﻿Irományszám: \ | /fA 1 o
. ^	„ n	2009. évi......törvény
Érteit: 2009 NÜV L 0.
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
I.	FEJEZET
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény
módosítása
M
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX.
törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed a kőolajterméket forgalmazó, valamint az Európai Unió másik
i tagállamából (a továbbiakban: tagállam) vagy harmadik országból saját felhasználás céljából-
behozó - a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló törvényben (a továbbiakban: jövedéki adótörvény) meghatározott - adóraktári
engedélyesre, adómentes felhasználóra, felhasználói engedélyesre, bejegyzett kereskedőre,
bejegyzett feladóra, közösségi jövedéki engedélyes kereskedőre, valamint jövedéki
engedélyes importálóra (a továbbiakban: engedélyes).”
2-§
A Kt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok az engedélyesek, akik
(amelyek)
a)	a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései
szerint szabad forgalomba bocsátanak,
b)	a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket szabad forgalomba bocsátás nélkül
adómentes felhasználónak tárolnak ki,
c)	a 3. § (2) bekezdésében felsorolt, harmadik országból behozott kőolajterméket
adófelfüggesztéssel adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére feladnak,
d)	a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket harmadik országból adómentes
felhasználóként, illetve felhasználó engedélyesként behoznak,
e)	más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, a 3. § (2) bekezdésében felsorolt
kőolajterméket más tagállamból beszereznek,
f)	a 3. § (2) bekezdésében felsorolt kőolajterméket a 37. § (2) bekezdés f) pontja szerint
felhasználnak.”
3-§
A Kt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„37. § (1) A tag a kőolajtermék forgalmazási tevékenységével összefüggésben, illetve a saját
felhasználásra történő behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást
fizet.
(2)	Tagi hozzájárulást kell fizetni a 4. §-ban foglalt eltérésekkel a 3. § (2) bekezdésében
felsorolt kőolajtermékek mennyisége után, ha
a)	az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett kereskedő, illetve a jövedéki engedélyes importáló
a kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja;
b)	az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználónak
kitárolja;
c)	az adómentes felhasználó, illetve a felhasználói engedélyes a kőolajterméket
adófelfüggesztéssel harmadik országból behozza;
d)	a bejegyzett feladó a harmadik országból behozott kőolajterméket adófelfüggesztéssel
adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére a jövedéki törvény szerint
feladja;
e)	a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő, az
adóraktár-engedélyes, illetve a felhasználói engedélyes más tagállamban szabad forgalomba
bocsátott kőolajterméket más tagállamból beszerez;
f)	az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a
jövedéki termék előállításához történő felhasználást.
(3)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adótörvény szerint
szabadforgalomba hozott, b) pontja esetén a kitárolt, c) pontja esetén a behozott, d) pontja
esetén a feladott, e) pontja esetén a beszerzett, f) pontja esetén a felhasznált hozzájárulás-
köteles kőolajtermék mennyisége.
(4)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti esetben az ott
megnevezett engedélyest, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár-engedélyest, a
(2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a bejegyzett feladót terheli.
(5)	A tag az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles
elszámolni.”
4.§
(1)	A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tag minden hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy
a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése
alapjául szolgáló szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, illetve
felhasznált kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag köteles minden olyan
adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének
ellenőrzéséhez szükséges.”
(2)	A Kt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
2
„(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tag köteles - annak a Szövetséghez történő
benyújtása előtt - a vámhatósággal az abban foglalt adatok helytállóságát illetően
záradékoltatni.”
5.§
A Kt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A Szövetség a tagok részére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló
nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. Erről
tájékoztatja az adóhatóságot és a vámhatóságot.”
6.	§
A Kt. 38. § (3) bekezdésében a „kőolaj és” szövegrész helyébe a „vagy felhasznált” szöveg, a
Kt. 40/A. §-ában a „beszerzett és értékesített” szövegrész helyébe a „szabad forgalomba
bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, illetve felhasznált” szöveg lép.
II.	FEJEZET
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXV1. törvény módosítása
7-§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXYI. törvény (a továbbiakban: VET.) 3. §-a a
következő 73. ponttal egészül ki:
/3. § E törvény alkalmazásában/
„73. Irányítás: olyan jogokkal, szerződésből eredő jogosultságokkal, vagy más eszközökkel
való rendelkezés, amelyek akár külön-külön, akár együttesen - és a kapcsolódó jogi és
ténybeli körülményekre tekintettel - lehetővé teszik meghatározó befolyás gyakorlását egy
vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:
a)	a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének tulajdonjoga vagy használatának
joga,
b)	az olyan jogokkal vagy szerződésből eredő jogosultságokkal való rendelkezés, amelyek
meghatározó befolyást biztosítanak a vállalkozás döntéshozó, illetve ellenőrző szerveinek
összetételére, szavazatára vagy döntéseire.”
(2)	A VET. 3. §-a a következő 74. ponttal egészül ki:
/3. § E törvény alkalmazásában/
„74. Külön kezelt intézmény: központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, helyi
önkormányzat költségvetési intézménye, valamint normatív állami támogatásban részesülő,
közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.”
3
8.§
A VET. 16. §j) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:
/16. § Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az
átviteli és elosztó hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső
villamos energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen/
,j) az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, az üzemi szabályzatokban
meghatározott elosztó hálózat (a továbbiakban: az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat),
valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,”
9.§
A VET. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító feladatai az átviteli hálózati tevékenység
gyakorlásával kapcsolatban különösen:
a)	az átviteli hálózat gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő
üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem
szempontjaira is tekintettel,
b)	a szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő eszközök biztosítása,
c)	megfelelő átviteli kapacitás és a rendszer megbízhatóságának biztosításával hozzájárulás
az ellátásbiztonsághoz,
d)	a villamosenergia-rendszerben a villamosenergia-áramlásának irányítása, ennek
érdekében a villamosenergia-rendszer biztonságának, megbízhatóságának és
hatékonyságának, valamint a szükséges kiegészítő szolgáltatásoknak a biztosítása,
e)	tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a
kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
f)	az elosztó hálózati engedélyesek, a rendszerhasználók és az összekapcsolt
villamosenergia-rendszer üzemeltetők megfelelő információval történő ellátása,
g)	megkülönböztetés-mentes hozzáférés engedélyezése és biztosítása a rendszerhasználók
vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
h)	a villamosenergia-rendszemek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az
ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a
hálózatfejlesztési terv Hivatalhoz történő beterjesztése,
i)	közreműködés az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fejlesztése
céljából a 26. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírásában,
j) az átviteli rendszerirányító képviselete, valamint kapcsolattartás harmadik felekkel, a
Hivatallal és más tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságaival,
k) az átviteli rendszerirányító képviselete a 714/2009/EK rendelet szerinti villamosenergia-
piaci átviteli rendszerüzemeltetők európai hálózatában (villamosenergia-piaci ENTSO) és az
egyéb nemzetközi szervezetekben,
4
I) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke
szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében
fizetendő díjak, valamint a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése,
m) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése
érdekében közös vállalkozások, illetve áramtőzsdék létrehozása,
n) valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi,
könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása,
o)	a piaci integráció elősegítése.
(2)	Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózati tevékenység
gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges
eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a)	az átviteli hálózat tulajdonjogával,
b)	a saját alkalmazásában álló, az átviteli hálózati tevékenység gyakorlásához és a
mindennapi vállalati feladatok ellátásához szükséges személyzettel,
c)	a 102/H. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
d)	saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai rendszerrel és
berendezésekkel, valamint biztonsági rendszerrel.
(3)	Az átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles úgy működni,
hogy az átviteli hálózati tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint az
átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a
rendelkezésére álljanak.”
10. §
A VET. „A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok” címet követően a következő
23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához
szükséges - a működési engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási,
mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.”
11.	§
(1)	A VET. 25. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési
tervek, illetve ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás és -kereslet,
valamint az európai villamosenergia-piac követelményeinek figyelembevételével évente
köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszemek a 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű
hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét. A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni
az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már
eldöntött fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint
mindezek tervezett ütemezését.”
5
(2)	A VET. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó hálózati
engedélyes által benyújtott fejlesztési tervtől, illetve ajánlattól, köteles az eltérést írásban
indokolni és a hálózati engedélyes által készített fejlesztési tervet, illetve ajánlatot
mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal nyilvános egyeztetést tart a
rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről és közzéteszi az annak eredményét
tartalmazó emlékeztetőt.”
(3)	A VET. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6)
bekezdéseinek számozása (5)-(7) bekezdésre módosul:
„(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) bekezdésben meghatározott
hálózatfejlesztési tervet a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyás során a Hivatal vizsgálja a
hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet által hivatkozott közösségi szintű
tíz éves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével
kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni a 713/2009/EK rendelet alapján létrehozott
Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel.”
12.	§
(1)	A VET. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben az elosztó hálózati engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (5)
bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal - az átviteli rendszerirányító,
valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére
pályázatot írhat ki.”
(2)	A VET. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat
eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat
fejlesztőjével együttműködni.”
13. §
A VET. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból nem valósít meg egy, a 10
éves hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a
Hivatal - amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv
alapján továbbra is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására külön
jogszabályban meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2)	A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az
alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a)	az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása;
6
b)	az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése;
c)	az érintett új eszközök általa történő megépítése;
d)	az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(3)	A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel
benyújtásának határidejét megelőzően.
(4)	Az átviteli rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás
megvalósításához szükséges információkat, köteles az új eszközöket hozzákapcsolni az
átviteli hálózathoz, és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának
megkönnyítése érdekében.
(5)	Az érintett beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal
jóváhagyása szükséges.”
14.	§
A VET. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele,
hogy a kérelmező megfeleljen az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási
követelményeknek. Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó engedély kiadásának feltétele,
hogy a Hivatal a 160. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli
rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”
15.	§
A VET. 93. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges az olyan tranzakció megvalósításához, amely
azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak
irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.”
16.	§
A VET. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési
engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi végzéséhez
(a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető
eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházásához,
átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához,
megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető
eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74.
§-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi, vagy azt, hogy
az átviteli rendszerirányító nem felel meg az e törvény 16/A. § (2) bekezdésében rögzített
követelményeknek.”
17. §
7
A VET. 95. § (3) bekezdése helyébe a
bekezdéssel egészül ki:
cövetkező rendelkezés lép, és a § a következő (4)
„(3) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) bekezdésben meghatározott tranzakció jóváhagyását, ha
a 160. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a tranzakció végrehajtása eredményeként
az átviteli rendszerirányító nem felelne m
vagy azt, hogy a tranzakció megvalósí
energiaellátásának biztonságát.
eg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek,
ása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam
(2)
(4) A 93. § (1) bekezdése szerinti
a 93. § (1) bekezdésében meghatározott tiji
§ (1) bekezdésében, valamint a 93. §
hozzájárulás hiányában, továbbá a 92. §
részesedései tekintetében a társasággal s
jogot nem gyakorolhat, illetve a részvény
tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagje
irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolá:
együtt lehet benyújtani.”
részese lésszerzés
bejelentésének elmulasztása esetén, vagy
domásul vételt kimondó visszaigazolás, illetve a 92.
és (5) bekezdésében meghatározott jóváhagyás,
(2) bekezdésében foglaltak esetén, a szerző fél a
bemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve -
vkönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem
gyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre
ását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal
A VET. 99. § (1) bekezdése helyébe a kö\
„(1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosi
kijelö
eljárás keretében más engedélyest is
jogszabályi előírásoknak megfelelően föl}
villamosenergia-ellátást, illetőleg közve
idézheti elő. A Hivatal jogosult az átviteli
vagy az átviteli hálózat üzemeltetésére
rendszerirányító folyamatosan megszegi
amennyiben tevékenységei gyakorlása
javára alkalmaz megkülönböztetést.”
so:
A VET. 101. § i)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/101. § A 100. §-ban megfogalmazott
követelmények teljesítése szükséges:/
,,i) A jelen törvényben foglalt rendel
engedélyes befolyásmentesen és az egyen
meghozni az engedélyköteles tevékeny:
személyi döntéseket, beleértve az éves üz
az elosztó vezetékek létesítésével, tovább
nem akadályozza az elosztó hálózati en;
engedélyes éves üzleti tervét, és
eladósodásának mértékére vonatkozóan,
az elosztó hálózati engedélyes részére eg;
hog
18. §
etkező rendelkezés lép:
ítása érdekében külön jogszabályban meghatározott
ölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem
itatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos
:llenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát
hálózati tevékenység egyes elemeinek gyakorlására
más engedélyest kijelölni, amennyiben az átviteli
az e törvény szerinti kötelezettségeit, így különösen
rán ismételten a vertikálisan integrált vállalkozás
19. §
függetlenség biztosításához legalább a következő
kezések figyelembevételével az elosztó hálózati
ő bánásmód követelményének megfelelően jogosult
slégének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és
leti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint
á felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez
gedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az
y általános korlátokat szabjon a leányvállalat
z anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során
yfedi utasítást nem adhat;
8
j) Az elosztó hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan
bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez
történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;”
20.	§
A VET. a 102. §-t követően a következő címmel és a következő 102/A-102/H. §-okkal
egészül ki:
„Az átviteli rendszerirányítás szétválasztására vonatkozó további követelmények
102/A. § A vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-
kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem
rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban.
102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítási tevékenységet ellátó gazdasági társaság legfőbb
szerve által kijelölt társasági szerv vagy testület (a továbbiakban: felügyelő testület) felelős a
részvényesek vagyonának értékére jelentős hatást gyakorló döntések meghozataláért,
különösen a társaság éves pénzügyi tervének és hosszú távú pénzügyi tervének
jóváhagyásáért, a társaság eladósodási szintjének meghatározásáért, továbbá jogosult a
102/C. § (1) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára, valamint a 102/H. §
szerinti megfelelési ellenőr kinevezésére, illetve megbízatásának megszüntetésére.
(2)	A felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek meg kell
felelnie a 102/D. § (1) bekezdés a) pontja, 102/D. § (3) bekezdése, valamint a 102/E. §
szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek.
(3)	Nem tartozhatnak a legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe az átviteli
rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével,
valamint a 10 éves hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.
102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányítási tevékenységet ellátó gazdasági társaság operatív
irányítását ellátó személy vagy testület tagjai kinevezéséről, a kinevezés megújításáról,
munkafeltételeikről, ideértve a díjazásukat is, valamint a megbízatásuk megszüntetéséről a
legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület dönt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a felügyelő testület tagjai
kinevezéséről, megbízatásuk meghosszabbításáról, megszüntetéséről, mindezek feltételeiről,
valamint a megszüntetés okairól értesíteni kell a Hivatalt. A döntés akkor válik hatályossá, ha
a Hivatal három héten belül nem emel kifogást a döntés ellen. A Hivatal abban az esetben
jogosult kifogást emelni a döntés ellen, ha kétséges
a)	a kinevezett személy szakmai függetlensége, vagy
b)	a megbízatás idő előtti megszüntetésének jogszerűsége.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a Hivataltól kérhetnek jogorvoslatot a
felügyelő testület döntésével szemben a megbízatásuk idő előtti megszüntetése esetén.
102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó testület tagjait úgy kell
kinevezni, hogy
9
a)	a tagok többsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya
létesítését megelőzően három évig nem volt - az átviteli rendszerirányító kivételével - a
vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását
ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a
vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító
részvényesével, továbbá nem rendelkezett semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel
e vállalkozásokban,
b)	a tagok kisebbsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya
létesítését megelőző fél évig nem volt a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely
tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja.
(2)	Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál a társaság operatív irányítását nem testület
látja el, az operatív irányítást ellátó vezetőre az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények
vonatkoznak.
(3)	Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja a
munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnését követő négy
évig nem lehet - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozás
vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének
tagja, nem állhat munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy
üzleti kapcsolatban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált
vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító részvényesével, továbbá nem
rendelkezhet semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel e vállalkozásokban.
102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó vezetőjének vagy testülete
tagjának, továbbá bármely munkavállalójának nem lehet társasági részesedése, sem egyéb
érdekeltsége - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált vállalkozásban,
annak bármely tagvállalatában vagy irányító részvényesében, nem lehet e társaságok vezető
tisztségviselője, nem létesíthet e gazdasági társaságokkal munkaviszonyt, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá semmilyen üzleti kapcsolatot, valamint nem részesülhet
e társaságoktól pénzügyi juttatásban vagy más előnyben.
(2)	Az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja,
továbbá bármely munkavállalója díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a
vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének
eredményességétől függően meghatározni.
102/F. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzügyi juttatásban vagy más
előnyben a vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-
kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatától.
(2)	A vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-
kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az
átviteli rendszerirányító anyavállalata nem nyújthat szolgáltatást és nem kölcsönözhet
munkaerőt az átviteli rendszerirányító részére, továbbá nem jogosult munkaerőt kölcsönözni
az átviteli rendszerirányítótól.
(3)	Az átviteli rendszerirányító diszkrimináció-mentes és a Hivatal által jóváhagyott feltételek
alapján jogosult szolgáltatásokat nyújtani a vertikálisan integrált vállalkozás villamosenergia-
termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó
10
leányvállalata, valamint az anyavállalata számára, amennyiben e szolgáltatások azonos
feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhetők és nem korlátozzák a versenyt.
(4)	Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi kapcsolatoknak, így különösen is az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan
integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel feltételeinek meg kell felelniük a piaci
feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító köteles e kapcsolatokról részletes nyilvántartást
vezetni, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
(5)	Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges. A Hivatal jóváhagyja a
megállapodást, amennyiben az megfelel a piaci feltételeknek.
(6)	Az átviteli rendszerirányító a vállalati identitásában, kommunikációjában,
márkajelzésében és a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált
vállalkozástól.
(7)	Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált vállalkozáséval
azonos beszállítókkal vagy tanácsadókkal az informatikai rendszerekre és berendezésekre,
valamint a biztonsági rendszerekre, továbbá nem jelölheti ki könyvvizsgálónak a vertikálisan
integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalata könyvvizsgálóját.
