﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11207. számú
törvényjavaslat
1 ••	• 1 • ^ r	r i
az anyakönyvi eljárásról
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. november
2009. évi ... törvény
az anyakönyvi eljárásról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy
-	az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét,
-	az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak
összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerű működését, továbbá
-	megteremtse az elektronikus anyakönyvet,
a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
Alapvető rendelkezések
1. §
(1)	Anyakönyvi eljárás
a)	a házasságkötés és a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,
b)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti
szándék bejelentésére irányuló eljárás,
c)	a névváltoztatási és a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás,
d)	az anyakönyv vezetése.
(2)	Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely - az ellenkező bizonyításáig - az e törvényben
meghatározottak szerint közhitelesen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetve azok változását.
(3)	Anyakönyvet kell vezetni
a)	a születésről,
b)	a házasságról,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint
d)	a halálesetről.
2.	§
(1)	A névváltoztatási eljárás, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás, valamint
az anyakönyv vezetése közigazgatási hatósági eljárás.
2
(2)	A házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásra, valamint a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott
eltérésekkel alkalmazni kell.
Értelmező rendelkezések
3.	§
E törvény alkalmazásában
a)	anyakönyv vezetése: az alap- és utólagos bejegyzés anyakönyvbe történő teljesítése,
b)	anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi eljárás során felhasznált, valamint keletkező irat, amely
alapján az anyakönyvbe adat került bejegyzésre,
c)	elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó
központi nyilvántartás,
d)	hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményének
bejegyzése az e célra vezetett anyakönyvbe,
e)	munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20.,
október 23., november 1. és december 24-26.
f)	nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló
anyakönyvi alapiratot őrzi,
g)	személyazonosító adat: az érintett családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme,
születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző
családi és utóneve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme,
h)	születés: az élveszületés,
i)	tolmács: a nyelvi tolmács és a jelbeszédben jártas személy.
Hatáskör
4.	§
(1)	Az anyakönyvet a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt:
települési önkormányzat) polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője (a továbbiakban:
anyakönyvvezető), továbbá - az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat
gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által
3
rendeletben kijelölt szerv anyakönyvvezetője (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző
hatóság) vezeti.
(2)	A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az
anyakönyvvezető közreműködik.
(3)	A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető dönt.
(4)	Anyakönyvvezetői feladatokat a jogszabályban meghatározott képesítési feltételeknek
megfelelő polgármester, jegyző, valamint a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának
köztisztviselője láthat el.
(5)	A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek
hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.
5.	§
A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve - a hazai anyakönyvezés kivételével
-	dönt az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről, ha annak alapja az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott okirat.
6.	§
(1)	Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter dönt a névváltoztatási kérelemről.
(2)	A külföldön felhasználásra kerülő hatósági bizonyítvány diplomáciai felülhitelesítéséhez
szükséges közbenső felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter végzi.
Illetékesség
7. §
(1)	A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az
anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek illetékességi területén az történt.
(2)	A születést - ha az mozgó járművön történt - az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az
illetékességi területén az anya a járművet elhagyta.
(3)	Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az
illetékességi területén az utolsó gyermek született.
(4)	Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az
illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte.
4
8. §
(1)	Ha a haláleset mozgó járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető
illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.
(2)	Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az
illetékességi területén a holttestet megtalálták.
(3)	A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az
anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset
bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.
(4)	Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy
születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van
helye.
9.	§
A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a
házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki
előtt a felek a szándékukat bejelentik.
10.	§
A hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi
a)	a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi
kapcsolatának létesítését és halálesetét,
b)	annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár
örökbe fogadott,
c)	a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett
születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása
esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,
d)	annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság
nyilvánított holtnak.
11.	§
(1)	Az utólagos anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, aki a születés, a
házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a haláleset anyakönyvezésére az anyakönyvi
5
esemény bekövetkezésekor illetékes lett volna. Ha ez nem állapítható meg, vagy az eredetileg
vezetett anyakönyvek külföldön vannak, a hazai anyakönyvezést végző hatóság az illetékes.
(2)	A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó
anyakönyvvezető illetékes.
12. §
(1)	Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi közokirat
kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi közokirat kiállítását kérték.
(2)	Ha az anyakönyvi közokirat kiállítását a konzuli tisztviselőnél kérték, annak kiállítására az
anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.
(3)	A papíralapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető
adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a papíralapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető
illetékes.
Szakmai irányítás és felügyelet
13.	§
(1)	Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter - e feladatok tekintetében - ellátja az anyakönyvi
eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását.
(2)	Az anyakönyvvezető tevékenysége felett a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve gyakorol felügyeletet.
Okirat és személyes nyilatkozat
14.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító
erejű magánokirattal kell bizonyítani.
(2)	Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért
felelős miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős
miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az
állásfoglalását kérheti.
6
(3)	A külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból
más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a
hivatásos magyar konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven
kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles
magyar fordítással ellátva fogadható el.
(4)	Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az
anyakönyvben ellenőrizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi
bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplő adat az irányadó.
Elektronikus úton történő kapcsolattartás
15.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve -
a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel.
(2)	Az ügyfél a hatósági bizonyítványának és névváltozásiokirat-másolatának kiállítását
elektronikus úton is kérelmezheti.
Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése
16.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell.
(2)	Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezető a magyar
állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet.
(3)	A nem magyar állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított
állampolgársági okirattal, valamint a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító
igazolvánnyal vagy úti okmánnyal igazolható.
(4)	Annak a személynek a születési és halotti anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága
vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkező bizonyításáig - az
„állampolgársága ismeretlen” bejegyzést kell szerepeltetni.
(5)	Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, a nem
magyar állampolgársága nem anyakönyvezhető.
7
(6)	Ha valakinek több nem magyar állampolgársága van, ezek közül csak az az állampolgársága
anyakönyvezhető, amely állam területén a lakóhelye van, ha több állam területén van lakóhelye, az
az állampolgárság, amely állammal a kapcsolata a legszorosabb.
II.	fejezet
A házasságkötés
A házasságkötési szándék bejelentése
17.	§
(1)	A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.
(2)	A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az
anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
(3)	A házasulók egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a házassági szándékát
a)	a külföldi közjegyző vagy anyakönyvvezető előtt tett hitelesített és - ha a nyilatkozatot nem
magyar nyelven tette - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is
bejelentheti,
b)	személyesen a lakóhelye szerint illetékes hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél is bejelentheti,
amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel.
(4)	A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól
számított hat hónapig érvényes.
(5)	Ha az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja,
hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi.
A házasságkötés helyszíne
18.	§
(1)	A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali
helyiséget.
(2)	A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző
engedélyezheti.
(3)	A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek
nyilatkoznak arról, hogy
8
a)	a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, továbbá
b)	gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról.
(4)	Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli
megkötésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3)
bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik.
(5)	A házasság megkötésének törvényben előírt módját akkor is biztosítani kell, ha az hivatali
helyiségen kívül történik.
19.	§
(1)	A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá a munkaidőn kívül történő
házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként a települési önkormányzat
rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.
(2)	A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt
választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott szabadidő helyett
az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű díjazás illeti meg.
A házasulok bejelentése a névviselésről
20.	§
A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után
milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat
megváltoztatható.
Megállapodás a gyermek családi nevéről
21.	§
(1)	Ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést
megelőző eljárás során megállapodhatnak a - házasságukból származó - születendő gyermek
családi nevéről. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni.
(2)	A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének
anyakönyvezéséig módosítható.
9
A házasságkötésnél való közreműködés megtagadása
22.	§
(1)	Házassági akadályt bárki bejelenthet.
(2)	Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha
a)	a közreműködésre nem illetékes,
b)	az eljárásból ki van zárva,
c)	a házasságkötésnek jogi akadálya van,
d)	a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták,
e)	a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem
mutatták be,
f)	a bíróság valamelyik házasuló cselekvőképességét a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat
tételében korlátozta, és a gyámhatóság a házasságkötésre engedélyt nem adott, vagy a házasuló a
házasságkötés időpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási
képessége átmenetileg hiányzik.
(3)	Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota
esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól.
Nem magyar állampolgár házasságkötése
23. §
(1)	A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű
rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a
kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.
(2)	A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a
házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.
(3)	Azonos nem magyar állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes,
Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy
nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.
10
Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez
24.	§
(1)	Az a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár,
hontalan vagy menekültként elismert személy, aki külföldön kíván házasságot kötni, az ehhez
szükséges tanúsítvány kiadására irányuló kérelmét személyesen bármely települési önkormányzat
polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél benyújthatja, aki azt haladéktalanul továbbítja a
Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez.
(2)	A tanúsítványt az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtásának helye szerint
illetékes, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki.
(3)	A külföldön élő magyar állampolgár a külföldön történő házasságkötéshez szükséges
tanúsítvány iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél nyújthatja be,
a tanúsítványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes hivatásos magyar konzuli tisztviselő állítja ki.
(4)	A tanúsítvány egy példányát meg kell küldeni a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére.
25.	§
(1)	A 24. § (1) és (3) bekezdése szerinti kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek
a külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozatát, amelyben
kijelenti, hogy a tervezett házasságkötésének tudomása szerint nincs jogi akadálya. A nyilatkozat
csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születési
helyet és időt, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, a lakcímet és az
állampolgárságot.
(2)	Ha mindkét fél a 24. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a
tanúsítványokat egy okiraton kell kiállítani.
26.	§
(1)	A tanúsítvány tartalmazza
a)	a felek természetes személyazonosító adatait,
b)	a felek állampolgárságát, hontalanságát, illetve menekült jogállását,
c)	a felek lakcímét,
d)	a felek nemét, családi állapotát, valamint
e)	azt a tényt, hogy a tervezett házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya.
11
(2)	A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.
A házasságkötés
27.	§
(1)	Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően
tűzi ki.
(2)	Nem köthető házasság munkaszüneti napon.
(3)	Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, és
a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni.
28.	§
(1)	A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre
irányuló nyilatkozatot tesznek.
(2)	Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi
a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel házasságot köt?
(3)	Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető
kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevén megnevezett felek a Magyar Köztársaság Polgári
Törvénykönyve értelmében házastársak.
29.	§
(1)	A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja.
(2)	Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá ha az anyakönyvvezető a
házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról
a házasulók gondoskodnak.
(3)	A házasulók kérésére a házasság valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is megköthető,
ha az adott nyelvet mindkét házasuló és a tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor
közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség nyelvét, tolmácsot kell
alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.
30.	§
(1)	A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél
közreműködik - a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják.
12
(2)	Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a
nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a
jelenlévők előtt kijelenti.
(3)	Ha valamelyik házasuló, illetve a tanú vagy a tolmács a házassági anyakönyv bejegyzésének
aláírását megtagadja, de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az
anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.
(4)	Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók
gondoskodnak.
