﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11083. számú
törvényjavaslat
az egyszerűsített foglalkoztatásról
Előadó:
Dr. Herczog László
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2009. október
2009. évi ... törvény
az egyszerűsített foglalkoztatásról
1. §
E törvény szabályai szerint, egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a
továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)
a)	természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,
b)	kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által, választása alapján,
c)	idénymunkára vagy
d)	alkalmi munkára.
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és
háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez
szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
2.	idénymunka: olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás
természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott
valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a
határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy
napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
3.	mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési,
halászati idénymunka,
4.	növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes
növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a
megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő
anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló
munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot
meghaladhatja,
5.	alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a)	legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b)	egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c)	egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
6.	külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
7.	harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
8.	tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
3.	§
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a melléklet szerinti tartalmú
szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig
írásba kell foglalni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően öt naptári napot meg nem haladó határozott
időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem
kötelező, de a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3)	Növénytermesztési idénymunka esetében a mellékletben szereplő munkaszerződést csak
abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás
egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
(4)	Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik
között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(5)	Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a
munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót
egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
4.	§
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a
kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a)	a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,
b)	a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,
c)	a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,
d)	a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,
e)	a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-
106/B. §-át,
f)	az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g)	a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h)	a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő
munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
i)	a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét,
l) a közigazgatási szerveknél foglalkozatott munkavállalókra vonatkozó eltérő
rendelkezésekről szóló XII. fejezetét, valamint
2
m) a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseit.
(3)	Háztartási munka esetén a (2) bekezdésben foglaltakton túlmenően
a)	nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2)
bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b)	a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
c)	a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)-(8) bekezdését és
76/A-76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,
d)	nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a,
e)	nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,
f)	nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
g)	nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143-143/A. §-a,
h)	nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a.
(4)	Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2)-(3) bekezdésben
foglaltakon túlmenően
a)	az Mt. szabadságra vonatkozó 130-131. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
alapszabadság megilleti az egyszerre megszakítás nélkül öt napos időtartamra bejelentett
munkavállalót,
b)	nem kell alkalmazni az Mt. pótszabadságra, betegszabadságra, egyéb munkaidő-
kedvezményekre vonatkozó 132-140. §-át,
c)	munkaidőkeret hiányában is
ca)	a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első
napján is közölhető,
cb)	a munkáltató elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
5. §
(1)	Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy
kivételével - kizárólag
a)	mezőgazdasági idénymunka, valamint
b)	a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.
(2)	A harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásához
munkavállalási engedély nem szükséges.
(3)	Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére
haladéktalanul megkeresi
a)	az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-
szám), valamint
b)	az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
(4)	Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a
munkavállalónak adja ki.
3
(5)	A (3) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás
nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja,
hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak
érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon
munkát.
6.	§
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg
kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló
esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a
munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
7.	§
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni
személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre
a)	természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb
harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy
a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b)	a 2. § 2., 3., valamint 4. pontjában meghatározott idénymunka esetén
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8.	§
(1)	A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásra irányuló
munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér negyven százalékával
megegyező összegű közterhet fizet.
(2)	Az (1) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a)	a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi
hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b)	a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerőpiacijárulék-
fizetési, egészségügyihozzáj árulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési
kötelezettség.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a)	a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló
közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai,
4
szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban,
illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
b)	a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított,
az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
(4)	Amennyiben a munkáltató növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz
munkavállalót, a tárgyév július 12-ig egy összegben közteherelőleget kell fizetnie. A
közteherelőleg alapját a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési
idénymunkára fajlagosan megállapított munkaerő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb
jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező
legkisebb munkabér szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege a
közteherelőleg-alap negyven százaléka.
(5)	Növénytermesztési idénymunka esetében a befizetett közteherelőleg és az (1) bekezdés
alapján ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással
egyidejűleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejűleg visszaigényelheti,
vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti.
Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelő köztartozás levonása után fennmaradó
részét a bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjától számított harminc napon belül utalja
vissza.
9.	§
(1)	E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó
jövedelemnek
a)	az e törvény szerint foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér száztíz
százalékát,
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérően a 8. § (3) bekezdésében említett munkavállaló
esetében a kifizetett (nettó) munkabért
kell tekinteni.