102/G. § (1) Az átviteli rendszerirányító a vertikálisan integrált vállalkozástól függetlenül,
önállóan jogosult:
a)	dönteni az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges
eszközökről,
b)	dönteni a finanszírozási forrásairól, így különösen is hitelt felvenni és tőkét emelni,
c)	meghatározni a napi tevékenységeire, a hálózatüzemeltetésre és a tíz éves
hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó versenymagatartását,
d)	teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit.
(2)	A vertikálisan integrált vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító rendelkezésére
bocsátani a felügyelő testület által jóváhagyott jövőbeli beruházások megvalósításához, illetve
a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Az átviteli
rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(3)	A vertikálisan integrált vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől,
amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei
teljesítésében.
102/H. § (1) Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtását a felügyelő
testület által kijelölt megfelelési ellenőr ellenőrzi. A megfelelési ellenőr természetes vagy jogi
személy is lehet.
(2)	A megfelelési ellenőr kijelölését, a megbízatásának időtartamát és feltételeit a Hivatallal
jóvá kell hagyatni. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének
vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel tagadhatja meg.
(3)	A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelő testület a Hivatal előzetes jóváhagyásával
jogosult megszüntetni. A felügyelő testület köteles megszüntetni a megfelelési ellenőr
megbízatását, amennyiben azt a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai
alkalmasságának hiányára tekintettel kérte.
11
(4)	Megbízatása alatt a megfelelési ellenőr nem létesíthet a vertikálisan integrált
vállalkozással, annak bármely tagvállalatával vagy irányító részvényesével üzleti kapcsolatot,
munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá nem lehet
semmilyen érdekeltsége e vállalkozásokban. A 102/C-E. §-ban meghatározott rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell a megfelelési ellenőrre is.
(5)	A megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait külön jogszabály határozza meg.”
21.	§
(1)	A VET. 159. § a következő cs) ponttal egészül ki:
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
,,cs) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti
pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan
integrált vállalkozás villamosenergia-termeléssel, villamosenergia-kereskedelemmel vagy
egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata részére
nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,”
(2)	A VET. 159. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
»d) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által
benyújtott megfelelési programokat, azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési
jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését,
megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését,”
(3)	A VET. 159. §f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
,f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny
jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá az átviteli
rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a
kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat,”
(4)	A VET. 159. § p)-q) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
12
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
,,p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet és
folyamatosan figyelemmel kíséri annak megvalósítását,
q) a 7. § (2) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére,
illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint az elosztó
hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat
fejlesztésére pályázatot ír ki, és elbírálja azokat,”
(5)	A VET. 159. § w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
,,w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással
való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az
engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan tranzakciók végrehajtását, amelyek
eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának
irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes
működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi
végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni
értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve
egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,”
(6)	A VET. 159. § zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai
körében/
,^s) kifogásolhatja az átviteli rendszerirányító operatív irányítását ellátó személy vagy testület
tagja kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazásukat is, valamint
a megbízatása megszűnését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti
megszüntetésének jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén, dönt az átviteli rendszerirányító
operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának idő előtti
megszüntetését kimondó felügyeleti testületi döntéssel szembeni jogorvoslat ügyében,
továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a
függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén.”
22.	§
A VET. 160. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„160. § (1) Az átviteli rendszerirányítási engedély kiadását megelőzően a Hivatal köteles az e
§ szerinti eljárásban ellenőrizni, hogy a kérelmező megfelel-e az átviteli rendszerirányítóra
vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A Hivatal köteles továbbá folyamatosan
figyelemmel kísérni a szétválasztási követelmények teljesülését.
(2)	A Hivatal lefolytatja az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való
megfelelését ellenőrző eljárást:
a)	az átviteli rendszerirányítási engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően,
b)	az átviteli rendszerirányító bejelentése alapján, amennyiben az átviteli rendszerirányító
olyan tervezett tranzakciót jelent be a Hivatalnak, amely miatt szükségessé válhat a
szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálata,
c)	harmadik országból származó személy vagy személyek bejelentése alapján, amennyiben
a harmadik országból származó személy vagy személyek olyan tervezett tranzakciót
jelentenek be a Hivatalnak, amelynek eredményeként irányítást gyakorolnának az átviteli
rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett,
d)	amennyiben az átviteli rendszerirányító feletti irányítást és befolyást érintő olyan
tervezett változásokról szerez tudomást, amelyek a szétválasztási követelmények
megsértéséhez vezethetnek, vagy amennyiben a Hivatal okkal feltételezi a szétválasztási
követelmények megsértését,
e)	az Európai Bizottság indokolt kérelmére.
(3)	Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett
tranzakciókat, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelésének ismételt
vizsgálatát tehetik szükségessé, így különösen is azokat, amelyek azt eredményeznék, hogy
harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli
rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.
(4)	A harmadik országból származó személy vagy személyek kötelesek a Hivatalnak
bejelenteni az olyan tervezett tranzakciókat, amelyek azt eredményeznék, hogy irányítást
gyakorolnak az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.
(5)	A Hivatal köteles értesíteni az Európai Bizottságot az átviteli rendszerirányító
szétválasztási követelményeknek való megfelelését vizsgáló eljárás megindításáról,
amennyiben arra azért került sor, mert valamely tervezett tranzakció azt eredményezné, hogy
harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli
rendszerirányító felett.
(6)	A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásban a Hivatal 4 hónapon belül köteles
határozni a megfelelésről. Amennyiben a Hivatal e határidőn belül nem hoz határozatot, úgy
kell tekinteni, hogy az átviteli rendszerirányító megfelelését megállapító határozatot hozott.
(7)	A Hivatal nem állapíthatja meg az átviteli rendszerirányító szétválasztási
követelményeknek való megfelelését, ha az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító
részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi
megszerzése veszélyeztetné az ország, vagy más tagállam vagy az Európai Unió
energiaellátásának biztonságát.
(8)	Az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfeleléséről hozott
határozatát a Hivatal annak indokaival együtt köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
14
(9)	A Hivatal döntése akkor válik jogerőssé, ha az Európai Bizottság az értesítést követő 2
hónapon belül, illetve - amennyiben az Európai Bizottság a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1)
bekezdése alapján kikérte az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét,
vagy a 2009/72/EK irányelv 11. cikk (6) bekezdése alapján az Ügynökség, az érintett
tagállam, vagy az érdekelt felek véleményét - az értesítést követő 4 hónapon belül:
a)	olyan véleményt ad ki, amelyben nem emel kifogást a megfelelés megállapításával
kapcsolatban,
b)	nem ad ki véleményt.
(10)	Amennyiben az Európai Bizottság nem a (9) bekezdés a) pontja szerinti véleményt adott
ki, a Hivatal az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követő két hónapon belül
köteles határozni az átviteli rendszerirányító megfeleléséről. Döntése meghozatala során a
Hivatal köteles figyelembe venni az Európai Bizottság véleményében foglaltakat, azzal, hogy
nem állapíthatja meg az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való
megfelelését, ha az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese feletti irányítás
harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése veszélyeztetné az
ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát. A Hivatal az Európai Bizottság
véleményét az átviteli rendszerirányító megfeleléséről hozott határozatával együtt köteles
közzétenni.
(11)	Az átviteli rendszerirányító megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal köteles
közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és köteles arról értesíteni az Európai
Bizottságot.
(12)	Az átviteli rendszerirányító, a termelő, a villamosenergia-kereskedő, valamint az
egyetemes szolgáltató köteles a Hivatal, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani
az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelésével
kapcsolatban kért információkat.”
23.	§
A VET. 168. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje/
,j) a 160. § (2) bekezdésének a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban 4 hónap, a 60. § (10)
bekezdése szerinti eljárásban pedig 2 hónap.”
24.	§
(1)	A VET. 170. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
„17. a folyamatos ellátás érdekében, valamint az átviteli rendszerirányító folyamatos
kötelezettségszegése esetén más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(2)	A VET. 170. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
15
„39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés
részletes szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr
jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
25.	§
(1)	A VET. 171. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5)	A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása
alapján kiadott, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön
jogszabály alapján a hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében
történő értékesítésére vonatkozó, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát meghatározó hatósági határozattal nem
szabályozott értékesítési jogosultságok - a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény
céljára történő távhőtermelésre, illetve a külön kezelt intézmény ellátásának céljára történő
hasznos hőtermelésre vonatkozó jelen bekezdés és a (16) bekezdés szerinti meghosszabbítás
esetét kivéve - 2010. december 31-én megszűnnek. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön
jogszabály alapján lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára történő távhő
célú hőenergiával, illetve külön kezelt intézmény ellátásának céljára történő hasznos
hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő
értékesítésére jogosult 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel
rendelkező villamosenergia-termelő kérelmére - az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával,
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásával - a Hivatal
a távhő felhasználók teherbíró képességére és a kiserőművi beruházások megtérülési idejére
való tekintettel az átvétel időtartamát a kereskedelmi üzem kezdetétől számított 7,5 éves
időtartamra, de legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbítja, ha a kapcsoltan termelt
villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a
távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez kimutathatóan eljut, a megtermelt
hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhő és külön kezelt intézmény, illetve
külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011.
december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi
teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. E bekezdés
alkalmazásában a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő
részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez akkor
jut el kimutathatóan, ha a kereskedelmi üzemidő alatt kapcsoltan termelt hőmennyiség
súlyozott átlagárának Ft/MJ-ban kifejezett értéke nem haladja meg a termelő számára elérhető
-	2009. július 1-je előtt a közüzemi, 2009. július 1-je után az egyetemes szolgáltatói - földgáz
árának rendszerhasználati díjakkal és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A.
§-ában meghatározott pénzeszközzel növelt, Ft/MJ-ban számított értékét. A feltételek
teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a
termelőt kizárja a kötelező átvételből. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti
meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. március 31-ig a termelő és az átviteli
rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás
időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a 2009. november 1-jén hatályos
külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.”
16
(2) A VET. 171. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség
alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célra vagy
külön kezelt intézmény céljára történő távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos
energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult 50 MW vagy azt meghaladó
teljesítőképességgel rendelkező villamosenergia-termelő kérelmére - az átvétel egyéb
feltételeinek megtartásával, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének
meghatározásával - a Hivatal a távhő felhasználók teherbíró képességére és az egyes termelési
eljárások átlagos megtérülési idejére való tekintettel az átvétel időtartamát legfeljebb 2015.
december 31-ig meghosszabbíthatja, amennyiben a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi
XVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokat figyelembe véve a
Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi
rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljut,
a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben lakossági távhő és külön kezelt
intézmény céljára kerül értékesítésre, és a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december
31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi
teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A feltételek
teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a
termelőt kizáija a kötelező átvételből. Az átvétel időtartamának e bekezdés szerinti
meghosszabbítása esetén legkésőbb 2010. március 31-ig a termelő és az átviteli
rendszerirányító a kötelező átvételről a Hivatal által meghatározott meghosszabbítás
időtartamára, a határozatban és az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglalt
feltételeknek megfelelő szerződést kötnek.”
26.	§
A VET. a következő 178/A. §-sal egészül ki:
„178/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező
engedélyes 2010. szeptember 30-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a 160. § szerinti eljárás
megindítását. A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen az átviteli
rendszerirányítóra 2011. március 3-tól kezdődően vonatkozó szétválasztási
követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelemmel összefüggésben a Hivatal 2011. február 1-ig köteles
lefolytatni a 160. § szerinti eljárást az átviteli rendszerirányító szétválasztási
követelményeknek való megfelelésének ellenőrzése érdekében és a megfelelésről hozott
határozatát legkésőbb 2011. március 1-ig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti engedélyes, valamint annak jogutódja kivételével kizárólag olyan
vállalkozás számára adható ki átviteli rendszerirányítási engedély, amely nem része sem
villamosenergia-ipari, sem földgázipari vertikálisan integrált vállalkozásnak, és amely felett
nem rendelkezik irányítással villamosenergia-, illetve földgáz-termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító részvényese. Az
ilyen átviteli rendszerirányító villamosenergia-, illetve földgáz-termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban kizárólag kisebbségi és kizárólag pénzügyi
jogosultságokat biztosító részesedést szerezhet.
17
(4)	Ha olyan vállalkozás számára kerül kiadásra átviteli rendszerirányítási engedély, amely
nem része sem villamosenergia-ipari, sem földgázipari vertikálisan integrált vállalkozásnak,
és amely felett nem rendelkezik irányítással villamosenergia-, illetve földgáz-termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító részvényese, ezen
átviteli rendszerirányítóban nem szerezhet irányítást vagy a társaság irányításába vagy
ellenőrzésébe befolyást biztosító részesedést villamosenergia-, illetve földgáz-termeléssel
vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, vagy annak irányító részvényese. Az ilyen
átviteli rendszerirányító villamosenergia-, illetve földgáz-termeléssel vagy kereskedelemmel
foglalkozó vállalkozásban kizárólag kisebbségi és kizárólag pénzügyi jogosultságokat
biztosító részesedést szerezhet.”
27.	§
A VET. 17. § (1) bekezdésében az „átviteli rendszerirányító jogosult” szövegrész helyébe az
„átviteli rendszerirányító a 16/A. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatkörében jogosult”
szövegrész, 31. § c) pontjában a „kétévente” szövegrész helyébe az „évente” szövegrész, 126.
§ (1) és (2) bekezdésében a „két” szövegrész helyébe az „öt” szövegrész lép.
III.	FEJEZET
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
28.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 2. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed/
,,b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,”
29.	§
(1)	A GET. 3. § 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/3. § E törvény alkalmazásában:/
„52. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó és a földgáztárolói
engedélyes.”
(2)	A GET. 3. §-a a következő 71. ponttal egészül ki:
/3. § E törvény alkalmazásában:/
„71. Irányítás: olyan jogokkal, szerződésből eredő jogosultságokkal, vagy más eszközökkel
való rendelkezés, amelyek akár külön-külön, akár együttesen - és a kapcsolódó jogi és
ténybeli körülményekre tekintettel - lehetővé teszik meghatározó befolyás gyakorlását egy
vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:
18
a)	a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének tulajdonjoga vagy használatának
joga,
b)	az olyan jogokkal vagy szerződésből eredő jogosultságokkal való rendelkezés, amelyek
meghatározó befolyást biztosítanak a vállalkozás ügydöntő, illetve ellenőrző szerveinek
összetételére, szavazatára vagy döntéseire.”
(3)	A GET. 3. §-a a következő 72. ponttal egészül ki:
/3. § E törvény alkalmazásában:/
„72. Szállítási rendszerüzemeltetés: a földgázszállítás, a szállítóvezetékek üzemeltetése,
karbantartása és fejlesztése, továbbá az e törvényben meghatározott esetben az együttműködő
földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.”
30.	§
(1)	A GET. 4. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szállítási rendszerüzemeltetés”
(2)	A GET. 4-9. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell az általa üzemeltett
szállítóvezetékek tulajdonával.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a szállítási rendszerüzemeltetés
gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges
eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a)	mérő és adatátviteli eszközökkel,
b)	saját szervezetén belül a mérő és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését,
felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel,
c)	a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal
kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d)	a saját alkalmazásában álló, a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlásához és a
mindennapi vállalati feladatok ellátásához szükséges személyzettel,
e)	a 121/H. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
j) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a
rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan
integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és
informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szervezett foldgázpiaccal való együttműködést is,
g)	saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel,
valamint biztonsági rendszerrel.
5.	§ E törvény alkalmazásában a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlásába beletartozik
különösen:
19
a)	a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő
üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem
szempontjaira is tekintettel,
b)	tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen
a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c)	a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d)	elegendő határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való
kapcsolódáshoz,
e)	megkülönböztetés-mentes hozzáférés engedélyezése és biztosítása a rendszerhasználók
vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
f)	az együttműködő földgázrendszemek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés
és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása és a
fejlesztési javaslat Hivatalhoz történő beterjesztése,
g)	közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából meghatározott
pályázat előkészítésében,
h)	a szállítási rendszerüzemeltető képviselete, valamint kapcsolattartás harmadik felekkel, a
Hivatallal és más tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságaival,
i)	a szállítási rendszerüzemeltető képviselete a 715/2009/EK rendelet szerinti földgázpiaci
szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózatában (földgázpiaci ENTSO) és az egyéb
nemzetközi szervezetekben,
j) a szállítási rendszerrel kapcsolatos valamennyi díj beszedése,
k) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében
közös vállalkozások, illetve gáztőzsdék létrehozása,
l) valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi,
könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
6.	§ A szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles úgy
működni, hogy a szállítási rendszerüzemeltetési tevékenység megfelelő és hatékony
gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez
szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7.	§ (1) A Hivatal az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak
ellátására kijelöli:
a)	amennyiben egy engedélyes rendelkezik szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó
engedéllyel, a szállítási rendszerüzemeltetőt,
b)	amennyiben több engedélyes rendelkezik szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó
engedéllyel, a legnagyobb szállítórendszer üzemeltetőjét
(a továbbiakban: kijelölt szállítási rendszerüzemeltető).
(2) A kijelölt szállítási rendszerüzemeltető feladata az együttműködő földgázrendszer
irányítási és koordinációs feladatainak ellátása keretében:
a)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat elkészítése, és az elkészített tervezet Hivatalhoz
jóváhagyásra történő beteljesztése,
20
b)	az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében
szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók javaslatai figyelembe vételével a
korlátozási besorolás összeállítása, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
c)	földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő
földgázrendszeren a szükséges korlátozás irányítása,
d)	a nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével
összefüggő feladatok összehangolása.
