﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11076. számú
törvényjavaslat
a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint
az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. október
2
2009. évi......törvény
a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint
az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvény hatálya kiterjed a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és
támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes
jognyilatkozataik adatainak a nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartások).
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások.
A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása
2. §
(1)	A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a
gondnokság alá helyezés tényének igazolása a gondnokság alá helyezett személy jogai
gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme érdekében.
(2)	A gondnokoltak és a gondnokaik nyilvántartása a következő adatokat és a változás
időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a)	a gondnokolt természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b)	a gondnokság alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a
gondnok kirendeléséről, felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a
feljogosítás megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,
c)	a gondnokság alá helyezés, annak módosítása, felülvizsgálata, megszüntetése, a gondnok
kirendelése, felmentése, a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása, a feljogosítás
megszüntetése tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,
d)	ha a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy
cselekvőképességét egy ügycsoportra vagy egyes ügycsoportokra korlátozta, az ügycsoportok
meghatározását, a kötelező felülvizsgálat jogerős lefolytatásáig a cselekvőképességet korlátozó
gondnokság általános jellegét,
e)	a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása esetén ezt a tényt, és a feljogosítással érintett
ügycsoportokat vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyek meghatározását,
f)	a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontját,
g)	a természetes személy gondnok természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
h)	jogi személy gondnok esetén megnevezését, székhelyét, nyilvántartási számát, a
nyilvántartásba vétel időpontját, a gondnoki teendőket ténylegesen ellátó természetes személy
g)	pont szerinti adatait,
i)	a gondnok gondnoksága alatt állók számát,
j) hivatásos gondnok rendelése esetén ezt a tényt,
k) többes vagy helyettes gondnokrendelés esetén ezt a tényt.
3
(3)	A nyilvántartásban fel kell tüntetni
a)	a gondnokolt halálának tényét és időpontját,
b)	a természetes személy gondnok halálának tényét és időpontját,
c)	a jogi személy gondnok jogutód nélküli megszűnésének tényét és időpontját,
d)	a gondnok felmentésének tényét és időpontját.
(4)	A (2) bekezdés b)-k) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.
3.	§
A gondnokolt és a gondnok adatait az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a
továbbiakban: Hivatal) a gondnokság fennállása alatt, illetve a gondnokság megszűnését
követő öt évig kezelheti. Ha a gondnokot a tisztségéből felmentették, a rá vonatkozó adatokat a
Hivatal a felmentés időpontjától számított öt évig kezelheti.
4.	§
(1)	Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen
adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a gondnokoltak és gondnokaik
nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes
vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából.
(2)	A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a
cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:
a)	az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtási cselekmények ellátása során a 2. § (2)
bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) pontjában szereplő adatokat,
b)	a közjegyző polgári nemperes eljárás lefolytatása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d),
e), g), h), k) pontjában szereplő adatokat,
c)	a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése, a fegyverengedély-ügyi és a személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésével összefüggő hatósági
engedélyezési feladatok ellátása céljából a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), k)
pontjában szereplő adatokat,
d)	az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása
iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d),
e),	g), h) pontjában szereplő adatokat,
e)	a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2)
bekezdés a) és c) pontjában szereplő adatokat,
f)	a gyámhatóság
fa)	a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a), b), c),
d), e), g), h), i), j), k) pontjában szereplő adatokat,
fb)	a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata iránti per
megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g) h), i), j) pontjában szereplő
adatokat.
(3)	A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat,
akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
4
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a
közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően
haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.
(5)	A központi elektronikus szolgáltató rendszer regisztrációs adatbázisának adatkezelője
viszontazonosítással meggyőződhet a saját nyilvántartásában szereplő és a gondnokoltak és
gondnokaik nyilvántartásban kezelt 2. § (2) bekezdés a) és e) pontjai szerinti adatok
egyezőségéről vagy eltéréséről.
A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartása
5.	§
(1)	A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja
a támogatott döntéshozatal tényének, illetve a támogató kinevezéséről szóló bírói döntés
igazolása a támogatott személy jogai gyakorlásának elősegítése érdekében.