(2)	A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes
személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve ha
a)	külföldi személy, vagy
b)	egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot
meghaladja, vagy
c)	az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja. tv.
alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az
Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
Ellátásra való jogosultság
10.	§
(1)	A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e
törvény szerinti foglalkoztatása alapján
5
a)	nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b)	nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez
jogosultságot.
(2)	A nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített
foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
(3)	A 8. § (3) bekezdésében említett személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi
szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
Bejelentési és bevallási szabályok
11.	§
(1)	Egyszerűsített foglalkoztatás esetén - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdéséig
bejelenti
a)	a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,
b)	a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,
c)	ha a munkavállaló a 2. § 8. pontjában meghatározott tagállamban vagy egyezményben
részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt, amennyiben
ezt a tényt a munkáltatónak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó
munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet
végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21-i
574/72/EGK rendeletének 11., valamint 12. cikke alapján kiadott, illetve az egyezmény
alapján kiállított igazolással a munkáltató előtt igazolta,
d)	az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony 1. § a)-d) pontja szerinti
minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges
szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,
e)	a munkavégzés helyét.
(2)	A bejelentést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan
kell megtenni. A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a bejelentés a
munkáltató választása szerint - kivéve, ha az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
(a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására egyébként
elektronikus úton kötelezett - telefonon is teljesíthető.
(3)	A (2) bekezdés szerinti telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról
szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi
ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személy
azonosítását követően. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő
nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ-számát. A központi ügyfélszolgálat a
bejelentésről az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint hangfelvételt
készít, amelynek tényéről a telefonkapcsolat kezdetén tájékoztatást ad. A központi
ügyfélszolgálat a bejelentő által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját az
ügyfélvonalon történő bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel
regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat
elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi
ügyfélszolgálat a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követő ötödik év
6
december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e
törvényben meghatározott feladatai ellátása során az e bekezdésben meghatározott személyes
adatokat, továbbá az adótitkot megismerheti és kezelheti.
(4)	Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására -
így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az Art.
általános szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően, az Art. 23. §-ától eltérően, az (1)-(3)
bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni a bejelentett adatokban bekövetkezett
változás bejelentésére is.
(5)	Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi
ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdéseinek és az
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. §-ának
rendelkezései szerint továbbítja.
(6)	Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót az (1) bekezdésben meghatározott
bejelentési kötelezettség nem terheli. A munkáltató a növénytermesztési idénymunka
keretében alkalmazott munkavállalóiról jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a
munkavégzés megkezdésekor aláír. A munkáltató a jelenléti ívet a tárgyévet követő ötödik év
végéig köteles megőrizni. A jelenlét ív tartalmára és vezetésére vonatkozó szabályokat külön
jogszabály határozza meg.
12.	§
(1)	A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az
Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén - az
Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével
-	a munkáltató választhatja, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében
meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a
tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti. A bevallásban adatot kell szolgáltatni az
egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazott munkavállalóknak kifizetett
jövedelemről és a munkavállaló által ledolgozott munkanapokról.
13.	§
(1)	A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési
kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az
állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
(2)	Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből
a)	magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-
nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
b)	21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának,
c)	1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, és
d)	6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak
utal át.
7
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a
magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően
haladéktalanul kell teljesíteni.
Záró rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 20. § (1) bekezdése 2010. január 2-án lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 18/A. §-ának (2) bekezdése,
b)	az Szja.tv. 5. számú mellékletének II. pont 11. alpontja,
c)	az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk.
törvény),
d)	a Tbj. 45. §-ának (3) bekezdéséből az „alkalmi munkavállaló az első alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásától,” szövegrész,
e)	a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 78. §-a
és az azt megelőző alcím, 87. §-ának (15) és (16) bekezdése, valamint 21. számú melléklete,
f)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi
XCI. törvény 32. §-a, valamint az azt megelőző alcím, 39. §-ának (7) bekezdése, 8. számú
melléklete,
g)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII.
törvény 123. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint 23. számú melléklete,
h)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII.
törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 21. §-a és az azt megelőző alcím,
valamint 4. számú melléklete, továbbá
i)	az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 418. §-a.