8.	§ (1) A szállítási rendszerüzemeltető az 5. § i) pontjában meghatározott feladatkörében:
a)	jogosult részt venni a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált
földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b)	figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a
határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a
csatlakozó európai szállító vezetékek állapotát és műszaki sajátosságait,
c)	tájékoztatja a földgázelosztókat az európai gázhálózatok műszaki előírásainak
változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezeték, valamint a szállítóvezetékhez
kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése az európai gázhálózatok
műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével
összhangban történjen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerüzemeltető a
regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken
megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték,
valamint a tároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a
Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a
szállítási rendszerüzemeltető az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban:
miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
9.	§ A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait, a rendszerhasználók által
a nominálás során rendelkezésére bocsátott forrás- vagy fogyasztásváltoztatási lehetőségek
(opciók), a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról vagy a szervezett földgázpiacról
átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, külön jogszabályban
meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi. A szállítási rendszerüzemeltető
köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz
kereskedelem lehetőségét.”
31.	§
A GET. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat
tartalmazza.”
32.	§
(1)	A GET. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
21
/81. § (2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra
vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével
folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:/
,,d) a regionális és a közösségi szintű hálózatokra, valamint a földgáztárolókra vonatkozó
beruházási terveket,”
(2)	A GET. 81. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/81. § (2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra
vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével
folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:/
,,e) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.”
33.	§
(1)	A GET. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szállítási rendszerüzemeltető a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a
szállítóvezeték - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a
gáztárolók kapacitás-felülvizsgálatát és a fejlesztési javaslatokat összehangolja és a Hivatal
részére jóváhagyásra benyújtja. A Hivatal a jóváhagyási eljárás során dönt az elismerhető
költségekről is. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerüzemeltető az eltérő véleményeket
is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal nyilvános egyeztetést tart a
rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és közzéteszi az annak eredményét tartalmazó
emlékeztetőt.”
34.	§
(1)	A GET. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében szakértők bevonásával ellenőrzi és
jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat
eredményét és az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, amelyet a Hivatal - a 81. § (2) bekezdés
szerinti adatbázis adatai alapján - a rendszerüzemeltetőkkel egyeztetve módosíthat. A Hivatal
az infrastruktúrafejlesztési-javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki, amelyben fel kell tüntetni a
10 éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat és azok ütemezését is, valamint kifejezetten is a
következő három évben megvalósítandó beruházásokat.
(2)	Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK
rendelet által hivatkozott közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben
kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni a
713/2009/EK rendelet alapján létrehozott Energiaszabályozói Együttműködési
Ügynökséggel.”
35.	§
22
A GET. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Ha a földgázelosztó, illetve a földgáztároló a fejlesztést nem kezdi meg az
ütemezés szerint, továbbá, ha a földgáztároló nem bővíthető, vagy az engedélyes nem bővíti, a
Hivatal - a szállítási rendszerüzemeltető, valamint az érintett földgázelosztó
közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az indokolt
fejlesztések elvégzésére, valamint új tároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2)	A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább
6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3)	A rendszerüzemeltető köteles tűrni a (2) bekezdés szerinti pályázat eredményének
megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.”
36.	§
A GET. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
„83/B. § (1) Ha a szállítási rendszerüzemeltető neki felróható okból nem valósít meg egy, a 10
éves fejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal -
amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi fejlesztési terv alapján továbbra
is indokolt - köteles az érintett beruházás megvalósítására külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2)	A Hivatal a pályázat eredményétől függően a szállítási rendszerüzemeltetőt kötelezheti az
alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a)	az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása;
b)	az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése;
c)	az érintett új eszközök általa történő megépítése;
d)	az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(3)	A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel
benyújtásának határidejét megelőzően.
(4)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás
megvalósításához szükséges információkat, köteles az új eszközöket hozzákapcsolni a
szállítórendszerhez, és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának
megkönnyítése érdekében.
(5)	Az érintett beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal
jóváhagyása szükséges.”
37.	§
A GET. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás, az
átláthatóság és a megkülönböztetés-mentesség elvének. Az egyensúlytartásra alkalmazott
szabályokat az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzat tartalmazza.”
23
38.	§
A GET. 105. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/105. § (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért/
„a) szállítási rendszerüzemeltetési díjat,”
39.	§
(1)	A GET. 114. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/114. § (1) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:/
„a) szállítási rendszerüzemeltetés,”
(2)	A GET. 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a
kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási
követelményeknek. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltétele, hogy a
Hivatal a 128. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel a szállítási
rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”
40.	§
A GET. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető e törvényben szabályozott más működési
engedéllyel nem rendelkezhet. A szállítási rendszerüzemeltető részvénytársasági formában
működő gazdasági társaság.”
41.	§
A GET. 119. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, vagy ha a szállító-, és az
elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosa nem az engedélyes, akkor a földgázrendszer
tulajdonosát kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz,
földgázelosztáshoz, földgáztároláshoz és a telephelyi szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a
kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a rendszerüzemeltetői és kereskedelmi
tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésére. A
Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az
iratok és az adatok felhasználásának rendjét. A szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására
más engedélyes kijelölésének, valamint ilyen esetben a szállító vezeték tulajdonosa
kötelezettségeinek részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
42.	§
A GET. a következő új címmel és azt követően a következő 121/A-121/H. §-okkal egészül ki:
24
„A szállítási rendszerüzemeltetés szétválasztására vonatkozó további követelmények
121/A. § A vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel
vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem
közvetlen, sem közvetett részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben.
121/B. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységet ellátó gazdasági társaság legfőbb
szerve által kijelölt társasági szerv vagy testület (a továbbiakban: felügyelő testület) felelős a
részvényesek vagyonának értékére jelentős hatást gyakorló döntések meghozataláért,
különösen a társaság éves pénzügyi tervének és hosszú távú pénzügyi tervének
jóváhagyásáért, a társaság eladósodási szintjének meghatározásáért, továbbá jogosult a 121/C.
§ (1) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára, valamint a 121/H. § szerinti
megfelelési ellenőr kinevezésére, illetve megbízatásának megszüntetésére.
(2)	A felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek meg kell
felelnie a 121/D. § (1) bekezdés a) pontja, 121/D. § (3) bekezdése, valamint a 121/E. §
szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek.
(3)	Nem tartozhatnak a legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe a szállítási
rendszerüzemeltető mindennapi működésével, a szállítóvezetékek mindennapi
üzemeltetésével, valamint a 10 éves fejlesztési javaslat előkészítésével kapcsolatos döntések.
121/C. §(1)A szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységet ellátó gazdasági társaság operatív
irányítását ellátó személy vagy testület tagjai kinevezéséről, a kinevezés megújításáról,
munkafeltételeikről, ideértve a díjazásukat is, valamint a megbízatásuk megszüntetéséről a
legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület dönt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a felügyelő testület tagjai
kinevezéséről, megbízatásuk meghosszabbításáról, megszüntetéséről, mindezek feltételeiről,
valamint a megszüntetés okairól értesíteni kell a Hivatalt. A döntés akkor válik hatályossá, ha
a Hivatal három héten belül nem emel kifogást a döntés ellen. A Hivatal abban az esetben
jogosult kifogást emelni a döntés ellen, ha kétséges
a)	a kinevezett személy szakmai függetlensége, vagy
b)	a megbízatás idő előtti megszüntetésének jogszerűsége.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a Hivataltól kérhetnek jogorvoslatot a
felügyelő testület döntésével szemben a megbízatásuk idő előtti megszüntetése esetén.
121/D. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó testület tagjait úgy kell
kinevezni, hogy
a)	a tagok többsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya
létesítését megelőzően három évig nem volt - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a
vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását
ellátó vezetője vagy testületének tagja, nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével -
a vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító
részvényesével, továbbá nem rendelkezett semmilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel
e vállalkozásokban,
25
b)	a tagok kisebbsége a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya
létesítését megelőző fél évig nem volt a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely
tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja.
(2)	Amennyiben a szállítási rendszerüzemeltetőnél a társaság operatív irányítását nem testület
látja el, az operatív irányítást ellátó vezetőre az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények
vonatkoznak.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja a
munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnését követő négy
évig nem lehet - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált
vállalkozás vagy annak bármely tagvállalatának operatív irányítását ellátó vezetője vagy
testületének tagja, nem állhat munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a
vertikálisan integrált vállalkozással, annak bármely tagvállalatával, vagy irányító
részvényesével, továbbá nem rendelkezhet semmilyen közvetlen vagy közvetett
érdekeltséggel e vállalkozásokban.
121/E. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó vezetőjének vagy
testülete tagjának, továbbá bármely munkavállalójának nem lehet társasági részesedése, sem
egyéb érdekeltsége - a szállítási rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált
vállalkozásban, annak bármely tagvállalatában vagy irányító részvényesében, nem lehet e
társaságok vezető tisztségviselője, nem létesíthet e gazdasági társaságokkal munkaviszonyt,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá semmilyen üzleti kapcsolatot, valamint
nem részesülhet e társaságoktól pénzügyi juttatásban vagy más előnyben.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó vezetője vagy testületének tagja,
továbbá bármely munkavállalója díjazását, munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a
vertikálisan integrált vállalkozás nem szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységének
eredményességétől függően meghatározni.
121/F. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető nem részesülhet pénzügyi juttatásban vagy más
előnyben a vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel
vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatától.
(2)	A vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy
egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint a szállítási rendszerüzemeltető
anyavállalata nem nyújthat szolgáltatást és nem kölcsönözhet munkaerőt a szállítási
rendszerüzemeltető részére, továbbá nem jogosult munkaerőt kölcsönözni a szállítási
rendszerüzemeltetőtől.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető diszkrimináció-mentes és a Hivatal által jóváhagyott
feltételek alapján jogosult szolgáltatásokat nyújtani a vertikálisan integrált vállalkozás
földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó
leányvállalata, valamint az anyavállalata számára, amennyiben e szolgáltatások azonos
feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhetők és nem korlátozzák a versenyt.
(4)	A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi kapcsolatoknak, így különösen is a szállítási rendszerüzemeltető által a
vertikálisan integrált vállalkozás részére nyújtandó hitel feltételeinek meg kell felelniük a
piaci feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e kapcsolatokról részletes
nyilvántartást vezetni, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátani.
26
(5)	A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges. A Hivatal jóváhagyja a
megállapodást, amennyiben az megfelel a piaci feltételeknek.
(6)	A szállítási rendszerüzemeltető a vállalati identitásában, kommunikációjában,
márkajelzésében és a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált
vállalkozástól.
(7)	A szállítási rendszerüzemeltető nem köthet szerződést a vertikálisan integrált
vállalkozáséval azonos beszállítókkal vagy tanácsadókkal az informatikai rendszerekre és
berendezésekre, valamint a biztonsági rendszerekre, továbbá nem jelölheti ki
könyvvizsgálónak a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak bármely tagvállalata
könyvvizsgálój át.
121/G. §(1)A szállítási rendszerüzemeltető a vertikálisan integrált vállalkozástól függetlenül,
önállóan jogosult:
a)	dönteni a szállítórendszer üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges
eszközökről,
b)	dönteni a finanszírozási forrásairól, így különösen is hitelt felvenni és tőkét emelni,
c)	meghatározni a napi tevékenységeire, a hálózatüzemeltetésre és a 10 éves fejlesztési
javaslat előkészítésére vonatkozó versenymagatartását,
d)	teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit.
(2)	A vertikálisan integrált vállalkozás köteles a szállítási rendszerüzemeltető rendelkezésére
bocsátani a felügyelő testület által jóváhagyott jövőbeli beruházások megvalósításához, illetve
a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. A szállítási
rendszerüzemeltető köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(3)	A vertikálisan integrált vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől,
amely a szállítási rendszerüzemeltetőt akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei
teljesítésében.
121/H. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetőnél a megfelelési program végrehajtását a
felügyelő testület által kijelölt megfelelési ellenőr ellenőrzi. A megfelelési ellenőr természetes
vagy jogi személy is lehet.
(2)	A megfelelési ellenőr kijelölését, a megbízatásának időtartamát és feltételeit a Hivatallal
jóvá kell hagyatni. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének
vagy szakmai alkalmasságának hiányára tekintettel tagadhatja meg.
(3)	A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelő testület a Hivatal előzetes jóváhagyásával
jogosult megszüntetni. A felügyelő testület köteles megszüntetni a megfelelési ellenőr
megbízatását, amennyiben azt a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai
alkalmasságának hiányára tekintettel kérte.
(4)	Megbízatása alatt a megfelelési ellenőr nem létesíthet a vertikálisan integrált
vállalkozással, annak bármely tagvállalatával vagy irányító részvényesével üzleti kapcsolatot,
munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, továbbá nem lehet
semmilyen érdekeltsége e vállalkozásokban. A 121/C-E. §-ban meghatározott rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell a megfelelési ellenőrre is.
(5)	A megfelelési ellenőr jogköreit és feladatait külön jogszabály határozza meg.”
27
43.	§
A GET. 123. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges az olyan tranzakció megvalósításához, amely
azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak
irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(5)	A Hivatal a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott
ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a
földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését,
az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, valamint
egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására
vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (7)
bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne. A Hivatal megtagadja a (4)
bekezdésben meghatározott tranzakció jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban azt
állapította meg, hogy a tranzakció végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető
nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy azt, hogy a tranzakció
megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(6)	A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén,
vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása,
vagy a (2) és a (4) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott
hozzájárulása hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az
osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem
jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe,
valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve
jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”
44.	§
A GET. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely azt
eredményezi, hogy a működési engedélyben meghatározott alaptevékenységek végzése, vagy
a karbantartás és az üzemzavar elhárítás irányítása, továbbá a csatlakozó
rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó,
folyamatosan működő műszaki irányító szolgálat kikerül az engedélyes saját szervezetéből,
vagy azt, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg az e törvény 4. §-ában rögzített
követelményeknek.”
45.	§
(1)	A GET. 127. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
28
,,cs) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti
pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, a szállítási rendszerüzemeltető által a
vertikálisan integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgázkereskedelemmel vagy
egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalata, valamint az anyavállalata részére
nyújtható szolgáltatás feltételeit, továbbá a 83/B. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat;”
(2)	A GET. 127. § d)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
,,d) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló által
benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési
jelentést, továbbá jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének
kinevezését, megbízatásának feltételeit, időtartamát, valamint megszüntetését;
e)	ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által
kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, üzletszabályzatokban,
valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek betartását, továbbá a
128. § szerinti eljárásban ellenőrzi a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási
követelményeknek való megfelelését;
f)	piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit,
piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási
rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a
kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat;”
(3)	A GET. 127. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
,,k) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 81. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez szükséges
adatbázist,
kb) ellenőrzi - a szállítási rendszerüzemeltető által betelj esztett - a földgázrendszer
kapacitásának felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, vizsgálja
annak a közösségi 10 éves hálózatfejlesztési tervvel való összhangját,
ke) folyamatosan figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását,
kd) a földgázelosztó, illetve a földgáztároló által nem vállalt, de indokolt fejlesztések
elvégzésére jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni;
ke) a 83/B. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles pályázatot kiírni;”
(4)	A GET. 127. §-a a következő ny) ponttal egészül ki:
29
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
,,ny) eljár a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja
megbízatásának idő előtti megszüntetését kimondó felügyeleti testületi döntéssel szembeni
jogorvoslat ügyében;”
(5)	A GET. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
,,p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes foldgázipari vállalkozás átalakulását,
szétválását, más foldgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a
jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan
tranzakciók végrehajtását, amelyek eredményeként harmadik országból származó személy
vagy személyek gyakorolnának irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító
részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött
tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési
engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy
részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba
adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;”
(6)	A GET. 127. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
,yX) e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja a szállítási rendszerüzemeltető operatív
irányítását ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelő testület tagja kinevezését,
kinevezése megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazást is, valamint a megbízatása
megszüntetését a szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetésének
jogszerűségével kapcsolatos kétség esetén, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr
megbízatásának megszüntetését a függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén;”
46.	§
A GET. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadását megelőzőn a Hivatal köteles
az e § szerinti eljárásban ellenőrizni, hogy a kérelmező megfelel-e a szállítási
rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek. A Hivatal köteles továbbá
folyamatosan figyelemmel kísérni a szétválasztási követelmények teljesülését.
(2)	A Hivatal lefolytatja a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való
megfelelését ellenőrző eljárást:
a)	a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadását vagy meghosszabbítását megelőzően,
30
b)	a szállítási rendszerüzemeltető bejelentése alapján, amennyiben a szállítási
rendszerüzemeltető olyan tervezett tranzakciót jelent be a Hivatalnak, amely miatt
szükségessé válhat a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálata,
c)	harmadik országból származó személy vagy személyek bejelentése alapján, amennyiben
a harmadik országból származó személy vagy személyek olyan tervezett tranzakciót
jelentenek be a Hivatalnak, amelynek eredményeként irányítást gyakorolnának a szállítási
rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett,
d)	amennyiben a szállítási rendszerüzemeltető feletti irányítást és befolyást érintő olyan
tervezett változásokról szerez tudomást, amelyek a szétválasztási követelmények
megsértéséhez vezethetnek, vagy amennyiben a Hivatal okkal feltételezi a szétválasztási
követelmények megsértését,
e)	az Európai Bizottság indokolt kérelmére.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett
tranzakciókat, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelésének ismételt
vizsgálatát tehetik szükségessé, így különösen is azokat, amelyek azt eredményeznék, hogy
harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási
rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(4)	A harmadik országból származó személy vagy személyek kötelesek a Hivatalnak
bejelenteni az olyan tervezett tranzakciókat, amelyek azt eredményeznék, hogy irányítást
gyakorolnak a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(5)	A Hivatal köteles értesíteni az Európai Bizottságot a szállítási rendszerüzemeltető
szétválasztási követelményeknek való megfelelését vizsgáló eljárás megindításáról,
amennyiben arra azért került sor, mert valamely tervezett tranzakció azt eredményezné, hogy
harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási
rendszerüzemeltető felett.
(6)	A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásban a Hivatal 4 hónapon belül köteles
határozni a megfelelésről. Amennyiben a Hivatal e határidőn belül nem hoz határozatot, úgy
kell tekinteni, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelelését megállapító határozatot
hozott.