(2)	A támogatott személyek és a támogatóik nyilvántartása a következő adatokat és a változás
időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a)	a támogatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b)	a támogató kinevezéséről jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,
c)	a támogató kinevezéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját,
d)	azoknak az ügycsoportoknak a feltüntetését, amelyekben a támogatott személy
támogatásban részesül,
e)	a támogató természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
f)	hivatásos támogató rendelése esetén ezt a tényt,
g)	hivatásos támogató rendelése esetén az általa támogatott személyek számát,
h)	több támogató kinevezése esetén ezt a tényt.
(3)	A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogató kinevezésének visszavonása iránt indított
eljárás megindításának tényét és időpontját, az eljáró bíróság megnevezését és ügyszámát.
(4)	A (2) bekezdés b)-h) pontja és (3) bekezdése szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen
tartalmazza.
6.	§
A támogatott személy és a támogató adatait a Hivatal a támogatott döntéshozatal megszűnéséig
kezeli.
7.	§
(1)	Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen
adathozzáféréssel a támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásban kezelt adatok teljes
körét jogosult átvenni a bíróság polgári peres vagy nemperes eljárás lefolytatása céljából.
5
(2)	A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásából a hivatásos támogatókra és az
általuk támogatott személyekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a
gyámhatóság a hivatásos támogató felmentése, illetve új hivatásos támogató kinevezése iránti
bírósági eljárás megindítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy egy
hivatásos támogatónak hány támogatottja van.
(3)	A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat,
akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a
közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően
haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása
8.	§
(1)	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az
előzetes jognyilatkozat érvényességének és az előzetes jognyilatkozat tartalmának igazolása az
előzetes jognyilatkozatot tevő személyek jogainak védelme érdekében.
(2)	Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása a következő adatokat és a változás
időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a)	a nyilatkozattevő természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
b)	az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy) megnevezését, székhelyét,
c)	az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügy számát és keltét, az ügyvéd által
ellenjegyzett magánokirat keltét,
d)	az előzetes jognyilatkozat hatálybalépését elrendelő bírósági határozat jogerőre
emelkedésének napját,
e)	az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről határozatot hozó bíróság megnevezését és
ügyszámát,
f)	az előzetes jognyilatkozatban tett, hatályossá vált rendelkezést.
9.	§
(1)	Az előzetes jognyilatkozatot az előzetes jognyilatkozatot tett személy lakóhelye,
tartózkodási helye szerint illetékes helyi bíróság jegyzi be a nyilvántartásba.
(2)	Az előzetes jognyilatkozatot közokiratba foglaló közjegyző vagy más hatóság, az előzetes
jognyilatkozatot ellenjegyző ügyvéd vagy az előzetes jognyilatkozatot jegyzőkönyvbe vevő
gyámhatóság a kérelmet és az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó okiratot az okiratba
foglalást követő három munkanapon belül küldi meg a bíróságnak.
(3)	A kérelem tartalmazza
a)	a kérelmező megnevezését,
b)	a kérelmező székhelyét,
6
c)	a csatolt előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügy számát és keltét, vagy
magánokirat keltét,
d)	az előzetes jognyilatkozatot tett személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
e)	a kérelem keltének helyét és idejét, valamint
f)	a kérelmező aláírását.
(4)	Az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzéséről a bíróság tizenöt napon belül
polgári nemperes eljárásban dönt. Az eljárásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a
Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás
sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás során szünetelésnek
és felfüggesztésnek nincs helye.
(5)	A bíróság megvizsgálja, hogy az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv (személy)
az okiratot az eljárására irányadó külön törvény szerinti alakszerűségeknek megfelelően
állította-e ki. Ha az okirat a bejegyzésre alkalmas, a bíróság az adatokat a nyilvántartásba
bejegyzi.
(6)	Ha az okirat az alakszerűségi követelményeknek nem felel meg, a bíróság a kérelmet
végzéssel elutasítja.
(7)	A bejegyzés vagy a kérelem elutasítása tárgyában hozott végzést az előzetes
jognyilatkozatot tett személy részére is kézbesíttetni kell.
(8)	A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
10.	§
Az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatait a Hivatal
az előzetes jognyilatkozat visszavonásáig, illetve az előzetes jognyilatkozatot tevő személy
haláláig tartja nyilván.
11.	§
(1)	Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen
adathozzáféréssel az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét
jogosult átvenni a bíróság polgári peres, nemperes vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából.
(2)	A közvetlen hozzáférésre jogosult szerv nevében csak az a személy vehet át adatokat,
akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a
közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően
haladéktalanul - értesíti a Hivatalt.
