
pontjában a „gazdálkodó szervezetekre” szövegrész helyébe a „vállalkozásokra” szöveg, 14. §
(1)	és (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében az „és gazdálkodó szervezet” szövegrész
helyébe a „ , vállalkozás” szöveg, 33. §-ában a „gazdálkodó szervezet” szöveg helyébe a
„vállalkozás” szöveg lép.
(7)	A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. § r) pontjában, 21. §
(2)	bekezdésének b) pontjában, 23. § h) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész
helyébe a „vállalkozás” szöveg, 12. § (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg, 15. § (4)
bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésének bevezető szövegében a
„Gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Vállalkozás” szöveg, 17. § (2) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szöveg, 22. § (2)
bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szöveg lép.
(8)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény 46. § (3) bekezdésének j) pontjában a „gazdálkodó szerveknél”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozásoknál (a továbbiakban: vállalkozás)” szöveg,
67. § (8) bekezdésének bevezető szövegében, 68. § (9) bekezdésének bevezető szövegében,
70. § (1) bekezdésének b) pontjában a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a
„vállalkozással” szöveg, 70. § (2) bekezdésének negyedik mondatában a „gazdálkodó
szervezetnél [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés]” szövegrész
helyébe az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti
gazdálkodónál” szöveg, 70. § (4) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész
helyébe a „vállalkozásnál” szöveg lép.
(9)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162. § (1) bekezdésének b)
pontjában a „gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja]” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti
vállalkozás” szöveg lép.
(10)	A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 18.
pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
191.	§ (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004.
évi CVII. törvény 4. § (1) bekezdésében a „költségvetési intézményt, gazdálkodó” szövegrész
helyébe az „önkormányzati költségvetési szervet, törvény rendelkezése szerint egyéb” szöveg
lép.
(2)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) és s) pontjában a
„gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg, 45. § (4) bekezdésének b)
pontjában a „természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a
„személynek” szöveg lép.
(3)	Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
mellékletének I. fejezet 7. pontjában a „gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont]”
szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti vállalkozás” szöveg lép.
143
(4)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások
nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontjában a „gazdálkodó
szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szöveg lép.
(5)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (8) és (9) bekezdésében a
„gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg lép.
(6)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 25. § (1) és (3)
bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész hatályát veszti.
(7)	A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 2. § i)
pontjában a „gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], aki (amely)”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti személy, aki” szöveg lép.
(8)	Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 8. § (5) bekezdésének e)
pontjában a „gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a
„vállalkozásban” szöveg lép.
(9)	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV.
törvény 5. § (1) bekezdésének 14. pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.
törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyv szerinti vállalkozás” szöveg lép.
(10)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 151. § (4) bekezdésének
a) pontjában a „természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a
„Ptk. szerinti személynek (a továbbiakban: személy)” szöveg lép.
192.	§ (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 30. pontjában a
„gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a
„vállalkozás” szöveg, 3. § 33. pontjában a „gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685.
§ c) pont], amely” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti személy (a
továbbiakban: személy), aki” szöveg, 20. § (1) bekezdésében, 105. § (3) bekezdésében, 120. §
(1)	bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szöveg,
28. § (2) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 85. § (1) bekezdésének bevezető szövegében
és c) pontjában, 125. § (4) bekezdésének a) pontjában a „természetes személynek és
gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „végző személynek” szöveg lép.
(2)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2. §
(1)	bekezdésében az „és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre”
szövegrész helyébe a „ , továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra,
egyesülésre, az európai gazdasági egyesülésre, az európai területi együttműködési
csoportosulásra, az egyes jogi személyek vállalatára, a végrehajtói irodára (a továbbiakban:
gazdálkodó szervezet” szöveg, 51. § (3) bekezdésének q) pontjában a „gazdálkodó szervezet”
szövegrész helyébe az „a természetes személy, jogi személy, gazdálkodó szervezet” szöveg,
55. § (1) bekezdésének c) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a
„természetes személy, jogi személy, gazdálkodó szervezet” szöveg lép.
144
(3)	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. § (1)
bekezdésének a) pontjában a „gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész
helyébe a „vállalkozásnál” szöveg lép, 5. § (3) bekezdésében a „gazdálkodó” szövegrész
hatályát veszti.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényre,
illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre való
merev hivatkozásokhoz kapcsolódó szövegrész változások
193.	§ (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 3. § (2)
bekezdésében a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684. §-aiban szereplő,
illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerinti”
szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti öröklési jogi,
illetve a családi jogi” szöveg lép.
(2)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-ában a „Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Polgári
Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg lép.
(3)	Az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. november 4-én kelt, Korrupcióról szóló
Polgári Jogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2004. évi L. törvény 3. § (1) bekezdésében
a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szöveg helyébe a „Polgári
Törvénykönyv”szöveg lép.
(4)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény 4. számú mellékletének 16.4. pontjában, az 5. számú mellékletének 17.4.
pontjában, a 6. számú mellékletének 19.2. pontjában, a 7. számú mellékletének 17.2.
pontjában, a 8. számú mellékletének 16.2. pontjában és a 9. számú mellékletének 14.2.
pontjában a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(5)	Az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény 4. § (2)
bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a
„Polgári Törvénykönyv” szöveg lép.
(6)	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17.	törvényerejű rendelet 25. § (4) bekezdésében a „családjogi törvénye” szövegrész helyébe
a „Polgári Törvénykönyve” szöveg lép.
Harmadik rész
Záró rendelkezések
194.	§ E törvény hatálybalépését követően a Kormány szükség szerinti gyakorisággal,
de legalább kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Ptk. és e törvény hatályosulásának
tapasztalatairól.
145
195.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. május 1.
napján lép hatályba.
(2)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény e törvény 16. § (2) bekezdésével
megállapított 20. § (1) bekezdésének d) pontja, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009.
évi L. törvény e törvény 27. §-ával megállapított 18. § (2) bekezdése, 18. § (6) bekezdése és
20.	§ (1) bekezdése, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény e törvény 194. §-
ával megállapított 204/B. §-a 2010. június 1. napján lép hatályba.
(3)	E törvény 67. § (1) bekezdése, 68-69. §-a, 97. §-a, 119. §-a, 122-123. §-a, 127. §-a,
130. § (6) bekezdése, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény e törvény 198. §-val
megállapított 33. § (3) bekezdése, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény e
törvény 199. §-val megállapított 18. § (3) bekezdése 2011. január 1. napján lép hatályba.
196.	§ (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a következő
jogszabályok, jogszabályi rendelkezések:
1.	a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 23. § (1) bekezdés m) pontja,
281. § (1) bekezdése, 295. § (1)-(2) bekezdése, 311. § (5) bekezdése, 312. § (4) bekezdése,
2.	a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,
3.	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 1-222. §-a, 223. §-a az (1)
bekezdés második mondatának kivételével, 224-261. §-a, 262. § (1) és (4) bekezdése, 263-
535. §-a, 568-688. § azzal, hogy a (2) bekezdés szerint 2011. január 1. napján hatályát vesztő
535-567. §-okra azok hatályon kívül helyezéséig a 198-261. §-t, a 262. § (1) és (4)
bekezdését, a 263-338. §-t alkalmazni kell,
4.	a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. § (2)
bekezdése,
5.	a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény,
6.	a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi
XCII. törvény 40. § (1), (6) és (9) bekezdése,
7.	a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés f)
pontja,
8.	a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 7. § (6)
bekezdése, 15. § (3) bekezdése és 30. § (2) bekezdése,
9.	a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 7. § (3)
bekezdése, 22. §-a, 26. § (2) bekezdése,
10.	a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 7/A. § (1) bekezdése és 55. §
(1)	bekezdés c)-e) pontja,
11.	a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény,
12.	az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény,
13.	a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 12. § (6)
bekezdése,
14.	a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény,
valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény,
15.	a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával,
átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 38. § (3) bekezdése,
146
16.	az emberi fogyasztásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 21. § (3) bekezdése,
17.	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények
fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2006. évi III.
törvény,
18.	a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása
tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet,
19.	a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 1-43. §-a, 48. §-a és 50-98. §-a, továbbá melléklete,
20.	a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV.
törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet,
21.	az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi
17. törvényerejű rendelet 17. §-a és az azt megelőző alcím, 19. § (2) bekezdés i) pontja, 32. §
(3)	bekezdése.
22.	az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a Magyar
Állam képviseletéről szóló 45/2002. (XII.25.) PM rendelet.
(2)	2011. január 1. napján hatályát veszti
1.	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 223. § (1) bekezdésének
második mondata, 262. § (2), (3), (5) és (6) bekezdése, 536-567. §-a,
2.	a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet 47. §-a, 47/A. §-a és 48/A. §-a.
(3)	E törvény 16. § (3) bekezdése 2010. május 31. napján hatályát veszti.
197.	§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 204/B. §-ának e törvény
99. § (7) bekezdésével megállapított szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„204/B. § A közjegyző a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló
közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy
egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés
végrehajtását, ha a zálogszerződésben a felek a zálogtárgy legalacsonyabb eladási árában,
illetve annak számítási módjában megállapodtak.”
198.	§ A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 33. § (3) bekezdésének e
törvény 125. §-val megállapított szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs
helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező
képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. A képviseletre egyebekben -
ideértve az általános meghatalmazást is - a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
147
199.	§ A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 18. § (3) bekezdésének
e törvény 126. §-val megállapított szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írásban meghatalmazott képviselő jogosult a közgyűlésen a tulajdonostárs
helyett részt venni és jognyilatkozatot tenni. Az általános meghatalmazással rendelkező
képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. A képviseletre egyebekben -
ideértve az általános meghatalmazást is - a Ptk-nak a képviseletről szóló rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
200.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1.	a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztóval kötött
szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről, 6. cikk (2) bekezdés [a
115. § (2) bekezdése],
2.	az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a
fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól, 7. cikk
(2)	[a 115. § (2) bekezdése].
148
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) szóló törvény 7:1. §-a szerint:
„A törvény hatálybalépéséről, a törvény hatálybalépésével hatályukat vesztő jogszabályokról
és a kapcsolódó jogszabály-módosításokról, valamint a szükséges végrehajtási és átmeneti
rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.”
A Ptk. tehát - egyezően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel (a
továbbiakban: előző Ptk.) - nem rendelkezik a törvény hatálybalépéséről, hanem azt külön
törvényre bízza. Ezen kívül a Ptk. hatálybalépéséhez szükséges külön törvénynek kell
rendelkeznie elsősorban a Ptk. hatálybalépésével hatályukat vesztő törvényekről, a
kapcsolódó törvénymódosításokról, valamint a szükséges végrehajtási és átmeneti
rendelkezések megállapításáról. E külön törvényi szabályozást tartalmazza a Ptk.-ról szóló
törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ptké.).
A Ptké.-ben kapnak helyet a kizárólag fogalomváltozással vagy az előző Ptk.-ra történő
hivatkozások módosításával összefüggő, valamint a kisebb terjedelmű azon
törvénymódosítások, melyeket az előkészítésért felelős tárca nem törvénycsomag keretében
vagy nem a Ptké.-től külön terjeszt elő.
A Ptké.
-	a Ptk. egyes könyvei szerint, azon belül tematikus egységenként tartalmazza a Ptk.
1.	végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, ideértve a felhatalmazó rendelkezéseket,
2.	hatálybalépésével összefüggésben szükséges átmeneti rendelkezéseket,
3.	hatálybalépésével összefüggésben szükséges törvény (törvényerejű rendel et)-
módosításokat, valamint
-	a záró rendelkezések között a hatályukat vesztő törvények (törvényerejű rendeletek) körét.