(7)	A Hivatal nem állapíthatja meg a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási
követelményeknek való megfelelését, ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító
részvényese feletti irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi
megszerzése veszélyeztetné az ország, vagy más tagállam vagy az Európai Unió
energiaellátásának biztonságát.
(8)	A szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfeleléséről
hozott határozatát a Hivatal annak indokaival együtt köteles megküldeni az Európai
Bizottságnak.
(9)	A Hivatal döntése akkor válik jogerőssé, ha az Európai Bizottság az értesítést követő 2
hónapon belül, illetve - amennyiben az Európai Bizottság a 715/2009/EK rendelet 3. cikk (1)
bekezdése alapján kikérte az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét,
vagy a 2009/73/EK irányelv 11. cikk (6) bekezdése alapján az Ügynökség, az érintett
tagállam, vagy az érdekelt felek véleményét - az értesítést követő 4 hónapon belül:
31
a)	olyan véleményt ad ki, amelyben nem emel kifogást a megfelelés megállapításával
kapcsolatban,
b)	nem ad ki véleményt.
(10)	Amennyiben az Európai Bizottság nem a (9) bekezdés a) pontja szerinti véleményt adott
ki, a Hivatal az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét követő két hónapon belül
köteles határozni a szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről. Döntése meghozatala során a
Hivatal köteles figyelembe venni az Európai Bizottság véleményében foglaltakat, azzal, hogy
nem állapíthatja meg a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való
megfelelését, ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese feletti
irányítás harmadik országból származó személy vagy személyek általi megszerzése
veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát. A Hivatal az
Európai Bizottság véleményét a szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről hozott
határozatával együtt köteles közzétenni.
(11)	A szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről hozott határozatát a Hivatal köteles
közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és köteles arról értesíteni az Európai
Bizottságot.
(12)	A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztermelő, a földgázkereskedö, valamint az
egyetemes szolgáltató köteles a Hivatal, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani
a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelésével
kapcsolatban kért információkat.”
47.	§
A GET. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal eljárására a villamos energiáról szóló törvényben foglalt - a Hivatal eljárására
vonatkozó - általános szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a 64. § (2)
bekezdés, a 67. § (3) bekezdés, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti eljárásokban a
Hivatal ügyintézési határideje 45 munkanap, a 128. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti
eljárásokban 4 hónap, a 128. § (10) bekezdése szerinti eljárásban pedig 2 hónap.”
48.	§
(1)	A GET. 132. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/I32. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„6. a rendszerüzemeltetők által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés
részletes szabályait, valamint a szállítási rendszerüzemeltetőnél működő megfelelési ellenőr
jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
(2)	A GET. 132. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/132. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
„44. a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására
más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,”
32
49.	§
A GET a következő 140/A. §-al egészül ki:
„140/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án földgázszállítási és rendszerirányítási engedéllyel
egyaránt rendelkező engedélyes 2010. szeptember 30-ig köteles benyújtani a Hivatalhoz
szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelmet. A szállítási rendszerüzemeltetési
engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen a szállítási
rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti engedély kiadásával összefüggésben a Hivatal 2011. február 1-ig
köteles lefolytatni a 128. § szerinti eljárást és a megfelelésről hozott határozatát legkésőbb
2011. március 1-ig köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti engedélyes, valamint annak jogutódja kivételével kizárólag olyan
vállalkozás számára adható ki szállítási rendszerüzemeltetési engedély, amely nem része sem
földgázipari, sem villamosenergia-ipari vertikálisan integrált vállalkozásnak, és amely felett
nem rendelkezik irányítással földgáz-, illetve villamosenergia-termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító részvényese. Az
ilyen szállítási rendszerüzemeltető földgáz-, illetve villamosenergia-termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban kizárólag kisebbségi és kizárólag pénzügyi
jogosultságokat biztosító részesedést szerezhet.
(4)	Amennyiben olyan vállalkozás számára kerül kiadásra szállítási rendszerüzemeltetési
engedély, amely nem része sem földgázipari, sem villamosenergia-ipari vertikálisan integrált
vállalkozásnak és amely felett nem rendelkezik irányítással földgáz-, illetve villamosenergia-
termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, vagy ilyen vállalkozások irányító
részvényese, e szállítási rendszerüzemeltetőben nem szerezhet irányítást vagy a társaság
irányításába, illetve ellenőrzésébe befolyást biztosító részesedést földgáz-, illetve
villamosenergia-termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás vagy annak
irányító részvényese. Az ilyen szállítási rendszerüzemeltető földgáz-, illetve villamosenergia-
termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban kizárólag kisebbségi és
kizárólag pénzügyi jogosultságokat biztosító részesedést szerezhet.”
50.	§
(1)	A GET. 3. § 3., 14. és 45. pontjában, 10-13. §-aiban, 18. §-ában, 38. § (1) bekezdés e)
pontjában, 67. § (l)-(3) bekezdéseiben, 69. §-ában, 72. § (2) bekezdésében, 74. § (1)
bekezdésében, 89. § (8) bekezdésében, 91. § (l)-(3) bekezdéseiben, 93. § (1) bekezdésében,
94. § c) pontjában, 96. § (3) és (10) bekezdésében, 99. § (3)-(5) bekezdéseiben, 100. § (l)-(2)
és (4) bekezdéseiben, 121. § (3) bekezdés k-l) pontjaiban, 125. § (9) bekezdésében, 132. § 27.
pontjában és 133. § (1) bekezdésében a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(2)	A GET. 48. § (4) bekezdésében, 81. § (1) és (6) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében, 87.
§-ában és 121. § (3) bekezdés g) pontjában a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a
„szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(3)	A GET. 77. § (2) bekezdés a) pontjában, 96. § (4) és (7) bekezdéseiben, 97/A. § (4)-(6)
bekezdéseiben, 97/C. § (2)-(4) bekezdéseiben, 110. § (l)-(3) bekezdéseiben, 125. § (12)-(13)
33
bekezdéseiben és 127. § r) pontjában a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „kijelölt
szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész lép.
(4)	A GET. 10. §-ában a „nyereséget” szövegrész helyébe az „eredményt” szövegrész, 20. §
(4)	bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében a „földgázszállítóval” szövegrész helyébe a
„szállítási rendszerüzemeltetővel” szövegrész, 69. §-ában a „földgázszállítónál” szövegrész
helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetőnél” szövegrész, 72. § (3) bekezdésében a
„földgázszállítási engedélyes” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető”
szövegrész, 73. §-ában a „az érintett földgázszállító és” szövegrész helyébe az „a szállítási
rendszerüzemeltető és az érintett” szövegrész, 96. § (5) bekezdésében az „az a földgázszállító
vagy” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltető vagy az a” szövegrész, 96. § (6)-
(7)	bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltetőnek” szövegrész lép, 97/C. § (6) bekezdésében és 110. § (3)-(4)
bekezdéseiben a „rendszerirányítót” szövegrész helyébe a „kijelölt szállítási
rendszerüzemeltetőt” szövegrész, 114. § (2) bekezdésében a „b)-i)” szövegrész helyébe a „c)~
i)n szövegrész, a „10” szövegrész helyébe pedig a „25” szövegrész, 121. § (3) bekezdés a)
pontjában a „2011” szövegrész helyébe a „2013” szövegrész, 121. § (1) bekezdésében és (3)
bekezdés b) és e) pontjában a „földgázszállítási” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltetési” szövegrész, valamint 121. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) és c)
pontjában a „földgázszállítói” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetési”
szövegrész lép.
IV.	FEJEZET
Záró rendelkezések
51.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-6. §-a, és 52. §-a 2010. július 1-jén lép hatályba, és a hatályba lépését követő
napon hatályát veszti.
(3)	E törvény 22-23. §-a és 46-47. §-a 2010. október 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 7 § (1) bekezdése, 8-21. §-a, a VET. e törvény 26. §-ával megállapított 178/A.
§-ának (3)-(4) bekezdése, 27-45. §-a, a GET. e törvény 49. §-ával megállapított 140/A. §-ának
(3)-(4) bekezdése és 50. §-a és 53-54. §-a 2011. március 3-án lép hatályba.
(5)	E törvény 56. §-a 2011. március 3-án hatályát veszti.
(6)	E törvény 2011. március 4-én hatályát veszti.
52.	§
Hatályát veszti a Kt. 38. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „behozott kőolaj és”
szövegrész, a 38. § (2) bekezdésében a „behozatalt követő” szövegrész, 38. §-ának (3)
bekezdésének második mondata, a 38. § (4) bekezdésének második mondata, valamint a 43. §
(1) bekezdésében a „a kőolaj és” szövegrész.
34
53.	§
Hatályát veszti a VET. 16. § e) és n) pontja, 101. § k) pontja, 102. § (1) bekezdése, valamint a
111.	§ (4) bekezdésében az „átviteli rendszerirányítóban, illetve” szövegrész.
54.	§
Hatályát veszti a GET. 3. § 41. pont a) pontjában a „rendszerirányítás” szövegrész, 15. §-ában
az „a rendszerirányítóval,” szövegrész, 59. § (4) bekezdésében a „földgázszállítói vagy”
szövegrész, 81. § (2) bekezdésében az „a rendszerirányító és” szövegrész, 82. § (1)
bekezdésében a „2” szövegrész, 91. § (4) bekezdésében az „a rendszerirányító,” szövegrész,
96. § (3) bekezdésében az „a rendszerirányító,” szövegrész, a 105. § b) pontja, a 114. § (1)
bekezdés b) pontja, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, 121. § (2) bekezdésében a „ ,
rendszerirányítói” szövegrész, 121. § (3) bekezdés a) pontjában a „földgázszállítási vagy”
szövegrész, 121. § (3) bekezdés f) pontja és h)-j) pontjai, 121. § (4)-(5) bekezdése, 121. § (6)
bekezdésében az „és a rendszerirányító” szövegrész, 122. § (4) bekezdésében az „a
rendszerirányítói,” szövegrész, valamint 127. § 30. pontjában a „vagy földgázszállítói” és az
„a szállító-, és” szövegrészek.
55.	§
Az e törvény 1-6. §-ai hatályba lépését követő 90. napig a Szövetség tagja megállapítja
a)	a 2010. január 1. és e törvény hatályba lépésének napja közötti időszakban (e bekezdés
alkalmazásában elszámolási időszak) általa behozott kőolaj és kőolajtermékre megfizetett,
b)	az általa külföldön történő értékesítés céljából az elszámolási időszakban kiszállított
kőolajtermék alapján levont,
c)	az általa az elszámolási időszakban értékesített, a Kt. 3. §-ának (2) bekezdésében
megjelölt kőolajtermékek árában foglalt,
d)	az általa a Kt. 4. §-a (1) bekezdése a)-d) pontjainak, illetve (2)-(3) bekezdésének az e
törvény hatályba lépésének napját megelőző napon hatályos szövegében meghatározott célra
az elszámolási időszakban értékesített kőolajtermékre tekintettel visszaigényelt
tagi hozzájárulás egyenlegét. Az így meghatározott egyenleg (e bekezdés alkalmazásában
egyenleg) az e törvény hatályba lépését követő 90. napot magába foglaló hónapra vonatkozó
nyilatkozat alapján kiszámított tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettséget növeli vagy
csökkenti. A tag és a Szövetség közötti egyenleg pénzügyi rendezése részletekben is történhet
írásban kötött megállapodásban rögzített határidők felállításával.
56.	§
(1)	A GET. 123. §-a (4)-(6) bekezdései helyébe a következő (4)-(7) bekezdések lépnek:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül a Hivatal előzetes
hozzájárulása szükséges a földgázszállítóban, a rendszerirányítóban, illetve azok irányító
részvényesében történő olyan részesedésszerzéshez, amelynek eredményeként harmadik
országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást a földgázszállító, a
rendszerirányító, illetve azok irányító részvényese felett. A harmadik országból származó
személy köteles az ilyen tervezett részesedésszerzést a Hivatalnak bejelenteni.
(5)	A Hivatal a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott
ügyletek jóváhagyását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a
földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését,
35
az engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási,
rendszerirányítási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás
minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást veszélyezteti, továbbá, ha annak
végrehajtása a Hivatalhoz a (7) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére
vezetne. A Hivatal megtagadja a (4) bekezdés szerinti részesedésszerzés jóváhagyását, ha
annak megvalósulása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának
biztonságát.
(6)	A részesedésszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén,
vagy a Hivatal (1) bekezdésben meghatározott tudomásul vételt kimondó visszaigazolása,
vagy a (2) és a (4) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott
hozzájárulása hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az
osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem
jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe,
valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve
jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.
(7)	A Hivatalhoz - a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző
által hitelesített másolatának csatolásával - be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi
XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában
biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.”
(2)	A GET. 127. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/127. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac
hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének
érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/
„p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozás átalakulását,
szétválását, más földgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a
jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az olyan
részesedésszerzést, amelynek eredményeként harmadik országból származó személy vagy
személyek gyakorolnának irányítást a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok irányító
részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött
tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési
engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy
részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba
adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;”
57.	§
E törvény II. és III. fejezete a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára
vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az
irányelv V. fejezete;
b)	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó
közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az irányelv IV.
fejezete.
36
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat három törvény módosítását javasolja, ezek a behozott kőolaj és kőolajtermékek
biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a villamos
energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.), valamint a
földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.).
A Kt. módosításának célja a tagi hozzájárulás fizetési rendszer olyan átalakítása, hogy
valamennyi piaci szereplő azonos módon az általa szabad forgalomba bocsátott, vagy a saját
felhasználás céljából behozott, a készletezési törvény hatálya alá eső kőolajtermék-
mennyiségek után fizessen tagi hozzájárulást. A VET. és a GET. módosításának alapvető
célja a harmadik energetikai szabályozási csomag keretében elfogadott és 2009. szeptember
3-án hatályba lépett új belső energiapiaci irányelvek, azaz a villamos energia belső piacára
vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelv, valamint a földgáz belső piacára
vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv szerinti új szétválasztási
szabályoknak, kifejezetten is az irányelvek szerinti független átviteli rendszerüzemeltető,
illetve független szállítási rendszerüzemeltető (az irányelvek angol nyelvű verziójában:
Independent Transmission Operator, a bevett rövidítéssel ITO) modelljének a magyar
energiapiaci szabályozásba történő átültetése. Az ITO-modell megvalósításával egyidejűleg a
javaslat - a villamosenergia-piaci szabályozás analógiájára - az eddigi külön földgázszállítói
és rendszerirányítói engedély helyett az egységes földgázszállítási rendszerüzemeltetési
engedély kategóriájának bevezetését javasolja a GET-be.
Általános indokolás a Kt.-módosításhoz
A Kt. módosítására irányuló javaslat a tagi hozzájárulás fizetési rendszerének, illetve ezzel
összefüggésben a tagsági jogviszony keletkezésének átalakítására irányul. A jelenlegi
szabályozás szerint a tagi hozzájárulást a tag által behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiség
arányában kell megfizetni. Ez a megoldás a kőolaj feldolgozása esetén nehezen tervezhető és
számottevő adminisztrációs terhet jelentő fizetési rendszerhez vezet. A törvényben előírt
versenysemlegességi követelmény egy meglehetősen bonyolult „nettósítási” folyamat révén
biztosítható. Ezért célszerű a tagi hozzájárulás fizetési rendszerét megváltoztatni úgy, hogy
valamennyi piaci szereplő azonos módon az általa szabad forgalomba bocsátott, vagy a saját
felhasználás céljából behozott, a készletezési törvény hatálya alá eső kőolajtermék-
mennyiségek után fizessen tagi hozzájárulást.
A tagi hozzájárulási rendszer módosításával a rendszer áttekinthetőbbé, tervezhetőbbé válik,
és az adminisztráció is egyszerűsödik. Valamennyi piaci szereplő azonos bázison, azonos
termékkörre (a Kt. 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kőolajtermékek), azonos
mértékű tagi hozzájárulást fizet. A módosítás kőolajtermék behozatal esetén csak akkor érinti
a szövetségi tagokat, ha a behozatal után adóraktárba tárolnak be, és alapvetően a Magyar
Szénhidrogén Készletező Szövetséggel (a továbbiakban Szövetség) történő elszámolás
technikájának változását, egyszerűsítését jelenti. Nem lesznek a jövőben tagok azok a
vállalkozások (kenőanyag, vegyipari alapanyag behozatalt végzők), akik nem készletezés
köteles terméket hoznak be és korábban is csak adminisztratív ok (az ellenőrizhetőség) miatt
voltak a Szövetség tagjai.
A javaslat nem csak az adminisztratív terheket csökkenti, hanem segíti az átláthatóságot,
egyszerű módon biztosítja a versenysemlegességi követelmények teljesülését, és javítja a
37
Szövetség bevételeinek és pénzforgalmának tervezhetőségét is. A javaslat a földgáz
biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.)
rendszerével analóg szabályozást alkalmaz, ugyanis a tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség
földgáz esetében főszabályként akkor keletkezik, amikor a földgáz a hatóság által kiadott
engedéllyel rendelkező földgázpiaci szereplőtől a fogyasztóhoz kerül.
Általános indokolás az ITO-modell implementációjához
A javaslat célja a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/72/EK irányelv, valamint a
földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2009/73/EK irányelv szerinti ITO-modell átültetése a magyar energiapiaci
szabályozásba. Az úgynevezett harmadik energetikai szabályozási csomag keretében
elfogadott új villamosenergia-, illetve földgázirányelv ugyanis új szabályokat rögzít a
villamosenergia-piaci átviteli hálózat, illetve a földgáz-szállítórendszer üzemeltetőjének és
üzemeltetésének szétválasztására. Az irányelvek három szétválasztási modellt tartalmaznak: a
teljes tulajdonosi szétválasztás, a független rendszerüzemeltető kijelölése (Independent
System Operator - ISO-modell), valamint a független átviteli, illetve szállítási
rendszerüzemeltető (Independent Transmission Operator - ITO-modell) modelljeit. Az
irányelvek értelmében amennyiben 2009. szeptember 3-án a villamosenergia-átviteli, illetve a
földgázszállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része, azaz az átviteli hálózat,
illetve a szállítórendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás, vagy annak valamely
tagvállalata tulajdonában van, és az átviteli hálózat, illetve a szállítórendszer üzemeltetője
felett a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak valamely tagvállalata gyakorol irányítást,
az érintett tagállam választhat, hogy a három szétválasztási modell közül melyiket kívánja
alkalmazni.