7
A nyilvántartások közös szabályai
12.	§
(1)	A Hivatal által bejegyzett változások, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő
adatszolgáltatás és a kérelemre történő adattovábbítás tekintetében a Hivatal az adatkezelő. A
Hivatal adategyeztetés céljából az érintett személyre vonatkozó természetes személyazonosító
és lakcím adatokat, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot igényelhet a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(2)	A nyilvántartásokba az adatokat a helyi bíróság jegyzi be. A bejegyzés alapja a gondnokság
alá helyezésről, annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a gondnok
kirendeléséről és felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás
megszüntetéséről, a támogató kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, a hivatásos
támogató felmentéséről, valamint az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről szóló jogerős
bírósági határozat.
(3)	A nyilvántartásokat elektronikusan kell működtetni.
13.	§
(1)	A nyilvántartásokba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba vételre irányadó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha a bíróság a perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban a gondnokság alá helyezésről,
annak módosításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, a gondnok kirendeléséről és
felmentéséről, a gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás megszüntetéséről,
a támogató kinevezéséről, illetve a kinevezés visszavonásáról, hivatásos támogató
felmentéséről, az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről rendelkező jogerős bírósági
határozatot, vagy annak egy részét hatályon kívül helyezi, az ezzel érintett adatokat a
nyilvántartásokból törölni kell.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a közokiratba vagy teljes
bizonyító erej ű magánokiratba foglalt jognyilatkozat semmis vagy az okirat érvénytelenségét a
bíróság jogerősen megállapítja.
A nyilvántartásokból történő adattovábbítás közös szabályai
14.	§
(1)	Kérelemre az adatfelhasználás jogszerű céljának és jogalapjának igazolása esetén lehet
adatokat átadni. A nyilvántartásokból a Hivataltól személyesen, írásban vagy elektronikus úton
lehet adatot kérni.
(2)	A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), a felvilágosítás-
kérést megalapozó jogi érdek ismertetését, valamint annak a személynek a természetes
személyazonosító adatait, akiről a nyilvántartásokban foglalt adatokat kérik. A jogi érdek
igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás
8
jogszerű célját és jogalapját megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a
kérelemhez mellékelni kell.
(3)	Ha a kérelmező az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult,
e törvényi rendelkezés pontos megjelölése szükséges.
(4)	E § alkalmazásában az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját jelenti a
foglalkoztatási jogviszonyban a cselekvőképességet korlátozó gondnoksággal, valamint a
támogatott döntéshozatallal összefüggő jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez
fűződő érdek.
15.	§
(1)	A nyilvántartásokból való adattovábbítás térítésmentes.
(2)	A nyilvántartásokban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
16.	§
(1)	A Hivatal a kérelmet öt munkanapon belül bírálja el.
(2)	A nyilvántartásokból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának
megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő
rendelkezésére.
(3)	A Hivatal a kérelmet elutasítja, ha a kérelem hiányait a felhívás ellenére sem pótolják, vagy
a kérelmező a felvilágosításhoz fűződő jogi érdekét hitelt érdemlően nem igazolja, vagy a
hivatkozott jogi érdek nem támasztja alá az adatfelhasználás céljának jogszerűségét.
(4)	A Hivatal az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásából való adatszolgáltatásra irányuló
kérelmet elutasítja, ha az előzetes jognyilatkozat még nem hatályos.
(5)	A Hivatal döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Adatkezelési nyilvántartás
17.	§
(1)	A nyilvántartásokba történő adatbevitelről, illetőleg adattovábbításról az adatkezelő
nyilvántartást vezet.
a)	a nyilvántartásokba történő bejegyzésről a bejegyzés oka, a bejegyzés időpontja, és a
bejegyzést végző feltüntetésével,
b)	a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az
adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak,
9
valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító
adatainak feltüntetésével.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok csak az érintettnek a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12.
§-a alapján előterjesztett kérelme alapján történő tájékoztatása, valamint az adatvédelmi biztos
által végzett adatvédelmi ellenőrzés céljából használhatók fel.
Módosuló törvények
18. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
21. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:]
„p) a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése
céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala.”