III.	fejezet
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése
31.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületben, a megyei jogú
városban, valamint az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben meghatározott
további településen működő anyakönyvvezetőnél lehet bejelenteni.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell
bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
(3)	A felek egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésére irányuló szándékát
a)	a külföldi közjegyző vagy anyakönyvvezető előtt tett hitelesített és - ha a nyilatkozatot nem
magyar nyelven tette - hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is
bejelentheti,
b)	személyesen a lakóhelye szerint illetékes hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél is bejelentheti,
amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel.
(4)	Ha az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére
irányuló eljárásban megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes
feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellőzi.
13
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne
32.	§
(1)	A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére
alkalmas hivatali helyiséget.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését
a jegyző engedélyezheti.
(3)	A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor
engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy
a)	a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,
b)	gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról.
(4)	Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali
helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyző a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a
(3)	bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik.
(5)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényben előírt módját akkor is biztosítani kell,
ha az hivatali helyiségen kívül történik.
33.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítése, továbbá a hivatali
munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás
ellentételezéseként a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.
(2)	A hivatali munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő
anyakönyvvezetőt választása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott
szabadidő helyett az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjazás illeti meg.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása
34.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát bárki bejelentheti.
(2)	Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködést
megtagadja, ha
a)	a közreműködésre nem illetékes,
14
b)	az eljárásból ki van zárva,
c)	a létesítésnek jogi akadálya van,
d)	a felek a létesítés törvényes feltételeit nem igazolták,
e)	a felek a létesítéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetve engedélyt nem mutatták be, vagy
f)	a bíróság valamelyik fél cselekvőképességét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére
vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a
gyámhatóság nem adott engedélyt, vagy a fél a létrehozás időpontjában olyan állapotban van, hogy
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik.
(3)	Az anyakönyvvezető a felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén
sem adhat felmentést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogi akadálya alól.
Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése
35.	§
(1)	A nem magyar állampolgár részére az Nmjt. 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott
felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.
(2)	A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett
élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.
(3)	Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes,
Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi
kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt
lehetővé teszi.
Tanúsítvány a bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történő létesítéséhez
36.	§
(1)	Az a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár,
hontalan vagy menekültként elismert személy, aki külföldön kíván bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesíteni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadására irányuló kérelmét személyesen bármely
települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél benyújthatja, aki azt
haladéktalanul továbbítja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez.
(2)	A tanúsítványt az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtásának helye szerint
illetékes, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki.
15
(3)	A külföldön élő magyar állampolgár a bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történő
létesítéséhez szükséges tanúsítvány iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli
tisztviselőnél nyújthatja be, a tanúsítványt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes hivatásos magyar
konzuli tisztviselő állítja ki.
(4)	A tanúsítvány egy példányát meg kell küldeni a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére.
37.	§
(1)	A 36. § (1) és (3) bekezdése szerinti kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek
a külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozatát, amelyben
kijelenti, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tudomása szerint nincs jogi
akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a
házassági nevet, a születési helyet és időt, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és
utónevét, a lakcímet és az állampolgárságot.
(2)	Ha mindkét fél a 36. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a
tanúsítványokat egy okiraton kell kiállítani.
38.	§
(1)	A tanúsítvány tartalmazza
a)	a felek természetes személyazonosító adatait,
b)	a felek állampolgárságát, hontalanságát, illetve menekült jogállását,
c)	a felek nemét, családi állapotát, valamint
d)	azt a tényt, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének a magyar jog szerint nincs
akadálya.
(2)	A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
39.	§
(1)	Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját a felekkel folytatott
egyeztetést követően tűzi ki.
(2)	Nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon.
16
(3)	Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv
felvétele óta hat hónap eltelt, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is
fennáll, az eljárást meg kell ismételni.
40.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a felek a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek.
(2)	Az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félnek külön-külön név szerint felteszi a
kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévő másik féllel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?
(3)	Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti,
hogy a felek a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve értelmében bejegyzett élettársak.
41.	§
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja.
(2)	Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá ha az anyakönyvvezető a fél vagy a
tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek
gondoskodnak.
(3)	A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén
is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség
nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.
42.	§
(1)	A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésénél közreműködik - a tolmács az anyakönyvi bejegyzést aláírják.
(2)	Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot
feltételhez vagy időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az
anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.
(3)	Ha valamelyik fél, illetve a tanú vagy a tolmács az anyakönyv bejegyzésének aláírását
megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az
anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.
(4)	Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak.
17
IV.	fejezet
Névviselés, névváltoztatás
Névviselés
43.	§
(1)	Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a
születési, illetve a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.
(2)	Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a
születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzése vagy a haláleset időpontjában
megillette.
A születési név
44.	§
(1)	A születési név az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.
A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.
(2)	A születési családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötőjel köti össze.
(3)	Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének
megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által
összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.
(4)	Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter megkeresésére huszonkét munkanapon belül nyilatkozik a kért utónév
anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az
utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.
(5)	Ikergyermekek azonos utónévvel nem anyakönyvezhetők.
(6)	Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utónevét - ha a szülők a
gyermek utónevéről nem nyilatkoztak - „utónevet nem kapott” szavakkal jegyzi be az
anyakönyvvezető.
(7)	Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét a
születési anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is
bejegyezheti.
18
(8)	A magyar anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet
megelőzi.
(9)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az érintett kérelmére az Nmjt.
10. §-a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni.
45.	§
(1)	Az anyakönyvi kivonaton két utónevet lehet feltüntetni. Annak a személynek, akinek a születési
anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása
iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat
alapján a születési anyakönyvben az utónevét ki kell javítani. Ha az érintett személy a nyilatkozatot
nem teszi meg, az anyakönyvi kivonatra az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt
kell feltüntetni.
(2)	Elhalt személy esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az
elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a
személyazonosításra alkalmas okmányában szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében
alapul venni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1-je előtti házassági
bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének kijavítását a halálesetet
nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell elvégezni.
46.	§
(1)	A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy
a)	a gyermekének az adott nemzeti és etnikai kisebbségnek megfelelő utónevet adhat,
b)	kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzeti és etnikai kisebbségi
utónév bejegyzését, továbbá
c)	kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelv
szabályai szerint képzett családi név bejegyzését,
d)	kérheti a családi és utóneve adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő feltüntetését.
(2)	A választható nemzeti és etnikai kisebbségi utóneveket az érintett országos kisebbségi
önkormányzatok által összeállított nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzék tartalmazza.
(3)	Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév
anyakönyvezhetőségéről az érintett országos kisebbségi önkormányzatnak - a megkereséstől
számított huszonkét munkanapon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó.
19
(4)	Olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a (2) bekezdésben meghatározott
nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a
választott nevet mely nemzeti és etnikai kisebbség használja.
A házassági név
47.	§
(1)	A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján
megilleti.
(2)	A házassági név családi nevekből képzett része egy- vagy kéttagú lehet. A kéttagú házassági név
családi nevekből képzett részét kötőjel köti össze.
(3)	Ha az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy az előző házassági nevének a
családi nevekből képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két
családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni.
(4)	Ha a házasulók legkésőbb a házasság megkötéséig nem nyilatkoznak a házasságkötés után
viselni kívánt házassági nevükről, házassági névként a házasságkötést megelőzően viselt nevüket
kell bejegyezni.
(5)	Ha a (4) bekezdésben foglalt esetben a feleség a házasságkötést megelőzően olyan nevet visel,
amelyet az újabb házasságkötést követően nem viselhet tovább, házassági névként a születési nevét
kell bejegyezni.
48.	§
(1)	A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után - az
érintett kérelmére módosítható.
(2)	A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely települési önkormányzat
polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél személyesen lehet előterjeszteni. A külföldön élő
magyar állampolgár a kérelmét személyesen a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli
tisztviselőnél is előterjesztheti.
(3)	Ha a kérelmező a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön
kötötte, az engedélyezés feltétele a házasság hazai anyakönyvezése.
20
A névváltoztatás
49.	§
(1)	Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.
(2)	A szülő családi nevének megváltoztatása a szülő erre irányuló kérelmére kiterjed a családi nevét
viselő kiskorú gyermek családi nevére is.
(3)	Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a
névváltoztatás rá is kiterjed.
(4)	A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies
írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével -
nem lehet engedélyezni.
(5)	Nem engedélyezhető olyan családi név felvétele, amely személyhez fűződő jogot sért.
(6)	Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás
engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.
50.	§
(1)	A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely települési
önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetőjénél. A külföldön élő magyar
állampolgár a kérelmét a lakóhelye szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a kérelmező születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét,
személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, családi állapotát, házasságkötésének,
bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét, idejét, lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási
helyét, értesítési címét, továbbá a személyazonosságát és a magyar állampolgárságát igazoló
okiratának számát és érvényességi idejét,
b)	- ha a kérelmező családi állapota házas - a névváltoztatással érintett házastársa születési családi
és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét, személyi azonosítóját, annak
hiányában születési idejét,
c)	- ha a szülő kéri a családi neve megváltoztatásának a családi nevét viselő kiskorú gyermek
családi nevére történő kiterjesztését - a kérelmező kiskorú gyermeke(i) születési családi és
21
utónevét, születési helyét, anyja születési nevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési
idejét,
d)	a kérelem indokolását,
e)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez fűződő jogot,
f)	a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e.
(3)	A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve
utónevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.
51.	§
(1)	A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter okiratot állít ki. A névváltoztatási
iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter
gondoskodik.
(2)	Akinek a névváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte, az új nevet az
okirat közlésétől jogosult és köteles viselni.
(3)	A névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeli el.
(4)	A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap.
(5)	Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tíz
munkanapon belül kell kibocsátani.
52.	§
(1)	A volt házastársa nevét viselő személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha
a)	a házasság megszűnt, és
b)	személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.
(2)	Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a
magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése
során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter
engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az anyakönyvi ügyekért felelős
minisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíteni kell.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti névváltoztatásra a 49. § (2)-(4) bekezdése, valamint az 50. § (2)
bekezdés b), c) és f) pontja kivételével a 49-51. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
22
Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés
53.	§
(1)	Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére szolgáló betűjelet a
családi név részének kell tekinteni, az nem minősül külön tagnak.
(2)	A betűjelet a családi nevet megelőzően vagy azt követően nagybetűvel kell írni, és a betűjel után
pontot kell tenni.
54.	§
(1)	A születési és a házassági név anyakönyvezésekor a doktori cím bejegyezhető. Az anyakönyvbe
az anyakönyvi esemény időpontjában jogszerűen viselt doktori cím jegyezhető be.
(2)	A „doktor” megjelölés nem minősül a családi név részének.
55.	§
(1)	Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjel és egyéb jelzés - az 53. és 54. §-ban foglaltak
kivételével - nem viselhető, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi
kivonat adattartalmát képező adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni.
(2)	A születési anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett megkülönböztető betűjelet az érintett
akkor jogosult és köteles viselni, ha az erre irányuló nyilatkozatát az anyakönyv tartalmazza.