A három szétválasztási modell közötti választási lehetőség fennállásához szükséges fenti
feltétel - azaz, hogy 2009. szeptember 3-án a villamosenergia-átviteli, illetve a
földgázszállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része legyen - Magyarország
esetében mind a villamosenergia-, mind a földgázpiacon megvalósul, ugyanis 2009.
szeptember 3-án mind a villamosenergiaátviteli-hálózat, mind a földgáz-szállítórendszer egy-
egy vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozott.
Az ITO-modell implementálása mellett alapvetően és döntően az szól, hogy míg megfelelően
biztosítja a Bizottság által elvárt előnyöket, azaz az átviteli, illetve a szállítási
rendszerüzemeltetésnek a termelési és kereskedelmi-szolgáltatói tevékenységektől, érdekektől
való olyan függetlenségét, amely kizárja a vertikálisan integrált vállalkozás javára történő
megkülönböztetést, valamint a fejlesztések versenykorlátozó célból történő elmulasztását,
nem rendelkezik a hálózati infrastruktúra és rendszerüzemeltető társaságban fennálló
részesedés kényszerű, és ezért a vertikálisan integrált vállalkozás számára komoly gazdasági
kárral fenyegető és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes értékesítéséről. A magyar
energiapiacokon az ITO-modell alkalmazása jelentené a legkisebb beavatkozást az érintett
vertikálisan integrált vállalkozások felépítésébe és vagyoni viszonyaiba, ugyanis mind a
villamosenergiaátviteli-hálózat, mind a földgázszállító-rendszer az azt üzemeltető társaság
tulajdonában áll, így nincs szükség változásokra az infrastruktúra tulajdonjogában. Az ITO-
modell tekinthető a jelenlegi szétválasztási rendszer „szigorúbb” változatának, így illeszkedik
a jelenlegi szabályozás rendszerébe, logikájába. Az ITO-modell továbbá - a teljes tulajdonosi
szétválasztással szemben - nem jelent végleges, visszavonhatatlan kötelezettséget, hiszen
38
amennyiben a működési tapasztalatok alapján szükség van a teljes tulajdonosi szétválasztás
előírására, úgy arra bármikor lehetőség van. Ráadásul az ITO-modell előírása magában
foglalja a vertikálisan integrált vállalkozás számára a teljes tulajdonosi szétválasztás
megvalósításának a lehetőségét is, hiszen maga a vállalkozás bármikor dönthet úgy, hogy
értékesíti az átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységet ellátó leányvállalatát
a teljes hálózati infrastruktúrával együtt egy kizárólag infrastruktúra-üzemeltetéssel
foglalkozó vállalkozás számára, ezáltal pedig önként (és nem kényszerből) valósítja meg a
teljes tulajdonosi szétválasztást.
A 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelvek szerinti ITO-modell lényege, hogy a
villamosenergiaátviteli-hálózatot, illetve a földgázszállító-rendszert annak tulajdonosa
üzemelteti, azzal, hogy a rendszerüzemeltetési tevékenységet ellátó vállalat maradhat a
vertikálisan integrált vállalkozás keretében, és a vertikálisan integrált vállalkozás nem köteles
az átviteli hálózatot, illetve a szállítórendszert sem elidegeníteni, csupán annyi a
kötelezettsége, hogy amennyiben vállalaton belül az korábban nem az átviteli, illetve a
szállítási rendszerüzemeltető tulajdonában volt, úgy az ITO-modellben az átviteli, illetve a
szállítási infrastruktúrát az azt üzemeltető leányvállalat/tagvállalat tulajdonába kell adni. Ez a
feltétel egyébként itthon mind a villamosenergia-, mind a foldgázpiacon teljesül, azaz mind a
villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító, mind a földgázszállító tulajdonosa az általa
üzemeltetett hálózati infrastruktúrának, így a jelenlegi hazai szabályozás alapvetően megfelel
az ITO-modell elvárásainak, az új irányelvek teljesítése lényegében a szabályozás szigorítását
jelenti.
Mivel az ITO-modellben a fentiek szerint mind a hálózati infrastruktúra tulajdona, mind az
átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltetési tevékenység a vertikálisan integrált vállalkozás
keretében maradhat, az új irányelvi szabályozás szigorú ellenőrzési mechanizmusokat
tartalmaz annak biztosítására, hogy az átviteli hálózat, illetve a szállítási rendszer
üzemeltetése valóban független legyen mindenfajta termelői, illetve kereskedelmi érdektől. A
függetlenség biztosítása érdekében egyrészt az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető
mindennapi, operatív működését teljes mértékben függetleníteni kell a vertikálisan integrált
vállalkozástól. Ennek érdekében elsőként is az átviteli, illetve a szállítási
rendszerüzemeltetőnél ki kell jelölni egy olyan, az irányelvek és a javaslat szóhasználata
alapján felügyeleti szervet (nem azonos a társaság Felügyelő Bizottságával), amely felelős az
átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személyek
kinevezésére, alkalmazásuk feltételeire (ideértve a díjazásukat is), megbízatásuk
meghosszabbítására, illetve megszüntetésére vonatkozó döntések meghozataláért. Az átviteli,
illetve a szállítási rendszerüzemeltetőnél ki kell jelölni továbbá egy megfelelésért felelős
tisztségviselőt, aki a megfelelési program megvalósításának és megvalósulásának
ellenőrzésén túlmenően folyamatosan ellenőrzi a szétválasztási követelmények, a
hálózatüzemeltetés függetlenségének és a hálózatfejlesztések előkészítésének megvalósulását,
és ezekről folyamatosan tájékoztatja a Hivatalt. Az infrastruktúra-üzemeltetés operatív
irányításának a vertikálisan integrált vállalkozástól való teljes függetlenségének biztosítása
érdekében a rendszerüzemeltető operatív irányításáért felelős személyeknek szigorú
összeférhetetlenségi követelményeknek kell megfelelniük, mind a megbízatásukat
megelőzően, mind annak időtartama alatt, továbbá annak megszűnését követően is.
A mindennapi operatív működés függetlenségének biztosítása érdekében az átviteli, illetve a
szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell az ahhoz szükséges eszközökkel és
személyzettel. Az irányelvi előírásoknak megfelelően a javaslat részletesen meghatározza,
hogy melyek azok az eszközök, illetve vállalati funkciók, szolgáltatások, amelyekkel az
39
átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltetőnek önállóan kell rendelkeznie, azaz nem
használhatja, nem veheti őket igénybe közösen a vertikálisan integrált vállalkozással. Ilyenek
például a jogi és informatikai szolgáltatások, vagy a társaság könyvvizsgálata.
Az operatív működésen túlmenően az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető
pénzügyileg sem függhet a vertikálisan integrált vállalkozástól. így az átviteli, illetve a
szállítási rendszerüzemeltető maga jogosult dönteni a hitelfelvételről, tőkeemelésről, illetve
bármely egyéb finanszírozási forrás igénybe vételéről. A vertikálisan integrált vállalkozás
pedig köteles a rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátani az eldöntött hálózatfejlesztések
megvalósításához szükséges forrásokat.
A vertikálisan integrált vállalkozás és az átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltető közötti
keresztfinanszírozás lehetőségének kizárása érdekében az ITO-modellben a két vállalat
közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat a Hivatal felügyeli, és kereskedelmi, illetve
pénzügyi megállapodások (például hitelszerződések) a két vállalat között kizárólag a Hivatal
jóváhagyásával köthetők.
Az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető függetlenségének megvalósulását, azaz a
fenti szerteágazó követelmények teljesülését a Hivatal a rendszerüzemeltetésre vonatkozó
engedély kiadását megelőzően, illetve azt követően is folyamatosan ellenőrzi. A szétválasztási
követelményeknek való megfelelést ellenőrző hivatali eljárásra az irányelvek, valamint a
714/2009/EK, illetve a 715/2009/EK rendeletek részletes szabályokat határoznak meg. Az
eljárásban az Európai Bizottság is részt vesz, olyan formában, hogy az átviteli, illetve a
szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfeleléséről hozott
döntést a Hivatal köteles megküldeni a Bizottságnak, és a Bizottság jogosult a döntést
véleményezni, illetve a szétválasztási követelményeknek való megfelelés kérdésében kikérni
az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét. A Hivatal döntése kizárólag
akkor hajtható végre, tehát például a rendszerüzemeltetésre vonatkozó engedély kizárólag
akkor adható ki, ha a Bizottság a rendelkezésére álló határidőn belül nem véleményezte a
Hivatal határozatát, vagy véleményében nem kifogásolta a hivatali határozatot, vagy
véleményt adott ki a hivatali döntésről és a Hivatal a bizottsági véleménynek megfelelően
módosította a határozatát.
Bár az irányelvben külön cím alatt szabályozott, tartalmilag - és ezért a javaslat szerint is -
azonos eljárás keretében vizsgálja a szabályozó hatóság a szállítási rendszerüzemeltető
szétválasztási követelményeknek való megfelelését abban az esetben, ha az engedély kiadását
megelőzően az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese
felett harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítását, illetve
bármely olyan tervezett tranzakció megvalósítását megelőzően, amely erre az eredményre
vezethet. A legfőbb különbség a két eljárás között, hogy míg az első esetben a Hivatal a
végleges döntésének meghozatala során köteles a lehető legteljesebb mértékben figyelembe
venni a Bizottság esetleges véleményét, addig a második esetben a Bizottság véleményétől
függetlenül megtagadhatja a megfelelés megállapítását, ha a harmadik országból származó
személyek tervezett irányításszerzése az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető vagy
annak irányító részvényese felett veszélyeztetné az ország vagy valamely más tagállam
energiaellátásának biztonságát.
A Bizottság az irányelv-tervezetek indokolásában az energiapiaci verseny megvalósulásának
akadályát egyrészt az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltetők által a kapcsolt
vállalkozások javára alkalmazott diszkriminációban, másrészt a szükséges hálózatfejlesztések
-	szintén a kapcsolt vállalkozások piaci pozíciójának védelme érdekében történő -
40
elmaradásában látta. Ezen utóbbi akadály megszüntetése érdekében az ITO-modellben a
tagállami energiapiaci szabályozó hatóság szigorú felügyeletet gyakorol a hálózatfejlesztési
tervek elkészítése és megvalósítása felett, amely elem a hatályos magyar energiapiaci
szabályozásban egyébként jelenleg is megvalósul, ami azonban a szükséges
hálózatfejlesztések megvalósulásának garanciája az ITO-modellben, hogy a szabályozó
hatóság köteles kikényszeríteni az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető által meg
nem valósított, de szükséges hálózatfejlesztések végrehajtását. A hálózatfejlesztés feletti
szigorú hivatali ellenőrzés keretében a rendszerüzemeltetők évente kötelesek elvégezni a
fejlesztési tervek felülvizsgálatát, a Hivatal pedig köteles a rendszerhasználókkal konzultálni a
szükséges és a tervekben szereplő fejlesztésekről. A Hivatal továbbá ellenőrzi, hogy az
átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető által kidolgozott fejlesztési terv összhangban
van-e a közösségi szintű tíz éves fejlesztési tervvel, az összhang fennállásával kapcsolatban
jogosult kikérni az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét. A tíz éves
hálózatfejlesztési tervben külön meg kell jelölni a következő három évben megvalósítandó
beruházásokat, ezek ugyanis azok, amelyek végrehajtását a Hivatal köteles kikényszeríteni,
így az irányelvi előírásoknak megfelelően a javaslat előírja, hogy amennyiben az átviteli
hálózatot, illetve a szállítórendszert érintő olyan fejlesztés megvalósítására nem került sor az
átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltetőnek felróható okból, amelyet a tíz éves
hálózatfejlesztési terv alapján az elkövetkező három évben kellett volna megvalósítani, a
Hivatal köteles pályázatot kiírni a fejlesztés megvalósítására, ha az továbbra is indokolt. Ilyen
esetben, a pályázat eredményétől függően a Hivatal kötelezheti az átviteli, illetve a szállítási
rendszerüzemeltetőt annak tűrésére, hogy az érintett fejlesztési beruházást harmadik fél
finanszírozza, vagy harmadik fél valósítsa meg, továbbá kötelezheti a rendszerüzemeltetőt az
érintett új eszközök megépítésére, valamint üzemeltetésére. Az érintett fejlesztések
megvalósítása során az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető mindenben köteles
együttműködni a beruházás megvalósítása érdekében.
A fentiek alapján tehát látható, hogy az ITO-modell szerinti követelmények mind azt
szolgálják, hogy az infrastruktúrának se az üzemeltetését, se a fejlesztését ne befolyásolhassák
a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó leány-,
illetve tagvállalatainak érdekei, és hogy a hálózatok üzemeltetése és fejlesztése valóban
diszkriminációmentesen történjen. Amennyiben az átviteli, illetve a szállítási
rendszerüzemeltető mégsem tenne eleget a fenti kötelezettségeinek, különösen akkor, ha
sorozatosan diszkriminatív magatartást tanúsít a vertikálisan integrált vállalkozás vagy annak
tagvállalatai javára, a Hivatal egyrészt jogosult a vállalat éves forgalmának 10 %-át elérő
birság kiszabására, továbbá végső esetben jogosult a hálózat üzemeltetésére más engedélyest
kijelölni.
A 2009/72/EK irányelv 49., illetve a 2009/73/EK irányelv 54. cikke értelmében a tagállamok
2011. március 3-ig kötelesek meghozni az irányelvnek való megfeleléshez szükséges
intézkedéseket és - a harmadik országból származó személyeknek az átviteli, illetve a
szállítási rendszerüzemeltető feletti irányításszerzésének engedélyezésére vonatkozó speciális
eljárás szabályainak kivételével - 2011. március 3-tól kötelesek alkalmazni az irányelv
implementálását megvalósító nemzeti szabályokat. Ahhoz, hogy a szabályok 2011. március 3-
tól alkalmazhatók legyenek, az alábbi szempontokat kell figyelembe venni.
Bár a három szétválasztási megoldás közül az ITO-modell jelenti a legkisebb beavatkozást az
érintett vertikálisan integrált vállalkozások működésébe, a modell megvalósítása így is
jelentős átszervezést igényel a vertikálisan integrált vállalkozáson belül (például a vertikálisan
integrált vállalkozáson belüli irányítási rendszer átalakítása, eddig bérelt vagy egyéb
41
konstrukcióban használt eszközök megvétele, kiszervezett szolgáltatások vállalkozáson belüli
megvalósítása, a vertikálisan integrált vállalkozás többi részétől független informatikai
rendszer kiépítése, kölcsönzött munkaerő alkalmazásba vétele, bizonyos beszállítókkal,
szerződéses partnerekkel a szerződések felmondása, stb.). A szükséges átszervezések
megvalósítása időigényes folyamat, és az érintett vállalkozások számára is kívánatos, hogy
minél előbb egyértelművé váljanak a vonatkozó jogszabályi követelmények.
2011. március 3-tól kezdődően kizárólag olyan vállalkozás végezheti az átviteli
rendszerirányítási, illetve szállítási rendszerüzemeltetési tevékenységet, amelyről a Magyar
Energia Hivatal megelőzően megállapította, hogy megfelel a szétválasztási
követelményeknek. Ezen eljárásra pedig 4 hónapja van a Hivatalnak, azt követően a
Bizottságnak további két, illetve az Ügynökség véleményének kikérése esetén 4 hónapja van
véleményezni a Hivatal döntését, és amennyiben a Bizottság a véleményében észrevételeket
fogalmaz meg a szétválasztási követelmények megvalósulásával kapcsolatban, a Hivatalnak
további 2 hónapja van a végleges döntés meghozatalára. Mindezek miatt ahhoz, hogy
Magyarország időben teljesíteni tudja az irányelvekből fakadó kötelezettségeit, és ennek
érdekében az átviteli hálózat, illetve a földgáz szállítórendszer üzemeltetője is képes legyen
megvalósítani a vertikálisan integrált vállalkozás jelentős átszervezését igénylő ITO-modellt,
a vonatkozó törvényi szabályozást szükséges minél hamarabb, még a 2009/2010-es őszi
ülésszakban elfogadni.
Általános indokolás a külön földgázszállítási és a földgázipari rendszerirányítási engedély
helyett az egységes szállítási rendszerüzemeltetési engedély bevezetéséhez
A hatályos GET-ben külön engedélyfajtát jelent a földgázszállítási engedély és a
rendszerirányítási engedély. Maga a törvény is élesen elválasztja egymástól a földgáz-
szállítóvezetékek üzemeltetésével és az együttműködő földgázrendszer irányításával és
koordinálásával kapcsolatos feladatokat. Ez a megkülönböztetés azonban indokolatlan, az
úgynevezett rendszerirányítási feladatok ugyanis a gyakorlatban nem válnak el a
szállítórendszer üzemeltetésétől. Ráadásul a 2009/73/EK irányelv alapján bizonyos olyan
feladatok, amelyeket a hatályos GET a rendszerirányítóhoz telepít, kifejezetten is a hálózat
fejlesztésével, valamint a rendszeregyensúlyozással kapcsolatos kötelezettségek minden olyan
engedélyesre vonatkoznak, amelyek földgáz-szállítórendszert üzemeltetnek. Mindezek miatt
indokolt, hogy a villamosenergia-piaci szabályozás analógiájára a GET se írjon elő két külön
engedélyt egymástól a gyakorlatban nem elváló feladatokra. Ez a szabályozás megfelel
egyébként annak a jelenlegi helyzetnek, hogy az országban egyetlen szállítórendszer
működik. A javaslat arra az esetre, ha a jelenlegi szállítórendszer mellé kiépítésre kerülnének
új, másik engedélyes által üzemeltett szállító vezetékek, a földgázrendszer irányításával és
koordinálásával kapcsolatos feladatokat az úgynevezett kijelölt szállítási
rendszerüzemeltetőhöz telepíti. A kijelölt szállítási rendszerüzemeltető a legnagyobb
szállítórendszer üzemeltetője. Ez azonban nem jelent külön engedélyt a javasolt szabályozás
értelmében.