Átmeneti rendelkezések
19. §
(1)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően vezetett névjegyzék adatait a gondnokoltak és
gondnokaik nyilvántartásába kell átvezetni. A hatálybalépést megelőzően vezetett
névjegyzékben nem szereplő, 2. § szerinti adatokat legkésőbb 2011. január 1-ig kell a
nyilvántartásba bevezetni.
(2)	Az elsőfokú gyámhivatalok az illetékességükbe tartozó gyámhatósági ügyekben az e
törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kötelesek megküldeni a területileg
illetékes helyi bíróságnak a gondnokoltak és gondnokaik általuk kezelt, e törvény 2. § szerinti
adatait. A helyi bíróság a természetes személyazonosító és lakcím adatokat hatvan napon belül
bevezeti a nyilvántartásba.
(3)	Azokra a személyekre nézve, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett, a gondnokság alá helyezés típusát e törvény hatálybalépését követő hatvan napon
belül a cselekvőképességet általános jelleggel korlátozó gondnokságra kell módosítani, és ilyen
módon kell nyilvántartani - a változás okának feltüntetésével - a kötelező felülvizsgálat
alapján lefolytatott perben hozott határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig.
(4)	2010. május 1. és 2011. január 1. között a törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott
közvetlen hozzáférésre jogosultak számára is a 14-17. § szerint, kérelemre lehet adatokat
átadni.
10
Záró rendelkezések
20. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. május 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény 4. §, 7. § és 11. §-ában meghatározott közvetlen elektronikus hozzáférésre
vonatkozó szabályozás 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Hatályát veszti
a)	a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés d) pontja,
b)	a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból
történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM
rendelet.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével egyidejűleg több szempontból is szükségessé
válik a jelenlegi gondnoksági nyilvántartási rendszer felülvizsgálata.
Jelenleg a gondnokság alá helyezett személyek nyilvántartására vonatkozóan a gondnokoltak
számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő
felvilágosítás adásáról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. IM rendelet (a
továbbiakban: IM rendelet) tartalmaz szabályokat. A hatályos szabályozási szint nem
alkotmányos, tekintettel arra, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján alapvető jog -
így a személyes adatokkal való rendelkezés joga - csak törvényben korlátozható, a kötelező
adatkezelés elrendelése csak törvényben történhet.
Másrészt a jelenlegi nyilvántartás adattartalma is több szempontból felülvizsgálatra szorul, így
a gondnokság alatt álló személyek könnyebb beazonosítása miatt a hatályos jogszabályban
felsorolt adattartalom bővítése is szükségessé vált, valamint a nyilvántartás használhatósága
érdekében a gondnokoltak mellett a gondnokaik adatainak nyilvántartása is indokolt. A
gondnokok adatainak nyilvántartása biztosítja annak lehetőségét, hogy a gondnokság alatt álló
személlyel jogviszonyra lépő más jogalany ellenőrizhesse, hogy a jognyilatkozat tételében
valóban az arra jogosult képviselő működik-e közre, szükség esetén közvetlenül fel tudja vele
venni a kapcsolatot, ha nyilatkozata a gondnokság alá helyezett személy jognyilatkozatának
érvényességéhez szükséges. A gondnokok szerinti keresés funkciójának megteremtésével a
nyilvántartásból a bíróságok, gyámhatóságok is tudomást szerezhetnek arról, hogy a
gondnokként kirendelni kívánt személy gondnoksága alatt hány gondnokolt áll, ez a szám
hivatásos gondnok esetén eléri-e a törvényben megszabott limitet.
Az új Ptk. által létrehozandó, a nagykorú személyek védelme érdekében bevezetett támogatott
döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat intézménye is indokolttá teszi a jelenlegi
nyilvántartási szabályozás felülvizsgálatát és új nyilvántartások megteremtését.
A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetésével a nagykorú cselekvőképes
személy számára a bíróság támogató személy kinevezéséről határozhat. Ennek előfeltétele a
támogató és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba
foglalt megállapodása vagy a gyámhatóság előtt, illetve a bíróság előtt tett közös személyes
nyilatkozata. Az előzetes megállapodás alapján bíróság dönt a támogató személy
kinevezéséről. A támogató kinevezéséről szóló határozat képezi a közhiteles nyilvántartás
alapját.
