﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/11300. számú
törvényjavaslat
az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló
Egyezményének kihirdetéséről
Előadó: dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2009. november
2009.évi.....törvény
az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló
Egyezményének kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európa Tanácsnak a közérdekű adatot
tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló, 2009. június 18-án Troms0-ban elfogadott
Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt és a 4. §-ban meghatározott nyilatkozatot e törvénnyel kihirdeti.
3. §
Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege, illetve hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„Council of Europe Convention on Access to Official Documents
Preamble
The member States of the Council of Europe and the other signatories hereto,
Considering that the aim of the Council of Europe is to achieve greater unity between its members
for the purpose of safeguarding and realising the ideals and principles which are their common
heritage;
Bearing in mind, in particular, Article 19 of the Universal Declaration of Human Rights, Articles 6,
8 and 10 of the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, the
United Nations Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and
Access to Justice in Environmental Matters (Aarhus, 25 June 1998) and the Convention for the
Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data of 28 January 1981
(ETS No. 108);
Bearing in mind also the Declaration of the Committee of Ministers of the Council of Europe on the
freedom of expression and information, adopted on 29 April 1982, as well as recommendations of
the Committee of Ministers to member States No. R (81) 19 on the access to information held by
public authorities, No. R (91) 10 on the communication to third parties of personal data held by
public bodies, No. R (97) 18 concerning the protection of personal data collected and processed for
statistical purposes, No. R (2000) 13 on a European policy on access to archives and Rec(2002)2 on
access to official documents;
2
Considering the importance in a pluralistic, democratic society of transparency of public authorities;
Considering that exercise of a right to access to official documents:
i)	provides a source of information for the public;
ii)	helps the public to form an opinion on the state of society and on public authorities;
iii)	fosters the integrity, efficiency, effectiveness and accountability of public authorities, so helping
affirm their legitimacy;
Considering, therefore, that all official documents are in principle public and can be withheld
subject only to the protection of other rights and legitimate interests,
Have agreed as follows:
Section I
Article 1
General provisions
1.	The principles set out hereafter should be understood without prejudice to those domestic laws
and regulations and to international treaties which recognise a wider right of access to official
documents.
2.	For the purposes of this Convention:
a)
i)	“public authorities” means:
1.	government and administration at national, regional and local level;
2.	legislative bodies and judicial authorities insofar as they perform administrative functions
according to national law;
3.	natural or legal persons insofar as they exercise administrative authority.
ii)	Each Party may, at the time of signature or when depositing its instrument of ratification,
acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the
Council of Europe, declare that the definition of “public authorities” also includes one or more of
the following:
1.	legislative bodies as regards their other activities;
2.	judicial authorities as regards their other activities;
3
3.	natural or legal persons insofar as they perform public functions or operate with public funds,
according to national law.
b) “official documents” means all information recorded in any form, drawn up or received and held
by public authorities.
Article 2
Right of access to official documents
1.	Each Party shall guarantee the right of everyone, without discrimination on any ground, to have
access, on request, to official documents held by public authorities.
2.	Each Party shall take the necessary measures in its domestic law to give effect to the provisions
for access to official documents set out in this Convention.
3.	These measures shall be taken at the latest at the time of entry into force of this Convention in
respect of that Party.
Article 3
Possible limitations to access to official documents
1.	Each Party may limit the right of access to official documents. Limitations shall be set down
precisely in law, be necessary in a democratic society and be proportionate to the aim of protecting:
a)	national security, defence and international relations;
b)	public safety;
c)	the prevention, investigation and prosecution of criminal activities;
d)	disciplinary investigations;
e)	inspection, control and supervision by public authorities;
f)	privacy and other legitimate private interests;
g)	commercial and other economic interests;
h)	the economic, monetary and exchange rate policies of the State;
i)	the equality of parties in court proceedings and the effective administration of justice;
j) environment; or
k) the deliberations within or between public authorities concerning the examination of a matter.
Concerned States may, at the time of signature or when depositing their instrument of ratification,
acceptance, approval or accession, by a declaration addressed to the Secretary General of the
4
Council of Europe, declare that communication with the reigning Family and its Household or the
Head of State shall also be included among the possible limitations.
2.	Access to information contained in an official document may be refused if its disclosure would or
would be likely to harm any of the interests mentioned in paragraph 1, unless there is an overriding
public interest in disclosure.
3.	The Parties shall consider setting time limits beyond which the limitations mentioned in
paragraph 1 would no longer apply.
Article 4
Requests for access to official documents
1.	An applicant for an official document shall not be obliged to give reasons for having access to the
official document.
2.	Parties may give applicants the right to remain anonymous except when disclosure of identity is
essential in order to process the request.
3.	Formalities for requests shall not exceed what is essential in order to process the request.
Article 5
Processing of requests for access to official documents
1.	The public authority shall help the applicant, as far as reasonably possible, to identify the
requested official document.
2.	A request for access to an official document shall be dealt with by any public authority holding
the document. If the public authority does not hold the requested official document or if it is not
authorised to process that request, it shall, wherever possible, refer the application or the applicant
to the competent public authority.
3.	Requests for access to official documents shall be dealt with on an equal basis.
4.	A request for access to an official document shall be dealt with promptly. The decision shall be
reached, communicated and executed as soon as possible or within a reasonable time limit which
has been specified beforehand.
5.	A request for access to an official document may be refused:
i)	if, despite the assistance from the public authority, the request remains too vague to allow the
official document to be identified; or
ii)	if the request is manifestly unreasonable.
5
6.	A public authority refusing access to an official document wholly or in part shall give the reasons
for the refusal. The applicant has the right to receive on request a written justification from this
public authority for the refusal.
Article 6
Forms of access to official documents
1.	When access to an official document is granted, the applicant has the right to choose whether to
inspect the original or a copy, or to receive a copy of it in any available form or format of his or her
choice unless the preference expressed is unreasonable.
