﻿i
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2009 OKT 30.
T/11081. számú
törvényjavaslat
a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről
Előadó: Varga István
nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
Budapest, 2009. október
X
2009. évi... törvény
a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről
1.§
Az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt rendelkezések
alkalmazását az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa,
továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása vagy nemzetközi
szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése céljából jogszabály részben vagy egészben
kizárhatja, vagy azoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
Értelmező rendelkezések
2.§
E törvény alkalmazásában
a)	bejelentett szervezet: az a megfelelőségértékelő szervezet, amelyet az Európai Bizottság
(a továbbiakban: Bizottság) az e célra kialakított honlapon a kijelölt megfelelőségértékelési
területhez tartozó termékek és megfelelőségértékelési eljárások, valamint a szervezet
azonosító számának megadásával közzétett,
b)	gazdasági szereplő: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és
piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
(a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikk 7. pontjában meghatározott személy,
c)	gyártó: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott személy,
d)	harmonizációs uniós jogi aktus: az Európai Unió termékek forgalmazásának feltételeit
harmonizáló, kötelező jogi aktusa,
e)	kijelölés: a megfelelőségértékelési tevékenységek végzésének engedélyezése,
f)	kijelölt megfelelőségértékelési terület: a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére
vonatkozó engedélyben meghatározott megfelelőségértékelési tevékenységek, termékek és
megfelelőségértékelési eljárások,
g)	megfelelőségértékelési ellenőrzés: a termék tervének, a terméknek, a gyártási
folyamatnak - ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban részt vevő személyeket
is -, valamint a termék beszerelésének vizsgálata és a jogszabályban, illetve az Európai
Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek
való megfelelés megállapítása a megfelelőségértékelési tanúsítás alapjaként vagy azt
követően,
h)	megfelelőségértékelési tanúsítás: a megfelelőségértékelési vizsgálat, illetve
megfelelőségértékelési ellenőrzés alapján annak megállapítása és igazolása, hogy a termék
terve, a termék, a gyártási folyamat - ideértve a létesítményt, technológiát és a folyamatban
részt vevő személyeket is - és a termék beszerelése megfelel a termékre vonatkozóan
forgalmazási követelményeket előíró jogszabályban, illetve az Európai Unió általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt követelményeknek,
i)	megfelelőségértékelési tevékenység: a megfelelőségértékelési vizsgálat, a
megfelelőségértékelési tanúsítás és a megfelelőségértékelési ellenőrzés,
2
i
j) megfelelőségértékelő szervezet: a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti
szervezet,
k) megfelelőségértékelési vizsgálat: a megfelelőségértékelési tanúsítás tárgya egy vagy
több jellemzőjének meghatározása előírt eljárás szerint,
l) termék: minden olyan termék, amelyre vonatkozóan jogszabály vagy az Európai Unió
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa forgalmazási követelményeket és
megfelelőségértékelési eljárásokat ír elő.
A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése
3.§
(1)	Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa
megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel, vagy jogszabály kijelölt
szervezettel való elvégeztetését írja elő, a megfelelőségértékelési tevékenységet csak
bejelentett szervezet, illetve olyan megfelelőségértékelő szervezet végezheti, amely erre a
Kormány rendeletében meghatározott hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság)
engedélyével rendelkezik (a továbbiakban: kijelölt szervezet).
(2)	Megfelelőségértékelési tevékenységre engedélyt (a továbbiakban: engedély) az a
megfelelőségértékelő szervezet kaphat, amely
a)	jogi személy,
b)	a 4. §-ban foglaltak szerint független a megfelelőségértékelési tevékenység tárgyát
képező (a továbbiakban: értékelt) gazdasági szereplőtől és terméktől,
c)	a tevékenysége körében - ideértve a megfelelőségértékelési tevékenységet végző
személyzet tevékenységét is - a megrendelő gazdasági szereplőnek vagy más személynek
okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére a Magyar Köztársaságban
vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a
továbbiakban: EGT-államok) letelepedett biztosítóval érvényes, e törvény végrehajtására
kiadott miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelő felelősségbiztosítási szerződéssel
rendelkezik és
d)	megfelel az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott további
követelményeknek.