Az előzetes jognyilatkozatban az új Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy
cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy ennek hiányában is belátási képessége
csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a
gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira
vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozat érvényességének a feltétele az országos
nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatályosulásának két esete van,
mindkettő a gondnokság alá helyezés során eljáró bíróság ítéletének jogerőre emelkedéséhez
kötött. Egyrészt a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik az
előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről, másrészt a cselekvőképesség korlátozása helyett
dönt az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről.
12
Az új Ptk. által bevezetendő új jogintézmények miatt több nyilvántartás létrehozására van
szükség: a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartása, a támogatott személyek és támogatóik
nyilvántartása, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása.
A nyilvántartások működtetésére kijelölt szerv az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), tekintettel arra, hogy jelenleg is a Hivatal vezeti a
gondnokoltak névjegyzékét. Az adatkezelési feladatok megoszlanak a Hivatal és a helyi
bíróságok között, mivel a helyi bíróságok vezetik be a nyilvántartásokba a Javaslat által előírt
adatokat.
Törvényi szinten szükséges rendezni a nyilvántartások adattartalmát, a nyilvántartásokból
történő adatkérés, adatszolgáltatás garanciális szabályait. A Javaslat rendezi az adatkezelés
végső határidejét.
Az egyes nyilvántartások esetén a Javaslat pontosan meghatározza azoknak a jogosultaknak a
körét, akiknek elektronikusan közvetlen hozzáférésre jogosultak a törvényben meghatározott
adatokhoz (pl.: a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásában szereplő adatok teljes
köréhez indokolt hozzáférést biztosítani a bíróságok, gyámhatóságok számára). Az
adatszolgáltatás egyébként a jogi érdek igazolásával, illetve az adatkezelési jogosultság
megjelölésével kérelemre történik.
A nyilvántartás deklaratív hatályú, a gondnokság alá helyezés, a támogató kinevezése stb. a
bíróság határozatának jogerőre emelkedésével következik be. Az előzetes jognyilatkozat
tekintetében a nyilvántartásba vétel érvényességi kellék, az előzetes jognyilatkozat
hatálybalépése azonban már bírósági döntés függvénye, ily módon az is az ítélet jogerőre
emelkedéséhez kötött.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az 1. § a törvény hatályáról rendelkezik. Ennek megfelelően a Javaslat rendelkezéseket
tartalmaz a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az
előzetes jognyilatkozatot tett személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatainak a
nyilvántartására. A gondnokoltak névjegyzékére vonatkozó IM rendelet szűkszavú
szabályozást tartalmazott a nyilvántartásból történő felvilágosítás-kéréssel kapcsolatos
eljárásra vonatkozóan. Az ügyféljogok teljes körű biztosítása, az eljárás lefolytatásához
szükséges garanciák megteremtése érdekében a Javaslat kimondja, hogy e nyilvántartások
hatósági nyilvántartások, ily módon a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései határozzák meg az eljárás mögöttes
rendjét.
A 2. §-hoz
A 2-4. § a gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartására határoz meg speciális szabályokat. A
2.	§ rendelkezik - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
13
szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásainak megfelelően - az adatkezelés céljáról, a
nyilvántartott adatok köréről, továbbá a nyilvántartás közhitelességéről. Lényeges eltérés az
IM rendeletben foglalt szabályokhoz képest, hogy az új nyilvántartás tartalmazza a
gondnokokra vonatkozó adatokat is, így például a gondnokok természetes személyazonosító-
és lakcímadatait, hivatásos gondnok rendelése esetén ezt a tényt, a gondnok önálló eljárásra
való feljogosítása esetén ezt a tényt és a feljogosítással érintett ügycsoportokat vagy
ügycsoportokon belüli egyes ügyek meghatározását stb.
A gondnokok adatainak nyilvántartása biztosítja annak lehetőségét, hogy a gondnokság alatt
álló személlyel jogviszonyra lépő más jogalany ellenőrizhesse, hogy a jognyilatkozat
tételében valóban az arra jogosult képviselő működik-e közre, szükség esetén közvetlenül fel
tudja vele venni a kapcsolatot, ha nyilatkozata a gondnokság alá helyezett személy
jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges. A gondnokok szerinti keresés funkciójának
megteremtésével a nyilvántartásból a bíróságok, gyámhatóságok is tudomást szerezhetnek
arról, hogy a gondnokként kirendelni kívánt személy gondnoksága alatt hány gondnokolt áll,
ez a szám hivatásos gondnok esetén eléri-e a törvényben megszabott limitet.