2.	If a limitation applies to some of the information in an official document, the public authority
should nevertheless grant access to the remainder of the information it contains. Any omissions
should be clearly indicated. However, if the partial version of the document is misleading or
meaningless, or if it poses a manifestly unreasonable burden for the authority to release the
remainder of the document, such access may be refused.
3.	The public authority may give access to an official document by referring the applicant to easily
accessible alternative sources.
Article 7
Charges for access to official documents
1.	Inspection of official documents on the premises of a public authority shall be free of charge.
This does not prevent Parties from laying down charges for services in this respect provided by
archives and museums.
2.	A fee may be charged to the applicant for a copy of the official document, which should be
reasonable and not exceed the actual costs of reproduction and delivery of the document. Tariffs of
charges shall be published.
Article 8
Review procedure
1.	An applicant whose request for an official document has been denied, expressly or impliedly,
whether in part or in full, shall have access to a review procedure before a court or another
independent and impartial body established by law.
2.	An applicant shall always have access to an expeditious and inexpensive review procedure,
involving either reconsideration by a public authority or review in accordance with paragraph 1.
Article 9
6
Complementary measures
The Parties shall inform the public about its right of access to official documents and how that right
may be exercised. They shall also take appropriate measures to:
a)	educate public authorities in their duties and obligations with respect to the implementation of
this right;
b)	provide information on the matters or activities for which they are responsible;
c)	manage their documents efficiently so that they are easily accessible; and
d)	apply clear and established rules for the preservation and destruction of their documents.
Article 10
Documents made public at the initiative of the public authorities
At its own initiative and where appropriate, a public authority shall take the necessary measures to
make public official documents which it holds in the interest of promoting the transparency and
efficiency of public administration and to encourage informed participation by the public in matters
of general interest.
Section II
Article 11
Group of Specialists on Access to Official Documents
1.	A Group of Specialists on Access to Official Documents shall meet at least once a year with a
view to monitoring the implementation of this Convention by the Parties, notably:
a)	reporting on the adequacy of the measures in law and practice taken by the Parties to give effect
to the provisions set out in this Convention;
b)
i)	expressing opinions on any question concerning the application of this Convention;
ii)	making proposals to facilitate or improve the effective use and implementation of this
Convention, including the identification of any problems;
iii)	exchanging information and reporting on significant legal, policy or technological
developments;
iv)	making proposals to the Consultation of Parties for the amendment of this Convention;
v)	formulating its opinion on any proposal for the amendment of this Convention made in
accordance with Article 19.
7
2.	The Group of Specialists may request information and opinions from civil society.
3.	The Group of Specialists shall consist of a minimum of 10 and a maximum of 15 members. The
members are elected by the Consultation of Parties for a period of four years, renewable once, from
a list of experts, each Party proposing two experts. They shall be chosen from among persons of the
highest integrity recognised for their competence in the field of access to official documents. A
maximum of one member may be elected from the list proposed by each Party.
4.	The members of the Group of Specialists shall sit in their individual capacity, be independent and
impartial in the exercise of their functions and shall not receive any instructions from governments.
5.	The election procedure of the members of the Group of Specialists shall be determined by the
Committee of Ministers, after consulting with and obtaining the unanimous consent of the Parties to
the Convention, within a period of one year following the entry into force of this Convention. The
Group of Specialists shall adopt its own rules of procedure.
Article 12
Consultation of the Parties
1.	The Consultation of the Parties shall be composed of one representative per Party.
2.	The Consultation of the Parties shall take place with a view to:
a)	considering the reports, opinions and proposals of the Group of Specialists;
b)	making proposals and recommendations to the Parties;
c)	making proposals for the amendment of this Convention in accordance with Article 19;
d)	formulating its opinion on any proposal for the amendment of this Convention made in
accordance with Article 19.
3.	The Consultation of the Parties shall be convened by the Secretary General of the Council of
Europe within one year after the entry into force of this Convention in order to elect the members of
the Group of Specialists. It shall subsequently meet at least once every 4 years and in any case,
when the majority of the Parties, the Committee of Ministers or the Secretary General of the
Council of Europe requests its convocation. The Consultation of the Parties shall adopt its own
rules of procedure.
4.	After each meeting, the Consultation of the Parties shall submit to the Committee of Ministers an
activity report.
Article 13
Secretariat
8
The Consultation of the Parties and the Group of Specialists shall be assisted by the Secretariat of
the Council of Europe in carrying out their functions pursuant to this Section.
Article 14
Reporting
1.	Within a period of one year following the entry into force of this Convention in respect of a
Contracting Party, the latter shall transmit to the Group of Specialists a report containing full
information on the legislative and other measures taken to give effect to the provisions of this
Convention.
2.	Thereafter, each Party shall transmit to the Group of Specialists before each meeting of the
Consultation of the Parties an update of the information mentioned in paragraph 1.
3.	Each Party shall also transmit to the Group of Specialists any information that it requests to fulfil
its tasks.
Article 15
Publication
The reports submitted by Parties to the Group of Specialists, the reports, proposals and opinions of
the Group of Specialists and the activity reports of the Consultation of the Parties shall be made
public.
Section III
Article 16
Signature and entry into force of the Convention
1.	This Convention shall be open for signature by the member States of the Council of Europe.
2.	This Convention is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of ratification,
acceptance or approval shall be deposited with the Secretary General of the Council of Europe.
3.	This Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a
period of three months after the date on which 10 member States of the Council of Europe have
expressed their consent to be bound by the Convention in accordance with the provisions of
paragraph 2.
4.	In respect of any Signatory State which subsequently expresses its consent to be bound by it, the
Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period
of three months after the date of the expression of its consent to be bound by the Convention in
accordance with the provisions of paragraph 2.
