﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11075. számú
törvényjavaslat
a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez
kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009. évi......törvény
a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez
kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról
Az Országgyűlés az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett, a nagykorú személyek
védelmét szolgáló jogintézmények, így a gondnokság alá helyezéssel összefüggésben a
gondnok önálló eljárásra való feljogosítása és a támogatott döntéshozatal feltételeinek polgári
nemperes eljárásban való megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	§
(1)	Az e törvényben szabályozott eljárásokra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a
Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének, valamint a XVIII.
fejezetének rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az e törvényben szabályozott eljárásokra a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.
(3)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban
a)	felfüggesztésnek és szünetelésnek helye nincs,
b)	a bíróság a kérelmezőt és a kérelmezettet személyesen meghallgatja,
c)	a bíróság a kérelemről végzéssel dönt.
(4)	A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez
kapcsolódó nemperes eljárás csak a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata
megtételének segítéséhez kapcsolódó más nemperes eljárás iránti kérelemmel vagy keresettel
kapcsolható össze azzal, hogy ha a nemperes eljárás peres eljárással kerül összekapcsolásra,
úgy - az adott nemperes eljárás speciális szabályainak megfelelő alkalmazása mellett - a
peres eljárás szabályai szerint jár el a bíróság.
A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti külön eljárás
2. §
(1)	Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a gondnokolt lakik,
vagy amelynek illetékességi területén a gondnokolt huzamos időn át bentlakásos szociális
intézményben vagy fekvőbeteg-intézetben tartózkodik.
(2)	A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokának önálló eljárásra való feljogosítására
irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a)	az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége
megállapítható;
b)	a kérelmezők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét,
c)	ha a gondnok önálló eljárásra való feljogosítását a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban:
Ptk.) 2:24. § b) pontja alapján kérik, a gondnokolt mint kérelmezett nevét, lakóhelyét,
tartózkodási helyét,
3
d)	a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést elrendelő bíróság nevét és az
ítélet számát,
e)	azoknak a korlátozás alá tartozó ügycsoportoknak vagy ügycsoportokon belüli egyes
ügyeknek a megnevezését, amelyben a gondnok önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló
megtételére való feljogosítását kérik,
f)	a kérelem előterjesztésének indokait.
(3)	A gondnok és a gyámhatóság által közösen előterjesztett kérelemhez csatolni kell a
gondnok és a gondnokolt közötti kommunikációban közreműködő, a fogyatékos
személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember véleményét.
(4)	Ha a kérelem az ingatlannal való rendelkezést is érinti, a kérelemhez csatolni kell a
gondnokolt ingatlanainak tulajdoni lapját, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapjait,
melyekre a gondnokoltat érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve.
3. §
(1)	Ha a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokát önálló eljárásra jogosítja fel a
bíróság, a határozatban rendelkezni kell arról, hogy a feljogosítás a korlátozás alá tartozó
mely ügycsoportokra, vagy az ügycsoporton belül mely ügyekre és mely időtartamra
vonatkozik. A feljogosítás legfeljebb 3 éves időtartamra adható meg. Ha a gondnokoltnak
ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá, ha ingatlanra a
gondnokoltat érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, és a feljogosítás az
ingatlannal való rendelkezésre is vonatkozik, az első fokú bíróság hivatalból megkeresi az
ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése
iránt.
(2)	A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokát önálló eljárásra feljogosító jogerős
végzés rendelkező részét az elsőfokú bíróság megküldi a gyámhatóságnak.
(3)	A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező, a gondnokot önálló eljárásra feljogosító
végzés ellen a kérelmezett fellebbezéssel élhet.
(4)	A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása időtartamának lejártát megelőzően a
gyámhatóság a feljogosítás felülvizsgálata iránti kérelmet köteles előterjeszteni. Ha a gondnok
önálló eljárásra való feljogosítására a Ptk 2:24. § a) pontja alapján került sor, a gondnokolt
mint kérelmező a gondnokkal mint kérelmezettel szemben a feljogosítás megszüntetése iránti
kérelmet nyújthat be a feljogosítás időtartamának lejáratát megelőzően.
(5)	A feljogosítás felülvizsgálata és a feljogosítás megszüntetése iránti eljárásban a bíróság a
gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti eljárás szabályainak megfelelő
alkalmazásával jár el, azzal, hogy ha a feljogosítás megszüntetéséről rendelkezik és a
feljogosítás az ingatlan-nyilvántartásba az (1) bekezdés szerint feljegyzésre került, az első
fokú bíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás törlése iránt.