(4)	A (3) bekezdés, valamint e törvény 16-23. §-a 2011. január 1-jén hatályát veszti.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó telefonon a központi ügyfélszolgálathoz
bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint
törlésének módját és technikai feltételeit, valamint
b)	a növénytermesztési idénymunka céljára létrehozott munkaviszony vonatkozásában a
növénytermesztési termékeket, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan
megállapított munkaerő-szükségletet,
c)	a növénytermesztési idénymunka céljára létrehozott munkaviszony vonatkozásában a
jelenléti ív tartalmának és vezetésének részletes szabályait
rendeletben szabályozza.
8
(6)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a közteherjegy
megszüntetésével, visszavásárlásával kapcsolatos eljárási és elszámolási, valamint a 15. § (3)
bekezdésében meghatározott bizottság létrehozásával kapcsolatos szabályokat rendeletében
meghatározza.
15.	§
(1)	Az Alk. törvény alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek alkalmi foglalkoztatás
létesítésére és a közterhek lerovására e törvény hatálybalépését követően nem alkalmazhatók.
(2)	Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. január 31-ig kell leadni. Az alkalmi
munkavállalói könyvek leadásához kapcsolódó, a kiállítót, illetve az állami adóhatóságot
terhelő kötelezettségekre alkalmazni kell az Alk. törvény e törvény hatálybalépését megelőző
napon hatályos 5. § (6)-(9) bekezdését és 7. §-át. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2009.
december 31-ig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására ezt követően is
felhasználhatók.
(3)	A fel nem használt közteherjegyeket a postai szolgáltatók 2010. december 31-ig
kötelesek visszavásárolni. A postai szolgáltató a fel nem használt közteherjegyeket 2011.
március 31-ig továbbítja az állami foglalkoztatási szervhez. Az állami foglalkoztatási szerv,
valamint az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium köztisztviselőiből
létrehozott legalább 3 tagú bizottság a megsemmisítendő közteherjegyek tételes számbavételét
rögzítő jegyzőkönyv felvétele mellett elégetéssel vagy bezúzással 2011. december 31-ig
megsemmisíti a közteherjegyeket.
(4)	A ki nem adott alkalmi munkavállalói könyvek megsemmisítésére a (3) bekezdés
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
16.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában a „valamint az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Alk. tv.)
előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény)” szövegrész
helyébe a „valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt
adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár vagy intézmény) és a
Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ” szöveg lép.
17. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesített álláskereső személy
részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az
egyszerűsített foglalkoztatását az állami foglalkoztatási szervnek a foglalkoztatást követő
legkésőbb harmadik munkanapon bejelenti.”
9
(2)	A Flt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken az
álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő
munkaviszony keretében munkát végzett. Az állami foglalkoztatási szerv ebben az esetben az
álláskeresési járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó
álláskeresési járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.”
(3)	Az Flt. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdésben foglaltakon kívül az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott
esetben meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását, ha az álláskereső kereső
tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt.”
(4)	Az Flt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési járadékban részesülő személynek az alkalmi foglalkoztatásnak
minősülő munkaviszonyát legkésőbb a foglalkoztatást követő harmadik munkanapon be kell
jelentenie.”
(5)	Az Flt. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A munkaadó - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve
-	a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött
napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap
kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja
meg.”
(6)	Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjának 4. alpontja, valamint n) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
[álláskereső: az a személy, aki]
„4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban
nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és”
„n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló törvény által szabályozott alkalmi munka,”
18. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy
munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a
közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti
10
tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói
jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a
tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-
végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat
alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes
jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett,
irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
19.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 57/A. § (2) bekezdése alapján kezelt adatokból a 2. §-ban meghatározott munkaügyi
ellenőrzést végző személy - az ellenőrzési tevékenysége keretében - hatósági hozzáférést
biztosító kód alkalmazásával, elektronikusan kérhet tájékoztatást.”
20.	§
(1)	Az Art. 16. §-ának (6) bekezdése a következő új utolsó mondattal egészül ki:
„Az állami adóhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott,
munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus
úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az
egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.”
(2)	Az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély
munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban
meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót
követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási
kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal
összefüggő valamennyi adóról - kivéve a kamatjövedelem adóról -, járulékról és az alábbi
adatokról]
„27. az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal
összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára
(napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a
kifizetett (nettó) munkabér együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait).”