(3)	A (2) bekezdés c) pontjában előírt felelősségbiztosítási szerződésnek - annak hatálya
alatt, megfelelőségértékelési tanúsítást végző szervezet esetében a kiadott tanúsítványok
hatálya lejártáig - folyamatosan megfelelő fedezetet kell biztosítania az okozott károkért
való felelősségéből eredő követelésekre.
3
Függetlenségi követelmények
4.§
(1)	A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet
végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak - a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója nem lehet az értékelt
termékek tervezője, gyártója, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa,
felhasználója vagy karbantartója, továbbá a felsoroltak képviselője. Ez a rendelkezés nem
zárja ki a kijelölt szervezet működéséhez szükséges termékek felhasználását és az értékelt
termékek személyes célra történő használatát.
(2)	A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet
végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy és annak - a
Polgári Törvénykönyvben meghatározott - közeli hozzátartozója nem vehet részt
közvetlenül az értékelt termékek tervezésében, gyártásában, összeszerelésében,
forgalmazásában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem
képviselheti a felsorolt tevékenységekben résztvevőket.
(3)	A kijelölt szervezet nem folytathat olyan tevékenységet, amely veszélyeztetné a
megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos függetlenségét, így különösen nem
nyújthat szaktanácsadási szolgáltatást a kijelölt megfelelőségértékelési területen.
(4)	A kijelölt szervezet, annak vezető tisztségviselője, megfelelőségértékelési tevékenységet
végző munkavállalója és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személy nem fogadhat el
vagyoni előnyt a megfelelőségértékelési tevékenység eredményében érdekelt személytől
vagy szervezettől.
(5)	A kijelölt szervezet vezető tisztségviselőjének, megfelelőségértékelési tevékenységet
végző munkavállalójának és a kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló, megfelelőségértékelési tevékenységet végző személynek a díjazása nem
függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy a megfelelőségértékelések
eredményétől.
Eljárás összeférhetetlenség esetén
5.§
(1)	A 4. §-ban foglalt követelmények megsértését bárki bejelentheti a kijelölő hatóságnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a kijelölő hatóság kivizsgálja. Ha a bejelentés
megalapozott, továbbá ha az összeférhetetlenséget saját hatáskörben maga észleli, a kijelölő
hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt szervezetet, amely az értesítés kézhezvételét
4
követően haladéktalanul köteles felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett
tevékenységet.
(3)	A kijelölt szervezet az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni a kijelölő
hatóságnak a 4. §-ban foglalt követelmények megsértését és felfüggeszteni az
összeférhetetlenséggel érintett tevékenységet.
(4)	A kijelölt szervezet köteles tájékoztatni a kijelölő hatóságot a függetlenség
helyreállítására tett vagy tervezett intézkedéseiről a (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság
értesítésének kézhezvételétől számított, a (3) bekezdés szerinti esetben pedig a saját
bejelentésétől számított tizenöt munkanapon belül.
(5)	A kijelölő hatóság a függetlenség helyreállítására tett intézkedésekről szóló tájékoztatás
kézhezvételétől számított öt munkanapon belül dönt az intézkedések kielégítő voltáról. Ha a
függetlenség helyreállítása biztosított, a kijelölt szervezet a hatóság döntése alapján a
tevékenységet folytathatja, ellenkező esetben a kijelölő hatóság megszüntethető
összeférhetetlenség esetén az engedélyt a megszüntetésig felfüggeszti, a meg nem
szüntethető összeférhetetlenség esetén visszavonja.
(6)	A kijelölő hatóság a 4. §-ban foglalt követelmények megsértésével végzett
megfelelőségértékelési tevékenységek eredményének, továbbá az így kiadott tanúsítványok
visszavonására kötelezi a kijelölt szervezetet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést, ha az
összeférhetetlenség a megfelelőségértékelési tevékenységet elvégző munkavállaló vagy a
kijelölt szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy
vonatkozásában állt fenn, azonban a kijelölt szervezet más, összeférhetetlenséggel nem
érintett munkavállalója vagy vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló ilyen
személy által huszonkét munkanapon belül elvégzett megfelelőségértékelés azonos
eredményre vezetett.
A kijelölés iránti kérelem
6.	§
(1)	Kijelölés iránti kérelmet a Magyar Köztársaság területén letelepedett
megfelelőségértékelő szervezet nyújthat be.