9
Article 17
Accession to the Convention
1.	After the entry into force of this Convention, the Committee of Ministers of the Council of
Europe may, after consulting the Parties to this Convention and obtaining their unanimous consent,
invite any State which is not a member of the Council of Europe or any international organisation to
accede to this Convention. The decision shall be taken by the majority provided for in Article 20.d
of the Statute of the Council of Europe and by unanimous vote of the representatives of the Parties
entitled to sit on the Committee of Ministers.
2.	In respect of any State or international organisation acceding to the Convention under paragraph
1	above, the Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration
of a period of three months after the date of deposit of the instrument of accession with the
Secretary General of the Council of Europe.
Article 18
Territorial application
1.	Any State may at the time of signature or when depositing its instrument of ratification,
acceptance, approval or accession, specify the territory or territories to which this Convention shall
apply.
2.	Any State may, at any later date, by a declaration addressed to the Secretary General of the
Council of Europe, extend the application of this Convention to any other territory specified in the
declaration for whose international relations it is responsible. In respect of such territory the
Convention shall enter into force on the first day of the month following the expiration of a period
of three months after the date of receipt of such declaration by the Secretary General.
3.	Any declaration made under the two preceding paragraphs may, in respect of any territory
specified in such declaration, be withdrawn by a notification addressed to the Secretary General.
The withdrawal shall become effective on the first day of the month following the expiration of a
period of three months after the date of receipt of such notification by the Secretary General.
Article 19
Amendments to the Convention
1.	Amendments to this Convention may be proposed by any Party, the Committee of Ministers of
the Council of Europe, the Group of Specialists or the Consultation of the Parties.
2.	Any proposal for amendment shall be communicated by the Secretary General of the Council of
Europe to the Parties.
10
3.	Any amendment shall be communicated to the Consultation of the Parties, which, after having
consulted the Group of Specialists, shall submit to the Committee of Ministers its opinion on the
proposed amendment.
4.	The Committee of Ministers shall consider the proposed amendment and any opinion submitted
by the Consultation of the Parties and may approve the amendment.
5.	The text of any amendment approved by the Committee of Ministers in accordance with
paragraph 4 shall be forwarded to the Parties for acceptance.
6.	Any amendment approved in accordance with paragraph 4 shall come into force on the first day
of the month following the expiration of a period of one month after the date on which all Parties
have informed the Secretary General that they have accepted it.
Article 20
Declarations
Any Party may, at the time of the signature or when depositing its instrument of ratification,
acceptance, approval or accession, make one or more of the declarations provided for in Articles
1.2, 3.1 and 18. It shall notify any changes to this information to the Secretary General of the
Council of Europe.
Article 21
Denunciation
1.	Any Party may at any time denounce this Convention by means of a notification addressed to the
Secretary General of the Council of Europe.
2.	Such denunciation shall become effective on the first day of the month following the expiration
of a period of six months after the date of receipt of the notification by the Secretary General.
Article 22
Notification
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the Council of
Europe and any State and international organisation which has acceded or been invited to accede to
this Convention of:
a)	any signature;
b)	the deposit of any instrument of ratification, acceptance, approval or accession;
c)	any date of entry into force of this Convention in accordance with Articles 16 and 17;
11
d)	any declaration made under Articles 1.2, 3.1 and 18;
e)	any other act, notification or communication relating to this Convention.
In witness whereof the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this Convention.
Done at Troms0, this 18th day of June 2009, in English and French, both texts being equally
authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the Council of Europe. The
Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified copies to each member State of
the Council of Europe and to any State and international organisation invited to accede to this
Convention.”
„Az Európa Tanács Egyezménye
a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Egyezmény más aláírói
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti minél nagyobb egyetértés elérése a
közös örökségüket képező eszmények és alapelvek megőrzése és megvalósítása érdekében;
emlékezetében tartva különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikkét, az Emberi
Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény 6., 8. és 10. cikkét, az Egyesült
Nemzetek Egyezményét az Információkhoz történő hozzáférésről; a Környezeti ügyekben az
információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az
igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Egyezményt (Aarhus, 1998. június 25.) és az
Európa Tanács 1981. január 28-i Egyezményét (ETS 108. sz.) az egyének védelméről a személyes
adatok gépi feldolgozása során;
emlékezetében tartva továbbá az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1982. április 29-én
elfogadott, a véleménynyilvánítás és az információ szabadságáról szóló Nyilatkozatot, valamint az
Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R (81) 19. sz. a közhivatalok által tárolt információkhoz
történő hozzáférésről, az R (91) 10. sz. a köztestületek által tárolt személyes adatok harmadik felek
részére történő továbbításáról, az R (97) 18. sz. a statisztikai célból gyűjtött és kezelt személyes
adatok védelméről, az R (2000) 13. sz. a levéltárakhoz történő hozzáférésre vonatkozó Európai
politikáról és az R (2002) 2. sz. a hivatalos dokumentumokhoz történő hozzáférésről szóló
Ajánlásait;
figyelembe véve a közhatalmi szervek átláthatóságának fontosságát egy plurális, demokratikus
társadalomban;
figyelembe véve, hogy a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés jogának gyakorlása
12
i)	információforrásként szolgál a nyilvánosság számára,
ii)	segíti a közvélemény formálását a társadalom állapotával és a közhatalmi szervekkel
kapcsolatban,
iii)	elősegíti a közhatalmi szervek sértetlenségét, hatékonyságát, eredményességét és felelősségre
vonhatóságát, így segítve legitimációjuk erősítését;
mindezek következtében úgy véli, hogy minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként
nyilvános és közölhető, és ezt csak más jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
I. Fejezet
1.	Cikk
Általános rendelkezések
1.	Az alábbiakban megállapított elvek nem érintik azokat a nemzeti törvényeket, rendeleteket és
nemzetközi egyezményeket, amelyek a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát
szélesebb körben ismerik el.