42
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a törvény hatálya alá tartozó engedélyesek meghatározását pontosítja. Nem
tartoznak a törvény hatálya alá azok a vállalkozások, akik csak kőolajat hoznak be, mert a
kőolaj alapanyag és nem végső felhasználásra kerülő termék.
A 2. §-hoz
A javaslat a törvény hatályával összhangban definiálja, hogy a Szövetség tagjává azok az
engedélyesek válnak, akik (amelyek) készletezés köteles kőolajterméket végső felhasználási
fázisba bocsátanak. Ebből következően nem keletkeztet szövetségi tagságot, ha valaki csak
kőolajat vagy kőolajterméket hoz be tovább-feldolgozásra, illetve már a végső forgalomba
bocsátott kőolajtermékkel kereskedik, vagy nem készletezés köteles kőolajtermék behozatalát
végzi. Szövetségi tagok lesznek viszont azok a kőolajterméket kitároló adóraktárt üzemeltető
vállalkozások is, akiket eddig a törvény nem kötelezett szövetségi tagságra. Ez biztosítja a
szabályozás zártságát és azt, hogy minden végső forgalomba kerülő készletezés köteles
kőolajtermék után megfizessék a készletezési díjat.
A 3. §-hoz
A javaslat a 2. §-ban meghatározott tagok számára a kőolajtermék forgalmazás, illetve a saját
felhasználásra történő behozatal alapján fizetendő tagi hozzájárulás szabályait módosítja az
általános indoklásban részletezett cél elérése érdekében. Tagi hozzájárulást kell fizetni a
készletezés köteles kőolajtermékeknek a végső felhasználási fázisba kerülésekor. A
hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezésének eseteit a javaslat a jövedéki szabályozással
összhangban határozza meg, átvéve a jól működő és a jövedéki szabályozásban stabil, állandó
fogalmi kategóriákat. Ez a rendszer biztosítja egyúttal azt is, hogy az ellenőrizhetőség
egyszerű és a vámhatóság által ellenőrzött forgalommal könnyen összevethető legyen.
A § azon túl, hogy felsorolja azokat a tényállásokat, amelyekre tekintettel tagi hozzájárulást
kell fizetni, a javasolt új rendszer logikájának megfelelően határozza meg a tagi hozzájárulás
alapjául szolgáló kőolajtermék-mennyiséget, illetve a fizetésre kötelezett személyét.
A 4-5. §-okhoz
A javaslat a tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása és ellenőrzése érdekében szükséges
adatszolgáltatást és az igazolási rendszert pontosítja, fogalmazza újra a javaslat 3. §-ában
módosított Kt. 37. §-ához illesztett módon.
A 6. §-hoz
A szövegpontosítások a törvényben használt egyes kifejezéseket harmonizálják a javaslat
szerinti módosítások miatt.
43
A 7. §-hoz
Az ITO-modellben szükség van az irányítás fogalmának definiálására, a modell ugyanis
számos rendelkezést tartalmaz a TSO-kban fennálló, megszerezhető, vagy éppen nem
szerezhető irányítással, irányítást biztosító részesedéssel kapcsolatban. Az irányítás
definícióját a javaslat a 2009/72/EK, illetve a 2009/73/EK irányelvből veszi át, amely
irányelvek pedig a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK
rendelet (a továbbiakban: fuziókontroll-rendelet) irányítás fogalmát veszik át. Ennek az
irányítás fogalomnak a lényege, hogy irányítással rendelkezik egy vállalkozás felett az, aki
meghatározó befolyást képes gyakorolni a vállalkozás felett, függetlenül attól, hogy ezt a
befolyást jogok, szerződések vagy egyéb eszközök által képes gyakorolni. A fuziókontroll-
rendelet, és így az irányelvek szerinti irányítás fogalma így nem kötődik meghatározott
jogokhoz, vagy meghatározott mértékű részesedéshez, hanem annak fennállását minden
esetben a tényleges jogi és ténybeli körülmények határozzák meg.
A fuziókontroll-rendelet alkalmazásának segítéséhez az Európai Bizottság által 2007. július
10-én közzétett Commission Consolidated Jurisdictional Notice under Council Regulation
(EC) No 139/2004 on the control of concentrations between undertakings című iránymutatás
részletesen foglalkozik annak vizsgálatával, hogy egy vállalkozás mikor gyakorol irányítást,
azaz meghatározó befolyást egy másik vállalkozás felett. Az iránymutatás megkülönbözteti az
úgynevezett pozitív, illetve negatív irányítás fogalmát. Az első esetben az irányító vállalkozás
képes meghatározni az irányított vállalkozás stratégiai üzleti döntéseit, jellemzően azáltal,
hogy megszerezte a szavazati jogok többségét. A másik esetben - az úgynevezett negatív
irányítás esetében - az irányító vállalkozás egyedül képes megvétózni az irányított vállalkozás
stratégiai döntéseit, viszont nem képes egyedül meghatározni az ilyen döntéseket. A negatív
egyedüli irányítás fennállásának feltétele, hogy csak az irányító vállalkozásnak legyen
lehetősége egymagában is a stratégiai döntések blokkolására. Mivel az ilyen pozícióban lévő
vállalkozás képes patthelyzetet okozni a társaság működésében, a negatív irányítás is
meghatározó befolyás gyakorlásának minősül.
Az irányítás fennállhat jogilag és tényszerűen is. Az első eset egyértelmű, de jure irányítás
esetén az irányító vállalkozás a stratégiai döntések meghozatalához, vagy negatív irányítás
esetén az azok blokkolásához elegendő szavazati joggal rendelkezik. A de facto egyedüli
irányítás esetében ugyan az irányító vállalkozás maga nem rendelkezik a stratégiai döntések
egyedüli befolyásolásához szükséges mértékű szavazati joggal, viszont a korábbi évek
döntései és a szavazási jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy az adott vállalkozás
ténylegesen mindig képes volt többséget elérni a közgyűlésben. Ilyen eset jellemzően akkor
fordulhat elő, ha a többi részvény számos kisrészvényes kezében van, vagy a többi jelentős
súllyal rendelkező részvényest szervezeti, gazdasági vagy családi szálak fűzik a de facto
irányító vállalkozáshoz, illetve, ha a többi részvényesnek stratégiai vagy tisztán pénzügyi
érdekeltségei vannak a céltársaságban.
Az ITO-modellt implementáló rendelkezések alkalmazása során mind a Magyar Energia
Hivatalnak, mind a piaci szereplőknek a fentieknek megfelelően kell értelmezniük az irányítás
fogalmát, azaz az adott helyzetben mindig azt kell vizsgálni, hogy egy adott vállalkozás
jogilag vagy ténylegesen képes-e meghatározó befolyást gyakorolni egy másik vállalkozás
felett.
44
A 7. § (2) bekezdésben meghatározott kiegészítés a - jelenleg rendeleti szinten definiált -
külön kezelt intézmények meghatározását tartalmazza. A rendelkezés törvényi szintre történő
emelésére a jogértelmezés megkönnyítése érdekében van szükség, tekintettel arra, hogy a
hatályos VET. tartalmaz a külön kezelt intézmények ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket,
de nem tartalmazták az értelmezéshez szükséges meghatározást.
A 8. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, arra a VET. 16. § e) pontjának és annak eredményeként az
abban szereplő fogalom-meghatározásnak (az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat fogalmának)
a hatályon kívül helyezése miatt van szükség.
A. 9. §-hoz
A 9. § által beilleszteni javasolt VET. új 16/A. §-ban kerül sor az átviteli rendszerirányítónak
az új irányelvi előírásokból fakadó feladatainak rögzítésére. Az irányelv ugyanis
meghatározza, hogy mely tevékenységek tartoznak mindenképpen az átviteli hálózati
tevékenység körébe. E tevékenységek felsorolása azért szükséges, mert az irányelv alapján az
átviteli rendszerirányítónak a felsorolt tevékenységek folytatásához szükséges eszközökkel és
műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal mindenképpen rendelkeznie kell.
Bizonyos feladatokat szükséges átcsoportosítani a rendszer irányításával kapcsolatos
feladatok közül a hálózati tevékenység körébe tartozó feladatok közé, tekintettel arra, hogy az
irányelvek értelmében azok az átviteli hálózat üzemeltetéséhez kapcsolódnak. Ilyen feladatkör
például a hálózatfejlesztési tervek előkészítése és a jóváhagyott tervben szereplő fejlesztések
megvalósítása.
A 10. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, a kötelezően a hálózati engedélyesek tulajdonában álló
eszközöket a szétválasztási szabályok közül rendszertanilag indokolt a hálózati
engedélyesekre vonatkozó közös szabályok cím alá helyezni.
A 11-13. §-okhoz
A VET 25-26/A. §-aiban helyezi el a javaslat az irányelv által az átviteli hálózat,
fejlesztésének tervezésével, illetve a fejlesztések végrehajtásának megvalósításával, valamint
kikényszeríthetőségével kapcsolatos rendelkezéseket. Eszerint a rendszerüzemeltetők minden
évben kötelesek elkészíteni, illetve felülvizsgálni a fejlesztési javaslataikat, a tíz évre szóló
fejlesztési tervnek kifejezetten meg kell jelölnie a következő három évben megvalósítandó
beruházásokat, azok megvalósítása ugyanis az irányelvek alapján számon kérhető és
kikényszeríthető. A Hivatal köteles nyilvános konzultációt tartani a fejlesztési javaslatról,
vizsgálnia kell annak összhangját a közösségi szintű tíz éves hálózatfejlesztési tervvel, és
ezzel kapcsolatban jogosult kikérni az Ügynökség véleményét.
Az elmaradt hálózatfejlesztések megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket a javaslat két
csoportba sorolja, igazodva a hatályos törvényi szabályozáshoz. Az elosztóvezetékek
vonatkozásában megtartja a jelenleg hatályos rendszert, miszerint az elmaradt fejlesztések
45
megvalósítására a Hivatal jogosult, de nem köteles pályázatot kiírni. Ezzel szemben - az
irányelvi előírásoknak megfelelően - a Hivatal köteles kiírni a pályázatot az átviteli hálózatra
vonatkozó azon elmaradt fejlesztések megvalósítására, amelyek a legutóbbi hálózatfejlesztési
terv alapján is indokoltak. Ilyen esetben a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót
annak elfogadására, hogy az érintett beruházást harmadik fél finanszírozza vagy valósítsa
meg, kötelezheti továbbá az átviteli rendszerirányítót az érintett új eszközök megépítésére,
illetve üzemeltetésére.
A 14. §-hoz
A rendelkezés azt teszi egyértelművé, hogy az átviteli rendszerirányító az engedély
kérelmezését, illetve kiadását megelőzően köteles megfelelni a szétválasztási
követelményeknek, vagyis csak akkor jogosult az engedély megadásának kérelmezésére, ha
már teljesítette, megvalósította a szétválasztásra vonatkozó előírásokat. A szétválasztás tehát
nem a VET. 160. §-a szerinti - az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek
való megfelelését vizsgáló - hivatali eljárás ideje alatt, hanem az eljárás megkezdését
megelőzően hajtandó végre.
A 15-17. §-hoz
A javasolt rendelkezések ültetik át az irányelvnek a harmadik országból származó
személyeknek az átviteli rendszerirányító feletti irányításszerzésére vonatkozó rendelkezéseit.
A javaslat bővíti az engedélyesekben való befolyásszerzéssel kapcsolatos hivatali ellenőrzési
jogkört, amikor - az irányelv rendelkezéseivel összhangban - a Hivatal jóváhagyásához köti a
harmadik országból származó személy vagy személyek általi irányításszerzést az átviteli
rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett. Az irányelvvel összhangban a Hivatal
köteles megtagadni az ilyen részesedésszerzés jóváhagyását, ha annak megvalósulása
veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásnak biztonságát.
A 16. §-ban a kiszervezési szabályok kerülnek kiegészítésre azzal, hogy a kiszervezés nem
eredményezheti azt, hogy az átviteli rendszerirányító nem felel meg a 16/A. § (2)
bekezdésében rögzített követelményeknek.
A 18. §-hoz
A javaslat az irányelvnek megfelelően kiegészíti a más engedélyes kijelölésére vonatkozó
szabályokat azzal, hogy a Hivatal jogosult az átviteli hálózati tevékenység egyes elemeinek
gyakorlására vagy az átviteli hálózat üzemeltetésére más engedélyest kijelölni, amennyiben az
átviteli rendszerirányító folyamatosan megszegi az e törvény szerinti kötelezettségeit, így
különösen amennyiben tevékenységei gyakorlása során ismételten a vertikálisan integrált
vállalkozás javára alkalmaz megkülönböztetést.
A 19. §-hoz
A hatályos szabályozás alapvetően közös szabályokat tartalmaz az átviteli és az elosztóhálózat
üzemeltetőinek szétválasztására, tekintettel arra, hogy a 2003/54/EK irányelv azonos
szétválasztási követelményeket tartalmaz az átviteli rendszerüzemeltetőkre és a 100 000
46
felhasználónál többet ellátó elosztói rendszerüzemeltetőkre vonatkozóan. A javaslat ezért
megőrzi a hatályos szabályozás szerkezetét abból a szempontból, hogy megtartja a hálózati
engedélyesekre vonatkozó közös szétválasztási szabályokat, míg a kizárólag az átviteli
rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések új, külön cím alatt kerülnek rögzítésre. A 19. § e
jogszabály-szerkesztési elvnek megfelelő módosításokat tartalmaz.
A 20. §-hoz
A javaslat az átviteli rendszerirányítás szétválasztására vonatkozó további követelmények cím
alatt helyezi el az ITO-modellból eredő, kizárólag az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó
szétválasztási követelményeket.
A VET 102/A. §-ban rögzíti a javaslat, hogy a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel,
kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem
rendelkezhetnek részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Ennek a rendelkezésnek a
hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szétválasztási szabályok között szereplő azon
rendelkezés a páija, amely kizárja, hogy rendszerüzemeltető társaságok nem infrastruktúra-
üzemeltetéssel foglalkozó engedélyesben részesedéssel rendelkezzenek. A két rendelkezés
együttesen adja ki a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel, illetve kereskedelemmel
foglalkozó leányvállalatai, valamint az átviteli rendszerirányító közötti részesedésszerzés
kölcsönös tilalmát.
A VET 102/B. §-ban kerültek rögzítésre az átviteli rendszerirányítónál kijelölendő felügyelő
testületre vonatkozó rendelkezések. A javaslat az átviteli rendszerirányítónak a társaság
szervezeti felépítésére vonatkozóan a Gt. keretei között fennálló szabadságának tiszteletben
tartásával és az egyes eltérő társaság-irányítási rendszerekhez való rugalmas alkalmazkodás
érdekében a társaság legfőbb szerve hatáskörébe utalja annak a meghatározását, hogy a
törvényben a felügyelő testület számára rögzített feladat- és hatásköröket mely, akár meglévő,
akár a közgyűlés döntése alapján felállítandó társasági szervhez vagy testülethez telepíti. A
megoldás előnye, hogy a szabályozást így nem érinti az átviteli rendszerirányító
társaságirányításának, esetlegesen a társasági formájának megváltozása. A (2) bekezdés
rögzíti, hogy a felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek
meg kell felelnie a következő §-okban rögzített szétválasztási követelményeknek. A (3)
bekezdésben azon döntések felsorolására kerül sor, amelyek semmiképpen nem tartozhatnak a
legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe.
A VET 102/C. § rendelkezik az átviteli rendszerirányító operatív irányításáért felelős
személyek kinevezésére, megbízatásuk feltételeire, így díjazásukra, továbbá megbízatásuk
meghosszabbításának, illetve megszüntetésének feltételeire vonatkozó döntések
meghozataláról. E döntések meghozataláért a felügyelő testület a felelős, továbbá a döntést
meg kell küldeni a Hivatalnak, a hatóság ugyanis a szakmai függetlenség hiánya, vagy a
megbízatás idő előtti megszüntetésének jogszerűtlensége esetén jogosult kifogásolni a
döntést. A Hivatal továbbá fellebbviteli fórumként is működik a szállítási rendszerüzemeltető
operatív irányításáért felelős személyek megbízatásának idő előtti megszüntetése esetén.
A VET 102/D. § tartalmazza az átviteli rendszerirányító operatív irányításáért felelős
személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi követelményeket, amelyek vonatkoznak a
megbízatást megelőző időszakra, a megbízatás időtartamára, valamint a megbízatás
megszűnését követő időszakra is. Amennyiben egyszemélyi vezető látja el az operatív
irányítási feladatokat, rá alkalmazni kell a szigorú szétválasztási szabályokat, amennyiben a
47
társaságnál testületi vezetés működik, a szigorú szétválasztási szabályok a testület tagjainak
többségére vonatkoznak, míg a tagok kisebbik része csak lényegesen enyhébb
összeférhetetlenségi követelményeknek köteles megfelelni.
A VET 102/E. § tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárják, hogy az átviteli
rendszerirányító teljes személyzetének, azaz a vezetőségének és a munkavállalóinak díjazása,
javadalmazása és jutalmazása a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel, illetve
kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének eredményességétől függjön. A javaslat ezért
kizáija a részesedésszerzést, illetve a bármilyen érdekeltség fennállását, a bármilyen pénzügyi
előnyben vagy juttatásban történő részesülést, valamint a munkaviszony, vezetői pozíció,
továbbá bármilyen üzleti kapcsolat létesítését, az átviteli rendszerirányító vezetői és
alkalmazottai, valamint a vertikálisan integrált vállalkozás vonatkozásában.
A VET 102/F. §-ban rögzíti a javaslat a szervezeti és működési függetlenségre vonatkozó
előírásokat. így itt szerepel az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált vállalkozás
közötti munkaerő-kölcsönzés, illetve bizonyos feltételekkel a szolgáltatásnyújtás-tilalma, a
kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok és megállapodások Hivatal általi ellenőrzése és
jóváhagyása, az azonos informatikai beszállítókkal, illetve könyvvizsgálóval való szerződés
tilalma, valamint az önálló vállalati identitás, márkajelzés, kommunikáció kialakítására és
használatára vonatkozó előírás.
