﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11209. számú
törvényjavaslat

2009. évi ... törvény
egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról
I. FEJEZET
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
1.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 18. §-a a következő
(4)-(6)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló adatokra,
illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel alapos okkal
feltételezhető, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének veszélyeztetésére
alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a bűncselekmény
megelőzése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó előzetes figyelmeztetést követően
-	a testüregekre is kiterjedően - át kell vizsgálni.
(5)	A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon, és az
átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet
jelen.
(6)	A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végző
orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közreműködő egészségügyi dolgozó, valamint a
vizsgált személlyel azonos nemű rendőr lehet jelen.”
2.	§
Az Rtv. a 29. §-t követően a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) Ha az igazoltatott személyazonossága a 29. § (2) bekezdése alapján nem
állapítható meg, - a 29. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a 2004/512/EK tanácsi
határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs
Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS)
és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti
cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából az
igazoltatottól ujjnyomat vehető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujj nyomat-adat - a 29. § (7)
bekezdésétől eltérően - kizárólag a VIS rendelet 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez,
annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
3.	§
Az Rtv. 33. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
3
[A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,]
„g) akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye.”
4.	§
Az Rtv. a 35/A. §-t követően a következő 35/B. §-sal egészül ki:
„35/B. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során a személyek határátlépésére
irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról
szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelet - az 562/2006/EK rendeletnek a
vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való
alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. január 14-i 81/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel módosított - 7. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzések
lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenőrzésével végez keresést a
Vízuminformációs Rendszerben.
(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg
sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenőrzésével is végezhet keresést a
Vízuminformációs Rendszerben.”
5.	§
Az Rtv. a 46/A. §-t követően a következő alcímekkel és 46/B-46/C. §-sal egészül ki:
„Leplezett figyelés elrendelése
46/B. § A Rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból leplezett figyelést
rendelhet el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai
Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1.
melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el
a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam
területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.
Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba
hozható jármű vonatkozásában is.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés
végrehajtása
46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során
megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni
Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel
vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az e fejezetben
meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2)	A rendőr - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának
veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti,
amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
4
(3)	A rendőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során
rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját
nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a külön jogszabályban
meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó
hatóságnak:
a)	az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az utazás útvonala és az úti cél,
d)	az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai,
e)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok és
f)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem
alkalmazható.”
6. §
(1)	Az Rtv. 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az
állampolgársága szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszközt vagy lőfegyvert
alkalmazhat, ha annak a Magyar Köztársaság területén történő alkalmazását jogszabály nem
tiltja.”
(2)	Az Rtv. 62/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a
Magyar Köztársaság területén történő átutazása esetén is magánál tarthatja kényszerítő
eszközét, illetve szolgálati fegyverét.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja a Magyar
Köztársaság területén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő
módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007.
július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében,
valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdésében meghatározott keretek között
hozzáférhet
a)	a Schengeni Információs Rendszerhez, valamint
b)	a Vízuminformációs Rendszerhez.”
7.	§
(1) Az Rtv. 84. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
5
[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot
kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]
„h) törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer nyilvántartásaiból,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásaiból,”
(2)	Az Rtv. 84. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot
kérhet az alábbi nyilvántartásokból:]
„u) a központi szabálysértési nyilvántartásból.”
8.	§
Az Rtv. 91/B. §-t követő 91/C. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Rendőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a Büntető Törvénykönyvben
meghatározott terrorcselekmény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott
bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, meghatározott egyedi
ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a
vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i
2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerint kijelölt
nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.
(8)	Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus
úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a)	a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés
céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (7) bekezdésben meghatározott
valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának
eredményessége érdemben nem biztosítható és
b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre a (7) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy
nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(9)	A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a
2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő
adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a)	a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b)	az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult
neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c)	a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d)	a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében
az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
6
(10)	A kezdeményezésben a (9) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok
megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján
való hozzáférés történik:
a)	családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő,
hely és ország,
b)	jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c)	az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d)	fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e)	az utazás célja,
f)	az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g)	az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h)	lakóhely,
i)	ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket
fedező személy adatai.
(11)	A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át
és nem továbbítható adat, ha a (8)-(10) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti
központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a
Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a Rendőrség részére a
kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a)	a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b)	a fénykép és
c)	bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított
-	vízummal kapcsolatos adat.
(12)	A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult,
akinek a feladatköre alapján az országos rendőr-főkapitány erre felhatalmazást adott, és erről
a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (9) bekezdés b) pontja szerinti azonosító
kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre
jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS
nemzeti központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló
feladatköre megszűnt.”
9.	§
Az Rtv. 91/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 91/K. §
jelenlegi szövegének megjelölése 91/K. § (1) bekezdésre változik:
„(2) A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett
harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát
összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.”
10.	§
Az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
7
[A Rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján
kezelhető adatokon kívül - kezeli:]
„f a hozzátartozók közötti erőszak alapján hozott ideiglenes megelőző távoltartó határozattal
érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcím adatait, a hozzátartozók
közötti erőszakot megvalósító cselekmény jellemzőit, a hozzátartozók közötti erőszak
megállapítását igazoló adatokat, az erre utaló bizonyítékokat, eszközöket az ideiglenes
megelőző távoltartó határozat hatályának megszűnésétől számított egy évig.”
11.	§
Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„l) állapítsa meg a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen
intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat.”
12.	§
Az Rtv. 104. §-a a következő k)-o) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„k) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [46/B-46/C. §],
l) a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni
Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi
határozat 1. cikke [46/B-46/C. §],
m) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az
Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése,
felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008.
június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. §],
n) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i
767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],
o)	az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-
ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009.
január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontja [35/B. §].”
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról
13.	§
Az Nbtv. a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
8
„11/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a Nemzetbiztonsági
Hivatal és az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Biztonsági
Hivatal tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt
hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából
történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt
nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.
(2)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért
felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok
sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal
létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban Vízuminformációs Rendszer)
végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS)
és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti
cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott
meghatározott időszak elteltével törölni kell.
(4)	Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett -
45.	§ (2) bekezdés szerinti bűncselekmény - megnevezését is,
b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy
ügyiratszámát,
c)	a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,
d)	a sürgős eljárásra történő utalást,
e)	a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő
adatokat,
f)	a megtekintett adatok típusát,
g)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős
miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti
központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint
h)	a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Biztonsági Hivatal
főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott
személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.
(5)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért
felelős miniszter - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a
hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására
felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott
személyek nevéről és azonosító kódjáról.”
14.	§
Az Nbtv. a 41. §-t követően a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe
leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a
9
Rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági
érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben -
kizárólag a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a
Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról
Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény 99. cikk (3) bekezdése szerinti konzultációt
követően kezdeményezhetik a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.”
15.	§
Az Nbtv. 45. §-a a következő (2)-(9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése 45. § (1) bekezdésre változik:
„(2) A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Biztonsági
Hivatal a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő
bűncselekmény megelőzése, felderítése - ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja
szerinti feladatkört is -, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából,
meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A
vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i
2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell
megtenni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus
úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a)	a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés
céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott
valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő
információszerzés érdemben nem biztosítható;
b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy
az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van
szükség.
(4)	A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős
miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell
tartalmaznia:
a)	a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok;
b)	az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult
neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c)	a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d)	a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében
az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
10
(5)	A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d)
pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül
azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:
a)	családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő,
hely és ország,
b)	jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c)	az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d)	fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e)	az utazás célja,
f)	az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g)	az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h)	lakóhely,
i)	ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket
fedező személy adatai.
(6)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért
felelős miniszter a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés
indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.
(7)	Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter,
illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés
céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is
teljesítheti. Ebben az esetben a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a
kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség
indokoltságával együtt kell vizsgálni.
(8)	A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át
és nem továbbítható adat, ha a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti
központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a
Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági
szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a)	a vízumkérdőívről származó egyéb adat;
b)	a fénykép, és
c)	bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított
-	vízummal kapcsolatos adat.
(9)	A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult,
akinek a feladatköre alapján a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal vagy a
Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti
központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést
követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy
rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti központi
hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.”
11
16. §
Az Nbtv. a következő alcímmel és 80. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
80. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)	a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [41/A. §];
b)	a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni
Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi
határozat 1. cikke [41/A. §];
c)	a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i
2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].”
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
17.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 2. §-a a következő f)
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„f) három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex
létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.”
18.	§
Az Szmtv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (6)
bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős
miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három
hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság
hozzájárulásával adható ki.”
19. §
Az Szmtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„4. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben
foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.
(2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagot többszöri beutazásra és az első beutazás napjától
számított bármely hat hónapos időszakban három hónapos tartózkodásra jogosítja.”
20.	§
Az Szmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a
vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen
jogorvoslatnak nincs helye.
(2)	A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a
cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során a kérelmező törvényes
képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező,
nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.
(3)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás
tárgyi költségmentes.”
21.	§
Az Szmtv. a 35. §-t követően a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:
„A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése a
Vízuminformációs Rendszerben
35/A. § (1) Az eljáró hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott
vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt
adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú
tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-
rendelet) szóló 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a
harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ujjnyomatát rögzítheti.
(2)	Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujj nyomat-adatot
kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak
befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”
22. §
Az Szmtv. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az EGT-állampolgár vagy családtagja megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá
vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az EGT-állampolgárok és a családtagok
adatairól vezetett résznyilvántartásokból.”
13
23.	§
Az Szmtv. a 77. §-t követően a következő 77/A. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi
határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujj nyomatát rögzítő
idegenrendészeti hatóság az ujj nyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős
idegenrendészeti hatóságnak továbbítja abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért
felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs
Rendszerbe bevigye.
(2)	Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag
az ujj nyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak
történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.
(3)	Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság
kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti.
Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
24.	§
Az Szmtv. 81. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön
jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.”
25.	§
(1)	Az Szmtv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a
külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a
nemzetbiztonság védelme érdekében -
a)	a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi
vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b)	más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”
(2)	Az Szmtv. 86. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a
külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek
állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a
központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”
26.	§
Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(2) Ez a törvény
a)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet 5. és 13. cikkének [3. §; 36. §];
b)	a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i
767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkének [35/A. §, 77/A. §];
c)	a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §]
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
27.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„m) három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex
létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély.”
28.	§
A Harmtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben
foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.”
29.	§
A Harmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős
miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három
hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság
hozzájárulásával adható ki.
(2)	A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum
kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok
központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.
15
(3)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, a vízum
megsemmisítése, visszavonása, valamint a vízum meghosszabbítása tárgyában hozott döntés
ellen jogorvoslatnak nincs helye.”
30.	§
A Harmtv. a 67. §-t követően a következő alcímmel és 67/A. §-sal egészül ki:
,A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben
67/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott
vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt
adatokkal történő összevetés céljából a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke alapján történő
ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-
adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak
befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”
31.	§
(1)	A Harmtv. 95. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján a Magyar Köztársaság közúti, légi vagy vízi
határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő
idegenrendészeti hatóság az ujj nyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős
idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért
felelős idegenrendészeti hatóság azt - a VIS rendelet 9. cikke alapján - a Vízuminformációs
Rendszerbe bevigye.
(4)	Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag
az ujj nyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak
történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.
(5)	Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság
kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti.
Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
(2)	A Harmtv. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vízumkérelem (1) bekezdés szerinti adatai nem tárolhatóak az idegenrendészeti
nyilvántartásban, ha azokat a VIS rendelet 5. cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerben
kell tárolni.”
32.	§
A Harmtv. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a harmadik országbeli állampolgár megszerezte a magyar állampolgárságot, a rá
vonatkozó adatokat haladéktalanul törölni kell az idegenrendészeti résznyilvántartásokból.”
16
33.	§
A Harmtv. 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Vízuminformációs Rendszerhez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a külön
jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóságok rendelkeznek hozzáféréssel.”
34.	§
(1)	A Harmtv. 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a
külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a
nemzetbiztonság védelme érdekében -
a)	a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi
vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b)	más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.”
(2)	A Harmtv. 111. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a
külpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek
állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri
tranzitvízummal kell rendelkezniük.
(8)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a
külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
miniszter, hogy rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek
állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a
központi vízumhatóság tájékoztatást kér.”
35.	§
A Harmtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény
a)	a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-
ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet [6. §; 40. §];
b)	a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i
767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19-20. cikkei [67/A. §, 95. §];
c)	a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 8. §; 12. §; 111. §]
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
17
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása
36.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 35. §-a a következő
(10)	bekezdéssel egészül ki:
„(10) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik az
elismerését kérő arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítése iránt.”
37.	§
A Met. 83. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő (3)-(6) bekezdés lép, ezzel egyidejűleg
a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:
„(3) Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja
a)	a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására
irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet
4.	cikkében foglaltak végrehajtása;
b)	a tizenkettedik életévét betöltött elismerését kérő esetében a vízuminformációs rendszerről
(VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti
cseréjéről (VIS-rendelet) szóló 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 21. és 22. cikke szerinti hozzáférés biztosítása.
(4)	A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített
ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes
személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének
megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott adatkör tekintetében adatfeldolgozó a miniszter
rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő
továbbításáért, az adatok fogadásáért, illetve azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.
(6)	A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból rögzített
ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 21. és 22. cikke szerinti keresés elvégzéséhez,
annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”
38.	§
A Met. 95. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg]
„c) az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK (2008. július 9.) rendelete a
vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) [35. §, 83. §].”
II. FEJEZET
18
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
39.	§
(1)	A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a
(12)-(13) bekezdésben foglalt kivétellel - a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.”
(2)	A Pp. 326. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet
alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a bíróság illetékességét a felperes belföldi
lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában - menekültügyi
nyilvántartás szerinti - szálláshelye alapozza meg. Ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye,
tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nem volt,
tartózkodási helye, ennek hiányában - menekültügyi nyilvántartás szerinti - szálláshelye
szerinti bíróság illetékes.”
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról
40.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A NEBEK a Rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (a továbbiakban: magyar
együttműködő szerv) tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok
kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából
történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt
nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.”