A Ptk. Hetedik Könyve tartalmazza azt, hogy a Ptk. hatálybalépéséről külön törvény
rendelkezik. A Ptké. előbbiekben ismertetett szerkezeti felépítésében ezért a Ptk. Hetedik
Könyvéhez kapcsolódóan kellene szerepeltetni a Ptk. hatálybalépésére vonatkozó időpontot.
A rendelkezés jelentőségére tekintettel azonban indokolt, hogy a Ptk. hatálybalépését a Ptké.
1. §-a tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Első rész
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése
(1. §)
A Ptk.-nak a 2009. év őszén történő elfogadása - a jogalkalmazásra vonatkozó megfelelő
felkészülési idő érdekében - legkorábban 2010. év májusában történő hatálybalépést tesz
149
lehetővé. Célszerű azonban, hogy a hatályos szabályokhoz képest érdemi változásokat
hordozó, az állampolgárokat alapvetően érintő jogintézményekre vonatkozó, valamint a
jelentősebb felkészülést igénylő szabályok később lépjenek hatályba. Ennek megfelelően
2011. január 1-jén lépnek hatályba a következő jogintézményekre, szerződéstípusra
vonatkozó szabályok:
-	az alapítvány elektronikus nyilvántartásba vétele és az elektronikus adatszolgáltatás
(Második Könyv 2:59. § (2) bekezdése és 2:60. § (2) bekezdése)
-	a házastárs nemének megváltoztatásával összefüggő eljárási szabályok alkalmazása
(Harmadik Könyv 3:21. § (4)-(5) bekezdése)
-	a házassági vagyonjogi szerződés nyilvántartása (Harmadik Könyv 3:66. § (2) és (4)
bekezdése
-	a zálogjogi nyilvántartás (Negyedik Könyv Harmadik rész 1. cím VII. fejezet)
-	biztosítási szerződések (Ötödik Könyv Harmadik rész 8. cím)
-	csoportos perlés (Ötödik Könyv 5:153. § (5) bekezdés és 5:537. § (5) bekezdés)
-	az általános meghatalmazás nyilvántartása (5:60. §)
A későbbi hatálybalépést a biztosítási szerződések tekintetében azok gazdasági forgalomban
való tömeges előfordulása és egyúttal a Ptk.-ban megjelenő olyan változó szabályozás
indokolja, melynek alkalmazására a szolgáltatást nyújtónak, de egyidejűleg a zömében
fogyasztói igénybevevői körnek is fel kell készülnie. Mindez nem csupán azzal a
következménnyel jár, hogy az előző Ptk-nak pl. a biztosítási szerződésre irányadó szabályai
2010.	május 1. napja helyett 2011. január 1-jén vesztenék hatályukat, hanem azzal is, hogy az
előző Ptk-nak a szerződésre irányadó általános rendelkezései szűkített tárgyi hatállyal - az
átmenetileg „továbbélő” biztosítási szerződés tekintetében - a 2010-es esztendő végéig
alkalmazandók maradnak.
Szintén a felkészülés időigényessége indokolja az alapítványok elektronikus nyilvántartásával
és az abból történő adatszolgáltatással, továbbá a házassági vagyonjogi rendelkezés
nyilvántartásával összefüggő rendelkezések 2011. januári hatálybaléptetését. A zálogjogi
nyilvántartás tekintetében pedig az említett a szempontokhoz adódik még az is, hogy nem
lenne célszerű a 2009. szeptember 1-jén megújuló szabályok rövid időn belül történő újbóli
módosítása. A házastárs nemének megváltoztatására vonatkozó szabályok hatálybalépésének
előfeltétele az ezzel kapcsolatos részletes szakmai viták lefolytatása, mely alapján javaslat
tehető az eljárási szabályok kialakítására. A szabályok kidolgozása és az alkalmazásukra
történő felkészülés időigényes, ezért 2011. január 1. előtt nem indokolt a hatálybaléptetés.
A Ptké. a hivatásos gondnok által ellátható gondnoki feladatokkal összefüggésben a Ptk. 2:33.
§ (6) bekezdésében foglalt követelményt előíró rendelkezés (egy hivatásos gondnok
legfeljebb húsz gondnokság alatt álló személy vonatkozásában járhat el) hatálybalépésére
2015. január 1. napját jelöli meg annak érdekében, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazása a
fokozatosság biztosításával történjen.
150
Második rész
A Ptk. hatálybalépésével összefüggő végrehajtási és átmeneti rendelkezések, valamint
törvénymódosítások
1.	cím
A Ptk. Második Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(A Ptk. 2:8. - 2: 40. §-ához:
A cselekvőképességgel összefüggő szabályok, eljárások)
(2-33. §)
A Ptk. a hatályos szabályozáshoz képest átfogó cselekvőképességi reformot irányoz elő. A
Ptk. eltérő szabályozást tartalmaz e körben a kiskorúakra, illetve a nagykorú személyekre. A
Ptk. 2:22. § (2) bekezdése alapján a cselekvőképességében korlátozott személy - a
választójog kivételével - cselekvőképes mindazon ügycsoportokban, amelyekre nézve a
bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta. Azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a
bíróság a nagykorú személyt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, maga a
gondnokolt teszi meg jognyilatkozatait a gondnokának jóváhagyásával.
A Ptk. megszünteti a tizennegyedik életévét betöltött cselekvőképtelen kiskorú kategóriáját, a
kiskorú cselekvőképességének korlátozására csak tizenhetedik életév betöltése után kerülhet
sor, de ebben az esetben is csak a nagykorúság elérésével áll be a cselekvőképesség
korlátozását elrendelő ítélet és a gondnokság alá helyezés hatálya. Addig a 14. életévüket
betöltött kiskorúakra egységesen a kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképesekre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A fentiek alapján rendezni szükséges a Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró
gondnokság alatt álló, tizennegyedik életévüket betöltött kiskorúak jognyilatkozatainak
helyzetét. A Ptk. hatálybalépését követően a törvényhozó átmenetileg sem kívánta fenntartani
a cselekvőképességet kizáró gondnokság szabályait, ezért a Ptk. hatálybalépésekor
cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, tizennegyedik életévüket betöltött kiskorúak
jognyilatkozataira - beleértve a függő jognyilatkozatokat is - a Ptk. hatálybalépéstől a Ptk.
korlátozottan cselekvőképes kiskorúak nyilatkozataira vonatkozó szabályokat rendeli
alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a Ptk. a cselekvőképességet kizáró gondnokság intézményét nem tartja
fenn, az ilyen gondnokság alá helyezésre irányuló keresetlevelet a Pp. alapján el kell utasítani.
A cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozásának általánossá tétele, továbbá a
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés megszüntetése speciális és több évet
átfogó átmeneti intézkedéseket tesz szükségessé:
-	A Ptk. hatálybalépését követően induló gondnokság alá helyezési eljárásokban már az új
törvény előírásait kell alkalmazni. Ugyanez lesz irányadó a hatálybalépéskor folyamatban
lévő eljárásokban. (Folyamatban van az az eljárás, amelyben a Ptk. hatálybalépésének
időpontjában a bíróság határozata még nem emelkedett jogerőre.) A gondnokság alá helyezés
felülvizsgálatára irányuló új eljárásokban is már az új kódex szabályait kell majd alkalmazni.
151
(Így pl. a gondnokrendelésről sem a gyámhatóság, hanem a bíróság dönt a 2010. május 1-jét
követően indult felülvizsgálatot célzó eljárásokban.)
-	A Ptk. hatálybalépésekor jogerősen lezárult eljárásokban hozott határozatok kötelező
felülvizsgálatára és a határozatoknak az új kódex rendelkezéseihez való igazítására (a kizáró
és az általános érvényű korlátozó gondnokság helyett az ügycsoportokhoz kötött korlátozó
gondnokság teljes körűvé tételére) a Ptké. a határozat szerinti kötelező felülvizsgálat
időszakát biztosítaná a jogalkalmazó számára. Amennyiben a hatályos szabályok a
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést véglegesen, felülvizsgálati kötelezettség
nélkül írják elő, ott a Ptk. szabályaihoz való igazítást a Ptk. hatálybalépésétől számított öt
éven belül el kell végezni.
A korábbi bírósági döntések felülvizsgálata és rendelkezéseiknek a Ptk. szabályaihoz történő
hozzáigazítása tehát az általános szabályok szerint zajló felülvizsgálat keretében
megtörténhet, speciális ütemezést előírni csak arra az esetre indokolt, amikor az előző Ptk. a
kizáró gondnokság elrendelését véglegesen, a felülvizsgálati kötelezettséget kizárva írja elő.
-	A kötelező felülvizsgálat kezdeményezését (perindítási kötelezettség előírásával) a törvény
a gyámhatóság feladatává teszi.
-	Abban az esetben, ha a Ptk. hatálybalépésekor olyan eljárás van folyamatban, amely még az
előző Ptk. alapján indult, és amelyben még az előző Ptk. alapján született első fokú határozat,
a jogorvoslati szakaszban eljáró bíróság a Ptk. rendelkezéseit hivatalból lesz köteles
figyelembe venni. Ehhez képest a jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság akkor is jogszerűen
változtatja meg vagy helyezi hatályon kívül új eljárásra kötelezéssel az első fokon eljárt
bíróság határozatát, ha az első fokú ítélet meghozatalának időpontjában még megfelelt a
hatályos törvényi rendelkezéseknek, azonban a felülvizsgálat idején már ellentétes az új,
jogbővítő jellegű szabályokkal.
-	A kizáró gondnokság alatt álló személyek tekintetében az előző bekezdésekben említett
peres eljárás befejezéséig (már a Ptk. szabályainak megfelelő jogerős bírósági határozat
megszületéséig) a Ptké. garanciális szabályként írja elő, hogy ezekre a személyekre a Ptk.
hatálybalépésének időpontjától a felülvizsgálat jogerős lezárultáig az általános érvényű
korlátozó gondnokság alatt álló gondnokoltakra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Mindez
azt jelentené, hogy a kizáró gondnokság jogintézménye a Ptk. hatálybalépését követő napon a
törvény erejénél fogva teljes körűen megszüntetésre kerül, az érintett személyek végleges jogi
státuszának egyedi eljárásokban történő megállapításáig azonban az általános érvényű
korlátozó gondnokság szabályai biztosítják fogyatékos emberek időleges jogvédelmét.
Következésképpen a Ptké. átmeneti jelleggel (a gondnokoltak jogi státuszának legkésőbb
2015. májusáig elvégzendő kötelező felülvizsgálatáig) azon személyek vonatkozásában, akik
a Ptk. hatálybalépésének időpontjában kizáró gondnokság alatt állnak, fenntartani rendelné az
általános érvényű korlátozó gondnokság szabályait. (Ezekre a személyekre tehát a Ptk.
gondnokságra irányadó rendelkezései vonatkoznának azzal az eltéréssel, hogy a kötelező
felülvizsgálat megtörténtéig nem ügycsoportra szűkített tartalommal, hanem általános
érvénnyel érvényesülnének a Ptk. korlátozott cselekvőképességre vonatkozó szabályai.) Így
biztosítható ugyanis, hogy lényegében azonnal, az új kódex hatálybalépésének napján a kizáró
gondnokság jogintézménye nemcsak elvben illetve a jövőre nézve, hanem a korábban hozott
egyedi döntések vonatkozásában is eltörlésre kerülhessen. Ez azt jelenti, hogy a korábban
cselekvőképtelen személy a függő jognyilatkozatok tekintetében is úgy jár el, ahogy arra a
152
Ptk. alapján a korlátozottan cselekvőképes személy jogosult. A kizáró gondnokság általános
érvényű korlátozó gondnoksággá történő átalakítása azonban csak az első lépés, mivel ezt
követően a kötelező bíróság előtti felülvizsgálatot természetesen el kell majd végezni. A
bírósági felülvizsgálat során pedig sor kerülhet a kellően differenciált (ügycsoportra vagy
ügycsoportokra konkretizált) korlátozó gondnokságot kimondó ítélet meghozatalára.