4
A támogató kinevezése iránti eljárás
4.	§
(1)	A támogatott döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint segítségre szoruló nagykorú
személy a bíróságtól támogató kinevezését kérheti.
(2)	Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakik,
vagy amelynek illetékességi területén a kérelmező huzamos időn át bentlakásos szociális
intézményben vagy fekvőbeteg-intézetben tartózkodik.
5.	§
(1)	A támogató kinevezése iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége
megállapítható;
b)	a kérelmező nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
c)	a kinevezni kért támogató nevét, lakóhelyét, kivéve, ha a kérelem hivatásos támogató
kinevezésére irányul,
d)	azokat az ügycsoportokat, amelyekben a kérelmező a támogató kinevezését kéri,
e)	az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelmező a d) pontban meghatározott
ügycsoportokban nem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt,
f)	a kérelem előterjesztésének indokait,
g)	a megjelölt támogató, vagy - amennyiben nem áll rendelkezésre a Ptk. szerinti bizalmi
viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat - a hivatásos támogató kinevezése iránti
kérelmet.
(2)	A kérelemhez csatolni kell
a)	a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okiratot vagy nyilatkozatot, kivéve, ha a
kérelem hivatásos támogató kinevezésére irányul,
b)	azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként
hivatkozik, vagy amely a bíróság illetékességének megállapításához, valamint a hivatalból
figyelembe veendő körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi
igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell.
6.	§
(1)	A bíróság a külön törvény szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek
és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait megtekinti,
ezen adatok tekintetében hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
(2)	A bíróság a támogatónak kinevezni kért személyt is személyesen meghallgatja.
(3)	Ha a kérelemben megjelölt személy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján
valószínűsíthetően nem nevezhető ki támogatónak, vagy ha nem áll rendelkezésre a Ptk.
szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat, a bíróság megkeresi a
gyámhatóságot a hivatásos támogató személyére történő javaslattétel iránt.
5
(4)	A támogató kinevezése iránti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek tartott
bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
7.	§
(1)	A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítja,
hogy
a)	a kérelmező sem értelmi képessége, sem pszichés állapota, sem szenvedélybetegsége miatt
nem szorul támogató segítségére,
b)	a kérelmező azon ügycsoportok tekintetében, amelyekre a támogató kinevezését kéri,
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll,
c)	a kérelemben megjelölt személy támogatónak nem nevezhető ki, és a kérelmező hivatásos
támogató kinevezését ellenzi.
(2)	Ha a bíróság a kérelmező számára támogatót nevez ki, a kinevezés hatálya a végzés
jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.
(3)	A hivatásos támogatót kinevező jogerős végzés rendelkező részét az elsőfokú bíróság
megküldi a gyámhatóságnak.
8.	§
A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező, a támogatót kinevező végzés ellen a kérelmező
és a kinevezett támogató fellebbezéssel élhet.
A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárás
9.	§
(1)	A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelmet a támogatott a támogatóval mint
kérelmezettel szemben, a támogató a támogatottal mint kérelmezettel szemben terjesztheti
elő.
(2)	Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a támogatott lakik,
vagy amelynek illetékességi területén huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben
vagy fekvőbeteg-intézetben tartózkodik.
10.	§
(1)	A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelemben fel kell tüntetni:
a)	az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége
megállapítható;
b)	a kérelmező és a kérelmezett nevét, lakóhelyét,
c)	a támogató kinevezését elrendelő bíróság nevét és a határozat számát,
d)	a kérelem előterjesztésének indokait.
6
(2)	A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a
kérelmező bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság illetékességének
megállapításához, valamint a hivatalból figyelembe veendő körülmények igazolásához
szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben
utalni kell.
(3)	A bíróság a kérelmezettet is személyesen meghallgatja.
11.	§
(1)	A bíróság a támogató kinevezését visszavonja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján
megállapítja, hogy annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkező esetben a
kérelmet elutasítja.
(2)	A végzés ellen a kérelmező és a kérelmezett fellebbezéssel élhet.
12.	§
A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárásra egyebekben a 4-8. §-ok rendelkezései
megfelelően irányadók.
A hivatásos támogató felmentése iránti eljárás
13.	§
(1)	A hivatásos támogató felmentése, illetve új támogató kinevezése iránti kérelmet
a)	a támogatott a hivatásos támogatóval,
b)	a hivatásos támogató a támogatottal,
c)	a gyámhatóság a hivatásos támogatóval és a támogatottal,
mint kérelmezettel szemben terjesztheti elő.