41.	§
A NEBEK tv. 6. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(2)	bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(2) A magyar együttműködő szervnek a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott
vízuminformációs rendszerhez (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) betekintés
céljából történő hozzáférésre irányuló, a NEBEK útján történő adatszolgáltatást
kezdeményező indokolt írásos vagy elektronikus úton továbbított kezdeményezésében az (1)
bekezdésben foglaltak mellett fel kell tüntetnie
19
a)	a konkrét ügy ügyiratszámát, amelyben szükséges a Büntető Törvénykönyvben
meghatározott terrorcselekmény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott
bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében az adatszolgáltatás;
b)	azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a Vízuminformációs
Rendszerből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat az adott bűncselekmények
megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához;
c)	azokat a körülményeket, amelyek megalapozzák a Vízuminformációs Rendszerből történő
adatszolgáltatás szükségességét;
d)	az a) pont szerinti bűncselekmény minősítését;
e)	a betekintéshez szükséges, törvényben meghatározott egyéb adatokat, valamint
f)	a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére a magyar együttműködő szerv
vezetője által feljogosított személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított
azonosító kódot.
(3)	A NEBEK a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés
indokoltságát a kérelem teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.
(4)	Kivételesen sürgős esetben a NEBEK a magyar együttműködő szerv adatszolgáltatás
kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kérelmét is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)
bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a kérelem teljesítését követően, a sürgősség
indokoltságával együtt kell vizsgálnia.”
42.	§
A NEBEK tv. 10. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A NEBEK a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok
sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a Vízuminformációs Rendszerben
végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(5)	Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS)
és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti
cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott
meghatározott időszak elteltével törölni kell.
(6)	Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a betekintés pontos célja, beleértve a konkrét ügyben érintett - a 6. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti - bűncselekmény megnevezését is;
b)	a kérelem szerinti ügy ügyiratszámát;
c)	a hozzáférés dátumát és pontos időpontját;
d)	a 6. § (4) bekezdés szerinti sürgős eljárásra történő utalást;
e)	a betekintéshez szükséges, a kérelemben szereplő adatokat;
f)	a megtekintett adatok típusát;
g)	a NEBEK által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti
központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint
20
h)	a magyar együttműködő szerv vezetője által a betekintés céljából történő hozzáférés
kezdeményezésére felhatalmazott személy számára a VIS nemzeti központi hatóság részéről
biztosított azonosító kódot.
(7)	A NEBEK - a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából - a
hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására
felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott
személyek nevéről és azonosító kódjáról.”
43.	§
A NEBEK tv. a 17. §-t követően a következő alcímmel és 18. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
18.	§ E törvény a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai,
valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények
megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről
szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-4. és 16. cikkei végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapít meg [3. §, 6. §, 10. §].”
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról
44.	§
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) a 22. §-t
követően a következő alcímekkel és 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
„Leplezett figyelés elrendelése
22/A. § A felhatalmazott szervek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott célból leplezett
figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő)
vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó
állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem
büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel
kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés
végrehajtása
22/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett
személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett
figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló
jelzés végrehajtása során az 5. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket
foganatosíthatja.
21
(2)	A pénzügyőr - a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának
veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti,
amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.
(3)	A pénzügyőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során
rögzítendő adatokon túl - ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját
nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban
meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó
hatóságnak:
a)	az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az utazás útvonala és az úti cél,
d)	az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai,
e)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
f)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem
alkalmazható.”
45.	§
A VPtv. a 36. §-t követően a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint
hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
2003.	évi CXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények
megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés
céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs
rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a
terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása
érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB
tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti
központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus
úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a)	a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés
céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül az (1) bekezdésben meghatározott
valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy a bűncselekmény nyomozásának
eredményessége érdemben nem biztosítható, és
b)	a betekintés céljából történő hozzáférésre az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy
nyomozására irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(3)	A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a
2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont útján történő
adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
22
a)	a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b)	az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult
neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c)	a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d)	a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében
az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
(4)	A kezdeményezésben a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok
megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján
való hozzáférés történik:
a)	családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő,
hely és ország,
b)	jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c)	az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d)	fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e)	az utazás célja,
f)	az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g)	az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h)	lakóhely,
i)	ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket
fedező személy adatai.
(5)	A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át
és nem továbbítható adat, ha a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.
Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerint kijelölt nemzeti központi
hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs
Rendszerben találatot eredményez, a Vám- és Pénzügyőrség részére a kezdeményezésben
igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a)	a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b)	a fénykép és
c)	bármely - korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított
-	vízummal kapcsolatos adat.
(6)	A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult,
akinek a feladatköre alapján az országos parancsnok erre felhatalmazást adott, és erről a VIS
nemzeti központi hatóságot értesítette. A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az
értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult
személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak - és erről a VIS nemzeti
központi hatóságot értesíteni kell -, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre
megszűnt.”
46.	§
A VPtv. a következő alcímmel és 44. §-sal egészül ki:
23
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
44.	§ E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [22/A-22/B. §],
b)	a néhány új funkciónak - többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek - a Schengeni
Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi
határozat 1. cikke [22/A-22/B. §],
c)	a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i,
2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. cikke [36/A. §].”
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása
47.	§
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 4. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) A SIRENE Iroda a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feladatokkal érintett személyes
adatok tekintetében adatkezelő.”
48.	§
A SIS tv. 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A SIS-be figyelmeztető jelzést kell elhelyezni:]
„e) arról a nem EGT-állampolgár külföldiről, aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a magyar állam által
megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése vagy a kiszabott, de
meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának
eredménytelensége miatt került sor,
f)	arról a személyről vagy gépjárműről, akivel vagy amellyel kapcsolatban a Rendőrség vagy
a Vám- és Pénzügyőrség leplezett figyelést rendelt el,”
49.	§
A SIS tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Rendőrség figyelmeztető jelzést helyez el a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha a Magyar
Köztársaság vagy más, SIS-t alkalmazó külföldi állam nemzetbiztonságát sértő vagy
veszélyeztető tevékenység elhárítása érdekében az indokolt.”
24
III. FEJEZET
Záró rendelkezések
50.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő
nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	A 39. §, valamint az 51. § (4) bekezdése az e törvény kihirdetését követő második hónap
első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult bírósági
felülvizsgálat iránti eljárásokban kell alkalmazni.
(3)	A 17-20., 25., 27-29., valamint a 34. § 2010. április 5-én lép hatályba.
(4)	A 2., 4., 6., 9., 21., 23., 24. és a 30. §, a 31. § (1) bekezdése, valamint a 33. és a 36-37. §-
ok az Európai Közösségek Bizottsága által a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott
vízuminformációs rendszer működésének kezdeti időpontjaként megjelölt, az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett napon lépnek hatályba.
(5)	A 8., 13. és a 15. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a
tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb
súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés
céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat
alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(6)	A 40-42. és a 45. § az Európai Unió Tanácsának a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a
tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb
súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés
céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat
alkalmazásának kezdetét megállapító, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
közleményében meghatározott napon lép hatályba.
(7)	A 31. § (2) bekezdése a VIS rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időponttal megegyező napon lép hatályba.
51.	§
(1)	Az Rtv. 27. § (1) bekezdésében a „84. § j) pontjában” szövegrész helyébe a „91/A. § (1)
bekezdés e) pontjában” szöveg, a 67. §-t megelőző alcímben a „nyomozás megtagadásának
vagy” szövegrész helyébe a „feljelentés elutasításának vagy a nyomozás” szöveg, a 67. § (1)
bekezdésében a „nyomozás megtagadásának vagy” szövegrész helyébe a „feljelentés
elutasításának vagy a nyomozás” szöveg, a 75. §-ban az „A belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása szempontjából a továbbiakban:
Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata)” szövegrész helyébe az „A Rendvédelmi Szervek
Védelmi Szolgálata” szöveg, a 78. § (2) bekezdés a) pontjában a „budapesti” szövegrész
helyébe a „fővárosi” szöveg, a 91/C. § (1) bekezdésében a „bűnügyi” szövegrész helyébe a
25
„84. § (2) bekezdés h) pontja szerinti” szöveg, a 91/K. § c) pontjában az „alatt” szövegrész
helyébe a „hatálya alatt” szöveg lép.
(2)	Az Szmtv. 3. § (2) és (3) bekezdésében az „érvényes vízummal” szövegrészek helyébe az
„érvényes három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal” szöveg; a 73. §
(1)	bekezdésében az „A vízum kiadására irányuló eljárásban” szövegrész helyébe az „A
három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárásban”
szöveg; 80. § (1) bekezdés b) pontjában a „bejelentett úti okmány típusát és számát”
szövegrész helyébe az „eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány,
illetve személyazonosító igazolvány típusát és azonosító adatait, valamint a Schengeni
Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét” szöveg lép.
(3)	A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontjában az „okmány típusa és azonosító adatai”
szövegrész helyébe az „okmány, illetve tartózkodási engedély típusa és azonosító adatai,
valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye” szöveg
lép.
(4)	A Met. 32. § (7) bekezdésében, 49. § (8) bekezdésében, 53. § (4) bekezdésében, 68. § (3)
bekezdésében, valamint 75. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a
„bíróság” szöveg lép.
(5)	A NEBEK tv. 1. § (2) bekezdésében az „a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az
Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint” szövegrész helyébe az „a Schengeni
Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az Európai Csalásellenes
Hivatal (OLAF), valamint” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „és nemzeti egységeivel,
valamint” szövegrész helyébe az „és nemzeti egységeivel, az Európai Unió jogi aktusával
létrehozott információs rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférés során, valamint”
szöveg lép.
52. §
(1)	E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti
a)	az Rtv. 84. § (2) bekezdés l) pontja, 91/C. § (2) bekezdés g) pontja, valamint 100. § (1)
bekezdés d) pontjában az „és pirotechnikai termékek” szövegrész,
b)	az Nbtv. 42. § (1) bekezdése,
c)	az Szmtv. 28. § (2) bekezdése,
d)	a Harmtv. 75. § (3) bekezdése.
(2)	A Harmtv. 10-11. §-a az 50. § (3) bekezdésében meghatározott időpontban veszti hatályát.
(3)	A Met. 39. § b) pontjában az „- a tizennegyedik életévét betöltött külföldi esetében -”
szövegrész az 50. § (4) bekezdésében meghatározott időpontban veszti hatályát.
(4)	Az Rtv. 35/B. §-a a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra
jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló,
2008.	július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (2) bekezdés első
mondatában meghatározott időtartam elteltének napján hatályát veszti.
(5)	E törvény az 50. § (7) bekezdésében meghatározott időpontot követő napon hatályát
veszti.
26
53. §
E törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)	a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia
Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos
megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 92. cikk (2) bekezdése és 99. cikke;
b)	a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol
számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és
kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i
2008/633/IB tanácsi határozat;
c)	a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i
767/2008/EK rendelet;
d)	az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-
ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009.
január 14-i 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
e)	a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i
810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.


INDOKOLÁS

az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes
törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs
célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A.
1.	A Javaslat a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (SIS tv.) néhány technikai hiányosságát
hivatott orvosolni, valamint az uniós és a hazai jog összehangolását, továbbá a jogalkalmazói
gyakorlatban felmerült problémák megoldását célozza.
2.	A SIS tv. alkalmazásával kapcsolatban elsősorban a rendőrség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok részéről merültek fel gyakorlati nehézségek, amelyeket a Javaslat szerinti
módosítás orvosol. A legfontosabb változás az ún. leplezett figyelés szabályainak törvényi
szinten való megjelenítése. Ezt a kategóriát a Schengeni Végrehajtási Egyezmény (a
továbbiakban: SVE) 99. cikke tartalmazza, ugyanakkor hazai jogunkban eddig nem került
meghatározásra, ezért a rendőrség nem tudott leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető
jelzéseket elhelyezni a rendszerben. Ebből kifolyólag szükség van a hazai szabályozás uniós
kompatibilitásának megteremtésére, amely a SIS tv. mellett szükségessé teszi a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Vám- és Pénzügyőrségről
szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) módosítását is, annak érdekében, hogy
a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén teendő
intézkedésekre vonatkozó szabályok megalkotásra kerüljenek. Leplezett figyelésre irányuló
figyelmezető jelzés elhelyezésének a nemzetbiztonsági szolgálatok által történő
kezdeményezését az SVE 99. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi, amely lehetőség
megteremtését a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a bűnüldözésben és felderítésben -
elsősorban a terrorizmus tekintetében - történő közreműködése szükségessé teszi. Ezért a
Javaslat e tekintetben a SIS tv. és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvényt (a továbbiakban: Nbtv.) együttes kiegészítését tartalmazza.
3.	A tervezet enyhíti a beutazási és tartózkodási tilalmakhoz kapcsolódó, a SIS-re vonatozó
szabályokat is. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) és a SIS tv. értelmében ugyanis az állam által
megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése miatt is lehetőség van
a SIS-ben beutazási tilalomra irányuló figyelmeztető jelzést elhelyezni. A SIS célja rendészeti
érdekek érvényesítése, az SVE 96. cikke rendészeti szempontok alapján teszi lehetővé a
beutazási tilalomra irányuló figyelmeztető jelzések elhelyezését, ezért a hatályos magyar
szabályozás nem áll összhangban az egyezménnyel. A módosítást követően a fenti esetben a
hazai beutazási és tartózkodási tilalmakat tartalmazó adatbázisban lehet csak nyilvántartani az
érintett személyeket, azonban ez a tilalom nem terjedhet ki a teljes schengeni térségre.
4.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben (a továbbiakban: Szmtv.), valamint a Harmtv.-
ben az elveszett, ellopott okmányokkal kapcsolatos eljárást érintő módosítás célja, hogy a
szabályozás összhangban legyen a SIS tv. alapján kialakított gyakorlattal. E szerint az ilyen
okmányokkal kapcsolatos adatok közvetlenül az idegenrendészeti nyilvántartásból kerülnek a
SIS-be és azok körözését pedig indokolt esetben a rendőrség és nem az idegenrendészeti
28
hatóság rendeli el. Ezért biztosítani kell, hogy a körözési rendszert kezelő szerv részére is
rendelkezésre álljanak az ellopott, elveszett okmányokkal kapcsolatos adatok, mely egy
rendszeres adatkapcsolatot feltételez a két nyilvántartás között.
5.	Az Alkotmánybíróság a 132/2008. (XI. 6.) AB határozatban hatályon kívül helyezte a
rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet 16. § (1) bekezdését
tekintettel arra, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és
kötelességekre vonatkozó szabályokat minden esetben törvénynek kell megállapítania.
Az Rtv. módosítása tartalmazza azon törvényi szintű szabályokat is, amelyek szükségesek
ahhoz, hogy a rendőrségi fogdába történő befogadáskor az élet vagy a testi épség védelme,
valamint bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott teste - a testüregekre is
kiterjedően - átvizsgálható legyen.