-	A Ptk. hatálybalépését követően az érintett személyek kezdeményezésére is sor kerülhet a
korlátozó gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára azon az alapon, hogy a támogatott
döntéshozatal intézménye az adott személy tekintetében a súlyosabb jogkorlátozás
fenntartását szükségtelenné teszi.
A Ptk. nagykorú személyek cselekvőképességére irányadó szabályainak változása, illetve a
kizáró gondnokság jogintézményének megszüntetése több irányú változtatást tesz szükségessé
a kapcsolódó törvényekben. Azokban a törvényekben, ahol a hatályos rendelkezés
korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személyről rendelkezik, kétirányú
jogtechnikai jellegű módosítást kell végrehajtani: ha az érintett rendelkezés nem vonatkozik a
koruknál fogva cselekvőképtelen személyekre, abban az esetben a kizáró gondnokság
megszűnésére tekintettel el kell hagyni a cselekvőképtelen személyekre utalást. Ugyanakkor,
ha a hatályos rendelkezésben cselekvőképtelen személyen a koruknál fogva cselekvőképtelen
személyek is értendők, a rendelkezés hatálya leszűkül, és az egyértelmű jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében a cselekvőképtelen kategória mellett a „kiskorú” személyre utalás
válik szükségessé.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait több
szempontból is felül kell vizsgálni. Egyrészt el kell hagyni a „teljes” cselekvőképesség
kategóriáját, ezt következetesen végig kell vezetni a normaszöveg egészén.
Másrészt ki kell mondani, hogy a perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján
az járhat el, aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes - értve ez alatt azt, hogy a per
tárgyát érintően, illetve például perlekedési kényszere miatt a perbeli eljárási cselekményekre
kiterjedő hatállyal a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta -, illetve aki a per tárgyáról
a polgári jog szerint érvényesen rendelkezhet. A fél cselekvőképessége ellenőrzésének a
lehetőségét közvetlen elektronikus hozzáférés útján biztosítja a gondnokoltak és gondnokaik,
a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok
nyilvántartásáról szóló törvény. A nyilvántartásban kötelezően feltüntetendő, korlátozással
érintett ügycsoportok iránymutatásul szolgálnak majd a fél perbeli cselekvőképességének a
megállapítása során.
A Ptké. kidolgozza a Pp.-n belüli szemléletváltásnak a feltételeit, ami arra irányul, hogy a Ptk.
szabályaival összhangban a gondnokság alatt álló, korlátozottan cselekvőképes személy a
gondnokának jóváhagyásával tehet érvényesen jognyilatkozatot. Így a korlátozottan
cselekvőképes személy a gondnokának előzetes beleegyezésével vagy utólagos
jóváhagyásával keresetet indíthat és megteheti a perben szükséges jognyilatkozatokat. Ezzel
érvényesül az anyagi jogi szabályokban kialakított rendszer, szűk körben ettől a Pp. a peres
eljárás sajátosságainak érvényesülése érdekében eltér.
Abban az esetben, ha a Ptk. 2:24. §-a alapján a bíróság a gondnokot önálló eljárásra jogosítja
fel, a gondnok a Pp. törvényes képviselőre vonatkozó szabályai szerint jár el, a gondnokolt
személy helyett és nevében tesz jognyilatkozatot.
153
A korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy a perben gondnoka előzetes
beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehet jognyilatkozatot. Célszerű a gondnokra
vonatkozó szabályokat összefoglalva, külön alcím alatt rendezni, annak érdekében, hogy
egyértelművé váljon, miben különbözik a gondnok és a Pp.-ben szabályozott törvényes
képviselő szerepe egymástól. A törvényes képviselő a fél helyett jár el, a gondnok pedig a fél
mellett jár el a perben, főszabály szerint akként, hogy a jognyilatkozatot a fél teszi meg, de
azok érvényességéhez a gondnok előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása
szükséges. Az e §-ban foglalt eltéréseken kívül a gondnokra a törvényes képviselőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A fél érvényes jognyilatkozat-tételének, illetve az eljárás lefolytathatóságának alapvető
feltétele, hogy a gondnok a per során valamennyi eljárási cselekménynél jelen legyen, ennek
érdekében őt és a felet is idézni kell. A gondnok távolmaradása esetén a gondnokolt csak a
gondok előzetes beleegyezésének birtokában tehet érvényesen jognyilatkozatot, ennek
igazolása is a gondnokolt személyt terheli. Előzetes beleegyezés hiányában a bíróság
gondoskodik ennek beszerzéséről, szankcióként pénzbírságot alkalmazhat. Ha a gondnok nem
tesz nyilatkozatot, az anyagi jogi szabályok érvényesülése érdekében a bíróság a
gyámhatósághoz fordul, és a per tárgyalását felfüggeszti.
Abban az esetben, ha a fél mulaszt, a Pp. feljogosítja a gondnokot arra, hogy a fél helyett és
nevében jognyilatkozatot tegyen, így biztosítva a fél jogvédelmét. Ha ugyanis a fél az idézés
ellenére nem jelenik meg, de a gondnok nem nyilatkozhat helyette, annak jogkövetkezményei
túlzott hátránnyal járnának a fél számára. Így ha a fél az alperes és mulaszt, első tárgyalás
esetén ez bírósági meghagyás kibocsátását vonhatja maga után, ha pedig felperes, akkor a pert
meg lehetne szüntetni.
Ha a gondnok a korlátozottan cselekvőképes fél jognyilatkozatát nem hagyja jóvá vagy
közöttük egyébként vita van, a bíróságnak lehetősége van, hogy ezt a helyzetet úgy bírálja el,
mintha magának a félnek a nyilatkozatai lennének eltérőek. Ha az eljárás körülményei ezt
nem teszik lehetővé, a gyámhatóság megkeresése szükséges.
Az iratok kézbesítése is speciális rendelkezést igényel a korlátozottan cselekvőképes fél és
gondnoka számára.
A támogató eljárási helyzetének rendezése érdekében a Pp. kiegészítése szükséges.
Rendelkezni kell a támogató eljárási helyzetére vonatkozó legfontosabb szabályokról,
biztosítva azt, hogy a támogató a per során - ideértve a zárt tárgyalást is - jelen legyen, a
távolléte azonban a per folytatásának nem akadálya. A támogató a támogatott személlyel
konzultálhat, de ezzel a tárgyalás menetét, rendjét nem zavarhatják. Cselekvőképességére
tekintettel a jognyilatkozat megtételére csak a fél, és nem a támogató jogosult. A támogató
részvételének a feltételeiről a bíróság tájékoztatja a feleket és a támogatót.
A támogató nem fél, nem képviselő és nem is beavatkozó, hanem az eljárás speciális jogokkal
felruházott egyéb résztvevője.
A támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, így
szükségszerűen felmerülnek kiadásai a bíróság előtt való megjelenésével kapcsolatban. A
támogató költségeinek perköltségként való nevesítése szükséges a nem ügyvéd
meghatalmazott költségeihez hasonlóan. A támogató részére a bíróság előtt való
154
megjelenéssel szükségképpen felmerült és kellően igazolt keresetkiesésének és útiköltségének
a megtérítését kell biztosítani.
A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez a gondnoka
előzetes beleegyezése szükséges, ezért ha pert kíván indítani, már a keresetlevélben fel kell
tüntetnie a gondnoka nevét és lakóhelyét, és mellékelnie kell az előzetes beleegyezést is. A
bíróság ez alapján ellenőrizheti a közhiteles nyilvántartásból az ügycsoportos korlátozást és a
gondnok személyes adatait. Amennyiben pedig az előzetes beleegyezés hiányzik, úgy a
bíróság intézkedik a hiánypótlás elrendelése iránt. Ha az előzetes beleegyezés tekintetében a
gondnok és a gondnokolt között vita van, e tekintetben még nincs a bíróságnak intézkedési
kötelezettsége, hiszen a vita feloldása érdekében a gyámhatóság a gondnok és a gondnokolt
kérelmére dönt. A döntést megelőzően joghatályos keresetlevél nem áll rendelkezésre.
Ha a fél a per során támogatója segítségét szeretné igénybe venni, akkor erre a
keresetlevélben utalnia kell. A kérelem megalapozottságáról - a támogató személyéről, illetve
az őt kinevező ítélet jogerőre emelkedéséről - a bíróság a külön törvény szerinti közhiteles
nyilvántartásból győződhet meg, ehhez tehát a támogatót kinevező ítélet csatolásának
megkövetelése szükségtelen.
A nagykorú személyek jogvédelmét biztosító jogintézmények átalakulása kapcsán a Pp.
XVIII. fejezete élére egy részletesebb cím kerül. A XVIII. fejezet újratagolása miatt a Pp.
304. §-t megelőző alcím helyére „A gondnokság alá helyezési per” alcím kerül.
A Ptk. összetett szakértői vizsgálaton alapuló eljárásra vonatkozó szabályokat állapít meg. Így
a gyámhatóság részére azt kellene előírni, hogy ha az alperes kezelés alatt áll, akkor az őt
kezelő személy szakorvosi, gyógypedagógiai vagy pszichológiai véleményét kell csatolnia.
Annak érdekében, hogy a Ptk. értelmében a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az
előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről, illetve a támogató kinevezéséről is hozhasson
döntést, erre irányuló kereseti kérelmet is elő kell terjeszteni. Mivel a kereset indítója nem
feltétlenül rendelkezik arra vonatkozó ismeretekkel, hogy az alperes korábban tett-e előzetes
jognyilatkozatot, illetve van-e olyan bizalmi viszonyban álló személy, akivel a támogatott
döntéshozatal érdekében bizalmi megállapodást kötöttek, vagy ilyen nyilatkozatot tettek, ezért
erre vonatkozó adatok hiányában is úgy kell tekinteni, hogy a gondnokság alá helyezésre
irányuló kereseti kérelem magában foglalja a támogató kinevezésére, illetve az előzetes
jognyilatkozat hatálybalépésére vonatkozó kereseti kérelmet is. A bíróság a perben hivatalból
tudakozódhat arról, hogy az alperes előzetes jognyilatkozatát a külön törvény szerinti
közhiteles nyilvántartásba bevezették-e, illetve abban milyen rendelkezést tett a fél, illetve
hivatalból bizonyítást folytathat le arra vonatkozóan is, hogy a támogató kinevezése alapjául
szolgáló jognyilatkozat megtételére, megállapodás megkötésére sor került-e.
A Pp. 306. §-a deklarálja az alperes teljes perbeli cselekvőképességét. Ezzel összhangban a
módosítás a kötelező ügygondnok-rendelés helyett a pártfogó ügyvéd kötelező
alkalmazásának írja elő. Kötelező jogi képviselet esetén nem fordulhat elő a Legfelsőbb
Bíróság 2009/7. 211. számú határozatában tárgyalt azon probléma, hogy a magában eljáró
alperessel szemben alapvető kioktatás és a szükséges szakértői bizonyítás nélkül hoz a bíróság
a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata tárgyában ítéletet. A pártfogó ügyvéd
alkalmazásának a félre nézve anyagi következményei nincsenek, tekintettel a Pp. 311. § (6)
bekezdésében rögzített teljes költségmentességi szabályra.
155
A gondnoksági perben lehetőség van arra, hogy a bíróság hivatalból folytasson le bizonyítást.