V.	Fejezet
Az anyakönyvek vezetése
Az elektronikus és a papíralapú anyakönyv
56.	§
(1)	Az anyakönyveket az e fejezetben meghatározottak szerint elektronikusan és településenként
papíralapon kell vezetni.
(2)	Ha az anyakönyvi adat az elektronikus anyakönyvbe és a papíralapú anyakönyvbe is
bejegyzésre került, az elektronikus anyakönyvet kell hitelesnek tekinteni.
23
57. §
(1)	Az e törvény hatályba lépését követően tett alapbejegyzést az elektronikus anyakönyvbe kell
teljesíteni. Az elektronikus anyakönyvbe tett alapbejegyzések kinyomtatott másodpéldányát
évenként és anyakönyvtípusonként össze kell gyűjteni, és papíralapú anyakönyvként összefűzve
településenként kell vezetni.
(2)	Az e törvény hatálybalépését követően tett alapbejegyzéshez tett további bejegyzést be kell
jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, továbbá fel kell jegyezni a kinyomtatott másodpéldányra.
(3)	Az e törvény hatályba lépését megelőzően tett alapbejegyzéshez - az 60. § (1)-(3) bekezdésében
foglalt kivétellel - a törvény hatályba lépését követően tett első bejegyzés megtételekor a papíralapú
anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell jegyezni az elektronikus
anyakönyvbe.
(4)	A további bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe és a papíralapú anyakönyvbe is teljesíteni
kell.
58.	§
(1)	A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék
bejelentésekor a szándékukat bejelentő felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait - ha azok
abban még nem szerepelnek - az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.
(2)	Az utólagos bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe és a papíralapú anyakönyvbe is
teljesíteni kell.
(3)	A bejelentést felvevő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés végett
megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető
három munkanapon belül gondoskodik a papíralapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése
adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkereső
anyakönyvvezetőt.
59.	§
(1)	A papíralapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus
anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető adattovábbítást végez.
(2)	A bejegyzéshez tett további bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe és a papíralapú
anyakönyvbe is teljesíteni kell.
24
(3)	Az adattovábbítást teljesítő anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés
végett megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papíralapú anyakönyvben nyilvántartó
anyakönyvvezetőt. A papíralapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető három munkanapon belül
gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a
megkereső anyakönyvvezetőt.
60. §
(1)	Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatályba lépése előtt megnyitott papíralapú
anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény szerint az
anyakönyv adattartalmát képezik.
(2)	Az e törvény hatályba lépése előtt tett születési és házassági anyakönyvi bejegyzés adatait nem
kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a halálesetről szóló utólagos
bejegyzés miatt kerülne sor.
(3)	Az e törvény hatályba lépése előtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az
elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a törlő utólagos bejegyzés miatt kerülne sor.
(4)	Ha az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéskor a papíralapú anyakönyv nem tartalmazza
a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján be kell jegyezni az
anyakönyvbe.
Bejelentés
61. §
(1)	A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett - legkésőbb az azt követő első munkanapon -
az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és
igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
(2)	A születés és a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja.
(3)	Az intézetben történt születést és halálesetet az intézet vezetője jelenti be.
(4)	Az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be.
(5)	Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30 napon
belül nem igazolja, és a gyermeket a kórházban felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen
szülőktől származó talált gyermeknek kell tekinteni.
(6)	Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetve
az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.
25
(7)	Hivatalból kell anyakönyvezni a Magyarországon történt születést és halálesetet, ha bejelentésre
kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető
gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.
62. §
(1)	A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére át kell adni az elhalt magyar állampolgár
személyazonosításra alkalmas okmányát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolványát, az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt, továbbá - ha az a bejelentő
rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot.
(2)	A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként vagy
menekültként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosító okmányait, a személyi azonosítót
és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, az orvos által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt,
továbbá a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek át kell adni.
(3)	Az anyakönyvvezető az elhalt átadott személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolványát érvényteleníti, majd a személyazonosításra alkalmas okmányokkal együtt továbbítja a
haláleset helye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek.
(4)	Bevándorolt, letelepedett és menekült jogállással nem rendelkező nem magyar állampolgár
halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá az orvos
által kiállított halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek át kell adni. Az
anyakönyvvezető az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumra, illetve a tartózkodási
jogosultságra vonatkozó bejegyzést követően az anyakönyvi folyószám feltüntetésével
„érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentőnek
visszaadja.
Az anyakönyvezés helye, időpontja, az újbóli anyakönyvezés
63.	§
(1)	Az anyakönyvvezető az anyakönyvet a hivatali helyiségében vezeti. A települési önkormányzat
jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon
rendelkezésére.
(2)	Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és
a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi.
26
(3)	Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt, és az
anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre.
64.	§
A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet újból kell
anyakönyvezni, ha
a)	a gyermek családi jogállásában, illetve a szülők személyében bekövetkezett változás miatt a
születési anyakönyvbe anyakönyvezett szülők, illetve a gyermek családi nevére vonatkozó adatok
megváltoztak,
b)	a bejegyzést nem az eljárásra jogosult személy teljesítette,
c)	az alapbejegyzés kijavítással nem pontosítható.
Hazai anyakönyvezés
65.	§
A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett
élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar
állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülője külföldön történt halálának
hazai anyakönyvezését.
66.	§
(1)	A magyar állampolgár születését, házasságkötését, valamint - a bejegyzett élettársi kapcsolatról
szóló törvény hatályba lépését követően létesített - bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését a
magyar anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot a születése, házasságkötése,
illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után szerezte meg.
(2)	Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt születését,
házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét a hazai
anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a
magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.
67.	§
(1)	A hazai anyakönyvezést bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának
anyakönyvvezetőjénél vagy a lakóhely szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél kell kérni. Ha
27
magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi
kapcsolata létesítéséről vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam által
megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a hivatásos magyar konzuli tisztviselő tudomást szerez, a
hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi.
(2)	A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap.
(3)	Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tíz
munkanapon belül kell kibocsátani.
(4)	A hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hazai
anyakönyvezést végző hatóságnak hivatalos tudomása van arról, hogy az okirat külföldről nem
szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény
tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az anyakönyvi
ügyekért felelős miniszter útján a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az adott állam
Magyarországra akkreditált külképviseletének állásfoglalását kéri arról, hogy az okirat külföldről
nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg.
68.	§
(1)	Magyar állampolgár külföldön született gyermeke születésének hazai anyakönyvezése során a
gyermek utóneveként a külföldi okiratban szereplő utónevet kell bejegyezni.
(2)	A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi
anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő kijavítását.
(3)	A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi
okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak
kettőt kíván viselni, nyilatkozata alapján a többi utónevét a bejegyzésből törölni kell.
VI.	fejezet
Az anyakönyv típusai és adattartalma
A születési anyakönyv
69.	§
(1)	A születési anyakönyv nyilvántartja
a)	a születés helyét és idejét (év, hó, nap),
b)	a gyermek születési családi és utónevét, nemét, személyi azonosítóját,
28
c)	a szülők születési családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában a
születési idejét,
d)	a többes születést,
e)	a szülők és a gyermek igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát, ismeretlen
állampolgárságát,
f)	a bejegyzés idejét (év, hó, nap).
(2)	Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell
a)	a gyermek, illetve a szülő születési családi és utónevének megváltozását, az állampolgársági
eljárásban történt névmódosítását,
b)	a gyermek, illetve a szülő kettőnél több utónevének a 45. § (1) és (3) bekezdésében szabályozott
kijavítását,
c)	a gyermek, illetve a szülő személyi azonosítójának megváltozását,
d)	a gyermek nemének megváltozását, valamint az azzal összefüggő utónévváltozást,
e)	a gyermek családi jogállásának megváltozását,
f)	a szülők, illetve a gyermek magyar állampolgárságának megszűnését, a magyar állampolgárság
megszerzését, az ismertté vált állampolgárságát, a tévesen bejegyzett nem magyar állampolgárság
törlését, valamint
g)	a bejegyzett személy halálát.
(3)	A szülő születési családi és utónevének megváltozását nagykorú személy esetében kizárólag a
kérelmére kell a születési anyakönyvi bejegyzésében feljegyezni.
(4)	Nem jegyezhető be a születési anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének
megváltozásával összefüggésben történt.
A házassági anyakönyv
70.	§
(1)	A házassági anyakönyv nyilvántartja
a)	a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap),
b)	a férj, valamint a feleség születési családi és utónevét, házasságkötés előtt viselt - előző
házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a
házasságkötést megelőző családi állapotát, a házasulók szüleinek születési családi és utónevét,
c)	a házastársak nevét a házasságkötés után,
d)	a házastársak aláírását,
29
e)	a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét, aláírását,
f)	a házassági tanúk és a tolmács nevét, aláírását,
g)	a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,
h)	a férj, illetve a feleség nem magyar állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai
anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát.
(2)	Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell
a)	a férj, illetve a feleség születési és házassági nevének, személyi azonosítójának megváltozását,
b)	a férj, illetve a feleség állampolgársági eljárásban történt névmódosítását,
c)	a házasság megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását,
d)	a magyar állampolgárság megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését,
e)	a születendő gyermek születési családi nevéről történő megállapodást vagy annak
megváltoztatását.
(3)	Nem jegyezhető be a házassági anyakönyvbe a házastárs utónevének megváltozása, ha az a
nemének megváltozásával összefüggésben történt.
A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve
71. §
(1)	A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve nyilvántartja
a)	a létrehozás helyét és idejét (év, hó, nap),
b)	a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt nevét, születési
helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a bejegyzést megelőző családi
állapotát, a bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét,
c)	a bejegyzett élettársak nemét,
d)	a bejegyzett élettársak aláírását,
e)	a tanúk és a tolmács nevét, aláírását,
f)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét, aláírását,
g)	a bejegyzett élettársak nem magyar állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai
anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát.
(2)	Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell
a)	a bejegyzett élettársak születési nevének, személyi azonosítójának megváltozását,
b)	a bejegyzett élettársak állampolgársági eljárásban történt névmódosítását,
c)	a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását,
d)	a magyar állampolgárság megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését.
30
(3)	Nem jegyezhető be a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a bejegyzett élettárs
utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt.
A halotti anyakönyv
72.	§
(1)	A halotti anyakönyv nyilvántartja
a)	a haláleset helyét és idejét,
b)	a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a
születési idejét, családi állapotát, születési helyét,
c)	a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét,
d)	a meghalt személy házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét,
személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésének helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság vagy a bejegyzett élettársi
kapcsolat fennállott,
e)	a meghalt személy nem magyar állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen
állampolgárságát,
f)	a bejegyzés idejét (év, hó, nap).
(2)	Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell
a)	a holtnak nyilvánítást hatálytalanító bírósági végzést,
b)	az ismeretlen holttest később megállapított adatait,
c)	az ismeretlen állampolgárságú személy ismertté vált állampolgárságát,
d)	a magyar állampolgárság megszerzését.
VII.	Fejezet
Az elektronikus anyakönyvi rendszer
Az elektronikus anyakönyvi rendszer felépítése
73.	§
(1)	Az elektronikus anyakönyvi rendszer része
a)	az elektronikus anyakönyv,
b)	az anyakönyvi okmánynyilvántartás.