6.	A FRONTEX keretében megvalósuló együttműködés kapcsán több esetben problémaként
merült fel az, hogy az akcióban részt venni kívánó államok határrendészeti feladatot ellátó
szervének tagjai a saját szolgálati fegyverüket kívánták az akcióban felhasználni. Azonban az
Rtv. hatályos szabályai ezt nem teszik lehetővé, ezért annak módosítása indokolt annak
érdekében, hogy a határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja szerinti államban
rendszeresített kényszerítő eszköz vagy lőfegyver is alkalmazható legyen, illetve annak
érdekében, hogy a Magyarországon átutazó, a FRONTEX keretében megvalósuló közös
akcióban résztvevők maguknál tarthassák kényszerítő eszközeiket, lőfegyverüket.
7.	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII.
törvény (a továbbiakban: Hektv.) alkalmazhatósága érdekében szükséges az Rtv.-ben az
előállítás lehetőségének biztosítása, illetve a megfelelő adatkezelési szabályok megteremtése.
8.	Az előterjesztés elfogadásának további célja az Európai Unió vízuminformációs rendszere
(VIS) hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak az adatbázishoz való
hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció. Ennek bővebb indokolását az alábbiak foglalják
össze.
B/I.
1.	Az ún. közösségi vízumrendelet (539/2001/EK tanácsi rendelet) I. Melléklete (ún. pozitív
lista) alapján jelenleg is több mint 120 ország állampolgárai minősülnek vízumkötelesnek az
Európai Unió (EU) tagországaiba történő beutazáskor. Következésképen az Unió területére
igen nagy számban érkeznek olyan harmadik országbeli állampolgárok, akik csak érvényes -
schengeni vagy ebből az együttműködésből kimaradó néhány tagország (Egyesült Királyság,
Írország, Dánia, Ciprus és a két 2007-ben csatlakozott új tagállam) által nemzeti hatáskörben
kiállított - vízummal léphetnek be az EU tagállamainak területére. 2008-ban a schengeni
tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei közel 13.3 millió vízumot adtak ki világszerte,
a külső határokat pedig több tízmillió vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgár lépte
át a tavalyi évben. Ezen évente tízmilliós nagyságrendű vízumköteles személytömeg egységes
kezelése csak egy uniós szintű, központi adatbázis üzemeltetésével lehetséges.
2.	A közösségi intézménynek e tárgykörben 2001-ben fogalmazták meg először
célkitűzéseiket. 2001. szeptember 20-án a Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben
foglaltakat az EU legfőbb politikai irányvonalát és az Unió fejlődéséhez szükséges
impulzusukat megadó Európai Tanács 2002. júniusi sevillai, 2003. júniusi thesszaloniki, majd
29
2004.	márciusi brüsszeli ülésének következtetései emelték be az európai döntés-előkészítés
főáramába. Ezek alapján a vízumadatok tagállamok közötti cseréjét kezelő rendszer; az ún.
vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozása a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló uniós szakpolitikák egyik lényegi,
prioritást élvező kezdeményezésévé vált.
Első jogalkotási aktusként megszületett a 2004/512/EK tanácsi határozat, amely a VIS
informatikai-technológiai fejlesztéséhez és felállításához szükséges jogalapot biztosítja. E
határozat szerint a VIS egy centralizált architektúrán alapul, és egy központi információs
rendszerből (a strasbourg-i székhelyű Központi Vízuminformációs Rendszer - CS-VIS), a
tagállamok megfelelő illetékes nemzeti hatóságaival kapcsolatot biztosító tagállami
interfészekből (Nemzeti Interfész - NI-VIS), valamint a Központi Vízuminformációs
Rendszer és a Nemzeti Interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrából áll. A Közösség
és a tagállamok közötti feladatmegosztásra tekintettel a Központi Vízuminformációs
Rendszert, a tagállamokban megtalálható Nemzeti Interfészeket, valamint a Központi
Vízuminformációs Rendszer és a Nemzeti Interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrát
az Európai Bizottság fejlesztette ki. A nemzeti infrastruktúrák adaptációja (kifejlesztése)
pedig a tagállamok feladata.
Ezt követően szükség volt a VIS céljainak, működőképességének és feladatainak
meghatározására, továbbá a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére vonatkozó feltételek és
eljárások megállapítására annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vízkérelmek elbírálását és
a kapcsolódó határozatokat.
3.	A fenti célok megvalósítására, következő lépésként fogadta el az Európai Parlament és a
Tanács a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító
vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július
9-i 767/2008/EK rendeletet (a továbbiakban: VIS rendelet).
A VIS rendelet célja, hogy a vízumkérelmekre és az ezekkel kapcsolatos határozatokra
vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közösségi
vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti
konzultációt. Mindezt annak érdekében, hogy gördülékenyebbé tegye a vízumkérelmezési
eljárást, megakadályozza a „vízum shoppingot”, megkönnyítse a visszaélések elleni
küzdelmet, valamint a külső határátkelőhelyeken a tagállamok területén végzett
határellenőrzéseket. A VIS segítséget nyújt az olyan személyek azonosításában, akik esetleg
nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ottani
tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, megkönnyíti a Dublin II. rendelet
(343/2003/EK tanácsi rendelet) alkalmazását, valamint hozzájárul a belső biztonságát érintő
fenyegetések megelőzéséhez is.
A vízumkérelmezők megbízható ellenőrzésének és azonosításának biztosításához az
alfanumerikus adatokon túl szükség van a biometrikus adatok, így az arcfényképek és
újdonságként az ujjnyomatok VIS-ben történő feldolgozására is. A VIS-el egy olyan adatbázis
felállítására kerül sor, amelyben a schengeni vízummal beutazók biometrikus adatai (fénykép
és ujjnyomat) meghatározott adatvédelmi feltételek mellett valamennyi tagállam illetékes
hatósága számára hozzáférhetőek. Az adatbázis a vízumkérelemhez szükséges személyes
adatokat (név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helyét, idejét, valamint
valamennyi olyan döntést tartalmaz, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel
kapcsolatban meghozott. A VIS az Unió harmadik legnagyobb adatbázisa a Schengeni
30
Információs Rendszer és a menedékjogot kérőket nyilvántartó EURODAC rendszer után,
körülbelül évi 20 millió schengeni vízumigénylő személyes és biometrikus adatait fogja
tárolni ötéves visszatartási időszakkal.
A vízumkérelmezőtől tehát a külképviseleten ujjnyomatot vesznek, majd ezt a határon
verifikálják (kivételes esetben, a határon kérelmezett és kiállított vízumoknál az ujjnyomat
vétel is a határon történik). A rendszer így megnehezíti a visszaéléseket, és egyszerűbbé teszi
a külső határoknál történő ellenőrzést is: ezzel a módszerrel ugyanis kiszűrhető, hogy valaki
más vízumával lépjen be, más módon hamisított vagy meghamisított vízummal jelentkezzen
belépésre a schengeni külső határszakaszon, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt, esetleg más személyazonosságával jusson be az Európai Unió területére. Garanciális
okokból a VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a rendszer
céljai érdekében szükséges, de legfeljebb öt évig. Ezen adattárolási időszak biztosítja, hogy az
előző kérelemre vonatkozó adatok figyelembe vehetők legyenek a vízumkérelem
elbírálásához, illetve azon illegális bevándorlók dokumentálásához, akik bizonyos időszakban
vízumot kérelmeztek.
4.	A VIS rendelet 5. cikke rögzíti az adatbázisba felvihető adatok kategóriáit (pl.
meghatározott alfanumerikus adatok, fényképek, ujjnyomatok), majd a következő cikk
leszögezi: ezen adatokhoz a beviteli, módosítás vagy törlési célú hozzáférés kizárólag a
tagállamok vízumhatóságainak van fenntartva, míg a betekintési célú hozzáférésre más
hatóságok is jogosultak (pl. határőrizeti szervek, menekültügyi hatóságok). Ezeket
hatóságokat a tagállamok jelölik ki, s minderről értesítik a Bizottságot.
A rendelet II. fejezete az adatok vízumhatóságok által történő beviteléről és használatának
szabályairól rendelkezik. Ennek körében meghatározza a kérelem alapján történő adatbeviteli
eljárás szabályait (ez a vízumhatóságok feladata), a kérelem beviteli adatait, a vízum kiállítása
esetén egyéb kiegészítő adatokat (pl. vízum típusa, vízumbélyeg száma, a vízumot kiállító
hatóság, a vízum érvényességi ideje és lejárta, a vízum által engedélyezett tartózkodási idő
stb.), illetve ez utóbbihoz hasonlóan további kiegészítő adatok felvitelét az eljárás
megszüntetése, a vízumkérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése vagy visszavonása,
illetőleg meghosszabbítása esetén (10-14. cikkek).
A VIS-nek a kérelem elbírálásához való használatát, a betekintésre és okmánykérésre
vonatkozó eljárási szabályokat, valamint bizonyos VIS-ben tárolt adatoknak jelentésekhez és
statisztikákhoz való felhasználását a 15-17. cikkek szabályozzák.
A rendelet III. fejezete a vízumhatóságokon kívül más hatóságoknak a VIS-hez keresési célból
történő hozzáférését rendezik. Minden esetben szigorúan érvényesül a célhoz kötöttség elve,
azaz csak a hatáskörükbe tartozó célból konzultálhatnak a rendszerrel (pl. vízumbirtokos,
illetve a beutazásra, tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket nem vagy már
nem teljesítő személyek személyazonosságának, a vízum eredetiségnek megállapítására, vagy
a menedékjogi kérlelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására). Ezek a hatóságok a
külső határátkelőhelyen ellenőrzést végző szervek (18. cikk), a tagállamok területére történő
beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes
hatóságok (19-20. cikkek), valamint a menekültügyi hatóságok (21-22. cikkek).
Az adatok tárolásának és módosításának részletszabályait (kérelemfájlok megőrzése öt évig,
módosíts esetén a felelős tagállam kijelölése, adatok törlésének előrehozása stb.) a rendelet
IV. fejezete tartalmazza, míg az üzemeltetési igazgatás, a központi VIS helye (elsődleges CS-
31
VIS: Strasbourg, tartalék: Sankt Johann im Pongau), a nemzeti rendszerekkel való
kapcsolattartás; a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való adatközlés
szabályai, az adatbiztonság sztenderdjei, a kötelező nyilvántartás-vezetés, végül az
alkalmazandó szankciók az V. fejezetben kaptak helyet.
A közösségi jogalkotó külön fejezetet szentelt az adatvédelemnek (VII. fejezet). Ennek
alapján a kérelmezőket tájékoztatási jog illeti meg - többek között - az adatkezelő
személyéről, az adatkezelési célról, az adat megőrzési idejéről stb. Mindenkinek jogában áll
továbbá tudomást szerezni a VIS-ben rögzített, hozzá kapcsolódó adatokról; a személyére
vonatkozó téves ténybeli adatokat kijavíttatni; vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen
tárolt adatokat töröltetni (38. cikk). Amennyiben ezeket valamely tagállam illetékes hatósága
visszautasítja, jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítani kereset benyújtására vagy
panasztételre (40. cikk).
A VIS rendelet 41. cikke szerint minden tagállamnak egy független nemzeti felügyeleti
hatóságot kell kijelölni (Magyarországon ez az adatvédelmi biztos lesz), amely ellenőrzi a
személyes adatok feldolgozásának törvényességét. Ezen felül a személyes adatok VIS-ben
történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a
95/46/EK irányelv 2. cikk d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e
tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. E hatóság adatait a tagállamok közlik a
Bizottsággal. Az igazgató hatóság - amely az első időszakban a Bizottság - e rendelettel
kapcsolatos adatfeldolgozó tevékenységét pedig az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi (42.
cikk).
Végül a VIS rendelet VII. fejezete a záró és speciális, többlépcsős hatályba léptető
rendelkezéseket tartalmazza, továbbá rendszeres figyelemmel kísérő és értékelő mechanizmust
állít fel.
5.	A VIS technikailag úgy működik, hogy a Központi Vízuminformációs Rendszert összekötik
a tagállamok nemzeti rendszereivel annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tagállamok
illetékes hatóságai számára a vízumkérelmekre és a kiadott, elutasított, megsemmisített,
visszavont és meghosszabbított vízumokra vonatkozó adatok feldolgozása. Egy, legfeljebb öt
éves átmeneti időszak folyamán a Bizottság felel a központi VIS-nek, a Nemzeti
Interfészeknek, valamint a központi VIS és a Nemzeti Interfészek közötti kommunikációs
infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért, de hosszú távon létre fognak hozni
egy állandó igazgató hatóságot, amely a felsorolt feladatok ellátásáért felel.
Jelenleg a Közös Konzuli Utasításokban (KKU) szabályozzák, hogy a külképviseletek a
vízumkérelmezők adatait hogyan viszik be a rendszerbe, miként módosíthatják, törölhetik,
azokba ki és milyen eljárás során tekinthet bele. A KKU-nak a 390/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel megállapított III. rész új 1.2. pont a) alpontja értelemében „a
biometrikus azonosítók felvételét a diplomáciai vagy konzuli képviselet, illetve a határokon
történő vízumkiadásért felelős hatóságok képesített és szabályszerűen felhatalmazott
személyzete végzi. A diplomáciai vagy konzuli képviseletek felügyelete mellett a biometrikus
azonosítókat a tiszteletbeli konzul vagy a [...] külső szolgáltató képesített és szabályszerűen
felhatalmazott személyzete is felveheti.” Ugyanakkor „az adatokat a VIS-be csak a
szabályszerűen felhatalmazott konzuli személyzet rögzítheti.” A KKU helyére a 2010. április
5-én hatálya lépő Közösségi Vízumkódex fog lépni (2009. szeptember 15-én jelent meg az
Európai Unió Hivatalos Lapjában), amely fenntartja a korábbi idevágó szabályozást.
32
6.	Az összeurópai vízuminformációs adatbázis megteremtésének szükségességét az is
alátámasztja, hogy a beutazók között nem csak feddhetetlen előéletű és nem csak jogkövető
személyek találhatók, hanem nagy arányban érkeznek az EU területére biztonsági kockázatot
jelentő személyek is (pl. bűnözők, terrorista szervezetek tagjai), akiknek kiszűrése közös
európai érdek, s erre minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadni. Noha a VIS egy
olyan információs rendszer, amelyet elsődlegesen az európai vízumpolitika alkalmazása
érdekében, és nem bűnüldözési eszközként fejlesztettek ki, egy ilyen mennyiségű információt
tartalmazó adatbázist a bűnüldözésre szakosodott tagállami szervek számára is hasznosítható;
az abban tárolt adatok segítséget nyújthatnak egyes bűncselekmények felderítésében és
megelőzésében. Mindazonáltal nem minden bűncselekmény okán indokolt az adatokhoz
hozzáférést biztosítani, hanem kizárólag a társadalomra legveszélyesebbek nyomozása, illetve
megelőzése érdekében (pl. terrorizmus, más súlyos bűncselekmények), mivel ezek azok,
amelyeknél a teljes körű és naprakész információk mielőbbi megszerzése elengedhetetlen a
sikeres felderítés érdekében.