A 3. §-hoz
Garanciális jellegű rendelkezést tartalmaz a 3. § az adatkezelés időtartamára vonatkozóan. A
Hivatal az adatokat a gondnokság fennállása alatt, illetve a gondnokság megszűnését követő
öt évig kezelheti. A gondnokság alatt álló személy jognyilatkozata érvényességének utólagos
vizsgálata érdekében indokolt a gondnokság megszűnését követően is az adatok
nyilvántartása, az időtartam meghatározása az általános kötelmi jogi elévülési időhöz
igazodik.
A 4. §-hoz
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy egyes szervek a megjelölt feladataik
ellátásához szükséges adatokat közvetlen elektronikus hozzáféréssel ismerjék meg. Ezáltal az
adatigénylés gyorsabban, hatékonyabban, a postaköltségek megtakarításával valósulhat meg.
A Javaslat rendezi a hozzáférés egyedi jogosultjának felhatalmazására vonatkozó szabályokat.
Így a Javaslat előírja, hogy meg kell nevezni azt a természetes személyt, aki a szerv nevében a
közvetlen hozzáférésre jogosult, erről, illetve ennek változásáról a Hivatalt haladéktalanul
értesíteni kell, ezáltal a Hivatal ellenőrizni tudja, hogy a nyilvántartásba az arra jogosult
személy tekintett-e be.
Az 5-7. §-hoz
A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetésével a nagykorú cselekvőképes
személy számára a bíróság támogató személy kinevezéséről határozhat. Ennek előfeltétele a
támogató és a támogatott személy közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba
foglalt megállapodása vagy a gyámhatóság előtt, illetve a bíróság előtt tett közös személyes
nyilatkozata. Az előzetes megállapodás alapján bíróság dönt a támogató személy
kinevezéséről. A támogató kinevezéséről szóló határozat képezi a közhiteles nyilvántartás
alapját.
14
A támogatott személyek és támogatóik nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a
támogatott döntéshozatal tényének, illetve a támogató kinevezéséről szóló bírói döntés
igazolása a támogatott személy jogai gyakorlásának elősegítése érdekében.
A gondnokoltak és gondnokaik nyilvántartásához hasonlóan a Javaslat meghatározza mind a
támogatottra, mind a támogatóra vonatkozóan nyilvántartandó adatok körét, az egyes adatok
közhitelességét, az adatok nyilvántartásának időtartamát és a közvetlen hozzáférés szabályait.
Tekintettel arra, hogy a támogatott döntéshozatal a cselekvőképességet nem érinti, ezért a
támogatott döntéshozatal megszűnését követően az adatok további nyilvántartása nem
indokolt. Így a támogató halálával, a támogató kinevezésének visszavonásával, illetve a
hivatásos támogató felmentésével a támogatott döntéshozatalra vonatkozó adatokat törölni
kell.
A 8-11. §-hoz
Az előzetes jognyilatkozatban az új Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy
cselekvőképességének jövőbeli korlátozása vagy ennek hiányában is belátási képessége
csökkenése esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a
gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira
vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozat érvényességének a feltétele az országos
nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatályosulásának két esete van,
mindkettő a gondnokság alá helyezés során eljáró bíróság ítéletének jogerőre emelkedéséhez
kötött. Egyrészt a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik az
előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről, másrészt a cselekvőképesség korlátozása helyett
dönt az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről.
A Javaslat szabályozza, hogy az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló közjegyző vagy
más hatóság, gyámhatóság vagy ügyvéd milyen módon kérelmezheti az előzetes
jognyilatkozat nyilvántartásba vételét. A kérelmet az előzetes jognyilatkozatot tett személy
lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani, az előzetes
jognyilatkozatot tartalmazó okirat csatolásával. A bíróság polgári nemperes eljárásban
megvizsgálja, hogy az okirat a bejegyzésre alkalmas-e, azt a kérelmező a rá vonatkozó
törvényi rendelkezéseknek megfelelően állította-e ki. Ha a bejegyzés feltételei nem állnak
fenn, a bíróság végzéssel határoz, melyet az előzetes jognyilatkozatot tett személynek is
kézbesíttetni kell, a végzéssel szemben fellebbezésnek van helye. A kérelem elbírálására
nyitva álló határidő 15 nap.