2.	A jelen Egyezmény alkalmazása tekintetében:
a)
i)	„közhatalmi szerv”:
1.	a kormányzati és a közigazgatási szervek nemzeti, regionális és helyi szinten,
2.	a jogalkotó és az igazságügyi szervek, ha a nemzeti jog szerint hatósági vagy igazgatási feladatot
látnak el,
3.	a természetes vagy jogi személyek, ha hatósági vagy igazgatási jogkört gyakorolnak.
ii)	Az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe
helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozatával bármely Fél vállalhatja, hogy a
„közhatalmi szerv” fogalma az alábbi egy vagy több elemet is magában foglalja:
1.	a jogalkotó szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
2.	az igazságügyi szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
3.	természetes vagy jogi személyek, ha a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy
közpénzeket használnak fel.
b)	„közérdekű adatot tartalmazó irat”: bármely formában rögzített minden olyan információ,
amelyet közhatalmi szervnél keletkezett vagy hozzá érkezett, és amely a szerv kezelésében van.
13
2.	Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés joga
1.	A Feleknek megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítaniuk kell a jogot, hogy adatigénylés
alapján hozzáférhessenek a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó
iratokhoz.
2.	A Feleknek meg kell tenniük a szükséges belső jogi intézkedéseket annak érdekében, hogy a
közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések
szerint érvényesülhessen.
3.	Ezeket az intézkedéseket legkésőbb akkor kell meghozni, amikor ez az Egyezmény az érintett Fél
tekintetében hatályba lép.
3.	Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés lehetséges korlátozásai
1.	A Felek korlátozhatják a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát. A
korlátozásokat törvényben pontosan meg kell határozni, és e korlátozásoknak a demokratikus
jogállamban szükségesnek és az alábbi célok megóvása érdekében arányosnak kell lenniük:
a)	nemzetbiztonság, honvédelem és nemzetközi kapcsolatok,
b)	közbiztonság,
c)	bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése,
d)	fegyelmi eljárások,
e)	közhatalmi szerv által folytatott vizsgálat, felügyelet és ellenőrzés,
f)	magánélet és egyéb jogos magánérdek,
g)	üzleti és egyéb gazdasági érdek,
h)	az állam gazdasági, monetáris és árfolyampolitikája,
i)	a felek egyenlősége a bírósági eljárásokban és az igazságszolgáltatás megfelelő működése,
j) környezetvédelem vagy
k) a közhatalmi szerven belüli vagy a közhatalmi szervek közötti egyeztetések egy tárgykör
vizsgálata során.
Az érintett Államok az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozattal
14
kijelenthetik, hogy a királyi családdal és udvarral vagy az államfővel való kapcsolattartás is a
lehetséges korlátozások közé tartozik.
2.	A közérdekű adatot tartalmazó iratokban szereplő információhoz való hozzáférés megtagadható,
ha az információ közlése sértené, vagy alkalmas arra, hogy megsértse az 1. bekezdésben említett
érdekek valamelyikét, kivéve, ha az információ közléséhez a korlátozás indokául szolgáló érdeknél
súlyosabb közérdek fűződik.
3.	A Felek megfontolhatják egy olyan határidő megállapítását, amelyen túl az 1. bekezdésben
említett korlátozások nem alkalmazhatók.
4.	cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés iránti igények
1.	A közérdekű adatot tartalmazó iratot igényelő személy nem köteles arra, hogy adatigénylését
megindokolja.
2.	A Felek biztosíthatják az igénylőnek a jogot, hogy személyazonosságát ne közölje, kivéve, ha a
személyazonosság megadása elengedhetetlen az adatigénylés teljesítéséhez.
3.	Az adatigényléssel kapcsolatos formai követelmények nem terjedhetnek túl azon, ami
elengedhetetlen annak teljesítéséhez.
5.	cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés iránti igényekkel kapcsolatos eljárás
1.	A közhatalmi szervnek - amennyire ez ésszerűen lehetséges - segítenie kell az igénylőt az
igényelt közérdekű adatot tartalmazó irat azonosításában.
2.	A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igénnyel minden olyan közhatalmi
szervnek foglalkoznia kell, amelynek az irat a kezelésében van. Ha a közhatalmi szerv nem
rendelkezik az igényelt közérdekű adatot tartalmazó irattal, vagy nincs hatásköre arra, hogy az
adatigénylést teljesítse, akkor - ha ez lehetséges - az adatigénylést meg kell küldenie a hatáskörrel
rendelkező közhatalmi szervhez, vagy az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel
rendelkező közhatalmi szervhez fordulhat.
3.	A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igények elintézése során az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani.
4.	A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényekkel haladéktalanul
foglalkozni kell. Az ezzel kapcsolatos döntést a lehető leggyorsabban vagy egy előre meghatározott,
ésszerű határidőn belül kell meghozni, közölni és végrehajtani.
15
5.	A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényt akkor lehet elutasítani, ha
i)	a közhatalmi szerv segítsége ellenére az adatigénylés túl bizonytalan marad ahhoz, hogy az
igényelt közérdekű adatot tartalmazó irat azonosítását lehetővé tegye, vagy
ii)	az adatigénylés nyilvánvalóan ésszerűtlen.
6.	Ha a közhatalmi szerv egészben vagy részben elutasítja a közérdekű adatot tartalmazó irathoz
való hozzáférés iránti igényt, akkor az elutasítás alapjául szolgáló indokot közölni kell. Az
igénylőnek joga van arra, hogy kérésére az elutasítás írásbeli indokolását megkapja a közhatalmi
szervtől.
6.	Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés módjai
1.	Ha egy közérdekű adatot tartalmazó iratot hozzáférhetővé tettek, az igénylőnek joga van
választani, hogy az eredeti példányt vagy annak egy másolatát megtekinti, vagy arról másolatot kér
a választása szerinti - a szervnél elérhető - formában vagy formátumban, kivéve, ha az erre
vonatkozó kívánsága ésszerűtlen.