7.	A fentiekkel összhangban 2005. március 7-i ülésén a Tanács elfogadta azokat a
következtetéseket, amelyek szerint „a belső biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem
fejlesztése céljának teljes mértékű elérése érdekében’ a tagállamok belső biztonságért felelős
hatóságai számára biztosítani kell a VIS-hez történő hozzáférést „a bűncselekmények -
beleértve a terrorcselekményeket és a terrorfenyegetést is - megelőzésével, felderítésével és
kivizsgálásával összefüggő kötelezettségeik teljesítése során, azzal a feltétellel, hogy
szigorúan be kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat”. Azon felül,
hogy a tagállamok kijelölt hatóságai számára betekintés céljából történő hozzáférést kell
biztosítani ezekhez az adatokhoz, a bűncselekmények megelőzésének, elemzésének és
kivizsgálásának az Unió egész területén való támogatásával az Europol is kulcsfontosságú
szerepet játszik a tagállamok hatóságainak a határokon átnyúló bűnözés kivizsgálásában
folytatott együttműködése tekintetében. Következésképpen az Európai Tanács megállapította:
feladatainak keretében és az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-
i egyezménynek megfelelően az Europol számára szintén hozzáférést kell biztosítani a VIS-
adatokhoz.
8.	Említett célok megvalósítására megszületett a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a
tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb
súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából
történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban:
VIS határozat). Mivel a VIS rendelet első pilléres - közösségiesített - területet szabályoz,
ezért szükség volt egy olyan jogforrás megalkotására is, amely lehetőséget teremt a büntető
ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésben (III. pillér) érintett
szerveknek az adatbázisban történő keresésre. A VIS határozat tehát oly módon egészíti ki a
VIS rendeletet, hogy III. pilléres jogi eszközként jogalapot teremt az Európai Unióról szóló
szerződés (EUSZ) VI. címe alapján a kijelölt tagállami hatóságok és az Europol számára a
VIS-hez történő betekintés céljából történő hozzáféréshez.
9.	A VIS határozat fogalom-meghatározása szerint terrorcselekménynek minősülnek azok a
nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek megfelelnek a terrorizmus elleni küzdelemről
szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1-4. cikkeiben említett
bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek, míg a súlyos bűncselekmények azok a
bűncselekmények, amelyek megfelelnek az európai elfogatóparancsról és a tagállamok
közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében
említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek (pl. szándékos emberölés, súlyos
33
testi sértés, emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,
rasszizmus és idegengyűlölet) [2. cikk (1) bekezdés c) és d) pontok].
A határozat értelmében a tagállamoknak ki kell jelölniük illetékes hatóságaikat és azokat a
központi hozzáférési ponto(ka)t, amelyeken keresztül a hozzáférés történik a rendszerhez [3.
cikk (2) bekezdés]. E listát 2008. december 2-ig kellett megküldeni a Bizottságnak és a
Tanács Főtitkárságának [Magyarország az előírt határidőre az előzetes egyeztetéseknek
megfelelően a Rendőrséget, a Vám-és Pénzügyőrséget, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az
Információs Hivatalt notifikálta. A közigazgatási egyeztetés során megegyezés született
továbbá arról, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal is kap hozzáférést a VIS-hez.
Megjegyzendő, hogy az említett notifikáció indikatív, a VIS határozat értelmében a tagállam
nyilatkozatát bármikor módosíthatja, vagy másik nyilatkozattal válthatja fel [3. cikk (3)
bekezdés].
Ezen felül nemzeti szinten listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről,
amelyek az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló,
2002. június 13-i, 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban említett terrorcselekmények és
egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében megfelelő
engedéllyel rendelkeznek a VIS-adatokhoz való hozzáféréshez [3. cikk (5) bekezdés]. E
funkció kapcsán döntő jelentőségű annak biztosítása, hogy a kellően feljogosított, a VIS-hez
hozzáférési jogosultsággal rendelkező alkalmazottak köre azokra korlátozódik, akiknek az
adatokat ismerniük kell, és akik az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról kellő
ismeretekkel rendelkeznek [3. cikk (6) bekezdés].
A VIS-hez való hozzáférés iránti kérelmeket a kijelölt hatóságokon belüli operatív
egységeknek a központi hozzáférési pontokhoz kell intézniük. A 4. cikk szerint a nemzeti
operatív egységek a VIS-hez való hozzáférés céljából írásban vagy elektronikus úton -
kivételesen sürgős esetben akár szóban - indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be az
említett központi hozzáférési pontokhoz. Ezután a központi hozzáférési pontok ellenőrzik,
hogy a hozzáférés minden feltétele teljesül-e, majd feldolgozzák a VIS-hez való hozzáférés
iránti kérelmeket. Kivételesen sürgős esetben a központi hozzáférési pontok azonnal
feldolgozzák a kérelmet, és csak ezt követően kezdik meg az ellenőrzést.
A kijelölt nemzeti hatóságok betekintés céljából a hatáskörükön belül férhetnek hozzá a VIS-
hez, amennyiben a VIS határozat 5. cikkében foglalt feltételek teljesülnek. A VIS-be való
betekintésre kizárólag a kérelemfájlban szereplő, meghatározott VIS-adatok valamelyikével
végzett keresés útján kerülhet sor (ilyen adatok pl. vezetéknév, utónevek; nem; születési idő,
hely és ország; jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság az úti okmány típusa
és száma, a kiállító hatóság; ujjnyomatok; a vízum típusa és a vízumbélyeg száma stb.).
Találat esetén pedig további adatkategóriák „nyílnak meg” hozzáférésre: a vízumkérdőívről
származó egyéb adatok; fényképek; bármely korábban kiadott, elutasított, megsemmisített,
visszavont és meghosszabbított vízummal kapcsolatos adat [5. cikk (3) bekezdés].
A nemzeti kontaktpontok mellett külön szabályozás vonatkozik az Europol hozzáférési
feltételeire (7. cikk), amelyek konkrétan az Europol általános, stratégiai vagy speciális
elemzései céljából, továbbá az Europol meghatározott feladatainak elvégzéséhez szükségesek.
Az Europol-ra is vonatkozik az a kötelezettség, hogy ki kell jelölnie egy központi hozzáférési
pontot, mivel csak ennek az alkalmazottai férhetnek hozzá a VIS rendszerhez, de az így
megszerzett adatok feldolgozását is csak az adatot bevivő tagállam beleegyezésével
végezhetik el.
34
A személyes adatok védelmét külön, terjedelmes cikkben biztosítja a VIS határozat (8. cikk).
A betekintett személyes adatok feldolgozására a VIS határozat szabályai, valamint a
betekintés szerinti tagállam nemzeti joga vonatkozik (ez utóbbinak legalább olyan sztenderdet
kell elérnie, amely megfelel az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi
feldolgozása során való védelméről szóló 1981. évi Egyezményéből és annak 2001. évi
Kiegészítő Jegyzőkönyvéből fakadó adatvédelmi szintnek, valamint figyelembe veszi az
Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való
felhasználása szabályozására irányuló R(87)15. ajánlását is). Az adatfeldolgozást független
nemzeti hatóságnak kell felügyelnie (legalább négyévente ellenőrzési kötelezettsége van), az
Europol általi feldolgozást pedig az Europol Egyezményben alapított független, közös
felügyeleti szerv kíséri figyelemmel.
A személyes adatok védelme és különösen az automatikus hozzáférés kizárása érdekében a
VIS-adatok feldolgozása csak eseti alapon lehetséges. Ilyen konkrét esetről van szó
különösen akkor, ha a betekintési célú hozzáférés egy meghatározott eseményhez vagy egy
súlyos bűntettel összefüggő veszélyhez kapcsolódik, vagy egy olyan személyhez, illetve
személyekhez, aki(k)ről megalapozottan feltételezhető, hogy terrorcselekményeket vagy
egyéb súlyos bűncselekményeket fog(nak) elkövetni vagy követett/követtek el, vagy ilyen
személlyel/személyekkel jelentős kapcsolatot tart(anak) fenn. A kijelölt hatóságok és az
Europol ennélfogva kizárólag akkor folytathat keresést a VIS-ben tárolt adatok között, ha
megalapozottan feltételezik, hogy ez a keresés olyan információkkal szolgál majd, amelyek
érdemben segítik őket egy súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy
kivizsgálásában.
Az adatbiztonság garantálását szolgálja, hogy tagállamoknak el kell fogadniuk a VIS-ből e
határozat értelmében történő adatlehívás során és a továbbiakban tárolt adatok tekintetében a
szükséges biztonsági intézkedéseket (9. cikk). Amennyiben pedig egy személyt vagy egy
tagállamot kár ért valamely jogszerűtlen feldolgozási művelet vagy a VIS határozattal
összeegyeztethetetlen tevékenység következtében, a felelős tagállamtól kártérítésben kell
részesülnie (kivéve, ha az érintett tagállam bizonyítani tudja, hogy a kár alapjául szolgáló
eseményért nem felelős) (10. cikk). Végül az adatvédelmi tárgyú rendelkezésekhez sorolható
a VIS határozat szankciók bevezetést előíró 12. cikke: ennek alapján a tagállamoknak meg kell
tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a VIS-be bevitt adatok
közösségi jogot sértő felhasználása hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen
büntetendő.
Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat kijavíttatni, vagy a
személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni. Az érintett személyeknek a
VIS-ből a VIS határozatnak megfelelően lekért, rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférését
az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni, a hozzáférési kérelem
benyújtását követően 60 napon belül azonban az érintettet tájékoztatni kell (14. cikk). E
követelmények teljesülését a személyes adatok védelméről, és a közérdekű adatok
nyilvántartásáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 12-15. §-ai biztosítják.
A 15. cikk előírja továbbá, hogy tagállamoknak és az Europol-nak a VIS-hez való, betekintési
célú hozzáférésből származó, az adatok feldolgozásával kapcsolatos minden műveletről
nyilvántartást kell vezetniük. Ennek kötelező adattartalmát a VIS határozat meg is határozza
(pl. vonatkozó nemzeti ügyiratszám; a hozzáférés dátuma és pontos időpontja; a betekintésre
használt adatok; a megtekintett adatok típusa stb.).
35
A VIS határozat végrehajtásának, gyakorlati érvényesülésének értékelésére két mechanizmust
is rendszeresít a norma: egyfelől az igazgató hatóságnak kétévente jelentést kell benyújtania a
VIS határozat szerinti technika működéséről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
részére. E jelentés a VIS-nek a Bizottság által előzetesen meghatározott minőségi mutatók
tekintetében nyújtott teljesítményével kapcsolatos információkat tartalmazza. Másfelől a VIS
működésének elindulását követően három évvel, majd minden negyedik évben a Bizottság
elkészíti a vízuminformációs rendszer VIS határozat szerinti átfogó értékelését.
B/II.
1.	A VIS rendelet 2008. szeptember 2-án lépett hatályba. A rendelet 51. cikk (2) bekezdése
azonban maga a rendszer tényleges alkalmazását egy későbbi időponthoz köti, mikor
továbbutal a 48. cikk (1) bekezdésre, amely szerint „A Bizottság meghatározza azt az
időpontot, amikor a VIS elkezdi működését (VIS is to start operations)”. A VIS rendeletet és
az annak alapján kiépített adatbázist tehát csak a technikai feltételek megteremtése után -
valószínűleg 2010 szeptemberétől - kell alkalmazni, amiről a Bizottság fogja tájékoztatni a
tagállamokat. A VIS MAIL funkció (a Helyi Konzuli Együttműködéshez kapcsolódó levelező
funkció - pl. korlátozott területi érvényességgel kiadott vízumokról szóló értesítések,
migrációs veszélyre vonatkozó felhívások, adatkérések stb. áramoltatására) a tervek szerint a
VIS beindulásával egy időben válik alkalmazhatóvá, amely a teljes lefedettség elérése után
átveszi a VISION konzultációs funkcióját.
A VIS határozat formálisan szintén 2008. szeptember 2-án lépett hatályba, ugyanakkor
alkalmazásának (azaz a kijelölt hatóságok VIS-hez történő hozzáférésének biztosítása)
időpontja szintén a Bizottság által megállapított határidőtől - a VIS rendelet
„hatálybalépéséről és teljes körű alkalmazásáról” szóló tájékoztatástól - függ. Ezt az
időpontot VIS rendelet alkalmazásának megkezdését követően a Tanács egyhangúlag állapítja
meg, mely időpontot a Tanács Főtitkársága közzéteszi majd az Európai Unió Hivatalos
Lapjában.
2.	A VIS rendelet 48. cikke határozza meg a VIS alkalmazásának road-map jellegű, régióról
régióra történő bevezetését. A 2005. december 2-i tanácsi következtetésekkel összhangban az
észak-afrikai és a közel-keleti régióban található konzuli képviseleteken kell megkezdeni a
VIS kiépítését, amely működésének céldátuma 2010 ősze. A kiépítés megkezdését követően
az első régióban található konzuli képviseleteknek a VIS rendelet 5. cikk (1) bekezdésében
említett adatokat e régió valamennyi vízumkérelmezőjének az esetében össze kell gyűjteniük,
illetve továbbítaniuk kell. Ezek az adatok a vízumkérelmezők ujjnyomatait is tartalmazzák. A
Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől fogva valamennyi egyéb régióban is
kötelezővé válik a VIS rendelet 5. cikk (1) bekezdésében említett adatoknak - így a
vízumkérelmezők ujjnyomatainak - a továbbítása.