(2)	A kijelölés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező szervezet törvényes
képviselője, a kijelölő hatósággal való kapcsolattartásra megjelölt személy, és - ha az
utóbbitól különbözik - a Bizottság és az EGT-államok felé megadandó kapcsolattartó
személy családi és utónevét, elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és
elektronikus levélcíme), továbbá a kérelmező szervezet a tevékenység végzéséhez
szükséges szakmai képesítés követelményét teljesítő munkavállalója, illetve a kérelmező
szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy családi és utónevét.
(3)	A kijelölés iránti kérelemben a kérelmező szervezet alkalmasságát és felkészültségét -
az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -
5
a)	a 765/2008/EK rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testületnek a
kérelmező szervezet a 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek való
megfelelését igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozata, vagy
b)	a Kormány rendeletében meghatározott dokumentumok
csatolásával kell igazolni.
(4)	A kijelölési eljárásért - az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az engedély időbeli hatálya
7.§
Az engedély az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott időre
szól, a 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben azonban az engedély hatálya legfeljebb az
akkreditált státusz lejártáig terjedhet.
A kijelölt szervezetek nyilvántartása
8-§
(1)	A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartása a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatok között az engedélyezett szolgáltatási tevékenység
megjelöléseként a kijelölt megfelelőségértékelési területet tartalmazza. A nyilvántartás
bejelentett szervezet esetében tartalmazza továbbá a Bizottság által adott azonosító számot.
(2)	A kijelölő hatóságnak az általa kijelölt szervezetekről vezetett nyilvántartásában fel kell
tüntetni az engedély felfüggesztését, továbbá részben vagy egészben történő visszavonását.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti, az interneten történő közzétételi kötelezettség kiterjed ezekre az adatokra
is.
(3)	A nyilvántartás (1) és (2) bekezdés szerinti adatainak a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény alapján - az interneten
történő közzététele mellett - ezen adatokat az adott termékre vonatkozó forgalmazási
követelmény tekintetében a szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.
6
A kijelölt szervezetek jelentéstételi kötelezettsége
9.§
A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységéről évente jelentést készít a
kijelölő hatóság részére. A jelentés tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és módját
az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
Egyes megfelelőségértékelési eljárásoknak a gyártó akkreditált szervezeti egységével
történő elvégeztetése
10.	§
(1)	Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály azt lehetővé teszi, az
ott meghatározott megfelelőségértékelési eljárásokat - kizárólag az adott gyártó
tevékenysége vonatkozásában - a gyártó önálló szervezeti egysége is elvégezheti, ha
megfelel az e §-ban meghatározott követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó által előállított termékek
vonatkozásában az (1) bekezdésben hivatkozott jogi aktusban vagy jogszabályban
meghatározott megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére akkreditált státusszal kell
rendelkeznie a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységnek a gyártó értékelt termékekkel összefüggő
tevékenységétől való függetlenségét és pártatlanságát megfelelően biztosítani kell, ennek
érdekében a szervezeti egységnek és a megfelelőségértékelési tevékenységet végző
személyzetének meg kell felelnie a 4. §-ban meghatározott követelményeknek.
A megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződés
11.	§
A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére a gazdasági
szereplővel szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban foglaltakat.
Módosuló jogszabályi rendelkezések
12.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 1/C. pontjában a „tanúsítást
végző bejelentett (notifikált) szerv” szövegrész helyébe a „megfelelőségértékelő szervezetek
tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet” szöveg lép.
(2)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 23. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„23. § (1) Az osztályozásra kötelezett hajót az építtető vagy a tulajdonos a 391/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint külön jogszabályban meghatározott
eljárás szerint elismert hajóosztályozó társasággal osztályoztathatja.
(2)	A hajóosztályozó társaságok elismeréséhez a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben, valamint külön jogszabályban előírt feltételek meglétét a hajózási hatóság
ellenőrzi.
(3)	A hajóosztályozó társaságok elismerésére és tevékenységére nem kell alkalmazni a
megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.”
(3)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. §-a a következő
(2)	bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre
változik:
„(2) A miniszter kijelölő hatóságként engedélyezi az elektronikus hírközlési szolgáltatások
és az elektronikus hírközlő berendezések megfelelőségértékelésére irányuló tevékenységet.”
(4)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § p) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A hatóság]
„p) ellenőrzi a miniszter által kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységét;”
(5)	A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül
ki:
„(10) Ha az akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy
akkreditált státuszát részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, felfüggeszti, vagy
akkreditált területét szűkíti, erről a Testület értesíti a megfelelőségértékelő szervezetek
tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező kijelölő
hatóságot. Az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat
eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát a Testület haladéktalanul megküldi a
feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak.”