31
(2)	A elektronikus anyakönyvi rendszerben az adatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv
(a továbbiakban: központi nyilvántartó szerv) kezeli.
Az anyakönyvi okmánynyilvántartás
74.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárás során használt biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló
ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából központi nyilvántartást (a
továbbiakban: okmánynyilvántartás) kell vezetni.
(2)	Az okmánynyilvántartás tartalmazza
a)	az okmány
aa)	felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,
ab)	egyedi azonosítóját,
ac)	bevételezésének helyét és idejét,
ad)	tényleges tárolási helyét,
ae)	kiállítására, felhasználására, érvényességére és selejtezésére vonatkozó adatokat,
b)	a kiállított anyakönyvi kivonatban szereplő személyes és okmányazonosító adatokat,
c)	az anyakönyvi kivonat kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító
adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét,
képviselőjének nevét,
d)	az anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvvezető azonosításához szükséges adatokat.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat az okmánynyilvántartás határidő
nélkül tartalmazza, a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat
kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.
75.	§
Az okmánynyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai tekintetében - az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint adatszolgáltatásra
kötelezett
a)	az anyakönyvvezető,
b)	a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzője,
c)	a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint
d)	az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter.
32
VIII.	fejezet
Adattovábbítás, az anyakönyvi adatok védelme
Az anyakönyvi adatkezelés célja és időtartama
76.	§
(1)	Az anyakönyv a leszármazás és a családi kapcsolatok közhiteles igazolása, valamint az ezzel
összefüggő adatigények kielégítése céljából személyi alapnyilvántartásként nyilvántartja a
természetes személyek személyállapotát meghatározó azon alapvető eseményeket és adatokat,
amelyekhez személyi és vagyoni joghatások fűződnek.
(2)	Az anyakönyv a bejegyzett adatokat határidő nélkül tartja nyilván.
Az adattovábbítás módja és tartalma
77.	§
Az anyakönyvből az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adatok tekintetében
a)	a központi nyilvántartó szerv az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít,
b)	a központi nyilvántartó szerv és az anyakönyvvezető törvényben meghatározott kötelező
adattovábbítást végez,
c)	az anyakönyvvezető az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy
d)	az anyakönyvvezető az arra jogosult kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
78.	§
Az anyakönyvből a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adat, valamint az
anyakönyvi alapirat tekintetében az anyakönyvvezető az arra jogosult
a)	részére engedélyezi a betekintést,
b)	részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy
c)	kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.
33
79. §
(1)	Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő
adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló
törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az
anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt.
80. §
Az anyakönyvvezető a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos
feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás
körébe tartozó adatokat.
A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és a betekintés
81. §
(1)	Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok teljes körét elektronikus úton, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés)
jogosult átvenni, továbbá a kizárólag a papíralapú anyakönyvben nyilvántartott adatot, valamint az
anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni
a)	az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából
aa)	az anyakönyvvezető,
ab)	a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve,
ac)	az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
b)	a bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban résztvevő személyek személyazonosságának,
valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat
adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
c)	a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás
lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
34
e)	az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban az érintett
anyakönyvezett adatainak, névviselésének, valamint a családi kapcsolatok fennállásának
megállapítása céljából,
f)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetése
céljából,
g)	a gyámhatóság a gyámügyi eljárás során az e törvényben meghatározott feladatai ellátása
céljából,
h)	a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárás lefolytatása, az Élettársi
Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése, valamint a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából.
(2)	Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az anyakönyvi kivonat
adattartalmát képező adatokat
a)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása
céljából,
b)	a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a hivatásos magyar konzuli tisztviselő a konzuli
érdekvédelem ellátása céljából,
c)	az áldozatsegítő szolgálat a kárenyhítési eljárás lefolytatása céljából,
d)	a Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
e)	az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f)	a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
g)	a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására
való jogosultság megállapítása céljából.
82. §
(1)	Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett azon személyek adatairól, akik a polgárok
személyiadat- és lakcímnyilvántartásának hatálya alá tartoznak, a bejegyzéskor a központi
nyilvántartó szerv automatikusan értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást.
(2)	Ha az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adattartalma eltér, az ellenkező
bizonyításáig az anyakönyvet kell hitelesnek tekinteni.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető a papíralapú anyakönyvbe,
valamint az alapiratokba történő betekintésről hivatalos feljegyzést készít, amely tartalmazza a
betekintő személy nevét, azt, hogy mely állami vagy önkormányzati szerv nevében jár el, valamint
a betekintés célját és jogalapját.
35
(4)	A betekintésről készített hivatalos feljegyzést az anyakönyvvezető öt évig köteles megőrizni.
83.	§
(1)	A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvből e törvény rendelkezése alapján
adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést
gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2)	A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre
jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési
jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a
közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően
haladéktalanul - értesíti a központi nyilvántartó szervet.
Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás feltételei
84.	§
Az anyakönyvvezető adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben
továbbíthat adatot, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az
adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával előírja.
Az anyakönyvi kivonat
85.	§
(1)	Az anyakönyvi kivonat a (2)-(5) bekezdésben meghatározott adattartalommal kiállított hatósági
bizonyítvány. A kivonat az anyakönyvezett adatokat a kiállítása időpontja szerinti állapotnak
megfelelően tartalmazza. Az anyakönyvi kivonat biztonsági okmány.
(2)	A születési anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	a gyermek születési nevét, nemét, születési helyét és idejét,
b)	az apa és az anya születési nevét,
c)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott megjegyzéseket.
(3)	A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	a házasságkötés helyét és idejét,
b)	a férj és a feleség születési nevét, házassági nevét, születési helyét és idejét,
36
c)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott megjegyzéseket.
(4)	A kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből tartalmazza
a)	a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének helyét és idejét,
b)	a bejegyzett élettársak születési nevét, születési helyét és idejét, nemét,
c)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott megjegyzéseket.
(5)	A halotti anyakönyvi kivonat tartalmazza
a)	az elhalt házassági nevét, születési nevét, nemét, családi állapotát, születési helyét és idejét vagy
életkorát,
b)	a haláleset helyét és idejét,
c)	az elhalt apjának és anyjának születési nevét,
d)	az elhalt házastársának vagy bejegyzett élettársának születési nevét,
e)	az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott megjegyzéseket.
(6)	A törölt anyakönyvi bejegyzésről hatósági bizonyítvány nem állítható ki.
(7)	Az anyakönyvi kivonat kiállítása bármely anyakönyvvezetőnél vagy magyar konzuli
tisztviselőnél kérhető.
(8)	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó személy kérheti az
anyakönyvi kivonat adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő kiállítását.
86. §
(1)	A hatósági bizonyítvány adatainak kijavítása kicseréléssel történik. A hibás adattartalmú
hatósági bizonyítványt be kell vonni.
(2)	A hatósági bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
(3)	Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső
felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal az egy évnél
nem régebben kiállított születési, házassági, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló
anyakönyvi kivonatot, valamint a 2006. március 1-jét követően kiállított halotti anyakönyvi
kivonatot lehet ellátni.
37
Értesítés
87.	§
(1)	A születési anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető
a)	a házasságot nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíti a közös gyermekek családi nevének
bejegyzéséről, ha a gyermek házasságban élő szülőktől származott, és a szülők nem viselnek közös
házassági nevet, feltéve, hogy a gyermek névviselésére vonatkozóan a házassági anyakönyvben
még nincs bejegyzés, vagy a korábbi megállapodást a szülők megváltoztatták,
b)	értesíti a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az érintett személy gyermekeinek
születését, valamint az érintett személy halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési
anyakönyvbe feljegyzett adatok kijavításáról, ha az iratokból kitűnik, hogy az érintett személy
házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy gyermeke született.
(2)	A halotti anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti az elhalt személy születését,
valamint a házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a
házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállt a haláleset időpontjában, feltéve, hogy a
születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése Magyarországon történt,
vagy annak hazai anyakönyvezése megtörtént.
(3)	A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a bejegyzett élettárs
korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét
viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési
formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult.
88.	§
Az anyakönyvi bejegyzést teljesítő anyakönyvezető értesíti a gyámhatóságot, ha
a)	a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték,
b)	az anyakönyvvezető az apa adatait az a) pont szerinti adattovábbítás teljesítése után jegyzi be a
születési anyakönyvbe,
c)	a gyermeket a 61. § (5) bekezdése alapján ismeretlen szülőktől származó talált gyermeknek kell
tekinteni, vagy
d)	kiskorú személy köt házasságot.
38
89. §
(1)	A települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője a születés
anyakönyvezésével egyidej űleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyi
azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának kiadása érdekében az újszülött arcképét a
személyazonosító igazolványt kiállító hatóság részére, a törvényes képviselők nevét és
telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság
részére megküldi.
(2)	Az anyakönyvvezető az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett
utólagos bejegyzés teljes szövegéről az illetékes levéltárat értesíti.
(3)	Az anyakönyvvezető - a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó nem magyar
állampolgár kivételével - a nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezéséről öt
munkanapon belül értesíti a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. Az
anyakönyvvezető az idegenrendészeti hatóság által kiállított, tartózkodásra jogosító engedélyt az
eljárása során elveszi, és azt az anyakönyvi értesítéshez csatolja.
(4)	Az anyakönyvvezető a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi
szerződés vagy viszonosság alapján - a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
útján értesíti az érintett állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletét.
Adattovábbítás az okmánynyilvántartásból
90.	§
(1)	Az okmánynyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni
a)	az anyakönyvvezető az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából,
b)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása
céljából,
c)	törvényben meghatározott felügyeleti feladatai ellátásához a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve, valamint
d)	az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter.
(2)	A nyilvántartásból adatszolgáltatás a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére
feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek
39
teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységének ellátásához, valamint az
ügyész nyomozási, nyomozásfelügyeleti és vádemelési feladatainak ellátásához teljesíthető.
A hozzáférési nyilvántartás
91.	§
(1)	Az elektronikus anyakönyvhöz, illetve az okmánynyilvántartáshoz közvetlen hozzáférési
jogosultsággal rendelkezőkről az anyakönyvi adatok védelme és a jogosulatlan hozzáférés
megakadályozása céljából a központi nyilvántartó szerv nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a)	a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szerv által felhatalmazott személy családi
és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
b)	az anyakönyvvezető megbízása szerinti települések nevét, a körjegyzőségi székhely
önkormányzat megnevezését, helyettesítés esetén a megbízás időtartamát,
c)	a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv megnevezését, a jogosultság időtartamát,
d)	az a) pontban meghatározott személyek hozzáférési jogosultságot biztosító
felhasználóazonosítóját, felhasználói nevét, a hozzáférési jogokat,
e)	az a)-d) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetéséhez - a nyilvántartott adatok és azok változásai
tekintetében - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter rendeletében meghatározott rend szerint
adatkezelőként adatszolgáltatásra kötelezett a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv
vezetője.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a nyilvántartás a jogosultság megszűnésétől
számított öt évig tartalmazza.