A fokozatos regionális kiépítés, illetve a VIS rendelet 48. cikkének (3) bekezdésében említett
lehetőség következtében az alábbi típusú vízumok lesznek forgalomban
a)	olyan régiókban kibocsátott - így általában ujjnyomatot tartalmazó - vízumok, amelyekre
kiterjed a VIS kötelező alkalmazása;
b)	olyan régiókban kibocsátott vízumok, ahol a kiépítés még nem kezdődött el, azonban egy
vagy több tagállam megkezdte az adatok - így az ujjnyomatok - összegyűjtését, illetve az
adatoknak a VIS-be történő bevitelét;
36
c)	olyan régiókban kibocsátott vízumok, ahol a kiépítés még nem kezdődött el, azonban egy
vagy több tagállam megkezdte az adatok - kivéve az ujjnyomatok (vagyis csak az
alfanumerikus adatok és fényképek) - összegyűjtését, illetve az adatoknak a VIS-be történő
bevitelét;
d)	olyan régiókban kibocsátott vízumok, ahol a kiépítést még nem kezdték meg a tagállamok,
amelyek az adatok összegyűjtéséhez, illetve az adatoknak a VIS-be történő beviteléhez sem
fogtak hozzá;
e)	a VIS rendelet alkalmazását megelőzően kibocsátott vízumok.
A tervek szerint az észak-afrikai régióban a vízumkiadáskor a VIS alkalmazásának
megkezdésétől számított 20. naptól (várhatóan 2010 késő őszén) a határellenőrzésben az EU
valamennyi külső határán az alapos ellenőrzés során kötelezővé válik a VIS-ben való
lekérdezés; egyelőre csak a vízumbélyeg sorszáma alapján. A külképviseleteken a
vízumkiadásban 2010 folyamán összesen 7 fázisban régiónként haladva teljes körűvé válna a
VIS alkalmazása. Az egyes régiókról mindig a tagállamok konszenzusával születik majd
döntés (mindazonáltal a további régiókra történő kiterjesztés nagymértékben annak a
függvénye, hogy valamennyi tagállam külképviselete technikailag készen álljon a VIS
alkalmazására).
Következő fázisként 2012 folyamán a határátkelőhelyeken - a vízumbélyeg sorszámának
beolvasása mellett - meg kell kezdeni az ujjnyomat alapján történő lekérdezéseket is. A
tagállamok ugyanakkor ezen időpontot megelőzően legalább a VIS rendelet 5. cikk (1)
bekezdés a) és b) pontjaiban említett alfanumerikus adatok és fényképek rögzítésével az
egyéb régiók bármelyikében megkezdhetik az adatok összegyűjtését, illetve azoknak a VIS-be
történő továbbítását. A VIS-t összesen 12 ezer helyen használják, amennyiben mindenhol
kiépül az Unióban és a világszerte a konzulátusokon.
Magyarországon a VIS kiépítéséért két szerv a felelős: a Külügyminisztérium a konzulátusok
tekintetében, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alatt működő
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) pedig a magyar Nemzeti
Interfész kiépítése és a magyar nemzeti alrendszerek összekapcsolása tekintetében.
B/III.
1.	A VIS rendelet az Európai Unió I. pillérének számító Európai Közösség keretében zajló,
szupranacionális jegyekkel is bíró együttműködés terméke, így másodlagos - intézmények
alkotta - közösségi jogforrásnak minősül. Elfogadásának jogalapja az Európai Közösséget
létrehozó szerződés (EKSZ) 62. cikk (2) bekezdés b) pontja, illetve 66. cikke.
Az EKSZ 249. cikke értelmében a rendelet általános hatállyal bír; az teljes egészében
kötelező és a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, amely alapítószerződésbeli jellemzők
mellé az Európai Bíróság esetjoga a rendeletek közvetlen hatályát is megerősítette (pl. 43/71.
számú Politi-ügy [1971] EBHT 1135, 1158.; 93/71. számú Leonesio-ügy, [1972] EBHT 287.).
A rendeletek tehát közvetlenül, önmaguktól „hatolnak” be és integrálódnak a nemzeti
jogrendszerekbe (self-integration character); azokat a tagállamok sem részben, sem egészben
nem ültethetik át vagy hirdethetik ki belső jogukban (lásd pl. 34/73. számú ügy, Fratelli
Variola Spa v. Amministrazione delle finanze dello Stato [1973] EBHT 981.; 272/83. számú
ügy, Bizottság v. Olaszország [1987] EBHT 1057.). Az Európai Bíróság joggyakorlata
értelmében ugyanis a rendeletek függetlenek minden nemzeti intézkedéstől, a tagállamok nem
37
ronthatják le annak közvetlen alkalmazandóságát a rendelet tartalmának nemzeti normában
való reprodukálása útján.
Ugyanakkor, ahogy a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM
irányelv 179-181. pontjai is megállapítják, a rendeletek is implikálhatnak bizonyos
jogharmonizációs jellegű jogalkotást. Jelen esetben a VIS rendelet a tagállamokra ruház
egyes végrehajtási jogköröket (pl. a tagállamoknak ki kell jelölniük illetékes hatóságaikat az
adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése vagy az adatok lekérdezése céljából;
szankciórendszert kell kiépíteni nemzeti szinten stb.), valamint a rendelet és a magyar jog
között kapcsolatot is meg kell teremteni meghatározott esetekben (pl. a Rendőrség
jogosultságának rögzítése az ujjnyomatok felvételére), továbbá a rendelet által lefedett
szabályozási kört érintő hatályos hazai jogszabályok módosítása (egyes rendelkezések
deregulációja) is szükséges (pl. a Harmtv. 95. §-a alapján vezetett vízumnyilvántartás
sorsának rendezése). Összességében megállapítható: a VIS rendelet közvetlen
alkalmazandósága és közvetlen hatálya ellenére is bizonyos rendelkezésiből fakadnak olyan
hazai jogalkotási feladatok, amelyek a rendelet tagállami (magyarországi) érvényesülést,
illetve alkotmányossági követelményeknek való megfelelést szolgálják.
2.	A VIS határozat - ahogy arra a fentiekben már utaltunk - oly módon egészíti ki a VIS
rendeletet, hogy jogalapot teremt az EUSZ VI. címe alapján, azaz a III. pilléres
együttműködés keretében eljáró kijelölt tagállami hatóságok és az Europol számára a VIS-hez
történő betekintés céljából történő hozzáféréshez. A VIS határozat tehát nem közösségi
jogforrás, hanem a tagállamok összességének az EU III. pillérében (büntető ügyekben
folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés) elfogadott sajátos aktusa („uniós jogi
aktus”).
Elfogadásának jogalapja az EUSZ 30. cikk (1) bekezdés b) pontja, illetve 34. cikk (2)
bekezdés c) pontja. A III. pilléres jogi eszközként, kormányközi együttműködésben
megszülető határozatokról az EUSZ 34. cikk (2) bekezdés c) pontja ekként rendelkezik: a
Tanács „határozatokat fogadhat el - a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseinek közelítését kivéve - bármely egyéb olyan célból, amely [a VI. cím]
célkitűzéseivel összhangban van. Ezek a határozatok kötelezőek és nem rendelkeznek
közvetlen hatállyal”. Ezek a jogi aktusok olyan nemzetközi jogi normáknak tekinthetőek,
amelyek klasszikus nemzetközi szerződésekkel mutatnak rokon vonásokat, azok
megkötésének eljárási mozzanatai nélkül (nincs szükség a tagállamok általi aláírásra,
jóváhagyásra vagy megerősítésre) és az Európai Bíróság általi felülvizsgálatuk is korlátozott
[az EUSZ 35. cikk (1) bekezdése értelmében az Európai Bíróság hatáskörrel rendelkezik a
határozatok érvényességére és értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára;
ehhez azonban az kell, hogy a tagállamok külön nyilatkozatban elfogadják ezt a hatáskört.
Hazánk a csatlakozási szerződés aláírása után tett ilyen nyilatkozatot a 2088/2003. (V. 15.)
Korm. határozat formájában].
Ami a VIS határozatból fakadó jogharmonizációs kötelezettségeket illeti, azok nem
közvetlenül jelentkeznek. Ezt a joghatást maga a fent idézett EUSZ 34. cikk (2) bekezdés b)
pont zárja ki. Ennek ellenére azonban e határozat végrehajtása mégis belső jogalkotást
(jogszabály-módosítást) igényel, ugyanis meg kell teremteni a kijelölt magyar hatóságoknak
(Rendőrség, Vám és Pénzügyőrség, Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal, valamint
a Katonai Biztonsági Hivatal) a határozat szerinti célokból való hozzáférésének magyar jogon
belüli „lábát”, továbbá maga a határozat írja elő, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a
szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a VIS-be bevitt adatok e határozattal
38
ellentétes felhasználása hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen
büntetendő (VIS határozat 12. cikk).
A VIS határozat által előírt intézkedések a személyes adatok kezelése miatt a természetes
személyek jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintik azáltal, hogy a VIS-ben hozzáférhető
személyes adatok körét jelöli ki. Ergo mindenképpen biztosítani kell, hogy a tagállami
hatóságok intézkedésére a hazai jogban is megfelelő felhatalmazás, törvényi szintű
jogszabályi alap álljon rendelkezésre, hogy a jogok és kötelezettségek pontos tartalma, az
intézkedésre, azaz a VIS-szel való konzultációra hatáskörrel rendelkező hatóság azonosítható,
illetőleg az általa kezdeményezett konzultáció, majd az azt követő eljárás (adatkezelés)
nyomon követhető legyen. Az általános és korlátlan hozzáférés ugyanis azt jelentené, hogy a
tagállamok által meghatározott bármely bűncselekmény esetén biztosított lenne a hozzáférés a
VIS-hez, amely lényegében átlagos bűnüldözési adatbázissá alakítaná a VIS-t, és megnyitná
az utat a bűnüldöző hatóságok automatikus nem korlátozott hozzáférése előtt. Ez azonban
nem felelne meg az eredeti VIS elsődleges céljának, és indokolatlanul sértené a VIS-ben
feldolgozott adatokkal rendelkező magánszemélyek alapvető jogait; azaz alkotmányosan nem
igazolható.
A VIS-ből lekért személyes adatok kizárólag terrorcselekmény és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása, valamint a büntetőeljárás céljából
dolgozhatók fel, továbbá harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára nem
továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé. A személyes adatoknak a VIS határozat
értelmében kijelölt hatóságok által végzett feldolgozása jogszerűségének felügyeletét a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény értelmében az adatvédelmi biztos látja el.
B/IV.
A VIS rendelet és a VIS határozat alkalmazásához és a bennük foglaltak végrehajtásához a
fentiekben kifejtetteknek megfelelően több törvény - köztük kétharmados többséget igénylők
-	módosítása szükséges. Ezek a következők:
1.	Az Rtv.-ben kell rögzíteni a Rendőrség VIS-hez való hozzáférési jogosultságát, továbbá azt,
hogy a Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során a vízumbélyeg sorszáma alapján külön,
illetve a vízumbirtokos ujjnyomatának ellenőrzésével együtt keresést végezhet a VIS-ben. A
VIS rendelet egyúttal magával vonja az Rtv. módosítását a tagállamok területén, a tagállamok
területére történő beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését
ellenőrző illetékes hatóságok által végzett VIS-verifikáció kapcsán is. A VIS határozatból
fakadóan pedig meg kell teremteni annak törvényi alapját, hogy a kijelölt nemzeti hatóságként
eljáró Rendőrség a terrorizmus, illetve egyéb, külön törvényben meghatározott súlyos
bűncselekmények megelőzése és nyomozása céljából - meghatározott adatkörben -
konzultációt kezdeményezhessen a VIS-ben. Ez a hozzáférés a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központon (NEBEK) mint hazai kontaktponton keresztül történik.
2.	Az Nbtv. módosítására a VIS határozat végrehajtása érdekében van szükség. E
törvénymódosítás képezi annak alapját, hogy a kijelölt nemzeti hatóságként eljáró három
szerv: a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, továbbá a Katonai Biztonsági
Hivatal a terrorizmus, illetve egyéb, külön törvény szerinti súlyos bűncselekmények
megelőzése és a velük összefüggő információszerzés céljából - meghatározott adatkörben -
konzultációt kezdeményezhessen a VIS-ben. Ez a hozzáférés nem közvetlenül biztosított,
39
hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal vonatkozásában a polgári
titkosszolgálatokat irányító miniszteren, a Katonai Biztonsági Hivatal tekintetében pedig a
honvédelemért felelős miniszteren keresztül történik. A Javaslat értelmében a polgári
titkosszolgálatokat irányító miniszter és a honvédelemért felelős miniszter saját hatáskörben
delegálja ún. központi hozzáférési pont feladatait.
3.	Szintén a VIS határozat hazai implementálása teszi szükségessé az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszerei és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében
megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a
továbbiakban: NEBEK tv.) módosítását. Ennek tárgya a NEBEK bűnüldözési célú
konzultációra kijelölt nemzeti központi hozzáférési pontként való kijelölése, illetve a magyar
kijelölt hatóságok NEBEK-el való együttműködése eljárásrendjének meghatározása, ideértve
a NEBEK ezzel kapcsolatos feladatait (pl. nyilvántartás vezetése).
4.	A VPtv.-t úgy kell módosítani, hogy a VIS határozat szerinti kijelölt nemzeti hatóságként
eljáró Vám- és Pénzügyőrség külön törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények
megelőzése és nyomozása céljából - meghatározott adatkörben - konzultációt
kezdeményezhessen a VIS-ben. Ez a konzultáció - a Rendőrség hozzáféréséhez hasonlóan -
szintén a NEBEK-en keresztül történik.
5.	Említetteken túl szükség van az Szmtv., illetve a Harmtv. módosítására is. Közösségi jogi
szabály hiányában ugyanis törvényi szinten kell megteremteni a Rendőrség jogosultságát és
feladatát arra, hogy a határon kiadott vízumok esetében a vízumkérelmező ujjnyomatát
felvegye, továbbá jelenleg sem az Szmtv., sem a Harmtv. nem rendelkezik arról hogy az
idegenrendészeti nyilvántartásokból törölni kell az adatokat, amennyiben az egykori
vízumbirtokos magyar állampolgárságot szerzett.
6.	Végül a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Met.) rögzíteni
kell a menekültügyi hatóság ujjnyomat-vételi jogosultságát annak érdekében, hogy a magyar
menekültügyi hatóság a VIS rendelet szerinti, ujjnyomat-adatok alapján történő keresést
elvégezhesse.
C.
A Javaslat ezen kívül megteremti a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló,
2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Közösségi Vízumkódex) hazai alkalmazásának lehetőségét, törvényi szintű jogszabályai
kereteit. A Közösségi Vízumkódex az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2009. szeptember 15-
én jelent meg, amelynek legtöbb rendelkezését 2010. április 5-től, egyes rendelkezéseit pedig
2011. április 5-től kell alkalmazni.