21. §
A Tbj. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(3) Az egyszerűsített foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló külön törvényben foglalt eltérések figyelembevételével kell
alkalmazni.”
22. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi
önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú
munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.”
23. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi
XLIII. törvény 16/A. §-ának (1) bekezdésében az „(ide nem értve különösen a
tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói
könyvvel foglalkoztatott személyt)” szövegrész helyébe az „(ide nem értve különösen a
tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt)”
szöveg lép.
12
Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
Egyszerűsített munkaszerződés
Munkáltató	neve, megnevezése:				
	székhelye, lakóhelye:				
	Adószáma:				
Munkavállaló	neve, születési családi és utóneve(i):				
	születési helye, ideje:				
	anyja születési családi és utóneve(i):				
	lakóhelye:				
	TAJ-száma:*				
	adóazonosító jele: *				
Egyszerűsített munka jellege:	Természetes személy háztartásában végzett munka:		Alkalmi munka:		Idénymunka:
Munkakör:					
					
Munkaviszony kezdete:	.......év ..................hó .....nap		Munkaviszony megszűnésének napja:**		.......év ..................hó .....nap
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák száma/nap (naponként):*** ..........;			Rendes munkaidő: óra/nap		
Személyi alapbér (bruttó):	..................Ft/hó vagy ...................Ft/nap, összesen: ................... Ft a munkaviszony teljes idejére				
Munkavégzési hely:					
Kelt:	...............................,............év........................hó.......nap				
					
	munkáltató			munkavállaló	
* legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni
** határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével
*** legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni
13
INDOKOLÁS
az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jelen törvényjavaslat az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás helyébe
egy új, egyszerűsített adminisztrációval létesíthető munkaviszony szabályainak
meghatározására irányul.
Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás - mely
speciális formaságokkal, kapcsolódó közteherkedvezményekkel felruházott munkaviszonynak
minősült - körül a gyakorlatban kialakult anomáliák közé tartozik, hogy sok esetben nem
alkalmi jellegű tevékenység esetén is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti
munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták.
A Javaslat egyfelől e visszaélések visszaszorítását, másfelől a munkáltatók adminisztrációs
terheinek csökkentését célozza, a papír alapú adminisztrációnak a gyorsabb és naprakész
ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettséggel való felváltásával, valamint
a formalizált munkaszerződés alkalmazásával. Ezáltal az egyszerűsített foglalkoztatás a
rugalmas foglalkoztatás egyik legális formájává válik.
A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt (időjárásnak való kitettség, szezonalitás) a
növénytermesztési idénymunka esetére az általánostól eltérő, egyszerűbb és rugalmasabb
szabályozásra van szükség.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat az egyszerűsített foglalkoztatást a tevékenység, illetve a munkáltatók oldaláról
határolja be. E rugalmas foglalkoztatási formát azon munkáltatók számára indokolt elérhetővé
tenni, amelyek vagy humánpolitikai és jogi apparátus hiányában, vagy a tevékenység rövid,
eseti jellege miatt abban a helyzetben vannak, hogy az általános szabályok szerinti
jogviszony-létesítés, illetve kapcsolódó adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek
teljesítése aránytalanul nagy terhet róna rájuk. Egyszerűsített adminisztrációval
foglalkoztathat tehát a természetes személy munkáltató, de csak a háztartásában végzett
munka (közvetlen személyes és háztartási szükségletei kielégítése) céljából. Ez esetben a
foglalkoztatás bizalmi jellege kerül előtérbe. A második eset a közhasznú szervezet
munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók köre. A harmadik kategória pedig az
idénymunka: az objektív okból csak az év meghatározott szakában elvégezhető munka
rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket igényel. A Munka Törvénykönyvében egzakt módon
meghatározott idénymunka kritériumainak átemelésére kerül sor a Javaslat szövegébe,
emellett a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra csak legfeljebb harmincegy napra
lehet megkötni, ezen felül az Mt. általános szabályait kell alkalmazni a munkaviszonyra. Az
alkalmi munka az alkalomszerű, „pontszerű” munkavégzésekre használt fogalom. A
mezőgazdasági sajátosságok érvényesítése miatt külön kategóriaként meg kell határozni a
növénytermesztési idénymunka fogalmát is. E körbe nemcsak a közvetlen termelési
tevékenység, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység végzése is hozzátartozik, és
időtartama a harmincegy napot meghaladhatja, legfeljebb kilencven napig.