(6)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89. § (4) bekezdés utolsó mondatának
helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására
vonatkozó követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott
módon történt meg, továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel
műszaki-biztonsági követelményeinek.”
(7)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 27. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
8
„(6) Az e törvényben szabályozott tanúsítványra és tanúsító szervezetre, valamint annak
elismerésére nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló
törvény rendelkezéseit.”
(8)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
76. § (5) bekezdés e) pontjában a „tanúsításának” szövegrész helyébe az „elismerésének és
ellenőrzésének” szöveg lép.
Felhatalmazó rendelkezések
13. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a kijelölt szervezetekkel szembeni alapvető személyi és tárgyi követelményeket,
b)	a kijelölt szervezetek tevékenysége végzésének alapvető szabályait,
c)	a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződésre vonatkozó
rendelkezéseket,
d)	a megfelelőségértékelési tevékenységet engedélyező kijelölő hatóságokat,
e)	a kijelölési eljárás általános szabályait,
f)	a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének szabályait és az alkalmazandó
j ogkövetkezmény eket
rendeletben határozza meg.
(2)	Felhatalmazást kap a termékre vonatkozó forgalmazási követelmény tekintetében
szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter, hogy
a)	a kijelölt szervezetekkel szembeni, az adott termékszabályozás sajátosságaival
összefüggő különös követelményeket - ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, továbbá a
szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati követelményeket
b)	a kijelölési eljárásnak az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő különös
szabályait - ideértve a kérelmező szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának
módját, valamint az engedély hatályának meghatározását -,
c)	a kijelölt szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának idejét és
módját,
d)	a kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésének az adott termékszabályozás
sajátosságaival összefüggő különös szabályait, valamint
e)	- az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kijelölési eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és a megfizetésükre, felhasználásukra vonatkozó
szabályokat
rendeletben határozza meg.
9
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult
eljárásokban kell alkalmazni. A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra -
ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából jogszabály eltérően nem
rendelkezik - az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	Az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályozás alapján kijelölt bejelentett
szervezetek megfelelőségértékelési tevékenység folytatására való jogosultsága az Európai
Uniónak a megfelelőségértékelési tevékenység bejelentett szervezettel való elvégeztetését
előíró
a)	kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak
megfelelően módosító általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve
b)	kötelező jogi aktusát a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak
megfelelően módosító uniós jogi aktus rendelkezéseit átültető jogszabály
hatálybalépéséig - ha az a) pont szerinti esetben az uniós jogi aktus, a b) pont szerinti
esetben a jogszabály eltérően nem rendelkezik - marad fenn.
(3)	A harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó körben kiadott jogszabályi
rendelkezés alapján e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt szervezeteknek
legkésőbb 2012. december 31-ig kell megfelelniük az e törvényben és a végrehajtására
kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(4)	Hatályát veszti
a)	a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 47. § (2) bekezdés 15. pontja,
b)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. § (1) bekezdés p) pontja,
182. § (3) bekezdés g) pontjában a „ , továbbá a megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és
tanúsító szervezetek felhatalmazásának” szövegrész,
c)	a postáról szóló 2003. évi CL törvény 44. § l) pontja.
15.	§
(1)	A 12. § és az azt megelőző alcím, továbbá a 14. § (4) bekezdése 2010. január 2-án
hatályát veszti.
(2)	Ez a § 2010. január 3-án hatályát veszti.
10
16. §
Ez a törvény a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérői, valamint a
93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i
768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. melléklet RÍ7. cikkének (2)-(5),
(8)	és (9) bekezdéseivel, R21. cikkének (1) és (2) bekezdéseivel, R22. cikkével, R23.
cikkének (4) és (5) bekezdéseivel összhangban álló szabályozást tartalmaz.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unióban 2008. július 9-én egységes szabályozást fogadtak el: a termékek
forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és
a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK európai parlamenti
és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet), továbbá a termékek
forgalomba hozatalának közös keretrendszerérői, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat
hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot
(a továbbiakban: 768/2008/EK határozat). E két szabályozás teremti meg az Európai Unió
belső piacán a jogilag harmonizált területeken a termékek megfelelőségértékelésének
egységes követelmény- és eljárásrendszerét. Ennek következtében szükségessé vált a
kijelölésre, bejelentésre vonatkozó 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) szerinti hazai eljárás a 768/2008/EK határozatban foglalt előírásoknak megfelelő
szabályozása új törvény és végrehajtási rendeletei megalkotásával.