Ennek részeként célszerű, ha a bíróság felhasználja a gondnokoltak és gondnokaik, a
támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
szóló törvény adta lehetőséget, e nyilvántartásból tudakozódik az alperes előzetes
jognyilatkozatának létezéséről, az abban foglalt rendelkezésekről, arról, hogy a gondokként
kirendelni kívánt személynek áll-e más a gondnoksága alatt, illetve a gondnoksága alatt állók
létszáma nem haladja-e meg e törvényi maximumot, továbbá a gondnokoltak között a
korlátozással érintett ügycsoportok tekintetében nem áll-e fenn érdekellentét.
A Ptk.-ban foglalt összetett szakértői vizsgálaton alapuló eljárására vonatkozó szabályoknak
megfelelően az igazságügyi elmeorvosszakértő kirendelése önmagában nem elegendő, ezért a
bíróság szükség szerint orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatot rendel el. A
szakértői bizonyításra vonatkozó előírásokat a Ptk. tartalmazza. Mivel a szakértő
kirendelésének mellőzését a Pp. lehetővé teszi abban az esetben, ha az alperes személyes
meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik, kifejezésre kell juttatni, hogy a szakértőt
akkor is ki kell rendelni, ha az alperes kommunikációra képtelen állapotban van. A szakértők
körének bővülése miatt ki kell mondani azt is, hogy a szakértőként eljáró gyógypedagógus
vagy pszichológus a tanúvallomást nem tagadhatja meg.
E §-ban kaptak helyet a gondnokrendeléshez kapcsolódó speciális rendelkezéseket is.
Tekintettel arra, hogy a Ptk. hatálybalépésétől a gondnok személyéről is a bíróság dönt,
rendezni kell azt az esetet, hogy ha a keresetlevélben vagy az alperes előzetes
jognyilatkozatában megjelölt személy valószínűleg nem rendelhető ki gondnoknak, a bíróság
a gyámhatóságot kereshesse meg javaslattétel érdekében. A gondnokrendelés feltételeit, a
kizáró okok felsorolását, az alkalmasság szempontjait, valamint a többes és helyettes
gondnokrendelés szabályait a Ptk. tartalmazza. Ha a kereseti kérelemben, vagy a gyámhatóság
javaslatában megjelölt személynél a gondnoki tisztség betöltésére alkalmasabb személyről
szerez a bíróság tudomást a bizonyítási eljárás során, a gondnokrendelés feltételeinek
fennállása esetén e személy kirendeléséről is dönthet, e tekintetben a kereseti kérelemben
vagy a gyámhatóság javaslatában foglaltak nem kötik.
A gondnokrendelés feladata az új Ptk. hatálybalépésével a bíróságokhoz kerül át. A
határozatot azonban a további intézkedések megtétele végett a gyámhatósággal és
nyugdíjfolyósító szervvel közölni kell. A gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-
nyilvántartásban való feltüntetésére vonatkozó szabály korrekciója is szükséges a teljes
cselekvőképesség fogalmának mellőzése és az ügycsoportos korlátozás teljes körű bevezetése
miatt.
Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépése bírósági ítélethez kötött. Ennek eljárásjogi kereteit
a Pp.-ben a nagykorú személyek védelmét szolgáló jogintézményekkel kapcsolatos perek
között, önálló határozatként kell nevesíteni. A bíróság egyrészt dönthet úgy, hogy az alperest
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezi, ezzel egyidejűleg az alperes érvényes
előzetes jognyilatkozatát vagy annak egyes részeit az ítélete rendelkező részébe foglalja,
ezáltal a határozat jogerőre lépésével az előzetes jognyilatkozat, illetve annak valamely
rendelkezése hatályba lép. Abban az esetben is dönthet a bíróság az előzetes jognyilatkozat
hatálybalépéséről, ha egyébként az alperest nem helyezi cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá.
A nyilvántartásba vétel szabályait átdolgozva, de egységes módon kell elhelyezni a XVIII.
fejezeten belül. A jelenlegi, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a
156
továbbiakban: Hivatal) által vezetett Gondnokoltak Országos Névjegyzékének átfogó
megújítása, a nyilvántartás adattartalmának a gondnokok, a támogatott személyek és a
támogatók, valamint az előzetes jognyilatkozatokkal kapcsolatos adatokra való kiterjesztése,
valamint a nyilvántartás elektronizálása érdekében külön törvény megalkotása szükséges. A
Ptk. több helyen utal e nyilvántartásba vételi kötelezettségre. Az előzetes jognyilatkozatok
tekintetében érvényességi feltételül szabja a nyilvántartásba vételt, de nem szól a bírósági
határozattal hatálybalépő rendelkezések, illetve a bírósági határozat adatai bevezetésének a
kötelezettségéről, így ennek önálló rendezése szükséges. A támogatott döntéshozatal esetén a
Ptk. a bírósági határozat megküldésének kötelezettségéről rendelkezik a nyilvántartást vezető
hatóság felé, amiből az következik, hogy a jövőben nem marad fenn a kétszintű nyilvántartás,
hanem a Hivatal gondoskodik az adatok beviteléről, kezeléséről és a felvilágosítás iránti
kérelmek teljesítéséről is. Az anyagi jogi szabályok érvényesülését segíti a nyilvántartási
szabályok megállapítása.
A cselekvőképességet kizáró gondnokság megszűnése és az általános korlátozást teljes körűen
felváltó ügycsoportos korlátozás bevezetése kihat a gondnokság alá helyezés módosításának
és megszüntetésének a szabályaira is. A Ptk. hatálybalépésével megszűnik annak a lehetősége,
hogy cselekvőképességet korlátozó gondnokság kizáró gondokságra, vagy kizáró
gondnokságot korlátozó gondnokságra változhassanak. Mivel a végleges gondnokság alá
helyezés is megszűnik, a felülvizsgálat kötelező jellegének megfelelően kell a rendelkezéseket
módosítani.
Ha a gondnokság alá helyezést követően a gondnoki tisztség megszűnik, vagy a gondnok
felmentése válik szükségessé, biztosítani kell annak az eljárási kereteit, hogy külön perben
lehessen gondnok kirendelése végett a bírósághoz fordulni. Itt kell meghatározni a felperesi és
alperesi legitimációra vonatkozó szabályokat. A gondnok személyére tett javaslat, úgy mint a
gondnokság alá helyezési perben, nem köti a bíróságot.
A Ptké. a megváltozott cselekvőképességi szabályok szerint rendezi a Büntető
Törvénykönyvben, valamint a szabálysértésekről szóló törvényben a cselekvőképtelen kiskorú
sértett, valamint a korlátozottan cselekvőképes sértett jogát a magánindítvány
előterjesztésével kapcsolatban, alkalmazva a Ptk. azon szabályát is, miszerint a korlátozottan
cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet.
Egyes törvények valamely hivatás, tisztség betöltéséhez cselekvőképességet követelnek meg,
illetve a hivatás, tisztség betöltését nem teszik lehetővé a cselekvőképtelen személyek
számára. Ha az adott hivatás betöltése, illetve tisztség ellátása többletfeltételt igényel annál,
mint hogy az adott személy nem állhat a hivatás, tisztség szempontjából mérvadó
ügycsoportban cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, akkor ilyen esetben a Ptké. a
hivatás gyakorlásából, a tisztség betöltéséből való kizárást arra a személyre állapítja meg, aki
bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll vagy -
ezen túlmenően - támogatóval rendelkezik. Vannak ugyanis olyan hivatásrendek (pl. a bírói
szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, a jogtanácsosi, jogi
előadói tevékenység, az ügyvédi, a közjegyzői, a végrehajtói, az igazságügyi szakértői
tevékenység), amelyeket csak akkor tud ellátni a tevékenység gyakorlója teljeskörűen és
biztonsággal, eljárási kötelezettségének mindenkor eleget téve, ha „teljes”
cselekvőképességgel rendelkezik, azaz egyetlen ügycsoportban sem korlátozta a bíróság a
cselekvőképességét és aki számára a bíróság támogató személy kinevezéséről sem határozott.
A közhatalmi tevékenység megfelelő színvonalon történő ellátása, a közszolgálat és a
közhivatalba vetett bizalom indokolja, hogy csak olyan személy láthasson el köztisztviselői
157
feladatokat, aki teljes mértékben cselekvőképes és ügyei vitelében semmiféle korlátozás alatt
nem áll. Erre figyelemmel - a Ptké. szerint - közszolgálati jogviszony nem létesíthető olyan
személlyel sem, aki számára a bíróság támogató személy kinevezéséről határozott.
Ahol továbbá a törvények az előző Ptk. 17. §-a szerinti cselekvőképtelen állapotra utalnak
vagy a cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozatról rendelkeznek, ott a Ptké. a szöveget
a belátási képesség hiányára utalással váltja fel (pl. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.
törvény 13. § (4) bekezdése).
A Ptké. a közvetítői tevékenységről szóló törvénybe is beépíti azokat a szabályokat, amelyek
biztosítják, hogy a gondnokolt mellett a gondnok is részt vehessen az eljárásban. A Ptké.
elkülöníti a nagykorú korlátozottan cselekvőképes személy gondnokának és a kiskorú
törvényes képviselőjének jogait: a gondnok a fél mellett jár el, a törvényes képviselő pedig a
fél helyett. A gondnok csak akkor járhat el a gondnokolt helyett, ha őt a bíróság az erre
irányuló eljárásban feljogosította, hogy a nagykorú korlátozottan cselekvőképes fél helyett és
nevében önállóan eljárjon, továbbá önállóan jognyilatkozatot tegyen. A Ptké. megoldást ad
arra az esetre is, ha a fél és gondnoka között vita merül fel; ilyenkor a közvetítőnek meg kell
keresnie a gyámhatóságot a vita eldöntése érdekében.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvénynek (a továbbiakban:Kjnp.),
valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Fmht.)
háttérjogszabálya a Pp., ezért a gondnokság alá helyezés Ptk.-ban meghatározott szabályai
szerint módosított Pp. alkalmazásának köszönhetően a két törvényt csak két ponton szükséges
kiegészíteni.
A Ptké. a kérelem kötelező tartalmi elemeinek felsorolásába építi be plusz követelményként,
hogy meg kell jelölni a gondnok nevét, lakóhelyét, és csatolni kell a gondnok előzetes
jóváhagyását. Emellett, figyelemmel arra, hogy a Kjnp. és az Fmht. szerint az eljárásban nincs
helye felfüggesztésnek, a Ptké.megteremti ez alól a kivételt, mivel, ha vita van a gondnok és a
gondnokolt között egy jognyilatkozattal kapcsolatban az eljárás során, meg kell keresni a
döntés érdekében a gyámhatóságot; a gyámhatóság döntéséig nem folytatható tovább az
eljárás.
(A Ptk. 2:41. - 2:48. §-ához:
A jogi személyek általános szabályai)
(34-39. §)
A Ptk. szerint a köztestületre az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályai
közül csak azok alkalmazhatók, amelyekről ezt külön törvény kimondja. A Ptk. - ellentétben
az előző Ptk.val - nem rendelkezik arról, hogy a köztestületre - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A fentiekre figyelemmel a Ptké. rögzíti a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), a
Magyar Igazságügyi Szakértő Kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a Magyar
Ügyvédi Kamara, továbbá a területi kamarák tekintetében azokat az új Ptk.-beli előírásokat,
amelyeket - a létrehozás módjára, a tevékenységre tekintettel - alkalmazni indokolt e
köztestületek vonatkozásában. Emellett a Ptké. háttér-jogszabályként - a nyilvántartásba vétel
kivételével - megjelöli az egyesülési jogról szóló törvényt, mivel a vonatkozó törvények
158
rendelkezéseinek eredeti kialakításakor a jogalkotó irányadónak tekintette e törvényt, és e
rendelkezések alkalmazása változatlanul szükséges.