2.	Ha az iratban foglalt adatok egy része korlátozás alá esik, a közhatalmi szervnek a többi adatot
ettől függetlenül hozzáférhetővé kell tennie. Minden felismerhetetlenné tételt egyértelműen jelezni
kell. Ugyanakkor abban az esetben, ha az irat kivonatos változata félrevezető vagy érthetetlen, vagy
ha az irat megmaradó részének hozzáférhetővé tétele nyilvánvalóan ésszerűtlen terhet jelent a
közhatalmi szerv számára, az adatigénylés teljesítése megtagadható.
3.	A közhatalmi szerv a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférést úgy is biztosíthatja,
hogy az igénylőnek könnyen hozzáférhető alternatív forrásokat ajánl.
7.	Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés költségei
1.	A közérdekű adatot tartalmazó iratnak a közhatalmi szerv helyiségében történő megtekintését
ingyenesen kell biztosítani. Ez nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy ebben a vonatkozásban,
a levéltárakban és múzeumokban biztosított szolgáltatásokért díjat állapítsanak meg.
2.	A közérdekű adatot tartalmazó irat másolatáért az igénylőtől díj kérhető, amelynek ésszerűnek
kell lennie, és amely nem haladhatja meg a másolás és a kézbesítés tényleges költségét. A díjak
mértékét közzé kell tenni.
8.	Cikk
Jogorvoslati jog
16
1.	Annak az igénylőnek, akinek a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés iránti igényét
a közhatalmi szerv kifejezetten vagy mulasztással, akár részleteiben vagy egészében elutasította,
jogorvoslathoz van joga bíróság vagy más független és pártatlan, törvény által létrehozott testület
előtt.
2.	Az igénylőnek minden esetben joga van a gyors és kevéssé költséges jogorvoslati eljáráshoz, akár
egy közhatalmi szerv által lefolytatott felülvizsgálati eljárás, akár az 1. bekezdés szerinti jogorvoslat
formájában.
9.	Cikk
Kiegészítő intézkedések
A Feleknek tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való
hozzáféréshez való jogról és arról, hogy e jogot hogyan gyakorolhatják. Megfelelő intézkedéseket
kell tenniük annak érdekében, hogy
a)	a közhatalmi szerveket az e jog végrehajtásával kapcsolatos feladataikról és kötelezettségeikről
tájékoztassák,
b)	információt szolgáltassanak a hatáskörükbe tartozó ügyekről és tevékenységekről,
c)	az iratok kezelését hatékonnyá tegyék úgy, hogy azok könnyen hozzáférhetők legyenek, és
d)	világos és előre rögzített szabályokat alkalmazzanak irataik megőrzésére és megsemmisítésére.
10.	Cikk
Az iratok nyilvánosságra hozatala a közhatalmi szerv kezdeményezése alapján
A közhatalmi szervnek - arra alkalmas esetben - saját kezdeményezésére meg kell tennie a
rendelkezésére álló közérdekű adatot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalához szükséges
intézkedéseket annak érdekében, hogy elősegítse a közigazgatás átláthatóságát és hatékonyságát,
valamint ösztönözze a nyilvánosság tájékozott részvételét a közügyek vitelében.
II.	Fejezet
11.	Cikk
A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szakértői csoport
1.	A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáféréssel foglalkozó szakértői csoport évente
legalább egyszer összeül abból a célból, hogy figyelemmel kísérje az Egyezmény Felek által történő
végrehajtását, így különösen
17
a)	jelentést készítsen azoknak a Felek által tett jogi és gyakorlati intézkedéseknek a
megfelelőségéről, amelyek jelen Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítését szolgálják;
b)
i)	véleményt nyilvánítson minden olyan kérdésben, ami az Egyezmény alkalmazását érinti,
ii)	javaslatokat készítsen az Egyezmény hatékony alkalmazásának és végrehajtásának
egyszerűsítésére vagy fejlesztésére, beleértve bármely probléma azonosítását,
iii)	információt cseréljen és beszámoljon a jelentős jogi, politikai vagy technológiai fejleményekről,
iv)	javaslatokat készítsen a Felek Konzultatív Tanácsa részére az Egyezmény módosítására,
v)	véleményt formáljon a 19. cikk szerint benyújtott, az Egyezményt érintő valamennyi módosító
javaslatról.
2.	A szakértői csoport információt és véleményt kérhet a civil szervezetektől.
3.	A szakértői csoport legalább tíz és legfeljebb tizenöt tagból áll. A tagokat a Felek Konzultatív
Tanácsa választja négyéves időszakra, amely megbízatás egyszer megújítható, egy olyan szakértői
listáról, amelyre minden Fél két szakértőt javasolhat. A javasolt személyeket a közérdekű adatot
tartalmazó iratokhoz való hozzáférés területén elismert kiemelkedő szaktekintélyek közül kell
kiválasztani. A listáról az egy adott Fél által javasolt személyek közül legfeljebb egy választható
meg.
4.	A szakértői csoport tagjai saját jogon vesznek részt az üléseken, feladataik ellátásában
függetlennek és pártatlannak kell lenniük, és nem fogadhatnak el semmilyen utasítást a
kormányoktól.
5.	A szakértői csoport tagjainak választására vonatkozó eljárást a Miniszteri Bizottság határozza
meg, az Egyezmény Feleivel folytatott konzultációt és egybehangzó hozzájárulásuk megszerzését
követően, az Egyezmény hatályba lépését követő egy éven belül. A szakértői csoport elfogadja saját
eljárási szabályzatát.