Adattovábbítási nyilvántartás
92.	§
(1)	Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az
adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a központi
nyilvántartó szerv adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza
a)	az érintett természetes személyazonosító adatait,
b)	azt az ügyszámot vagy anyakönyvi folyószámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést
kérik,
40
c)	az adatkezelő azonosítóját,
d)	az adattovábbítás időpontját,
e)	azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az adatkezelésre feljogosítja,
f)	az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 83. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott
személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint
g)	a továbbított adatok megnevezését.
(3)	Az elektronikus anyakönyvből és az okmánynyilvántartásból történő adattovábbítás adatait az
adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
93.	§
(1)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,
b)	az adatvédelmi biztos,
c)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
d)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2)	A központi nyilvántartó szerv az érintettet a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti,
az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére
jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok
közlésének teljesítése
a)	a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és
intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását
akadályozza,
b)	nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági,
iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok
eredményességét veszélyezteti.
41
IX. fejezet
Záró rendelkezések
Felhatalmazások
94.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	rendeletben jelölje ki a központi nyilvántartó szervet,
b)	rendeletben határozza meg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által
lefolytatott anyakönyvi eljárás szabályait.
95.	§
(1)	Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
névviselés, a névváltoztatás, az anyakönyvezés és a házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésére irányuló eljárás, továbbá az anyakönyvi szakvizsga részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a hazai
anyakönyvezést végző hatóságot.
(3)	Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a
bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult további anyakönyvvezetők körét.
96.	§
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy
a)	rendeletben határozza meg a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül
történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait,
b)	rendeletben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő
házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a többletszolgáltatás
ellentételezéseként az önkormányzat részére, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj
mértékét.
42
Hatálybalépés
97.	§
Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
98.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(a továbbiakban: Nytv.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jegyző]
„a) gondoskodik a polgár adatainak, illetve adatváltozásainak a nyilvántartáson történő
átvezetéséről;”
(2)	Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő
bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt
születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.”
(3)	Az Nytv. 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6)
bekezdés megjelölése (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A lakcímbejelentés bármely települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető. A jegyző a
lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím
bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzője az
illetékes.”
43
(4) Az Nytv. a következő 27/A-C. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely települési önkormányzati
jegyzőnél személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a
lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy
a)	a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy
b)	a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.
(2)	Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez
szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre
történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.
(2)	Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy
szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.
27/C. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata
nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály
kötelezővé teszi.”
(5)	Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A-B. §-sal egészül ki:
„Címnyilvántartás
28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a
lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez
kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési
önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek,
valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a
továbbiakban: címnyilvántartás).
(2)	A címnyilvántartás tartalmazza
a)	a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b)	a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;
c)	a postai irányítószámot;
d)	a közterület nevét és jellegét;
e)	a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;
f)	az ingatlan helyrajzi számát;
44
g)	az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;
h)	a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő
hozzájárulásának módjáról;
i)	a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;
j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek
hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;
k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;
l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;
m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;
n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg
értesítést kér.
(3)	A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak
visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.
(4)	A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor,
valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre
vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.
(5)	A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el
kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.
(6)	A települési önkormányzat jegyzője a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi
jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás
céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2)
bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.
(2)	A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok
és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a
címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.
(3)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyar Köztársaság
területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen
hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó
lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.”
45
(6) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a
törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a
személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.”
(7)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. §-a az alábbi (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson
hivatalból átvezeti.”
(8)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének „A közoktatás
információs rendszere” alcíme az alábbi 8. ponttal egészül ki:
„8. A közoktatás információs rendszerének kezelője a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén
a közoktatás információs rendszerébe bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően -
összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal.
Ha a közoktatás információs rendszerébe bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat-
és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a közoktatás információs rendszerének kezelője a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást a
közoktatás információs rendszerében hivatalból átvezeti.”
99.	§
(1)	Az Nytv. 7. § (2) bekezdés e) pontjában az „akadályoztatása” szövegrész helyébe az
„akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „a lakóhelye szerint
illetékes jegyzőnél is” szövegrész helyébe a „bármely települési jegyzőnél” szöveg, 29. § (2)
bekezdésében az „ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem
46
következett be változás” szövegrész helyébe az „eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a
személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be
változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség” szöveg, 36. § (4) bekezdésében az
„értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti
értesítésért” szöveg, 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „értesítésért” szövegrész helyébe az
„értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért” szöveg lép.
(2)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 32. § a) pontjában a „vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez,
a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez” szöveg lép.
100. §
(1)	Hatályát veszti
a)	az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű
rendelet,
b)	az Nytv. 27. § (1) bekezdése, valamint 27. § (3) bekezdésében az „a tartózkodási hely szerint
illetékes jegyzőnél” szövegrész.
(2)	A 98-100. § e törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
47
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az anyakönyvekről, a
házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletet korszerű új
törvényi szabályozással kívánja felváltani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályaival való összhang megteremtése mellett a Javaslat célja, hogy az anyakönyvi eljárásban
érvényre juttassa az ügyfélközpontúság és a szolgáltató közigazgatás követelményeit, továbbá a
nyilvántartási tevékenység során hasznosítsa a modern technika vívmányait.
A Javaslat kiemelt célja az elektronikus anyakönyv megteremtése. A komplex elektronikus
anyakönyvi nyilvántartás kiépítése és adatokkal történő folyamatos feltöltése lehetővé teszi, hogy a
jelenleg széttöredezetten kezelt anyakönyvi nyilvántartás egységes, megnövelt szolgáltató
képességgel rendelkező rendszerré váljék.
Magyarországon az állami anyakönyvezés 1895. október 1-jén indult. Anyakönyvet a születésekről,
a házasságkötésekről, a bejegyzett élettársi kapcsolatokról és a halálesetekről kell vezetni. Az
anyakönyvet községben, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben a települési
önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője, valamint az anyakönyvi ügyekért
felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezeti. Jelenleg a születési, házassági és halotti
anyakönyvek vezetése fizikailag mintegy kétezer településen történik, a körjegyzőségi
székhelytelepüléseken egyszerre több település anyakönyveit is vezetik. A magyar állampolgárok
külföldön történt anyakönyvi eseményeinek magyarországi anyakönyvezésére, a hazai
anyakönyvezésre központosítottan kerül sor.
Az anyakönyvek vezetése - több mint 100 éve létező - jól szervezett klasszikus közigazgatási
tevékenység. A rendszerrel szemben támasztott követelmények azonban az utóbbi 20 évben
jelentősen megváltoztak, mivel ezen időszakban jelentős társadalmi, politikai, gazdasági változások
mentek végbe, amelyek az anyakönyvezés folyamataira is hatással vannak. Mind európai uniós,
mind hazai vonatkozásban az e-közigazgatás megvalósításának egyik alappillére a hatósági
nyilvántartások elektronizálása, melynek köszönhetően csökken az ügyfelek ügyintézési terhe,
valamint gyorsul és egyszerűsödik az ügyintézés. Az anyakönyv mint alapnyilvántartás
elektronizálására azonban mindeddig nem került sor, ami számos ügytípus esetében jelentősen
növelte az ügyfélre nehezedő ügyintézési terhet, valamint az ügyintézés idejét.
48
A Javaslat célja a szolgáltató közigazgatás követelményének az anyakönyvi eljárásban történő
érvényre juttatása, az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás
vívmányainak összehangolásával az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerű működésének
biztosítása, továbbá az elektronikus anyakönyv megteremtése.
49
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat rögzíti az anyakönyvi eljárás egységes fogalmát. Ennek értelmében anyakönyvi eljárás
az anyakönyvi nyilvántartás vezetése, valamint a nyilvántartási esemény bekövetkezéséhez
kapcsolódó, a nyilvántartás vezetését közvetlenül megalapozó eljárás. Tekintettel arra, hogy az
anyakönyv deklaratív nyilvántartás, a közhitelűség az anyakönyv esetében azt jelenti, hogy az
ellenkező bizonyításáig igazolja a benne foglalt adatok alapjául szolgáló események bekövetkeztét.
A Javaslat meghatározza, hogy milyen eseményekről kell anyakönyvet vezetni. Ezek a családjog
anyagi jogi szabályai szerint az ember családi kapcsolatait meghatározó események, illetve
jogviszonyok, valamint az ezekhez kapcsolódó változások: a születés, a házasság, a bejegyzett
élettársi kapcsolat, valamint a halál.
A 2. §-hoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) alkalmazásának körét az anyakönyvi eljárásban.
A névváltoztatási eljárás, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás, valamint az
anyakönyv vezetése közigazgatási hatósági eljárás, azaz rájuk a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályának megfelelően az anyakönyv vezetésére a
Ket. szabályait a Javaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás nem közigazgatási hatósági eljárás,
ugyanakkor a Javaslat ezen eljárások tekintetében előírja a Ket. rendelkezéseinek a Javaslatban
foglalt eltérésekkel történő alkalmazását.
A 3. §-hoz
Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a Javaslat értelmező rendelkezéseket fogalmaz
meg az anyakönyvi eljárásban speciális tartalommal alkalmazandó, valamint a Javaslat megalkotása
nyomán új tartalommal ellátott fogalmak tekintetében.
50
A 4-6. §-hoz
A Javaslat egységes szemlélettel egy alcím alatt gyűjti össze az anyakönyvi hatásköri szabályokat,
amelyek mindeddig különböző jogszabályhelyeken és jogszabályi szinten kerültek
megfogalmazásra.
Anyakönyvi hatáskört az anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezésért felelős szerv
anyakönyvvezetője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, valamint az
anyakönyvi ügyekért felelős miniszter gyakorol.
A 7-12. §-hoz
A Javaslat az azonos anyakönyvi hatáskörű szervek közötti feladatmegosztást meghatározó
illetékességi szabályokat szintén egy cím alatt foglalja össze. A fő illetékességi okok mellett a
Javaslat számos - az egyes anyakönyvi eseményekre vonatkozó - speciális illetékességi okot is
meghatároz.
Az illetékességi szabályok számos esetben rugalmasabbá válnak, és az elektronikus anyakönyv által
nyújtott lehetőségeket kiaknázva egyes eljárások kezdeményezését, illetve lefolytatását bármely
anyakönyvvezetőnél lehetővé teszik.
A 13. §-hoz
A Javaslat szerint a továbbiakban is az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter látja el a terület
szakmai irányítását, míg a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve gyakorolja a
tevékenység felett a közvetlen felügyeletet.
A Javaslat az egyes speciális szakértelmet, illetve más közigazgatási szervek bevonását igénylő
eljárások kapcsán fenntartja a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének
sajátos szerepét.
A 14. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az anyakönyvi eljárásban bemutatásra kerülő okiratokra vonatkozó alapvető
szabályokat. Az okirati és ezen belül lehetőleg közokirati bizonyítás előírásának célja a
közhitelesség biztosítása. Ennek érdekében a Javaslat a személyes nyilatkozat megtételének
lehetőségét csak kivételes esetekben teszi lehetővé.