A 768/2008/EK határozat nem keletkeztet közvetlenül tagállami jogalkotási feladatot, mivel
az az egységes uniós jogalkotás előmozdítását szolgálja, vagyis a közösségi jogalkotó
számára egyfajta „eszköztár”, dokumentumsablon a termékspecifikus szabályozások
kidolgozásához.
Tekintettel azonban arra, hogy a termékek megfelelőségértékelését előíró - átültetést
igénylő - uniós jogi aktusok a 768/2008/EK határozatban foglalt keretrendszer alapján
kerülnek a jövőben elfogadásra (illetve a meglévő uniós jogi aktusok átdolgozásra),
szükséges a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységére, kijelölésére és az Európai
Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó meglévő hatályos hazai szabályozást
átdolgozni.
Az előterjesztő eredeti szándéka szerint - a jelenlegi szabályozási rendszert követve -
eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelettel, továbbá az ebben adott
felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletekkel kívánta az uniós előírásoknak
megfelelő szabályozást biztosítani.
A Rendelet kiadása óta bekövetkezett jogszabályi környezeti változásokra tekintettel
azonban az eddig működő rendszer alapvető újragondolást igényelt, minthogy egyes
szabályozási elemekről csak törvényi szinten lehet rendelkezni vagy a szóba jöhető
jogforrások közös nevezője a törvényi szint.
így különösen:
-	A megfelelőségértékelési tevékenység végzésére való kijelölés tartalmilag
engedélyezési eljárás, amit előírni, alapvető feltételeit megállapítani - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi
LXXVI. törvény 3. §-ának rendelkezésére tekintettel - törvényben vagy eredeti
jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet.
-	A megfelelőségértékelő szervezetnek az általa a tevékenységével összefüggésben
okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére
felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie. Szerződéskötési kötelezettséget -
figyelemmel az Országgyűlés által elfogadott új Polgári Törvénykönyv
12
szabályozására - törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály
rendelhet el.
-	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja értelmében személyes adat kezelését
törvényben vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben -
helyi önkormányzat rendeletében kell elrendelni. így az engedély iránti kérelem
tartalmi elemei közül a személyes adatok megkövetelését törvényi szinten kell
megtenni.
-	A törvényi szintű szabályozás szükségességére figyelemmel a végrehajtási
szabályozáshoz szükséges jogalkotási felhatalmazásokat is itt kell megadni.
-	Végül a törvényben kell elhelyezni a fentiekhez tartalmilag szorosan kapcsolódó,
azok értelmezését lehetővé tevő rendelkezéseket.
A törvényi szabályozást nem igénylő általános rendelkezések kormányrendeleti szinten
kerülnek szabályozásra. Az egyes termékek sajátosságaiból következő, a
megfelelőségértékeléséhez kapcsolódó különös követelmények és eljárások szabályozására
az érintett miniszterek törvényi szinten kapnak felhatalmazást.
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényjavaslat
(a továbbiakban: Msztv.) egyértelműen kimondja, hogy a jogilag szabályozott területen
kijelöléshez, bejelentéshez kötött megfelelőségértékelési tevékenység jogerős engedély
alapján végezhető. Az engedélyezési eljárást a törvény szerinti felhatalmazás alapján,
kormányrendeletben meghatározott kijelölő hatóság folytatja le.
Az Msztv. nem tesz különbséget a harmonizált és a hazai szabályozás hatálya alá tartozó
területeken alkalmazható eljárások és követelmények között, egységes követelményeket és
szabályokat határoz meg mindkét terület esetében, csupán a harmonizált területen a
bejelentési kötelezettséget is előírja.
A javaslat eddig nem rögzített fogalmakat határoz meg az egységes jogalkalmazás
érdekében.
Az eljárás kérelemre indul, amely kérelmet az a Magyarországon bejegyzett jogi személy
nyújthat be, amely a vonatkozó előírásokban meghatározott szigorú követelményeknek,
köztük a terméktől és termék vonatkozásában érintett gazdasági szereplőtől való
függetlenségi követelményeknek megfelel, és azt folyamatosan fenntartja. A tervezet
pontosan meghatározza az összeférhetetlenség szabályait.