A Közösségi Vízumkódex a hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó
tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely
korábban is teljes körben uniós és közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a
szabályozás nem közösségi rendeleti szintű jogszabályok keretében történt. A Közösségi
Vízumkódex e szempontból meglévő jogszabályokat konszolidál, azzal, hogy európai
parlamenti és tanácsi rendelet formájában jeleníti meg a már létező szabályokat. A hazai
migrációs tárgyú jogszabályok hatályos rendelkezései a hat hónapos időszakban három
hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire
vonatkozó jelenlegi közösségi szabályozásnak megfelelnek, a hazai szabályok kialakítására
azért volt szükség, mert a korábbi uniós és közösségi szabályozás nem rendeleti szintű volt. A
40
Közösségi Vízumkódex az EKSZ 249. cikke értelmében közvetlenül alkalmazandó és
közvetlenül hatályosuló közösségi rendelet, azaz a hazai jogszabályok helyébe fog lépni és
nem lehet a közösségi rendelettel párhuzamos hazai szabályozást fenntartani,
következésképpen a közösségi rendelettel konkuráló hazai szabályozást meg kell szüntetni. A
Javaslat a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló rendelet 2010. április 5-től
alkalmazandó rendelkezések kapcsán tartalmaz deregulációs és technikai jellegű módosító
szabályokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 132/2008. (XI. 6.) AB határozatban hatályon kívül helyezte a
rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet 16. § (1) bekezdését
tekintettel arra, hogy az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és
kötelességekre vonatkozó szabályokat minden esetben törvénynek kell megállapítania.
Az Rtv. 18. §-ának kiegészítése tartalmazza azon törvényi szintű szabályokat, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy a rendőrségi fogdába történő befogadáskor az élet vagy a testi épség
védelme, valamint bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott teste - a testüregekre
is kiterjedően - átvizsgálható legyen.
A 2. §-hoz
A VIS rendelet 19. és 20. cikkei lehetővé teszik a tagállamok területén belül történő
ellenőrzések lefolytatására jogosult hatóságok számára a vízumbirtokos
személyazonosságának megállapítása és/vagy a tagállam területére történő beutazás és
tartózkodás feltételeinek teljesülése vizsgálata érdekében a VIS-ben történő ellenőrzést a
vízumbélyeg sorszáma vagy együttesen a vízumbirtokos ujj nyomatai és a vízumbélyeg
sorszáma alapján. Ez utóbbi lehetőség kihasználása érdekében a jogbiztonság, a személyeket
érintő jogkorlátozási lehetőségek világos szabályozása és az adatkezelési követelmények
maradéktalan érvényre juttatása érdekében szükséges az Rtv. 29. §-ában foglalt célból (a
tartózkodás jogszerűségének megállapítása) végzett igazoltatás során az ujj nyomat-vétel
lehetőségének rögzítése; mivel jelenleg arra - figyelemmel az Rtv. 29. § (4) bekezdésére -
csak a személyazonosság igazolásának megtagadása miatt előállítás során akkor van
lehetőség, ha a személyazonosság megállapítása más módon nem biztosítható.
A 3. és a 10. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az Rtv.-nek a Hektv. alkalmazhatósága érdekében szükséges
módosításait.
A 4. §-hoz
A VIS rendelet és a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (562/2006/EK rendelet) VIS-re
tekintettel történő módosításáról szóló 81/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
nemcsak lehetővé teszi, hanem főszabályként kötelező jelleggel előírja a vízumbélyeg-
sorszám és ujjnyomat alapján történő együttes ellenőrzést a külső határokon végzett
ellenőrzések végrehajtására illetékes hatóságok számára. A VIS-ben tárolt adatokhoz a
személyazonosság és/vagy a vízum eredetiségének ellenőrzéséhez hozzáférést biztosít e
41
hatóságok számára. A VIS rendelet 18. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a VIS
beindulásától számított három évig a tagállamok a határforgalom-ellenőrzés során csak a
vízumbélyeg száma, tehát az alfanumerikus adatok alapján hajtsák végre a lekérdezéseket,
csak ezt követően rendeli el kötelezően a vízumbélyegszám és az ujjnyomat alapján történő
lekérdezéseket. Magyarország főszabály szerint ki kívánja használni a három éves átmeneti
időszakot, azonban bizonyos határátkelőhelyeken elkezdi a vízumbélyeg, illetve ujjnyomat
adatok alapján folytatott ellenőrzést.
Az 5. §-hoz
A SIS tv. alkalmazásával kapcsolatban az Általános Indokolásban jelzett gyakorlati
nehézségeket a Javaslat szerinti módosítás orvosolja. Az ún. leplezett figyelés szabályainak
törvényi szinten való megjelenítése azért szükséges, mivel az a magyar jogban eddig nem
került meghatározásra, így a rendőrség nem tudott leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető
jelzéseket elhelyezni a rendszerben. A SIS tv. jelenleg helytelenül az eljárás jellegének
leplezéséről (puhatolás), illetve a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételéről rendelkezik,
ezek a jogintézmények azonban nem azonosak az SVE szerinti leplezett figyeléssel, így
szükség van a hazai szabályozás uniós kompatibilitásának megteremtésére, amelynek
hiányára az EU illetékes szerve is informálisan felhívta a figyelmet. Ez azonban a SIS tv.
mellett szükségessé teszi az Rtv. módosítását is, annak érdekében, hogy a leplezett figyelésre
irányuló figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén teendő intézkedésekre vonatkozó
szabályok megalkotásra kerüljenek.
A 6. §-hoz
1.	A FRONTEX keretében a Magyar Köztársaság területén szolgálati feladatot ellátó külföldi
hivatásos személyek fegyver-használati jogosultsága az Rtv. 62/A. §-a alapján szabályozott.
Ennek keretében a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás
bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő
módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007.
július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazó állam
határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a Magyar Köztársaság területén szolgálati
fegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve
végszükségben használhatja. Az Rtv. hivatkozott rendelkezései alapján kizárólag olyan
kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, amely a magyar Rendőrségnél van
rendszeresítve.
A FRONTEX keretében megvalósuló együttműködés kapcsán több esetben problémaként
merült fel az, hogy az akcióban részt venni kívánó államok határrendészeti feladatot ellátó
szervének tagjai a saját szolgálati fegyverüket kívánták az akcióban felhasználni, illetve
Magyarországon való átutazásuk során azt maguknál akarták tartani. Azonban az Rtv. jelzett
szabályai ezt nem teszik lehetővé, ezért annak módosítása indokolt.
A Javaslat kellően rugalmas szabályozást ad, amely abból indul ki, hogy a FRONTEX
keretében megvalósuló együttműködés kapcsán a határrendészeti feladatot ellátó szerv tagja
szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, kivéve, ha
annak alkalmazását jogszabály tiltja (pl. sokkoló alkalmazása nem megengedett, még ha az
egy másik tagállamban rendszeresítésre került is).
42
2.	A gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjaiként Magyarországon szolgálatot teljesítő
más tagállambeli határőrök számára jelenleg nem biztosított a közös európai adatbázisokhoz
való hozzáférés az Rtv.-ben. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló
eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében
történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladati és hatáskörei szabályozásáról szóló,
2007. július 11-i 863/2007/EK rendelet 6. cikk (8) bekezdése szerint a fogadó állam
engedélyezheti a csapatok tagjainak, hogy a határforgalom-ellenőrzéshez és a határőrizethez
szükséges nemzeti és európai adatbázisokba betekintsenek. Ez jelenleg nem megoldott,
azonban a csapatok tagjainak feladatuk ellátásához mindenképpen szükséges a hozzáférés
mind a SIS-hez, mind a VIS-hez.
A 7. §-hoz
1.	2009. június 30-án hatályba lépett a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009.	évi XLVII. törvény, amely megváltoztatta a bűnügyi nyilvántartások rendszerét, annak
elnevezéseit. A Javaslat szerinti módosítás megteremti az összhangot az Rtv. 84. § (2)
bekezdés h) pontjában található rendelkezés és az új törvény szóhasználata között.
2.	A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 2010. január 1-jétől hatályos 27-27/H.
§-ai megteremtik a központi szabálysértési nyilvántartást. Ennek megfelelően indokolt az Rtv.
84. § (2) bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott
feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet e nyilvántartásból.
3.	A VIS rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti jog alapján nyomozó hatósági,
bűnüldöző, határőrizeti és rendészeti hatáskört gyakorló szervek a közösségi jog által
létrehozott közös adatkezelési rendszerekből - így a VIS-ből - a VIS határozatban konkrétan
meghatározott adatkörben és a VIS rendeletben meghatározott célból adatokat vegyen át.
Tekintettel arra, hogy ezekben az adatbázisokban kezelt adatok tekintetében az
adathozzáférésre jogosult konkrét adatkezelő szervek felhatalmazása tagállami hatáskör, a
hazai alkotmányos követelményekre figyelemmel a Rendőrség e jogosultságát az Rtv.-ben
meg kell jeleníteni.
A 8. §-hoz
Azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek felderítése, nyomozása céljából a
Rendőrség konzultációt kezdeményezhet a VIS-ben, a VIS határozat a 2002/475/IB és
2002/584/IB tanácsi kerethatározatokra utalással szabja meg, amelyeket átültettek a magyar
jogba [Btk. 261. §, illetőleg az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX.
törvény) 1. számú mellékletében felsorolt súlyos bűncselekmények].
A bűnüldöző szervek tekintetében a központi hozzáférési pontként a Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ (NEBEK) kijelölése célszerű; tekintettel arra, hogy e szerv fő
tevékenységi köre egységes központi kontaktpontként az EU-s bűnügyi információs
rendszerekkel (illetve a külföldi bűnüldöző szervekkel ás erre hivatott nemzetközi
szervezetekkel) a bűnüldöző szervek által történő kapcsolattartás, valamint az információcsere
biztosítása. Bár a VIS nem elsődlegesen bűnüldözési célú információs rendszer, a bűnüldöző
43
hatóság adathozzáférési joga azonban bűnüldözési célú, ezért e feladat végrehajtása a NEBEK
feladatkörébe illik.
A VIS határozat elfogadása körüli viták legfontosabb pontja a lekérdezést végrehajtó központi
hozzáférési pontok (central access points) működése volt. A tanácsi határozat értelmében
három fontos szereplője van a VIS-hez való hozzáférésnek: 1) a kijelölt, kompetens
bűnüldöző hatóságok; 2) a lekérdezésre kijelölt központi hatóságok; és 3) azok megfelelő
felhatalmazással rendelkező egységeinek személyzete („duly authorized staff”). Az Európai
Parlament kívánalmainak megfelelően az adatvédelem különös jelentőséget kapott, amelynek
értelmében minden egyes tagállamnak olyan megfelelő adatvédelmi szintet kell garantálnia
nemzeti jogában, amely megfelel az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi
feldolgozása során való védelméről szóló 1981. évi Egyezményéből (kihirdette: 1998. évi VI
törvény) és annak 2001. évi Kiegészítő Jegyzőkönyvéből (kihirdette: 2005. évi LIII. törvény)
fakadó adatvédelmi szintnek, illetve a strasbourg-i Európai Emberi Jogi Bíróság
adatvédelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának, valamint figyelembe veszi az Európa
Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való
felhasználása szabályozására irányuló R(87)15. ajánlását. Ezáltal a Tanács azt próbálta
biztosítani a Javaslat véglegesítésekor, hogy kizárják a rutinszerű lekérdezést, és a kijelölt
bűnüldöző hatóságok számára csakis eseti alapon legyen arra lehetőség. A központi hatóság
kijelölésére és működésére vonatkozóan nincsen kialakult egységes értelmezés és gyakorlat
például abban a tekintetben, hogy a lekérdezést végrehajtó, és azt megelőzően a hozzáférésre
irányuló indokolt kérelmet vizsgálni köteles központi hozzáférési pontnak szervezetileg kell-e
elkülönülnie a hozzáférésre feljogosított hatóságoktól, vagy sem; a VIS határozat megfelelő
végrehajtása a tagállamok feladata és felelőssége.
Fő cél, hogy a központi hatóságnak legyen lehetősége kvázi „felügyeleti funkciót” gyakorolni,
objektív módon ellenőrizni a hozzá beérkező, lekérdezésre vonatkozó kéréseket. A központi
hatóság szervezeti függetlensége nem lényegi követelmény, az ellenőrzés függetlenségének
biztosítása a legfontosabb. A központi hozzáférési pont lényegében alapjogvédelmi funkciót
is ellát: egy nem bűnüldözési célú adatbázisban tárolt, alapvetően nem bűncselekmények
elkövetése miatt tárolt személyes adatokhoz történő rutinszerű hozzáférést és e személyes
adatok kezelését akadályozza meg, mivel minden egyes kérelem esetén vizsgálni köteles a
hozzáférés indokoltságát. A személyes adatokkal kapcsolatban az állam alapjogvédelmi
kötelezettsége arra vonatkozik ugyanis, hogy törvényi úton szabja meg a versengő alapjogok
alkotmányos védelmének és korlátainak a kereteit. Ennek során a meghatározó ismérv az
arányosság-szükségesség szempontja, vagyis az, hogy az alapjogi korlátozásnak korlátozással
elérni kívánt céllal arányban kell állnia [32/1992 (V. 29.) AB határozat; ABH 1992. 185.], a
VIS alkalmazásakor tehát személyes adat csak akkor adható ki a konzultáció során, ha egy
adott ügy vagy eljárás kapcsán az eljárás sikerességéhez ezek nélkülözhetetlenek, és a
hozzáférés indokolt, jogszerű.
Az állam alapjogvédelmi kötelezettségénél [Alkotmány 8. § (1) bekezdés] és a jogállami-
jogbiztonsági követelményeknél fogva az államnak kötelessége olyan jogszabályokat hozni és
intézményeket működtetni, amelyek hathatós védelmet nyújtanak az ilyen jogsérelmek ellen.
Az Alkotmány értelmében a Kormány alkotmányos kötelessége, hogy a közrend és
közbiztonság védelme érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket [Alkotmány 35. § (1)
bekezdés i) pont]. A közbiztonság, és ezzel összefüggésben a bűnmegelőzési, bűnüldözési
érdek tehát „olyan alkotmányos értékké vált, amelynek megvalósítása és biztosítása az állam
mindenkori feladata, és amely az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az alapvető jogok
44
korlátozását is eredményezheti.” [20/1999. (III. 19.) AB határozat, 13/2001. (V. 14.) AB
határozat, 47/2003. (X. 27.) AB határozat].