12.	Cikk
A Felek Konzultatív Tanácsa
1.	A Felek Konzultatív Tanácsa a Felek egy-egy képviselőjéből áll.
2.	A Felek Konzultatív Tanácsa abból a célból jön létre, hogy
a)	megvizsgálja a szakértői csoport jelentéseit, véleményeit és javaslatait,
b)	javaslatokat és ajánlásokat készítsen a Felek részére,
18
c)	javaslatokat tegyen az Egyezmény módosítására a 19. cikk alapján,
d)	véleményt formáljon a 19. cikk szerint benyújtott, az Egyezményt érintő valamennyi módosító
javaslatról.
3.	A Felek Konzultatív Tanácsát az Európa Tanács Főtitkára hívja össze az Egyezmény hatályba
lépését követő egy éven belül annak érdekében, hogy megválassza a szakértői csoport tagjait. Ezt
követően a Tanács legalább négyévenként egy alkalommal összeül, valamint minden esetben, ha a
Felek többsége, a Miniszterek Bizottsága vagy az Európa Tanács Főtitkára kezdeményezi az
összehívást. A Felek Konzultatív Tanácsa elfogadja saját eljárási szabályzatát.
4.	A Felek Konzultatív Tanácsa minden ülés után jelentést tesz tevékenységéről a Miniszterek
Bizottságának.
13.	Cikk
Titkárság
A Felek Konzultatív Tanácsát és a szakértői csoportot az e Fejezetben meghatározott feladataik
ellátása során az Európa Tanács Titkársága segíti.
14.	Cikk
Jelentéstétel
1.	Az Egyezménynek az érintett Szerződő Fél tekintetében történő hatályba lépését követő egy éven
belül a Fél átfogó jelentést készít a szakértői csoportnak azokról a jogalkotási és egyéb
intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében tett.
2.	Ezt követően a Felek a Konzultatív Tanács valamennyi ülését megelőzően jelentést küldenek a
szakértői csoportnak az 1. bekezdés szerinti információk időszerűsítéséről.
3.	A Felek a szakértői csoport részére minden információt megküldenek, amelyet az feladatai
teljesítése érdekében kér.
15.	Cikk
Nyilvánosság
A Felek által a szakértői csoportnak küldött jelentéseket, a szakértői csoport jelentéseit, javaslatait
és véleményeit, valamint a Felek Konzultatív Tanácsának tevékenyégéről szóló jelentéseket
nyilvánosságra kell hozni.
19
III. Fejezet
16.	cikk
Az Egyezmény aláírása és hatályba lépése
1.	Az Egyezmény az Európa Tanács tagállamai részére aláírásra nyitva áll.
2.	Az Egyezményt meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítő, elfogadó
vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
3.	Az Egyezmény az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba,
amikor az Európa Tanács tíz tagállama a 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elismeri az
Egyezmény kötelező hatályát.
4.	Annak az Aláíró Államnak a tekintetében, amely az Egyezmény hatálybalépése után fejezi ki az
Egyezmény kötelező hatályának elismerésére vonatkozó szándékát, az Egyezmény a 2. bekezdés
rendelkezéseinek megfelelő kötelező hatály elismerését követő három hónapos időszakot követő
hónap első napján lép hatályba.
17.	cikk
Csatlakozás az Egyezményhez
1.	Az Egyezmény hatályba lépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Egyezmény
Feleivel való konzultáció után és egybehangzó hozzájárulásuk megszerezésével bármely államot,
amely nem tagja az Európa Tanácsnak vagy bármely nemzetközi szervezetet felkérhet az
Egyezményhez történő csatlakozásra. A döntést az Európa Tanács Alapító Okiratának 20. cikk d.
pontja szerinti többségi döntéssel, valamint a Miniszterek Bizottságában a Felek döntési
jogosultsággal felhatalmazott képviselőinek egybehangzó támogató szavazatával kell meghozni.
2.	Annak az államnak vagy nemzetközi szervezetnek a tekintetében, amely az Egyezményhez az 1.
bekezdés alapján csatlakozik, az Egyezmény a csatlakozási okiratnak az Európa Tanács Főtitkáránál
való letétbe helyezését követő három hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba.
18.	Cikk
Területi alkalmazás
1.	Az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe
helyezésekor minden Állam kijelölheti azt a területet vagy területeket, ahol az Egyezmény
alkalmazandó.
2.	Az Európa Tanács Főtitkárához címzett nyilatkozattal valamennyi Állam bármely későbbi
időpontban kiterjesztheti ennek az Egyezménynek az alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott
20
minden olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. E terület tekintetében az
Egyezmény a nyilatkozatnak az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő három hónap
eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.
3.	A két előző bekezdés alapján tett valamennyi nyilatkozat visszavonható a nyilatkozatban
meghatározott bármely terület tekintetében a Főtitkárhoz címzett bejelentéssel. A visszavonás a
nyilatkozatnak az Európa Tanács Főtitkára általi kézhezvételét követő három hónap eltelte utáni
hónap első napjától hatályos.
19.	Cikk
Az Egyezmény módosítása
1.	Az Egyezmény módosítására javaslatot tehet bármely Fél, az Európa Tanács Miniszteri
Bizottsága, a szakértői csoport és a Felek Konzultatív Tanácsa.
2.	Az Európa Tanács Főtitkára minden módosító javaslatot továbbít a Feleknek.
3.	Minden módosítást meg kell küldeni a Felek Konzultatív Tanácsa részére, amely a szakértői
csoporttal történő konzultációt követően megküldi a módosító javaslattal kapcsolatos véleményét a
Miniszteri Bizottságnak.
4.	A Miniszterek Bizottsága megvizsgálja a módosító javaslatot és valamennyi, a Felek Konzultatív
Tanácsa által kiadott véleményt, és jóváhagyhatja a módosítást.
5.	A Miniszterek Bizottsága által a 4. bekezdésnek megfelelően jóváhagyott módosítás szövegét
elfogadás céljából továbbítani kell a Feleknek.