1
A 3. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó munkaviszony létesítése egyszerűsítése
érdekében a Javaslat melléklete blanketta-munkaszerződést határoz meg, mely a felek adatait
és a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. Ez lép az alkalmi munkavállalói
könyv helyébe, melynek egyik funkciója a munkaszerződés megkötése volt.
A munkaviszonyról szóló megállapodás írásba foglalása alapvető munkavállalói
garanciának tekinthető, a Javaslat ezért - az adminisztráció további csökkentése érdekében -
csak az éves szinten azonos felek között öt munkanapot meg nem haladóan létesített
egyszerűsített foglalkoztatás esetére teszi lehetővé a szóbeli megállapodással történő
munkaviszony-létesítést is.
A növénytermesztési munka esetében a munkaszerződés írásba foglalása akkor kötelező,
ha a munkavállaló azt kéri, vagy ha a harminc napot meghaladja az alkalmazás időtartama.
A 4. §-hoz
Az alkalmi munkavállalói könyvvel létesíthető munkaviszonyra a Javaslat hatálybalépéséig
alkalmazni rendelt Munka Törvénykönyve-beli szabályok vonatkozásában koncepcionális
változást jelent, hogy nem az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolná fel a Javaslat,
hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el lehet térni, amelyeknél rugalmasabb eljárás
érvényesülhet az egyszerűsített foglalkoztatás esetén. Így a munkavállalókra egyébként az Mt.
általános védelmi jellegű szabályait alkalmazni kell.
Az eltérések meghatározásánál a Javaslat abból az elvből indult ki, hogy a foglalkoztatás
egyszerűsített volta nem jelentheti azt, hogy bizonyos munkavállalót védő garanciális
szabályok alkalmazását - mivel az a munkáltató számára egyszerűbb - nem kell betartani.
Ezért csak ott és olyan rendelkezésektől lehet eltérni, amelyek a tevékenység jellegéből
következnek - ez az egyes, a Javaslat hatálya alá tartozó tevékenységekre létesített
munkaviszonyok esetében eltérő lehet.
Az 5. §-hoz
Harmadik országokból érkező, a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező
munkavállalók - kivéve a menekült, menedékes, oltalmazott státusszal, valamint letelepedési
engedéllyel rendelkezőket és a bevándoroltakat - háztartási munkát, valamint mezőgazdasági
idénymunkát végezhetnek hazánkban. Részükre egy hatósági bizonyítvány kiadására kerül
sor, mely egyfelől idegenrendészeti szempontból valószínűsíti a Magyarországon való
tartózkodásuk jogcímét, másfelől a munkavállaláshoz kapcsolódó közterhek lerovásának,
illetve az ellátásokban való részesülés feltételéül szolgáló TAJ-szám és adóazonosító jel
kiadását is megkönnyíti számukra, ugyanis ennek érdekében a jövőben is az állami
foglalkoztatási szerv keresi meg az illetékes hatóságokat, nem e külföldieknek kell az egyes
hatóságoknál külön eljárniuk.
A Javaslat szerint a harmadik országbeli állampolgár mezőgazdasági idénymunka,
valamint természetes személy háztartásában végzett munka keretében történő
foglalkoztatásához munkavállalási engedély nem szükséges.
A 6. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaköri
alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alkalmazását kizárja, a Javaslat szerint a
munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a
munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy
egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem
2
veszélyezteti. Ez a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó Mt.-beli szabályok
alkalmazását nem érinti.
A 7-8. §-hoz
A rövid időtartamú háztartási, valamint az idénymunkára irányuló egyszerűsített
foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér
alapulvételével 40% közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek
mértékére. A 40%-os közteher megfizetésén felül a jövedelem után további személyi
jövedelemadó vagy járulékfizetési kötelezettség nem terheli sem a munkáltatót, sem a
munkavállalót.
A belföldinek minősülő alkalmi vagy idénymunkás - amennyiben más jogcímen ellátásra
nem jogosult - az egészségügyi szolgáltatásra való jog megszerzése érdekében a Tbj.
szabályai szerint bejelentkezik az adóhatóságnál egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
A Javaslat rendezi az EGT-tagállamokban biztosított, vagy kétoldalú szociális biztonsági
egyezmény hatálya alá tartozó személyek jogállását is: ilyen esetben belföldön közterhet nem
kell fizetni.