51
Ha az anyakönyvi eljárás során bemutatott okiratok, hatósági igazolványok, bizonyítványok
adattartalma az anyakönyv adataitól eltér, annak kijavításáig az anyakönyvi adatot kell irányadónak
tekinteni. Ebben az esetben az anyakönyv közhitelességét garantálja, hogy mindaddig, amíg a
kijavítási eljárás eredményeként az anyakönyv adata meg nem változik, az anyakönyvben szereplő
adatot köteles mindenki elfogadni.
Előfordul, hogy az alapbejegyzés, illetve az utólagos bejegyzés valamely adata hibásan kerül
bejegyzésre az anyakönyvbe, a bejegyzett adat nem felel meg a születés, a házasságkötés, a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a haláleset időpontjában fennállott állapotnak, az
alapbejegyzés és utólagos bejegyzés teljesítése nem felel meg az anyakönyvek vezetésére
vonatkozó rendelkezéseknek, vagy a bejegyzést hiányos adatokkal teljesítették, és azokat csak
később állapították meg. Ezekben az esetekben az anyakönyvezett adatok kijavításával, illetve
kiegészítésével van lehetőség a helyes adattartalom rögzítésére.
A 15. §-hoz
Az anyakönyvi eljárások jogi természetéből következően - elsősorban a személyes megjelenési
kötelezettség előírása esetén - nem tehető minden esetben lehetővé az ügyfelekkel történő
elektronikus kapcsolattartás. A Javaslat ugyanakkor a közigazgatás ügyfélbarát jellegét kívánja
előtérbe helyezni azzal, hogy bizonyos anyakönyvi eljárásokban lehetővé teszi az ügyfelek részére
kérelmük elektronikus úton történő előterjesztését.
A 16. §-hoz
Az anyakönyvi nyilvántartás személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett
valamennyi anyakönyvi esemény érintettjére kiterjed függetlenül az érintett személy
állampolgárságától. Mivel az anyakönyvi nyilvántartás családjogi szabályokon alapuló személyi
nyilvántartás, ebből következően az érintettek személyes adatait, így többek között az
állampolgárságra vonatkozó adatokat is kezeli. Ezek alapján lényeges, hogy az eljárás minden
szakaszában vizsgálni kell az ügyfél állampolgárságát. Az állampolgárság megállapítása az
alkalmazandó személyes jog megállapítása céljából nélkülözhetetlen az anyakönyvi eljárásokban.
A Javaslat megállapítja a nem magyar állampolgárság igazolására és anyakönyvezésére vonatkozó
részletes szabályokat, a magyar állampolgárság igazolásának szabályairól a magyar
állampolgárságról szólót törvény rendelkezik.
52
A 17. §-hoz
Az anyakönyvvezető feladatai között kiemelkedő jelentőségű a házasságkötésnél történő
közreműködés. A házasság közvetlenül az anyakönyvvezető előtt jön létre, ő személyesen és
elsődlegesen tartozik meggyőződni mindazon tények és körülmények fennállásáról, amelyek
szükséges ahhoz, hogy a házasság létrejöjjön, érvényes és ennek alapján az anyakönyvbe
bejegyezhető legyen.
A Javaslat rendelkezik a házassági szándék bejelentésének helyéről és módjáról. Külön szabályozza
azokat az eseteket, amikor az érintett magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, illetve amikor 16
éven felüli kiskorú személy kíván házasságot kötni.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat főszabályként továbbra is előírja a házasságkötéshez szükséges és arra alkalmas hivatali
helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Egyre szélesebb társadalmi igény mutatkozik
ugyanakkor a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a
Javaslat azzal, hogy bizonyos - részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzői
engedéllyel lehetőséget biztosít a házasulóknak a külső helyszínen történő házasságkötésre. A
jegyző által a helyszín engedélyezése körében mérlegelhető körülményeket a helyi sajátosságokra
figyelemmel az önkormányzat rendeletben szabályozza.
A Javaslat a gyakorlatban általános problémát orvosol azzal, hogy szabályozza a hivatali helyiségen
kívüli, illetve a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés esetén felmerülő díjazás kérdéseit. Ezzel az
önkormányzatok mozgásszabadságának fenntartása mellett az alkalmazott eltérő formájú és
tartalmú szabályok egységes keretek közé kerülnek.
A 20-21. §-hoz
A házasságkötés után mind a feleség, mind a férj viselhet házassági nevet a családjog anyagi jogi
szabályainak megfelelő formában. A viselni kívánt névről a házasságkötést megelőző eljárás során
nyilatkozatot tehetnek. Ha a nyilatkozattétel jogával a házasul ók a házasság megkötéséig nem
élnek, házassági névként - ha azt a törvény nem tiltja - a házasságkötés előtt viselt nevüket viselik.
Ha a házasulók nem viselnek közös házassági nevet, úgy a házasságukból származó születendő
gyermek családi nevéről is megállapodhatnak.
53
A 22. §-hoz
Az anyakönyvvezető csak akkor működhet közre a házasságkötésnél, ha annak mind anyagi, mind
eljárásjogi előfeltételei fennállnak. A Javaslat tételes felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy
az anyakönyvvezető mely esetekben tagadhatja meg a házasságkötésnél való közreműködést.
A 23. §-hoz
A nem magyar állampolgárok Magyarországon történő házasságkötéséről rendelkező szabályok az
általánostól eltérőek. Az anyakönyvvezető a külföldi jog által meghatározott házassági akadályokat
nem ismerheti, ezért ha nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni, a
nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletnek megfelelően a hazája hatósága által
kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem
ütközik akadályba. Ha ennek beszerzésére valamely okból nincs lehetőség, mert például az érintett
állam nem állít ki tanúsítványt, vagy annak kiadására polgárháborús helyzet miatt nem kerülhet sor,
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat.
A 24-26. §-hoz
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával, illetve a természetes személyek
mobilitásának növekedésével egyre gyakoribb, hogy magyar állampolgár külföldön kíván
házasságot kötni. A külföldi anyakönyvvezető vagy más, a házasságkötéssel megbízott hatóság nem
ismerheti a vonatkozó magyar joganyagot, ezért a magyar állampolgárnak a magyar hatóság a
külföldi házasságkötéséhez tanúsítványt bocsát ki, ha a tervezett házasságkötés helye szerinti ország
ezt megköveteli. A Javaslat meghatározza a tanúsítvány kiadásának szabályait, valamint az
adattartalmát.
A 27-30. §-hoz
A házasságkötés időpontja tekintetében a házasulók kívánságát - mind a nap kijelölésénél, mind
pedig a házasságkötés időpontjának közelebbi meghatározásánál - az anyakönyvvezető a
lehetőségekhez képest figyelembe veszi. A Javaslat ugyanakkor szem előtt tartja a Munka
törvénykönyvének a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit is, ezért munkaszüneti napon nem
köthető házasság.
54
Garanciális szabály, hogy ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele
óta hat hónap eltelt, - ha a házasságkötési szándék továbbra is fennáll - az eljárást meg kell
ismételni.
Fontos annak figyelembevétele, hogy nem az anyakönyvvezető közreműködése és nem a
házasságkötés anyakönyvi bejegyzése hozza létre a házasságot. A házasság a házasulóknak az
anyakönyvvezető által - a Javaslatban meghatározott módon - feltett kérdésére adott, egybehangzó
házasságkötési szándékot kifejező akaratkijelentésével jön létre. A Javaslat rendelkezik arról a
helyzetről is, amikor a házasulók a feltett kérdésre nem egybehangzó igennel válaszolnak, a
kijelentést feltételhez vagy időhöz kötik. Ebben az esetben a házasság nem jön létre.
Az a körülmény, hogy a házasuló nem beszél magyarul, a házasság megkötését nem akadályozza. A
Javaslat részletezi a kisebbségi, illetve az idegen nyelven történő házasságkötés szabályait.
A 31. §-hoz
A Javaslat a hatályos bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel, valamint az új Polgári
Törvénykönyv Családjogi Könyvével összhangban szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat
létesítésére vonatkozó eljárást.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az anyakönyvvezető előtt történik, aki személyesen és
elsődlegesen tartozik meggyőződni mindazon tények és körülmények fennállásáról, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöjjön, szabályszerű és ennek alapján
az anyakönyvbe bejegyezhető legyen.
A Javaslat rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésének
helyéről, valamint külön szabályozza azt az esetet, amikor az érintett fél magyarországi lakcímmel
nem rendelkezik.
A 32-33. §-hoz
A Javaslat főszabályként továbbra is előírja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges
és arra alkalmas hivatali helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Minden bizonnyal a
házasságkötéshez hasonlóan igény mutatkozik ugyanakkor a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali
helyiségen kívüli létesítésére is. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a Javaslat azzal, hogy bizonyos
-	részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzői engedéllyel lehetőséget biztosít a
feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat külső helyszínen történő létesítésére. A jegyző által a
55
helyszín engedélyezése körében mérlegelhető körülményeket a helyi sajátosságokra figyelemmel az
önkormányzat rendeletben szabályozza.
A Javaslat szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali
munkaidőn kívül történő létesítése esetén felmerülő díjazás kérdéseit.
A 34. §-hoz
Az anyakönyvvezető csak akkor működhet közre a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, ha
annak mind anyagi, mind eljárásjogi előfeltételei fennállnak. A Javaslat taxatív felsorolást tartalmaz
arra vonatkozóan, hogy az anyakönyvvezető mely esetekben tagadhatja meg a bejegyzett élettársi
kapcsolat létesítésénél történő közreműködést.
A 35. §-hoz
A nem magyar állampolgárok bejegyzett élettársi kapcsolatának Magyarországon történő
létesítéséről szóló szabályok a házasságkötéshez hasonlóan az általánostól eltérőek.
A 36-38. §-hoz
A házasságkötéshez hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével összefüggésben is
jelentkezhet az igény, hogy magyar állampolgár külföldön kíván bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesíteni. A külföldi anyakönyvvezető vagy más, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével
megbízott hatóság nem ismerheti a vonatkozó magyar joganyagot, ezért a magyar állampolgárnak a
magyar hatóság a bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történő létesítéséhez tanúsítványt bocsát
ki. A Javaslat meghatározza a tanúsítvány kiadásának részletes szabályait.
A 39-42. §-hoz
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja tekintetében a felek kívánságát - mind a nap
kijelölésénél, mind pedig a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének közelebbi meghatározásánál
-	az anyakönyvvezető a lehetőségekhez képest figyelembe veszi. A Javaslat ugyanakkor szem előtt
tartja a Munka törvénykönyvének a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit is, ezért kerül
szabályozásra, hogy munkaszüneti napon nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat.
Garanciális szabály, hogy ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített
jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló
szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni.