A Ptké. „mozaikos módszerrel” módosítja továbbá mindazon törvényeket, amelyekben a jogi
személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal, személlyel kapcsolatos, Ptk.-ban
alkalmazott fogalmak beépítésével az előző Ptk. által használt fogalmak kiváltása szükséges.
(A Ptk. 2:49. §-ához:
Az állam jogképessége)
(40-44. §)
A Ptk. hatálybalépésével a perbeli képviselet tekintetében csak törvényi szinten lesz lehetőség
eltérő szabályok alkotására. A Ptké. a már meglévő rendeleti szintű szabályok fenntartásának
szükségesség miatt az eltérő rendelkezéseket az eddigi PM rendeleti szintről törvényi szintre
emeli. A Magyar Állam polgári jogi jogviszonyokban való képviseletéről rendelkezik
egyrészt a Ptk., a pénzügyminisztert megillető törvényes képviseleti főszabályként, valamint
az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) is, amely a 17. § e) pontjában
kimondja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) képviseli a Magyar Államot.
Mind a hagyatéki eljárás, mind pedig az állami helytállási kötelezettség az államot megillető,
jogok, ügyek olyan csoportjába tartozik, amelyekre nem terjed ki a vagyontörvény hatálya,
illetve nem feltétlenül az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásból következik e
faladatok ellátása. Ugyanakkor olyan kötelezettségek, amelyek esetében indokolt a Ptk. -ban
foglalt főszabály alóli kivétel megteremtése.
Az állam által öröklés jogcímén megszerzett vagyon a Vtv. hatálya alá kerül, viszont a
hagyatéki eljárásban történő részvételről közvetlenül nem rendelkezik a Vtv. Tekintettel arra,
hogy a vagyon a Vtv. hatálya alá kerül, indokolt, hogy a hagyatéki eljárással kapcsolatos
feladatokat is az MNV Zrt. lássa el, a javasolt normaszöveg az ehhez szükséges törvényi
felhatalmazás megteremtését célozza meg.
A Ptk.-ban meghatározott helytállási kötelezettség sem kizárólag az állami vagyon feletti
tulajdonosi joggyakorlással összefüggésben merülhet fel, így annak érdekében, hogy
valamennyi ügyben az MNV Zrt. járhasson el, törvényi felhatalmazás szükséges.
(A Ptk. 2:50. - 2:72. §-ához:
Az alapítvány)
(45-48. §)
A Ptké. megőrzi az előd-jogszabályában rögzített tételt, miszerint a Ptk. hatálybalépésekor
fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell továbbra is alkalmazni, vagyis a már
meglévő alapítványokat a Ptk. új alapítványi szabályai nem érintik.
A Ptké. módosítja továbbá az alapítványokra vonatkozó egyes törvényekben az előző Ptk.-ra
szám szerint történő hivatkozásokat.
159
(A Ptk. 2:74. - 2:96. §-ához:
A személyhez fűződő jogok)
(49-57. §)
A Ptk. a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelem díjat mint a személyhez fűződő
jogok megsértése közvetett kompenzációját, illetve pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi
büntetését. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire - így különösen a jogsértés
súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértésnek a sértettre gyakorolt hatására - tekintettel
állapítja meg.
A sérelemdíj iránti igények visszamenőleg, vagyis az előző Ptk. hatálya alatt elkövetett
jogsértésekből eredően nem, csak a Ptk. hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekből
eredően érvényesíthetők.
A Ptk. - az előző Ptk.-tól eltérően - többek között a nem vagyoni kár „újraszabályozására” is
figyelemmel határozza meg a szerződésen kívül okozott kár elemeit. Aki személyhez fűződő
jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott kárért való felelősség
szabályai szerint követelheti kárának megtérítését. Így a sérelemdíj iránti igény érvényesítése
mellett - azzal párhuzamosan - a sértett a személyhez fűződő jogainak megsértésével neki
jogellenesen okozott vagyoni károkért az általános szabályok szerint követelhet kártérítést is,
ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Tekintettel arra, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény és az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény a munkáltató kártérítési felelőssége
körében használja a nem vagyoni kár fogalmát, és az előző Ptk-beli szabályozás alapján
határozza meg a munkáltató által megtérítendő károk körét, a Ptké. módosítja a törvények
vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. szabályozásának megfelelően. Ugyanezen okból szükséges
módosítani a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
törvényt, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló törvényt is.
A Ptk. 2:95. §-a a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói között önálló
tényállásként nevesíti a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének
szankcióját. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint mind a bíróságok azon
feladata, hogy a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és
ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse, mind ennek
jogkövetkezménye a Pp. 2. §-ában szerepel, a Ptké.-ben a szabályozási párhuzamosságok
kiküszöbölése szükséges. Ennél fogva a Pp. 2. § (2) bekezdésében a Ptk. szerinti igények
érvényesítésére kell utalni, illetve fenn kell tartani a bíróság soron kívüli eljárására vonatkozó
szabályt.
A természet védelméről szóló törvény módosítása a környezeti károk esetén indítható
közérdekű keresettel kapcsolatos szabályozás szükséges pontosítását tartalmazza.
160
(A Ptk. 2:97. - 2:98. §-ához:
Szerzői jog és iparjogvédelem)
(58-62. §)
Tekintettel arra, hogy a Ptk. a szellemi tulajdon területén szakít a „hézagmentes oltalom”
koncepciójával (azaz nem biztosít védelmet a külön jogszabályokban nem szereplő, ám
társadalmilag széles körben felhasználható és még közkinccsé nem vált szellemi
alkotásoknak), a know-how-ra vonatkozó szabályokat pedig módosítja, a Ptké.-ben indokolttá
válik a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény 1. §-a (2) bekezdésének g-h) pontjait
módosítani annak érdekében, hogy az „iparjogvédelmi ügyek” meghatározása összhangba
kerüljön a Ptk. rendelkezéseivel.
A szellemi tulajdoni tárgyú törvények és a Ptk. közötti kapcsolat kétirányúságát biztosító,
tisztázó jellegű rendelkezéseket tartalmaz a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény-
módosítás, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény-módosítás, a szerzői
jogról szóló törvény-módosítás, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló törvény-
módosítás. Az új Ptk. is kimondja ugyan a kódex háttérjogszabály-jellegét, a jogalkalmazás
számára azonban a viszony a törvény-módosításokkal még világosabb lehet.
2.	cím
A Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(63. §)
A házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, továbbá a testvérnek testvére vér
szerinti leszármazójával kötött házassága az előző Ptk. szerint érvénytelen, a Ptk. szerint
viszont nem. Indokolt ezért az említett érvénytelenségi okokra hivatkozással az
érvénytelenség megállapítására már megindított bírósági eljárást megszüntetni, illetve a Ptk.
hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani.
(A Ptk. 3:5. - 3:103. §-ához:
A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat)
(64-70. §)
A Ptk. szerint a házasság megszűnik az egyik házastárs nemének megváltoztatásával. A
házasság megszűnésének időpontja a megváltozott nem anyakönyvezésének napja. A közös
kiskorú gyermek védelme érdekében a szülői felügyeleti jog gyakorlásról, a gyermek
tartásáról és egyéb kapcsolódó kérdésekről a felek megállapodására, vita esetén bíróság általi
eldöntésére van szükség. A Ptk. szabályainak érvényesülése érdekében e tárgykörökben
keresetindítási kötelezettséget kell a felek számára előírni. A kötelező keresetindítás előírása
azonban önmagában még nem biztosítja azt, hogy a felek ezt valóban be is fogják nyújtani a
bíróságnak. Megfelelő határidő biztosítását követően ezért mögöttes jelleggel a
gyámhatóságot kell feljogosítani arra, hogy a gyermek védelme érdekében a keresetet
megindítsa. A házastársi tartás kérdésében ez a kötelezettség a gyámhatóságot nem terheli.
161
Ha a fél kommunikációra képtelen állapotban van, és ezért a bíróság a gondnokát önálló
eljárásra jogosította fel, személyes meghallgatása mellőzésének a lehetőségét indokolt
kimondani.
A az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény (Kjtv.) alapján a MOKK központi
nyilvántartásokat hozhat létre. Tekintettel arra, hogy a MOKK számos nyilvántartást, illetve
azok technikai hátterét működteti, ezért a Kjtv.-t a Ptké. akként módosítja, hogy a jelenleg
létező, valamint a kialakításra kerülő nyilvántartások nevesítve szerepeljenek benne,
ugyanakkor a szabályozás rugalmasságának megőrzése érdekében továbbra is kimondja a
törvény - általános jelleggel -, hogy a MOKK központi nyilvántartásokat működtet.
A Ptké. kiegészíti a Kjnp.-t a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus
nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokkal.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztésére csak személyesen kerülhet sor, és a
nyilvántartásba vételt megelőzően a közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a
közjegyzői okirat elkészítésének szabályainak alkalmazásával győződik meg; ennek
megfelelően a kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére nem lesz lehetőség. A
nyilvántartások közhiteles volta miatt indokolt ez a szigorítás.
A nyilvántartás adataihoz hozzáférést kell biztosítani a bíróság, a közjegyző és a bírósági
végrehajtó mellett, a nemzetbiztonsági szolgálatnak, a nyomozóhatóságoknak és az
ügyészségeknek is, továbbá a Ptké. előírja, hogy az informatikai alkalmazás működtetője
naplót készít, és meghatározza, hogy mely tényekről, körülményekről kell naplót készíteni.
A nyilvántartás szükséges adatként tartalmazza a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
a szerződő felek nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, a bejegyző
közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát és időpontját, a szerződés megszűnése
esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát,
idejét.
A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára
feljegyzést készíthet. A betekintés a szerződő felek neve és - ha szükséges - egyéb adatai
alapján történhet; a lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelemre - tanúsítványt állít ki.
(A Ptk. 3:105 - 3:125. §-ához:
A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat)
(71-75. §)
A Ptk. nem ismeri az előző Ptk.-ban szabályozott, a házasságkötést megelőző eljárásban tett
apai elismerő nyilatkozat apaságot keletkeztető voltát. A Ptké. lehetőséget teremt viszont arra,
hogy amennyiben a házasságkötést megelőző eljárásban ilyen nyilatkozat tételére sor került,
és a házasságot a nyilatkozattételtől számított hat hónapon belül megkötik, a férjet a gyermek
apjának lehet tekinteni.
A Pp. 299. §-ának (2) bekezdése a cselekvőképtelenségre való utalás miatt módosítást
igényel. Ha a gyermek anyja kommunikációra képtelen állapotban van, és ezért a bíróság a
162
gondnokát önálló eljárásra jogosította fel, személyes meghallgatása mellőzésének a
lehetőségét indokolt kimondani.
(A Ptk. 3:126. - 3:150. §-ához:
Az örökbefogadás)
(76. §)
A Ptk. Harmadik Könyve örökbefogadásra vonatkozó szabályai között rendezi az
örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogát. Az örökbefogadott
felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbefogadták-e és - ha tizennegyedik
életévét már betöltötte - kérheti vérszerinti szülőjének természetes személyazonosító adatait.