A VIS határozat előírja tehát, hogy a hozzáférésre feljogosított szervek nem közvetlenül és
általános jelleggel, hanem kijelölt központi hatóság útján, és csakis eseti alapon indokolt
kérelem alapján konzultálhatnak a VIS-el. Döntő jelentőségű annak szavatolása ugyanis, hogy
a kellően feljogosított, a VIS-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező alkalmazottak köre
azokra a személyekre korlátozódjon, akiknek az adatokat ismerniük kell, és akik az
adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról kellő ismeretekkel rendelkeznek. Ennek
biztosítása azonban nem igényel törvényi szabályozást, hiszen alapvető adatvédelmi és
adatbiztonsági követelmény, amely szerint az adathozzáférésre jogosult szervek felelőssége
annak biztosítása, hogy ezt csak megfelelően felhatalmazott személyek útján gyakorolja.
A Javaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a VIS határozat 4. cikke értelmében vett
központi hozzáférési pont feladatait a Rendőrség, illetve a Vám- és Pénzügyőrség
tekintetében a NEBEK; a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a
Katonai Biztonsági Hivatal esetében pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetén belül -
az érintett miniszterek által delegált hatáskörben - kijelölt központi egység látja el. A NEBEK
már egy évtizede szolgálja a nemzetközi bűnügyi információcserét: ott mind technikailag,
mind személyzeti értelemben rendelkezésre áll a szükséges kapacitás a várhatóan nem nagy
ügymenetet előidéző VIS határozat alapján történő központi hozzáférési feladatok ellátásához.
A Rendőrség értelemszerűen, míg a VPOP a NEBEK-hez kirendelt összekötő tiszt útján lenne
jogosult a kérelmeket „felterjeszteni”. A Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal
vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter; a Katonai
Biztonsági Hivatal esetében pedig a honvédelemért felelős miniszter kijelölésének indoka az,
hogy e szervezetekből jövő indokolt írásos kérelmek elbírálása ezektől elkülönülten, de a
szervezetirányítás és felügyelet szempontjából azonos - a polgári és katonai rendszert
egyszersmind elválasztva - struktúrában történjen. Ez a javaslat ugyanakkor megfelelő
rugalmasságot is biztosít a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő, valamint a
honvédelemért felelős miniszterek számára, mivel felügyeleti jogkörükre figyelemmel, a
miniszterek saját hatáskörben a megfelelő szervezeti egységhez telepíthetik a központi
hozzáférési feladatok ellátását.
A VIS határozat konkrétan meghatározza, hogy a bűnüldöző szervek milyen tartalmú
kérelemmel és mely adatokhoz férhetnek hozzá, amelyek hazai jogszabály történő
megjelenítése szintén szükséges. A Javaslat a VIS határozat alapján meghatározza azoknak az
adatoknak a körét, amelyeket indokolt kérelem alapján igényelhet a Rendőrség a NEBEK
útján. Az indokolt kérelemnek pontosan tartalmaznia kell azokat a körülményeket (pl.
rendőrségi puhatolás útján szerzett információ), amelyek alapján alapos okkal feltételezhető,
hogy a VIS-ből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat a szóban forgó
bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, illetőleg nyomozásához, valamint
terrorcselekmény elhárításához.
A 9. §-hoz
A Rendőrség mint határőrizeti szerv részére biztosítani kell a jogosultságot a VIS-ben tárolt
adatokhoz történő hozzáférésre határellenőrzési célból.
A 11. §-hoz
45
Az Rtv. 2007. évi átfogó módosítása során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek
elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: R.) kiadását lehetővé tevő felhatalmazó rendelkezés - 2008. január 1-i
időponttal történő - hatályon kívül helyezésére került sor. Az R. módosításához azonban
elengedhetetlen megfelelő törvényi felhatalmazás, melynek újbóli megállapítására kerül sor.
A 12. §-hoz
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat kiegészíti az Rtv. jogharmonizációs záradékát.
A 13. §-hoz
Egyre erősödő kihívást jelent szinte a világ összes országában a terrorcselekmények vagy
egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem. Ez a tevékenység az állami szervek részéről
többelemű és (nemzetközileg is) összehangolt fellépést tesz szükségessé, és - ahogy a külföldi
gyakorlat mutatja - ebben a nemzetbiztonsági szolgálatok is részt vesznek, tekintettel arra,
hogy e bűncselekmények veszélyeztetik az ország politikai, védelmi, nemzetgazdasági
érdekét, illetve e bűncselekmények leplezett, titkos jellege indokolja.
Az Európai Uniót illetően az európai adatvédelmi felügyelő (European Data Protection
Supervisor) rámutatott arra, hogy a rendészeti szervek különböző adatbázisokhoz történő
hozzáférése - elsősorban a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni harc okán -
jelenleg trend az EU-ban. Elismerte továbbá, hogy e szervek számára az adatbázisokban olyan
információk is lehetnek, amelyek a sikeres eljárásaik lefolytatásához, illetőleg az elkövetők
beazonosításához nélkülözhetetlenek. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy az általános,
korlátlan, egyoldalú, megfelelő ellenőrzési mechanizmus nélküli hozzáférés egy első pilléres
nem rendvédelmi célú adatbázishoz a célhoz kötöttség alapvető adatvédelmi elemi
kritériumaiban ütközik, s az egyének oldalán (vízumkérelmezők) súlyos jogsérelmet okozhat.
Véleményében hangsúlyozta továbbá, hogy csakis a legsúlyosabb bűncselekményekkel
kapcsolatban lehetséges a hozzáférés, minden olyan személyről és szervről listát kell vezetni,
akik vagy amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez. Az ún. központi hozzáférési
pont(ok) szerepe kulcsfontosságú, mivel szűrőként állnának a VIS és a hozzáféréssel
rendelkező személyek között, megakadályozva egyrészről a rutinszerű, általános lekérdezési
gyakorlat kialakítását, másrészről pedig így kvázi felügyeleti szervként is funkcionálna. A
kétlépcsős hozzáférést az európai adatvédelmi felügyelő „józan, helytálló, logikus” eljárásnak
minősítette. Ugyanő azt is elismerte, hogy a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények
megelőzésére, felderítésére, üldözésére és nyomozására adott esetben a nemzetbiztonságért
felelős szervek is felhatalmazással bírnak, így az ő hozzáférésük is indokolt lehet a VIS
határozatban foglaltak maximális betartásával. Az európai adatvédelmi felügyelőhöz hasonló
álláspontot képviselt az Európai Parlament LIBE szakbizottsága is, kihangsúlyozva, hogy a
VIS határozat által hivatkozott európa tanácsi adatvédelmi instrumentumok tagállami
implementációja és alkalmazása elengedhetetlen a konzultáció lebonyolítása során, illetve,
hogy a központi hozzáférési pontok szűrő szerepe garanciális, így megkerülhetetlenek az
eljárás során.
A polgári nemzetbiztonsági szervek az Nbtv. értelmében az ott meghatározott
terrorcselekmény és súlyos bűncselekmények tekintetében felderítési és elhárítási jogkörrel
rendelkező szervezetek, ezért a VIS rendelet és a VIS határozat értelmében indokolt részükre
lehetőséget biztosítani a VIS-ben konzultáció kezdeményezésére, ezért szükséges az Nbtv.
módosítása. Hasonló megfontolásokból a Katonai Biztonsági Hivatal is a VIS-hez
46
hozzáférésre jogosulttá válik. Az Nbtv.-ben tételesen meghatározott; valamint a VIS határozat
által kijelölt körben bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetében említett
nemzetbiztonsági szolgálatok a bűncselekmény elkövetésére utaló személyi vagy tárgyi gyanú
alapossá tétele, illetőleg annak kizárása érdekében felderítő, információgyűjtő tevékenységet
folytatnak, az eredményes tevékenység elvégzéséhez a VIS-el való konzultáció érdemben
hozzájárulhat.
A 14. §-hoz
Leplezett figyelésre irányuló figyelmezető jelzés elhelyezésének a nemzetbiztonsági
szolgálatok által történő kezdeményezését az SVE 99. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi,
amely lehetőség megteremtését a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a bűnüldözésben és
felderítésben - elsősorban a terrorizmus tekintetében - történő közreműködése szükségessé
teszi. Ezért a Javaslat kiegészíti az Nbtv.-t az ehhez szükséges rendelkezésekkel.
A 15. §-hoz
A VIS határozat konkrétan meghatározza, hogy a bűnüldöző szervek milyen tartalmú
kérelemmel és mely adatokhoz férhetnek hozzá, amelyeknek a hazai jogban, törvényi szinten
történő megjelenítése szintén szükséges. A Javaslat a VIS határozat alapján meghatározza
azoknak az adatoknak a körét, amelyeket indokolt kérelem alapján igényelhet a
Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH), az Információs Hivatal (a továbbiakban:
IH) és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: KBH). Az indokolt kérelemnek
pontosan tartalmaznia kell azokat a körülményeket, amelyek alapján alapos okkal
feltételezhető, hogy a VIS-ből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat a szóban forgó
bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, illetőleg terrorcselekmény elhárításához. A
kérelem indokoltságát, illetőleg annak tartalmát a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
irányító miniszter által kijelölt, az NBH és az IH szervezetébe tartozóan működő központi
hozzáférési pont a kérelem teljesítését megelőzően vizsgálni köteles. A kérelem
indokoltságát, illetőleg annak tartalmát a KBH vonatkozásában a honvédelemért felelős
miniszter által kijelölt központi hozzáférési pont vizsgálja
A 16. §-hoz
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat jogharmonizációs záradékkal egészíti ki az
Nbtv.-t.
A 17-20., 25., 27-29. és 34. §-okhoz
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum fogalmát a jövőben nem
nemzeti jogszabály állapítja meg, hanem arra nézve a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról
(vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Vízumkódex) lesz irányadó. Ennek megfelelően a Javaslat mind az Szmtv.,
mind a Harmtv. értelmező rendelkezéseit kiegészíti a Vízumkódex vonatkozó cikkére történő
hivatkozással.
A jogalkalmazást megkönnyítendő, mintegy iránytűként az Szmtv.-ben, valamint a Harmtv.-
ben is utalás történik a Vízumkódex által létrehozott új szabályozási rezsimre.
47
Az EGT állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére
kiadásra kerülő vízum esetében a szabályozás módosítása a Vízumkódex terminológiájával
való összhang megteremtésére tekintettel szükséges.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szmtv. 4. §-ának, 20. §-ának, valamint a Harmtv. 9. §-
ának azon rendelkezéseit, amelyeket a jövőben a Vízumkódex szabályai váltanak fel. Az
Szmtv. új 20. §-a, illetve a Harmtv. új 9. §-a azokat a „régi” szabályokat tartalmazza, amelyek
a Vízumkódex szempontjából végrehajtási jellegűnek tekinthetők, illetve amelyek nem
ellentétesek a Vízumkódex rendelkezéseivel.
A Javaslat a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdésében, 31. cikk (1) bekezdésében, valamint 53.
cikk (1) bekezdés d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre tekintettel mind
az Szmtv., mind a Harmtv. esetében kiegészíti az idegenrendészetért és menekültügyért
felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter részére rendeletalkotásra adott felhatalmazások körét.
A 21., 23., 30. és 31. §-hoz
Az Szmtv., illetve a Harmtv. módosítására is szükség van a VIS-hez való hozzáférésre kijelölt
Rendőrség bizonyos, e tárgyú feladatainak ellátására. Közösségi jogi szabály hiányában
ugyanis törvényi szinten kell megteremteni a Rendőrség jogosultságát és feladatát arra, hogy
-	a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 2009. október 1-jétől hatályos 38/A. § szerinti közreműködő hatóságként - a határon
kiadott vízumok esetében a vízumkérelmező ujjnyomatát felvegye.
A VIS rendelet 19-20. cikke szerinti, a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket
Magyarországon - a Rendőrség mellett - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is végez
(idegenrendészeti ellenőrzés). Következésképpen a két törvényben meg kell teremteni annak a
lehetőségét, hogy az idegenrendészeti hatóság a VIS-ben tárolt adatokkal történő összevetés
céljából a harmadik országbeli állampolgár (családtag) ujjnyomatát rögzíthesse.
A 23. és 32. §-hoz
Sem az Szmtv., sem a Harmtv. nem rendelkezik arról, hogy az idegenrendészeti
nyilvántartásokból törölni kell az adatokat, amennyiben az egykori vízumbirtokos vagy
tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező személy magyar állampolgárságot szerzett, így
a két törvény ezt a kötelezettséget előíró rendelkezéssel való kiegészítése is szükséges.
A 24. és a 35. §-hoz
A VIS rendelet 6. cikk (3) bekezdése szerint „minden tagállam kijelöli azokat az illetékes
hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a
VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése vagy az a adatok lekérdezése céljából
hozzáféréssel rendelkezik”. A Javaslat ennek megfelelően rögzíti a - külön jogszabályban
meghatározott - nemzeti hatóságoknak a VIS-hez a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti
célokból történő hozzáférési jogosultságát. A hatóságok kijelölésére kormányrendeletben
kerül sor.
A 26. és a 35. §-hoz
48
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat kiegészíti az Szmtv., valamint a Harmtv.
jogharmonizációs záradékát.
A 36. és 37. §-hoz
A VIS rendelet 21. és 22. cikke biztosítja a tagállamok illetékes menekültügyi hatóságai
számára, hogy a Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából hozzáférjenek. A VIS
rendelet 21. cikke szerint az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjog iránti kérelem
elbírálásáért való felelősség megállapítása céljából, a 22. cikk szerint pedig a menedékjog
iránti kérelem elbírálása céljából - főszabályként - a menedékjogot kérő ujj nyomatával
történő kereséshez férnek hozzá.
Annak érdekében, hogy a magyar menekültügyi hatóság a VIS rendelet szerinti, ujjnyomat-
adatok alapján történő keresést elvégezhesse, a Javaslat rögzíti a menekültügyi hatóság
ujjnyomat-vételi jogosultságát.
Mivel az elismerését kérő ujjnyomat-adatait a menekültügyi hatóság a VIS rendelet 21. és 22.
cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerhez való hozzáférés céljából is kezelheti, törvényi
szinten szükséges rögzíteni az adatkezelés célját, valamint időtartamát. Ennek érdekében a
Javaslat módosítja a Met. 83. §-át.
Tekintettel arra, hogy a diplomáciai és konzuli képviseletek számára kibocsátott, a vízumokra
vonatkozó KKU-nak a biometrikus adatok bevezetése, valamint a vízumkérelmek átvételének
és feldolgozásának megszervezésére vonatkozó rendelkezései tekintetében történő
módosításáról szóló, 2009. április 23-i 390/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
értelmében a VIS-ben a tizenkettedik életévét betöltött kérelmező ujjnyomata kerül rögzítésre,
az ujjnyomat-vétel korhatárát az elismerését kérő esetében is ezzel összhangban indokolt
megállapítani.
