﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11078. számú
törvényjavaslat
a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV.
törvény módosításáról
Előadó: Dr. Oszkó Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV.
törvény módosításáról
1.	§
(1)	A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„2. áthidaló kölcsön: a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által a lakáscélú
kölcsönszerződésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes
személy részére folyósított kölcsön,”
(2)	A Tv. 1. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
„6. késedelmes tartozás: a természetes személy által
a)	a lakáscélú kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződésben,
b)	az életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén az életbiztosítási
szerződésben, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén lakás-
előtakarékossági szerződésben
vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből eredő tartozás, ha a késedelembe esés
időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét meghaladó tartozás
folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll.”
2.	§
A Tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:]
„a) a természetes személynek 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya
vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya,”
3.	§
(1)	A Tv. 3/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a természetes személy a 3. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt feltételeknek
nem felelt meg, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete,
illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé
a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot
átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését a pénzügyi
intézménynél.”
(2)	A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban
foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:]
„b) a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2)
bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta
legalább húszezer forint összegű törlesztés megfizetését, vagy életbiztosítási szerződéssel,
lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a szerződés szerinti
biztosítási díj, megtakarítási összeg megfizetését,”
(3)	A Tv. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a természetes személy a (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően nem
tudja a háztartás a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlet
időpontjára vonatkozó jövedelmi adatait a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani,
akkor a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének évében a
háztartás tagjainak adóbevallásában szereplő nettó jövedelem egy havi átlagát kell a pénzügyi
intézmény rendelkezésére bocsátani, vagy ezen információ hiányában a pénzügyi
intézménynél a lakáscélú kölcsönszerződés megkötésekor rendelkezésre álló jövedelmi
adatokat kell a hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek alapul vennie.”
4.	§
A Tv. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/B. § E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a
természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény
a)	lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget,
b)	törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat,
c)	adóst említ, ott lízingbevevőt,
d)	adóstársat említ, ott társszerződőt,
e)	áthidaló kölcsönt említ, azon a kölcsön nyújtására jogosult lízingbeadó, valamint a kölcsön
nyújtására engedéllyel nem rendelkező lízingbeadóval megállapodást kötött más pénzügyi
intézmény által a pénzügyi lízingszerződésben megállapított lízingdíj teljesítéséhez nyújtott
hitelt kell érteni.”
5.	§
(1)	A Tv.
a)	1. §-a 9. pontjában a „Hpt.-ben” szövegrész helyébe a „hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontjában a „60 hónap” szövegrész helyébe a
„kilencvenhat hónap” szöveg,
c)	2. §-a (4) bekezdésében a „június 30.” szövegrész helyébe a „december 31.” szöveg,
d)	3. § (1) bekezdése g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a „kitettség”
szövegrész helyébe a „tartozás” szöveg,
e)	3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a
„tételnek” szövegrész helyébe a „tartozásnak” szöveg,
f)	3/A. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontjában „az áthidaló kölcsön folyósítására
vonatkozó hitelszerződés” szövegrész helyébe „a hitelszerződés” szöveg,
g)	3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „40%” szövegrész helyébe a „60%” szöveg,
h)	3/A. §-a (2) bekezdése d) pontjának da) alpontjában a „tízmillió” szövegrész helyébe a
„tizenötmillió” szöveg
lép.
(2)	A Tv. Melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
6. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-5. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15.
napon lép hatályba.
(3)	Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának
időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett
egyedi határozattal állapítja meg.
(4)	E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.
Melléklet a 2009. évi
törvényhez
Nyilatkozat
1.	A természetes személy azonosító adatai:
Családi és utónév:
Születési családi és utónév:
Anyja születési családi és utóneve:
Születési hely:
Születési idő (év, hó, nap):
Adóazonosító jel:
Lakcíme: □□□□ irányítószám .......................................................................település
házszám
közterület neve, jellege
épület.......................lépcsőház..........................emelet ............ajtó
2.	A háztartás tagjainak azonosító adatai és nyilatkozata:
A táblázatban fel kell tüntetni minden olyan személyt, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a lakáscélú kölcsön
biztosítékául szolgáló lakóingatlan.