A felvilágosítás megadásához - többek között - a vérszerinti szülő meghallgatása is
szükséges. Ha a vérszerinti szülő távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba
ütközik, illetve, ha a vérszerinti szülő a meghallgatás során úgy nyilatkozik, hogy természetes
személyazonosító adatainak közléséhez nem járul hozzá, a bíróság dönt - a gyermek
érdekének figyelembevételével - a vérszerinti szülő természetes személyazonosító adatainak
az örökbefogadott gyermekkel való közléséről vagy az adatok megtagadásáról. A bíróság a
gyámhatóság elutasító határozatát felülvizsgálja és joga van az ügyben érdemi döntést hozni,
a gyámhatósági határozatot megváltoztatni. A bíróság a közigazgatási szerv határozatát akkor
változtathatja meg, ha törvény rendelkezése a határozat megváltoztatását kifejezetten
megengedi. Ezért szükséges a Pp. 339. § (2) bekezdésének kiegészítése.
(A Ptk. 3:151. - 3:197. §-ához:
A szülői felügyelet)
(77-81. §)
A Ptk. szerint a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet
megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében -
ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - külön törvényben
szabályozott közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Ennek a rendelkezésnek a végrehajtásaként
a Ptké. meghatározza a közvetítő felkérésének a felek általi kezdeményezését, a felkérés
határidejét, a per folytatásának kérésére vonatkozó rendelkezéseket.
A Pp. szerint a gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes
bíróság előtt is meg lehet indítani. Az Ptk. változtat a korábbi szóhasználaton a tekintetben,
hogy ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti
viszonyában elhagyja a „gyermek elhelyezés” kifejezést, és azt - a nemzetközi
dokumentumokhoz hasonlóan - arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez
vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül; gyermekelhelyezés helyett a szülők között „a
szülői felügyeleti jogok rendezéséről” szól. A Ptk. nevesíti is ennek megfelelően a hatályos
szabályozásban „gyermek elhelyezési” pernek nevezett eljárásokat „a szülői felügyelet
gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti per”
néven. A módosítással a Pp. normaszövege is a Ptk-hoz hasonlóan változik
A Ptk. megteremti annak a lehetőségét, hogy a bíróság rendelkezzen a közvetítői eljárás
kötelező igénybevételéről. A perköltségre vonatkozó általános szabály módosítását teszi
163
szükségessé a bíróság által elrendelhető kötelező közvetítésre vonatkozó Ptk.-beli
rendelkezés, ennek megfelelően a perköltséghez hozzá kell számítani a közvetítő költségeit és
díját is.
A kötelező közvetítői eljárás bevezetésével a perköltség speciális szabályait is át kell
alakítani.
Az egyezségre vonatkozó rendelkezéseket kiegészítését a kötelező közvetítés szabályainak a
bevezetése indokolja.
A kötelező közvetítés bevezetése miatt a felfüggesztési okok körét bővíteni kell.
A házassági perben a bíróságnak a kiskorú gyermek érdekében ideiglenes intézkedésként
döntenie kell a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről. A Pp. szövegében hivatkozott
„elhelyezés” kifejezést pontosítja a szöveg, igazodva a Ptk. új szóhasználatához.
A közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával lehetővé kell tenni, hogy a felek
közvetítésre való kötelezése esetén a felkért közvetőt eljárási kötelezettség terhelje, ellenkező
esetben a felek perbeli (gyámhatósági eljárásbeli) igényérvényesítése sérülne. Ennek
érdekében a módosítás kimondja, hogy a közvetítői névjegyzékbe felvételüket kérők (illetve a
már a névjegyzékben szereplők) kötelesek nyilatkozni arról, hogy a felek bírói
(gyámhatósági) kötelezése esetén vállalják-e a közreműködést. A közvetítő, aki a
közreműködést vállalja, - az erre vonatkozó nyilatkozatának visszavonásáig - köteles a felek
felkérését elfogadni és azt csak a törvényben foglalt összeférhetetlenségi okokra hivatkozással
tagadhatja meg. A közreműködési kötelezettség a közvetítőt csak akkor terheli, ha a felek a
felkérésükhöz a bíróság (gyámhatóság) határozatának másolatát csatolják.
Annak érdekében, hogy a felek a közvetítői eljárás kezdeményezését vagy az eljárásban való
részvételüket a bíróság (gyámhatóság) részére igazolni tudják, a törvényt ki kell egészíteni a
közvetítő igazolás kiállítására vonatkozó feladatával.
Speciális rendelkezést igényel annak kimondása, hogy a bíróság a kötelező közvetítést
elrendelő végzésében felhívja a feleket arra, hogy e végzés másolatát a közjegyző
felkéréséhez csatolják.
3.	cím
A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(82. §)
A Ptké. a kötelmi jogviszonyoknál alkalmazott elveknek megfelelően mondja ki, hogy a Ptk.
hatálybalépését megelőzően megindított birtok- és tulajdonjogi, használati, szolgalmi és
közérdekű használati jogviszonyokkal, valamint az ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatos,
folyamatban lévő eljárásban a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályi rendelkezéseket
kell alkalmazni.
164
(A Ptk. 4:1. - 4:7. §-ához:
A birtok)
(83-86. §)
A birtokvédelmi eljárás, illetve a jegyzői eljárást követő birtokper egyes speciális
szabályainak a Pp.-ben való újraszabályozása szükséges. Azokra a birtokperekre, amikor a
jegyző határozatának megváltoztatását kérik a felek, sajátos szabályok megállapítása
szükséges.
(A Ptk. 4:13. - 4:93. §-ához:
A tulajdonjog)
(87-93. §)
A bírósági végrehajtásról szóló törvény eddig az üzletrész árverése esetében, illetve az
ingatlan-végrehajtás körében az önkormányzatok elővásárlási jogának gyakorlása esetében
szabályozta az elővásárlási jog gyakorlását. A Ptk szabályozására figyelemmel a Ptké. az
elővásárlási jog gyakorlásának szabályait megfelelően kiegészíti annak érdekében, hogy a
tulajdonostárs is élhessen a számára biztosított joggal.
A Ptk. értelmében elidegenítési és terhelési tilalom csak a lajstromba történő bejegyzéssel
alapítható. Az iparjogvédelmi törvényekben a jelenlegi szabályok szerint a jogutódlásról szóló
részeknél csupán a jelzálogjog alapítása kapcsán konstitutív hatályú a lajstrombejegyzés.
Ebből következően - bár a Ptk. igazából rendezi a kérdést - utalni kell arra az iparjogvédelmi
törvényekben, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom esetén is ugyanez a helyzet.
A Ptk. meghatározza ugyan a kizárólagos állami tulajdon tárgyait, de ezek köre más
törvényekben bővíthető. Ennek megfelelően tartalmazza a légiközlekedésről szóló törvény a
Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret földterületével, felépítményeivel, meghatározott
berendezéseivel és létesítményeivel együtt kizárólagos állami tulajdonba tartozó tárgyként.
(A Ptk. 4:94. - 4:170. §-ához:
A zálogjog, a vagyont terhelő zálogjog és az önálló zálogjog)
(94-102. §)
A Ptk. a kézizálog rendkívüli alakjaként szabályozza a rendhagyó zálogjogot, amely az előző
Ptk. óvadékra vonatkozó egyes szabályainak helyébe lép Átmeneti rendelkezésként szükséges
kimondani, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt alapított óvadékra - a követelés, illetve az alapul
szolgáló jogviszony fennállásáig - a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Ptk.-ban foglaltakra tekintettel a Ptké. a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, továbbá az
óvadékra vonatkozó rendelkezést tartalmazó további törvényeket a Ptk.-nak megfelelően
módosítja.
165
A Ptk. bevezeti a zálogjogosulti bizományos jogintézményét; az ingatlan-nyilvántartásba, a
lajstromba vagy a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjogosulti bizományost illetik meg
a zálogjogosult jogai, illetve terhelik a kötelezettségei.
A végrehajtás során a zálogjogosultnak (zálogjogosult végrehajtást kérőnek) speciális
helyzete van: részére bizonyos iratokat meg kell küldeni, különböző indítványokat tehet stb.,
ezért a Ptké. ennek megfelelően rögzíti, hogy ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost
jelölt ki, a végrehajtási eljárással kapcsolatosan a zálogjogosultat megillető jogosítványokat is
a zálogjogosulti bizományos gyakorolja, azonban a Ptk.-ban foglaltakra tekintettel - amely
szerint a saját nevében, de a zálogjogosult javára jár el - amennyiben a bírósági végrehajtásról
szóló törvényben biztosított jogosítványok alapján tulajdonszerzésre kerül sor (pl. ingó vagy
ingatlan átvétele), úgy nem a zálogjogosulti bizományos, hanem maga a zálogjogosult szerez
tulajdonjogot.
A Ptk. szerint a kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása - a zálogjogosult
választása szerint - történhet a zálogtárgy külön törvényben foglaltak szerinti egyszerűsített
végrehajtási értékesítése útján is. A bírósági végrehajtásról szóló törvény már jelenleg is
szabályozza a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére vonatkozó eljárási
szabályokat, azonban a Ptké. a Ptk. előírásaihoz igazítja a szabályozást. Tekintettel arra, hogy
ezen eljárásra a zálogjogosult döntése alapján kerül sor, a Ptké. rögzíti, hogy amennyiben a
zálogjogosult ezt kéri, a zálogszerződésről szóló közokirat végrehajtási záradékkal történő
ellátásakor, a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével kell elrendelni a
zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását.
Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szerint a bíróságtól kérhető a zálogjogosult kielégítési joga
gyakorlásának felfüggesztése vagy korlátozása, a Ptké. e körben speciális végrehajtás
felfüggesztési okokkal egészíti ki a törvényt.
(A Ptk. 4:171. - 4:193. §-ához:
A használati jogok, a szolgalom és közérdekű használat)
(103-108. §)
A Ptk. szerint a haszonélvezet megszűnését követő öt éven belül a haszonélvező a
tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli felújítási, javítási vagy helyreállítási
munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését jogalap nélküli
gazdagodás szabályai szerint követelheti. A jogalap nélküli gazdagodás szabályainak
alkalmazása, mint új szabály-elem indokolja, hogy a haszonélvezet megszűnésekor hatályos
jog vonatkozzon a megtérítésre, vagyis a Ptk.-ban szereplő rendelkezést a haszonélvezetnek a
Ptk. hatálybalépését követő megszűnése esetében kell alkalmazni.
A vízgazdálkodásról szóló törvény, valamint a természet védelméről szóló törvény
módosítása a közérdekű használati joggal kapcsolatos szabályozással történő összhang
megteremtése érdekében pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
166
4. cím
A Ptk. Ötödik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(109. §)
A Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmi jogviszonyokban nem lehet alkalmazni a Ptk.
rendelkezéseit, hiszen a felek még a korábbi Ptk. előírásaiban bíztak a jogviszonyok
keletkezésekor. A szerződéses kapcsolatokban a szerződésben nem rögzített feltételekre a
megkötéskor hatályos törvényi rendelkezések vonatkoznak, amelyekben nem okozhatnak
változást az időközben módosított törvényi rendelkezések, hiszen a felek nem ezek
ismeretében határozták meg a szerződésük tartalmát. Mindez vonatkozik az alakszerűségi
követelményekre is, azonban a jogalkalmazás egyértelműsége érdekében a Ptké. - előd-
jogszabályához hasonlóan - külön is kiemeli az alakszerűségi követelményeknek a
jognyilatkozat megtételekor irányadó törvényi követelmények szerint való megítélését, amely
azonban - az elődjogszabály átmeneti rendelkezésével szemben - már nem a fő szabály alóli
kivételként jelenik meg.
(A Ptk. 5:1. - 5:29. §-ához:
A kötelmek közös szabályai)
(110-114. §)
A Ptk. szabályozza a letét útján való teljesítés szabályait, és jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában a kötelezett közjegyzői bizalmi őrzés vagy ügyvédi letét útján is teljesíthet.