6.	A 4. bekezdés szerint jóváhagyott módosítás az azt követő hónap eltelte utáni hónap első napján
lép hatályba, hogy minden Fél jelezte a Főtitkárnak, hogy a módosítást elfogadta.
20.	Cikk
Nyilatkozatok
Az aláírás időpontjában, vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe
helyezésekor a Felek az 1. cikk 2. bekezdésének, a 3. cikk 1. bekezdésének és a 18. cikknek
megfelelően egy vagy több nyilatkozatot tehetnek. Ezekkel az információkkal kapcsolatban minden
változást be kell jelenteni az Európa Tanács Főtitkárának.
21.	Cikk
Felmondás
1.	Minden Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához címzett
értesítéssel.
21
2.	A felmondás az értesítésnek a Főtitkár által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltét
követő hónap első napján lép hatályba.
22.	Cikk
Értesítések
Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács minden tagállamát és minden, a jelen Egyezményhez
csatlakozó vagy csatlakozásra felkért államot és nemzetközi szervezetet értesít
a)	minden aláírásról,
b)	minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről,
c)	ezen Egyezmény 16. és 17. cikke szerinti hatályba lépés időpontjairól,
d)	minden, az 1. cikk 2. bekezdése, 3. cikk 1. bekezdése és 18. cikk szerint tett nyilatkozatról,
e)	minden, az Egyezményt érintő cselekményről, értesítésről vagy tájékoztatásról.
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellőképpen meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Troms0-ban, 2009. június 18-án, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt
hiteles; egy eredeti példányban, amelyet az Európa Tanács irattárában kell letétbe helyezni. Az
Európa Tanács Főtitkára megküldi az Egyezmény hiteles másolatát az Európa Tanács valamennyi
tagállamának és az Egyezményhez való csatlakozásra meghívott valamennyi államnak és
nemzetközi szervezetnek.”
4. §
Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezményhez a következő
nyilatkozatot tegye. A nyilatkozat magyar nyelvű szövege és annak hivatalos angol nyelvű fordítása
a következő:
„Az 1. cikkhez
Az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezménye 1.
cikk 2. bekezdés a) ii) pontja értelmében a Magyar Köztársaság tájékoztatja az Európa Tanács
Főtitkárát, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti joga alapján a „közhatalmi szerv” fogalma
tartalmazza az alábbiakat:
1.	a jogalkotó szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
2.	az igazságügyi szervek egyéb tevékenységeik tekintetében,
3.	természetes vagy jogi személyek, amennyiben a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy
közpénzeket használnak fel.”
22
„To Article 1
In accordance with Article 1, paragraph 2, point a) ii) of the Council of Europe Convention on
Access to Official Dicuments, the Republic of Hungary informs the Secretary General of the
Council of Europe, that for the of Republic of Hungary the definition of “public authorities”
includes the following:
1.	legislative bodies as regards their other activities,
2.	judicial authorities as regards their other activities,
3.	natural or legal persons insofar as they perform public functions or operate with public funds,
according to national law.”
5.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. és 3. § az Egyezmény 16. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve a 2. és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter
gondoskodik.
23
INDOKOLÁS
az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló
Egyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló Egyezmény 10. Cikke deklarálja a
véleménynyilvánítás szabadságát. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az
információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és
anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. E jog egyik alapvető célja az állami
tevékenység átláthatóságának biztosítása, amelynek egyike eszköze a közérdekű adatot tartalmazó
iratokhoz való hozzáférés jogának garantálása. A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való
hozzáférésről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) - amely e területen az első kötelező
erejű nemzetközi jogi norma - az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2008. november 27-i
ülésén fogadta el. Aláírásra az igazságügyi miniszterek 2009. június 18-19-én Troms0-ban
(Norvégia) tartott ülésén nyílt meg, ahol az igazságügyi és rendészeti miniszter a 31/2009. (VI. 18.)
ME határozattal kiadott felhatalmazás alapján - a megerősítés fenntartásával - az Egyezményt
aláírta.
A jelen Javaslat célja, hogy Magyarország az Egyezmény kihirdetésével és a magyar jogrend
részévé tételével kifejezze elkötelezettségét az állami működés átláthatóságának demokratikus elve
mellett, melyet az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok nyilvánossága jogának
biztosításával garantál. A magyar jog a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adtok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a
továbbiakban: Avtv.), valamint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC.
törvényben, továbbá a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi
CLXXXI. törvényben az Egyezményben foglaltaknak megfelelő szabályozást tartalmaz. Így az
Egyezmény alkalmazásához a hazai törvényi szabályozás módosításának a jelen javaslatban való
kezdeményezése nem merül fel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény tárgykörére tekintettel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény (Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3) bekezdés a) és b) pontja alapján
24
az Országgyűlés ad felhatalmazást az Egyezmény kihirdetésére. Jelen § - az Nsztv. 7. § (2)
bekezdésében foglaltakkal összhangban - a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.
A 2. §-hoz
Az Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a
kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nsztv. 7. §
(2)	bekezdés, illetve 9. §]. Mivel az Egyezmény tárgykörét érintően a belső jogi szabályozás az
Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Egyezmény kihirdetése is törvényi formát ölt.
A 3. §-hoz
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve (2) bekezdésének megfelelően e § tartalmazza a
belső jogba transzformált Egyezmény hiteles angol nyelvű szövegét, illetve annak hivatalos magyar
nyelvű fordítását.
Az 1. Cikk rögzíti, hogy az Egyezmény nem érinti az abban foglaltaknál szélesebb dokumentum-
hozzáférési jogokat biztosító nemzeti és nemzetközi jogi követelmények érvényesülését.