Születési családi és
utónév
Anyja születési
családi és utóneve
Születési hely
Születési idő
Aláírás
A táblázat rá vonatkozó sorát - a beírt adatok valódiságának és annak igazolására, hogy a lakáscélú kölcsön
biztosítékául szolgáló lakóingatlanon kívül nem rendelkezik más lakóingatlannal - minden személynek aláírásával
kell ellátnia; cselekvőképtelen személy esetén a törvényes képviselő aláírása, korlátozottan cselekvőképes személy
esetén a törvényes képviselő aláírása is szükséges.
3.	A nyilatkozat aláírásával a nyilatkozattevő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a nyilatkozatban
feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági válság következtében jelentős mértékben megnőttek a lakosság terhei, amelynek
hatására sokan képtelenek fizetni a korábban vállalt törlesztőrészleteiket. A lakáscélú
kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Tv.) célja a rászorult adósok megsegítése azáltal, hogy az állam átmeneti
segítséget nyújt készfizető kezesség formájában azoknak a természetes személyeknek, akik
megfelelnek a törvény előírásainak. A Tv. feltételeinek módosítására azért van szükség, hogy
bővüljön azoknak a köre, akik jogosultak az áthidaló kölcsönre, így az állami segítséggel
túljuthatnak anyagi nehézségeiken.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a törvény a jelenlegi formában
nem megfelelő, és nem tudja teljesíteni kitűzött eredeti célját. A Magyar Bankszövetség és a
Magyar Lízingszövetség adatai alapján a kölcsönszerződések száma a törvény hatályba
lépésétől október közepéig nem éri el a 300-at, amely jelentős mértékben alatta marad a valós
igényeknek. A jogosultak alacsony száma a Tv.-ben megfogalmazott szigorú feltételek
eredménye, amelyek az érdeklődő adósok egy részét kizárja az áthidaló kölcsön igényléséből.
A módosítások révén a természetes személyek szélesebb köre kaphatna esélyt jelenlegi
helyzetének megoldására az áthidaló kölcsön segítségével, amelyhez szükséges a törvényben
meghatározott feltételek enyhítése és az igénylés határidejének meghosszabbítása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Tv. 1. §-a 2. pontjában pontosításra kerül az áthidaló kölcsön fogalma.
A Tv. 1. §-a 6. pontjában a késedelmes tétel fogalmát a késedelmes tartozás meghatározása
váltja fel, mert az eredeti Tv.-ben a megfogalmazás rövid és felületes volt, amelyet
pontosítani szükséges a törvény feltételeinek egyértelmű értelmezése miatt. Ennek
megfelelően a tartozás szót kell alkalmazni a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és a
3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a tétel és kitettség kifejezések helyett.
a 2. §-hoz
A Tv. 3. §-a (1) bekezdésében bővül az áthidaló kölcsön igénylésére jogosult természetes
személyek köre azáltal, hogy törlésre kerül azon megkötés, hogy a „foglalkoztató
érdekkörében felmerült okból” szűnt meg az illető munkaviszonya vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonya 2008. szeptember 30-át követően. A módosítás indoka, hogy
Magyarországon gyakori, hogy közös megegyezés alapján szűnik meg az egyén
munkaviszonya, így nem állnak rendelkezésre a hatályos törvény szerinti szükséges
dokumentumok.
a 3. §-hoz
A Tv. 3/A. §-a (1) bekezdésében miután utalás történik 3. §-a (1) bekezdésének a)-b)
pontjában foglalt feltételekre, feleslegessé válik a munkaviszonyra, illetve a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szöveg. A változtatás célja, hogy egyértelművé tegye,
hogy a 3. §-ban megfogalmazott feltételek közül melyek vonatkoznak a nehéz helyzetbe
került kedvezményezettekre is.
A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában módosul a jogosult természetes személyek által
a törvényben meghatározott időpontig fizetendő minimális havi törlsztőrészletének összege. A
változtatás révén konkrét összegben (húszezer forintban) kerül meghatározásra a
legalacsonyabb havi törlesztőrészlet, amelyet az első 2 évben minimálisan fizet a
kedvezményezett, de lehetősége van életbiztosítási szerződéssel, lakás-előtakarékossági
szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a szerződés szerinti biztosítási díj,
megtakarítási összeg megfizetésére is. A változtatással csökken a havi fizetendő
törlesztőrészlet, amely lehetőséget ad az áthidaló kölcsönben részesült személy számára a
pénzügyi problémáinak megoldására, továbbá választási alternatívát nyújt, hogy adott esetben
a vállalt biztosítási díj illetve megtakarítási összeg megfizetését válassza, amelyre a 3. §-nak
megfelelő egyéneknek is lehetőségük van.