A Javaslat kötelezővé teszi, hogy a munkáltató a növénytermesztési idénymunka keretében
alkalmazott munkavállalói esetében közteherelőleget fizessen azzal, hogy a végleges
elszámolásra csak utólag kerül sor.
A 9. §-hoz
A Javaslat rendezi a munkavállaló adóbevallási kötelezettségével kapcsolatos kérdéseket,
nevezetesen, hogy 840 ezer forint jövedelem alatt az egyszerűsített foglalkoztatásból
jövedelmet szerző magánszemély mentesül a személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának
kötelezettsége alól. A Javaslat meghatározza, hogy 840 ezer forint feletti jövedelem esetén a
magánszemélynek milyen jogcímen és milyen módon kell e jövedelmét bevallania.
A 10. §-hoz
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy nem minősül az
ellátások teljes körére jogosult biztosítottnak (az általános társadalombiztosítási szabályok
alapján azonban van rá lehetősége, hogy megállapodás alapján vegye igénybe az e törvényben
nem nevesített ellátásokat). A Javaslat meghatározza a teljes körű biztosítottnak nem
minősülő alkalmi vagy idénymunkás által megszerezhető ellátások körét, valamint a pénzbeli
ellátások számításánál figyelembe vehető ellátási alapot.
A 11. §-hoz
A Javaslat szerint az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése elektronikusan közvetlenül
az adóhatósághoz, illetve bizonyos esetekben telefonon is megtehető lesz. A telefonon történő
bejelentés az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény alapján fenntartott Kormányzati
Ügy fél tájékoztató Központ (központi ügyfélszolgálat) által fenntartott ügyfélvonalon
keresztül, napi 24 órában történik, amely az adatokat haladéktalanul továbbítja az adóhatóság
részére.
A bejelentés visszavonható abban az esetben, ha a bejelentett munkavállaló nem jelenik
meg, hogy felvegye a munkát, illetve módosítható - így különösen a munkaidő
vonatkozásában, pl. akkor, ha a mezőgazdasági idénymunka során az időjárás lehetetlenné
teszi a megkezdett tevékenység folytatását.
3
A Javaslat a növénytermesztési idénymunka esetében egyszerűbb bejelentési szabályok
alkalmazását teszi lehetővé. A növénytermesztési munka keretében eltérő nyilvántartási
szabályokat kell alkalmazni. A jelenléti ív kötelező vezetése segíti a jogviszony tartalmának
meghatározását, illetve az ellenőrzési tevékenységet.
A 12. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bevallás az általános szabályok szerint
teljesíthető, könnyítést élveznek - háztartási munka esetén - a természetes személyek,
valamint az idénymunka keretében foglalkoztató munkáltatók.
A 13. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a 40%-os közteher milyen arányban oszlik meg az egyes
adó-, illetve járulékjogcímek között, és rendezi az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat.
A 14-15.§-hoz
A Javaslat 2010. január 1-jén lép hatályba. Egyúttal hatályát veszti az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, valamint az azt módosító
törvényhelyek. Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó törvény hatályon kívül helyezése
átmeneti szabályok megfogalmazását indokolja a forgalomban lévő alkalmi munkavállalói
könyvek és közteherjegyek bevonásával kapcsolatosan.
A Javaslat továbbá felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a
központi ügyfélszolgálat és az adóhatóság között az egyszerűsített foglalkoztatással
összefüggésben bejelentett adatok továbbításának rendjét, az illetékes minisztereknek pedig
az alkalmi munkavállalói könyv bevonásával kapcsolatosan. A növénytermesztési
idénymunkával összefüggő részletes szabályok megállapítására szintén a Kormány kap
rendelet alkotására felhatalmazást.
A 16-23.§-hoz
A Javaslat több törvényt is módosít annak érdekében, hogy a hatályon kívül helyezett
alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás szabályaira való utalásokat a Javaslat
tartalmához igazítsa:
-	a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt,
-	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényt,
-	a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt,
-	társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,
-	az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása a foglalkoztathatósági
vizsgálattal összefüggő rendelkezések miatt szükséges. Egyidejűleg a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény a bányákban dolgozók vonatkozásában
munkaügyi ellenőrzési feladatokat ellátó bányafelügyelet ellenőreinek adathozzáférését
biztosítja.
4