Az uniós szabályozással összhangban a kérelmező szervezet alkalmasságának és
felkészültségének igazolására két lehetőséget kínál a javaslat. Lehetőség van egyrészt
akkreditálási okiraton alapuló kijelölésre, amely egy gyorsabb, egyszerűsített eljárást jelent
az Európai Bizottságnál, másrészt hosszabb időtartamú, akkreditálási okirat nélküli eljárás
lefolytatására. Arról, hogy az adott szakterületen a két lehetőség közül melyiket
alkalmazzák, a törvényi felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet rendelkezhet,
kizárva egyazon szakterületen a kétféle eljárás alkalmazását.
A kijelölő hatóság látja el a kijelölt szervezet tevékenységének felügyeletét, rendszeresen
hatósági ellenőrzést végez. A javaslat a kijelölt szervezet részére évente jelentéstételi
13
kötelezettséget ír elő. A jelentés tartalmi követelményeit az Msztv. végrehajtására kiadott
miniszteri rendelet határozza meg.
A javaslat a 768/2008/EK határozatban megfogalmazottakkal összhangban lehetőséget ad
arra, hogy a kijelölt szervezetekre vonatkozó általános elvtől eltérően nem független fél,
hanem a gyártó önálló szervezeti egysége is elvégezhessen egyes megfelelőségértékelési
eljárásokat. Ezt kizárólag csak a gyártó által előállított termékek vonatkozásában teheti meg,
és az ilyen önálló szervezeti egységnek is meg kell felelnie az előírt követelményeknek.
A törvényjavaslat a jogrendszerbeli összefüggései miatt több hatályos törvény módosítását
tartalmazza.
A nem harmonizált területen kijelölést kérő szervezetek a tervezet elektronikus közzététele
útján értesülhetnek a várható főbb változásokról, így lehetőségük lesz az eddiginél
szigorúbb feltételeknek való megfelelésre felkészülni. Jelen szabályozás a harmonizált
területre bejelentést kérelmező szervezeteket a szakterületre vonatkozó szabályozás
megváltozása esetén érinti.
A korábban a hazai, nem harmonizált szabályozás hatálya alá tartozó területekre kijelölt
szervezeteknek legkésőbb 2012. december 31-ig kell megfelelniük az új rendeletben foglalt
követelményeknek. A harmonizált területen az Európai Bizottságnak és az
EGT-államoknak bejelentett szervezetek jogosultsága a szakterületre vonatkozó
szabályozást felváltó, vagy azt módosító szabályozásnak a hatálybalépéséig fennmarad.
14
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javasolt szabályozás alkalmazását uniós rendelet vagy irányelv végrehajtása céljából
jogszabály részben vagy egészben kizárhatja vagy attól eltérő rendelkezéseket állapíthat
meg. Nemzeti hatáskörben alkotott jogszabály esetében eltérés csak abban az esetben
megengedett, ha nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése az eltérést
szükségessé teszi.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések összhangban vannak az uniós előírásokkal, és a hazai
szabályozásban elfogadott meghatározásokkal.
A „termék” fogalom meghatározása egyértelművé teszi, hogy a törvény és végrehajtási
rendeletei előírásait csak azon termékek vonatkozásában kell alkalmazni, amelyekre
vonatkozóan jogszabály, vagy uniós rendelet forgalmazási követelményeket és
megfelelőségértékelési eljárásokat ír elő.
A 3.§-hoz
A megfelelőségértékelési tevékenység végzésére való kijelölés tartalmilag engedélyezési
eljárás, amit előírni, alapvető feltételeit megállapítani a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 3.
§-ának rendelkezésére tekintettel törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendeletben lehet.
A rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy a jogilag szabályozott területen kijelöléshez,
bejelentéshez kötött megfelelőségértékelési tevékenység jogerős engedély alapján
végezhető. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény előírásai a mérvadóak, amelyet a felhatalmazás alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározott kijelölő hatóság folytat le.