56
Fontos annak figyelembevétele, hogy nem az anyakönyvvezető közreműködése, és nem is a
bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi bejegyzése hozza létre a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
A bejegyzett élettársi kapcsolat a feleknek az anyakönyvvezető által - a Javaslatban meghatározott
módon - feltett kérdésre adott egybehangzó, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének szándékát
kifejező akaratkijelentésével jön létre. A Javaslat rendelkezik arról a helyzetről is, amikor a felek a
feltett kérdésre nem egybehangzó igennel válaszolnak, illetve a kijelentést feltételhez vagy időhöz
kötik. Ekkor a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre.
Az a körülmény, hogy a fél nem beszél magyarul, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését nem
akadályozza. A Javaslat részletezi a bejegyzett élettársi kapcsolat kisebbségi, illetve idegen nyelven
történő létesítésének szabályait.
A 43. §-hoz
Az embernek azon joga, hogy nevet viseljen, és a saját nevével rendelkezzék, az emberi
méltóságból részét képező alapjog, és ez a jog az állam által az alapvető jogok korlátozására
vonatkozó alkotmányos keretek között szabályozható. A név az ember személyiségi jegye,
identitásának meghatározója, amely arra szolgál, hogy a név viselőjét a másik embertől
megkülönböztesse.
A Javaslat rögzíti, hogy a személy azt a nevet jogosult és köteles viselni, amelyen anyakönyvezték.
A 44-46. §-hoz
A Javaslat rögzíti a születési név fogalmát. Meghatározza az anyakönyvezhető családi és utónevek
számát, az anyakönyvezés módját, valamint az utónév megválasztására vonatkozó szabályokat.
Meghatározza, hogy anyakönyvezni a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (a
továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékben szereplő utónevet lehet. Ezzel megszűnik
a kereskedelmi forgalomban könyv formájában hozzáférhető utónévjegyzék kötelező használata
figyelemmel arra, hogy az MTA bárki számára elérhetően, a saját honlapján közzé teszi és
folyamatosan frissíti az anyakönyvezhető utónevek jegyzékét.
A Javaslat speciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a szülők egyike nem magyar
állampolgár, illetve a gyermek többes állampolgársággal rendelkezik.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénnyel összhangban a Javaslat részletes
szabályokat tartalmaz a nemzeti és etnikai kisebbségi névviselésre vonatkozóan. A kisebbséghez
tartozó személy jogosultsága a nemzeti és etnikai kisebbségi név viselése. E jog gyakorlása
57
megvalósulhat oly módon, hogy a gyermek számára a szülők a születés bejegyzésekor kisebbségi
utónevet adnak, avagy az érintett az anyakönyvezett családi, illetve utóneve helyett kéri a
kisebbségi név anyakönyvi bejegyzését, amelytől fogva a kisebbségi név viselésére jogosult és
köteles. Mindemellett a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy kérheti a családi, illetve
utóneve nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő feltüntetését. Ez utóbbi jogosultság a név
adott kisebbségi nyelv betűivel történő átírását jelenti, nem jár az anyakönyvezett név
megváltozásával, és akkor is megilleti a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyt, ha nem
él a fenti, a Javaslat 46. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogosultságával.
A 47-48. §-hoz
A Javaslat meghatározza a házassági név fogalmát, valamint a házassági név családi név részének
képzésére irányadó szabályokat összhangban az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének
vonatkozó rendelkezéseivel.
A Javaslat rugalmasan határozza meg a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem
benyújtásának a helyét, egyúttal a külföldön élő magyar állampolgárok számára lehetővé teszi az
illetékes konzuli tisztviselőnél történő kérelem-előterjesztést.
A Javaslat e helyen szabályozza a házassági névviselés formáját arra az esetre, ha a házasulók a
házasság megkötéséig nem nyilatkoztak a viselni kívánt házassági nevükről.
Az 49-51. §-hoz
A Javaslat meghatározza a születési név megváltoztatatására irányuló eljárás szabályait, egyúttal
megteremti az összhangot az új Polgári Törvénykönyv cselekvőképességre vonatkozó
rendelkezéseivel. A szabályozás kiterjed a névváltoztatási kérelem benyújtásának alapvető
feltételeire és a kérelem tartalmára is.
A Javaslat erősíti az eljárás ügyfélbarát jellegét azzal, hogy az állampolgárok számára lehetővé teszi
az ország bármely települési anyakönyvvezetőjénél a névváltoztatási kérelem előterjesztését.
Az eljárás ügyintézési határidejét a Ket. határidőszámítási módjának megfelelően a Javaslat
munkanapokban határozza meg.
Az 52. §-hoz
A házassági nevet viselő személyek körében a XX. század második felében az anyakönyvezésre és
a személyazonosító okmányokra vonatkozó szabályozás változásai nyomán több esetben olyan
58
helyzet jött létre, amely indokolttá tette a házassági névváltoztatás intézményének a létrehozatalát.
A Javaslat a házasság megszűnése után teszi lehetővé a házassági név névváltoztatási eljárásban
történő korrekcióját, ha a kért nevet a volt házastárs okirattal igazolhatóan viselte.
Az 53-55. §-hoz
A Javaslat a megkülönböztető betűjel és a doktori cím bejegyzésére vonatkozó részletes
rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat szabályozza az anyakönyvből történő adattovábbítást abban
az esetben, ha az adattovábbítás alapját képező, korábbi anyakönyvi bejegyzés betű- vagy egyéb
megkülönböztető jelzést tartalmaz. Meghatározza továbbá az 1953. január 1-je előtt a születési
anyakönyvbe bejegyzett betűjel viselésére irányuló szándék megerősítésének a módját.
A 56-60. §-hoz
A Javaslat célja a szolgáltató közigazgatás követelményének az anyakönyvi eljárásokban történő
érvényre juttatása, továbbá az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás
vívmányainak összehangolásával az állami személyi alapnyilvántartás hatékony és korszerű
működésének biztosítása, valamint az elektronikus anyakönyv megteremtése.
A Javaslat előírja, hogy az anyakönyveket a hatályba lépése után elektronikus formában és
papíralapon is vezetni kell, megállapítja továbbá az anyakönyvek párhuzamos vezetésének, az
alapbejegyzések, valamint az utólagos bejegyzések - elektronikus és papíralapú anyakönyvbe
történő - teljesítésének részletes szabályait.
Az elektronikus anyakönyvbe teljesítendő bejegyzések meghatározásával a Javaslat egyben
meghatározza a papíralapú anyakönyvről az elektronikus anyakönyvre történő áttérés ütemezését is.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyv létrehozásával egyidejűleg nem történik meg az
anyakönyvek adatállományának felvitele, az elektronikus nyilvántartás fokozatosan töltődik fel és
válik teljes körűen alkalmazhatóvá. A Javaslat oly módon határozza meg, hogy mely bejegyzések
felvitelét kell végrehajtani, hogy azzal egyrészt figyelemmel van az anyakönyvi rendszer működési
sajátosságaira, a személyzeti, anyagi és infrastrukturális adottságaira, másrészt a lehető
legprogresszívebb módon törekszik a minél előbb és minél szélesebb körben alkalmazható
adatbázis kialakítására.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy az 1895. október 1-je óta vezetett papíralapú anyakönyvek
adattartalma eltérő, szükséges szabályozni azt, hogy ezen adatok közül csak azok kerüljenek be az
elektronikus anyakönyvbe, amelyek a Javaslat szerint is adatai az anyakönyvnek. Így egy korabeli
59
bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe történő felvitelekor nem kerül rögzítésre például a
vallás, a nemesi cím, rang, nemesi előnév, foglalkozás, halálok, valamint a lakcímadat.
A 61-62. §-hoz
Az anyakönyvi események közül a születés és a haláleset anyakönyvezése főszabály szerint
bejelentés alapján történik. A Javaslat e körben meghatározza, hogy ki köteles a születést,
halálesetet bejelenteni, mikor kell a bejelentést megtenni, mit kell a bejelentésnek tartalmaznia,
illetve mivel kell alátámasztani a bejelentés valóságtartalmát.
A 63-64. §-hoz
Az anyakönyvvezető az anyakönyvet a hivatali helyiségében vezeti. Az anyakönyvvezető
tevékenysége számos esetben igényli az ügyfelekkel történő személyes kapcsolattartást, amely
során bizalmas információk, személyes és különleges adatok kezelésére kerül sor. Mindezek
figyelembe vételével az önkormányzat jegyzőjének kötelezettsége, hogy az anyakönyvvezető
feladatellátása számára olyan helyiséget biztosítson, ahol az ügyféli jogok nem sérülnek.
A Javaslat meghatározza az anyakönyvezés idejének alapvető szabályait. A születés és haláleset
bejegyzése nem a történések idejének megfelelően, hanem értelemszerűen a bejelentések
sorrendjében történik. A házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzésének sorrendje
azonban mindig megegyezik az események sorrendjével tekintettel arra, hogy a házasságkötés és a
bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi bejegyzését annak megtörténte után azonnal kell
teljesíteni. A Javaslat szerint a születés és a haláleset bejelentése után azok anyakönyvi bejegyzését
lehetőleg azonnal teljesíteni kell. Az azonnali teljesítés azt jelenti, hogy a bejegyzést lehetőleg a
bejelentés napján kell teljesíteni, ha a bejegyzéshez szükséges adatok ismertek és igazoltak.
A Javaslatban felsorolt esetekben az anyakönyvi bejegyzést törölni kell, majd újból kell
anyakönyvezni. A törlés nem jelenti a bejegyzés fizikai megsemmisítését, az minden esetben
visszakereshető az anyakönyvben. A törölt bejegyzésből adattovábbítás ugyanakkor csak nagyon
szűk körben lehetséges.
A 65-68. §-hoz
A hazai anyakönyvezés célja, hogy a külföldön bekövetkezett anyakönyvi eseményt a magyar
anyakönyvbe a belső jognak megfelelően rögzítse, és ezáltal az anyakönyvezés belföldön joghatást
válthasson ki.
60
A magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeit Magyarországon is
anyakönyvezni kell. A magyar állampolgár születését és házasságkötését, bejegyzett élettársi
kapcsolata létesítését a magyar anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot
születése, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítése után bármely
állampolgárság-szerzési jogcím alapján (honosítás, visszahonosítás, nyilatkozat) szerezte meg. A
Javaslat a hontalan személyek külföldön történt anyakönyvi eseményei esetén is lehetőséget biztosít
a hazai anyakönyvezésre, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi
anyakönyvezéshez valamilyen jogi érdeke fűződik.
A Javaslat szabályozásának célja, hogy az anyakönyv és a rá épülő egyéb személyi nyilvántartások
közhitelességének javítását elősegítendő a hazai anyakönyvezés a lehető legszélesebb körben
megtörténjék. Ennek érdekében rögzíti, hogy a hazai anyakönyvezés kezdeményezése az érintette
kötelezettsége. A Javaslat egyúttal szélesíti a hazai anyakönyvezés hivatalból történő
kezdeményezésének körét is.
A Javaslat meghatározza a kérelem benyújtásának módját, valamint a csatolandó okiratok körét.
A 69. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a születési anyakönyv milyen adatokat tart nyilván, illetve hogy
abba mely adatok megváltozását kell utólag bejegyezni. A jogalkotó rendelkezik az utónév,
valamint a nem adat anyakönyvezésének részletes szabályairól is.