A közjegyző, valamint az ügyvéd feladatai alapvetően eltérnek egymástól, eltérő jellegű
jogviszonyokban kell, hogy szerephez jussanak, figyelemmel az ügyvédség és a közjegyzőség
eltérő rendeltetésére. Az ügyvéd feladata, hogy a feleket segítse a magánjogi
jogviszonyokban, hozzájárulva a magánjogi jogviszonyok megfelelő lefolyásához, szükség
esetén a felek képviselete a jogviták során, míg a közjegyző alapvetően ott kell, hogy
szerephez jusson, ahol az a jogviszonyok jellege alapján indokolt, például: a közokirati forma
megkövetelése egyes esetekben, közjegyzői nemperes eljárások lefolytatása a jogviszonyok
gyors rendezése, jogviták elkerülése érdekében.
A fenti elveknek megfelelően a közjegyzőkről szóló törvény (Kjtv.) szerint pénz, értéktárgy
és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző csak
akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a
közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy
részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.
A hatályos szabályok szerint tehát a közjegyző kizárólag akkor jogosult bizalmi őrzésre, ha
arra saját tevékenységéhez kapcsolódóan kerül sor.
Annak érdekében, hogy a Kjtv. a Ptk. rendelkezéseivel is összhangban álljon, és a közjegyző
alapvető feladatain se terjeszkedjen túl, a Ptké. kiegészíti a Kjtv.-t a bizalmi őrzés útján való
teljesítés szabályaival, meghatározva, hogy erre milyen feltételek mellett jogosult a
közjegyző, és rögzítve, hogy az átvételről szóló jegyzőkönyvnek - a jogintézmény
sajátosságaira - pontosan mit kell tartalmaznia.
167
(A Ptk. 5:30. - 5:185. §-ához:
A szerződés általános szabályai)
(115-130. §)
A Ptké. az előző Ptk-hoz kapcsolódó végrehajtási rendelkezés megtartásával a
fogyasztóvédelmi vonatkozású magánjogi szabályozásnak az európai közösségi jogból eredő
követelményekhez való hozzáigazítását célozza.
A Ptké. az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló
szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben foglalt - illetve a szálláshelyek
időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek
viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a
fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv átültetésével ennek helyébe lépő - szabályozáshoz, továbbá a távollévők között
kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben, és az üzleten kívül
fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendeletben foglalt
szabályozáshoz teremti meg a szükséges jogalkotási felhatalmazásokat, kiváltva a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) szerinti felhatalmazó
rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy az Fgytv. nem tartalmaz a fogyasztói szerződésekre
vonatkozó szabályozást, s nem adekvát a fogalomrendszere (fogyasztó, vállalkozás) sem a
szerződési jogi szabályozás szempontjából.
A Ptké. megteremti továbbá a szükséges jogalkotási felhatalmazást a Ptk. szerinti kötelező
jótállást előíró szabályozásokhoz: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező
jótállásról szóló, a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló, valamint az egyes
javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló szabályozáshoz,
továbbá a fogyasztói adásvételi szerződések keretében érvényesített szavatossági és jótállási
igények intézéséről szóló szabályozáshoz.
A Ptk. szerint az általános meghatalmazás az általános meghatalmazásokról szóló külön
törvény szerint vezetett elektronikus nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Tekintettel
arra, hogy az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény (Kjnp.) Ptké. keretében
tervezett módosítása az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartása vezetésének
feladatát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hatáskörébe telepíti, ennek
megfelelően módosítani kell a Pp. általános meghatalmazásokról rendelkező azon szabályát,
amely szerint az általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel céljából a bíróságnál kell
bejelenteni.
A Ptké. kiegészíti a Kjnp.-t az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának
szabályaival.
Az általános meghatalmazások nyilvántartásának vezetése a felek részére részben új, részben
hatékonyabb eszköz ügyeik intézésére, mely hozzájárul a perek, nemperes eljárások
gyorsításához, illetve szükségtelenné teszik a képviseleti jogosultság későbbi, időről időre
történő igazolását. Figyelemmel arra, hogy a nyilvántartás vezetése közjegyzői nemperes
eljárás, ezért azt a Kjnp.-ben kell elhelyezni.
A Ptké. szerint a közjegyzőtől a Pp.-ben szabályozott (perek vitelére adott) általános
meghatalmazás és a Ptk.-ban szabályozott (az ügyek vitelére adott) általános meghatalmazás
168
szerinti képviseletre adott általános meghatalmazások nyilvántartásba történő bejegyzése
kérhető. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztésére - a házassági vagyonjogi
szerződések nyilvántartásával egyezően - csak személyesen kerülhet sor, és a nyilvántartásba
vételt megelőzően a közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat
elkészítésének szabályainak alkalmazásával győződik meg.
A Ptké. értelmében az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartásának vezetésére
irányuló közjegyzői nemperes eljárás lefolytatását követően a jogszabályoknak megfelelő
általános meghatalmazások (az ügyek vitelére adott, valamint a perek, nemperes eljárások
vitelére adott általános meghatalmazások) egy, az interneten folyamatosan elérhető
nyilvántartásba kerülnek, melynek eléréséhez mindössze internet-hozzáférés szükséges. A
nyilvántartás létrejöttével a szerződéses kapcsolatba lépő felek adminisztratív terhektől
mentesülhetnek, hiszen feleslegessé válik az általános meghatalmazások papír alapú
igazolása, mivel a nyilvántartás adatai közhitelesek, azok egyéb módon történő igazolása
szükségtelen. A Ptké. szerint az általános meghatalmazások elektronikus nyilvántartására
szolgáló informatikai alkalmazást a MOKK működteti. A nyilvántartás közhiteles adatokat
tartalmaz, emellett teljes körű, az általános meghatalmazások a nyilvántartásba való
bejegyzéssel keletkeznek és szűnnek meg, (ahogyan azt a Ptk. is előírja), a bejegyzésnek
pedig nincs visszaható hatálya a bejegyzés iránti kérelem előterjesztésére.
Az általános meghatalmazás a nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre; ezzel a
rendelkezéssel a Ptké. egy teljes körű nyilvántartást hoz létre. Ez a rendelkezés fontos azért,
mert ezáltal biztosítható, hogy a nyilvántartáson kívül ne létezzenek általános
meghatalmazások. Fontos továbbá azért is, mert ezáltal senki nem hivatkozhat arra, hogy a
meghatalmazás már létrejött, mindössze a bejegyzésre nem került még sor. Ez a rendelkezés
lényeges garanciális elemet hordoz magában, hiszen ezzel biztosítható az, hogy egyértelműen
megállapítható legyen a meghatalmazás létrejöttének ideje, valamint az, hogy a kérdéses
időpontban fennáll-e vagy fennállt-e. Azzal, hogy ezek a jogi helyzetek már a nyilvántartásból
kiderülnek, megelőzhetőek azok a jogviták, amelyek egy meghatalmazás érvényessége miatt
alakulhatnának ki. E rendelkezés céljának megfelelően a Ptké. úgy rendelkezik, hogy az
általános meghatalmazás felmondása vagy visszavonása akkor válik hatályossá, mikor ennek
tényét bejegyzik a nyilvántartásba.
A nyilvántartás az abba bejegyzett általános meghatalmazás fennállását hitelesen tanúsítja.
Ellenkező bizonyításig a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásról vélelmezni
kell, hogy az fennáll; az általános meghatalmazás felmondásának vagy visszavonásának a
nyilvántartásba történő bejegyzése esetén pedig - ellenkező bizonyításig - azt kell
vélelmezni, hogy az nem áll fenn. Így amellett, hogy szükségtelenné válik az eljárási
jogosultság igazolása, a harmadik személyek az általános meghatalmazás megszűnése esetén
nem hivatkozhatnának arra, hogy erről nem volt tudomásuk.
A nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, a MOKK
feladata pedig a nyilvántartás közzététele az interneten és gondoskodás annak folyamatos
elérhetőségéről. A nyilvántartás ügyek vitelére adott általános meghatalmazásokat tartalmazó
adatai nyilvánosak, azokat megtekinteni egy, a meghatalmazó vagy a meghatalmazott által
közölt azonosítóval lehet, így biztosítható, hogy csak olyan személyek tekinthessék meg a
nyilvántartás adatait, akiket erre a meghatalmazó vagy a meghatalmazott felhatalmaz. A
nyilvántartásnak a perek vitelére adott általános meghatalmazásokra vonatkozó adatait viszont
a bíróságok, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók tekinthetik meg (az ő eljárásaik
vonatkozásában bírnak relevanciával ezen ügyek vitelére adott meghatalmazás).
169
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény (Szt.) a találmány műszaki
megvalósíthatóságáért való szavatosságra a Ptk.-nak a hibás teljesítés esetén alkalmazandó
szabályait rendeli alkalmazni. A Ptk. azonban már nem csupán a kellékszavatossági
szabályokat tartalmazza a „hibás teljesítés” fejezetcím alatt, hanem - fogalom-meghatározó és
értelmező, valamint különös rendelkezésekkel kiegészülve - a termékfelelősségre
(termékszavatosságra), a jótállásra, és a jogszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket is; a
kellékszavatossági jogok rendszerében pedig a hatályos állapothoz képest jelentős változások
következtek be. Ebből következően az Szt.-ben található utaló szabályt ki kellett igazítani.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény kiigazítását a jogszavatossági
szabályoknak a Ptk. hibás teljesítésről szóló fejezetébe való átkerülése indokolja.
A társasházi és a lakásszövetkezeti közgyűlések esetében - a számtalan vita elkerülése
érdekében - feltétlenül szükséges az ún. ügyleti képviseletre is kötelező írásbeli
meghatalmazás előírása. Ez a közös képviselő szabályos eljárásának vita esetén történő
bizonyítását teszi lehetővé. A normaszövegben a részvételre és a jognyilatkozatra utalás azt
teszi pontossá - összhangban a Ptk.-val -, hogy a közgyűlésen a meghatalmazott személy
részt vehet, és a tulajdonostárs szavazati jogának erejéig, helyette szavazhat.
(A Ptk. 5:186. - 5:479. §-ához:
Egyes szerződések)
(131-137. §)
A Ptké. megteremti a biztosítéki céllal kikötött vételi jog kötelezettjének védelmét arra a -
gyakorlati tapasztalatok szerint legkritikusabb helyzetet eredményező - esetre, ha a biztosítéki
céllal kikötött vételi jog alapján megszerzett dolog a kötelezett által lakott lakóingatlan. A
kötelezettet megilleti a vételár és a törvény szerinti minimum ár különbözete, továbbá a vételi
jog jogosultja a kötelezettel elszámolni köteles.
A Ptké. megteremti a szükséges jogalkotási felhatalmazást az utazási szerződésekről, az
üzletszerzői szerződésekről szóló szabályozáshoz.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló törvény (Lt.) a rendkívüli, valamint a cserelakásos felmondás eseteit tételesen felsorolja,
továbbá a bérlőtársi jogviszonyra, a bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén a
felmondásra jogosultak körére tartalmaz speciális szabályokat.
Az előző Ptk. ebben a kérdésben nem tartalmazott - sem elévülési, sem jogvesztő - határidőt
a felmondásra jogosultnak a bírósághoz fordulása kérdésében, a Ptk. viszont előírja a
jogvesztő 15 napos határidőt, melytől eltérő szabályozás szükséges a lakás- és
helyiségbérletre. Az eltérésnek a rendkívüli, valamint a cserelakásos felmondásra egyaránt ki
kell terjednie, mivel a lakásbérlet felmondásának megalapozottsága mindkét esetkörben
vitatható, továbbá egy lakás, illetve egy nem lakás célú helyiség kiürítése (cserelakásnál az
átköltözés is) 15 napnál mindenképpen hosszabb időt vesz igénybe, továbbá nem volna
indokolható a jogvesztés kikötése.