Engedélyt csak az a megfelelőségértékelő szervezet kaphat, amely jogi személy, igazolja és
fenntartja függetlenségét az általa értékelt terméktől és a termék vonatkozásában érintett
gazdasági szereplőtől, továbbá az általa a tevékenységével összefüggésben okozott károkért
való felelősségéből eredő követelések fedezésére felelősségbiztosítási szerződéssel
rendelkezik. Ezenkívül valamennyi, a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt
követelménynek és kötelezettségnek eleget tesz.
A megfelelőségértékelő szervezetnek szerződéskötési kötelezettsége, hogy a megkötött
felelősségbiztosítási szerződés annak hatálya lejártáig az okozott károkért megfelelő
fedezetet biztosítson. A tervezet kiemeli, hogy tanúsító szervezetnek e kötelezettségnek a
tanúsítványok hatálya lejártáig eleget kell tennie.
15
A 4. §-hoz
Az e §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelést a kijelölt szervezetnek
folyamatosan fenn kell tartania, mivel az engedélyezett tevékenység csak ezen
követelmények fennállása esetén végezhető, annak megsértése a jogosultság elvesztését
eredményezi.
Az 5. §-hoz
A függetlenségi követelmények megsértése esetén követendő azonnali intézkedéseket
szabályozza, figyelemmel arra, hogy a kijelölő hatóság tudomására jutott információ
alapján, vagy a kijelölt szervezet észlelése következtében történik-e az intézkedés. A kijelölt
szervezet az összeférhetetlenség fennállásának megállapítását követően köteles
haladéktalanul felfüggeszteni az összeférhetetlenséggel érintett tevékenységét és a kiadott
dokumentumok visszavonásával, illetve felülvizsgálatával kapcsolatban intézkedni.
Megfelelőségértékelési tevékenységet csak akkor folytathat az érintett területen ismét, ha
megfelelően igazolja a függetlenség helyreállítását, ellenkező esetben a kijelölő hatóság az
engedélyt visszavonja.
A 6. §-hoz
A szabályozás egyértelművé teszi, hogy kérelmet csak a Magyar Köztársaság területén
letelepedett megfelelőségértékelő szervezet nyújthat be. A kijelölő hatóság a jogilag
szabályozott területen megfelelőségértékelési tevékenység végzésére engedélyt csak
Magyarországon bejegyzett szervezetnek adhat.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvényben foglaltakra figyelemmel részletes rendelkezést tartalmaz a kijelölés iránti
kérelem tartalmi elemei közül a személyes adatokra vonatkozóan.
Az uniós szabályozásokkal összhangban a kérelmező szervezet alkalmasságának és
felkészültségének igazolására két lehetőséget kínál a javaslat. A miniszteri rendelet
rendelkezhet arról, hogy a kérelmező szervezet a kérelmezett területre a felkészültséget az
elismert nemzeti akkreditáló testület akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozatával,
vagy a törvényi felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
dokumentumok benyújtásával igazolhatja.
A kijelölési eljárás lefolytatásáért a megfelelőségértékelő szervezetnek igazgatási
szolgáltatási díjat kell fizetnie a felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletekben
meghatározattak szerint.
A 7. §-hoz
A megfelelőségértékelési tevékenységre vonatkozó engedély időbeli hatályának
meghatározására a miniszternek lesz lehetősége az Msztv. végrehajtására kiadott miniszteri
rendeletben azzal a megkötéssel, hogy akkreditálási határozaton alapuló kijelölés esetében
az akkreditált státusz lejártáig terjedhet. Ebből következően a megfelelőségértékelési
16
tevékenységre vonatkozóan új engedély kiadása válik szükségessé, amennyiben az
akkreditált státusz megújítására kerül sor, azaz új akkreditálási határozat születik.
A 8. §-hoz
A kijelölt szervezetek nyilvántartott adatainak körét, és a nyilvántartás alapján a közzététel
módját hivatott szabályozni ez a szakasz, kiegészítendő a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben
az engedélyezéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartására vonatkozó
rendelkezéseket. Az adatokat az illetékes miniszter által vezetett minisztérium internetes
oldalain és a hivatalos lapjában kell közzétenni.
A 9. §-hoz
A kijelölt szervezet vonatkozó szabályozásban meghatározott követelményeknek való
megfelelőségéért, tevékenységének felügyeletéért a kijelölő hatóság felel. Emiatt a kijelölő
hatóság rendszeresen hatósági ellenőrzést végez, továbbá jelen szabályozás a kijelölt
szervezet részére évente jelentéstételi kötelezettséget ír elő a kijelölt megfelelőségértékelési
tevékenységéről. A jelentés tartalmi követelményeit az Msztv. végrehajtására kiadott
miniszteri rendelet határozza meg.