Az előzetes jognyilatkozatot tevő személyek és az előzetes jognyilatkozataik adatait a Hivatal
az előzetes jognyilatkozat visszavonásáig, illetve az előzetes jognyilatkozatot tevő személy
haláláig tartja nyilván.
E nyilvántartás adataihoz közvetlen elektronikus hozzáférést a törvény a bíróságok számára
tesz lehetővé.
A 12-13. §-hoz
Az adatkezelő kijelöléséről a 12. § rendelkezik. Az általa bejegyzett változások, valamint a
közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatás és a kérelemre történő adattovábbítás
15
tekintetében a Hivatal az adatkezelő. Főszabály szerint a nyilvántartásba az adatokat a helyi
bíróság jegyzi be az adattartalmat érintő jogerős bírósági határozatok alapján. Abban az
esetben azonban, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatellenőrzés során a
természetes személyazonosító vagy lakcímadatok változásának átvezetése szükséges, erről a
Hivatal maga gondoskodik. A Hivatal úgyszintén a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból
győződik meg arról is, ha az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő természetes személy
meghalt, és alkalmazza az ehhez fűződő nyilvántartási következményeket. A nyilvántartások
hatékony működtetése érdekében elektronikusan kell azokat működtetni.
Az adatok megváltozása esetén is a fenti szabályoknak megfelelően kell eljárni. A Javaslat
rendelkezik arról is, hogy a perújítási, felülvizsgálati eljárásban hozott határozatban
foglaltaktól függően a jogerős határozat alapján nyilvántartásba vett adatokat törölni kell.
A 14-16. §-hoz
A közvetlen elektronikus hozzáféréshez képest a Javaslat - az IM rendelet rendelkezéseihez
hasonlóan - egyedi kérelem alapján történő adatszolgáltatás lehetőségét is biztosítja. Az
adatszolgáltatás érdekében a kérelmező a nyilvántartások adatainak megismerését alátámasztó
jogi érdeket köteles hitelt érdemlően igazolni, vagy - így különösen hatóságok esetében -
meg kell jelölniük azt a törvényi rendelkezést, amely alapján az adat megismerésére és
kezelésére jogosultak. Az adatokhoz való hozzáférés gyorsaságának biztosítása érdekében a
Javaslat öt napos ügyintézési határidőt ír elő. Az eljárás mögöttes rendelkezéseit a Ket.
biztosítja. A Javaslat azonban a Hivatal döntéseivel szemben a közigazgatási úton való
jogorvoslat lehetőségét kizárja.
A még hatályba nem lépett előzetes jognyilatkozatok adatairól a Hivatal kérelemre nem ad
felvilágosítást.
A 17. §-hoz
Az adatvédelmi előírásoknak megfelelően az adatkezelő köteles az adatbevitelről,
adattovábbításról nyilvántartást vezetni. Ennek célja kettős: egyrészről az adatkezeléssel
érintett személynek joga van tájékozódni arról, hogy adataihoz ki és milyen jogcímen fért
hozzá, másrészről az adatkezelés jogszerűségének adatvédelmi szempontból való ellenőrzése
indokolja.
A 18. §-hoz
A Hivatalnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolatát a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásról szóló 1992. évi LXVI. törvény megfelelő
módosításával is biztosítani kell.
A 19-20. §-hoz
Az IM rendelet alapján vezetett gondnokoltak névjegyzékének adatait át kell vezetni a
Javaslat szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik adatait tartalmazó nyilvántartásba. Tekintettel
16
arra, hogy a Javaslat szerint e nyilvántartás adattartalma bővebb, ezt - megfelelő átmeneti időt
biztosítva - 2011. január 1-jéig kell teljessé tenni. A gondnokra vonatkozó adatokat a
gyámhivatalok bocsátják rendelkezésre, azokat a helyi bíróság jegyzi be az adatok átvételét
követő hatvan napon belül.
A Polgári Törvénykönyvről szóló új törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
törvény átmeneti rendelkezéseinek megfelelően a gondnokoltak és gondnokaik
nyilvántartásában a korábban cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettek esetén a
gondnokság alá helyezés típusát általános jelleggel korlátozott gondnokságra kell módosítani.
A közvetlen elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezések - a jogalkalmazáshoz
szükséges infrastrukturális háttér biztosítása miatt - csak 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
A közvetlen hozzáférésre jogosultak 2011. január 1-jéig kérelem alapján jogosultak a
nyilvántartásokból való tájékozódásra.