170
A hatvan nap biztosítja, hogy ha a bérlő a felmondást nyolc napon belül nem veszi tudomásul,
további megfelelő időtartam álljon rendelkezésre a bérlővel való megegyezésre (pl. a bérlő
ingóságai elszállításának és elhelyezésének tisztázására). A jogvesztés kikötésének mellőzése
védi a bérbeadó/tulajdonos jogait (birtokbavétel, további hasznosítás joga, stb.) azzal, hogy ha
a hatvan nap is eredménytelenül telt el, még további korlátozott ideig bírósági jogvédelmet
kérhet.
A normaszöveg kiegészítése vonatkozik a cserelakásos felmondásra is, ezért ott ugyanezt a
kiegészítést nem kell megismételni. A cserelakásos felmondásnál - felmondási időtartamként
-	az Lt.-ben meghatározott minimum három hónap értelemszerűen nem releváns a javasolt
hatvan napos bíróság előtti jogérvényesítés időtartama tekintetében, mert, ha a felmondás
közlésétől számított nyolc napos határidőn belül a bérlő a felmondást nem veszi tudomásul, a
tudomásul nem vett felmondáshoz felmondási időtartam nem kapcsolódhat.
A lakás/helyiségbérlet sajátosságai miatti jogbiztonság érdekében szükséges a rendes
felmondás esetében a bíróság előtti jogérvényesítésről szóló kiegészítés beiktatása.
Az Lt. szerint a bérlő a határozatlan idejű szerződést bármikor - azaz indoklás nélkül -
felmondhatja a hónap utolsó napjára; a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. E
tekintetben is szükséges a lakás/helyiség eltérő rendeltetését figyelembe venni, és a
jogbiztonság érdekében az Lt.-ben szabályozni kell a bérlőt illető bírósági jogérvényesítés
határidejét. A bérlő tekintetében kellő időtartam a harminc napos határidő, mert a bérlő általi
felmondás feltételezi, hogy sikerült máshol lakást/helyiséget (bérletet vagy akár tulajdont)
szereznie. Fontos azonban itt is a jogvesztés kikötésének mellőzése, különös tekintettel a
bérleti szerződés fennállásáig a bérlőt terhelő lakbér/helyiségbér megfizetésének
kötelezettségére.
(A Ptk. 5:496 - 5:560. §-ához:
Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért)
(138-148. §)
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, a természet védelméről szóló
törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítását a környezeti károkért
való felelősségre vonatkozó Ptk.-beli szabályokkal történő összhangteremtés indokolja.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (Vtv.)
módosítását indokolja, hogy a Vtv. 75. §-a nem definiálta külön a vad által a mező- és
erdőgazdálkodáson kívül okozott kárt, továbbá így már nem pontos a Vtv. V. Fejezetének a
címe és a 75. §-hoz tartozó alcíme sem.
(A Ptk. 5:561. - 5:569. §-ához:
Egyéb kötelem keletkeztető tényállások)
(149. §)
A módosítást az előző Ptk. meghatározott szakaszára szám szerint történő hivatkozás
kiváltása tette szükségessé.
171
5.	cím
A Ptk. Hatodik Könyvéhez kapcsolódó rendlelkezések
(A Ptk. 6:1. - 6:100. §-ához:
Öröklési jog)
(150-154. §)
A Ptké. megtartotta az öröklési jogra az előző Ptk. alkalmazásához kötődő azt az átmeneti fő
szabályt, hogy a Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit a Ptk. öröklési jogi
rendelkezéseinek hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni. értelemszerűen
kivételt kellett megállapítani e szabály alól a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseinek
hatálybalépése előtt tett lemondó nyilatkozat és végintézkedés tekintetében, hiszen ezen
jognyilatkozatoknál csak a megtételükkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való
megfelelés kérhető számon.
6.	cím
A Ptk. Hetedik Könyvéhez kapcsolódó rendelkezések
(A Ptk. 7:2. §-ának 20. pontjához:
Hozzátartozó)
(155-156. §)
A Ptk.-ba épülő fogalmak közül néhány eltér az előző Ptk.-ban megjelenő - jóval csekélyebb
számú - olyan fogalomtól, amely eddig is más törvényekben hivatkozásul szolgált. Ez azzal a
kötelezettséggel jár, hogy minden törvényben, amely az adott fogalmat használja, a Ptké.
törvény-módosító rendelkezései között a fogalmat ki kell váltani. A jogbiztonság
követelményei alapján a módosítás nem lehet „sommás”, csak tételes, már csak azért is, mert
az egyes törvényekben mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a Ptk. szerinti fogalom az
adott törvény alkalmazásában megfelelő tartalmat képvisel-e. Ennek megfelelően a fogalom
kiváltása saját definícióval vagy a Ptk.-ra hivatkozással valósul meg. A „hozzátartozó”
esetében az előző Ptk.-hoz képest a Ptk. szabályozásából eredő tartalmi különbség csekély
volta miatt a Ptk-ra való hivatkozás alkalmazását teszi lehetővé.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan valamennyi törvényben szükséges az előző Ptk.-ra, annak egyes
rendelkezéseire szám szerint történő hivatkozások módosítása. Amennyiben egy jogszabály
szám nélkül hivatkozik a Polgári Törvénykönyvre - amennyiben a hivatkozás tartalmilag
továbbra is helyes és a jogalkotó szándékában áll -, úgy jogszabály módosításra nincs
szükség. Az 1959. évi IV. törvényszámra történő hivatkozás esetében azonban módosítás
szükséges, úgy, hogy a hivatkozás a jövőben szám nélkülivé válik. Az előző Ptk. egyes
paragrafusaira történő hivatkozás esetében ezek módosítása értelemszerűen szükséges, és -
amennyiben lehetséges - a hivatkozás egy adott jogintézményt, szabályt megfogalmazva,
szám nélkül történik.
172
(A Ptk. 7:2. §-ának 29. pontjához:
Közeli hozzátartozó)
(157-165. §)
A „közeli hozzátartozó” esetében - csakúgy, mint a hozzátartozónál - az előző Ptk.-hoz
képest a Ptk. szabályozásából eredő tartalmi különbség csekély volta általában a Ptk-ra való
hivatkozás alkalmazását teszi lehetővé.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan valamennyi törvényben szükséges továbbá az előző Ptk.-ra, annak
egyes rendelkezéseire szám szerint történő hivatkozások módosítása. Amennyiben egy
jogszabály szám nélkül hivatkozik a Polgári Törvénykönyvre - amennyiben a hivatkozás
tartalmilag továbbra is helyes és a jogalkotó szándékában áll -, úgy jogszabály módosításra
nincs szükség. Az 1959. évi IV. törvényszámra történő hivatkozás esetében azonban
módosítás szükséges, úgy, hogy a hivatkozás a jövőben szám nélkülivé válik. Az előző Ptk.
egyes paragrafusaira történő hivatkozás esetében ezek módosítása értelemszerűen szükséges,
és - amennyiben lehetséges - a hivatkozás egy adott jogintézményt, szabályt megfogalmazva,
szám nélkül történik.
(A Ptk. 7:2. §-ának 33. pontjához:
Köztestület)
(166. §)
A Ptk.-hoz kapcsolódóan valamennyi törvényben szükséges az előző Ptk.-ra, annak egyes
rendelkezéseire szám szerint történő hivatkozások módosítása. Az előző Ptk. egyes
paragrafusaira történő hivatkozás esetében ezek módosítása értelemszerűen szükséges, és -
amennyiben lehetséges - a hivatkozás egy adott jogintézményt, szabályt megfogalmazva,
szám nélkül történik.
(A Ptk. 7:2. §-ának 42. pontjához:
Személy)
(167-168. §)
A Ptk. az alkalmazásában bevezeti a „személy” fogalmat, amely a „természetes személyt”, a
„jogi személyt” és a „jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyt” foglalja magába. A Ptk.
fogalom-meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy más törvények is használják ezt a
fogalmat.
173
(A Ptk. 7:2. §-ának 48. pontjához:
Többségi befolyás)
(169. §)
Az előző Ptk. egyes szakaszaira történő hivatkozás esetében ezek módosítása értelemszerűen
szükséges, és - amennyiben lehetséges - a hivatkozás egy adott jogintézményt, szabályt
megfogalmazva, szám nélkül történik.
(A Ptk. 7:2. §-ának 53. pontjához:
Vállalkozás)
(170-193. §)
A Ptk.-ba épülő fogalmak közül néhány eltér az előző Ptk.-ban megjelenő - jóval csekélyebb
számú - olyan fogalomtól, amely eddig is más törvényekben hivatkozásul szolgált. Ilyen
jellemzően a „gazdálkodó szervezet”, amelyet az új Ptk.-ban a „vállalkozás” fogalom vált fel.
Ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy minden törvényben, amely a „gazdálkodó szervezet”
fogalmat használja, a Ptké. törvény-módosító rendelkezései között a fogalmat ki kell váltani.
A jogbiztonság követelményei alapján a módosítás nem lehet „sommás”, csak tételes, már
csak azért is, mert az egyes törvényekben mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy az új Ptk.
szerinti „vállalkozás” fogalom az adott törvény alkalmazásában megfelelő tartalmat képvisel-
e. A Ptké. szerint a törvények túlnyomó többségében a Ptk. szerinti „vállalkozás” fogalom
váltja fel a „gazdálkodó szervezet” fogalmat. Néhány esetben (pl. az elektronikus hírközlésről
szóló 2003. évi C. törvényben) a fogalom kiváltása saját definícióval valósul meg.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan valamennyi törvényben szükséges a Ptk.-ra, annak egyes
rendelkezéseire - ugyanígy az előző Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi
11.	tvr., a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) és a
hatálybalépésére és végrehajtására kiadott 1952. évi 23. tvr. (Csjté.) egyes rendelkezéseire -
szám szerint történő hivatkozások módosítása. Amennyiben egy jogszabály szám nélkül
hivatkozik a Polgári Törvénykönyvre - amennyiben a hivatkozás tartalmilag továbbra is
helyes és a jogalkotó szándékában áll -, úgy jogszabály módosításra nincs szükség. Az 1959.
évi IV. törvényszámra történő hivatkozás esetében azonban módosítás szükséges, úgy, hogy a
hivatkozás a jövőben szám nélkülivé válik. Az előző Ptk. egyes paragrafusaira történő
hivatkozás esetében ezek módosítása értelemszerűen szükséges, és - amennyiben lehetséges -
a hivatkozás egy adott jogintézményt, szabályt megfogalmazva, szám nélkül történik.
Harmadik rész
Záró rendelkezések
(194-200. §)
A magyar jogrendszerben szokatlan, de az uniós jogi aktusok tekintetében általánosan
alkalmazott hatályosulási vizsgálaton alapuló beszámoló alkalmazása. A Polgári
Törvénykönyv kiemelkedő jelentősége, valamint a jogrendszer számos területére gyakorolt
hatása indokolja a kormány beszámolási kötelezettségének előírását. Így biztosítható a kódex
hatálybalépése előtti teendők megfelelő koordinálása, valamint a hatálybalépés utáni
174
tapasztalatok nyomon követése alapján a törvénykönyv hatályosulásához szükséges
visszacsatolás.
A Ptké. hatálybalépésének időpontja igazodik a Ptk. 1. § szerinti hatálybalépésének
időpontjához. A fő szabályt jelentő 2010. május 1-jei hatálybalépéshez képest később
hatálybalépő Ptk.-rendelkezésekhez kapcsolódó Ptké.-beli végrehajtási szabályok,
törvénymódosítások az 1. § szerinti későbbi hatálybalépéssel megegyező napon lépnek
hatályba.