A VET 102/G. §-ban rögzíti a javaslat az átviteli rendszerirányító önálló döntéshozatali
hatásköreit, továbbá a vertikálisan integrált vállalkozásnak a jóváhagyott jövőbeli
beruházások és az eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre
bocsátására, valamint az átviteli rendszerirányító kötelezettségei teljesítését akadályozó
magatartástól való tartózkodására vonatkozó kötelezettségét.
A VET 102/H. §-ban rögzíti a javaslat a megfelelési ellenőr kinevezésére és megbízatásának
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, míg a megfelelési ellenőr jogköreinek és
feladatainak meghatározását a javaslat a Vhr. körébe utalja, tekintettel arra, hogy a
megfelelési programra vonatkozó részletes szabályokat is a Vhr. tartalmazza.
A 21. §-hoz
A javaslat 21. §-a rögzíti a Magyar Energia Hivatalnak az ITO-modell alkalmazásával
kapcsolatos, a VET egyéb rendelkezéseibe is megfelelően beillesztett feladat- és hatásköreit.
A 22. §-hoz
A VET 160. §-ában helyezte el a javaslat az átviteli rendszerirányító szétválasztási
követelményeknek való megfelelését ellenőrző eljárás szabályait. Az irányelvi előírásoknak
megfelelő javaslat értelmében a megfelelést ellenőrző eljárást a Hivatal köteles lefolytatni
egyrészt az átviteli rendszerirányítási engedély kiadását megelőzően, továbbá minden olyan
esetben, amikor olyan tervezett tranzakcióról tettek neki bejelentést, vagy szerzett arról egyéb
módon tudomást, amely a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt
ellenőrzését teheti szükségessé, így például különösen olyan tervezett tranzakció esetén,
amely azt eredményezné, hogy harmadik országbeli személy vagy személyek szereznek
irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az irányító részvényese felett A Hivatal köteles
továbbá lefolytatni az eljárást az Európai Bizottság indokolt kérelmére is. A fenti
rendelkezésekkel összhangban a javaslat bejelentési kötelezettséget telepít az átviteli
48
rendszerirányítóra, valamint az átviteli rendszerirányító, vagy annak irányító részvényese
felett irányítást szerezni tervező, harmadik országból származó személyekre minden olyan
tervezett tranzakció vonatkozásában, amely a szétválasztási követelményeknek való
megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé, különösen, amely azt eredményezné, hogy
harmadik országbeli személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli
rendszerirányító felett.
Az engedély kiadása érdekében, továbbá a bejelentés alapján vagy kérelemre indult eljárások
esetében az eljárás határideje négy hónap. A Hivatal tudomásszerzése alapján indult
eljárásnak értelemszerűen nincs határideje.
A megfelelésről hozott határozatát a Hivatal köteles megküldeni az Európai Bizottságnak,
amely 2 hónapon belül véleményezheti a Hivatal határozatát. Ez a határidő további két
hónappal meghosszabbodik, ha a megfelelés kérdésében a Bizottság kikéri az
Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét.
A Hivatalnak az átviteli rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való
megfeleléséről hozott határozata kizárólag akkor válik jogerőssé, ha a Bizottság a fenti
határidőn belül olyan véleményt adott ki, amelyben nem emelt kifogást a megfelelés
megállapításával szemben, vagy pedig, ha a rendelkezésére álló határidőn belül nem adott ki
véleményt. Amennyiben a Bizottság észrevételeket tett a Hivatal határozatára, a Hivatal
köteles figyelembe venni a Bizottság véleményében foglaltakat, és a Bizottság véleményének
kézhezvételétől számított két hónapon belül meghozni a végleges határozatot. A Bizottság
véleményében foglaltaktól független a Hivatal nem állapíthatja meg az átviteli
rendszerirányító szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha az átviteli
rendszerirányító vagy az irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból származó
személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának
biztonságát. A Bizottság véleményétől való ilyen tartalmú eltérésre természetesen az irányelv
ad lehetőséget.
Az átviteli rendszerirányító megfeleléséről hozott határozatot a Hivatal köteles közzétenni az
Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint köteles arról értesíteni a Bizottságot is.
Amennyiben a Bizottság véleményt adott ki az ügyben, a Hivatal köteles a saját határozatával
együtt a Bizottság véleményét is közzétenni.
A javaslat végül rögzíti az eljárásban részt vevő vagy érintett piaci szereplők
információszolgáltatási kötelezettségét a Hivatal, valamint a Bizottság részére.
A 23. §-hoz
A rendelkezés a Hivatal eljárási határidejét módosítja a szétválasztási követelményeknek való
megfelelést vizsgáló eljárásra tekintettel az irányelv és a 714/2009/EK rendelet által előírt
határidőknek megfelelően.
A 24. §-hoz
A javasolt módosításoknak megfelelően a javaslat az eddigi szabályozással összhangban a
Vhr.-ben javasolja meghatározni az átviteli rendszerirányító sorozatos kötelezettségszegése
esetén a más engedélyes kijelölésére, valamint a megfelelési ellenőr jogköreire és feladataira
vonatkozó részletes szabályokat.
49
A 25. §-hoz
A kapcsoltan termelt villamos energiát termelő engedélyes által termelt villamos energia
kötelező átvételi rendszerben történő részvételére vonatkozó engedély-hosszabbításra
vonatkozó szabályok nehezen áttekinthetőek, amelynek eredménye távhőellátási nehézségeket
okozhat.
Ezért szükséges törvényi szinten egységes és áttekinthető szabályokat alkotni a hosszabbítási
rendszerrel kapcsolatban, amely biztosítja a távhőfogyasztók ellátásának biztonságát,
valamint a kötelező átvételi rendszer villamosenergia-felhasználókra háruló terheinek
egyidejű csökkentését.
A 26. §-hoz
A VET. 178/A. §ában helyezi el a javaslat az ITO-modell megvalósításához szükséges
átmeneti rendelkezéseket, valamint itt rendelkezik arról, hogy amennyiben önkéntesen, azaz a
TSO-tulajdonos döntése eredményeként megvalósulna a teljes tulajdonosi szétválasztás
modellje, a továbbiakban nincs lehetőség visszatérni az ITO-modell alkalmazására.
A 2009/72/EK irányelv rendelkezéseit - a harmadik országból származó személyeknek az
átviteli rendszerüzemeltető feletti irányításszerzésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a
tagállamok 2011. március 3-ig kötelesek a nemzeti jogukba átültetni és ezen időponttól
kezdődően kötelesek alkalmazni. Azaz 2011. március 3-tól kezdődően kizárólag olyan
vállalkozás üzemeltetheti az átviteli hálózatot, amely megfelel az új szétválasztási
követelményeknek, és e megfelelést a Hivatal a VET. 160. §-a szerinti eljárásban meg is
állapította. Tekintettel arra, hogy a Hivatalnak négy hónapja van az eljárás lefolytatására,
ahhoz, hogy ez a követelmény megvalósuljon, az átviteli rendszerirányítónak legkésőbb 2010.
szeptember 30-ig be kell nyújtania a megfelelését vizsgáló eljárás megindítására vonatkozó
kérelmet. Mindez pedig azt jelenti, hogy az átviteli rendszerirányító 2010. szeptember 30-ig
köteles megvalósítani az ITO-modell szerinti szétválasztást.
A VET. 178/A. § (3)-(4) bekezdéseibe elhelyezni javasolt rendelkezések azon irányelvi
rendelkezéseknek való megfelelést szolgálják, miszerint az ITO-modell kizárólag azon átviteli
rendszerüzemeltetők vonatkozásában alkalmazható, amelyek 2009. szeptember 3-án egy
vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartoztak. Egy olyan TSO, amely 2009. szeptember 3-án
nem tartozott vertikálisan integrált vállalkozáshoz, a későbbiekben már nem jogosult az ITO-
modell szerinti szétválasztás megvalósítására.
A (4) bekezdés szerinti rendelkezés azon irányelvi előírásnak való megfelelést szolgálja,
miszerint, amennyiben a tulajdonosi szétválasztás követelményeinek megfelelő TSO lesz az
átviteli hálózat üzemeltetője, a továbbiakban nincs visszatérési lehetőség az ITO-modellbe.
Azaz abban az esetben, ha az a vertikálisan integrált vállalkozás, amelyhez az ITO tartozik,
elidegeníti az átviteli rendszerirányítóban fennálló részesedéseit és magát az átviteli
infrastruktúrát egy olyan vállalkozás számára, amely a Közösség teljes területére nézve és a
villamosenergia-, illetve a földgázipar vonatkozásában egyaránt kizárólag infrastruktúra-
üzemeltetéssel foglalkozik, a továbbiakban a TSO-ra a teljes tulajdonosi szétválasztás
követelményei vonatkoznak, azaz az ilyen TSO felett nem szerezhet irányítást sem
villamosenergia-, sem földgáztermeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, és
50
az ilyen TSO-nak termeléssel, vagy kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban kizárólag
kisebbségi és kizárólag pénzügyi jogosultságokat biztosító részesedése lehet.
A 27. §-hoz
A rendelkezés a fenti §-okban javasolt módosításoknak megfelelő, technikai jellegű
módosításokat tartalmaz.
A 28. §-hoz
A módosítás az önálló rendszerirányítói engedély megszüntetésének következtében, a
rendszerirányítás eddigi törvényi definíciójának megfelelően (miszerint a rendszerirányítás az
együttműködő földgázrendszemek a törvényben meghatározott irányítási és koordinációs
feladatainak ellátása) módosítja a törvény hatályát, azaz tartalmilag nem változtat azon.
A 29. §-hoz
A rendszerüzemeltető definíciója eddig hiányzott a GET-ből, ami értelmezési nehézségeket
eredményezett, a javaslat így egyértelművé kívánja tenni, hogy mely engedélyesek
minősülnek rendszerüzemeltetőnek.
A javaslat az irányításnak a 2009/73/EK irányelv szerinti fogalmát veszi át. Részletes
indoklását lásd a 7. §-hoz írt részletes indokolásnál.
A javaslat az eddigi külön földgázszállítói és rendszerirányítói engedély helyett bevezeti az
egységes szállítási rendszerüzemeltetési engedélyt. Ezért szükséges a szállítási
rendszerüzemeltetés fogalmának meghatározása a GET-ben.
A 30. §-hoz
A GET-ben a földgázipari tevékenységek, szállítási rendszerüzemeltetés új cím alatt kerül sor
a rendszerüzemeltető új feladatainak rögzítésére. A 2009/73/EK irányelv ugyanis
meghatározza, hogy mely tevékenységek tartoznak mindenképpen a szállítási
rendszerüzemeltetési tevékenység körébe. E tevékenységek felsorolása azért szükséges, mert
az irányelvek alapján a szállítási rendszerüzemeltetőnek a felsorolt tevékenységek
folytatásához szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi
erőforrásokkal mindenképpen rendelkeznie kell. A javaslat ugyanakkor meghagyja a hatályos
szabályozásban kifejezetten is olyanként nevesített eszközök felsorolását, amelyekkel a
rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell. A VET-beli szabályozáshoz hasonlóan a GET-ben
is egy cím alá kerülnének a szállítórendszer üzemeltetésével, valamint az együttműködő
földgázrendszer irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatok. Bizonyos feladatokat
szükséges átcsoportosítani az együttműködő földgázrendszer irányításával és koordinálásával
kapcsolatos feladatok közül a hálózati tevékenység körébe tartozó feladatok közé, tekintettel
arra, hogy az irányelvek értelmében azok a szállítórendszer üzemeltetéséhez kapcsolódnak.
Ilyen feladatkör például a hálózatfejlesztési tervek előkészítése és a jóváhagyott tervben
szereplő fejlesztések megvalósítása.
51
A 31. §-hoz
A javaslat azon irányelvi követelmény megvalósulását teszi egyértelművé, hogy a
szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a szállítási rendszerüzemeltető köteles előzetes
közzétenni. A csatlakozás feltételeit eddig is az ÜKSZ tartalmazta, de ez a rendelkezés csak a
Vhr-ben szerepelt.
A 32. §-hoz
A javaslat szerint a hálózatfejlesztéshez szükséges adatbázis tartalma az irányelvi
előírásoknak megfelelően kiegészülne a regionális és közösségi szintű hálózatokra, valamint a
beruházási tervekre vonatkozó adatokkal.
A 33-36. §-okhoz
A GET. 81-83/A. §-aiban helyezi el a javaslat az irányelv által a szállítórendszer
fejlesztésének tervezésével, illetve a fejlesztések végrehajtásának megvalósításával, valamint
kikényszeríthetőségével kapcsolatos rendelkezéseket. Eszerint a rendszerüzemeltetők minden
évben kötelesek elkészíteni, illetve felülvizsgálni a fejlesztési javaslataikat, a tíz évre szóló
fejlesztési tervnek kifejezetten meg kell jelölnie a következő három évben megvalósítandó
beruházásokat, azok megvalósítása ugyanis az irányelv alapján számon kérhető és
kikényszeríthető. A Hivatal köteles nyilvános konzultációt tartani a fejlesztési javaslatról,
vizsgálnia kell annak összhangját a közösségi szintű tíz éves hálózatfejlesztési tervvel, és
ezzel kapcsolatban jogosult kikérni az Ügynökség véleményét.
Az elmaradt hálózatfejlesztések megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket a javaslat két
csoportba sorolja, igazodva a hatályos törvényi szabályozáshoz. Az elosztóvezetékek,
valamint a földgáztárolók vonatkozásában megtartja a jelenleg hatályos rendszert, miszerint
az elmaradt fejlesztések megvalósítására a Hivatal jogosult, de nem köteles pályázatot kiírni.
Ezzel szemben - az irányelvi előírásoknak megfelelően - a Hivatal köteles kiírni a pályázatot
a földgáz-szállítórendszerre vonatkozó azon elmaradt fejlesztések megvalósítására, amelyek a
legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján is indokoltak. Ilyen esetben a Hivatal kötelezheti a
szállítási rendszerüzemeltetőt annak elfogadására, hogy az érintett beruházást harmadik fél
finanszírozza vagy valósítsa meg, kötelezheti továbbá a rendszerüzemeltetőt az érintett új
eszközök megépítésére, illetve üzemeltetésére.
A 37. §-hoz
A javaslat azon irányelvi követelmény megvalósulását teszi egyértelművé, hogy az
egyensúlytartás szabályait a szállítási rendszerüzemeltető köteles előzetes közzétenni. Az
egyensúlytartás szabályait eddig is az ÜKSZ tartalmazta, de ez a rendelkezés csak a Vhr-ben
szerepelt.
A 38. §-hoz
52
Tekintettel arra, hogy a javaslat az eddigi külön földgázszállítási és rendszerirányítási
engedély helyett bevezeti az egységes szállítási rendszerüzemeltetési engedély kategóriáját, a
rendszerhasználati díjak fajtái is ennek megfelelően változnak, azaz a külön rendszerirányítási
és földgázszállítási díj helyébe a szállítási rendszerüzemeltetési díj lép.
A 39. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt módosítás azért szükséges, mert a javaslat az eddigi külön
földgázszállítási és rendszerirányítási engedély helyett bevezeti az egységes szállítási
rendszerüzemeltetési engedély kategóriáját.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azt teszi egyértelművé, hogy a szállítási
rendszerüzemeltető az engedély kérelmezését, illetve kiadását megelőzően köteles megfelelni
a szétválasztási követelményeknek, vagyis csak akkor jogosult az engedély megadásának
kérelmezésére, ha már teljesítette, megvalósította a szétválasztásra vonatkozó előírásokat. A
szétválasztás tehát nem a GET. 128. §-a szerinti - a szállítási rendszerüzemeltető
szétválasztási követelményeknek való megfelelését vizsgáló - hivatali eljárás ideje alatt,
hanem az eljárás megkezdését megelőzően hajtandó végre.
A 40. §-hoz
A VET. megfelelő rendelkezéséhez hasonlóan a javaslat rögzíti, hogy a szállítási
rendszerüzemeltető részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.
A 41. §-hoz
A javaslat pontosító jellegű, azt teszi egyértelművé, hogy a szállítási rendszerüzemeltető
sorozatos kötelezettségszegése esetén a szállítási rendszerüzemeltetés gyakorlására más
engedélyes kijelölésének, valamint ilyen esetben a szállító vezeték tulajdonosa
kötelezettségeinek részletes szabályait külön jogszabály határozza meg
A 42. §-hoz
A javaslat megőrzi a hatályos szabályozás szerkezetét abból a szempontból, hogy megtartja a
hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szétválasztási szabályokat, míg a kizárólag a
szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó rendelkezések új, külön cím alatt kerülnek
rögzítésre. A javaslat tehát a szállítási rendszerüzemeltetés szétválasztására vonatkozó további
követelmények cím alatt helyezi el az ITO-modellból eredő, kizárólag a szállítási
rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeket.
A GET. 121/A. §-ban rögzíti a javaslat, hogy a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel,
kereskedelemmel vagy egyetemes szolgáltatással foglalkozó leányvállalatai nem
rendelkezhetnek részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben. Ennek a rendelkezésnek a
hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szétválasztási szabályok között szereplő azon
rendelkezés a párja, amely kizárja, hogy rendszerüzemeltető társaságok nem infrastruktúra-
üzemeltetéssel foglalkozó engedélyesben részesedéssel rendelkezzenek. A két rendelkezés
együttesen adja ki a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel, illetve kereskedelemmel
53
foglalkozó leányvállalatai, valamint a szállítási rendszerüzemeltető közötti részesedésszerzés
kölcsönös tilalmát.