A Tv. 3/A. §-a kiegészül egy (3) bekezdéssel, amelynek célja, hogy szabályozza azt az esetet,
amikor a természetes személy nem tudja a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani
háztartása korábbi jövedelmére vonatkozó adatokat. A kiegészítés támpontot ad az
intézményeknek az áthidaló kölcsön elbírálásához szükséges jövedelem információk
megszerzéséhez.
a 4. §-hoz
A Tv. 3/B. §-a tartalmazni fogja, hogy azon természetes személyek, akik olyan
lízingbeadókkal kötöttek lízingszerződést, amelyek nem rendelkeznek az áthidaló kölcsön
folyósításához szükséges engedéllyel, önhibájukon kívül ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A
módosítás szerint a lízingbeadó megállapodást köthet egy hitel folyósításához engedéllyel
rendelkező pénzügyi intézménnyel, amelynek következtében lehetővé válik, hogy a lakáscélú
kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény és az áthidaló kölcsönt folyósító intézmény
elkülönüljön egymástól.
az 5. §-hoz
A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének f) pontjának fb) alpontjában az áthidaló kölcsön
visszafizetésének határideje 60 hónapról 96 hónapra hosszabbodna azon a természetes
személyek számára, akik a 3/A. § feltételeinek megfelelnek. Az adósok a módosítás révén
könnyebben tudnák törleszteni tartozásaikat és teljesíteni a szerződésben vállalt
kötelezettségeiket.
A Tv. 2. §-a (4) bekezdésében meghatározott időpont kitolódna 2010. június 30. napjáról
2010.	december 31. napjáig, amelynek köszönhetően meghosszabbított határidőig tudnának a
természetes személyek áthidaló kölcsönt igényelni. A módosítás egyik indoka, hogy a
pénzügyi intézményeknek időre volt szükségük az áthidaló kölcsön nyújtásának működési
feltételeinek biztosításához, ugyanis ki kellett dolgozniuk a törvény gyakorlati
alkalmazásának részleteit. Ennek következtében később tudták az intézmények megkezdeni a
tényleges megvalósítást és ez részben oka lehet az eddig szerződöttek alacsony számának is.
Másrészről a törvényben tervezett módosításoknak köszönhetően további természetes
személyek tudnák igénybe venni az áthidaló kölcsönt.
A 3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a háztartás nettó jövedelmének 40%-a helyett 60%-
ra növekedik azon érték, amelyet nem haladhat meg a természetes személyek lakáscélú
kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete, vagy az áthidaló kölcsön
folyósítására vonatkozó hitelszerződés-kötés kezdeményezésének időpontjában fizetendő
törlesztőrészlete. Ezen változtatás szükséges a jogosultak körének kiterjesztése érdekében,
ugyanis gyakorlatban az adósnak viszonylag alacsony nettó jövedelme és a relatíve magas
törlesztőrészlet közötti arány nem megfelelő. A megnövekedett aránynak köszönhetően
várhatóan jóval többen fognak megfelelni a törvényi követelményeknek.
A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének d) pontjának da) alpontjában tíz millió forintról tizenöt
millió forintra emelkedik az az összeg, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön
szerződés szerinti és folyósított összege, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb. Ez a
változtatás a 3/A. § alapján jogosult természetes személyekre vonatkozó feltételekhez
kapcsolódik, és célja, hogy figyelembe vegye azokat a családokat, akik korábban magasabb
összegű hitelt vettek fel, és jelenleg munkanélküliség illetve megváltozott pénzügyi
körülmények miatt (tehát rajtuk kívülálló okból) nem tudják fizetni a törlesztőrészletet. Ezen
módosítás is az igénylésre jogosultak számának növekedését célozza.
A Tv. Mellékletének cseréjével a Nyilatkozatban foglalt azonosító adatok megjelölése
összhangba kerül a 2009. évi LVI. Törvénnyel módosított, a személyazonosító jel helyébe
lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.
törvénnyel. A nyilatkozat 2. és 3. pontjának módosítása is szükséges a pontos megfogalmazás
miatt.
a 6. §-hoz
A hatályba lépő rendelkezések között szerepel az Európai Bizottság jóváhagyó határozatára
való hivatkozás, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság elfogadó határozatáig a módosuló
feltételek és az igénylés határidejének kiterjesztése nem lépnek hatályba.