A 10. §-hoz
Ez a szakasz a 768/2008/EK határozat I. melléklete R21. cikkében megfogalmazottakkal
összhangban azt a lehetőséget szabályozza, amely a kijelölt szervezetekre vonatkozó
általános elvtől eltérően nem független félnek, hanem a gyártó önálló szervezeti egységének
ad lehetőséget egyes megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére. Ezt kizárólag csak a
gyártó által előállított termékek vonatkozásában teheti meg. Az ilyen önálló szervezeti
egység a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére elismert nemzeti akkreditáló testület
által akkreditált kell, hogy legyen. A gyártó önálló szervezeti egységének a termék
vonatkozásában meglévő függetlenségét a megfelelőségértékelő szervezetekkel azonos
módon kell igazolnia.
All. §-hoz
A kijelölt szervezet a megfelelőségértékelési tevékenység elvégzésére a gazdasági
szereplővel szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban foglaltakat.
A 12. §-hoz
Az 1. § szerint törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt
rendelkezések alkalmazását az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusa, továbbá az Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása vagy nemzetközi
szerződésben foglalt kötelezettség teljesítése céljából jogszabály részben vagy egészben
kizárhatja, vagy azoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
17
A javaslat rendezi a más törvényekben tanúsítást előíró rendelkezéseknek a
megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályozáshoz való viszonyát,
elvégzi a terminológiai összehangolást.
A tervezett szabályozás következtében a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről,
feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítása
a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: NAT) akkreditálási határozaton alapuló,
kijelölést követő ellenőrzésben való részvétele szabályozási feladatai miatt vált szükségessé.
Azzal a rendelkezéssel, hogy a NAT az éves felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli
felügyeleti vizsgálat eredményeit és az akkreditáló bizottság határozatát megküldi a
feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak, a kijelölő hatóság és a NAT eljárásának
összehangolása történik meg, elkerülve a kétféle ellenőrzést a kijelölt
megfelelőségértékelési területen.
A 13. §-hoz
Minden olyan további alapvető követelmény, eljárási szabály, amely valamennyi szakmai
terület vonatkozásában azonos, a felhatalmazás szerint kormányrendeletben kerül
meghatározásra. Míg az adott termékszabályozás sajátosságaival összefüggő követelményt,
eljárási szabályt, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
mértékét a miniszteri rendeletekben kell megadni. A miniszter dönthet a kérelmező
szervezet alkalmassága és felkészültsége igazolásának módjáról, kizárva egyazon
szakterületen a kétféle eljárás alkalmazását, valamint a NAT kijelölést megelőző
értékelésbe, és az azt követő ellenőrzésbe való bevonásáról.
A 14. és 15. §-okhoz
A törvény 2010. január 1-jén lép hatályba, összhangban a 765/2008/EK rendelet
hatálybalépésével.
A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra az eljárás megindításakor
hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, ha a vonatkozó jogszabály eltérően nem
rendelkezik.
A korábban bejelentett szervezetek jogosultsága mindaddig fennmarad, amíg a kijelölt
megfelelőségértékelési területre vonatkozó, módosított jogszabály hatályba nem lép.
A nem harmonizációs jogszabály alapján korábban kijelölt szervezeteknek legkésőbb
2012. december 31-ig kell megfelelniük az e törvényben foglalt követelményeknek.
Három törvény vonatkozásában egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül
helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerül sor, mivel ennek hiányában párhuzamos
szabályozás jönne létre, két törvényben ugyanazon felhatalmazó rendelkezés szerepelne
vagy az Msztv. szövegével ellentétes szabályt tartalmazna az ágazati törvény.
A 16. §-hoz
A 768/2008/EK határozat nem keletkeztet közvetlenül tagállami jogalkotási feladatot, mivel
az egységes uniós jogalkotás előmozdítását szolgálja. Ennek következtében a javaslat célja a
hazai szabályozás 768/2008/EK határozat I. melléklet R4. fejezetében foglalt azon
18
rendelkezésekkel való összhang megteremtése, amelyek szabályozását a hazai
jogrendszerben törvényi szinten kell megtenni. A rendelkezés az erre vonatkozó hivatkozást
tartalmazza, a jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően.
19