A GET. 121/B. §-ban kerültek rögzítésre a szállítási rendszerüzemeltetőnél kijelölendő
felügyelő testületre vonatkozó rendelkezések. A javaslat a rendszerüzemeltetőnek a társaság
szervezeti felépítésére vonatkozóan a Gt. keretei között fennálló szabadságának tiszteletben
tartásával és az egyes eltérő társaság-irányítási rendszerekhez való rugalmas alkalmazkodás
érdekében a társaság legfőbb szerve hatáskörébe utalja annak a meghatározását, hogy a
törvényben a felügyelő testület számára rögzített feladat- és hatásköröket mely, akár meglévő,
akár a közgyűlés döntése alapján felállítandó társasági szervhez vagy testülethez telepíti. A
megoldás előnye, hogy a szabályozást így nem érinti a rendszerüzemeltető
társaságirányításának, esetlegesen a társasági formájának megváltozása. A (2) bekezdés
rögzíti, hogy a felügyelő testület tagjai közül a tagok felénél eggyel kevesebb személynek
meg kell felelnie a következő §-okban rögzített szétválasztási követelményeknek. A (3)
bekezdésben azon döntések felsorolására kerül sor, amelyek semmiképpen nem tartozhatnak a
legfőbb szerv által kijelölt felügyelő testület hatáskörébe.
A GET. 121/C. § rendelkezik a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányításáért felelős
személyek kinevezésére, megbízatásuk feltételeire, így díjazásukra, továbbá megbízatásuk
meghosszabbításának, illetve megszüntetésének feltételeire vonatkozó döntések
meghozataláról. E döntések meghozataláért a felügyelő testület a felelős, továbbá a döntést
meg kell küldeni a Hivatalnak, a hatóság ugyanis a szakmai függetlenség hiánya, vagy a
megbízatás idő előtti megszüntetésének jogszerűsége esetén jogosult kifogásolni a döntést. A
Hivatal továbbá fellebbviteli fórumként is működik a szállítási rendszerüzemeltető operatív
irányításáért felelős személyek megbízatásának idő előtti megszüntetése esetén.
A GET. 121/D. § tartalmazza a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányításáért felelős
személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi követelményeket, amelyek vonatkoznak a
megbízatást megelőző időszakra, a megbízatás időtartamára, valamint a megbízatás
megszűnését követő időszakra is. Amennyiben egyszemélyi vezető látja el az operatív
irányítási feladatokat, rá alkalmazni kell a szigorú szétválasztási szabályokat, amennyiben a
társaságnál testületi vezetés működik, a szigorú szétválasztási szabályok a testület tagjainak
többségére vonatkoznak, míg a tagok kisebbik része csak lényegesen enyhébb
összeférhetetlenségi követelményeknek köteles megfelelni.
A GET. 121/E. § tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárják, hogy a szállítási
rendszerüzemeltető teljes személyzetének, azaz a vezetőségének és a munkavállalóinak
díjazása, javadalmazása és jutalmazása a vertikálisan integrált vállalkozás termeléssel, illetve
kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének eredményességétől függjön. A javaslat ezért
kizárja a részesedésszerzést, illetve a bármilyen érdekeltség fennállását, a bármilyen pénzügyi
előnyben vagy juttatásban történő részesülést, valamint a munkaviszony, vezetői pozíció,
továbbá bármilyen üzleti kapcsolat létesítését a szállítási rendszerüzemeltető vezetői és
alkalmazottai, valamint a vertikálisan integrált vállalkozás vonatkozásában.
A GET. 121/F. §-ban rögzíti a javaslat a szervezeti és működési függetlenségre vonatkozó
előírásokat. így itt szerepel a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált
vállalkozás közötti munkaerő-kölcsönzés, illetve bizonyos feltételekkel a szolgáltatásnyújtás-
tilalma, a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok és megállapodások Hivatal általi ellenőrzése
és jóváhagyása, az azonos informatikai beszállítókkal, illetve könyvvizsgálóval való
szerződés tilalma, valamint az önálló vállalati identitás, márkajelzés, kommunikáció
kialakítására és használatára vonatkozó előírás.
54
A GET. 121/G. §-ban rögzíti a javaslat a szállítási rendszerüzemeltető önálló döntéshozatali
hatásköreit, továbbá a vertikálisan integrált vállalkozásnak a jóváhagyott jövőbeli
beruházások és az eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi források rendelkezésre
bocsátására, valamint a szállítási rendszerüzemeltető kötelezettségei teljesítését akadályozó
magatartástól való tartózkodására vonatkozó kötelezettségét.
A GET. 121/H. §-ban rögzíti a javaslat a megfelelési ellenőr kinevezésére és megbízatásának
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, míg a megfelelési ellenőr jogköreinek és
feladatainak meghatározását a javaslat a Vhr. körébe utalja, tekintettel arra, hogy a
megfelelési programra vonatkozó részletes szabályokat is a Vhr. tartalmazza.
A 43. §-hoz
A javasolt rendelkezések ültetik át az irányelvnek a harmadik országból származó
személyeknek a szállítási rendszerüzemeltető feletti irányításszerzésére vonatkozó
rendelkezéseit. A javaslat bővíti az engedélyesekben való befolyásszerzéssel kapcsolatos
hivatali ellenőrzési jogkört, amikor - az irányelv rendelkezéseivel összhangban - a Hivatal
jóváhagyásához köti a harmadik országból származó személy vagy személyek általi
irányításszerzést a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett. Az
irányelvvel összhangban a Hivatal köteles megtagadni az ilyen részesedésszerzés
jóváhagyását, ha annak megvalósulása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam
energiaellátásnak biztonságát.
A 44. §-hoz
A 44. §-ban a kiszervezési szabályok kerülnek kiegészítésre azzal, hogy a kiszervezés nem
eredményezheti azt, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a GET. 4. §-ában
rögzített követelményeknek.
A 45. §-hoz
A javaslat 45. §-a rögzíti a Magyar Energia Hivatalnak az ITO-modell alkalmazásával
kapcsolatos, a GET. egyéb rendelkezéseibe is megfelelően beillesztett feladat- és hatásköreit.
A 46. §-hoz
A GET. 128. §-ában helyezte el a javaslat a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási
követelményeknek való megfelelését ellenőrző eljárás szabályait. Az irányelvi előírásoknak
megfelelő javaslat értelmében a megfelelést ellenőrző eljárást a Hivatal köteles lefolytatni
egyrészt a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadását megelőzően, továbbá minden
olyan esetben, amikor olyan tervezett tranzakcióról tettek neki bejelentést, vagy szerzett arról
egyéb módon tudomást, amely a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt
ellenőrzését teheti szükségessé, így például különösen olyan tervezett tranzakció esetén,
amely azt eredményezné, hogy harmadik országbeli személy vagy személyek szereznek
irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett A Hivatal
köteles továbbá lefolytatni az eljárást az Európai Bizottság indokolt kérelmére is. A fenti
rendelkezésekkel összhangban a javaslat bejelentési kötelezettséget telepít a szállítási
55
rendszerüzemeltetőre, valamint a szállítási rendszerüzemeltető, vagy irányító részvényese
felett irányítást szerezni tervező, harmadik országból származó személyekre minden olyan
tervezett tranzakció vonatkozásában, amely a szétválasztási követelményeknek való
megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé, különösen, amely azt eredményezné, hogy
harmadik országbeli személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási
rendszerüzemeltető felett.
Az engedély kiadása érdekében, továbbá a bejelentés alapján vagy kérelemre indult eljárások
esetében az eljárás határideje négy hónap. A Hivatal tudomásszerzése alapján indult
eljárásnak értelemszerűen nincs határideje.
A megfelelésről hozott határozatát a Hivatal köteles megküldeni az Európai Bizottságnak,
amely 2 hónapon belül véleményezheti a Hivatal határozatát. Ez a határidő további két
hónappal meghosszabbodik, ha a megfelelés kérdésében a Bizottság kikéri az
Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség véleményét.
A Hivatalnak a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való
megfeleléséről hozott határozata kizárólag akkor válik jogerőssé, ha a Bizottság a fenti
határidőn belül olyan véleményt adott ki, amelyben nem emelt kifogást a megfelelés
megállapításával szemben, vagy pedig, ha a rendelkezésére álló határidőn belül nem adott ki
véleményt. Amennyiben a Bizottság észrevételeket tett a Hivatal határozatára, a Hivatal
köteles figyelembe venni a Bizottság véleményében foglaltakat, és a Bizottság véleményének
kézhezvételétől számított két hónapon belül meghozni a végleges határozatot. A Bizottság
véleményében foglaltaktól független a Hivatal nem állapíthatja meg a szállítási
rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való megfelelését, ha a szállítási
rendszerüzemeltető, vagy azok irányító részvényese feletti irányítás harmadik országból
származó személyek általi megszerzése veszélyeztetné az ország vagy más tagállam
energiaellátásának biztonságát. A Bizottság véleményétől való ilyen tartalmú eltérésre
természetesen az irányelvek adnak lehetőséget.
A szállítási rendszerüzemeltető megfeleléséről hozott határozatot a Hivatal köteles közzétenni
az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint köteles arról értesíteni a Bizottságot is.
Amennyiben a Bizottság véleményt adott ki az ügyben, a Hivatal köteles a saját határozatával
együtt a Bizottság véleményét is közzétenni.
A javaslat végül rögzíti az eljárásban részt vevő vagy érintett piaci szereplők
információszolgáltatási kötelezettségét a Hivatal, valamint a Bizottság részére.
A 47. §-hoz
A rendelkezés a Hivatal eljárási határidejét módosítja a szétválasztási követelményeknek való
megfelelést vizsgáló eljárásra tekintettel az irányelv és a 715/2009/EK rendelet által előírt
határidőknek megfelelően.
A 48. §-hoz
A javasolt módosításoknak megfelelően a javaslat az eddigi szabályozással összhangban a
Vhr.-ben javasolja meghatározni a megfelelési ellenőr jogköreire és feladataira, valamint a
szállítási rendszerüzemeltető sorozatos kötelezettségszegése esetén a más engedélyes
kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat.
56
A 49. §-hoz
A GET. 140/A. §-ában helyezi el a javaslat az ITO-modell megvalósításához szükséges
átmeneti rendelkezéseket, valamint itt rendelkezik arról, hogy amennyiben önkéntesen, azaz a
TSO-tulajdonos döntése eredményeként megvalósulna a teljes tulajdonosi szétválasztás
modellje, a továbbiakban nincs lehetőség visszatérni az ITO-modell alkalmazására.
A 2009/73/EK irányelv rendelkezéseit a tagállamok - a harmadik országból származó
személyeknek a szállítási rendszerüzemeltető feletti irányításszerzésére vonatkozó
rendelkezések kivételével - 2011. március 3-ig kötelesek a nemzeti jogukba átültetni és ezen
időponttól kezdődően kötelesek alkalmazni. Azaz 2011. március 3-tól kezdődően kizárólag
olyan vállalkozás üzemeltetheti a földgáz szállítórendszert, amely megfelel az új
szétválasztási követelményeknek, és e megfelelést a Hivatal a GET. 128. §-a szerinti
eljárásban meg is állapította. Tekintettel arra, hogy a Hivatalnak négy hónapja van az eljárás
lefolytatására, ahhoz, hogy ez a követelmény megvalósuljon, a jelenlegi földgázszállítási és
rendszerirányítási engedélyesnek legkésőbb 2010. szeptember 30-ig be kell nyújtania a
megfelelését vizsgáló eljárás megindítására vonatkozó kérelmet. Mindez pedig azt jelenti,
hogy a jelenlegi földgázszállító és rendszerirányító 2010. szeptember 30-ig köteles
megvalósítani az ITO-modell szerinti szétválasztást.
A GET. 140/A. § (3)-(4) bekezdéseibe elhelyezni javasolt rendelkezések azon irányelvi
rendelkezéseknek való megfelelést szolgálják, miszerint az ITO-modell kizárólag azon
szállítási rendszerüzemeltetők vonatkozásában alkalmazható, amelyek 2009. szeptember 3-án
egy vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartoztak. Egy olyan TSO, amely 2009. szeptember
3-án nem tartozott vertikálisan integrált vállalkozáshoz, a későbbiekben már nem jogosult az
ITO-modell szerinti szétválasztás megvalósítására.
A (4) bekezdés szerinti rendelkezés azon irányelvi előírásnak való megfelelést szolgálja,
miszerint, amennyiben a tulajdonosi szétválasztás követelményeinek megfelelő TSO lesz a
földgáz szállítórendszer üzemeltetője, a továbbiakban nincs visszatérési lehetőség az ITO-
modellbe. Azaz abban az esetben, ha az a vertikálisan integrált vállalkozás, amelyhez az ITO
tartozik, elidegeníti a szállítási rendszerüzemeltetőben fennálló részesedéseit és magát a
szállítási infrastruktúrát egy olyan vállalkozás számára, amely a Közösség teljes területére
nézve és a villamosenergia-, illetve a földgázipar vonatkozásában egyaránt kizárólag
infrastruktúra-üzemeltetéssel foglalkozik, a továbbiakban a TSO-ra a teljes tulajdonosi
szétválasztás követelményei vonatkoznak, azaz az ilyen TSO felett nem szerezhet irányítást
sem villamosenergia-, sem földgáztermeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó
vállalkozás, és az ilyen TSO-nak termeléssel, vagy kereskedelemmel foglalkozó
vállalkozásban kizárólag kisebbségi és kizárólag pénzügyi jogosultságokat biztosító
részesedése lehet.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés a fenti §-okban javasolt módosításoknak megfelelő, technikai jellegű
módosításokat tartalmaz.
Az 51. §-hoz
57
A rendelkezés a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Az ITO-modell hatályba
lépésének időpontját a javaslat az irányelvi rendelkezésekkel összhangban, Magyarországnak
az irányelvekből fakadó kötelezettségeinek határidőben történő teljesítésére tekintettel 2011.
március 3-ban állapítja meg. Ahhoz, hogy az a követelmény megvalósuljon, miszerint 2011.
március 3-át követően kizárólag olyan vállalkozás üzemeltetheti az átviteli hálózatot, illetve a
szállítórendszert, amelyről a Magyar Energia Hivatal megállapította, hogy megfelel a
szétválasztási követelményeknek, a Hivatal eljárására előírt négy hónapos határidőre,
valamint a hivatali döntésnek az Európai Bizottsághoz történő eljuttatásához szükséges időre
tekintettel a Hivatalnak 2010. október 1-jén meg kell indítani a szétválasztási
követelményeknek való megfelelést vizsgáló eljárást. Ehhez pedig az szükséges, hogy az
átviteli rendszerirányító, illetve a leendő szállítási rendszerüzemeltető 2010. szeptember 30-ig
végrehajtsa a szétválasztását a vertikálisan integrált vállalkozástól. Mindezekre tekintettel a
TSO-k azon kötelezettségét, hogy 2010. szeptember 30-ig köteles végrehajtani az ITO-
modellnek való megfeleléshez szükséges szétválasztást, a törvény kihirdetését követően
gyakorlatilag azonnal hatályba kell léptetni. Ugyanígy indokolt a törvény kihirdetését
követően szinte azonnal hatályba léptetni az energiaellátás biztonsága érdekében a harmadik
országbeli személynek a TSO feletti irányításszerzése felett a Hivatalnak biztosított
ellenőrzési jogkört. Tekintettel végül arra, hogy a javaslat értelmében a Hivatal 2010. október
1-jén kezdi meg a szétválasztási követelményeknek való megfelelés vizsgálatát, a Hivatal
ezen eljárására vonatkozó szabályok 2010. október 1-jén lépnek hatályba.
Az 52-54. §-okhoz
A rendelkezés a törvény egyes rendelkezései hatálybalépésével és a fenti §-okban javasolt
módosításokkal összhangban, egyes hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
Az 55. §-hoz
A tagi hozzájárulás fizetési rendszerének módosítása feltételezi a korábbi rendszer lezárását,
és a versenysemlegesség jegyében a Szövetség tagjánál keletkezett esetleges egyenlegek
rendezését. Ennek javasolt módja a törvény hatályba lépését megelőző időszakra vonatkozó
hozzájárulás-fizetések, -levonások, -visszaigénylések, valamint a kőolajtermékek vételárában
érvényesített tagi hozzájárulás összegének összevetése alapján kalkulált egyenleg rendezése a
Szövetséggel. E megoldással biztosítható, hogy a ténylegesen belföldi forgalomba hozott
mennyiségek vonatkozásában a felhasználókra a vételárban áthárított összeg megegyezzen a
tag által nettó módon megfizetett tagi hozzájárulással, így a tag összességében ne realizáljon
jogosulatlan előnyt, de ne szenvedjen hátrányt sem a stratégiai készletezés finanszírozása
miatt.
Az 56. §-hoz
Az irányelvek értelmében az olyan átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltetők kijelölését
megelőzően, amelyek felett harmadik országbeli személy vagy személyek gyakorolnak
irányítást, a tagállami szabályozó hatóság, valamint az Európai Bizottság nem csak azt
vizsgálja, hogy átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e az irányelv által előírt
szétválasztási követelményeknek, hanem azt is, hogy a kérelmező vállalkozás átviteli, illetve
szállítási rendszerüzemeltetőnek történő kijelölése nem veszélyezteti-e az érintett ország, más
58
tagállam, vagy az Európai Unió energiaellátásnak biztonságát. Az irányelvek továbbá
fenntartják a tagállamok számára azt a jogot, hogy az ilyen kérelmezők átviteli, illetve
szállítási rendszerüzemeltető történő kijelölését minden olyan esetben megtagadják, amikor az
veszélyeztetné az érintett ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát. Az
irányelvek 2009. szeptember 3-án hatályba léptek, így azok rendelkezései - az
implementációs határidő lejártát megelőzően is - a tagállamok által a nemzeti jogukba
átültethetők és alkalmazhatók. Tekintettel a fenti hivatali ellenőrzési jogkör kiemelkedő
jelentőségére a magyar energiaellátás biztonságára, a vonatkozó rendelkezéseket indokolt
minél korábban, még az ITO-modell alkalmazását megelőzően hatályba léptetni.
Az 57. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
országgyűlési képviselő
országgyűlési képviselő
MSZP
Fidesz
59
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Törvényjavaslat kezdeményezése
Dr. Katona Béla úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján mellékelten az alábbi
törvényjavaslatot
nyújtjuk be a Tisztelt Országgyűléshez.
Budapest, 2009. november 20.
Előterjesztő:
Podol
országgyűlési képviselő
MSZP
ír. Fónagy János
országgyűlési képviselő
Fidesz