A 70-72. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a házassági anyakönyv, a bejegyzett élettársi kapcsolatok
anyakönyve és a halotti anyakönyv milyen adatokat tart nyilván, illetve hogy abba mely adatok
megváltozását kell utólag bejegyezni.
A 73. §-hoz
A Javaslat felsorolja az elektronikus anyakönyvi rendszer részeit, valamint meghatározza az
elektronikus anyakönyvi rendszer adatkezelőjét.
Az elektronikus anyakönyv az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó
központi nyilvántartás. Az elektronikus anyakönyvi rendszer másik alkotóeleme az elektronikus
anyakönyvhöz funkcionálisan kapcsolódó, elkülönült okmánynyilvántartás, amely az anyakönyvi
61
eljárás során kibocsátott biztonsági okmányokkal és az okmánykibocsátással összefüggő adatokat
rögzíti.
A 74-75. §-hoz
A közhitelességet szolgáló ellenőrzés megvalósíthatósága, valamint a visszaélések
megakadályozhatósága érdekében az anyakönyvi eljárás során használt biztonsági okmányokról
okmánynyilvántartást kell vezetni.
A Javaslat meghatározza az okmánynyilvántartás adattartalmát, valamint az e nyilvántartás részére
adatszolgáltatásra kötelezettek körét.
A 76-78. §-hoz
A Javaslat a személyes adatok védelméről szóló törvény szabályainak megfelelően rendelkezik az
anyakönyvekben nyilvántartott személyes adatok kezelésének céljáról, az adatkezelés időtartamáról,
az adatok továbbításának, továbbá az anyakönyvi adatokhoz való hozzáférésnek a módjáról.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvek mellett a papíralapú anyakönyveket is tovább
kell használni, a Javaslat arról is rendelkezik, hogy ezen papíralapú anyakönyvekből az
anyakönyvvezető az arra jogosult részére milyen körben milyen típusú adattovábbítást teljesíthet.
A 79-80. §-hoz
Korábbi jogszabályi hiányosságot pótol a Javaslat azzal, hogy részletes szabályozást ad a levéltárak
őrizetében lévő anyakönyvi másodpéldányokból történő adattovábbításra a személyes adatok
megfelelő védelmének érdekében. A szabályozás egyúttal megtöri az anyakönyv örök zártságát, és
a közlevéltári iratokra vonatkozó szabályok alkalmazásának elrendelésével lehetővé teszi az
anyakönyvek szűk körben történő kutatását.
A Javaslat megfelelő felhatalmazást biztosít az anyakönyvvezető számára azon adatok kezelésére,
amelyek nem szigorúan az anyakönyvi eljárás lefolytatása során, de azt érintően, a Központi
Statisztikai Hivatal felé történő adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése körében kerülnek az
anyakönyvvezető birtokába.
A 81-84. §-hoz
A Javaslat a személyes adatok kezelésére vonatkozó követelmények messzemenő
figyelembevételével tételesen felsorolja azon személyek és intézmények körét, akik az elektronikus
62
anyakönyv vonatkozásában közvetlen adathozzáféréssel, továbbá betekintési és adatátvételi
jogkörrel rendelkeznek.
Külön szakaszban kerültek feltüntetésre azon jogosultak, amelyek a célhoz kötöttség elvét szem
előtt tartva a fentieknél szűkebb körű adattartalomhoz, vagyis az anyakönyvi kivonat adattartalmát
képező adatokhoz való közvetlen hozzáférésre jogosultak.
Garanciális szabályként fogalmazza meg a Javaslat az anyakönyvvezetőnek azon kötelezettségét,
amely szerint a papíralapú anyakönyvekbe és az alapiratokba történő betekintésről hivatalos
feljegyzést kell készítenie.
A Javaslat alapján adattovábbításra csak abban az esetben van lehetőség, ha törvény az adatkezelés
céljának és az átvehető adatok pontos körének meghatározásával azt előírja. Ennek megfelelően a
Javaslat részletesen felsorolja azon esetek körét, amikor a központi nyilvántartó szerv közvetlen
hozzáférést biztosíthat az adatok kezelésére feljogosított adatkezelők részére. A Javaslat értelmében
az adattovábbítási eljárás csak addig folytatható, amíg az adatigénylés megfelel a jogszabályi
feltételeknek, ezek hiányában az eljárást meg kell szüntetni.
A 85-86. §-hoz
A Javaslat szabályozza az anyakönyvből kiállítható közokiratok típusait. Részletes rendelkezéseket
tartalmaz arra nézve is, hogy ki, milyen típusú anyakönyvi közokirat igénylésére jogosult.
Meghatározza az anyakönyvi kivonat fogalmát, továbbá a különböző típusú anyakönyvi kivonatok
adattartalmát, és rendelkezéseket tartalmaz a hibásan kiállított anyakönyvi közokiratokra
vonatkozóan.
Az anyakönyvi kivonatok külföldön történő felhasználására jelentősen megnövekedett az igény az
ügyfelek részéről elsősorban külföldi munkavállalás, iskolai tanulmányok végzése céljából. Ha
olyan országban kívánják felhasználni az anyakönyvi kivonatot, amellyel Magyarországnak nincs a
felülhitelesítés szükségességét kizáró kétoldalú egyezménye, az anyakönyvvezető aláírását és
bélyegzőlenyomatát hitelesíteni kell. Tekintettel arra, hogy az ügyfeleknél akár évtizedekkel
korábban kiállított anyakönyvi kivonatok is fellelhetők, amelyek esetében az aláírás és
bélyegzőlenyomat mintája nem áll rendelkezésre, szükséges meghatározni azt, hogy mely időpont
után kiállított anyakönyvi kivonat esetén végezhető el a felülhitelesítés. Indokolja ezt az a tény is,
hogy az anyakönyvi adatokban a kivonat kiállítása óta változás is bekövetkezhetett. A kivonatok
adatai 2006. március 1-jét követően az elektronikus anyakönyvi szolgáltató rendszerben
ellenőrizhetők.
63
A 87-89. §-hoz
A korábbi anyakönyvi jogszabályoktól eltérően a Javaslat egy helyen összegyűjtve sorolja fel azon
eseteket, amelyekben az anyakönyvvezetőnek meghatározott anyakönyvi bejegyzések teljesítésekor
értesítési kötelezettsége áll fenn a Javaslatban felsorolt szervek felé. Az értesítések biztosítják az
egyéb személyi nyilvántartások adatainak rendszeres karbantartását, továbbá adatot szolgáltatnak az
állami szervek számára a hatáskörükbe tartozó eljárások lefolytatása céljából.
A 90. §-hoz
A Javaslat a személyes adatok védelmére vonatkozó követelményeknek megfelelően megállapítja
az okmánynyilvántartás adataihoz történő közvetlen hozzáféréssel felruházott szervek, valamint az
okmánynyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásra jogosultak körét.
A 91. §-hoz
Az anyakönyvi adatok védelme és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása indokolja azt, hogy
az elektronikus anyakönyvhöz és az okmánynyilvántartáshoz közvetlen hozzáférési jogosultsággal
rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A rendszer alkalmas arra, hogy utólagos ellenőrzéssel
minden esetben vizsgálható legyen a jogosultság alkalmazásának indokoltsága. Erre garancia az is,
hogy a rendszer minden betekintést naplóz, és az adatokat a jogosultság megszűnésétől számított öt
évig megőrzi.
A 92-93. §-hoz
Az okmánynyilvántartáshoz hasonlóan - garanciális okok miatt - az adattovábbítások tekintetében
is indokolt az események rögzítése, vagyis a Javaslat által létrehozott nyilvántartásokból teljesített
adattovábbításokról is napló készül az adattovábbítás jogszerűségének megállapítása, valamint az
érintettek esetleges tájékoztatása céljából.
A Javaslat konkrétan meghatározza azon szervek körét, amelyek az adattovábbítási nyilvántartáshoz
közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek, vagy abból adatokat igényelhetnek.
A 94-97. §-hoz
A Javaslat meghatározza a végrehajtásához szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok
megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezéseket.
64
A központi nyilvántartó szerv kijelöléséről, valamint a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve anyakönyvi eljárásainak részletes szabályairól kormányrendeletet, az
anyakönyvi eljárások részletes szabályairól, valamint a hazai anyakönyvezésért felelős szerv
kijelöléséről miniszteri rendeletet, a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül
történő házasságkötés, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése díjairól pedig önkormányzati
rendeletet kell alkotni.
A 98-99. §-hoz
A Javaslat módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvényt (a továbbiakban: Nytv.) a lakcím-bejelentési eljárás biztonságosabbá, valamint
egyszerűbbé tétele érdekében. A lakcím-bejelentési eljárás során a szállásadókat érintő visszaélések
-	a tulajdonos tudta nélküli, fiktív lakcímbejelentések - a bejelentési eljárás biztonságosabbá
tételével visszaszoríthatóak. A bejelentés biztonságát a szállásadó védelmében növelni kell, amely
ugyanakkor adminisztratívteher-növekedést csak az ügyfél kérelmére eredményezhet. E
rendelkezések között alapvető fontosságú a címnyilvántartás kiegészítése, a hatásköri és
illetékességi szabályok újragondolása, valamint az alapvető szabályok törvényi szintre emelése.
A címnyilvántartásnak az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés h)-n) pontjaiban szabályozott adatkörrel
történő bővítése a tulajdonos tudta nélküli lakcímbejelentések megelőzését szolgálja. A
címnyilvántartás illetékességi szabályainak átalakításával lehetővé válik, hogy a lakó- vagy
tartózkodási helytől függetlenül a bejelentkezés bármelyik települési önkormányzat jegyzőjénél a
jelenleginél biztonságosabb és egyben a lakosság számára egyszerűbb módon kezdeményezhető
legyen. Ennek korlátja mindössze az, ha a cím a címnyilvántartásban nem szerepel, amely esetben -
tekintettel arra, hogy ez esetben a cím meglétének helyszíni vizsgálata is szükséges lehet - a
jövőben is a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyző jár el.
A továbbiakban tehát a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó erre irányuló külön nyilatkozata
esetén a lakcímre úgy lehet bejelentkezni, hogy a bejelentkezéskor a bejelentkezővel együtt a
tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyesen megjelenik, avagy a tulajdonos vagy
haszonélvező szállásadó az ügyfélkapun előzetesen adja hozzájárulását a bejelentkezéshez, vagy a
bejelentés a korábban fennálló eljárás szerint történik kiegészítve azzal a lehetőséggel, hogy a
tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó a bejelentkezésről értesítés küldését kérheti.
Azzal, hogy a szállásadói korlátozás címnyilvántartásban történő rögzítésére irányuló eljárás a
tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó kérelmére indul, és a hozzájárulás megadásának módját a
65
szállásadó maga választja meg, az adminisztratív terhek vállalása során megfelelően érvényesül a
tulajdonosok, szállásadók önrendelkezési joga.
A 100. §-hoz
A Javaslat a korszerű deregulációs elveknek megfelelően gondoskodik az új szabályozással
felváltandó, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet, valamint a Javaslatban szereplő módosító rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről.
66