Az Egyezmény 1. Cikk 1. bekezdése meghatározza, hogy mely szerveket tekint az Egyezmény
tekintetében közhatalmi szervnek. E szerint közhatalmi szervek a kormányzati és közigazgatási
szervek nemzeti, regionális és helyi szinten, a jogalkotó és igazságügyi szervek, amennyiben a
nemzeti jog szerint igazgatási feladatot látnak el, valamint a természetes vagy jogi személyek,
amennyiben hatósági vagy igazgatási jogkört gyakorolnak. Az Egyezmény lehetőséget biztosít arra,
hogy a Fél olyan nyilatkozatot tegyen, mely alapján nemzeti joga szerint az Egyezményt alkalmazni
kívánja a jogalkotó és igazságügyi szervekre az igazgatási feladataikon túlmenő egyéb
tevékenységük tekintetében, valamint mindazokra a természetes vagy jogi személyekre, amelyek a
nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel.
A 2. Cikk a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát és a Feleknek e jog
érvényesítésére vonatkozó jogi szabályozási kötelezettségét rögzíti.
A 3. Cikk tételesen meghatározza azokat az eseteket, melyek védelme céljából arányos és szükséges
lehet a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogának korlátozása egy
demokratikus társadalomban. A Felek belső jogukban ezen okokra hivatkozva korlátozhatják az
iratokhoz való hozzáférést, ilyen ok többek között a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a védelem, a
nemzetközi kapcsolatok, a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a magánélet védelméhez való jog, az üzleti
és egyéb gazdasági érdekek védelme.
25
A 4-6. Cikkek a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés joga gyakorlásának formai
és eljárási szabályait határozzák meg. A 7. Cikk kimondja, hogy az iratnak a hivatal helyiségében
való megtekintése ingyenes, míg a másolat kérése valamely formában az önköltség mértékéig
díjköteles. A 8. Cikk rendelkezik a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés iránti
kérelem elutasítása esetére biztosítandó jogorvoslat követelményéről. A 9. Cikk pedig a hozzáférés
jogának gyakorlásához szükséges kiegészítő rendelkezésekről szól, valamint kiegészítő
intézkedések megtételét írja elő, ami elsősorban az érintettek tájékoztatására, a közigazgatásban
dolgozók felkészítésére és a szükséges szervezési intézkedések megtételére vonatkozik.
A 10. Cikk utal arra, hogy a közhatalmi szerveknek meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket
annak érdekében is, hogy a hivatalos iratokat saját elhatározásból kérelem nélkül is automatikusan
nyilvánosságra hozzák, amikor ez lehetséges.
A 11-13. Cikk rendelkezik az Európa Tanács keretén belül egy szakértői testület, valamint egy
Konzultatív Tanács felállításáról és működéséről, amelyeknek feladata az Egyezmény
végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok elemzése és értékelése, valamint az Egyezmény
továbbfejlesztésére, módosítására vonatkozó javaslattétel, a mások által tett javaslatok
véleményezése és e javaslatok továbbítása a Miniszteri Bizottság részére. A 10-15 fős szakértői
csoport tagjait a Felek képviselőiből álló Konzultatív Tanács fogja választani a terület elismert
szakértői közül.
A 14-15. Cikk kötelezi a Feleket arra, hogy információt szolgáltassanak az Európa Tanács
Főtitkárságának az Egyezmény alkalmazásához szükséges jogalkotási és egyéb, a végrehajtást
szolgáló tevékenységről. A 16. Cikk pedig előírja ezeknek a jelentéseknek, valamint a szakértői
csoport és a Konzultatív Tanács dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát.
A záró rendelkezések (16-22. Cikkek) az Egyezmény aláírásával és kötelező hatálya elismerésének
módozataival, az ahhoz való csatlakozással, az Egyezmény módosítására vonatkozó eljárással, a
nyilatkozatok tételével, továbbá hatálybalépésével, az Európa Tanács Főtitkárának letéteményesi
funkciójával, illetőleg a bármely Fél által gyakorolható egyoldalú felmondás lehetőségével
kapcsolatos előírásokat tartalmazzák.
Az Egyezmény az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor
az Európa Tanács 10 tagországa az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezte az Egyezmény
kötelező hatályának elismerésére vonatkozó dokumentumot.
26
A 4. §-hoz
Az Egyezmény hatálya szűkebb, mint az a szervi kör, amelyre a hazai szabályozás szerint a
közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye és ezen belül az iratokhoz való hozzáférés joga
kiterjed. Az Egyezmény lehetőséget biztosít azonban arra, hogy a Fél olyan nyilatkozatot tegyen,
mely alapján nemzeti joga szerint az Egyezményt alkalmazni kívánja a jogalkotó és igazságügyi
szervekre az igazgatási feladataikon túlmenő egyéb tevékenységük tekintetében, valamint
mindazokra a természetes vagy jogi személyekre, amelyek a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak
el, vagy közpénzeket használnak fel. Az Avtv. a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében nem
tesz különbséget a jogalkotó szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzatok képviselő-testületei)
egyes tevékenységei tekintetében. Mindazon természetes vagy jogi személyeknek, amelyek a
nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel, e tevékenységükre
vonatkozó adatait pedig közérdekű adatnak tekinti. Az előbbiek alapján indokolt élni a
nyilatkozattétel lehetőségével.
Az 5. §-hoz
E § rendelkezik az Egyezmény belső jogi hatálybalépésének napjáról [amely az Nsztv. 10. § (3)
bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával]. Tekintettel arra,
hogy az Egyezmény Magyar Köztársaság vonatkozásában történő hatálybalépése határozza meg a
kihirdető §-ok hatálybalépésének napját, s ez az időpont egyelőre még nem ismert, a hatálybalépés
naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. A hatálybalépés naptári napját
megállapító határozatot a letéteményestől kapott értesítések alapján hivatalból adja ki a
külügyminiszter.