(2)	A kérelemben a 10. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az új támogató
személyére vonatkozó javaslatot.
(3)	A bíróság a hivatásos támogatót felmenti, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján
annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
Ha a bíróság a hivatásos támogatót felmenti, a támogatott egyetértése esetén új támogatót
nevez ki.
(4)	A végzés ellen a kérelmező és a kérelmezett fellebbezéssel élhet.
(5)	A hivatásos támogató felmentése iránti eljárásra egyebekben a 4-8. §-ok rendelkezései
megfelelően irányadók.
7
Nyilvántartás
14. §
(1)	A gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás felülvizsgálatáról, a
feljogosítás megszüntetéséről, a támogató kinevezéséről, illetve kinevezésének
visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentéséről szóló, továbbá a gondnokoltak
nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős végzést meghozó bíróság a külön törvényben
meghatározott adatokat bevezeti a gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és
támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.
(2)	A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli.
15. §
Ez a törvény 2010. május 1-jén lép hatályba.
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) a nagykorú személyek védelmét
szolgáló jogintézmények körében bevezeti a gondnok önálló eljárásra való feljogosításának a
lehetőségét, illetve a támogatott döntéshozatal jogintézményét, melyek igénybevételéhez
szükséges eljárásjogi feltételek megteremtése érdekében - a Polgári Perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) - kereteibe nem illeszkedő, polgári nemperes
eljárásokat szabályozza e Javaslat.
Az új Ptk. szerint, meghatározott feltételek esetén a bíróság külön törvény alapján lefolytatott
eljárásban feljogosíthatja a gondnokot a korlátozás alá tartozó ügycsoportokban vagy
ügycsoportokon belül egyes ügyekben a gondnokolt helyett és nevében történő önálló
eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére. Az eljárási szabályok megállapítására hivatott
külön törvényi szabályokat, a bírósági illetékességi szabályokat, a benyújtott kérelem tartalmi
követelményeit a Javaslat tartalmazza.
Az új Ptk. rendelkezik arról, hogy a bíróság a külön törvényben meghatározott, vagy a
gondnokság alá helyezési eljárás során hozott határozatával a jognyilatkozatának
megtételekor értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre
szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató
személy vagy személyek (a továbbiakban együtt: támogató) kinevezéséről határozhat. A
külön törvényben meghatározott eljárás részben a Pp.-ben, részben a Javaslatban jelenik meg
a támogató kinevezése iránti, a kinevezés visszavonása iránti és a hivatásos támogató
felmentése iránti eljárásként.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslatban szabályozott eljárások mögöttes eljárási rendjét - a polgári nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekre figyelemmel - a Pp. rendelkezései alkotják, az I-XIV.
fejezeten túlmenően ideértve a XVIII. fejezetben foglaltakat is. Az eljárások gyors
lefolytatásának biztosítása érdekében az eljárás felfüggesztésének és az eljárás során
szünetelésnek nincs helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a Javaslatban
szabályozott polgári nemperes eljárásokat egymással összekapcsolják, illetve nemperes
eljárásnak peres eljárással történő összekapcsolása esetén a peres szabályok szerint
lefolytatott eljárásban a bíróság az egyébként nemperes útra tartozó kérdésekben is döntést
hozzon. A Javaslat 1. §-ában meghatározott általános szabály, miszerint a kérelmezőt és a
kérelmezettet is személyesen meg kell hallgatni, biztosítja, hogy az eljárás során hozott
döntéssel érintett személyeknek lehetőségük nyíljon álláspontjuk kinyilvánítására.
A Javaslatban szabályozott nemperes eljárások lefolytatására a helyi bíróság rendelkezik
hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a Pp. XVIII. fejezetében szabályozott peres eljárások is
helyi bíróság hatáskörébe tartoznak.
9
A 2-3. §-hoz
A gondnok önálló eljárására való feljogosítása iránti külön eljárás nemperes eljárásként való
szabályozását indokolja, hogy a Ptk.-ban meghatározott kérelmezőket tekintve nem áll fenn
olyan érdekellentét, ami az eljárás kontradiktórius jellegét megalapozná. Az új Ptk. 24. § a)
pontja alapján a feljogosítás a gondnok és a gondnokolt közös kérelmére történik, míg a b)
pontja alapján a gyámhatóság és a gondnok közös kérelmére, arra való hivatkozással, hogy a
gondnokság alatt álló személy a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas
szakember véleménye alapján a gondnokával történő kommunikációra képtelen.