A Vízuminformációs Rendszerhez való hozzáférés céljából rögzített ujj nyomat-adatokat a
menekültügyi hatóság csak átmenetileg - a VIS-ben történő keresés elvégzéséhez szükséges
ideig - tárolja, a keresés megtörténtét követően köteles azokat haladéktalanul törölni.
A 38. §-hoz
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat kiegészíti a Met. jogharmonizációs záradékát.
A 39. §-hoz
A Met. 32. § (7) bekezdése, 49. § (8) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 68. § (3) bekezdése és
75. § (3) bekezdése szerint a menekültügyi hatóság végzésének, határozatának bírósági
felülvizsgálatára irányuló eljárásban a Fővárosi Bíróság jár el. Emellett a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (7) bekezdése is
akként rendelkezik, hogy, ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész
országra kiterjed, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
A Fővárosi Bíróság az egyik legnagyobb ügyforgalommal rendelkező, leginkább leterhelt
bíróság, ezért annak érdekében, hogy a szolgáltató igazságszolgáltatás elvéből következő
követelmények érvényesülhessenek, vagyis a határozatok felülvizsgálata - ügyfélbarát módon
-	kerüljön közel a jogaikat érvényesíteni kívánó személyekhez, továbbá a Fővárosi
49
Bírósághoz érkező ügymennyiség csökkenjen (így az ott maradó ügyek elbírálása során az
ítélkezés időszerűsége biztosítható legyen), indokolt a Met. és a Pp. módosítása.
A fenti követelmények érvényesülésének érdekében módosította már korábban a fizetési
meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény a Pp. 326. § (7) bekezdését, és egészítette
azt ki a (12) bekezdéssel, aminek köszönhetően a 2009. június 30. napja után indult
-	a közvetítői tevékenységről szóló törvény,
-	az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény,
-	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény,
-	a közjegyzőkről szóló törvény,
-	az államháztartásról szóló törvény,
-	a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény,
-	az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény,
-	a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény,
-	az árak megállapításáról szóló törvény,
-	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény,
-	a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló törvény,
-	a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló törvény,
-	a külföldre utazásról szóló törvény,
-	a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény,
-	a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény, valamint
-	a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben a bírósági
felülvizsgálat iránti eljárásban már nincs kizárólagos illetékessége a Fővárosi
Bíróságnak.
Ezekben az ügyekben a Pp. 326. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott bíróság illetékes a
következők szerint:
„(2) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki
(megye alatt értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - a (3) és (4) bekezdésben
szabályozott esetek kivételével - a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási
helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi székhelye található.”
„(5) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki
(megye alatt értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási
helye, illetve székhelye, és az illetékes bíróság a (3) és (4) bekezdés alapján sem állapítható
meg, a perben az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár
el.”
A Javaslat folytatja a Fővárosi Bíróságnak - a fentiek szerint megkezdett - tehermentesítését
azzal, hogy mellőzi a Met.-ből az illetékességi szabályt, illetve a Pp.-be speciális illetékességi
előírást iktat be.
A Pp. 326. § (2) és (5) bekezdése a Met. alapján indult felülvizsgálati eljárások tekintetében
nem alkalmazható, ezért ezekre az ügyekre speciális illetékességi szabály alkotása szükséges.
50
A Met. 83. § (1) bekezdés k) pontja szerint a menekültügyi nyilvántartás tartalmazza a Met.
hatálya alá tartozó személyek lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, erre tekintettel a
Pp. 326. §-ának a tervezettel beiktatandó új (13) bekezdése szerint a Met. alapján indult
felülvizsgálati eljárásokban a bíróság illetékességét a felperes - menekültügyi nyilvántartás
szerinti - lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye
alapozza meg; ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve
szálláshelye, az utolsó - menekültügyi nyilvántartás szerinti - belföldi lakóhelye, ha
lakóhelye nem volt, tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye szerinti bíróság
illetékes.
A 40. §-hoz
A Javaslat értelmében a NEBEK látja el a Vízuminformációs Rendszer tekintetében - a
Rendőrség és a Vám- és Pénzügyőrség vonatkozásában - a nemzeti központi hozzáférési pont
feladatait.
A 41. §-hoz
A VIS határozat értelmében a közvetítő szervnek mint központi hozzáférési pontnak
vizsgálnia kell a bűnüldöző szervek által a konzultáció kezdeményezése iránt előterjesztett
kérelmének megalapozottságát. A határozat részletesen tartalmazza továbbá azt is, hogy az
arra jogosult szervek milyen információk feltüntetésével kérhetnek adatot a VIS-ből, így a
Javaslat ennek tartalmát ülteti át a magyar jogba
A 42. §-hoz
A VIS rendelet 34. cikk (2) bekezdése, illetőleg a VIS határozat 16. cikke értelmében a
tagállamoknak adatfeldolgozási nyilvántartást kell vezetni a VIS-ben tárolt adatokhoz történő
hozzáférésről (naplózás). A Javaslat értelmében a bűnüldöző szervek által kezdeményezett
lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának
biztosítása céljából a vízuminformációs rendszerben végzett konzultációkról nyilvántartást
kell vezetni. Nyilván kell tartani továbbá a VIS-be betekintésre, illetőleg konzultációra
jogosult személyek azonosító adatait is.
A 43. §-hoz
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a
NEBEK tv.-t.
A 44. §-hoz
A Javaslat a VPtv. módosításával lehetővé teszi, hogy a leplezett figyelést a vám- és
pénzügyőr is alkalmazhassa. A szabályozás lényegi tartalmát és indokait tekintve azonos az
Rtv.-ben megjelenő rendelkezésekkel.
A 45. §-hoz
A Vám- és Pénzügyőrség szintén nyomozó hatósági jogkört gyakorló szerv [Be. 36. § (2)
bekezdés], ezért számára is biztosítani kell - a Rendőrséghez hasonló szabályok mentén - a
51
VIS-hez történő hozzáférés lehetőségét a hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekmények
megelőzése, felderítése és nyomozása céljából. A terrorcselekmény kivételével azoknak a
bűncselekményeknek a körét, amelyek felderítése, nyomozása céljából a Vám- és
Pénzügyőrség konzultációt kezdeményezhet a VIS-ben tárolt adatokkal, a 2003. évi CXXX.
törvény 1. számú mellékletében meghatározott súlyos bűncselekményi körben határozza meg
a Javaslat.
A Javaslat továbbá a VIS határozat alapján meghatározza azoknak az adatoknak a körét,
amelyeket indokolt kérelem alapján igényelhet a Vám- és Pénzügyőrség a NEBEK útján. Az
indokolt kérelemnek pontosan tartalmaznia kell azokat a körülményeket; amelyek alapján
alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-ből történő adatszolgáltatás jelentősen hozzájárulhat a
szóban forgó bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez, illetőleg nyomozásához.
A 46. §-hoz
Az elvégzett jogharmonizáció okán a Javaslat jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a
VPtv.-t.
A 47. §-hoz
A Javaslat rendezi az adatkezelői jogosítványok megosztását az N.SIS Hivatal és a SIRENE
Iroda között.
A 48-49. §-hoz
1.	A Javaslat szerinti szabályozás enyhíti a beutazási és tartózkodási tilalmakhoz kapcsolódó,
a SIS-re vonatkozó szabályokat is. A Harmtv. és a SIS tv. értelmében ugyanis az állam által
megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése miatt is lehetőség van
a SIS-ben beutazási tilalomra irányuló figyelmeztető jelzést elhelyezni. A SIS célja rendészeti
érdekek érvényesítése, az SVE 96. cikke rendészeti szempontok alapján teszi lehetővé a
beutazási tilalomra irányuló figyelmeztető jelzések elhelyezését, ezért a hatályos magyar
szabályozás nem áll összhangban az egyezménnyel. A módosítást követően a fenti esetben a
hazai beutazási és tartózkodási tilalmakat tartalmazó adatbázisban lehet csak nyilvántartani az
érintett személyeket, azonban ez a tilalom nem terjedhet ki a teljes schengeni térségre.
Jogtechnikailag a Javaslat egy, a SIS tv.-ben már meglévő kivételt terjeszt ki. A hatályos
törvény szerint nem helyezhető el beutazási tilalomra irányuló figyelmeztető jelzés arra a
harmadik országbeli állampolgárra, akire a magyar hatóság kiszabott, de meg nem fizetett
helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának eredménytelensége miatt rendelt
el beutazási és tartózkodási tilalmat. Ezt a kivételt szélesíti a módosítás, így mentesülnek a
bírságnak nem minősülő tartozások alanyai is.
2.	A SIS tv. 5. §-a megfelelő kiindulási alap a figyelmeztető jelzés-elhelyezés eseteinek
meghatározására. Ugyanakkor a hatályos szabályozás még a SIS II tv. hatályba lépése előtt
módosítást igényel a leplezett figyelésre vonatkozó jelzés tekintetében, tekintettel arra, hogy a
hatályos szabályozás nem teszi lehetővé az SVE 99. cikke szerinti jelzéselhelyezést. Ezen
kívül lehetővé kell tenni, hogy a Rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére
figyelmeztető jelzéseket helyezhessen el a rendszerbe. Ehhez kapcsolódóan módosítani kell az
Rtv.-t, meghatározva a leplezett figyeléssel kapcsolatos találat estén teendő intézkedéseket,
valamint a leplezett figyelésre vonatkozó jelzés-elhelyezést, illetőleg az Nbtv.-t a
nemzetbiztonsági szolgálatok által történő kezdeményezése feltételei tekintetében.
52
A szabályozás lényege, hogy - az uniós szabályozásnak megfelelően - ha az ilyen
figyelmeztető jelzéssel érintett személy vagy jármű a rendőr egyéb intézkedése során ismertté
válik, akkor az eredetileg foganatosított intézkedésen túl a rendőr további adatokat is
ellenőrizzen és rögzítsen (a megtalálás ténye, körülményei, az intézkedés helye ideje, oka, az
utazás útvonala és az úti cél, az érintett személyt kísérő, illetve az érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai, a használt jármű azonosításához szükséges
adatok, a szállított tárgyakra vonatkozó adatok), annak érdekében, hogy ezen információk a
SIRENE Irodán keresztül továbbításra kerülhessenek a jelzést elhelyező állam felé. Annak
érdekében, hogy az intézkedés leplezett jellege ne kerüljön veszélyeztetésre, az intézkedéssel
érintett személlyel - figyelemmel az SVE 99. cikk (4) bekezdésével - csak az eredeti
intézkedés tényét és célját lehet közölni.
A 50. §-hoz
A záró rendelkezések tartalmazzák a törvénymódosítások hatálybalépésének időpontját,
amelynek meghatározása igazodik a VIS rendeletben és a VIS határozatban foglaltak
tényleges alkalmazásnak megkezdésének időpontjához. Jóllehet a VIS rendelet 2008.
szeptember 2-án lépett hatályba, a rendelet 51. cikk (2) bekezdése maga a rendszer tényleges
alkalmazását egy későbbi időponthoz köti, mikor tovább utal a 48. cikk (1) bekezdésre, amely
szerint „a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a VIS elkezdi működését”. A VIS
rendeletet és az annak alapján kiépített adatbázist tehát csak a technikai feltételek
megteremtése után kell alkalmazni, amiről a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat.
A VIS határozat formálisan szintén 2008. szeptember 2-án lépett hatályba, ugyanakkor
alkalmazásának (azaz a kijelölt hatóságok VIS-hez történő hozzáférésének biztosítása)
időpontja a VIS rendelet „hatálybalépéséről és teljes körű alkalmazásáról” szóló bizottsági
tájékoztatástól függ. Ezt az időpontot a VIS rendelet alkalmazásának megkezdését követően a
Tanács állapítja meg, amelyet a Tanács Főtitkársága közzéteszi az Európai Unió Hivatalos
Lapjában.
A Közösségi Vízumkódex 2010. április 5-én lép hatályba, így az ennek végrehajtására
szolgáló törvénymódosítások hatálybalépésének időpontja ezzel megegyezik.
A Harmtv. 95. § (6) bekezdésében foglalt előírás, azaz a hazai vízumnyilvántartásba új adatok
bevitelének tilalma csupán egy többéves átmeneti időszakot követően lép majd hatályba. Ez
az időpont egyelőre még nem ismert: a VIS működésének kezdeti időpontjaként megjelölt
napot - amely legkorábban is 2010 szeptembere -követően az ún. regionális roll-out teljesé
válásával, vagyis a VIS teljes földrajzi lefedettségének elérésével következik be.
(előreláthatólag legkorábban is 2014-ben).
Az 51-53. §-hoz
A Javaslat záró rendelkezése több, technikai jellegű módosítást tartalmaz, amely az Rtv.
szöveg-koherenciájának biztosítását célozza, illetve az Rtv. és a büntetőeljárásról szóló 1998.
évi XIX. törvény közötti összhangot teremti meg, valamint rendelkezik a Met. 39. § b)
pontjának részleges, továbbá az Szmtv. és a Harmtv. okmánykörözésre vonatkozó
rendelkezésének és az Nbtv. 42. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről is.
53
A NEBEK által ellátandó feladatok körét a Javaslat a záró rendelkezések között kiegészíti a
VIS-el történő bűnüldözési célú konzultáció, illetve az ennek révén megvalósuló
együttműködés és információcsere során történő közreműködéssel. Emiatt a NEBEK-tv. 1. §-
ának, valamint 3. §-ának megfelelő értelmű kiegészítése szükséges. Az előterjesztés továbbá a
SIS tv. felhatalmazó rendelkezését is pontosítja.
Figyelemmel továbbá arra, hogy a Javaslat kizárólag módosító, illetve hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmaz, a Javaslat tartalmaz egy önmaga hatályon kívül helyezéséről
rendelkező szabályt. Ez a normaszövegben szereplő legutolsó hatályon kívüli helyezés
időpontját követő nap.
A jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv a
jogharmonizációs célú jogalkotás alaki követelményeként írja elő az ún. jogharmonizációs
záradék feltüntetését, azaz hivatkozást a jogszabály végén az Európai Unió jogának való
megfelelésre. Közösségi rendeletek estében a hivatkozási kötelezettség nem a közösségi
jogból ered, hanem a hivatkozás belső jogi funkciói alapozzák meg annak szükségességét. Ha
a jogharmonizációt valamely jogszabály módosításával hajtják végre, akkor nem csupán a
módosított jogszabálynak, hanem a módosító jogszabálynak is jogharmonizációs záradékot
kell tartalmaznia Mindezekre tekintettel e szakasz rögzíti, hogy a Javaslat mint módosító
jogszabály mely közösségi és uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvényi
rendelkezéseket (törvénymódosításokat) állapítja meg.