A Javaslat 2. §-a a gondnokolt lakóhelyéhez, illetve tartózkodási helyéhez igazodó
illetékességi szabályt állapít meg, illetve meghatározza a kérelem kötelező tartalmi elemeit.
Az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban, ha a korlátozottan cselekvőképes személy
gondnokát önálló eljárásra jogosítja fel a bíróság, a határozatban rendelkezni kell arról, hogy a
feljogosítás a korlátozás alá tartozó mely ügycsoportokra vagy az ügycsoporton belül mely
ügyekre vonatkozik. Ezen túlmenően a bíróság dönt a gondnok önálló eljárásra való
feljogosításának az időtartamáról, melyet a Javaslat - a gondnokolt érdekeinek védelme miatt
-	három évben rögzíti. Ezáltal a feljogosítás időtartama nincs kötve a gondnokság alá
helyezés időtartamához, a három év lejártát megelőzően a gyámhatóság köteles a
felülvizsgálat iránt kérelmet előterjeszteni, ha pedig a gondnok önálló eljárásra való
feljogosítására az új Ptk. 2:24. § a) pontja alapján került sor, a gondnok a gondnokolttal együtt
a feljogosítás megszüntetését kérelmezheti.
A gondnok önálló eljárásra való feljogosításának ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése,
illetve annak megszűnése esetén e tény törlése érdekében a bíróság keresi meg az ingatlanügyi
hatóságot.
A 4-5. §-hoz
A Javaslat nemperes eljárás keretében biztosítja annak a lehetőségét, hogy a támogatásra
szoruló személy saját maga részére támogató kirendelését kérje a bíróságtól. A Javaslat itt is
rendelkezik a bíróság illetékességét megalapozó szabályról, így az eljárásra az a bíróság
illetékes, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakik, vagy amelynek illetékességi
területén a kérelmező huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-
intézetben tartózkodik. Az 5. § rendezi a kérelem kötelező tartalmi elemeit, illetve a
csatolandó mellékletek körét.
A 6-8. §-hoz
A 6. § a támogató kinevezése iránti eljárásban irányadó bizonyítási szabályokat tartalmazza,
melynek része a támogatónak kinevezni kívánt személy személyes meghallgatása, illetve a
gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamit az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásának adatairól való tájékozódás a bíróság részéről annak
érdekében, hogy meggyőződjék a támogató kinevezését kérő személy cselekvőképességéről,
vagy hivatásos támogató kinevezésének szükségessége esetén arról, hogy a hivatásos
támogató által támogatott személyek száma a kinevezéssel nem haladná-e meg a törvényi
maximumot.
10
A lefolytatott bizonyítás alapján a bíróság a támogató kinevezéséről vagy a kérelem
elutasításáról dönt. Ha a bíróság a kérelmező számára támogatót nevez ki, a kinevezés hatálya
a végzés jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Nincs helye a támogató kinevezésének
akkor, ha a támogatott döntéshozatal anyagi jogi feltételei nem állnak fenn.
A Javaslat a végzés ellen jogorvoslati lehetőséget biztosít: a kérelmet elutasító végzés ellen a
kérelmező, a támogatót kinevező végzés ellen a kérelmező és a kinevezett támogató
fellebbezéssel élhet.
A 9-12. §-hoz
A támogató kinevezésének visszavonását nemperes eljárásban mind a támogató, mind a
támogatott személy kérheti. A 10. § szabályozza a kérelem kötelező tartalmi elemeit, köztük
utalva a támogató kinevezését elrendelő döntés adatara is. A támogató kinevezésére irányuló
eljáráshoz hasonlóan a Javaslat ez esetben is előírja a kérelmezetett személyes meghallgatását.
A támogató kinevezésének visszavonása tárgyában hozott döntése ellen a Javaslat mind a
kérelmező, mind a kérelmezett részére jogorvoslati jogot biztosít. Az eljárás mögöttes
szabályait a támogató kinevezésére vonatkozó rendelkezések jelentik.
A 13.§-hoz
A hivatásos támogató felmentésére irányadó szabályokat a Javaslat külön § alatt rendezi,
tekintettel arra, hogy a hivatásos támogató felmentése esetén mód van új támogató kinevezése
iránti kérelem előterjesztésére is, ily módon a hivatásos támogató felmentésével - ha
egyidejűleg új támogató kinevezésére is sor kerül - a támogatott döntéshozatal továbbra is
fennmarad.
A 14. §-hoz
A Javaslat által szabályozott nemperes eljárásban hozott végzések adatait be kell vezetni a
gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásába.